ERDŐGAZDASÁGI FELTÁR Ó UTA K EGYSZERŰSÍTETT TERVEZÉS E A PILISBEN

Átírás

1 630*383 PAPP MIKLÓS ERDŐGAZDASÁGI FELTÁR Ó UTA K EGYSZERŰSÍTETT TERVEZÉS E A PILISBEN,... ügyeljünk, hogy a tájat ne zavarjuk nagy földművel, bevágásokkal és töltésekkel. A műtárgyak a környezet hangulatához alkalmazkodjanak. Kulturális emlékeket, természetvédelmi területeket, értékes állományrészeket ne zavarjunk meg. Ne felejtsük el, hogy útépítő tevékenységünk közben is erdészek vagyunk, akiket az erdő és a természet szeretete jellemezzen. A tervezés esztétikai követelményei ma már mindenfajta útnál szem előtt tartandók, már balesetelhárítási és egyéb pszichológiai okokból is." (Dr. Pankotai Gábor dr. Herpay Imre: Erdészeti szállítástan Bp., 1965) Az élő és élettelen világ mozgásformáinak gyors végiggondolása is meggyőz bennünket arról, hogy e mozgások igen gyakran térben kötött pályákon, meghatározott útvonalakon történnek. A csapás, a váltó az állatvilág mindennapjainak szerves része, mely gyakran meghatározó a helyváltoztatás módjára, irányára. A történelem előtti időkben az ivóvízhez, a vadászó-, halászóhelyekhez, vagy a természeti kincs" lelőhelyéhez közlekedő" ember mezítelen lába nyoma formálta, egyengette ösvényeit, gyalogútjait. Később az emberek, embercsoportok között kialakuló munkamegosztás révén, előtérbe kerül a települések közötti árucsere és a társadalmi, műszaki, gazdasági háttérnek megfelelő szintű közlekedési hálózatok alakulnak ki. Az út funkciójából és jellegéből adódóan környezetünk alapvető rendezőeleme összeköt és szétválaszt. A népmesék, népdalok útelágazásai, az úttal kapcsolatos szólások, közmondások, a bibliai hasonlatok, a Tejúttal kapcsolatos, kozmogonikus képzetek, az irodalmi, képzőművészeti és építészeti alkotások sokasága bizonyítja, hogy az út az ember időtlen kincse, melynek (az adott kor szellemiségétől függően) mármár misztikus jelentőséget tulajdonít. A Pilis közlekedésének múltját dr. Madas László, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság nyugalmazott igazgatója kutatja rendkívüli helyismerettel és történészi alapossággal. Reá támaszkodva, az ezredfordulóig a Pilisi Parkerdőgazdaságban szeretnénk a mai 12 fm/ha feltártságot 15 fm/ha-ra növelni, hiszen ma a megközelíthetőség már nemcsak gazdasági kérdés, hanem az erdőművelés és a fahasználat folytatásának elemi feltétele is. Természetesen a szétágazó hálózat utolsó hajtásairól lévén szó az új utak általában a legszerényebb paraméterű földutak, besorolásuk szerint III. o. feltáróutak. Röviden a használatos módszerekről Fekete Zoltán szerkesztésében megjelent Erdőmérnöki segédtáblák" (Sopron, 1926), Modrovich Ferenc főiskolai tanár által tervezett szelvény területmeghatározó táblázatai mind a mai napig kitűnően használhatók a föld-

2 tömeg közelítő számítására. Gondot okoz azonban, hogy csak a keresztszelvények felületét adja meg, más adatot nem, csak 50% terephajlásig, és nehéz a könyvhöz hozzájutni. Dr. Pankotai Gábor Szabad vonalvezetés, utólagos ellenőrzéssel" címen igen gyakorlatias eljárást ír le. (Dr. Pankotai G. dr. Herpay I.: Erdészeti szállítástan, Bp., 1965.) A semleges vonalat vesszük alapvonalnak, és a földmunkát a terep hajlásától függően úgy végezzük, hogy a földmű % %-ig nőtt talajon feküdjék A kész földmunkát utólag ellenőrizzük és szükség szerint módosítjuk." Dr. Rácz J. Kosztka M. Erdei utak építése és fenntartása" (Sopron, 1977) c. egyetemi jegyzete viszonylag nagy terjedelemben tárgyalja az egyszerűsített tervezési módszert. Az ismertetett kétféle eljárás jól alkalmazható, ha a terep nem szaggatott és a kitűzött semleges vonal kielégíti a vonalvezetés követelményeit". Az egyik módszer lényege, hogy a földmű meghatározott hányada kell nőtt talajra kerüljön, mely a terep keresztdőlésének függvénye. A bevágás mérőjegyét ennek alapján a terepen kell kiszámítani. A tengelyvonal-pont azonos a semlegesvonal-ponttal. A másik eljárás azon alapszik, hogy az építéshez kiegyenlített bevágást és töltést alkalmazunk". A bevágás körömpontjának és a töltés talppontjának kitűzése, valamint