Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék TÓTHNÉ CSOHÁNY ÁGNES EMILIA ELBIRTOKLÁS VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék TÓTHNÉ CSOHÁNY ÁGNES EMILIA ELBIRTOKLÁS VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON POLGÁRI JOGI TANSZÉK DR LESZKOVEN LÁSZLÓ DOCENS NEPTUN KÓD: WZFBCG MISKOLC

2 TARTALOMJEGYZÉK 1/1.BEVEZETŐ GONDOLATOK AZ ELBIRTOKLÁSRÓL 3.oldal 1/2. TÖRTÉNETI BEKINTÉS 4.oldal 1/3.ELBIRTOKLÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FOGALOM MEGHATÁROZÁS 5.oldal 2.ELBIRTOKLÁS A MAGYAR JOGSZABÁLYOK TÜKRÉBEN 2/1.AZ OSZTRÁK POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV MINT KIINDULÁS 9.oldal 2/1.2 TELEKKÖNYV 10.oldal 2/2. AZ ÉVI IV TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 14.oldal 2/2.1 NYUGVÁS ÉS MEGSZAKADÁS 14.oldal 2/2.2 INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSBAN AZ ELBIRTOKLÁS MEGJELENÉSE 23.oldal 2/ ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 28.oldal 2/4. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS 36.oldal 3. ÖSSZEFOGLALÁS 38.oldal 4. IRODALOMJEGYZÉK 43.oldal 5.JOGFORRÁSOK 45.oldal 1/1 BEVEZETÉS 2

3 Az elidősödés vagy másképpen Birtokfogás semmi nem egyéb hanem : az uradalom megszerzésének olyan polgári módja, mely szerint a törvényes bírás által a más jussa megszereztetődik, vagy kioltódik. 1 Jelen dolgozat írója arra törekszik, hogy bemutassa az elbirtoklás, mint eredeti szerzési mód változását a jogszabályi háttér változásán keresztül Magyarországon. Egy történeti bevezetésben a koronként változó szemléletét ezen szerzési módnak ismertetem. Ezt követően betekintünk a századfordulón érvényben lévő Osztrák- Magyar Monarchia idején hatályos Osztrák Polgári Törvénykönyvbe. Ezt követően ismertetem a közel négy évtizedig hatályos évi IV. törvény szabályait részletesebben, melynek keretében rövid áttekintést adhatok az állami tulajdon elbirtoklására vonatkozó speciális szabályokról, Ezek után a jelenleg hatályos Évi V. törvény ide vonatkozó megváltozott szabályairól és törekszem érintem a speciális ágazati szabályok ingatlanra vonatkozó elbirtoklására gyakorolt helyzeteit. A téma megértése szempontjából fontosnak tartom, hogy egy kis történeti betekintést nyerjünk, valamint - a dolgozat kereteinek szűkössége ellenére - elengedhetetlen, hogy néhány fogalmat tisztázzunk az elbirtoklással és a tulajdonszerzéssel kapcsolatban tisztázzak, erre a következő részben kerítek sort. Az elbirtoklás jogintézménye az idők folyamán változott, azonban mai napig nagyszámú bírósági döntés születik. A tulajdon és a dolgok megszerzése minden társadalomban létező és központi szerepet betöltő jogintézmény. Már a jog kezdetekor és a római jogban is jelentős szerepet kapott a tulajdoni jogviszonyok szabályozása. A jogfejlődés során fontos kérdésként merül fel, hogy mi módon lehetséges a tulajdon átszállása. Dologi jogi szabályozás szerkezetének sajátosságai folytán a magyar dologi jogi szabályozásban, bár idegen dologbeli jogok fennállhatnak forgalomképes jogokon és követelésen is, a tulajdonjog tárgya csak dolog lehet. Az elbirtoklás dologi jogi intézmény, mellyel a jogalkotók célja, véleményem szerint az volt, hogy a régóta fennálló jogviszonyokat 1 Czövek István 1822: Magyar hazai polgári magános törvényről írott tanítások. I.-II Pest 3

4 háborítatlanul hagyja, és szankcionálja azt a tulajdonost, aki tulajdonjogával hanyag módon nem él meghatározott időn belül. Természetesen a jogalkotók minden időben kitérnek a tulajdonvédelmére is, hisz a tulajdonos önhibáján kívül is kikerülhet, a birtokból például öröklés folytán nem szerez időben tudomást örökségéről vagy bűncselekmény által, azaz jogtalanul eltulajdonítják tőle a birtokot időlegesen. De fennállhat olyan elháríthatatlan akadály, mint cselekvőképesség hiánya. Mivel a társadalom és a környezet minden szempontból jelentősen és folyamatosan változik, így a jogalkotás is kénytelen ezt követni, néhol még időben néhol kicsit késve. Magyarországon a gazdasági és politikai kérdések amik nagyban meghatározzák a tulajdoni rendet. A rendszerváltást követően újra lehetővé vált Országunkban az állami tulajdon elbirtoklás útján való megszerzése, sőt kiemelt jelentőségre tett szert. A jogalkalmazók ezeket a változásokat figyelemmel kisérve, néhol a jogalkotásnál kicsit gyorsabban reagálva. A Bírósági határozatokra ezért szintén érdemes kitérni. 1/2 Történeti betekintés A Római Jogban kialakított szabályoknak megfelelően járunk el ma is. Már a XII táblás törvények idején is ismert fogalom volt, és alkalmazták is usucapio néven az elbirtoklási idő ingatlan esetében két év egyéb dolognál 1 év volt. Az elbirtoklás célja a tartalmi vagy formai hibás jogügyletek helyreállítása volt, származékos módon történő vagyonszerzésként tekintettek rá. 2 Gaius szerint az elbirtoklás közérdek hogy ti. Bizonyos dolgok tulajdona ne legyen sokáig vagy esetleg örökre bizonytalan. 3 A birtoklás folyamatosságának megszakadását jelentette, ezt usurpatioként ismerték. Ha a birtoklás folyamatossága megszakadt, beállt az ursupatio, az elbirtoklás félbeszakadása, amely után csak új elbirtoklás 2 Földi András Hamza Gábor: A Római jog története és institúciói Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt Digesta 41 4

