TANTÁRGYI TEMATIKA. Egyetemes állam- és jogtörténeti gyakorlat I.

Átírás

1 Tantárgy neve: Egyetemes állam- és jogtörténeti gyakorlat I. TANTÁRGYI TEMATIKA Egyetemes állam- és jogtörténeti gyakorlat I. Tárgyfelelős: Dr. Petrasovszky Anna, egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Lehotay Veronika, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 1. őszi félév Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra / hét levelező: 2 óra/félév Tantárgy Neptun kódja: AJJOT272N1 (nappali) AJJOT272L1 (levelező) Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Jogtörténeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező Számonkérés módja: kollokvium Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Az EGYETEMES ÁLLAM- ÉS JOGTÖRTÉNETI GYAKORLAT I. tantárgy célja egyrészt az Egyetemes állam- és jogtörténet I. főtárgy tematikáját anyag követő módszerrel kiegészítse, gyakorlati oldalról világosítsa meg a főtárgy előadásain elhangzott elméleti felvetéseket. Másrészt a főtantárgyi előadáshoz kapcsolódóan felépített tematika szerint a fontosabb, részletesebb elemzést kívánó anyagok kis csoportokban történő elemzése. A hallgatók otthoni készüléssel, valamint a tanórákon való aktív részvétellel sajátítják el a gyakorlat anyagát. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T5, T7, T10, T12, T16, T18 képesség: K1, K4, K9, K10, K14, K19, K26 attitűd: A1, A2, A4, A5, A6, A18 autonómia és felelősség: F1, F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása: 1. Félévi feladatok megbeszélése, Bevezetés, tantárgyi követelményrendszer ismertetése 2. Az államhatalom keletkezésének történeti magyarázatai. A jog keletkezésére, fogalmának meghatározására irányuló kísérletek áttekintése. 3. Az ókori kelet államának és normarendszerének általános jellemzői. 4. A hellén világ általános jellemzői. Az ógörög államfejlődés főbb tendenciái. Az ógörög jog sajátosságai. 5. Zárthelyi dolgozat Tankönyvi 1-10 tételek (főtárgynál megadva), és Önellenőrző kérdéssor I. részéből 5 kérdés megválaszolása 6. Selmeci műemlék könyvtár megtekintése 7. A középkor fogalma, a hűbériség és rendiség általános jellegzetességei. 8. A germán időszak társadalma, közszervezete. A frank államszervezet, Nagy Károly állama. A germán és frank jogrendszer Zárthelyi dolgozat Tankönyvi tételek (főtárgynál megadva) és az Önellenőrző kérdéssor II. részéből 5 kérdés megválaszolása 10. Az angol rendi alkotmány jellemzői. A rendi állam és jog sajátosságai Franciaországban. A hűbériség és rendiség jogtörténeti vonatkozásai Közép-és Kelet-Európában 11. Az európai abszolutizmus főbb alkotmánytörténeti jellemzői 12. A felvilágosult abszolutizmus általános és sajátos vonásai 13. Pótzárthelyi dolgozatok írása.

