9817/17 pn/adt/kf 1 DG G 3 C

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 30. (OR. en) 9817/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága a delegációk ESPACE 29 RECH 214 COMPET 457 IND 146 EU-GNSS 27 TRANS 232 TELECOM 152 MI 464 EMPL 344 CSDP/PSDC 284 CFSP/PESC 465 Előző dok. sz.: 9168/17 ESPACE 24 RECH 140 COMPET 347 IND 125 EU-GNSS 23 TRANS 179 TELECOM 121 MI 418 EMPL 251 CSDP/PSDC 248 CFSP/PESC 412 Biz. dok. sz.: 13758/16 ESPACE 52 RECH 298 COMPET 544 IND 222 EU-GNSS 32 TRANS 404 TELECOM 206 MI 665 EMPL 442 CSDP/PSDC 613 CFSP/PESC 867 Tárgy: Európai űrstratégia A Tanács következtetései (2017. május 30.) Mellékelten továbbítjuk a delegációknak az európai űrstratégiáról szóló, a Tanács (Versenyképesség) május 30-i ülésén elfogadott tanácsi következtetéseket. 9817/17 pn/adt/kf 1 DG G 3 C HU

2 MELLÉKLET A TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEI az európai űrstratégiáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA EMLÉKEZTETVE arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 1 az űrpolitikát az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskörbe utalta; TEKINTETTEL az Európai Unió és az Európai Űrügynökség (ESA) közötti keretmegállapodásra 2 ; TEKINTETTEL elfogadott állásfoglalásaira és iránymutatásaira, valamint az Űrpolitikai Tanács állásfoglalásaira és iránymutatásaira, nevezetesen az európai űrpolitikáról szóló állásfoglalásra 3, az európai űrpolitika előmozdításáról szóló állásfoglalásra 4, Az űrszektornak az innovációhoz és a versenyképességhez való hozzájárulásáról az európai gazdaságélénkítési terv összefüggésében, valamint további lépések című állásfoglalásra 5, valamint a Globális kihívások és az európai űrrendszerek teljes mértékű kiaknázása című állásfoglalásra 6 ; és ÜDVÖZÖLVE a Bizottság és az Európai Űrügynökség (ESA) által az európai űrpolitika végrehajtásában elért eredményeket; Különösen annak 4. és 189. cikke. HL L 261., , 64. o / / / / /17 pn/adt/kf 2

3 TEKINTETTEL a Tanács következtetéseire, és különösen Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé című, május 31-i tanácsi következtetésekre 7, Az Európai Unió űripari politikája az űrágazatban rejlő gazdasági növekedési potenciál kibontakoztatása című, május 30-i tanácsi következtetésekre 8, valamint Az európai űrpolitika reneszánszának megalapozása: iránymutatások és jövőbeli kihívások című december 5-i tanácsi következtetésekre 9 ; NYUGTÁZVA az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégiáról szóló, október 17-i tanácsi következtetéseket 10 ; NYUGTÁZVA az európai védelmi cselekvési tervről szóló, november 30-i bizottsági közleményt 11 ; ELISMERVE az ESA Miniszteri Tanácsának december 1 2-án Luzernben tartott ülésén elért eredményeket; Bevezetés 1. ÜDVÖZLI a Bizottság Űrstratégia Európa számára című, október 26-án benyújtott közleményét 12 (a továbbiakban: a stratégia), amely az elkövetkező évekre szóló hosszú távú stratégiai elképzeléseket kíván vázolni az európai űrágazat és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek számára. 2. ELÉGEDETTSÉGÉNEK AD HANGOT annak kapcsán, hogy a Bizottság a stratégiát nyílt, átlátható és inkluzív folyamat keretében dolgozta ki, amelybe maradéktalanul bevonta a tagállamokat és az összes többi érintett szereplőt / / / / / / /17 pn/adt/kf 3

