KARACS TERÉZ KÖZÉPISKOLAI LEÁNYKOLLÉGIUM INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Átírás

1 KARACS TERÉZ KÖZÉPISKOLAI LEÁNYKOLLÉGIUM MISKOLC, GYŐRI KAPU 156. KARACS TERÉZ KÖZÉPISKOLAI LEÁNYKOLLÉGIUM INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA ELFOGADÁS DÁTUMA:2009. szeptember 9. JÓVÁHAGYÁS DÁTUMA: ÉRVÉNYESSÉG:2012. FELÜLVIZSGÁLAT DÁTUMA: Miskolc, augusztus 12. 1

2 I. TARTALOMJEGYZÉK I. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS FELELŐSSÉG ÉS A PROGRAM KÉSZÍTÉSE II. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1. Kollégiumunk névadója 2. Helyzetelemzés, a kollégium jellemzése, intézményi adatok III. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM CÉLJA, TARTALMI KÖVETELMÉNYEI IV. A MINŐSÉGPOLITIKA 1. A fenntartó intézménnyel kapcsolatos elvárásai 2. A kollégium minőségpolitikai nyilatkozata 3. Intézményi minőségcélok V. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE 1. A minőségpolitika célja 2. A minőségfejlesztés eszközei 3. A minőségfejlesztési rendszer feltételeinek biztosítása 4. A partnerkapcsolatok irányítása 5. A partnerek azonosítása 6. A partnerek igényeinek nyomon követése 7. Kommunikáció a partnerekkel 8. Humán erőforrás fejlesztés 9. A kollégium honlapja VI. VII. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI FOLYAMATA 1. A vezetés szerepe a minőségfejlesztési rendszerben 2. Tervezés AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM SZERINT MŰKÖDTETETT ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A KARACS TERÉZ KÖZÉPISKOLAI LEÁNYKOLLÉGIUMBAN VIII. A DOKUMENTUMOK KEZELÉSÉNEK RENDJE 2

3 A minőségirányítási programmal kapcsolatos felelősség és a program I. készítése A 2003/2004-es tanév intézményi feladatai közé tartozott az alapdokumentumok áttekintése és kiegészítése azokkal a tartalmakkal, melyek az 1993.évi LXXIX tv. módosításából adódtak. A fenti törvény 40 (10), (11) pontja egy új intézményi dokumentum elkészítését intézményi minőségirányítási program - is előírta a közoktatási intézmények ( óvodák, iskolák és kollégiumok ) számára. A közoktatási törvény 40 (10) szerint: A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségirányítási program két meghatározó egységből tevődik össze. Ezek az alábbiak: 1. minőségpolitika 2. minőségfejlesztési rendszer Munkánk során a fenntartó közoktatási intézményeinek rendszerére vonatkozó minőségirányítási programjának általános és specifikus, valamint kollégiumokra vonatkozó elvárásait figyelembe kellett vennünk. 3

4 A törvény előírásainak megfelelően a számunkra meghatározó cél- és feladatkijelölést és intézményi megfelelést összhangba kellett hoznunk az ÖMIP tartalmával. A minőségirányítási program működtetéséért a Közoktatási törvény 54 ( 1) bekezdése értelmében az intézmény vezetője tartozik felelősséggel. A program elfogadása előtt megtörtént a diákönkormányzat véleményének kikérése. A programban rögzítettek az alkalmazotti közösség elfogadásával és a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. II. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1. Kollégiumunk névadója: Karacs Teréz a magyar nevelésügy jelentős alakja volt, aki ig jó nevű leánynevelő intézetet tartott fenn és irányított Miskolcon. Írásaiban messzemenően síkra szállt az akkori legmodernebb nevelési elvek mellett, fontosnak tartotta az emancipált oktatást. A kötelességteljesítést magától is és másoktól is megkövetelte, nevelői eljárásaiban mindig következetesség, igazságosság vezérelte. A miskolci leánynevelő iskola méltán tett szert országos hírnévre. Küldöttségek keresték föl tanulmányi célból az ország minden tájáról. Ma több oktatási, nevelési intézmény viseli Karacs Teréz nevét, de a névnek egyenlőre nincs meg az a vonzó nimbusza, amelyet a névadó a nevelés-oktatás terén elért eredményei miatt méltán megérdemelne. 4

5 Ebben a tanévben ünnepeltük fennállásunk 30. évfordulóját, s ezen alkalomból felavatásra került Karacs Teréz szobra intézményünk aulájában. 2. A kollégium jellemzése, intézményi adatok: Az intézmény neve: Karacs Teréz Középiskolai Leánykollégium Az intézmény székhelye: Miskolc, Győri kapu 156. Az intézmény fenntartója: Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Az intézmény típusa: kollégium Az intézmény gazdálkodási jogköre: önállóan gazdálkodó Az alapító okirat szerint ellátandó tevékenységi körök: Alaptevékenység: Középfokú képzésben résztvevő tanulók kollégiumi ellátása Szervezett étkeztetés biztosítása Sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi ellátása Személyiségfejlesztő és idegen nyelvi kollégium működtetése Kiegészítő tevékenység: Vendégszállás biztosítása Helyiségek, eszközök bérbeadása Vendégétkeztetés biztosítása Szolgálati lakás fenntartása Intézményünk szeptemberében kezdte meg működését önkormányzati döntés értelmében 384 férőhellyel rendelkező koedukált középiskolai kollégiumként. 5

