TÉNYEK, ALAP- FOGALMAK I.

Átírás

1 1. előadás Makroökonómia TÉNYEK, ALAP- FOGALMAK I. Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA

2 2 Bemutatkozás Prof. Dr. Mihályi Péter : Pannon Egyetem (Veszprém) Tanszékvezető egyetemi tanár Pénzügytan Intézeti Tanszék 13 könyv, kb. 150 tanulmány szerzője. 1994/95: Privatizációs kormánybiztos helyettese 1997/98-ban a Pénzügyminisztérium társadalmi közkiadásokért felelős helyettes államtitkára vagyis közvetlenül felelős voltam a nyugdíjreform bevezetéséért és az egészségügyi reform előkészítéséért ben az Államreform Bizottság Egészségügyi Munkacsoportjának vezetője voltam. Meghatározó szerepem volt a több-biztosítós modell kidolgozásában.

3 Letölthető: 3

4 4 A szerző a harvardi egyetem professzora.

5 A VILÁG 10 LEGGYAKRABBAN IDÉZETT KÖZGAZDÁSZA* * REPEC lista IDEAS the largest bibliographic database dedicated to Economics and available freely on the Internet. Based on RePEc, it indexes over 2,200,000 items of research, including over 2,000,000 that can be downloaded in full text.

6 1 Andrei Shleifer Department of Economics, Harvard University, Cambridge, Massachusetts (USA) National Bureau of Economic Research (NBER), Cambridge, Massachusetts (USA) 2 James J. Heckman Department of Economics, University of Chicago, Chicago, Illinois (USA) 3 Joseph E. Stiglitz Finance and Economics Department, Graduate School of Business, Columbia University, New York City, New York (USA) 4 Robert J. Barro Department of Economics, Harvard University, Cambridge, Massachusetts (USA) 5 Daron Acemoglu Economics Department, Massachusetts Institute of Technology (MIT), Cambridge, Massachusetts (USA) 6 Jean Tirole Institut d'économie Industrielle (IDEI), Toulouse School of Economics (TSE), Toulouse, France 7 Peter C. B. Phillips Cowles Foundation for Research in Economics, Yale University, New Haven, Connecticut (USA) School of Economics, Singapore Management University, Singapore, Singapore 8 Kenneth S Rogoff Department of Economics, Harvard University, Cambridge, Massachusetts (USA) 9 Robert E. Lucas Jr. Department of Economics, University of Chicago, Chicago, Illinois (USA) 10 Gary S. Becker Tankönyvünk szerzője, Mankiw a 43. helyen van.

7 7 Három időtáv Nagyon hosszú táv = Solow modell és az aranyszabály. Mértékegység: akár 100 év is lehet. Ld. Tankönyv 4. fejezetének második része. Hosszú táv = klasszikus modell (árak rugalmasak + a kapacitások ki vannak használva, a termelési függvény paraméterei adottak) Mértékegység: 4-5 év Ld. tankönyv 4. fejezetének első része. Rövid táv (árak merevek + kapacitások nincsenek teljesen kihasználva). Mértékegység: hónapok, 2-3 év Ld. tankönyv 8. fejezete (mai előadás)

8 8 Hogyan tanuljuk ezt a tantárgyat? A tanulás módszere, szempontok: Idegen szavak és kifejezések (latin, angol), idézetek, célzások többségének megértése. Fejezetek végén Alapvető fogalmak. Ezt tudni kell a vizsgához. Önmagunknak felteendő kérdések: Miért fontos ez? Tudok-e rá gyakorlati példát? Hogy mondják angolul? Előadás: Nem a tankönyv elmesélése a cél. Szeminárium: Ismétlés, fogalmak és számítási módszerek gyakorlása, vitára alkalmas kérdések megbeszélése, aktuális hazai és nemzetközi gazdasági események behelyezése az adott heti tantárgy kereteibe.