2 14. Félév zárásával kapcsolatos technikai feladatok megbeszélése Önellenőrző kérdéssor EGYETEMES ÁLLAM- ÉS JOGTÖRTÉNET I. Tankönyvi anyag: Gönczi Horváth (szerk.) Stipta Zlinszky: Egyetemes jogtörténet (Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 2002.) I old. 1. Mit jelent az akefal kifejezés? 2. Milyen álláspontokat vázol a tankönyv a jog fogalmáról? 3. Mely három elemből tevődik össze a korai államok normarendszere? 4. Melyek a törzsi-nemzetségi társadalom államszerű jelenségei? 5. Sorolja fel az ismert babiloni törvénykönyveket! 6. Mi okozta a nagyobb területi egységek ókori kialakulását Hans Nissen és Roman Herzog elmélete szerint? 7. Milyen sajátos vonásai voltak a hettita államszervezetnek? 8. Milyen családjogi intézményeket ismert az ókori zsidó jog? 9. Melyek a fa-chia sajátosságai? 10. Sorolja fel az ókori keleti államok és jogok formai rokonságának öt bizonyítékát! 11. Vázolja az ókori görög történelem kronológiáját, és jellemezze az előidők (prehistória) egyes alkorszakait! 12. Sorolja fel Spárta államszervezetének jellegadó vonásait! 13. Mit tud Lükurgosz nagy rhétrájának érvényesüléséről? 14. Mi volt a spártai nevelés célja és mi jellemezte módszereit? 15. Mi a krüpteia? 16. Hogyan vélekedett Arisztotelész Peiszisztratosz koráról? 17. Ki volt a prütanisz? 18. Ki vezette be és mire szolgált a graphé paranomón? 19. Jellemezze Athén államberendezkedését a Kr.e. V. században! 20. Mi az epiklérosz? 21. Mikor lehetett graphét és mikor dikét emelni a görög perjog szerint? Mi volt ezek következménye? 22. Milyen szervek folytattak ítélkező tevékenységet az ókori Hellaszban? 23. Ismertesse a görög per lefolyását! 24. Mit értünk atimia alatt? Milyen jogsértések esetén kaphatott valaki ilyen büntetést? 25. Mi az androlepszia? 26. Mire szolgált a proxénia intézménye? 27. Milyen nemzetközi jogi intézmények csírái alakultak ki a görög poliszokban? 28. Mit jelent jogtörténeti értelemben a vérbosszú? 29. Az ókori keleti és a kora középkori ítélkezési szervezet és gyakorlat jellemzői 30. Sorolja fel a törvényhozás Rómában kialakult hat alapelvét! 31. Milyen alapvető reformokat hajtott végre Diocletianus a jogszolgáltatás területén? 32. Sorolja fel a szláv népek közösségi bíráskodásának jellemzőit! 33. Mit jelent a verv és milyen szerepe volt a felelősségi rendszerben? 34. A nyomkövetés a különböző korai jogrendszerekben 35. Ismertesse az ököljog középkori szerepét! 36. Mit értünk privilegium fori alatt? 37. Hasonlítsa össze a vádelvi (akkuzatórius) és a nyomozóelvi (inkvizitórius) eljárási rendszer legfontosabb sajátosságait! 38. Milyen szerepet játszott a bíró az angolszász és milyet a kontinentális jogrendszerben? 39. Milyen bíróságok létrehozása mutatja az állami (központi) ítélkezés megerősödését a középkori Angliában? 40. Mutassa be néhány ország példáján az igazságszolgáltatás fejlődési tendenciáit a rendi időszakban és

3 az abszolutizmus idején! II old. 1. Ismertesse a középkor korszakhatárairól alkotott különböző felfogásokat! 2. Mikor, és milyen jellemzők alapján beszélünk korai feudális jogról? 3. Mi jellemzi és mikorra tehető a virágzó feudalizmus? 4. Ismertesse a késői feudalizmus jellemző sajátosságait Nyugat-Európában, illetve Közép- és Kelet- Európában! 5. Hogyan érvényesült a jogképződés és jogalkotás kettőssége a középkori jogfejlődésben? 6. Ismertesse a privilégium különböző jogforrási megközelítéseit! 7. Mit értünk allódium alatt? 8. Milyen tulajdonforma a beneficium? 9. Ismertesse, mit értünk dominium directum és dominium utile alatt! 10. Mit jelent a recepció fogalma? 11. Milyen törvénygyűjteményekben élt tovább a római jog a középkorban? 12. Mit jelent a római jog szubszidiárius jellege a Német-római Birodalomban? 13. Mutassa be a Birodalmi Kamarai Bíróság szerepét a római jog recepciójában! Hogyan működött ez a bíróság? 14. Mit értünk csendes, azaz tacita receptio alatt? 