GYŐRI MÉNFŐCSANAKI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 GYŐRI MÉNFŐCSANAKI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM azonosító: Készült Hatályba lép: szeptember 1. Felülvizsgálat és módosítás: Folyamatos módosítása a jogszabályváltozások, az intézmény szervezeti jogállásának és folyamatainak esetleges változása, valamint az arra jogosult szervek, személyek kezdeményezésére történik. Szilbekné Cseh Györgyi Intézményvezető

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 A GYŐRI MÉNFŐCSANAKI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA... 2 AZ ISKOLA JÖVŐKÉPE NEVELÉSI PROGRAM AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI, A PEDAGÓGUSOK, OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI A TANÉV ELEJÉN SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSE AZ ISKOLÁBAN A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL SZABÁLYAI AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV AZ ISKOLA HELYI TANTERVE A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE A HELYI TANTERV TANTÁRGYAI, TARTALMAI A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA, A TANULÓK FIZIKAI A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK A TANULÓ TOVÁBB HALADÁSA A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK KÖNYVTÁRPEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

3 BEVEZETÉS A Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola küldetésnyilatkozata Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. Szent-Györgyi Albert A Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola a jövőben is meg kívánja őrizni Győr város oktatási - kulturális intézményei között megszerzett szakmai elismertségét, jó színvonalát. Célunk, hogy tanulóink még jobb eredményt érjenek el a középiskolai felvételi vizsgán, továbbtanulási statisztikánk továbbra is az átlagosnál jobb legyen, sőt javuljon. Igény szerint megteremtjük a német, az angol és az olasz nyelv tanulásának a lehetőségét. Az EU-integrációból adódó lehetőségeket - pályázatok, idegen nyelv tanulás, kapcsolatok stb. - a jövőben ki fogjuk használni. Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy csak a sokoldalú emberek állják meg helyüket az életben, csak a stabil tudásra lehet a későbbiekben építkezni. Szeretnénk olyan embereket nevelni, akik szeretik és védik a környezetet, megbízhatóak, gyakorlatiasak, kreatívak, kudarctűrők, és elfogadják a másságot. Intézményünk szakmai kiválóságra és személyiségfejlesztésre törekszik odafigyelő, serkentő környezet megteremtésével, ahol minden egyes intézményhasználó a képességei szerinti legjobbat tudja kihozni magából. Mi nem hangsúlyozzuk úton-útfélen, hogy gyermekközpontú intézmény vagyunk, mert felfogásunk szerint ennek az iskola természetéből kell adódnia, és a gyakorlatban kell igazolódnia. Működési vezérelvünk: nem tantárgyakat hanem gyermekeket tanítunk, akik most élnek! A szülőket a legfontosabb szövetségesünknek tekintjük, törekvéseink közösek. Tisztában vagyunk társadalmi felelősségünkkel, a ma és a jövő nemzedékét neveljük, ezért minden munkatárstól elvárjuk, hogy törekedjék fejlődésre és kiválóságra. Törekszünk felfedezni a tehetséget s ennek megfelelően a személyre szabott képességfejlesztéssel kibontakoztatni. A Nemzeti alaptanterv meghatározza az iskolai nevelés-oktatás közös értékeit. Iskolánknak - függetlenül az iskola fenntartójától - gondoskodnia kell arról, hogy tanulói elsajátítsák az alapvető erkölcsi normákat, kompetenciákat. Az iskolánk felelőssége a minőségi oktatás keretén belül a kerettanterv előírásainak megvalósítása. Tanulói oldalról jelenti a gyermeki személyiség érdeklődését, tanulási vágyát a világ és a tudomány ismeretei, információi iránt, valamint a 2

4 közösségben való létezés élményvilágát. Eredményeképpen megvalósulhat a harmonikus személyiségfejlődés és az önkibontakoztatás egyéni útja. Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. A demokrácia jegyében, annak értékrendjére építve olyan demokratikus magatartásra neveljük tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megnyilvánulhatnak. Másik oldalról az iskolafokozat feladatából adódóan az általános műveltségnek szilárd alapjait igyekszünk elsajátítani tanulóinkkal. A közös nemzeti értékek ápolása terén fontos szerepet tulajdonítunk a hagyományoknak, a nemzeti identitástudat kialakításának, beleértve az etnikumok azonosságtudatának ápolását, kibontakozását is. Ezen cél(ok) elérése érdekében nevelő-oktató munkánk során az alábbi területek élveznek prioritást: - kulcskompetenciák fejlesztése - kommunikációs kultúra fejlesztése (anyanyelvi, idegen nyelv, informatika) - egészséges életmódra nevelés - környezettudatos magatartás kialakítása - hazaszeretet, nemzeti identitástudat kialakítása - hagyományőrzés, - ápolás További célunk, hogy a fizikai aktivitás minden tanuló életében jelentős szerepet kapjon, és minden tanulót élethosszig tartó egészségtudatos aktív életvezetésre szocializáljon. Az életkornak, érdeklődésnek és fizikai állapotnak megfelelő rendszeres fizikai aktivitás igényt teremt az öntevékeny testedzésre, önálló sportolásra és motoros önkifejezésre, az önismeretben és önértékelésben fontos szerepet játszó saját testkép megismerésére, a testtudat kialakítására. Egészségfejlesztési tevékenységünk eredményeként tanulóink megismerik és alkalmazzák az egészséges táplálkozás elveit, igényükké válik a mindennapos testmozgás a személyi higiéné, alkalmassá válnak a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítására, fenntartására, az egészségkárosító magatartásformák elkerülésére, alapfokú elsősegély nyújtási alapismeretekkel rendelkeznek, képesek váratlan helyzetek kezelésére, ismerik a segélyhívási lehetőségeket. Diákjaink ismerjenek és tudjanak alkalmazni klímajavító, közösségformáló, együttműködést segítő (konfliktuskezelési technikák) módszereket. 3

5 A pedagógiai program jogszabályi háttere évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 110/2012. (VI. 4.) Korm. a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012-es EMMI r. a kerettantervekről évi LXXIX. tv a közoktatásról (Ktv.) 20/2012-es EMMI r. a nevelési-oktatási intézmények működéséről 229/2012-es Korm. r. a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 32/2012. évi EMMI r. a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Az iskola jövőképe Feladataink meghatározásában nagyban építkeztünk a TÁMOP 3.1.B. Köznevelés az iskolában című projekt augusztus 29-én nevelési tréning-napon megfogalmazott tantestületi véleményekre. 1.Cselekvési terv a jövőkép megvalósításához: Az iskola pozitív marketingjének az eszközei a következő programok: suli hívogató nyílt tanítási nap továbbképzések tantestületi kirándulás tanulmányi versenyek szervezése eredményességi mutatóink közzététele a honlapon Mindezeket az eseményeket beépítettük az éves munkatervünkbe. 2.Cselekvési terv a működésünk tervezéséhez: iskolabővítés a tanulói létszámok növekedésének arányában konyhabővítés újabb fejlesztőterem kialakítása informatikai eszköztárunk fejlesztése iskolakert létrehozása természetesen a működéshez új munkaerő felvételére is szükség van 3.Szervezeti kultúránk vezetése és munkatársak: A belső kommunikáció javítása: A munkaközösség-vezetők hatékonyabb bevonása az iskolavezetési döntésekbe, folyamatos önképzés, az életpálya modell bevezetése, az egyéni felelősségvállalás tudatosítása. 4

6 4.Diákok, szülők: gyermekbarát iskola megteremtése szülőkkel való együttműködés hatékonyabbá tétele, szülői felelősségvállalás tudatosítása az eddig jól bevált kapcsolattartási formák: fogadóórák, szülői értekezletek, nyílt napok az éves munkatervben nevesítve vannak a nagyon sikeres családi napot a későbbiekben is szándékozunk megrendezni 5.Partnereink: Legfontosabb partnereink a szülők, a kapcsolattartás formáit munkatervünkben rögzítettük. Együttműködési megállapodást kötöttünk az alábbiakkal: - Free Fighter Sportegyesület - Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár - Ménfőcsanak-Gyirmót Közművelődési Egység - Ménfőcsanaki sportkör Kiemelten jó kapcsolat kiépítésére törekszünk az egyházakkal. Új kezdeményezés, hogy iskolaújságunkban külön rovatot szánunk az egyházi híreknek. Programjainkra meghívjuk őket, és mi is részt veszünk az egyházi eseményeken. Ez az adventi időszakban különösen megmutatkozik. A helyi önkormányzati képviselőkkel nagyon jó kapcsolatban vagyunk. Sokban segítenek tárgyi feltételeink javításában: októberben kerül sor az iskolán belüli hangosítási rendszer megújítására, az udvari padok lefestésére. A helyi civil szervezetekkel is nagyon jó kapcsolatot ápolunk. Partnereink sorában tudhattuk az AXA Bankot, akik támogatásukkal lehetővé tették, hogy banki gazdasági ismereteket tanuljanak osztályfőnöki órák keretében. Feladataink megvalósítása során fontosnak tartjuk gyermekeink tehetségének kibontakoztatását, a megmérettetés igényének, valamint az egészséges versenyszellem kialakítását. Ehhez nélkülözhetetlen segítőkészség és az együttműködési készség kialakítása is. Arra törekszünk, hogy minél több tanulónknak tudjuk biztosítani képességeinek, érdeklődési körének megfelelő programokat, tevékenységi formákat. A rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételeket olyan szinten és hatékonysággal biztosítjuk, hogy tanulóink és szüleik érezhessék, minden feltétel adott a tanulók értelmi és érzelmi fejlődéséhez. A tehetséget kibontakoztató tevékenységeink: augusztusában regisztrált tehetségpont lettünk Ménfőcsanaki Aranygrádics Tehetségpont néven -differenciálás, változatos módszertani kultúra, tanulmányi versenyekre való felkészítés, minél nagyobb tanulói létszám bevonásával A közművelődéssel való együttműködési lehetőségek maximális kihasználása: - rendhagyó órák- kiállítások irodalmi és zenés műsorok előadások - sporttevékenységek, Audi, ETO szivacskézilabda, ovifoci, karate - zeneoktatás, Harmónia Zeneiskola kihelyezett tagozata 5

7 - néptánc, Harmónia Zeneiskola kihelyezett tagozata - középiskolai előkészítő tanfolyamok az idei tanévtől oktatásunk bővült a Liszt Ferenc Zeneiskola 2. évfolyamos szolfézs képzéssel. Egy csoport indult a Győzelem úti épületünkben. Szeretnénk a jövőben felmenő rendszerben bővíteni a csoportok számát. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása: Alsó tagozatban és felső tagozatban is a pedagógusok rendszeresen tartanak felzárkóztató foglalkozásokat, egyéni korrepetálásokat. Az esélyegyenlőség biztosítása mellett szükséges legalább havonta lehetőséget teremteni az osztályközösségek közös programjaira. Ezek a programok nem csak az intézmény által szervezett rendezvények lehetnek, hanem külső rendezvények is. Ha nem a megszokott környezetben van, az élmény is nagyobb! Szülő, iskola kapcsolata: A tavalyi sikeres családi nap programját ebben az évben is szeretnénk megrendezni, amely nagyszerű lehetőséget ad a közös együttműködésre. Szeptemberben a szülőket tájékoztatjuk az éves programról, közművelődési programokról, a tanulók szabadidős tevékenységének lehetőségeiről. Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy maximálisan használják ki a kulturális lehetőségeket, illetve az iskolában működő szakköröket. Kiemelt feladat: helyes életvitel-viselkedési, (szokások-esztétikus környezet véleménynyilvánítás módja) Kommunikációs képesség fejlesztése, szóbeliség erősítése Egészség megőrzése-szűkebb és tágabb élettér védelme, környezeti nevelés, testkultúra. Kulcskompetenciák és azok érvényesítése az iskolában Az EU országaiban meghatározták azokat a kulcskompetenciákat, amelyek az iskolai képességfejlesztő munka alapjait jelentik. Olyan képességeket, amelyek birtokában az EU polgárai gyorsan és hatékonyan tudnak alkalmazkodni a világhoz. Az iskolai műveltségtartalmak meghatározásakor a kulcskompetenciákból kell kiindulni. Valamennyi egyaránt fontos, azonos módon járul hozzá a sikeres élethez, a tudás alapú társadalomhoz. Anyanyelvi kommunikáció a tanórákon a tények, fogalmak, gondolatok, érzések, vélemények felfogása, értelmezése, kifejezése, vagyis a szövegalkotás és a szövegértés az anyanyelv használatával történik. Az anyanyelv használatához kapcsolódó nyelvhelyességi szabályok gyakorlati alkalmazása (és betartása) minden órán alapvető képességfejlesztési feladat. A tananyag feldolgozása során bővül az általános és speciális szókincsük, fejlődik szóbeli és írásbeli kommunikációs képességük. A tananyaghoz kapcsolódó leírások, képek, ábrák szempontok szerinti összegyűjtése, azok feldolgozása, értékelése. Miután intézményünkbe egy új kolléganő személyében drámapedagógus érkezett, akinek vezetésével drámaszakkört indítunk. Matematikai kompetencia - a matematikai tudás alkalmazási képességének fejlesztése. mérések, becslések elvégzése. Folyamatokat bemutató grafikonok elemzése. 6

