Kutató diákok írásai II.

Átírás

1 1

2 Kutató diákok írásai II. GENERÁCIÓK HANGJA TANULMÁNYOK PTE BTK Neveléstudományi Intézet Pécs,

3 A kötet szerkesztője Havancsák Alexandra A sorozat szerkesztője Bálint Ágnes Lektor Bálint Ágnes, Vörös Katalin Felelős kiadó Ambrusné Kéri Katalin Kiadó PTE BTK Neveléstudományi Intézet Borítóterv Szilágyi Heléna ISBN A tanulmányok tartalmáért a szerzők felelnek. A szerkesztő munkáját a TÁMOP A/ Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. PTE BTK Neveléstudományi Intézet Szerkesztő, szerzők 3

4 Tartalomjegyzék Havancsák Alexandra: Életreform mozgalom, és a nemi nevelés avagy Neill szabadiskolájának nézetei és a szexuális és az erkölcsi nevelésről... 5 Hegedűs András: Várkonyi Nándor az írás és a könyv történetéről Jenák Ildikó: A magány problémakörének feldolgozása serdülő szerzők School AU fanfictionjeiben Simon Attila: Élő költők társasága. Irodalom szakköri Modul Sütő Éva: A Facebook és a Z generáció kapcsolatának vizsgálata a 9. évfolyamos szakképző iskolások körében, 2013-ban Szabad Klaudia: Hogyan választ párt a Z-generáció? Szeitz Kata: Hallgatók pedagógiai nézeteinek feltárása filmrészletek segítségével Covic Anna: A harmadik nyelv sikeres elsajátításának faktorai

5 HAVANCSÁK ALEXANDRA Életreform mozgalom, és a nemi nevelés avagy Neill szabadiskolájának nézetei és a szexuális és az erkölcsi nevelésről 1 Ahogy a huszadik század egészében, úgy a két világháború közötti időszakban a nevelés ügyét jelentősen meghatározták a nevelés és oktatás folyamatát megreformálni kívánó törekvések. Az életreform mozgalom kialakulása a tizenkilencedik század második felében, alapvetően Európában kibontakozó átalakulásokhoz kötődik, melynek gyökerei sokkal korábbra nyúlnak vissza akár egészen a felvilágosodásban és az ipar forradalomban induló társadalmi-gazdasági változásokig, melyek egy új társadalmi szerkezethez és életszemlélethez vezettek. Ezen eszmék teljes egészét magába foglalta az életreform mozgalomnak a felmerült problémákra a városodásra, a városiasodásra, a modernizálódó és a konzervatív társadalomnak az egymáshoz feszülésére adott válasza. E mozgalom egészében ugyanakkor megfogalmazódnak a nem csak a modernizálódásra utaló elemek, hanem a régi például az antik korokhoz való visszanyúlás igénye is. Ezek az elemek jól kirajzolódnak az életreform mozgalom sarkalatos irányzataiban festészet, szobrászat, testkultúra, tánc, nevelés. Jelen tanulmány témáját a nevelésügyi vonatkozások adják, így fontos megemlíteni, hogy ezen tudományterületen a reformmozgalmak leképeződését a reformiskolák módszertanában, továbbá főként a gyermekről és a nőről alkotott modernizálódó nézeteknek az összességében látják, melyek jól körvonalazódnak a hazai és a nemzetközi neveléstörténeti kutatásokban is. Erről Németh András a következőképpen ír : a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveitől kezdődően (az egyes országokban némi fáziskülönbséggel) létrejött egy új civilizációs alapzat, olyan vezető ideológiák és gondolkodási módok rendszere, amelyek az emancipáció különböző felfogásaival kísérletezve az egyének, az individuumok, az emancipált szuverén emberek világát próbálták fölvázolni. Ezek a kísérletek természetesen önmegvalósítási akciók voltak, de emellett teljes joggal társadalmi reformként is értelmezhetők. 2 5 Tehát a reformtörekvések nem értelmezhetőek sem csupán globális sem csupán lokális szemléletként, ugyanúgy megjelennek benne a társadalmi törekvések, mint az individuálisak. A törekvések szűk csoportokból például művésztelepek, kísérleti iskolák indulva néhány évtized alatt végigsöpörtek a világon, és nyomaikat otthagyták, hogy a mai kor embere is felismerhesse. A 1 A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP A/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretei között valósult meg. 2 Németh,

6 nevelési eszmék beépültek mind az informális mind a formális nevelés színtereibe, a művészeti irányzatok arculatát pedig meghatározta a modern balett vagy épp a modern képi ábrázolás. A mozgalomnak olyan neves képviselői voltak, mint Rudolf Steiner, aki iskolát alapított, Isadora Duncan táncművész, Hermann Hesse író, Carl Gustav Jung pszichológus, Max Weber szociológus. Vincze László kutatásai során több ízben is foglalkozott a nemi nevelés tárgyával ben megjelent könyvében a rousseau-i tanoktól vezeti végig a szexuális nevelés történetét, bemutatva a kérdéskör eszményének folytonosságát, vagyis azt, hogy a már Rousseau-nál jelenlevő szabadság, nemi kérdések milyen változásokkal vonulnak végig a neveléstörténeten. 3 Az életreform mozgalomról és a reformpedagógiák kialakulásáról általában A felvilágosodás korában élő és alkotó svájci származású Jean-Jacques Rousseau ( ) munkássága mindmáig meghatározó jelentőségű a nevelési kérdések tudománytörténetében. Vissza a természethez jelmondatával megalapozta az életreform eszmék kiindulási pontját. Az életreform mozgalom tárgyalása kapcsán kikerülhetetlen, hogy sorra vegyük Rousseau filozófiájában azokat a gyökereket, melyek elvezettek egészen az életreform-törekvések gondolatvilágához. Elhíresült mondatának hátterében nem az eredeti állapotok visszaállítása fogalmazódik meg célként, hanem azokat a dolgokat igyekszik megmenteni, amelyek még magukban hordozzák a természet lényegét. Az embert alapvetően jónak tartja, akit a társadalom változásai a benne meglévő egyenlőtlenségek hatására tesznek rosszá, ezért tanácsokkal igyekszik segíteni. Mivel a társadalom az egyenlőtlenségeket csupán újratermelni képes, így a legjobb megoldásnak a természethez való visszatérést látja. 4 A természethez való visszatérés, a társadalomtól való elvonulás megfogalmazódásában rajzolódik ki a legtisztábban Rousseau és az életreformerek közötti kapcsolódás. A természet közelségéhez visszatérő mindennapi életvitel, és a társadalomtól való eltávolodás, illetve a természetben való nevelés az életreform-törekvések legmeghatározóbb célkitűzése lett. Rousseau ugyanúgy, ahogy az életreformerek is, a gyermeket alapvetően jónak, bűntelennek és tisztának gondolta, s a gyermekkort mint sajátos, meghatározó életszakaszt tartotta számon. Ezáltal járultak hozzá a gyermekség teljességének megéléséhez, így a gyermekszoba, a gyermekbútorok, a gyermekirodalom megteremtéséhez és elterjedéséhez. A gyermekek 3 Vincze, Rousseau,

7 nevelése kapcsán mindennél fontosabbnak tartották a szülői gondoskodás fontosságát. Lényeges szerepet kapott az ember de főként a gyermek életében a természet, a szabadban eltöltött idő felértékelődött. A rendszeres sportot éppúgy fontosnak vélték, mint az önfeledt játékot vagy a természetes kíváncsiság kifejlesztését. Az életkor előrehaladtával, úgy vélték, lényeges a megfelelő vallásos és szexuális nevelés. Rousseau és az életreformisták nézetei között azonban eltéréseket is találunk. Ezek között jelentősnek nevezhető a nőkről alkotott felfogás. Az életreform-mozgalmai közé tartoznak a női emancipációért, az egyenjogúságért folytatott küzdelmek sokasága. Rousseau viszont a nőket alsóbbrendűeknek tartja, akik kiskorúak maradnak életük végéig, ezért eleinte apjuk, majd férjük uralma alatt kell élniük. Rousseau-tól elindulva számos filozófus, gondolkodó érvelt a hagyományos életmód valamilyen szempontú megújítása mellett, vagy vizsgálta a változások lehetséges okait. Az életreform mozgalmak egy része reformpedagógiák formájában jelentkezett. Németh András megfogalmazása szerint a reformpedagógia kulturális mozgalom, amely a munkásmozgalommal, a nőmozgalommal és a korszak szociálpolitikai mozgalmaival, illetve a nemzeti alapokon álló kultúrakritikával összhangban bontakozott ki. Létrejöttében rendkívül lényegesek az ifjúsági, a népfőiskolai mozgalmak, valamint a művészeti nevelés új alternatíváinak megjelenése. 5 Későbbi munkájában Jürgen Oelkers nyomán hangsúlyozza a reformpedagógia életreformhoz fűződő kapcsolatát. A reformpedagógiát nem tekinti önálló elméletet és gyakorlatot kialakító egységes társadalmi mozgalomnak, hanem olyan pedagógiának, amely a felvilágosodás gondolatvilágában gyökerező újkori nevelési elvekből táplálkozik, sőt szerinte újszerű nevelési gyakorlatot sem alakított ki, mivel a klasszikus pedagógia alapelveire épült. A reformpedagógia utóéletét a reformok megfelelő intenzitásának hiánya miatt nem tartja sikeresnek, úgy véli, nem beszélhetünk átfogó közoktatási reformokról. A reformpedagógiák eddigi fejlődéstörténete két alapvető szakaszra bontható. Németh András a reformpedagógiákról írott tanulmányaiban több ízben rámutat arra, hogy jelenleg a reformpedagógiák fejlődésének harmadik szakaszát éljük, hiszen napjainkban is működnek világszerte reformpedagógiai irányzatokat követő, vagy azokból táplálkozó oktatási intézmények, valamint az iskolaügy alakulására a reformpedagógiáknak jelentős befolyásoló hatása napjainkban is kimutatható. Az első szakasz a középpontjában a gyermeki szabadság megvalósítása állt, amelynek megvalósítását főként az egyes reformpedagógiai eszmék tűzték célul. A reformpedagógia az első világháború után világmozgalommá szerveződött. A világháború után kezdetét vette a reformpedagógiai irányzatok második szakasza. 5 Németh,

