E-SZÁMVITEL. elektronikus szakmai folyóirat
|
|
- Imre Csonka
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 2017. augusztus IX. évfolyam 8. szám E-SZÁMVITEL elektronikus szakmai folyóirat TARTALOM A kényszertörlési eljárásról Olvasóink kérdezték mi válaszolunk! Vírusirtó szoftverek elszámolása Üzletrész átruházása A visszakapott reklámadó összegének bevallása és könyvelése Fenntartási költségek elszámolása, munkavállalóknak biztosított telefon elszámolása Többségi részesedés szerzésének következményei Ingatlan apport tőketartalékba való helyezése Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítése Szerző: Botka Erika a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének elnöke Megújult honlapunkról a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extra tartalmakhoz.
2 A kényszertörlési eljárásról A kényszertörlési eljárást A cégnyilvánosságról, a bírósági cégnyilvántartásról és végelszámolásról szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szabályozza, míg a kényszertörléshez kapcsolódó számviteli feladatokat a számviteli törvény, A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV.3.) kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) és A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) kormányrendelet (a továbbiakban: felszámolási rendelet) szabályozza. A Ctv. előírásai A Ctv. előírása szerint a cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha a) a céget megszűntnek nyilvánítja, b) a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő, c) a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre (azaz az egyszerűsített végelszámolást határidőben nem fejezte be a cég és nem tért át a normál végelszámolásra), vagy d) a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye (pl. a bt. beltagja meghal és hat hónapon belül nem lesz új beltag). A kényszertörlési eljárás során a cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet. A cég képviselője a kényszertörlési eljárás alatt a hitelezői érdekek figyelembevételével járhat el, a kényszertörlés kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot a Ctv.- ben meghatározott esetek kivételével nem tehet. A kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően a cég szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket, a cég nem dönthet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról. A cégbíróság a Ctv.-ben meghatározott esetek kivételével nem dönthet a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről, így fő szabály szerint a céget megszűntnek fogják nyilvánítani. Ha a kényszertörlési eljárás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás során egyezségkötésnek nincs helye, és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel nem szüntethető meg. A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A kényszertörlés kezdő időpontja a közzététel napja. A végzésben a cégbíróság felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek a) a céggel szemben követelése van ideértve a számviteli törvény szerinti függő követelést is, b) tudomása van arról, hogy a cég ellen bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás van folyamatban, c) a cég tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, a cég vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként van bejegyezve, valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, vagy a cég vagyontárgyára tarthatna igényt, d) tudomása van a kényszertörlés közzétételének a napját megelőző évben a cég vagyonában bekövetkezett változásról, vagy e) a céggel fennálló munkaviszonyon alapuló bérkövetelése vagy munkaviszonyból származó egyéb követelése van, azt a közzétételt követő hatvan napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. A közzététellel egyidejűleg a cégbíróság megkeresi a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezeteket annak megállapítására, hogy a nyilvántartásukban a kényszertörlés közzétételének napján vagy az azt megelőző évben a cégjog jogosultjaként van-e bejegyezve, a javára, illetve érdekében tény van-e feljegyezve, vagy egyébként a nyilvántartás a cég vagyonára vonatkozó adatot tartalmaz-e. A cégbíróság így megkeresi különösen a gépjárműveket nyilvántartó hatóságot, a légi járművek és az úszólétesítmények lajstromát, illetve nyilvántartását vezető szerveket, az ingatlanügyi hatóságot, az ingó jelzálogjogi nyilvántartást vezető szervezetet, a bírósági végrehajtási ügyek központi nyilvántartását vezető Magyar Bírósági Végrehajtói Kart. A cégbíróság megkeresi a pénzforgalmi szolgáltatókat, befektetési vállalkozókat és az árutőzsdei szolgáltatókat a cég vagyonára vonatkozó adatszolgáltatás teljesítése érdekében. Amennyiben a cégbíróság vagyonfelmérése alapján megállapítható, hogy a cég vagyonnal rendelkezik, a közhiteles nyilvántartásokból beszerezhető, a vagyonelemekre vonatkozó okiratok beszerzése, valamint az egyes vagyonelemek értékének megállapítására adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt a cégbíróság szükség szerint intézkedik. Ezen előírásokból következően a kényszertörlési eljárás alá kerülő cég vagyonának a felmérése a cégbíróság feladata. A cégbíróság a közzététellel egyidejűleg felhívja az elérhető vezető tisztség- 2
3 viselőt és tagokat a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlésére. Gazdasági társaság esetében elegendő a korlátlanul felelős tag vagy a többségi befolyással rendelkező tag felhívása, feltéve hogy a cégnek van ilyen tagja. Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a cégbíróság jogkövetkezményeket alkalmaz (azaz a korábbi vezető tisztségviselőt 100 E Ft-tól 900 E Ft-ig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújtja). A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, a volt végelszámoló köteles az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adókötelezettségeket teljesíteni, valamint a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, számviteli beszámolót készíteni, majd azt a számviteli törvény előírása alapján letétbe helyezni és közzétenni. Ebben az esetben a beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia. A vezető tisztségviselő, illetve a volt végelszámoló köteles a jogutód nélküli megszűnéssel együtt járó kötelezettségek teljesítésére. Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint a cég vagyonával kapcsolatos bejelentés vagy adatszolgáltatás nem érkezett, a cégbíróság a céget eltiltás mellőzése mellett törli a cégjegyzékből. Ha a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, és a vagyonfelmérés adatai alapján a cég vagyontalan, vagy a vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből és rendelkezik az eltiltásról. A vezető tisztségviselő köteles gondoskodni a cég iratanyagának elhelyezéséről. Ha a céggel szemben követelés bejelentésére került sor és a vagyonfelmérés adatai alapján a cégbíróság megállapítja, hogy a) a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy b) a cég vagyona valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt jelentősen csökkent vagy fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona, akkor a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását azzal, hogy a költségek viselésére a céget kötelezi. Fontos arra felhívni a figyelmet, hogy a fedezetelvonó ügylet megtörténtét valószínűsítheti a cégbíróság különösen, ha a vagyonfelmérés adatai alapján megállapítható vagyonvesztés mértéke a cég utolsó közzétett számviteli törvény szerinti beszámolójában kimutatott saját tőke összegének vagy a céggel szemben bejelentett követelések összegének legalább a felét eléri. Ha a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, azonban a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság eltiltás mellőzése mellett a céget törli a cégjegyzékből, és rendelkezik a vagyonnak a tagok közötti felosztásáról azzal, hogy az eljárással felmerült költségek viselésére a tagokat egyetemlegesen kötelezi. A cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedését a Cégközlönyben közzé kell tenni. A ki nem elégített hitelező a keresetét a cég törlését elrendelő jogerős határozat Cégközlönyben való közzétételét követő kilencven napos jogvesztő határidőn belül a cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszéken terjesztheti elő. Felelősségi szabályok Ha a korlátozott tagi felelősséggel működő céget a cégbíróság kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, a cég a cég törlésének időpontjában a cégjegyzékbe bejegyzett volt tagja korlátlanul felel a cég hitelezőjének kielégítetlen követelése erejéig, ha a tag a korlátolt felelősségével visszaélt (több tag felelőssége egyetemleges). Korlátozott felelősségükkel visszaéltek azok a tagok, akik tartósan hátrányos üzletpolitikát folytattak, a cég vagyonával sajátjukként rendelkeztek, továbbá azok, akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták vagy az általában elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a cég törvényes működésével nyilvánvalóan ellentétes. Ha a korlátozott tagi felelősséggel működő céget a cégbíróság a kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, az a volt tag, aki a kényszertörlési eljárás megindulását megelőző három éven belül ruházta át részesedését, korlátlanul felel a cég hitelezőjének kielégítetlen követelése erejéig, ha a korlátolt felelősségével tagsági jogviszony alatt visszaélt vagy a részesedésének átruházásakor rosszhiszemű volt. Mentesül a tag a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezői érdekek figyelembevételével járt el (több tag felelőssége egyetemleges). Ha a cégbíróság a céget kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, a cég vezető tisztségviselője ideértve a kényszertörlési eljárás előtt a cégjegyzékből törölt vezető tisztségviselőt is az okozott hátrány erejéig felel a kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével látta el, és ezáltal a cég vagyona 3
4 csökkent, illetve a hitelezők követeléseinek kielégítése meghiúsult. Több vezető tisztségviselő esetén felelősségük egyetemleges (vezető tisztségviselőnek minősül a cég által megválasztott végelszámoló is). A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a cég vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt vagy ügyvezetési tevékenysége miatt következett be, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően pedig az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Ha a vezető tisztségviselő a kényszertörlés elrendelését megelőzően vagy a kényszertörlési eljárás alatt neki felróhatóan nem tett eleget a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy végelszámolás esetén nem vagy nem teljeskörűen teljesítette a Ctv a (3) bekezdése a), c) és d) pontja szerinti kötelezettségét, bizonyítania kell azt is, hogy a vezető tisztségviselői jogviszonya, illetve a végelszámolói tevékenysége alatt nem következett be vagyonvesztés. Ezek a szabályok alkalmazandóak akkor is, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg és a végelszámoló nem tett eleget a végelszámolás alatti beszámolókészítési, adóbevallás készítési kötelezettségének, évente tájékoztatási kötelezettségének. Számviteli előírások Normál üzletmenetből kényszertörlésbe A számviteli törvény 11. -ának (1) és (11) bekezdései alapján a kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától. Amenynyiben a normál üzletmenetből kényszertörlés alá kerül a vállalkozó, a számviteli törvény általános előírásai az irányadók. Így a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal beszámolót kell készíteni, a normál üzletmenet üzleti évét le kell zárni, a beszámolót a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe kell helyezni, közzé kell tenni. A kényszertörléssel törölt vállalkozónak a kényszertörlési eljárás időszakáról, mint üzleti évről szintén beszámolót kell készítenie, azt a számviteli törvény általános előírásai alapján a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig közzé is kell tennie és letétbe is kell helyeznie. Könyvvizsgálati kötelezettségre az általános számviteli törvényi szabályok vonatkoznak. Végelszámolásból kényszertörlésbe (a kormányrendelet előírásai) A kormányrendelet 6. -a (3) bekezdésének előírása szerint amennyiben a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és a cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendelte el, a végelszámoló a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját (kényszertörlési eljárás megindításáról szóló bírósági végzés közzétételének napja) megelőző nappal mint mérlegfordulónappal köteles a végelszámolás üzleti évéről beszámolót elkészíteni, kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni. Az így elkészült beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia. A végelszámolást lezáró beszámolót a végelszámoló a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napot mint mérlegfordulónapot követő 30 napon belül köteles letétbe helyezni és közzétenni. A végelszámoló a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal köteles a könyvviteli nyilvántartásokat lezárni. A kényszertörlési eljárás alá került cég a végelszámolótól átvett beszámoló mérlege (az azt alátámasztó leltár) alapján nyitja meg könyvviteli nyilvántartásait. Kényszertörlésből felszámolásba (a felszámolási rendelet előírásai) Ha a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás megindítását, akkor a kormányrendelet 3. -ának és 3/A. -ának az előírásai szerint a kényszertörlési eljárás befejezésének időpontjával mint mérlegfordulónappal szintén számviteli törvény szerinti beszámolót kell készíteni, azt a mérlegfordulónapot követő 30 napon belül a számviteli törvény általános előírásai szerint letétbe kell helyeznie és közzé kell tennie. 4