8 Táblázatok értékelése, matematikai számítások végzése, a kapott eredményeket a tanulók indokolják és értékelik. Egy fő matematika szakos kollégánk 60 órás tanfolyam keretében a Geomatematika módszertanát. Digitális kompetencia a tanulók legyenek képesek a digitális eszközöket (számítógép, tv, fényképezőgép, kamera) magabiztosan használni, és a művelődési anyaghoz kapcsolódó információkat összegyűjteni, illetve ismeretforrásként egyre nagyobb önállósággal felhasználni. A digitális technikák alkalmazásához szükséges képességek birtokában a tanulók legyenek képesek a tananyaghoz információkat összegyűjteni, összeállítani. Mindezzel megalapozzuk az egyéni érdeklődés szerinti tanulás képességét is. A hatékony, önálló tanulás a hatékony és az önálló tanuláshoz szükséges alapképességek (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata), amelyekre az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása épül fejlesztése. a tanórákon fejleszteni kell az önálló tanuláshoz (tanulási stratégiák kidolgozása, motiváció, a figyelem, kitartás, nehézségek leküzdése, a saját munkájuk értékelése) és a közös (páros vagy csoport) munkához szükséges képességeket (együttműködés, feladatmegosztás, felelősségtudat stb.) a hatékony tanulás képességeinek biztosítani kell, hogy a tanulók ismereteiket alkalmazzák, segítve ezzel a mindennapi élet problémáinak, akadályainak leküzdését. Fejlesztési koncepció A kompetenciákat megalapozó alapkészségek képességek kifejlődése többéves folyamat eredménye, és egyénenként nagy eltérést mutat. Ezért legfontosabb feladatunknak a tanévről tanévre haladó, letanító stratégia helyett a készségek, képességek kifejlődését támogató stratégiák és módszerek kidolgozását, és elterjesztését tekintjük. Külföldi és hazai kutatások azt bizonyítják, hogy mindössze egyféle képesség fejlesztése a gyakorlatban kivitelezhetetlen. Éppen ezért a pedagógiai célok, és feladatok meghatározásakor mindig végig kell gondolni, és pontosan meghatározni, hogy egy adott feladat kidolgozása során mely képességcsoport fejlesztését tekintjük elsődlegesnek, s a fejlesztés milyen más képességekre lehet hatással. A kompetenciaterületek és az óvodai nevelést központba állító fejlesztés a következő évek feladata. Szövegértés-szövegalkotás kompetencia terület A matematika és a humán munkaközösség vezetője minden évben elkészíti a két kompetenciafejlesztésének intézkedési tervét. A szövegértés szövegalkotás kompetenciafejlesztés lefedi a közoktatás egészét. A döntően irodalomtörténet és leíró nyelvtan tanítása helyett integrált nyelvi-irodalmi- kommunikációs képesség fejlesztését szolgáló magyartanítást kell megvalósítani, azaz a szövegértés és szövegalkotás fejlesztésének elsődlegességet kell élvezni a műveltségközvetítéssel szemben. Alapelv a differenciált képességfejlesztés, hiszen az újonnan bevezetett képességfejlesztő tevékenységek mellett sok lehetőség nyílik a korábbiak gyakorlására, ismétlésére, elmélyítésére. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az összetett, egyszerre több problémával foglalkozó feladatokra. Rá kell kényszeríteni a diákokat a gondolkodásra, arra, hogy ne adják fel a probléma megoldását. 7

9 Fejleszteni kell kitartásukat, akaratukat, hogy az első problémánál ne riadjanak vissza. Fontos a figyelmes, minden szóra, végződésre, ragra figyelő pontos, értő olvasás. Az erre való törekvés minden tanulónak és tanárnak is feladata. Az idei tanévben is kiemelt fejlesztési terület lesz a természettudományok oktatása, hiszen a TÁMOP 3.l.3. Öveges Projektben partnerintézménye vagyunk a Révai Gimnáziumnak. Ez azt jelenti, hogy 5 pedagógus vett részt 30 órás akkreditált képzésben. A fenntarthatóság jegyében továbbra is részt vesznek laboratóriumi tanórában iskolánkból a 7-8. osztályosok kémia, fizika és biológia órán. Továbbra is partneriskolája vagyunk a Szegedi Tudományegyetem Csapó Benő által vezetett kísérleti programjának, longitudionális mérésének. Matematika kompetencia terület A matematikai nevelés továbbfejlesztésére az alábbiak miatt van szükség: Gyorsan változik a tudás, gyorsan bővül az ismeretanyag, és a hangsúlyok a társadalmi, gazdasági elvárások következtében eltolódnak. Megváltoztak a tudásátadás helyszínei. Ma már sok ismerethez juthatunk az Internet, a számítógépes multimédia, a rádió-és a televízió-csatornák segítségével. Ezek jelenleg nagyobb motivációs erővel bírnak a gyerekek számára, mint az iskola. A tudás közvetlen gazdasági értékké vált. Egyre fontosabb szempont, hogy a megszerzett tudás a gyakorlatban is alkalmazható legyen. A nemzetközi mérések céljai megváltoztak, ma már azt vizsgálják, hogy az elsajátított tudást hogyan tudják a gyerekek alkalmazni. A készségek, képességek közül a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését kell elősegíteni. A szöveges feladatok megoldásakor ösztönözzük a tanulókat a szöveg megértésére, annak megfogalmazására, hogy mit kell kiszámolniuk. A feladatok lépésről lépésre, logikus következtetéssel történő megoldására törekedjenek. Logikafejlesztő feladatok, sudoku, rejtvény, sakk stb. beépítése a tanítási folyamatba. Idegen nyelvi kompetenciaterület Egy sikeres Győri városi pályázat kapcsán nyelvi hetet rendezünk október között a különböző tanított nyelvek kultúrájából: német-nap, angol teadélután, országismereti verseny, szlovák kultúra, orosz teázás, olasz hangulat. A témahetet december 13-val egy bécsi adventi kirándulás zárja. A program megvalósításáért a nyelvi munkaközösség a felelős. Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti, amelyek figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését, és ismereteit: témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek, és lehetővé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsa el az idegen nyelvet. Legjellemzőbb módszerek és munkaformák az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében: felfedezés, megbeszélés, vita, játék, pár-és csoportmunka, projektmunka. 8

10 IKT (Informatika és Médiahasználat) kompetenciaterület Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az információszerzés képessége. Ehhez el kell sajátítani a megfelelő információszerzési, feldolgozási, adattárolási, szervezési és-átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. E gyorsan változó, fejlődő területen nagyfokú az ismeretek avulása, ezért különösen fontos az informatikai ismeretek folyamatos megújítása. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált, az esélyegyenlőtlenségek jelentősen csökkenthetők az informatikai eszközök használatával. Megváltozik a pedagógus szerepe, az ismeretátadó és számon kérő pedagógusból az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, a megtalált információt értékelni tudó tanuló nevelőjévé válik. Változik az iskola, mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan a számítástechnika teremben is, lehetővé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon kívül is. A többi műveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informatikával támogatott projektmunkáknak is. 9

11 Helyzetelemzés Személyi és tárgyi feltételek 1.Személyi feltételek Tanulók: Általános iskolai egységekbe felvehető tanulók: 700 fő Az intézményegységekbe főként a beiskolázási körzetből járnak a diákok. Felnőtt dolgozók: Az iskolai intézményegységben dolgozó pedagógusok létszáma jelenleg: 48 fő. A szakos ellátottság 100 %-os. 4 fő segíti a kollégák munkáját: rendszergazda és iskolatitkár, valamint 2 fő pedagógiai asszisztens. A szakmai felkészültség fenntartását, a naprakész pedagógiai-módszertani ismereteket továbbképzésen szerzik meg a kollégák. 2.Tárgyi feltételek: Minden telephelyen az osztálytermi oktatás rendszere szerint folyik a munka. A telephelyek tárgyi feltételei megfelelnek a hatékony oktató-nevelő munka követelményeinek, azok a kor színvonalának megfelelően folyamatosan fejlesztésre kerülnek tankerületi támogatással, pályázatokkal, szülők, szponzorok segítségével nyarán a Győzelem úti iskolánk négy tanteremmel bővült, emeletráépítéssel. Így férőhelyeink száma nőtt ban 2 mobiltanteremmel bővült az iskola. A Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola bemutatása A boldogságot nem lehet ajándékba kapni; egyetlen titka: adni, mindig csak adni jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet, és sok-sok önzetlen tiszta szeretetet. (Goethe) Iskolánk, a Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola Győr közkedvelt kertvárosában található. Ménfőcsanak dinamikusan fejlődő városrész, lakóinak száma több mint fő, folyamatosan költöznek kisgyermekes családok, amelynek örömteli következménye, hogy tanulóink száma is folyamatosan emelkedik: jelenleg 636 fő, 28 tanulócsoportban. A Ménfőcsanaki Petőfi-iskola nagy múltú intézmény, már 1802-ben működött itt iskola, nemcsak nagy múlttal, hanem rengeteg híres tanítvánnyal, iskolateremtő pedagógussal is rendelkezik. Csodálatos természeti és műemléki környezetben található, ahol a testi, szellemi és lelki fejlődéshez ideális körülményeket biztosítunk. Fő feladatunknak tartjuk a klasszikus tudásanyag átadását, a biztos alapképességek magas szintű elsajátíttatását, ugyanakkor oly korszerű tudás közvetítését, amely által eredményes középiskolai felvételit tehetnek. Ez záloga a későbbiekben a sikeres, egyéni boldogulásnak. Az iskola fő erénye az igényes, magasan kvalifikált, sokrétű tantestület. Az első osztályban szótagoló módszerrel tanulnak diákjaink. Az Oktatáskutató-és Fejlesztő Intézet taneszközeit használjuk. Fejlesztő pedagógusaink fokozott segítséget nyújtanak a lassabban haladóknak olvasásból és nyelvtanból 1-3. osztályig. Erre a csoportbontás ad lehetőséget. (Meixner-módszer) Gyógypedagógusunk pedig délutánonként egyéni, illetve kiscsoportos foglalkozásokon nyújt segítséget az egyéb tanulási nehézségekkel küzdőknek. Intézményünk több évtizede sportirányultságú, így hagyományaink, illetve helyi adottságaink: tágas sportpályák, tornaszobáink, műfüves pálya és a helyi sportszervezetekkel való 10

12 együttműködés ideális lehetőséget biztosít a ma már kötelező mindennapos testnevelés bevezetéséhez. Alsó tagozaton gyógytestnevelésre járhatnak és úszás oktatásban részesülnek tankerületi szervezésben. Évente sítábort szervezünk. Nagy hangsúlyt fektetünk az idegen nyelvek oktatására: az angol és német nyelv tanítását első osztálytól kezdjük, majd 4. osztályban heti 3 órában tanítjuk a választott idegen nyelvet. Második idegen nyelvből az angol és német tanulására biztosítunk lehetőséget délutáni szakköri foglalkozásokon. Számítástechnikát is első osztálytól tanulnak a gyerekek, két jól felszerelt, korszerű számítástechnikai teremben. Tárgyi feltételeink az átlagnál jobbak, interaktív táblával 9 tanteremben rendelkezünk. A Ménfőcsanak - Gyirmóti Művelődési Központ Ménfőcsanaki Művelődési Ház közelsége számtalan lehetőséget biztosít a délutáni művelődésre: rendhagyó órák, kiállítások, hangversenyek. Iskolakönyvtári feladatokat a dr. Kovács Pál Megyei Könyvtárral kötött együttműködési megállapodás keretében látjuk el. Szakköreink, tanfolyamaink: ingyenes középiskolai előkészítők, zeneoktatás, néptáncoktatás, színjátszó, diákújság-író, dráma, KRESZszakkör. A helyi egyházakkal nagyon jó kapcsolatban vagyunk, a tanév folyamán több közös programot szervezünk, a felekezeti hittanoktatás helyben, az iskola épületében folyik. A szülői igényeknek megfelelően tanulóink számára reggeli ügyeletet, napközit és tanulószobás foglalkozást biztosítunk. Az országos kompetenciamérési eredményeink az elmúlt tanévben a 20 győri iskola között mind matematikából, mind szövegértésből a legjobbak voltak. Minden feltétel adott, hogy leendő első osztályosaink egy sikeres, korszerű tudást adó, haladó szellemiségű iskolában tanulhassanak. Pedagógusaink jól felkészültek, elhivatottak. Az intézményi fluktuáció minimális, amely magas színvonalú munkát biztosít. Szakmai munkánkat nyelvi fejlesztő és gyógypedagógus segíti. Nyílt napokra várjuk a szülőket: téli és tavaszi időszakban, a többi évfolyamon pedig április hónapban. Jelentős az évenként megrendezésre kerülő Petőfi-hét, melyen tanulmányi versenyeket szervezünk több tantárgyból. Minden évben Petőfi-díjat kap több tanuló és pedagógus. Ezt anyagilag az Ifjúságért Alapítvány támogatja, melyet a szülők adományai, s más patronálók anyagi támogatásai tartanak fenn. Diákönkormányzatunk 1990 óta jelentős szerepet tölt be az iskola életében, vezetői szervezik a kulturális és szabadidős programokat. Negyedévenként jelenik meg a CSENGETÉS című iskolaújság. Ennek hasábjain hírt adunk iskolánk jelentősebb eseményeiről, elért eredményeiről, terveinkről. Kiadványunk lehetőséget kínál tanítványaink alkotásainak közlésére is. Családias légkörű iskolánkat a helybeli diákok mellett szívesen választják Győr környéki települések diákjai is. 11

13 1. NEVELÉSI PROGRAM 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai - Iskolánk nevelő oktató munkáját a nemzeti értékek, a haza iránti szeretet, a közösség és az egyén kapcsolatának egészséges alakítása, egészséges, a mai világban helyét megálló személyiség fejlesztése iránti igényértékei hatják át, mert: - a haza iránt elkötelezett fiatalok a demokrácia értékrendjére építve, olyan magatartás alapjait rakjuk le, illetve olyan magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak és ily módon felelős állampolgárokat tudjunk nevelni. - másrészt, mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk. Nevelő oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztéséhez, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Európai, humanista értékrendre építettük nevelési oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Nagy figyelmet fordítottunk a program összeállítása során az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: - az egyén és az állam felelősségét - a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, - a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében. Kiemelt jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat. Oktató nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés és kompetenciafejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: - A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. - Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. - Az emberi szuverenitás magában foglalja a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Ehhez fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez mind a társadalmi beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának egyik alapvető feltétele. 12

14 - A világban való eligazodás alapfeltétele idegen nyelvek ismerete, iskolánknak ezen a területen is meg kell felelnie. - Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal. - A reális önismeret és életszemlélet kialakításával a megfelelő továbbtanulási irány illetve pályaválasztás segítése. - A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja. - Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötödés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. - Az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan közvetítjük, a teljes nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését, és lehetővé tesszük, hogy a gyermek, tanuló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt. Alapértékeink: a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés. Céljaink: Iskolánk filozófiájának mottója (a tanuló, akit útra bocsátunk): Ismeri jogait, gyakorolja azokat rendben és igazsággal. Képes kiválasztani azokat, akikre jogait rábízza. Képes ellenőrizni azok szorgalmát, tisztességét és ítélőképességét. (Thomas Jefferson) - Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. - Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). - Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 13