8 Ehrenhard Skiera életreform és reformpedagógia kapcsolatát elemezve bemutatta, hogy a pedagógiai mozgalom csak a kibontakozását kísérő civilizációkritikai háttérrel, a megmentés vízióit megfogalmazó életreform mozgalmakkal egyetemes kontextusban értelmezhető. A reformpedagógia csakis ezeken, a teljes élet megreformálására irányuló impulzusokon át fejthette ki hatását, melynek eredményeképpen az életreform egyes elemei a különböző reformpedagógiai koncepciókban jól nyomon követhetőek. 6 Az életreform mozgalmak másik jelentős vonulatát a női egyenjogúságért küzdő különféle nőmozgalmak jelentik. A tizenkilencedik és a huszadik század fordulója körül az egyre terebélyesedő feminista mozgalmaknak köszönhetően megkérdőjeleződött a korábbi női szépségideál. Az új felfogás az alábbiakra koncentrált: természetesség, egészség, kisugárzás, a karcsú, magas testalkat, olykor az atlétikusság. Az ideális férfikép ugyanakkor az edzett izomzatot, az atlétikusságot követelte meg. Ezzel a felfogással csatlakozott hát a testkultúrához például az egészséges életmód, valamint a higiéniáról alkotott nézetek megváltozása. Az újonnan hirdetett életmód pedig a megelőzést tartotta elsődlegesnek a betegség utáni kezeléssel szemben. Klinikák és szanatóriumok alakultak, a hegyekbe, erdőkbe kitelepülve, melyek az egészséges emberek erősítését és a betegek kezelését tekintették céljuknak természetközeli környezetükben. Az emberi test megreformált ideálképéhez szorosan hozzákapcsolódott a szabadság képe is, mely majd a későbbiekben Alexander Sutherland Neill iskolájának alappillére is lesz. Az ember mindennapi létének újraértelmezése, a szellem hatalma, az individuum fontossága mind kirajzolódnak továbbá azon eszmékben, amelyeket olyan filozófusok és pszichológusok fogalmaztak meg, mint Schopenhauer, Nietzsche, és Freud. A reformmozgalmak ennek köszönhetően összefonódtak olyan tudományos iskolák, mint például a pszichoanalitikus mozgalom, amelynek hatása szintén nyomon követhető a Summerhill modell működésében. A huszadik század elején a társadalmi életben egyre befolyásosabb szerepre tettek szert a nők és a gyermekek, valamint az ő helyüket újrafogalmazó eszmék. A fiatalkor életszakasza felértékelődött, továbbá a nőknek a közösségben betöltött szerepe is meghatározóvá vált, melyet nagyban befolyásolták az emancipációs törekvések. A nevezett időszak emancipációs mozgalmainak a körébe sorolhatóak a női egyenjogúság kiharcolását szem előtt tartó feminista nőmozgalmak, melyeket a haladó szellemiség mellett a társadalommal szembehelyezkedés, a lázadás, az ellenállás jellemzett. Az egyén szabadsága, a gyermek szabadsága, amely az életreform mozgalmak egyik alaptétele, a leginkább meghatározó motívuma A. S. Neill Summerhilljének. Summerhill 6 Skiera, 2005,

9 magába foglal minden olyan gondolatot, amely a nevelés, a tanulás és a tanítás folyamatának megreformálásánál szempont volt a huszadik században. Ahogy Vekerdy Tamás is írja, Neill iskolájának összevetése a többi reformiskola szemléletével és működésével valamint jelenkori vonatkozásai kimeríthetetlen kutatási anyag lenne, 7 azonban jelen tanulmány keretei nem teszik lehetővé, hogy részletesen kitérjünk Alexander Sutherland Neill nézeteinek mindegyikére. Mivel jelen kutatás fókuszában a nemi és az erkölcsi nevelés áll, a tanulmány nem foglalkozik Neill olyan nézeteivel, melyek nem tartoznak szervesen ezekhez, például az étkezésről vagy a játékról itt nem esik szó. A. S. Neill pedagógiájának legmeghatározóbb motívumai, avagy a summerhilli iskola Most tekintsük át, hogy Alexander Shutherland Neill életpályája milyen módon befolyásolta Summerhill létrejöttét, és a demokratikus reformiskoláról alkotott felfogását, valamint vegyük számba azokat a jellemzőket, melyek meghatározóak az iskola szexuális és erkölcsi nevelésről alkotott nézeteinek megértésében. Neill október 17-én született. Családi gyökereket követve ő maga is több iskolában működik tanítóként és később, ahogy azt A Dominie s Log c. könyvében megörökíti, igazgatóhelyettesként. Az edinburgh-i egyetemen, kezdeti agrártudományos képzés után angol szakon szerezte diplomáját szeptember 23-án bekövetkezett haláláig vezette Summerhillt és határozta meg működését. 8 Iskolájának működéséről és elveiről Neill 1960-ban jelentette meg könyvét majd negyven évvel az iskola 1921-es alapítása után. Az iskola még ma is működik, jelenleg Neill lányának, Zoe Neill Readheadnek vezetésével, aki néhány év óta a fiát is bevonta az igazgatói tevékenység ellátásába. Habár a könyv a vizsgált időszaknál évtizedekkel később íródott, mégis releváns forrásnak tekinthető. Ezt maga a szerző is megerősíti az előszavában, ahol elmondja, hogy a kötet valójában négy korábbi művét ötvözi össze, és hogy sem az oktatásról sem pedig az életről vallott gondolatai nem változtak azóta. 9 Neill leírja, hogy bár számos olyan gondolkodót 10 tud megnevezni, akik hatottak az életművének létrejöttére, de azok elméleteinek igazolása és elvetése az iskolában végzett gyakorlati tevékenységéből származik. A Summerhill ma gyakorlatilag ugyanolyan, mint 1921-ben volt, amikor megalapítottuk 11 vallja. 7 Vekerdy, Pedagógiai Lexikon 2. kötet (Keraban Könyvkiadó, 1997) Neillről lásd Lásd: Neill, Freudot, Homer Lane-t, német és osztrák pszichoanalitikusokat nevez meg. 11 Neill,

10 Az iskola sikere az alapító szerint abban rejlik, hogy a gyermek szabadsága a központi kérdés. Az első, más iskolákban problémásnak mondott tanulóinak fejlődését Neill a szabadság és a diák-tanár önkormányzatban való aktív részvételben látta, nem pedig, mint az előzetesen feltételezte, a pszichoanalízis jobbító hatásában, mivel leírása alapján azon gyermekek is meggyógyultak, akik nem vettek részt az analitikus foglalkozásokon. Az elmúlt évszázadok nagy gondolkodóinak tanait felidézve írja le, hogy az emberiség vagy akár az egyén gyógyulása nem megoldott probléma, pontos recept nincs. Legjobb orvosságnak a szabadságot tartja, amely felment a kényszerítő családtól, a fegyelmező iskolától és az életellenes vallásoktól. 12 A szabadság ugyanakkor ahogy ez a könyv teljes szellemiségét áthatja csak akkor nyer értelmet, amikor az egyén szabadsága nem abban rejlik, hogy bármilyen szabályt kedve szerint áthághat, hanem amikor szabadon eldöntheti, és el is képes dönteni, mely szabályokat tesz a magáévá és melyeket vet el. A Summerhill iskola az 1921-es alapítása után néhány évvel elköltözött eredeti helyéről, Suffolk megyébe, Leistonba. Az iskolába járó gyermekek 5 és 16 év közöttiek, korcsoportokra osztva élnek az iskola területén, ahol a szobájukban ők maguk tartanak rendet, nincs szobaellenőrzés. A gyerekek iskolai ruházatával kapcsolatban sincs semmiféle előírás. Mindez eszköz a summerhilli módszertanban a cél eléréséhez, amit Neill végső soron a boldog élet elérésében lát: Ha Summerhillnek egyáltalán van üzenete mondja a szerző, akkor az ez. Nem hunyhatod be a szemed. Harcolj a világ bajai ellen, de ne az erkölcsi tanítás vagy a büntetés kábítószerével, hanem természetes eszközökkel az elfogadással, kedvességgel, toleranciával 13 A kísérleti iskola alapításának pillanatában Neill célja az volt, hogy az iskola formálódjon a gyermekhez, és ne fordítva. Ebből kifolyólag tehát az órák látogatása nem kötelező. Új tanítási módszereik nincsenek, mivel Neill meglátásai és a későbbiekben az ottani tanárok is erre jutottak szerint a tanítás mikéntje nem sokat nyom a latban. 14 Az írásbeli osztás példájával magyarázza ezt, mi szerint ennek megtanulása legyen szó bármilyen módszerről is csupán azoknak fontos, akik valóban meg akarják tanulni. Az órai részvétel választhatóságáról Neill azt írja, hogy az óvodáskorú gyermekek részvétele az első naptól kezdve töretlen, az idősebbek azonban eleinte fogadkoznak, majd idővel ahogy a régi sérelmek és az utálat elhalványul részt vesznek a foglalkozásokon. Ez a gyógyulási folyamat hetekig, hónapokig eltarthat, de előfordult már, hogy évekig tartott. A könyvben említett példákból kiviláglik és ezt az iskola máig tartó működése is bizonyítja, hogy a Summerhillben tanuló gyermekek nem érzik a későbbiekben hátrányát a játékkal, 12 Neill, Neill, Neill,

