Rohár Alexandra. logopédus okleveles gyógypedagógus PhD-hallgató

Átírás

1 Rohár Alexandra logopédus okleveles gyógypedagógus PhD-hallgató

2 Bio-pszicho-szociális megközelítés Rendszerszemlélet Terápia értelmezése a gyógypedagógiában Holisztikus terápiák a logopédiában Kognitív (fejlődés)neuropszichológiai ismeretrendszer szerepe a nyelvi zavarok terápiás befolyásolásában Fejlesztőmunka építőkövei Team-munka Terápia varázsa

3 Fogyatékosság fogalma (Forrás: Kullmann, 2016)

4 Humán-ökológiai elmélet, a fejlődés szocio-kulturális nézőpontja Az egyén, mint a környezet szerves része (Bronfenbrenner) öt környezeti rendszer egymásra épülése: a szociális tényezőkkel való direkt interakciók finom inputjától a széleskörű kulturális inputokig (Forrás: Csákvári, 2016)

5 mikrorendszer mezorendszer exorendszer makrorendszer k r o n o r e n d s z e r

6 Fejlesztés / Terápia fogalomhasználat kérdésköre tanár-diák viszony A pedagógus birtokolja a tudást, a tanuló a befogadó A pedagógus szerepe mindig aktív, befolyásoló terapeuta-kliens viszony A terapeuta arra törekszik, hogy a kliens belső fejlődésen menjen át a terápia hatására A terapeuta szerepe passzív, megértő, értelmező (Lányiné, 2004)

7 A gyógypedagógiai terápia: habilitációs és rehabilitációs tevékenység, amely a személy bevonásával egyéni vagy kiscsoportos fejlesztés keretében, az életkori sajátosságok figyelembevétele mellett, különböző terápiás eljárások, módszerek alkalmazásával a pszichikus képességek és funkciók speciális befolyásolásán keresztül segíti a kognitív, emocionális és szociális készségek és képességek fejlődésében vagy működésében fennálló zavarok, hiányosságok megszüntetését, ill. kompenzációját, a teljesítmények alapját képező megismerési folyamatok és a viselkedés, az autonóm személyiség szerveződését (Gereben, 2013, 9).

8 A beszélés folyamatában jelen van az egész ember, összes sajátosságával, lelki habitusával Az ember személyiségének sajátos vonásait beszédmódjával, hangképzésével éppúgy kifejezi, mint stílusával, szóhasználatával, a beszéd ugyanis olyan kifejező tevékenység, amelyben a lelki tartalom külső jelekben ( ), a környezet számára is érzékelhető módon van jelen (Subosits, 2002, 5). Nyelvfejődési zavar Beszédfolyamatossági zavar Diszfónia

9 Egy hazai beszédindító terápia (Németh Sósné, 2002) Korai, integratív funkciótréning Komplex személyiségfejlesztés van a fókuszban Home training Szülői konzultációk Alapja: Ayres-féle szenzomotoros integrációs felfogás Hierarchikus egymásra épülés jellemzi

10

11 Nincs két egyforma dadogás és nincs két egyforma dadogó sem, ahány dadogó, annyiféle dadogás létezik. Nincs is dadogás, csak dadogások (Vékássy, 2002) nincs két egyforma hadarás és nincs két egyforma hadaró sem (Rohár, 2017)

12 A dadogás különböző színekből áll. Az első a narancssárga: Szünet van, nyugodt vagyok, nem dadogok. A második a piros, ez a szín mindig erős érzelmi töltést hordoz: Becsengetnek, és a tanár bácsi felszólít felelni, és én félek, hogy dadogni fogok. A kék csíkok: Ez a kék csík a görcs. A végén a dadogás eltűnik, elpárolog, mintha ott sem lett volna, ezt fejezi ki a fehér szín. (Forrás: Lajos, 2009)

13 Amennyiben a hangképzéssel kapcsolatos veleszületett és szerzett képességek, illetve az egyéni hanghasználat nincsenek összhangban a hangteljesítménnyel szemben támasztott szakmai és szociális követelményekkel, a hangképzés komplex funkciózavara, diszfónia lép fel (Hacki, 2013, 159).