15 - Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. - A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. - Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. - A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. - A szülőföld és Történelmi Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. - A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. - A határon túli magyarsággal való kapcsolattartás, a Határtalanul Pályázat keretein belül. - Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. - Az informatika alapelemei épüljenek be a tudásszerzés és alkalmazás rendszerébe. - Szélesebb ismeretanyaghoz kell juttatni a gyerekeket a globális kérdések, a környezetkultúra megismerése és a környezet tevékeny védelme érdekében. - A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. - A szülőföld és a történelmi Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Határon túli magyarokkal kapcsolattartás. 14

16 1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai, a pedagógusok, osztályfőnökök feladatai a tanév elején Feladataink: alapvetően a nemzeti műveltség átadásában és az egyetemes kultúra közvetítésében, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. Feladatunk továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése. Eszközök: alatt minden olyan tényezőt értünk, ami valamely módon hat, formál, alakít a célszerűen megválasztott módszer alkalmazásában. Ilyen értelemben eszköz lehet a közösség, a szervezet, intézmény, rendezvény, tevékenység, sőt a tárgyi elemek is. A céloknak leginkább megfelelő eszköz a differenciált tanítási-tanulási folyamat, tevékenység biztosítása. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat vesszük figyelembe: - olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; - a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; - a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; - az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; - váljék a tanítás egyik fő elvévé és teendőjévé a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; - a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; - sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; 15

17 - a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; - különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. Eljárások: a nevelési módszer konkrét alkalmazását értjük alatta az intézményi körülmények között, azaz a nevelési céljaink elérése érdekében alkalmazott tevékenységek összessége. Célja, hogy a gyermekeket pozitív tevékenységre késztessük, a negatív hatásokat pedig kiküszöböljük. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek: - hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. - az inkluzív nevelés - attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak - tanórai differenciálás - kooperatív tanulás - a drámapedagógia eszközei - tevékenységközpontú pedagógiák eszközei - projektmunka (egyéni és csoportos) - prezentációs technikák - tanulói értékelési formák gazdagítása A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: - tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés - munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat - individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: - páros munka - csoportmunka - játék - szerepjáték (drámapedagógia) - vita 16

18 - kutató-felfedező módszer - kooperatív módszerek - projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei: - differenciálás - szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia - divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. - motiváló módszerek alkalmazása pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia Célok, feladatok, a fejlesztés kiemelt területei az alsó tagozatban (1-4. évfolyam) - Óvja és fejlessze tovább az iskolába belépő kisgyermekben a megismerés, a megértés, és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. - Vezesse át a gyermeke az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. - Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. - Adjon teret az iskola a gyermeknek a játék és mozgás iránti vágyának. - Segítse az iskola a gyermek természetes fejlődését, érését. - Alakítson ki szilárd alapkészségeket. - Motivált tevékenységben (kíváncsiság, érdeklődés) fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét. - Mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását. - Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat és probléma megoldáshoz, ezzel biztosítva az egyéni tanulási utak kialakítását. - Alapozza meg a tanulási szokásokat. - Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. - Működjön közre a tanulási nehézségek elhárításában, a leküzdés folyamatában. - Törődjön a szociokulturális hátrányokkal érkező tanulók sorsával. - Vegye figyelembe az eltérő ütemű érés tanulási folyamatra gyakorolt hatásait, nyújtson segítséget a kompenzációhoz. - Tudatosítsa a gyermekben a szűkebb-tágabb környezet értékeit. - Erősítse a humán magatartásmintákat, jó szokásokat. - Szolgálja a gyermek jellemének formálását, segítse a személyiség érését. 17

19 - Álljon a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése. - Kompetenciafejlesztés A fejlesztés kiemelt területei A test és a lélek harmonikus fejlesztése: - Mozgásigény kielégítése, mozgáskultúra megalapozása; - Mozgáskoordináció, ritmusérzék, hallás fejlesztése; - Egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, jó szokások megalapozása; - Érzelmi élet gazdagítása; - Önismeret, reális önértékelés fejlesztése; - Társas kapcsolatos igényének erősítése. A szocializáció folyamatainak elősegítése: - A személyiség erkölcsi arculatának értelmi, érzelmi alapozása; - Helyes magatartásformák megismertetése, gyakoroltatása; - Elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása; - Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: - A biztonságos, szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatása; - A mentális képességek célirányos fejlesztése; - Az önálló tanulás és az önművelés megalapozása. A tanulási stratégiák megválasztása; a taneszközök használata: - Az életkori jellemzők figyelembe vétele; - Az ismeretek tapasztalati megalapozása; - A felfedezés lehetősége; - A kreativitás fejlesztése; - A differenciált fejlesztés; - A művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya; - A tanulók egészséges terhelése, fejlődésük folyamatos követése; - Személyre szóló fejlesztő értékelés Célok, feladatok, a fejlesztés kiemelt területei a felső tagozat (5-8. évfolyam) Az 5-8. évfolyamokon folyó nevelő-oktató munkánk célja, illetve feladata, hogy: - Folytassa az alsó tagozat nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; - A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes egész rendszert képező szakasz két pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik; 18

20 - Nevelje együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekeket; - Készítse fel a tanulókat a tehetségüknek, képességeiknek, érdeklődésüknek leginkább megfelelő továbbtanulásra; - Kompetenciafejlesztés - Fejlessze tovább az előző szakaszban a tanulókban már megalapozott környezeti kultúra iránti igényét; - Készítsen fel a jogok és kötelességek egymással összhangban lévő, törvényes gyakorlására - Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; - Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, szociális érzékenységét, szolidaritásérzését; - Teremtsen olyan pedagógiai szituációkat, ahol a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságát, szavahihetőségét, becsületességét, mint személyiségének, jellemének értékeit; - Tudatosítsa a demokratikus normarendszer alapvető elemeit; - Fejlessze a tanulókban a nemzeti identitástudatot, képviselje az egymás mellett élő kultúrák iránti igényt; - Mutasson példát a hagyományőrzésre, ápolásra; - Erősítse az Európához tartozás tudatát, késztessen más népek kultúrájának, nyelvének megismerésére; - Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak megbeszélésére, fejlessze a problémák iránti érzékenységet Pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. Diákok erkölcsi-állampolgári nevelkedésének, személyiségfejlődésének segítése, továbbá: 1. Tanításra való alapos felkészülés, a tanítás megtervezése. 2. Oktatási folyamat, tanórák vezetése. 3. Tanítás módszereinek kiválasztása, alkalmazása. 4. Motiválás, az érdeklődés felkeltése és fenntartása. 5. Tanulásszervezés, tér- és idő hatékony menedzselése. 19

21 6. Iskolai környezet alakítása. 7. Pozitív osztálytermi légkör kialakítása. 8. Fegyelmezés, konfliktushelyzetek megoldása. 9. Tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése, osztályozása. 10. A tanítás diákokhoz való adaptálása, az egyéni különbségek figyelembevétele. 11. Házi feladatok kijelölése. 12. Dolgozatok feladatainak összeállítása, javítása. 13. Tanártovábbképzésen, konferenciákon való részvétel. 14. Szülőkkel való kapcsolat ápolása: szülői értekezlet, nyílt nap, fogadóóra tartása stb., iskolai rendezvények együttes szervezése. 15. Szülői munkaközösség munkájában való részvétel. 16. Kollegiális kapcsolatok ápolása, szakmai munkaközösségben végzett munka, nevelőtestületi rendezvényeken, esetmegbeszéléseken, műhelymunkákban, projektekben, team munkában, vizsgálatokban való aktivitás, pályázatírás. 17. Diákönkormányzat munkájának segítése. 18. Osztályfőnöki feladatok ellátása. 19. Iskolai ünnepségek szervezésében, lebonyolításában való részvétel. 20. Évnyitó, évzáró, ballagás szervezése. 21. Táboroztatás. 22. A tanulók egymás közötti kapcsolatainak formálása. 23. A diákok egyéni problémáinak megoldásában segítségnyújtás, egyéni ráhatás. 24. Tanulmányi versenyekre való felkészítése, versenyek szervezése. 25. Extracurriculáris tevékenységek szervezése: szakkör vezetése, osztály- és tanulmányi kirándulás, múzeum-, színház-, könyvtártámogatás szervezése. 26. Tanulás tanítása, tanulás-módszertani segítség adása. 27. Tankönyvek közti tájékozódás, tankönyvek kiválasztása. 28. Órai segédanyagok, taneszközök gyűjtése, készítése. 29. Internetes oktatást-nevelést segítő weblapok használata. 30. Pedagógiai program, helyi tanterv készítésében való részvétel. 31. Projektnap szervezése, tervezése. 32. Pedagógiai-pszichológiai és szakjának megfelelő szakirodalom folyamatos nyomon követése. 33. Folyamatos képzés, önképzés. 34. Tanári munka értékelése, önreflexió. 35. Iskolai adminisztratív feladatok ellátása. 20

22 36. A tanügyi jogi dokumentumok, törvények, minisztériumi rendeletek változásainak figyelemmel kísérése. 37 Továbbtanulás segítése, pályaválasztási tanácsadás. 38. Gyermekvédelmi feladatok ellátása, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek felismerése, további segítség nyújtása, illetve a megfelelő segítő megtalálása. 39. Tehetséggondozás, tehetségdiagnosztika. 40. Egészségvédelem, egészségfejlesztés. 41. Nevelést segítő intézményekkel, köztük Pedagógiai Szakszolgálattal és Nevelési Tanácsadóval Az osztályfőnöki munka általános jellemzői Az osztályfőnöki munkával az iskola pedagógusát az intézményvezető bízza meg meghatározott időre. Megbízás időtartama különböző lehet, alkalmazkodik az osztályfőnök tanított szaktárgyához, egyéb objektív illetve szubjektív körülményeihez. A megbízás időtartamát osztályfőnöksége kezdetén tudatni kell a szülőkkel és a tanulókkal. Az osztályfőnök elsődleges feladatai közé tartozik az osztály közösségi életének irányítása, valamint a tanulók személyiségének fejlesztése. Az osztályfőnök személyes felelőssége egy olyan - az iskolai elvárásokhoz igazodó - értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely szerint az osztályába járó tanulók egészséges lelki és testi fejlődése megvalósulhat. Megtervezi, és tudatosan alakítja a közösségfejlesztő programokat. Tanórákon kívüli együttléteket is szervezve, évek során fokozatosan egyre több lehetőséget teremt a diákok önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kifejlődésére. Ezeken a programokon, valamint az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, az osztályfőnök-helyettes, vagy az igazgatóság által kijelölt tanár segítségével. Megismerve a tanulók családi és szociális hátterét folyamatosan arra törekszik, hogy a szülőkkel együttműködve, az osztályban tanító tanárokkal összhangban végezze nevelő munkáját. Ennek érdekében, a gyermekekkel egyénileg, differenciáltan is foglalkozik, szükség esetén felveszi a kapcsolatot a védőnővel. A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókat segítve együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, gondoskodik számukra szociális, illetve tanulmányi támogatásról. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét és rendkívüli teljesítményeit. Kiemelten értékeli azokat a tanulókat, akik az iskolai kötelezettségek mellett az önkéntes munkákban is részt vállalnak. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli rendszeres tevékenységeiről, és azokban elért 21

23 eredményeiről is, mint például zenetanulás, sport. A szaktanárokkal együttműködve orientálja a tanulók szakköri választásait, a tehetséggondozást és a továbbtanulás irányait. Az osztályfőnöki órákat az iskolában elfogadott tanterv szerint használja fel a pedagógiai és a nevelési kérdések megvitatására. Előfordulhat, hogy egy-egy osztályfőnöki órát összevontan, iskolán kívüli program keretében tart meg, amelyeken több szinten is érvényesítheti nevelési elveit. Az osztályfőnök feladata a tanév elején: - felveszi az osztálynaplót és az ellenőrzőket, gondoskodik azok kitöltéséről, (órarend, a tanárok névsora, később: a tanárok fogadó órákkal) - ismerteti a tanév rendjét, - ismerteti a szakkörök, énekkar, sportkörök, könyvtár, számítógépterem működési rendjét, iskolaorvos rendelési idejét, - tudatosítja a házirendet, és kifüggeszti azt a tanterem falára, - meghatározza a szünetekben, a lehetséges tartózkodás helyét, - adatokat szolgáltat az iskolatitkár számára az osztály tanulóinak telefonszámos, lakcímes, névsorához, (lehet diákigazolvány számmal és címmel együtt) - ellenőrzi az osztályterem berendezését, a hiányok pótlására benyújtja igényét gondnokságon, - megbeszéli a tanulókkal az osztályterem dekorációját, (a házirend alapján) - kijelöli a felelősöket, illetve beindítja a hetesi rendszert, - biztosítja a DÖK képviselők megválasztását. A tanév folyamán: - részt vesz az osztályfőnökök értekezletén, tanévenként két alkalommal, - (szükség esetén rendkívüli értekezlet is előfordulhat) - szeptemberben, és a félév után szülői értekezletet tart (szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható), - megszervezi az osztálykirándulást (a kezdő évfolyamok kivételével) - az igazgatóság által kitűzött időpontban nevelési értekezletet tart, - rendszeresen vezeti a haladási naplót, - értesíti az osztályában tanító tanárokat a tanulók iskolai szervezésű programokon való részvételéről (fogászati vizsgálat, osztály orvosi vizsgálat, sportversenyek sítáborok stb.) - kéthavonként tájékoztatja a szülőket az osztályozónapló alapján a tanuló érdemjegyeiről, - rendszeresen igazolja a tanulók mulasztásait, késéseit, a házirendben foglaltak alapján, - írásban tájékoztatja a szülőket a tanulók igazolatlan hiányzásáról és késéseiről, 22

24 - írásban tájékoztatja a szülőket a dicséretekről, illetve a fegyelmezési eljárásokról, (utóbbiakat a haladási napló jegyzet rovatában is rögzíteni kell, a tanuló nevének és az intézkedés dátumának feltüntetésével) - előzetesen tájékoztatja a szülőket írásban az esetleges bukás lehetőségéről, a házirendben leírt szabályok szerint, - A szülők értesítését - szükség esetén - az ellenőrző hiányában, ajánlott levélben kell megtenni. Belépő 1. osztályok esetében az osztályfőnök - a tanévnyitó utáni beszedi az anyakönyvi kivonatok fénymásolatát, kitölti a törzslapokat - bemutatja az iskolát, annak helyiségeit, (tornaterem, ebédlő, mosdó.) - tájékoztatja a szülőket az iskolában dolgozó iskolaorvos, védőnő, pszichológus, logopédus, gyógy testnevelő segítő munkájáról, - felhívja a tanulók figyelmét az t5ájékoztató füzet szerepére és annak vezetésére, - az igazgatóság által megadott határidőre kitölti a tanulók hivatalos nyilvántartási íveit, az anyakönyvet, a születési anyakönyvi kivonat fénymásolata és a tanulói adatlapok alapján, - felméri a szociális, vagy egyéb okokból segítségre szoruló tanulókat, és gondoskodik számukra a lehetséges támogatásokról, szükség esetén érdekükben együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel. 8. osztályosok esetében: - pályaválasztási szülői értekezlet megtartása - nyílt napokon való részvétel koordinációja - jelentkezési lapok kitöltése - a ballagás megszervezése Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Kiemelt figyelmet igényel a tanuló, ha - Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, - Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, - Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, - Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, 23