5 kezdődhetett, az addig eltelt idő nem számított (öröklés, élők közötti ügyleti személycsere azonban nem szükségképpen usurpatio. 4 Azaz ha a birtoklás folyamatossága megszakadt, beállt az usurpatio, az elbirtoklás nem jött létre. A klasszikus kortól kezdődően már öt feltétel meglétének kellett az elbirtoklás esetében meglennie: - Res Habilis, azaz az elbirtoklás tárgya forgalomképes dolog legyen. - Titulus: mai szemmel ez a szabály nem lényegi feltétel, de a Klasszikus korban egyértelműen szűkség volt megfelelő jogcímre, jogalapra az egyértelmű elbirtokláshoz. Lehetett hozományba adás, elhagyott dolog elfoglalása, tulajdonátruházó szerződés vagy praetori birtokba adás. Csak azt a jogalapot fogadták el, amelyek sajátjaként való birtoklást engedélyezett. - Fides: A középkorig nem volt elvárt az elbirtoklást kezdeményezőtől, hogy végig jóhiszeműen járjon el. A jóhiszeműség (bona fides) csak a birtokba lépéskor volt szükséges. - Possesio: Az elbirtoklónak birtokosnak kellett lennie, csak ebben ez esetben indíthatta meg az elbirtoklást - Tempus : Az idő egy illetve kettő év maradt A XII táblás törvényeknél még megfigyelhetjük, hogy az elbirtoklási szabályok arra vonatkoztak, ha volt valamilyen jogviszony a tulajdonos és az elbirtokló között. Iustinianus volt az, aki újításokat hozott az elbirtoklás területén, melyek nagy részét a mai jogban is alkalmazzuk, ebben a korban már egyértelműen kitűnik, hogy a nem törődöm, hanyag tulajdonos egyfajta büntetése, szankciója lett az elbirtoklás jogintézménye. Az elbirtoklás meghatározásánál fontos a birtok, a birtokos és a tulajdonos. A birtok valamilyen dolog, materiális mivel csak akkor lehet elbirtokolni, ha a birtokomban tartom az elbirtoklási idő alatt, főszabály 4 Földi András- Hamza Gábor: A Római jog története és institúciói Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt

6 szerint folyamatosan. Mind a nyugvás, mind a megszakadás intézménye ismert és alkalmazható. Az elbirtoklás esetében a jóhiszeműséget illetve a rosszhiszemű birtokost is megkülönböztetik a jogalkotók. Az évek alatt az elbirtoklás feltételei módosultak a magyar hatályos joganyagban. Az elbirtoklás első feltétele, a dolog, legyen mit elbirtokolni, azaz az elbirtoklás tárgya. 1/3 Az elbirtokláshoz kapcsolódó fogalmak rövid áttekintése A dolog fogalma és osztályozása: A római jog széles értelemben használta a res fogalmát, minden olyan önálló testi tárgy dolog, amelyen tulajdon állhat fenn. Először érdemes az elbirtokolható dolog fogalmának megismerése, azaz mi a dolog. Gaius bevezette a dolog kettős felosztását, res corpoles, res in corpoles. Az elsőn a testi dolgokat értette, a második volt a vagyoni értékű testetlen dolog. Az Osztrák Polgári Törvénykönyv 285 alapján. Mindaz ami a személytől különbözik és emberi szükséglet kielégítésre szolgál, jogi értelemben dolognak minősül Ezen Törvénykönyvre szándékomban áll visszatérni a későbbiek folyamán, így most csak a dolog, mint elbirtoklás tárgya miatt kerül említésre. A magyar magánjogi kodifikáció is ezen a véleményen volt, Szladits Károly így fogalmaz: Dolog alatt értjük mindazt, ami rajtunk kívül létezik, testi léttel bír, külön egységet képez és jogtárgy lehet. 5 Ezek után megállapítható, hogy a dolog testi tárgy lehet, a birtokba vehetőség, azonban nem csak emberi uralom alá hajtásának fizikai lehetőségét jelenti, hanem kifejezi ugyanennek a jogi megengedettségét is, tehát azt, hogy forgalomképes, birtokba vételét jogszabály nem tiltja. A dolgok osztályozását több szempont alapján lehet osztályozni: - ingó - ingatlan - elhasználható - elhasználhatatlan - helyettesítő - helyettesíthetetlen - élő - élettelen 5 Dr Szladits Károly: A Magyar magánjog I-V kötet 6

7 - osztható - oszthatatlan - egységes - összetett - forgalomképes forgalomképtelen - korlátozottan forgalomképes. Az idő kérdése az elbirtoklásnál: Az időtelés tényéhez a jogrend bizonyos jogkövetkezményeket kapcsol. E következményeknek különösen két vonatkozásban van nagy jelentőségük: az elévülésnél, mely szerint bizonyos idő elteltével a kereseti jog elvész és az elbirtoklásnál, mely mint származékos jog tekintetében. 6 Tehát, az idő a polgári jogban, különböző jogkövetkezményekhez vezet, ezért nagyon fontos megismernünk, hogy a különböző általam később bemutatott jogszabályokban, normákban mennyi időt kap a birtokos, hogy saját tulajdonaként - akár telekkönyvben bejegyezve rendelkezhessen a dolog felett. Esetünkben az évek folyamán jelentően változott az idő hossza ami az elbirtoklás jogkövetkezményéhez vezethet. Mint később látni fogjuk az idő tényezőt akként is meghatározhatja a norma, hogy az elbirtoklandó dolog kinek a valós tulajdonát képezi. Azaz az elbirtoklás ideje a magyar magánjogban az elbirtoklást szenvedőhöz volt igazítva. Az elbirtoklás ekkor még nem tulajdonszerzési módként volt ismert, a birtokos mindössze jogszerzési alapot, perbeli kifogást szerzett. Az időmúlás volt 100 év az álammal szemben, 40 év az egyházzal, 32 év nemesi birtokra, 12 év városi ingatlanra 1 év és 1 nap paraszti földre és a békés birtoklás kívántatik hozzá meg. 7 Amennyiben az elbirtokló bizonyítja a birtoklás kezdetét, úgy a megszakítás nélküli birtoklást úgy ellenbizonyításig vélelmezték. Itt szeretném megemlíteni, a különböző jogalkotók egyben az időhöz kapcsolódva fenntartják, hogy az elbirtoklásnak szakadatlannak kell lennie, ha bizonyos cselekmények, amiket a mindenkor tulajdonos a birtokossal szemben a birtok megtartására tesz, az elbirtoklást, 6 Dr Kolozsváry Bálint: A tulajdonjog 275.o Dologi Jog Budapest Grill Károly Könyvkiadó Béli Gábor: Magyar Jogtörténet 65. o Nordex Kft Dialóg Campus Kiadó

8 megakasztja akkor az elbirtoklási idő megszakad, vagy az addigi idő elvész és újra indulhat az elbirtoklási idő. A bizonytalan jogi helyzetek mielőbbi megszűntetése érdekében lecsökkenttették az elbirtoklási időt 10 évre, az addigi 32 évről. Megjegyezném, mint fent írtam a Római Jog ennél lényegesen kevesebb elbirtoklási időt szabott meg, de nézhetjük Werbőczy, Tripartitumát ahol a falusi javakra vonatkozó elbirtoklás egy év és egy nap volt. Tulajdonszerzés: Mindazon az eset, amikor valamely dologra nézve tulajdoni jogviszony jön létre. A szerzésmód szempontjából fontos, hogy magán a dolgon a tulajdonszerzés pillanatában létezik-e tulajdonjog. Ha nem áll fenn tulajdonjog, akkor eredeti tulajdonszerzés esete jön létre, ha a dolgon tulajdonjog áll fenn, akkor származékos szerzési módról beszélünk. Amennyiben a tulajdonszerzéskor a dolgon fennállt előzőleg tulajdonjog, de ennek ellenére az új tulajdonos tulajdonjoga mégsem ezen alapszik, vagyis erre tekintet nélkül jön létre, akkor az eredeti szerzésmódok különleges esetéről beszélünk. Határeset, ha tulajdonszerzéskor a dolgon fennállt ugyan egy előző tulajdonjog, az új tulajdonos tulajdonjoga mégsem azon alapszik, hanem attól függetlenül, arra tekintet nélkül keletkezik. Elméletileg azt az esetet is a tulajdonszerzuő szempontjából eredeti szerzésmódnak mondjuk. 8 Eredeti szerzésmódok: az új tulajdonviszony tartalmára nincs befolyással az előzőleg esetleg fennállt tulajdonviszony tartalma. Ilyen szerzésmódok: elbirtoklás, kisajátítás, növedék, beépítés. Származékos szerzésmódok: az előző tulajdonjog száll át az új tulajdonosra, vagyis alanyváltozás következik be. A jogosultságok mellett a kötelezettségek is átszállnak, jogelőd és jogutód van. 9 Ezek a szerzésmódok: átruházás, hatósági határozat alapján vagy árverés révén, ráépítés, öröklés, házastársi vagy élettársi vagyonból részesedés. Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése kötöttebb, az ingatlan- 8 Lenkovics Barnabás 2003: A tulajdonszerzés módok eredeti, illetve származékos jellege (PJK, 2003/ o) 9 Lenkovics Barnabás: A Dologi Jog vázlata. Eötvös Kiadó, Budapest

