Tárgy: AzEUésharmadikországokcsoportjaiközöticsúcstalálkozókszervezésea LiszaboniSzerződéshatálybalépésétkövetően

Átírás

1 ConseilUE AZEURÓPAIUNIÓ TANÁCSA Brüszel,2012.október17.(23.10) (OR.en) PUBLIC 14631/1/12 REV1 LIMITE POLGEN 162 FIN 728 FELJEGYZÉSAZ I/A NAPIRENDIPONTHOZ Küldi: afőtitkárság Címzet: acoreper(i.rész)/atanács Tárgy: AzEUésharmadikországokcsoportjaiközöticsúcstalálkozókszervezésea LiszaboniSzerződéshatálybalépésétkövetően ALiszaboniSzerződésmeszemenőváltozásokatidézetelőazEUkülsőképviseleteterületén, többekközötazeuésharmadikországokcsoportjaiközötitalálkozókon(többoldalú csúcstalálkozókon)valóképviseletterénis. Ezekaváltozásokjelentősenkihatnakazilyentalálkozókhelyszínénekmegválasztására,iletve azokmegszervezésére. Amelékeltfeljegyzésazemlítetcsúcstalálkozókszervezésévelkapcsolatosaktuálishelyzetet, valamintacoreperáltalafőbbkérdésekkelkapcsolatbanazoktóberi3-iülésenelért megálapodástismerteti(afeljegyzés5.pontja). FelkérjükaTanácsotara,hogyazesetlegesköltségvetésivonzatokfigyelembevételévelhagyja jóváamegálapodást /1/12REV1 mlh/ea/kf 1 DGA,DGD,LegalService LIMITE HU

2 MELLÉKLET 1. Bevezetés 1.1 A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően az Európai Tanács elnöke vette át a soros elnökségtől a harmadik államokkal állam-, illetve kormányfői szinten tartott uniós csúcstalálkozók elnökének szerepét, mely szerepet az Európai Bizottság elnökével együttműködésben látja el Az egyes harmadik államokkal tartott kétoldalú csúcstalálkozók vonatkozásában már ben új szabályokat állapítottak meg a technikai szervezést és a finanszírozást illetően. Ez a feljegyzés a többoldalú csúcstalálkozók azaz a 27 tagú Unió és harmadik államok regionális csoportosulásai között állam-, illetve kormányfői szinten tartott találkozók technikai előkészítésének, szervezésének és finanszírozásának gyakorlati vonatkozásait taglalja A többoldalú csúcstalálkozók megrendezésének elvét és többnyire azok gyakoriságát is az EU és az érintett partnerországok/-szervezetek közösen állapították meg, és azt különböző dokumentumokban pl. jogi eszközökben, politikai nyilatkozatokban rögzítették. Az ilyen jellegű rendezvények konkrét időpontjának kijelölése rugalmasan történik. 1 A találkozók levezetése során a feladatok megoszlanak az Európai Tanács elnöke és a Bizottság elnöke között, a Szerződésekkel összhangban kialakított megállapodásuknak megfelelően. 2 Ezzel összefüggésben megemlítendő, hogy a Lisszaboni Szerződésnek megfelelően a Főtitkárság vette át a Huszonhetek és a harmadik államok csoportosulásai közötti, a Külügyek Tanácsa elnöki tisztét ellátó főképviselő által elnökölt többoldalú miniszteri találkozók szervezésének és finanszírozásának feladatát is. Ezeknek a miniszteri találkozóknak a megszervezése az állam-, illetve kormányfői szinten megrendezett többoldalú találkozók kapcsán felmerültekhez hasonló, bár kevésbé összetett kérdéseket vetett fel. A Főtitkárság jelenleg az EKSZ-szel szorosan együttműködve igyekszik e kérdéseket tisztázni /1/12 REV 1 mlh/ea/kf 2

