A különböző darabolási helyekhez kötött anyagmozgatási módszerek összehasonlító vizsgálata

Átírás

1 az értékesítési lehetőségek kihasználása szempontjából is. A darabolás és az anyagmozgatás kérdése elválaszthatatlanok egymástól. A darabolás helyének és módjának meghatározásakor mindig az anyagmozgatás lehetőségeit kell elsősorban szem előtt tartani, mert a nagyobb energia- és munkaigény, a különböző géptípusok alkalmazása miatt ez utóbbi tényező lényegesen nagyobb súllyal jelentkezik, mint a darabolás. T. Kymu : CPABHPITEJlbHOE HCCJ1EAOBAHHE PA3.UE.nKH /IPEBECHHbl HA PA3J1HM- HblX MECTAX. Ha pa3nejiky BJIHJIIOT : OPRAMILTAUNH TPYGA, cpeflhhh JYIHHA ACCOPTHINEHTOB, CPEFLHHH FLJIHHA H cpe«hnii AHAIWETP nepepasarabaemoro AEPEBA, Hcnojib3yeMajt MOTOPHAN NNJIA, NPEBECHAA nopona, Bcnnmma YIOIOHA H KOjmqecrBO PAÖOMHX. Bo3AeHCTBHH 3THX ÓPAKTOPOB noka3ahbi na PNCYHKAX 1 6. Ha PNO. 7. CPABIIEHBI PAÖOTBI HA CKaaaax H Ha JIECOCEKAX. NPH Bu6ope NPHMEHFLEMORO cnocoöa BCERAA CNEFLYET HCCJIEÍTOBAHNE NOJIHBIFT TPYNOBOÍÍ npouecc. NPH BW- 5ope MECTA B NEPBYIO o<iepeflb HANP YQHTBIBATB BO3MO>KHOCTH nepeb03kh MATEPNAJTOB. Kuthy T.: DIE VERGLEICHENDE UNTERSUCHUNG DES EINSCHNITTS AN VERSCHIEDE- NEN ARBEITSPLATZEN. Die Einschnlttsarbeit wird von den lolgenden beeinflusst: Arbeitsorganisation, mittlere Lángé der Sorliraente, Mittelhöhe und -durchmesser des aufbereiteten Baumes, Motorsagentyp, Baumart, Neigungsgrad und Arbeiterzahl. Der Einfluss DER genanten Faktorén ist auf den Abbildungen 1 bis 6 ersichtuch. Abbildung 7 stellt den Veirgleich DER Arbeit am Dagerplatz und AM Hiebsort DAR. Bei DER Wahl der anzuwendenden Methode SOLL stets der gesamte Arbeitsvorgang geprüft werden. Bei der Wahl des Einschnittsorts sollen vor allém die Möglichkeiten der Holzbringvmg berücksichtigt WERDEN. A különböző darabolási helyekhez kötött anyagmozgatási módszerek összehasonlító vizsgálata OTT JÁNOS A helyes technológiákra épült, statisztikailag megalapozott időszükségleti vizsgálat, illetve az eredményeire támaszkodó gyakorlati szervező, elemző tevékenység az anyagmozgatásban döntő jelentőségű. Az anyagmozgatás költsége ugyanis a fahasználat sőt többnyire az egész erdőgazdaság eredményére nagy súllyal hat, tetemes önköltségű gépek, eszközök jó kihasználását kell biztosítani, ugyanakkor a folyamat számos egymásra ható műveletből, rész-folyamatból áll, melyek összeállítására a jelenlegi kapacitás birtokában is rendszerint több lehetőségből választhat a munkaszervező. A darabolás helye nemcsak következménye, de tömör kifejezője is az anyagmozgatás szervezetét döntően meghatározó végrehajtási módnak, pontosabban annak, hogy mely szakaszokon visszük az anyagot hosszúfaként, illetve választékban. Ebben a kérdésben természetesen nem hozhatunk csupán az anyagmozgatás időszükségleteinek ismeretében optimális döntést. Szükséges hozzá az öszszes többi művelet elsősorban a darabolás, valamint az előkészületi, befejező és erdőfenntartási kapcsolódó tevékenységek idő-, illetve költségráfordításainak ismerete. Adott helyen az összehasonlítás magvát mégis az anyagmozgatás közvetlen mutatószámai adják. Az anyagmozgatás önmagában is összetett munkafolyamat; legkedvezőbb szervezetét csak az egyes műveletek, illetve