11 gyógyulással töltött időszaknak. A tanulás folyamatánál fontosabbnak, és a későbbiekben jövedelmezőnek Neill a személyiséget és a jellemet jelöli meg. Summerhill természetesen a hagyományos iskola minden lehetőségét felkínálja: a tanulók érettségi vizsgára készülhetnek, és a diákok, ha úgy döntenek, hogy továbbtanulnak, egyetemre mennek. 15 Neill továbbá hangsúlyozza a résztvevők (tanár diák szakácsnő stb.) közötti egyenlőséget is, mint a demokratikus iskola fontos elemét, mert szerinte ez vezet majd a félelem hiányához. Summerhillben a tanév elején egyeztetik a heti programot, de a benne foglaltak kötelező jelleggel csak a tanárokra vonatkoznak, akik minden körülmények között megtartják óráikat. A délelőtti tanórák után délután kézműves foglalkozásokat és programokat kínálnak, színházat működtetnek, és rendszeresek a szombatonkénti gyűlések, melyeken egyenlő értékű szavazattal bír a tanuló, a tanár és az iskola dolgozói is. Jelen tanulmánynak nem célja, hogy teljes részletességgel bemutassa Neill tanításról és tanulásról alkotott felfogását, csupán arra szorítkozik, hogy megalapozza a vizsgálat témájául választott nemi és erkölcsi nevelésről alkotott nézetek későbbi megértéséhez szükséges eszmei kereteket. Summerhillről hazánkban több írás is született. A témában leggyakrabban Fóti Péter publikált, aki a gyakorlati oldaláról mutatta be az iskola működését, többszöri ott tartózkodása alkalmával és utána, visszatekintve. Említésre méltó, hogy könyvében Neill nehezményezi, hogy a reformpedagógiáról szóló könyvek rendre elmulasztják az ő iskolájának, modelljének bemutatását, 16 a magyarországi szakmunkák esetén azonban más a helyzet. A huszadik század pedagógiai irányzatit vizsgáló művek foglalkoznak az életművével és több mű értelmezési kontextusának gerincét képezi Summerhill és működése, mi több, a reformpedagógiák egyik sarkalatos pontjának. Németh Andrásnak az életreform mozgalomról és reformpedagógiáról szóló munkáinak állandó része Neill munkásságának méltató bemutatása, és a szerző mindannyiszor rámutat, hogy Summerhill mindent megtestesít, amit csak az életreform mozgalom magában foglalt. 17 Szexuális nevelésről alkotott nézetek Summerhillben A szexuális nevelésről kapcsolatos elképzelések megjelenése az oktatás folyamatában kifejezetten a reformpedagógiák sajátja. Az életreform mozgalom fejlődését is végigkísérte a 15 Neill hivatkozik az ott végzett tanulók későbbi sikeres életpályájára, akik egyike a könyv megjelenésének idején sikeres egyetemi matematikaprofesszor volt. 16 Neill, Például Németh, és Németh,

12 testről és a nemiségről alkotott nézetek formálódása. A szexuális kérdések kifejtésének első állomása, hogy végigtekintsük, milyen nézeteket vallott a magáénak Neill és ezáltal Summerhill a koedukáció kérdésköréről, hiszen, ahogy Vincze László is írja, ezt tekintették az első megoldásnak a szexuális nevelés ügyében. 18 A koedukáció európai hajnalán Neill nézetei haladó szellemiségűek voltak, évtizedekkel megelőzve ezzel a nyugati közoktatás jelentős átalakulását. 19 A szerző egészségesnek ítéli a nemek közötti természetesen megélt kapcsolatot. Különbséget tesz valódi és a névleges koedukáció között. Előbbiben a fiúk és lányok még a hálótermen is osztoznak, mivel a közös hálóteremben alvás megkönnyíti, hogy a szégyennel terhelt kíváncsiság ki sem alakuljon, nincs szorongás a szexualitás bárminemű vonatkozásával kapcsolatban. Mindez a felnőtt létre számos előnnyel járhatott. Ahogy Neill is fogalmaz: [ ] az iskolának koedukáltnak kell lennie, hiszen az élet is az. 20 Ugyanakkor bevallja, hogy ezek az elvek többnyire elméleti szinten működtek, hisz a megvalósítást vagyis a valóságos és nem csak névleges koedukációt a törvénykezés gátolta: betiltották volna az iskolámat. 21 A szexualitás Neill nézőpontja szerint az emberből fakad, és semmiben sem különbözik a vallásos család, vagy éppen a modern szülők gyermekénél.. A szexualitással kapcsolatos tabuktól való szabadulást a felnőttek számára tudatos tevékenység tenné lehetővé, azonban a tudattalan a gyűlölet és a félelem hatalmát itt nem vitatja. Leszögezi azonban, hogy a gyermekek esetében a felnőttekkel ellentétben a nevelés vagy a vallás által beléjük rögzült tabuk ledönthetőek. A tabusítás legmeghatározóbb okának Neill azt nevezi meg, hogy a szülők kivétel nélkül a nemi erkölcs elleni vétkeket t büntetik a legszigorúbban. A hagyományos nevelés eredményeképpen az ébredő szexuális kíváncsiság és vágy elfojtás alá kerül. Ennek következménye például a pikáns történetek iránti vonzalom. Az elfojtások miatt kialakult viselkedésformák végigkísérhetik a gyermekből cseperedő felnőttet, és egész életében meghatározhatják a szexualitáshoz való viszonyát, melyet aztán majd továbbad saját gyermekének. Neill vonatkozó nézetei mindvégig reflektálnak kora szexualitásról alkotott tudományos nézeteire; rendszeresen idézi a korszak egyik legmeghatározóbb pszichoanalitikusának, Freudnak a gondolatait és eredményeit. 18 Vincze, Mihály Ildikó, Neill, Neill,

13 A nemi nevelés 22 konkrét részletkérdéseit Neill nem kívánja szabályozni, hagyja, hogy a fiúk és a lányok maguk határozzák meg saját kereteiket, válasszák ki azon szabályokat, melyeket magukénak éreznek. Nézetei szerint hagyni kell, hogy a gyermek szabadon ismerje és érintse meg saját testét. A korlátok és tiltások, melyeket a szülők és bennük a társadalom rögzült normái állítanak, egészségtelen viszonyt alakít ki az egyénben saját szexualitásával kapcsolatban. Neill szerint az egészséges, kiegyensúlyozott felnőtt szexuális élethez a szabad gyermekkori játékokon (itt hangsúlyozza, hogy heteroszexuális) vezet az út. Mindez azonban csupán az elmélet része, és nem a valóságé. Megvalósulásukat Neill művében még a távoli jövőbe helyezi. A szerelem Neill írásában szorosan összekapcsolódik a szexualitással. Az élet egyik leglényegesebb velejárójaként definiálja, melyben a szabadság és a boldogság megtestesülését látja, amelyek, mint láttuk, pedagógiájának leglényegesebb alaptételei. A szexuális felvilágosításról Neill azt vallja, ha a gyermek őszinte és fesztelen válaszokat kap a kérdéseire, akkor a szexuális felvilágosítás a gyermekkor természetes része lesz. Neill tehát hangsúlyozza, hogy a nevelőnek a gyerek kérdéseit kell megválaszolnia, nem elébük mennie, és a válaszadással modellálni az őszinte, szorongásmentes viszonyt a szexualitáshoz. A felvilágítás azért is szükséges, mivel a szexualitást övező titkolózást kell ezzel feloldani vallja Neill. Ha a szexualitással kapcsolatos kérdések megválaszolása, és a gyermek természetes érdeklődésének kielégítése jut érvényre, akkor a szexualitást ahogy az Summerhillben megvalósult nem övezi titkolózás, rejtőzködés, agresszió, tréfálkozás, sőt a róla való beszéd is őszinte és nyílt. Ezzel valósulhat meg az a summerhilli szabadság, amely által a serdülő létet és a felnőtt életet sem köti le a szexualitás középponti szerepe, mely a sikeres nemi nevelésnek a végső célja lehetne. Neill a szexuális nevelésről szóló fejezetében foglalkozik még a meztelenség, a pornográfia és a homoszexualitás kérdéskörével is. A meztelenségről írott alfejezetben, ahogy a korábbiakban láttuk, a tiltások nélküli, természetes viselkedést tartja célravezetőknek és ennek eredményességét igazolja is Summerhill életéből vett történetek elbeszélésével. A tiltások és ítéletek nélkül felnőtt serdülők bizonyítottan nem találják a meztelenséget szexuálisan izgatónak, nem próbának leselkedés útján efféle élményekhez jutni, hanem természetesnek élik meg. Megjegyzendő itt, hogy a meztelenség ábrázolása igen gyakori az életreformista művészek alkotásaiban, legyen szó festészetről vagy táncról. 22 Szilágyi Vilmos nyomán értem ezalatt nem csupán a szexualitásra vonatkozó nevelési vagy felvilágosítási tanokat, hanem a nemek egymás közötti viselkedésének, magatartásuknak a befolyásolását, értelmezését, mondhatni szocializációs folyamatát. Szilágyi,

