Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

Átírás

1 1075 Budapest, Madách tér 3-4. IV. emelet száma Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: PROTOKOLL Betegjogi képviselő tevékenységei önkéntes, sürgősségi és kötelező gyógykezelés esetén. 1. PROTOKOLL CÉLJA Meghatározni a betegjogi képviselő eljárásának menetét pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésével kapcsolatban, tekintettel arra, hogy betegségük vagy szellemi fogyatkozásuk miatt jogaik érvényesítésében akadályozott személyek személyiségi jogainak és az Egészségügyi törvényben szabályozott jogainak védelmére bármilyen ellátási formánál, de intézeti kezelés esetén különösen is fokozott figyelmet fordítson 2. TEVÉKENYSÉG LEÍRÁSA, FOLYAMATÁBRA 2.1. Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésbe vételének lehetséges módjai: önkéntes gyógykezelés: a beteg beleegyezésével (kérelmére) vagy az 1997.évi CLIV törvény 16. (1)-(2) bekezdés szerinti személy kérelmére sürgősségi gyógykezelés: azonnali intézeti gyógykezelést szükségessé tevő közvetlen veszélyeztető magatartás esetén, az azt észlelő orvos intézkedése alapján kötelező gyógykezelés: a bíróság kötelező intézeti gyógykezelést elrendelő határozata alapján a betegjogi képviselő első lépésként vizsgálja az illetékességét, ha nem illetékes, tájékoztatást ad az illetékes jogvédő elérhetőségéről, vagy (megkeresés esetén a megkereséssel érintett) egyéb lehetséges panaszkezelési utakról intézeti gyógykezelés esetén is bizonyos betegjogok korlátozásra kerülhetnek (pl. dokumentáció megismeréséhez, kapcsolattartáshoz, önrendelkezéshez való jog, stb.), emiatt a betegjogi képviselő működése segítséget, garanciát jelenthet a beteg különös kiszolgáltatottságában. Oldal: 1 / 7

2 2.2. A betegjogi képviselő feladata lehet önkéntes gyógykezeléssel kapcsolatban Megkeresés esetén vizsgálhatja, hogy a kórházi kezelésbe a cselekvőképes beteg beleegyezett-e, erről az előírt írásos nyilatkozat kitöltésre került-e, és azt a beteg aláírta-e. Írásképtelen cselekvőképes beteg esetében két tanú jelenlétében nyilatkozott-e a pszichiátriai osztályra történő felvételbe való beleegyezésről, és erről készült-e feljegyzés a két tanú aláírásával A korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen beteg esetében vizsgálhatja, hogy a gyógykezelésbe vétel az évi CLIV törvény 16. (1)- (2) bekezdésben meghatározott személy (törvényes képviselő, házastárs, egyenes ági rokon, testvér, stb.) kérelmére történt-e, vagy a beteg saját maga kérte ideiglenes felvételét A betegjogi képviselő vizsgálhatja, hogy a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen beteg ideiglenes felvételének szakmai indokai a dokumentációban rögzítésre kerültek-e, és az ideiglenes felvétellel egyidejűleg a kórház haladéktalanul megkísérelte-e a kapcsolatfelvételt a jogszabályban meghatározott fenti személyekkel, sikertelenség esetén vagy beleegyezésük hiányában a gyámhatósággal A betegjogi képviselő vizsgálhatja, hogy az intézeti végleges felvételhez szükséges utólagos beleegyezések megtörténtek-e, vagy hiányukban a bíróság megállapította-e a gyógykezelés indokoltságát A betegjogi képviselő vizsgálhatja, hogy a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen beteg kérésére történt ideiglenes felvétel, vagy a 16. (1)- (2) szerinti személy kérelmére történt felvételről a pszichiátriai intézet vezetője haladéktalanul értesítette-e a bíróságot, illetve a felvétel indokoltságát az értesítés után a bíróság hivatalból vizsgálta-e, a bírói szemle és határozathozatal határidőn belül (<72 ó), szabályosan megtörtént-e (a beteg és a kijelölt orvos meghallgatása, független igazságügyi elmeorvos szakértő véleményének megléte). A bírói határozat a beteg <24 órán belüli elbocsátásáról, az önkéntes kezelés indokoltságának megállapításáról vagy a kötelező gyógykezelés elrendeléséről szólhat Az intézeti gyógykezelés indokoltságát és a beleegyezés érvényességét a bíróság cselekvőképes beteg vagy a 16. (1)-(2) szerint személy kérelmére vizsgálja, ennek megtörténtét, dokumentációban történő rögzítését a betegjogi képviselő erre irányuló megkeresés esetén ellenőrizheti. Oldal: 2 / 7