14 Holisztikus hangterápia alapja (Forrás: Haupt, 2006, 40) percepció beszéd intenció hang testtartás és mozgás légzés

15 agy viselkedés megismerés hármasság Neuropszichológia: az agyi funkciók, a magatartás és a pszichológia viszonyát tanulmányozó diszciplína Klinikai neuropszichológia: diagnosztikai és terápiás megközelítésből foglalkozik az agysérüléseket követő, és a pszichológiai zavarokat kísérő jelenségekkel Kognitív neuropszichológia: interdiszciplinárisabb megközelítés, az emberi megismerő rendszer működésének feltárása a sérüléseken keresztül, a kognitív pszichológia erre vonatkozó elméletei és a neuropszichológiai adatok alapján Kognitív fejlődés-neuropszichológia: a kognitív pszichológia szemléletének és eszköztárának gyermekeknél való alkalmazása (Csépe, 2005, Jakab, 2015, Kállai et al., 2008)

16 Fő kérdések: A kognitív képességstruktúra komponenseinek független működése és hierarchikus kapcsolata Az agyi plaszticitás változásainak befolyása a fejlesztésre, hányféle kompenzációs és terápiás út lehetséges A kognitív képességek szerveződése Agyi plaszticitás Az agy változékonysági, alkalmazkodási kapacitása: az agy anatómiai és funkcionális változásra való képessége. Az agy plasztikus változása és a tapasztalás kétirányú viszony, funkcionális változások strukturális változásokhoz is vezethetnek Aktivitás és tapasztalatfüggő változások (készségek) Sérülés és hiány következtében létrejövő újraszerveződés (agysérülés) Kompenzációs újraszerveződés (hiányzó funkció pótlása más folyamatokkal) (Mohai, 2015)

17 SLI (specific language impairment) specifikus nyelvi (nyelvfejlődési) zavar Olyan zavarok, melyekben a nyelvelsajátítás normál folyamatai már a korai életkorban zavart szenvednek. A zavar nem tulajdonítható közvetlenül neurológiai vagy beszédszervi anomáliáknak, érzékszervi károsodásnak, mentális retardációnak vagy környezeti okoknak. A specifikus beszéd-nyelvfejlődési zavarokhoz gyakran társulnak egyéb problémák, így írás- és olvasászavar, a személyközi kapcsolatteremtés zavara, érzelmi és viselkedészavarok (Lukács Kas Pléh, 2014, 1266).

18 (Pléh, Kas, Lukács, 2008, 194)

19 Afázia az afázia a nyelvre domináns agyfélteke meghatározott kérgi és kéreg alatti területeinek organikus eredetű, fokális sérülése következtében kialakult nyelvhasználati zavar, olyan multimodális diszfunkció, amely a különböző nyelvhasználati módokban (hangzó beszéd, jelnyelv, olvasás, írás) eltérő mértékben érintheti a nyelvi kifejezések produkcióját és/vagy megértését (Nagy, 2013, 103).

20 Akut szakasz (0-3 hét): o anatómiai struktúrát érintő regenerációs folyamatok o spontán javulás o nem klasszifikálható biztonsággal az afázia típusa o stimulációs terápiák, célja: gátolt funkciók helyreállása o aktivizációs fázis Stabilizálódás szakasza (2-12 hónap): o afáziaszindróma stabilizálódik o károsodás-specifikus gyakorlatok o kognitív neuropszichológiai szemléletű terápiák o neurolingvisztikai terápiák o dinamikus fázis Krónikus fázis (1 év után): o kompenzációs stratégiák elsajátítása o szintentartás o csoportterápia (Nagy, 2013)

21 Kinek? Miért? Ki? Hogyan? Miből? A fejlesztő munka építőkövei Mikor? Kikkel? Hol? Meddig? Mivel?

22 A team emberek olyan csoportja, akik közös cél elérése érdekében dolgoznak együtt és hajlandók autonómiájukból annyit feladni, amennyit a cél elérése feltételez (Nolan, 1998, id. Kullmann, 2016) Modelljei: Multidiszciplináris Interdiszciplináris

