Pénzügyi, Gazdasági és Szociális Válsággal Foglalkozó Különbizottság

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Pénzügyi, Gazdasági és Szociális Válsággal Foglalkozó Különbizottság /2182(INI) MÓDOSÍTÁS: Jelentéstervezet Pervenche Berès (PE v01-00) a pénzügyi, gazdasági és szociális válságról: a szükséges intézkedésekre és kezdeményezésekre irányuló ajánlások (félidős jelentés) (2009/2182(INI)) AM\ doc PE v01-00 Egyesülve a sokféleségben

2 AM_Com_NonLegReport PE v /114 AM\ doc

3 165 Monika Hohlmeier 10 bekezdés 10. megjegyzi, hogy az államháztartások egyensúlyának helyreállítását célzó politikákhoz való gyors visszatérés a szociális védelmi rendszerek és a közszolgáltatások lerombolását eredményezheti miközben ez utóbbiaknak automatikus stabilizátorként a válság mérséklésében betöltött szerepét egyhangúan üdvözölték, és hosszú ideig tartós munkanélküliséggel párosuló, lassú növekedést okozhat, ezáltal hozzájárulva Európa globális versenyképességének feltartóztathatatlan gyengüléséhez; 166 Wolf Klinz, Olle Schmidt, Sylvie Goulard 10 bekezdés 10. megjegyzi, hogy az államháztartások egyensúlyának helyreállítását célzó politikákhoz való gyors visszatérés a szociális védelmi rendszerek és a közszolgáltatások lerombolását eredményezheti miközben ez utóbbiaknak automatikus stabilizátorként a válság mérséklésében betöltött szerepét egyhangúan üdvözölték, és hosszú ideig tartós munkanélküliséggel párosuló, lassú növekedést okozhat, ezáltal hozzájárulva Európa globális versenyképességének feltartóztathatatlan gyengüléséhez; 10. megjegyzi, hogy a középtávú adósságcsökkentési politika alapvető fontosságú, de ehhez ellensúlyozni kell egyrészt a magas államadósságból fakadó lehetséges destabilizáló hatásokat, másrészt pedig a valuta esetleges leértékelődését, illetve a közszolgáltatások és a szociális védelem biztosítását fenyegető körülményeket; elismeri, hogy a megfelelő egyensúly megteremtésének kudarca hosszú ideig tartós munkanélküliséggel párosuló, lassú növekedést okozhat; AM\ doc 3/114 PE v01-00

4 167 Gunnar Hökmark 10 bekezdés 10. megjegyzi, hogy az államháztartások egyensúlyának helyreállítását célzó politikákhoz való gyors visszatérés a szociális védelmi rendszerek és a közszolgáltatások lerombolását eredményezheti miközben ez utóbbiaknak automatikus stabilizátorként a válság mérséklésében betöltött szerepét egyhangúan üdvözölték, és hosszú ideig tartós munkanélküliséggel párosuló, lassú növekedést okozhat, ezáltal hozzájárulva Európa globális versenyképességének feltartóztathatatlan gyengüléséhez; 10. megjegyzi, hogy az államháztartások egyensúlyának helyreállítását célzó politikákhoz való visszatéréshez egyebek mellett a szociális védelmi rendszerek és a közszolgáltatások reformjára van szükség, azonban meg kell tartani a jövőbeli válságok során automatikus stabilizátorként betöltendő szerepüket; 168 Sirpa Pietikäinen a PPE képviselőcsoport nevében 10 bekezdés 10. megjegyzi, hogy az államháztartások egyensúlyának helyreállítását célzó politikákhoz való gyors visszatérés a szociális védelmi rendszerek és a közszolgáltatások lerombolását eredményezheti miközben ez utóbbiaknak automatikus stabilizátorként a válság mérséklésében betöltött szerepét egyhangúan üdvözölték, és hosszú ideig tartós munkanélküliséggel párosuló, lassú növekedést okozhat, ezáltal hozzájárulva Európa globális versenyképességének 10. úgy véli, hogy az államháztartások egyensúlyának helyreállítását célzó politikákhoz való túlságosan gyors visszatérés nem történhet a szociális védelmi rendszerek és a közszolgáltatások kárára, mivel ezek automatikus stabilizátorként a válság mérséklésében betöltött szerepét joggal üdvözölték; a szociális védelmi rendszerek és a közszolgáltatások hatékonyságának megerősítése egyúttal javíthatja a gazdasági hatékonyságot és a PE v /114 AM\ doc

5 feltartóztathatatlan gyengüléséhez; szolgáltatások minőségét is; 169 Roberts Zīle, Kay Swinburne 10 bekezdés 10. megjegyzi, hogy az államháztartások egyensúlyának helyreállítását célzó politikákhoz való gyors visszatérés a szociális védelmi rendszerek és a közszolgáltatások lerombolását eredményezheti miközben ez utóbbiaknak automatikus stabilizátorként a válság mérséklésében betöltött szerepét egyhangúan üdvözölték, és hosszú ideig tartós munkanélküliséggel párosuló, lassú növekedést okozhat, ezáltal hozzájárulva Európa globális versenyképességének feltartóztathatatlan gyengüléséhez; 10. megjegyzi, hogy az államháztartások egyensúlyának helyreállítását célzó politikákhoz való gyors visszatérés a szociális védelmi rendszerek és a közszolgáltatások lerombolását eredményezheti, és hosszú ideig tartós munkanélküliséggel párosuló, lassú növekedést okozhat, ezáltal hozzájárulva Európa globális versenyképességének feltartóztathatatlan gyengüléséhez; megjegyzi azonban, hogy a pénzügyi egyensúly visszaállítása és az államháztartás újjáépítése érdekében nehéz döntéseket és áldozatokat kell hozni; 170 Carl Haglund 10 bekezdés 10. megjegyzi, hogy az államháztartások egyensúlyának helyreállítását célzó politikákhoz való gyors visszatérés a szociális védelmi rendszerek és a közszolgáltatások lerombolását eredményezheti miközben ez utóbbiaknak automatikus stabilizátorként a válság mérséklésében betöltött szerepét 10. megjegyzi, hogy az államháztartások egyensúlyának helyreállítását célzó politikákhoz való gyors visszatérésnek nem kell maga után vonnia a szociális védelmi rendszerek és a közszolgáltatások széthullását, mivel ez utóbbiak még ha strukturális reformok révén javításra szorulnak is automatikus stabilizátorként AM\ doc 5/114 PE v01-00

6 egyhangúan üdvözölték, és hosszú ideig tartós munkanélküliséggel párosuló, lassú növekedést okozhat, ezáltal hozzájárulva Európa globális versenyképességének feltartóztathatatlan gyengüléséhez; a válság mérséklésében betöltött szerepét egyhangúan üdvözölték; 171 Werner Langen, Markus Ferber, Gunnar Hökmark 10 bekezdés 10. megjegyzi, hogy az államháztartások egyensúlyának helyreállítását célzó politikákhoz való gyors visszatérés a szociális védelmi rendszerek és a közszolgáltatások lerombolását eredményezheti miközben ez utóbbiaknak automatikus stabilizátorként a válság mérséklésében betöltött szerepét egyhangúan üdvözölték, és hosszú ideig tartós munkanélküliséggel párosuló, lassú növekedést okozhat, ezáltal hozzájárulva Európa globális versenyképességének feltartóztathatatlan gyengüléséhez; 10. úgy véli, hogy az államháztartások egyensúlyának helyreállítását célzó politikákhoz való gyors visszatérés egyebek mellett a szociális védelmi rendszerek és a közszolgáltatások kiigazítását eredményezi majd, még ha azok automatikus stabilizátorként a válság mérséklésében betöltött szerepét egyhangúan üdvözölték is; 172 Hannes Swoboda 10 bekezdés 10. megjegyzi, hogy az államháztartások egyensúlyának helyreállítását célzó politikákhoz való gyors visszatérés a szociális védelmi rendszerek és a közszolgáltatások lerombolását eredményezheti miközben ez 10. megjegyzi, hogy az államháztartások egyensúlyának helyreállítását célzó politikákhoz való túl korai és gyors visszatérés a szociális védelmi rendszerek és a közszolgáltatások lerombolását eredményezheti miközben ez PE v /114 AM\ doc