4 3. MEGÁLLAPÍTJA, hogy elérkezett az idő arra, hogy az űrinfrastruktúrák és -technológiák folyamatos fejlesztésén és megfelelő támogatásán túl a világűrből származó adatokra épülő konkrét és innovatív alkalmazások és szolgáltatások fejlesztése és felhasználása révén még nagyobb mértékben kiaknázzuk a világűr nyújtotta lehetőségeket. 4. TUDATÁBAN VAN ANNAK, hogy még jobban össze kell hangolni az EU, az ESA és tagállamaik tevékenységeit, és még inkább biztosítani kell e tevékenységek egymást kiegészítő jellegét ahhoz, hogy az európai űrágazat világszerte sikeres legyen, és ÜDVÖZLI az Európa űrpolitikájának közös jövőképéről és céljairól szóló együttes nyilatkozatot 13, amelyet egyrészről az ESA, másrészről pedig az EU nevében a Bizottság írt alá október 26-án. 5. HANGSÚLYOZZA, hogy az európai társadalom és gazdaság hasznára a világűrt a lehető legnagyobb mértékben a mindennapi élet részévé kell tenni, mégpedig annak révén, hogy egyrészt az űrtechnológiát és -alkalmazásokat még nagyobb mértékben vesszük igénybe a közpolitikák és vonatkozó jogszabályi keretek támogatására, és hatékony megoldásokat kínálunk az összetett társadalmi kihívásokra; másrészt a növekedés és a foglalkoztatás javára az összes tagállamban támogatjuk a kutatást, az innovációt, a vállalkozói kedvet, hogy az európai űrágazat világszinten versenyképes maradjon, és világszerte nagyobb piaci jelenlétet tudhasson magáénak; harmadrészt pedig biztosítjuk, hogy Európa biztonságos és védett környezetben, autonóm módon férjen hozzá a világűr nyújtotta lehetőségekhez és használja ki azokat ezt mindenekelőtt olyan intézkedésekkel tudjuk elérni, amelyek megszilárdítják és védik az európai űrinfrastruktúrát, így például mérsékelik az űrszemét és űridőjárás jelentette kockázatokat és fenyegetéseket /1/16 REV /17 pn/adt/kf 4

5 Maximalizálni az űr által nyújtott előnyöket a társadalom és az uniós gazdaság számára 6. NYUGTÁZZA a Kopernikusz 14 és az EU GNSS 15 (Galilelo és EGNOS 16 ) kiemelt uniós űrprogramok terén tett előrehaladást, amelynek köszönhetően e programok már teljes körűen működnek vagy hamarosan megkezdik működésüket, és HANGSÚLYOZZA, hogy gondoskodni kell e programok megbízható folytatásáról és tartós, felhasználóközpontú fejlesztéséről annak érdekében, hogy kritikus tömeget lehessen elérni, biztosítani lehessen e programok kiszámíthatóságát és hosszú távú részvételt generáló vonzerejét, valamint azt, hogy Európa függetlenül, biztonságos módon igénybe vehesse e szolgáltatásokat és adatokat. 7. TISZTÁBAN VAN azzal, hogy a műholdas navigáció, a telekommunikáció és a térinformatikai adatok ideértve az integrált alkalmazásokat, szolgáltatásokat és termékeket is a digitális gazdaság rohamos fejlődésével párhuzamosan esélyeket és komoly potenciális előnyöket kínálhatnak úgy tudományos szempontból, mint az állami és magánszektor, valamint a társadalom egésze számára, ezért annak érdekében, hogy meg lehessen ragadni ezeket az esélyeket és előnyöket, TÁMOGATJA azt, hogy az érintettek vegyék fokozottabban igénybe az űrből származó adatokat, különösen az uniós és tagállami ágazati szakpolitikák támogatására. 