Közgazdaságtan alapjai 1.

Átírás

1 Tantárgy neve: Közgazdaságtan alapjai Közgazdaságtan alapjai 1. Tárgyfelelős: Prof. Dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár Közreműködő oktató: - Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 1 óra/hét levelező: 10 óra/félév Tantárgy Neptun kódja: nappali: AJPEN282N1 levelező: AJPEN282L1 Tárgyfelelős intézet: Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező Számonkérés módja: kollokvium Kreditpont: 2 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja, hogy a jogtudományi képzésben tanuló hallgatókkal megismertesse az alapvető közgazdasági fogalmakat, megismertesse a gazdaság működésének alapvető törvényszerűségeit. A tárgy megalapozza azokat jogtudományi tárgyak elsajátítását, amelyhez nélkülözhetetlenek a közgazdasági ismeretek. A tárgy bemutatja az egyedi piacok, vállalkozások és háztartások viselkedését. A piaci formák és a piaci szerkezetek bemutatásán keresztül megismerik a hallgatók a piaci önszabályozást és az állam gazdasági szabályozó szerepét. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T3, T5, T6, T8, T9, T18 képesség: K6, K7, K9, K10, K11, K12, K13, K14, K15, K20, K21, K22, K26 attitűd: A1, A2, A3, A4, A5, A6, A7, A13, A18, A20 autonómia és felelősség: F2, F3, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása: 1. A közgazdaságtan tárgya, módszere, alapfogalmak, történeti fejlődés 2. A termelési tényezők és a termelési lehetőségek határának elemzése 3. A modern vegyes gazdaság elemzése 4. A kínálat és kereslet elmélete 5. A kínálat és kereslet rugalmassága 6. A kereslet és a fogyasztói magatartás 7. A termelés és az üzleti szervezet 8. A költségek elemzése 9. Tökéletesen versenyző piacok 10. A tökéletlen verseny és típusai 11. Verseny néhány szereplővel 12. A bizonytalanság gazdaságtana 13. A társadalombiztosítás rendszere 14. Az állam gazdasági szerepe és az adóztatás kérdései A beszámoló teljesítésének módja, értékelése: A tárgy akkor fogadható el teljesítettnek, ha a hallgató részt vesz az előadásokon és

2 legalább elégséges minősítéssel teljesíti az írásbeli kollokviumot. A kollokvium értékelése: Az elérhető maximum pontszám 100 pont. Az értéklelés az alábbi pontszámok alapján történik: pont: elégtelen (1) pont: elégséges (2) pont: közepes (3) pont: jó (4) pont: jeles (5) Kötelező irodalom: 1. Szilágyi Dezsőné: Közgazdaságtan alapjai I. (Bevezetés a mikroökonómiába) Miskolci Egyetemi Kiadó, Samuelson Paul. A. Nordhaus, William D.: Közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, Joseph E. Stiglitz: Economics of the public sector, W.W. Norton & Company, Inc., 500 Fifth Avenue, New York,N.Y., , Ajánlott irodalom: 1. Thomas Piketty: La capital au XXIe siécle, Éditions du Seuil, Paris, Hal R. Varian : Mikroökonómia középfokon, Akadémiai Kiadó Zrt., Tantárgy neve: Filozófia 2. Filozófia Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJJOE290N1 levelező: AJJOE290L1 Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Jogelméleti és Jogszociológiai Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező Tárgyfelelős: Dr. Hegyi Szabolcs egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Vinnai Edina egyetemi docens, Prof. Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 1 óra/hét levelező: 6 óra/félév Számonkérés módja: kollokvium Kreditpont: 2 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy az általános társadalomtudományi tantárgycsoport részét képezi. Célja azoknak a filozófiai irányzatoknak és hagyományoknak a megismertetése, amelyek segítséget nyújtanak a jogászképzésben szereplő elméleti tárgyak, elsősorban a jog- és állambölcseleti tárgyak megértéséhez. Ennek következtében e tárgy tartalmát a gyakorlati filozófia szempontjai határozzák meg. Fejlesztendő kompetenciák:

3 tudás: T2, T3, T5, T6 képesség: K6, K9 attitűd: A2, A3, A4, A6, A7 autonómia és felelősség: F2, F3, F5 Tantárgy tematikus leírása: 1. A félév áttekintése, követelmények, tananyag ismertetése 2. Mi a filozófia? 3. Gyakorlati filozófia 4. Az újkori filozófiai gondolkodás születése 5. Descartes 6. Racionalizmus 7. Empirizmus 8. Kant 9. Új filozófiai tendenciák a 19. században 10. Új filozófiai tendenciák a 20. században 11. Nyelvfilozófia 12. Hermeneutika 13. Tudományfilozófia 14. A gyakorlati filozófia helyzete az újkorban Félévközi számonkérés módja és értékelése: Előadáson önkéntes zárthelyi dolgozat a foglalkozások anyagából, rákérdezve a tematikus blokkokra és azok összefüggéseire. A kollokvium teljesítésének módja, értékelése: - Szóbeli vizsga - A és B tételsorból egy-egy tétel kihúzása és felkészülést követően szóbeli felelet - Eredményes félévközi számonkérés az A tétel értékelésébe beszámít Teljesítés értékelése: az ötfokozatú értékelés az alábbi százalékos megoszlás alapján alakul ki: Jeles (5): % Jó (4): % Közepes (3): % Elégséges (2): % Elégtelen (1): 0 50 % Kötelező irodalom: 1. Az előadásokon elhangzottak, valamint a tanszék honlapján közreadott előadásvázlatok. 2. Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában. Budapest: Osiris, 1999, o. (II-VIII. Fejezet). 3. Filozófiai kalauz (Szerk.: A. C. Grayling) Akadémiai Kiadó, Steup, Matthias, "Epistemology", The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Summer 2018 Edition), Edward N. Zalta (ed.), URL = < Ajánlott irodalom: 1. Filozófia. (Szerk.: Boros Gábor) Akadémiai Kiadó, Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése. Budapest: Szent István Társulat,