9 nyílvántartás szabályait az Ingatlan- nyilvántartrásról szóló Évi CXLI törvény tartalmazza. Az elbirtoklás tehát arra a dogmára épül, hogy aki tulajdonjogával hosszabb (meghatározott) ideig nem él, az a tényleges birtokossal szemben nem érdemel jogvédelmet. Az elbirtoklás az elbirtokló javára tulajdonjogi jogcímet biztosít, így az elbirtoklás olyan eredeti szerzési mód, mellyel új tulajdoni jogviszonyt létesít. Az elbirtoklás nemcsak jogcímet ad a tulajdonjog megszerzésére, az elbirtoklás ténye az elbirtokló javára tulajdonjogot létesít. Az elbirtoklási idő utolsó napjának elteltétől kezdődően a birtokló tulajdonossá válik. Ez azt jelenti, hogy az elbirtoklás útján történő tulajdonszerzéshez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés nem szükséges, maga a tulajdonszerzés az ingatlan nyilvántartási bejegyzésen kívül következik be. Az elbirtoklás jogintézményének célja a rendezetlen jogi helyzet megszüntetése. 2/1 AZ OSZTRÁK POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV MINT KIINDULÁS 9

10 A polgári jog átalakulására nagy hatással volt a politikatényező, a társadalmi és gazdasági változások is nyomot hagytak a jogszabályok változásaiban. Az 1848-as szabadságharc polgári fordulata megteremtette a modern magánjog kialakulásának feltételeit, megjelentek a klasszikus alaplevek: a tulajdonjog szentsége, a szerződési szabadság elve és a jogegyenlőség igénye. Eltörölték az ősiséget, az úrbériséget és ezzel a föld és földtulajdon árutulajdonná vált. Ezt leginkább a századfordulón és utána zajló események támasztják alá. Osztrák Polgári Törvénykönyv továbbiakban Optk január 1-jén lépett hatályba a Cseh-Osztrák tartományokban és Galíciában. Magyarországon Május 1 napján lépett hatályba. A törvénykönyv, mely a bevezetéssel együtt ból állt, az Institutiok trichotomikus rendszerét vette alapul: Az első rész: a személyekről szól, de a családjog személyi részének (házassági jog, szülők és gyermekek közötti jogviszony, gyámság és gondnokság) anyagát is tartalmazta. A második rész: a dologi jogról szól. 1. szakasza: a dologi jogokról (dologi jog és örökjog), 2. szakasza: a dologban jogokról (kötelmi jog). A harmadik rész: A személyi és dologi jogok közös meghatározásai címmel a jogok és kötelezettségek megerősítéséről, átváltoztatásáról és az elévülésről, valamint az elbirtoklásról, továbbá I. és II. részre vonatkozó közös rendelkezéseket taglalta. Ezen dolgozat témája a harmadik könyv vizsgálatát teszi szükségessé. 2/1.2 TELEKKÖNYV Itt tartom helyénvalónak megjegyezni, hogy az ingatlan elbirtoklás egyik fontos feltétele, a telekkönyv, mely december 15 napján került bevezetésre, telekkönyvi rendtartással. A telekkönyvezés célja volt az ingatlan tulajdonjog biztonságát, az ingatlanforgalom zavarmentességét és a hitelezői érdekek védelmét szolgálni. Nem telekkönyvezték a forgalomképtelen közterületeket, ezek nem képezték az ingatlannyilvántartás tárgyát, mert a közjavak körébe estek, amik 10

11 forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképtelenek voltak. Ezen intézmény a magyar jogrendszerben betöltött szerepe miatt egy másik dolgozat témája lehetne, itt nem tudom megfelelően bemutatni sem a működését, sem a változásit, sem az bevezetésének szükségességét és előzményeit. A telekkönyvi birtok fogalmát Sárffy, az OPTK a alapján így írja le:..ha a dolog ingatlan és ha nyilvános könyvek léteznek, a birtokjog kizárólag azt illeti, aki, mint annak birtokosa be van jegyezve Optkv telekkönyvi elbirtoklást, az a szabályozza. A kiegyezésre visszás helyzet áll elő: ingatlanjogunk, földbirtokrendszert érintő szabályozásunk írott, ezzel szemben a forgalmi élet igényeit kielégítő szabályozás alig létezett. Tulajdonképpen a bírói gyakorlat töltötte be a jogalkotó, jogalkalmazó, jogfejlesztő tevékenységet. Megkezdődött a Magyar Polgári Törvénykönyv előkészítése, s bár ezek jelentős sikert nem könyvelhettek, el hisz nem született meg a törvény, de mégis hozzá járultak a tudományos munka fejlődéséhez. 11 Melyek egyrészt az 1928-as Magánjogi törvényjavaslatról, másrészt a Szladits Károly által szerkesztett Magyar Magánjog I VI. kötetéről, ami között jelent meg. Fontos tisztázni, hogy a magyar bíróságok a Magyar Általános Polgári Törvénykönyv Tervezete megjelenéséig e jogszabály alapján jártak el és fokozatosan álltak át az új jogszabályok alkalmazására. Komoly jogvitákat szült, hogy a telekkönyvi elbirtoklás működhet e. A bekebelezésnek eredetileg érvényesen kell eszközöltetnie. Az eredeti érvényes bekebelezésnek pedig bizonyos kellékei vannak, melyeknek a teljes joghatályú telekkönyvi jogszerzés szempontjából okvetlenül fenn kell forogniok. Ezek a kellékek vonatkoznak egyfelől a bekebelezés alapját képező jogcímre, másfelől a tulajdonjogot átruházó jogelőd tulajdonosi minőségére és végül a bejegyzési eljárás törvényszerűségére. 12 Telekkönyvön kívüli elbirtoklás. Aki valamely ingatlant 32 éven keresztül békésen és zavartalanul tartott sajátjaként birtokában: annak tulajdonát a telekkönyvi tulajdonossal szemben telekkönyvi bejegyzés 11 Csapó Orsolya: Az Állami és Önkormányzati Ingatlantulajdon helyzete, különös tekintettel az elbirtoklásra Ügyészek lapja 2002/ o 12 Dr. Szladits Károly: Magyar Magánjog. V. kötet, Budapest 1942, Grill Károly Könyvkiadó Vállalata. 11