3 A betegjogi képviselő vizsgálhatja, hogy az önkéntes gyógykezelésbe vételt kérő személy kérelmére a beteget az intézetből elbocsátották-e, amennyiben mégsem, akkor annak szabályszerűen csak a sürgősségi kezelés lehet az oka (gyógykezelés során veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsított, és emiatt fennáll az intézeti gyógykezelés szükségessége), vagy ha felvétellel egyidejűleg indult gyámhatósági eljárás eredményeként más intézkedés szükséges A betegjogi képviselő a dokumentációban ellenőrizheti, hogy a bíróság az intézeti gyógykezelés szükségességét 30 naponta (pszichiátriai betegek rehabilitációs intézetében 60 naponta) felülvizsgálta-e, illetve ha ez ellen a beteg nem tiltakozott-e Sürgősségi gyógykezelés Megkeresés esetén a betegjogi képviselő vizsgálhatja, hogy sürgősségi gyógykezelés esetében a dokumentációban rögzítették-e a beteg közvetlen veszélyeztető magatartását, beszállítás esetén a közreműködők (mentők, rendőrség) szükséges intézkedései arányosak, a beteg méltóságát a szakmailag lehetséges mértékig tiszteletben tartóak voltak-e A beteg felvételét követően betegjogi képviselő vizsgálhatja, hogy a pszichiátriai osztály vezetője kezdeményezte-e <24 órán belül a bíróság értesítésével a beszállítás indokoltságának megállapítását és a kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelés elrendelését, illetve hogy a bíróság az értesítés kézhezvételétől számított <72 órán belül megtartotta-e a bírói szemlét és hozott-e határozatot (L. bírói szemle, fentebb) A betegjogi képviselő (erre irányuló megkeresés esetén) tájékozódhat arról is, hogy szakmailag a lehetséges mértékben és módon kerülték-e az olyan beavatkozások elvégzését, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a bíróság a személyes meghallgatás (bírói szemle) során a beteg aktuális pszichés állapotát megítélje. Amennyiben erre mégis sor került, azt részletesen dokumentálták és indokolták-e? A korlátozó intézkedésekről a betegjogi képviselő haladéktalanul értesül, azok dokumentációját ellenőrizheti, értve ez alatt a személyes szabadság szabad mozgásban történő korlátozását is. Lásd külön a korlátozó intézkedéseknél alkalmazandó protokollt. Oldal: 3 / 7