a tömegszámítás keresztszelvény-táblázatok segítségével történik. A tengelypont, melynek kitűzése el is hagyható, nem esik egybe a semlegesvonal-ponttal. A jegyzet domb- és hegyvidéki területeken ezen módszer alkalmazását javasolja. Az Erdészeti utak tervezési irányelvei" (Bp., 1981) nem írja elő keresztszelvények készítését, a földtömegszámítást és -elosztást pedig a minta keresztszelvény alapján kell elvégezni. Megemlíteném még Franz Hafner professzor Ausztriában kifejlesztett módszerét. A terepen nem a semleges vonalat tűzi ki, amely első közelítésben azonos a tengelyvonallal, hanem az ún. nullvonalat. Ez a kivitelezett útfelszín meghosszabbításának és a terepfelszínnek a metszésvonala. Ezen vonal mentén kell a dózernek belevágni a talajba, a földmunkát aztán a minta keresztszelvény és a keresztdőlés szerint alakítja. Néhány erdőgazdaságnál komoly múltja van az egyszerűsített úttervezésnek, így jelentősek a gyakorlati tapasztalatok is. Tavaly az OEE erdőfeltárási szakosztálya és szíves vendéglátóink jóvoltából, bepillantást nyertem a mátrai kollégák feltárási tevékenységébe. A tervezésükre a legnagyobb fokú egyszerűsítés és racionalitás jellemző, melyet az egységes terepviszonyok és a kitűnő szakmai együttműködés tesz lehetővé. A terv a semleges vonal kitűzésén alapszik a tengelyvonal azonos a semleges vonallal. A meredek terep figyelembevételével a teljes szelvény bevágásba kerül, melynek felülete a terep keresztdőlésének függvényében, táblázatból kivehető. A dokumentáció tartalma: rövid műleírás költségvetés, méretjegyzék, árelemzés átnézeti helyszínrajz minta keresztszelvény. A Pilisben ennél nehézkesebb eljárás alakult ki, almi főként a jellegében is változékony tereppel, a természeti és művi elemekhez való alkalmazkodás igényévél és kényszerével, a fokozott esztétikai követelményekkel magyarázható. Konkrétabban: a tengelyvonal nem, vagy nem kielégítően jellemezhető a semleges vonallal, gyakori a vegyes szelvény alkalmazása (esetenként teljes töltés is), a műszaki megoldások részletesebb dokumentálásának igénye is felmerül.

3 Az egyszerűsített tervezés a következő lépésekből áll: semleges vonal kitűzése sokszögpontok kitűzése tengelypontok kitűzése tengelypontok eltolásának bemérése a semleges vonal pontjaihoz viszonyítva, terep keresztdőlésének mérése számítások dokumentálás. Látható, hogy a tengelyvonal és a magassági adatok meghatározása miatt jelentős többletmunka adódik. Ráadásul a kitűzés és mérés többszörös áttételének pontatlanságai halmozódhatnak, az adatok értékelési lehetőségei pedig a rendelkezésre álló segédletekkel korlátozottak. Kísérlet a megoldásra: egységes tervezés és új tervezési segédlet Az erdészeti feltárásban a nyomozott (trasszírozott) földutak térhódítása minőségi változást hozott. Nem terjedt el azonban olyan egységes tervezési módszer, amely a célratörő egyszerűséget a jó minőséggel és a pontossággal összhangban biztosította volna. Különösen nagy a gond a változatos környezetben létesítendő utaknál, ahol a semleges vonal kitűzése nem elégséges. A növekvő műszaki és környezetvédelmi elvárások, a mai gazdálkodási körülmények adatigénye, az újabb technikai lehetőségek egyaránt a tervezési tevékenység egészének újragondolását, korszerűsítését igénylik. A kezdővonal meghatározása A készülő tervek hiányosságainak csökkentése és a gyakorlatban érzékelhető bizonytalanság elhárítása érdekében kaptam megbízást a parkerdőgazdaságtól a tervezési metodika pontosítására és megfelelő segédlet elkészítésére. E munka keretében megkíséreltem az előbbiekben vázolt tervezési módszerek előnyeit az érvényben levő szakmai előírásokkal összhangba hozni. A követendő eljárást tervezési utasítás"-ba foglaltuk, melyet vázlatosan ismertetek. Az egységes értelmezés érdekében javaslom a kezdővonal fogalom használatát. Érintetlen terepen vezetendő, hegyoldali út esetén ez rendszerint megfelel a semleges vonalnak, melyen a határozott emelkedésű (esésű) szakaszokat, illetve azok kitűzött pontjait értjük. Amikor a vonalvezetés meghatározásában a magassági (emelkedő) viszonyok