AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKAT VÉDŐ SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK ERŐSZAK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

Átírás

1 AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKAT VÉDŐ SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK ERŐSZAK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Dr Albert István elnök Dr Dudás Márta Ügyvéd Magyar Orvosi Kamara Budapesti területi szervezete

2 Az egészségügyben jelentkező erőszak elsősorban büntetőjogi kategória A kamara ritkán találkozik ilyen ügyekkel Etikai bizottságok ügyeiben viszont előfordulhat ilyen eset A Magyar Orvosi Kamara elsősorban tagjainak védelmét kell képviselnie, de a betegellátás biztonságát is felügyelnie kell, és a az egészségügyben egyre többször jelentkező erőszak a betegbiztonságot is veszélyezteti

3

4 BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Betegjogi képviselők Panasztétel Etikai bizottság Közvetítői eljárás Polgári peres út ÁNTSZ Magyar Orvosi Kamara Közigazgatási kérelem az intézmény felügyeleti szervéhez, illetőleg az Egészségügyi Minisztériumhoz büntető feljelentés Állampolgári Jogok Országos Biztosa Civil szervezetek

5 EÜ. DOLGOZÓK JOGVÉDELME Az egészségügyi személyzet részéről gyakran elhangzó kérdés: a beteg fordulhat a betegjogi képviselőhöz. Én kihez fordulhatok, ha sérelem ér? Az egészségügyi dolgozók jogvédelmét az egészségügyről szóló évi CLIV törvény meglehetősen szűkszavúan szabályozza, annak ellenére, hogy a törvény célja biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét.

6 AZ EGÉSZSÉGÜGYRŐL SZÓLÓ ÉVI CLIV TÖRVÉNY A törvény pusztán egyetlen -ban foglalkozik az egészségügyi dolgozók védelmével: Az egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggő tevékenységvégzése során, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy ezen jogviszony alapján végzett, a betegellátással és a betegirányítással közvetlenül összefüggő feladatai tekintetében közfeladatot ellátó személynek minősül. (139. )

7 Ez a rendelkezés büntetőjogi védelmet jelent elsősorban, azzal, hogy a közfeladatot ellátó személy sérelmére bűncselekményt elkövető személy úgy felel, mintha hivatalos személy ellen követte volna el a bűncselekményt (Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény 311..) Aki hivatalos személyt a) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, b) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerít, vagy c) eljárása alatt, illetve emiatt bántalmaz, bűntett miatt szabadságvesztéssel büntetendő.

8 Tehát a valóságban az egészségügyi dolgozó sérelmére elkövetett bűncselekmény elkövetőjére szabadságvesztés büntetés szabható ki egy büntető eljárásban. A büntető eljárás során az egészségügyi dolgozó a sértett. A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 51. (2) bekezdése adja meg a sértett jogait: A sértett jogosult arra, hogy a) - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt érintő irataiba betekintsen, b) az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen, c) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon d) e törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen. A sértett, jogosult arra is, hogy kérelmére értesítsék az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben a tettes szabadon bocsátásáról vagy szökéséről.

9 Az egészségügyi törvény még egy rendelkezést tartalmaz a jogvédelemmel kapcsolatban: A beteg és hozzátartozói jogainak gyakorlása nem sértheti az egészségügyi dolgozóknak törvényben foglalt jogait. (27. (2) bekezdés). Az egészségügyi dolgozó jogait egyebekben ugyanazok a jogszabályok védik, mint bárki másét, pl.: személyiségi jog védelme, testi épséghez való jog, stb. Összességében az egészségügyi szolgáltató házirendjének kell, vagy kellene tartalmaznia azokat a jogokat, melyek az egészségügyi dolgozóit védik, erre azonban nem tudok példát hozni.

