A Magyar Telekom. X4ÍTH. -15'/xú\ ÉSZREVÉTELEI PIACMEGHATÁROZÁS, A JELENTŐS PIACI ERŐVEL RENDELKEZŐ SZOLGÁLTATÓK AZONOSÍTÁSA ÉS

Átírás

1 ÜZLETI TITKOT TARTALMAZÓ IRATVÁLTOZAT! XO\T- A Magyar Telekom ÉSZREVÉTELEI X4ÍTH. -15'/xú\ O a z NM HH PC/ /2017., A PIACMEGHATÁROZÁS, A JELENTŐS PIACI ERŐVEL RENDELKEZŐ SZOLGÁLTATÓK AZONOSÍTÁSA ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ELŐÍRÁSA (1/2014. PIAC) TÁRGYÚ HATÁROZATTERVEZETÉHEZ N O VE M B E R 29.

2 » Bevezetés A Magyar Telekom Csoport ( Magyar Telekom") élve az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény ( Eht. ) 40. (2) bekezdésében biztosított jogával élve, ezúton megküldi álláspontját a tárgyi határozattervezetére ( Tervezet ). Bízunk abban, hogy észrevételeink, javaslataink hozzájárulnak ahhoz, hogy a végleges határozat megfelelő szabályozási környezetet teremtsen. A piacelemzés értékelésére épülő szabályozási következtetések véglegesítésénél elengedhetetlen a jelentős, a magyar hírközlés hosszú távú fejlesztésében elkötelezett piaci szereplők észrevételeinek figyelembevétele a legfőbb szabályozói cél, a fogyasztók érdekeinek érvényesítése érdekében. Általános észrevételek A Magyar Telekom üdvözli az új IP technológia megjelenését és térhódítását követő szabályozási változásokat, úgy, mint az összekapcsolási pontok számának csökkentési lehetőségét valamint az összekapcsolási pont módosításának előzetes bejelentésével kapcsolatos határidők lerövidítését. Egy glide path, azaz fokozatos csökkentési szabály jellegű forgalmi díjcsökkentés álláspontunk szerint kiszámíthatóbb, előre tervezhető piaci környezetet teremt, ám hasonlóan ahhoz, ahogyan azt a Magyar Telekom korábbi tervezetek véleményezése kapcsán, több alkalommal is jelezte, a jelen tervezetben szereplő - több mint 30 /oos mértékű - díjcsökkentést nem látjuk indokoltnak. Azonosított elkülönült érintett piacok és jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként azonosított (Kötelezett) szolgáltatók A tervezetben érvényesülő alapelv szerint saját hálózatában minden szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak ( JPE") tekintendő. Javasoljuk a JPE státusz kiterjesztését valamennyi olyan elektronikus hírközlési szolgáltatóra, melyek a piachatározat hatálybalépésnek időpontjában helyhez kötött telefonszolgáltatás vagy nomadikus telefonszolgáltatás nyújtására aktív szolgáltatási státusszal rendelkezik. Megvizsgáltuk a tervezet szerint kijelölt szolgáltatói kört és azt állapítottuk meg, hogy a Magyar Telekom több olyan, jelenleg is hívásvégződtetést nyújtó szolgáltatóval a) áll tranzit partneren keresztül kapcsolatban, vagy összekapcsolási szerződésben, b) folytat jelenleg is összekapcsolási tárgyalásokat, amelyek nem szerepelnek az azonosított piaci szereplők között. ÜZLETI TITKOT TARTALMAZÓ IRÁTVÁLTOZATI 2

3 Tudomásunk szerint az alábbi szolgáltatók nyújtanak szolgáltatást, azonban a Tervezetben nem kerülnek megjelölésre: Banktel Kommunikációs Zrt. Dialoga Group DielNet Kft. Gelka Hirtech Kft. isafezrt. * Net-Connect Communications SRL. RAYCOM-GTE Kft. Raystorm Kft. Németh Róbert UHU Systems Kft. A Tervezetben továbbá nem szerepelnek a következő helyhez kötött telefonszolgáltatás vagy nomadikus telefonszolgáltatásra nyújtására aktív szolgáltatási státusszal rendelkező alábbi szolgáltatók, holott - az NMHH által közzétett adatok szerint - ezek egy része érvényes azonosító kijelöléssel is rendelkezik vagy folyamatban van számukra az azonosítók kijelölése: AIITel Telekommunikációs Kft. (szolgáltatását 2016, decemberben bejelentette, szeptemberben a tényleges szolgáltatását a AT és T Globális Hálózati Szolgáltatások Magyarország Kft. (szolgáltatását