3 2. A jelenlegi helyzet előtt a többoldalú csúcstalálkozók elnöklete, helyszínének biztosítása, szervezése és finanszírozása a szóban forgó másik féllel felváltva az elnökség feladata volt; az elnökség munkáját a Főtitkárság és a SCIC főigazgatóság segítette. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően e találkozók vezetésének feladata átkerült az Európai Tanács elnökéhez, akinek a munkáját az EUMSZ 235. és 240. cikkében meghatározott kötelezettségeinek megfelelően a Főtitkárság segíti. Azzal a kérdéssel, hogy e találkozók megszervezése és finanszírozása az EU részéről kinek a feladata, annak idején nem foglalkoztak, és költségvetési rendelkezéseket sem hoztak. 2.2 A legfőbb oka annak, hogy 2010-ben elodázták ezt a kérdést, az volt, hogy az akkori elnökségek kifejezetten szerették volna maguk megrendezni és finanszírozni a 2010-re és 2011-re már betervezett többoldalú csúcstalálkozókat (pl. Spanyolország a 6. EU LAC csúcstalálkozót, Belgium a 8. ASEM-csúcstalálkozót, Lengyelország a 2. keleti partnerségi csúcstalálkozót); re nem tűztek ki az EU-ban tartandó többoldalú csúcstalálkozót. Időközben Litvánia felajánlotta, hogy 2013 novemberében otthont ad a harmadik keleti partnerségi csúcstalálkozónak, vállalva annak megszervezését és finanszírozását, Görögország pedig azt tervezi, hogy 2014 júniusában otthont ad az EU Nyugat-Balkán csúcstalálkozónak, vállalva annak megszervezését és finanszírozását első félévében világossá vált továbbá, hogy a Tanács elnöki tisztét folyamán ellátó tagállamok egy része nem kíván egyéb ilyen jellegű rendezvényeket szervezni elnöksége idején, illetve azt javasolták, hogy az érintett csúcstalálkozókra Brüsszelben kerüljön sor. 2.4 Ugyanakkor a közeli jövőben meg kell hozni bizonyos döntéseket több későbbi többoldalú csúcstalálkozó, nevezetesen a következők megtartásával kapcsolatban: a következő EU Afrika csúcstalálkozó, amelyet eredetileg 2013-ra terveztek, most azonban 2014 első féléve a tervezett időpont. [pm: a 2010-es tripoli csúcstalálkozón tett nyilatkozat Brüsszelt jelöli meg a következő helyszínként]; 14631/1/12 REV 1 mlh/ea/kf 3

4 az EU által megrendezendő következő ASEM-csúcstalálkozó, melynek időpontját (és helyszínét) a 2012 november elején Vientiane-ben tartandó ASEM-csúcstalálkozó alkalmával ki kell jelölni. Tekintettel az eddig bevett kétéves gyakoriságra, a kijelölendő időpontnak alapesetben 2014 második félévére kell esnie; az EU-ban megrendezendő következő EU CELAC csúcstalálkozó, melynek időpontjára (valószínűleg 2015) és helyszínére az EU-nak várhatóan javaslatot kell tennie a következő, 2013 januárjában Santiago de Chile-ben tartandó EU CELAC csúcstalálkozó alkalmával. 2.5 Egyértelmű tehát, hogy az EU-nak meg kell állapítania az ilyen találkozók technikai megszervezésének és finanszírozásának feladatára vonatkozó alapvető szabályokat, hogy azokat időben be lehessen tervezni, illetve hogy az EU megfeleljen nemzetközi partnerei ez irányú elvárásainak. 3. Az előttünk álló feladatok 3.1 Az EU által megrendezendő többoldalú csúcstalálkozók tervezése A többoldalú uniós csúcstalálkozók tervezési folyamatának irányítása az Európai Tanács elnökének feladata lesz; munkáját a Bizottság elnökével és a tagállamokkal együttműködésben, az EKSZ és a Bizottság érintett szolgálatainak teljes támogatásával végzi. A lehetséges időpontok felvetése során figyelembe kell venni az EU érdekeit, valamint az érdemi és a szervezési előkészítő munkához szükséges időt. Mindenképpen fel kell állítani egy jól átgondolt, az Európai Tanács által jóváhagyandó rendezvénynaptárt, különös tekintettel arra, hogy tervezni kell a szükséges forrásokat. A fent említett három rendezvénnyel kapcsolatban az EU-nak a lehető legnagyobb mértékben tartania kell magát a már elfogadott időpontokhoz és a korábban bevett gyakoriságokhoz, kivéve ha az attól való eltérést nyomós politikai vagy szervezési okok indokolják /1/12 REV 1 mlh/ea/kf 4