8. TÁMOGATJA, hogy az európai számításifelhő-kezdeményezés kiegészítéseként az iparág vezette európai szolgáltatási platformok jöjjenek létre, amelyek összesítik a Kopernikusz program keretében nyert adatokat és az európai vállalkozások, ezen belül a kis- és középvállalkozások számára is hosszú távon, megfelelő módon biztosítják az adatokhoz való hozzáférését és az adatok terjesztését, valamint az online feldolgozás lehetőségét, hogy a felhasználók nagyobb arányban vehessék igénybe az uniós adatforrásokat, és Európában egy világszinten versenyképes környezet alakuljon ki az űrből származó adatok felhasználására, mindemellett pedig kellő figyelmet kapjanak az adatokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos biztonsági kérdések és követelmények; FELKÉRI a Bizottságot, hogy vizsgálja meg: adott esetben a releváns európai infrastruktúrákat igénybe véve létre lehet-e hozni egy az adatok tartós tárolását biztosító, költséghatékony hálózati rendszert Az Európai Parlament és a Tanács április 3-i 377/2014/EU rendelete a Kopernikusz program létrehozásáról és a 911/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 122., , 44. o.). EU GNSS: Európai Globális Navigációs Műholdrendszer Az Európai Parlament és a Tanács december 11-i 1285/2013/EU rendelete az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., , 1. o.). 9817/17 pn/adt/kf 5

6 9. ÜDVÖZLI a Galileo kezdeti szolgáltatási nyilatkozatát 17, és TÁMOGATJA mind a Bizottság azon célját, hogy előmozdítsa a Galileo világszintű bevezetését, mind pedig azokat az intézkedéseket, amelyek nyomatékosan ösztönzik, hogy az európai és a világpiacon forgalomba hozott új lapkakészletek és vevőkészülékek kompatibilisek legyenek a Galileo- és az EGNOS-rendszerrel, és ezzel a navigációs műholdrendszerek világpiacán teljes nyitottság és autonómia valósuljon meg. 10. KIJELENTI, hogy minden tagállamnak részesülnie kell a világűr nyújtotta előnyökből, ezért TÁMOGATJA, hogy a stratégia tartalmazzon célzott kapacitásépítési intézkedéseket, amelyek arra irányulnak, hogy segítsék a növekvő űripari kapacitásokkal és érdekekkel rendelkező tagállamokat és régiókat, és FELKÉRI a Bizottságot, hogy végezzen elemzést arra vonatkozóan, hogy adott esetben miként lehet előmozdítani az európai űripar kiegyensúlyozott fejlesztését. 11. HANGSÚLYOZZA, hogy a felhasználók egyes kiemelt területeken felmerülő és változó igényeinek a kielégítéséhez fontos fontolóra venni további szolgáltatások bevezetését; TUDOMÁSUL VESZI, hogy a Bizottság a közleményében mely területekkel foglalkozott, beleértve az éghajlatváltozást és a fenntartható fejlődést is, annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni a CO 2 és más üvegházhatású-gázok kibocsátását, a földhasználatot és az erdőgazdálkodást, továbbá az Északi-sarkvidéken bekövetkező változásokat, valamint hogy a Kopernikusz program és a Galileo/EGNOS igénybevételén keresztül az Unió képes legyen jobb választ adni a határellenőrzéssel és a tengerfelügyelettel összefüggő, változó biztonsági kihívásokra, és FELKÉRI a Bizottságot arra, hogy adott esetben továbbá figyelembe véve, hogy a világűrrel összefüggő uniós zászlóshajó-programok polgári jellegűek terjesszen elő a megfelelő kiemelt területekre vonatkozó javaslatokat, amit az összes releváns szereplő és fórum bevonásával végzett alapos elemzésnek kell megelőznie december /17 pn/adt/kf 6