októberben bejelentette, márciusban a tényleges szolgáltatását a, Calltivation Ltd. (szolgáltatását februárban bejelentette, októberben a tényleges szolgáltatását a CloudPrime Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (szolgáltatását januárban bejelentette, márciusban a tényleges szolgáltatását a COMPOFFICE-R Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (szolgáltatását februárban bejelentette, márciusban a tényleges szolgáltatását a Cor@Net Távközlési Zrt. (szolgáltatását februárban bejelentette, augusztusban a tényleges szolgáltatását a Enterprise Services Magyarország Kft. (szolgáltatását januárban bejelentette, januárban a tényleges szolgáltatását a Interoute Magyarország Távközlési Kft. (szolgáltatását márciusban bejelentette, májusban a tényleges szolgáltatását a ÜZLETI TITKOT TARTALMAZÓ IRATVÁLTOZAT! 3

4 i-telecom Hungary Kft. (szolgáltatását áprilisban bejelentette, májusban a tényleges szolgáltatását a IT-Services Hungary Szolgáltató Kft. (szolgáltatását augusztusban bejelentette, a tényleges szolgáltatás megkezdésének időpontjáról nincs információ a nyilvántartásban) MagNetCom Távközlési Beruházó és Szolgáltató Kft. (szolgáltatását februárban bejelentette, februárban a tényleges szolgáltatását a MCN Telecom Telekommunikációs Szolgáltató Kft. (szolgáltatását júliusban bejelentette, júliusban a tényleges szolgáltatását a nyilvántartás szerint megkezdte) MÓL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (szolgáltatását márciusban bejelentette, márciusban a tényleges szolgáltatását a MosonTelecom System Távközlési Szolgáltató Kft. (szolgáltatását márciusban bejelentette, áprilisban a tényleges szolgáltatását a nfon GmbH (szolgáltatását júniusban bejelentette, júliusban a tényleges szolgáltatását a nyilvántartás szerint megkezdte) Telefonica International Wholesale Services Hungary Kft. (szolgáltatását májusban bejelentette, júniusban a tényleges szolgáltatását a UltraWEB Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (szolgáltatását júliusban bejelentette, augusztusban a tényleges szolgáltatását a United Telecom Zrt. (szolgáltatását júliusban bejelentette, júliusban atényleges szolgáltatását a nyilvántartás szerint megkezdte) Verizon Magyarország Távközlési Kft. (szolgáltatását szeptemberben bejelentette, a tényleges szolgáltatás megkezdésének időpontjáról nincs információ a nyilvántartásban) 42NET Marvin Cloud Kft. (szolgáltatását szeptemberben bejelentette, szeptemberben a tényleges szolgáltatását a Zárójelben szerepeltettük azt, hogy az adott szolgáltató a Hatóság közhiteles nyilvános nyilvántartása szerint mikor jelentkezett be a szolgáltatás nyújtására és mikor kezdte meg a tényleges szolgáltatás nyújtást, A nyilvántartási adatok szerint számos piaci szereplő már 2014-ben, azaz a piacelemzés folyamatának idején is már aktív szolgáltató volt. ÜZLETI TITKOT TARTALMAZÓ IRATVÁLTOZAT! 4

5 A szabályozás mind a mai napig nem tudott megfelelő választ adni arra problémára, hogy az elmúlt években a piacra belépő egyes új szolgáltatók - nem kötelezett szolgáltatók - a szabályozás alóli mentességet kihasználva a piaci árakat messze meghaladó végződtetési díjakat állapítanak meg és alkalmaznak. Tapasztalataink szerint egyes, újonnan piacra lépő szolgáltatók helyzetükkel visszaélve a szabályozott árnál lényegesen, sokszor ötször magasabb hívásvégződtetési díjat állapítanak meg. Bár ezen szolgáltatók - kijelölés hiányában - nem minősülnek JPE szolgáltatónak, ám a fenti alapelv okán ők is jelentős piaci erejűek a saját hálózatukban. (A végződtetési díjaikban a költségalapúság elve sem érvényesül, tekintettel főleg arra a tényre, hogy ezen, a piacra később belépő szolgáltatók