14 Neill a nemi nevelés kérdését az erkölcsi nevelés egyik legsarkalatosabb pontjának tartja. Lássuk, melyek ezen belül azok az elemek, melyeket Neill a legfontosabbaknak vél, amelyek miatt külön fejezetet szentelt a szexuális nevelés kérdéskörének! A gyermekek Summerhillben nem az erény mintaképei szögezi le Neill. 23 Leírásaiban a gyermekek sokkal inkább természetesnek, hitükben, meggyőződéseikben magabiztosaknak és szabadoknak mutatkoznak. Neill nem hisz a hagyományos értelemben vett erkölcsi nevelés erejében, legalább is annak jobbító erejében. Azt írja: Úgy vélem, hogy az erkölcsi nevelés teszi rosszá a gyermeket. Tapasztalatom szerint, ha érvénytelenítem azt az erkölcsi nevelést, amelyet egy rossz gyerek kapott, akkor jó gyerek lesz belőle. 24 Mindezt azzal magyarázza, hogy az erkölcsi nevelésnek alávetett gyermek, akit idejekorán nevelnek valamire, amire még nem elég érett (járásra, osztozásra, tudásra stb.) eltorzul az elvárás súlya alatt, mint a nem elég erős csontozatú kisgyermek, akit járásra kényszerítenek. Az erkölcsi nevelésről írott fejezetben Neill tárgyalja a valláshoz való viszonyt is, és ezt is a többi reformistához hasonlóan ragadja meg. A vallást és Isten személyét nem a társadalom és az egyház által formált szabályokhoz, tételekhez köti, hanem az ember önmagából fakadó hitéhez. Több jótékony hatást tulajdonít példának okáért a vasárnap délelőtti úszásnak, mint az templomi himnuszéneklésnek. Tárgyalja továbbá a káromkodást is, hasonló hangvételben, mint a korábbiakat. Szerinte a nem tudás és a tiltás vezet ezek kialakulásához, így kezelésüknek is az eddigiekben bevált módszer a kulcsa. Összegzés A huszadik század egészében a nevelés ügyét jelentősen meghatározták a nevelést megreformálni kívánó törekvések. Az életreform mozgalom kialakulása a tizenkilencedik század második felében, alapvetően Európában kibontakozó átalakulásokhoz kötődik, melynek gyökerei sokkal korábbra nyúlnak vissza akár egészen a felvilágosodásban és az ipar forradalomban induló társadalmi-gazdasági változásokig, melyek egy új társadalmi szerkezethez és életszemlélethez vezettek. Ahhoz, hogy megértsük A. S. Neill nevelésről alkotott felfogását, fontos, hogy ezeket a fejlődési íveket egészben lássuk. Summerhill magába foglalja mindazt, amit a reformtörekvések megfogalmaztak az új gyermek- és oktatásszemléletükben. Habár gyakran olvasható, hogy Neill könyve és iskolája nem elméletet és didaktikát fogalmaz meg, ezt több ízben maga a könyv mondanivalója cáfolja 23 Neill, Neill, o. 14

15 meg, mivel az iskola nézeteit általában a szerző elméleti fejtegetések keretébe helyezi. Neill többször utal arra, hogy az elképzelései megvalósulásának útjában a hivatalnokok és a társadalom rögzült felfogásai állnak. Neill szexualitásról, nemi nevelésről és erkölcsről vallott nézetei napjainkig érvényes elveket mutatnak fel. Ugyanakkor Neill érdekes módon többször is ellentmondásba keveredik az írásában, melyekre Vincze László mutat rá. 25 Mindez arra utal, hogy Summerhill alapítója elindult egy sajátos úton, és párhuzamosan haladt a korának reformista felfogásával, de még nem jutott el egy olyan szintézishez, melyben teljesen levetkőzte volna egykori neveltetésének vonásait, a társadalmi elvárásokba rögzült olykor évszázadokkal korábbi viselkedésmintákat. Summerhill jelentőségéből azonban mindez semmit sem von le. A kísérlet több mint kilencven éve működik, és hatékonyságához nem fér kétség. Számos orvos, egyetemi tanár, színész és kétkezi munkás került már ki onnan. Sajátjuk, hogy sikerüket nem a karrierlétrán való előrejutásban vagy a gyarapodó vagyonukban látják, hanem saját boldogságukban. 25 Vincze,

16 Felhasznált irodalom Baska Gabriella Szabolcs Éva (2005): Életreform-motívumok a Népművelés (Új Élet) című folyóiratban, In: Németh András, Mikonya György és Skiera, E. (szerk.): Életreform és reformpedagógia. nemzetközi törekvések magyar pedagógiai recepciója. Gondolat Kiadó, Budapest Buchholz, K. Latocha, R. Peckmann, H. Wolbert, K. (2001, Hrsg.): Die Lebensreform. Entwürfe zur Neugestaltung von Leben und Kunst um Katalog zur Ausstellung im Institut Mathildenhöhe Darmstadt, Darmstadt. Dombi Alice (2002): Gyermekkép-értelmezések a század fordulóján. Iskolakultúra, sz Erdei Ferenc (1995): A magyar társadalom a két világháború között. In: Kövér György (szerk.): Magyarország társadalomtörténete. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kiss Endre (2005): Az életreform-törekvések filozófiai alapmotívumai. In: Németh András Mikonya György Skiera, E. (szerk.): Életreform és reformpedagógia. Nemzetközi törekvések magyar pedagógiai recepciója. Gondolat Kiadó, Budapest Krabbe, W. R. (1974): Gesellschaftsveränderung durch Lebensreform. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen. Mikonya György (2009): Rend a rendetlenségben, avagy a szabadság útvesztői anarchisták és nevelés. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Mohos Márta (2001): A demográfiai magatartás alakulása a XIX-XX. század fordulóján. Anya- csecsemő- és gyermekvédelem. Történeti Demográfiai Évkönyv, Budapest. Németh András (1996): A reformpedagógia múltja és jelene. Tankönyvkiadó, Budapest. Németh András (2000): A reformpedagógia aktualitása a gyermek évszázadának utolsó évtizedében. In: Pukánszky Béla (szerk.): A gyermek évszázada. Osiris Kiadó, Budapest. Németh András (2002): Reformpedagógia és a századvég reformmozgalmai. In: Németh András (szerk.): Reformpedagógia-történeti tanulmányok. Osiris Kiadó, Budapest. Németh András (2005a): Az életreform és annak magyar pedagógiai recepciója: életreform és művelődési reform. In: Németh András Mikonya György Skiera, E. (szerk.): Életreform és reformpedagógia. Nemzetközi törekvések magyar pedagógiai recepciója. Gondolat Kiadó, Budapest. Németh András (2005b): A magyar pedagógia tudománytörténete. Gondolat Kiadó, Budapest. Németh András (2008): A néptanítói tudás konstrukciója. Az elemi népoktatás 16

17 enciklopédiájában ( ). Iskolakultúra, sz. Németh András Mikonya György (2005a): Reformpedagógia és életreform Magyarországon. In: Németh András, Mikonya György és Skiera, E. (szerk.): Életreform és reformpedagógia. Nemzetközi törekvések magyar pedagógiai recepciója. Gondolat Kiadó, Budapest. Németh András Skiera, E. (1999): Reformpedagógia és az iskola reformja. Tankönyvkiadó, Budapest. Németh András, Mikonya György és Skiera, E. (2005a, szerk.): Életreform és reformpedagógia. Nemzetközi törekvések magyar pedagógiai recepciója. Gondolat Kiadó, Budapest. Németh, A. Skiera, E. Mikonya, Gy. (2006, szerk..): Reformpädagogik und Lebensreform in Mitteleuropa Ursprünge, Ausprägung und Richtungen, länderspezifische Entwicklungstendenzen. Gondolat Kiadó, Budapest. Niell, A. S (2004). [1960]: Summerhill. A pedagógia csendes forradalma. Tankönyvkiadó, Budapest. Pirka Veronika (2010): Az életreform megmentés motívumának megjelenése a 20. század eleji magyar pedagógiai sajtóban, a Népművelés példája alapján. Iskolakultúra, XX sz. Pukánszky Béla (szerk.) (2000): A gyermek évszázada. Osiris Kiadó, Budapest. Pukánszky Béla (2001): A gyermekkor története. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Romsics Ignác (1999): Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest Rousseau, Jean-Jacques: Emile, avagy a nevelésről. Győry János (ford.). Budapest, Skiera, E. (2005): A civilizáció és gyógyulásának útja Carpenter műve alapján kibontakozó nemzetközi dialógus a kultúrakritikáról és életreformról. In: Németh András, Mikonya György Skiera, E. (szerk.): Életreform és reformpedagógia nemzetközi törekvések magyar pedagógiai recepciója. Gondolat Kiadó, Budapest Szilágyi Vilmos (1997): Szexuális szocializáció. Nemi nevelés a családban. Medicina, 324 p. Tomka Béla (2000): Családfejlődés a 20. századi Magyarországon és Nyugat-Európában: konvergencia vagy divergencia? Osiris Kiadó, Budapest. Vincze László (1981): Rousseau-tól Neillig. Tankönyvkiadó, Budapest. Vekerdy Tamás (2004): Előszó. In: A. S. Neill (2004): Summerhill. Tankönyvkiadó, Budapest. Wolbert, K. (2001): Die Lebesreform. Anträge zur Debatte. In: Buchholz, et al. (Hrsg.): Die Lebesreform. Entwürfe zur Neugestaltung von Leben. Band. I. Heuser Verlag, Darmstadt. 17