6 Az épület egy tízemeletes, és egy háromemeletes szárnyból áll, így biztosított volt a szeparáltság. Átszervezések miatt 1984-ben megszűnt a koedukáció, teljes létszámban leánykollégium lett az intézmény ben a kollégium felvette Karacs Teréz nevét, ezentúl Karacs Teréz Középiskolai Leánykollégium elnevezéssel folytatta működését augusztusában intézményi összevonás történt; a volt Kohóipari Technikum kollégiumát, amely szintén leánykollégiumként funkcionált, telephelyként a Karacs Kollégiumhoz kapcsolták. A két kollégium összevonásával a tanulói létszám több mint hatszáz főre növekedett. A Karacs I-ben 1996-ban a megalakulás 20. évfordulójának tiszteletére megnyílt a KART Látványtár, ahol azóta is rendszeresek a színvonalas képzőművészeti kiállítások. Az 1997/98-as tanév az intézményi pedagógiai program megalkotásának éve volt. A szakmai önállóság előtérbe került, a tartalmi követelmények és elvárások, valamint az ebből fakadó eredmények emelték a presztízsét a kollégiumi pedagógiai munkának júliusában közgyűlési határozat alapján megszűnt a II. sz. kollégium. Ekkor került sor a vagyonrészek és eszközök összesítésére, a személyi kérdések rendezésére. El kellett készíteni az összevont intézmény tanulói létszámához, az elhelyezési körülményekhez igazított status és foglalkoztatási létszámigényt, a globális foglalkoztatási tervet ben elkezdtük intézményünkben a COMENIUS I. minőségirányítási rendszer kiépítését. A másfél évig tartó munkában a minőségirányítási csoport tagjain kívül aktív szerepet vállalt az egész intézményi kollektíva. 6

7 Személyi feltételek: Kollégiumunk összedolgozói létszáma 55 fő. A nevelőtestület 19 főből áll. A szakos ellátottság jó, nevelőink magas felkészültséggel, kellő hivatástudattal rendelkező pedagógusok. ( a részletes elemzést a Pedagógiai és nevelési programunk tartalmazza ) Csoportok szervezésének elvei: Kollégiumunk két épületszárnyban 384 fő számára biztosít elhelyezést. 13 kollégiumi csoport működik ( az épület adottságaihoz igazodva ) egy-egy csoportnevelő tanár irányításával. A csoportok kialakításánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: iskolánkénti megoszlás, életkori sajátosságok, életritmus, érdeklődési kör, baráti kapcsolatok, speciális tanulói, valamint szülői igények, kérések. Törekszünk az egyenletes és stabil csoportlétszámok kialakítására. Indokolt esetben biztosítjuk, valamint bizonyos esetekben nevelési célzattal alkalmazzuk a tanév közbeni csoportváltoztatást. A kollégium tevékenységrendszere több elemből áll: Tanulást segítő tevékenységek Szabadidős, kulturális és sportfoglalkozások Egyéni képességek kibontakoztatását, érdeklődési köröket kielégítő foglalkozások Nagy hangsúlyt fordít intézményünk a felzárkóztatásra, az esélyegyenlőség megteremtésére, valamint közösség- és személyiségfejlesztésre. Kialakítottunk egy aktívan működő személyiségfejlesztő munkaközösséget, melynek vezetője kollégiumunk pszichológusa, tagjai a kollégium nevelői. 7

8 A személyiségfejlesztő csoport feladata, hogy a rendelkezésre álló szakmai keretek között segítse: A tanulók társas kapcsolatainak fejlődését A kollégiumi közösségbe való beilleszkedést A pozitív önértékelés kialakítását A kommunikációs képesség fejlesztését Kollégiumunkban patronáló tanár irányításával öntevékeny DÖK működik. Szakmai munkaközösségeink: Nevelői Személyiségfejlesztő Egészségfejlesztő ( A tevékenységrendszerek részletes ismertetését Pedagógiai és nevelési programunk tartalmazza. ) Az intézmény tárgyi ellátottsága: A kollégiumi szobák száma 120. Saját konyhával, étkezővel, orvosi szobával rendelkezünk. A diákok testedzését tornaterem hiányában jól felszerelt és folyamatosan működő kondiszoba biztosítja. Kollégiumunkban gazdagon felszerelt könyvtár és olvasóterem, korszerű számítástechnikai terem - és nyelvi laboratórium és stúdió működik. Igényes és szép lett a klubhelyiség, átalakult és megújult az aula, sor került konyhai eszközök, bútorok, ágyneműk, plédek, és egyéb tárgyi eszközök cseréjére, felújítására. 8