7 Az európai űrágazat globális versenyképességének és innovatív jellegének támogatása 12. ELISMERI, hogy az űrágazat gyorsan változik és az európai űripart több új piaci dinamika is nyomás alatt tartja; HANGSÚLYOZZA, hogy ahhoz, hogy az európai űrágazat gyorsan tudjon reagálni a változásokra és globális szinten meg tudja őrizni a versenyképességét, alapvető fontosságú, hogy a Bizottság a tagállamokkal és az ESA-val szorosan együttműködve olyan tevékenységeket fejlesszen ki, amelyek fokozzák az űrpolitika és az összes többi releváns szakpolitikai terület közötti szinergiákat és azok összekapcsolódását annak érdekében, hogy az űrmegoldások könnyebben a piacra kerülhessenek, különösen olyan, az uniós kutatási és innovációs keretprogramok keretébe tartozó K+F tevékenységek révén, amelyek megfelelnek a kiválóság és a hatáskeltés elvének. 13. ÚGY VÉLI, hogy fokozni kell az európai űripar világpiaci versenyképességét, és ennek megfelelően arra ÖSZTÖNZI a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak együtt a megfelelő szereplőkkel az alábbiak érdekében: a) Európa önállóságának megerősítése a kritikus űrtechnológiák és -rendszerek terén; b) hosszú távú európai költségvetési támogatási intézkedések biztosítása; c) a versenyképes és fenntartható ellátási lánc támogatása; d) az exportpiacokhoz való hozzáférés elősegítése, egyenlő versenyfeltételeket biztosítva az európai szereplők számára; e) a belső műszaki és szabályozási akadályok elhárítása érdekében tett erőfeszítések fokozása uniós és nemzeti szinten; f) a kockázati tőkéhez és az intelligens finanszírozáshoz jutás elősegítése; g) az innováció, valamint az űralkalmazások, az üzleti lehetőségek, a tájékoztató tevékenységek, valamint az ipari kapacitás fejlesztésének elősegítése, többek között az új világűrrel foglalkozó vállalkozások és kezdeményezések, a kkv-k, valamint az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára. Európa autonómiájának megerősítése a világűr biztonságos környezetben történő elérése és használata terén 14. FELKÉRI a Bizottságot, mint az európai felbocsátási ágazat első számú intézményi megrendelőjét, hogy alakítson ki egy olyan mechanizmust, amely összesíti az uniós intézményi megrendelőknél európai felbocsátási szolgáltatások iránt keletkező igényt annak érdekében, hogy biztosított legyen a világűrhöz való hozzáférés költséghatékony és megfizethető, független, megbízható és önálló módja európai felbocsátó rendszerek, túlnyomórészt az Ariane, a Vega és azok továbbfejlesztett változatai segítségével, valamint, hogy a többi releváns szereplővel együtt elemezze azt, hogy volna-e mód megfelelően támogatni a felbocsátó rendszerekkel kapcsolatos európai infrastruktúrához tartozó létesítményeket, amikor arra az uniós szakpolitikai célok eléréséhez vagy szükségletek kielégítéséhez van szükség, és elemzését kezdje egy olyan részletes hatásvizsgálattal, amely a finanszírozási és az irányítási vonatkozásokra is kitér. 9817/17 pn/adt/kf 7

8 15. ELISMERI az ESA által a felbocsátó rendszerek fejlesztésében és validálásában, valamint a jövőbeli technológiák és piaci fejlemények és lehetőségek helytálló előrejelzésében játszott szerepet, és arra ÖSZTÖNZI a Bizottságot, a tagállamokat és az ESA-t, hogy folytassanak egymással koordinációt, az esettől függően a már meglévő koordinációra építve, és ösztönözve a kereskedelmi piacok kialakulását; KIEMELI, hogy fontos támogatni a kutatási és innovációs erőfeszítéseket különösen annak biztosítása érdekében, hogy Európa képes legyen reagálni az olyan radikális változásokra, mint az újrafelhasználhatóság, az alacsony költségű hajtóművek és a kisméretű műholdakhoz alkalmazható kisméretű felbocsátó rendszerek, valamint képes legyen e változásokat helytállóan előre jelezni. 