18 HEGEDÜS ANDRÁS Várkonyi Nándor az írás és a könyv történetéről Várkonyi Nándor ( ), Németh László szavaival élve Pécs szent embere, 1 rendkívül gazdag életművet hagyott hátra maga után. Már a húszas években jelentek meg kritikái, fordításai több neves folyóiratban, köztük a Nyugatban is, és 1928-ban kiadott nagy összefoglaló műve, a Modern magyar irodalom hamar ismertté tette nevét a korabeli értelmiségi körökben. Alapító tagja volt a Janus Pannonius Irodalmi Társaságnak (1931), később szerkesztője az egyesület folyóiratának (Sorsunk, ), és folyamatosan kereste és mentorálta a fiatal tehetségeket (többek között Kodolányi Jánost vagy Weöres Sándort is). Mára már nem ismerik annyian a nevét, mint a múltszázadban, de legnagyobb hatású műve, a Sziriat oszlopai talán sokaknak ismerősen cseng ma is. A több kiadást is megért kötet valójában első része egy tetralógiának, 2 melyben Várkonyi saját szempontjai alapján próbálta megmagyarázni az emberiség őstörténetében, és a minket körülvevő valóságban fellelhető rejtélyeket, anomáliákat. A négykötetes sorozatnak a rendszerváltás előtt csak az első két része jelenhetett meg, talán mondanunk sem kell, hogy erősen meghúzva, cenzúrázva. Szerencsére az utóbbi két évtizedben örökösei sorra jelentetik meg művei csonkítatlan kiadásait, köztük sok olyat, melyek korábban nem kerülhettek kiadásra. Az írás, kutatás és szerkesztés mellett a másik nagy hivatása a könyv és a könyvtárosság volt, s Pécsett rengeteg katalogizált kötet, gyűjtemény őrzi a keze nyomát. Talán ennek a csendes szenvedélynek köszönhető, hogy már a múlt szászad közepén felmerült benne az írás és a könyv történetének megírása. Az alábbiakban az elkészült mű bemutatásán túl könyvtárosi éveit is sorra veszem, zárásként pedig egy hozzá hasonlóan sokoldalú személyiség, J. L. Borges életútjával próbálok felvillantani néhány párhuzamot. 1 Németh, A négy kötet sorban: Sziriat oszlopai 1942-ben Az elveszett paradicsom 1983-ban Varázstudomány 1998-ban és Az ötödik ember 1995-ben. 18

19 A könyvtáros A könyvtáros pedig az az ember, akinek a könyv olyan táplálék, szenvedély, sors, [ ] mint a tengerésznek a tenger, a parasztnak a föld, a kertésznek a növény. idézi Hamvast Pósa Zoltán Várkonyiról szóló cikkében. 3 És ez a mondat, határozottan illik az íróra, nemcsak saját bevallása, de barátai meglátása szerint is. Könyvtárosi pályafutása Pécshez köthető ben költözött a városba, és bátyja révén kapott állást az egyetemi könyvtárban (a Magyar királyi Erzsébet Tudományegyetemet Trianon után Pozsonyból Pécsre helyezték; könyvtárát a Püspöki Könyvtár épületében helyezték el). 4 Várkonyi első benyomásai pozitívak voltak: a több mint kötetes Klimó könyvtár (1774-ben alapította Klimó György püspök, ez volt az első nyilvános könyvtár az országban), 5 maga az épület, mely kívül-belül gyönyörű volt, és kőlépcsőjébe arasznyi mélyedést koptattak a látogatók, mind felkeltették érdeklődését. 6 Munkája (sok kollégájához hasonlóan) a katalogizálás volt, szakképesítés nem is kellett hozzá 7 emiatt rosszakarói eredményei ellenére is többször megjegyezték, hogy nem is könyvtáros. 8 Pedig munkájának voltak gyümölcsei, és hatalmas mennyiségű anyagot dolgozott fel pályája során: ugyanis az egyetemi könyvtár állományához hozzácsatolták a pécsi városi könyvtár anyagát, benne Mátyás Flórián, pécsi különc tudós gazdag keleti gyűjteményével (benne hindu, perzsa, héber, egyiptomi forrásműveket, [ ] indogermán nyelvészeti kiadványokat ), melynek hatására eljátszott a gondolattal, hogy megtanul szanszkritül. 9 De kerültek a keze alá más érdekes kollekciók is: Ambrozovics Dezső ügyvéd hagyatékában a spiritualizmussal és az okkultizmussal foglalkozó művek domináltak (ennek később hasznát vehette hasonló témájú munkái során), és megtalálta a krasznojarszki hadifogolytábor könyvtárát is, amit a szabaduló magyar rabok hoztak magukkal a Jenyiszej mellől (sajnos összegyűjtött anyaga elveszett). 10 De nem csak abból dolgozott, ami helyben volt amint lehetősége nyílt rá, igyekezett a lehető legtöbb új kiadvánnyal gazdagítani az intézményt. Erről egy szemléltető adat: 1925-ben a könyvtár 87804, míg öt évvel később már kötettel rendelkezett Pósa, Boda, Várkonyi, Id. mű: Id. mű: Tüskés, Várkonyi, Id. mű: Boda,

20 között. 15 Várkonyi Nándor életművének csak része a könyvtárosi tevékenység. De szerves és De nem csak az egyetemi gyűjteménnyel foglalkozott, hanem több kisebb anyagon felül a pécsi irgalmas rend, és a Szent Mór Kollégium (húszezer kötetes) könyvtárát is feldolgozta, katalogizálta tól Fitz József lett az egyetemi könyvtár igazgatója, és indított egy folyóiratot Közlemények a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárából címmel. E kiadványban Várkonyi is rendszeresen publikált, és ebben adta közre rövid igazgatósága 13 mérlegét, melyet a könyvtár január 1. és december 31. közötti működéséről készített os nyugdíjba menetele után sem szakított végleg hivatásával: félállásban először a Pécsi Orvostudományi Egyetem könyvtárában, majd a Janus Pannonius Múzeum egyes osztályainak könyvtárában végzett katalogizálási munkát, nélkülözhetetlen része. írta róla Tüskés Tibor 1984-ben. 16 Ez a gondolat többszörösen is igaz, ha figyelembe vesszük, hogy munkája révén hozzáférhetett rengeteg olyan könyvhöz és folyóirathoz, melyeket hasznosítani tudott más munkáihoz, pl. a Sziriat oszlopai megírásához. Azáltal, hogy a könyvtári hálózaton keresztül szinte bármilyen forrásművet beszerezhetett, a két világháború közötti időszakban szinte olyan információbőségben lehetett része, amit napjaink kutatóinak az Internet biztosít! Könyvtárosi hivatástudatát mutatja az is, hogy barátja, Kodolányi János 1948-as Vízözön című regényében róla mintázta meg Ur-Ba u, az isteni könyvtáros alakját. 17 Az írás és a könyv története 18 Várkonyinak ez a könyve első pillantásra nem illik bele az emberiség prehistóriájával, kulturális- és szellemtörténetével foglalkozó nagy ívű írásainak sorába. Mezey Katalin is erre hívja fel a figyelmet rövid recenziójában, melyet a könyv újbóli kiadásának alkalmával írt, 2001-ben. Véleményét azzal támasztja alá, hogy ez egy szaktudományos mű, legalábbis ilyen szándékkal készült, és a téma sem illeszkedik teljesen a nagy tetralógiához. 19 Stílusa, 12 Id. mű: között kinevezték a Pécsi Egyetemi Könyvtár ideiglenesen megbízott igazgatójának. Bertók, Id. mű: Bertók, Tüskés, Kodolányi, Egy kötet, 446 oldal (ebből 408 oldal maga a mű). Első megjelenés: A könyv teljes anyaga olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtár felületén: 19 Kereszturi J. Mezey K., (A nagy tetralógia kötetei: Sziriat oszlopai, Az elveszett paradicsom, Varázstudomány, Az ötödik ember.) 20

21 alapossága és logikája ezek ellenére ugyanolyan értékes és élvezhető olvasmánnyá teszi egy laikus számára is, mint a fentebb említett művei. 20 De miben is tér el ez a munka a Sziriat oszlopaitól és társaitól? Egyrészt a tárgya (írás, könyv- és nyomtatástörténet) nagyon szűknek tűnik hozzájuk képest. Másrészt az írott történelem kora Várkonyi ez irányú műveinek általában már a szélső határa, az emlékezetelőtti ősidő 21 sokkal jobban foglalkoztatta. Az írás (különösen a nyomtatás) emellett meglehetősen egzakt dolog: konkrét oka, célja és haszna van, illetve szigorú szabályai. Első pillantásra valóban úgy tűnhet, hogy Várkonyi ízléséhez képest e téma kissé száraz, szinte földhözragadt. De ha alaposabban is megvizsgáljuk ezt a két pontot, be kell látnunk, hogy Várkonyi esetében a dolog nem ilyen egyszerű. Ugyanis e művében ugyanúgy felbukkan egy ősi, elveszett szellemi műveltség keresésének motívuma, mint a tetralógia könyveiben, és vizsgálódása mind időben, mind térben hatalmas léptékű. Először 1943-ban jelent meg a könyv, amelyben csak az írás történetét dolgozta fel. A háborús helyzet és a kis példányszám miatt azonban nem keltett nagy visszhangot a maga korában, és hamar feledésbe merült. Várkonyit azonban tovább foglalkoztatta a téma, sok fejezetet átdolgozott, valamint belevette a könyv-, nyomtatás és (bár a cím nem utal rá) könyvtártörténetet is. Szándéka az volt, a kézirat tanúsága szerint, hogy a magyar hírlapsajtó születésének 250. évfordulójára (azaz 1955-re) megjelenteti a kötetet. 22 Tervét nem tudta végrehajtani, mivel a kor nem kedvezett a [ ] szuverén gondolkodóknak, de két fejezet valahogy mégis átcsúszott elhallgatása falain: 1955-ben a Dunántúl lapjain a rovásírásról, ban az Életünkben a Gutenbergről szóló részek 24 jelenhettek meg. 25 Várkonyi saját beszámolója művével kapcsolatban kimaradt a Pergő évek című önéletírása első kiadásából, 26 de a 2004-es teljes változatban 27 pótolták e hiányt. A másfél oldalas történetből megtudhatjuk, hogy Fitz József hatására kezdett el foglalkozni az írás történetével, és az 1943-ban megjelent rövid kötete (ebben még csak az írás eredete, kialakulása, és a betűírás megjelenése került bele) nem keltett nagy feltűnést, viszont egyik fő tételét egyesek méltónak találták az értékesítésre, a forrás megjelölése nélkül, amit az író 20 Uo. 21 Miklóssy, Kereszturi Mezey, Ld.: Várkonyi N, Ld.: id. mű: , különösen Kereszturi Mezey, Ld.: Várkonyi, Ld.: Várkonyi,

