ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK - MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Átírás

1 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK - MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 38. (2) bekezdése szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ JÚNIUS MEGBÍZÓ ETYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviseli: Garaguly Tibor polgármester 2091 Etyek, Körpince köz 4. - tel:

2 Társadalmi, gazdasági vizsgálatok, helyzetelemzés, helyzetértékelés Településrendezés Közlekedéstervezés Zöldfelület, környezetvédelem Közművek, hírközlés A munkát irányította A munkát koordinálta TERVEZŐK DRO Studio Bt 1121 Budapest, Árnyas út 32. Ongjerth Richárd okl. építészmérnök TR, TT/1, É Romsics Marcell szakértő Pomsár és Társai Építész Iroda Kft 1071 Budapest, Damjanich utca 26/a Tel: , pomsart@upcmail.hu Városy Péter okl. építészmérnök, városépítési szakmérnök TT/1, É Czeiz Zsuzsa okl. településmérnök Fejér Europa Kft 8000 Székesfehérvár, Ady Endre utca 26. Tel: , info@fejereuropa.hu Grosz Krisztina okl. építőmérnök, Drobni Mária 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 86. okl. táj-, és kertépítész mérnök K /05; TK /12 KÉSZ Tervező Kft 1116 Budapest, Naphegy utca 26. Bíró Attila okl. építőmérnök, TV-T, TE-T, TH-T Hanczár Zsoltné okl. gépészmérnök, városépítési szakmérnök TV-T, TE-T, TH-T Csima-Takács Judit okl. településmérnök Garaguly Tibor polgármester Wittek Krisztina főépítész Bálványossy Orsolya településfejlesztési és üzemeltetési ügyintéző dr. Révész Zoltán önkormányzati igazgatási csoportvezető A munka készítői köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik munkájukat információkkal, tanácsokkal segítették. TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 Az alkalmazott hivatkozások, rövidítések:... 3 Etyek topográfiai vázlata a földrajzi elnevezésekkel... 5 ESSZENCIA A LÉNYEGI VÁLTOZÁSOK BEMUTATÁSA HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek az adott település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A település társadalma A település humán infrastruktúrája A település gazdasága Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok vizsgálata Zöldfelületi rendszer vizsgálata Az épített környezet vizsgálata Közlekedés, meglévő közlekedési infrastruktúra, térségi kapcsolatok Közművesítés Környezetvédelem, településüzemeltetés Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1

3 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis Problématérkép Értéktérkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Az alkalmazott hivatkozások, rövidítések: Étv. - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény FMTFK Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepciója március Fejér Megye Közgyűlése 43/2014. (IV.24.) önkormányzati határozata OTrT évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről FMTrT - Fejér Megye Közgyűlése 1/2009. (II.13.) K. R. sz. rendelete Fejér Megye Területrendezési Tervéről OTÉK az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 314-es rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 282-es rendelet A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet Kvr. - az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet Hatályos TFK - Etyek Településfejlesztési Koncepciója készítette Ecorys KFT november Hatályos TSZT 35/2005. (III. 30.) számú határozat a településszerkezeti tervről (módosítva: 348/2016. (XI. 28.) számú határozattal) Boti rendezési terv 27/1997. (XII. 19.) rendelet Bot puszta részletes rendezési tervéről (módosítva: 12/2006. (V. 01.) számú rendelettel) Hatályos SZT 8/2006. (V. 01.) számú rendelet a helyi építési szabályzatról (módosítva: 8/2016. (XI. 28.) számú rendelettel) Tudománypark SZT 9/2006. (V. 01.) számú rendelet a tudomány- és szabadidőpark helyi építési szabályzatáról TEIR Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 3

4 A 282-es rendelet alapján adatszolgáltatást adtak a következő államigazgatási szervek Etyek topográfiai vázlata a földrajzi elnevezésekkel Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (1336/1/2017) országos ökológiai hálózat, tájképvédelmi terület. Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály (3137-2/2017 ) gazdasági rendeltetési erdőterületek, védelmi rendeltetésű erdőterületek, egyéb rendeltetésű erdőterületek, közjóléti rendeletetésű erdőterületek kiváló erdőterületek Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály kiváló minőségű szántóterület, jó minőségű szántóterület, erdőtelepítésre másodlagosan javasolt terület. Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály (VE-V/001/283-4/2017) élő bányatelek Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztály ( útján) régészeti lelőhelyek, műemlékek és műemléki környezetek Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (FM /2017) érzékeny és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület, További adatszolgáltatások, adatbeszerzések: Önkormányzati tulajdonok TEIR: OTrT, FMTrT Budavári Nonprofit KHT Települési örökségvédelmi hatástanulmány terepbejárás Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal Gyümölcskataszter Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztály Szőlő termőhelyi kataszter ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 4 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 5

5 ESSZENCIA A LÉNYEGI VÁLTOZÁSOK BEMUTATÁSA Etyek Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 194/2016. (VI.16.) számú határozatával indította el településrendezési eszközeinek felülvizsgálatát án az előzetes tájékoztatás megtörtént. A 314-es rendelet előírásai szerint készülő Megalapozó Vizsgálat alapján új Településfejlesztési Koncepció készül a Településrendezési Eszközök felülvizsgálatával párhuzamosan. A felülvizsgált településrendezési eszközök a 314-es rendelet szerinti tartalommal készülnek, a HÉSZ a hatályos OTÉK előírásain alapul. Tervezett változtatások a település hatályos terveihez képest: (zárójelben: övezeti változások, római számmal: a következő oldalon lévő térkép adatai) Gazdasági területek fejlesztése: > Építőanyagtelep növelés (Má>Gksz) I.1 > Volt hulladéklerakó hasznosítása (Má>Gksz) I.2 > Idegenforgalmi/élelmiszeripari fejlesztések: > Bot pusztán (Má>K, Má>Kb) - I.3, II.3 > Alcsúti út mellett (L>K) - III.5 Lakóterület fejlesztések: > Boti út mellett (Má>Lf, Üh>Lf) I.4, III.1 > Mester utca mögött (Zsámbéki dűlő) (Má>Lke) I.6, I.8 Intézmény fejlesztések: > Idősotthon - Zölddomb lakónegyed (Z>I) I.7 > Bölcsőde, rendőrség, bérlakás Körpince utca (L>T, Mk>T) I.5, III.4 > Sportcsarnok Körpince köz (Z>I) I.10 > Idegenforgalom Bot puszta (Lke>I) III.3, III.6 > Barnamezős fejlesztés Boti laktanya III.2 Zöldfelületi hálózat fejlesztése: > Horvát utca IV.1, Körpince utca IV.3, Körpince köz I.10, Zölddomb lakópark I.7 (megszüntetés), boti lakópark IV.2, boti laktanya IV.5, Szabadföldi út mögötti lakóterület IV.4, Alcsúti út melletti lakóterület IV.6, fejlesztési lakóterület (Mester utca mögött) II.5, Hősök tere (számjel nélkül, mert a zöldterület kismértékű elcsúsztatása történik), tudomány és szabadidőpark (különleges parkterületek) IV.7, IV.8, IV.9 Útszabályozások: > Bányaforgalmi út, > Újhegyi felvezető út, > boti és herceghalmi körforgalmak, > elkerülő út (Sóskúti és Biai út között), > halastó melletti út, > Budapest-Balaton kerékpárút ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 6 A következő ábrán áttekintést adunk a településfejlesztés hangsúlyairól és a településszerkezeti tervben javasolt változtatásokról Magyarázat: A IV. 7, 8, 9 jelű változtatás a fenti térképen nem szereplő Tudomány és szabadidő park területén lévő változtatás (korábban már különleges nem beépített parkterületként szabályozott terület átvezetése a szerkezeti tervre) A III. 2 és III.3 jelű változtatások a volt boti laktanya rég elhanyagolt területét strukturálják az 1997-es terv területfelhasználásait (vegyes és gazdasági) megőrizve, átcsoportosítva, szolgálati lakásépítés lehetőségével kiegészítve. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 7

6 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Etyek Budapesttől 26 km-re fekszik, Fejér megye északkeleti részen Fejér megye és Pest megye határán. Területe 5327 ha, lélekszáma: 4300 fő felett van. Fejér megyéhez tartozó szomszédos települései a következők: Mány, Bicske, Alcsútdoboz, Gyúró. Pest megyéhez tartozó szomszédos települései a következők: Herceghalom, Biatorbágy, Sóskút, Pusztazámor. A település északi peremét az 1-es út érinti közvetlenül, mely Budapestről Győrön keresztül Ausztria felé halad. Az M1-es autópálya nyomvonala mintegy 2 km-es távolságra található a településtől, mely jelentős forgalmat bonyolít szintén Győr és Ausztria felé. Az M0-ás elkerülő és az M7-es autópálya 5-10 km-es távolságon belül érhető el a településről. Etyek tehát forgalmas, nyugati irányba összeköttetést biztosító gyorsforgalmi utak között fekszik. Vasúti forgalom szintén a település északi peremén halad át, mely Budapestet az ország észak-nyugati részével köti össze A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata A vonatkozó területfejlesztési dokumentumok, amelyekhez Etyek fejlesztésének illeszkednie kell, az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót, Fejér Megye Területfejlesztési Koncepcióját és Programját, Fejér Megye Területrendezési Tervét, valamint térségi sajátosságként a Pannónia Szíve Programot jelentik Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Az OFTK nem foglalkozik Etyek jövőképével, de a nagyközség számára is irányadó lehet az alábbi idézet: Nemzeti és perspektivikusan nemzetközi jelentőségű térségek Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Győr, illetve a belső gyűrűből gazdasági ereje és történelmi szerepe miatt Székesfehérvár, valamint e városok vonzáskörzete tartozik ebbe a kategóriába. A Budapestközpontúság oldására ezek a városok egy részben önálló területi szintet jeleníthetnek meg a fővárosi szint mellett/alatt. Feladatuk, hogy kisugárzó hatásukkal közvetítsék a fejlődést innovatív, technikai, gazdasági, kulturális értelemben egyaránt tágabb, több megye határán átnyúló térségük, és a többi nagyváros felé. Etyek, mint Fejér megyei település kiválóan képes közvetítő szerepet betölteni Székesfehérvár és Budapest között, szerencsés fekvésének és kettős kötődésének köszönhetőn. A gazdasági és turisztikai-kulturális szerepvállalás után a jövőben az innovációs profil erősítése látszik kedvezőnek a település számára. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 8 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 9

7 Fejér Megye Területfejlesztési Koncepciója III.2. Funkcionális térségek leírása, távlati célkitűzései és legfontosabb intézkedései III.2.1. Budapesti agglomeráció vonzáskörzete (F1) Fejér megye hatályos Területfejlesztési Koncepciója aminek mottója, a Pannónia Szíve szoros összhangot mutat az Etyeket is tartalmazó, a közelmúltban beindult, kormányzati támogatású térségi programmal a területenkénti célrendszer meghatározásánál az Etyeket is magában foglaló budapesti agglomerációs vonzáskörzeti terület célkitűzéseinél és legfontosabb intézkedéseinél az alábbiakat tartalmazza: ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 10 Leírás: A főváros agglomerációjához kapcsolódó vonzáskörzetet a Pest megye határmenti az M1-től az M6-ig terjedő - sávjában fekvő, illetve a foglalkoztatási-, rekreációs- és lakófunkciójában egyre szorosabban kötődő Velencei-tavi települések alkotják. Legfőbb problémája e térségnek az önálló identitás, illetve a budapesti vonzások megyeiekkel, helyiekkel történő ellensúlyozásának kérdése, vagyis hogy a Váli-völgyi és Vértes térségi, valamint a Velencei-tavi területek vonzása a megyeszékhelyhez erősödjön. Ez ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 11

8 közmegegyezést kíván a centrum-periféria területén, illetve szoros együttműködést Fejér és Pest megye között, a negatív hatások semlegesítése, valamint a helyzeti előnyök kiaknázása terén. (A térséget közvetve, illetve közvetlenül érintő, tervezett, ám végleges nyomvonallal még nem rendelkező V0 vasúti elkerülő és M11 teherforgalmi főúti folyosó a döntés előkészítés fázisában vannak, így hatásuk a térségre még nem értékelhető.) Jelentős funkcionális szerepeket betöltő városai: Bicske logisztikai, Martonvásár kutatási, tudományos központok. Jövőkép: Kölcsönösségen alapú kapcsolatrendszer erősítése Specifikus célok: A kapcsolatrendszer erősítése a negatív hatások mérséklése mellett, kölcsönösségi alapon - a centrum és periféria közötti közmegegyezés szükséges a térségben. Az itt lévő települések alvótelepülés funkciójának elkerülése érdekében fontos feladat a helyi identitáserősítés, a települési környezet javítása, a közszolgáltatási és az infrastrukturális színvonal fejlesztése. Az agglomerációs népességnövekedés negatív hatásainak mérséklésére komoly figyelmet kell fordítani a foglalkoztatási központok elérését biztosító közösségi közlekedési rendszerek fejlesztésével és az egészséges környezet, valamint a meglévő természeti és kulturális értékek megóvásával. A főváros közelsége ugyanakkor lehetőséget nyújt a térségnek, hogy mint turisztikai szolgáltató illetve rekreációs térség jelenjen meg az ország egyik legnagyobb turisztikai piacán, illetve hogy az itt letelepedő vállalatok bekapcsolódjanak a központi gazdasági vérkeringésbe. Központi kérdése a térségnek az önálló helyi, illetve megyei identitás és a megyeszékhelyhez való kötődés erősítése, a főváros agglomerációjának egyes spontán folyamataival szembeni kiszolgáltatottság csökkentésével egy időben. Fontos szempont ebben az esetben, hogy a térségi települések az alvótelepülési funkción túl más szereppel is rendelkezzenek (pl. turisztikai, beszállítói vállalkozások, egészséges élelmiszerellátás, idősgondozás stb.), önálló foglalkoztatási lehetőségekkel, helyi gazdaságfejlesztéssel. Ez annál is inkább fontos, mivel a lakossági és turisztikai szolgáltatások csak lakossági igényre építve tudnak teljes körűen üzemelni, és fennmaradni. Ezt a célt szolgálja a Vértes, Válivölgy kerékpárútjának összekapcsolása a Duna mentével, valamint a Velencei-tóval. A térségben tervezett kiemelt fejlesztések: a csak kismértékben kapcsolódó (2 települést érintő) M11 kiemelt főút, valamint a még végleges nyomvonallal nem rendelkező V0 fővárost elkerülő szakaszának megépítése elsősorban a teherforgalmat szolgálják majd, és ebből a szempontból az ökoturisztikai funkcióval történő összehangolást igényelnek. Meg kell oldani a nagy forgalmú települések átkelési szakaszainak áthelyezését, elkerülők építését (pl. Martonvásár). E térségnek a megyén belül is kiemelkedő adottsága a Közép-magyarországi versenyképes régióval való közvetlen szomszédság, ami lehetővé teszi bizonyos forrásokhoz kapcsolódó funkciók konvergencia régiókba vonzását. Emiatt a strukturális alapokból (ERFA, ESZA) magas támogatást kaphatnak az itt működő kutató- és képzési helyek. Ezért a Középmagyarországi Régióból kiáramló vagy a központi régió közelében telephelyet alapító kutatóhelyek/intézmények, képzési központok, innovatív KKV-k befogadására szolgáló ún. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 12 agglomerációs tudásközpontok alapításának elősegítése a térség, s egyben a megye, egyik kiugrási lehetősége. Martonvásárnak, mint agglomerációs agrár-tudásközpontnak a megerősítése a megye elsődleges érdeke. A fenti célrendszerrel az etyeki adottságok és célkitűzések is teljes összhangban vannak. Ennek jegyében az etyeki jövőkép a hagyományokon alapuló korszerű szőlőművelés és minőségi bortermelés, a környék szépségére és a gasztronómiára alapozó egész éves turizmus, és a kreatív és innovatív, a K+F-re alapozó cégeket vonzó ipar és szolgáltatások székhelyeként szolgáló intelligens település kíván lenni, hogy ez a vonzerő megállítsa a népességfogyást, továbbá, hogy a lakosság és az önkormányzat is egyre magasabb jövedelemmel rendelkezzen A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Fejér Megye Területrendezési Terve Fejér megye Területrendezési Terve az Országos Területrendezési Tervvel összhangban határozza meg a települések köztük Etyek területhasználatának kereteit. A területfelhasználás a nagyközség településszerkezeti és szabályozási tervében jelenik meg, a településfejlesztésnek pedig ezekkel összhangban kell megvalósulniuk. Előzetesen leszögezhető, hogy a megcélzott fejlesztések összhangban vannak a megyei területrendezési tervvel. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 13

9 A Pannónia Szíve Program Etyek rövidtávú, a hosszabb időtávra nyúló elképzeléseket megalapozó fejlesztése a térségi együttműködéssel megvalósuló Pannónia Szíve Program keretében valósul meg. Fejér megye északi részének települései közösen gondolkodva alakítottak ki egy olyan turizmusfejlesztési csomagot, amely a helyi adottságokra támaszkodva, azokat erősítve képes javítani az itt élők helyzetét és lehetőségeit. A Pannónia Szíve nevet viselő program egyes elemeit helyi polgármesterek kezdeményezték, később újabb és újabb települések csatalakoztak, majd az Etyek és térsége fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos közreműködésével alakították ki a végső fejlesztési célokat, irányokat. Az ország egyik legszebb tájáról lévén szó joggal bizakodnak abban, hogy sikerül még népszerűbbé tenni az országosan már most is széles körben ismert térséget. A konkrét, egymásra épülő terveket a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács és a kormányzat is támogatja. Az első lépések anyagi fedezetét is sikerült előteremteni, így Etyeken elindulhatott a Pannónia Szíve első beruházása. Az eredetileg rendelkezésre álló, 2,275 milliárd forintos forrásösszeghez két alkalommal is több százmilliós nagyságrendű kiegészítő támogatást nyert el a program. A helyiek összefogásának köszönhetően további 600 millió forint állami támogatás áll rendelkezésre etyeki építkezésekre, 841 millió pedig az Etyek és Tarján közötti kerékpárút teljes megépítésére. Összesen több mint 3,7 milliárd forint fejlesztési keretösszeg jut Etyeknek és környékének. Ennek a tekintélyes összegnek köszönhetően hamarosan látványos változásokkal szembesülnek az etyeki Újhegyre, az ott kialakuló Gasztrosétányra látogató turisták. A település jelenleg első számú idegenforgalmi nevezetességének számító pincesor ugyanis alapos átalakuláson esik át 2017 közepéig. A borospincék, présházak és zártkerti lakóépületek között kanyargó kavicsos ösvényt igényes kivitelű, bazalt kockakő burkolatú út váltja fel, amelyhez parkolók is tartoznak majd. Így sokkal könnyebb lesz autóval megközelíteni mind a turistáknak, mind a közel kilencven érintett épület tulajdonosának. További fontos változás, hogy a látképet elcsúfító villamos vezetékeket földkábelekkel helyettesítik a szakemberek, emellett pedig elkészül az útszakasz régóta várt csapadékvíz-elvezető rendszere és csatornahálózata is. Az infrastrukturális beruházásokhoz tájépítészeti elemek is kapcsolódnak: igényesen kialakított térbútorok és a közvilágítás kandeláberei járulnak hozzá a táj és a környezet összhangjához. A falu központjában, egy felújított sváb parasztházban megnyílik a Kitelepítettek Magyarországi Emlékháza, ahol a szülőföldjükről elüldözött lakosok szenvedéseit bemutató, országosan is egyedülálló tárlat kap otthont. Bár a munkálatok jelentős része Újhegyre korlátozódik, másutt is jelentős újdonságok lesznek. A már említett 600 millió forintos többletforrásnak köszönhetően az Öreghegyi úton, a Körpincénél és a Kecskegödörnél nem csak a közvilágítás épül ki, hanem az útburkolatok felújítására is lesz lehetőség. Emellett a többletpénzből színpad épül a Körpincében és közösségi térré alakul át a faluközpontban lévő Magyar-kút és az általa táplált Nádas-tó környéke. Rákerül Etyek Európa kerékpáros térképére is. A falut Újhegytől indulva észak felé, Bicske és Csabdi érintésével kerékpárút köti össze Tarjánnal, így közvetlen közelbe kerül a Duna mellett haladó nemzetközi bicikliút. A több mint 20 km-es új szakasz egy részén önálló kerékpárút épül, másutt pedig közúton vagy mezőgazdasági úton vezet majd a nyomvonal. Elkészül Etyek és térsége térségfejlesztési koncepciója és további tervek is előkészületben vannak. Az önkormányzat a VVVTFT közreműködésével 300 milliós költségvetésű pályázatot nyújtott be a területi Operatív Programhoz, így minden esély megvan rá, hogy rövidesen elkezdődjön egy borászati látogatóközpont építése is a településen. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 14 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 15