5 Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYE- NES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az forum-media.hu címen tudja feltenni Botka Erikának. Vírusirtó szoftverek elszámolása Szakmán belül megoszlik a véleményünk a vírusirtó szoftverek elszámolásáról. Hivatalos állásfoglalást ezzel kapcsolatban nem találtam. A probléma a több évre előre kifizetett összegeknél vetődik fel. Véleményem szerint ez ugyanúgy egy év, de a kevesebb fizetendő összeg miatt veszek meg három évet, ezért nem aktiválandó, hanem időbeli elhatárolás. Más vélemény szerint nem háromszor egy évre vesszük meg, hanem 3 évre a szoftverhasználati jogot és ebben az esetben a licencszerződésben is ez szerepel, és az ára is más, mint a 3 1 éves szerződésnek. A számviteli elszámolás minősítését a mögöttes szerződés tartalma dönti el. Amennyiben a szerződés szerint a vírusirtó szoftver három éves használati jogát veszi meg a vállalkozás, akkor azt a számviteli törvény 25. -a (6) bekezdésének az előírása alapján az immateriális javak között vagyoni értékű jogként kell aktiválni. Szerintem a kérdésben felvetett másik eset nem lehet, mert ha háromszor egy évet fizetne ki a vállalkozás előre, akkor a szerződés szerinti teljesítési időszak kezdetét megelőzően kérnék az ellenértéket, ami előlegnek minősül. Az adott előleget azonban nem lehet költségként elszámolni, így az időbeli elhatárolás sem merülhet fel, mert az előlegként kifizetett összeget követelésként kell kimutatni. Időbeli elhatárolás egy éves szerződés esetén lehetséges, ha a szerződéses időszak nem egyezik meg a vállalkozás üzleti évével. Üzletrész átruházása Ügyfelünk (továbbiakban: társaság) évben megszerezte egy ingatlannal rendelkező kft. 100%-os mértékű üzletrészét. A részesedés szerzését a társaság a Tao. törvény előírásai szerint bejelentette az állami adóhatóságnál. A társaság a kft.-ben lévő 100%-os mértékű üzletrészét szeptember 31-i hatállyal eladta. Az üzletrész ellenértékét a következők szerint határozták meg: a) A kft. eszközeinek és kötelezettségeinek különbözete. b) A kft. tulajdonában lévő ingatlan bérbeadásából származó bérleti díjbevételnek az aktuálisan bérbe adott területre jutó díjhányada (a bérbe adott terület az üzletrész átruházás időpontjában 70%-ot jelentett). c) A b) pontban rögzített az üzletrész átruházás időpontjában bérbe nem adott 30%-os területnek az átruházás időpontjától számított egy éven belüli bérbe adott terület növekedéséből származó bérleti díj növekménye. A díjnövekményt az üzletrész ellenértékét módosító tételként felárként rögzítették, azzal, hogy a díjnövekedéssel negyedévente számolnak el. d) A társaság kötelezettséget vállalt arra is, hogy az üzletrész átruházásától számított egy évig a bérbe nem adott 30%-os területből a ki nem adott területet bérbe veszi. A évben az üzletrész-átruházás időpontjában bérbe nem adott 30%-os területből sikerült további területet bérbe adni és a negyedéves elszámolások alapján a vevő jelentős összeget utalt át a kft. számlájára, üzletrész átruházás ellenértékeként. Kérdésünk egyrészt arra irányul, hogy az üzletrész átruházását követően a c) pont alapján évben kapott bevételt az üzletrész árfolyam nyereségeként lehet-e elszámolni, másrészt a felárral önrevízió keretében módosítani kell-e a évi társasági adóalapot, vagy a évi eredmény javára lehet azt elszámolni? A kérdésben leírt tényállás alapján a szerződő felek az üzletrész átruházást követően gazdasági tartalmát tekintve a bérbeadási tevékenység eredményén osztozkodnak, így azt nem lehet az üzletrész értékesítéséhez kapcsolódó felárnak, illetve engedménynek tekinteni, az pénzeszköz végleges átadás-átvételnek minősül. A véglegesen kapott pénzeszközt a számviteli törvény 77. -a (3) bekezdés m) pontjának az előírása szerint annak pénzügyi rendezésekor (befolyásakor) kell egyéb bevételként elszámolni. Mivel 2017-ben folyt be az összeg, így azt egyéb bevételeként kell elszámolni, a lezárt 2016-os üzleti évet nem kell önrevíziózni. 5
6 A visszakapott reklámadó összegének bevallása és könyvelése én kihirdették A reklámadóról szóló évi XXII. törvény módosításáról szóló évi XLVII. számú törvényt. A változások egy része a kihirdetést követő napon, vagyis án lépett hatályba, míg más részük július 1-jével. A módosítások alapvetően két részre oszthatók, szabályozzák egyrészt a reklám-közzétevők által eddig megfizetett reklámadó visszaigénylését, továbbá lefektetik a reklámadó új rendszerét. A törvényjavaslatban foglaltak értelmében a reklámközzétevők által a június 30-ig lezárult adóévekre bevallott és megfizetett adó Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) szerint túlfizetésnek minősül, amelynek visszatérítésére az Art. szabályai irányadók. Az előzőek alapján valamennyi, reklámközzétevők által teljesített reklámadó befizetésnek minősül. Ez általánosságban a naptári éves adózónál a 2014-es, a 2015-ös, illetve a 2016-os adóévekre bevallott és megfizetett adót jelenti. A megfizetett reklámadó visszaigénylése, illetve más adónemre történő átvezetése a 1717 jelű nyomtatványon kérhető az illetékes adó-és vámigazgatóságtól. Kérdésem a visszakapott reklámadó könyvelésével kapcsolatos: 1. A visszakapott reklámadó összegével önellenőrzés keretében módosítani kell az érintett (lezárt) évek bevallását, mivel a visszajáró reklámadó összegének könyvelésének hatására nő az érintett év adózás előtti eredménye, és fizetendő társasági adója keletkezik az érintett társaságnak a társasági adó hiány miatt? (Önellenőrzési pótlékfizetés is esedékes lenne a társasági adó megfizetése mellett.) 2. A visszakapott reklámadó összegét a folyószámlán történő megjelenés időpontjában kell egyéb bevételként (támogatásként) könyvelni? A reklámadóról szóló évi XXII. törvény módosításáról szóló évi XLVII. számú törvény 2. -a (1) bekezdésének előírása szerint a június 30-ig lezárult adóévekre a 3. (1) bekezdés szerinti adóalanyként bevallott és megfizetett adó az adózás rendjéről szóló törvény szerinti túlfizetésnek minősül, amelynek visszatérítésére az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A hivatkozott törvényi előírásból következően az adóalany által a korábbi üzleti évekhez kapcsolódóan bevallott, megfizetett reklámadó adófolyószámlán visszakapott (jóváírt) összegét, vagy a ténylegesen kiutalt összeget egyéb bevételként kell elszámolni, a jóváíráskor, illetve a pénzügyi rendezéskor. A korábbi üzleti évekre bevallott és elszámolt, de 2017-ben visszakapott reklámadó tekintetében az adóalanyoknál lezárt üzleti évek önrevíziója nem merül fel, mert a visszakapott összeget 2017-es üzleti évre kell egyéb bevételként elszámolni. A megkapott összeg a hivatkozott előírások alapján adó visszatérítés és nem támogatás. Fenntartási költségek elszámolása, munkavállalóknak biztosított telefon elszámolása Két kérdéssel kapcsolatosan szeretnék véleményt kikérni. 1. Fenntartási munkát végez az árkok, vízfolyások partján a vízgazdálkodási társulás (kaszálás, medertisztítás, mederrézsű rendezés, szintezés). A költségek egy részét ő vállalja a hozzájárulási díjakból, egy részét társaságunk fizeti a kivitelező számlája alapján. Az árkok, vízfolyások tulajdonjoga az önkormányzaté, a föld, aminek a partját mossa a vízfolyás a magánszemélyeké, de földre a társaságunknak 20 éves bérleti joga van. Azért csinálja a társaság a fenntartási munkákat, hogy a mezőgazdasági művelést kellő biztonsággal tudja végezni a bérelt területen a bérleti időszak alatt. Egyértelműen elszámolhatóak-e a fenntartási költségek társaságunknál? Nem merülhet fel, hogy aktiválni kell az elvégzett munka értékét? 2. Egy társaság telefont biztosít munkavállalói részére egy meghatározott keretösszegig. Néhány alkalmazott a keretösszeg felett vásárol készüléket. Pl. 150 E Ft a keret, de ő 220 E Ft-ért vásárol telefont. Bejön a telefonról a számla a cég nevére 220 E Ft + áfa. Az áfát úgy gondolom, hogy minden további nélkül levonásba helyezhetem. A dolgozó megtéríti a társaság felé a felettes részt, azaz a 70 E Ft-ot. A 70 E Ft-ot adhatja-e a társaságnak támogatásként a munkavállaló, amit egyéb bevételként elkönyvel a társaság? Véleményem szerint a tárgyi eszközök közé 220 E Ft értékben kell nyilvántartásba venni az eszközt, de van aki a 150 E Ft-ot javasolja. A telefon a társaság tulajdonában marad. 6