az újabb technológiák alkalmazása révén hatékonyan és adott esetben olcsóbban tudnak hálózatukon hívást végződtetni.) Emellett van néhány olyan szolgálató is, aki/amely a két piachatározat közötti időszakban úgy hoz létre új céget, hogy ezen cégekbe a teljes ügyfélállományát áthordozza, átmigrálja. Ezekben az esetekben felmerül mind a JPE jogutódlás kérdése, mind pedig az a jelenség, hogy ezen szolgáltatók egyszeri díjakkal ellehetetlenítik a közvetlen összekapcsolódást a piac számos szereplője felé. Álláspontunk szerint a díj-aszimmetria hosszútávon történő fenntartása a jelentősen eltérő végződtetési díjak fennmaradását eredményezi, amely így ellentétes mind az EU, mind pedig a magyar szabályozó hatóság törekvéseivel. Elismerve, hogy a fentiek szerinti, két piachatározat közötti időben piacra lépő szolgáltatók JPE körbe történő bevonásának lehetősége korlátozott, kérjük a Hatóságot, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy ez a helyzet miként orvosolható szabályozási eszközökkel. A jogosult szolgáltató fogalmával kapcsolatos definíciós kérdések Az utóbbi időszakban olyan, korábban nem alkalmazott üzleti modellek jelentek meg a magyarországi piacon, melyek beazonosítása a szabályozás alapján nem egyértelmű, így az sem nyilvánvaló a szolgáltatók számára, hogy ezen esetekben fennáll-e a hívásvégződtetés biztosításnak kötelezettsége. A bizonytalanság abból fakad, hogy sem a korábbi JPE-határozatok sem pedig a Tervezet nem tartalmazza, nem definiálja a Jogosult Szolgáltató fogalmát. A JPE-kötelezettségek teljesítése érdekében elengedhetetlenül fontos lenne a Jogosult Szolgáltató fogalmának definiálása, mely definíció alapján egyértelműen eldönthető lenne, hogy adott igénylővel szemben fennáll-e a JPE-alapú kötelezettség, vagy sem. ÜZLETI TITKOT TARTALMAZÓ IRATVÁLTOZATl 5

6 A hírközlési ágazati JPE piacszabályozás célja (már a hírközlésről szóló évi XL. törvény, a Hkt. - alapvető célkitűzései közé tartozott és az Eht-bán is alapelvi jelentőségű) többek között az, hogy elősegítse a hírközlési verseny fejlődését és új szereplők piacra lépését a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók befolyásának - a hatékony versenypiac kialakulásához és fenntartásához szükséges mértékű - differenciált ellensúlyozásával. A JPE szabályozás alapvető célja tehát a verseny hatékonyságának növelése, új belépők piacra lépésének és versenyképességének megteremtése adminisztratív eszközökkel, ott, ahol a versenyjog ex post szabályai nem elégségesek. Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21 /EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előzetes szabályozás alá vonható érintett elektronikus hírközlési ágazatbeli termék- és szolgáltatáspiacokról szóló 2014/710/EU Ajánlás ( Ajánlás ) (2) preambulum bekezdése alapján:... Bármely előzetes szabályozási beavatkozás végső célja az, hogy a kiskereskedelmi piacokon elősegítse a fenntartható tényleges versenyt, és ezáltal a végfelhasználók számára előnyöket tudjon biztosítani... Az Ajánlás (10) preambulum bekezdése a nagykereskedelmi piac szabályozásának szükségességével kapcsolatban az alábbiakat tartalmazza:... Másrészt, amennyiben a megfelelő érintett piac(ok) előzetes nagykereskedelmi szabályozása hiányában előremutató perspektívában az érintett kiskereskedelmi piacon tényleges a verseny, a nemzeti szabályozó hatóságoknak ennek nyomán meg kell állapítaniuk, hogy a nagykereskedelmi szintjén nincs többé szükség szabályozásra... A nemzeti szabályozó hatóságok a JPE szabályozások körében az adott ország területén fellehető releváns piacokra nézve végeznek el piacelemzést és az adott ország területén fennálló, vagy fenn nem álló versenyt