10 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek az adott település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai A szomszédos települések terveihez való kapcsolatot a megalapozó vizsgálat a településhatár közelében attól 200 m-en belül tervezett területhasználat-változás, illetve a mindkét települést érintő magisztrális közlekedési elemek összhangjának vizsgálatával alapozza meg. Etyek településszerkezeti terve ilyen vonatkozásban a távlatban tervezett nagysebességű vasútvonal nyomvonalát tartalmazza, két változatban, nyugati irányban Gyúró és Bicske, kelet felé pedig Biatorbágy területén folytatódva. Emellett az etyeki településszerkezeti terv a 8106 országos összekötő útról induló összekötő út tervezett nyomvonalát tünteti fel Herceghalom és Biatorbágy területén át az M1 és Zsámbék felé, valamint a Sóskúti út meghosszabbításával létrejövő, az M7-tel összekötő közúti kapcsolatot tartalmazza Pusztazámor területén át. Bicske Bicske 2009-ben elfogadott településrendezési terve nem tartalmaz 200 m-en belüli új területfelhasználási változást, viszont nem tünteti fel a gyorsvasút tervezett nyomvonalát. Ennek egyeztetése a megfelelő időben de várhatóan 2020 után a gyorsvasút tervezéséért felelős állami hatóságok feladata lesz majd. Mány Mány településszerkezeti terve az M1 autópálya mindkét oldalán jelentős mértékű gazdasági területet jelöl ki, ami délen egészen Etyek közigazgatási határáig tart. Mivel azonban ez a terv nem újdonság, 2005 óta van hatályban, ez a tény nem igényel semmiféle tennivalót, legfeljebb közös lobbimunkát Mánnyal egy mindkét települést szolgáló vasútállomás érdekében. Herceghalom A település rendezési terve kiszabályozva tartalmazza az új, Etyekkel összekötő út nyomvonalát. A településen az etyeki fejlesztéseket zavaró területfelhasználási változás nincs. Biatorbágy Biatorbágy településszerkezeti terve nem tartalmaz a településhatár közelében olyan területfelhasználási elemet, ami érdemben befolyásolná az etyeki fejlesztéseket. A terv számol a nagysebességű vasút nyomvonalának elhelyezésével, Etyeket elkerülő, Biatorbágyon áthaladó nyomvonalváltozattal. Pusztazámor Pusztazámor beépített és beépítésre szánt területei távolabb esnek az etyeki településhatártól, így nem befolyásolják az etyeki fejlesztéseket. Bár a pusztazámori településszerkezeti terv Etyek irányából két összekötő utat is tervez a falu központjába, az etyeki településszerkezeti terven szereplő változat egyikhez sem csatlakozik, így annak megvalósítása további egyeztetéseket és tervezést igényel. Gyúró Gyúró településrendezési terveiben nem található olyan momentum, amely érdemi fizikai összefüggésben állhatna az etyeki fejlesztésekkel. Alcsútdoboz Alcsútdobozban az Etyekkel közös településhatár végig erdővel borított, így az elmúlt években a határtól néhány száz méterre tervezett kereskedelmi, szolgáltató és rekreációs területek az etyeki fejlesztésekkel nem állnak majd közvetlen fizikai kapcsolatban. Ezek a fejlesztések érdemi részét képezik majd a Pannónia Szíve Program turisztikai kínálatának, így lényegesen gazdagítják majd a térség fejlesztését. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 16 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 17

11 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása Az önkormányzat döntései Az önkormányzat településfejlesztési döntéseit kétféle módon szokta meghozni: 1. Egyedi beruházásokról szóló döntéssel, amelyek általában vagy pályázatokhoz, kapcsolódtak, vagy magánkezdeményezésű beruházások településrendezésifejlesztési szerződésének jóváhagyásáról szólnak. Jelenleg több kezdeményezés is tárgyalás alatt van, hogy melyik válik önkormányzati döntéssé, folyamatosan dől el. 2. Olyan fejlesztési csomagról ez a ritkábbik eset, amely középtávú, sokelemes programként hosszú évekre szabja meg a település fejlesztésének tennivalóit. Ilyen volt a közelmúltban a Pannónia Szíve Program, amely egyedi értékei mellett térségi fontosságot is ad Etyeknek Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések 1 Bicskei Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató ZRT. 2 Carbon Copy Kereskedelmi és Szolgáltató KFT 3 Etyeki Tüzép KFT 4 Korda Filmstúdió KFT 5 Sonkamester KFT 6 SOSO Földszer KFT Etyek és a szomszédos települések egybe szerkesztett településszerkezeti terve ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 18 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 19

12 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök Etyek Nagyközség hatályban lévő településrendezési eszközei a következők: 1 35/2005. (III. 30.) számú határozat a településszerkezeti tervről 2 348/2016. (XI. 28.) számú határozat a településszerkezeti terv módosításáról (A módosítás a településközpontba tervezett látogatóközpont érdekében készült) 3 27/1997. (XII. 19.) rendelet Bot puszta részletes rendezési tervéről 4 8/2006. (V. 01.) számú rendelet a helyi építési szabályzatról 5 9/2006. (V. 01.) számú rendelet a tudomány- és szabadidőpark helyi építési szabályzatáról 6 12/2006. (V. 01.) számú rendelet a Bot-puszta RRT módosításáról 7 18/2016. (XI. 29.) számú rendelet a helyi építési szabályzat módosításáról (A módosítás a településközpontba tervezett látogatóközpont érdekében készült) A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek Fejlesztési prioritások Központi célok: Látogatási célpontok Kapuképzés Identitási hangsúlyok (Hősök tere, Kálvária, Búcsútér, Hungarovin, Boti alközpont, Kossuth utca humanizálása) Intézmények, közterületek: Közösségi ház, Egészségház, Sportcsarnok, Idősotthon, iskolafejlesztés, parkosítás. Külső befektetők: Filmstúdió Technológiai központ Dávid major Golfközpont Richárd major A településszerkezeti terv megvalósulása (lásd a következő oldali ábrát) Megvalósultak 0 az önkormányzat erejéből vállalható intézményi és közterületi fejlesztések, felújítások (óvoda, könyvtár, szociális ellátó, tájház, rendelő, gyógyszertár) 1 a Korda Filmstúdió, 2 a csicsaki bánya teherforgalmának kiváltó útja, 3 a szőlőhegyi gazdák borászati fejlesztései, 4 a Dávid majori lovarda és az Abacus rendezvénycentrum, 5 az burkolt sétány az Újhegyen, Kis lépésekben haladnak előre 6 a lakásépítések (Ötház utca, Zölddomb, Kápolnapark), Nem valósultak meg a következő településszerkezeti elemek 1 a nagysebességű vasútvonalak, 2 az Alcsúti út / Háromrózsai út / 1-es út összeköttetés (elkerülő út) a bányaforgalmi tehermentesítő út kivételével, 3 a sóskúti összekötő út, 4 a tudomány- és szabadidőpark (néhány Dávid majori fejlesztés kivételével), 5 a rekreációs park, 6 a sziklaszínház az Újhegy fölött (hrsz 0301) 7 a volt Hungarovin központ rehabilitációja, lakóterületek: os tábla, 9 Alcsúti út (0295-ös tábla), 10 Szabadföldi út mögötti terület, as tábla boti domboldal, 1574-es tábla boti lejtő, es tábla boti tartalékterület, a fejlesztési lakóterületekbe tartozó zöldterületek (Zölddomb, 1574-es tábla) Lakóterületek: A település szélei felé haladva 1500m2-es telkek, telkenként egy lakással. Magánfejlesztőknek az önkormányzati ellátási kötelezettségek terheit vállalni kell. A Talentis program keretében lakás nem épül. Közlekedés: Kerékpárút Vasútállomás jobb elérhetősége Jobb kapcsolat az autópályák irányába Elkerülő- és kiváltó utak (központ tehermentesítése) ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 20 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 21

13 1.7. A település társadalma Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Etyek állandó lakossága 2017 elején 4328, 2015 évben 4310 fő volt. A lakónépesség száma 2015 év végén 4101 fő, a népszámlálási végleges adatokból tovább számítva. Az állandó lakosság 2000-től 2011-ig dinamikusan nőtt, azóta 2015-ig stagnál. A lakónépesség szintén lassan növekedett egészen 2010-ig, utána 250 főt kicsivel meghaladó csökkenés után stagnál. Az állandó lakosság növekedése 2000 és 2015 között 24%-os volt, eközben a Bicskei járásban 7,8%, míg Fejér megyében 0,58 %-os csökkenés volt megfigyelhető. Meg kell jegyezni, hogy az állandó népesség a vizsgált időszakban a településen mindig többé-kevésbé magasabb volt a lakó népességnél. A különbség nem volt kimagasló egészen 2011-ig, azóta 200 fő körülire nőtt. A lakónépesség csökkenésének oka lehet a demográfiai folyamatok sajátosságaiból fakadóan a 2009-es pénzügyi válság, ami a természetes szaporodás negatív szaldója mellett átmenetileg korlátozta a beköltözést. Az állandó és lakónépesség különbségének oka az, hogy az itt bejelentett lakcímmel rendelkezők egy része nem lakik a településen. Ennek nyomon követese statisztikailag nem kimutatható, de feltételezhető, hogy az ide költözöttek egy része ideiglenesen visszajelentkezik Budapestre, a korábban megszokott gyermekorvosi ellátás, vagy iskola, óvoda igénybevétele érdekében. A hatályos településszerkezeti terv megvalósulása Forrás: KSH A természetes szaporodás Etyeken 2000 és 2015 között ingadozott, de többnyire pozitív volt. A lakosság csökkenésének oka 2006-től kezdve, illetve 2011-től a bevándorlás és elvándorlás pozitív szaldójának mérséklődése, vagy annak negatív előjele. A Közép- Dunántúli régióban a tényleges fogyás ezer lakosra vetítve 2,5 fő volt, ami megegyezik az országos adattal. Elmondható, hogy Etyeknek 2005-ig jó népesség megtartó képességei voltak, tényleges szaporulata 2003-ban 136 fő volt, de azóta ez a képessége csökkent ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 22 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 23

14 ban, között és 2015-ben tényleges fogyás volt tapasztalható. Az állandó népesség számában nem is tapasztalható nagyobb fogyás, de a lakónépességében igen. A korábban említett lakcímbejelentettek valószínűleg ideiglenesen máshová jelentkeztek át, a különféle intézményi közszolgáltatások Budapesten való igénybe vétele céljából. Forrás: KSH Az állandó odavándorlás a 2000-es évek elején kissé csökkent, és az állandó elvándorlás pedig nőtt tól a két érték együtt változott, de az odavándorlás kis mértékben mindvégig nagyobb volt mint az elvándorlás. Kivétel ez alól a 2006-os és 2013-as év. Etyek lakosságának majdnem 60%-át az aktív korúak, azaz az év közöttiek csoportja adja, és ez az arány csökkenőben van. A 60 év felettiek aránya lassan növekszik, a 18 év alattiak aránya pedig minimálisan csökken. A lakónépességre nézve az öregedési index értéke 2015-ben 76,1 volt, tehát 0-14 év közöttiek száma karakteresen meghaladta a 65 évesnél idősebbekét ben az országos érték 123,6, az állandó népességre vetítve Etyeken 114,7, tehát itt már fordított volt a helyzet. A nyugdíj ellátásban részesülők száma 535 fő 2015-ben, ami lassú csökkenést mutat 2005-höz képest. A házasságkötések száma stabil, a válások éves számánál kis mértékben nagyobb, 2015-ben 23 házasságkötésre 18 válás jutott Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A települések társadalmának státusjellemzőit összetételét leginkább az ott élők iskolai végzettsége, és az ezzel rendszerint szorosan összefüggő szellemi és fizikai foglalkozási viszonyok mutatják. Az iskolai végzettség terén megállapítható, hogy Etyek éves és idősebb lakója közül a 2011-es népszámlálás időpontjában 553-an (14 %) nem végezték (még) el az általános iskola 8 osztályát, 500-an (13 %) rendelkeztek általános iskolai végzettséggel, 842-en (22 %) érettségit nem adó középiskolát végeztek. A legmagasabb iskolai végzettségként érettségivel rendelkezők száma 992 volt (26 %), és 654-en (17 %) bírtak felsőfokú végzettséggel. Összehasonlításként: a járásközpont város Bicske esetében ezek az arányok: 13 %, 27 %, 21 %, 27 % és 12 %, a járás átlagában pedig ugyanezek a mutatók 14 %, 28 %, 25 %, 22 % és 12 %. Az összevetés azt mutatja, hogy Etyek lakóinak iskolai végzettsége amely a települési társadalom státusának legfontosabb jellemzője jóval kedvezőbb mind a járás átlagánál, mind pedig a járásközpont város lakosságának végzettségénél. Ez különösen a felsőfokú végzettségűek jóval magasabb arányában mutatkozik meg Nemzetiségi összetétel A évi népszámlálás során felmérték az anyanyelvet is, méghozzá a családi, baráti közösségben használt nyelvek legalább egyikeként. A válaszok szerint Etyek lakói közül 3524-en (89 %) tartották magukat magyar, 205-en (5 %) német, 94-en (2 %) cigány, 30-an (1 %) román, 10-en (0 %) pedig szlovák anyanyelvűnek. Összesen 368-an (9 %) tartották magukat a nyelvhasználatuk alapján valamilyen nemzetiségi kisebbséghez tartozónak. Mivel a korábbi erős majoritást (1941-ben mintegy 80 %) alkotó németajkúak többségének kitelepítése, majd az ezt követő betelepítések nyomán az 1946 végén Etyeken élő 619 családból 69 (11 %) volt német, megállapítható, hogy egyrészt az azóta eltelt hét évtized tovább fogyasztotta az etyeki németek számát, másrészt az is, hogy az akkor betelepített más nemzetiségek nyomokban még mindig fellelhetők a faluban Foglalkoztatottság Etyeken a foglalkoztatás mértéke és aránya az elmúlt másfél évtizedben igen kedvező volt. A munkanélküliségi ráta 2000-től 2008-ig 2-3 % között ingadozott. Ezt követően erősen érezhető volt a es pénzügyi válság hatása, mert a munkanélküliségi ráta a as 2 %-ről 2009-re 4,5 %-ra ugrott. Ez az arány a következő években tovább növekedett, majdnem 5 %-ig, egészen 2012-ig, onnantól kezdve csökkent és lassan visszasüllyedt a 2008 előtti átlagos munkanélküliség szintjére. Ebben szerepe lehetett az állami közmunkaprogramnak is. A 180 napon túl nyilvántartott munkanélküliségi rátában látszódott a 2008-as válság hatása, szerepe van ugyanakkor a foglalkoztatási helyzet alakulásában az ingázásnak is. Bár kifejezetten Etyekre nézve a KSH nem publikált népszámlálási-ingázási adatokat, a járás adatai azt mutatják, hogy a dolgozni eljárók száma és aránya nagyjából megegyezik a lakóhelyükön dolgozók számával. Joggal feltételezhető, hogy Etyek jelentős szőlőbirtokaival, valamint a Korda Stúdiókkal a nem elhanyagolható Budapestre és szűkebb térségére, valamint a környező településekre való elingázás mellett is inkább foglalkoztatási ingázási célterület, mintsem kibocsátó település. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 24 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 25

15 A szórakoztató hagyományőrzés kategóriájába sorolható továbbá az Alte Edecker Musikanten nevű, nevével ellentétben fiatalokból álló, újra-újraéledő fúvószenekar. Szintén az identitásnövelést szolgálja a helyi sportegyesület, jelenleg Etyek SE néven, amely a legnépszerűbb labdarúgó szakosztály mellett sakk, asztalitenisz, futás és röplabda szakosztállyal is rendelkezik. Utóbbiak leginkább a tömegsport rendezvények szervezésében segítik a helyi identitás kialakulását, erősödését. A történelmi egyházak közül a római katolikus, és a református egyház működik Etyeken, mindkettő aktív egyházközséggel és hitélettel rendelkezik a településen Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, vallási közösségek stb.) Etyek identitásának alapelemeit egyrészt a német hagyományok ápolása, életben tartása és korszerű, vonzó interpretációja, másrészt a mezőgazdasági termeléshez, termékfeldolgozáshoz, ezen belül elsődlegesen a mintegy 100 éve meghonosodott szőlőtermesztéshez, borászathoz fűződő tradíciók, szokások gyakorlása, illetve mindezek közösségi életté és turisztikai vonzerővé formálása jelenti. Emellett jelentős részt foglal el az itt élők Etyek-képében a falusiasság, a természetközeliség, az egyszerűség, kézművesség fontossága. Az őslakos kisebbség (jórészt az ben itt maradt németek és leszármazottaik) körében ezek a szempontok hagyományként öröklődtek át a felmenőktől, míg a beköltözöttek jelentős része igyekszik igazodni választott lakóhelye szokásaihoz, kultúrájához, akár az 1946 után az ország és a határon túli területek különböző részeiről betelepült, akár a kilencvenes évektől nagyrészt Budapestről idetelepült csoportokról legyen szó. Ezt jelzi az a tény is, hogy bár a német származásúak jelenleg erősen kisebbségben vannak a település lakói között, mind az óvoda., mind az általános iskola erősen épít a német nyelvtanulásra, kultúrára. Az etyeki civil szervezetek (14 egyesület) között jól elkülöníthetők az aktuális élethelyzetekben, speciális korszerű problémákra koncentráló egyesületek pl. Nagycsaládosok Etyeki Egyesület, Nyugdíjas Klub, Özvegyklub, Botpusztai Környezetvédő Kör, Etyeki Állatvédő Egyesület, Etyeki Családfasor Egyesület a hobbiegyesületek mint pl. az Etyeki Vadásztársaság, az Etyeki Horgász Egyesület, vagy a Signum Etyeki Kórusok Egyesülete, valamint a hagyományőrző és a borászati egyesületek, mint az Etyeki Borút Egyesület, a Körpince Kör Hagyományőrző Egyesület, az Etyeki Hosszúlépés Kulturális Egyesület,az Etyeki Németek Egyesülete, vagy az Etyeki Kézműves Önképző Kör A település humán infrastruktúrája A humán infrastruktúra összetevőit az oktatási és gyermekintézmények, a kulturális létesítmények és programok, az egészségügyi szolgáltatások, valamint a szociális és idősellátás adja Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) Oktatás A településen egy óvoda, a Nefelejcs Német Nemzetiségi Óvoda működik, amely hat foglalkoztatójával, 180 férőhelyes kapacitásával megfelel a településen jelentkező igényeknek (2015-ben 170 gyermek járt az óvodába). Az óvoda tornaszobával rendelkezik. Az Etyeki Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Etyek jelenleg egyetlen általános iskolája, amely folyamatosan jött létre az egykor vallások szerint elkülönülő két iskolából, ahol a magyar diákok a református, míg a német nemzetiségű diákok a katolikus egyház által fenntartott intézménybe jártak. Az elmúlt évtizedek, és különösen az elmúlt tizenöt év során jelentősen megújított, egyesített intézmény jelenleg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működik. Az iskola 13 tanteremmel és 16 tanulócsoporttal rendelkezik, 2015-ben 333 tanulót oktatott 35 pedagógus, ebből akkoriban 315 fő nemzeti oktatásban részesült. Az elmúlt hat-nyolc évben mind a tanulói, mind pedig a pedagógus-létszám hasonló értékeket mutatott. Az iskola felszereltsége jónak mondható, rendelkezik internet kapcsolattal, és 2015-ben 8,1 tanuló jutott egy számítógépre, míg az országos átlag 8,6 volt. Tornaterem is áll a tanulók rendelkezésére. Az átlagosan 20 körüli osztálylétszám akkor is kedvezőnek mondható, ha tudható, hogy a felső tagozatos korúak egy részét máshová a leggyakrabban Budapestre íratják át az itt élő szülők, 8, illetve 6 osztályos gimnáziumba. A művészeti iskola komoly hagyományokra tekint vissza és mind képzőművészeti, hangszeres, népi ének valamint néptánc tagozatára járó gyermekek színvonalas versenyeken szerepelnek nagyon jó eredménnyel. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 26 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 27

16 Egészségügy Etyeken a Kossuth Lajos utca 9. alatt működő rendelő épületében az egészségügyi ellátást két háziorvos és egy gyermekorvos, valamint egy fogorvosi, illetve az itt dolgozó orvosokon kívül két szakápoló és két védőnő biztosítja ben egy az egy házi és gyermekorvosra jutó lakosság száma 1436 fő volt. Mivel ez az arány országosan 1566 fő, az országos átlaghoz képest a település háziorvosi ellátottsága jobbnak mondható. A háziorvosi kezelésben ebben az évben en részesültek, míg gyermekorvosi ellátásban 4401-en. A településen egy gyógyszertár is működik. A szakorvosi ellátást a rászorulók a járásközpont Bicske egészségügyi központjában vehetik igénybe. Kulturális létesítmények Az etyeki kulturális élet központját a Magyar-kút Könyvtár és Közművelődési Intézmény (MkKKI) jelenti. Az MkKKI évente kb. 100 különféle rendezvény, szakkör, esemény szervezésében működik közre, a leggyakrabban a különféle etyeki civil szervezetekkel, egyházakkal együttműködve. Emellett különféle szolgáltatásaival egyfajta közösségi térként is működik, helyet adva a testedzés, szórakozás, művelődés legkülönbözőbb formáinak. Az itt működő könyvtárnak amiből a MkKKI az elmúlt években kinőtt 2015-ben mintegy kötete, és 650 beiratkozott olvasója volt. Az intézményben két-két korszerű, programokkal ellátott számítógép áll a gyermek és felnőtt látogatók rendelkezésére. A saját számítógépet használók pedig a Free WiFi szolgáltatást vehetik igénybe. PDF Az intézmény munkatársai szükség esetén segítséget nyújtanak a leggyakrabban használt számítógépes programok (Word, Excel) és az elektronikus közigazgatás használatához. Lehetőség nyílik itt továbbá dokumentumok nyomtatására, másolására, szkennelésére is. Az etyeki Tájházban az Etyeki Németek Egyesülete hozta létre a helytörténeti gyűjteményt, ahol a helyi sváb lakosság gazdag emlékeiből rendezték be a kiállítást. A bútorok, népviseletek, vallásos tárgyak, gyerekjátékok mellett jelentős a fotógyűjtemény is. Szociális ellátás A rászorulók szociális ellátását az önkormányzat Segítő Kéz Szociális Alapszolgáltató Intézmény szakmai közreműködésével nyújtja. A Segítő Kéz feladatkörébe tartozik az idősek és fogyatékkal élők nappali ellátása, a házi segítségnyújtás az erre rászoruló időskorúaknak, a szociális étkeztetés, a család- és gyermekjóléti szolgáltatás, valamint a családi bölcsőde biztosítása. Emellett az önkormányzat rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt ad az erre rászorulóknak, bár 2015-re a jogszabályi változások miatt mind a részesítettek száma mind és a támogatási összeg jelentősen lecsökkent ben Ft jutott 47 főre, ami háromnegyede a 2010-es értéknek. A Segítő Kéz által természetben nyújtott ellátások részletei az alábbiak: Nappali ellátás A szolgáltatás célja: elsősorban tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek számára a családi- és társas kapcsolatok megőrzésének elősegítése, új kapcsolatok kialakítása. Ennek legfontosabb eszköze a mentális segítségnyújtás, a közösségi (csoport) munka és az egyéni gondozás. Ennek részeként az ellátásban részesülők számára kulturális programokat, életvitelre vonatkozó tanácsadást, életvezetés segítését, egészségügyi felvilágosítást, tisztálkodási lehetőséget, vérnyomás-, vércukormérést, kirándulások, szabadidős programok szervezését, nehezen mozgó idősek gépkocsival történő klubba -, ill. hazaszállítását, hivatalos ügyek intézésében segítségnyújtást, szociális ügyintézést biztosít az intézmény. Házi segítségnyújtás A szolgáltatás célja: személyes gondoskodás azokról az időskorú személyekről, akik lakókörnyezetükben önmaguk ellátására nem képesek, illetve azokról a fogyatékos emberekről, szenvedélybetegekről, vagy pszichiátriai betegekről, aki állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladatok ellátásában segítséget igényelnek, továbbá azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükben visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. A házi gondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi és szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményekkel. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 28 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 29