7 utóbbiaknak automatikus stabilizátorként a válság mérséklésében betöltött szerepét egyhangúan üdvözölték, és hosszú ideig tartós munkanélküliséggel párosuló, lassú növekedést okozhat, ezáltal hozzájárulva Európa globális versenyképességének feltartóztathatatlan gyengüléséhez; utóbbiaknak automatikus stabilizátorként a válság mérséklésében betöltött szerepét egyhangúan üdvözölték, és hosszú ideig tartós munkanélküliséggel párosuló, lassú növekedést okozhat, ezáltal hozzájárulva Európa globális versenyképességének feltartóztathatatlan gyengüléséhez; 173 Pascal Canfin, Sven Giegold, Emilie Turunen, Bas Eickhout 10 bekezdés 10. megjegyzi, hogy az államháztartások egyensúlyának helyreállítását célzó politikákhoz való gyors visszatérés a szociális védelmi rendszerek és a közszolgáltatások lerombolását eredményezheti miközben ez utóbbiaknak automatikus stabilizátorként a válság mérséklésében betöltött szerepét egyhangúan üdvözölték, és hosszú ideig tartós munkanélküliséggel párosuló, lassú növekedést okozhat, ezáltal hozzájárulva Európa globális versenyképességének feltartóztathatatlan gyengüléséhez; 10. megjegyzi, hogy az államháztartások egyensúlyának helyreállítását célzó, főleg az állami kiadások megnyirbálására összpontosító politikákhoz való gyors visszatérés a szociális védelmi rendszerek és a közszolgáltatások lerombolását eredményezheti miközben ez utóbbiaknak automatikus stabilizátorként a válság mérséklésében betöltött szerepét egyhangúan üdvözölték, és hosszú ideig tartós munkanélküliséggel párosuló, lassú növekedést okozhat, ezáltal hozzájárulva Európa globális versenyképességének feltartóztathatatlan gyengüléséhez; 174 Gunnar Hökmark 10 a bekezdés (új) 10a. megjegyzi, hogy a kutatási eredmények szerint a kormányzati ösztönzők súlyos hiányosságai AM\ doc 7/114 PE v01-00

8 visszafogják a lehetséges pozitív hatásokat többek között a megtakarításokat a fogyasztás kárára erősítik, a behozatalt serkentik és gyengítik a kedvezményezett vállalatok innováviós képességét, aminek következtében számos országban a válságra válaszképpen bevezetett nagyszabású ösztönző csomagok az államadósság növekedését vonták maguk után; 175 Bendt Bendtsen, Sirpa Pietikäinen a PPE képviselőcsoport nevében 11 bekezdés 11. megállapítja, hogy a munkanélküliség túlzott költségeket ró a társadalomra, mivel a munkanélküliek csak kismértékben tudnak hozzájárulni a hazai kereslethez, kevesebb adót és társadalombiztosítási hozzájárulást fizetnek, miközben hosszabb-rövidebb időre juttatásokat kapnak; 176 Werner Langen, Markus Ferber, Gunnar Hökmark 11 bekezdés 11. megállapítja, hogy a munkanélküliség túlzott költségeket ró a társadalomra, mivel a munkanélküliek csak kismértékben tudnak hozzájárulni a hazai kereslethez, kevesebb adót és társadalombiztosítási hozzájárulást fizetnek, miközben 11. megállapítja, hogy a munkanélküliség magas költségeket ró a társadalomra, mivel a munkanélküliek csak kismértékben tudnak hozzájárulni a hazai kereslethez, és kevesebb adót és társadalombiztosítási hozzájárulást fizetnek; megállapítja, hogy PE v /114 AM\ doc

9 hosszabb-rövidebb időre juttatásokat kapnak; ez növeli a munkavállalók terheit, akiknek emiatt több adót kell fizetniük, és a jövő nemzedékeire magasabb adósságállományt terhel; 177 Wolf Klinz, Olle Schmidt 11 bekezdés 11. megállapítja, hogy a munkanélküliség túlzott költségeket ró a társadalomra, mivel a munkanélküliek csak kismértékben tudnak hozzájárulni a hazai kereslethez, kevesebb adót és társadalombiztosítási hozzájárulást fizetnek, miközben hosszabbrövidebb időre juttatásokat kapnak; 11. megállapítja, hogy a folyamatosan magas arányú munkanélküliség nemcsak szociális kiadásokat, hanem jelentős gazdasági veszteségeket is okoz, mivel a munkanélküliek csak kismértékben tudnak hozzájárulni a hazai kereslethez, kevesebb adót és társadalombiztosítási hozzájárulást fizetnek, miközben hosszabb-rövidebb időre juttatásokat kapnak; 178 Vincenzo Iovine 12 bekezdés 12. megállapítja, hogy a legfrissebb, es, azaz a válságot megelőző adatok alapján az Európai Unióban a dolgozó szegények száma 30 millió volt, és ez azóta valószínűleg emelkedett; Or.it 179 Gunnar Hökmark, Monika Hohlmeier, Sirpa Pietikäinen a PPE képviselőcsoport AM\ doc 9/114 PE v01-00

10 nevében 12 bekezdés 12. megállapítja, hogy a legfrissebb, es, azaz a válságot megelőző adatok alapján az Európai Unióban a dolgozó szegények száma 30 millió volt, és ez azóta valószínűleg emelkedett; 180 Sylvie Goulard 12 bekezdés 12. megállapítja, hogy a legfrissebb, es, azaz a válságot megelőző adatok alapján az Európai Unióban a dolgozó szegények száma 30 millió volt, és ez azóta valószínűleg emelkedett; 12. megállapítja, hogy a legfrissebb, es, azaz a válságot megelőző adatok alapján az Európai Unióban a dolgozó szegények száma 30 millió volt, és mivel a közelmúltbeli felmérések szerint összesen 79 millióan élnek a szegénységi küszöb alatt, a dolgozó szegények száma azóta valószínűleg emelkedett; 181 Olle Schmidt, Wolf Klinz 12 bekezdés 12. megállapítja, hogy a legfrissebb, es, azaz a válságot megelőző adatok alapján az Európai Unióban a dolgozó szegények száma 30 millió volt, és ez azóta 12. megállapítja, hogy a legfrissebb, es, azaz a válságot megelőző adatok alapján az Európai Unióban az alacsony jövedelmű személyek száma 30 millió volt, PE v /114 AM\ doc