25 1.3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célja, hogy diákjaink: - haza felelős polgárai legyenek,- kifejlődjön a hazafiság - reális önismerettel rendelkezzenek,- szilárd erkölcsi ítélőképesség - megtalálják helyüket a családban, társadalomban, munka világában - törekedjenek tartalmas és tartós kapcsolatokra - legyenek képesek felelős döntések meghozatalára - legyenek képesek önálló tájékozódásra, cselekvésre - ismerjék, értsék a természeti, a társadalmi, kulturális jelenségeket - tartsák értéknek a kultúra, és az élővilág változatosságának megőrzését. Személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek Nevelési módszereink két nagy csoportba oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása Közvetlen módszerek - Követelés - Gyakoroltatás. - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. -Műalkotások bemutatása. -A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. 24

26 Életkori sajátosságok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célok és feladatok csak a tanulók életkor-pszichológiai leírásának ismeretéből származhatnak. Intézményünkben nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden diák életkorának, fejlettségének megfelelő nevelést-oktatást kapjon. A tanuló személyiségének megismerése: Pedagógiai folyamatunk, tervszerű és szakszerű nevelőmunkánk csak akkor lehet eredményes, ha ismerjük a tanulót, és megfelelő kapcsolatot tudunk vele és környezetével kialakítani. Csak ezek alapján tudjuk azokat a környezeti tényezőket és tanítási módszereket kialakítani, amelyek befolyásolhatják a céljainknak megfelelő személyiség-fejlesztést. Alkalmak: osztályfőnöki és szaktárgyi órák, kirándulás, osztályrendezvény, iskolai rendezvény, ünnepség, sportrendezvények, egyéb tanórán kívüli programok: tábor, színházlátogatás Módszerek: megfigyelés, vizsgálat, beszélgetés/interjú (szülő, volt iskola, barátok, osztálytársak) konzultáció (tanító kollégák, orvos stb.). Következmény: egyéni fejlesztő program kidolgozása: fejleszt: osztályfőnök, szaktanár, iskolaorvos, ifjúságvédelmi felelős. Fejlesztési terület: komplex személyiség A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatok A tanulók értelmi nevelése Az iskola fontos feladata az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák, képességek kialakítása, fejlesztése. Ez kiegészül tágabb értelemben az egész személyiség fejlesztésével. Elengedhetetlen a különböző szaktárgyi témák iránt érdeklődés felkeltése, a tanulás tanítása. A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi fejlődésének biztosítása. A nevelés részeként szükséges az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. Az értelmi nevelés színterei kitágultak, ezért fontos a könyvtári ismeretszerzés technikáját 25

27 elsajátíttatnunk tanulóinkkal. A nevelés során figyelembe kell vennünk a megismerés életkori és egyéni jellemzőit. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítástanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Az iskola elősegíti emberi együttélés szabályainak megismertetését. Feladata a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció kialakítása a közösségi nevelés szerves részét képezi. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Az iskola az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására törek-szik. A cél annak elérése, hogy a tanulók tolerálják a másságot, tartsák tiszteletben mások érzéseit, legyen megfelelő önuralmuk. Fejleszteni szükséges a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó, segítőkész magatartást. A tanulók akarati nevelése A nevelési folyamatban fontos feladat az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése, a kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása. Tudatosuljon a tanulókban, hogy eredményt csak kitartó munkával lehet elérni. Reális énképen alapuló önértékelésre, önkontrollra van szükség. Nevelésünk célja a tanulókban az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése. Olyan légkört kell teremtenünk, mely munkafegyelmet követel, de biztosítja a derűt, a jókedvet. A megvalósítás módja: a szabad véleménynyilvánítás, az emberi személyiség tisztelete, a szorongástól mentes megnyilatkozás. A tanulók nemzeti öntudatra nevelése Nevelésünk fontos területe a haza, a lakóhely múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti kultúra és a hagyományok megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése alapvető fontosságú. Ettől elválaszthatatlan a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, 26

28 népcsoportok hagyományainak megbecsülése. A nemzeti nevelés szerves része a hazaszeretet érzésének kialakítása. A tanulók aktív állampolgári létre, demokráciára nevelése Az aktív állampolgárrá nevelés alapja az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. A nevelés folyamatában fontos az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és a problémák iránt. Ki kell alakítani a tanulók igényét a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése, gazdasági és pénzügyi nevelés. Fontos az emberek által a munka világában végzett tevékenység tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek folyamatos gyakoroltatása szükséges. Az iskolai nevelés alapvető feladata, hogy a tanulók gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességeit fejlessze annak érdekében, hogy a tanulók tudatos fogyasztóvá váljanak. Tudják mérlegelni döntéseik következményeit. A tanulók testi-lelki egészségre nevelése Az ifjúság testi és lelki egészségének kialakítása folyamatában fontos a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása az iskola célja. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát kell tudatosítani, az egészséges életmód iránti igényt szükséges kialakítani. A tanulókat fel kell készíteni arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki. Fejleszteni szükséges a beteg, sérült, és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Az erkölcsi nevelés A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Felkészíti az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra a tanulókat, segít választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. A családi életre nevelés 27

29 A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelési-oktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció 28

30 Az iskolánkban a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kapnak a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítunk, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével A személyiségfejlesztés kiemelt feladatai Kompetenciafejlesztés és motívumok kialakítása A nevelés, a pedagógia alapfunkciója a személyiségfejlődés segítése. Ezért az egységes középiskola nagy szerepet szán a tanult motívumok kialakításának, mert a motívumok segítik az embert döntései meghozatalában. Kompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltség tartalmának átalakulása tette szükségessé a kompetenciák fogalmának bevezetését. Azokat a képességeket, készségeket kell az iskolának kialakítania, fejlesztenie, amelyek a tudás alapú társadalomban való boldoguláshoz szükségesek. Felértékelődik az egyén tanulási képességének kialakítása, fejlesztése, mert ez szükséges a változó világhoz való alkalmazkodás során. Tanulási motívumok fejlesztése. Melyek azok a tanulási motívumok, amelyek képesek kiváltani a tanulókból szándékolatlan, illetve szándékos tanulást? A megismerési vágy felkeltése, a megismerési vágy alapját jelentő öröklött természetes kíváncsiság táplálása a feladatunk. Ez készteti a gyermeket a tanulásra; arra, hogy figyeljen, részt vegyen a közös munkában. Ez csak úgy működhet, ha az iskola változatos, gazdag fejlesztő programot kínál, hogy minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez 29

31 az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is. Az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a feladat. A felfedezési vágy felkeltésére alkalmas a felfedeztető tanulás, a problémamegoldó tevékenység intenzív, élményt nyújtó folyamata. Ez a folyamat a kisebb gyerekeknél alkalmas arra, hogy választ kapjanak az örökös miértekre; a serdülőkorban pedig az önálló újraértelmezésre. A játékszeretet fejlesztését egyrészt az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása/megtanítása biztosítja, másrészt a játék, a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztára támogatja az egyes témák feldolgozását (pl. irodalmi művek dramatizálása, különböző szerepjátékok stb.). Az alkotás a játékkal szemben nem szimulatív, hanem tényleges tevékenység. Célszerű úgy alakítani a tanítástanulás, a nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű feladatok. A nevelés, az oktatás, az iskola alapfunkciójából eredően teljesítményorientált tevékenység. Ezért a tanulókban ki kell alakítani a szélsőségmentes, optimális teljesítményvágyat. Ezt előmozdítja, ha az iskola következetesen, reálisan értékeli a tanulói teljesítményt, és ha a tanulók önértékelésében is segíti elkerülni a beskatulyázás veszélyét. A tanulás értelmének megmutatása komoly feladat. Tapasztalnia kell(ene) a tanulónak, hogy a tanulásnak, a tudás megszerzésének, a készségek, képességek kialakításának, fejlesztésének gyakorlati értéke van; a továbbtanulási szándék, az önfejlesztés igényének kialakítása is tanulási motívumként működhet. Ehhez szükséges, hogy legalábbis hosszabb távon, az iskoláztatásának ideje alatt a tanuló meg is tapasztalhassa a tudás, a kialakult készségek, képességek gyakorlati hasznát, érzékelje saját változását, fejlődését. Értelmi képességek fejlesztése A megismerés teljes folyamata az információk célirányos megszerzésével indul; de több, a megismerést lehetővé tevő különböző képesség vehető számba. Ilyen a megfigyelés; az átkódolás; az értelmezés; az indoklás, a bizonyítás; az értékelés. A megfigyelésnek az alsó tagozatban komoly hagyományai vannak, később megkezdődhet a megfigyelésekről jegyzőkönyvek írása, az ellenőrző és a kísérleti megfigyelések bevezetése stb. A kódolás egyik formája az (írásbeli) instrukciók cselekvéssé fordítása, dekódolása. Az értelmezési képesség fejlesztésére például a természettudományos tárgyak nagyon sok lehetőséget kínálnak (egyszerű természeti rendszerek viselkedésének, működésének vizsgálata stb.). A megismerés során a kísérletezés, az elemzés, az érvelés képességének elsajátíttatásában is van felelőssége az iskolának. A kognitív kommunikáció alapvető funkciója a kivitelező tevékenység és a megismerés, a gondolkodás, a tanulás szolgálata. Az ábraolvasás és az ábrázolás képességének fejlesztése valamennyi tantárgy feladata sokféle szemléltető ábra, modell használatával, vázlatok 30

32 készítésével. A tapasztalati és értelmező nyelvtudás fejlesztésének legfontosabb eszköze az olvasás és a szövegtanulás, amely függ a nyelv-tantanulástól és nagymértékben attól, hogy a tanulók mennyit és mit olvasnak. Az írás és olvasás képessége esetében nem lehet csak az elsajátításra helyezni a hangsúlyt, legalább ilyen fontos ezek folyamatos fejlesztése: értő olvasás, szövegfeldolgozás, fogalmazási képesség fejlesztése. A gondolkodás bonyolult képességrendszer. A legfontosabbnak ítélhető gondolkodási képességek a viszonyítás, az általánosítás és osztályozás, valamint a problémamegoldás. Minden tantárgynak és tanórán kívüli tevékenységnek van feladata, felelőssége abban, hogy az adott tartalmakkal gyakorolják a tanulók a több szempontú viszonyítást, a szelektálást, a keresést, a szortírozást. A problémamegoldó, kritikus gondolkodást, a kreativitást a felfedező tanulás, a felfedeztető oktatás fejleszti. A tanulási képesség fejlesztése a kognitív képességek fejlesztésével, a tanulási módok optimalizálásával valósulhat meg. A kognitív képességek alakítása mellett az iskola feladata, hogy rendszeresen használtassa az alapvető tanulási módokat: tapasztalati és értelmező tanulást, önálló és szociális tanulást. Ez a pedagógiai gyakorlatban a cselekedtető tanulás-tanítás, a szemléletes/szemléltető tanulás-tanítás, az értelmező tanítás-tanulás módszerének gyakori (de nem kizárólagos) alkalmazását jelenti. Az önálló tanulás mellett helyet kell kapnia a szociális tanulásnak, amikor a tanulók egymástól tanulnak: egymást utánozzák, meghallgatják mások véleményét, együttműködnek, vitatkoznak, versengenek stb. A tanulók különböző kisközösségekben élnek, tagjai lehetnek például etnikai csoportnak, nemzetiségnek, egyúttal tagjai a magyar nemzetnek; személyes kapcsolataik át- meg átszövik egész életüket. Ahhoz, hogy kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat. A szociális értékrend fejlesztése (szociális motívumok) A segítő életmódra nevelés, a szociális fejlesztés során feltétlen szólni kell a döntéseket befolyásoló szociális értékrendről. A személyiségfejlődés alapvető jellemzője az egyéni értékrend, mint motívumrendszer, amely meghatározó szerepet játszik a személyiség működésének és viselkedésének szabályozásában. A személyiségfejlődés legfontosabb tétele a pozitív egyéni értékrend kialakulása, pozitív irányú változása, megszilárdulása. A pozitív szociális értékrend alapja a proszocialitás (a másik fél érdekeit figyelembe vevő, az önérdek és a másik fél érdekeinek kölcsönös, arányos érvényesülését szolgáló, szükség szerint a másik felet segítő magatartás), 31

33 magja a másik ember, a másik csoport, a másik társadalom, az emberi faj létérdekeit figyelembe vevő, szükség szerint szolgáló, segítő magatartás, cselekvés. Szociális képességek fejlesztése Szociális kommunikációs képesség azaz a kommunikáló felek aktivitásának (érzelmi állapotának, magatartásának, viselkedésének) aktuális befolyásolási képessége. A szociális kommunikáció lehet közvetlen vagy kétirányú. Ennek során a közlő és a közölt információt vevő fél aktuálisan észleli egymást, azaz a kommunikáció interaktív. Ez lehet beszélgetés, vita, színházi előadás, stb. A közvetett vagy egyirányú kommunikáció során a közlő és a közölt információt vevő fél aktuálisan nem észleli egymást, azaz a kommunikáció nem interaktív: regény olvasása, festmény megtekintése, rögzített zenemű meghallgatása stb. (Nem tévesztendő össze az esztétikai befogadóképességgel, amely a személyes képességek fejlesztésének körébe tartozik.) Az iskola a tevékenységek és feladatok társas, csoportos helyzetbe hozásával segíti a szociális kommunikáció erősödését. Kötődés képessége az emberek szociális életminőségét, szociális viselkedését és a személyiség szociális fejlődését a kötődés, a kötődési háló (az adott ember összes kötődésének) gazdagsága, ereje és minősége, a kötődési képesség fejlettsége lényegesen befolyásolja. Az iskola feladata a tanítványok kötődési hálójának megismerése, s ezen ismeret birtokában segítség nyújtása azoknak a tanulóknak, akiknek kötődési hálója szegényes. Segítségnyújtás ahhoz, hogy e tanulók képesek legyenek új kapcsolatok kiépítésére, kapcsolatrendszerük gazdagítására. 1.4.Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Törvényi háttér évi CXC. törvény a nemzetközi köznevelésről 26. (2) 20/2012. (VIII. 31. ) EMMI rendelet 7. (1) bm 26/1997. ( IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásáról 5. (3) Az egészségnevelési program célja - A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit az életkorral járó biológiaipszichohygiénes tennivalókat; - az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait; - a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét; - az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram, a fittség megőrzése, - az egészségre káros szokások biológiai élettani pszichés összetevőit (pl: alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás); 32