23

24 M Motivational Motiváló hatású A Age-appropriate Életkornak megfelelő G Growth oriented Fejlődésorientált I Individualized Személyreszabott C Comparable Összehasonlítható, mérhető (Tóth, 2016)

25 Csákvári J. (2016): Rendszerszemléletű terápiák című kurzus 2016/2017-es tanév őszi félévének órai előadásai, gyógypedagógiai mesterképzés, levelező munkarend, ELTE- BGGYK, Budapest Csépe V. (2005): Kognitív fejlődés-neuropszichológia. Gondolat Kiadó. Budapest. Gereben Fné (2013): A klinikai gyógypedagógia történeti aspektusai. Gyógypedagógiai Szemle 2013.évi különszám. (Kézirat) Gereben Fné (2016): Fejlesztő munka tervezése című kurzus 2016/2017-es tanév őszi félévének órai előadásai, gyógypedagógiai mesterképzés, levelező munkarend, ELTE- BGGYK, Budapest Hacki T. (2013): A beszéd- és énekhangképzés fiziológiája, akusztikája, patológiája és terápiája. In Hirschberg J. - Hacki T. - Mészáros K. (szerk.): Foniátria és társtudományok I. kötet. (93-267). Budapest, ELTE Eötvös Kiadó Haupt, E. (2006): Hangterápia elméletben és gyakorlatban. Holnap Kiadó, Budapest Jakab Z. (2015): Kognitív fejlődés-neuropszichológia (LMA-102) című kurzus 2015/2016-os tanév őszi félévének órai előadásai, gyógypedagógiai mesterképzés, levelező munkarend, ELTE-BGGYK, Budapest Kállai J. Bende I. Karádi K. Racsmány M. (szerk.) (2008): Bevezetés a neuropszichológiába. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. Kullmann L. (2016): Rehabilitáció az egészségügyben című kurzus 2016/2017-es tanév őszi félévének órai előadásai, gyógypedagógiai mesterképzés, levelező munkarend, ELTE-BGGYK, Budapest

26 Lajos P. (2009): Dadogásról mindenkinek. Pont Kiadó, Budapest Lányiné E. Á. (2004): Gyógypedagógia és terápia. In Gordosné Szabó A. (szerk.) Gyógyító pedagógia (pp ). Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest Lukács Á. Kas B. Pléh Cs. (2014): A specifikus nyelvfejlődési zavar. In.: Pléh Cs. Lukács Á. (szerk.): Pszicholingvisztika. Akadémiai kiadó, Budapest, Mohai K. (2015): A képességfejlődés pszichológiai alapjai (LMA-003) című kurzus 2015/2016-os tanév őszi félévének órai előadásai, gyógypedagógiai mesterképzés, levelező munkarend, ELTE-BGGYK, Budapest Nagy Z. (2013): Afázia. In.: Hirschberg J. Hacki T. Mészáros K. (szerk.): Foniátria és társtudományok II. kötet Németh E. Sósné P. M. (2002): Mozdul a szó Logopédia Kiadó Gmk., Budapest. Pléh Cs. - Kas B. - Lukács Á. (2008): A nyelvi fejlődés zavarai. In.: Kállai J., Bende I., Karádi K., Racsmány M. (szerk.): Bevezetés a neuropszichológiába, Reményi T. (2015): Szenzoros integrációs terápia (LMA-111) című kurzus 2015/2016-os tanév őszi félévének órai előadásai, gyógypedagógiai mesterképzés, levelező munkarend, ELTE-BGGYK, Budapest Rohár A. (2017): Mentál- és hanghigiéné ismerete pedagógusoknál. In.: Pedagógia 2017/3-6. szám, Fejlesztő Subosits I. (2002): Szép szónak nem szegik szárnyát. Budapest, Logopédiai Kiadó Tóth G. (2016): Nyelvrákos betegek műtét utáni beszédrehabilitációja című előadása, ELTE-BGGYK és MLSZSZ továbbképzés Vékássy L. (2002): A dadogók komplex kezelése. Nemzeti Tankönyvkiadó

27