5 Végezetül fontos megemlíteni, hogy az EU-nak jelenleg viszonylag kevés ilyen jellegű rendszeres kötöttsége van. Az EU feladata csúcstalálkozót szervezni hatévente Afrikával, négyévente Ázsiával és szintén négyévente a latin-amerikai/karibi országokkal. A keleti partnerségi csúcstalálkozókra kétévente kerül sor, a helyszínről pedig eseti alapon születik döntés. Az egyéb régiókkal tartott uniós csúcstalálkozók eddig ad hoc rendezvények voltak. Nyilvánvaló, hogy a csúcstalálkozók megszervezésével kapcsolatos minden további döntés során tekintetbe kell venni többek között a szükséges források kérdését. 3.2 Az EU-ban tartandó többoldalú csúcstalálkozók szervezése és finanszírozása A majdani többoldalú csúcstalálkozók helyszínének biztosítására, megszervezésére és finanszírozására vonatkozó szabályokat illetően három lehetséges változat merült fel: a) Továbbra is a tagállamok látják el ezt a feladatot a soros elnökség/elnökségi trió keretében. A feladatok oszthatatlanok, vagyis a Tanács költségvetéséből nem különíthető el arra a szervező tagállamot illető pénzügyi forrás. b) Az alapváltozat szerint az Európai Tanács elnöke a soros elnökségektől nem csupán az ülések vezetésének, hanem a rendezvények megrendezésének a feladatát is átveszi, minek következtében a Főtitkárságnak kell ellátnia a kapcsolódó szervezési és pénzügyi feladatokat, összhangban azzal a feladatkörével, miszerint segítenie kell az Európai Tanács munkáját. E rendezvények helyszíne logikusan az intézmények székhelye, Brüsszel lenne. Ez a változat segítené a kiszámíthatóságot, és hozzájárulna ahhoz, hogy az Unió állandó külső arculatot mutasson partnerei felé. Ezen túlmenően összességében megtakarításokkal is járna. (Az ilyen volumenű többoldalú csúcstalálkozóknak az elnökséget adó országban való megrendezése hozzávetőleg 8 16 millió EUR költséggel jár. A következő 14 év alatt amely időszak alatt minden egyes tagállam legalább egyszer elláthatná a soros elnökséget 15 többoldalú csúcstalálkozó megtartásával lehet számolni, aminek a költsége körülbelül 180 millió EUR, ha csúcstalálkozónként 12 millió EUR átlagköltséget veszünk alapul. Ha ezen időszak alatt a Főtitkárság szervezné a csúcstalálkozókat, az ennek az összegnek a %-a közötti költséggel járna, a pontos paraméterektől függően (részletesebben lásd alább). Ugyanakkor világos, hogy a Főtitkárság csak abban az esetben tudja ellátni ezt az új feladatkört, ha a megfelelő erőforrások a rendelkezésére állnak /1/12 REV 1 mlh/ea/kf 5

6 Ez a változat egy bevett eljárásrend kialakításával fokozná a csúcstalálkozók egységességét, és összhangban állna a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel és a korlátozott költségvetési forrásokkal. Méretgazdaságosságot tesz lehetővé, és általa nagyban megtérülne a Főtitkárság épületeibe való beruházás. c) A harmadik változat lehetővé teszi az alapváltozattól való kivételes eltérést: az ilyen találkozók megrendezése elvben az Európai Tanács elnökének a kötelessége maradna, de a tagállamok felajánlhatnák, hogy elnökségük/az elnökségi trió ideje alatt egy adott többoldalú rendezvénynek otthont adnak, azt megszervezik és finanszírozzák. Ezt a lehetőséget szigorúan ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a felajánlást legalább két évvel a rendezvényt megelőzően jóvá kell hagyni a költségvetés és szervezés tervezésének zökkenőmentessége érdekében. A felajánlást az Európai Tanács elnökének és a 27 tagállamnak is el kellene fogadnia, hiszen az hatással lenne az Unió külső arculatára, mérsékelné a brüsszeli változattal összefüggő méretgazdaságosságot, és általa kevésbé térülne meg az Európa épületbe és a Főtitkárságon működő csúcstalálkozó-tervező csoport felállításába való beruházás. 4. A többoldalú csúcstalálkozók Brüsszelben való megrendezésének és megszervezésének következményei 4.1 A rendezvény megtervezése Az időpontok kijelölésekor különösen fontos a Tanács elnökségével való egyeztetés, hiszen az ilyen jellegű rendezvények alatt, illetve közvetlenül azok előtt és után a Főtitkárság épületeinek jelentős része nem áll rendelkezésre. Különösen fontos az érintett belga hatóságokkal való korai egyeztetés is, mivel a rendezvények biztosítása az ő feladatuk, és azt meg kell tervezniük /1/12 REV 1 mlh/ea/kf 6