34 - a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében; - a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit. - a betegség megelőzése és a sikeres és kiegyensúlyozott élet közötti összefüggéseket, Cél: Ezen tudás birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. Szomatikus nevelés - higiénés nevelés (személyi nevelés, környezethigiénére nevelés) - profilaxisra (betegség megelőzésére) nevelés - kondicionálás (testedzés, sport) - baleset megelőzésre nevelés Pszichohigiénés nevelés - önismeretre, önfejlesztésre nevelés - a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében; - környezeti hatások feldolgozására nevelés - emberi kapcsolatok harmóniájára nevelés - abúzusok, devianciák (káros szokás, szenvedély) megelőzésére nevelés - érzelmi nevelés Szociálhigiénés nevelés - kedvező társas miliő működtetése - kommunikációs nevelés - családi életre nevelés - az iskola, mint munkahely pszichoklímájának alakítása - szerepfeszültségek felismerése, feloldása - a stressz- és feszültségoldás metódusai - társadalmi izolációk megelőzése, közéletiségre nevelés - egészségpropaganda 33

35 A győri Petőfi Sándor Általános Iskola egészségfejlesztési programja - Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). - A napközis és tanulószobai foglalkozások programtervébe épüljön be a szabadlevegőn való tartózkodás, a mozgásos játékfoglalkozás. - Az egyéb foglalkozások idő keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). - Az éves munkatervben az évszak sajátosságainak megfelelően (pl. tél korcsolyázás) legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység. - Az intézmény kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel, más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolát támogató alapítvánnyal alakuljon ki együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. - A tanulmányi kirándulások egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. - A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat. - A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkatervben kerül kidolgozásra. Az egészségnevelési program átfogó céljai: - A tanulók egészségük iránti felelősségének erősítése. - A betegség megelőzés jelentőségének beépülése a tanulók gondolkodásába. - Az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátítása. - Egészséget támogató környezet megteremtése. - Cselekvésen alapuló egészségtudatos magatartás kialakítása. - Egészségkockázati tényezők befolyásolása, megelőzési és egészségfejlesztési programokkal. Feladataink: - Komplex egészségügyi szűrés feltételeinek megteremtése (fogászati szűrés, iskolaorvosi szűrések, szükség esetén pszichológiai vizsgálat ). - Nevelőtestület Gyermek- és ifjúságvédelem együttműködése. - A testi és lelki egészség még tudatosabb fejlesztése. 34

36 - Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly megtartása és/vagy visszaállítása érdekében programok szervezése. - Rendszeres testmozgást elősegítő szabadidős programok biztosítása. - Dohányzás, alkohol és drogfogyasztást megelőző programok szervezése. - A mentális egészség fontosságának középpontba állítása. - Életvezetési kompetenciák fejlesztése. - Biztonságos szexuális életre való felkészítést támogató programok szervezése. - A helyes táplálkozási szokások és a mozgás összefüggésének megismertetése Az egészséges életmódra nevelés megvalósítása szakórákon: 6. évfolyam Testi és lelki egészségünk (Természetismeret és egészségtan) Téma: - A kullancs okozta betegségek. A kullancs okozta betegségek tüneteinek felismerése, a megelőzés módjai. - Az emberi test és változásai. Az emberi szervezet életszakaszokban bekövetkező változásai. A változás mértékét befolyásoló külső, belső körülmények. - Önismeret, elfogadás. - A táplálkozás, mint életszükséglet. Tudatos, korszerű, egészséges táplálkozás. Mit, mennyit és mikor együnk. A tápcsatorna jellemzői éves korban. - Fogápolás. - Mozgás és higiéné. A mozgásszerv-rendszer fejlődése, problémák. Ajánlott mozgásformák. A fejlődő szervezet higiéniája. - Biztonság, kockázat. A veszélyhelyzetek, viselkedési módok. Veszélyforrások és azok megelőzése. Az elsősegélynyújtás tennivalói. - Veszélyes anyagok. Nikotin, alkohol, drog és a szervezet. Következmények. Szenvedélybetegség. Drog nélkül felnőni. A szerek hatása az emberi kapcsolatokra. - Emberi szexualitás. A serdülő szervezet változásai. Személyiségek, fiúk, lányok. A szaporító szervrendszer egészsége. - Családi élet. A családi közösség régen és ma. A gyermek helye a családban. Jól működő kapcsolatok feltételei. 35

37 8. évfolyam (Biológia és egészségtan) Téma: - Az emberi szervezet felépítése és működése, szerveződési szintek. - A bőr sérülései és védelme, bőrápolás. Kozmetikai és háztartási szerek tisztasága. - A rendszeres mozgás fontossága, a mozgásszegény életmód következményei. - A táplálkozás. A vitaminok, ásványi sók, szerves tápanyagok megismerése. Egészséges étrend kialakítása..- A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai. - A szív és érrendszeri betegségek megismerése és megelőzése. - Védekezés a kórokozók ellen. - Nemi úton terjedő betegségek. - Az ember egyedfejlődése A fejlődési szakaszok főbb egészségügyi problémái. - Idegi és hormonális szabályozás -A lelki egészség. Kockázatok és veszélyek felismerése, kivédése. - Adalékanyagok a táplálékokban. Szervezetet károsító adalékok, színezékek, állományjavítók, ízfokozók káros hatásai. -A kozmetikumokban található káros anyagok. Részletes tevékenység 1-4. évfolyamon: Feladatok: - Alapvető higiéniai követelmények kialakítása. - Öltözködés az évszaknak megfelelően. - Helyes fog- és testápolás. Felelős: - osztályfőnökök, napközis nevelők, környezetismeret tanítók. 1.évf. - Érzékszervek védelme. - Helyes táplálkozási szokások.(terítés, szalvéta, evőeszköz használata). - Az élelmiszer higiénia jelentőségének felismerése. 2. évf. - Egészséges táplálkozás (salátakészítés). - Baleset megelőzés. 36

38 - Segélykérés, mentők értesítése. 3. évf. - A betegségek okai, tünetei. - A fertőzőbetegségek megelőzése. - Az erős immunrendszer kialakítása. 4. évf. - Mindennapos testnevelés - Fejlesztő játékok beépítése a szabadidős tevékenységbe. (Kerékpártúra, természetjárás, akadályverseny) Részletes tevékenység 5-8. évfolyamon: 5. évfolyam - Ki vagyok én? Az "énkeresés" önmagunk megismerésének szükségessége. A pozitív énkép megalapozása. - Érték, egyediség, személyiség, önbecsülés. Az osztálytársak találják meg egymásban a pozitív tulajdonságokat, becsüljék meg egymás értékes jellemvonásait. - Az egészség értéke életünkben Egészséges életmód. Stresszoldás. Testi, lelki és szociális harmóniák védelme. Az érzelmi feszültségek és fizikai állapotunk, egészségünk közti összefüggés. - Hogyan élhetek egészségesen? Az egészséges életmódra vonatkozó hosszú távú döntések motiválása. Testi és lelki mentálhigiéné. Az egészséges fizikum megóvásának módjai. - Az egészségkárosító cselekedetek rontják életesélyeinket. - Az egészséges táplálkozásról. Egészséges étrend kialakítása. Hogyan táplálkozzunk? Mi a táplálkozás célja? Mit és mennyit együnk? Ismerkedés a legfontosabb tápanyagokkal, vitaminokkal, ételekkel. -A sport és a testmozgás. Mi a testkultúra? A testi és lelki egészség megóvása. Helyes napirend, tisztálkodás. A sport szerepe életünkben. A rendszeres testmozgás megóvja egészségünket. - Veszélyes anyagok. A drog fogalma, gyógyszerek, dohányzás hatásai. Rászokás veszélyei. Védőnő előadása a serdülőkori problémákról. -A serdülőkor testi, lelki problémái. - Tisztálkodási szokások. - Egymás iránti egészséges érdeklődés. - Társas kapcsolatok változásai. Tapintatos viselkedés. 37

39 6. évfolyam - Az emberi test felépítése és működése. - Életrend, életritmus. A napi- és életrend kialakításának szükségessége. - A rövid és hosszú távú döntések összetevői és hatásuk az egészségre. - Az életkorral járó testi változások. - Az egészséges és a beteg ember. Egészségünk megóvása alapvető érdekünk és feladatunk. Folyamatosan eddzük testünket és lelkünket! Egészséges életmód. Mi a teendő betegség esetén? - Hogyan tudok visszautasítani? A visszautasítás gyakorlása. Hogyan tudok visszautasítani, ellenállni egy csoporton belül? Csábítás, kísértés, önfegyelem. - Véleményalkotás. -A szabadidő helyes eltöltése. Helyes napirend kialakítása - tervezzük meg a szabadidőnket Menjünk minél többet a szabadba! - A kulturált szórakozás, olvasás, zenehallgatás. -A serdülő kor testi, lelki problémái. - Higiénés szokások. - Önismeret. - Tanulási nehézségek. A tanulási kötelezettségből adódó felelősség, a stressz egészségügyi, lelki problémái. -A választás felelőssége. - A különbözőképességekből adódó feszültségek kezelése, egymás segítése. 7. évfolyam - Az emberi kapcsolatok természetes velejárója a konfliktus. Ismerjék meg azokat a technikákat, amelyekkel kezelni tudják a konfliktusokat, csökkenteni a stresszes állapotot. A problémamegoldás. - Az egyén, a médiák, a drogok,a droghasználat következményei. -A szokások szerepe életünkben. A rossz szokástól kellőmotiváció, önnevelés, akaraterő segítségével megszabadulhatunk. - A médiák negatívan és pozitívan is befolyásolhatják a fiatalokat, a reklám hatásai. - Kritikus helyzetek és döntések, visszautasítási technikák. A próbálkozás, a kudarc, a célok felvállalása a döntés velejárója. Tudni kell újra kezdeni. A baráti és családi segítség. - Ellenállási és visszautasítási készség fejlesztése. - Menjünk a szabadba! Az egészséges életmód nélkülözhetetlen velejárója a jó levegő, a testmozgás. Kirándulás, túrázás, sportolás. 38

40 - Testünk működése. A serdüléssel járó változások. A személyi higiénia, a testi és lelki egészség megóvása. - "Divathóbortok", rossz szokások az öltözködésben, táplálkozásban. - Beszélgetés a dohányzás és az alkohol káros hatásairól. -A védőnő előadása a serdülésről. A serdülőkor testi, lelki problémái.. - Párkapcsolatok, önismeret. Szerelem. A barátság és a szerelem fogalma. -A nemi érés. A serdülés biológiai és pszichikai változásai. A hűség, bizalom, felelősségtudat a szerelemben. 8. évfolyam - Az én életösvényem. A jövővel kapcsolatos bizonytalanságok, kétségek természetes volta. Fogadják el saját felelősségüket életminőségük alakításában. - Teendőim a teljes életért. A célkitűzés az életvezetés fontos eleme! Önépítés kudarcokból, sikerekből. - Egészséges kockázatvállaló magatartás. - Veszélyek és a társadalom -A szenvedélybetegségek kialakulása hátterében álló egyéni és közösségi befolyásoló tényezők felismerése. A szervezett segítségnyújtás lehetőségeinek igénybevétele. - Vigyázok magamra, vigyáznak rám. Fedezzék fel a közösségi támogatásban rejlő erőket, a személyes példamutatás jelentőségét. - Hová fordulhatok, kik segíthetnek? A helyi közösség és a nemzeti keretekben nyújtott segítség különböző szervezeti formái. - Nemet mondani. Határozott ellenállás, alkotó gondolkodás. A visszautasítási készség fejlesztése, a kapcsolatok megőrzésének lehetősége. - Negatív nyomás, pozitív hatás. Passzivitás. Agresszivitás. -A védőnő előadása. Család szerepe az egyén és a társadalom életében. A korai szexuális élet veszélyei. Szexuális felelősség. - Az egészségre káros anyagok megismerése. Ízfokozók, adalékanyagok, állományjavítók,színező anyagok, tartósítószerek hatásai a szervezet működésére. 39

41 Környezeti nevelési elvek A környezeti nevelés fogalma Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; - felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. (KöNKomP, 2004) a A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiség formálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására. (IUCN, 1970) Győri Petőfi Sándor Általános Iskola környezet nevelési programja Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása. Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A természet szeretetére és megóvására nevelés. A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos ismeretek kialakítása, aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés. A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. 40

42 szelektív hulladékgyűjtés fontosságának megismertetése. A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése és jótékony hatásának felismerése a környezet védelemben. Kerékpáros közlekedést népszerűsítő program. Városunk, közvetlen környezetünk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése és állagának megóvása. Népi hagyományaink, népszokásaink megismertetése. A természet szeretetére nevelés, a gyerekek természettel való közvetlen élményekhez juttatása különböző szervezett foglalkozásokkal. A lakóhelyünk közelében található természeti értékek megismertetése. A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése, kipróbálása - kézműves foglalkozások. -A helyben termelt gyümölcs- és zöldségfogyasztás fontosságának megismertetése. -A távoli országokból érkező termékek környezet károsító hatásának megismertetése. - Iskola kert működtetése és fejlesztése. - Az alacsonyabb energiafogyasztás fontosságának szerepe a környezet- és a természet védelmében. -A csomagoló anyagok közötti különbségek és azok környezetre gyakorolt hatásának megismertetése. Többszöri felhasználás jelentősége. -A megújuló energiák fajtáinak és működésének megismertetése. a megújuló energiák szerepe az energiatermelésben. Cél: Olyan személyiségek nevelése, akik tisztában vannak a természeti és a környezeti értékek fenntarthatóságának fontosságával, továbbá azon tevékenységekkel, melyekkel képes hozzájárulni ezen értékek védelméhez és képesek életüket a fenntartható fejlődés mentén alakítani. A környezet nevelési program átfogó céljai: - Az egyéni felelősség kialakítása a természet és a környezet védelemmel kapcsolatban. - Az értékek védelmének hangsúlyozása. -A megújuló energiák előtérbe helyezése a hagyományos energiahordozókkal szemben. -A helyi termékek fogyasztása a külföldi helyett. -A pazarló életmód helyett a gazdaságos fogyasztás előtérbe helyezése. - Hagyományaink megőrzése. 41