7 1. A kérdésben szereplő munkák (kaszálás, medertisztítás, mederrézsű rendezés, szintezés) karbantartási munkáknak minősülnek, így azok aktiválása fel sem merülhet, felmerüléskor azokat költségként kell elszámolni. A társaságnál azonban szerintem csak akkor lesz a vállalkozás érdekében felmerülő költség, hogyha a fenntartási munkák átvállalására a vízgazdálkodási társulás és a társaság között külön megállapodás van. 2. A munkavállalók által térített összeg gazdasági tartalmát tekintve költségre kapott támogatásnak minősül, így azt befolyáskor egyéb bevételként kell elszámolni, de a számviteli törvény 44. -a (2) bekezdésének előírása alapján időbelileg el kell határolni. Az elhatárolt bevételt a költségek felmerülése arányában ami jelen esetben a telefonok terv szerinti értékcsökkenése kell feloldani (másképpen fogalmazva a fejlesztésre kapott támogatások feloldásával azonos a számviteli elszámolás). A számviteli törvény 47. -a (3) bekezdése taxatíve kimondja, hogy a beruházáshoz kapcsolódóan kapott támogatás nem csökkenti a beruházás bekerülési értékét, így a kérdésben szereplő telefont 220 E Ft-os bekerülési értékkel kell aktiválni. Többségi részesedés szerzésének következményei Egy magyar társaság 2008-ban tőkeemelés keretében többségi részesedést szerzett egy holland társaságban. A tőkeemelés keretében a holland társaság saját tőkéjén belül kisebb részben a jegyzett tőke, nagyobb részben a tőketartalék növekedett. A magyar társaság a tőkejuttatás teljes összegét a befektetett pénzügyi eszközök között, tartós részesedésként mutatja ki. A magyar társaság forintban, míg a holland társaság euróban vezeti könyveit. A magyar társaság minden év végén a részesedését a mérlegfordulónapi euró árfolyam alapján átértékelte, így nem realizált árfolyamkülönbözeteket számolt el a részesedés után. A holland társaság évben a magyar társaság által korábban rendelkezésre bocsátott tőketartalékot visszafizette, azaz a holland társaság tőketartaléka a pénzeszköz visszafizetésével párhuzamosan csökkent. A tőketartalék csökkenése azonban nem járt együtt a jegyzett tőke csökkenésével, annak összege változatlan maradt. A magyar társaság a visszafizetést a jegyzett tőke leszállítása útján megvalósuló tőkekivonásra irányadó szabályoknak megfelelően számolta el a könyveiben. Mivel a visszafizetés után a holland társaságnak nem maradt számottevő eszköze, továbbá a saját tőkéje is jelentősen lecsökkent, a magyar társaság a holland társaságban lévő részesedésére 2016-ban értékvesztést számolt el. Kérdésem, hogy az előbb említett számviteli elszámolások helyesek-e? A számviteli törvény 49. -a (4) bekezdése értelmében a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke tőkeemelés esetén a ténylegesen a jegyzett tőke és a tőketartalék fedezeteként teljesített ellenérték. A kérdésben leírt tényállás szerint a holland társaság a magyar társaság által korábban rendelkezésre bocsátott tőketartalékot visszafizette a holland társaság tőketartalékának egyidejű csökkentése mellett. A tőketartalék csökkenésével egyidejűleg a holland társaság jegyzett tőkéje nem csökkent. A kérdés nem tér ki arra, hogy a holland társaság a holland előírások alapján milyen jogcímen fizetett vissza a magyar társaságnak (pl. a visszafizetés lehet akár véglegesen átvett pénzeszköz, illetve bizonyos esetekben egyes országok szabályai tőketartalék terhére osztalék kifizetést is engednek, stb.), így a kifizetés konkrét jogcímének az ismerete hiányában a kérdés ezen része nem válaszolható meg. Attól, hogy a holland társaságnak 2016-ban a viszszafizetés miatt csökkent a saját tőkéje, az még önmagában nem alapozza meg a 2016-ös üzleti évben a magyar társaságnál értékvesztés elszámolását. A számviteli törvény 54. -a (1) bekezdésének az előírása alapján a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Ennek megfelelően a holland társaságban lévő részesedésre értékvesztést a 2016-os üzleti év mérlegfordulónapjával akkor lehetett volna elszámolni, ha tartósan éven túl igaz, hogy a könyv szerinti érték magasabb a piaci értéknél, azaz ezen feltételnek a 2015-ös üzleti év mérlegfordulónapjával is fenn kellett állnia (erre vonatkozóan azonban nincs információ a kérdésben). Ezen túlmenően a számviteli törvény 46. -a (4) bekezdésének az előírása alapján tartósnak minősül a 7
8 könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete fennállásának időtartamától függetlenül akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján a piaci érték véglegesnek tekinthető. Például ilyen eset lehet, hogy a mérlegkészítés időpontjáig értékesítették a részesedést a könyv szerinti értéknél alacsonyabb áron (erre vonatkozóan szintén nincs információ a kérdésben). A kérdésben leírtak szerint a magyar társaság forintban, míg a holland társaság euróban vezeti könyveit. Feltételezem, hogy a holland társaság jegyzett tőkéjét euróban jegyzik, akkor a magyar társaságnál a holland társaságban lévő tulajdonosi részesedést mint külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközt a számviteli törvény 60. -a (2) bekezdésének az előírása alapján minden mérlegfordulónapon az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon át kellett értékelni [megjegyzem továbbá, hogy a számviteli törvény 54. -a (7) bekezdésének az előírása alapján az átértékelési kötelezettség a részesedéshez kapcsolódóan elszámolt értékvesztésre is vonatkozik]. Ingatlan apport tőketartalékba való helyezése 2014-ben 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság részére ingatlan apportról (150 m Ft) és ezzel párhuzamosan pénzbeli vagyoni hozzájárulás apportról (100 E Ft) döntött az önkormányzat képviselő testülete. Az ingatlan apport értéke tőketartalékba, míg a pénzapport jegyzett tőkébe került. Az ingatlan apport tőketartalékban való szerepeltetésének oka a társaság jegyzett tőke/saját tőke megfelelő arányának a biztosítása volt. Az ingatlan tulajdonjogának az átvezetése az illetékes földhivatalnál megtörtént. Kérdésem, hogy a tulajdonos önkormányzat és a társasága helyesen járt el azzal, hogy az ingatlan apport szerződés szerinti értékének 100%-át tőketartalékba helyezte és ehhez 100 E Ft pénzbeli vagyoni hozzájárulást alapján jegyzett tőkeemelést hajtott végre? A 100 E Ft tőkeemelés a cégbírósági bejegyzés időpontjával a jegyzett tőke növekedéseként, a tőkeemelés részeként a tőketartalékba véglegesen átadott ingatlan értékét tőketartalék növekedéseként könyvelte le a társaság. A névérték feletti vagyoni hozzájárulás (ázsió) mértékét sem a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), sem a számviteli törvény nem szabályozza, így a mérték meghatározása tulajdonosi hatáskörbe tartozik. Meg kell azonban jegyezni, hogy a tulajdonos tőketartalékba csak a jegyzett tőkeemeléssel egyidejűleg (annak részeként) helyezhet vagyont. A jegyzett tőkébe, illetve a tőketartalékba