4 Arno Anzenbacher: Bevezetés a filozófiába. Cartaphilus, Budapest, Klein, Peter, "Skepticism", The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Summer 2015 Edition), Edward N. Zalta (ed.), URL = < Tantárgy neve: Latin nyelv Latin nyelv 1. Tárgyfelelős: Dr. Petrasovszky Anna egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 1 óra/hét levelező: 6 óra/félév Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJJOT290N1 levelező: AJJOT279L1 Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Jogtörténeti Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező Számonkérés módja: gyakorlati jegy Kreditpont: 2 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A latin nyelv kötelezően oktatott szaknyelv, melynek célja, hogy a hallgatók a képzési idő végére olyan ismeretekre tegyenek szert, aminek birtokában önállóan is képesek eligazodni a modern európai kontinentális és angolszász jogi kultúra latin gyökerű nyelvi világában. A grammatikai és speciális lexikai ismeretek elsajátításán túl a hallgatót hozzásegíti olyan készségek kifejlesztéséhez, melyek elengedhetetlenek a jogi szaknyelvvel összefüggő magasabb szintű fogalmi-logikai gondolkodás megismeréséhez, tökéletesítéséhez. Ezzel párhuzamosan segítséget nyújt a római jog, az egyetemes, valamint a magyar állam- és jogtörténet alapvető fogalmi készletének, fontosabb latin nyelvű forrásainak megismeréséhez, az egyes jogágakhoz tartozó jogi szakkifejezések, jogelvek bemutatásához. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T5, T13, T14, képesség: K2, K4, K9, K10, K16, K28, attitűd: A2, A3, A4, A5, autonómia és felelősség: F3, F5, Tantárgy tematikus leírása: 1. Tantárggyal kapcsolatos információk, A latin kiejtés és helyesírás (Lectio prima) A latin nyelv szerepe a kontinentális és angolszász jogrendszerekben 2. Grammatikai kifejezések (Lectio secunda), A latin nyelvű jogforrások jellegzetességei (klasszikus és vulgáris latinság) 3. A névszóragozás rendszere (declinatio), a főnév szótári alakja, a főnevek declinatiói, I. declinatio, praepositiók használata, a latin mondatszerkezet, a birtokos szerkezet, (a birtokos eset használata (genitivus possessivus, genitivus qualitatis) (Lectio tertia,) A római jog latin terminológiája általában 4. Az igeragozás rendszere (coniugatio), az igék szótári alakja, az ige infinitivusza,

5 (Lectio quarta) Az ókori Róma társadalmával és államszervezetével kapcsolatos jogi szakkifejezések és azok továbbélései 5. A II. decliatióba tartozó főnevek ragozása, (Lectio quinta), Alkotmánytörténeti intézmények gyökerei a latin nyelvben 6. Az I. és II. declinatió szerint ragozandó névszók általában (melléknevek, birtokos névmások, sorszámnevek), Az I. és II. declinatióba tartozó melléknevek és ragozásuk, (Lectio sexta), A római normarendszerrel kapcsolatos kifejezések és azok továbbélései 7. A birtokos névmások, Jelzős szerkezetek egyeztetése (Lectio sexta) A római jog eljárásjogi kifejezései és azok továbbélései 8. zárthelyi dolgozat (az 1-7. pontokban megadott tematikákból) 9. III. declinációs főnevek rendszere, a mássalhanzós tövűek ragozása (Lectio sexta) 10. A III. declinatióba tartozó i-tövű főnevek jellegzetességei Jelzős szerkezetek képzése és ragozásuk, A magyar alkotmánytörténetben használt bírósági rendszerrel kapcsolatos kifejezések 11. A szenvedő igeszemlélet, Az igék indicativus praesens imperfectum passivi alakjai A magyar alkotmánytörténetben használt törvényhozással kapcsolatos kifejezések 12. A szenvedő mondatszerkezet, Ablativus autoris, Ablativus rei efficienti, (Lectio septima) A magyar alkotmánytörténetben használt központi és helyi szervekkel kapcsolatos kifejezések 13. zárthelyi dolgozat (a pontokban megadott tematikákból 14. Szemelvények az egyetemes és magyar alkotmánytörténet forrásaiból, Pótzárthelyi dolgozat megírása, A félév zárása Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton félév során két zárthelyi dolgozat megírására kerül sor a tantárgy tematikus leírásánál megadott témakörökből amelynek értékelése öt fokozatú jeggyel történik. A hallgató szóbeli órai teljesítése a félévközi értékelés részét képezi. A szóbeli teljesítménnyel szembeni elvárások: latin jogi szöveg (szóösszetétel/szakkifejezés, mondat/jogelv) nyelvtani, kontextuális és jogdogmatikai értelmezése, grammatikai használata. Egy-egy a jogtudomány latinságára vonatkozó vonatkozó kultúrtörténetijogtörténeti témakör önálló feldolgozása és prezentálása. Levelező tagozaton a félév során egy zárthelyi dolgozat megírására kerül sor a tantárgy tematikus leírásánál megadott témakörökből amelynek értékelése öt fokozatú jeggyel történik. A szóbeli teljesítménnyel szembeni elvárások: latin jogi szöveg (szóösszetétel/szakkifejezés, mondat/jogelv) nyelvtani, kontextuális és jogdogmatikai értelmezése, grammatikai használata. Egy-egy a jogtudomány latinságára vonatkozó vonatkozó kultúrtörténeti-jogtörténeti témakör önálló feldolgozása és prezentálása. Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: A tantárgy teljesítése az aláírás valamint az öt fokozatú értékelés szerinti gyakorlati jegy megszerzésével történik. Az aláírás megszerzésének: a tantárgy gyakorlati jellegénél fogva a szemináriumi órák látogatása, amelyek alól igazolatlanul csak 1 alkalommal kérhet az oktatótól felmentést a hallgató. Az egy alkalomnál több igazolt, valamint igazolatlan hiányzás beszámolási kötelezettséget von maga után. A beszámolás szóban, legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó hetéig lehetséges.

6 A gyakorlati jegy az írásbeli zárthelyi dolgozatok és az órai szóbeli teljesítés értékelésén alapul. Jeles érdemjegy eléréséhez a tananyag legalább 90%-os, a jó érdemjegy eléréséhez a tananyag 80%-os, a közepes érdemjegy eléréséhez a tananyag 70%-os, az elégséges érdemjegy eléréséhez pedig a tananyag 60%-os elsajátítása a kívánatos. A gyakorlati jegy elfogadásához mindkét írásbeli zárthelyi dolgozat legalább elégséges érdemjeggyel történő értékelése szükséges. A félévközi szóbeli teljesítés gyakorlati jegybe történő beszámításának aránya 10%. A gyakorlati jegy pótlása: a tanulmányi szabályzat alapján a szorgalmi időszakban a pótlásra megadott időpontban, a vizsga időszak első kéthetében pedig a Neptun rendszerben feltüntetett gyakorlati jegy pótlására kijelölt vizsgaalkalmakkor kerülhet sor. Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további / sajátos módok, jellemzők: előadás, magyarázat, tematikus prezentáció/szemléltetés, tréningmódszertan: frontális szemináriumi munka, interaktív és kooperatív oktatási módszer, megbeszélés, vita, pároscsoportos hallgatói munka, hallgatói kiselőadások, önálló hallgatói munka alkalmazása Kötelező irodalom: 1. Latin nyelvi segédanyag joghallgatók számára, Összeállította: Dr. Petrasovszky Anna 2. Floyd L. Moreland and Rita M. Fleischer: Latin: An Intensive Course, University of California Press, Berkeley, Los Angeles, London, Törvénytudományi Műszótár, közre bocsátja A Magyar Tudós Társaság, Második, Tetemesen Bűvített Kiadás, Pesten, Eggenberger J. és Fiai Acad. Könyvárusoknál, pd Ajánlott irodalom: 1. Bánóczi Rozália - Rihmer Zoltán: Latin nyelvkönyv joghallgatóknak 2. Werbőczy István: Tripartitum Opus Juris consuetudinarii Regni Hungariae, M. Kir. Egyetemi Nyomda, Budapest a. Aaron X. Fellmenth and Maurice Horwitz: Guide to Latin in International Law, Oxford University Press, Egyetemes állam- és jogtörténet 1. Tantárgy neve: Tantárgy Neptun kódja: Egyetemes állam- és jogtörténet 1. nappali: AJJOT270N1 levelező: AJJOT270L1 Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Jogtörténeti Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező Tárgyfelelős: Dr. Turkovicsné Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 1. félév (őszi) Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 14 óra/félév Előfeltétel:- Számonkérés módja: kollokvium