43 A környezeti nevelés megvalósítása szakórákon: Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt az 1-4. évfolyamban: A környezeti nevelés átfogja az 1-4. évfolyam tárgyainak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és "környezetbarát" szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és az elkötelezettség szintje. A környezetismeret tantárgy az elemi környezeti nevelésnek a fókuszpontja azáltal, hogy óráin tervszerűen és intenzíven történik a tanulók környezeti attitűdjének és ismereteinek fejlesztése. Személyes tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi jelenségeket. A tanulói tevékenységek állnak az órák megtervezésének középpontjában. A tantárgy koncentrációs lehetőségeket kínál: lehetővé teszi az anyanyelvi, matematikai, esztétikai és a környezeti nevelés összehangolását. - A magyar nyelv és irodalom órákon környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenység lehet pl. a mindennapi életből, természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozása, elemzése - Matematika: A szöveges feladatokban valódi adatok felhasználása a tanítás során, például egyes vadon élő fajok egyedszámának, vagy az emberi népesség számának alakulása. -A testnevelés eszköze lehet pl. a mozgás örömének átélése, a szabad levegőn tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása. pl.: gyalogos, kerékpáros túrák; helyes viselkedés a természetben; tájékozódás terepen; a zaj is szennyezi a természetet. - Rajz és vizuális kultúra: A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára -A technika-életvitel tantárgy nagy lehetősége, hogy a tanulók gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát; követendő helyes példákat keressenek és mutassanak be. A közlekedés környezetszennyezése: Ember és környezete. Természeti és ember alkotta környezet. Kézműves technikák. Környezetbarát fogyasztói szokások, hulladékkezelés, takarékosság. Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt az 5-8. évfolyamon: 42

44 Ennek a területnek alapvető pillérei a természettudományi tárgyak: biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika. Itt szerzi a tanuló az ismereteit, fedezi fel az összefüggéseket. A társadalomtudományi tárgyak feladata, hogy az emberi kultúra és viselkedés irányából közelítse a kérdést. -A technika- életvitel tantárgy lehetőségei nagyok a környezeti nevelés terén. A megújuló energiák bemutatása, jelentőségük. Az újrahasznosítás lehetőségei. -A művészeti tárgyak az érzelmek irányából közelítik meg a környezeti nevelést és hatnak tanulóinkra. Az épített környezet megismerése az értékeink védelme, örökségünk fenntartása. - A test- és egészségnevelési tantárgyak rávilágítanak az egészség és a környezet szoros kapcsolatára, ezzel tehetik a legtöbbet. - Természet tudományi tárgyakon megismerhetik nemzeti és világörökségünket, Nemzeti parkokat itthon és a Világban és azok értékeit. A környezeti nevelés tantárgyközi keretei: A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a több irányú pedagógiai módszerek alkalmazásához. Osztálykirándulások : a valóságos megismerése, cselekvő- felfedező magatartás gyakorlására Városunkat megismerő séták: a település kultúrtörténeti, helytörténeti értékeinek megismerése. Hagyományőrző foglalkozások: Napközi keretében valósulnak meg. Cél az időszerű jeles napok megünneplése, népi hagyományok megismerése. Kézműves foglalkozások: különböző kézműves technikák kipróbálása. Jeles napok: Megszervezésére változatos formában iskolai vagy osztálykeretben kerül sor. Emlékezetessé teszünk egy-egy fontos napot elmélyítve annak jelentését, fontosságát. Csatlakozunk városi rendezvényekhez. Táborok: Fontos helyszínei a környezeti nevelésnek. A természet változását, a környezet alakulását tapasztalhatják meg tanulóink a nyári táborban, illetve a téli sí-táborban. A hulladékok újrahasznosítása: 43

45 Érdekében a papírgyűjtést a DÖK szervezésével valósítjuk meg. A szelektív hulladékgyűjtés kultúráját folyamatosan alakítjuk. Használt elem gyűjtés Kerékpáros közlekedés népszerűsítése: a szabályok gyakorlása, kirándulások szervezése osztálykeretben. Kresz-szakkör működtetése A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igényel a tanuló, ha - Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, - Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, - Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, - Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők A hátrányos helyzetű tanulók nevelése az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés pedagógiai rendszere (IPR) módszertani elemeinek adaptációja alapján folyik az iskolában. Pedagógiai rendszerünk kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, és nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. Nevelésünk, oktatásunk igazodik a tanulóhoz, és ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek tanulóink részesei. Alapelveink: Olyan emberek nevelése a cél, akik egész életükön át nyitottak a folyamatos tanulásra, információk szerzésére. A tanulókkal szemben az egyéni fejlődésnek megfelelő elvárásokat és ezzel harmonizáló feladatokat szükséges megfogalmazni, biztosítani. A tanulókat alapvető, korszerű kompetenciák (anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai, informatikai, természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai) birtokába kell juttatni. 44

46 Általános céljaink: A kompetenciaalapú oktatás és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs programjának összekapcsolása Az iskolai program építve több hazai és nemzetközi iskolafejlesztő program legjobb tapasztalataira egy olyan nyitott iskolamodellt vázol fel, amely alapvetően fontosnak tartja a tanuló szükségleteire, viselkedésére, tulajdonságaira való reagálást, illetve érdekeltté, motiválttá akarja tenni őt saját nevelődési, tanulási folyamataiban. Az egyén fejlesztésén keresztül azzal kölcsönhatásban fejleszti a befogadó közösséget, s a közösen végzett tevékenységek, együttes élmények, az egész személyiség érzelmi, morális fejlődését segítik. A program a mások iránti nyitottságot és elfogadást, a szorgalmat kiemelt értéknek tekinti. Az egész személyiséget fejlesztve tanít. Meghatározó benne a gyermekközpontúság, a pedagógus és a tanuló kapcsolata. A tanulókon keresztül az iskolába járó gyermekek családjaira is hat. Tudatos pedagógiai munkával arra törekszünk, hogy nevelési- és oktatásszervezési keretünket mihamarabb az alábbi kívánalmak jellemezzék: Biztosítjuk minden gyermek számára a lehetőséget képességei kibontakoztatásához. Az előzetes, otthonról hozott tudást, kultúrát minden gyermek értékként képviselheti. Tudatosan figyeljük és fejlesztjük a gyermekek csoport-szociális készségeit. A szülő, a család (mint partner) résztvevője az iskolai folyamatoknak, erős a család-iskolagyermek közötti kommunikáció. Együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli környezetben dolgozunk. Megvalósul az oktatásban, nevelésben érintett együttműködése. intézmények szervezett, tudatos Az iskolai hatékonyság visszajelzésére tanulókövetést végzünk. Pedagógusaink állandóan gazdagítják az ebben felhasználható pedagógiai, módszertani repertoárjukat Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók A magatartászavar szocializációs zavar, amelyre jellemző a társadalmi beilleszkedéshez szükséges szerepviselések zavara, szociális tanulás gyengesége, önszabályzási nehézségek. 45

47 A viselkedéskontroll szociális tanulásában jelentős szerepe van az utánzásos tanulásnak. Ezért is fontos a példamutatás mind a családban, mind az iskolában, hogy a gyermek pozitív viselkedésmintákat kapjon szüleitől, nevelőitől és a gyerekközösségtől. Az önkontroll tanulás színtere lehet minden tanítási óra, napközis foglalkozás és az iskolában vagy azon kívüli társas együttlétek. Meghatározó szerepet játszik a szociális minősítés jellege is. A tiltás és büntetés elvezethet bizonyos rendszabályok ismeretéhez, de önmagában nem biztosítja a viselkedés kontrollját. Önkontrollt fejlődésének kedvez, ha a hibás viselkedés indoklásával gondolkodásra késztetjük a gyereket. Ne szűkítsük le az adódó problémák megoldását a szóbeli és írásbeli figyelmeztetésekre, intésekre, megrovásokra! A nevelés során számolnunk kell azzal, hogy nehezebben megy át a külső kontroll belső kontrollba. Az önkorrekció csak a társas konfliktushelyzetek megoldásának ismeretével és a konfliktust megoldó szerepviselés képességével valósítható meg. Ennek fejlesztése a magatartáskorrekció egyik legfontosabb feladata. Mindig támaszkodjunk magára a gyermekre, akinek aktív résztvevőjévé kell válnia saját magatartásának jobbítására. A gyermekben mindig jó tulajdonságait erősítsük meg, sohasem a rosszat! A pedagógus fontos feladata, hogy a személyre szóló pozitív minősítésével a magatartás fejlődését tudatosítsa. Ez megnyilvánulhat szóbeli és írásbeli dicséretekben, a magatartási jegyek előnyös változásában és egyéb jutalmazásokban. A problémás gyermeket sohase zárjuk el a közösségtől, hanem ösztönözni, segíteni és korrigálni kell viselkedését, a közösséget pedig meg kell tanítani társuk elfogadására, pozitív minta nyújtására. A magatartási zavar megoldásának fontos színtere nemcsak az iskola, hanem a család is. Ezért is fontos a családdal való kapcsolattartás, a problémák tényszerű feltárása, esetleges családi gondok megismerése. A pedagógus munkáját segítheti a nevelési tanácsadók szakszerű vizsgálatai is. Intézményen belüli koordinátorok: - az érintett tanuló osztályfőnöke - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - fejlesztő munkacsoport vezetője Pedagógiai feladatok: - osztályfőnök és a gyermek és ifjúságvédelmi felelős tanulóra irányuló koordinált tevékenysége - a komplex zavar oki hátterének kutatása - a szociokulturális (családi) háttér tanulmányozása (környezettanulmány készítése) 46

48 - a tanulóval való személyes törődés - tanulóközösségek szociális érzékenységének, segítőkészségének fejlesztése - együttműködés a szülőkkel - segítség kérése pedagógiai szakmai szolgáltató intézménytől - a megfogalmazott, személyre szóló korrekciós program következetes végrehajtás - folyamatos követés - rendszeres visszacsatolás Sajátos nevelési igényű tanulók A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk (teljes vagy részleges integrációjuk). A tanulók oktatása intézményünk helyi tantervében meghatározott fejlesztési területek nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok mentén történik. Célunk: - a sajátos nevelési igényű tanulók esetében biztosítsuk a fejlesztést a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során, a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedés érdekében. - a tanulók önmagához mért fejlődését, a többi tanulóval való együtt haladását lehetővé tegyük. Intézményünk feladatai: - a fejlesztés követelményeivel igazodjunk a tanuló fejlődésének lehetséges üteméhez, - a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekcióját gyógypedagógus irányításával végezzük - a tanulók között fennálló egyéni adottságokból és igényekből adódó különbségeket az iskolánk a pedagógiai program és helyi tanterv kialakításakor figyelembe veszi azáltal, hogy a sérülés specifikus fejlesztési területeket meghatározza programjában. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztését meghatározó iskolai dokumentumok: a) az intézményi pedagógiai program b) a helyi tanterv c) a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási program d) az egyéni fejlesztési terv Az SNI-s tanulók nevelése érdekében biztosítjuk: - a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusának megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár. 47

49 - az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység során a tanítók/tanárok/gyógypedagógus együttműködését rendszeressé tesszük. - iskolánk törekszik a befogadás és elfogadás pedagógusi attitűdjének kialakítására - A szakértői vélemény iránymutatása alapján értékeljük és minősítjük a tanulókat, előtérbe helyezve a fejlesztő értékelés alkalmazását. - Biztosítjuk a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez előírt speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök beszerzését. - Támogatjuk a pedagógusok részvételét az integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken - Iskolák pedagógusait, valamennyi dolgozóját, gyermek- és szülői közösségét felkészítjük a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására Elvárások a pedagógusokkal szemben: a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait; b) a gyógypedagógus által készített egyéni fejlesztési tervet figyelembe véve tervezi a tanuló tanórai tevékenységét, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján szükség esetén megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Gyógypedagógus feladata: a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); 48

50 c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra; h) segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejődésének megítélésében; i) segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének általános elvei Intézményünk a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását segíti elő a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatással, neveléssel. A évi CXC tv pontja határozza meg a sajátos nevelési igényű tanulók körét. Alapító okiratunk szerint fogadjuk a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral küzdő diákokat. Megvalósítjuk az integráció törvényi feltételeit, biztosítjuk az SNI tanulóknak a differenciált óraszervezéssel az egyéni fejlesztéssel a továbbhaladás feltételeit. Iskolánkban az integrációt egy alapos előkészítő szakasz előzi meg. A szakértő vélemény megismerése után az iskola vezetősége és a gyermeket tanító pedagógus/osztályfőnök felveszi a kapcsolatot a szülővel, a gyógypedagógussal és megbeszélik a speciális tankönyvek és egyéb speciális eszközök beszerzésének szükségességét. A tanító részére szintén szükséges a speciális tanterv, tanmenet rendelkezésre állása. A szülőkkel a kapcsolattartás az integráció teljes időszaka alatt folyamatos és rendszeres. Segítőkész magatartása, a szülő bizalmának elnyerése, a szülői kompetencia erősítése a jövő szempontjából nagyon fontos. Kiemelt feladat, hogy a befogadó gyermekközösséget életkori sajátosságainak megfelelő szinten felkészítsük az SNI gyermekek fogadására. Fontos a szülőközösség tájékoztatása is. Az SNI tanulók nevelésében és oktatásában az Irányelvben megfogalmazott fogyatékosság specifikus elvárásokat alkalmazzuk felmenő rendszerben a táblázatban részletezettek szerint: SNI-s tanulók fejlesztését meghatározó Irányelvi előírások alkalmazása a 2016/17 tanévtől 1-8. évfolyamon. 49