22 sikerként könyvelt el. 28 (Arról nem esik szó a későbbiekben, hogy kik is voltak a plagizátorok, illetve tett-e Várkonyi valamit ellene.) Tíz év elteltével, 1954-re elkészítette könyve végleges változatát, s mivel akkor épp indexen volt, kísérletként néhány tartalmi hibát beleépítve (pl. teljesen kihagyta Fitz legújabb eredményeit Gutenberg személyével kapcsolatban) több kiadóhoz is elküldte. A válaszlevelekben rámutattak egy-két valódi hibájára, és egyértelműen elutasították, mint készületlen, rossz művet. De a szánt szándékkal elkövetett szarvashibát [az említett Gutenberg-ügy] egyik sem vette észre. 29 Ezek után a hibáit kijavította, az első nyomdászról szóló részben aktualizálta a kutatási adatokat, majd anyagát félretette ben, amikorra kicsit enyhült a politikai légkör az országban, hirtelen érdeklődni kezdtek munkája iránt, s végül eljutott egy kiadóhoz. Több hónap várakozás után visszakapta a kéziratot egy levél kíséretében, hogy már szerződést kötöttek egy hasonló témájú műre, így az övét nem jelentethetik meg. Amikor a másik könyv megjelent, konstatálta, hogy jelentős részei az ő kézirata alapján készültek. 31 Valószínűleg utóbbi történet miatt kellett kihagyni ezt a részt önéletrajza 1976-os kiadásából. A könyv kalandos történetéről tehát sok mindent tudunk. Fontos azonban tisztáznunk, hogy milyen érvek szólnak amellett, hogy miért is gondolom úgy, hogy Az írás és a könyv története beleillik Várkonyi kultúrtörténeti műveinek sorába: Először is leszögezném, hogy a könyvnyomtatásról szóló második rész az én megítélésem szerint sem tartozik szorosan a műhöz. Minőségében és alaposságában természetesen ez sem rosszabb a többinél, s ugyanúgy lebilincseli az olvasót, mint azok, de a nyomtatás már valóban egy új, modern iparág (legalábbis Európában), szemben pl. a kép, ék vagy csomóírás múlt homályába vesző hagyományával. A Gutenberg-galaxis fél évezredes története pedig magától értetődően halad a tömegtermelés, az egyszerűsödés és a szabványosodás (az elmúlt kb. két évtized információs forradalma miatt egyesek szerint az eltűnés) felé. És ezek a sajátosságok távol állnak attól az eszmétől, melynek jegyében a tetralógia művei íródtak, azaz az elveszett aranykor és az elfeledett tudás felderítésének vágyától. 33 Az első rész viszont már sokkal jobban illeszkedik a rekonstruálható eredeti koncepcióhoz. A szerző rendkívül részletesen, négy fejezetben (I. Bevezetés előzmények; II. Hieroglif írás; III. Betűírás; IV. Az európai írás és könyv) tárgyalja az írás történetét a 28 Várkonyi, Id. mű: Uo. 31 Uo. 32 Várkonyi, Sajnos e rész kéziratából több fejezet is sérült/elveszett. Erről Kereszturi József számol be a függelékben. Ld.: id. mű: 420.

23 kezdetektől napjainkig. A beszéd kialakulásával és fejlődésével indítja értekezését, kitérve a nyelvek nagyfokú változékonyságára, melynek következtében néhány generáció alatt annyit torzulhat-változhat egy nagyobb közösségből kiszakadt csoport beszéde, hogy már meg sem értik egymást, ha újra találkoznak. 34 Egy népesebb, szervezettebb társadalomnak viszont érdeke, hogy sarkítva fogalmazva az alvégen élő kovács megértse a felvégen lakó szatócsot, hogy a nyelvük csak kis mértékben variálódjon. Ehhez segítséget nyújtottak bizonyos (sokszor több ezer sor hosszú) szövegek: mesék, eposzok, krónikák stb., szó szerinti megtanulása és rendszeres, közösségi, sokszor ritmizált felidézése (az írás nélküli népek emlékezőtehetsége nagyságrendekkel jobb a könyv emberénél, gondoljunk csak a Kalevalára). 35 De a legfőbb rögzítő és továbbörökítő mégis az írás, 36 mely hosszú időn át, az információt beszéddel átadó mester nélkül is képes megőrizni a tudást, legalábbis annak, aki el tudja olvasni. Mert az első írásfajták még nehézkesek és bonyolultak voltak, elsajátításuk hosszú időt és komoly szorgalmat igényelt, és ezáltal a kiválasztott kevesek okkult, mágikus tudásává lépett elő. Mellékesen elkényelmesítette az egyént, nem kellett már mindent megjegyeznie, hisz úgyis utána tudott nézni, ha akart ez a folyamat különösen az egyszerűbb betűírások megjelenése után gyorsult fel, amikor jelentősen megnőtt az írástudók száma. Még két fontos hatása volt az írás megjelenésének: egyrészt megteremtette a leírt hagyomány tekintélyét, melynek pozitívuma, hogy szolgálta a közösség együvé tartozásának érzését, negatívuma, hogy gátjává válhatott az újításnak. 37 Másrészt sérülékenyebbé tette a felhalmozott tudást, hisz egy könyv utolsó példányának megsemmisülése után nem lehetett rekonstruálni a benne foglaltakat erre hamar rájöttek azok is, akik a hatalmat akarták megszerezni, és az autodafék már az írásbeliség kezdetétől végigkísérik a történelmet. 38 Természetesen nem célom, hogy az egész könyvet aprólékosan bemutassam, de talán az előbbi rövid kivonat is mutatja, hogy Várkonyi milyen alaposan dolgozott, és milyen logikusan építette fel érvelését. Két dolgot viszont még mindenképp ki szeretnék emelni: Egyrészt következtetéseinek lényegét, 39 azaz azt, hogy a közvélekedéssel ellentétben a civilizáció és a kultúra nem az írás kialakulásával kezdődik, hanem a régi kultúrnépek már [addig is] igen fejlett, kialakult gazdasági, mérnöki, természettudományi, csillagászati ismeretekkel rendelkeztek. 40 És ez úgy volt lehetséges, hogy: 34 Id. mű: Id. mű: Uo. 37 Id. mű: Az írás emlékezetre kifejtett káros hatásáról részletesebben, Platón nyomán Id. mű: Kereszturi Mezey, 2001: Várkonyi,

24 Az írás éppoly tudomány volt, mint a többi, fejlődés előzte meg, s hosszú időkön át csak a kész, a kialakult tudásanyag rögzítésére szolgált. A tudományt nem írásban fejlesztették, hanem élőszóval tanították és adták tovább nemzedékről nemzedékre. Így kellett történnie a műveltségek kiszámíthatatlanul hosszú korszakain át, visszafelé a kezdeti idők, a kőkorok mélyéig. 41 E sorokat olvasva nyilvánvalóvá válik, hogy Az írás és a könyv történetének alkotása közben is ugyanaz a szándék vezérelte, mint a tetralógia könyveinél: az emberiség elveszett régmúltjának felderítése. 42 A másik dolog, amit még megemlítek, egy példa arra, hogy Várkonyi milyen biztos logikával támasztotta alá elképzeléseit. Mert, értelemszerűen feltehetjük a kérdést, hogy hol vannak az írott kor előtti írások nyomai? A válasz: köztudott, hogy az egyiptomi tudósok (és mások is) számításaikat, szemléltető ábráikat nádpálcával finom fövenyre rajzolták, s miután végeztek, eltörölték a nyomokat. Így lehetett ez akkor is, mikor még nem érezték szükségét annak, hogy tartós adathordozóra kőre, agyagra, papírra róják betűiket. 43 E gondolatsor szép értelmezést ad Borges Homokkönyvének Néhány záró gondolat A világirodalomban van még egy ember, akit könyvtárasságáról is ismerhet a műértő közönség: Jorge Luis Borges. Az argentin író kortársa volt Várkonyinak, csak három év korkülönbség volt közöttük, az eltérő földrajzi helyzet (Argentína nem volt annyira elszigetelve a világtól szellemileg, mint a szocialista országok), de főleg a nyelv (spanyolul nagyságrendekkel többen beszélnek, mint magyarul) miatt Borgest sokkal többen ismerik. Nem találtam arra vonatkozó adatokat, hogy Várkonyi ismerte-e kollégája munkásságát, mivel a Magyar Országos Közös Katalógus 44 szerint műveit csak a 70-es években kezdték magyarra fordítani, valószínűleg már nem volt lehetősége elmélyedni bennük. 45 Várkonyi a Pécsi Egyetemi Könyvár anyagát (is) kezelte, Borges a Buenos Aires-i városi könyvtárét. Mindketten katalogizáltak, mindketten voltak igazgatók egy ideig, mindketten kiálltak a demokrácia mellett a diktatúrák ellenében. És mindkettejüknek megvolt 41 Id. mű: Újabban egy Shmandt-Besserat nevű archeológusnő foglalkozott az írás kialakulásának problematikájával. Ő a hangsúlyt inkább a gazdasági célból történő adatrögzítésre helyezte. Shmandt-Besserat, D.: Before Writing, Volume One: From Counting to Cuneiform, Idézi: Rudgley, Id. mű: Uo Talán egy versét olvashatta, mely a Kassák Lajos szerkesztette MA hasábjain jelent meg Bécsben, még ben. Ha így is történt, nem találtam rá utalást az általam feldolgozott forrásokban. Borges,