vizsgálják, ennek megfelelően az adott ország területén szolgáltatást nyújtó szolgáltatók tevékenységét szabályozzák, határoznak meg kötelezett és jogosult pozíciókat. Fentiek alapján tehát az állapítható meg, hogy Jogosult Szolgáltatónak az olyan, NMHH által nyilvántartásba vett, aktív/mű ködő elektronikus hírközlési szolgáltatót kell tekinteni, aki/amely tényleges kiskereskedelmi szolgáltatást nyújt, amely szolgáltatás nyújtása érdekében szükségszerűen igénybe kell vennie egyedi nyilvános helyhez kötött telefonhálózatban való hívásvégződtetés nagykereskedelmi szolgáltatást. Bizonyosan nem ilyen például az olyan (aggregátor, tranzit) szolgáltató, amelynek tevékenyégé kizárólagosan abból áll, hogy külföldi hívó felek hívásait tranzitálja valamely magyarországi JPE szolgáltató felé. A Jogosult Szolgáltató fogalmának megalkotása során célszerűnek tartanánk azt, hogy a Tervezet a definícióban - az NMHH által publikált elektronikus hírközlési szolgáltatások felsorolásával összhangbankon krétán megjelölné azon (kiskereskedelmi) szolgáltatásokat, amelyek nyújtása szükséges feltétele az igénylő jogosult szolgáltatói minőségének. ÜZLETI TITKOT TARTALMAZÓ IRATVÁLTOZAT! 6

7 T A Magyar Telekom javasolja, hogy a Jogosult szolgáltató a következőképpen kerüljön definiálásra: Jogosult szolgáltató az NMHH által az Eht. 52. (2) a) alapján nyilvántartásba vett (aktív/működő státuszú) elektronikus hírközlési szolgáltató, aki/amely ténylegesen nyújt vagy (az Eht ának megfelelően) nyújtani kíván magyarországi kiskereskedelmi (i) helyhez kötött, (ii) nomadikusvagy(iii) mobiltelefon szolgáltatást Átláthatóság" kötelezettsége A feltételek megismerhetősége, illetve a hálózati szerződések megkötésének elősegítése érdekében javasoljuk, hogy a piachatározat - az A.2. pont alatt - tartalmazzon a referencia ajánlat készítésére nem kötelezett szolgáltatók számára, az A.1. í pontban foglaltakhoz hasonló, illetve azzal egyenértékű, részletes előírást. A.1.1. Referenciaajánlat készítésével és közzétételével kapcsolatos kötelezettség A Tervezet előírja, hogy a határozattervezetben foglalt szabályozás alapján a referenciaajánlat készítésére kötelezett szolgáltatók a határozat közlésétől számított 60 napon belül készítsék el és az Elnök felé nyújtsák be a referenciaajánlatukat. Figyelembe véve, hogy szabályozási változások átvezetése mellett a technológia változások miatt a teljes referenciaajánlat átdolgozása, kiegészítése, megújítása szükséges, kérjük, hogy a referenciaajánlat kidolgozására meghatározott 60 napos határidő 90 napra kerüljön módosításra. C.1 Hívásvégződtetés forgalmi szolgáltatás díjazása A tervezet költségalapúság és díjak ellenőrizhetőségével" kapcsolatos szabályozása szerint a hívásvégződtetés forgalmi szolgáltatásra meghatározott költségalapú díjat a Kötelezett Szolgáltatók az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség területén kívülről érkező hívások végződtetése tekintetében nem kötelesek alkalmazni. A hívások eredete szerinti díjeltérítés lehetőségét törlésre javasoljuk a Tervezetből. Javaslatunkat a mobil hívásvégződtetési piacra vonatkozó, azonos tartalmú, több éve hatályos rendelkezés alapján szerzett, alábbiakban részletezett tapasztalatokkal tudjuk alátámasztani: 1. A hívásvégződtetési forgalom díjának hívás eredet szerinti megkülönböztetése kizárólag a hívó számának (továbbiakban: A szám) kiértékelése alapján történhet. Jelenleg, mivel minden hívásra eredettől függetlenül a szabályozott végződtetési díjat alkalmazzuk, ezért a hívásvégződtetési díj megállapításához nem szükséges az A" szám információ kiértékelése. Amennyiben a jövőben eredettől függően a hívások díja megkülönböztetésre kerülne, úgy az A szám információt fel kellene dolgozni. Ugyanakkor a hívásrekordokban ez az adat a következő piaci és technológiai változások miatt nem tekinthető megbízhatónak: ÜZLETI TITKOT TARTALMAZÓ IRATVÁLTOZAT! 7

