Rendhagyó Törvényházi Szeminárium Ismeretterjesztő sorozat a családi kapcsolatokat érintő főbb jogszabályi rendelkezésekről IX.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Rendhagyó Törvényházi Szeminárium Ismeretterjesztő sorozat a családi kapcsolatokat érintő főbb jogszabályi rendelkezésekről IX."

Csilla Barta
5 évvel ezelőtt
Látták:

SZÉKESFEHÉRVÁRI TÖRVÉNYSZÉK SAJTÓOSZTÁLY 8000 Székesfehérvár, Dózsa Gy. út 1. t. 06 22 330-577 f. 06 22 330-577 e. sajto@szekesfehervarit.birosag.

1 SZÉKESFEHÉRVÁRI TÖRVÉNYSZÉK SAJTÓOSZTÁLY 8000 Székesfehérvár, Dózsa Gy. út 1. t f e. Rendhagyó Törvényházi Szeminárium Ismeretterjesztő sorozat a családi kapcsolatokat érintő főbb jogszabályi rendelkezésekről IX.RÉSZ Essék szó a bűncselekményekről is: a tartás elmulasztása, a zaklatás, a kiskorú veszélyeztetése, valamint a kapcsolódó magánvádas eljárások Vannak olyan esetek, cselekedetek, amelyek már a családjog eszközeivel nem uralhatók, ekkor büntetőeljárás lefolytatására van/lehet szükség és a korábban ismertetett jogintézmények helyett a büntetőjog eszközeit alkalmazza a bíróság: a felelősség megállapítása esetén büntetést szab ki vagy intézkedést alkalmaz. Az alábbiakban a leggyakoribb, családi kapcsolatokkal összefüggő bűncselekményeket mutatjuk be: 1. Tartási kötelezettség elmulasztása aki gyermektartási/tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti. Fontos, hogy a tartási kötelezettség alapuljon jogszabályon és írja elő végrehajtható hatósági határozat (pl. a gyermektartásdíj megfizetésére kötelező jogerős bírósági ítélet vagy az ilyen tárgyú egyezséget jóváhagyó bírósági végzés) ha a mulasztáskor nincs önhiba (pl. a tartásdíj fizetésére kötelezett betegség miatt keresőképtelen vagy nincs megfelelő jövedelme, és ezért felelősség nem terheli), a nem fizető tartásra kötelezett nem követ el bűncselekményt a mulasztó mentesül a büntetőjogi felelősségre vonás alól, ha a tartozását az elsőfokú ítélet meghozataláig teljes egészében megfizeti a bűnösség megállapítása esetén a büntetés akár 2 évig tartó szabadságvesztés is lehet. Ugyanakkor a bűnösség megállapítása és a büntetés/intézkedés alkalmazása nem jelenti azt, hogy a büntetőeljárásban ismételten köteleznék a tartásdíjat nem fizető vádlottat a fizetésre (hiszen ez már korábban, más határozattal megtörtént), a büntetés sem irányulhat erre. Ha a büntetés esetleg pénzbüntetés is, azt nem a tartásdíj jogosultja kapja, hanem az állam.

2 2 2. A zaklatás aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja (ilyenek lehetnek pl. az ismétlődő éjjel-nappali telefonálások, en, smsben, levélben küldött üzenetek, valaki mozgásának nyomon követése, kapcsolatteremtésre törekvés) aki félelemkeltés céljából mást, vagy rá tekintettel a hozzátartozóját személy elleni erőszakos, illetve közveszélyt okozó cselekmény elkövetésével megfenyeget (ilyen lehet pl. a bántalmazással, gyújtogatással való fenyegetés), aki azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő, illetve veszélyeztető cselekmény fog bekövetkezni A zaklatásért kiszabott büntetés akár egy év szabadságvesztés is lehet, de ha az elkövető a zaklatást a házastársa, volt házastársa, élettársa, volt élettársa, illetve ha nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére vagy hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve követi el, a büntetés elérheti a három év szabadságvesztést is. Kifejezetten nyilatkoznia kell a sértettnek a hatóság előtt, hogy a zaklatója megbüntetését kívánja, tehát szakszóval magánindítványt kell előterjesztenie ahhoz, hogy a büntetőeljárás megindulhasson. A magánindítványt attól a naptól számított 1 hónapon belül kell előterjeszteni, amely napon a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett. Nem bűncselekmény, hanem csak szabálysértés a zaklatás, ha az elkövető mást félelemkeltés céljából komolyan megfenyeget azzal, hogy rá, vagy hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tényeket a nagy nyilvánosság elé tár. 3. A kapcsolati erőszak aki a gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen - az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít - a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek teszi ki.