műveletcsoportok különböző technológiáira megállapított időszükségletekből, mint építőkövekből lehet összeállítani. A különböző befolyásoló tényezők ugyanis nem egyformán hatnak a folyamat részeire és végrehajtási változataira. Éppen ezért a fontos mutatók tekintetében sem az egyes műveletekben, sem az egész folyamatban nincs állandó értéksorrend. A vágástér és az állomány jellemzői, az anyagmozgatási szakaszok hoszsza, az útviszonyok, hol egyik, hol másik technológiának vagy szervezetnek kedveznek inkább. A következőkben sorra veszem az anyagmozgatás műveletcsoportjait, és a befolyásoló tényezők egyes kiválasztott kategóriáiban példaképp összeha-

2 ÍM' laanyag f*!-é«l*l*rh«m«íhcz szükséges élőmunka perc/m ' költsé g Fklm * Wfoanyog ÍOOmre történő kesastiütm szükséges 3. ábra 4. ábra

3 sonlítom néhány eszközre, gépre, illetve technológiára a perc/m 3 élőmunka ráfordítást mint a termelékenység jellemző mutatóját, és az egy köbméter fára vonatkozó forint-önköltséget a módszer gazdaságosságának elbírálására. Az 1 3. ábrák alapján összevethetjük a közelítésben a hosszúfás technológiák közül a lóval, Unimog-gal, Zetor-Super-rel és D4-K-90-nel történő vonszolás; s a választék közelítési módok közül a fogatos közelítőkerékpáros és az Unimog-Zelopos mozgatás előbb említett mutatóit. A növekvő sorrendben felhordott oszlopdiagrammok mutatják (1. ábra), hogy például sík vagy enyhe lejtésű terepen, 25 méteres közelítési távolság esetében, 15 cm átlagos mellmagassági átmérőjű G Y E IM* FOJNUAQ KÉSZÍTTETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ÉLŐMUNKA pare/m ' 1 KÖLTSÉG: Fl/m : DUCTN LM' FAANYAG T ILJTC mozgatásához SZJCSEGES KÖLTSÉG SZÁZALÉKOS KULÖNBSÉGETOLEGKEAVEZÖBB SZERVEREIHEZ VISZONYÍTVA som moz g összehord halomból som mozg.. összehor d halom hol som MORQ. ÖSSZEHORD halomból W-T-HÁJ 1 5. ábra 6. ábra rítésben a könnyen mozgó, kis kapacitású, zömmel 1 főt foglalkoztató fogatos módszerek a legkedvezőbbek. Ilyen kisméretű fák esetében a gépi vonszolás munkaigényes és drága. 25 cm átmérőjű végvágásban azonban éppen a rövid távolság miatt már valamennyi hosszúfás technológia termelékenyebb a választékban történő közelítésnél, bár a kerékpár még mindig olcsóbb, mint a gépi vonszolás. A méretesebb, 35 cm-es fák vonszolásának fizikai időszükséglete méginkább csökken a kerékpáros és Zelopos mozgatáshoz képest, és a gépek költsége sem magasabb a kerékpárnál. Az azonban megállapítható, hogy ilyen rövid távolságon mindenképp a legolcsóbb lóval vonszolni a fát. 100, illetve 200 méteres közelítés esetében jelentősen változik mindkét mutató értéksora az előbbihez viszonyítva (2., 3. ábra). Vékony állományban a kerékpár a legtermékenyebb és leggazdaságosabb eszköz, a Zelop is jóval kedvezőbb, mivel a járatidő és ezzel az egy fordulóban vitt nagyobb mennyiség súlyosabban esik latba. A közepes méretű fák vonszolása gépekkel itt is termelékenyebb a kerékpáros közelítésnél (lóval már nem), a kerékpár azonban még mindig a legolcsóbb. A 35 cm-es fák hosszúfában történő gépi mozgatásához kell szintén a legkisebb