16. TUDATÁBAN VAN ANNAK, hogy az űrtechnológia és az abból származó szolgáltatások képesek hozzájárulni a biztonsági problémák megoldásához és TUDOMÁSUL VESZI, hogy adott esetben erősebb szinergiákat kell kialakítani a világűrbeli eszközök polgári és katonai célú felhasználása között, figyelembe véve az európai védelmi cselekvési tervben javasolt, a világűrrel kapcsolatos kezdeményezéseket, garantálva mindemellett azt, hogy a programok a jövőben is polgári jellegűek és irányításúak maradjanak. 17. TUDOMÁSUL VESZI a Bizottság azon szándékát, hogy az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ), az Európai Védelmi Ügynökséggel (EDA), és az ESA-val 18 szoros együttműködésben 2017 végéig 19 kidolgoz egy állami műholdas kommunikációra (GOVSATCOM) vonatkozó kezdeményezést annak érdekében, hogy megbízható, biztonságos és költséghatékony műholdas kommunikációs szolgáltatást biztosítson a biztonsági szempontból kritikus missziókat teljesítő és infrastruktúrákat kezelő nemzeti hatóságok és az EU számára, valamint HANGSÚLYOZZA, hogy a kezdeményezés előterjesztése előtt alaposan meg kell vizsgálni minden lehetséges vonatkozást, többek között a folyamatban lévő hatásvizsgálat keretében is. 18. TÁMOGATJA azt, hogy a Bizottság meg kívánja erősíteni az űrmegfigyelést és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követését (SST) megvalósító uniós rendszert támogató keretet annak érdekében, hogy tovább javítsa a nyújtott operatív szolgáltatást, többek között a szenzorok teljesítményének, valamint földrajzi és a Föld körüli pályákra vonatkozó lefedésüknek a javításával, valamint annak érdekében, hogy alapos mérlegelést követően és megfelelő szinergiák kialakításával biztosítva a szükségtelen párhuzamosságok elkerülését mérlegelni lehessen a rendszer hatályának kiterjesztését egyes további veszélyekre és sebezhetőségekre Az Európai Tanács december 23-i következtetéseiben foglaltaknak megfelelően (EUCO 217/13) /16 + ADD /17 pn/adt/kf 8

9 Európa mint globális szereplő státuszának megerősítése 19. KIEMELI, hogy a világűrbe jutásra és a világűr használatára olyan nemzeti és nemzetközi jogi normák és szabályok, szabványok és irányítási keret az irányadó, amelynek célja a világűr hosszú távú, fenntartható használatának biztosítása minden nemzet számára. TISZTÁBAN VAN AZZAL, hogy globális szerepének megőrzéséhez és javításához Európának mindenképpen támogatnia kell egy olyan globális irányítás kialakítását, amely hozzájárul ahhoz, hogy a nemzetközi űrjog világos normákat és szabályokat tartalmazzon (a világűr békés célú felhasználása, a világűr kutatása és bányászat, űrszemét stb.). 20. ELISMERI, hogy a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés és a globálisan egyenlő versenyfeltételek biztosítása létfontosságú az európai ipar és az európai vállalatok szempontjából; FELISMERI, hogy az európai kutatók és az európai ipar sikerességében egyre fontosabb szerepet játszik az olyan nemzetközi partnerségekhez való hozzáférés, amelyek egyre inkább keretét adják a csúcsszínvonalú űrtechnológia kifejlesztésének. Ebben az összefüggésben arra HÍVJA FEL a Bizottságot, hogy az Európai Külügyi Szolgálattal és a tagállamokkal együttműködve piacnyitási céllal vegyen részt nemzetközi együttműködésekben az európai technológia és szolgáltatások promóciója céljából, és ezzel támogassa a világűrrel kapcsolatos területen a globális piacon működő európai vállalatokat. A hatékony megvalósítás biztosítása 21. ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság a stratégia keretében meghatározott célok és tevékenységek konkrét megvalósításához egy olyan inkluzív folyamatot kíván kialakítani, amelybe bevonja az összes releváns szereplőt. Ebben a vonatkozásban FELKÉRI a Bizottságot arra, hogy a stratégiára vonatkozóan terjesszen elő egy részletes végrehajtási tervet, nem érintve a következő többéves pénzügyi keretről hamarosan megkezdődő megbeszéléseket. 22. ÚGY VÉLI, hogy szükséges tiszteletben tartani az összes releváns szereplő már kialakult kompetenciáit, szerepeit és felelősségi köreit, valamint a hatályos megállapodásokat, ezzel párhuzamosan pedig szorosabb együttműködést kell kialakítani az előnyök maximalizálása és az egymással átfedésben lévő szükségtelen párhuzamosságok elkerülése érdekében; és ebben a vonatkozásban különösen arra ÖSZTÖNZI a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szükség szerint a jövőben is támaszkodjanak az ESA és az európai nemzeti űrügynökségek, valamint más, a világűrért felelős európai nemzeti szervezetek műszaki kiválóságára, szakértelmére, kapacitására és tudására. 9817/17 pn/adt/kf 9

10 23. FELKÉRI a Bizottságot arra, hogy a tagállamokkal, valamint az összes releváns szereplővel, köztük a felhasználói közösségekkel is szoros együttműködésben dolgozzon ki egy olyan széles körű tájékoztató kampányt és kapacitásépítő intézkedéseket, amelyek elsősorban azokat a felhasználókat célozzák, akiknek tevékenysége nem kapcsolódik a világűrhöz, és ennek keretében hajtson végre képzési programokat, nyújtson támogatást az induló és a növekvő innovatív vállalkozásoknak, a regionális kezdeményezéseknek, a kísérleti programoknak, valamint segítse elő a bevált gyakorlatoknak a haladó és a felzárkózó államok közötti cseréjét, hogy előmozdítsa a világűrhöz kapcsolódó megoldások kifejlesztését és felhasználását. 24. ELISMERI, hogy az Európai GNSS Ügynökség szerepe megerősödött a Galileo és az EGNOS üzemeltetése, valamint a piaci részesedésük és biztonsággal összefüggő feladataik megnövekedése tekintetében, és FELKÉRI a Bizottságot arra, hogy elemezze és értékelje, hogy szükség esetén az Európai GNSS Ügynökség felelősségi körei potenciálisan hogyan alakulhatnak a jövőben. 25. ELISMERI, hogy elengedhetetlen megfelelő forrásokat rendelkezésre bocsátani mind a köz-, mind a magánszektor szintjén ahhoz, hogy biztosítani lehessen az uniós űrprogramok fenntarthatóságát és folytonosságát, a világűr nyújtotta lehetőségek teljes körű kiaknázását, valamint az Unió által az űrpolitikában betöltött globális szerep fenntartását és továbbfejlesztését. Ebben az összefüggésben FELKÉRI a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy támogassák a magánbefektetéseket és a vállalkozói készséget, szükség esetén előmozdítva a köz- és magánszféra partnerségére épülő rendszereket annak érdekében, hogy a kockázatot és a hasznot is meg lehessen osztani, ideértve az operatív szakaszt megelőző olyan világűrbeli tevékenységeket is, amelyek alkalmazása potenciálisan ipari méretekben is megvalósulhat és amelyek alkalmasak lehetnek a sikeres üzleti bevezetésre. 26. FELHÍVJA a Bizottságot arra, hogy rendszeres időközönként készítsen jelentést a stratégia végrehajtásáról és szükség esetén vizsgálja felül az abban szereplő prioritásokat annak érdekében, hogy képes legyen azokat az űripar gyorsan változó környezetéhez igazítani és új, mind állami, mind magánberuházásokat vonzani a területre. 9817/17 pn/adt/kf 10