12 nélkül elbirtoklással megszerezte. A királyi kincstárral szemben az elbirtoklás ideje 100 év, egyházak ellenében (ez kiterjeszthető minden jogi személyre) 40 esztendő. Mivel az Országbírói Értekezlet a visszaállított régi magyar jog elbirtoklási intézményét a tekintetben, hogy az az ingók és az ingatlanok szerint különbséget nem tett, változatlanul fenntartotta: az elbirtoklási idő számítására, a birtok mineműségére, az elbirtoklás tárgyára, alanyára nézve a accessio temporisra stb. ugyanazon szabályok állnak, melyek az ingó dolgok elbirtoklására vonatkozóan annak helyén előadattak. 13 Ezen kor jogszabályai alapján az elbirtoklási időt alábbiak szerint értékelték. A századfordulón elbirtoklással tulajdonjogot szerzett az, aki az ingatlant sajátjaként, békésen birtokolta. Ez az idő - mint fentebb kitértem rá az Államkincstárral szemben 100 év, az egyházzal szemben, 40 évre tehető. Ha az elbirtoklást szenvedő nem az Államkincstár és az Egyház volt, akkor ingatlant 32 év birtoklással megszerezhetett. A Tervezet szerint az ingókat és nem telekkönyvezett ingatlanokat elbirtokolja, aki azokat, mint sajátját bírja, mégpedig: 1. a jogszerű és jóhiszemű birtokos 3 év alatt; 2. a jóhiszemű birtokos 12 év alatt; 3. a rosszhiszemű birtokos 32 év alatt. A telekkönyvezett ingatlanokat minden birtokos tehát a rosszhiszemű is aki anélkül, hogy tulajdonjoga a telekkönyvben be volna jegyezve, mint sajátját 32 éven át birtokában tartotta, elbirtokolja. Azokat az ingatlanokat, melyek tulajdonával a tulajdonos felhagyott s ezt a telekkönyvi hatóságnak is bejelentette s a melyekre a község tulajdonjogát még be nem jegyeztette, minden birtokos 12 év alatt birtokolja el. A jogszerű birtokot a Tervezet a határozza meg. Eszerint jogszerű birtok forog fen, «ha a birtokos oly jogalapon szerezte a birtokot, amely a tulajdon szerzésére csak azért nem alkalmas, mert az átruházó nem volt tulajdonos*). Lényegileg azonos az Optkv ával 14 A nehéz eligazodás a hatályos jogszabályok és Magyarország helyzete között - mint említettem - a 13 Dr Kubowich Géza : Az elbirtoklás a Tervezetben Jogtudományi Közlöny 35 szám oldal 14 Dr Kubowich Géza : Az elbirtoklás a Tervezetben Jogtudományi Közlöny 35 szám oldal 12

13 jogtudósok és a bíróságok feladata volt. Több kodifikációs kísérlet közben az élet folyt a maga medrében, és mint alább látszik voltak értelmezési és alkalmazási nehézségek a birtok és a tulajdon megtartása és az elbirtoklásnál is. Pedig be kell látni, hogy nálunk, a hol a magánjogi intézmények nagyobb része nélkülözi a positiv törvényszabályokat, sokkal nagyobb jelentősége van a legfőbb bíróság kijelentéseinek, mint oly államokban, melyeknek rendszeres kódexük van. Hisz minálunk a bírósági gyakorlat majdnem az egyedüli jogalkotó forrás jogéletünk parlag mezején, az a joglétesítő közeg, melyből a manap fennálló és élő jog ismeretét meríthetjük, az iránt tájékozást szerezhetünk. Mi szükséges eme törvényes alapon az elbirtokláshoz? 1. Egy szolgalomalakzatnak tényleges gyakorlása, ez a szolgalombirtok (juris quasi possessioj. 2. Eme birtok jogszerű-, jóhiszemű- és valódisága (qualifikált birtok). 3. Eme minősített birtok tartama a törvényes időn át. 4. Mentesség minden megszakítástól (békés háborítatlan birtok.) Ha ezek a kellékek mind megvannak, akkor a tényleges szolgalomgyakorlás (birtok) átváltozik jogalapon nyugvó gyakorlássá, a szolgalombirtoklásból lesz szolgalomjog, elbirtoklás alapján. 15 A fenti példán is látszik, hogy az Osztrák Polgári törvénykönyv mit ír elő elbirtokláshoz. Szűkség van a birtokra, a jóhiszeműségre a törvényben meghatározott általam említett 32 évre és háboríthatatlanságra, azaz megszakítás mentes elbirtoklásra. A fenti eset egy telki szolgalom elbirtoklásáról szól, melyet a kúria ugyan elutasított, de indoklásában pont az elbirtoklás hiányára és az egy éven át nem használt szolgalomra hivatkozott. Nem tisztem és nincs is lehetőségem visszamenni az időben. Ezen dolgozat célja a jogforrásokon keresztül való bemutatása az elbirtoklás fejlődésének, mint bírósági határozat érdekesnek tűnik, hisz ezen ítélet indokolása és e cikk is betudja mutatni, milyen nehéz volt eligazodni ezekben az időkben és miért szerettek volna új Magyarországon alkalmazható egységes magánjogi kódexet több éven át elkészíteni. Az elidősülés vagy másnéven Birtokfogás semmi nem egyéb hanem: az uradalom megszerzésének olyan polgári módja, mely 15 Dr Katona Mór: Egy cúriai határozat bírálata Jogtudományi Közlöny sz. 13

14 szerint a törvényes bírásáltal a más jussa megszereztetődik vagy kitolódik 16 A szocialista rendszerben rövid idő alatt lezajlott az államosítás, köztulajdonba kerültek a termelőeszközök, városi lakóházak az ország nagy városaiban. A tanácsköztársaság tulajdonába ment át minden lakóház és hozzátartozó telek. Egyedül a a falusi lakóházak és néhány tisztviselő saját háza maradt magántulajdonban. A Forradalmi kormányzótanács rendelete Magyarország földje a dolgozók társadalmáé, s aki nem dolgozik, annak tulajdonában föld nem maradhat Megváltás nélkül állami tulajdonba ment át minden közép- és nagybirtok, felszerelésével, valamint mezőgazdasági ipari üzemeivel együtt. 2/2.1 AZ ÉVI IV. TÖRVÉNY A Polgári Törvénykönyvről augusztus 11-én kihirdették Magyarország első magánjogi törvénykönyvét az Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény - továbbiakban Ptk május 1 napján lépett hatályba. Ezen törvény 16 Czövek István: Magyar hazai polgári magános törvényről írt tanítások I-II Pest