7 Kreditpont: 5 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy bevezető, jogi alapműveltséget kiegészítő jellege mellett segítséget kíván nyújtani a szakmai alapfogalmak megértéséhez. A stúdium a történeti fejlődés során felhalmozódott tapasztalatok leglényegesebb elemeinek ismertetésével elősegíti a hatályos normák jobb megértését, a jogot körülvevő eszmék megismerését. A tárgynak jogi kultúrát megalapozó és továbbfejlesztő szerepet is szánunk. Belső rendszerét az általános történelem kronológiai rendje szerint alakítottuk ki. A tantárgy keretében az állam- és jogfejlődés polgári időszakával és 20. századi változásaival foglalkozunk. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T5, T7, T10, T12, T16, T18 képesség: K1, K4, K9, K10, K14, K19, K26 attitűd: A1, A2, A4, A5, A6, A18 autonómia és felelősség: F1, F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása: 1. Bevezetés, tantárgyi követelményrendszer ismertetése, az államhatalom keletkezésének történeti magyarázatai. A jog keletkezésére, fogalmának meghatározására irányuló kísérletek áttekintése. 2. Az ókori kelet államának és normarendszerének általános jellemzői. 3. A hellén világ általános jellemzői. Az ógörög államfejlődés főbb tendenciái. 4. Az ógörög jog sajátosságai. 5. A középkor fogalma, a hűbériség és rendiség általános jellegzetességei. 6. A germán időszak társadalma, közszervezete. A frank államszervezet, Nagy Károly állama. A germán és frank jogrendszer. 7. Az angol rendi alkotmány jellemzői. 8. A rendi állam és jog sajátosságai Franciaországban. 9. A hűbériség és rendiség jogtörténeti vonatkozásai Közép-és Kelet-Európában. 10. Az európai abszolutizmus főbb alkotmánytörténeti jellemzői. 11. A felvilágosult abszolutizmus általános és sajátos vonásai. 12. Anglia az újkor küszöbén, a forradalom előzményei. A parlamentáris monarchia jellemzői. 13. Az európai integráció előtörténete. 14. Félévzárás Félévközi számonkérés módja és értékelése: A tantárgyból - elméleti jellegénél fogva - a félév során aláírást kell szerezni, amelynek feltétele az előadásokon való részvétel. A távolmaradás megengedett mértéke 1 alkalom. A további igazolt vagy igazolatlan hiányzás beszámolási kötelezettséget von maga után, amelynek teljesítése írásban vagy szóban, az oktatóval történő egyeztetés szerint történik. Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése A e-leckekönyvi aláírás megszerzése után a hallgatók a vizsgaidőszakban a félév anyagából szóbeli vagy írásbeli vizsgát tesznek, amelynek értékelése ötfokozatú jeggyel történik. A vizsgán 5 fokozatú értékelést alkalmazunk. A vizsga a tankönyv tételeiből és az előadások anyagából lesz. Az ötfokozatú értékelés százalékos határai: 0-50%: elégtelen (1); 51-60% elégséges (2); 61-70%: közepes (3); 71-80%: jó (4); %: jeles (5).

8 Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további / sajátos módok, jellemzők: előadás, magyarázat, tematikus prezentáció/szemléltetés, megbeszélés, vita Egységes kollokviumi tételsor nappali és levelező hallgatók részére Egyetemes állam- és jogtörténet I. Tankönyvi anyag: Gönczi Horváth (szerk.) Stipta Zlinszky: Egyetemes jogtörténet I. kötet (Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 2002). 1. Az állam- és jogfejlődés kezdetei, átmeneti jelenségek. (Tk ) 2. Az ókori Kelet államai: Babilon, Egyiptom. (Tk ) 3. Az ókori Kelet államai: hettiták, héber állam és jog, más keleti birodalmak. Közös jellemzők. (Tk ) 4. Az ókori görög államok általános jellemzői. (Tk ) 5. Spárta társadalmának és államszervezetének jellegzetességei. (Tk ) 6. Az athéni társadalom- és államfejlődés jellemzése. Athéni államrend az i.e. V. században. (Tk.: ) 7. Az ógörög jog jellegzetességei. (Tk ) 8. A primitív bíráskodás jellegzetességei, az állami bíráskodás kezdetei. (Tk ) 9. Az ókori Róma igazságszolgáltatása. (Tk ) 10. A középkori ítélkezési rendszerek. (Tk ) 11. A rendi és abszolutisztikus korszak igazságszolgáltatásának jellemzői. (Tk ) 12. A feudális állam- és jog jellegzetességei. Az új társadalmi viszonyok jellemzői. (Tk ) 13. Jogképződés-jogalkotás a középkorban. (Tk ) 14. A recepció. (Tk ) 15. A római jog recepciója a Német-római Birodalomban. (Tk ) 16. Az angolszász jogcsoportrégió. (Tk ) 17. A német, szláv és bizánci jogterület. A vallási normákkal összefonódó jogrendszerek. (Tk ) 18. A középkori város. (Tk ) 19. A középkori város jogtörténeti ismérvei. (Tk ) 20. A városi jog rétegződése. (Tk ) 21. A francia rendi államszervezet jellegzetességei. (Tk ) 22. A francia abszolutizmus államtervezete (Tk ) és jogrendszere. (Tk ) 23. A középkori francia jogrendszer: jogforrások, birtoklási és vagyonjogi viszonyok. (Tk ) 24. A középkori francia büntetőjog és eljárásjog. (Tk ) 25. A germán közszervezet időszaka. (Tk ) 26. A frank társadalom és állam. (Tk ) 27. A germán és frank jogrendszer. (Tk ) 28. A Német Birodalom alkotmánytörténete. (Tk ) 29. A Német Birodalom jogrendszere. (Tk ) 30. A cseh-morva jog a Habsburgok alatt. (Tk ) 31. A lengyel-litván jog a nemesi köztársaság időszakában. (Tk ) 32. A bizánci jog jellegzetességei. (Tk ) 33. A keleti szláv jog forrásai a középkorban. (Tk ) 34. A középkori keleti szláv jog intézményei. (Tk ) 35. Az orosz soknemzetiségű birodalom joga. (Tk ) 36. A korai szláv államok, Bizánc, és a Balkán félsziget országai. (Tk )