9 Az utóbbi időszakban sokat gazdagodott a szintek, szobák, tárgyi ellátottsága, amelyek elsősorban a különböző versenyek ( dekorációs, tisztasági, stb. ) útján kerültek a csoportok birtokába. Pályázataink éveken át sikeresek voltak, és így meghatározó anyagi bázist jelentettek a kollégium fejlesztéséhez. A Kollégiumi Közalapítvány megszűntetésével sajnos a lehetőségeink teljesen megszűntek. Szólni kell még nagyon komoly kollégiumi fejlesztési beruházásokról. Megújult a fűtéshálózat, lezajlott a vizesblokk felújítás-korszerűsítés jelentős része, a mázolás-festés folyamatosan zajlik. A nyílászárók cseréje és az épület szigetelése a fenntartó szűkös költségvetése miatt egyenlőre várat magára. III. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM CÉLJA, TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A minőségirányítási program Közoktatási törvény 40 (11) bekezdés figyelembevételével meghatározott célja, hogy rögzítse, szabályozza az intézmény működésének hosszú távú elveit, a hosszú távú elvek szerinti működés megvalósítását szolgáló elképzeléseket, fejlesztési lehetőségeket. A hosszú távú elképzelések mellett párhuzamosan fontos szerepe jut a rövid távú programoknak is. Alapvető funkció: a szervezeti működés dinamizálása, a változó igényeknek való megfelelés biztosítása. 9

10 Intézményi minőségirányítási programunk ( IMIP ) a két alapvető intézményi dokumentumban pedagógiai és nevelési programban, valamint az SZMSZ-ben foglaltak megvalósítását erősíti, támogatja, s egyben kiegészíti. Az IMIP-ünk meghatározza kollégiumunk működésének folyamatát, valamint ezen keretek között a Vezetési Tervezési Ellenőrzési Mérési Értékelési feladatok végrehajtását, a teljesítmény értékelés szempontjait és az értékelés rendjét a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak vonatkozásában. Rögzíti: a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit, valamint a fenntartó minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. 10

11 IV. A MINŐSÉGPOLITIKA A kollégium a minőségpolitikáját a Közoktatásról szóló törvény 40 (10) bekezdése értelmében a feladatai hatékony törvényes szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából határozta meg. 1. A fenntartó intézménnyel kapcsolatos elvárásai A kollégium, saját minőségpolitikáját a fenntartó önkormányzat minőségirányítási programjában meghatározott minőségpolitikára és minőségi elvárásokra alapozva határozta meg. Az önkormányzat fenntartói irányító szerepéből származó célok, általános követelmények, elvárások: Az intézmény a jogszabályoknak, különösen a közoktatási terület jogszabályainak megfelelően működjön, valamint ezekre gyorsan reagáljon. Az intézményrendszer minőségének fejlesztése révén az intézmény tárgyi eszközeinek fejlesztése megvalósuljanak. Javuljon az intézmény szakmai teljesítménye. Megvalósuljanak a minőségi célkitűzések. Működjön az intézményi szabályozottság, amely mindig a szervezethez igazodó, hatályos és a működés során könnyen alkalmazható legyen. 11

12 A minőségfejlesztésre vonatkozó ( alapvető stratégiai célok ) megvalósítása A közoktatás korszerűsítése. A középiskolai oktatás kiterjesztésének támogatása, a munkaerőpiaci elvárásokhoz való alkalmazkodás. Az erőforrások és az önkormányzat által vállalt feladatok közötti összhang folyamatos megteremtése, a feladatellátás biztonsága és a hatékony takarékos gazdálkodás megteremtése érdekében. A kollégiumi oktatás-nevelés feladatai: A kollégium alapfeladata az iskolai tanulmányokhoz szükséges feltételek biztosítása A kollégiumnak biztosítania kell a harmonikus személyiségfejlődést, tehetségkibontakoztatást, az önképzési formák és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzését, a szabadidő hasznos eltöltését. További célkitűzések: Az oktatás-nevelés minőségének hosszú távú, folyamatos biztosítása. A pedagógusi hivatástudat megerősítésével szakmai tartalom megújítása, önképzés erősítése, folyamatossá tétele. A leszakadó rétegekről való fokozott gondoskodás. A személyiségfejlesztés előtérbe helyezése. A nevelés szerepének kiemelése. Az önkormányzat minőségpolitikai irányelvei: A minőségpolitika kialakításának első lépése a közoktatási rendszer állapotának feltárása. 12

13 Olyan információkra van szükség, amelyek folyamatosan működtethetők. Az alábbi forrásokra támaszkodhatnak: Partneri igény és elégedettség mérés eredményeire. Az intézmények statisztikai és pénzügyi adataira. Az intézményekben folytatott ellenőrzések eredményeire. A tanulók körében végzett tantárgyi és neveltségi szint mérések eredményeire. A szülők és más közvetett partnerek elégedettségi vizsgálatainak eredményeire. Ezeknek az információknak a felhasználásával meghatározhatók a cselekvési tervek. Fontos az érdekelt felek közötti folyamatos kommunikáció, a szükséges korrekció. A működés tervezése, a megvalósítás, az értékelés és a beavatkozás ciklusainak egymásra épülése biztosítja a rendszer folyamatos fejlődését. A minőségpolitika az irányítás része, szorosan kapcsolódik az irányítás, a feladatellátás egyes szintjeihez, eszközeihez. Valamennyi szinten alapkövetelmény: A feladatellátás és a hozzá kapcsolódó követelmények, kompetenciák, a felelősség pontos meghatározása. A feladatellátásban közreműködő közvetlen és közvetett partnerek azonosítása a hatékony kommunikáció érdekében. Minőségi körök létrehozása. Folyamatszabályozás. Ellenőrzés, értékelés. Folyamatos fejlesztés. 13

