MUNKADOKUMENTUM- TERVEZET

Átírás

1 AKCS EU KÖZÖS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS ASSEMBLÉE PARLEMENTAIRE PARITAIRE ACP-UE Politikai ügyek bizottsága MUNKADOKUMENTUM- TERVEZET az AKCS finanszírozásáról és az Európai Unió országaiban lévő politikai pártok Politikai ügyek bizottsága Társelőadók: Worlea Saywah Dunnah (Libéria) Cécile Kashetu Kyenge B. RÉSZ: INDOKOLÁS Egyesülve a sokféleségben

2 1. Bevezetés A politikai pártok a demokrácia alapvető elemét képezik. Lényegüket tekintve képviseleti funkciót töltenek be, és fontos szerepet játszanak a civil társadalom részvételének, valamint a politika demokratikus elvek alapján történő irányításának biztosításában. Hangsúlyozni kell, hogy a politikai pártoknak ezen funkciók betöltéséhez jelentős forrásokra van szükségük, melyekkel fedezhetik jelöltjeik támogatásának, továbbá a szakpolitikai kezdeményezések megvitatásának költségeit is. Ezen kívül a politikai pártok anyagi támogatásának kérdése nem csupán a választási verseny kiadásainak fedezésére korlátozódik. Az eredménytelen vagy elégtelen felügyeleti módszerek gyakran illegális finanszírozáshoz, a szakpolitikai kezdeményezések elakadásához és a kormányok túlzott megerősödéséhez vezetnek, aminek eredményeképp a demokráciák destabilizálódnak, a hatalmon lévő kormányok elvesztik legitimitásukat és az ellenzéki pártok meggyengülnek. Kofi Annan szavaival élve a politikai szervezetek finanszírozásának nem megfelelően szabályozása csökkentheti a politikai egyenlőséget, lehetőséget teremthet a szervezett bűnözésnek politikai befolyás megvásárlására, és alááshatja a társadalom választásokba vetett bizalmát. 1 Egy 2016-os OECD-jelentés szerint az, hogy kevesebb ember kezében csoportosul a gazdasági források egyre jelentősebb része, számottevő veszélyt jelent a gazdasági és politikai rendszerekre. Az efféle kizárólagosság és a jogellenes pénzügyi gyakorlatok gyakran a nem megfelelő vagy a közérdekkel ellentétes szakpolitikák elfogadásához vezetnek, gátat vetve az inkluzív növekedésnek, és csökkentve az emberek kormányba vetett bizalmát. A politikai pártok finanszírozási képessége közötti különbségekre számos uniós választási megfigyelő missziónak köszönhetően felfigyeltek, illetve jelentették is azokat. A politikai pártok finanszírozási képessége alapvető a demokratikus hatalomváltás biztosításához, és sok országnak kihívást jelent az, hogy a pártok működéséhez szükséges fenntartható pénzügyi keretet végrehajtsa. A politikai pártok legális pénzügyi támogatásának előmozdításához olyan eszközök kellenek, amelyekkel az átláthatóság és az elszámoltathatóság feltételei hatékonyan megvalósíthatók. 2. A politikai pártok finanszírozásának forrásai A politikai pártok finanszírozásának egyik lehetséges meghatározása a politikai pártok folyamatban lévő tevékenységeire és azok választási kampányaira utal. Ez származhat állami és magánforrásokból is. Habár a tőkefelhalmozásra nincs egységes vagy általános standard, a 1 Annan, Kofi Előszó. A politikai pártok és választási kampányok finanszírozása, IDEA.