3 3 A bűncselekmény elkövetője akár két évig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg súlyosabb esetekben, amikor pl. testi sértést, becsületsértést vagy személyi szabadság megsértését, kényszerítést követ el az elkövető a fent felsorolt hozzátartozója sérelmére, a büntetés az öt évig tartó szabadságvesztést is elérheti. A büntetőeljárás megindulásához a hatóság előtt kifejezetten nyilatkoznia kell a sértettnek, hogy a fenti esetekben a hozzátartozója megbüntetését kívánja, tehát szakszóval magánindítványt kell előterjesztenie (ugyancsak 1 hónapon belül). 4. A kiskorú veszélyeztetése Elköveti a bűncselekményt aki a kiskorú nevelésére, felügyeletére, gondozására köteles - ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él és e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti Kiskorú: aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A kiskorú testi fejlődésének veszélyeztetése valósulhat meg: pl. éheztetés, többszöri, súlyos bántalmazás, gyógykezeltetés elmulasztása értelmi fejlődésének veszélyeztetése valósulhat meg: pl. tanköteles gyermek iskolába nem járatása erkölcsi fejlődésének veszélyeztetése valósulhat meg: pl. a gyermek jelenlétében trágár beszéd, szeme láttára vagy a bevonásával elkövetett bűncselekmény, előtte végzett szexuális cselekmény, érzelmi fejlődésének veszélyeztetése valósulhat meg: pl. megfélemlítése, megalázása, a jelenlétében zajló folyamatos szülői veszekedés, konfliktusok esetén. A cselekményt elköveti az a tizennyolcadik életévét betöltött, a kiskorú nevelésére, felügyeletére, gondozására nem köteles személy is, aki őt bűncselekmény, szabálysértés elkövetésére, züllött életmód folytatására rábír, illetve erre törekszik, vagy őt bűncselekmény elkövetéséhez felajánlja.

4 4 A bűncselekmény elkövetője akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetethető. 5. Az ún. magánvádas eljárások Ezek a büntetőeljárások csak akkor indulnak meg, ha a sértett magánindítványt terjeszt elő, tehát kifejezetten nyilatkozik a hatóság előtt, hogy az elkövető felelősségre vonását kívánja. A magánindítvány előterjesztésének határideje 1 hónap attól a naptól számítva, amelyen a magánindítvány előterjesztésére jogosult az elkövető kilétéről tudomást szerzett. A megindult büntetőeljárásban a sértett, azaz szakszóval a magánvádló vagy a képviselője képviseli a vádat, ügyész nem vesz részt az eljárásban. Ezek az eljárások nem ingyenesek! A feljelentés illetéke ,- Ft, amit a magánvádlónak az eljárás megindításakor le kell rónia. A leggyakoribb, családi viszonyokkal összefüggésben elkövetett, magánvádra üldözendő bűncselekmények: - Könnyű testi sértés: Az követi el, aki más testi épségét vagy egészségét sérti, és az okozott sérülés, illetve betegség nyolc napon belül gyógyul. Az elkövető akár 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. - Rágalmazás: Az elkövető valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre utaló kifejezést használ. Az elkövető akár 1 évig, súlyosabban minősülő esetben akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. - Becsületsértés: Az elkövető mással szemben a munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével, illetve közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ. A tettleges becsületsértés pedig más testének becsületcsorbító megérintése (pl. arculütés, valakinek leöntése szennyező anyaggal). Az elkövető akár 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. - Kegyeletsértés: Az elkövető a halott emlékét becsületsértő kijelentés használatával, illetve a halott tetemének vagy a kegyeleti tárgyaknak a meggyalázásával sérti. Az elkövető akár 1 évig, súlyosabban minősülő esetben akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. - Magántitok megsértése: Az elkövető a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi. Az elkövető elzárással, súlyosabban minősülő esetben akár 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

5 5 - Levéltitok megsértése: Az elkövető másnak a közlést tartalmazó zárt küldeményét, levelét megsemmisíti, felbontja, megszerzi, illetéktelen személynek átadja, illetve az elektronikus úton továbbított küldeményt kifürkészi. Az elkövető elzárással, azonban súlyosabban minősülő esetben akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Sorozatunk a X. (záró) résszel - Ha megoldható, oldjuk meg a problémákat gyorsabban és mindenki megelégedésére: a bírósági közvetítés - egy hét múlva folytatódik. Székesfehérvár, október 8. A Székesfehérvári Törvényszék Sajtóosztálya

Hasonló dokumentumok

A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok, különös tekintettel a magánindítvány hiányára

A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró, különös tekintettel a magánindítvány hiányára Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. Büntethetőségi