8 Az elmúlt években a nemzetközi viszonylatban sorra jelentek meg olyan olcsó, voip szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, akik nemzetközi tranzit tevékenységet végeznek. Az általuk nyújtott tranzitszolgáltatás nem tartalmaz minőségi garanciákat, tevékenységük során az A szám információ torzul. Ezen aggregátori szerepet betöltő szolgáltatók hívásúiban történő közreműködése révén a végződtető oldalon az A szám már nem a valós, hívás eredet szerinti információt tartalmazza, vagyis az A szám mezőben megjelenő értékek nem alkalmasak arra, hogy a hívás díjazása alapjául szolgáljanak. Az IP tranzitszolgáltatást nyújtó szolgáltatók számának drasztikus növekedése miatt egy-egy hívás felépítésében ma már követhetetlen mennyiségű szolgáltató vesz részt, gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné vált, hogy mely szolgáltató felelősségi körébe tartozóan torzulnak a hívásra jellemző adatok. Az árverseny miatt ma már a nagyobb, megbízható szolgáltatók is igénybe veszik az olcsó nemzetközi tranzitszolgáltatást, így az érintett esetek száma jelentős növekedést mutat. A díjmegkülönböztetés lehetősége kinyitotta a kaput a A számmal kapcsolatos visszaélések előtt és mivel az IP technikai megoldás sem jelent különösebb korlátot, az alacsonyabb végződtetési díj elérése érdekében a nemzetközi piacon tevékenykedő szolgáltatók gyakorta alkalmazzák ezt a beavatkozást. Bár jelentős erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy a visszaéléseket beazonosítsuk, hatáskör hiányában illetve a szövevényes kapcsolatok áttekinthetetlensége miatt vizsgálataink nem vezettek eredményre. Hibás A" számok nem csak visszaéléseknek köszönhetően jelennek meg a rendszerekben és nem csak nemzetközi viszonylatban. Tekintettel az IP összekapcsolások térnyerésére és a SÍP protokoll által adott többféle A szám átadási lehetőségre, még egy letesztelt és működő IP összekapcsolási ponton is jelentkezhet szabványos, azonban az egyeztetett és Felek által elfogadott A szám kezeléstől eltérő (SÍP protokoll által megengedett) üzenetváltással érkező A szám (pl. letiltott A" szám megjelenítés miatt a SÍP invite üzenet más mezőjében jelenik meg a szabályos A" szám, míg a normál esetben használt mező üresen érkezik). A fentiek alátámasztása érdekében kérés vagy igény esetén a Hatóság részére be tudjuk mutatni a hívásadat feldolgozás során hibásnak nyilvánított tételeket, amikor: az A 1szám fals (pl. szöveg) adatot tartalmaz; nem valós az A szám; értelmezhetetlen híváseset (pl. hívásátirányítás nélkül magyar A szám a nemzetközi hálózatból érkező forgalomban) jelenik meg 2. Az A szám értelmezési kérdések számlareklamációhoz vezetnek, az eddigiekben több esetben is előfordult, hogy műszaki beállítási hibára hivatkozva a jogosult szolgáltatók a hívásvégződtetésről kiállított számla felülvizsgálatát kezdeményezték. A reklamáció kezelés a mobil hívásvégződtetési piac esetében csak néhány szolgáltatót érint és így kezelhető mértékű, de abban az esetben, ha a hívásvégződtetés egyedi nyilvános helyhez kötött telefonhálózatban piacon azonosított valamennyi JPE szolgáltató viszonylatában merül fel reklamáció, annak kezelése komoly erőforrás bevonását teszi szükségessé. ÜZLETI TITKOT TARTALMAZÓ IRÁTVÁLTOZAT! 8