szerepe másodlagossá válik (pl. sík vagy határozatlan terepen, meglevő nyom követése vagy vezérmotívumok" módosító szerepe okán), akkor a tervező a tervezés egyéb szempontjainak mérlegelésével a (terepnek és a környezetnek is) legmegfelelőbb vonalat választja. Kezdővonalon tehát az út hozzávetőleges nyomvonalát értjük, melynek előzetes felkeresése és terepi kitűzése a szokásos módon történik. A vízszintes vonalvezetés tervezése, a tengelyvonal kitűzése A tengelyvonal általában a kezdővonalhoz legjobban simuló, az út műszaki paramétereit hosszan és kiegyenlítetten biztosító vonal, pontjait lehetőleg egyenletes, 20,0 m-enkénti távolságban tűzzük ki. A kezdővonaltól való kismértékű eltérés nemcsak lehetséges, de bizonyos esetekben egyenesen kívánatos. Hegyoldali utak esetén pl. a műszakilag indokolt bevágási többletet a tengelyvonal kismértékű, hegy felé történő eltolásával érhetjük el. Az egyenes szakaszok meghatározása a kezdővonal kiegyenesítésén alapszik. Az ívek kitűzésének legcélszerűbb gyakorlati módja az, ha adott szelvénypont távolságra adott oldalirányú eltérést biztosítunk.

4 A magassági vonalvezetés Mivel a kezdővonal magassági adatait nem tekintjük meghatározónak, a tengelyvonal fő magassági adatait megtervezzük. A tengelypontok kitűzését követően, a pontok közötti emelkedés értékeit zseb-lejttűzővei állapítjuk meg. Az adatokat M = 1 : 2000/200 méretarányú hossz-szelvény vázlaton" ábrázolva lehetővé válik a vonal kedvező kialakítása, kiegyenlítése. Mellőzünk minden olyan elemet, mely a hagyományos hossz-szelvény készítését nehézkessé teszi. Egyszerűen a bemért pontok grafikus felhordásáról és az ezen alapra intuitív módon tervezett pályaszint ábrázolásáról van szó. A keresztmetszeti elrendezés A keresztmetszeti elrendezést alapvetően meghatározzák a tervezési megbízásban rögzített tervezési paraméterek. Az egyértelmű kivitelezés érdekében szükséges, hogy jól áttekinthető módon szemléltessük a tervezett út kialakításának elvét és módját, ezért a jellemző keresztszelvények" (M = 1:100) munkarészen ábrázolni kell valamennyi olyan útszakasz keresztszelvényét, melynél az elvi elrendezés eltér a többitől. A pásztaszélesség meghatározása és a földtömegszámítás Az egyszerűsített tervezés alapvető része a részletpontokhoz tartozó szelvények bizonyos adatainak meghatározása. Az utasításhoz csatolt tervezési segédlet" táblázatos formában tartalmazza ezen adatokat a gyakorlatban előforduló intervallumban. A koronaszélesség, a mérőjegy és a terep keresztdőlése függvényében (árok nélküli és 1,0 m árokszélességgel számított változatban) adott: a töltés és a bevágás felülete m 2 -ben és a pásztaszélesség. Ez utóbbi alatt a tengelyponttól a földmű széléig mért ferde távolságot értjük, a töltéslábig, illetve a bevágás körömpontjáig. A táblázat jellegzetessége, hogy adott rézsűhajlásokra készült. A Pilis geológiai és geomorfológiai adottságai között a műszakilag megfelelő állékonyság és az ökológiai, ökonómiai szempontok viszonylag egyértelműen meghatározható rézsűhajlás tervezését teszik lehetővé. (50%-os terep-keresztdőlésig a bevágási rézsű 4 /4-es, a töltési rézsű e /i-es, fölötte fokozatosan növekvő a rézsűhajlás.) A tömegszámítást a segédletből kiolvasott értékkel a hagyományos módon végezzük el. Az árok földtömege külön számítandó. Költségvetési kiírás és méretjegyzék Az erdőgazdasági feltáróutak munkamennyiségeinek számítása általában olyan egyszerű, hogy a két munkarész összevonható. A kiírást a parkerdőgazdaságnál a vállalati munkanorma-gyűjtemény alapján kell elkészíteni. A műszaki leírás A tervnek tartalmaznia kell minden olyan információt, mely a terv egyértelmű megvalósítása, illetve a feladat gazdaságos, szakszerű megoldása szempontjából szükséges. Ezért a műszaki leírásban kell kitérni az általános, elvi megoldásokra és a részletek pontosítására is. A műszaki leírás része a tervezői nyilatkozat. Ha szakhatósági engedély beszerzéséhez szükséges, esetleg nehezen körülírható, vagy szokatlan egyedi megoldást tervezünk, akkor további részletterveket is kell készíteni.