9 37. Az arab államok, az arab kalifátus-rendszer. (Tk ) 38. A muzulmán jog és forrásai. (Tk ) 39. A modern állam- és jogrendszerek kialakulása. (Tk ) 40. Az államra vonatkozó klasszikus alapelvek. (Tk ) 41. A klasszikus jogi alapelvek. (Tk ) 42. A Magna Charta és a parlament. (Tk ) 43. A Tudor-abszolutizmus. Jogi kommentárok, római jog szerepe. (Tk ) 44. A XVII. századi angol alkotmányfejlődés. (Tk ) 45. A modern kormányzat kezdetei Angliában. (Tk ) 46. Európa-fogalmak, az integráció történeti vázlata. (Tk ) 47. Európai egységkoncepciók a középkorban. (Tk ) 48. A Nagy Terv Európa újraosztásáról (Tk ) 49. A felvilágosodás Európa-koncepciója. Jean-Jacques Rousseau és Jeremy Bentham Európa-terve. (Tk ) 50. A szabad államok föderalizmusa, mint a kanti etika követelménye. (Tk ) II. A félév-végi kollokviumon minden hallgató legalább egy kérdést kap a konzultáció anyagából. Kötelező irodalom: 1. Egyetemes jogtörténet I. (Szerk. Dr. Horváth Pál. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp., 2002.) 2. Ruszoly József: Európai jog- és alkotmánytörténet. Opera Iurisprudentiae. I. (Szerk.: Balogh Elemér) Pólay Elemér Alapítvány. Szeged, p. 3. István Stipta: Die vertikale Gewaltentrennung. Verfassungs-und rechtsgeschichtliche Studien. Ungarische Rechtshistoriker (Red.: Barna Mezey) 2. ISBN: X. Gondolat Verlag Budapest, p. Ajánlott irodalom: 1. Kajtár István: Egyetemes állam- és jogtörténet I. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, (Dialóg Campus tankönyvek). 175 p. 2. Horváth Pál (szerk.) Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba - Államés Jogtudományok (J 1-431) Budapest, Reiner Schulze (ed) Europäische Rechts- und Verfassungsgeschichte. Berlin, Egyetemes állam- és jogtörténeti gyakorlat 1. Tantárgy neve: Egyetemes állam- és jogtörténeti gyakorlat 1. Tárgyfelelős: Dr. Petrasovszky Anna egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Lehotay Veronika adjunktus Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - Tantárgy Neptun kódja: nappali: AJJOT272N1 levelező: AJJOT272L1 Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Jogtörténeti Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

10 Óraszám: Számonkérés módja: gyakorlati jegy nappali: 2 óra/hét levelező: 2 óra/félév Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Az Egyetemes Állam- és jogtörténeti gyakorlat 1. tantárgy célja egyrészt az Egyetemes állam- és jogtörténet 1. főtárgy tematikáját anyag követő módszerrel kiegészítse, gyakorlati oldalról világosítsa meg a főtárgy előadásain elhangzott elméleti felvetéseket. Másrészt a főtantárgyi előadáshoz kapcsolódóan felépített tematika szerint a fontosabb, részletesebb elemzést kívánó anyagok kis csoportokban történő elemzése. A hallgatók otthoni készüléssel, valamint a tanórákon való aktív részvétellel sajátítják el a gyakorlat anyagát. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T5, T7, T10, T12, T16, T18 képesség: K1, K4, K9, K10, K14, K19, K26 attitűd: A1, A2, A4, A5, A6, A18 autonómia és felelősség: F1, F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása: 1. Félévi feladatok megbeszélése, Bevezetés, tantárgyi követelményrendszer ismertetése 2. Az államhatalom keletkezésének történeti magyarázatai. A jog keletkezésére, fogalmának meghatározására irányuló kísérletek áttekintése. 3. Az ókori kelet államának és normarendszerének általános jellemzői. 4. A hellén világ általános jellemzői. Az ógörög államfejlődés főbb tendenciái. Az ógörög jog sajátosságai. 5. Zárthelyi dolgozat Tankönyvi 1-10 tételek (főtárgynál megadva), és Önellenőrző kérdéssor I. részéből 5 kérdés megválaszolása 6. Selmeci műemlék könyvtár megtekintése 7. A középkor fogalma, a hűbériség és rendiség általános jellegzetességei. 8. A germán időszak társadalma, közszervezete. A frank államszervezet, Nagy Károly állama. A germán és frank jogrendszer Zárthelyi dolgozat Tankönyvi tételek (főtárgynál megadva) és az Önellenőrző kérdéssor II. részéből 5 kérdés megválaszolása 10. Az angol rendi alkotmány jellemzői. A rendi állam és jog sajátosságai Franciaországban. A hűbériség és rendiség jogtörténeti vonatkozásai Közép-és Kelet- Európában 11. Az európai abszolutizmus főbb alkotmánytörténeti jellemzői 12. A felvilágosult abszolutizmus általános és sajátos vonásai 13. Pótzárthelyi dolgozatok írása. 14. Félév zárásával kapcsolatos technikai feladatok megbeszélése Félévközi számonkérés módja és értékelése: A félév során két zárthelyi dolgozat megírására kerül sor a tantárgy tematikus leírásánál megadott témakörökből, amelynek értékelése öt fokozatú jeggyel történik. A hallgató szóbeli órai teljesítése a félévközi értékelés részét képezi. A szóbeli teljesítménnyel szembeni elvárások: latin jogi szöveg (szóösszetétel/szakkifejezés, mondat/jogelv) nyelvtani, kontextuális és jogdogmatikai értelmezése, grammatikai használata. Egy-egy a jogtudomány latinságára vonatkozó kultúrtörténeti-jogtörténeti témakör önálló feldolgozása és prezentálása.

11 Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: A tantárgy teljesítése az aláírás valamint az öt fokozatú értékelés szerinti gyakorlati jegy megszerzésével történik. Az aláírás megszerzésének: a tantárgy gyakorlati jellegénél fogva a szemináriumi órák látogatása, amelyek alól igazolatlanul csak 1 alkalommal kérhet az oktatótól felmentést a hallgató. Az egy alkalomnál több igazolt, valamint igazolatlan hiányzás beszámolási kötelezettséget von maga után. A beszámolás szóban, legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó hetéig lehetséges. A gyakorlati jegy az írásbeli zárthelyi dolgozatok és az órai szóbeli teljesítés értékelésén alapul. Jeles érdemjegy eléréséhez a tananyag legalább 90%-os, a jó érdemjegy eléréséhez a tananyag 80%-os, a közepes érdemjegy eléréséhez a tananyag 70%-os, az elégséges érdemjegy eléréséhez pedig a tananyag 60%-os elsajátítása a kívánatos. A gyakorlati jegy elfogadásához mindkét írásbeli zárthelyi dolgozat legalább elégséges érdemjeggyel történő értékelése szükséges. A félévközi szóbeli teljesítés gyakorlati jegybe történő beszámításának aránya 10%. A gyakorlati jegy pótlása: a tanulmányi szabályzat alapján a szorgalmi időszakban a pótlásra megadott időpontban, a vizsga időszak első kéthetében pedig a Neptun rendszerben feltüntetett gyakorlati jegy pótlására kijelölt vizsgaalkalmakkor kerülhet sor. Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további / sajátos módok, jellemzők: előadás, magyarázat, tematikus prezentáció/szemléltetés, tréningmódszertan: frontális szemináriumi munka, interaktív és kooperatív oktatási módszer, megbeszélés, vita, pároscsoportos hallgatói munka, hallgatói kiselőadások, önálló hallgatói munka alkalmazása Önellenőrző kérdéssor Egyetemes állam- és jogtörténet I. Tankönyvi anyag: Gönczi Horváth (szerk.) Stipta Zlinszky: Egyetemes jogtörténet (Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 2002.) I old. 1. Mit jelent az akefal kifejezés? 2. Milyen álláspontokat vázol a tankönyv a jog fogalmáról? 3. Mely három elemből tevődik össze a korai államok normarendszere? 4. Melyek a törzsi-nemzetségi társadalom államszerű jelenségei? 5. Sorolja fel az ismert babiloni törvénykönyveket! 6. Mi okozta a nagyobb területi egységek ókori kialakulását Hans Nissen és Roman Herzog elmélete szerint? 7. Milyen sajátos vonásai voltak a hettita államszervezetnek? 8. Milyen családjogi intézményeket ismert az ókori zsidó jog? 9. Melyek a fa-chia sajátosságai? 10. Sorolja fel az ókori keleti államok és jogok formai rokonságának öt bizonyítékát! 11. Vázolja az ókori görög történelem kronológiáját, és jellemezze az előidők (prehistória) egyes alkorszakait! 12. Sorolja fel Spárta államszervezetének jellegadó vonásait! 13. Mit tud Lükurgosz nagy rhétrájának érvényesüléséről? 14. Mi volt a spártai nevelés célja és mi jellemezte módszereit? 15. Mi a krüpteia?