14 2. A kollégium minőségpolitikai nyilatkozata A Karacs Teréz Középiskolai Leánykollégium minőségirányítási rendszerének kialakítása, működtetése, valamint folyamatos fejlesztése iránt az intézmény kollektívája elkötelezte magát, s vállalja az OM által meghirdetett törekvések, valamint az aktuális vezetői programban megfogalmazott minőségcélok és minőségfejlesztési feladatok megvalósítását. Az intézmény valamennyi dolgozója közreműködik a minőségpolitikai célok megvalósításában, ennek érdekében mindnyájan elkötelezettek a minőségi munka iránt. A pedagógusok feladatuknak tekintik a minőségpolitikai célok szerinti oktatást-nevelést, a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak saját területükön, illetve az oktatási-nevelési tevékenységet támogatva végzik feladatukat a minőségpolitikai célok figyelembevételével. Minőségpolitikai céljainkat az alábbiak figyelembevételével kívánjuk elérni: a. A törvényes jogszabályok, valamint az intézmény belső szabályainak betartása és betartatása. b. A vezetés és az intézményi kollektíva maximális elkötelezettsége a minőségpolitika irányába. c. A nevelőtestület egysége, nyitottsága a korszerű pedagógiai elvek megválasztásánál, alkalmazásánál. d. A pedagógus kollektíva tagjainak tervszerű és rendszeres továbbképzése, önképzése. e. Az alapvető szolgáltatásnyújtás mellett az egyéni és közösségi bánásmód kiegyensúlyozott alkalmazásával a diákok 14

15 személyiségének kibontakoztatása, fejlesztése. Az értékálló erkölcsi normák szerinti nevelés, valamint a hagyományok ápolása. f. Partnerkapcsolataink folyamatos fejlesztése, bővítése, kiemelt partnereink ( tanulók, szülők, fenntartó, partneriskolák ) igényeinek messzemenő figyelembevétele. Széleskörű nyilvánosság biztosítása a partnerek számára. g. A minőségfejlesztési kultúra megteremtése és beépítése a mindennapi nevelési munkába. h. Önálló és meghatározó kollégiumi image megteremtése, kiemelt figyelem fordítása a jó hírnév megtartására és növelésére. i. Aktív marketing tevékenység folytatása. 3. Intézményi minőségcélok Intézményi minőségpolitikánk két fontos célrendszert foglal magába, amelyek köré minőségi céljaink csoportosíthatóak. Ezek az alábbiak: Pedagógiai minőségcélok Szervezeti minőségcélok Ezek a célok valamilyen probléma, igény megoldására, kielégítésére irányuló törekvések. 15

16 A kollégium minőségcéljai Minőségcél Sikerkritérium Indikátor Feladat Idő Pedagógiai minőségcélok Szociális problémák - Elkötelezettek -Helyzetfelmérés - Nagy hangsúlyt - folyamatos kompenzálása vagyunk tanulóink alkalmazása helyezünk az heterogén, - Egyéni erkölcsi szociális, mentális, beszélgetések nevelésre, az kulturális és - kollégiumi egyéni tudásbeli különbözőségeinek mérséklésére. pszichológus, gyermek-és ifjúságvédelmi, mentálhigiénés bánásmódra és a tanulók szociális problémáinak megoldására. Tanulás, felkészülés, hatékony csoportfoglalkozások megvalósítása Szilenciumi erősítése munka - Célunk a kollégista tanulók adekvát segítése a nehézséget okozó tantárgyak esetében. Folyamatos arra törekszünk, hogy iskolatípusoknak megfelelően az adott intézmény képzési ideje alatt szerezzék meg végzettségüket. - A kollégium, s ezen belül az egyes csoportok tanulmányi átlagának növekedése. - Bukások számának csökkenése. kollégák bevonása. - helyzetfelmérés - felzárkóztatás, felkészítés, előkészítők indítása - elsős tanulók számára önismereti csoportfoglalkozás - szakdolgozatok elkészítése segítéséggel tanári - Az adott időkeret maximális kihasználtsága. - Hatékony tanulási módszerek alkalmazása. - Tudatosan törekszünk a reális pályaorientáció kialakítására. - Támogatjuk felsőoktatási, illetve egyéb jellegű tanulmányi szándékaikat, valamint segítünk abban, hogy a továbbtanulással kapcsolatos igények összhangban legyenek a képességeikkel és a társadalmi elvárásokkal. - Következetes és céltudatos nevelői munka. - Elkötelezett tanulói magatartás, csoporton belüli reszortfelelősök, tanulópárok szerepvállalása. - folyamatos - 2 év 16

17 Minőségcél Sikerkritérium Indikátor Feladat Idő Pedagógiai minőségcélok Fegyelem erősítése -Célunk az -Nevelő -Hatékony nevelő 2 év egységesebb következetessége módszerek követelményrendszer -Büntetések alkalmazása kialakítása, valamint dicséretek -Az érintettek a házirend megfelelő tájékoztatása ( szabályainak betartása, betartatása a nevelési folyamat valamennyi résztvevőjével. alkalmazása. szülők, iskola, stb.). Hátrányos helyzetű -Kollégiumi szinten tanulók segítése a nagyarányú, veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és állami nevelt tanulók problémáinak megoldása, kompenzálása. Személyiségfejlesztés -A személyiségfejlesztő munkaközösség tevékenysége révén célunk a tanulók autonóm válásának képességeinek maximális kibontakoztatása. egyéné és -Prevenció fokozása, hatékony gyermek és ifjúságvédelmi munka -Kollégiumi rendezvényeken egyéni és csoportos szereplés biztosítása. -A városi gyermekfelügyelővel, gyermekvédelmi intézetekkel, önkormányzatokkal való további koordinált együttműködés. -Az egyéni és közösségi tudat formálása, erősítése. - folyamatos - folyamatos Testi kultúra, egészséges életmód -Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés érdekében célunk, hogy a tanulók tudatosan törekedjenek a testi és lelki egészségük megőrzésére és életvitelükbe épüljön be környezetkímélő magatartás. -Igények felmérése a tanulók körében. -Sport és fittness napok, stb. megrendezése. -Előadások megtartása. -A kollégium kínálta testedzési lehetőségek közül minél többen vegyék igénybe a tömegsport rendezvényeit. 2 év 17