7 4.2 A helyszín Brüsszelben jelenleg két lehetőség kínálkozik; mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai: A többoldalú csúcstalálkozók külső konferenciaközpontban való megrendezésének az előnye, hogy a helyszínt az adott rendezvény speciális igényeihez szabottan lehet megválasztani. A soros elnökségeknek az ilyen csúcstalálkozókkal, illetve a Főtitkárságnak hasonló rendezvényekkel kapcsolatos tapasztalata azonban azt mutatja, hogy a külső megoldás ára igen magas (előzetes becslés szerint rendezvényenként 9 millió EUR), és ahhoz még hozzáadódna annak a költsége, hogy új alkalmazottakat kellene felvenni (öt teljes munkaidős egyenérték, 0,5 millió EUR évente). Az alkalmas helyszínek korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, ami komolyan megnehezíthetné az időpontok tervezését. Ha ezt a változatot választjuk, mindig jó előre kell dönteni. A Főtitkárság által végzett első előzetes költségbecslés szerint a többoldalú csúcstalálkozóknak a Tanács épületeiben való megrendezése lényegesen kisebb kiadásokkal járna (előzetes becslés szerint rendezvényenként 2,5 millió EUR, a küldöttségek számától és méretétől, valamint a rendezvény hosszától függően). Ehhez még hozzáadódna annak a költsége, hogy új alkalmazottakat kellene felvenni (tíz teljes munkaidős egyenérték, 0,9 millió EUR évente). További előny, hogy ez a változat jóval könnyebbé teszi a csúcstalálkozók esetleges időpontváltozásainak kezelését A fent említett 14 éves időszak alatt az ilyen rendezvények Brüsszelben, külső helyszínen való megrendezésének költsége körülbelül 142 millió EUR, ezzel szemben a Főtitkárság épületeiben való megrendezésének költsége hozzávetőleg 50 millió EUR lenne, ami 38 és 133 millió EUR közötti megtakarítást jelentene A Justus Lipsius épület által megszabott lehetőségek azonban jelentősen korlátoznák a csúcstalálkozók infrastruktúráját (pl. a meghívott országok küldöttségei számára biztosított hely tekintetében), legalábbis ami a 2014-ben tartandó csúcstalálkozókat illeti. Emellett a házon belüli megrendezés jelentősen növelné a Főtitkárság logisztikai-lebonyolítási szolgálatainak munkaterhét a csúcstalálkozóhoz szükséges berendezés tervezése, felszerelése és leszerelése során /1/12 REV 1 mlh/ea/kf 7

8 4.2.4 Az Európa épület használatba vételét követően, illetve a Justus Lipsius épületben végrehajtandó bizonyos változtatások után a többoldalú csúcstalálkozók technikai megszervezése lényegesen könnyebb lesz, mivel az ilyen rendezvényeknek otthont adó helyiségek készenlétben állnának, és ezzel elkerülhető lenne a csúcstalálkozókhoz szükséges berendezések ismételt fel- és leszerelése. Ezen túlmenően méretgazdaságosság érhető el, hiszen az egy adott csúcstalálkozóra kiépített központi szervezeti kapacitás rendelkezésre áll és felhasználható a későbbi csúcstalálkozók során is. Végezetül, minden egyes csúcstalálkozót azonos uniós szabályokat és legjobb gyakorlatokat követve lehetne megrendezni. 4.3 Biztonsági kérdések Különös figyelmet kell szentelni annak, hogy a csúcstalálkozók biztonsági szintje megfeleljen az ilyen magas szintű rendezvényekkel összefüggő kockázatoknak. A rendezvény biztonságáért elsősorban az annak otthont adó ország felel. A számos állam- és kormányfői szintű résztvevőt tömörítő többoldalú csúcstalálkozók jelentette fokozott munkateher megszervezésekor gondosan egyeztetni kell az érintett belga hatóságokkal, illetve velük egyetértésben kell eljárni. Saját területén a Főtitkárság felel a biztonság szavatolásáért és megszervezéséért, tekintve a Főtitkárság épületeinek mentességeit, valamint az uniós intézmények és a belga kormány közötti, a biztonsági kérdések kezelésével kapcsolatos megállapodást. 4.4 A küldöttségeknek nyújtott szolgáltatások szintje Az EU maga határozhatja meg, hogy milyen szintű szolgáltatásokat/protokollszolgáltatásokat kíván a részt vevő küldöttségeknek nyújtani, ideértve a helyi közlekedést, a szállodai szobákat, a protokollajándékokat, a házastársaknak szóló programokat stb. Mindezzel kapcsolatban érdemes a partnerekkel, illetve a partnerek által folytatott eddigi gyakorlatot mint kiindulási alapot tanulmányozni, és szem előtt tartani a kölcsönösség nemzetközileg elfogadott gyakorlatát. Amennyiben a következő csúcstalálkozókat a Főtitkárság rendezné Brüsszelben, az lehetőséget adna arra, hogy kidolgozzuk e találkozók standard uniós modelljét, egyrészről összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel és a korlátozott költségvetési forrásokkal, másrészről szavatolva az ilyen magas szintű rendezvények kívánatos politikai hatását /1/12 REV 1 mlh/ea/kf 8