9 Makroökonómia előadások magyar nyelven 9 (2018. tavaszi félév) Hétfő: 11:40-13:10 Dátum C Nagyelőadó Témakör Mankiw (1999) fejezet február 5. Alapfogalmak: GDP, áralakulás, munkanélküliség 1-2. és február 12. A gazdaság hosszú távon Vállalat, háztartás február 19. Állam február 26. Pénz március 5. Solow I március 12. Solow II. A gazdaság rövid távon március 19. Rövid és hosszú táv március 26. Árupiaci egyensúly és az IS - LM görbe április 1. Nincs oktatás április 9. Pénzkínálat, bankrendszer 9. és április 16. IS - LM II. és az aggregált kereslet 10. és április 23. Aggregált kínálat április 30. Nincs oktatás május 7. Fiskális és monetáris politika 9, 16. és 18.

10 Makroökonómia előadások magyar nyelven 10 (2018. tavaszi félév) Szerda: 9:50-11:20 Dátum E. fsz. I. ea. Témakör Mankiw (1999) fejezet február 7. Alapfogalmak I. - GDP február 14. Alapfogalmak II. - Áralakulás, munkanélküliség 2. és 5. A gazdaság hosszú távon február 21. Vállalat, háztartás február 28. Állam március 7. Pénz és infláció március 14. Solow I március 21. Solow II. 4. A gazdaság rövid távon március 28. Rövid és hosszú táv április 4. Nincs oktatás április 11. Árupiaci egyensúly és az IS - LM görbe április 18. Pénzkínálat, bankrendszer 9. és április 25. IS - LM II. és az aggregált kereslet 10. és május 2. Aggregált kínálat május 9. Fiskális és monetáris politika 9, 16. és 18.

11 ÉRTÉKELÉS 11

12 12 Szemináriumi dolgozatok a 3. héttől két hetente 6-ból a legjobb 5 számít 60 pont + 12 pontot lehet kapni a szemináriumi teljesítményért (pl. házi feladat). Kérdezzék a szeminárium-vezetőket!

13 13 Félév végi dolgozat 20 feleletválasztós kérdés 40 pont van minimumkövetelmény: 40 % Javítási lehetőség a vizsgaidőszakban 100 pontos dolgozat. Feltétel: a 12 szemináriumi pontból valamennyit össze kell gyűjteni.

14 14 A 100 pontos dolgozat ponthatárai 0-50 pont = pont = pont = pont = pont = 5

15 15 Vázlat 1) Bevezetés a makroökonómiába 2) A modellépítés értelme, módszerei 3) A gazdasági teljesítmény mérése makroszinten

16 1. A makroökonómia, mint tantárgy bemutatása 16 Nem túlzás azt állítani, hogy a makroökonómia a közgazdaságtudomány csúcsa. Valójában a többi szakterület csak építőkockaként járul hozzá a közgazdaságtan legfontosabb kérdéseinek megválaszolásához. Melyek ezek a szakterületek? Mikroökonómia Ökonometria Regionális tudományok Munkaerőgazdaságtan Oktatásgazdaságtan Stb. De ez is egy jó felosztás:

17 17 Lépjünk egyet vissza! Mi a közgazdaságtan? A közgazdaságtan annak tanulmányozásával foglalkozik, hogy az emberek és a társadalom miként választják meg a szűkösen rendelkezésre álló, alternatív módon felhasználható erőforrások alkalmazását annak érdekében, hogy különböző árukat termeljenek, és hogy elosszák őket a társadalom különböző tagjai és csoportjai között a folyó vagy jövőbeli fogyasztás céljára.

18 18 A mikroökonómia fő témája az egyes termékek és szolgáltatások relatív árának magyarázata.

19 19 Mivel foglalkozik a makroökonómia? Egy lehetséges felosztás: Növekedés Árszínvonal alakulás Munkanélküliség Konjunktúraingadozások Jövedelmek és vagyonok eloszlása

20 20

21 21 Ugyanez közérdekű kérdések formájában: Miért alacsonyabb egyes országokban a jövedelem, mint másokban? (USA Bulgária) Mi okozza az inflációt? És az árak csökkenését (defláció)? Mit tehet a kormány? Mit tehet a kormány gazdaságpolitikája?