18 Minőségcél Sikerkritérium Indikátor Feladat Idő Szervezeti minőségcélok -Balesetmentes, -DÖK, -Az eddig elért 2 év esztétikus, tanulócsoportok eredmények otthonos és tiszta szerepvállalásának szinten tartása. A környezet növelése. környezetvédelem megteremtése, -Házirend fokozott és a fenntartása. betartatása. Környezet rendezettsége, biztonsága környezettudatos életmód beépítése a kollégium életébe. Intézményen belüli információáramlás erősítése -Célunk az egyes munkacsoportok közötti hatékonyabb kapcsolatrendszer kialakítása. -Megbeszélések, beszélgetések, feljegyzések, stb. növelése. -Mindenki tegyen is ezért, hogy eljusson hozzá minden érdemleges információ, s szükség esetén tájékoztasson másokat is. 2 év Kapcsolattartás az iskolákkal -Sokféle és magas számú iskolatípusba járnak tanulóink, így annak ellenére, hogy javuló tendenciát mutat a kapcsolattartás korrigálásra szorul. -Iskolalátogatások, jegykiírások, összekötő tanári munka, beszélgetések problémás esetekben, beteg tanulók lejelentése. -A tanulólétszám biztosítása, megtartása. -Egymás rendezvényein, programjain való aktív részvétel. -folyamatos 18

19 Minőségcél Sikerkritérium Indikátor Feladat Idő Szervezeti minőségcélok Kapcsolattartás a -Célunk a szülők ( -Szülői -A szülők mind 2 év szülőkkel egyik legfontosabb munkaközösség teljesebb körének partnerünk ) mind szerepe, kollégiumi bevonása teljesebb körének szék kialakításának rendezvényeink, megnyerése, bevonása lehetősége. programjaink lebonyolításába, kollégiumunk valamint a életébe. kollégiumi alapítványunk támogatása A nevelők leterheltségének egységesebbé tétele Növekedjen a kollégium jó híre, erősödjön a kollégium imag-e -Célunk a reszortfeladatokon felüli vállalások egyenletesebb, személyre szabottabb kialakítása a munkaközösség segítségével. -Az intézmény népszerűségének növekedése. -Munkaközösségi és nevelőtestületi értekezleteken való egyeztetés. -Belső és külső információáramlás erősítése. -Egyéni vállalások növelése. -Szülők, tanulók megnyerése kollégiumunk választásához. -Az egyéb partnerekkel, médiával való kapcsolattartás meghatározó jellege. -Az intézmény turisztikai jellegű kihasználtságának propagálása. 2 év -folyamatos 19

20 V. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE Az intézmény a Közoktatási törvény 40 (1) bekezdés alapján a minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. 1. A minőségpolitika célja A minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő közszolgáltatást nyújtsa. 2. A minőségfejlesztés eszközei Az intézmény a minőségfejlesztési célok megvalósítása érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Önértékelés keretében az intézmény azonosítja partnereit folyamatosan nyomon követi a partneri igényeket folyamatosan méri a partneri elégedettséget Az elemzések alapján meghatározza: szakmai céljait, a fejlesztések irányait, módjait, intézkedési tervei irányultságát 3. A minőségfejlesztési rendszer feltételeinek biztosítása Az igazgató felelőssége: A rendszer kialakításának, működtetésének támogatása A szakmai működési keret biztosítása Folyamatos tájékozódás 20

21 A támogató szervezet biztosítása Minőségügyi vezető: A minőségügyi szervezetet közvetlenül a minőségügyi vezető irányítja, igazgatói megbízás alapján. Feladatai: Működteti az intézmény minőségügyi rendszerét, amely átfogja az intézmény teljes szakmai munkáját. Felelősségkörébe tartozik a minőségügyekkel kapcsolatos tevékenységek, módszerek, eszközök dokumentációk, szakmai ellenőrzése, értékelése ( belső audit ). A minőségügyi kultúra szervezettel való megismertetése, minőségügyi tréningek, továbbképzések szervezése. A minőségügyi területén állandóan fejleszti tudását. A támogató szervezet kiépítése, segítése. Projekt munkatervek intézményre való adaptálása. A fejlesztő munkák koordinálása. Az intézkedési tervek végrehajtásának, ellenőrzésének, értékelésének koordinálása. A munkajelentések elkészítése. A testület tájékoztatása az elvégzett munkáról. Munkacsoport ( munkaközösség, team, stb. ): Feladata: az intézményi pedagógiai programban kimunkált és elfogadott célok megvalósításához szükséges tevékenységek egy adott folyamatra vonatkozó munkafolyamatokba rendezése, és szabályozása. Munkáját az igazgató megbízása alapján végzi. 21