9 3. A díjeltérítés lehetőséget ad valamennyi JPE szolgáltatónak arra, hogy az Európai Gazdasági Térség területén kívül eső országokra külön-külön díjzónákat vagy akár országonként egyedi díjakat határozzanak meg. Ez azt eredményezi, hogy a jelenlegi, egyszerűen kezelhető, egységes végződtetési díjat szolgáltatónként kettő vagy (elvileg) akár több száz új díj válthatja fel. Ezeket a díjakat a hívásvégződtetés szolgáltatásról szóló számlák ellenőrzéséhez definiálni kell az elszámolási rendszerekben. Amennyiben a hívásvégződtetés egyedi nyilvános helyhez kötött telefonhálózatban piacon azonosított valamennyi JPE szolgáltató él a díjmegkülönböztetés lehetőségével és minden egyes szolgáltató eltérő modellt dolgoz ki és alkalmaz az Európai Gazdasági Térség területén kívül eső országokból érkező hívásokra, az elszámolás átláthatatlanná válik, a számlaellenőrzéshez szükséges adatkör előállítása olyan bonyolultságú feladattá válik, melynek támogatásához komoly fejlesztések szükségesek. Az elszámolási rendszer fejlesztése mellett biztosítani kell a piachatározat szerinti 144 szolgáltató által meghatározott tarifasávonkénti vagy országonkénti díjak folyamatos karbantartását, új irányok belépése, megszűntetése esetén a változások követését. Ezt, illetve ezeket a díjakat a szolgáltatók akár havonta változtathatják. Megítélésünk szerint az Európai Gazdasági Térség területén kívül eső országokból kezdeményezett forgalom volumene, így az elérhető esetleges többletbevétel lényegesen kisebb, ahhoz az előrelátható költséghez (rendszerfejlesztési, adminisztratív, humán erőforrás, stb.) képest, mely a fentiekben részletezett feladatok kezeléséhez szükséges erőforrások bevonása miatt szükségessé válik. Meg kívánjuk jegyezni továbbá, hogy az Európai Gazdasági Térség területén kívülről érkező hívások díjának eltérítése nem képes a csökkentés irányába befolyásolni az Európai Gazdasági Térség területén kívülre irányuló hívások díját. Ugyanakkor a magasabb költségű hívás az Európai Gazdasági Térség területén kívülről Magyarországot hívó előfizetőket a hagyományos telefonszolgáltatást megkerülő műszaki megoldások igénybevételére, míg a szolgáltatókat A" szám manipulációt eredményező visszaélésre ösztönzi. D.1.5 és D.2.4 Összekapcsolási pontok megváltoztatása A Magyar Telekom üdvözli a Hatóság azon szándékát, hogy az összekapcsolási pontok megváltoztatására a Kötelezett Szolgáltatóknak a korábbiaknál könnyebben és gyorsabban lehessen módja. Időközben a technológia váltás felgyorsult, az IP térhódításával a valós, tényleges piaci igények a korábbiaknál gyorsabban változnak. Ez dinamikus választ követel meg a Kötelezett szolgáltatóktól. Az összekapcsolási pontok számának és elhelyezkedésének rövidebb átfutási időn belüli megváltoztathatóságára van szükség. Tekintettel arra, hogyamagyartelekom hálózatfejlesztési terveit ennél rövidebb időszakra határozza meg, a Magyar Telekomnak nincsen lehetősége arra, hogy bármiféle hálózat felszámolási, áthelyezési vagy módosítási szándékot két évvel előre jelezzen a Hatóság és a Jogosult szolgáltatók felé. Két év átfutása alatt olyan technológiai változások fordulhatnak elő, melyek átvezetése egy gazdasági érdekeltségű piaci szereplő számára a szokásos üzletvitel része, az esetleges késedelmek többletköltséget generálnak, ÜZLETI TITKOT TARTALMAZÓ ÍR ÁTVÁLTOZAT! 9