15 rendelkezései tartalmazzák az elbirtoklás legfontosabb szabályait, ezen rendelkezéseket egészítik ki a joggyakorlat számára hasznosítható tartalommal eseti döntéseikben a bíróságok. Ekkor a norma szövege: 121 Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként 10 éven át birtokolja. A korábban említett bizonytalan jogi helyzetek megszűntetése érdekében jelentősen lecsökkentette az elbirtoklási időt, 10 évben állapítja meg az elbirtoklási időt, szakadatlan elbirtoklásként. A törvényszövegében meghatározásra került, hogy az elbirtoklás útján csak a sajátjaként birtokló szerez tulajdonjogot, míg a békés birtoklás követelménye helyett a szakadatlan birtoklás követelménye kerül meghatározásra. (2) Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot. (3) Nem lehet elbirtoklás útján tulajdonjogot szerezni olyan dolgon, amely társadalmi tulajdonban van, vagy az állam, illetőleg szövetkezet birtokából jogtalanul került ki. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra az ingó dolgokra, amelyek a személyi tulajdon szokásos tárgyai. (4) Ha az elbirtokló tulajdonjogát a telekkönyvben nem jegyezteti be, tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon a telekkönyvben bízva ellenérték fejében jogot szerzett 122 Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült. Az ingókra és ingatlanokra vonatkozó szabályozás esetében az elbirtoklásnál nem találunk nagy különbséget, csupán az időtartam ami különbözik. Itt tartom fontosnak megemlíteni, hogy a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló évi 11 számú törvényerejű rendelet a következőket írja a határidő számításról: 3. (1) A napokban megadott határidőbe a kezdő napot nem kell beleszámítani. avagy számításánál fogva megfelel a kezdő napnak; ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le. 15

16 (2) A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél 80. A PTK hatályba lépésekor folyamatban lévő elbirtoklás esetén a jogszerzéshez további tíz év szükséges, kivéve, ha az elbirtoklási időből ennél kevesebb van hátra. Tehát a rendelet egyértelművé teszi, hogy az elbirtoklással kapcsolatos határidők számítása esetén az elbirtoklási időt a Törvénykönyv hatálybalépésétől kell számolni. ELBIRTOKLÁSI IDŐ VÁLTOZÁSA Az új birtokos a saját elbirtoklásának idejéhez a Ptk a alapján csak akkor számíthatja hozzá azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült, ha az elődje elbirtoklás útján még nem szerezte meg a tulajdonjogot. Az elbirtoklási idő számításánál figyelembe lehet venni az előző birtokos birtoklásának idejét is, ha az előző birtokos még nem szerzett tulajdonjogot, így az elbirtoklási idő rövidebbé válik az új birtokosnál. Szeretnék itt bemutatni röviden egy bírósági eljárást, mely híven tükrözi, hogy maga az idő még nem feltétlenül elég az elbirtoklással való tulajdonszerzéshez. Tényállás röviden: Felperesek a perrel érintett ingatlan ½-1/2 arányában tulajdonosai a perrel érintett ingatlannak, alperesek a szomszédos ingatlan tulajdonosai, melyet a felperesek tulajdonszerzésekor még egy ebben az ügyben nem félként eljáró harmadik személy tulajdonosa volt. Felperesek keresetükben a két ingatlan között húzódó telekhatár megállapítását kérték, mert álláspontjuk szerint alperesek a teljes telekhatáron 90cm széles területrészt elfoglaltak. Alperesek birtokvédelmet kértek és elzárkóztak a kérdéses terület átadásától. A legfelsőbb bíróság az első fokon eljáró bíróságot új eljárásra utasította, mivel a Régi PTK 121. (4) bekezdése szerint ha az elbirtoklás feltételei fennállnak de csak a föld egy részére, a tulajdonszerzés feltétele a föld oszthatósága, ezen kérdés pedig közigazgatási eljárás keretében tisztázható. Az alperesek ugyan a másodfokú eljárásban beszerezték a 16

17 megfelelő engedélyt, de az ügyben nem álltak fenn olyan bizonyított adatok, hogy az elbirtoklási idő leteltekor (melybe beleszámít az előző tulajdonos ideje is) milyen valós tulajdonviszonyok álltak fent. Ezek alapján tisztában kell lenni, hogy maga az idő nem elég hivatkozási alap az elbirtoklás megtörténtéhez, hisz mint a BH számú bírósági eljárásnál is látszik, az időn kívül a tulajdonjogi viszonyokat és az ingatlan megoszthatóságát is figyelembe kell venni a végső döntéshez, jelen esetben nem lehetett megállapítani, hogy mikortól lett a telekhatár módosítva, ezért a törvény által megadott 15 év elbirtoklási idő nem számítható ki. 17 A jogszabály megjelenésénél látható, hogy az elbirtoklás tárgyát nem bontja meg, nincs benne ingó és ingatlan külön szabályozva. Mindkét dologi forma esetében elmondhatjuk, hogy eredeti szerzési módnak minősül. Az elbirtoklás tárgya csak forgalomképes dolog lehet, nem lehet elbirtokolni birtokba nem vehető dolgokat sem az állami önkormányzati tulajdonba tartozó kizárólagos dolgokat sem. Nem lehet elbirtoklás tárgya bűncselekménnyel, egyébként erőszakos úton szerzett dolog. Érdekes hogy sem a jogos birtoklás sem a jóhiszeműség hiánya nem zárja ki a sikeres elbirtoklást. Sikeres elbirtoklásnak két általános feltétele van a PTK szerint. Az egyik az elbirtoklási idő, a másik hogy a dolgot az elbirtokló sajátjaként birtokolja. A római joggal ellentétben itt feltétel, hogy jóhiszeműen birtokolja a birtokos a dolgot....a puszta használat, ha ahhoz nem társul olyan megnyilvánulás, amely a sajátként való birtoklást objektív módon (külsőleg) kifejezi, elbirtokláshoz nem vezethet. Ilyen objektív megnyilvánulás lehet pl. a hatóságok előtti önálló fellépés, a más személyek előtt tett kijelentés, az előttük vagy velük szemben tanúsított magatartás, vagy az is, hogy a birtokos viseli az esetleges közterheket. (P. törv /1975. sz., BH 1975/11. sz. 509.). Még a szocialista tulajdoni viszonyokat tükrözi, hogy gyakorlatilag kizárja az elbirtoklást szövetkezeti és állami tulajdonon től indult egy folyamat, ami 1950-es évek közepéig tartott, ezt államosításnak 17 BH