22 A munkacsoport vezetőjét az igazgató jogosítványokkal ( pl. számítógéphez való hozzáférés, stb. ) és határidős megbízással látja el. Összetétele 3-4 fő. Tevékenysége: elkészítik munkatervüket, rendszeresen üléseznek, elkészítik a folyamatleírást, tájékoztatják a testületet a munka eredményeiről, ajánlásokat, javaslatokat dolgoznak ki a döntéshozók részére, a munkacsoport zárójelentését, valamint folyamatszabályozási elképzeléseit az intézményvezetés és a tantestület megvitatja, majd konszenzus formában elfogadja. A csoport munkájának adminisztrálása: dokumentációs lap és jelenléti ív az ülésekről, a folyamatszabályozás leírása, zárójelentés. 4. A partnerkapcsolatok irányítása A partnerkapcsolatok irányítása összességében az intézményvezető feladata. a fenntartó és az intézmény az alkalmazottak és az intézmény vonatkozásában. A partnerkapcsolati irányítási tevékenység magában foglalja: a partnerek azonosítási folyamatát a partnerkapcsolat sajátosságainak ismeretét a partnerkapcsolat fejlesztési irányának meghatározását 22

23 a partnerkapcsolat fejlesztése érdekében teendő igényfelmérések rendszerének kialakítását és működtetését a partnerek elégedettsége mérési feladatainak irányítását, szervezését az igények megismerését, az elégedettség mérését, valamint az egyéb tájékoztatást segítő kommunikációs rendszer kidolgozását és működtetését. 5. A partnerek azonosítása A kollégium folyamatos feladatának tartja partnerei azonosítását. A partnerek azonosítása érdekében rendszeresen felülvizsgálja azokat, mely személyekkel, csoportokkal, intézményekkel meghatározó kapcsolatban van. Az intézmény partnerei a következők: fenntartó a kollégium alkalmazottjai a kollégium tanulói a kollégium tanulóinak szülei iskolák egy része ahová tanulóink jelentős számban járnak. (Baross Szakközépiskola, Debreczeni Márton Szakképzőiskola, Szentpáli Szakközépiskola, Gábor Áron Szakközépiskola, Kossuth Szakközépiskola ) Petőfi Sándor Fiúkollégium, Eötvös Szakközépiskola, Soós Györgyné gyermekvédelmi szakszolgálat munkatársa Városi Rendőrkapitányság ( Kovácsné Leskó Anna ifjúságvédelmi csoport ), Drogambulancia, Ifjúsági és Szabadidőház ( Partnerlista címmel, telefonszámmal a mellékletben ) 23

24 6. A partnerek igényeinek nyomon követése A partnerek igényeinek nyomon követése érdekében gondoskodni kell az igények a megismert igények rendszerezéséről, értékeléséről összesítéséről, elemzéséről Az igények megismerése különösen az alábbi szerint történik Partnercsoport (partner) Igénymegismerés eszköze, formája Fenntartó -Fenntartó minőségirányítási programja Az intézmény alkalmazottjai -Értekezleteken felszólalási lehetőség, írásbeli javaslattétel, alkalmazotti közösség javaslatai, kérései, szóbeli vélemény, kérdőíves igényfelmérés. Az intézmény tanulói -Tanulócsoportokban, diákönkormányzati üléseken elhangzott igények, egyéni igénybejelentések, kérdőíves igényfelmérés, interjú. Az intézmény tanulóinak szülei -Szülői szervezet által közölt igények, egyéni igénybejelentések, szóbeli vélemény, kérdőíves igényfelmérés Azok az intézmények, ahová -Az intézményvezető, valamint tanulóink jelentős része jár További intézmények, személyek tantestület igényei -Intézmények által jelzett szóbeli, írásbeli igények. Rendszeresség -A minőségirányítási program elfogadása, illetve módosítása szerint -Szervezett formában évente legalább két alkalom -Szervezett formában évente legalább két alkalom -Szervezett formában évente legalább két alkalommal Alkalmanként Alkalmanként 7. Kommunikáció a partnerekkel Az emberi kapcsolatokban a kommunikációt tekintjük a kapcsolatteremtés- és fönntartás eszközének. A kommunikáció akkor lesz igazából eredményes, -ha partnereinket - tudatos formában megfelelő mértékben tudjuk motiválni, vagyis a célnak megfelelő cselekvésre ösztönözni. A partnerekkel való kommunikáció területén megkülönböztetünk: belső kommunikációt, valamint 24

25 külső kommunikációt A belső kommunikáció során az intézmény szabályozza azokat a folyamatokat, melyek a partnerekkel való kommunikációját meghatározzák: a hatékony napi működést az információ szükségletet és az informálandók körét a kommunikációs kapcsolatokat a kommunikációban érintettek feladatát, tevékenységét A külső kommunikáció általában irányított kommunikáció, melynek során cél az intézmény népszerűsítése, az eredmények, elért sikerek ismertté tétele. A kommunikációs kapcsolatainkban fontos szerep jut a közvetlen találkozások révén a szóbeli eszmecserének. A nagy távolságok, utazási nehézségek miatt gyakori a telefonon, valamint ritkább esetekben -en, faxon történő kommunikációs kapcsolat. Üzenetek átadása, közlések elsősorban írásban történnek. A fenntartóval való együttműködés objektíve behatárolt. A fenntartói jogkörhöz tartozik. A fenntartói jogkörhöz tartozik az utasításadás, tájékoztatás, az aktuális információk közlése, eljuttatása a szervezethez. Intézményi szinten a beszámolási, valamint a statisztikai adatközlési szerepkör a meghatározó. Intézményen belüli kommunikáció: Rendszeresek a munkaértekezletek, munkaközösségi megbeszélések. A vezetői megbeszélésekre havonként kerül sor az egyes munkaterületek vezetőivel, akik tájékoztatják a hallottakról a dolgozókat. A jelentések, a félévi és év végi beszámolók 25