10 Kérjük, az összekapcsolási pontok megváltoztatásával kapcsolatos bejelentési határidő legfeljebb 12 hónapban történő szabályozását, Az élő összekapcsolással nem rendelkező összekapcsolási pontok esetében az előzetes bejelentési és közzétételi kötelezettséget 1 hónapra javasoljuk módosítani. D.1.6 és D.2.5 Hálózati Szerződések A tervezet alapján nem világos az, hogy a hálózati szerződésekkel kapcsolatban - eltérés esetén - melyik a követendő előírás, azaz a Tervezet előírásait, vagy a referenciaajánlatokról, hálózati szerződésekről, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII.24.) Korm. rendelet (Hszr.) előírásait kell-e alkalmazni. A-Tervezet szerinti működéshez a következő módosításokat javasoljuk a Tervezet D.1.6.2, D valamint a D pontjaihoz. Jogosult Ajánlata Szükségesnek látjuk, hogy a kezdeményező ajánlat kötelező tartalmi elemeként kerüljön meghatározásra a jelzésrendszerrel szemben támasztott elvárások; jogosult oldali elektronikus hírközlési eszközök jellemzői hiszen ezek a műszaki megalapozottsági vizsgálat értékeléshez elengedhetetlenül szükséges információk. Hálózati Szerződés megkötése A Tervezet a Jogosult Szolgáltató ajánlatának kézhezvételétől számított 5 napos határidőt ír elő Kötelezett Szolgáltató számára arra vonatkozóan, hogy az ajánlatot elbírálja és ennek eredményéről (tájékoztatással vagy hiánypótlási felhívással) értesítse Jogosultat. A gyakorlat szerint az ajánlat kézhezvételétől számított 5 nap kevésnek bizonyul ahhoz, hogy a kezdeményező ajánlatot érdemben értékelni tudjuk, a munkanap átcsoportosítással járó, hosszabb ünnepek, hétvégék esetén ez a határidő tarthatatlan. Kérjük, hogy a határozattervezetben előírt 5 napos határidő hosszabb időre, de minimum 5 munkanapra kerüljön módosításra. A Tervezet rendelkezése szerint Hiánypótlásra irányuló felhívás esetén a Jogosult Szolgáltatónak a Kötelezett szolgáltató által meghatározott határidőre kell eleget tennie a hiánypótlási felhívásnak, ugyanakkor a Kötelezett csak a megjelölt határidő eredménytelen elteltét követő 10. naptól utasíthatja el indoklás nélkül az ajánlatot. Ez a szabály nem egyértelmű, illetve felesleges. A rendelkezés értelmezhető úgy is, hogy a hiánypótlási határidő eredménytelen eltelte esetén indokolással visszautasítható az ajánlat, míg 10 napot követően indokolás nélkül is van erre lehetőség. Amennyiben a Jogosult a hiánypótlást nem teljesíti, az erre történő utalás már maga a visszautasítás indoka, tehát valójában indokolás nélküli visszautasításra nincsen lehetőség. ÜZLETI TITKOT TARTALMAZÓ IRATVÁLTOZAT! 10

11 Úgyszintén nehezen értelmezhető eset az, ha a Jogosult Szolgáltató a határidő elteltét követő 10 napon belül tesz eleget a hiánypótlási kötelezettségének, hiszen az határidőben nem valósult meg, de a türelmi idő miatt a kötelezettnek nincs meg a lehetősége az ajánlatot visszautasítani. Javasoljuk a 10 napos türelmi idő megszűntetését, illetve az arra az időszakra vonatkozó szabályozás kidolgozását. A Tervezet D pontjának c) bekezdése szerint a hálózati szerződést az ajánlat kézhezvételétől számított 40 napon belül meg kell kötni. Az elmúlt időszakban érkezett ajánlatkérések során több ízben tapasztaltuk, hogy a szerződéskötési tárgyalások során a Jogosult által alkalmazott válaszidők miatt szerződéskötés elhúzódott vagy meg sem valósult. Emiatt szükségesnek érezzük a kötelezettség kiegészítését az alábbiak szerint: A hálózati szerződést az ajánlat kézhezvételétől számított 40 napon belül meg kell kötni, ennek érdekében a Kötelezett Szolgáltató a hálózati szerződéstervezet Jogosult által történő elfogadását aláírását határidőhöz kötheti, (vagyis határidőt szabhat az ajánlat érvényességéhez). Amennyiben a Jogosultnak felróható okból kifolyólag a szerződés a 40 napos határidő lejártáig nem kerül megkötésre, Jogosultnak új kezdeményező ajánlatot kell benyújtania. Hálózati Szerződés megszűnése Az alábbiak szerint javasoljuk a tervezet D pontjában felsorolt, a hálózati szerződés megszűnésére vonatkozó esetek módosítását, illetve kiegészítését: azonnali hatállyal, amennyiben az Átadás-Átvételi tesztek sikertelennek minősülnek, a hálózatok összekapcsolása műszaki együttműködési problémák miatt nem jöhet létre, az