3 támogatások gyakran hasonló forrásokból érkeznek, beleértve a tagok adományaitól kezdve a kampány-hozzájárulásokig bármit. Számos demokráciában a pártok finanszírozásának forrását a tagdíjakból, a párt tisztségviselőire kirótt illetékekből, az adománygyűjtő rendezvényekből, a párttagok hozzájárulásaiból, valamint a párt birtokában lévő üzletekből befolyt összegek jelentik. A probléma az, hogy míg Európában zuhan és sok AKCS-országban soha nem is volt számottevő az egyes pártok tagjainak száma, ezzel együtt a pártok finanszírozásának hagyományos forrásai is csökkennek. Az AKCS-országokban a gazdaság alulfejlettsége és a fejlesztési igények fedezésére szolgáló források korlátozottsága miatt az állami támogatások összege minimális, és alig elég a politikai pártok fenntartására. A magas munkanélküliség mellett ez azt is jelenti, hogy a párttagok az általuk befizetett járandóságokon keresztül csak kevéssé tudnak hozzájárulni a pártok tevékenységének finanszírozásához. A politikai pártok finanszírozása szigorúan a tagok hozzájárulásaira, a pártok megválasztott jogalkotói által befizetett illetékekre és az állampolgárok adományaira korlátozódik. 3. Sürgető kihívások és problémák Jelenleg az egyik legnagyobb kihívást annak biztosítása jelenti, hogy a politikai pártok számára lehetővé váljon azon pénzügyi források gyűjtése, amelyek a demokráciában játszott szerepük teljes körű betöltéséhez szükségesek. Ez alatt az emberek megszólításának képességére, ötleteik közvetítésére, a politikai kampányok követelményeinek teljesítésére és a választópolgárok szavazásra való ösztönzésére kell gondolni. Egy másik fontos kihívás a politikai pártok finanszírozását érintő illegális tevékenységek problémájának kezelése. Az OECD szerint a magán- és állami finanszírozás jelenlegi gyakorlata különleges figyelmet követel az egyenlő versenyfeltételek biztosítását illetően minden demokratikus szereplőtől. Emellett a választások megrendezésének növekvő költsége és a gyors globalizáció tovább bonyolítják a politikai pártok finanszírozását. Mivel számos országban sok multinacionális vállalat mély gyökeret vert a nemzeti üzleti környezetben, és szoros érdekek fűzik annak alakulásához, a nemzeti választások eredményének befolyásolására is jó okuk van. E problémára az OECD szerint az jelentené a megoldást, ha a politikai pártoknak kötelezően közzé kellene tenniük egy teljes listát a külföldi és belföldi adományozóikról egyaránt, valamint ha jogszabályokat vezetnének be a külföldi adományok betiltására vagy egy azokat érintő felső határ kiszabására vonatkozóan. További akadálynak számít az is, hogy több országban sem működik a politikai pártok finanszírozásának független felügyelete. Végezetül pedig a nők politikai életben való alulreprezentáltsága még mindig kihívást jelent.

4 A nők férfitársaikéval egyenértékű politikai és vezetői szerepvállalását rengeteg összetett tényező akadályozza. Ezek közül az egyik a választási folyamatban jelöltként történő hatékony részvételhez szükséges anyagi forrásokhoz való hozzáférés. Ha a nemek közötti egyenlőség az állami támogatás egyik feltétele lenne, az arra ösztönözné a pártokat, hogy foglalkozzanak a nők politikai emancipációjának kérdésével. Az AKCS-országokban még mindig kihívást jelent az, hogy a tagállamoknak nincs elegendő kapacitásuk a politikai pártok támogatására; valamint bizonyos országokban a politikai pártok számára történő vállalati adományozás is tilos. Egy elszegényedett, nehézségekkel küzdő gazdaságban, ahol a szegénység általános és kiemelkedően magas, és ahol a csekély állami források nem elegendőek az óriási fejlődési szükségletekre (beleértve az iskolák, kórházak, utak stb. fejlesztését), a politikai pártokat súlyos megszorítások érik, és rendkívül kiszolgáltatottak az illegális forrásból származó finanszírozással szemben. 4. Szabályozás és felügyelet Az Unió és az AKCS tagállamaiban nincs egyetlen olyan egységes rendszer, amely a politikai pártok pénzeszközeinek gyűjtését szabályozná. Mindehhez hozzájárulnak még az eltérő felügyeleti mechanizmusok és szabályozások, amelyekkel a pártok tőkegyűjtését ellenőrzik. Ezek a szabályozások a politikai pártok finanszírozása ellenőrzésének szerves részét képezik, és magukba foglalhatják a különböző eredetű adományok engedélyezését vagy tiltását, a kiadások korlátozását és az állami támogatás forrásainak létrehozását. A politikai pártok finanszírozására és állami vagy vállalati szervektől származó támogatására vonatkozó szabályozások elengedhetetlenek a korrupció, a visszaélések és az illegális támogatások megelőzése érdekében, illetve biztosítják a szabályok hatékony végrehajtását és azon eszközöket, amelyekkel megbüntethetik a szabálysértőket. Azonban az, hogy pusztán jogi szabályozás útján közelítsük meg az illegális finanszírozási gyakorlatok kérdését a tapasztalatok alapján nem elegendő. A Nemzetközi Intézet a Demokráciáért és a Választási Segítségnyújtásért (IDEA) szerint nem a szabályozások, hanem azok végrehajttatásának módja gátolja meg a visszaéléseket. Az IDEA felhívja a figyelmet egyrészt arra, milyen gyakran sértik meg egyes különösen a hatalmon lévő pártok a szabályokat teljesen büntetlenül, másrészt pedig arra, hogy bizonyos szabályokat kiforgatnak, eszközként használva fel őket a hatalmon lévő rendszert ellenzők megbüntetésére. Mindemellett az IDEA azt is megállapítja, hogy az AKCS tagállamaiban a politikai pártoknak és a képviselőjelölteknek legalább vannak valamilyen szintű hivatalos jelentéstételi kötelezettségeik. 5. A politikai pártok finanszírozása az Unióban