26 leadása vezetőség felé, valamint ezek kiértékelése, összegzése a vezetőség által írásban történik. A munkautasítások, körözvények, amelyek valamilyen aktuális eseményre irányulnak, írásos formában kerülnek rögzítésre. A diáksággal nagyobb fórumokon ( közgyűlés ), valamint a csoportvezetők révén működik a napi kapcsolattartás. A dolgozók informálásában nagy szerepük van a munkaközösség vezetőknek. A partnerekkel való kapcsolattartás rendjét szabályozza az SZMSZ és a házirend is. A partnerekkel való kommunikáció fontos, mert általa tájékozódhat a kollégium a vele szemben megfogalmazott igényekről, a tevékenységével kapcsolatos elégedettségről, másrészt a partnerek képet alkothatnak az intézmény működéséről, nehézségeiről, terveiről. 8. Humán erőforrás fejlesztése A kollégium olyan szolgáltatások megvalósítására törekszik, amelyekhez a személyi feltételek biztosítottak. A személyi feltételek megteremtése az igazgató felelőssége. Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek a törvényi előírásokban, munkaköri leírásokban vannak szabályozva. Továbbképzési rendszer működtetése: A kollégium működésének egyik alapvető feltétele a követelményeknek való megfelelés, a környezeti és partneri igények változásaihoz történő folyamatos alkalmazkodás. 26

27 Ezen alkalmazkodás lényegi eleme az intézmény személyi állományába tartozó kollégák megfelelő és célirányos képzése, amely egy jól átgondolt továbbképzési rendszer működtetésén keresztül oldható meg. A minőségfejlesztési rendszer fenntartása és folyamatos tökéletesítése érdekében az intézmény megszervezi a munkatársak minőségügyi oktatását és továbbképzését. A képzési tervet a kollektíva egyetértésével az igazgató hagyja jóvá, biztosítva a szükséges erőforrásokat. A továbbképzési rendszer a fentebb felsoroltakon kívül az alábbi feltételeknek is eleget tesz: A szakmai ismeretek időszakos felfrissítése és korszerűsítése, önképzés ( tanfolyamok, konferenciák, stb. ) A szolgáltatási színvonal folyamatos emelése Újszerű feladatoknak való megfelelés ( drog-prevenció, stb. ) Távlati stratégiai célok elérhetőségének megteremtése Karrierépítéssel kapcsolatos természetes igények kielégítése Új munkatársak kiválasztása, a betanulás folyamata: Új munkatárs felvételekor meghatározó a szükséges szakmai képzettség és gyakorlat megléte, valamint az intézményi igényeknek való megfelelés. Az új munkatársak beilleszkedését elősegíti és hatékonyan támogatja a munkaközösség. Az új munkatársak minőségügyi képzését munkába álláskor meg kell kezdeni. 27

28 9. A kollégium honlapja A kollégium a partnerkapcsolatai során kihasználja az Internet adta lehetőségeket. A honlapon fel van tüntetve minden olyan fontos információ, tájékoztatás, amely segíti az intézmény minőségfejlesztési programjában meghatározott célkitűzések eléréseit. A honlap frissítése rendszeres. A kollégium címei révén kapcsolatot tarthat partnereivel, továbbá lehetőséget teremt arra, hogy a partnerek észrevételeket, javaslatokat fogalmazzanak meg, amelyet az intézmény beépít munkájába. VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI FOLYAMATA 1. A vezetés szerepe a minőségfejlesztési rendszerben Jogszerű működés A közoktatási törvény 54 -a a következőképpen fogalmazza meg az igazgató felelősségét: A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyet jogszabály, vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. Az intézmény élén egyszemélyi felelősséggel az igazgató áll, aki maga hozza döntéseit, és a felelősséget saját személyében viseli a döntések 28

29 végrehajtásának megszervezéséért, a végrehajtásért és a végrehajtás ellenőrzéséért. A vezető egyszemélyi felelős megbízatása nem mond ellent a demokratizmus elvének. A jó vezetői döntésekben nélkülözhetetlen az intézményen belül működő autonóm közösségek, a különböző vélemények meghallgatása. A törvényi előírások is megkövetelik bizonyos döntések meghozásában a demokrácia érvényesülését a nevelőtestület véleményének figyelembevételével és döntési jogosultságának biztosításával. Ez a munkamódszer segít abban, hogy az igazgató és testülete együtt gondolkodjék és egységes szemlélettel végezzék az intézményben folyó nevelő-oktató tevékenységet. Ahhoz, hogy a kollégium maradéktalanul ellássa feladatköreit, és jogszerűen működjön, minden dolgozónak és tanulónak ismernie kell az intézmény elvárásait, követelményrendszerét, jogaikat és kötelességeiket. Szabályozó elemek a rendszerben: A jogi szabályozás elemei a kollégium belső működésétől függetlenül, külső tényezőként vannak jelen a rendszerben. Hierarchikusan a legmagasabb szabályozási szintet jelentik, hiszen az összes többi elemre törvényi előírásként közvetve, vagy közvetlenül kihatással vannak. Az alapdokumentumok már kifejezetten az intézmény jellegére alakítva, de a jogi szabályozás elemeinek hatálya alatt jönnek létre, és a legfőbb belső szabályozóként működnek. Áthatják a hierarchiában alattuk elhelyezkedő szabályozó dokumentumok tartalmi összefüggéseit. 29