11 valószínűleg emelkedett; és ez azóta valószínűleg emelkedett; 182 Wolf Klinz 12 bekezdés 12. megállapítja, hogy a legfrissebb, es, azaz a válságot megelőző adatok alapján az Európai Unióban a dolgozó szegények száma 30 millió volt, és ez azóta valószínűleg emelkedett; 12. megállapítja, hogy a legfrissebb, es, azaz a válságot megelőző adatok alapján az Európai Unióban az alacsony jövedelmű személyek száma 30 millió volt, és ez azóta emelkedhetett; 183 Ivailo Kalfin 12 bekezdés 12. megállapítja, hogy a legfrissebb, es, azaz a válságot megelőző adatok alapján az Európai Unióban a dolgozó szegények száma 30 millió volt, és ez azóta valószínűleg emelkedett; 12. megállapítja, hogy a legfrissebb, es, azaz a válságot megelőző adatok alapján az Európai Unióban a dolgozó szegények száma 30 millió volt, és ez azóta bizonyosan emelkedett; 184 Olle Schmidt 13 bekezdés 13. megállapítja, hogy a válság szociális 13. megállapítja, hogy a válság szociális AM\ doc 11/114 PE v01-00

12 hatásai tagállamonként nagyon különbözőek, mivel miközben a munkanélküliségi arány átlagosan 10%-os, egyes országokban eléri a 20%-ot, a fiatalok tekintetében pedig meghaladja a 40%-ot; hatásai tagállamonként nagyon különbözőek, miközben a munkanélküliségi arány átlagosan 10%-os; 185 Pervenche Berès 13 bekezdés 13. megállapítja, hogy a válság szociális hatásai tagállamonként nagyon különbözőek, mivel miközben a munkanélküliségi arány átlagosan 10%-os, egyes országokban eléri a 20%-ot, a fiatalok tekintetében pedig meghaladja a 40%-ot; 13. megállapítja, hogy a válság szociális hatásai tagállamonként nagyon különbözőek, mivel miközben a munkanélküliségi arány átlagosan 10%-os, egyes országokban eléri a 20%-ot, a fiatalok tekintetében pedig meghaladja a 40%-ot, ami az EU belső egyensúlyának egyre nagyobb mértékű zavaraira mutat, és kiemeli annak fontosságát, hogy egyes országokban strukturális változtatásokat kell végrehajtani; 186 Bendt Bendtsen, Sirpa Pietikäinen a PPE képviselőcsoport nevében 13 bekezdés 13. megállapítja, hogy a válság szociális hatásai tagállamonként nagyon különbözőek, mivel miközben a munkanélküliségi arány átlagosan 10%-os, egyes országokban eléri a 20%-ot, a fiatalok tekintetében pedig meghaladja a 40%-ot; 13. megállapítja, hogy a válság szociális hatásai tagállamonként nagyon különbözőek, mivel miközben a munkanélküliségi arány átlagosan 10%-os, egyes országokban eléri a 20%-ot, a fiatalok tekintetében pedig meghaladja a 40%-ot, ami kiemeli annak fontosságát, PE v /114 AM\ doc

13 hogy egyes országokban strukturális változtatásokat kell végrehajtani; 187 Marita Ulvskog, Britta Thomsen, Sergio Gaetano Cofferati 13 a bekezdés (új) 13a. megállapítja, hogy a válság következtében számos különösen a kiskereskedelemben, a szolgáltatási ágazatokban és az idegenforgalomban dolgozó, valamint részmunkaidős és ideiglenes munkát végző nő már elveszítette állását; hangsúlyozza, hogy az állami szektor költségvetési megszorításai különösen keményen sújtják majd a nőket, mivel foglalkoztatási arányuk rendkívül magas az oktatásban, az egészségügyben és a szociális szolgáltatások terén, valamint sokkal erősebben függnek a gyermekgondozási és egyéb közszolgáltatásoktól; 188 Alfredo Pallone, Sirpa Pietikäinen a PPE képviselőcsoport nevében 13 a bekezdés (új) 13a. megjegyzi, hogy a pénzügyi piacok talpraállása és a gazdaság élénkülésére mutató szerény jelek ellenére a válság továbbra is súlyosan hat a polgárokra, és 2010-ben ez még fokozódhat is, tekintettel a gazdasági-pénzügyi fejlemények és azok társadalmi következményei közötti AM\ doc 13/114 PE v01-00

14 időeltolódásra; 189 Sylvie Goulard 13 a bekezdés (új) 13a. megjegyzi, hogy a válság a munkanélküliségen kívül is számos különböző, rendkívül súlyos és széles körben alábecsült társadalmi következménnyel járt, nevezetesen romlottak a munkaviszonyok, nehezebbé vált az alapvető szükségletek kielégítése és az alapszolgáltatások igénybevétele, nőtt a hajléktalanság, a túlzott eladósodás és a pénzügyi kirekesztés, erősödtek a társadalmi feszültségek, és csökkent a jövőbe vetett bizalom; 190 Sylvie Goulard 13 b bekezdés (új) 13b. megjegyzi, hogy e kedvezőtlen következmények elsősorban a legsérülékenyebb csoportokat érintik, közöttük a fiatalokat, az időseket, a gyermekeket és a nőket, valamint az etnikai kisebbségekhez tartozókat és a bevándorlókat; PE v /114 AM\ doc

15 191 Pervenche Berès 13 a bekezdés (új) 13a. megjegyzi, hogy a válság a munkanélküliségen kívül is számos különböző, rendkívül súlyos és széles körben alábecsült társadalmi következménnyel járt, nevezetesen romlottak a munkaviszonyok, nehezebbé vált az alapvető szükségletek kielégítése és az alapszolgáltatások igénybevétele, nőtt a hajléktalanság, a túlzott eladósodás és a pénzügyi kirekesztés, erősödtek a társadalmi feszültségek, és csökkent a jövőbe vetett bizalom; 192 Pervenche Berès 13 b bekezdés (új) 13b. megjegyzi, hogy e kedvezőtlen következmények elsősorban a legsérülékenyebb csoportokat érintik, közöttük a fiatalokat, az időseket, a gyermekeket és a nőket, valamint az etnikai kisebbségekhez tartozókat és a bevándorlókat; AM\ doc 15/114 PE v01-00

16 193 Gunnar Hökmark, Othmar Karas, Burkhard Balz, Sirpa Pietikäinen a PPE képviselőcsoport nevében 14 bekezdés 14. megjegyzi, hogy mint minden válság, ez a válság is jelentős, egyelőre nem teljes mértékben megbecsülhető, azonban előre látható következményekkel jár a javak eloszlására nézve, ami az ILO szerint rosszabb jövedelemeloszláshoz, fizetéscsökkenéshez, valamint a tőkepiacok ideiglenes visszaesése ellenére a nem keresettel kapcsolatos jövedelem megerősödéséhez és konszolidációjához vezet; 14. megjegyzi, hogy mint minden válság, a mostani is negatív hatást tesz a növekedésre és a foglalkoztatásra, és hogy 2010-ben a világ más részein (az Egyesült Államokban, Ázsiában) a növekedési arány már most magasabb, mint Európában, különösen az euroövezet országaiban; megjegyzi, hogy a negyed évszázadon át tartó globális gazdasági növekedés az egyes országokon belüli és azok közötti gazdasági szabadság megerősítésének volt köszönhető, és ennek eredménye a gazdaság globalizálódása, a világ kereskedelmi forgalmának ötszörösére emelkedése, valamint a közvetlen külföldi beruházások hasonlóan magas növekedése világszerte; megállapítja, hogy a válság lelassította ugyan a fejlődést és a millenniumi fejlesztési célok teljesítését is, de a szélsőséges szegénység felszámolására irányuló erőfeszítések továbbra is folytatódnak, 194 Roberts Zīle, Kay Swinburne 14 bekezdés 14. megjegyzi, hogy mint minden válság, ez a válság is jelentős, egyelőre nem teljes mértékben megbecsülhető, azonban előre látható következményekkel jár a javak 14. megjegyzi, hogy mint minden válság, ez a válság is jelentős következményekkel jár a javak eloszlására nézve, amelyek még teljesen nem mérhetők fel, de PE v /114 AM\ doc