4 időszükséglet, mégpedig olyan súllyal, hogy a költségei is azonosak, illetve alacsonyabbak mint a fogaté. A következő anyagmozgatási folyamat a szállítás. Ebből kiragadom a rakodás műveleteit. A menetidőt és az erre eső költséget a különböző járművekre ugyanis a variációk nagy száma miatt adott útviszonyokra és szakaszokra csak a tapasztalt vagy feltételezett átlagos menetsebességekből kalkulálhatja a munkaszervező. A 4. ábra segítségével összehasonlítható a fel- és leterhelés együttes egy köbméterre eső időszükséglete és forint-ráfordítása a 4 tonnás ZIL gépkocsi kézi, a Csepel gépkocsi hiabos, az Unimog-zelopos és a Huszár-féle Zetor-csörlővel üzemeltetett bak-darus választék rakodási módok eseteiben, valamint a hoszszúfás technológiák közül: a Csepel D-344 utánfutós gépkocsi árboccal történő fel- és csörlős leterhelésében és a Zetor-Szuperrel üzemeltetett önterhelő pótkocsis rakodásban. Az eddigiekből ismert legkisebb méretű fák esetében a két utóbbi technológia alkalmazása irreális, így a kikerült választékok rakodási módjait összevetve látjuk, hogy termelékenység tekintetében kevés különbség van, mert a 15 cm-es fák jórészt rövid, csak kézzel rakható választékokat szolgáltatnak. Éppen ezért a költség sorrendje megfordul, a kézi rakodás a leggazdaságosabb. A nagyobb méretekben természetesen következetesen a hosszúfás módszerek diadalmaskodnak, elsősorban a teljes rakományt egy fogásban terhelő árboc. A hiabos és zelopos rakodás termelékenyebb a kézinél, de nem annyira, hogy olcsóbb is legyen. Szervesen hozzátartozik az anyagmozgatáshoz a rakodói belső mozgatás, illetve a készletezés (5. ábra), mely a tő melletti, a felső és alsó rakodói darabolás esetében ebben a sorrendben következetesen növekvő idő- és költségráfordítást igényel. Választék közelítéskor helyben készletezést kézi erővel, felső rakadói daraboláskor 10 méteres körzetben történő kézi összehordást, illetve lovas vonszolást, az alsórakodói munka esetében 50 méteres lovas vonszolást és kerékpáros mozgatást vettem kalkulációba. A felvázolt műveleti technológiákból számos teljes anyagmozgatási szervezetet lehet kialakítani, és azok időszükségleti és költség mutatóit megállapítani. Példaképp hasonlítsuk össze két tő melletti darabolásos, két hosszúfás felsőrakodói darabolásos és két hosszúfás alsórakodói darabolásos szervezet költségeit (7. ábra). A szervezetek legyenek a következők: 1. Tő melletti darabolásos, közelítéssel komplex, külön szakaszú elszállításos szervezet. A közelítést kerékpárral, a rakodást kézzel, és a szállítást 4 tonnás ZIL gépkocsival végzik. 2. Ugyancsak tő melletti darabolásos, de közelítéssel és elszállítással komplex szervezet. A közelítést kerékpárral, a rakodást és szállítást Hiab-darus gépkocsival oldják meg. 3. Hosszúfás, közelítéssel komplex szervezet, külön szakaszú elszállítással. A közelítés lóval, a rakodás kézzel, a szállítás ZIL gépkocsival történik. 4. Ugyanaz mint a 3., de Zetor-Szuperrel közelítenek, bak-daruval rakodnak és Csepel gépkocsival szállítanak. 5. Hosszúfás, közelítéssel és elszállítással komplex szervezet. A közelítést D-4K-val, a felterhelést árboccal, a szállítást és leterhelést az utánfutós és csörlős Csepel kocsival végzik. 6. Ugyancsak alsórakodói feldolgozásos szervezet, de Zetor-csörlővel előközelítenek, és Zetorral üzemeltetett Keszthelyi önfelterhelő pótkocsival rakodnak és szállítanak.