12 16. Hogyan vélekedett Arisztotelész Peiszisztratosz koráról? 17. Ki volt a prütanisz? 18. Ki vezette be és mire szolgált a graphé paranomón? 19. Jellemezze Athén államberendezkedését a Kr.e. V. században! 20. Mi az epiklérosz? 21. Mikor lehetett graphét és mikor dikét emelni a görög perjog szerint? Mi volt ezek következménye? 22. Milyen szervek folytattak ítélkező tevékenységet az ókori Hellaszban? 23. Ismertesse a görög per lefolyását! 24. Mit értünk atimia alatt? Milyen jogsértések esetén kaphatott valaki ilyen büntetést? 25. Mi az androlepszia? 26. Mire szolgált a proxénia intézménye? 27. Milyen nemzetközi jogi intézmények csírái alakultak ki a görög poliszokban? 28. Mit jelent jogtörténeti értelemben a vérbosszú? 29. Az ókori keleti és a kora középkori ítélkezési szervezet és gyakorlat jellemzői 30. Sorolja fel a törvényhozás Rómában kialakult hat alapelvét! 31. Milyen alapvető reformokat hajtott végre Diocletianus a jogszolgáltatás területén? 32. Sorolja fel a szláv népek közösségi bíráskodásának jellemzőit! 33. Mit jelent a verv és milyen szerepe volt a felelősségi rendszerben? 34. A nyomkövetés a különböző korai jogrendszerekben 35. Ismertesse az ököljog középkori szerepét! 36. Mit értünk privilegium fori alatt? 37. Hasonlítsa össze a vádelvi (akkuzatórius) és a nyomozóelvi (inkvizitórius) eljárási rendszer legfontosabb sajátosságait! 38. Milyen szerepet játszott a bíró az angolszász és milyet a kontinentális jogrendszerben? 39. Milyen bíróságok létrehozása mutatja az állami (központi) ítélkezés megerősödését a középkori Angliában? 40. Mutassa be néhány ország példáján az igazságszolgáltatás fejlődési tendenciáit a rendi időszakban és az abszolutizmus idején! II old. 1. Ismertesse a középkor korszakhatárairól alkotott különböző felfogásokat! 2. Mikor, és milyen jellemzők alapján beszélünk korai feudális jogról? 3. Mi jellemzi és mikorra tehető a virágzó feudalizmus? 4. Ismertesse a késői feudalizmus jellemző sajátosságait Nyugat-Európában, illetve Közép- és Kelet-Európában! 5. Hogyan érvényesült a jogképződés és jogalkotás kettőssége a középkori jogfejlődésben? 6. Ismertesse a privilégium különböző jogforrási megközelítéseit! 7. Mit értünk allódium alatt? 8. Milyen tulajdonforma a beneficium? 9. Ismertesse, mit értünk dominium directum és dominium utile alatt! 10. Mit jelent a recepció fogalma? 11. Milyen törvénygyűjteményekben élt tovább a római jog a középkorban? 12. Mit jelent a római jog szubszidiárius jellege a Német-római Birodalomban? 13. Mutassa be a Birodalmi Kamarai Bíróság szerepét a római jog recepciójában! Hogyan működött ez a bíróság? 14. Mit értünk csendes, azaz tacita receptio alatt?

13 15. Milyen jogi iskolák alakultak ki a 19. század végén Németországban? Kiknek a nevéhez fűződnek ezek? 16. Mit jelent a modern recepció? Mely törvénykönyveket mely országokban vették át? 17. Ismertesse az angolszász jogcsoportrégió főbb jellemzőit! 18. Sorolja fel az angolszász jog három alkotóelemét! 19. Ismertesse a jury-(zsüri-) rendszer jellemzőit! 20. Sorolja fel a német területek partikuláris jogának néhány elemét! 21. Soroljon fel néhány középkori bizánci kódexet! 22. Kik voltak azok a jogtudósok, akik a város jogtörténeti meghatározásával foglalkoztak? 23. Ismertesse a középkori város jogtörténeti ismérveit Gerhard Dilcher felfogásában! 24. Milyen alkotóelemek adják a városi jog anyagát? 25. A curia regis összetétele és szerepe a francia rendi államban 26. A párizsi parlament 27. Ismertesse a francia rendi gyűlések négy típusát! 28. A francia abszolutizmus államszervezeti sajátosságai 29. Sorolja fel és jellemezze a francia rendi korszak jogforrásait! 30. A francia dologi és kötelmi jog jellegzetességei 31. Milyen jogintézmény a király 40 napja? III old. 1. Ismertesse Julius Caesar véleményét a germánokról! 2. Mit írt Tacitus a germánokról? 3. Ismertesse a germán közszervezet egységeit! 4. Mit tartalmazott a germán családfő Munt hatalma? 5. Mit jelent a Thing és milyen feladatai voltak? 6. Mit jelent a frank uralkodó Bann-joga? 7. Milyen központi tisztségviselők működtek a frank államban? 8. Milyen helyi szerveket ismerünk a frank államban? Milyen közös vonások figyelhetők meg a frank grófság és a magyar királyi vármegyék között? 9. A germán és frank jogforrási rendszer 10. Bírósági szervezet és ítélkezési gyakorlat a germán és a frank korszakban 11. Ismertesse a német hadipajzsrendszert! 12. Periodizálja a Német Birodalom alkotmánytörténetét! 13. Ismertesse a Birodalmi Gyűlés összetételét és működési rendjét! 14. Szokásjogi gyűjtemények a Német Birodalomban 15. Mit tud a Majestas Carolinaról? 16. A középkori cseh jog ismert jogforrásai 17. A középkori lengyel jog forrásai (szokásjogi gyűjtemények, fejedelmi törvényhozás, rendi jogalkotás) 18. Mi jellemezte a cseh Ulászló-féle országrendet? 19. A királyi jogalkotás szerepe a XVI-XVIII. századi cseh jogfejlődésben 20. Mit tud a Litván Statutumokról? 21. Mit jelent a liberum veto? 22. Mi az Eklogé? Mikor keletkezett? Mi jellemezte? 23. Mit jelent a nomokánon fogalma? 24. A bizánci büntetőjog és büntető perjog jellemző vonásai 25. A jogtudomány hatása a bizánci jog fejlődésére. A Hexabiblosz 26. A Russzkaja Pravda változatai és jellemzőik