17 eloszlására nézve, ami az ILO szerint rosszabb jövedelemeloszláshoz, fizetéscsökkenéshez, valamint a tőkepiacok ideiglenes visszaesése ellenére a nem keresettel kapcsolatos jövedelem megerősödéséhez és konszolidációjához vezet; megelőzhetők; 195 Wolf Klinz 14 bekezdés 14. megjegyzi, hogy mint minden válság, ez a válság is jelentős, egyelőre nem teljes mértékben megbecsülhető, azonban előre látható következményekkel jár a javak eloszlására nézve, ami az ILO szerint rosszabb jövedelemeloszláshoz, fizetéscsökkenéshez, valamint a tőkepiacok ideiglenes visszaesése ellenére a nem keresettel kapcsolatos jövedelem megerősödéséhez és konszolidációjához vezet; 14. megjegyzi, hogy mint minden válság, ez a válság is jelentős következményekkel jár majd a javak eloszlására nézve, ami az ILO szerint rosszabb jövedelemeloszláshoz, fizetéscsökkenéshez, valamint a tőkepiacok ideiglenes visszaesése ellenére a nem keresettel kapcsolatos jövedelem megerősödéséhez és konszolidációjához vezet; 196 Burkhard Balz, Sirpa Pietikäinen a PPE képviselőcsoport nevében 14 a bekezdés (új) 14a. úgy véli, a válság során kiderült, hogy az utóbbi évek gazdaságpolitikája az euroövezeten belüli és kívüli országokban egyaránt aggasztó mértékű államadóssághoz vezetett; AM\ doc 17/114 PE v01-00

18 197 Burkhard Balz, Sirpa Pietikäinen a PPE képviselőcsoport nevében 14 b bekezdés (új) 14b. megjegyzi, hogy ennek következményeképpen átfogó, szükséges és gyakran elkésett szigorító intézkedések meghozatalára került sor, amelyek azonban ugyanakkor erőteljesen korlátozzák a kormányok cselekvési lehetőségeit; 198 Burkhard Balz, Sirpa Pietikäinen a PPE képviselőcsoport nevében 14 c bekezdés (új) 14c. óva int attól, hogy ezek a szigorító csomagok a gazdasági helyreállítást esetleg fékező intézkedésekhez vezessenek; 199 Vincenzo Iovine 15 bekezdés 15. megállapítja, hogy a gazdasági visszaesés különösen súlyosan érintett egyes ágazatokat, és szerkezetátalakítást PE v /114 AM\ doc

19 eredményezett; Or.it 200 Monika Hohlmeier, Sirpa Pietikäinen a PPE képviselőcsoport nevében 15 bekezdés 15. megállapítja, hogy a gazdasági visszaesés különösen súlyosan érintett egyes ágazatokat, és szerkezetátalakítást eredményezett; 201 Sylvie Goulard 15 bekezdés 15. megállapítja, hogy a gazdasági visszaesés különösen súlyosan érintett egyes ágazatokat, és szerkezetátalakítást eredményezett; 202 Nikolaos Chountis, Cornelis De Jong, Miguel Portas, Patrick Le Hyaric a GUE/NGL képviselőcsoport nevében 15 bekezdés 15. megállapítja, hogy a gazdasági 15. megállapítja, hogy a gazdasági AM\ doc 19/114 PE v01-00

20 visszaesés különösen súlyosan érintett egyes ágazatokat, és szerkezetátalakítást eredményezett; visszaesés különösen súlyosan érintett egyes ágazatokat, és számos társadalmi következménnyel járó szerkezetátalakulást idézett elő; 203 Pervenche Berès 15 bekezdés 15. megállapítja, hogy a gazdasági visszaesés különösen súlyosan érintett egyes ágazatokat, és szerkezetátalakítást eredményezett; 15. megállapítja, hogy a gazdasági visszaesés különösen súlyosan érintett egyes ágazatokat, szerkezetátalakuláshoz vezetett és vezet majd a jövőben is; 204 Carl Haglund 15 a bekezdés (új) 15a. megjegyzi, hogy a válság jelentős hatást gyakorolt a hitelre és a kockázati tőkére, komoly kihívások elé állítva a kisés középvállalkozásokat, és ellehetetlenítve az innovációs lehetőségek maradéktalan kihasználását, ami viszont a növekedési mutatók visszaesésében mutatkozik meg, PE v /114 AM\ doc

21 205 Olle Schmidt 16 bekezdés 16. megállapítja, hogy a válság jelzi egy önszabályozó, a piacok kockázatértékelési és erkölcsikockázat-fenntartási képességében túlzottan megbízó rendszer korlátait; 206 Vincenzo Iovine 16 bekezdés 16. megállapítja, hogy a válság jelzi egy önszabályozó, a piacok kockázatértékelési és erkölcsikockázat-fenntartási képességében túlzottan megbízó rendszer korlátait; Or.it 207 Sylvie Goulard 16 bekezdés 16. megállapítja, hogy a válság jelzi egy önszabályozó, a piacok kockázatértékelési és erkölcsikockázat-fenntartási képességében túlzottan megbízó rendszer korlátait; AM\ doc 21/114 PE v01-00

22 208 Carl Haglund 16 bekezdés 16. megállapítja, hogy a válság jelzi egy önszabályozó, a piacok kockázatértékelési és erkölcsikockázat-fenntartási képességében túlzottan megbízó rendszer korlátait; 16. megállapítja, hogy a válság számos országban protekcionista intézkedéseket váltott ki, és hogy az efféle intézkedések súlyosan fenyegetik a szabad piacok működését; 209 Roberts Zīle, Kay Swinburne 16 bekezdés 16. megállapítja, hogy a válság jelzi egy önszabályozó, a piacok kockázatértékelési és erkölcsikockázat-fenntartási képességében túlzottan megbízó rendszer korlátait; 16. megállapítja, hogy a válság jelzi egy önszabályozó, és a pénzügyi ágazat piaci részvevőinek mindig helytálló kockázatértékelési és erkölcsikockázatfenntartási képességében túlzottan megbízó rendszer korlátait; 210 Othmar Karas, Sirpa Pietikäinen a PPE képviselőcsoport nevében 16 bekezdés 16. megállapítja, hogy a válság jelzi egy önszabályozó, a piacok kockázatértékelési 16. megállapítja, hogy a válság jelzi egy önszabályozó, a piacok és a hitelminősítő PE v /114 AM\ doc

23 és erkölcsikockázat-fenntartási képességében túlzottan megbízó rendszer korlátait; intézetek kockázatértékelési és erkölcsikockázat-fenntartási képességében túlzottan megbízó rendszer korlátait; 211 Wolf Klinz, Olle Schmidt 16 bekezdés 16. megállapítja, hogy a válság jelzi egy önszabályozó, a piacok kockázatértékelési és erkölcsikockázat-fenntartási képességében túlzottan megbízó rendszer korlátait; 16. megállapítja, hogy a válság jelzi egy önszabályozó, a piacok kockázatértékelési és megfelelő kockázatkezelési képességében túlzottan megbízó rendszer korlátait; 212 Werner Langen, Markus Ferber, Gunnar Hökmark 16 bekezdés 16. megállapítja, hogy a válság jelzi egy önszabályozó, a piacok kockázatértékelési és erkölcsikockázat-fenntartási képességében túlzottan megbízó rendszer korlátait; 16. megállapítja, hogy a válság jelzi a gazdaság bizonyos részeiben, például a pénzügyi ágazatban meglévő önszabályozó rendszer korlátait; 213 Cornelis de Jong 16 bekezdés AM\ doc 23/114 PE v01-00