51 Alapelveink: - Az SNI-s tanulóink esetében a közvetített tartalmakat a NAT alapján határozzuk meg, az abban meghatározott fejlesztési területek nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. - A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének kialakításakor figyelembe vesszük a szülők elvárásait és az általuk nevelt tanulók sajátosságait. Céljaink: - a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Feladataink: - a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, - a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, - a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. Tevékenységeink: A habilitációs, rehabilitációs ellátás: ami nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazásával. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető. Az eredményes fejlesztést meghatározó tényezők - Iskolánk vezetése támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai programokon akkreditált továbbképzéseken. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés-specifikus módszertani eljárásokat alkalmazunk. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a sérülésspecifikusság alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. 50

52 - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai esetenként egészségügyi eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki - a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; - a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítik; - alkalmazzák a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatják eljárásaikat, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaznak; - egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek; - alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; - együttműködnek különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítik a pedagógiai folyamatokba. A tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; - javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására - segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában; - javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; - figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; - együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; - terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az osztályfőnökkel szembeni elvárások: 51

53 - a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon; - a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal; - szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében; - kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét; - gondoskodjon a tanuló pályaválasztásáról; - szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt; - kapcsolatot tart a védőnővel. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje A tantárgyi számonkérések során a sajátos nevelési igényű tanulóink beszámoltatásának formáit és módjait részképesség zavaraikhoz igazítjuk. Az olvasási-írási nehézségekkel küzdő gyermekek számára biztosítjuk az írásbeli dolgozatok szóbeli feleletekkel történő kiváltását, illetve e gyermekeink számára célzottan több megszólalási lehetőséget adunk nemcsak a számonkérés, hanem a gyakorlás során is. Az írásbeli beszámoltatás során hosszabb időt biztosítunk egy-egy dolgozat elkészítésére, valamint indokolt esetben mi olvassuk fel a feladatlap utasításait (pl. környezetismeret, nyelvtan, matematika) a gyermek számára. A számolási nehézségekkel küzdő gyermekek a speciális segédeszközöket (korongok, pálcikák, számtábla) a dolgozatok során is használhatják. Az iskolai számonkérések során a témazáró dolgozatok mellett minél nagyobb számban tesszük lehetővé gyermekeinknek, hogy tudásukról röpdolgozatok, szóbeli feleletek (egy-egy lecke anyagából) formájában is számot adjanak. Az SNI tanulók értékelése Az SNI tanuló értékelése az eltérő tanterv illetve az egyéni fejlődési ütem, az egyéni különbségek maximális figyelembevételével történik. A tanuló teljesítménye önmagához mérten és előremutatóan kerül értékelésre, megőrizve a tanulási kedvet. Alsó tagozat: Az értékelés megjelenési formája alkalmazkodik az adott évfolyam értékelési formájához. A napi értékelés a gyermek számára minden esetben pozitív, megerősítő, fejlesztő típusú, a legkisebb részteljesítményt is elismerő módon történik. Apró jelzésekkel (csillag, matrica, simogatás, a gyermek számára kedves cselekvés engedése jutalmazzuk a gyermeket) Mindezzel és a hangsúlyos szóbeli értékeléssel fejlesztjük ki a belső motivációt és a reális önértékelést és erősítjük az amúgy is labilis önbizalmukat. Felső tagozat: a feldolgozott tananyag elsajátításának mértékét a tájékoztatóban 5 fokozatú skálán számokkal is jelezzük. A félévi, tanév végi érdemjegy kialakításánál a témazáró dolgozatok 52

54 mellett a röpdolgozatok, szóbeli feleletek osztályzatait hangsúlyosan vesszük figyelembe a motiváció fenntartása érdekében. - Az értékelésben kiemelt szerepet kap a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, és az egyéni fejlődési sajátosságokhoz való alkalmazkodás. - A fejlesztő értékelést a mindennapi tanítás- tanulás folyamatában is alkalmazzuk. Felmentés Részleges vagy teljes felmentést kaphat a tanuló testnevelésből szakorvos javaslata alapján. Ha a tanuló csak gyógytestnevelésre jár, az ott szerzett érdemjegy kerül a bizonyítványába. Az idegen nyelv tanulása alól felmentést kaphat a tanuló írásos szülői kérvény és a hozzá csatolt pszichológiai-logopédiai szakvélemény alapján. A felmentésről az intézményvezető dönt. A felmentett tanuló köteles az idegen nyelvi órákon részt venni. A helyesírás osztályzása alól felmentést kaphat a tanuló írásos szülői kérvény és a hozzá csatolt pszichológiai-logopédiai szakvélemény alapján. A felmentésről az intézményvezető dönt. A felmentett tanuló köteles a magyar nyelvtan órákon részt venni, az elméleti tananyagból a követelményeket teljesíteni. A matematika tantárgy osztályzása alól felmentést kaphat a tanuló írásos szülői kérvény és a hozzá csatolt szakértői vélemény alapján. A felmentésről az intézményvezető dönt. A felmentett tanuló köteles a matematika órákon részt venni. A tanügyi nyilvántartás dokumentumai Törzslap: fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, székhelyét, a szakvélemény számát, kiállításának keltét és a kontrollvizsgálat időpontját. Osztálynapló: - a feljegyzések rovatban meg kell említeni a tantárgyi, valamint az értékelés-minősítés alóli felmentéseket, pontos hivatkozással, - a megjegyzés rovatban tüntetjük fel, hogy a tanuló egyéni fejlesztési terv szerint rehabilitációs foglalkozásokon vesz részt, ide lehet bejegyezni az egyéni foglalkozások heti időkeretét, a gyógypedagógus, egyéb segítő szakember nevét - itt történik a tantárgyi dokumentálás - tartalmazza a tanuló személyes adatait, hiányzásait - megjeleníti a tanuló értékelését 53

55 Bizonyítvány: Az ide vonatkozó záradék szövege a 20/2012-es EMMI r. alapján. Amennyiben SNI s problémára a beiratkozásnál nem derül fény, úgy az osztálytanító, szaktanár kötelessége, hogy a probléma észlelésekor a megfelelő intézkedést megtegye: - konzultáljon nevelőtársaival az adott eset kapcsán, valóban a jelzett probléma áll-e fenn; - beszélje meg az észlelt problémát a szülővel, gyermekvédelmi felelőssel; - kérje a tanuló vizsgálatát, véleményezése legyen korrekt, szakmailag megalapozott, küllemében igényes; - kísérje figyelemmel a gyermek sorsát, ha szükséges erősítse meg a szülőt a további vizsgálatokat illetően, legyen támasza a nehéz döntések meghozatalában; - tájékoztatassa az iskolavezetést a vizsgálatokról, kérjen intézkedést, a gyógypedagógiai ellátás és a tárgyi, fejlesztő feltételek biztosítására - munkáját szakmai hozzáértéssel, empatikusan, segítőkész módon, tapintatosan végezze. A pszichés fejlődés zavarai A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz - diszlexia, - diszortográfia, - diszkalkúlia, - diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, - a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; - hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá - a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. 54

56 Olyan zavarok, amelyekben a készségek megszerzésének normális menete válik zavarttá. Ez nem egyszerűen a tanulási lehetőség hiányának, mentális retardációnak vagy szerzett idegrendszeri trauma vagy betegség következménye. A fejlesztés alapelvei A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. A részképesség-zavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: - az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, - a kudarctűrő-képesség növelése, - az önállóságra nevelés. Diszlexia F81.0 meghatározott olvasási zavar Az olvasási készségek fejlődésének szignifikáns és meghatározott romlása, nem írható kizárólag látásélesség, szellemi érettség vagy nem megfelelő iskoláztatás rovására. Az olvasáshoz szükséges részfeladatok, szófelismerés, orális olvasási készségek, olvasásértési készség elsajátítása mind sérült. Helyesírási nehézségek gyakran társulnak meghatározott olvasási zavarokkal, ami serdülőkorra megmarad, annak ellenére, hogy az olvasásban javulás tapasztalható. Az olvasás fejlődési zavarait rendszerint megelőzi a beszéd- és nyelvfejlődés zavara. Társuló emocionális és viselkedészavarok gyakoriak az iskoláskorban. Az olvasási teljesítmény, az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. Ez jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az olvasási jártasságot igénylő mindennapi élettevékenységekre. A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési 55

57 késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Jellemzői: - Általában differenciálatlan az aktív szókincs gyenge a verbális emlékezet. - A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. - Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. - Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. - Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Szűrése különböző olvasási tesztekkel történik, a vizsgálat során fontos szempont az olvasási sebesség, az elkövetett hibák száma, a hibák típusa, mire emlékszik, mit értett meg a gyerek az olvasottakból. Speciális olvasástanítási módszerre, egyéni differenciálásra van szükség, a mely pontos diagnózis ismeretében tervezhető. Gyakran szükséges logopédussal való együttműködés. A jelentkező olvasásbeli nehézséget kísérhetik, illetve következményesen kialakulhatnak érzelmi és viselkedésbeli problémák is, melyek felismerése és kezelése komoly pedagógusi kihívás és feladat. Diszgráfia F81.1 az írás zavara A legszembetűnőbb a specifikus és szignifikáns sérülés a helyesírási készségek fejlődésében, miközben az olvasás meghatározott zavara nem észlelhető, és nem magyarázható mentális visszamaradottsággal, látászavarral vagy nem megfelelő iskoláztatással. A szóbeli és írásbeli helyesírás, betűzés egyaránt érintett. Az íráskészség egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva (vagy az íráskészség funkcionális becslése) lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. Ez jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az íráskészséget igénylő mindennapi élettevékenységekre. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a 56

58 diszgráfiás tanulók. Az írás kivitelezése a gyermek számára megterhelő, nehézséget jelent, így külalakja olvashatatlan. Nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. A nehézségek csoportjai: - A mozgástervezés nehézségei - Vizuális felfogóképesség csökkenése - Helytelen ceruzafogás - Térbeli elrendezés zavara - Folyamatosságzavar Vizsgálata több módon lehetséges: - Szabad fogalmazás - Diktálás - Nyomtatott szöveg másolása - Egyéb, vizuális felfogóképességet, vizuomotoros, grafomotoros teljesítményt mérő tesztek. - Izoláltan viszonylag ritkán fordul elő, általában olvasási és helyesírási nehézséggel párosul. Fejlesztési feladat: - látás, hallás, mozgás koordinálása - olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel - élő idegen nyelv oktatása során problémájának figyelembevétele. A diszlexia, diszgráfia fejlesztésének célja Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A diszlexia, diszgráfia fejlesztésének feladatai: - a testséma biztonságának kialakítása, - a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, - vizuomotoros koordináció gyakorlása, - a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, 57

59 - az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, - a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, - az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, - az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. - A diszlexia szakszerűen végzett diszlexia-prevenciós, illetve reedukációs terápiával a tünetei jelentősen enyhíthetők, bár a súlyos diszlexia végigkíséri az egyén egész életét - diszgráfia képességfejlesztéssel jól befolyásolható. Az aritmetikai készségek zavara F81.2 Az aritmetikai készségek károsodása alakul ki, ami nem magyarázható egyszerűen mentális retardációval vagy nem megfelelő oktatással. A zavar vonatkozik alapvető feladatokra, mint az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, illetve kevésbé érinti a sokkal absztraktabb feladatokat, mint az algebra, trigonometria, geometria vagy kalkiulációk. A számolási készség egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva lényegesen alatta marad személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. Ez jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy a számolási képességet igénylő mindennapi élettevékenységekre. A matematika megtanulásához célzottan szüksége részképességei fejlődésében kórosan alulmarad a többi tantárgy megtanulását szolgáló részképességek fejlődéséhez képest. Amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. A számolási nehézség megjelenési területei: 58

60 - Matematikai felfogóképesség (nem érti a számok jelentését) - Műveleti funkciók (nehézségei vannak az alapműveletekkel) - Kiválasztási folyamat (nem tudja magától a megfelelő műveletet kiválasztani) - Folyamatos emlékezés (nem emlékszik pl.: a műveletek, számok sorrendjére) - Szóbeli matematikai kifejezőkészség - Absztrakt szimbolizáció - Csoportosítási hiba - Konkrét műveletek (nem képes kockákkal, pálcikákkal műveletet végezni) - Hallási-látási kapcsolatok (jól számol, de nem tudja a számokat elolvasni) - Matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértési nehézsége - Számjegy-számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának nehézsége - Számok sorrendiségének megjegyzése zavart. A súlyos számolási zavar iskoláskori tipikus tünetei, ha gyakran visszatérő, azonos jellegű számolási hibákat vét az alábbi területeken: - Az alapműveleteknél a tíz átlépése - A maradék megtartás - Az irányok figyelembevétele kivonáskor - Többjegyű szorzóval való szorzáskor a részletszorzat helyének megállapítása - Szimbólumok, jelek használata - Soralkotások, növekvő és csökkenő sorok írása és olvasása - Alapvető mennyiségfogalmi hiányosságok: idő, hosszúság, űrtartalom, tömeg mértékegységeinek tudása, átváltása Ehhez a típusú zavarhoz mindig kapcsolódik a különböző iskolai matematikai, kémiai, fizikai képletek, összefüggések tartalmi hiánya, következésképpen azok alkalmazása sem lehetséges, hiába áll rendelkezésre számológép. A gyerek kompenzáló-képessége sokszor megnehezíti a részképesség-zavarok felismerését. A fejlesztés feladatai: - az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - a testséma kialakítása, - a téri relációk biztonsága, - a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, 59

61 - a szerialitás erősítése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, - a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, - a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. - általános képességfejlesztés, a matematikai ismeretek elsajátítását igénylő egyéni fejlesztőprogramok, fokozott szemléltetés (pl. színes rudak, ujjak használata) szükséges a fejlesztéshez. Iskolai készségek kevert zavara F81.3 Nehezen meghatározható tétele az aritmetikai és az olvasási vagy (helyes)írási készségeknek, amelyekben mindkettő egyaránt károsodott. Ebben az esetben a tanítási-tanulási folyamatnak gyakorlatilag nincs a sajátos nevelési igény szempontjából érintetlen területe. Egyéb fejlődési zavara az iskolai készségeknek F81.8 Iskolai készségek k. m. n. fejlődési zavara F81.9 Ide tartoznak azok a tanulási zavarok, amelyek nem teljesítik egyik specifikus tanulási zavar kritériumait sem. A kategória mindhárom terület problémáit magában foglalja (olvasás, számolás, írásbeli kifejezés), amelyek együttesen befolyásolják az iskolai teljesítményt, még akkor is, ha az egyes jártasságokat vizsgáló tesztekben mért teljesítmény nincs lényegesen alatta a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárható szint alatt. A motoros funkció specifikus fejlődési rendellenességei F82 Fő jellegzetessége a motoros koordináció fejlődésének zavara, ami nem magyarázható csökkent intelligenciával vagy neurológiai zavarokkal. A motoros koordinációt igénylő mindennapi feladatokban a személy teljesítménye lényegesen alatta marad a biológiai kora és a mért intelligenciája alapján elvárható szintnek. Jellemzői: - A finom és a nagymozgások fejlődése késik - Korlátozott lehet a rajzolási készség és a grafomotorika is - Fejlődésneurológiaia éretlenségi jelek (együttmozgások) is előfordulhatnak. Ez jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy a mindennapi élettevékenységre. Kezelése egyéni formában lehetséges, a pszichomotoros fejlesztés során gyakoroltatni kell: 60