bármilyen a Ptk. szerint apportképes eszköz helyezhető. Mivel jogszabályi korlátok az ázsió mértékére nincsenek, így a tulajdonos önkormányzat saját döntése, hogy a vagyoni hozzájárulásból menynyit helyez jegyzett tőkébe, illetve mennyit tőketartalékba. A számviteli törvény 35. -a (3) bekezdésének az előírása alapján a jegyzett tőke emelését a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet elszámolni. A számviteli törvény 36. -a (1) bekezdés b) pontjának az előírása alapján a tőketartalékba kerülő vagyoni hozzájárulást csak és kizárólag akkor lehet a tőketartalékba elszámolni, ha a jegyzett tőke emelése a cégbíróságon bejegyzésre került és a tulajdonos a vagyoni hozzájárulást át is adta (azaz mind a két feltételnek teljesülnie kell). Ebből következően, ha a vagyoni hozzájárulást a cégbírósági bejegyzést megelőzően bocsátották a kft. rendelkezésére, akkor a vagyoni hozzájárulás átvételét a Tulajdonossal (önkormányzattal) szembeni kötelezettség technikai számla beiktatásával lehet elszámolni, majd a jegyzett tőke emelés cégbírósági bejegyzésével egyidejűleg lehet a technikai számlával szemben a tőketartalék javára elszámolni. Amennyiben a vagyoni hozzájárulást a tulajdonos a jegyzett tőke emelés cégbírósági bejegyzését követően teljesíti, akkor azt az eszköz átvételekor lehet a tőketartalék javára elszámolni. Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítése A 2016-os üzleti évről mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót szeretnénk ügyfelünknek készíteni. Ügyfelünk részére decemberében kiállítottak előre számlát a január havi bérleti díjról. A számla teljesítési időpontja , a kelte
9 19., a fizetési határidő A számlázott időszak től ig tart. Az áfakötelezettség december havi, a költség azonban januári. Kérdésem, hogy az áfát hogyan kell december hónapra könyvelni, mert véleményem szerint a számlát szállítói kötelezettségként csak ben lehet kimutatni. A kérdésben szereplő esetben A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) kormányrendelet (a továbbiakban: rendelet) és a számviteli törvény előírásait együttesen kell figyelembe venni (a rendelet az időbeli elhatárolásokra külön előírást tartalmaz). A rendelet 3. -a (4) bekezdésének előírása szerint az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két üzleti évet érintenek, arra az üzleti évre vonatkozóan kell elszámolni teljes összegében, amelyben a gazdasági esemény könyvviteli elszámolását közvetlenül alátámasztó bizonylatot kibocsátották. Az előzőektől eltérően az olyan gazdasági események hatását, amelyek kettőnél több üzleti évet érintenek, arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak. Ebben az esetben azonban a számviteli törvény általános előírásait kell figyelembe venni, ugyanis az adott gazdasági események egy üzleti évet (2017-et) érintenek. Ebből adódóan a számviteli törvény 15. -ának (7) bekezdése alapján az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek, eleget téve az összemérés elvének. Ezen túlmenően a számviteli törvény 42. -a (1) bekezdésének előírása alapján a kötelezettségek között kell többek között kimutatni azokat a szállítási szerződésekből eredő, pénzben kifejezett, elismert tartozásokat, amelyeket a szállító (szolgáltató) már teljesített, és azt a vállalkozó elismerte, elfogadta. A kérdésben említett számla esetében a szerződés szerinti teljesítési időszak től ig tart, így az egy üzleti évet érint, ebből következően a számla elszámolását a számviteli törvény hivatkozott előírása alapján a 2017-es üzleti év költségei és kötelezettségei (szállító) között kell kimutatni, függetlenül a számla kiállításának időpontjától. Az előzetesen felszámított, levonható áfát mely a 466-os főkönyvi számlán kerül elszámolásra december hónapban erre a célra megnyitott technikai számlával szemben indokolt kimutatni, majd 2017 januárjában a számla könyvelésekor a számlában szereplő előzetesen felszámított, levonható áfát a technikai számlával szemben kell elszámolni. E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-számvitel IX. évfolyam nyolcadik szám, augusztus Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp. Váci út 91/a Tel.: Fax: Felelős kiadó: Sárközy Ágnes ügyvezető igazgató Szerkesztő: György Orsolya A kézirat lezárásának dátuma: július 28. HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: , Fax: , forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
10 Az ön üzleti szerződései biztos védelmet nyújtanak? Az átfogó megoldás szerződései összeállításához Az üzleti sikerek alapfeltétele a jó ötletek mellett a cég működését biztosító háttérfolyamatok hatékony, gördülékeny szervezése. Ennek elengedhetetlen eleme a különböző szerződések precíz összeállítása. Az üzleti szerződések elkészítésénél elsődleges cél, hogy az abban foglaltak a felek céljait, szándékát a leghívebben tükrözzék, miközben maradéktalanul megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak is. A jó szerződésben pontos, logikus és jól átlátható a szolgáltatások leírása, illetve pontosan meg vannak határozva az azok elmaradásához fűződő jogkövetkezmények is. Új kiadványunk komplex megoldást kínál az üzleti szerződésekkel kapcsolatos valamennyi problémára: Üzleti szerződések 2017 Szerkeszthető szerződésminták gyűjteménye gyakorlati szerződéskötési ismeretekkel Nem túlzás kijelenteni, hogy szerződéseink minősége adott esetben a projektek sikerességének motorja rossz esetben akár fékje lehet. Kifogástalanul elkészített szerződésekkel súlyos jogvitáktól óvhatjuk meg cégünket, biztosítjuk ügyleteink jogi szempontból zavartalan lefolyását. De kifogástalan szerződést összeállítani nem egyszerű. Melyek a szerződésekre vonatkozó legújabb előírások? Milyen felelősséget kizáró és egyéb záradékokat, illetve szerződéses garanciákat érdemes szerepeltetnünk a szerződéseinkben? Több mint 50 szerkeszthető szerződésminta 150 oldalas szakkönyv, amelyből megismerheti a szerződésekre vonatkozó hatályos előírásokat, illetve praktikus gyakorlati tanácsokat kaphat a szerződései elkészítéséhez. Ingyenes szaktanácsadói szolgáltatás, amelynek kereteiben belül kérheti tőlünk az Önnek szükséges speciális szerződés összeállítását is. A kiadvány ára: Ft + áfa (+ csomagolási és postaköltség). Rendelje meg rendkívül kedvező áron egyedülálló kiadványunkat! További információ és megrendelés: (1) // forum-media@forum-media.hu //
A kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók
A kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, ha a
RészletesebbenA kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók
A kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, ha a
RészletesebbenA kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók
A kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, ha a
RészletesebbenMagyar joganyagok - 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet - a végelszámolás számviteli fe 2. oldal 3. (1) A végelszámolásra kerülő gazdálkodó vezető tiszts
Magyar joganyagok - 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet - a végelszámolás számviteli fe 1. oldal 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet a végelszámolás számviteli feladatairól A Kormány a számvitelről szóló 2000.