24 16. megállapítja, hogy a válság jelzi egy önszabályozó, a piacok kockázatértékelési és erkölcsikockázat-fenntartási képességében túlzottan megbízó rendszer korlátait; 16. megállapítja, hogy a válság jelzi egy önszabályozó, a piacok képességében túlzottan megbízó rendszer korlátait; 214 Olle Schmidt 16 a bekezdés (új) 16 a. úgy véli, hogy a közelmúltban bekövetkezett pénzügyi válságból számos tanulságot kell levonni; az egyik ezek közül, hogy fel kell készülnünk a jövőbeli válságokra, és hogy az EU-nak joban kell szabályoznia pénzügyi piacait; a válság során hiányosságokra derült fény a jogszabályozásban, a felügyeletben és a válságkezelés terén; e területeken mind nemzeti, mind pedig uniós szinten változtatásokra van szükség; 215 Olle Schmidt 17 bekezdés 17. úgy gondolja, hogy a válság következtében jelentős mértékű magánadósság államadóssággá alakul; PE v /114 AM\ doc

25 216 Sirpa Pietikäinen a PPE képviselőcsoport nevében 17 bekezdés 17. úgy gondolja, hogy a válság következtében jelentős mértékű magánadósság államadóssággá alakul; 217 Sylvie Goulard 17 bekezdés 17. úgy gondolja, hogy a válság következtében jelentős mértékű magánadósság államadóssággá alakul; 218 Roberts Zīle, Kay Swinburne 17 bekezdés 17. úgy gondolja, hogy a válság következtében jelentős mértékű magánadósság államadóssággá alakul; 17. úgy gondolja, hogy a válság következtében jelentős mértékű magánadósság államadóssággá alakult; politikailag érzékeny helyzetet hozva létre, tekintettel a határokon átnyúló finaszírozás hatalmas áramlásaira és a befektető országok azon fontos érdekére, hogy ne kerülhessen sor a magánadósság AM\ doc 25/114 PE v01-00

26 leírására néhány új tagállamban, ami azt jelenti, hogy a magánadósság csak az állami adósság növelésének terhére történő nagyarányú átvállalás révén fedezhető; 219 Wolf Klinz, Olle Schmidt 17 bekezdés 17. úgy gondolja, hogy a válság következtében jelentős mértékű magánadósság államadóssággá alakul; 17. úgy gondolja, hogy a bankközi kölcsönök összeomlása miatt és mert a magánszektor nem juthat a válságot megelőző kamatfeltételek mellett kölcsönökhöz az állami szektor kénytelen volt közbelépni, máskülönben a a gazdaság működése és a foglalkoztatás még mélyebb szintre zuhant volna; 220 Olle Schmidt 17 a bekezdés (új) 17a. rámutat, hogy bár a közelmúltban hiba volt a túl csekély mértékű stabilitás elfogadása, éppolyan tévedés lenne most átestni a ló túloldalára; a folyamatos gazdasági megújulás és a kedvező középés hosszútávú növekedési lehetőségek biztosítása érdekében a magánszektor méltányos és észszerű feltételek mellett történő hitelhez jutása alapvető fontosságú; a válság alatt számos olyan intézkedés született, amelyek célja a PE v /114 AM\ doc

27 bankok által nyújtott hitelek folyamatosságának biztosítása volt; a válságot követő reformfolyamatban az Uniónak ugyanebben a szellemben egyensúlyt kell teremtenie e két szükséglet, azaz egyfelől a pénzügyi stabilitás megőrzését segítő lépések, és másfelől a bankok, hitelnyújtó képességének megőrzése között; 221 Diogo Feio, Sirpa Pietikäinen, Werner Langen a PPE képviselőcsoport nevében 18 bekezdés 18. megjegyzi, hogy a kohéziós eszközök, melyeknek az Unió konvergenciaigényre választ adó eszközeit kellett volna képezniük, nem akadályozták meg a különbségek elmélyülését, és nem tudták biztosítani a gazdaságok felzárkózását ott, ahol erre szükség volt; úgy véli, hogy a válság megsokszorozta az Unióban a kohézió tekintetében fennálló különbségeket; 18. úgy véli, hogy mivel Európának komoly pénzügyi és gazdasági válsággal kell szembenéznie, a szerkezeti reformok mellett a kohéziós eszközök különleges, és a gazdaságélénkítés összefüggésrendszerében még jelentősebb szerepet töltenek be: alapvető eszközöknek kell tekinteni azokat a válság következményeinek leküzdése során a legrászorultabb helyzetben lévő régiók segítése, illetve a válság (a gyengébb országokban még erősebb) hatásainak mérséklése érdekében, az átfogó EUstratégiákkal, például az EU 2020 stratégiával összhangban álló, összpontosítottabb célokat követve; 222 Wolf Klinz, Olle Schmidt, Sylvie Goulard 18 bekezdés AM\ doc 27/114 PE v01-00

28 18. megjegyzi, hogy a kohéziós eszközök, melyeknek az Unió konvergenciaigényre választ adó eszközeit kellett volna képezniük, nem akadályozták meg a különbségek elmélyülését, és nem tudták biztosítani a gazdaságok felzárkózását ott, ahol erre szükség volt; úgy véli, hogy a válság megsokszorozta az Unióban a kohézió tekintetében fennálló különbségeket; 18. megjegyzi, hogy a gazdasági integráció és a szolgáltatások versenyének megnyitása révén a termelékenység és a versenyképesség megerősítésére irányuló politikák hiányában nem meglepő, hogy a kohéziós eszközök, melyeknek az Unió konvergenciaigényre választ adó eszközeit kellett volna képezniük, nem akadályozták meg a különbségek elmélyülését, és nem tudták biztosítani a gazdaságok felzárkózását ott, ahol erre szükség volt; 223 Werner Langen, Markus Ferber, Gunnar Hökmark 18 bekezdés 18. megjegyzi, hogy a kohéziós eszközök, melyeknek az Unió konvergenciaigényre választ adó eszközeit kellett volna képezniük, nem akadályozták meg a különbségek elmélyülését, és nem tudták biztosítani a gazdaságok felzárkózását ott, ahol erre szükség volt; úgy véli, hogy a válság megsokszorozta az Unióban a kohézió tekintetében fennálló különbségeket; 18. megjegyzi, hogy a kohéziós eszközök, melyeknek a szerkezeti reformok mellett az Unió konvergenciaigényre választ adó eszközeit kellett volna képezniük, nem akadályozták meg a különbségek elmélyülését, és nem tudták biztosítani a gazdaságok felzárkózását ott, ahol erre szükség volt; úgy véli, hogy a válság megsokszorozta az Unióban a kohézió tekintetében fennálló különbségeket; 224 Charles Goerens 19 bekezdés 19. aggodalommal állapítja meg a válság 19. aggodalommal állapítja meg, hogy a PE v /114 AM\ doc