25 a maga keresztje: Várkonyi megsiketült, Borges megvakult hivatásuk szempontjából látszólag Várkonyi járt jobban. Viszont mindketten megtanultak együtt élni fogyatékosságukkal, és nehézségeik ellenére gazdag életművet hagytak hátra maguk után.. Biztos vagyok benne, hogy szívesen elbeszélgettek volna egymással, ha lehetőségük lett volna rá. Életükben azonban nem találkozhattak, de ha létezik túlvilág, talán ott pótolták e mulasztást. Lehet, együtt osztályozzák Isten könyveit Borges életrajzi adatainak forrása: Borges, Érdekes adalék, hogy saját bevallása szerint ő maga is tervezett egy művet, mely a könyv történetét dolgozta volna fel, de végül ezt sosem írta meg. Ld.: Id. mű:

26 Felhasznált irodalom Bebessi B. Károly (szerk.) (1997): Várkonyi Nándor : Az író születésének 100. évfordulója alkalmából Pécsett, a Várkonyi Nándor Könyvárban megrendezett emlékülés előadásai. Városi Könyvtár, Pécs. 1 Bertók László (1984): Várkonyi Nándor bibliográfia. Pécsi Városi Könyvtár, Pécs Boda Miklósné (1997): Várkonyi Nándor a Pécsi Egyetemi Könyvtárban In: V. N. emlékülés Borges, Jorge Luis (2005): Bábeli könyvtár. Európa Kiadó, Bp. Kereszturi József Mezey Katalin (2001): Várkonyi Nándor: Az írás és a könyv története In: Hetedhéthatár V. éf. / 14. sz. 23. Kodolányi János (1993): Vízözön (részlet) In: V. N. emlékkönyv Miklóssy Endre (2001): Túl a tornyon, melyet porbul rakott a szél: Magyar gondolkodók a XX. században. Széphalom Könyvműhely, Bp. Németh László (1976): A magyar Dubrovnik In: Németh László emlékére A pécsi Leőwey Klára Gimnázium KISZ-szervezete magyar irodalmi szakkörének összeállítása, Pécs. Pósa Zoltán: Cenzúrázott eszmetörténet In: Magyar Nemzet LXVII. éf. / 244. sz., 2004., 15. Rudgley, Richard (2002): A kőkor elveszett civilizációi. Gold Book Kft., Debrecen. Tüskés Tibor (1993. szerk.): Várkonyi Nándor emlékkönyv. Széphalom Könyvműhely, Bp. Tüskés Tibor (1993): Várkonyi Nándor, a könyvtáros In: V. N. emlékkönyv Várkonyi Nándor (2001): Az írás és a könyv története. Széphalom Könyvműhely, Bp. Várkonyi Nándor (2004) [1976]: Pergő évek (önéletrajz). Magvető Kiadó, Bp. Széphalom Könyvműhely. 1 A bibliográfia többi szócikkében V. N. emlékülés ként. 26

27 JENÁK ILDIKÓ A magány problémakörének feldolgozása serdülő szerzők School AU fanfictionjeiben Kutatásomat tinédzserkori tapasztalataim inspirálták, hiszen ma visszanézve már egy akadályokat sikeresen vevő, felnőni akaró gyermeket látok az emlékeimben, aki aktívan kereste önmagát a világ sűrű sokaságában. Kíváncsi voltam, vajon miképpen lehetséges túljutni azokon a válságokon, amelyekkel én is szembetalálkoztam, és amellyel a tinédzserkorúak is megküzdenek nap mint nap. Azt szerettem volna megtudni, melyek azok a stratégiák, amelyekkel felnőtté válásuk során a fiatalok eredményesen tudnak szembeszállni a rájuk váró nehézségekkel. Kutatásomban arra a kérdésre kerestem választ, hogy a serdülő korú szerzők miképpen élik meg életük egyik legmeghatározóbb és egyben a személyiségük fejlődése szempontjából kiemelkedően hangsúlyos korszakát. Mivel problémákban ez az életszakasz meglehetősen bővelkedik, ezért az egyik legmeghatározóbb jelenséget, a magányt emeltem ki. 2 A fanfiction A fanfiction (röviden fanfic) egy olyan történetet elbeszélő műfaj, ami egy már létező univerzumban játszódik a meglévő karakterek főszereplésével. Ezek az univerzumok általában egy-egy média franchise gondozásában keletkeztek, lehetnek televíziós sorozatok, filmek, könyvek, számítógépes vagy kártyajátékok, tehát valamilyen, már másvalaki által kitalált környezetek, néha a való élet. Az itt létező vagy más, az univerzumban elképzelhető saját karakterek köré írnak a kitalált világ rajongói történeteket. Ezeknek a történeteknek sok céljuk lehet, gyakran az alkotók az ún. canon (kanonikus, eredeti, hivatalos) eseményeket és/vagy karaktereket egészítik ki azokkal, amiket igaznak, elképzelhetőnek, vagy csak hiányzónak vélnek. 3 Ezeket nevezzük non-canon történéseknek, szereplőknek vagy jelenségeknek. Sok ilyen adalék pedig nem is írás, hanem egyéb formájú alkotás, akár lehet kép, festmény, videó, cosplay is. 4 2 Szeretném megköszönni témavezető mentoromnak, Dr. Bálint Ágnesnek a támogatását, iránymutatását és az egyéni téma választásában nyújtott segítségét, valamint Galántai Lászlónak, aki az alkalmazott elemzési módszert ajánlotta munkám elkészítéséhez. 3 Black, Rebecca W., Moonbeam,

28 Ezek a történetek, amiket a fanok (rajongók) hozzátesznek az univerzumhoz, néha csak rövid írások, ám gyakoriak a folytatásos regények is. Vannak életképek egy-egy pillanat vagy gondolatsor rögzítésére, de vannak teljesen kibontott, megérett cselekmények is. Néha nem csak meglévő karakterek szerepelnek a fanficion-ökben, hanem a szerzők által kitalált saját karakterek is, ezek az OC-k (Original Character, magyarul eredeti karakter). Alkalmanként pedig élő személyekről szólnak az írások, akár a való életbeli fikcióról, akár egy másik univerzumba átültetett eseménysorról van szó. A fanfiction írás eredete meglehetősen régre nyúlik vissza, egészen a XVIII. századig, amikor is Samuel Richardson 1740-es Pamela című könyvéhez készültek folytatások, továbbírások, a szereplőt átalakítva és a történetet kiegészítve. 5 Sokkal később, az 1960-as években megjelentek a Star Trek televíziós sci-fi sorozat fandomja 6 által szerkesztett és készített fanzine-ok (rajongói magazinok), amikben a sorozathoz kapcsolódó történetek, elemzések és versek láttak napvilágot. 7 A fanfiction mára önálló irodalmi műfajjá vált, ahol a fiatal írók lehetőséget kapnak a kibontakozásra, a szárnypróbálgatásra, illetve azok is alkothatnak, akiknek nem feltétlenül vannak írói ambíciói, de szeretnének egy problémakört feldolgozni, vagy csak hozzátenni valamit a fandomhoz, esetleg az angol nyelvet gyakorolni lévén a facnfic-ek döntő többsége ezen a nyelven születik. A fanfiction-ök egyik alfaja az AU (Alternative Universe rövidítése), ami az eredeti világtól való eltérést jelzi. 8 Ez általában azt jelenti, hogy a canon történetet, vagy a karaktereket másítja meg a szerző, esetleg egy teljesen új világot hoz létre, ahova a canon szereplőket átemeli. Ilyenkor az alkotói szabadság jegyében ezeknek a karaktereknek a jellemvonásai változhatnak, illetve az eredetiek a történet és a környezet kedvéért torzulnak, ez esetben OOC-ről ( Out Of Character, azaz karakterre nem jellemző) beszélünk. A high school AU (középiskolás AU, vagy csak school AU) egy olyan speciális fanfiction, ahol a szerző egy általában modern ( századi) iskolai környezetbe helyezi a canon szereplőket, olyan célokkal és problémákkal felruházva őket, amik a mai tizenévesek többségét is érinti. Így fordulhat elő, hogy Arthur király és Merlin egy amerikai gimnáziumba járva barátkoznak össze, vagy a különc tinédzser Sherlock Holmes legjobb barátja a népszerű John Watson lesz. A szerzők motivációja a fanfiction-ök készítésére több tőről fakadhat. Mivel a rajongók történetei az interneten a legnagyobb arányban angol nyelven érhetőek el, ám a 5 Judge, A fanatic domain, magyarul rajongói bázis, ám sokan tévesen a fanatic kingdom, azaz rajongói királyság kifejezésből eredeztetik 7 Verba, Moonbeam,