NMHH nyilvántartásából való törlés napjával, ha a Jogosult Szolgáltató már nem minősül elektronikus hírközlési szolgáltatónak, ha a Jogosult Szolgáltató már nem minősül a jelen határozat szerinti Jogosult Szolgáltatónak, akkor a Kötelezett Szolgáltató az erről való tudomásszerzésétől számított 30. napra élhet rendkívüli felmondási jogával. E. Számviteli szétválasztás módszertan Magyar Telekom örömmel vette tudomásul, hogy a Hatóság a számviteli szétválasztás kötelezettségét a szolgáltatók korábbi észrevételeit figyelembe véve egyszerűsíteni kívánja, a jövőben kizárólag múltbeli költségek felosztásán alapuló modell beadására kötelez. Ezen módosítást a Magyar Telekom támogatja. Azonban megjegyezzük, hogy jelen Tervezetekben szereplő leírás alapján, - miszerint a transzfer árakat nem a tárgyévben hatályos nagykereskedelmi árakból kiindulva kell levezetni, hanem attól eltérően a benyújtásra kerülő HCA - FDC modellből kell meghatározni - a számviteli szétválasztás beadvány elveszti használhatóságát, bármiféle nagykereskedelmi piaci díjszintek piacra gyakorolt hatásának ellenőrzési lehetőségét. ÜZLETI TITKOT TARTALMAZÓ IRATVÁLTOZAT! 11

12 Értelmezésünk szerint a számviteli szétválasztás, az egyes üzletágakat szervezetileg elkülönülten gazdálkodó szervezeteknek tekinti, amik ugyanazon feltételekkel vehetik igénybe egymás szolgáltatásait, mint bármely másik piaci szereplő. Ehhez az szükséges, hogy ha van szabályozott nagykereskedelmi díja egy szolgáltatásnak, akkor a transzfer azon valósuljon meg. Javasoljuk, hogy a transzferárak a referencia ajánlatokban szereplő nagykereskedelmi díjakból képzett értékekkel kerüljenek meghatározásra, mely így továbbra is megfelelően biztosítja a tervezet fent hivatkozott pontjának való megfelelést, ezáltal a nagykereskedelmi díjak megfelelő szintjének ellenőrzését is. I. számú melléklet Észrevételek A kiegészítő, támogató és emelt szintű szolgáltatások díjszámításához kapcsolódó általános rendelkezésbe vonatkozóan A Tervezet I. számú melléklet 1. pontja értelmében a kiegészítő és a támogató, emeltszintű szolgáltatások díjképzésekor az elkerülhető költségek módszertanát kell a kötelezett szolgáltatóknak követniük. A módszertant a tervezet az alábbi módon definiálja:,, Valamely szolgáltatás elkerülhető költségei a vállalkozás azon költségei) Illetve költségelemei, amelyek nem merülnének fel, ha az adott szolgáltatást a vállalkozás nem nyújtaná. A Tervezet 6. pontban szereplő definíció alapján nem vehetők figyelembe a támogató jellegű tevékenységek költségei. A támogató informatikai rendszerek nélkül a szükséges munkafolyamatok egy része nem végezhető el vagy a kapcsolódó humán erőforrás igény magasabb lenne. Szükséges volna lehetőséget biztosítani a Kötelezett szolgáltatók számára, hogy a kiegészítő, támogató és emelt szintű szolgáltatások esetében ezeknek a támogató rendszereknek az elkerülhető költségét a díjban figyelembe vehessék. Továbbá a definíció szerint a nagykereskedelmi ügyfélkezelés költségesem lehet az elkerülhető költségek része. A nagykereskedelmi partnerek által generált tranzakciókat dedikált munkaerő állomány kezeli, így ezen költséghányad térítésére is javasolnánk lehetőséget kellene biztosítani. A nagykereskedelmi szolgáltatások igénybevételének időtartama rövidebb a kapcsolódó eszközök vállalati számviteli politika szerinti gazdaságos élettartamánál. Javasolni szeretnénk, hogy azon eszközöknél, ahol a szolgáltatás megszűntével újrahasznosítás nem lehetséges (pl.: túlvégi csatlakozó link/nyaláb szolgáltatás esetén a kábel) a szolgáltatás igénybevételének átlagos időtartama kerülhessen leírási időként megadásra. ÜZLETI TITKOT TARTALMAZÓ IRATVÁLTOZATl 12