14 27. A votcsinabirtok jogi jellegzetességei 28. A keleti szláv kötelmi jog a XII-XIII. században 29. Házassági és családi jog a nomokánonjog hatása alatt a keleti szlávoknál 30. A középkori öröklési jog a keleti szláv jogrendszerben 31. A keleti szlávbüntetőjog jellemző vonásai 32. A Szobornoje ulozsenyije keletkezése és jellemzői 33. Az arab kalifátusrendszer államszervezeti sajátosságai 34. A muzulmán jog forrásai 35. A muzulmán birtokjog jellegzetes intézményei 36. Családi jog és házassági vagyonjogi intézmények a muzulmán jogban 37. A kollektív felelősség a muzulmán büntetőjogban 38. Ismertesse, milyen szabályok vonatkoztak a nem muzulmán vallású népekre a muzulmán jog szerint! IV old. 1. Mikor és milyen célra jött létre az Utrechti Unió? 2. Értékelje jogtörténeti szempontból a németalföldi polgári átalakulást! 3. Ismertesse a szuverenitás XVI-XVIII. században keletkezett tanait! 4. Mit tartalmaz az alkotmányosság és a parlamentarizmus elve? 5. Sorolja fel a modern magánjog klasszikus elveit! 6. Mi jellemzi a modern, polgári büntetőeljárási jogokat? 7. Az angolszász jogi konzervativizmus jellegzetességei és az angolszász jog recepciója 8. A X. századi helyi igazgatás jellemzői Angliában 9. A XI. századi angol hűbériség jellemző vonásai 10. Ismertesse Hódító Vilmos szerepét az angol igazgatás átalakulásában 11. A common law jelentéstartalma 12. Ismertesse a common law felsőbíróságok hármas rendszerét a XIII-XIX. század között 13. A XIV. századi jury- (zsüri-) eljárás jellemzői Angliában 14. A common law forrásai 15. Ismertesse a Magna Charta kiadásának körülményeit és a dokumentum tartalmát 16. A parlament kialakulása Angliában 17. Az angol parlament szervezete és hatásköre 18. A bírósági szervezet módosulásai az angol abszolutizmus idején 19. A római jog befogadásának korszakai az angol jogrendszerben 20. Jellemezze a XVII. századi angol alkotmányfejlődés 6 főbb eredményét 21. A XIX. századi büntető anyagi jogi és eljárási reformtörvények rendelkezései 22. A kabineti kormányzás jellegzetességei Kötelező irodalom: 1. Egyetemes jogtörténet I. (Szerk. Dr. Horváth Pál. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp., 2002.) 2. Ruszoly József: Európai jog- és alkotmánytörténet. Opera Iurisprudentiae. I. (Szerk.: Balogh Elemér) Pólay Elemér Alapítvány. Szeged, p. 3. István Stipta: Die vertikale Gewaltentrennung. Verfassungs-und rechtsgeschichtliche Studien. Ungarische Rechtshistoriker (Red.: Barna Mezey) 2. ISBN: X. Gondolat Verlag Budapest, p. Ajánlott irodalom:

15 1. Kajtár István: Egyetemes állam- és jogtörténet I. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, (Dialóg Campus tankönyvek). 175 p. 2. Horváth Pál (szerk.) Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba - Államés Jogtudományok (J 1-431) Budapest, Reiner Schulze (ed) Europäische Rechts- und Verfassungsgeschichte. Berlin, Tantárgy neve: Magyar állam- és jogtörténet Magyar állam- és jogtörténet 1. Tantárgy Neptun kódja: nappali: AJJOT271N1 levelező: AJJOT271L1 Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Jogtörténeti Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező Tárgyfelelős: Dr. Turkovicsné Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 15 óra/félév Számonkérés módja: kollokvium Kreditpont: 5 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A Magyar Állam- és jogtörténet tantárgy célkitűzése a mai magyar állam- és jogrendszer történelmi előzményeinek bemutatása. Ennek során a joghallgatók képet kapnak arról, milyen okok miatt és milyen módon formálódott állam- és jogrendünk a polgári átalakulásig, valamint elsajátíthatják a fontosabb szakmai alapfogalmakat. A tárgynak a jogi kultúrát megalapozó és továbbfejlesztő szerepet is szánunk. A tárgy propedeutikus jellegű, amely a középiskolai történelem tudásanyagát feltételezve készíti elő a hallgatókat a választott hivatás alapfogalmainak megértésére. Bevezető és alapozó karaktere miatt tekintettel kell lennünk a hallgatóink elvárható ismeretszintjére és a felsőbb éveken oktatott tételes tárgyak igényeire. A levelező tananyag összeállításánál figyelemmel voltunk az első évfolyamon oktatott más tantárgyak tematikájára is. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T5, T7, T10, T12, T16, T18 képesség: K1, K4, K9, K10, K14, K19, K26 attitűd: A1, A2, A4, A5, A6, A18 autonómia és felelősség: F1, F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása: 1. A félévi tematika és a követelmények ismertetése. Az államalapítás. A király és a királyi tanács az Árpádok korában. A király jogállása A trónbetöltési elvek változásai; hatáskörei, a király helyettesítése (a kormányzó és a nádor) Az országos méltóságok vegyesházi királyaink idején. 3. A rendiség kialakulása Magyarországon. Az évi világi Aranybulla. Az ellenállási záradék és a nemesi jogok későbbi biztosítékai. A rendi alkotmány létrejötte. Az országgyűlés kialakulása, szervezete és működése a rendi korban.