10 Figyelemmel arra, hogy az egészségügyi dolgozók büntető eljárásban nem tagadhatják meg a tanúvallomást, márpedig bántalmazás esetén az egészségügyi dolgozókat gyakran kívánják a büntető eljárás bármely szakaszában meghallgatni, még egy jogvédelemnek minősülő de bárki másra is igaz - rendelkezést érdemes ismerni: A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 96. (1) bekezdése alapján a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság hivatalból elrendelheti, illetve a tanú vagy az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére elrendeli, hogy a tanú személyi adatait az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg.

11 MI VEZETHET AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN BÁNTALMAZÁSHOZ? A bántalmazottak speciális pszichés állapotban, testileg, lelkileg megviselten és megfélemlített állapotban kerülnek az egészségügyi szolgáltatókhoz, ebben az állapotukban szorulnak egészségügyi ellátásra. Viszont az őket fogadó egészségügyi dolgozók az esetek nagy részében hasonló pszichés állapotban vannak létbizonytalanság, másodállások tömkelege, folyamatos frusztráció, kimerültség

12

13 A betegpanaszok nagy része kommunikációs problémákra vezethetők vissza és a tapasztalatok szerint a gyakran a panaszok nagy része egy egyszerű beszélgetéssel megoldható, orvosolható, a betegek és hozzátartozóik gyakran már akkor megnyugszanak, ha rendesen elmagyarázzák nekik, mi is történt, sokszor elég egy bocsánatkérés is. Az átlagbeteg nem nagyon tudja, hogy orvosa valójában mennyire jó szakember, azt se nagyon tudják megítélni, hogy a tudomány aktuális állásának megfelelően kezeli őket, nem tudják objektíven megítélni a gyógyítás egészének folyamatát, megítélni azt tudják mennyire figyelmes hozzájuk, végighallgatja-e őket az orvos. Szerencsére az orvosi egyetemeken már léteznek kommunikációs részlegek és a tapasztalatok szerint a kommunikációban jártas orvosok betegei elégedettebbek és jobban is gyógyulnak. Viszont az orvosok és nővérek nagy része az idősebb korosztályhoz tartozik, ilyen képzést nem kapott tapasztalataik vegyesek

14

15 LEGKISZOLGÁLTATOTTAB EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZOK Betegellátás sorrendjében Mentősök Háziorvosok, házi gyermekorvosok, asszistenseik Sürgősségi osztály dolgozói (nővérek, betegszállítok, orvosok) Pszichiátriai osztályok, addiktológiai osztályok dolgozói Traumatológia ellátásban résztvevők Egyéb, a sürgősségi ellátásban résztvevő dolgozók

16 E gyre több a bizonyíték és nemzetközi konszenzus is alakult ki abban, hogy valóban létezik, sőt egyre gyakoribb az egészségügyben dolgozókkal szembeni agresszió és erőszak. Ez nem új jelenség az egészségügyi intézményekben, már 1889-ben jelentettek erőszakot, sőt ennek következtében halálesetet is. Mindezek ellenére az erőszaknak és agressziónak kitett egészségügyi személyzet ügye nem kap elég figyelmet. Az egészségügyben előforduló erőszak és agresszió, mint probléma elismerésével kapcsolatos ellenállás valószínűleg a szakemberek hivatással és gondozással összefüggő, nem megfelelő megfogalmazásával kapcsolatos.

17 AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZEMÉLYZETTEL KAPCSOLATOS ERŐSZAK ÉS AGRESSZIÓ MEGÉRTÉSE Az egészségügyben dolgozók különösen az ápolószemélyzet - ugyan a gyógyító/segítő, gondoskodó szerepében vannak, gyakran mégis ők lesznek az erőszak lehetséges vagy bekövetkező áldozatai. Néha azonban az is előfordul, hogy az egészségügyi személyzet az erőszak és agresszió elkövetője. Mégis azon jelenségek a leginkább ismertek, amelyben az egészségügyi dolgozó válik erőszak és agresszió áldozatává.