18 nevezték, Február 17-én törvényerejű rendelettel szüntették meg a házingatlanok magántulajdonjogát as évektől már bizonyos házingatlanokat visszaadtak, az államosítás során elvett ingatlanok forgalomképességének visszaállítását 1989-ben a rendszerváltozás, a privatizáció, termőföldek esetén a kárpótlás hozta meg. Ehhez a gondolatmenethez tartozik, ahogyan a szocialista rendszer elindult a felbomlás felé, a nagy közös állami tulajdonok privatizálása megindult, a törvény alkotók módosították a PTK elbirtoklást kizáró rendelkezéseit. A hatályban állása alatt meglehetősen sokszor módosított törvény dolgozatom szempontjából fontos változása az évi XIV. törvény volt. Eddig a napig nem tette lehetővé, hogy a társadalmi tulajdonban álló dolgokon elbirtoklás valósuljon meg. Ezt június. 09. napjától megszakítás nélküli elbirtoklás esetén 10 év időtartam alatt el lehetett birtokolni állami ingatlant. Az elbirtoklás idejét ingatlanok esetében 15 évre módosították. Ez a szabályozás május 31-én lépett hatályba. Itt szeretném ismertetni, a Kúria Pfv.I /2010 számú határozatát, mely érinti a fenti törvényi változást. Tényállás: I rendű felperes és egykori házastársa 1971 májusában adásvételi szerződéssel megszerezte a perbeli ingatlan ½ -ed tulajdoni hányadát. I. rendű felperes óta, másodrendű felperes 1962 születése óta - az ingatlanban lakik. Az ingatlan másik felére eltartási szerződésben állapodtak meg az ingatlan tulajdonosának jogelődjével, melyet nem foglaltak szerződésben így halálakor törvényes örökös hilyán az ingatlan kérdéses tulajdoni hányadát az állam szerezte meg. Felperesek az ingatlan egészét használták, minden közüzemi díjat és a felújításokat is ők fizették, az állam - illetve a kezelő önkormányzat - nem járult hozzá anyagilag semmihez. Az alperes Önkormányzat törvény erejénél fogva évben megszerezte az állam ½-ed tulajdonjogát év szeptember 16-án az illetékes földhivatal a tulajdonjog változást bejegyezte. Felperesek kérésére 2008 év május 20 napján az illetékes Önkormányzat a tulajdoni hányadot forintért megvételre kínálta, de ezt az összeget nem fogadták el. Felperesek a bíróságot keresetükben arra kérték, hogy alperes ingatlanon fennálló ½ arányú tulajdonjogát közöttük egyenlő arányban elbirtoklás jogcímén 18

19 megkapják. Az első fokon eljáró bíróság keresetüknek helyt adott az elbirtokási időt elsőrendű felperesnél június 9-től számítva, másodrendű felperesnek a jogelőd édesapa idejét is beszámítva szintén a fenti dátumtól 15 év elteltével 2006 év június 10 napjával az elbirtoklást megállapította. Másodfokon eljáró bíróság a régi Ptk 124 (1) bekezdés b pontjának értelmezése szerint a felperesek keresetét elutasította. Megítélése szerint az alperes tulajdonjog bejegyzési iránti kérelme tulajdonosi rendelkezésnek minősül, így az elbirtoklást ez a cselekmény megszakította. Ezek alapján a fenti dátumtól kell az elbirtoklási időt újra számolni, így a törvényben előírt 15 év a per indításáig nem telt el. A Legfelsőbb Bíróságnak már csak abban a kérdésben kellett állást foglalnia (tekintettel a felülvizsgálati eljárás szabályaira) hogy a másodfokon eljáró bíróság a jogszabálynak megfelelően állapította e meg, hogy az alperes ingatlan bejegyzés iránti kérelme megszakítja e a Ptk 124 (1) bekezdés b pontjának értelmében az elbirtoklási időt. Mivel ezen paragrafus utal a régi Ptk 122 -ára amely eltérést nem engedő felsorolást tartalmaz, így a Legfelsőbb Bíróság a másodfokon eljáró bíróság határozatát hatályon kívűl helyezte és az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Jelen esetnél szerintem helyesen alkalmazta az eljáró bíróság az állami tulajdon privatizációjára létrehozott jogszabályt. Amig a felperese nem adta be az ingatlan nyilvántartáshoz a kérelmét, mely szerint tulajdonjog bejegyzését kéri végig vélelmezhető hogy végelegesnek tekintette a birtoklást. Az alperese bejegyzési kérelme pedig valóban nem felel meg a tulajdonnal való rendelkezés kitételének évi XIX. törvénnyel módosították az elbirtoklási határidőt, hisz a szocialista rendszerben államosított ingatlanok elbirtoklása nagy terhet jelentett mind az államnak, mind a közigazgatási szerveknek. 1 A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 121 (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 18 Kúria Pfv.I /

20 (1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében tíz éven át szakadatlanul birtokolja. Az Alkotmánybíróság a 27/1991 (V.20) határozatával megsemmisítette azokat az államigazgatási szabályokat, amelyek alapján még ma megállapítható lehetne, hogy meghatározott ingatlanok állami tulajdonba kerültek, Az elbirtoklás általános szabályai irányadók ezen ingatlanokra. 19 Az esetek többségében a birtokosnak per útján kellett érvényesíteniük tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmüket. Az évi IV. törvényt megelőző magyar jogi szabályozás sem követelte meg az elbirtokló részéről a jóhiszeműséget, ellentétben az osztrák Polgári Törvénykönyvvel, ahol ez feltétele volt az elbirtoklásnak. A korábbi jogi szabályozásnak, - melyet változatlanul megtartott a mai szabályozás - az oka azzal volt magyarázható, hogy a magyar jogban az általános elbirtoklási idő 32 év volt, míg az osztrák jogban mindösszesen 3-6 év. 2/2.1 NYUGVÁS ÉS MEGSZAKADÁS Az évszázadok alatt meglévő nyugvás és megszakadás eseteit a törvény ezen vonatkozásban a következőképen taglalja. 123 Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra. Az elbirtoklás egyik elve szerint, a tulajdonos nem érdemel jogvédelmet, ha jogával meghatározott időn belül nem él, azonban ha a tulajdonos tulajdonjogát alapos és menthető okból nem gyakorolja, jár neki a védelem. Ezért írja elő a Pk az elbirtoklási idő nyugvását. Nyugvásról akkor beszélünk, ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolja. A nyugvás 19 27/1991 (V.20) AB 20

21 joghatása az hogy az akadály elhárulásáétól számított egy évig a dolgot nem lehet e tulajdonostól elbirtokolni. Ezt abban az esetben is alkalmazni kell, ha az elbirtoklási időből már csak kevesebb, mint egy év van hátra. A nyugvás joghatása tehát az, hogy az akadály elhárulásától számított egy évig nem lehet elbirtokolni a dolgot. Megszakad az elbirtoklás, ha a birtok visszaszerzéséért fellép a tulajdonos. A dolog kiadására (ingatlan esetén annak birtokba adására) történő szóbeli felhívás az elbirtoklási idő folyását nem érinti. A bírói gyakorlat az elbirtoklást megszakító ilyen igény érvényesítésének ismeri el a keresetindítást meghaladóan azt is, ha a tulajdonos birtokvédelemért a jegyzőhöz fordult, azaz birtokvédelmi eljárást indít. Megszakad az elbirtoklás akkor is, ha a tulajdonos a dologgal rendelkezik, azaz a tulajdonosi részjogosítványát gyakorolja. Vagy ha a birtokos a dolgot elveszíti, kikerül a birtokból. Az elbirtoklás megszakadását a tulajdonos vagy a birtokos megszakíthatja felszólítással, keresetindítással, illetve a dologgal való rendelkezéssel. Ebben az esetben a megszakadás eredménye, az akadály elhárulásától számítva az elbirtoklás újból kezdődik és az addig eltelt idő nem számít bele. Az első szabály kizárja a haszonélvező és bérlő elbirtoklását. Mindazon birtokosok, akik meghatározott jogcím alapján birtokolnak, ki vannak zárva az elbirtoklásból. Abban az esetben, ha ezen jogcímek megszűnnek (bérleti szerződés lejár és a bérlő birtokban marad) a jogcím megszűnésétől számítva elkezdődhet az elbirtoklás. Ptk.124. (1) Az elbirtoklás megszakad, ha a) a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja, vagy eziránt bírósághoz fordul, b) a tulajdonos a dologgal rendelkezik (112. ), c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetőleg egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza. (2) Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik. a következetes bírói gyakorlat szerint nem szakítja meg az elbirtoklást az olyan esemény, amely az ingatlannal kapcsolatos jogok tekintetében 21