17 Szociális étkeztetés A szolgáltatás célja: azoknak a szociális rászorulóknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetése, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartós, vagy átmeneti jelleggel nem képesek más módon megoldani. A feladatellátást az intézmény meleg ebéd biztosításával végzi. Az ebéd előállítása munkanapokon az Önkormányzattal szerződésben álló vállalkozáson keresztül történik az Önkormányzat fenntartásában lévő étteremben. Az ellátás megszervezésével lehetővé válik, hogy a rászorult személyek munkanapokon, naponta egyszer a megfelelő mennyiségű, minőségű meleg ételhez hozzájussanak. Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően megszervezhető az étel kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással, elvitelének lehetővé tételével, vagy lakásra szállításával. Család és Gyermekjóléti Szolgálat A család- és gyermekjóléti szolgáltatás biztosítja az önkormányzat a szociális, az életvezetési és a mentálhigiénés tanácsadást, továbbá a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, a veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működését. Elősegíti a humán jellegű civil kezdeményezéseket, közösségfejlesztést, a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegséggel küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére a tanácsadás nyújtását. Családi bölcsőde A családi napközi szolgáltatás évi bevezetésének célja volt, hogy az Önkormányzat szélesítse a szociális és gyermekjóléti ellátást biztosító intézmény-hálózatot, alternatív ellátási formát biztosítson a bölcsődés korú gyermekek számára, elősegítse a kisgyermekes szülőknek, főként az anyáknak a munka világába történő visszalépési lehetőségét, és erősítse a szociális hálót. A szolgáltatás nagy sikerrel működik, a törvényi változások kapcsán az etyeki családi napközi január 1-től családi bölcsődeként működik tovább. Ez a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek törvényben rögzített napközbeni, bölcsődei ellátásának keretében biztosított formája. Az etyeki családi bölcsőde 7 fő, 1,5-3 éves korú kisgyermek ellátásáról kíván gondoskodni, amihez a személyi és tárgyi feltételek adottak A település gazdasága A település gazdaságát alapvetően a működő gazdasági profilok, a vállalkozások, cégek nagysága és működési forma szerinti megoszlása, valamint egyéb, a versenyképességet befolyásoló tényezői határozzák meg A település gazdasági súlya, szerepköre A település gazdasági profilja érdekes kettősséget mutat, kiemelkedve ezzel a térség és az ország falusias településeinek széles köréből: egyrészt meghatározó elemei a múlt hagyományaira támaszkodó, de korszerű technológiájukkal, turisztikai vonzerejükkel a jövőt is szolgáló jelentős szőlőbirtokok és borgazdaságok, másrészt az ide települt Korda Stúdiók filmgyára a kreatív iparágak zászlóshajójaként úgy képviseli a jövő tendenciáit a falu életében, hogy telepítésénél fogva nem zavarja a község mindennapos életét. Mindkét fő profil támogatja a település egyre fejlődő harmadik profilját, a turizmust, amely egyelőre egynapos kirándulások formájában nyilvánul meg, akár a különféle gasztronómiai és borfesztiválok, akár a Korda Stúdiók csoportos látogatóturizmusának formájában. Mindez ötvözve a táji adottságokkal, valamint a szűkebb-tágabb térség látványosságaival megalapozhatja a község többnapos, pihenő turizmusban való részvállalását is A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A település cégstruktúrájára a kisebb cégek aktivitása, jelenléte a jellemző. Az ide regisztrált, Etyeken működő vállalkozások száma 2015-ben összesen 664 volt ebből 142 volt a korlátolt felelősségű társaság, 71 a jogi személyiség nélküli betéti társaság, és 442 az önfoglalkoztatást jelentő önálló vállalkozás. Mindez a vállalkozások szerény léptékeit, tőkeszegénységét mutatja akkor is, ha a településen több jelentős méretű és tevékenységű részvénytársaságnak van kirendeltsége, telephelye, elsősorban a mezőgazdasági szektorban. Jellegzetessége a településnek a kiskereskedelmi struktúrája is. Etyeken 2015-ben összesen 39 kiskereskedelmi üzlet működött, amiből 22 árusított élelmiszert, és egy gyógyszertár volt. Valószínűsíthetően a turizmusra építve, meglehetősen magas, 27 volt a vendéglátóhelyek száma. Ugyanebben az időszakban Etyeken 90 kereskedelmi célú szálláshely, és 116 üzleti célú egyéb szálláshely működött. Mindez arra mutat, hogy Etyeken még hátra van a jelentősebb, innovatív cégek betelepedése, amelyek egyrészt a jelenleg kedvező támogatási feltételeket kihasználva, másrészt az önkormányzat adóbevételit gyarapítva nagyobb gazdasági fellendülést hoznak az önkormányzati gazdálkodásba. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 30 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 31

18 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) A település elérhetősége jónak mondható. Bár vasúti kapcsolat csak a szomszédos Biatorbágyon érhető el, az M1 és M7 autópálya, valamint az M0 közelsége gépkocsival minden irányból jól megközelíthetővé teszi a községet. Fekvéséből fakadóan bár kiválóan elérhető, nem haladnak át rajta főútvonalak, így környezeti szempontból a mellékutakon átmenő autóforgalom csak kevéssé zavarja az etyekiek életét. Bár Etyek a Pest megyei határ túloldalán fekvő településként formálisan nem tartozik a Budapesti Agglomerációhoz, a falu számos agglomerációs településnél közelebb fekszik Budapesthez, és számos szállal kapcsolódik is a fővároshoz. Az etyekieknek igen jelentős hányada ingázik naponta Budapestre, és az itteni diákok nagyobb része budapesti középiskolákba jár. A kiváló közúti és autóbuszos közcélú kapcsolatok miatt nem okoz gondot, hogy a település lakóinak kórházi ellátása is a budai Szent János kórházban történik. A sajátos fekvés kifejezett előnye a jelenlegi EU-s támogatási rendszer tekintetében az, hogy a település Pest megye szomszédságában fekszik, da ilyen módon bár közel van Budapesthez, nem része a Központi Régiónak. Így a Közép-Dunántúli Régió előretolt helyőrségeként az itt letelepülő vállalkozások jogosultak a különféle EU-s gazdaságfejlesztési támogatások igénybe vételére, amit Pest megyei társaik már nem kaphatnak meg. Ez a tény lényegesen fokozza a község gazdasági területei iránti érdeklődést. A település munkaerejének képzettsége az agglomerációs településekhez hasonlóan magasabb az átlagosnál, viszont a földrajzi közelség miatt a település gyakorlatilag része a budapesti munkaerőpiacnak, ami azt jelenti, hogy míg az etyeki munkavállalók jelentős része a fővárosban dolgozik, a magasabb, vagy speciális képzettséget igénylő etyeki munkahelyek túlnyomó többségét Budapestről elingázó munkavállalók töltik be. A gazdasági környezetet javítja, hogy a községben működik postahivatal, és a település kiváló internetkapcsolattal és hálózattal is rendelkezik, a hivatalos ügyintézést segítő legközelebbi kormányablak pedig a szomszédos Bicskén működő Járási Hivatal keretében működik. Mivel 2015-ben Etyek kb lakásából több mint 900 be volt kötve az internethálózatba, és feltételezhető, hogy az internet-előfizetők többsége az aktív korú, családosok köréből kerül ki, így a személyekre vetített internet-penetráció jóval magasabb a lakásokra számítható kétharmados aránynál. A gazdasági környezet összetevőjeként is számba vehető a közbiztonság, amelyet Etyeken a rendőrőrsön szolgálatot teljesítő két körzeti megbízott, valamint a 35 felnőtt, és 17 ifjúsági tagot számláló polgárőrség biztosít. Mobilitás A személygépkocsik száma 2000 és 2015 között a lakosság növekedését jóval meghaladó mértékben, 70 %-kal 847-ről 1499-re nőtt. A növekedést nagyrészt a benzin üzemű autók tették ki egészen 2008-ig, azután lassan csökkent a számuk. Ezzel párhuzamosan a gázolaj üzemű gépjárművek száma 2009-től majd növekedni kezdett, 2015-ben számuk 529 db míg a benzinüzeműeké 952. Az egyéb üzemű autók száma nem jelentős, 2015-ben 18 volt. Az ezer főre jutó személygépkocsik száma Etyeken 365 volt 2015-ben, ez meghaladta az országos értéket (325). Ebből egyrészt összhangban az iskolázottsági mutatókkal a magyarországi átlagnál magasabb jövedelmű háztartásokra lehet következtetni, másrészt az ingázás leképeződésének tekinthető a viszonylag magasabb személyautószám, különösen akkor, ha tudjuk, hogy a településről a főváros autóbusszal való elérése viszonylag magas költségszint mellett nagyjából háromnegyed és egy óra közötti időt igényel, ami a főváros bevezető útjain gyakori dugók mellett nemegyszer ennél több is lehet. Ezért sokan választják a saját gépkocsival való közlekedést, mind Budapestre, mind pedig a környék más települési felé. Etyeken 2000 és 2015 között több mint duplájára 102-ről 224-re növekedett a tehergépkocsik száma, ami a helyi gazdaság dinamizmusát jelzi, ugyanakkor 14-ről 6-ra csökkent az itt bejelentett autóbuszok száma, ami valószínűleg egy autóbuszos vállalkozás elköltözésének, vagy megszűnésének a következménye Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Etyeken jelentős kínálat van különféle eladó családi házakból méret és minőség szerint 200 és 400 ezer forint közötti kínálati négyzetméterárakon. A jelenlegi kínálat ajánlati árának súlypontja ezer Ft/m2 között van, 200 ezernél olcsóbban régi építésű, gyenge állapotú, kisebb házak kaphatók, míg ezer forint között egyedi, nagyméretű, panorámás, extrákkal felszerelt épületeket árulnak. Ezek az értékek mintegy 60 %-át adják a Budapesttel szomszédos Budakeszi ezer forint közötti átlagárainak, és csak kissé maradnak el a Budapesttől számítva második sorban fekvő, Etyekhez képest mintegy félúton lévő Páty áraitól, ahol jelentős a választék a 300 ezer/m2-nél drágább családi házakból is. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 32 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 33

19 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program A település 2010 óta kiegyensúlyozottan és átláthatóan, prudensen gazdálkodik. Ezen belül a 2016 évi költségvetésének főösszege 765 millió forint volt. Ebből a bevételi oldalon a működési bevételek 289 millió, ebből az intézményi működési bevételek 50 millió, a sajátos működési bevételek 239 millió, ebből a helyi adók 219 millió, az átengedett központi adóbevételek 11 millió, a bírságok, egyéb bevételek 1,5 millió forintot tettek ki. 317 millió értékben kapott az önkormányzat költségvetési támogatást, ebből 309 millió értékben normatív hozzájárulást. A véglegesen átvett pénzeszözök 33 millió forintot tettek ki. A kiadási oldal legfontosabb tételei a következők voltak: működési kiadások 540 millió forint, ebből személyi juttatások kiadások 202 millió, járulékok, közterhek 53 millió, dologi kiadások 198 millió forint. A támogatás értékű kiadásokra 31 millió, társadalom- és szociálpolitikai kiadásokra 3 millió, államháztartáson kívüli pénzeszköz átadásokra 52 millió, felhalmozási kiadásokra 20 millió, felújításokra 5 millió forintot fordított az önkormányzat. Így 2016-ban az önkormányzat költségei összesen 569 millió forintot tettek ki. A fentiek alapján látható, hogy az önkormányzat bevételei 2016-ban csaknem 200 millió forinttal haladták meg a költségeit Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Etyek nagyközségként az előző EU-s tervezési ciklusban nem tartozott a Regionális Operatív Program kedvezményezettjei közé, így településfejlesztési forrásait a LEADER Program mellett különféle más, kisebb forrásokat elosztó pályázati lehetőségekből, illetve saját bevételeiből finanszírozta. Ezek a források az elmúlt évtizedben jellemzően egyedi helyi korszerűsítési, és komfortnövelési projektek finanszírozására voltak alkalmasak, mint például az iskola korszerűsítése, tornaterem-építés, a tájház felújítása, sportpálya öltöző felújítás, kisebb közterület-minőségjavító beavatkozások, stb. Ebben jelentős változást fog hozni a Pannónia Szíve Program, amely a várakozások szerint önmagán túlmutatva alkalmas lesz a befektetői érdeklődés felkeltésére is, így másodlagosan privát turizmusfejlesztési beruházások (pl. szálloda) generálása várható tőle, és alkalmas lesz a K+F beruházók érdeklődésék felébresztésére, a település ismertségének, adottságai, kínálata elterjesztésének fokozására is. A település fejlesztésének szakmai feladatait mindeddig a Polgármesteri Hivatal szakértői végezték, szükség esetén külső szakmai kapacitások bevonásával ben határozott úgy a képviselő-testület, hogy céget alapít a fejlesztések hatékonyabb megvalósítása, a fejlesztési tevékenységek folyamatossá tétele érdekében, erre azonban eddig nem volt feltétlen szükség, várhatóan a Pannónia Szíve Program felpörgetéséhez 2018-ban már szükség lesz rá. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 34 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 35

20 Gazdaságfejlesztési tevékenység A település gazdaságfejlesztési tevékenysége az elmúlt évtizedben főként a hagyományos, a szőlőtermelésre és borfeldolgozásra alapuló kommunikációra súlyozott, arra számítva, hogy a sokak számára vonzó karakter az ebben az ágazatban dolgozó befektetők mellett a turizmust is serkenti, illetve a rendezett, kulturált, gyönyörű táji környezetben fekvő község környezetében felkelti más, jövőorientált gazdasági ágakban érdekelt befektetők figyelmét is. Erre utalt az Etyek Budapest Szőlőskertje szlogen, ami telitalálatnak mondható ahhoz, hogy pozitív imázst teremtsen a település számára. Ez a stratégia az eddigiekben igen sikeresnek bizonyult: többen az ország jelentős gazdasági potenciállal bíró személyiségi közül létesítettek itt szőlőbirtokot, borászatot, és vendégházat, és az etyeki borok divatosak lettek a borbarát felső középosztálybeli fogyasztók körében. Szerencsés körülmény volt ebben az is, hogy a korábbi, inkább a testes vörösborokat favorizáló bordivat után Európa-szerte és Magyarországon is az Etyeki Borvidék hagyományos termékeit jelentő könnyű, minőségi fehér borok jöttek divatba. A Korda Stúdiók tulajdonosi köre szintén az ország legbefolyásosabb gazdasági szereplői közül kerül ki, ez pedig további hazai vezető befektetőréteg vonzását vetíti előre. Ehhez a település- és régiómarketing tevékenység koncentrált fokozása a Pannónia Szíve Program kapcsán jelentős hozzájárulást adhat Foglalkoztatáspolitika A településen a munkanélküliség szinte ismeretlen fogalom, így a foglalkoztatáspolitika az öt foglalkoztatott közmunkás megfelelő munkával való ellátásában merül ki. A közmunkások elsősorban a közterületek tisztántartását és karbantartását, kisebb szépítési feladatait végzik Lakás- és helyiséggazdálkodás Etyek egy 1995-ben született, és azóta sokszor módosított vagyongazdálkodási rendelet alapján folytatja lakás- és helyiséggazdálkodási gyakorlatát. Mivel az önkormányzat igen kevés szabadon értékesíthető ingatlannal, lakással rendelkezik, ezek hasznosításának megváltoztatása minden esetben képviselő-testületi döntéssel történik. Az elmúlt években az önkormányzat inkább az ingatlanvagyon gyarapítására törekedett, mintsem az értékesítésre Intézményfenntartás Az etyeki önkormányzat számos, saját hatáskörébe tartozó intézményt tart fent a korábban bemutatottak szerint elsősorban az oktatás, művelődés és sport, az egészségügyi, szociális és idősgondozási szférában. Ezeknek az intézményeknek a fenntartásáról az önkormányzat saját költségvetéséből, az intézményi gazdálkodás szabályai szerint gondoskodik. Privatizált, vagy public-private együttműködésen alapuló intézmények Etyeken jelenleg nem működnek, a magánszemélyek által végzett közcélú tevékenységet az önkormányzat civil szervezetek formájában támogatja, a támogatás összegét az éves költségvetésben meghatározva Energiagazdálkodás Az önkormányzat energiagazdálkodása bár az önkormányzat határozottan törekszik a gazdaságosan működtethető, megújuló energiaforrások alkalmazására egyelőre nem előre tervezett. Alapvetően a mindenkori pályázati lehetőségek maximális kihasználásával lép előre fokozatosan az önkormányzat, főként a tulajdonában lévő intézmények, épületek energiatudatos korszerűsítésével Településüzemeltetési szolgáltatások A településüzemeltetési szolgáltatások területén az elmúlt években a jogszabályváltozások és a különféle egyéb kormányzati intézkedések következtében Etyeken is számos változás következett be. Ezek keretén belül a vízellátás és a szennyvízelvezetés a Fejérvíz Zrt. feladata, az áramszolgáltatásról pedig az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. (ÉDÁSZ) gondoskodik. A gázt a településen a TIGÁZ Zrt. biztosítja, a hulladékgazdálkodási feladatokat pedig a Depónia Nonprofit Kft. látja el. A közterület-gazdálkodási és közvilágítási feladatokról az önkormányzat saját hatáskörében gondoskodik, szerződött szakmai kapacitások szükség szerinti igénybe vételével. A temető Etyeken három, összefüggő ingatlanból áll, ahol az önkormányzati tulajdonú temetőrész lezárt, ott csak urnafalba való temetkezés engedélyezett. A katolikus és a református egyház tulajdonában lévő másik két temetőrész fenntartását az önkormányzattal kötött szerződés alapján a tulajdonos egyházközségek biztosítják. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 36 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 37

21 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok A település a Mezőföld északkeleti részén Fejér megye északkeleti peremén, az Etyekidombságon, a Zsámbéki-medence szélén, Budapesttől 26 km-re, 176 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Szomszédos települések: Biatorbágy, Sóskút, Gyúró, Bicske, Mány, Alcsútdoboz, Herceghalom. Területe egybeesik a földrajzi értelemben vett etyeki dombvidékkel Domborzati adottságok Az Etyeki-dombság a Gerecse déli előterében m tengerszint feletti magasságon fekszik, korábban a gerecsei hegylábfelszín szerves része volt. A terület enyhén hullámos, hosszanti széles hátak, lapos, széles, tál alakú völgyek alkotta eróziós-deráziós dombvidék. Arculatának kialakulásában a negyedidőszaki szerkezeti mozgások jelentős szerepet játszottak. Mérsékelten tagolt dombság, ami igen kedvező a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából. Főbb felszínformáló kőzetek szarmata mészkő középmiocén agyag; slir; kavics, homok, pannoniai homok és agyag negyedidőszaki lösz. Talajtani adottságok A magasabb térszínek idősebb üledékein közepes termőképességű, gyengén savanyú csernozjom barna erdőtalajok képződtek. A termőréteg vastagsága 100 cm fölötti, szervesanyag készlete közepes. Fizikai féleségük vályog, vízgazdálkodási tulajdonságaik kedvezőek, víznyelésük és vízvezető képességük közepes. Ezeken a területeken jelenleg többnyire szőlőművelés folyik. Az alacsonyabb térszínekre a glaciális és alluviális üledékeken képződött réti öntéstalajok jellemzőek. Fizikai féleségük szintén vályog, de vízgazdálkodásuk a jó talajszerkezet miatt igen kedvező. Közepes szervesanyagtartalmukkal, cm közötti termőrétegvastagságukkal szántóföldi termesztésre igen alkalmas talajok. Vízrajzi adottságok A település meglehetősen vízhiányos terület. A közigazgatási terület az 1-es út közelében folyó Benta-patak vízgyűjtőjén fekszik. A talajvíz a völgyekben 2-4 m közötti, a lejtős területeken 4-6 m mélységben található. Egyes magasabb hátakon nem összefüggő, szigetszerűen megszakad a tükre. Kémialag nátriumkalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű. A rétegvizek mennyisége alacsony, alig 0,5 l/s km2 körüli. A terület, mint a Budapest környéki vízbázisok háttérterülete, kiemelt vízminőség-védelmet érdemel, bár a 219/2004.(III.17.) Korm. rend. 2. számú melléklete (Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolása) szerint a Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek közé sorolandó Etyek közigazgatási területe. Növényzet Növényföldrajzi szempontból a Dunántúli-középhegység flóravidékének a Pilis-Gerecsei és a Mezőföldi flórajárásába tartozik. Jelentősebb erdőtársulásai a cseres kocsánytalan tölgyesek (Quercetum patraeae-cerris), a tatárjuharos tölgyesek (Acereto tatarici- Quercetum) és a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum). Erdőművelés alatt főként a vegyeskorú, keménylombos erdők állnak Tájhasználat, tájszerkezet A tájhasználatban ma is a mezőgazdaság a domináns, bár a tájszerkezetben meghatározó szerepet betöltött uradalmi nagybirtok jelentős átalakuláson ment át. A Richárd major és Klementin major nyomai még látszanak, de a Sándor major már eltűnt és a József major helyét is csak egy kőkereszt jelzi. A régi majorok átalakításával új, a mai emberek igényeit kielégítő létesítmények születnek. Elsősorban Dávid majort kell megemlíteni, ahol sportcélú lótartás folyik. Lovassport céljára a mezőgazdasági területet több helyen veszik igénybe a Dávid majoron kívül is A Biai út mentén lovaspóló klub létesült, a boti laktanya mögött lovarda működik. Éghajlati adottságok A vizsgált terület a mérsékelten hűvös és mérsékelten meleg, valamint a mérsékelten száraz és száraz éghajlati típus határán helyezkedik el. A napsütéses órák száma évente 1980 óra körüli, az évi középhőmérséklet 9,7 C. Éghajlata a mezőföldi átlagnál kiegyensúlyozottabb, kissé több csapadék és nagyobb csapadékbiztonság jellemzi. A csapadék évi összege mm, a tenyészidőszaké mm. Az uralkodó szélirány ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 3,0-3,5 m/s. Sportcélú lótartás Dávid-majorban Ödön majori szarvasmarha telep ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 38 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 39