30 A fő szabályozó dokumentumok már konkrétabb formáját jelentik a belső szabályozásnak, ám az intézmény működésében szervezetileg még mindig általánosítható tartalmi elemként érvényesülnek. A részterületek szabályozó dokumentumainak tartalma már nem általánosítható minden szervezeti egységre, hatályuk a kollégiumi tevékenység egy-egy speciális területére korlátozódik. A munkautasítások hatálya időben lehet korlátozott mind a hatálybalépés, mind a hatályvesztés tekintetében. A bizonylatok mint a szabályozó rendszer legalacsonyabb szintű elemei kiemelését az indokolja, hogy ellentétben az előzőekkel, tartalmuk a keltezés után már nem változtatható. A dokumentumok, szabályzatok folyamatos karbantartására, időnkénti felülvizsgálatára - a törvényi előírásoknak megfelelően - nagy hangsúlyt helyezünk. A Közoktatási önellenőrzési kézikönyv alkalmazásával áttekinthetőbbé váltak az intézményi folyamatok, a törvényes működési rend, biztosítottá vált az önkontroll. A minőségirányítási programban meghatározottaknak először a vezetésben kell érvényre jutniuk. A minőségfejlesztési munka során a legnagyobb felelősségük a vezetőknek van. Az intézményvezetőnek kiemelt szerepe van a minőségfejlesztési rendszer működtetésében. 30

31 2. Tervezés A vezetési és tervezési feladatok egymással kölcsönhatással funkcionálnak. A tervezés során arra kell törekedni, hogy a tervezés stratégiai tervezésen alapuljon, a hosszú, - közép- és rövid távú tervek egymásra épüljenek. A stratégiai tervezés folyamata az intézményi stratégia ( Pedagógiai és nevelési program ) kialakítása a kollégium működtetésének legalapvetőbb feladata. Célja, az intézmény hosszú távú a küldetés teljesülését elősegítő, a külső és belső környezet folytonos változásaihoz, valamint a fenntartó aktuális elvárásaihoz igazodó üzemeltetésének tudatos megalapozása oly módon, hogy a vezetőség és a kollektíva által közösen kialakított jövőkép mint fő stratégiai cél egyértelműen meghatározott rövid távú részfeladatok megvalósítását is eredményezze. Az éves munkaterv készítésének folyamata az operatív tervezés, vagyis a Pedagógiai program célkitűzéseinek lebontása konkrét éves feladatokra. Meghatározza az intézmény előtt álló tanévre szóló feladatokat, különös tekintettel a nevelőmunka feladataira, a tanév rendjére, a minőségfejlesztés feladataira, a gazdálkodási tevékenységre, valamint az ellenőrzésekre, értékelésre. Az éves munkaterv a nevelői beszámolókra, munkatervekre épül. Az éves Ütemterv részletesen hónapokra lebontva, határidővel és felelősökkel tartalmazza az éves feladatokat. 31

32 VIII. A DOKUMENTUMOK KEZELÉSÉNEK RENDJE A dokumentumok tárolása feljegyzések formájában történik ( kérdőívek, interjúk, mérőlapok szempontsorai, a kiértékelések, elemzések formanyomtatványok, könyvek, jegyzőkönyvek, stb. ). A kollégium dokumentált minőségfejlesztési rendszert alakított ki és működtet. A minőségügyi dokumentáció hatékony eszköz annak biztosítására, hogy az intézmény a szolgáltatásait előírás szerint, a partnerek teljes megelégedésére teljesíti. Minőségfejlesztési rendszer fenntartásával, működtetésével és a szolgáltatásainkkal kapcsolatos összes dokumentumot számítógépes adathordozón archivált formában is tároljuk és bizalmasan kezeljük. 32

33 ZÁRADÉK Elfogadás dátuma: szeptember 9. Jóváhagyás dátuma: Érvényesség:2012. Felülvizsgálat dátuma: Készítette: Mohácsiné Bodnár Ildikó Igazgatóhelyettes Pósalakyné Miskolczi Csilla igazgató Miskolc, szeptember 9. 33

34 5.sz.melléklet Egyetértési nyilatkozat a Karacs Teréz Középiskolai Leánykollégium Intézményi Minőségirányítási Programjáról A kollégium Diákönkormányzat az IMIP-et áttanulmányozta, véleményezte. A programban leírtakkal egyetértett és a célkitűzések megvalósítását támogatja. A hosszú távú stratégia egyes lépéseinek kivitelezésében aktív szerepet vállal. Izmos Ivett diákönkormányzat elnöke Miskolc, szeptember 2. 34

35 35