16 4. Helyi közigazgatási szervezet jellemzői 1848-ig. (A királyi vármegye és a nemesi vármegye. A városok jogállása a rendi korban) 5. Bírósági szervezet fejlődése Magyarországon az államalapítástól 1848-ig. 6. Az állam- és jogfejlődés jellegzetességei az 1848/1849-es forradalom- és szabadságharc idején. Az államfői hatalom gyakorlása 1848/49 7. A neoabszolutizmus időszakának alkotmányos berendezkedése. 8. A választójog fejlődése A Pragmatica Sanctio és az osztrák-magyar kiegyezés közjogi alapjai 1867:XII. tc. A horvát-magyar államjogi kapcsolat 1868 és 1918 között. 1868:XXX. tc. Az államfői hatalom gyakorlása Az országgyűlés 1848/1849, (szervezete, működése, hatásköre). A nemzetgyűlés Az 1926-os felsőházi reform 11. A helyi önkormányzatok a polgári korban (Általános jellemzők. A vármegye, a törvényhatósági joggal felruházott városok; Budapest székesfőváros. A községek) 12. Az igazságszolgáltatás rendszere a polgári korban (Rendes és különbíróságok; Az igazságszolgáltatás egyéb szervei) 13. Az 1918/1919-es forradalmak államszervezeti sajátosságai. A trianoni békeszerződés. Az alkotmányosság helyreállítása (1920) és a kormányzó jogállása. 14. A köztársasági elnök ben. A kormány jogállása (a kormányalakítás szabályai, a miniszteri felelősség, a kormány hatásköre és a kivételes hatalom). A szocialista időszak államszervezeti jellegzetsségei. Félévzárás Félévközi számonkérés módja és értékelése: A tantárgyból - elméleti jellegénél fogva - a félév során aláírást kell szerezni, amelynek feltétele az előadásokon való részvétel. A távolmaradás megengedett mértéke 1 alkalom. A további igazolt vagy igazolatlan hiányzás beszámolási kötelezettséget von maga után, amelynek teljesítése írásban vagy szóban, az oktatóval történő egyeztetés szerint történik. Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése A e-leckekönyvi aláírás megszerzése után a hallgatók a vizsgaidőszakban a félév anyagából szóbeli vagy írásbeli vizsgát tesznek, amelynek értékelése ötfokozatú jeggyel történik. A vizsgán 5 fokozatú értékelést alkalmazunk. A vizsga a tankönyv tételeiből és az előadások anyagából lesz. Az ötfokozatú értékelés százalékos határai: 0-50%: elégtelen (1); 51-60% elégséges (2); 61-70%: közepes (3); 71-80%: jó (4); %: jeles (5). Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további / sajátos módok, jellemzők: előadás, magyarázat, tematikus prezentáció/szemléltetés, megbeszélés, vita Egységes tételsor nappali és levelező hallgatók részére Magyar állam- és jogtörténetből (Alkotmánytörténet) 1. A fejedelemség a törzsszervezet időszakában. [At o.] 2. A rendek és a rendiség. [At o.] 3. A rendi-képviseleti monarchia. [At o.] 4. Az abszolút monarchia. [ o.] 5. A király jogállása az államalapítástól 1848-ig. [At o.; o.] 6. A hatalom legitimációja; a Szent Korona eszme. [At o.] 7. A király helyettesítése a rendi korban: kormányzó, helytartó. [At o.]

17 8. Az önálló Erdélyi Fejedelemség jellemzői. [At o.] 9. Az erdélyi fejedelem az önálló államiság idején. [At o.; o.] 10. A rendi országgyűlés kialakulása, előzményei. [At o.] 11. A rendi országgyűlési képviselet. Az országgyűlés szervezete. [At o.] 12. A rendi országgyűlések tanácskozásai. [At o.] 13. Az erdélyi országgyűlés az önálló államiság idején. [At o.] 14. A királyi tanács a XIV. század. [At o.] 15. A királyi tanács a XV-XVII. században. [At o.] 16. Az országos és udvari méltóságok. [At o.] 17. A szakkormányzat szervei, dikasztériumok. [At o.] 18. A birodalmi kormányszékek. [At o.] 19. A királyi vármegye fogalma, eredete, szervezete. [At o.] 20. A nemesi vármegye kialakulása és hatásköre. [At o.] 21. A nemesi vármegye szervei, szerkezete. [At o.] 22. Reformkori viták a vármegyék jövőjéről. [At o.] 23. A szabad királyi városok. [At o.] 24. A katolikus egyházszervezet a rendi korban. [At o.] 25. A központi ítélkezés szervei. [At o.] 26. A központi ítélkezés szervei a XVIII. században. [At o.] 27. A vidéki törvénykezés. [At ] 28. Az ügyvédség kialakulása és korai jellegzetességei hazánkban. [At o.] 29. Az ügyvédség helyzete a felvilágosult abszolutizmus idején. [At o.] 30. A közhitelességi szervezet. [At o.] 31. Az áprilisi alkotmány sajátosságai. [At o.] 32. A neoabszolutizmus időszakának alkotmányfejlődése. [At o.] 33. Ausztria és Magyarország közjogi kapcsolata 1867 és 1918 között. [At o.] 34. A vallásszabadság és a felekezeti egyenjogúság. [At o.; o.] 35. A nemzetiségi egyenjogúság 1848 után. [At o.; o.] 36. A gondolat- és véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság. [At o.; o.] 37. Az első népköztársaság időszakának alkotmányjogi jellemzői. [At o.] 38. A népképviseleti választójog fejlődése 1918-ig. [At o.] 39. A népképviseleti választójog fejlődése között. [At o.] 40. A választási rendszer átalakítása 1944 és 1947 között. [At o.] 41. A polgári korszak országgyűlési tagjainak jogállása. [At o.] 42. A polgári korszak országgyűlésének hatásköre. [At o.] 43. Felsőtábla, főrendi ház, felsőház; Nemzetgyűlés [At o.; o.; 348. o.] 44. A király jogállása 1848 után. [At o.] 45. Az alkotmányosság helyreállítása 1920-ban. [At o.] 46. A kormányzó jogkörei 1920 és 1944 között. [At o.] 47. Az Országos Honvédelmi Bizottmány és a kormányzó elnök. [At o.] 48. A köztársasági elnök jogállásának típusai; a népköztársaság elnöke. [At o.] 49. Az államfői hatalom gyakorlása 1945 és 1949 között. [At o.] 50. A felelős kormány (a miniszterelnökség, a minisztertanács, a kormány hatásköre és a Honvédelmi Tanács). [At o.] 51. A törvényhatóságok, azok típusai és a főispán jogállása a kiegyezés után. [At o.]

18 52. A vármegye a polgári korban. [At o.] 53. A törvényhatósági jogú városok és Budapest székesfőváros. [At o.] 54. A községi közigazgatás a polgári korban. [At o.] 55. A közigazgatási szervek jogszolgáltató tevékenysége, valamint az attól független közigazgatási bíráskodás megteremtése. [At o.] 56. Bírósági szervezet a neoabszolutizmus idején. A bírák személyi függetlenségének megteremtése. [At o.] 57. Rendes és különbíróságok a kiegyezés után. [At o.] 58. Az ügyészség és az ügyvédség a polgári korban. [At o.] 59. A közjegyzőség és a telekkönyv. [At o.] 60. A Tanácsköztársaság központi szervei. [At o.] 61. A Hungarista Munkaállam szervezete. [At o.] Kötelező irodalom: 1. Magyar alkotmánytörténet (szerk.: Mezey Barna) 5. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó Bp [a tételsorban At. rövidítéssel] 2. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet Osiris Kiadó, Budapest Werbőczy István: Tripartitum Opus Juris consuetudinarii Regni Hungariae, M.Kir. Egyetemi Nyomda, Budapest Ajánlott irodalom: 1. József Ruszoly: Beiträge zur neueren Verfassungsgeschichte (Ungarn und Europa). Ungarische Rechtshistoriker. (Herausgegeben von Barna Mezey) Gondolat Kiadó. Budapest, Magyar állam- és jogtörténet forrásai (szöveggyűjtemény) (szerk: Mezey Barna) Osiris Kiadó, Budapest, Csizmadia-Kovács-Asztalos: Magyar állam- és jogtörténet Tankönyvkiadó, Budapest, Tantárgy neve: Magyar állam- és jogtörténeti gyakorlat Magyar állam- és jogtörténeti gyakorlat 1. Tárgyfelelős: Dr. Petrasovszky Anna egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Lehotay Veronika adjunktus Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 2 óra/félév Tantárgy Neptun kódja: nappali: AJJOT273N1 levelező: AJJOT273L1 Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Jogtörténeti Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező Számonkérés módja: gyakorlati jegy Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A Magyar Állam- és jogtörténeti gyakorlat 1. tantárgy célja egyrészt a Magyar állam- és