4 A betegjogi képviselő ellenőrizheti a dokumentációban, hogy a bíróság a gyógykezelés szükségességét 30 naponként felülvizsgálta-e, az indokoltság megszűnte esetén a beteget elbocsátották-e Kötelező gyógykezelés Kötelező pszichiátriai gyógykezelés elrendelése esetén a betegjogi képviselő (erre irányuló megkeresés alapján) tájékozódhat arról, hogy a bíróság az elrendelést a beteg veszélyeztető magatartása miatt, pszichiátriai gondozóintézet szakorvosa (vagy az IMEI főigazgató főorvosa, esetleg ügyész) szakmai indokai és kezdeményezése alapján, a dokumentációs kötelezettségeket és határidőket betartva hozta-e meg A határozathozatal előtti bírói szemlére vonatkozó szabályok betartását a betegjogi képviselő a beteg dokumentációban ellenőrizheti. A beteg (bírósági idézésellenére történő) távolmaradása esetén a bíróság elrendelheti elővezetését (elindítását, kíséretét), ilyenkor a betegjogi képviselő tájékozódhat arról, hogy egyéb kényszerítő eszköz alkalmazása nem történt Ha a beteg a kötelező intézeti gyógykezelését elrendelő jogerős határozat kézhezvételétől számított három napon belül nem jelenik meg a végzésben megjelölt pszichiátriai intézetben, az eljárást kezdeményező orvos intézkedik a beteg beszállítása iránt. A betegjogi képviselő ilyenkor tájékozódhat, hogy a beszállítás kora közreműködők (mentők, rendőrség) szükséges intézkedései arányosak, a beteg méltóságát a szakmailag lehetséges mértékig tiszteletben tartóak voltak-e A betegjogi képviselő ellenőrizheti a dokumentációban, hogy a büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelés megszűnése után a beteg további intézeti gyógykezelése esetén, a bíróság a beteg kötelező intézeti gyógykezelését a kényszergyógykezelés megszűnésének napjával rendelte-e el, valamint hogy az alapján a kényszergyógykezelést végző szerv (IMEI) főigazgató főorvosa intézkedett-e a beteg átszállítása iránt a kijelölt pszichiátriai intézetbe, illetve az megtörtént-e A korlátozó intézkedésekről a betegjogi képviselő haladéktalanul értesül, azok dokumentációját ellenőrizheti, értve ez alatt a személyes szabadság szabad mozgásban történő korlátozását is. Lásd külön a korlátozó intézkedéseknél alkalmazandó protokollt. Oldal: 4 / 7

5 A betegjogi képviselő ellenőrizheti a dokumentációban, hogy a bíróság a gyógykezelés szükségességét 30 naponként felülvizsgálta-e, az indokoltság megszűnte esetén a beteget <24 órán belül elbocsátották-e A pszichiátriai gyógykezelés indokoltságának megállapítására és/vagy kötelező elrendelésére irányuló nem peres bírósági eljárásban a beteg képviseletére a beteg vagy törvényes képviselője meghatalmazása alapján a betegjogi képviselő is jogosult Ha az eljárás során a betegnek nincs törvényes vagy meghatalmazott képviselője, részére a bíróság ügygondnokot rendel ki, aki (a betegjogi képviselőhöz hasonlóan) köteles a beteget a bírósági meghallgatás előtt felkeresni, tájékozódni a beszállítás körülményeiről és tájékoztatni az eljárással kapcsolatos jogairól (pl. 8 napon belüli fellebbezési lehetőségről, stb.) A betegjogi képviselő (is) tájékozathatja az érintetteket, hogy a beteg sürgősségi vagy kötelező gyógykezelése ellátásra való jogosultságának (biztosított-e vagy sem) előzetes vizsgálata nélkül is elvégezhető. Erre csak az ellátást követően kerülhet sor. Oldal: 5 / 7

6 2.5. FOLYAMATÁBRA Oldal: 6 / 7

7 3. TEVÉKENYSÉG INDIKÁTORAI A protokoll betartásának eredményeként a pszichiátriai betegeket érőjogsérelmek száma csökken. A jogvédelmi képviselők panasz megelőzési, eljárási, tájékoztatási tevékenysége egységesebb. 4. FELELŐSSÉGI KÖRÖK 4.4. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ, felel a betegjogi képviselők illetékességének és hatáskörének meghatározásáért, mely alapján a betegjogi képviselő eljár A betegjogi képviselő felel az illetékességi területen végzett jogvédelmi tevékenység megvalósításáért a vonatkozó jogszabályok és Főigazgatói utasítások betartása mellett. 5. HIVATKOZÁSOK évi CLIV. törvény az egészségügyről 214/2012. (VII. 30.) Kormányrendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról 60/2004. (VII. 6.) ESzCsM rendelet a pszichiátriai betegek intézeti felvételének és az ellátásuk során alkalmazható korlátozó intézkedések szabályairól 36/2003. (X. 3.) IM rendelet kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól, működéséről 6. FOGALMAK (lsd. Fogalomtár) önkéntes gyógykezelés, ideiglenes gyógykezelés, sürgősségi gyógykezelés, kötelező gyógykezelés, kényszergyógykezelés, cselekvőképesség, korlátozó intézkedés Oldal: 7 / 7