RészletesebbenI. A VÉGELSZÁMOLÁSI FOLYAMAT ÁTTEKINTÉSE
I. A VÉGELSZÁMOLÁSI FOLYAMAT ÁTTEKINTÉSE 1. A végelszámolás célja A végelszámolás célja, hogy a nem fizetésképtelen cégek is csak vagyoni-gazdasági viszonyaik rendezése mellett szűnhessenek meg. Nem határozható
RészletesebbenSzámviteli feladatok speciális esetekben
Számviteli feladatok speciális esetekben Előadó: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna a kisvállalati adózás szakértője Mai témáink Végelszámolás Kényszertörlési eljárás számviteli feladatai Átalakulás 1 A végelszámolás
RészletesebbenIngyenes ügyletek számviteli elszámolása
Ingyenes ügyletek számviteli elszámolása Előadó: Vadász Iván Budapest, 2016. november 18. Tartalom: Ingyenesség fogalma Számviteli változások Időbeli elhatárolások Térítés nélkül átadott eszközök Tartozásátvállalás
Részletesebben2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén
2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen
RészletesebbenA végelszám olás szám viteli feladatai
szám viteli feladatai E lőadó: dr. A dorján Csaba 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 72/2006. (IV. 3) Korm. rendelet a végelszámolás számviteli feladatairól
RészletesebbenDevizás ügyletek a. számvitelben
Devizás ügyletek a Devizás tételek számviteli kezelése számvitelben Devizás tételek számviteli kezelése Mérleghez kapcsolódó Eszközök Pénzeszközök Követelések Értékpapírok és részesedések Devizában adott
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.. ügyvezető Monor, 2014.02.28. 1/6 2013.ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A cég neve: VIGADÓ KULTURLÁSI ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT
RészletesebbenFedőlap. Véleményező bizottságok: pénzügyi bizottság gazdasági és területfejlesztési bizottság
Fedőlap Az előterjesztés közgyűlés elé kerül Az előterjesztés tárgyalásának napja: 2017. 10. 19. Javaslat a DSZSZ Kft. 2015. évi éves beszámolójával kapcsolatos állásfoglalás kialakítására, egyben a 239/2016.
Részletesebben2. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK JOGI SZABÁLYOZÁSA A gazdasági társaságok megszűnése, átalakulása A megszűnés okai
2. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK JOGI SZABÁLYOZÁSA 2.8. A gazdasági társaságok megszűnése, átalakulása 2.8.1. A megszűnés okai A gazdasági társaságok az alább felsorolt okok valamelyike miatt szűnnek meg: a társasági
RészletesebbenKiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz
Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet az Óbudai Sport és Szabadidő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság)
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék. Várkonyiné Dr.
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Várkonyiné Dr. Juhász Mária A csődeljárásról, és a felszámolási eljárásról szóló 1991.
Részletesebben15EB 02 15EB 02/A. Cégadatok (A) BROKERGOLD MAGYARORSZÁG KFT. Cégjegyzékszáma:
Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Cégadatok (A) Cég neve: 15EB 02 Cégjegyzékszáma: 05 09 018640 Székhelye: BROKERGOLD
RészletesebbenPénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok
Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása
RészletesebbenFedőlap. Véleményező bizottságok: pénzügyi bizottság gazdasági és területfejlesztési bizottság
Fedőlap Az előterjesztés közgyűlés elé kerül Az előterjesztés tárgyalásának napja: 2017. 10. 19. Javaslat a DSZSZ Kft. 2016. évi éves beszámolójával kapcsolatos állásfoglalás kialakítására, egyben a 373/2017.
RészletesebbenSzámviteli aktualitások 2015. Vállalkozási szakterület
(számviteli témakör) Forrás Akadémia GriffSoft Informatikai Zrt. 1041 Budapest, Görgey Artúr utca 69-71. Telefon: +36-1/450-2200, +36-62/549-100 Fax: +36-1/239-0056, +36-62/401-417 Web: www.griffsoft.hu
RészletesebbenKépviselő-testület a 118/2010.(V.21.) KT sz. határozatában döntött a Szentes-Liget KFT jogutód nélküli, végelszámolással történő megszűnéséről.
Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf. 58. Tárgy: Szentes-Liget KFT végelszámolási záró mérlegének beterjesztése jóváhagyásra Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szentes
Részletesebben~ m. számú előterjesztés
~ m. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármcstere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Média és Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
RészletesebbenDr. Gróf Gabriella. Igazságügyi adó- és könyvszakértő Jogász, bejegyzett könyvvizsgáló
Dr. Gróf Gabriella Igazságügyi adó- és könyvszakértő Jogász, bejegyzett könyvvizsgáló 2000. évi C. törvény módosítása Jogszabályi háttér: 2013. évi XXXVII. törvény 2013. évi CC. törvény 2 Transzferár elszámolás
RészletesebbenA végelszámolással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók
A végelszámolással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén - ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz -
RészletesebbenNagyító alatt: május 24.
Nagyító alatt: 2017. május 24. A követelések és a számvitel Fogalma, megjelenése a mérlegben Értékelés Csoportosítás S z á m v i t e l i e l s z á m o l á s A követelések fogalma jogszerű (elismert!) fizetési
RészletesebbenA csőd- és felszámolási eljárás során felmerülő cégeljárási feladatok. jogalkalmazási problémái
A csőd- és felszámolási eljárás során felmerülő cégeljárási feladatok jogalkalmazási problémái Szerző: dr. Bori Beáta Pécs 2014. május I. Bevezetés A magyar fizetésképtelenségi és jogutód nélküli megszűnéssel
RészletesebbenEgyszerűsített éves beszámoló
13620275-4941-113-01 Statisztikai számjel 01-09-864697 Cégjegyzék száma Drayman Team Kft. 1196 Budapest, Kisfaludy utca 181. Egyszerűsített éves beszámoló 2008. december 31. A közzétett adatokat könyvvizsgáló
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához
A Kft. rövid bemutatása : KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A társaságot, mint egyszemélyes Kft.-t Érd Város
RészletesebbenSzámviteli kézikönyvek. Támogatások számviteli elszámolása
Számviteli kézikönyvek Támogatások számviteli elszámolása Budapest, 2019 Szerző: Botka Erika Sorozatszerkesztő: Kökényesiné Pintér Ilona Kézirat lezárva: 2019. szeptember 1. ISBN 978-963-638-579-8 ISSN
RészletesebbenIGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT
2015. 07. 02. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 15EB 02 15EB 15EB/A 15EB/M/A1 15EB/M/A2 15EB/E
RészletesebbenKészítette: Nagypál Imre Pécs, november 29.
A kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó 2014. évi változásai Készítette: Nagypál Imre Pécs, 2013. november 29. Jogszabályi hely A 2012. évi XCLVII. tv. a kisadózó vállalkozások tételes
RészletesebbenTájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS
Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,
RészletesebbenPatekné Nagy Judit. ország. Budapest. Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat. Független könyvvizsgálói jelentés
10EB-02 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének teljesítéséhez Hatályosság kezdete: 2010. 01.