22 A hagyományos nagylétszámú állattartás csak az Ödön-majorban maradt fenn. A majorban a tulajdonos Bicskei Mezőgazdasági Zrt. több mint 1000 Holstein-fríz tejelő szarvasmarhát és a 800 egyedszám körüli szaporulatot nevel. A korszerű körülmények között történő legeltetéses szarvasmarha tartás, tejfeldolgozás, sajtgyártás (sajtút) a település sikertörténetei közé tartozik. A tej egy részét a gazdaság saját maga dolgozza fel. A harminc hektáros legelőn gyógyfüveket, fűszernövényeket telepítettek,- döntésüket komoly kísérletek, kutatások előzték meg. Az eredmény az itt legelő 40 állat tejét külön gyűjtik be, ezzel mélyebb, teltebb zamatú sajtot érnek el. A szántóföldi növénytermesztés területei és a gyepek nagysága együttesen 3132 ha. Szántóföldi növénytermesztés elsősorban nagyüzemi gazdálkodás keretében folyik. A kisüzemek területi aránya 10 % alatt van. A földek jó minőségűek, zömmel az országos átlag felettiek. A szőlőterületek nagysága 741 ha. A szőlőtermesztésben hagyománya van a nagyüzemi és kisüzemi gazdálkodásnak is. Öreghegy, Újhegy, Páskom a kisüzemi gazdálkodás helyszíne, a többi szőlőterület nagyüzemi művelésű. A kisüzemi szőlőkben elsősorban saját fogyasztásra és az idegenforgalom számára készül bor. A több évszázados pincék, pincesorok jelentős tájértéket képeznek és nagy vonzerőt jelentenek az idegenforgalom számára (borút, sajtút, gasztrosétány). Az idegenforgalomban rejlő lehetőségek egyre nagyobb és egyre igényesebb épületeket, új utakat és infrastruktúrát eredményez a hagyományos szőlőhegyeken. Ezek a változások megnyilvánulnak a sziluett-érzékeny tájképben. A rendszerváltás a térségben a tájhasználat tekintetében is jelentős változásokat hozott. Az országos tendenciának számító állatlétszám csökkenés az etyeki majorokat sem kerülte el a már említett Ödön major kivételével. A halastó mai formájában 1985 óta működik. Korábban két tó volt, egy "kacsa-nevelde", valamint a Hungarovin öntözésre szánt, de meg nem valósult tava. A horgásztó különleges látványa igen fontos elem a tájban. A települést közvetlenül nem érintő, de a fejlődését kedvezően befolyásoló M1 gyorsforgalmi út építése 1975-ben kezdődött, 1985-ben érte el Zsámbék-Bicske térségét. Markáns táji elemként jelent meg az között Budapest körül telepített légvédelmi gyűrű részeként Etyek legmagasabb pontján a rakétabázis. A rakétabázist 2012-ben számolták fel, helyére került a Korda Filmstúdió. Az Etyek dolomit 1 úgynevezett csicsaki - kőbánya az ÉNy-i közigazgatási határ mentén található. Művelése 1995-óta folyik a területen. A tervezett éves m3-es kitermelés mellett a tevékenység december 31-ig befejeződhet. A nem művelt részen inert hulladékok fogadásával tervezik a feltöltést. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 40 Dolomitbánya Tájtörténeti vizsgálat A kezdetektől a filoxéra járványig A község neve eredetileg az Ete személynévből származik. I. e től az 1. század kezdetéig a Magyar-kút feletti Kakukk-hegyen és a Kálvária-dombon jött létre ősemberi település. 10-től 379-ig egy római kolónia volt található e helyen. Már a rómaiak idején volt szőlőtermesztés a vidéken. 379-től a honfoglalásig (896- ig) hunok, avarok, eraviszkuszok éltek itt. 896 és 1326 között a falu a Csák nemzetség Fejér megyei birtokainak részét képezte ban királyi birtok lett. Az Árpád-házi királyok alatt tovább virágzott itt a szőlőtermesztés, és az itt élő emberek megélhetésének fő forrásává vált. A 14. század közepétől 1543-ig a székesfehérvári káptalan tulajdonában volt és 1686 között török hódoltsági területként a budai szandzsákhoz csatolták ben a jezsuiták komáromi rendházának adományozták a falut, akik 1720 és 1770 között 112 német családot telepítettek a községbe. Az 1708-as és 1738-as nagy pestisjárványok megtizedelték a lakosságot, munkaerő hiány alakult ki. A jezsuiták, mint a falu földesurai, a munkaerőhiányon a németek betelepítésével enyhítettek. A zömmel Württembergből, a Rajna, a Neckar és a Majna folyók völgyéből, valamint a Fekete-erdő térségéből érkezett németeket zord természeti körülmények, elhanyagolt, terméketlen földek fogadták. A település fejlődésében lényeges fordulatot jelentett a németek betelepítése. Az új telepesek felvirágoztatták a mezőgazdaságot. Erdőket irtottak és nagy területeket vontak művelésbe. Újjá szervezték a gazdasági életet, korszerűbb módszereket alkalmaztak a mezőgazdaságban. Nagy szakértelemmel telepítették és művelték szőlőiket, szakszerűen kezelték és tárolták boraikat. A szőlőkultúrában használt eszközeiket, módszereiket átvette tőlük a környék magyar lakossága is. Az erősen meszes talajon és a viszonylag kedvezőtlen éghajlati viszonyok miatt az etyeki szőlőkben mindig is alacsony alkohol tartalmú, nyolc-tíz Malligand-fokos, savas, kemény jellegű bor termett. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 41

23 Ebben az időszakban készült az Osztrák-Magyar Monarchia első katonai felmérése, melyen már látszanak az Öreghegy Páskom, valamint Bot-puszta szőlői, a fontosabb utak, vízfolyások és tájékozódási pontok (Bot pusztai kápolna, kőkeresztek). A Richárd major már szerepel a II. katonai felmérésen, és a szőlőhegyek is egyre kiterjedtebbek. Öreghegyen és Újhegyen is megjelentek az első pincék, présházak. Első katonai felmérés kivágat ( ) (forrás: mapire.eu) Második katonai felmérés kivágat ( ) (forrás: mapire.eu) A nagybirtokrendszer nagyüzemi gazdálkodás kialakulása 1777-ben Mária Terézia Etyeket a restaurált székesfehérvári káptalannak adományozta. A XIX. században a falu az összes majorral együtt Sándor Móric a reformkor egyik kiemelkedő sportembere tulajdona lett és 1856-tól a földreform végrehajtásáig 1945-ig a Metternich-Sándor család uradalmához tartozott. Néhány puszta ma is az ő és családja nevét viseli, mint Klementin- és Richárd-major. Az uradalmi majorokban a kor gyakorlatához képest fejlett agrárgazdálkodás folyt. A tulajdonos még az 1900-as évek elején a cselédek gyermekeinek egy iskolát, pontosabban egy tantermet tanítói lakással és a major mellett kialakuló temetőbe egy kis kápolnát építtetett. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 42 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 43

24 314/2012 KORMÁYNRENDELET 38. (2) BEKEZDÉSE SZERINTI VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG JÚNIUS A harmadik katonai felmérés részletes és pontos adatokat szolgáltat a felmérés idejének tájszerkezetéről. 314/2012 KORMÁYNRENDELET 38. (2) BEKEZDÉSE SZERINTI VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG JÚNIUS A régi egyházi bírtok emlékei még ma is felfedezhetők egy két épületben, műtárgyban. Az 1944-es Helységnévtár adatai szerint Etyek község határa 8960 kat. hold volt. Hozzátartoztak: Bot, Dávid-major, Háromrózsa, József-major, Klementin-major, Ödönmajor, Paszkalin-major, Richárd-major. A tájhasználat alakulása a filoxéra vésztől napjainkig A szőlőkultúra fejlődése 1875-ben jelent meg a filoxéra az országban, majd tíz év múlva az etyeki szőlőkben is. 1890ig a szőlőültetvények teljesen kipusztultak. De az ínséges esztendők sem tudták megtörni a szőlőművelők munkakedvét. Újult erővel fogtak hozzá a lepusztult területek rekonstrukciójához. A fő ösztönzést azonban egy teljesen új, eddig nem ismert piaci értékesítési lehetőség nyújtotta; a magyar pezsgőgyártás megkezdése ben határozza el Törley József, a franciaországi Reimsben működő pezsgőgyár alkalmazottja, hogy Magyarországon is meghonosítja a pezsgőt. Egy elismert szakembert is hozott magával, Louis Francois-t. A budafoki borpincék ideális körülményeket biztosítottak a gyártáshoz. Harmadik katonai felmérés kivágat ( ) (forrás: mapire.eu) Ez a térkép már jelöli a kiépült uradalmi majorokat, a majorokhoz vezető fásított utakat. Az utakat szegélyező vadgesztenyék ma már nagyon idősek, de még sok helyen állnak. Ezek a fasorok nagyon fontos szerepet töltöttek be a tájkarakter alakulásában. Jelentőségük nem merült ki az esztétikumban, ugyanolyan fontos volt a tájékozódást elősegítő funkció is. A harmadik katonai felmérésen már szerepel az 1884-ben átadott vasút, ami nagy lendületet adott a térség fejlődésének. A községben 1000 kat. holdnál nagyobb birtok volt Metternich Sándor Klementina hercegnő 3000 kat. holdas birtoka, illetve a Székesfehérvári Székes Káptalan 1380 kat. holdas birtoka. 100 kat. holdnál nagyobb volt József főherceg és Kritzer Antal birtoka, ezenfelül a plébánosi javadalmi terület. Az összterület 52%-a tehát 5 nagybirtokos kezében oszlott meg, míg a fennmaradó területet 766 parasztbirtokos bírta. A község belterületén elenyésző százalékban éltek csak földnélküli agrárproletárok. A nagybirtokon a családtagjaikat beleszámítva mintegy 500 mezőgazdasági cseléd élt. A Metternich uradalom egy korszerűen irányított nagybirtok volt, melyen a fő termelési ágat a tehenészet jelentette, valamint külterjes növénytermesztéssel termesztettek nem munkaigényes növényeket. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ig 1160 katasztrális holdat telepítettek. Rekordtermés esetén ezer hektoliter bor érlelődött az etyeki pincékben. Ebből évente ezer hektoliter jutott Budafokra házasítási célokra és pezsgőalapnak. De etyeki bort ivott a tatabányai bányász és a budapesti munkás is. A század első harmadában sokat exportáltak Ausztriába is, és a vélekedés szerint a világhírű francia pezsgőbe is kevertek etyeki bort. Az évszázadok alatt a tetemes mennyiségű bor tárolására 960 présház és pince épült a szőlőhegyen és 1944 között az 5 katasztrális holdon aluli birtokosok száma jelentősen megnőtt, számuk 200-zal emelkedett. Földjüket szőlővel telepítették be, háztartásaikból tej, tojás, stb. került piaci értékesítésre ben Etyek mezőgazdasági jellegű település volt, jelentős szőlőműveléssel. A földosztás és a kollektivizálás a tájhasználatot lényegében nem befolyásolta, de foglalkoznunk kell vele, mivel ekkor bomlott fel a jól működő, korszerű uradalmi (nagyüzemi) rendszer. A háború végével elkezdődött a földosztás, melyet több hullámban hajtottak végre. A konfliktusok ellenére 1945-ben megalakult az Etyek és vidéke Gépüzemi és Termelési Szövetkezet után tragikussá vált az etyeki szőlőkultúra léte. A faluban élő 959 német családból 1946-ban 790-et (a német családok 83 százalékát) kitelepítették Nyugat-Németországba. A kitelepítettek helyére 428 család jött telepesként az ország minden tájáról. Ezek között csak a Heves megyei Kisnánáról és Gyöngyöstarjánról idetelepült ötven főként szlovák család értett a szőlőmunkákhoz. A ki- és betelepítéssel hétszáz fővel csökkent a község létszáma. A munkaerő és a szakértelem hiánya mellett a pusztulást meggyorsították az 1950-es évek hibás gazdaságpolitikai irányelvei és intézkedései is. Súlyos terhet jelentett a beszolgáltatás. A tagosításokkal is állandóan nyugtalanították az etyeki szőlősgazdákat. Elmaradt a felújítás, tőkepótlás, trágyázás és növényvédelem. Így természetes és érthető, ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 45

25 hogy mindenki rablómetszéssel csikarta ki a mostoha sorsra jutott szőlőtőkékből azt a csekély bort, amely szűkösen már csak a gazda saját szükségletét fedezte. Az eredmény elszomorító; az 1940-es évek százezer hektolitere helyett az '50-es évek derekán a fináncok már csak 750 hektoliter bort találtak a pincékben. Budafokra már egyetlen liter sem jutott, és ez válságba sodorta a pezsgőgyárat is. Tíz év alatt több mint hétszáz kataszteri hold szőlő pusztult ki. Milliószámra tüzeltük el a szőlőkarókat, szőlőtőkéket, gyümölcsfákat, a 960 pincéből lebontottunk közel ötszázat, a vagyont érő faprésekből néhány tucat maradt csak hír-mondónak, a többiből tüzelő vagy parketta lett ban megkezdődött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, mely szintén több hullámban történt. Volt időszak, mikor 4-5 termelőszövetkezeti csoport is működött a községben ban a termelőszövetkezetek felbomlottak, de a forradalom leverését követően újjáalakultak, sőt 1958-ban egyesültek Vörös Hajnal néven ben a Vörös Hajnal Tsz-t összevonták a bicskei Egyesült Mgtsz-szel. Az 1955-ös esztendő hozta meg végre a fordulatot. Ez év őszén alakult meg a Hungarovin Borgazdasági Kombinát Etyeki Szőlőgazdasága azzal a céllal, hogy megvalósítsa a hajdan virágzó etyeki szőlőkultúra rekonstrukcióját, továbbá az új, nagyüzemi jellegű telepítésekkel fokozottabb mértékben biztosítsa a pezsgőgyártás alapanyagát. Hétszáz kataszteri hold állami tartalékterületen indult meg a munka. A terület többségét az évek óta nem művelt, teljesen kizsarolt, elhanyagolt szántók, valamint parlagon álló vagy rosszul kezelt szőlők képezték. A későbbi földrendezések során a termelőszövetkezettől, az állami gazdaságtól átvett főként mezőgazdasági művelésre nem alkalmas, erősen erodált területtel ig 1790 kataszteri holdra (1030 hektárra) növekedett a gazdaság területe. Az elmúlt harminc negyven év alatt folyamatosan átalakult a művelési mód. A túl munkaigényes bakművelést 1963 után felváltotta a Lenz Moser-kordon. Ennek a bevezetése forradalmi változást hozott azzal, hogy lehetővé tette a szőlőmunkák teljes gépesítését. Ma a legkorszerűbb honi és külföldi gépekkel művelik a szőlőket. Nagyobb peronoszpóra vagy lisztharmat fertőzés esetén repülőgépes permetezéssel védekeznek. A rendkívül munkaigényes őszi betakarítást részben már kombájnok végzik. A gépi szüret viszont szükségessé tette a legújabb és jelenleg a legkorszerűbb egysíkú, függönyös művelési módra való áttérést. A régi, évszázadokon át telepített fajtákat felváltották a Chardonnay, Rizling szilváni, Király leányka, Nemes olaszrizling, Irsay Olivér, Zenit és Zöld veltelini. Ezek rövid tenyészidejű fajták, így korábban érnek, a beérési mustfokuk a húsz fokot is meghaladja. Fő erényük, hogy kemény, savas borokat adnak. Az utóbbi esztendőkben 11 tonna átlagtermést ért el a gazdaság. A saját termés mellett évente tonna felvásárolt szőlőt is préseltek a gazdaság korszerű feldolgozó telepén, amelynek napi kapacitása ötszáz tonna műszakonként. A kipréselt mustot folyamatosan a budafoki pincébe szállítják. Az évszázados szőlőkultúra eredményeként a falu néhány éve már a történelmi borvidék táborához tartozik. Az Etyek Budai borvidék Magyarország legfiatalabb borvidéke. A Bicskétől Pákozdig húzódó szőlőültetvény 1990-ben emelkedett borvidéki rangra, től Etyek-Budai borvidék néven szerepel. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 46 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 47

26 Tájhasználat értékelése A tájszerkezetben a folytonosságot képviselő elemek: a mezőgazdasági területek dominanciája megmaradt, ezen belül a szőlőültetvények aránya nem csökkent az erdőterületek nagysága nem csökkent. Az évszázadok alatt kialakult tájszerkezetben bekövetkezett változások: a beépítésre szánt terület növekedése a mezőgazdasági terület rovására, a kollektivizálás folyamatában a majorok megszűnése, új létesítmények telepítése, a kőbányászat, a horgásztó kialakítása, a légi bázis helyén filmstúdió kialakítása, intenzív fejlesztés a szőlőhegyen Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Természeti területek A község területe az Etyeki-dombság kistájak része. Területe változatos domborzati és vegetációs képet mutat. A község területén évszázadok alatt folyamatosan csökkent az erdőterületek nagysága, de az Etyeki-dombság nyugati és a középső részen, valamint északon egy-egy foltban megmaradtak. Minden szántóföldi növénytermesztésre, szőlővagy kertkultúra létesítésére alkalmas területen elfogytak az erdők. Az őshonos növényzet e klimatikus és talajtani adottságok mellett a cseres kocsánytalan tölgyes és a tatárjuharos lösztölgyes, a Szent László-víz mellett pedig a tölgy / kőris / szil ligeterdő lenne. Az Etyekidombságra jellemző jegyek a szőlőültetvények és a szántók között kis foltokban nem igen maradtak meg. Ami mégis, azok alkotják az ökológiai hálózat fő elemeit. Természetszerű élőhelyek, természetvédelmi szempontból jelentős területek a község nyugati és déli részén találhatók: az Alcsút közigazgatási területén folyó Szent László-víz közelében lévő ligetek, tavak, erdők, gyepek, a Zámori-patak mentén lévő vizes élőhelyek, a síksági pannon löszgyepek, pannon cseres-tölgyesek értékes élőhelyei Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Az OTrT tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területekbe sorolja az alábbiakat: szőlőhegyek borvidéki szőlőterületek boti kápolna és környéke Szent László-víz menti erdők Zámori-patak menti vizes élőhelyek halastó és környéke A táji, természetvédelmi szempontból fontos területek jelentőségét kiemeli, hogy nagy részük mind a Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetébe és a Nemzeti Ökológiai Hálózat övezetébe is tartozik, valamint részét képezi a Natura 2000 hálózatnak. Számos tájérték található ezeken a területeken. Kilátás, rálátás A változatos domborzat következtében páratlan látvány tárul fel a kilátópontokról, ugyanakkor a szép tájakra való rálátás élménye sem elhanyagolható. A boti nazarénus kápolna dombja egyszerre gyönyörű látvány és a kápolna mellől szinte az egész település belátható. Tekintettel arra, hogy a Etyek domborzati viszonyai a lejtők, emelkedők, egymásra tekintő domboldalak, kiemelkedések felé futó völgyek miatt a tájkép nagyon sok irányból érvényesül, a kiemelten kezelendő övezeten túli vidékek sem elhanyagolhatók. A Biatorbágy felől érkező előtt megjelennek a Sóskút felé eső dombok és erdőfoltok, a Herceghalom felől érkezőt az Etyeki- patak völgy domboldalai kísérik, az Öreghegy domborulataira a falu szélső utcáiról jól rálátunk. A tájképvédelmet ennek megfelelően a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén túlmenő nagyobb területkijelöléssel kell érvényesíteni Etyeken. (következő oldal ábrája) A kápolna látványa a horgásztóval a faluból Bot puszta látványa a kápolna mellől ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 48 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 49

27 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Helyi védelem (HTE: helyi védettségű természeti emlék, HTT: helyi védettségű természeti terület): Jel/szám Típus Megnevezés Hrsz. 1 6/80/TE/06 HTE Etyek, Bicskei közút menti vadgesztenye fasor /83/TE/06 HTE Etyek, Boti laktanya menti vadgesztenye fasor /81/TE/06 HTE Etyek, Clementin majori út menti vadgesztenye fasor /82/TE/06 HTE Etyek, Csicsaki út menti vadgesztenye fasor /84/TT/06 HTT Etyeki Természetvédelmi Terület (halastó) 0133, 0135/1, 0142/6 A védett értékek mind az Etyeki Önkormányzat tulajdonában és kezelésében vannak. A tájképi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete és annak kiterjesztése a település kapupontjainak körzetében A horgásztó látványa a kápolna mellől A település látványa az Öreghegyről ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 50 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 51

28 Nemzetközi védelem - Natura 2000 területek A települést a 14/2010 (V.11.) KvVM rendelet szerint a HUDI jelű, Szentgyörgy-puszta elnevezésű NATURA2000 terület érinti, az alábbi helyrajzi számokon: HUDI 20049, Szentgyörgy-puszta: 0281, 0282, 0283, 0284, 0285, melyek a Vérti erdő etyeki területét fedik le. A terület védendő élőhelyei a pannon cseres-tölgyesek. Forrás: geo.kvvkm.hu Természetvédelmi Információs rendszer Védelemre javasolt egyedi tájértékek Az egyedi tájértékek egyrészt ember által létrehozott, termeléssel, közlekedéssel, történelmi ill. kultúrtörténeti eseménnyel kapcsolatos tájalkotó elemek, másrészt olyan természeti képződmények, amelyek ugyan nem esnek természetvédelmi oltalom alá, de a tájjelleg szempontjából meghatározóak. Természeti értékek: halastó környezete, vízfolyások mellett futó vegyes gyep-nádas-erdő foltok, új telepítésű platán fasor Termeléssel kapcsolatos emlékek: pincék, présházak, régi sajtók az Öreghegyen és Újhegyen, pincesorok a beépített területen és határán A táji környezettel együtt élő, azzal együtt érvényesülő épített emlékek: Kápolnadomb a Bot pusztai kápolnával, Kálváriadomb a kálváriával, út menti keresztek. Feltáruló tájképek A település arculatát nagymértékben meghatározza a főbb közlekedési útjairól, könnyen megközelíthető magaslatairól feltárulkozó látkép. Etyek változó terepadottságai több helyen is lehetőséget biztosítanak, hogy rálássunk az alacsonyabban fekvő részekre, és igen változó tájképi megjelenéseket tárnak fel. A tájképi változatosságot adó tájalkotó elemek: halastó és környezete, az út menti fasorok (bicskei / háromrózsai út, kőbányai út), a Sajgó-patak és az Etyeki-patakvölgye (a halastótól északra fekvő erdő és gyepterületek), Bot pusztai kápolnadomb, a változatos domborzat, a szőlőtáblák. Közterületen elhelyezett borászati eszközök ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 52 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 53

