A veszélyeztetés elıidézıi:

Átírás

1 Környezetvédelem

2 A veszélyeztetés elıidézıi: Népesség szaporodása Urbanizáció Iparosodás Ipari és városi agglomerációk kialakulása Korszerő, nagyüzemi mezıgazdasági termelés Vegyszerek fokozódó használata

3 A környezetvédelem célja A jelen és jövı nemzedék élete, egészsége és életkörülményeinek védelme.

4 A környezetvédelem feladata: Az emberi környezet megóvását és tervszerő alakulását elısegítse, a környezetre veszélyes ártalmak, és más károsodások okait felismerje, azok megelızésének, ill. megszüntetésének módját megállapítsa.

5 A környezetvédelem elsıdleges célja tehát megfelelı életkörülmények révén az ember /magunk és utódaink/ egészségének és fennmaradásának biztosítása, továbbá anyagi és szellemi javaink védelme. A környezetvédelem szerteágazó tevékenység, nem lehet csak védekezı jellegrıl beszélni.

6 Olyan tervszerő fejlesztést jelent, amely környezetünket szükségleteink szerint - az ártalmak egyidejő megelızésével alakítja. A környezetvédelem mindazon intézkedések összefüggı rendszere, amellyel a fenti cél elérését biztosítjuk.

7 Funkciói: a károkat megelızı védelem az okozott károk megszüntetése az emberi környezet fejlesztése a természeti erıforrásokkal való ésszerő gazdálkodás.

8 A környezetvédelem egyik fontos része a természet- és tájvédelem,amely ırzi a tiszta levegıt, vizet és csendet, védi a növény- és állatvilágot, a természetes ökológiai viszonyokat és a táj képi megjelenést.

9 A környezetvédelem a mesterséges /települési/ környezet védelmével is foglalkozik, és a különbözı emberi tevékenységeket /termelés,közlekedés stb./ úgy igyekszik megszervezni, hogy az embert,valamint annak természetes és mesterséges környezetét ne károsítsa.

10 Környezetvédelmi alapfogalmak

11 Környezetszennyezés A környezetet, illetve az embert közvetve, vagy közvetlenül veszélyeztetı, vagy károsító jelenség, folyamat, negatív környezeti hatás, amely valamely környezeti elem fizikai, kémiai, vagy biológiai szennyezıdését, károsítását eredményezi.

12 Környezet: a bennünket körülvevı világnak az a része, amelyben az emberrek élnek és tevékenységüket kifejtik. Bioszféra: Bioszférának nevezzük a föld szilárd kérgének, a vízburoknak és a légkörnek azt a részét, amelyben élet lehetséges, és ahol életfolyamatok játszódnak le. Az emberi társ. innen nyeri szervesanyag- szükségletét. A bioszférából nyertük a haszonnövényeinket és állatainkat. Ez egy potenciális génbank, nem tudjuk mikor melyik lesz használható. Vannak élılények, amelyek a maguk vad állapotában is hasznosak. (pl. az erdık: faanyag, ill. oxigén- forrás)

13 Technoszféra Mindazon objektumok összessége, amelyek az emberi tevékenység révén jönnek létre, és a természetben ember nélkül soha nem keletkeznek.

14 Mesterséges A természetessel szemben, emberi beavatkozással, eljárással, tevékenységgel alkotott, létrehozott.

15 Természetes A természetben elıforduló, ember által meg nem változtatott, át nem alakított, eredeti.

16 Környezet elemeinek csoportosítása: I. Föld 1. Alapkızet 2. Ásvány vagyon 3. Termıföld, talaj Alapkızet: Földünk szilárd kérgét alkotó, nagy mennyiségben elıforduló anyagai az alapkızetek. Az alapkızetek a Föld belsejébıl bıl kerültek a felszínre, vagy a tengerekben, szárazföldeken rakódtak k le. Kızet: a hasonló földtani folyamatokban keletkezett ásványok meghatározott együttese. A kızetek kialakulásukat tekintve lehetnek: magmatikus, üledékes és átalakult kızetek.

17 Ásvány vagyon: Ásványnak nevezzük a földkéreg szilárd, egynemő, természetes eredető alkotóját, amelynek meghatározott kémiai összetétele és belsı szerkezet van. Talaj: a földtani közeg legfelsı rétege, ami ásványi részecskékbıl, szerves anyagból, vízbıl, levegıbıl és élı szervezetekbıl áll. A talaj ásványi anyagai a kızetek fizikai és kémiai mállásának termékei, amelyek biológiai bomlás során keletkezı szerves humusszal együtt termıtalajt képeznek. A talaj legfontosabb tulajdonsága a termıképessége ami a növények ellátását biztosítja vízzel és tápanyagokkal.