Részletesebben2017. évi éves beszámoló kiegészítő melléklete
2017. évi éves beszámoló kiegészítő melléklete Elek-Ágh Állatmenhely Közhasznú Alapítvány I. Általános kiegészítések 1.A gazdálkodó bemutatása 1.1. A gazdálkodó főbb adatai - székhely: 2316 Tököl, Fő u.129.
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT
2014.2.25. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL - NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 13EB-02 13EB 13EB/A 13EB/M/A1
RészletesebbenII. rész. Előadó: Dr. Kises Éva ügyvéd, adószakértő
II. rész Előadó: Dr. Kises Éva ügyvéd, adószakértő INGATLANÜGYLETEK TELJESÍTÉS IDŐPONTJA Áfa tv. 9. termékértékesítés: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre
Részletesebben1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei:
1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: A/ bármely cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő
RészletesebbenCOMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium
COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium 2017. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2018. május 02. A társaság bemutatása
RészletesebbenBETÉTI TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA
BETÉTI TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA Betéti társaság A tagok személyes együttműködését alapozza meg a társasági szerződés. A betéti társaságok általában alacsony tőkével és kisebb taglétszámmal működő, a szó szoros
RészletesebbenAZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)
AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű
RészletesebbenKapcsolt vállalkozások
Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások
RészletesebbenMÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról
MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a
RészletesebbenA saját tőke számvitele
A saját tőke számvitele című előadás Előadó: Botka Erika okl. könyvvizsgáló, MSZSZE főtitkár Főbb témakörök: Jegyzet tőke Tőketartalék Lekötött tartalék Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Értékelési
RészletesebbenA 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet
A 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet szabályait
RészletesebbenKözlemény jogi személyek összeolvadással történő egyesüléséről. első közzététel. Dátum: június 28.
Közlemény jogi személyek összeolvadással történő egyesüléséről első közzététel Dátum: 2019. június 28. A Cg.01-10-044463 cégjegyzékszámú CASHFUND Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság, székhelye:
Részletesebben1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS
BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról
Részletesebbena helyi iparűzési adóról
Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.
RészletesebbenVaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)
Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:
Részletesebben2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE
SVÁBHEGYI ORSZÁGOS ALLERGOLÓGIAI, IMMUNOLÓGIAI ÉS PULMONOLÓGIAI NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT 1037 BUDAPEST, BOKOR U. 17-21. 2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Budapest, 2015-05-27
RészletesebbenMagyar joganyagok - 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet - a kockázati tőketársaságo 2. oldal (2)1 A kockázati tőkealap a csőd- vagy felszámolási eljár
Magyar joganyagok - 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet - a kockázati tőketársaságo 1. oldal 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet a kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési
RészletesebbenGigahertz Hungary Kft 2008 december 31-i Egyszerűsített beszámolójának. Kiegészítő melléklete.
Gigahertz Hungary Kft 2008 december 31-i Egyszerűsített beszámolójának Kiegészítő melléklete. I. Általános rész: 1. A vállalkozás bemutatása: A társaság cégneve: Gigahertz Hungary Korlátolt Felelősségű
RészletesebbenGYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)
GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK
RészletesebbenSiklósi Ágnes Veress Attila: Gazdasági események kontírozása A Z-ig. Szerkeszetette: Gátfalvi Katalin Forrás: Számviteli Levelek
Költségvetési kapcsolatok elszámolása a számvitelben 1. Az elmúlt években több új adónemet is bevezettek, amelyet a vállalkozásoknak számviteli rendszerükben nyilván kell tartaniuk, s nyomon követniük
RészletesebbenTÁRSASÁGI ADÓ
TÁRSASÁGI ADÓ 2016-2017 A változások életbe lépése több lépcsőben történik: - 2016 július 1. és 16. - 2016 augusztus 1. - 2016 szeptember 1. - 2017 január 1. Adókulcs változás 2017. január 1: a kétkulcsos
RészletesebbenKiegészítő melléklet
1031 Budapest, Váci Mihály tér 1. Kiegészítő melléklet a 2013. évi beszámolóhoz 1 I. Általános rész A társaság bemutatása Cég rövid neve Rendszervíz Plusz Pénzügyi Szolgáltató Korlátolt Cég teljes neve
RészletesebbenZalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.
Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához A Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. (továbbiakban:
RészletesebbenEsettanulmány. Átalakulásra - társasági forma váltása
Esettanulmány Átalakulásra - i forma váltása A TIFFOSI Kft. átalakul részvénygá. A kft. üzletrészekből 80%-os részesedése van a FINIVEST Zrt.-nek (könyv szerinti értéke 16 000 eft), 20%-os részesedése
RészletesebbenEGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas)
EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) Az EVA alanya lehet Egyéni vállalkozó Kft. Bt. Szövetkezet Végrehajtói iroda
RészletesebbenIV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI
Pénzügyi és Könyvszakértő Kft Székhely: 1026 Budapest, Bimbó út 182. Telefon+Fax: 209-9373, Fax: 466-8409 Web: http://www.correct.hu/ e-mail: correct@correct.hu IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI
RészletesebbenMérk Nagyközség Képviselő-testületének. 13/2003/XII.31./ kt. rendelete. A helyi iparűzési adóról
Mérk Nagyközség Képviselő-testületének 13/2003/XII.31./ kt. rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő testület! Mérk Nagyközség Önkormányzata a helyi adókról szóló 2003. évi XCII. Tv. felhatalmazása
RészletesebbenHELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS
HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év... hó...
RészletesebbenŐSTERMELŐK HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSA ÉVRŐL
Adóhatóság tölti ki! Adóhatóság megnevezése:. Bevallás benyújtásának időpontja:. Azonosító szám: ŐSTERMELŐK HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSA 2009. ÉVRŐL 2003. december 31-e előtt kezdett őstermelők részére,
RészletesebbenA számviteli törvényben:
MSC szak A számviteli törvényben: Kettős előírás: a beszámoló - letétbe helyezése - közzététele (nyilvánosságra hozatala) 1992-től kezdődően jelent meg eleinte sok félreértelmezés Minden kettős könyvvitelt
RészletesebbenÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Városi Művelődési Központ Veszprém Hatályba lép 2014. január 7-től. A Városi Művelődési Központ eszközeinek és forrásainak értékelési szabályzatát a számvitelről szóló 2000. évi C.
RészletesebbenTársasági adótörvény változása
Dr. Gróf Gabriella 2012. évi CLXXVIII. törvény Hatály: 2013. 01. 01. Adóalanyok Nem Tao alany a Nemzeti Eszközkezelő Zrt (2012. 06. 20.) Nem Tao alany a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó a kényszertörlési
RészletesebbenA rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség 2.
Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. 29/2012. (XI.29.) sz. és a 19/2015.(XI.30.)