5 rtunkosmn/ttzatt Mpu* Kozeiitis Rakodás Sxólitás l/h 3 i - VZ) i lí/ - < -3 (* - \ */ - 1 S Iftl ábra. Különböző darabolási helyekhez kötött anyagmozgatási szervezetek Az egyes szervezetek m 3 -re vetített önköltsége közötti különbséget tünteti fel a 6. ábra, mégpedig a különböző befolyásoló tényező csoportokban a legkisebb költséget igénylő szerkezethez viszonyítva százalékosan. Az adatok sík vagy enyhe lejtésű vágásterekre vonatkoznak. Ebből és a fentiekben műveletcsoportonként bemutatott sorrendekből úgy vélem beszédesen kitűnik, hogy mennyire nincs egységes recept az anyagmozgatásban, hogy az egyes munkahelyek tényezői egy üzemen belül is más-más anyagmozgatási módszert kívánnak, hogy a műszakilag megalapozott műveleti időszükségletek ismerete valóban elengedhetetlen tényezője annak a munkahelyekre bontott előkalkulációs és szervező tevékenységnek, mely a vállalati eredmény fokozásának jelentős tartalékait rejti. tl. Omm :CPABHHTEJlfaHOEMCCJIEflOBAHHECnOCOEOB I1EPEB03KHMATEPMAJIOB npmpa3jihmhbixmectaxpackp5dkebkh. Pa3JiHiHbie ÍÍTOPMBI oprahh3auhh nepeb03kh MATEPNAJIOB, TEXHOJIONIH OTAENBHBIX ONEPAUNH CHJibHO MenaiOTCH noa BÜHAHHCM B03AeiícTByiomHX $AKTOPOB. M3 CNOCOŐOB, NPHMEHÍIEMBIX B HacrOHmee BPEMH, HH OAHH Hejlb3H CMHTATB OÖMENPMHÍITBLM HJIH H<E OTÖPOCHTB KAKOM-JTHÖO H3 HHX. A-AH YCTAHOBJIEHHH HAHÖOJIEE PEHTAÖEJIBHOFT oprahh3auhm nepeb03kh MATEPNAAOB HA KANCAOM KOHKPCTHOM MECTE HeoöxoAHMO 3HaTb NOTPEÖ- HOCTB TexHH4eCKH OÖOCHOBAHHOE BPEMH ONEPAUHH. OpraHH3aunn nepeb03kh HA OCHOBE 3Toro B öojibiuoií MO>KeT cnoco6ctbobatb yjiyhuiehhio pe3yjibtatob xo3hmctba. Mepe Ott J.: DIE VERGLEICHSPRUFUNG VON BRINGUNGSMETHODEN, DIE AN VERSCHIEDENE HOLZEINSCHNITTSPLATZE GEBUNDEN SIND. Die verschiedenen Arbeitsorganisationen der Holzbringung und die Technologien der einzelnen Arbeitsvorgange stehen unter dem starken Einfluss verschiedener Faktorén. Von den derzeitig angewandten Methoden gibt es keine, die allgemein gültig oder unangebracht wáre. zur Entwicklung der wirtschaftlichsten Arbeitsorganisation benötigt man AN jeder gegebenen Stelle die Kenntnis des techniseh begründeten Zeitbedarfs der enizelnen VorgSnge. Eine Organisierung in diesem Sinne kann zur Verbesserung des Betriebserfolges wesentlich beitragen. Svájc első középfokú erdész iskoláját most állították fel Landquartban, St. Gallen tartományban. Szakoktatásuk eddig csupán a mérnökképzésre és igen alapos szakmunkásképzésre terjedt ki. Az új iskolában községi és kerületvezető erdészeket képeznek ha kiterjedésű üzemek vezetésére. Az oktatás egy éves: szakmunkásokból külön tanfolyamokon képeznek erdészeket. (ALLG. FORSTZEITUNG sz. Ref.: Jérome R.)