9 5. Összefoglalás 5.1 A fentiek alapján a COREPER október 3-án vitát folytatott, melynek során megállapodott a következő elvekről, és kéri a Tanácstól azok jóváhagyását: a) Tekintettel arra a célra, hogy az ilyen jellegű rendezvények összköltsége tartósan, lényegesen csökkenjen, a csúcstalálkozók megrendezésére alapesetben Brüsszelben, a Tanács épületeiben kerül sor. Ez arra az átmeneti időszakra is érvényes, amikor az Európa épület még nem vehető igénybe. A harmadik országok csoportjaival tartandó csúcstalálkozók megrendezésének, megszervezésének és finanszírozásának feladatát a Főtitkárságra kell ruházni; a Főtitkárság feladata nem terjed ki az ilyen csúcstalálkozók alkalmával tartott egyéb rendezvények szervezésére és finanszírozására; b) Lehetővé kell tenni azonban, hogy ad hoc döntés alapján egyes csúcstalálkozókat a Tanács soros elnökségét ellátó ország / az elnökségi trióba tartozó egyik tagállam rendezze, szervezze és finanszírozza, az alábbi feltétekkel: a tagállamnak legalább két évvel az érintett rendezvényt megelőzően be kell nyújtania felajánlását a tervezés biztonságának szavatolása érdekében; e felajánlásokat az Európai Tanács elnökének kell címezni; az érintett tagállam kérésére a Főtitkárság szakértelmével segíti a csúcstalálkozó megszervezését, amennyiben az ehhez szükséges forrásokat a rendelkezésére bocsátják. 5.2 A COREPER felkéri a Tanácsot, hogy nyugtázza a ben az EU-ban tartandó többoldalú uniós csúcstalálkozók előzetes naptárát. Ez a naptár mely a tagállamok kérelmei alapján, az Európai Tanács elnökének jóváhagyásával lett összeállítva a következő csúcstalálkozókat irányozza elő: a litván elnökség által szervezendő, megrendezendő és finanszírozandó keleti partnerségi csúcstalálkozó, 2013 második féléve, Vilnius; 14631/1/12 REV 1 mlh/ea/kf 9

10 Brüsszelben a Tanács épületében megrendezendő EU Afrika csúcstalálkozó, 2014 első féléve; a görög elnökség által szervezendő, megrendezendő és finanszírozandó EU Nyugat- Balkán csúcstalálkozó, 2014 első féléve, Szaloniki; az idén novemberben Vientiane-ben tartott találkozót követően Brüsszelben a Tanács épületében megrendezendő ASEM-csúcstalálkozó, 2014 második féléve. 5.3 Mivel a többoldalú csúcstalálkozók megszervezésének költségeit eddig minden esetben a szervező tagállam állta, a Főtitkárságra ezzel az új feladattal további költségek hárulnak. Amennyiben a Tanács úgy határoz, hogy megbízza a Főtitkárságot a többoldalú csúcstalálkozók technikai megszervezésének feladatával, biztosítja, hogy ennek az új feladatnak az ellátásához 2014-től kezdődően kellő forrásokat különítsenek el az Európai Tanács/Tanács költségvetésében. Ez összhangban áll azzal a megközelítéssel, amelyet a Tanács 2010-ben alkalmazott, amikor is az Európai Tanács ülései vezetésének feladatát az elnökségtől az Európai Tanács elnöke vette át. E döntés költségvetési vonzatai nem befolyásolják a 2014 utáni többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos tárgyalásokat, és ezeket a költségvetési következményeket az uniós költségvetésben az igazgatási előirányzatokra rendelkezésre álló globális kereten belül kompenzálni kell /1/12 REV 1 mlh/ea/kf 10