22 jogszabály rendelkezése alapján eredményez változást (pl. a tulajdonjog törvényes örökléssel történő megszerzése és annak bejegyzése), ez ugyanis a jogszabály rendelkezése, nem a bejegyzett tulajdonost megillető rendelkezési jog gyakorlása. Az elbirtokló sajátjakénti" birtoklásával szemben kizárólag a tulajdonos saját tulajdonosi rendelkezése alkalmas a tulajdonszerzésre vezető elbirtoklási folyamat megszakítására. Mindezekre figyelemmel nem tévedett a másodfokú bíróság abban, hogy a IV. rendű alperes törvény által előírt bejelentési kötelezettségének teljesítése nem szakította meg az ingatlan elbirtoklását..az ingatlan esetleges cseréjére vonatkozó levélváltás, előzetes tájékozódás önmagában nem alkalmas az elbirtoklás megszakítására, ezért a jogszabályoknak megfelelően állapította meg, hogy a felperes szakadatlan birtoklása az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére vezetett (Ptk (1) bekezdés).. 20 Az elbirtoklónak nem kell abban a tudatban birtokolni, hogy a dolog az övé, elég ha birtoklását véglegesnek tekinti. Az elbirtoklás is lehet célja a birtoklásnak, de az ingatlan használata során külsőleg is kifejeződésre kell jutnia a birtoklásnak. Fontos még megemlíteni, hogy az elbirtokló nem csak magánszemély lehet. Mindaz aki jogképes és szerzési képességgel rendelkezik lehet elbirtokló, így akár az állam vagy egy jogi személy is. Ezen tétel visszafelé is igaz, tehát nem csak magánszemélytől, hanem bármely tulajdonostól lehet elbirtokolni. Ingatlanok esetében van néhány eltérő rendelkezés. Először fontos szabály, hogy ingatlant elbirtokolni nem lehet abban az esetben ha az elbirtoklás törvényes feltételei csak a föld egy részére állnak fent, és a föld nem osztható fizikailag. Tehát az elbirtoklónak rendelkeznie kell egy olyan hivatalos papírral, mely igazolja, hogy a föld fizikailag osztható. Ezt a helyi önkormányzat illetékes osztálya, vagy a kormányhivatalok adják ki. Másik fontos szabály, hogy a bírói gyakorlat szerint egy ingatlan eszmei hányada nem, elbirtokolható, tehát új tulajdonközösség nem jöhet létre főszabály szerint. A már meglévő tulajdonközösségekben a tulajdonostárs elbirtoklása nem kizárt, ilyen esetben azonban fokozott 20 Pfv.2018/2013/10 22

23 szigorúsággal kell vizsgálni az elbirtoklás törvényes feltételeinek meglétét. 21 Az egységes tulajdonlás mellett érvelő bírói gyakorlattal szemben a 2000-es évek végének ingatlanforgalmi viszonyai megkívánják azt, hogy az elbirtoklását állító tulajdonostárs az ingatlan egy természetben elkülönített részének megfelelő tulajdoni hányadát megszerezhesse akkor is, ha az ingatlan természetben nem megosztható, de az elbirtoklás feltételei fennállnak. Nem érdektelen, hogy a Legfelsőbb Bíróság eseti határozataival irányított ítélkezési gyakorlat az ingatlannak térmértékkel vagy más módon történő körülírásával megjelölt része tulajdonjogának átruházása esetén nemcsak akkor ismeri el a szerződés érvényességét, ha az ingatlan - az építésügyi hatóság engedélyével - megosztható, hanem akkor is, ha - akár utólag - megállapítható, hogy a felek szerződési akaratával nem ellentétes, hogy közös tulajdonosokká váljanak. Ingatlanok esetében 22 A dologgal kapcsolatos szabályok összefoglalva az elbirtoklás szempontjából a következők ebben a törvényben: Ha dolog csak egy része az elbirtoklás tárgya és adott esetben a föld nem megosztható, úgy nem lehet elbirtokolni, tehát ha fizikailag nem osztható az ingatlan akkor kizárt az elbirtoklása csak az egészet lehet ilyen jogcímen megszerezni. A bírói gyakorlat szerint új tulajdonközösség nem jöhet létre elbirtoklással. A már meglévő tulajdonközösségben a tulajdonostárs elbirtoklása viszont nem kizárt. Elbirtoklás az ingatlan-nyilvántartásban nincs bejegyezve, míg maga a tulajdonszerzés meg nem történt, így ebben a tekintetben az ingatlan-nyilvántartást tekinthetjük nem hiteles forrásnak is. 2/2.2 INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSBAN AZ ELBIRTOKLÁS MEGJELENÉSE Ingatlanok esetében az ingatlan nyilvántartás tartalmazza az ingatlan tulajdonosát, és más egyéb fontos adatokat. Ennek volt elődje a 21 PK4 számú állásfoglalás. 22 Legfelsőbb. Bíróság. Pfv. I /

24 fentebb már általam említett Telekkönyv, mely 1855-től a mai ingatlan nyilvántartás évi 31 törvényerejű rendelettel történő bevezetéséig tartott. Az ingatlan nyilvántartás mint közhiteles adatbázis a forgalom biztonságát szolgálja, éppen ezért a jogalkotó érdeke, hogy az elbirtoklót rákényszerítse a nyilvántartásba vételre. Az elbirtoklás eredeti szerzési mód lévén az ingatlan nyilvántartáson kívül is tulajdonjogot keletkeztet, így elbirtokló bejegyzés nélkül is tulajdonossá válik. Az ingatlan nyilvántartásról szóló Évi CXLI tv Március 14 napjáig hatályos rendelkezései szerint a 5 (3) A jóhiszemű szerző javára az ingatlan nyilvántartást - az ellenkező bizonyításig az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságtól eltér. Az ingatlan-nyilvántartás eljárásban jóhiszemű jogszerzőnek minősül az. Aki az ingatlan nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot március 15 napjától hatályos szabályozás 5 (2) (2) Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az ingatlan-nyilvántartásból törölt ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az nem áll fenn. Az elbirtoklással való tulajdonszerzés a törvény rendelkezése alapján jön létre, ezért is nevezik ingatlan nyilvántartáson kívüli tulajdonnak. Az ingatlan nyilvántartás deklaratív hatású. 5:175. [Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző jogállása] (1) Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy vagy az ingatlan-nyilvántartásban feljegyezhető tény jogosultja a szerzett jogát, illetve a feljegyezhető tényt nem érvényesítheti az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagy az őt bejegyzési igénnyel rangsorban megelőző, jóhiszemű szerzővel szemben. (2) Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett jogot és fel nem jegyzett tényt a jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző, valamint bejegyzési igénnyel rangsorban előbb álló, jóhiszemű jogszerzővel szemben nem lehet érvényesíteni. A jóhiszemű szerző jogvédelme az ingatlan-nyilvántartási állapot függő jogi helyzetére utaló tény feljegyzése esetére nem terjed ki. 24