29 314/2012 KORMÁYNRENDELET 38. (2) BEKEZDÉSE SZERINTI VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG JÚNIUS Ökológiai hálózat A Nemzeti Ökológiai Hálózat községet érintő területei: Magterület található az Alcsútdoboz felé eső közigazgatási határ közelében a Szent László-víz mentén levő regionális jelentőségű ökológiai hálózat részeként. Ökológiai folyosó került kijelölésre az Etyeki-patak (halastó és környéke), a Zámoripatak és mellékvízfolyásai mentén levő vizes élőhelyeken, valamint a Gyúró határában levő vízfolyás mentén levő erdőkben. 314/2012 KORMÁYNRENDELET 38. (2) BEKEZDÉSE SZERINTI VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG JÚNIUS Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Aggodalomra ad okot az özönfajok, elsősorban az aranyvessző és az ezüstfa (Solidago gigantea, canadensis, Elaeagnus angustifolia) elterjedése vizes élőhelyeken. Az özönfajok komolyan veszélyeztetik a biodiverzitás fennmaradását. Belterületen a bálványfa (Ailanthus altissima) foglal el egyre nagyobb területeket. Aranyvessző mezők Ezüstfa és aranyvessző a Zámori patak mentén Kilátás-rálátás Ugyancsak problémát okoz a rálátás kérdése a filmstúdió és a szőlőhegyek tekintetében. A filmstúdió Etyek legmagasabb pontjára épült, szinte mindenhonnan látni. A létesítmény fásítással történő tájba illesztése a beruházással egy időben nem történt meg. Az Újhegy borturizmussal összefüggő fejlesztése megváltoztatja a hagyományos tájkaraktert. Az Öreghegyen toronnyal épült pincészet idegen elemként jelenik meg a tájban. A filmstúdió látványa különböző pontokról A faluba látógatót Biatorbágy felől az Intenzív fejlesztés látványa Újhegyen építőanyag kereskedés látványa fogadja ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 54 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 55

30 314/2012 KORMÁYNRENDELET 38. (2) BEKEZDÉSE SZERINTI VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG JÚNIUS Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei A település zöldfelületi rendszerét a telkek növényzettel fedett része, a zöldterületek és az erdők alkotják. A településen alapvetően dominál a zöldfelületi jelleg, a zöldfelületi ellátottságot ennek megfelelően kell értékelni Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Zöldterületek A község legfontosabb zöldterületei a központban helyezkednek el. A Magyar-kút és a Kálvária műemlékei és környezetük Etyek arculatát meghatározó elemek. Jelenleg három kiépített játszótér van a községben: Óvoda utca Vörösmarty u. Templom köz Körpince u. Deák Ferenc utca Sóskúti út 314/2012 KORMÁYNRENDELET 38. (2) BEKEZDÉSE SZERINTI VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG JÚNIUS Faültetési programok A községben jelenleg zajlik egy zöldterület felújítási program, melynek keretében 2019-ig 500 db fa elültetés történik meg. A gyermekszületéseket is faültetésekkel teszik emlékezetessé a községben. Lakóterületek zöldfelületei A kertes családi házas beépítési mód következtében a zöldfelületek aránya magas. Az intézmények között meg kell említeni a sportpályát, mely a községközponthoz közel esik, valamint a Körpince környékét. A temetővel szemben levő önkormányzati területen jelenleg közösségi kert működik. Sportpálya Körpince A Deák Ferenc utcai közkert fitnesz eszközökkel kerül felújításra. Közösségi kert a temetővel szemben Vörösmarty utcai játszótér Deák Ferenc utcai játszótér ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 56 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 57

31 Közlekedési területek zöldfelületei Az Önkormányzat támogatja az utcaközösségek tevékenységét ingyen gyümölcsfa juttatással. Az utcaközösségek sokat tesznek az utcák jobbá és szebbé tétele érdekében. Ezzel szemben a nagy burkolt felületeken (buszforduló, nagy parkolók) a növényzet árnyékoló hatásának hiányában a felmelegedés hatására hősziget alakul ki. Temető Hagyományos koporsós temetkezés folyik a katolikus és református temetőben, míg az urnás temetkezés az önkormányzati részre korlátozódik. Szép gondolat volt a régi síremlékek elhelyezése a telekhatáron, mely különleges jelleget ad a temetőnek. Buszforduló Parkoló Értékes fasorok A régi vadgesztenye fasorok a XIX. sz. emlékét őrzik. Sok közülük helyi védett. A fasorok, azonban idős koruk miatt hiányosak, rossz állapotban vannak, felújításuk tovább nem halasztható. Új fasorok Biatorbágyra vezető út menti platán fasort a fogadj örökbe egy fát program keretében telepítették. Az Ödönmajorba vezető Sóskúti út mentén szép fasor telepítése történt meg. Erdők Állami és magán erdők egyaránt megtalálhatók a területen. Az erdők közül három nagyobb tömb található a község területén, egy északon, egy délen, egy, pedig az alcsúti erdőbe ékelődően. Északon elsősorban telepített erdőket (feketefenyő), míg a Szent László-víz menti területeken természetközeli erdőket találunk (kocsánytalan tölgy, magas kőris). Az északi erdőtömböt gyönyörű ökológiai folyosó köti össze a belterülettel az Etyek-patak és a halastó völgyében. A völgy és a kísérő erdő hosszú szakaszon tárul fel végig a 8106-os út mentén. Az 1. sz. főút felől érkezve a látványt szinte megkoronázza a Kápolna domb a kápolnával. A déli erdőtömböt kisebb erdőfoltok kapcsolják a belterület zöldfelületeihez. Az egykori majorok közelében idegenhonos faj (fekete dió - Juglans nigra) is előfordul. A község nyugati határán a szőlőterületek az alcsúti szép erdőkkel határosak. Az Alcsútra vezető út menti fasor A bányához vezető út menti fasor A Biai út menti fiatal platán fasor Feketedió facsoport az egykori József major közelében és fehér akác újulat a szomszédban ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 58 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 59

32 Zöldfelületi ellátottság értékelése A település erdősültsége az országos átlag alatt marad (11,4 %). A belterület zöldfelületi jellege miatt a település zöldfelületi ellátottsága megfelelő. Kedvezőtlen a játszótérrel ellátott közparkok egyenlőtlen területi eloszlása A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Kevés a játszótér és a meglevők is koncentráltan a községközpontban helyezkednek el. A kanadai nyár termős példányai allergiás panaszokat okoznak az arra érzékenyek körében, ezért az Önkormányzat tervezi a nyárak más fajokkal történő lecserélését. A vadgesztenye fasorok elöregedtek, folyamatos felújításra szorulnak. Özönfajok térhódítása belterületen is érzékelhető, elsősorban a bálványfa terjed. Bálványfa terjedése Erdőtérkép (forrás: az elsődleges rendeltetés szerint zöld: védelmi, kék: gazdasági, lila: közjóléti erdő ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 60 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 61

33 1.14. Az épített környezet vizsgálata Etyek topográfiai bemutatása, földrajzi elnevezések, kapcsolatok ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Területfelhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Etyek szerkezetére két alapvető földrajzi-történeti adottság nyomja rá bélyegét: > a Magyar-kút, mint középponti hely, melynek környékén őskori letelepülés nyomai találhatók és > a Dunántúlra jellemző észak-nyugat dél-kelet irányú domborzati rendszer (vízfolyások, völgyeletek, dombvonulatok), mely a közlekedési útvonalakat is sok esetben meghatározza. A szőlőhegyek és az úttal, vízfolyással majd tóval Etyekhez kapcsolódó Bot-puszta szintén ősi szerkezetformáló elemek. A topográfiai adottságokat tovább gondolva megállapíthatjuk, hogy öntudatlanul is kialakult egy szakrális rendszer a település szerkezetében, amikor Biatorbágy felől belépve végigmegyünk a főutcán, a végén, mint oltárt pillantjuk meg a Kálváriát, melynek égi hátterét a település alapvető karakterét biztosító szőlőhegy adja. Az alábbiakban központi belterület / Bot puszta / külterületek felosztásban mutatjuk be logikusan a település szerkezeti sajátosságait. Központi belterület A település központja a fent említett Magyar-kút, mely ponton a belterületen ÉK-DNY irányú Biatorbágy és Alcsút között húzódó 8106 j. összekötő út és az észak-nyugat irányú, Herceghalom, Bicske felé vezető 8108 j. összekötő út találkoznak. Utóbbi ÉNY-DK irányt hangsúlyozza a belterületet átszelő Etyeki-patak nyomvonala is. A fenti földrajzi meghatározottságból következik a központ utcahálózata, mely alapvetően ÉNY DK irányú kiegészülve néhány a főutcával (Kossuth Lajos utcával) párhuzamos közel összekötő utcával. Az itt vázolt rendszer a belterület szélei felé, a későbbi korszakokban tudatosan kijelölt utcákban sakktábla szerűen következetes, a központ közelében ahol a domborzat is változatosabb, mint a peremterületeken enyhe törésvonalakkal természetesen nőtt rendszerben alakult ki. A domborzati sajátosság kiemelkedés következménye a hegy utcák (Hegyköz, Alsóhegy, Középhegy, Felsőhegy) vonalvezetése. Szemmel követhető a boti kapcsolat változatos alakulása. Az egyik első utca: a Magyar utca a vízfolyást kikerülve kanyarodott ÉNY-i irányba, Bot puszta felé. Az Óvoda utca és a Magyar utca között áthidalandó szintkülönbség azonban nem kedvezett ennek az útvonalnak, később a lejjebb fekvő Óvoda utca vette át az ÉNY-i tengely irányát. Ez, a két utca közötti szintkülönbség eredményezte, hogy a két utca közé épülő katolikus templom számára annak környezetét mesterséges feltöltéssel egyértelműen hozzáillesztették a magasabban fekvő Magyar utcai szinthez. A Magyar-kút, mint forrás és mélypont környezete természetes módon maradt a település laza, növényekben gazdag zöldfelülete. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 63

34 Ugyancsak a domborzat következetes kihasználása a Kálvária telepítése oly módon, hogy az a háttérben emelkedő szőlődombra kússzon fel. A szerkezet jellegzetes alakító elemei a pincesorok. A Körpince egykori agyaggödörbe mélyített egységekből, a Sóskúti úti pincesor az emelkedő domboldalba vájt egységekből alakult ki. A Hungarovin gazdasági központja a lakótelkektől eltérő struktúra lenyomatát hagyta a falu közepén. A Zölddomb lakópark korunk tudatosan barátságosra tervezett görbe utcáival válaszol a történelmi hagyományokra. Bot puszta A történelmi múltban Bot mint önálló község - jelentősége nagyobb volt, de a török hódítás alatt elpusztult a falu. Később puszta jelleggel a környék gazdálkodási központja volt, majd jelentősége tovább csökkent az 1927-es egyesítésig. A településrész jellegét a következő, egymástól eltérő funkcionális elemek határozzák meg. > A dombtetőn áll a páratlan fekvésű kápolna és a nazarénus rendház. A műemlék hasznosításért kiált, melyre a tulajdonos egyház és az önkormányzat is nyitott, csak a fejlesztési szándék hiányzik. > A domb alatt még pár évtizede is gazdasági épületek álltak megfelelően a gazdálkodási feladatoknak. Ezen területrészek távlati sorsa a kijelölt lakóterületek és a domb lábánál lévő forrás hasznosításán múlik. > Bot puszta harmadik szerkezetformáló eleme a XX. században kiépített katonai bázis, melyet a II. világháború előtt és után is használtak. Ennek megfelelően zűrzavaros a beépítés és az utóhasznosítása A múltbéli használat maradványai, a katonai használat megszűnése óta esetlegesen épült vagy használatba vett épületei, a felmérések hiánya (közművek, talajadottságok, stb.) nem teszik vonzó fejlesztési célponttá, annak ellenére, hogy környezete és lejtésviszonyai (keleti lejtés) jó adottságúak. Igazi barnamezős terület. Az elmúlt évtizedekben inkább a zöldmezős fejlesztések indultak meg Bot területén a kiépített vagy csak kiszabályozott lakóterületekkel. Külterület A külterület szerkezetét egyrészt a művelési jelleg, másrészt a vízfolyások és az ezekkel részben együttfutó országutak határozzák meg. > Nyugaton a szőlő, keleten a szántó művelés a jellemző, északon és délen vannak a jellemző erdőfoltok. > A háromrózsai és boti út követi a Sajgó- és az Etyeki-patak valamint a halastó vonalát közel észak-déli féltengelyként osztva a közigazgatási területet. A tengely déli részét csak a Zámori-patak alkotja. > A bia / alcsúti út kelet nyugati irányú tengelyt képez. > Erre a szerkezetre vetülnek rá a majorságok pontjai, melyekből mint említettük már csak néhány működik (Ödön-major, Dávid-major) XIX. századi kataszteri térkép forrás: mapire.hu ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 64 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 65

35 Az ingatlan-nyilvántartási adatok, művelési ágak és minőségi osztályok Etyek erdő- és mezőgazdasági területei külterülete változatos képet mutatnak, bár az Etyek-Budai borvidék részeként a szőlő művelési ág uralkodik a tájban. A mennyiségi adatokról a FMKH Bicskei Járási Hivatala Földvédelmi Osztály által biztosított Törzskönyv és az abból készített diagram ad tájékoztatást Az előzetes tájékoztatási szakaszban a FMKH FE/09/ /2017 iktatószámú adatközlése szerint az átlagosnál jobb minőségű termőföldek Etyeken a következők: minőségi osztályú gyümölcsös, 1-3. minőségi osztályú szántó, 2-3. minőségi osztályú legelő és rét (gyep) ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 66 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 67

36 A szőlő termőhelyi kataszterről a BFKH FTFF Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztálya adott adatszolgáltatást Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Etyek beépítésre szánt területei két egységben helyezkednek el megfelelően annak, hogy Etyek és Bot 1927 előtt két falu volt. A nyilvánvaló megoszlás a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek között azonos a belterület külterület megoszlással. Azonban Etyek külterületén számos beépített terület található, nagy részük kialakulása a történelmi múltban gyökerezik. Majorok A központi falurészen kívül a közigazgatási területen sok majorság alakult ki, melyek korábban a gazdálkodás központjai voltak. Van, amelyik ma is az maradt, mint az Ödön major és a Vérti gazdaság. Van, amelyik rossz minőségű lakóhellyé degradálódott, mint a Klementin major és a Dávid major egy része. Van, amelyik igényes fejlődésen megy keresztül, mint a Dávid majori lovas központ ás a rendezvény központ. Van amelyik, a jövőbeli átalakulásra készült fel, mint Bot pusztán a Kápolna park és a domboldal, melyekből lakóterület lesz vagy a Richárd major, mely rekreációs terület (esetleg golfpálya) központja lehet. Van, amelyik megszűnt, mint a Sándor major, József major. Vannak újonnan kiépült gazdasági központok, mint a borászatok, lovardák, biogazdaság. A külterület egyedi felhasználására példa a Csicsaki dolomit bánya. Egyedi, de kiemelt csoportot képeznek a szőlőhegyek, az Öreghegy és az Újhegy, melyek a múlt és a jövő között hidat képezve hagyományos présházaknak és korszerű borászatoknak adnak helyet Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) Etyek nagyközség intézményei 1 Katolikus templom 2 Református templom 3 Nefelejcs Német Nemzetiségi Óvoda 4 Etyeki Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 5 Magyar-kút Könyvtár és Közművelődési Intézmény 6 Tájház (Etyeki Németek Egyesülete) 7 Orvosi rendelő 8 Gyógyszertár 9 Segítő Kéz Szociális Alapszolgáltató Intézmény ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 68 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 69

37 10 Polgármesteri Hivatal 11 Posta 12 Sportpálya Alulhasznosított barnamezős, konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) területek Bicskei helyszín Egészségügyi Központ Okmányiroda Fejér Megyei Kormányhivatal Bicskei Járási Hivatal Hatósági Osztály Okmányirodai Osztály Gyámhivatal Földhivatal Munkaügyi Kirendeltség Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal Ügysegédek Érdi helyszín Kormányablak 1 Bot puszta A volt boti laktanya területe a legjelentősebb barnamezős terület Etyeken. A táji és történeti értékekben gazdag terület a szocializmus időszakában laktanyaként és katonai bázisként működött, melynek megszűnése után részbeni hasznosítása történt meg. Épületállományát is csak részben újították fel, a terepszint alatti műtárgyak kevéssé ismertek. A csatlakozó területeken korábban működő majorsági épületek helyén és a domboldalon lakóterületek fejlesztése van folyamatban. A terület ékessége a műemlék kápolna és nazarénus rendház, melyek állapota hasznosítás híján egyre romlik. Az itt található termálvíz kút ugyancsak hasznosításra vár. 2 Majorok A Dávid, Klementin és Richárd majorokat is itt kell megemlítenünk. Történt már területükön néhány példamutatóan igényes fejlesztés, mint amilyen a lovarda és a rendezvényközpont, de a további területek leromlott állapotban vannak. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 70 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 71

38 314/2012 KORMÁYNRENDELET 38. (2) BEKEZDÉSE SZERINTI VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG JÚNIUS 314/2012 KORMÁYNRENDELET 38. (2) BEKEZDÉSE SZERINTI VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG JÚNIUS A telekstruktúra vizsgálata, önkormányzati tulajdon kataszter Telekmorfológia és telekméret vizsgálat A település legrégebbi utcáin - Kossuth Lajos utca, Deák Ferenc utca - a lakótelkek hossza 100 méteres nagyságrendű, szélességük méter. Bár a Magyar utca is a legelső utcák egyike, itt 60 méter körüli telekmélységekkel találkozunk, melynek oka a Vörösmarty és az Óvoda utca megnyitása lehetett, amikor a telekmélységekből elvettek ezen utcasorok számára területet. Az Óvoda utca észak-keleti oldala sajátosan eltér a jellemző telekosztásoktól. Hátsó határa a terepszint lépcsőjének fekszik, ez szabja meg kis 25 méter körüli - mélységét. Hasonlóan kis telekmélységek csak a Felső-hegy, Közép-hegy, Alsó-hegy utcákban vannak még, amely azonban nem a terepadottságokkal, hanem a szegényes méretű telekosztással magyarázható ( m2-es telkek). Bot volt szovjet laktanya- google légifotó 3 Volt Hungarovin központ A falu központjában lévő 2,5 hektáros terület részben a Polgármesteri Hivatalnak ad otthont, további részein avult állapotú ipari épületek állnak. Utóbbi nagyobb területrész magántulajdonban van. A terület a jelenleginél sokkal értékesebb felhasználásra alkalmas. A XX. századi telekosztásokat általában a 20 x 50 méteres szabályos rendszerhez közeli méretekkel alakították ki (Mester, Honvéd, Temető, Szabadföld, Kender utcák) Az e századi új telekalakítások egyik jellemzője az 1500 m2-es telekméretek kb. 30 X 50 m - létrehozása (Zölddomb, Kápolnapark, volt sajtgyár) Ezektől eltér a Kenderföldek önkormányzati parcellázása, mely esetben a kis telkek létrehozása elsődleges cél volt (800 m2-es telkek, minimum 17 méteres szélesség) A Zölddomb lakópark telekalakítása is egyéni fordulatot vett, amikor a széles utcafronttal rendelkező telkek felezését megengedte a szabályzat, miáltal a terület egy részén a szomszédos Kenderföldekhez hasonló 750 m2-es - kis telkek is létrejöttek. Ugyancsak 800 m2-es telkeket alakítottak ki a Bot pusztán az ezredfordulón felépült kis lakóparkban, ahol két sorházas egység is épült 300 m2 körüli telkekkel. A Szőlőskert utcai társasházak 3000 m2-es telkei egyedi esetet képeznek a települési rendszerben. Településközpont volt Hungarovin központ google légifotó ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 72 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 73

39 314/2012 KORMÁYNRENDELET 38. (2) BEKEZDÉSE SZERINTI VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG JÚNIUS Tulajdonjogi vizsgálat 314/2012 KORMÁYNRENDELET 38. (2) BEKEZDÉSE SZERINTI VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG Jelenleg az önkormányzati ingatlanok beruházásoknak, mint 1 nyugdíjas otthon, 2 oktatási intézmény (iskolabővítés), 3 sportcsarnok, 4 látogató központ, 5 bölcsőde, 6 rendőrség, 7 fecskeház, 8 lakóterületi telekosztás, 9 vállalkozási övezet. 10 biztosítanak hátteret JÚNIUS olyan tervezett Önkormányzati tulajdonok a belterületen és közvetlen környezetében A helyi közösség tulajdonában nincs jelentős ingatlanvagyon, túlnyomó részben a közterületek vannak az Önkormányzat birtokában. A tervszerű ingatlangazdálkodás eredményeképpen azonban a helyi vezetés képes rá, hogy közösségi értékű beruházások számára területet biztosítson. Így épültek családiházak kis, önkormányzati telkek az Ötház utca folytatásában. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 74 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 75