22 Fontos téma: A gazdaság ingadozása rövid távon 22

23 23 Makroökonómia = Gazdaságpolitika Kik csinálják a gazdaságpolitikát? Milyen eszközeik vannak? Elnök/miniszterelnök Pénzügyminiszter Nemzeti bank elnöke A választott (országgyűlési) képviselők törvényeket hoznak, a kormány tagjai rendeleteket, a központi bank elnöke pénzügyi tranzakciókra ad utasítást.

24 24 Ez is egy lehetséges megközelítés de első ránézésre túl bonyolult, túl sok fogalom szerepel benne. Ez csak ízelítő.

25 2) A közgazdaságtan egyik fő eszköze a modell építés 25 Szereplők Piacok Fogyasztók Vállalatok Állam Külföld ( ha jut rá idő az oktatásban) Áruk és szolgáltatások piaca Munkaerőpiac Pénz- és tőkepiacok

26 A modellépítés logikája (minden tudomány esetében) 26 Exogén változók Modell Endogén változók A modellek egyszerűsített elméletek, amelyek a változók közötti alapvető kapcsolatokat mutatják be. Az exogén (vagy: egzogén=külső) változók a modellen kívülről származnak. Az endogén (belső) változók azok, amelyek nagyságát (változását) a modell magyarázza meg.

27 A modellek mindig feltételeznek valamit a szereplők viselkedéséről és a piacok működéséről is Például: Erdei körökben általános a nézet, hogy a medvék szeretik a mézet. A közgazdaságtanban: a munkavállalókról feltételezzük, hogy általában szeretnének magasabb bért kapni és rövidebb ideig dolgozni. A vállalatokról (= a vállalatok tulajdonosairól, a tőkésekről) azt feltételezzük, hogy maximalizálni akarják a profitot. Az árakról azt feltételezzük, hogy a tőkések a költségek és a kereslet változása szerint változtatják őket. Ez a folyamat lehet rugalmas, és rugalmatlan. A nap végén az eladók minden árut eladnak: a piac kiürül (megtisztul). 27

28 Minden modell csak közelítés, a valóság leegyszerűsített leírása 28 Ha az erdőben 1:1 arányú pontosságú térképpel kirándulnánk, sehova sem jutnánk. Minden modell miként a térkép is arra szolgál, hogy útmutatást adjon arra, hogy mit lehet/kell csinálni, merre kell mennünk, ha a célunkat el akarjuk érni.

29 29 Minden modell csak előre elhatározott számú exogén és endogén változót vesz figyelembe. Egy modern ország gazdaságában valójában ezernyi tényező van, amelyeket egyszerre nem lehet figyelembe venni. Pl. Jól fejlődik a gazdaság, de közben pusztulnak a műemlékek, vagy nem költenek elegendő pénzt kutatásra, honvédelemre, zenére, stb. Nincs olyan ország, amely minden elgondolható szempont szerint egyidejűleg sikeres lenne.

30 30 Modell és valóság A főáramú (neoklasszikus) makroökonómia modelljei alapvetően a nagy, zárt, feldolgozóiparra épülő a legfejlettebb technikát alkalmazó országokra vonatkoznak. USA, OECD

31 31 Alapfeltételezések 1)Módszertani individualizmus (szuverén egyének döntenek, de ők mind eléggé hasonlóak, mert optimalizálnak). 2)Minden döntéshozó jól informált és racionális. 3)Alulról felfelé történő építkezés 1-3: Mind vitatható, de egyelőre elfogadjuk.

32 3. A gazdaság teljesítményének mérése makroszinten Mérés, mérhetőség és a növekedés alapvető makromutatói Mi a nagyobb? Bolha vagy az elefánt? Ló vagy a tehén? 32

33 33 A mérés egy előre meghatározott jellemző mérését jelenti. Skaláris és ordinális rendezés A mérés pontossága: autóval utazunk Balatonfüredről Tihanyba, utat építünk a két helység között, lézeres szemműtét esete. Melyik ország fejlettebb: USA vagy Magyarország Norvégia vagy Svédország A skála probléma: lázat mértünk hőmérővel Celsius vagy Fahrenheit skálát használunk? Nem minden skála lineáris (pl. Richter skála) A mérés használhatóságának feltétele, hogy a felhasználója tudja mihez viszonyítani a mérés eredményét számot. (Ezért $ és nem euro, vagy pláne belga frank, ezért Celsius és nem Fahrenheit.) A mérés tudományos-objektív jellege tértől és időtől függetlenül megismételhető legyen dokumentumokon nyugodjon és ne becslésen.