25 A rendelkezés célja, hogy a birtokló mielőbb kérje tulajdonjogának bejegyzését az ingatlan nyilvántartásba, ezzel csökkentse az ingatlan nyilvántartás és a tényleges állapot közötti eltérést. Az elbirtokló az elbirtoklási idő elteltével az ingatlan nyilvántartáson kívül tulajdonjogot szerzett. Nem illeti meg védelem azzal szemben aki az ingatlan nyilvántartásban megjelölt tulajdonossal jóhiszeműen és visszterhesen kötött szerződést, alapított jelzálog jogot vagy haszonélvezeti szolgalmat szerzett. A bírói gyakorlat az ingatlannyilvántartásban bízva ellenérték fejében tulajdont szerzőt részesíti védelemben, amennyiben eljárása jóhiszemű volt. 23 (3) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultak személyazonosító és lakcímadatai tekintetében a személy- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak. A PK 6. számú állásfoglalásában foglaltak szerint az elbirtoklás eredeti tulajdonszerzés-mód, amely nem csak jogcímet ad a tulajdonjog megszerzésére, hanem a törvényszerűen befejezett elbirtoklás ténye tulajdonjogot létesít az elbirtokló javára valamint a volt tulajdonos szempontjából megszűnteti a tulajdonjogot. Ennek megfelelően mondta ki a Legfelsőbb Bíróság 24 eseti döntésében, hogy az ingatlannyilvántartási jogszabályok nem tesznek különbséget a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok tekintetében a tulajdonjog megszerzésének jogcímei szerint, ezért az elbirtoklással történt tulajdonszerzés esetén a tulajdonjog bejegyzésének teljes bizonyító erejű magánokirat alapján is helye van. Az ingatlan-nyilvántartás szabályaiból sem következik, hogy elbirtoklással szerzett tulajdonjog bejegyzésére csak jogerős bírósági ítélet alapján kerülhetne sor (Kfv. VI /2001/4.). Az Inytv. 26. (4) bekezdése is utal a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozatra. 25 De az ellenértékkel szerző jóhiszemű harmadik féllel szemben az elbirtokló nem hivatkozhat tulajdonszerzésre ezért Neki is érdeke hogy tulajdonjoga bejegyzésre kerüljön. A földek esetében bonyolultabb az 23 Zahoránszkyné Dr Ungvári Ilona Mercedes: Az elbirtoklás törvényi szabályozása a változások tükrében, figyelmmel az elbirtoklás megállapításra vonatkozó perek gyakorlati kérdéseire. Budapest, 24 Leg. Bír. Kfv. IV / Legfelsőbb Bíróság. Kfv. IV /

26 elbirtoklás megállapítása hiszen volt közben egy kárpótlási törvény és az ott megszerzett földeket addig nem kizárólag a szövetkezetek használták. A magyar bíróságok szerintem helyesen kialakították azt az álláspontjukat, hogy a kárpótlási liciten mind az elbirtokló mind az új tulajdonos tudott licitálni, ezért a kárpótlás jogcímén szerzett az 1991 évi XXV törvény alapuló birtoklást nem lehet elbirtoklás jogcímén megszerezni. Itt idézem be az erre vonatkozó Legfelsőbb Bíróság határozatát. Az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló, a tulajdonviszonyok rendezése érdekében hozott évi XXV. törvény (Kpt.) 15. -ának (1) bekezdése akként rendelkezett, hogy a kárpótlás termőföldben történő biztosítása érdekében a szövetkezet vagy jogutódja a 12. (4) bekezdésében említett értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül a okban foglalt rendelkezéseknek megfelelően kijelöli azt az e törvény kihirdetése napján a tulajdonában vagy használatában álló földterületet, amelyet a 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alapján szerzett meg. Amennyiben a szövetkezet a kijelölési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az e törvény alapján megszerzett, s a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld mennyiség teljes egészében kijelöltnek tekintendő. A (2) bekezdés rendelkezése szerint az (1) bekezdés alapján kijelölt termőföldterületre a kárpótlásra jogosultakat vételi jog illeti meg. A Kpt. fenti 15. és 16., valamint a 18. és 20. -ában meghatározott földnek az ott megjelölt árverés céljára történő elkülönítéséről a szövetkezetekről szóló évi I. törvényt hatályba léptető és az átmeneti szabályokat megállapító évi II. törvény 13. -ának (2) bekezdése rendelkezik. A földalapok elkülönítésének ellenőrzése céljából létrehozandó fórumok kialakítását az átmeneti törvény 20. -ának (1) bekezdése, ennek tevékenységét, valamint az ezzel kapcsolatos jogorvoslat lehetőségét az átmeneti törvény 21. -a szabályozza. A hivatkozott szabályok egybevetéséből az állapítható meg, hogy az egyes mezőgazdasági földterületeknek a különböző földalapokba történő sorolása igazgatási úton az Országos Kárrendezési és Kárpótlási 26

27 Hivatalnál volt jogorvoslati kérelemmel támadható, illetve a hivatal jogerős határozata bírósági felülvizsgálatát lehetett kérni, a határidők megfelelő betartása mellett. Az a földalap, amelyet különböző, jogszabályban meghatározott igények kielégítése érdekében ki kellett alakítani a törvény szóhasználatának megfelelő elkülönítést követően függetlenedett azoknak a földrészleteknek a korábbi jogi helyzetétől, amelyek a jogerősen lezárt igazgatási eljárás eredményeként a földalapba kerültek. Ez egy olyan sajátos jogi helyzetet eredményezett, hogy az ilyen földalapból jogszerűen megkapott földterület vonatkozásában a föld korábbi tulajdoni helyzete már nem vizsgálható. Ugyanezt a kérdést a földalapból jogszerűen részesítettek vonatkozásában az Alkotmánybíróság a 15/1993. (III. 12.) számú határozatában úgy fogalmazta meg, hogy a kárpótlás nem az eredeti jogalapon jár, maga a kárpótlási törvény szolgál jogalapként. A törvényhozó megteheti, hogy az "egyedi kiegyenlítés helyett az átalakulás egészét tekintő osztó igazság alapján rendezze a volt tulajdonosok kárpótlását. Ez a megoldás nemcsak a részleges kárpótlást teszi megengedhetővé, hanem azt is, hogy a kárpótlási törvényhozás az eredeti jogcímektől teljesen függetlenítse a kárpótlást." Mindez összességében azt jelenti, hogy a kárpótlási árverésen licitálás alapján szerzett termőföld tekintetében, mint törvényen alapuló tulajdonszerzéssel szemben - amely egyben visszterhes szerzésnek minősül -, az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett elbirtoklásra, a Ptk ának (5) bekezdésére is figyelemmel, eredménnyel hivatkozni nem lehet. (Legf. Bír. Pfv. I /1998. sz.) 27