40 Épületállomány, utcakép, településkarakter Etyek épületállományát vizsgálva a következő fő csoportokat lehet megkülönböztetni Falusi lakóházak A hagyományos lakóházaknak két alaptípusa látható a községben. Egyik a magyar falu XIX. században kialakult tornácos, hosszúházas, egylakásos épülete a hosszúkás téglalapformájú szalagtelkek oldalhatárán elhelyezve. A nyeregtető általában oromfalas, de sokszor kontyolt. Másik az utcával párhuzamos gerincű, kocsiáthajtós lakóház, mely a városias építkezés felé tett lépésről tanúskodik. Telke ennek is hosszú téglalap és befele nyúló épületszárnya is van az épületnek. A két típus közül az utóbbit szoktuk svábháznak nevezni. Tény, hogy Etyek történelmét a törökkori pusztulás utáni német betelepítés döntően meghatározta és ez meglátszik gazdag épületállományán is. Ezek közé azonban nem csak a kocsiáthajtós épületek tartoznak, hanem sok fésűs beépítéssel épület lakóház is a gondos, igényes építkezés jegyeit mutatja. A fent leírt lakóépületek további jellemzője a földszintes magasság, a 45 fok körüli tetőhajlásszög cserépfedéssel, az álló téglalap formájú ablakok. Néhány még ma is pallótokos (kifele nyíló külső szárnyas) kiképzésű. Az épületeken nem ritkán vakolatdíszeket, párkányokat, feliratokat, néha plasztikákat láthatunk. A leírt kétféle lakóháztípus kétféle utcaképet is jelent Etyeken. Az utcával párhuzamos épületekből a Kossuth Lajos utca központi részére jellemző zártsorú beépítés és utcakép jön létre, ha nem is folyamatosan, de szakaszonként jellemzően. A fésűs beépítés a zártsorútól teljesen eltérő - szép ritmusa is csak szakaszonként érvényesül, hiszen a falu átalakulása folyamatos. Az etyeki településkép azonban a romboló divatirányzatok ellenére is szerencsésnek mondhatja magát, mert részben az építési szabályzatnak (7 méteres szélességi szabály), részben a helyi közösség erős identitásának köszönhetően a foghíjakon történő új beépítések vagy újjáépítések is részletképzésükben követik az oromfalas, tornácos megoldásokat. A fésűs beépítés gyakori sajátossága Etyeken is megfigyelhető. Az elegendően széles telek főépülettel átellenes oldalhatárára is kerül egy kisebb oromfalas épület, nyárikonyha. Ennek hagyománya része a fésűs utcaképnek, hasznossága miatt a jövőben is támogatni érdemes az ilyenfajta beépítési lehetőséget (pl. garázs céljára). Mezőgazdasági épületek Az állattartó és terménytároló épületek Etyek történelmi építési kultúrájához tartoznak. Jelentős a különbség a régi fokos nyeregtetők és a mai fokos nyeregtetők látványa között, de ezen épületek egyszerű hasáb formájú tömege, nagy mérete, telepítése, funkciója mégis azonos karaktert biztosít múlt és jelen között. A XIX. századi majorsági épületek feltűnnek Bot puszta térképén, ilyenek maradványát látjuk még Dávid majorban. Az újakat Ödön majorban, a lovardák területén találjuk, sajnos még a belterületen is, ráadásul rikító színben. Pincék, présházak Az etyeki szőlőgazdálkodásnak hála sok szép, értékes épület maradt meg a múltból a szőlőhegyeken főleg az Öreghegyen és a belterületen vagy határán Körpince, Horvát utca, Kecskegödör, Sóskúti út. Ezeknek kis léptéke, sóskúti kőből készült szerkezete jól illeszkedik a tájba, a lejtőkre. A falu különleges vonzerejét adják, kincsként kell őriznünk őket és környezetüket. A felsorolt három karakteresen különböző épülettípusból lakóház, pince, mezőgazdasági épület összeáll az etyeki épületállomány karaktere. Ehhez azonban jól, rosszul társul néhány kakukkfióka. Ilyenek egyes lakóparkokban a mediterrán villadivat termékei, a Szőlődomb lakópark zsúfolt társasházai, a boti laktanya társasházai, ipari csarnokai, a Hungarovin telep csarnoképületei. Az egyedi épülettípusok között azonban a jó példákat is meg tudunk említeni. Ide tartoznak természetesen a történeti jelentőségű templomok (katolikus, református, boti) és az újabb építésű középületek, mint a könyvtár, az óvoda. Ezek magukban, szoborszerűen, jelentős szabad területen jelennek meg a településképben. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 76 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 77

41 Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag A Magyar-kút volt az a hely, ahol már a régi utak is összefutottak, kereszteződtek. Az első katonai felmérésen (1700-as évek vége) is látható a Biatorbágy felé és az észak-nyugatra (a patakot követve) haladó út. A Sóskúti út és kezdeményeiben az alcsúti irány is látszik. 2. katonai felmérés forrás: mapire.hu 1. katonai felmérés forrás mapire.hu Ekkor még csak az öreghegyi szőlőket jelöli a térkép. Bot puszta beépítése is látszik a templom, majorság és egy házsor jelölésével. Az Öreghegy szőlők jól kirajzolódnak a térképen, míg az Újhegynek csak kis részletén jelenik meg a szőlő. Az 1800-as évek második katonai felmérésén jól kirajzolódnak a település szerkezetét meghatározó főutak: a 8106-os Bia / Alcsút és a Bot felől a központba érkező 8108-as út. További szerkezetalkotó elemként a két szőlőhegy mind az Öreghegy, mind az Újhegy látható. Jól kivehetők a falu legkorábbi utcái: a Magyar utca, a Deák Ferenc utca és természetesen a Kossuth Lajos utca már az első katonai fölmérésen is szerepelt, melyhez hozzáadódik a Horváth utca, Hegyköz utca, Felsőhegy utca, Kender utca. A beépítés egyenletes, szalagtelkes, több utcás. Kijelenthető, hogy Etyek méghozzá több elemből összetett - településszerkezete éve kialakult. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 78 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 79

42 Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztály i közlése szerint az alábbi térképen és a következő oldalon látható táblázat szerinti régészeti lelőhelyek vannak nyilvántartva Etyek területén. A Budavári Nonprofit KHT szeptemberében készült jelentése szerint további egy új lelőhely található a Boti út feletti (újhegyi) domboldalon, melyet a táblázat a jelentés alapján Boti köz új lelőhely megnevezéssel tartalmaz. Régészeti lelőhelyek Etyek területén azonosít ó szám név hrsz Magyar utca Both-puszta Kápolna Both - a lebontott Majortól ÉNy-ra Három-Rózsa-észak 0198/13, 0198/14, 0198/ Három-Rózsa-közép 0198/19, 0198/ Három-Rózsa-dél Kerek-domb Boti országút 0171/1 878, 879/1, 880/1, 881, 884, 885, 889, 890, 895, 944, 958, 959, 962, 963, 964, 966, 967, 968/1, 968/2, 969, 970, 971, 876, 882, 957, /22, 1560/11, 1560/12, 1560/13, 1560/42, 1560/43, 1560/44, 1560/45, 1560/46, 1560/47, 1560/48, 1560/49, 1560/50, 1560/51, 0142/21, 0142/23, 0142/24, 0142/25, 0142/26, 0142/27, 0142/28, 0142/41, 0142/48, 0142/49, 0142/29, 0144, 0142/42, 0142/43, 0142/45, 0142/46, 0143, 0145, 0142/30, 0142/44, 0142/47, 0142/9, 0142/55, 0142/7, 0146, 0142/40, 0142/6, 0142/ /42, 0142/43, 0142/45, 0142/46, 0143, 0142/55, 0144, 1560/47, 0142/44, 1560/48, 1560/49, 1560/50, 1560/51, 0142/ /4, 1560/5, 1560/6, 1560/7, 1553/18, 1553/20, 4272/1, 1553/19, 0248/20, 0136/3 0172, 0198/22, 0198/23, 0198/24, 0198/25, 0198/26, 0198/27, 0198/28, 0198/21, 0215/69, 0215/70, 0215/68, 0215/66, 0215/67, 0215/71, 0215/72, 0215/73, 0215/75, 0215/74, 0215/76, 0215/ Halastó 0136/3, 0135/19, 0135/18, 0135/20, 0135/ Felsősánc 0107/12, 0108, 0109, 0111/3, 0111/4, 0111/5, 0111/15, 0111/16, 0111/17, Pince-dűlő 075/8, 075/10, 075/83, 075/81, 075/ Fenyvesorom 093/7, 093/ Hungarovin 21/2, 24, 1006/4, 1006/7, 1006/9, 1006/10, 1006/11, 29/7, 1005/1, 29/ Vásártér 2677/1, 2677/2, 576/1, 2675/1, 07/ Park feletti szőlő 2519/2, 2653, 2654, 2655, 2656, 2657, 2501, 2503, 2505, 2510, 2512, 2515/3, 2516/1, 2516/2, 2517, 2518, 2519/1, 4701, 2515/2, 2519/3, Kálvária-domb 491, 492, 499, 502, 503, 504, 505, 508/2, 512/1, 65/1, Nagygödör Botpuszta, Nazarén hegy északi lába szennyvíztisztító telep 1540/70, 1540/17, 1540/50, 1540/67, 1540/68, 1542/1, 1540/15, 1540/69, 1540/33, 1540/61, 1540/62, 1540/56, 1552/62, 1540/20, 1540/21, 1540/22, 1540/52, 1540/63, 1540/64, 1540/53, 1540/23, 1540/24, 1540/55, 1540/54, 1540/25, 1540/26, 1540/27, 1540/28, 1540/16, 1540/19, 1540/18, 1543, 1542/2, 1540/59, 1540/65, 1540/14, 1540/46, 1540/66, 1540/81, 1540/10, 1540/11, 1540/82, 1540/13, 1540/9, 1540/48, 1540/8, 1540/47, 1540/7, 1540/41, 1540/44, 1540/ / Sóskúti-úti-dűlő 093/ Nagy-puszta-földek - - Boti köz kb. 4773, 4775, 4577, 4779 Pusztazámor területén nyilvántartva: MRT 7. kötet 24/3. lh. 019/1 0179/7, 0179/8, 0179/9, 0179/10, 0179/13, 0179/12, 0179/14, 0179/16, 0179/17, 0179/18, 0179/19, 0179/20, 0179/15, 0179/11, 0179/6, 0177, 0165/1 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 80 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 81

43 Műemlék, műemléki környezet A Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztály i közlése szerint a következő táblázat szerinti műemlékek vannak nyilvántartva Etyek területén. törzss z azonosít ó cím név védelem hrsz Kálvária domb Kálvária domb Öreghegy présház-pince Kálvária domb Botpuszt a Botpuszt a Hősök tere Fő tér Szent Vendelszobor Kálváriaszoborcsoport Vérthiszőlők Boti út Öreghegy i út 30. Kálvária szcs. és Szt.Vendel szobor általános műeml. v. általános műeml. v. általános műeml. v. általános műemlék i védelem R. k. templom Műemlék 0144 Nazarénus ház Műemlék 0144 R. k. templom Műemlék 1 Magyar-forrás védőépülete Szent Orbán szobor Nep. Szent János szobor Mária-szobor (Keresztények segítése) Nep. Szt János szobor ex-lege műeml. körny. R. k. templom ex-lege műeml. környezete Mária-szobor ex-lege műeml. környezete Szent Orbán szobor ex-lege műeml. körny. Műemlék 802 Műemlék 0270/3 Műemlék 802 Műemlék Műemlék i környeze t Műemlék i környeze t Műemlék i környeze t Műemlék i környeze t 2302/2 ÚT HRSZ-A 633, 800, 804, 822, 935, 936, 803, 66, 452, 453, 454/1, 454/2 942, 943, 936, 937, 938, 941, 65/2, 66, 3, 246, 247, 248, 249, 250, 251, 252, 944, 64, 2 531, 4703, 2112, 541, 543, 2302/1 0281, 0300, /28, 0142/29, 0142/30, 0142/40, 0142/41, 0142/42, 0142/43, 0142/44, 0142/45, 0142/46, 0142/47, 0142/48, 0142/49, 0142/50, 0142/51, /52, 0142/55, 0142/57, 0142/27, 0143, nazarénus Műemlék 0145, 0146, 0138, 0142/26, 0142/25, 0142/24, kápolna és Botpuszt i 0142/23, 0142/22, 0142/21, 0142/19, 0142/18, rendház a környeze 0142/17, 0142/16, 0142/15, 0142/14, 0142/13, műemléki t 0142/11, 0142/9, 0141, 0139/8, 0139/6, 0139/5, környezete 0139/4, 0142/7, 0142/58, 1560/52, 1560/53, 1560/54, 1560/55, 1560/56, 1560/57, 1560/58, 1560/59, 1560/6, 1560/60, 1560/61, 1560/62, 1560/63, 1560/64, 1560/65, 1560/66, 1560/67, ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT /68, 1560/69, 1560/7, 1560/70, 1560/8, 1560/9, 1560/10, 1560/11, 1560/12, 1560/13, 1560/2, 1560/3, 1560/38, 1560/39, 1560/4, 1560/40, 1560/41, 1560/42, 1560/43, 1560/44, 1560/51, 1560/45, 1560/46, 1560/47, 1560/48, 1560/49, 1560/5, 1560/50 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 83

44 Helyi védelem Az épített értékek védelméről helyi rendelet nincs, de a hatályos helyi építési szabályzat mellékletében az alábbi védettségekről rendelkezik: Etyek műemlékei, műemléki környezetei, általános műemlékvédelemmel érintett építményei ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 84 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 85

45 Az épített környezet konfliktusai, problémái Etyek nagyközségről nem a konfliktusok és problémák jutnak eszébe a falut ismerőknek. A történelmi lakóterület házsorai őrzik a hagyományokat, a közterületek, azon belül a zöldfelületek rendezettek, a szőlőhegyek kisléptékű beépítései környezetüket tiszteletben tarják. Éppen a településen elérhető életminőség miatt megjelentek a kedvezőtlen jelenségek és folyamatok is a faluban. A vonzó körülmények egyes területeken túlépítést eredményeznek. A zöldmezős lakóterület fejlesztéseken megjelentek a falutól és a tájtól idegen építészeti és építőanyag kereskedői divatirányzatok. A konfliktusok a következő esetekben keletkeztek vagy jelentenek fenyegetést a településképre. A filmstúdió Etyek magaspontján, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő országos övezetben a feltáruló látványban sokfelől érvényesül. A hegygerincen álló dobozépület földtakarása, fásítással való takarása nem valósult meg. A boti kápolna dombja alatt kiépülő félben lévő lakópark házai nem követik az itt lebontott majorsági épületek egyszerű, nyeregtetős formáit. Tájidegen mediterrán hangulatuk éppen területük kiemelt értékét fenyegeti. Az Újhegy természetes körülményeit a túlzott kiépítettség veszélyezteti. Az Öreghegyen tapasztalhatjuk a tájba példaértékűen illeszkedő, a modern formát és anyagot a hagyományokkal összhangban alkalmazó borászati fejlesztéseket, de szembesülünk a szőlőhegyi karaktertől idegen, nagy területű és nagy magasságú beépítéssel is. A barnamezős területek boti laktanya, Hungarovin jelenleg sebként és egyúttal lehetőségként jelentkeznek a település szövetében. A fent említett, jó ígéretekkel indult, de rossz fordulatot vevő beruházásokhoz képest több biztosítékkal kell a jövő fejlesztéseit megvalósítani. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 86 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 87

46 1.15. Közlekedés, meglévő közlekedési infrastruktúra, térségi kapcsolatok jelű Biatorbágy Etyek Alcsútdoboz összekötő út 5+400m (8108 jelű összekötő út kereszteződése) 8+630m (Etyek Alcsútdoboz közigazgatási határ) szelvénye között: Átlagos napi forgalom: 661 E/nap Nehézgépjármű forgalom: 25 E/nap 8108 jelű Etyek - Háromrózsa összekötő út: Átlagos napi forgalom: 1182 E/nap Nehézgépjármű forgalom: 61 E/nap Vasúti közlekedés Etyek közigazgatási területét a Budapest Hegyeshalom - Rajka vasútvonal érinti, azonban a község nem rendelkezik megállóhellyel A településhez legközelebb elhelyezkedő megállóhely Herceghalmon található. Térségi úthálózat kira.gov.hu Közúti közlekedés Etyek, Fejér megye észak-keleti határa mellett, Székesfehérvár városától észak-keleti irányban 50 km-re, Budapesttől nyugati égtáj felé 30 km-re fekszik. A nagyközség közúti kapcsolatát a térségi közúti úthálózathoz a 8106 jelű Biatorbágy Etyek - Alcsútdoboz-, és a 8108 jelű Etyek - Háromrózsa összekötő út biztosítja. A 8106 jelű összekötő út a település központján halad keresztül a Kossuth Lajos utca és az Alcsúti út mentén. A 8108 jelű összekötő út a 8108 jelű összekötő út 5+400m szelvényen kezdődik a Kossuth Lajos utca és a Boti út kereszteződésében, és a 8101 jelű Biatorbágy Tatabánya összekötő út m szelvényében végződik. A déli irányú közúti kapcsolat hiányzik, csupán egy mezőgazdasági út vezet Gyúró irányába. Forgalomnagyság (forrás: kira.gov.hu) évi forgalmi terhelés (A évi országos forgalom számlálási adatok alapján): jelű Biatorbágy Etyek Alcsútdoboz összekötő út 2+248m (Biatorbágy Etyek közigazgatási határ) m (8108 jelű összekötő út kereszteződése) szelvénye között: Átlagos napi forgalom: 3986 E/nap Nehézgépjármű forgalom: 152 E/nap Közösségi közlekedés A település helyközi autóbuszos közlekedését a Volánbusz Zrt. végzi. A településre betérő járatok a 760 és a 763, melyek a Budapest Biatorbágy Etyek - Bicske vonalon közlekednek. A távolsági buszjáratok budapesti, vagy bicskei átszállással érhetőek el a településről. Kerékpáros közlekedés Etyek belterületén halad keresztül az Országos kerékpárút-törzshálózat Budapest- Balaton kerékpáros útvonala, mely a tervek szerint 2019 nyarára kerül átadásra. A kerékpáros útvonal a 8106 jelű összekötő út burkolatával párhuzamosan kialakított pályán lép be Biatorbágy irányából Etyek közigazgatási területére. A község belterületén közös útpályán halad a gépjármű és a kerékpáros forgalom. A Kossuth Lajos utca és az Alcsúti út érintését követően, a 8106 jelű összekötő út m szelvénytől a kerékpár útvonal Gyúró település irányában halad tovább a Vajda János utca és az Öreghegyi utca mentén. Gyalogos közlekedés A község gyalogjárdái az utakkal párhuzamosan egyik, vagy mindkét oldalon kiépítettek. Település helyi úthálózata Etyek belterületi úthálózata három gyűjtő és a rácsatlakozó lakó, kiszolgáló utakból áll. Az országos hálózathoz a kapcsolatot 8106 jelű Biatorbágy Etyek - Alcsútdoboz- (Kossuth Lajos utca Alcsúti út), és a 8108 jelű Etyek Háromrózsa (Boti út) összekötő út biztosítja, ami a fentebb említett gyűjtő út funkciót is ellátja. A kiszolgáló utak közül jelentősebbek a Deák Ferenc utca, Kender utca, és a Körpince utca. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 88 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 89

47 Belterületi közúti hálózati elemek osztályba sorolása, jellemző keresztmetszetek A meglévő közúti hálózati elemek az e-ut Útügyi műszaki előírás 1.1 táblázata szerint két csoportra oszthatóak szét: B.VI.d.C. Belterületi gyűjtőutak: Ide sorolható a 8106 jelű Biatorbágy Etyek Alcsútdoboz összekötő út belterületi szakasza (Kossuth Lajos utca Alcsúti út), és a 8108 jelű Etyek - Háromrózsa összekötő út (Boti út) jelű összekötő út: Meglévő szabályozási szélesség: 9-20 m Burkolatszélesség: 5,50 6,0 m burkolatszélesség Meglévő padka: 1-1,25 m széles Meglévő burkolat: aszfalt (közepesen állapotú) Vt= 40km/h járda 1 2m széles 8108 jelű összekötő út: Meglévő szabályozási szélesség: m Meglévő burkolatszélesség: 5,50 6,0 m burkolatszélesség Meglévő padka: 1-1,25 m széles Meglévő burkolat: aszfalt (közepesen állapotú) Vt= 40km/h járda 1 2m széles, helyenként hiányzik B.V.d.D. Belterületi kiszolgáló utcák: A gyűjtő utakhoz, vagy szélesebb lakó utakhoz csatlakozó keskeny utcák, melyek 2 3 méter széles burkolattal rendelkeznek. Az áthaladó járművek kizárólag célforgalmi jelleggel használják őket. Túlnyomó részben az utcák kiépítetett gyalogjárdával rendelkeznek ugyan, de sok esetben a járda keskeny kialakítása miatt a gyalogosok az úttesten közlekednek. Meglévő szabályozási szélesség: 4 7 m Meglévő burkolatszélesség: 2,0-3,0 m burkolatszélesség Meglévő padka: 0-1,0 m széles Meglévő burkolat: beton, aszfalt B.V.d.D. Burkolatlan kiszolgáló utak: A gyűjtő utakhoz, vagy szélesebb lakó utakhoz csatlakozó keskeny utcák, melyek 2 4 méter széles szórt burkolattal rendelkeznek. Az áthaladó járművek kizárólag célforgalmi jelleggel használják őket. Kiépítetett. Meglévő szabályozási szélesség: 4 7 m Meglévő forgalmi sávok: 2,0-3,0 m burkolatszélesség Meglévő padka: - Meglévő burkolat: szórt burkolat Parkolás A település saját parkolási rendelettel nem rendelkezik. Általában a gépjárművek parkolása megoldott. A település központban lévő kereskedelmi létesítmények, közintézmények OTÉK szerinti parkolószáma sok helyen csak közterületen biztosítható. B.V.c.D. Belterületi kiszolgáló utcák: A gyűjtő utakhoz csatlakozó utcák, melyek többnyire aszfalt, vagy beton burkolattal burkoltak. Az áthaladó járművek elsősorban célforgalmi jelleggel használják őket. Túlnyomó részben az utcák kiépítetett gyalogjárdával rendelkeznek ugyan, de sok esetben a járda keskeny kialakítása miatt a gyalogosok az úttesten közlekednek. Meglévő szabályozási szélesség: 7 25 m Meglévő burkolatszélesség: 5,5-3,0 m Meglévő padka: 0-1,0 m széles Meglévő burkolat: aszfalt, beton Vt= 30km/h ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 90 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 91