18 II. Víz 1. Felszín alatti vizek 2. Felszíni vizek Felszín alatti víz: minden, a föld felszíne alatt, a telített zónában elhelyezkedı víz, amely közvetlen érintkezésben van a földtani közeggel. A felszín n alatti vizek csoportosítása sa

19 Felszíni vizek: Felszíni vizek csoportjába tartozik valamennyi álló Felszíni vizek csoportjába tartozik valamennyi álló- és folyóvíz a föld felszínén, de ide soroljuk a talajvizet is. Ez utóbbi u a talajban levı elsı vízzáró réteg fölötti víztartalom.

20 III. Levegı 1. Alsó légkör Troposzféra: Az egyenlítı fölött 18 km, a sarkoknál 8 km magas. A bioszféra részét alkotja, jellemzik az aktív idıjárási jelenségek. Hıenergiáját a Föld felszínétıl kapja. Ennek legalsó részén található a troposzférikus ózon v. rossz ózon. 2. Középsı légkör 3. Felsı légkör A levegı = gázkeverék 78% nitrogén (N), 21% oxigén (O 2 ), 1% nemesgázok Sztratoszféra: 50km magasságig tart és ebben a magasságban a hımérséklet nı. Legalsó részén 20-25km magasságban képzıdik a sztratoszférikus ózon v. jó ózon. Mezoszféra: km ig terjedı levegıréteg. A hımérséklet ismét csökken, a felsı határán a -90oC-ot is elérheti. Részei: Felsı légkör(több ezer km) Középsı légkör( km) Alsó légkör - Sztratoszféra (10-50 km) Ózonpajzs - Troposzféra (0-10 km) Légkör anyagának 80%-a, idıjárási jelenségek, élılények Földfelszín

21 IV. Élıvilág a.) Növényvilág (erdı, gyep, nádas, mezıgazdasági tevékenység) b.) Állatvilág - Vadon élı védett állatok - Vadon élı nem védett állatok - Védett háziállatok - Nem védett háziállatok c.) Mikroorganizmusok

22 Erdı: Fák, cserjék és a közöttük élı lágyszárú növények (aljnövényzet) együttesével benıtt terület. Jellegzetes életközösség, melyet többszintő növénytársulások alkotnak. Fıbb típusai esıerdık, lombhullató erdık, örökzöld erdık, tőlevelő erdık. Az erdı környezetvédelmi szerepe minden más növénytársulásénál fontosabb. A többi növényi kultúrával szembeni elınye, hogy újratermelési ciklusa nagyon hosszú, természetes körülmények között csak évszázadokkal, az ember beavatkozása után is csak évtizedekkel mérhetı. Az erdı a talajt nem csak védi hanem gazdagítja is. Számos növény és állatfaj élettere, mérsékli a káros szelek hatását, jó irányban befolyásolja természet vízháztartását. Az erdı megköti a port, csökkenti a környezeti ártalmak káros hatásait, elnyeli a CO 2 -t t és oxigént termel. Gyep: Hazánkban természetes gyepfelület csak kis területen található. A rétek többsége és a legelık úgynevezett másodlagos gyep területek. A rét és legelıgazdálkodás, vagyis a hagyományos kaszálás és legeltetés a környezetvédelemnek jó szolgálatot tett.

23 Nádas: Nádasoknak (nádas mocsaraknak,) összefoglaló néven mindazokat a vízben vagy a vizek partján elhelyezkedı társulásokat nevezzük, amelyek habitusa a nád növény állományára hasonlít. Kiemelkedı jelentıségük van a környezetvédelem szempontjából. A nád a nedves vizes élıhelyeket borítja, nálunk pedig az elmúlt idıszakban a vízrendezések folyamán éppen ezeket szárították ki és alakították átt szárazabb termıhelyekké. Kiemelkedı fontosságának másik oka a területek madártani jelentısége. A nádasok által borított területeket hidrológiai, botanikai, ökológiai értékük mellett m elsısorban madártani jelentıségük miatt helyezték védelmük alá. Mezıgazdasági tevékenység: Olyan termelési, gazdálkodói rendszer amely nagy mértékben önfenntartó, csekély külsı terhelést kap, ahol a termelés alapvetıen a helyben lévı természeti erıforrások használatán alapszik, a termelés meghatározó összetevıi a környezet, a hagyomány, az emberi cselekvıképesség és a tapasztalat. Ide soroljuk a szántóföldi növényeket, gyümölcsösöket, szılıket, kerteket.

24 Vadon élı védett állatok: A vadonélı védett állatok olyan élılények amelyek valamikor honosak voltak az ország terültén, létszámuk kritikusra csökkent ezért fokozott védelemre szorulnak.. A védelem alatt, kontrol alatt kell tartani szaporodásukat, élıhelyeiket, valamint a létszámukat. Vadon élı nem védett állatok: Azok az élılények, amelyek az ország területén lévı mővelt és mőveletlen erdıségekben, réteken és mezıkön lelhetık fel. Létszámuk szabályozása fontos a mezıgazdasági területek megvédése érdekében, valamint saját élıhelyük túlzsúfoltsága megóvása miatt. A szabályozás lehet természetes a természet törvényei alapján, vagy mesterséges, pl.: befogás, vadászat.