15. Milyen jogi iskolák alakultak ki a 19. század végén Németországban? Kiknek a nevéhez fűződnek ezek? 16. Mit jelent a modern recepció? Mely törvénykönyveket mely országokban vették át? 17. Ismertesse az angolszász jogcsoportrégió főbb jellemzőit! 18. Sorolja fel az angolszász jog három alkotóelemét! 19. Ismertesse a jury-(zsüri-) rendszer jellemzőit! 20. Sorolja fel a német területek partikuláris jogának néhány elemét! 21. Soroljon fel néhány középkori bizánci kódexet! 22. Kik voltak azok a jogtudósok, akik a város jogtörténeti meghatározásával foglalkoztak? 23. Ismertesse a középkori város jogtörténeti ismérveit Gerhard Dilcher felfogásában! 24. Milyen alkotóelemek adják a városi jog anyagát? 25. A curia regis összetétele és szerepe a francia rendi államban 26. A párizsi parlament 27. Ismertesse a francia rendi gyűlések négy típusát! 28. A francia abszolutizmus államszervezeti sajátosságai 29. Sorolja fel és jellemezze a francia rendi korszak jogforrásait! 30. A francia dologi és kötelmi jog jellegzetességei 31. Milyen jogintézmény a király 40 napja? III old. 1. Ismertesse Julius Caesar véleményét a germánokról! 2. Mit írt Tacitus a germánokról? 3. Ismertesse a germán közszervezet egységeit! 4. Mit tartalmazott a germán családfő Munt hatalma? 5. Mit jelent a Thing és milyen feladatai voltak? 6. Mit jelent a frank uralkodó Bann-joga? 7. Milyen központi tisztségviselők működtek a frank államban? 8. Milyen helyi szerveket ismerünk a frank államban? Milyen közös vonások figyelhetők meg a frank grófság és a magyar királyi vármegyék között? 9. A germán és frank jogforrási rendszer 10. Bírósági szervezet és ítélkezési gyakorlat a germán és a frank korszakban

4 11. Ismertesse a német hadipajzsrendszert! 12. Periodizálja a Német Birodalom alkotmánytörténetét! 13. Ismertesse a Birodalmi Gyűlés összetételét és működési rendjét! 14. Szokásjogi gyűjtemények a Német Birodalomban 15. Mit tud a Majestas Carolinaról? 16. A középkori cseh jog ismert jogforrásai 17. A középkori lengyel jog forrásai (szokásjogi gyűjtemények, fejedelmi törvényhozás, rendi jogalkotás) 18. Mi jellemezte a cseh Ulászló-féle országrendet? 19. A királyi jogalkotás szerepe a XVI-XVIII. századi cseh jogfejlődésben 20. Mit tud a Litván Statutumokról? 21. Mit jelent a liberum veto? 22. Mi az Eklogé? Mikor keletkezett? Mi jellemezte? 23. Mit jelent a nomokánon fogalma? 24. A bizánci büntetőjog és büntető perjog jellemző vonásai 25. A jogtudomány hatása a bizánci jog fejlődésére. A Hexabiblosz 26. A Russzkaja Pravda változatai és jellemzőik 27. A votcsinabirtok jogi jellegzetességei 28. A keleti szláv kötelmi jog a XII-XIII. században 29. Házassági és családi jog a nomokánonjog hatása alatt a keleti szlávoknál 30. A középkori öröklési jog a keleti szláv jogrendszerben 31. A keleti szlávbüntetőjog jellemző vonásai 32. A Szobornoje ulozsenyije keletkezése és jellemzői 33. Az arab kalifátusrendszer államszervezeti sajátosságai 34. A muzulmán jog forrásai 35. A muzulmán birtokjog jellegzetes intézményei 36. Családi jog és házassági vagyonjogi intézmények a muzulmán jogban 37. A kollektív felelősség a muzulmán büntetőjogban 38. Ismertesse, milyen szabályok vonatkoztak a nem muzulmán vallású népekre a muzulmán jog szerint! IV old. 1. Mikor és milyen célra jött létre az Utrechti Unió? 2. Értékelje jogtörténeti szempontból a németalföldi polgári átalakulást! 3. Ismertesse a szuverenitás XVI-XVIII. században keletkezett tanait! 4. Mit tartalmaz az alkotmányosság és a parlamentarizmus elve? 5. Sorolja fel a modern magánjog klasszikus elveit! 6. Mi jellemzi a modern, polgári büntetőeljárási jogokat? 