48 1.16. Közművesítés A már korábban is fejlesztésre javasolt, de még ez ideig meg nem valósított területek és az új fejlesztésre javasolt területek fejlesztésének megvalósítása jelent új közműigényeket. Ezeken az új közműigénylő fejlesztési területeken a megfelelő élet- és munkakörülmény biztosítására, valamint a környezetvédelmi igények kielégítésére, a fenntartható fejlődést segítő, megfelelő közműellátást kell biztosítani. A fejlesztésre javasolt belterületi területek vagy már jelenleg is teljes közműellátással rendelkező területen, vagy ahhoz kapcsolódó területen fekszenek. Ezeknél a teljes közműellátás biztosítása megoldható, azaz a villamosenergia, a vezetékes ivóvíz ellátás, közcsatornás szennyvízelvezetés és a földgázellátás, valamint a csapadékvíz elvezetés lehetősége is rendelkezésre állhat. A külterületen beépítésre szánt új használati mód megváltoztatás közműves szempontból akkor lehetséges, ha annak is a teljes közműellátása biztosítható. A beépítésre nem szánt területre javasolt használati mód esetén a megengedett új épület, építmény elhelyezésének feltétele, hogy közüzemi szolgáltatásként a villamosenergia ellátás legyen biztosított és rendelkezésre álljon a közegészségügyi hatóság által is elfogadott vízellátás, valamint a szennyvíz kezelése-elhelyezése a környezet veszélyeztetése nélkül megoldható és a csapadékvíz elvezetése is biztosított legyen. A településtervezési javaslat szerinti új beépítésekhez szükséges közműellátási igényekhez hozzáadódik a már beépített területen élők komfortosabb körülményei kialakításához szükséges többlet közműigény. Ezzel az új javasolt beépítési területeken jelentkező új közműigények és a meglevő beépítésnél jelentkező többlet igények összeadódnak. A közműfejlesztési javaslatban ezt az összesített közműigényt kell megoldani. A megengedett fejlesztések teljes megvalósítása esetén várható új közműigények: A B C D E 1 vízigény (m3/nap) keletkező szennyvíz (m3/nap) villamos energia igény (kw) 2 Új igény földgáz igény (nm3/h) A településszinten várható nagytávlatra prognosztizált összes többlet igények csak a szolgáltató felé előzetes tájékoztató jelzésre alkalmas adatok és a gerinchálózat fejlesztése esetén azok paramétereinek a meghatározására szolgálhatnak, valamint az ágazati fejlesztési tanulmányok elkészítésére szolgálnak nagytávlati iránymutatásul. hosszabb folyamat eredménye lehet. Így a közműfejlesztést a településfejlesztés javasolt ütemezéséhez kell igazítani. A rövidtávon, középtávon és hosszútávon jelentkező új többlet közműigények kielégítésére ütemezve lehet a közműfejlesztést megvalósítani. Az előzetesen tervezett ütemezett fejlesztést figyelembe véve a közműigény prognózis a következő: A B C D E 1 vízigény (m3/nap) keletkező szennyvíz (m3/nap) villamos energia igény (kw) földgáz igény (nm3/h) 2 nagy távlatra várható összes új igény ebből rövidtávon reálisan jelentkező új igény 4 ebből a tervezés távlatáig reálisan összesen jelentkező új igény A településszinten várható távlati összes többlet igények csak a szolgáltató felé előzetes jelzésre alkalmas adatok, a gerinchálózat fejlesztése esetén azok paramétereinek a meghatározására szolgálhatnak, valamint az ágazati fejlesztési tanulmányok elkészítésére szolgálnak nagytávlati iránymutatásul. A közmű-üzemeltetők egy-egy beruházáshoz tényleges igénybejelentésre határozzák majd meg az igénynövekedés kielégítési lehetőségének műszaki-gazdasági feltételeit. Az igények felfutásának várható üteméhez igazítva kell az ágazati fejlesztési feladatokat megvalósítani. Reálisan a már meglevő, kiépített hálózatokkal rendelkező területeken, a település jelenlegi belterületén, a már beépített területeken belül jelentkező igényeket különösebb külső hálózatfejlesztési igény nélkül ki lehet elégíteni, vagy a már meglevő elosztóhálózatokról, vagy az elosztóhálózatok helyi továbbépítésével, új bekötések kiépítésével. Meg kell említeni, hogy az új igények kielégítésének feltétele egyrészt a közhálózat megléte, vagy kiépítése az új igénylő telkéig és arról közművenként a bekötések, a fogadó helyek és mérőhelyek megépítése, másrészt vízi közműveknél a közműfejlesztési hozzájárulás befizetése, energiaközműveknél a szolgáltatókkal való megállapodás megkötése, amelyben a szolgáltatók a szolgáltatás műszaki-gazdasági feltételeit rögzíthetik. Tervezői tapasztalataink szerint közműigények ténylegesen a településfejlesztéssel párhuzamosan jelentkeznek. A településfejlesztés megvalósítása pedig egy elhúzódó ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 92 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 93

49 Víziközművek Vízellátás Etyek közműves vízellátása a jelenlegi meglévő létesítmények ellátására megoldott, a belterületén a vezetékes ivóvíz hálózat minden utcában kiépített, a külterületen pedig a Filmgyár területének és körzetének ellátására vízellátó hálózat és az azt betápláló külterületi NÁ 150-es átmérőjű vízvezeték megépült. Alapbázis szempontjából Etyek vízellátása a tatabányai központú ÉDV Rt. Bicskei Regionális Vízművek (BIRV) rendszere, amely többek között a Tatabányai régióban kitermelt (tatabányai XIV/a vízakna) ivóvizet juttatja a regionális hálózatába. A BIRV regionális rendszer egyik fontos eleme a Sátorhegyi 2x500 m3-es tározómedence (Tsz.: 264,0 mbf.). A tározótól indul a tőle keletre eső, a BIRV rendszeréhez csatlakozó települések ellátására épített regionális körvezeték. A körvezetéknek két ága van, az un. északi és a déli ág. Etyek vízellátó hálózatát a déli ágról lecsatlakozó NÁ 200-as regionális vezetéken keresztül táplálják be. Az ellátás így jelenleg a BIRV rendszeréről történik, amely rendszer jelentős alapbázis tartalékokkal rendelkezik. A regionális rendszerből a víz az Alcsúti úti NÁ 150-es méretű vezetéken keresztül az út melletti magasponton létesített 2x100 m3-es tározóba kerül, amely ellennyomó tározóként (238,8 mbf) a hálózati víznyomást biztosítja a település vízellátó alaphálózatának un. alapzónájában. A hálózati víznyomás itt a zóna egész területén megfelelőnek tekinthető. A medence felett létesített Filmgyár területe és a mellette lévő Szőlőhegy magasabban fekszik, így itt létrehozták a település magaszónáját. Ennek tározómedencéje a Filmgyár területén megépített 50 m3-es tározó. Ez a tározó a Szőlőhegyi vízellátó rendszer hálózatának ellennyomó tározója, míg a Filmgyár ellátó hálózatában a víznyomást nyomásfokozó szivattyúval biztosítják. Etyek vízműve és az ellátó hálózat a székesfehérvári központú Fejérvíz Zrt. kezelésében van, a közvetlen üzemeltetést a Fejérvíz Zrt. Bicskei Kirendeltsége végzi Szennyvízelvezetés Az új közmű-szolgáltatási törvénynek megfelelően a település szennyvízelvezetésének és szennyvízkezelésének új üzemeltetője a Fejérvíz Zrt. Etyeken elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel, az általa összegyűjtött szennyvizeket a Bot puszta melletti községi szennyvíztisztító telepen tisztítják meg. A szennyvíztisztító telep korábban AQUIPATENT technológiájú volt, ennek kapacitása biológiai tisztítás szempontjából kiterheltté vált. Ezért a telepen egy Organika típusú telepet építettek fel 2008-ban, melynek tisztító kapacitása 100 m3/nap, tartalék kapacitással rendelkezik. A tisztított szennyvizek befogadója a Kígyós patak Etyeki mellékága, amely II. kategóriájú vízfolyás. A településen az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat minden utcában megépült. A hálózat gravitációs rendszerű, rajta a szükséges helyeken átemelők és a hozzájuk tartozó nyomóvezetékek üzemelnek. A hálózat által összegyűjtött szennyviz a terület mélypontján lévő átemelő berendezésbe gravitál, ahonnan a bicskei út északi oldalán megépített nyomóvezetéken keresztül nyomással jut a szennyvíztisztító telepre Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Etyeken a csapadékvizek elvezetésére nyílt árkos csapadékvíz elvezető rendszer épült ki. Befogadóik a különböző nagyobb árkok, végül a Etyeki patak. A patak befogadója a településtől északra folyó Kígyós patak, annak befogadója pedig a Benta, amely a vizeket a Dunába szállítja. Az Etyeki patak medrén a településtől északra halastó üzemel, amely vízutánpótlását és az elfolyó víz elvezetését a patakkal biztosítják. A településen az utcák víztelenítése jelenleg főleg nyílt árkos módon történik, az árkok egy vagy kétoldali kiépítettségűek. Az árkok hidraulikai összehangoltsága nem jellemző, néhány út mentén szikkasztó árkokban gyűlik össze a csapadékvíz. Egyes keskenyebb szabályozású utcában egyáltalán nincs megoldva a csapadékvíz elvezetés, ezekben a nem burkolt utcákban az erózió mind az úttesten, mind pedig az út menti telkeken jelentős. A településen az árkok döntő hányada burkolatlan, ezek a csapadékvizeket jól-rosszul elvezetik, vagy pedig bennük a vizek elszikkadnak. Burkolt árok csak kevés található. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 94 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 95

50 Energia A település energiaellátására a villamosenergia ellátáson kívül a település belterületén a földgázellátás áll rendelkezésre, amelynek segítségével a korszerű vezetékes termikus energiaellátás lehetősége biztosított. A villamosenergia a világítás és technológiai célú energia igények kielégítését szolgálja. A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra jelenleg is és várhatóan távlatokban is egyaránt jellemző lesz a vezetékes gázzal el nem látott telkeken. A PB gáz használata, szintén a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra. A kistartályos PB gázzal, a vezetékes gázzal el nem látott területen, a PB gáz komplex hasznosításával, a vezetékes gázzal azonos komfort biztosítható. A település hosszabb távú energiaellátási struktúrájának meghatározásánál alapvető szempont a várható fenntartás kérdése. Az energiaellátással szemben elvárt igény, annak környezetbarát, minél kisebb környezet terhelésű megoldása mellett, hogy automatikus üzemvitelre alkalmas legyen, miközben az egyes ingatlanok fenntartási költségeiben az energiára fordítandó költségek jelentős hányadot jelentenek. Ezért meg kell vizsgálni, hogy a közhálózatról történő energiafogyasztást hogyan lehet takarékosabban megoldani. Az elvárható emberi takarékosságon és a takarékosabb energiafogyasztású műszaki-háztartási berendezések alkalmazási igényén kívül a költségek csökkenthetők helyi beszerzés, termelés alkalmazásával. Helyi energia beszerzésre, környezetterhelés növelésének elkerülésével történő energiatermelésre a megújuló energiahordozók alkalmasak. A megújuló energiahordozók közül a település földrajzi adottsága alapján a nap-, és a föld energiájának hasznosítási lehetősége is rendelkezésre áll. A föld energiáját épületgépészeti szinten lehet hasznosítani, alkalmazása telkenkénti megoldású, lényegesen csökkenthető hasznosításával a közhálózati energiahordozó felhasználás, ismert beruházási költségei mellett a megtérülése 7-10 év körüli. A reálisan, energetikailag eredményesen hasznosítható megújuló energiahordozó a nap energiája lehet, annak passzív és aktív hasznosításának az igénybevételével. A megújuló energiahordozók hasznosításának fokozását az Európai Unió Tanácsa 2010/31 EU irányelvként elő is írja, így a település energiahatékonyságának javításához ennek figyelembe vétele is szükséges Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, gázellátás) Villamosenergia ellátás A település villamosenergia ellátásának szolgáltatója a győri székhelyű E.ON Északdunántúli Áramhálózati Zrt. Etyek villamosenergia ellátása a szolgáltató Bicske közigazgatási területén üzemelő 132/22 kv-os bázisáról indított 22 kv-os középfeszültségű gerinchálózatáról történik. Az alállomás betáplálása az országos nagyfeszültségű főelosztóhálózati rendszerről biztosított. Az alállomásról táplált 22 kv-os hálózat fűzi fel a településen belül elhelyezett fogyasztói transzformátor állomásokat, amelyről induló kisfeszültségű elosztóhálózatról történik közvetlen a fogyasztók kiszolgálása. A közép- és kisfeszültségű hálózat is oszlopra fektetve üzemel, a fogyasztói transzformátorok is többnyire oszlopállomások. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A településre jellemző, hogy a kiépített közvilágítás csak a közlekedés biztonságát szolgálja. Földgázellátás A település földgázellátásának kijelölt egyetemes szolgáltatója a FŐGÁZ Zrt, a településen üzemelő hálózat karbantartója, üzemeltetője a Tigáz-DSO Kft. Etyek gázellátásának bázisa a zsámbéki gázátadó állomás, amelynek betáplálása a Győr-Budapest között üzemelő nagynyomású szállítóvezetékről épült ki. A településre északi irányából DN 160-as KPE nagyközép-nyomású vezetéken érkezik a gáz az Etyek lakóterületének északkeleti részén, a Kossuth Lajos utca végén található gáznyomáscsökkentő állomáshoz. A gázfogadó nyomáscsökkentőtől Etyek fogyasztóinak ellátására DN 110-es KPE középnyomású gerincelosztó vezeték indul, az elosztó hálózat zömmel dn 63-as. Etyek fogyasztóinak ellátására a gerincelosztó hálózatról táplált elosztóhálózatot valamennyi belterületi utcában kiépítették. A kiépített gázelosztó hálózat középnyomású, így a fogyasztói igényeket közvetlen kielégítő kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen az igényeket kielégíteni. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 96 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 97

51 Elektronikus hírközlés Vezetékes hírközlés A település vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Magyar Telekom Nyrt. Bicskei Terület centruma felől biztosítja. A Budapesti szekunderközponthoz tartozó 32-es körzetszámú Biatorbágy primer központ a település vezetékes távközlési hálózatának bázisa. Etyek 22-es körzetszámon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település távközlési hálózatának kiépítése megtörtént, az ellátottság jelenleg teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény kielégített. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat döntően föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült. Ezekben az utcákban az utcafásítás lehetőségét nehezítik az oszlopsorok. A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatás is kiépítésre került. A vezeték nélküli műsorvétel terjedésével a vezetékes műsorelosztás iránti igény számottevő növekedése nem is várható. A vezetékes hírközlési (távközlési és műsorelosztási) szolgáltatás bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. A tervezett fejlesztési terület ellátása is ennek igénybevételével történhet. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek elméletileg területi korlátja nincs. Valamennyi vezeték nélküli táv- (Magyar Telekom, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A megfelelő vételi lehetőséget a településen és a környezetében levő településeken üzemelő antennák segítségével látják el Környezetvédelem, településüzemeltetés (forrás: Etyek Nagyközség lakossági környezetének állapotáról szóló tájékoztató 2016.) A település rendelkezik helyi környezetvédelmi rendeletekkel Talaj Szántóterületek aranykorona értéke a növénytermesztés szempontjából kiváló adottságú mezőségi talajok esetében magas (20-38 AK). A kiváló termőhelyi adottságú szőlőterületek szintén magas aranykorona értékkel rendelkeznek. A hegy-völgy művelésű szőlőterületeken jelentős a talajpusztulás. A település alatt kiterjedt pincerendszer húzódik. a nem karbantartott (ismeretlen) pincék esetében fennáll a beszakadás veszélye Felszíni és a felszín alatti vizek Etyek a Fejér megyei települések sorában a felszín alatti víz állapota alapján érzékeny területként van nyilvántartva, a felszín alatti területek szempontjából pedig kiemelten érzékeny besorolást kapott. Az ebből a besorolásból eredő szorzószám területérzékenységi szorzó - az egyik alapja a talajterhelési díj számításának. (Talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Etyek felszín alatti vizei minőségének egyik jó indikátora a település központi helyén természetesen fakadó Magyar-kút forrás vízminősége. Az Önkormányzat kérésére éves rendszerességgel egy független vizsgálólaboratórium ellenőrzi a forrás vízminőségét az általános vízkémiai paraméterek tekintetében. A rendszeresen elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a vizsgált paraméterek általában nemcsak a felszín alatti vizek minőségét szabályozó 6/2009 (IV.14) KvVM-EÜM-FVM együttes rendelet elvárásainak felelnek meg, hanem egy paraméter kivételével az ivóvizek minőségi követelményeiről szóló 201/2001 (X.25.) Korm. rendeletben leírt követelményeknek is megfelelnek. A forrás nitrát ion koncentrációja haladja meg rendszeresen (10-30 %-kal) az ivóvizekre előírt határértéket, amelynek valószínűsíthető oka a mezőgazdaságban felhasznált nitrogénpótlás talajvízbe jutása. Környezeti kármentesítés Az Etyek, 1006/10 hrsz.-ú ingatlan területén 2007-ben elbontásra került gázolaj- és benzintartályok által okozott szennyezettség nyomon követésére szolgáló monitoring rendszer üzemeltetésének lezárására az Önkormányzat december 17-én benyújtotta a műszaki beavatkozást lezáró dokumentációt a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez jóváhagyásra. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 98 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 99

52 A Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya május 05-én kiadott határozatával a műszaki beavatkozási záró dokumentációt elfogadta, a kármentesítési eljárást lezárta, mert a monitoring adatok a területet többször megismétlődően szennyezésmentesnek mutatták. Az ivóvízminőség A szolgáltatott ivóvíz minőségét a 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet szabályozza, mely 57 vízminőségi jellemző (paraméter) felső határértékét rögzíti. A Fejérvíz ZRT. tájékoztatása alapján a kétféle mikrobiológiai paraméter határértéke nulla, vagyis a szolgáltatott ivóvíz mikrobiológiai szempontból nem lehet kifogásolható. A 29 féle kémiai paraméternél a víz akkor tekinthető kifogástalan minőségűnek, ha a vizsgálati jellemzők nem haladják meg a jogszabályban rögzített határértéket. A 25 féle indikátor paraméter elsősorban az üzemellenőrzést szolgálja, a határérték-túllépés itt nem jár egészségkárosító hatással, de a víz ilyenkor kifogásolható minőségűnek tekinthető. A kémiai és indikátor paraméterek a víz természeti adottságaitól függenek, és tisztítással javíthatók. A víz minőségét javító beruházások megvalósítása a tulajdonos önkormányzat feladata, melyhez a szolgáltató szakmai segítséget nyújt. A szolgáltatott ivóvizet a Fejérvíz ZRT. akkreditált laboratóriumában folyamatosan vizsgálja, valamint az ÁNTSZ is végez kontrollvizsgálatokat. A településen szolgáltatott ivóvíz fontosabb vizsgálati eredményei és a határértékek: Vízminőségi jellemzők Határértékek Mért eredmények (előző év) Kémiai paraméterek Nitrit 0,5 mg/l <0,02 mg/l Nitrát 50 mg/l 1-2 mg/l Indikátor paraméterek Szulfát 250 mg/l mg/l ph érték 6,5 9,5 7,5-7,8 Vezetőképesség 2500 us/cm us/cm Vas 0,2 mg/l 0,10-0,15 mg/l Mangán 0,05 mg/l <0,02 mg/l Ammónium 0,5 mg/l <0,03 mg/l Klorid 250 mg/l 3-5 mg/l Kálcium nincs külön meghatározva 93 mg/l Magnézium nincs külön meghatározva 51 mg/l Összes keménység 5 35 nko nko KOIps (permanganát index) 5 mg/l O2 0,2-0,3 mg/l O2 Forrás: Fejérvíz ZRT. A településen kibocsátott tisztított szennyvíz minősége ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 100 Etyek határérték minimum (előző év) maximum (előző év) átlag (előző év) KOI (kromátos) mg/l ,25 ph - 6,5-9,0 7,3 7,6 7,48 Ammónium-ion mg/l N 10 0,06 3,8 0,58 Összes nitrogén mg/l ,67 Foszfor (összes) mg/l 5 0,26 6,1 2,93 Lebegőanyag mg/l ,54 SZOE mg/l 15 <2,0 <2,0 <2,0 BOI 5 mg/l 30 < 5 22 < Levegőtisztaság és védelme Etyek és környéke a megye mérsékelten szennyezett levegőjű régiójában fekszik, a levegőminőségi szempontokat vizsgálva elmondható, hogy országos viszonylatban is a kedvező helyzetű települések közé sorolható, hiszen a település területén nem található nagyobb káros anyag kibocsátó ipari létesítmény, nem esik a nagyközség közigazgatási területe jelentős emissziós forrás transzmissziós zónájába, továbbá nem számottevő a településen az átmenő forgalom sem. A környező területeken a nitrogén-oxidok, kéndioxidok és a szálló por mennyisége az utak forgalmától és a meteorológiai viszonyoktól függően időszakosan változik. A településen nem üzemel mérőállomás, így a levegőminőségről mért adataink nincsenek év során megvalósult a jelű utat (Gesztenye fasort) és a SOSO KFT által üzemeltetett kőbányát közvetlenül összekötő tehermentesítő út beruházása, ami környezetvédelmi szempontból is jelentős változás. A kövek szállítási forgalma ezután elkerüli a település belterületét, így csökkent Bot puszta közlekedési eredetű porterhelése, ráadásul töredékére csökkent a Kolumbusz utca zaj- és rezgésterhelése. A CO2 kibocsátás csökkentését szolgálja a pályázati támogatással megvalósult fotovoltaikus rendszer ami a Polgármesteri Hivatal és az Óvoda tetőszerkezetén valósult meg. A szennyvíztisztító védőtávolsága a hatályos tervben 150 m. A szennyvíztisztító rekonstrukcióval bővítményként élőgépes műtárgy telepítésére került sor, mely lehetővé tenné a védőtávolság jelentős csökkentését is. A leginkább védőterület igényes műtárgy, mely a szennyvíz fogadását szolgálja, azonban nem változott, ezért a védőterületet a környezetben történő fejlesztési igény esetében hatásvizsgálat alapján lehet meghatározni, pontosítani. További gondot jelentenek a beépített területen meglévő bűz és zajvédelem nélküli szennyvízátemelők. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 101