25 Védett házi állatok: A törvény kimondja, hogy azok a háziállatfajták, amelyek Magyarország természetföldrajzi környezetében alakultak ki, illetıleg tartásuknak, tenyésztésüknek ek hagyománya van nálunk, nemzeti értéket képeznek és mint ilyenek támogatandók. Ezeknek a fajtáknak a fenntartása állami feladat, amelynek végrehajtásáról a Földmővelésügyi Minisztérium - a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a tenyésztési si hatóság és más szervek bevonásával - gondoskodik. Mikroorganizmusok: Az élıvilág szabad szemmel nem látható, mikroszkopikus mérető egy vagy több sejtő élılényei. Szőkebb értelemben a vírusok a baktériumok a mikroszkopikus gombák, tágabb értelemben ide tartoznak a moszatok és az egysejtőek is. Lényeges a szerepük a földi élet fennmaradásában egyensúlyában.

26

27 V. Védett természetes táj Nem védett kulturtáj A táj természet erıi által kialakított és társadalmi igények miatt átalakított földfelszín, az éghajlat, a talaj, a vizek, a növényzet, az állatvilág, az ember és az emberi létesítmények együttes megjelenése, mely állandó egymásra hatás következtében állandó változásban van. Védett természetes táj: az ember jelenléte és beavatkozása nélküli. Nem védett kulturtáj: az emberi tevékenységet tükrözi. Mind a természetes táj, mind a kulturtáj látvány szempontjából jellegtípusokra osztható. Földrajzi formák szempontjából megkülönböztetjük: - síkságot, - dombvidéket, - hegyvidéket.

28 VI. Települési környezet - Lakóterület - Ipartelepek - Mezıgazdasági települések - Közlekedési útvonalak A települési környezet jellegét az azt alkotó, különbözı természetes etes és mesterséges elemek térbeli elhelyezkedése és aránya határozza meg. Lakóterület: A települések belterületén az a területfelhasználási egység, amely elsısorban lakóépítmények elhelyezésére szolgál. A beépítés jellege, mértéke, közmő-vesítettsége alapján építési övezetekre tagolják. Ipartelepek: Olyan területek amelyek a mindennapi élethez szükséges gépek berendezések, eszközök, élelmiszerek, használati cikkek gyártását végzik egymástól elkülönítve is. A területek koncentráltan lakott területtıl lehetıleg távol helyezkedik el.

29 Mezıgazdasági települések: A települések külterületének a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló része. Zártkerti és zártkerten kívüli övezetre lehet tagolni. Közlekedési útvonalak: A települések bel A települések bel- és külterületének olyan felhasználási egysége, amely az országos közutak, tanácsi közutak közül a fı- és győjtı utak, ezek csomópontjai, az országos közforgalmú vasutak és nagy területigényő egyéb közúti, vasúti, vízi és légi közlekedési, illetve szállítási építmények elhelyezésére szolgál.

30 Ökológia: mint tudomány azt vizsgálja, hogy az élılények és az élettelen környezet együttes rendszer milyen feltételek mellett tartható fenn a bioszférában, tanulmányozza az élet külsı feltételeit, eleit, azok hatásait, továbbá az élı szervezetek reakcióit, kölcsönhatásait sait és alkalmazkodását. Ökoszisztéma: Az ökológiai vizsgálatok tárgya. Biocönózis: Életközösség, egy bizonyos élettérrészben elıforduló, az abban uralkodó környezeti viszonyokhoz alkalmazkodott, meghatározott mennyiségő és minıségő növény és állatfajok összessége.

31 Mikrokörnyezet: A bennünket közvetlen közelben körülövezı környezet a mikrokörnyezet, amely alatt az épületeken, a létesítményeken belüli környezetet és a szorosan hozzánk közeli környezetet értjük. Gyakran találkozunk a mikrokörnyezet más elnevezésével, a miliıvel. A külsı környezetbıl érkeznek olyan hatások, melyek megváltoztatják, befolyásolják a mikrokörnyezetben élık életkörülményeit. Ezek a hatások a környezeti tényezık megváltozásából erednek. Az élettelen (abiotikus) tényezık, a környezet fizikai és kémiai tulajdonságait foglalják magukban, míg az élı tényezık a populációk (azonos fajhoz tartozó élılények összessége) a fizikai, kémiai és biológiai iai tényezıkın kívül, magukban foglalják az egymásra gyakorolt hatást is. Mezokörnyezet: azonos jellemzıkkel rendelkezı, összefüggı természeti, területi egység, tehát pl. település, erdı. Makrokörnyezet: (ország, ország régiója, településen kívüli rész). A különbözı fokozatok értelemszerően kölcsönhatásban vannak egymással, s a nagyobb fokozat magában foglal több kisebb fokozatot.