7. Az angolszász jogi konzervativizmus jellegzetességei és az angolszász jog recepciója 8. A X. századi helyi igazgatás jellemzői Angliában 9. A XI. századi angol hűbériség jellemző vonásai 10. Ismertesse Hódító Vilmos szerepét az angol igazgatás átalakulásában 11. A common law jelentéstartalma 12. Ismertesse a common law felsőbíróságok hármas rendszerét a XIII-XIX. század között 13. A XIV. századi jury- (zsüri-) eljárás jellemzői Angliában 14. A common law forrásai 15. Ismertesse a Magna Charta kiadásának körülményeit és a dokumentum tartalmát 16. A parlament kialakulása Angliában 17. Az angol parlament szervezete és hatásköre 18. A bírósági szervezet módosulásai az angol abszolutizmus idején 19. A római jog befogadásának korszakai az angol jogrendszerben 20. Jellemezze a XVII. századi angol alkotmányfejlődés 6 főbb eredményét 21. A XIX. századi büntető anyagi jogi és eljárási reformtörvények rendelkezései A kabineti kormányzás jellegzetességei Félévközi számonkérés módja és értékelése:

5 A félév során két zárthelyi dolgozat megírására kerül sor a tantárgy tematikus leírásánál megadott témakörökből, amelynek értékelése öt fokozatú jeggyel történik. A hallgató szóbeli órai teljesítése a félévközi értékelés részét képezi. A szóbeli teljesítménnyel szembeni elvárások: latin jogi szöveg (szóösszetétel/szakkifejezés, mondat/jogelv) nyelvtani, kontextuális és jogdogmatikai értelmezése, grammatikai használata. Egy-egy a jogtudomány latinságára vonatkozó kultúrtörténeti-jogtörténeti témakör önálló feldolgozása és prezentálása. Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: A tantárgy teljesítése az aláírás valamint az öt fokozatú értékelés szerinti gyakorlati jegy megszerzésével történik. Az aláírás megszerzésének: a tantárgy gyakorlati jellegénél fogva a szemináriumi órák látogatása, amelyek alól igazolatlanul csak 1 alkalommal kérhet az oktatótól felmentést a hallgató. Az egy alkalomnál több igazolt, valamint igazolatlan hiányzás beszámolási kötelezettséget von maga után. A beszámolás szóban, legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó hetéig lehetséges. A gyakorlati jegy az írásbeli zárthelyi dolgozatok és az órai szóbeli teljesítés értékelésén alapul. Jeles érdemjegy eléréséhez a tananyag legalább 90%-os, a jó érdemjegy eléréséhez a tananyag 80%-os, a közepes érdemjegy eléréséhez a tananyag 70%-os, az elégséges érdemjegy eléréséhez pedig a tananyag 60%-os elsajátítása a kívánatos. A gyakorlati jegy elfogadásához mindkét írásbeli zárthelyi dolgozat legalább elégséges érdemjeggyel történő értékelése szükséges. A félévközi szóbeli teljesítés gyakorlati jegybe történő beszámításának aránya 10%. A gyakorlati jegy pótlása: a tanulmányi szabályzat alapján a szorgalmi időszakban a pótlásra megadott időpontban, a vizsga időszak első kéthetében pedig a Neptun rendszerben feltüntetett gyakorlati jegy pótlására kijelölt vizsgaalkalmakkor kerülhet sor. Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további / sajátos módok, jellemzők: előadás, magyarázat, tematikus prezentáció/szemléltetés, tréningmódszertan: frontális szemináriumi munka, interaktív és kooperatív oktatási módszer, megbeszélés, vita, páros-csoportos hallgatói munka, hallgatói kiselőadások, önálló hallgatói munka alkalmazása Kötelező irodalom: + 1 idegen nyelvű 1. Egyetemes jogtörténet I. (Szerk. Dr. Horváth Pál. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp., 2002.) 2. Ruszoly József: Európai jog- és alkotmánytörténet. Opera Iurisprudentiae. I. (Szerk.: Balogh Elemér) Pólay Elemér Alapítvány. Szeged, p. 3. István Stipta: Die vertikale Gewaltentrennung. Verfassungs-und rechtsgeschichtliche Studien. Ungarische Rechtshistoriker (Red.: Barna Mezey) 2. ISBN: X. Gondolat Verlag Budapest, p. Ajánlott irodalom: + 2 irodalom 1. Kajtár István: Egyetemes állam- és jogtörténet I. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, (Dialóg Campus tankönyvek). 175 p. 2. Horváth Pál (szerk.) Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba - Államés Jogtudományok (J 1-431) Budapest, Reiner Schulze (ed) Europäische Rechts- und Verfassungsgeschichte. Berlin, 1991.