29 fejlődő országokra gyakorolt hatását, különös tekintettel a legszegényebb országokra; fejlődő országok mintegy 40%-át közvetlenül sújtja a válság által előidézett szegénység hatása, és hogy ez visszavetheti az utóbbi évek során a szegénység, az éhezés és a gyermekhalandóság felszámolása terén elért előrehaladást; Or.fr 225 Sirpa Pietikäinen a PPE képviselőcsoport nevében 19 bekezdés 19. aggodalommal állapítja meg a válság fejlődő országokra gyakorolt hatását, különös tekintettel a legszegényebb országokra; 19. megjegyzi, hogy bár egyes feltörekvő és fejlődő országok a jelek szerint elkerülték a válság legrosszabb hatásait, a fejlődő országok 40%-át azonban erősen sújtották a pénzügyi válság hatásai, aminek következményeképpen becslések szerint 90 millió ember kerül majd szegénységbe; 226 Corina Crețu 19 bekezdés 19. aggodalommal állapítja meg a válság fejlődő országokra gyakorolt hatását, különös tekintettel a legszegényebb országokra; 19. aggodalommal állapítja meg a válság fejlődő országokra gyakorolt hatását, különös tekintettel a legszegényebb országokra, és figyelmeztet arra, hogy ez erős társadalmi polarizálódást idézhet elő, növelve a bűncselekmények, sőt akár a katonai konfliktusok veszélyét; hangsúlyozza, hogy ha a fejlődő országokat kihagyják az EU AM\ doc 29/114 PE v01-00

30 gazdaságélénkítési stratégiáiból, akkor az magára az EU-ra nézve is hátrányos hatással jár majd; 227 Olle Schmidt 19 bekezdés 19. aggodalommal állapítja meg a válság fejlődő országokra gyakorolt hatását, különös tekintettel a legszegényebb országokra; 19. aggodalommal állapítja meg a válság fejlődő országokra gyakorolt hatását, különös tekintettel a legszegényebb országokra; megjegyzi, hogy a pénzügyi piacok szabadsága lehetővé tette a szegényebb országokban való befektetéseket; 228 Roberts Zīle, Kay Swinburne 19 bekezdés 19. aggodalommal állapítja meg a válság fejlődő országokra gyakorolt hatását, különös tekintettel a legszegényebb országokra; 19. aggodalommal állapítja meg a válság bizonyos fejlődő országokra gyakorolt hatását, különös tekintettel a legszegényebb országokra; 229 Pascal Canfin, Sven Giegold, Emilie Turunen, Bas Eickhout 19 a bekezdés (új) PE v /114 AM\ doc

31 19 a. úgy véli, hogy a válság lehetőség is lehet az EU számára, amennyiben új gazdaságirányítási eszközök bevezetésének és a fejlődés új útjaira való fokozatos átállásnak köszönhetően sikerül megerősödve felülkerekednie rajta; 230 Olle Schmidt 19 a bekezdés (új) 19 a. megjegyzi, hogy elérkezett a jövöbeli válságokra való felkészülés ideje; a tagállamoknak és az Uniónak jobb szabályozást és felügyeletet, valamint a tőke és a fizetőképesség tekintetében szigorúbb szabályokat kell bevezetnie; létre kell hozni továbbá egy uniós válságkezelési és -megoldási keretet is; a bankok esetében egyedi helyreállítási és válságmegoldási terveket, úgynevezett élő végrendeleteket ( living will készenléti terveket) kell készíteni; és ugyancsak szükség van hatékony és összehangolt megoldási rendszerek felállítására is. 231 Werner Langen, Markus Ferber, Gunnar Hökmark 19 a bekezdés (új) AM\ doc 31/114 PE v01-00

32 19a. úgy véli, hogy azon buborékok kialakulásának egyik legfőbb oka, amelyek kipukkadása az összeomláshoz vezetett, a központi bankok túlságosan nagy pénzállománya volt, különösen az Egyesült Államokban, ahol Greenspan a DOT.COM válság hatásainak könnyű pénz révén történő enyhítésére irányuló törekvéseinek nem vetettek véget egy megfelelő és időben bevezetett monetáris exitstratégia révén; 232 Corina Crețu 19 a bekezdés (új) 19a. megjegyzi, hogy a fejlett gazdaságok teljesítményének a globális válság miatt bekövetkezett visszaesése elkerülhetetlenül a hivatalos fejlesztéstámogatás (ODA) csökkentéséhez vezet majd egy olyan időszakban, amikor a külső segítség döntő jelentőségű a fejlődő országok számára a millenniumi fejlesztési célok megvalósításához; emlékeztet arra, hogy a fejlesztési támogatást hosszú távon megtérülő és a globális gazdasági növekedéshez nélkülözhetetlen beruházásnak kell tekinteni; 233 Gunnar Hökmark 19 a bekezdés (új) PE v /114 AM\ doc

33 19a. megállapítja, hogy a nem bérjellegű jövedelmek a válság következményeként háttérbe szorultak, ami kiegyenlítettebb jövedelemmegosztáshoz vezetett a világban; hogy a gyorsan növekvő fejlődő országok a válság során viszonylag kisebb gondokkal szembesültek, és hogy ennélfogva a gazdag, illetve a gyorsan fejlődő alacsony jövedelmű országok közötti különbségek nagyobb ütemben csökkennek, miközben a protekcionista politikákat folytató országokban a legfőbb problémákat továbbra is a szegénység okozza; 234 Werner Langen, Markus Ferber, Gunnar Hökmark A 2. fejezet II. Okok II. A válságok háttere 235 Carl Haglund Subheading 2.1 A kapitalizmus átalakulása AM\ doc 33/114 PE v01-00

34 236 Gunnar Hökmark, Monika Hohlmeier, Sirpa Pietikäinen a PPE képviselőcsoport nevében Subheading 2.1 A kapitalizmus átalakulása 237 Sylvie Goulard Subheading 2.1 A kapitalizmus átalakulása A kapitalizmus átalakulása és egyéb geopolitikai fejlemények 238 Vincenzo Iovine Subheading 2.1 A kapitalizmus átalakulása Strukturális változások a gazdasági rendszerben Or.it 239 Roberts Zīle, Kay Swinburne Subheading 2.1 PE v /114 AM\ doc

35 A kapitalizmus átalakulása A konjunktúraérdekű viselkedés ( boom behaviour ) tanulságai és következményei 240 Wolf Klinz, Olle Schmidt Subheading 2.1 A kapitalizmus átalakulása Újabb változások a pénzügyi rendszerben 241 Olle Schmidt Subheading 2.1 A kapitalizmus átalakulása A pénzügyi válság elemzése 242 Olle Schmidt 20 bekezdés 20. megállapítja, hogy az Egyesült Államokban a másodlagos jelzálogpiac bedőlésével előidézett válságot vissza lehet vezetni az elmúlt harminc évre, amikor is a globális erőviszonyok felborultak, az AM\ doc 35/114 PE v01-00

36 elsődlegesen nemzeti piacgazdaságok egyre inkább globális piacgazdasággá alakultak, túl nagy szerephez jutottak a pénzügyi piacok, új technológiák és jelentős pénzügyi innovációk jelentek meg, felhagytak a Bretton Woods-i rendszer alkalmazásával, leomlott a berlini fal, és nyugdíjba vonult az 1929-es válságot átélt generáció; 243 Gunnar Hökmark, Sirpa Pietikäinen a PPE képviselőcsoport nevében 20 bekezdés 20. megállapítja, hogy az Egyesült Államokban a másodlagos jelzálogpiac bedőlésével előidézett válságot vissza lehet vezetni az elmúlt harminc évre, amikor is a globális erőviszonyok felborultak, az elsődlegesen nemzeti piacgazdaságok egyre inkább globális piacgazdasággá alakultak, túl nagy szerephez jutottak a pénzügyi piacok, új technológiák és jelentős pénzügyi innovációk jelentek meg, felhagytak a Bretton Woods-i rendszer alkalmazásával, leomlott a berlini fal, és nyugdíjba vonult az 1929-es válságot átélt generáció; 20. megállapítja, hogy az Egyesült Államokból a kormány által gerjesztett másodlagos jelzálogpiaci buborék megjelenésével kiinduló válságnak hosszú időre visszanyúló gyökerei vannak, amelyek többek között a lakáspolitikával, a monetáris politikával, az adópolitikával és a pénzügyi piacok szabályozásával függnek össze; 244 Kay Swinburne, Roberts Zīle 20 bekezdés 20. megállapítja, hogy az Egyesült 20. megállapítja, hogy a jelenlegi pénzügyi PE v /114 AM\ doc