18 Nemcsak a személyzet beteg viszonyban, hanem a személyzet személyzet viszonylatban is előfordul az erőszak és az agresszió. Úgy tűnik, hogy az egészségügyi személyzet elleni legtöbb erőszak a nővérekkel szemben fordul elő. Ezek közül is a legnagyobb kockázatnak a mentális betegekkel foglalkozó nővérek vannak kitéve. Megfigyelték, hogy a kórházakban előforduló incidensek 31%-a irányult nővérek, míg összesen 7%-a az orvosok és egyéb személyek ellen.

19

20 A mentális egészség gondozói között régóta ismeretes a veszély mértéke. Ha a nagy kockázatú csoportokat vizsgáljuk, egy jelentés azt tartalmazza, hogy az USA-ban az állami szférában dolgozó pszichiátriai ápolók nagyobb kockázattal bírnak a foglalkozási ártalmak, főleg az erőszak tekintetében. Feltételezik, hogy a mentálisan beteg emberek esetében a másokkal szembeni erőszak előfordulása nagyobb. Ennek az a következménye, hogy az erőszakot és az agressziót a pszichiátriában dolgozók esetében a munka részének tekintik, és az ezen a területen dolgozó személyzet hozzászokott az erőszakhoz és támadásokhoz. Véleményem szerint viszont itt érheti a legtöbb bántalmazás a betegeket a személyzet részéről, és mivel kiszolgáltatottabbak, kevésbé kerül nyilvánosságra ilyen eset

21 Azonban nem csak az ezen a területen dolgozók vannak kitéve kockázatnak. Nemzetközi vizsgálatok eredményei jelzik, hogy sok területen, pl. a sürgősségi és baleseti osztályokon, az idősgondozásban is sokszor találkozik a személyzet agresszióval. Az egészségügyi személyzetet általában a legnagyobb kockázatnak kitett csoportba sorolják más országokban is. A közvetlen kapcsolat a mentális egészség vagy betegség és az erőszak között szintén olyan tényező, ami befolyásolja a mentális betegségek ápolóinak toborzását és a szakma vonzerejét. Jól látható, hogy az agresszióval és erőszakkal jellemezhető munkaterületek nem vonzzák, és nem tartják meg a munkaerőt. Egyre sürgetőbb megvizsgálni és kezelni azon tényezőket, amelyek erre a kérdésre vonatkoznak.

22 Miközben egyre erősödnek azon erőfeszítések, amelyek el kívánják távolítani a mentális betegségek kezelését a hagyományos kórházakból, az erőszak és agresszió továbbra is rokonítva marad a mentális betegségekkel, még a nem intézményes szolgáltatások esetében is. Egy ilyen ápolókra vonatkozó európai tanulmány szerint a kórházi ápolók 80%-a, a közösségi szolgálatban lévő ápolók 50%-a számolt be erőszak és agresszió megtapasztalásáról hivatása gyakorlása során. Hasonlóképpen egy Svédországban készült tanulmány szerint 85% tapasztalt erőszakot hivatása gyakorlása alatt, 57%-uk az elmúlt év során. Úgy tűnik, hogy az erőszak járványszerűen terjed.

23 MUNKAÜGYI MEGFONTOLÁSOK A munkaadóknak egyértelmű kötelezettségei vannak megfelelő intézkedések meghozatalában minden dolgozójuk egészségének és biztonságának védelmében, ahol megjósolható vagy előrelátható kockázat van jelen. Világos, hogy amennyiben ez nem történik meg, felelősségre vonhatók. Inkorrekt lenne azonban azt állítani, hogy csak ezek a motiváló tényezők a munkaadóknak. A munkaadók értékelik dolgozóikat, és érdekeltek a személyzet kockázatának megelőzésében és kezelésében. A forráshiány, takarékosság viszont ezt is meghatározza