5 A tisztességes és versenyképes rendszer kialakításának előmozdítása érdekében az uniós tagállamok számos keretszabályt alkalmaznak a politikai szereplők egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáért. Az Európai Unióban nincs egységes szabályozás a politikai pártok finanszírozását illetően. A közelmúltban sok uniós tagállamban az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdítására, továbbá a kiadások arányosítására helyezték a hangsúlyt. Mindazonáltal a politikai pártok támogatására irányuló illegális finanszírozási gyakorlatok még mindig folytatódnak a szabályozás ilyesfajta kiterjesztése ellenére is. Nagyobb szerepet kapott a politikai pártok támogatására irányuló illegális finanszírozási gyakorlatok elleni harmonizált megközelítés koordinálása. A jogszabályok sokkal célzottabbak, egységesebbek és átfogóbbak lettek. Ebbe beleértendő a nyilvános elszámoltathatóság mechanizmusait, a magánadományok közzétételét és az átláthatósági követelményeket meghatározó szabályok kiterjesztése. 6. A politikai pártok pénzügyi finanszírozása az AKCS országaiban Mivel itt a többpártrendszer kevesebb mint egy évtizede létezik, és a kormányoknak egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük az egész kontinensen, egyes politikai rendszerek továbbra is ingatagok maradtak. Ezeket a törékeny rendszereket tovább gyengíti a politikai korrupció, amely az állampolgárok bizalmát is megrendíti, valamint számos ország politikai stabilitását is fenyegeti. Habár az AKCS-országok politikai pártjainak finanszírozását érintő problémák egyre nagyobb figyelmet kapnak, még mindig nem sikerült teljes körű megoldást találni. A legtöbb pártot komolyan gúzsba köti az állami támogatások és a magánadományok hiánya, és nem marad más lehetőségük, mint a jelzáloghitel felvétele vagy személyes vagyontárgyaik eladása, hogy ezúton szerezzék meg a kampányaik finanszírozásához szükséges pénzösszeget. A pénzeszközök törvényes úton történő gyűjtését, a kiadások törvényes korlátozásait, az adománygyűjtéssel és a kampánykiadásokkal kapcsolatos elszámolási kötelezettségeket, továbbá a pártok állami támogatását előíró megközelítések sikertelennek bizonyultak, mert számos AKCS-tagállamban a politikai pártok nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel a szabályozások betartásához. Éppen ezért a politikai pártok finanszírozásáról szóló viták és kezdeményezések során más paramétereket is figyelembe kell venni, amelyekkel sikerülhet a megfelelő eszközöket a pártok kezébe adni, lehetővé téve számukra a pénzeszközök törvényes gyűjtését és felhasználását azért, hogy képesek legyenek teljesen részt venni a demokratikus rendszer működésében. 7. Ajánlások

6 a. Saját országán belül minden uniós és AKCS-tagállam kormányának gondoskodnia kell az összes politikai párt számára kedvező politikai környezet kialakításáról azért, hogy a pártok pénzt gyűjthessenek maguknak. b. A teljes átláthatóság érdekében a politikai pártoknak biztosítaniuk kell, hogy minden belés külföldi pénzforrásra a nagy összegű egyéni adományoktól kezdve egészen a párttagokra kirótt illetékekig vonatkozó információ bárki számára hozzáférhető legyen. c. A politikai pártok illegális finanszírozása elleni küzdelem érdekében létrehozott szabályozásnak szigorú szabályokat és jogkövetkezményeket kell tartalmaznia, amelyeket szisztematikusan be is tartatnak. A szankciók kiszabását csupán egyetlen, a szabályozás betartásának ellenőrzésére jogosult és kormányoktól független felügyeleti szerv hajthatja végre. d. A demokráciát támogató személyekhez és a civil társadalmi szervezetekhez hasonló szereplőket is be kellene vonni a politikai pártok finanszírozásának felügyeletébe, mivel ezek egyrészt további tapasztalattal szolgálhatnak a bevált gyakorlatokkal kapcsolatban, így előmozdítva azok általánossá tételét, másrészt segíthetnek az illegális gyakorlatok leleplezésében is. e. Minden kormánynak külön kellene választania az intézményi erőforrásokat a hatalmon lévő párt forrásaitól azért, hogy megőrizzék az intézmények semlegességét, és olyan politikai környezetet hozzanak létre, amely elősegíti a pártok közötti valódi versenyt. f. Minden kormánynak biztosítania kellene az ellenzéki pártok megfélemlítésétől mentes, szabad politikai színteret, lehetővé téve e pártok megalakulását és azt, hogy pénzt gyűjthessenek maguknak. A megfelelő finanszírozás legfőbb célja a valódi és érdemi verseny kialakulásának biztosítása az egyes pártok között a demokrácia előmozdítása érdekében. g. Az uniós és AKCS-országoknak együttműködési kapcsolataik keretein belül átlátható módon meg kellene határozniuk a politikai pártok finanszírozásának irányelveit, mivel csakis az erős és cselekvőképes pártok tudják majd biztosítani a jó kormányzás feltételeit az egyes tagországokban.