RészletesebbenGAZDASÁGTUDOMÁNYI K A R. Források
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI K A R P É N Z Ü G Y I É S S Z Á M V I T E L I I N T É Z E T S Z Á M V I T E L I N T É Z E T I TA N S Z É K Források MÉRLEG,... év... A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. IMMATERIÁLIS
RészletesebbenÁLLAMHÁZTARTÁSI SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN. I. kötet
Lilliné Fecz Ildikó ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN I. kötet 2014 Budapest, 2014 Szerző: Lilliné Fecz Ildikó ISBN 978-963-638-465-4 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelős
Részletesebbendr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA
Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének, január 25-i ülésére. Az előterjesztést készítette: ügyvezető
550-1/2017. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének, 2017. január 25-i ülésére Tárgy: A Kerekegyházi Kábelkommunikációs Kft megszüntetése Az előterjesztést készítette:
RészletesebbenV. Fejezet. A könyvvezetési kötelezettség és a főkönyvi számlaosztályok fő tartalmi elemei
V. Fejezet A könyvvezetési kötelezettség és a főkönyvi számlaosztályok fő tartalmi elemei 1. Az V. Fejezet 8. számlaosztály cím alatti része a következőre változik: "8. számlaosztály A 8. számlaosztályban
RészletesebbenMÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról
MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) és a 31/2015.(XII.29.) önkormányzati rendelettel) a
RészletesebbenEgyszerűsített éves beszámoló
1 3 6 2 0 2 7 5 6 0 2 4 1 1 3 0 1 0 1-0 9-8 6 4 6 9 7 a vállalkozás megnevezése 1196 BUDAPEST KISFALUDY UTCA 181. a vállalkozás címe, telefonszáma 2005.12.09.-2005.12.31. Egyszerűsített éves beszámoló
RészletesebbenCsanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL
Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési
RészletesebbenCOMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium
COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium 2018. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2019. május 27. A társaság bemutatása
RészletesebbenA mérleg, a kettős könyvvitel 5 óra
9. Számvitel tantárgy 93 óra 9.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanuló elsajátítsa a számviteli alapismereteket, megismerje és megtanulja az egyes mérlegcsoportokhoz
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz
Balassagyarmat Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft 2660 Balassagyarmat Cégjegyzékszám: 1209006301 Óváros tér 15. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30i fordulónapra elkészített,
RészletesebbenPélda az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére
1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,
RészletesebbenEredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .
Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül
RészletesebbenSzámviteli változások 2014. Tóth Mihály bejegyzett könyvvizsgáló
Számviteli változások 2014 Tóth Mihály bejegyzett könyvvizsgáló Releváns jogszabályok egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013.
RészletesebbenCash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma
Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített
RészletesebbenKiegészítő melléklet
Statisztikai számjele: 13920410-4741-113-15 Cégjegyzék száma: 15-09-071364 Cég adószáma: 13920410-2-15 Vállalkozás megnevezése: MasterMind Interactive Kft Vállalkozás címe: 4400 Nyíregyháza Korányi F.
RészletesebbenTájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról
Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról A 2013. április 18-án kihirdetett, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól
RészletesebbenJELEN ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR 2007. évi mérlegbeszámolójához
KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET a JELEN ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR 2007. évi mérlegbeszámolójához A JELEN Önsegélyező Pénztár (6722. Szeged, Kölcsey u. 1-3.) - alapításának időpontja: 2004. január 27. - a bírósági bejegyzés
RészletesebbenElvárt adó - nyilatkozat
Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további
RészletesebbenA kapcsolt vállalkozásokat érinti: ha nem kívánják a Tao. tv. előírásai szerint az adózás előtti eredményt módosítani a különbözettel módosíthatják
A kapcsolt vállalkozásokat érinti: ha nem kívánják a Tao. tv. előírásai szerint az adózás előtti eredményt módosítani a különbözettel módosíthatják az ügylet eredeti ellenértékét = a beszerzési értéket
RészletesebbenRENDSZERVÍZ PLUSZ KFT 1031 BUDAPEST, VÁCI MIHÁLY TÉR 1. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A ÉVI BESZÁMOLÓHOZ
RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT 1031 BUDAPEST, VÁCI MIHÁLY TÉR 1. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ I. Általános rész 1. A társaság bemutatása A cég neve: (rövidített) RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT A cég neve:
RészletesebbenPénzügyi számvitel II. előadás. Tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak főkönyvi elszámolása
Pénzügyi számvitel II. előadás Tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak főkönyvi elszámolása A befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök
RészletesebbenHosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló
Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete
RészletesebbenA beszámoló összeállítása (A nagyfeladat ) Érintett témák, a feldolgozás ütemterve
A beszámoló összeállítása (A nagyfeladat ) Érintett témák, a feldolgozás ütemterve 1. Egy nagyfeladat kidolgozása 2. A mérlegkészítés időszakának típus elszámolásai I. sz. feladat A Beszámol-Ő-1 Kft. 2X16.
RészletesebbenII. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév
II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet
RészletesebbenA számviteli törvényben:
MSC szak A számviteli törvényben: Kettős előírás: a beszámoló - letétbe helyezése - közzététele (nyilvánosságra hozatala) 1992-től kezdődően jelent meg eleinte sok félreértelmezés Minden kettős könyvvitelt
RészletesebbenEgyszerűsített beszámoló
Statisztikai számjel: 2 1 1 9 4 9 7 3 9 3 1 1 3 2 Cégjegyzék száma: 2-9 - 6 9 7 9 1 1 A vállakozás megnevezése: ZALAI NYÁRI SZINHÁZAK NONPROFIT KFT A vállakozás címe, telefonszáma: 89 Zalaegerszeg Madách
RészletesebbenKönyvviteli zárlat és a nyitás, valamint a hibák javítása
VII. Fejezet Könyvviteli zárlat és a nyitás, valamint a hibák javítása 1. A könyvviteli zárási feladatok A Intézménynél a könyvviteli zárlat meghatározott időszakonként, illetve a költségvetési év végén
RészletesebbenVII. Fejezet. Könyvviteli zárlat. 1. A könyvviteli zárási feladatok
VII. Fejezet Könyvviteli zárlat Az Intézménynél a könyvviteli zárlat meghatározott időszakonként, illetve a költségvetési év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett: - kiegészítő,
RészletesebbenKiegészítő melléklet
Statisztikai számjele: 13920410-4741-113-15 Cégjegyzék száma: 15-09-071364 Vállalkozás megnevezése: MasterMind Interactive Kft Vállalkozás címe: 4400 Nyíregyháza Korányi F. utca 29/A Kiegészítő melléklet
RészletesebbenSzámviteli törvény című előadás
Számviteli törvény 2014. című előadás Előadó: Botka Erika okleveles könyvvizsgáló, MSZSZE főtitkára Főbb témakörök: 2013. évközi törvény változások Kapcsolt vállalkozások Végelszámolás Devizás ügyletek
RészletesebbenKiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt
RészletesebbenCOMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két
Részletesebben