34 34 Óriási előrelépés a 17. és 18. század fordulóján: a) Annak felismerése, hogy van változás és ez fontos. Korábban is figyelték a gazdaság helyzetét (pl. céh-könyvek, mezőgazdasági leltárak stb., hajós- és biztosító társaságok), de a kép bizonytalan volt.

35 35

36 36 (folyt.) b) Annak felismerése, hogy a gazdaság egy körfolyamat. Az emberi munka termékét eladva a termelők pénzbevételre tesznek szert, amiért más emberek munkáját vásárolják meg. Modernebb változatban:

37 37 (folyt.) c) Egy modern piacgazdaságban minden gazdasági tranzakciónak két oldala van. Eladni bármit csak akkor lehet, ha van vevő. Ez igaz a Nagycsarnokban is, de a tőzsdén is. Ha valaki részvényt vásárol, akkor bizonyára arra számít, hogy a részvény ára emelkedni fog. Aki részvényt ad el, az arra számít, hogy a részvény ára csökkenni fog. Ahogy G.B. Show mondta: Lóversenyt csak azért lehet rendezni, mert az emberek véleménye megoszlik arról, hogy melyik ló fog nyerni.

38 GDP = Gross domestic product = Bruttó hazai termék 38 1) Nincs a GDP-nek magyar rövidítése. Számos nyelvben (pl. német, francia, orosz) van. 2) Tömör definíció: Egy adott gazdaságban, adott idő alatt létrehozott, végső felhasználásra szánt új termékek és szolgáltatások piaci áron vett összértéke. 3) Hazai vs. nemzeti (GDP vagy GNP). 4) Hogyan lehet összeadni almát a körtével? 5) Végtermékek és közbülső termékek. A halmozódás problémája. 6) Nemzeti számlák rendszere. Történeti és statisztikai megközelítés.

39 Ugyanazt háromféleképpen lehet és kell is kiszámolni 39 A. Termelési oldalról B. Jövedelmi oldalról C. Kiadási/felhasználási oldalról

40 40 A) Termelési oldal Végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke Hozzáadott érték = output - közbülső termék Itt kapcsolódik össze a mikroökonómia (vállalatgazdaságtan) és a makroökonómia. A hozzáadott érték (value added) a vállalat szintjén közvetlenül mérhető és benne van az adóhivatalnak leadott mérlegadatokban.

41 41 GDP * Ebből 8 ezer Mrd-ot az 500 legnagyobb cég termelt.

42 42

43 43 B) Jövedelmi oldal Bér jellegű jövedelmek (alkalmazottak bérei, fizetései, jutalmai) Profit jellegű jövedelmek (pl. kamatok, tőkenyereség, imputált* lakbér, nyugdíj is) Egy fejlett, modern piacgazdaságban minden állampolgár egyszerre lehet alkalmazott is, meg egy kicsit tőkés is. Sőt, az emberek túlnyomó többsége ilyen élethelyzetben van. * beszámított

44 44 C) Kiadási/felhasználási oldal GDP = C + I + G + NX C: fogyasztás (70-80%) I: beruházás (15-25%) G: kormányzati kiadások (10-40%) NX=EX-IM, nettó export = export-import (-10 %-tól + 10%-ig)

45 45

46 46 Fogyasztás tartós fogyasztási cikkek (autó) nem tartós fogyasztási cikkek (élelmiszerek) szolgáltatások (hajvágás)

47 47 Beruházás üzleti állóeszköz (új termelő berendezések) lakás (lakásépítés) készletberuházás (vállalatok készletállományának növekedése) Vigyázzunk a szóhasználatra! Beruházás = Befektetés

48 48 Kormányzati kiadás(ok) Autópályák, oktatás, rendőrség (beruházások + folyó kiadások) NEM tartoznak bele a transzfer jellegű kifizetések (nyugdíj, segély)!!! Itt nincs termék, csak a jövedelem tulajdonosa változik.