53 Zaj- és rezgésterhelés Átmenő forgalmú utak a községközpontban keresztezik egymást. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott határértékek a következők: Az országos közúthálózatba tartozó mellékutak forgalmából származó zaj falusias lakóterületen nem haladhatja meg nappal a 60, éjjel az 50 db zajszintet. út megnevezése 8106 j. összekötő út Alcsúti út 8106 j. összekötő út Kossuth L. utca 8108 j. összekötő út Boti út védendő épületek úttengelytől mért távolsága m átlagos napi forgalom keletkező zaj nappal db 6,5-7, ,5-8, , keletkező zaj éjjel db A táblázatból megállapítható, hogy a legrosszabb helyzetben a Kossuth Lajos utcában élők vannak a nagy átmenő forgalom által okozott határérték túllépés miatt. A kőbánya szállítási útvonala elkerüli a település belterületét megkímélve a nehézgépjárművek okozta zajtól és rezgéstől. A bányászati tevékenységhez készült környezetvédelmi tanulmány szerint a bányában történő robbantások zaja a nagy távolság miatt (Bot puszta lakóterületei 1800 m távolságban vannak) nem okoznak határértéken felüli zajterhelést. A másik két összekötő úton és a lakóutcákban a gépjárműforgalomból keletkező zaj határértéken belül van. Seregélyriasztás okoz panaszokat a lakosság körében, ezért az Önkormányzat időbeni korlátozást vezetett be a riasztásban Sugárzás védelem Természetes háttérsugárzás (forrás: 1.pdf) Az ionizáló sugárzások mindenütt jelen vannak környezetünkben, így testünk folyamatos sugárzásnak van kitéve. Ennek az ún. természetes háttérsugárzásnak az intenzitása alacsony és helyről helyre változik, de függ pl. az időjárástól is. A földi élőlények szervezete az évmilliárdok során alkalmazkodott ehhez a háttérsugárzáshoz, így hatása (káros vagy hasznos) kimutathatatlan. A radioaktív háttérsugárzás cca. 40 %-át a radon és bomlástermékei okozzák A radon koncentráció szintjének felmérése és ismerete szükséges a cselekvési tervek kidolgozásához. A Nemzeti Környezetvédelmi Program jelzi, hogy kormányzati intézkedések szükségesek az épületek radon koncentrációjának mérése, országos radontérkép ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 102 elkészítése témakörben. A feladat meghatározásához a radon rákkeltő hatása miatt van szükség (részlet Marx György Atommag közelben c. munkájából): A radioaktív bomlás során keletkező nemesgázok kidiffundálnak a talajból. Az Argon 40-es izotópja teszi ki földünk légkörének 1%-át A radon és a toron viszont radioaktivitást visz a levegőbe. A radont belélegezzük, majd nemesgáz lévén kilélegezzük. De bomlástermékei fémionok, ráülnek a lebegő porszemekre, belélegezve a tüdő falára tapadnak. Több közülük alfa-sugárzó, ami a tüdőfalat roncsolva tüdőrákhoz vezethet. Éjjel (csukott ablaknál) összegyűlik a radon, még inkább a leányai. Reggeli szellőztetéskor a radonkoncentráció leesik. Szellőztetés után lassan emelkedik, de ajtónyitogatás miatt mérsékelt marad. (A napsütés felmelegíti a talajt, ami szabad levegőn nappal mérsékli a radon-koncentrációt.) Szeles időben a huzat (és a Bernoulli-törvény által leírt szívóhatás) miatt leesik a szoba radon-koncentrációja. Télen kevesebbet szellőztetünk. A fűtés miatt a szobalevegő melegebb és könnyebb, fölszáll és kiszökik a kéményen, ablaknyílásokon át. Ezért a szobában télen lecsökken a légnyomás, ami szívóhatást fejt ki: a talajból, pincéből intenzívebben áramlik be a radon. A téli radon-koncentráció kétszerese lehet a tavaszinak, sokszorosa a nyárinak. Ezért a lakó dózisterhelésének megítéléséhez egyetlen rövid mérés használhatatlan. A detektort hálószobában kell elhelyezni párnamagasságban. Hosszú ideig kell ott tartani, hogy a napi és időjárási ingadozások kiegyenlítődjenek. A radon mérések és radon térkép készítése csak országos szinten végezhető el a nyilvánosság széleskörű bevonásával. Helyi szinten a figyelem felkeltésére, a probléma megismertetése, az elsősorban földszinti, nem alápincézett lakásokban a gyakori szellőztetés fontosságának hangsúlyozására van lehetőség Hulladékkezelés Etyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a köztisztaságról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának helyi szabályairól szóló 5/2014. (II. 21.) számú önkormányzati rendelete szabályozza a közszolgáltatás igénybevételét, annak ellátását. Önkormányzati Társulás által megkötött közszolgáltatási szerződés alapján a Depónia Hulladékkezelő és Településtisztasági Kft. (8000 Székesfehérvár, Sörház tér 3.) látja el a helyi hulladékkezelési közszolgáltatási feladatokat január 1. napjától. A Depónia Kft. és Etyek Nagyközség Önkormányzata által megkötött együttműködési megállapodás legfontosabb pontjai: Kommunális hulladék szállítása A hulladék szállításának napja jelen megállapodás aláírásakor: csütörtök, gyakorisága: heti 1 alkalom. Ezt a Közszolgáltató saját hatáskörében megváltoztathatja, melyről a Megrendelőt és a lakosságot értesíteni köteles. Zöldhulladék szállítása A közszolgáltatás részeként végzett zöldhulladék gyűjtésre a Megrendelő (Önkormányzat) igénye szerint, a Közszolgáltatóval előzetesen (min. 1 hónappal korábban) előre egyeztetett időpont(ok)ban (évi 1 alkalommal) kerül sor. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 103

54 Elkülönítetten gyűjtött (szelektív) hulladék szállításának rendszere A konténeres szelektívgyűjtés a törvény erejénél fogva megszűnt, így Etyeken is felszámolásra került. A szelektívgyűjtő konténerek a Nefelejcs Német Nemzetiségi Óvodában kerültek elhelyezésre az óvodás korú gyermekek környezettudatos gondolkodásának fejlesztésére, ezen belül a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának és technikai lebonyolításának megismerésére. A gyermekek ezt a tudást az óvodai csoportos foglalkozás keretében sajátítják el. A hulladék begyűjtése házhoz menő rendszerben valósul meg, szállításának gyakorisága: havi 1 alkalom. A szelektív gyűjtés során a csomagolási műanyag, többrétegű italos karton, fém italos doboz és papír hulladékok kerülnek elszállításra, melyeket a szolgáltatást igénybevevő az általa biztosított zsákban illetve kötegelve helyez ki ingatlana elé oly módon, hogy az a forgalmat ne zavarja. Illegális hulladéklerakás A településen számos helyen tapasztalhatók az illegális hulladéklerakás nyomai Vizuális környezetterhelés Dávid major környéke Vizuális környezetszennyezést okoznak az illegális szemétlerakások, a tájidegen magasságú (Haraszthy pince tornya) vagy formájú épületek (filmstúdió dobozépítményei), a felhagyott üzemi területek (boti laktanya, Hungarovin telep), a természetes környezet jelentős leburkolása, a domborzat átformálása (Újhegy) Árvízvédelem A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (FM /2017) számú tájékoztató levele alapján Etyek nagyvízi mederrel nem érintett, belvízzel nem veszélyeztetett Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Az előző pontokban összefoglalt tényezők alapján a lehetséges konfliktusok a következők: talaj erózióveszély a szőlőterületeken feltáratlan pincék beszakadhatnak csatornázás hiánya levegő átmenő gépjármű forgalomból származó levegőszennyezés szennyvízátemelők bűzhatása zaj és rezgésártalom átmenő gépjármű forgalomból származó zaj és rezgésártalom hulladék illegális hulladéklerakás Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) Etyek III. katasztrófavédelmi osztályba került besorolásra a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint. A település 30 km-es környezetében két nukleáris létesítmény: az MTA Energiatudományi Kutatóközpont kutatóreaktora és a BME oktatóreaktora üzemel Építésföldtani korlátok A VMKH Hatósági Főosztály (VE-V/001/283-4/2017) számú tájékoztató levele alapján földtani felépítésből következő veszélyeztetettség, felszínmozgás veszély nincs Ásványi nyersanyag lelőhely A Veszprém Megyei Kormányhivatal VE-V/001/283-4/2017 ügyiratszámú levelében megadta az Etyek I. dolomit és Etyek II. dolomit bányák - azaz a csicsaki bánya EOV koordinátáit. A két bányatelek lényegében ugyanazt a területet fedi le és 2017 között a bányatelek tekintetében módosítások történtek az alábbi dokumentumok alapján. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 104 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 105

55 FMKH KTF-12564/2015, 52047/2015 ügyszámú környezetvédelmi működési engedélye: FMKH FE-08/KTF/1578-1/2017 ügyszámú módosított környezetvédelmi működési engedélye (kelt én) Ez az engedély az engedélyesektől én érkezett kérelem alapján a bányatelek méretét 2777m2-rel megnövelte, összesen m2-ben határozta meg azonosan a 0243/10 hrsz telekkel, a két, egymás alatt fekvő bányatelek rekultivációja együtt történik az alsó ,00 m B.f és +200, B.f. közötti réteg kitermelése után. A feltöltéshez inert hulladék elhelyezését irányozza elő a vállalkozó. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Bányászati Osztály én kelt VE-V/001/1051-2/2018 ügyiratszámú tájékoztatása szerint a kijelölt bányaterületen kívül > egy megkutatott és > egy folyamatban lévő kutatási terület is érinti a települést. Az Etyek agyag nevű megkutatott terület (a kutatást végezte: Wienerberger Téglaipari Zrt.) részben a tudomány és szabadidőpark hatályos tervben kijelölt és szabályozott területét fedi le. (barnával jelölve az alábbi térképen) A Bicske-Etyek agyag, agyagmárga, dolomit, homok, kavics nevű folyamatban lévő kutatási terület a meglévő bányát és a környező mezőgazdasági területeket érinti, a terv nem jelöl ki olyan új területfelhasználást, mely az esetleges későbbi bányatelek kijelölést ellehetetlenítené. (sárgával jelölve az alábbi térképen) Geodéziai térfogat-számítási vázlat ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 106 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 107

56 1.20. Városi klíma Éghajlati viszonyaink alakulásában egyértelműen megjelenik a globális klímaváltozás és 2013 között, mintegy 112 év alatt, 1 C-os emelkedés mutatható ki az évi középhőmérsékletének alakulásában (budapesti adatok). Az általános felmelegedés mellett legalább annyira fontos a szélsőséges időjárási események gyakoriságának alakulása (pl. hőséghullámok, nagy intenzitású csapadékok sűrűbb előfordulása). A hősziget a legkedvezőtlenebb klímájú terület, melyben az emberek komfortérzete a legrosszabb. Etyek közigazgatási területén a változatos domborzat, a tájalkotó tényezők változatossága, a vízfelület és a zöldfelületek magas aránya (hűvös szigetek) kedvező hatással van a mikroklímára, ezért városi klímáról nem beszélhetünk. A kedvező táji adottságok ellenére a településen belül az épületek, építmények által elfoglalt területek és a burkolt felületek növekedése miatt hőszigetek kialakulhatnak, mivel ezeken a felületeken a csapadékvíz nem szivárog a talajba, hanem elvezetésre kerül, ezért a csapadékvíz párolgásának hűtő hatása nem érvényesül. A burkolt utcák mellett az árnyék nélküli buszforduló, a bevásárló központ parkolója, a filmstúdió és a szőlőhegyeken történő fejlesztések következtében kialakuló nagyarányú burkolt felületek esetében a nyári meleg napokon romlik a komfortérzet. Országos tendencia, hogy a lakótelkeken belül is nő a burkolt felületek aránya a zöldfelületek rovására a telken belüli parkolás miatt, mivel egyre több háztartás rendelkezik egy vagy több gépkocsival. A hőszigetek kialakulása ellen legegyszerűbben fásítással védekezhetünk. Ahol ez nem lehetséges mesterséges árnyékolást kell alkalmazni (árnyékoló tetők, napvitorlák elhelyezése) Ugyanakkor a burkolt felületeket ahol csak lehet - a szükséges minimum mértékére kell korlátozni. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 108 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 109

57 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A vizsgált tényezőket és folyamatokat a dokumentum a társadalmi, gazdasági és környezeti tényezők szerint osztályozva elemzi. Általánosságban és előzetesen leszögezhető, hogy a folyamatok mindhárom területen kettősséget mutatnak, ami a település jelenlegi fejlődési fázisából adódnak: jelen vannak a településen a szuburbanizációs betelepültek, sajátos, inkább városias kultúrájukkal, életmódjukkal, és a falusias szokásrendet, a hagyományos falusi életmódot képviselők. Működik az agráriumra alapozott fejlett módszerekkel dolgozó gazdaság, és a filmgyár is. Megújulnak a falu fontosabb közintézményei, korábban elhanyagolt belső területei, közterületei, városias komfortot kapnak az itt élők, de jelentkezik az igény a zöldmezős beruházások számára felhasználható területek iránt is. Ebből az átmeneti helyzetből kell kiutat A társadalmi folyamatok hatáselemzése Etyek társadalmi folyamatai a korábbiakban részletezettek szerint két irányban zajlanak: egyrészt jól megfigyelhető a hagyományos, falusias életmódot, a hagyományokat követő őslakosoknak az ország más vidékies területein is megfigyelhető, a természetes szaporodás negatív egyenlegéből származó fogyása. Ezzel szemben áll a beköltözők vándorlási nyeresége, amely jórészt fiatal, családos emberekről lévén szó gyakran a természetes a szaporulat kedvezőbbé válásával is jár. A két folyamat mérlege egyelőre eldöntetlen: Bár a bevándorlók és a helyiek együttes természetes és vándorlási szaporodása nagyjából kiegyensúlyozza az őslakosság természetes fogyását, ahhoz nem elegendő, hogy a Budapesthez közelebbi agglomerációs településekhez hasonlóan a vándorlási és természetes szaporodási többlet tartós és jelentős népességgyarapodást hozzon létre. A település életében a jelenlegi társadalmi struktúra, az egyre csökkenő számú német identitásúak mellett a beköltözők elfogadják a német nemzetiségi jellegnek a gyermekintézményekben való markáns megjelenését. Érdekes feladat a település vezetése számára a demográfiai szempontból szükséges mérsékelt, de folyamatos népességgyarapodás értsd beköltözés mellett úgy harmonizálni az identitásbeli különbségeket, hogy az a jövőben se vezessen társadalmi feszültségekhez a településen belül A gazdasági folyamatok hatáselemzése A gazdasági folyamatokban a fenti kettősség szintén megmutatkozik, bár más formában. A településen hagyományos szőlőművelés és bortermelés egyaránt zajlik a hagyományos kistermelők, néhány holdas gazdák, valamint a korszerű eszközökkel, jelentős birtokmérettel dolgozó nagytermelő gazdaságok keretében. Az utóbbiak között gyakoriak a más gazdasági ágazatokban jelentős szereppel bíró, a magyar társadalmi elithez tartozó üzletemberek, akik egyéb tevékenységeik mellett foglalkoznak a mezőgazdasági termeléssel, illetve borászattal, professzionális szinten. A kettősség másik oldalát a Korda Stúdió jeleníti meg, ahol a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával, világsztárok közreműködésével gyártanak amerikai és nyugat-európai menedzselésű filmeket, nagyrészt magasan képzett, speciális felkészültségű szakemberek segítségével, akik naponta ingáznak etyeki munkahelyükre, és kevéssé kötődnek a faluhoz. A közeli jövő dilemmája Etyek gazdasági fejlődésében is az, hogy hogyan lehet a kreativitásra, K+F+I-re alapozó új gazdasági szektorokat Etyekre vonzani és tartósan megtartani úgy, hogy az ne okozzon jelentősebb társadalmi konfliktusokat a hagyományos falusias kultúrában felnőtt, szokásrendjükhöz ragaszkodó őslakos etyeki polgárok számára. 2.2 A vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése A három szektor párhuzamos, és gyakran összefonódó folyamatainak a közös eredője az, hogy az elmúlt évtizedben Etyek a társadalmi és gazdasági folyamatai révén kiemelkedett szűkebb környezetéből. Ennek a felemelkedésnek a folytatásához azonban olyan, továbbfejlődő, jövőorientált gazdaság, és ezzel összhangban olyan magasan iskolázott társadalmi csoportok letelepedése szükséges, akik képesek a kedvező demográfiai folyamatok stabilizálására, és a jelenleginél magasabb jövedelmek és helyi adók elérésére egyaránt. Ennek a folyamatnak a felerősítője a Pannónia Szíve Program, amely számos elemében harmonizálja az agráripari, K+F+I, és az ezekre épülő turisztikai fejlesztéseket, úgy, hogy azok vonzó gazdasági környezetet teremtsenek a további jövőorientált, korszerű privát gazdasági befektetések, munkahelyteremtés számára is. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 110 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 111

58 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis Etyek az elmúlt időszakban a korábbi, politikai konfliktusoktól terhelt időszakból nyugodtabb szakaszba érkezett, amikor a megfontolt, az adottságokat és a fenntartható, hosszú távon is érvényesülő célokat és stratégiát szem előtt tartó vezetés új, jövőorientált korszakot nyitott a település fejlődésében. Ennek első szakasza ami megalapozhatja a következő középtávú fejlesztési periódusok felépítését a Pannónia Szíve Program. Ez jelentős kormányzati anyagi háttérrel, és Etyek aktív, kezdeményező térségi szerepvállalásával olyan infrastrukturális elemeket valósít meg, amelyek főként a turizmus fejlesztése, és az innovatív iparágak letelepedése érdekében fejtik majd ki serkentő, gazdaságélénkítő hatásukat. Ezzel a hátszéllel indulhat neki a település a következő éveknek, olyan módon, hogy az így megvalósuló gazdasági fejlődés segítse további magasan kvalifikált, gazdaságilag jövőálló új etyeki polgári réteg megtelepedését, ami egyfajta továbbgyűrűző hatásként további gazdasági fejlődést eredményezheti, úgy, hogy a település egyre inkább függetlenné válhasson a különféle támogatásoktól, és a hazai települések között abba a szűk csoportba kerülhessen, amelyek képesek megtermelni a saját fenntartható fejlődésüket. Ezt a pozitív jövőképet a település szempontjából két veszély fenyegetheti: 1. Ha a település életében felborul a jelenleg meglévő társadalmi konszenzus, és a nyugodt, építő periódusból visszakerül a folyamatos vezetési válság korábban gyakran megtapasztalt időszakába, vagy 2. Ha nem sikerülne a kellő településmarketinget, kommunikációt beindítani,és a megtett lépések híre nem jutna el azokhoz a célcsoportokhoz, amelyek itteni befektetései további gazdasági fejlődést eredményezhetnek, és ezzel a remélt társadalmi hatások is elmaradnak A folyamatok értékelése A beindult és zajló gazdasági és társadalmi folyamatok a hagyományos életmódot háttérbe szorító demográfiai változások nyomán nem rejtenek éles konfliktusokat, ha a fejlesztéspolitikában továbbra is a megfontolt, a hatékonyságot és a közérdeket egyaránt figyelembe vevő irányvonal érvényesül. A település jó hírneve főleg a borászathoz, a gasztrofesztáválokhoz fűződően egyre szélesebb körben terjed, ami jó alapot adhat a további, Budapest közelségére alapozó kreatív iparági befektetések megnyeréséhez. Ehhez átmeneti de időben immár igen limitált segítséget adhat a település legközelebbi EUtámogatású befektetési helyszín Budapesthez jellege, de ez a helyzet várhatóan változik majd 2020 után, mert 1. várhatóan lényegesen megváltozik az uniós támogatások rendszere, ma még ismeretlen módon, de feltehetően a jelenleginél kevésbé kedvezőbb kondíciókra (pl. kevesebb támogatható tevékenység, kisebb vissza nm térítendő hányad, magasabb önrész, inkább visszatérítendő támogatások, stb.); 2. Pest megye visszakerül a támogatható megyék közé, így Etyek helyzetelőnye jócskán csökken; 3. Mindkettő együtt is bekövetkezhet, sőt, ez tűnik ma a legvalószínűbb változatnak. Lényeges ezért a településnek, hogy a következő három évben sikerüljön nagyobb lendületet adni a támogatásoktól független gazdasági pályára állás folyamatainak A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső tényezők között első helyen kell említeni az ország EU-pénzekhez történő hozzáférését. Rövidtávon ezek a források teremthetik meg település vonzerejének olyan növelését, amely lehetővé teszi a távlati elszakadást a különféle támogatásokról, és a saját források olyan mértékét, ami további, nem támogatás alapú beruházásokat tehet lehetővé, saját bevételből. Ehhez természetesen a továbbiakban szükséges az ország, illetve a nemzetközi gazdaság olyan mértékű prosperálása, ami lehetővé teszi a vonzerő kihasználását, és a privát befektetők nagyobb mértékben történő megjelenését is. Lényeges külső körülmény rövidtávon, hogy Pest megyének a támogatható körbe való visszakerülése, ami 2020-ban várható, jelentősen megnöveli majd a versenytársak számát a lehetséges befektetési helyszín szerepért való versenyben. A fejlődést befolyásoló belső tényezők között a különböző kulturális háttérrel, tradíciókkal rendelkező társadalmi csoportok kiegyensúlyozott viszonyok fennmaradása a meghatározó tényező. Ez együtt jár a helyi politikai béke igényével, hiszen politikai marakodások között kevés idő és energia marad a fejlesztések menedzselésére, a folyamatos előrelépés megvalósítására. Szükséges emellett a fejlesztések menedzselésére alkalmas, felkészült szakértői háttér, amely a megfelelő tervek, folyamatok menedzselésével optimális eredményt hozhat ki a kedvező adottságokból. Ehhez a szakértői bázishoz tartozik a kiváló kommunikációs csapat is, amely képes a meglévő, illetve kialakuló vonzó adottságokat a különféle helyi társadalmi csoportok, és a kívülálló befektetők számára is megvilágítani A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata A településfejlesztés és rendezés kapcsolata Etyeken tökéletesen biztosított, hiszen párhuzamos, de egyeztetett tevékenységgel készül a településfejlesztési és a településrendezési tervcsomag, a megalapozó vizsgálatok dokumentuma pedig a két tervezői csapat közös munkájával készül. ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 112 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 113

59 3.2.1 Problématérkép Értéktérkép ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 114 ETYEK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 115