37 Államokban a másodlagos jelzálogpiac bedőlésével előidézett válságot vissza lehet vezetni az elmúlt harminc évre, amikor is a globális erőviszonyok felborultak, az elsődlegesen nemzeti piacgazdaságok egyre inkább globális piacgazdasággá alakultak, túl nagy szerephez jutottak a pénzügyi piacok, új technológiák és jelentős pénzügyi innovációk jelentek meg, felhagytak a Bretton Woods-i rendszer alkalmazásával, leomlott a berlini fal, és nyugdíjba vonult az 1929-es válságot átélt generáció; válsághoz hozzájáruló három legfőbb tényező a globális egyensúlyhiány, a szabályozásirányítás (szabályozás és felügyelet), valamint a monetáris politika; 245 Wolf Klinz, Olle Schmidt 20 bekezdés 20. megállapítja, hogy az Egyesült Államokban a másodlagos jelzálogpiac bedőlésével előidézett válságot vissza lehet vezetni az elmúlt harminc évre, amikor is a globális erőviszonyok felborultak, az elsődlegesen nemzeti piacgazdaságok egyre inkább globális piacgazdasággá alakultak, túl nagy szerephez jutottak a pénzügyi piacok, új technológiák és jelentős pénzügyi innovációk jelentek meg, felhagytak a Bretton Woods-i rendszer alkalmazásával, leomlott a berlini fal, és nyugdíjba vonult az 1929-es válságot átélt generáció; 20. megállapítja, hogy az Egyesült Államokban a másodlagos jelzálogpiac bedőlésével előidézett válság a piacok túlzott likviditására vezethető vissza, aminek alapját az USA elhibázott monetáris politikája, a dereguláció és a hibás szabályozás, a fizetési mérlegek globális egyensúlyának zavarai és a pénzügyi innovációval párosuló, valamennyi szereplőre jellemző mohóság képezik; 246 Carl Haglund 20 bekezdés AM\ doc 37/114 PE v01-00

38 20. megállapítja, hogy az Egyesült Államokban a másodlagos jelzálogpiac bedőlésével előidézett válságot vissza lehet vezetni az elmúlt harminc évre, amikor is a globális erőviszonyok felborultak, az elsődlegesen nemzeti piacgazdaságok egyre inkább globális piacgazdasággá alakultak, túl nagy szerephez jutottak a pénzügyi piacok, új technológiák és jelentős pénzügyi innovációk jelentek meg, felhagytak a Bretton Woods-i rendszer alkalmazásával, leomlott a berlini fal, és nyugdíjba vonult az 1929-es válságot átélt generáció; 20. megállapítja, hogy a világgazdaság sohasem került még szembe ennyire széles kiterjedésű és összetett válsággal, és hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államokban a másodlagos jelzálogpiac bedőlésével előidézett válság nem vezethető vissza egyetlen kiindulóponthoz, hanem a hozzá nem értő beavatkozások és különböző hiányosságok következménye; 247 Vincenzo Iovine 20 bekezdés 20. megállapítja, hogy az Egyesült Államokban a másodlagos jelzálogpiac bedőlésével előidézett válságot vissza lehet vezetni az elmúlt harminc évre, amikor is a globális erőviszonyok felborultak, az elsődlegesen nemzeti piacgazdaságok egyre inkább globális piacgazdasággá alakultak, túl nagy szerephez jutottak a pénzügyi piacok, új technológiák és jelentős pénzügyi innovációk jelentek meg, felhagytak a Bretton Woods-i rendszer alkalmazásával, leomlott a berlini fal, és nyugdíjba vonult az 1929-es válságot átélt generáció; 20. megállapítja, hogy az Egyesült Államokban a másodlagos jelzálogpiac bedőlésével előidézett válságot vissza lehet vezetni az elmúlt harminc évre, amikor is a globális erőviszonyok felborultak, az elsődlegesen nemzeti piacgazdaságok egyre inkább globális piacgazdasággá alakultak, túl nagy szerephez jutottak a pénzügyi piacok, új technológiák és jelentős pénzügyi innovációk jelentek meg; Or.it PE v /114 AM\ doc

39 248 Werner Langen, Markus Ferber, Gunnar Hökmark 20 bekezdés 20. megállapítja, hogy az Egyesült Államokban a másodlagos jelzálogpiac bedőlésével előidézett válságot vissza lehet vezetni az elmúlt harminc évre, amikor is a globális erőviszonyok felborultak, az elsődlegesen nemzeti piacgazdaságok egyre inkább globális piacgazdasággá alakultak, túl nagy szerephez jutottak a pénzügyi piacok, új technológiák és jelentős pénzügyi innovációk jelentek meg, felhagytak a Bretton Woods-i rendszer alkalmazásával, leomlott a berlini fal, és nyugdíjba vonult az 1929-es válságot átélt generáció; 20. megállapítja, hogy az Egyesült Államokban a másodlagos jelzálogpiac bedőlésével előidézett válságot egyebek mellett vissza lehet vezetni az elmúlt harminc évre is, amikor a globális erőviszonyok felborultak, az elsődlegesen nemzeti piacgazdaságok egyre inkább globális piacokká alakultak, túl nagy szerephez jutottak a pénzügyi piacok, új technológiák és jelentős pénzügyi innovációk jelentek meg; 249 Olle Schmidt 20 a bekezdés (új) 20 a. megállapítja, hogy a világ gazdaságát 2007 nyara óta sújtó pénzügyi válság példátlan a gazdaság háború utáni történelmében; a válságot a hitelek gyors ütemű elszaporodásával, az alacsony kockázati felárral, a fizetőképesség bőséges rendelkezésre állásával, az erőteljes tőkeáttétellel, az eszközök árának felszökésével és az ingatlanpiacokon felbukkanó buborékokkal jellemezhető hosszú időszak előzte meg; a tőkeáttételi helyzetek túlzott elszaporodása a pénzügyi intézményeket rendkívül sérülékennyé tette a pénzpiacok korrekcióival szemben; AM\ doc 39/114 PE v01-00

40 az USA másodlagos jelzálogpiacának felborulása elegendő volt a rendszerszintű csődhelyzet előidézéséhez; 250 Wolf Klinz, Olle Schmidt 20 a bekezdés (új) 20 a. megjegyzi, hogy a kezdeti veszteségek a pénzügyi rendszer változásaival kapcsolatos mechanizmusok, többek között az elsődlegesen nemzeti piacgazdaságok egyre inkább globális piacgazdaságokká történő átalakulása hatására később globális válsággá szélesedtek; úgy gondolja, hogy e folyamat következő szakasza a dereguláció volt, ez pedig a gazdaságnak a túlzott tőkeáttétel révén történő túlfinanszírozásához, valamint a pénzügyi rendszerek összefonódását erősítő új technológiák kialakulásához és a pénzügyi rendszert tovább bonyolító pénzügyi innovációkhoz vezetett; 251 Sirpa Pietikäinen a PPE képviselőcsoport nevében 20 a bekezdés (új) 20 a. megállapítja, hogy a jelenlegi válságnak számos oka van, hatásai pedig azonnal és hosszú távon egyaránt megmutatkoznak; a válságra utaló számos jelre nem reagáltak, és alábecsülték mind PE v /114 AM\ doc