24 A DEFINÍCIÓK ÉS A BEJELENTÉS KÉRDÉSEI Az egyik kulcsfontosságú nehézség az erőszak és agresszió definíciója, illetve megkülönböztetése. Nincs megegyezés az érintett személyzet körében arról, hogy mit értsenek agresszió vagy erőszak alatt. Ez akadálya lehet az erőszakos vagy agresszív incidensek konzekvens bejelentettségének, és a bejelentés pontosságának. Ez is lehet az oka, hogy sokkal kevesebb agresszió kerül nyilvánosságra

25 ÍRORSZÁG

26 ÍRORSZÁGI PÉLDA Egy tanulmány szerint Írországban is problémát jelent az egészségügyi személyzettel szembeni erőszak és agresszió. Egy nagy dublini kórházban nővérek és más segédszemélyzet tapasztalatát mérték fel, és azt találták, hogy mindkét fajta személyzetnél közel 50%-ban volt fizikai vagy verbális támadás, és hogy a nem kielégítő bejelentés itt is problémát jelentett.

27 Az agresszió és erőszak kategorizálása és megjelenése az ír mentális egészségügyi intézményekben egy másik tanulmányban is megjelenik. A szerző három típusú agressziót, illetve erőszakot határoz meg, nevezetesen a szerves okokra visszavezethető erőszakot és agressziót, a pszichoszociális okok következtében bekövetkező és a környezeti tényezők által kiváltott eseteket. Egy további tanulmányban az általános kórházakban előforduló erőszakot és agressziót vizsgálták, és azt találták, hogy a válaszadók 15%-ának volt olyan erőszakkal kapcsolatos esete, ami miatt szabadságot kellett kivennie.

28 Ugyanez a szerző később meghatározta a munkahelyi erőszak mértékét. A különböző forrásokból származó esetek között az agresszió viszonylag magas előfordulását találta az egészségügyi személyzet körében beleértve a horizontális erőszakot és agressziót is, ami megegyezik más országok és nemzetközi vizsgálatok eredményével. Ez a vizsgálat Írország szempontjából nagyon fontos volt, mivel ennek hatására sikerült országosan napirendre vetetni a munkahelyi erőszak kérdését, amely számos munkahelyi kategóriában és helyzetben előfordul. Ezen kívül a munkahelyi erőszakkal kapcsolatos távollétek anyagi kihatását ebben a tanulmányban mintegy euróra becsülik.

29

30 KÖVETKEZTETÉS Számos politikai, szociális, gazdasági és kulturális tényezőnek van hatása abban, hogy egyre nő az érdeklődés az egészségügyben előforduló erőszak és agresszió iránt. A megnövekedett érdeklődés, amelyek a jelenség megértését, illetve magyarázatát célozzák, nagymértékben különböző. Az irodalom nagy része azon betegek jellemzésére koncentrál, akik agresszívek és erőszakosak lehetnek. Szükség van arra is, hogy megvizsgáljuk, az egészségügyi személyzet részéről milyen okok váltanak ki agressziót

31 TOVÁBBI TEENDŐK AZ AGRESSZIÓ MEGELŐZÉSÉRE Az egészségügyi személyzet által tapasztalt agressziók és erőszakos cselekmények számos fajtájának definiálása. Kockázat meghatározó modellek kifejlesztése, kipróbálása és használata, ami segíthet az incidensek előrejelzésében. Felderíteni és foglalkozni azokkal a tényezőkkel, amelyek akadályozzák az incidensek bejelentését, és amelyek megnövelik a bejelentések pontosságát. A személyzet körében horizontálisan előforduló erőszak mértékének meghatározása. Bizonyítékokon alapuló, fájdalommentes menedzselési módszerek kifejlesztése az erőszakos és agresszív betegek kezelésében.

32 Az egészségügyi szolgáltatók alkalmazottainak ki kell alakítani egy kockázatkezelő technikát. A személyzetnek megértést, empátiát és támogatást kell éreznie. Ezekben a témákban együttműködésre van szükség, hogy a közös megoldást meg lehessen találni.

33 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!