5 A dokumentáció tartalma A leadandó tervdokumentáció tehát a következő tervrészleteket tartalmazza: műszaki leírás költségvetési kiírás és méretjegyzék keresztszelvények adatai és tömegszámítás átnézeti helyszínrajz, M = 1 : hossz-szelvény vázlat, M = 1 : 2000/200 jellemző keresztszelvények, M = = 1 : 100 szükség szerinti részlettervek. A jövő útja a tervezésben Bizonyos, hogy a számítástechnika rohamos elterjedése új lehetőségeket kínál. Az ismertetett segédlet algoritmusai minden további nélkül felhasználhatók közvetlenül is nem kell tehát a táblázat használata" lépcsőt közbeiktatni, ha a tervező rendelkezik a programokkal és megfelelő számítógéppel. Hogy a következő néhány évre is célszerűnek ítéltük a hagyományos jellegű segédlet létrehozását, annak részben a még valóban fennálló eszközhiány, másrészt a kollégák idegenkedése az oka. A mikroelektronikai eszközök áresése céleszközök kifejlesztésének lehetőségével is kecsegtet. Az adatrögzítővel felszerelt átlalóhoz hasonlóan pl. elképzelhető a lejtmérővel egybeszerkesztett elektronikus egység. További lépés lenne, ha a gép hossz-szelvény-kiegyenlítést (optimalizálást) és tömegszámítást is végezne. AZ ERDE I KIRÁNDULÓFORGALOM MÉRÉS E ELEKTRONIKA FELHASZNÁLÁSÁVAL A többcélú erdőgazdálkodás feltételezi az erdővel szembeni társadalmi igények ismeretét. Ennek legfontosabb mérőszáma az erdei kirándulóforgalom nagysága. A kérdés fontosságának megfelelően az erdészeti kutatás hoszszú idő óta nagy figyelmet fordít a probléma megoldására. Az üdülési forgalomról az eddig alkalmazott módszerek közvetve (kérdőívek alapján) vagy közvetlenül (terepi felvétellel) adtak információt. Az így nyert adatok megbízhatósága az alkalmazott módszertől függően változó. A viszonylag nagyobb pontosság elérése aránytalanul nagy anyagi és munkaerő-ráfordítást kívánt. Ezen kívül ezeknek a módszereknek legnagyobb hátránya, hogy az egész évben lezajló látogatásokról csak szúrópróbaszerűen vettek mintát, és ebből extrapolálták az éves megterhelés mértékét. A módszerből következik, hogy a mintaterjedelem, de különösen a felvételi napok időpontjának megválasztása. nagymértékben befolyásolta a megbízhatóságot. Ennek a felismerésnek a szellemében alakítottunk ki 1981^ben az ERTI Soproni Kísérleti Állomásán egy olyan módszert, mely az ismertetett hátrányokat nagyrészt kiküszöböli. Az eljárás lényege, hogy az erdőterület látogatottságát előre megszabott terv szerint, teljeskörűen felvettük. A napi számlálások adatai és a Károly-magaslaton elhelyezett kilátó egész évben vezetett látogatottsága között igen szoros kapcsolatot állapítottunk meg. Ez alapján az erdei kirándulóforgalom egész éves lefolyása megbízhatóan becsülhető. Az eljárás hátránya, hogy viszonylag nagy munkabefektetést igényel és