19 jogtörténet 1. főtárgy tematikáját anyag követő módszerrel kiegészítse, gyakorlati oldalról világosítsa meg a főtárgy előadásain elhangzott elméleti felvetéseket. Másrészt a főtantárgyi előadáshoz kapcsolódóan felépített tematika szerint a fontosabb, részletesebb elemzést kívánó anyagok kis csoportokban történő elemzése. A hallgatók otthoni készüléssel, valamint a tanórákon való aktív részvétellel sajátítják el a gyakorlat anyagát. Az első félév Magyar állam- és jogtörténet I. főtárgy tananyagához igazodva önellenőrző kérdések formájában kérjük számon a tananyagot. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T5, T7, T10, T12, T16, T18 képesség: K1, K4, K9, K10, K14, K19, K26 attitűd: A1, A2, A4, A5, A6, A18 autonómia és felelősség: F1, F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása: 1. Félévi feladatok megbeszélése, Bevezetés, tantárgyi követelményrendszer ismertetése 2. Az államalapítás. A király és a királyi tanács az Árpádok korában. 3. A trónbetöltési elvek változásai; hatáskörei, a király helyettesítése (a kormányzó és a nádor) Az országos méltóságok 1526-ig Hűbériség kialakulása Magyarországon 4. Rendiség Magyarországon 5. Az Aranybullák évszázada 6. Központi szervek a vegyes-házi királyok időszakától 1848-ig Zárthelyi dolgozat MÁJT I tankönyvi tételek és az Önellenőrző kérdéssor I. részéből 5 kérdés megválaszolása 8. Választójog fejlődése Magyarországon 9. Az országgyűlés szervezete és működése 1848-ig 10. Központi és helyi szervek 1848/1849-ben Zárthelyi dolgozat MÁJT I tankönyvi tételek és az Önellenőrző kérdéssor III. részéből 5 kérdés megválaszolása 12. Központi és helyi szervek a polgári Magyarországon Pótzárthelyi dolgozatok írása. 14. Félév zárásával kapcsolatos technikai feladatok megbeszélése Félévközi számonkérés módja és értékelése: A félév során két zárthelyi dolgozat megírására kerül sor a tantárgy tematikus leírásánál megadott témakörökből, amelynek értékelése öt fokozatú jeggyel történik. A hallgató szóbeli órai teljesítése a félévközi értékelés részét képezi. A szóbeli teljesítménnyel szembeni elvárások: latin jogi szöveg (szóösszetétel/szakkifejezés, mondat/jogelv) nyelvtani, kontextuális és jogdogmatikai értelmezése, grammatikai használata. Egy-egy a jogtudomány latinságára vonatkozó kultúrtörténeti-jogtörténeti témakör önálló feldolgozása és prezentálása. Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: A tantárgy teljesítése az aláírás valamint az öt fokozatú értékelés szerinti gyakorlati jegy megszerzésével történik. Az aláírás megszerzésének: a tantárgy gyakorlati jellegénél fogva a szemináriumi órák látogatása, amelyek alól igazolatlanul csak 1 alkalommal kérhet az oktatótól felmentést a hallgató. Az egy alkalomnál több igazolt, valamint igazolatlan hiányzás beszámolási kötelezettséget von maga után. A beszámolás szóban, legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó hetéig lehetséges.

20 A gyakorlati jegy az írásbeli zárthelyi dolgozatok és az órai szóbeli teljesítés értékelésén alapul. Jeles érdemjegy eléréséhez a tananyag legalább 90%-os, a jó érdemjegy eléréséhez a tananyag 80%-os, a közepes érdemjegy eléréséhez a tananyag 70%-os, az elégséges érdemjegy eléréséhez pedig a tananyag 60%-os elsajátítása a kívánatos. A gyakorlati jegy elfogadásához mindkét írásbeli zárthelyi dolgozat legalább elégséges érdemjeggyel történő értékelése szükséges. A félévközi szóbeli teljesítés gyakorlati jegybe történő beszámításának aránya 10%. A gyakorlati jegy pótlása: a tanulmányi szabályzat alapján a szorgalmi időszakban a pótlásra megadott időpontban, a vizsga időszak első kéthetében pedig a Neptun rendszerben feltüntetett gyakorlati jegy pótlására kijelölt vizsgaalkalmakkor kerülhet sor. Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további / sajátos módok, jellemzők: előadás, magyarázat, tematikus prezentáció/szemléltetés, tréningmódszertan: frontális szemináriumi munka, interaktív és kooperatív oktatási módszer, megbeszélés, vita, pároscsoportos hallgatói munka, hallgatói kiselőadások, önálló hallgatói munka alkalmazása Önellenőrző kérdéssor Magyar állam- és jogtörténetből I. A törzsszervezet. Az államfő jogállása és központi közigazgatás fejlődése 1848-ig. Az önálló Erdély államszervezeti sajátosságai 1. A fejedelmi tisztség a törzsi időszakban. [At o.] 2. Mit tud az erdélyi állam szuverenitásáról? [At. 75. o.] 3. Az önálló Erdély állami szuverenitásának jellemzői. [At. 75. o.] 4. Az erdélyi rendiség sajátosságai. [At o.] 5. Az organikus állameszme [At. 96. o.] 6. Trónbetöltési elvek Magyarországon. [At. 98. o.] 7. Az ifjabb királyság (rex junior) intézménye. [At o.] 8. A kormányzó a magyar államtörténetben. [At o.] 9. Fejedelmi jogkörök az önálló Erdélyben. [At o.] 10. Az országgyűlés és a királyi tanács viszonya III. András idején. [At o.] 11. Mi volt az ún. országos tanács. [At o.] 12. A királyi tanács a rendi kormányzat idején. [At o.] 13. A Consilium Hungaricum. [At o.] 14. A nádori cikkek. [At o.] 15. Az erdélyi vajda jogállása. [At o.] 16. Mit tud az országbírói tisztségről? [At o.] 17. Mit tud a tárnokmesterről? [At o.] 18. Mit tud az udvari kamráról. [At o.] 19. Mit tud az udvari haditanácsról. [At o.] 20. Mit tud ún. teokratikus állameszméről [At o.] 21. Mik voltak az ún. káptalanok [At o.] II. A központi végrehajtó hatalom a polgári korban. A szabadságjogok. A diktatórikus államberendezkedések