41 a válság kiterjedését, mind pedig következményeit és tovagyűrűző hatásait; 252 Nikolaos Chountis, Cornelis De Jong, Miguel Portas, Patrick Le Hyaric a GUE/NGL képviselőcsoport nevében 20 a bekezdés (új) 20 a. megjegyzi, hogy az Európai Monetáris Unió megfelelő költségvetés hiányában, illetve a kereskedelmi egyensúly megbomlásának megelőzésére szolgáló gazdasági források biztosítása nélkül történő létrehozása az eurót fenyegető makrogazdasági következményekhez vezetett; 253 Olle Schmidt 21 bekezdés 21. megjegyzi, hogy ezt az átalakulást egyre mélyülő egyenlőtlenségek kísérték, továbbá az eszközök koncentrációja, valamint a bérek és fizetések hozzáadott értékhez való hozzájárulásának jelentős csökkenése, mivel az IMF 2007-es számításai szerint 1980 és 2005 között a bérek és fizetések aránya a GDP-ben 73%-ról 64%-ra esett, és Franciaországban például 1998 és 2005 között a legjobban keresők 0,01%-ának AM\ doc 41/114 PE v01-00

42 51%-kal nőtt az átlagfizetése; 254 Gunnar Hökmark, Othmar Karas, Sirpa Pietikäinen a PPE képviselőcsoport nevében 21 bekezdés 21. megjegyzi, hogy ezt az átalakulást egyre mélyülő egyenlőtlenségek kísérték, továbbá az eszközök koncentrációja, valamint a bérek és fizetések hozzáadott értékhez való hozzájárulásának jelentős csökkenése, mivel az IMF 2007-es számításai szerint 1980 és 2005 között a bérek és fizetések aránya a GDP-ben 73%-ról 64%-ra esett, és Franciaországban például 1998 és 2005 között a legjobban keresők 0,01%-ának 51%-kal nőtt az átlagfizetése; 21. megjegyzi, hogy az egyesült államokbeli ingatlanügységeknek és a kormányzati támogatást élvező vállalatoknak (government-sponsored enterprises GSE) juttatott állami támogatással alátámasztott értékpapírkibocsátási megállapodások segítséget nyújtottak a lakosság legszegényebb rétegei számára ahhoz, hogy (másodlagos jelzálog-hitelek révén) lakáshoz jussanak, de eközben az ingatlanpiac ugrásszerű fejlődésében rejlő makrogazdasági (rendszerszintű) kockázatokat elhanyagolták vagy egyszerűen nem vették figyelembe; megjegyzi továbbá, hogy a világgazdaság globalizálódását magas növekedési ráták kísérték, a növekedés azonban egyenlőtlen volt, a kereskedelem szempontjából nyitott és nagyobb gazdasági szabadsággal rendelkező országok belső növekedési rátája ugyanis magasabb volt (és megfordítva), és hogy a globalizáció során a nem bérjellegű jövedelmek a jelentős beruházások hatására a világon mindenütt elszaporodtak; 255 Carl Haglund 21 bekezdés PE v /114 AM\ doc

43 21. megjegyzi, hogy ezt az átalakulást egyre mélyülő egyenlőtlenségek kísérték, továbbá az eszközök koncentrációja, valamint a bérek és fizetések hozzáadott értékhez való hozzájárulásának jelentős csökkenése, mivel az IMF 2007-es számításai szerint 1980 és 2005 között a bérek és fizetések aránya a GDP-ben 73%-ról 64%-ra esett, és Franciaországban például 1998 és 2005 között a legjobban keresők 0,01%-ának 51%-kal nőtt az átlagfizetése; 21. megjegyzi, hogy ezt az átalakulást egyre mélyülő egyenlőtlenségek és a globális egyensúlyt megbontó jelenségek kísérték; 256 Kay Swinburne, Roberts Zīle 21 bekezdés 21. megjegyzi, hogy ezt az átalakulást egyre mélyülő egyenlőtlenségek kísérték, továbbá az eszközök koncentrációja, valamint a bérek és fizetések hozzáadott értékhez való hozzájárulásának jelentős csökkenése, mivel az IMF 2007-es számításai szerint 1980 és 2005 között a bérek és fizetések aránya a GDP-ben 73%-ról 64%-ra esett, és Franciaországban például 1998 és 2005 között a legjobban keresők 0,01%-ának 51%-kal nőtt az átlagfizetése; 21. megjegyzi, hogy az utóbbi évtizedben jelentős költségvetési többlet halmozódott fel folyamatosan Kínában, és egyre növekvő mértékben az olajexportőr országokban, miközben a válság kulcsfontosságú eleme a kínai fizetésimérleg-többlet és az egyesült államokbeli fizetésimérleg-hiány együttes hatása volt; 257 Wolf Klinz, Olle Schmidt 21 bekezdés AM\ doc 43/114 PE v01-00

44 21. megjegyzi, hogy ezt az átalakulást egyre mélyülő egyenlőtlenségek kísérték, továbbá az eszközök koncentrációja, valamint a bérek és fizetések hozzáadott értékhez való hozzájárulásának jelentős csökkenése, mivel az IMF 2007-es számításai szerint 1980 és 2005 között a bérek és fizetések aránya a GDP-ben 73%-ról 64%-ra esett, és Franciaországban például 1998 és 2005 között a legjobban keresők 0,01%-ának 51%-kal nőtt az átlagfizetése; 21. megjegyzi, hogy a pénzügyi rendszerben bekövetkező változásokat egyre mélyülő egyenlőtlenségek kísérték, továbbá az eszközök koncentrációja, valamint a bérek és fizetések hozzáadott értékhez való hozzájárulásának jelentős csökkenése, miközben a pénzügyi ágazatban működő vállalatok teljes nyeresége például az USA-ban 1948 és 1988 között átlagosan 15%-kal, 1988 és 1999 között 25%-kal, 2007-ben pedig 40%-kal nőtt; 258 Werner Langen, Markus Ferber, Gunnar Hökmark 21 bekezdés 21. megjegyzi, hogy ezt az átalakulást egyre mélyülő egyenlőtlenségek kísérték, továbbá az eszközök koncentrációja, valamint a bérek és fizetések hozzáadott értékhez való hozzájárulásának jelentős csökkenése, mivel az IMF 2007-es számításai szerint 1980 és 2005 között a bérek és fizetések aránya a GDP-ben 73%- ról 64%-ra esett, és Franciaországban például 1998 és 2005 között a legjobban keresők 0,01%-ának 51%-kal nőtt az átlagfizetése; 21. megjegyzi, hogy ezt az átalakulást egyrészt világszerte példátlan meggazdagodás, másrészt azonban egyre mélyülő egyenlőtlenségek is kísérték, továbbá az eszközök koncentrációja, valamint a bérek és fizetések hozzáadott értékhez való hozzájárulásának jelentős csökkenése, mivel az IMF 2007-es számításai szerint 1980 és 2005 között a bérek és fizetések aránya a GDP-ben 73%- ról 64%-ra esett, és Franciaországban például 1998 és 2005 között a legjobban keresők 0,01%-ának 51%-kal nőtt az átlagfizetése; PE v /114 AM\ doc