49 49

50 50 A nettó export összetétele Magyarországon, Jelentős része: turizmus

51 51 Nominális és reál GDP (folyó ár vs. Volumen) Nominális GDP: aktuális áron veszi figyelembe a termékeket és szolgáltatásokat Reál GDP: változatlan (bázis) áron veszi figyelembe

52 52 A GDP bruttó mutató A termelés folyamán történő amortizáció (az épületek, gépek elhasználódása és az emiatt bekövetkezett értékcsökkenés) nincs levonva az újonnan előállított áruk és szolgáltatások értékéből. Ez elvileg megtehető: NNP = GNP értékcsökkenés A hozzáadott értékből bizonyos vizsgálatok érdekében le lehet vonni a közvetett adókat (pl. ÁFA, jövedéki adó): NNP közvetett adók = Nemzeti jövedelem

53 53 Miért pótolhatatlanul jó a GDP mutató? 1) Nem önmagában létezik,hanem a nemzeti számlák rendszerében. 2) A három oldalú megközelítésnek politikai gazdaságtani megalapozása van. 3) Elég pontos módszer ahhoz, hogy kis időbeli és térbeli különbségeket is számba lehessen venni: Magyarország GDP-je akár negyedévenként is. Magyarország 19 megyéjének vagy öt régiójának GDP-je évenként. A világ bármelyik országának GDP-je összemérhető és értelmesen összehasonlítható. 4. Az éves GDP %-ában könnyű kifejezni mindenféle adatot (pl. nyugdíjak értéke, K+F-re fordított kiadások, honvédelmi kiadások)

54 54 Körülbelül mennyi volt Magyarország GDP-je 2016-ban? A)12 ezer milliárd Ft B) 35 ezer milliárd Ft C)106 ezer milliárd Ft

55 55 és az USA GDP-je? A.49 milliárd dollár B.140 milliárd dollár C.19 ezer milliárd dollár Vigyázat a számokkal! USA, UK és HU számok nem azonos nevűek.

56 Week 1. : Key concepts

57 A GDP közvetlenül nem az életszínvonalat méri, de elég jó közelítéssel mégis visszatükrözi az életszínvonal különbségeket 1) 1 főre jutó GDP-t kell számolni. Ezt már Adam Smith is tudta (Anglia és Hollandia összehasonlítása.) 2) A fogyasztás és a beruházás arányai elég merevek. Ha több a GDP, több a fogyasztás. 3) Persze, elvben elképzelhető, hogy egy ország csak tankot gyárt és azt nem is akarja külföldön eladni. Akkor egy idő után éhen fog halni a lakosság. 4) Nem minden munka eredménye nettó termék. Az árvíz utáni helyreállítás nyomán nem lesz egy ország gazdagabb, mint az árvíz előtt. 5) A GDP ( nemzeti jövedelem) más, mint a nemzeti vagyon. 6) Van arra is módszer, hogy figyelembe vegyük azt, hogy az egyes országokban az ár-arányok különböznek. ( PPP módszer) 57

58 58 GDP és nemzeti vagyon. Stock és flow. Stock = állomány Flow = folyamat/idő egység

59 59 Mitől függ jobban egy ország életszínvonala, a GDP-től vagy a nemzeti vagyontól?

60 60 Egyes tételeket a GDP számítás figyelmen kívül hagy 1) Családon belüli munka 2) Illegális, fekete gazdaság mert a becslés pontatlansága elrontaná a mérés pontosságát más tételeket nem is akar mérni: 1) Jólét, boldogság, 2) egészségi állapot, 3) kultúra mert ezek nem közvetlenül az emberi munka eredményei

61 A fekete gazdaság egyébként jelentős tétel (a GDP %-ában mérve) 61

62 62/49 Köszönöm a figyelmet. Ezt a témakört folytatjuk a jövő héten.