29 felhasználók egy töredéke él csak angol nyelvterületen, így arra következtethetünk, hogy a szerzők alkothatnak nyelvgyakorlás céljából is. Az írás történhet magáért az alkotás öröméért is, illetve a kíváncsiság miatt is. Utóbbinál az az eset áll fenn, amikor a szerző továbbgondolja a canon univerzum eseményeit, és azokat írja le. Előfordul, hogy hiányzik neki valami az eredeti történetből, így ezt pótolja saját maga számára. Valamint ok lehet még az írás gyakorlása is, hiszen több olyan alkotó van, aki fanfiction-ök írásával fejleszti saját írói képességeit. Többek között A végzet ereklyéi című világhírű könyvsorozat szerzője, Cassandra Clare is Harry Potter fanficekkel gyakorolt és alapozta meg jövőjét. A serdülőkor és a magány Az identitás a személy önazonosság-érzését jelenti. Két feltétele van annak, hogy az énazonosság érzését átéljük: az éntudat kialakulása és saját magunk elfogadása. Az egészséges személyiségfejlődés másik feltétele az énképünk elfogadása. 9 Az eriksoni pszichoszociális fejlődéselmélet szerint a serdülőkor az a korszak, amikor a személyiség kibontakozásának iránya eldől. Ekkor tudatosul a serdülőben, hogy nem tudja, kicsoda ő igaziból és hogy mivé legyen, ezt nevezzük identitáskrízisnek. Ilyenkor valahova kell tartoznia az egyénnek, hogy meghatározhassa saját magát a világban, mint különálló személyt. Ez az időszak nagyon hosszú (10-12 év), és tele van akadályokkal, de ezek sikeres legyőzése esetén az egyén eléri az identitását, és haladhat tovább a következő szakaszba. A serdülőkor önmagunk megkérdőjelezéséről, az egyén hűségéről, annak kialakulásáról szól. A család szerepe gyengül a kortárs csoportokéhoz képest, a serdülő kétségbe vonja saját elköteleződését az előbbi iránt és utóbbiak véleményére helyezi a hangsúlyt. Fontos számára, hogy a kortársai elfogadják, és a közösség része lehessen. Az ebben az epigenetikus (egész életen át tartó) szakaszban járó személy keresi önmagát, ilyenkor sokféle identitástervet készít és kipróbál. 10 A főbb problémakörök közé tartozik még a nemiség felvállalása, így a szexuális érés folyamatában is egy mérföldkőhöz jutunk. A párkapcsolatok és barátságok helyeződnek előtérbe, gyakran olyannyira, hogy a fiatalt eluralják a végletek. Ha nem találja a helyét, akkor egyik részről identitáskonfúzióról (vagy identitásdiffúzió), illetve jobb esetben moratóriumról (válaszkeresés időszaka) beszélünk. 9 N. Kollár, Bálint,

30 Ekkor a magány érzése nyomaszthatja a serdülőt, mert nincs olyan közeg vagy személy, akinek a nézeteivel, értékeivel azonosulni tud, nincs kihez hű legyen. 11 A magány a személy elért és vágyott szociális kapcsolati hálója szintjének különbségét mutatja. Tehát abban az esetben, ha valaki magányosnak érzi magát, akkor a valós kapcsolatrendszer alacsonyabb rendű, kevésbé kielégítő, mint a vágyott, amivel az adott egyén rendelkezik. 12 Ez egy meglehetősen szubjektíven mérhető fogalom eszerint, mert minden embernek eltérő az igénye a közösségi részvételre. Sean Seepersad négy alapvető magatartást különböztet meg a magánnyal való megbirkózásra. - Tűnődő: a magány negatív aspektusain való merengés. - Passzív-elkerülő: a magány problémájával való szembenézés elkerülésének kísérlete passzív viselkedéssel, mint a tévénézés, vagy a túlevés. - Konstruktív Aktív: a magány szituációjának pozitív reinterpretációja pozitív viselkedésmintákkal, mint a munkavégzés és a testmozgás. - Érzelemkifejező és szociális: közösségi kommunikáció használata az érzelmek kifejezésére, a magány problémájának megbeszélésére, illetve a megoldásra való kísérlet. 13 Seepersad egy további kutatásában a magány és az internethasználat között keresi az összefüggést. eredményeiből kiderül, hogy azok az emberek, akik jobban egyedül érzik magukat, gyakrabban használják az internetet szórakozási célokra. Azok a magányos emberek, akik jellemzően szórakozási célokra veszik igénybe az internet szolgáltatásait, általában az elkerülő típusú megküzdési mechanizmusokat alkalmazzák, tehát inkább a problémán rágódnak és elkerülik őket, mint szembenézzenek vele. Ezzel szemben azok, akik információkeresésre, sokszor művelődésre használják az internetet, inkább a nehézségekkel történő szembenézést választják. 14 Esetünkben ez azért igazán érdekes, mert a fandomok bloggereit talán elkerülőnek, passzívnak tekinthetnénk, bizonyos esetekben azok is. De gondoljunk csak bele, hogy maguk a fanfiction-ök létezése már egy kísérletnek is tekinthető, ami a problémával való megküzdési hajlandóságot jelzi. Így tehát aktív, alkotó személyiségekkel van dolgunk. Vagyis a fanfiction-ök azért is érdemelnek különleges figyelmet, mert szerzőik az alkotás folyamatában a legutolsó szintre, a kivitelezési stádiumba is eljutottak, azaz nem csak megfogalmazták a problémát jelen esetben a történet alapját, hanem le is írták, körüljárták, 11 Atkinson Chatham Hilgard, Peplau Perlman, Seepersad, Seepersad,

31 és nagy valószínűséggel meg is oldották. Ezekre a serdülőkre általában jellemző a kötöttségek nehezebb tűrése, a nagyobb fokú kreativitás, a gyors reakciókészség és az impulzivitás. 15 Célkitűzés Mivel a diákregények egy speciális formái a fanfiction-ök, kiválóan alkalmasak a szerzők személyiségének megfigyelésére. A karakterekkel és cselekményszálakkal lehetséges én-képeket és jövőképeket jelenít meg, a képzelet világán keresztül dolgozva ki és járva körül egy-egy eseményt. Így ezek az identitásprojektek megfelelnek annak a célnak, hogy készítőik fejlődését elemezzük. 16 Különösképpen igaz ez, ha a magányra fektetjük a hangsúlyt, hiszen a mai világban, ahol egyre jobban előtérbe kerülnek az internet által használható kommunikációs formák, ahol az online énünk és jelenlétünk is nagymértékben meghatározza sikerünket a társadalomban, illetve ahol az egyének a szociális hálók, valamint ismerősi körük tágulása és hígulása következtében eltávolodnak egymástól, szükség van jó megküzdési módszerekre, amivel a társtalanság érzését fel lehet dolgozni. A főszereplők ilyenkor valószínűleg nem Mary Sue-k lesznek, akik az író eszményiesített személyiségét képviselik és minden problémát egy csapásra megoldanak, hanem tökéletlenek, hibákkal telik és szenvedélyesek, az alkotó másfajta tükörképei. Ám a bevezetett új karakterek, akiket a szerző talált ki, előfordulhat, hogy irreálisan példaértékűek. 17 Ez a jelenség akkor következik be, ha a szerző nagyon fiatal, vagy az írásban tapasztalatlan. Azok az alkotók, akik találkoztak már olyan történetekkel, amelyekben legalább egy ilyen karakter fellelhető, tudják, mi a kerülendő ábrázolás ahhoz, hogy egy jellem hiteles legyen. Bármely fanfiction-t értékelhetjük és vizsgálhatjuk, függetlenül attól, hogy szerepel-e benne Mary Sue, vagy sem, hiszen a szerzőt foglalkoztató kérdéseket így is jól lehet látni. Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy a fanfiction-ök szerzői milyen általános megoldási módszereket adnak meg a magány feldolgozására, illetve megszüntetésére. 15 Révész, Bálint, Uo. 31

32 Saját kutatásom módszere Vlagyimir Jakoljevics Propp morfológiáját választottam a fanfiction-ök analíziséhez, mert véleményem szerint ez a mesei alaktan kiválóan alkalmas a történetek vizsgálatára. Segítségével elemeire bonthatjuk az írásokat többféle szempont alapján is. Lehetőséget nyújt a karakterek és az események klasszifikálására is, hiszen egy átfogó és általános rendszert ad a vizsgálathoz. A funkció maga a cselekedet, a proppiánus morfológia szerint pedig a történeteket vizsgálhatjuk a szereplők funkciói 18 szerint. Propp 31 alapfunkciót különböztet meg egymástól. Mindig azt a jelentést fogom figyelembe venni, amellyel az adott funkció a cselekmény menetében rendelkezik. 19 Morfológiai értelemben a mesék fejlődési láncolatokból állnak, amik a károkozástól vagy hiánytól más funkciókon keresztül egy megoldáshoz vezetnek. Ezeket a fejlődési láncokat meneteknek nevezzük. 20 A szerepeket tulajdonságok alapján úgynevezett szerepkörbe illeszthetjük. Egy karakter több szerepet is felvehet attól függően, hogy milyen funkciók köthetőek hozzá. Propp erre kidolgozott egy klasszifikációt, ám én Jeleazar Mojszejevics Meletyinszkij által továbbgondolt rendszert 21 használom. (1. ábra) Az elemzések során ezeket a szerepeket is figyelembe veszem. 1. ábra: Meletyinszkij szerepköre 18 A funkciók a cselekvő karakterek egy-egy speciális cselekedete, így érdemes a szereplőket is alaposabban megvizsgálni. 19 Propp, Uo. 21 Voigt,