62 - A test egyensúlyozását, - Motorikus készségeket, - Ujjügyességeket - Testtudat fejlesztését, - Jobb-bal megkülönböztetését. Fejlesztése célzott terápiákkal, egyéni fejlesztő programokkal, szenzoros integráció alkalmazásával lehetséges. Kevert specifikus fejlődési zavar F83 Ennek a problémának a kritériuma, hogy a beszéd, a nyelv, az iskolai készségek, motoros funkciók kombinált fejlődési zavarából legalább kettő vagy több észlelhető, de egyik tünet sem annyira kifejezett, hogy elsődleges diagnózisként alkalmazható volna. Nem ritkán a kognitív funkciók károsodásával is társul. A viselkedés és az érzelmi-hangulati élet rendszerint gyermek- vagy serdülőkorban jelentkező zavarai: Hiperkinetikus zavarok Az egyik leggyakrabban előforduló gyerekkori zavar, mely a fiúknál gyakrabban fordul elő. Már az első öt évben kialakuló tünet-együttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. A tünetek átnyúlnak a serdülőkorba, sőt a felnőttkorba is. A pszichés működés több területe is érintett lehet, így az iskolai teljesítményben, a szülőkkel, tanárokkal és a kortársakkal való szociális kapcsolatokban is észlelhető az akadályozottság. Három alapvető probléma: - Figyelemzavar - Túlzott mozgásigény (hipeaktivitás) - Impulzuskontroll zavara A viselkedésben megnyilvánuló jellegzetességek: - Nem figyel megfelelően a részletekre, gondatlan hibákat követ el, 61

63 - Akár játék-, akár feladathelyzetben nehézséget jelent a figyelem megtartása, - Úgy tűnik, nem figyel, amikor beszélnek hozzá, - Nem követi az utasításokat, - Nem fejezi be az iskolai és egyéb munkákat, - Általános nehézség a tevékenységszervezésben, - A kötelező erőfeszítések lehetőség szerinti elkerülése, ellenállás a nem kívánt dolgokkal szemben, - A külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét, jellemzően feledékeny, - Sokat babrál, elhagyja a helyét akkor is, amikor elvárt a helyben maradás, - Mozgásos ügyetlensége miatt (ön)veszélyes is lehet. Az integráló tanárnak tisztában kell lennie az esetleges probléma természetével, súlyosságával, mert csak így tud felkészülni a hatékony megoldásra. A sikeres integráció inkább emberi, szakmai és személyiségbeli kompetencián múlik, azon a kommunikációs hatékonyságon, amit a pedagógus tud kifejteni egyrészt a gyermek családja, másrészt a munkáját segítő egyéb szakemberek felé. Terápiája: viselkedésmódosító technikák, mozgásterápia, gyógyszeres kezelés. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegetõ erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. Az esetek egy részében a kriminalitás, a deviáns életpálya felé sodorja az egyént; következményesen gyakori a szociális lecsúszás is. Fontos a kitartó szülői támogatás, kifejezett előnyt jelent a jó intellektuális és szociális készség, valamint a jó kortársi kapcsolatok. A szakmailag előkészített és támogatott integrált oktatás hatékony segítség lehet ezeknek a gyerekeknek. Kezeléséhez többnyire komplex beavatkozás szükséges (pszichiátria, jogi, szociális, gyermekvédelmi, intézményi, családi). A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: - Lényeges a biztonságos, megfelelő határokat szabó környezet kialakítása és tartós fenntartása, 62

64 - Szabályok közös kialakítása: fokozza a gyermek biztonságérzetét, csökkenti a helyzetek feszültségét, Tehetséges tanulók fejlesztése- tehetséggondozás A tehetséggondozás célja, feladata nem lehet más, mint a fent említett idézet mint alapgondolat. Fontosnak tartjuk, hogy tehetséges tanulóink rendelkezzenek korszerű műveltségtartalommal, legyenek képesek egyre gazdagodó ismeretek önálló feldolgozására. Ezáltal gazdagodjon, fejlődjön egész személyiségük. Számunkra lényeges, hogy a tehetséggondozást célzó tevékenységek úgy alakuljanak, hogy azok optimálisan biztosítsák az átlagtól eltérő, valamilyen területen tehetséges tanulók célirányos fejlesztését. Ezek a tevékenységek a kötelező tananyag elsajátítása mellett tágabb értelemben iskolánk profilját is meghatározzák. Iskolánk regisztrált Tehetségpont. Ugyanakkor biztosítják egy-egy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás sikerélményét, ami jelentősen hozzájárul a tanulók személyiségének pozitív irányú fejlődéséhez. Kiemelt feladatként kezeljük a tanulók képességszintek szerinti fejlesztését, az OKM eredményeinek feladat- és osztályszintre történő lebontásával és beépítésével a nevelési-oktatási folyamatba. Ezt a differenciálás minden tanulót és tantárgyat érintő alkalmazásával valósítjuk meg. A tehetség kibontakoztatását célzó tevékenységek: az egyéni képességekhez igazodó tanítás megszervezése a választható tantárgyak (pl.2. idegen nyelv, stb.) tanulásának lehetősége emelt óraszám, differenciálás, csoportbontás, szakkörök tehetséggondozó foglalkozások iskolai sportkör tanulóink élhetnek a közmüvelődési egység és könyvtár adta lehetőségekkel a tehetséggondozó foglalkozásokat illetően is (zeneiskola, közmüvelődési egység tanfolyamai, rendhagyó órák stb.) versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) szervezése, felkészítés szabadidős foglalkozások (pl. színház és mozilátogatás stb.) felkészítés tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre könyvtár, valamint az intézmény más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, továbbtanulás segítése 63

65 iskolai és közművelődési szakkörök felkészítések tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre pályázatok, pályamunkák írása iskolai sportkör érdeklődési kör, önképzőkörök a tanulók igényeinek megfelelően házi versenyek, iskolák közötti versenyek diáknapok bemutatkozási lehetőségekkel (művészeti, tudományos és egyéb területen) Tehetséggondozás 52 (11) c pontja: Minden évben az aktuális csoportszámhoz igazitjuk. 1-3 évf.: 2x1.8 óra=3.6 óra 2 óra idegen nyelv(2x0.5 óra óraszámemelés, 1 óracsoportbontás) - 1 óra számítástechnika csoportbontás óra korrepetálás 2. évf.: 2x1.8 óra=3.6 óra 2 óra idegen nyelv(2x0.5 óra óraszámemelés, 1 óra csoportbontás) - 1 óra számítástechnika csoportbontás óra korrepetálás 3. évf.: 2x1.8 óra=3.6 óra 2 óra idegen nyelv(2x0.5 óra óraszámemelés, 1 óra csoportbontás) - 1 óra számítástechnika csoportbontás óra korrepetálás 4. évf.: 2x2.025 óra= 4.05 óra- 4 óra idegen nyelv(2x1 óra óraszámemelés, 2 óra csoportbontás) óra szakkör 1.6 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói közösségfejlesztésre irányuló nevelő-oktató munka intézményünkben egyrészt a nevelők és tanulók, gyerekek közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon a tanulói közösség, szülő és család ráhatásán keresztül érvényesül. A közösségnevelés folyamata, feladatai, formái intézményünkben A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Intézményünk ezt a folyamatot sajátos eszközeivel fejleszti. A közösségi lét alapja az a csoport vagy osztályközösség, amelynek tevékenységéért az osztályfőnök, nevelő felel. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi 64

66 magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A pedagógusoknak segíteni kell a közösségek egyéni arculatának és hagyományainak kialakítását. Ápolni és formálni kell a tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normákat, kereteket. Rendszeressé kell tenni a közösségek tevékenységét. Iskolánkban diákönkormányzat működik, amelyet jogokkal és kötelességekkel látnak el házirendben meghatározott, saját szervezeti és működési szabályzatában rögzített feladataikat. A diákönkormányzatot a tanulók által elfogadott pedagógus segíti. Az életkor változásával nem csak a kortársi kapcsolatokat, hanem a nemzedékek és a nemek közötti együttműködést, tiszteletet is alakítjuk. A pedagógusok nevelő-oktató munkájukban, gyakorlati példaadásukkal, a mindennapi életvitellel, az emberi együttműködés formáival ismertetik meg a tanulókat. A közösségi nevelésben nagy szerepet kap az együttműködés értéke a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, csoportban. Fontos feladat, hogy megteremtődjön az összhang az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés között. Itt is mintát ad és példát mutat az iskola tantestülete. Meg kell mutatni, és mélyen tudatosítani kell, hogy az érzelem, az értelem és a cselekvés milyen összefüggésben van egymással. A közösségi nevelés speciális feladatai, eszközei és elvárásai: A tanulók közvetlenül kapcsolódjanak be településük, közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe. Vegyenek részt osztálytermük, az iskola és udvara szépítésében, gondozásában. Őrizzék meg az épített és a természeti környezet szépségét, lépjenek fel a szándékos rongálás, környezetszennyezés ellen. A fiatalok lássák és érezzék át lakóhelyük értékeit, szépségeit. A pedagógusok fordítsanak időt és energiát az egyházi és világi épületeink, múzeumaink és gyűjteményeink, köztéri szobraink és természetvédelmi területeink bemutatására. A tanulók 65

67 szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok kezelésében, minden évben vegyenek részt hulladékgyűjtésben, szemételtakarításban. A tanítási óra A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Tantestületünk a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartja a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását, a kreativitás kibontakoztatását, a differenciálást. Fontosnak tartjuk, hogy a tanítási órákra a pedagógusok szakmai és módszertani kultúrájuk folyamatos fejlesztésével készüljenek. Az órai tevékenységet úgy alakítjuk ki, hogy a tanulók számára lehetővé váljon nevelési-oktatási céljainkban megfogalmazottak teljesítése. Tanórán kívüli tevékenységformák, a szabadidő hasznos eltöltése - Tanulmányi és osztálykirándulások kirándulások - Osztályszintű szabadidős foglalkozások - Szünidei szabadidő szervezése - Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások - Sportkörök - Versenyek, vetélkedők, bemutatók Iskolai hagyományok rendszere Intézményünk vallja, változó világunkban a hagyományok ápolásának kiemelkedő szerepe van a nemzettudat, a közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítésében. Kapocs a szűkebb és tágabb környezetünkhöz. Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendezvények iskolánk egész életét átfogják, a személyiségformálás fontos eszközei. Iskolai szintű rendezvények: Tanévnyitó ünnepély Magyar dráma napja, Nyelvek európai napja, Zene világnapja, megemlékezés az aradi vértanúkról iskolarádión, faliújságon keresztül Magyar népmese hete programjai Október 23-i ünnepély Magyar nyelv napja, Magyar kultúra napja - iskolarádión, faliújságon keresztül 66

68 Karácsonyi műsor Farsang Március 15-i ünnepély Költészet napja, emlékezés a holokauszt áldozataira - iskolarádión, faliújságon keresztül Tiszta szívvel szavalóverseny Föld napja Megemlékezés Galgóczi Erzsébet halálának évfordulójáról (Művelődési Házzal együtt) Művészetek napja : -Tanítványaink tárlata, színjátszósok bemutatkozása Nemzeti összetartozás napja - iskolarádión, faliújságon keresztül Ballagás Tanévzáró ünnepély Egyéb iskolai rendezvények: Papírgyűjtés (ősszel és tavasszal) Színházi előadások látogatása Diák Önkormányzati gyűlés DÖK-nap, sportnap Tanulmányi kirándulás Táborok Megyei, városi- és városkörnyéki versenyek szervezése és lebonyolítása: - A Petőfi-hét keretén belül kerül megrendezésre kétévente: Petőfi és kora vetélkedő 5-6. évfolyam, csapatverseny, Galgóczi vers-és novellaíró, szövegtárgy készítő pályázat, 7-8. évfolyam. A szövegértés versenyt minden tanévben meghirdetjük az 5-6. évfolyamos tanulók számára. - Nemzet és nyelv nyelvművelő verseny, 5-8. évfolyam - A Winter Ernő fizika versenyt bővítettük Vásárhelyi Pál természettudományos verseny, 7-8. évfolyam 1.7.Kapcsolattartás a szülőkkel tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskola környezetfüggő, hiszen a társadalomban nem izoláltan létezik, hanem sokféle hatás, erő éri. Az egyik ilyen erő a szülők közössége. A pozitív szülő-iskola kapcsolat nagyon fontos, hiszen, hatása közvetlenül mérhető a gyermek iskolai viselkedésén, a tanórán kívüli foglalkozásokon. Ez a kapcsolat akkor optimális, ha mentes 67

69 a szakmai, gazdasági összefonódásoktól. A konfliktus nélküli kapcsolathoz elengedhetetlen a szülők véleménye, akik a meghirdetett fórumokon véleményüket elmondhatják és ezt az intézmény a pedagógiai programjával egyezteti és lehetőség szerint figyelembe veszi, munkájába beépíti. A másik iskolára ható erő a tágabb környezet. Az intézmény feladatát csak akkor töltheti be, ha tevékenységét a használók igényei, valamint a makro- és mikro társadalmi kihívásokra adandó válaszok szándékával szervezi. Az iskola a szülőknek is felelősséggel tartozik, az ő illetve gyermekeik érdekeiért szerveződött. A szülők és pedagógusok együttműködésének formái, színterei A pedagógusok a tanulók szüleit szóban és írásban folyamatosan tájékoztatják a tanuló fejlődéséről, tanulmányi eredményeiről. Az intézmény vezetője, pedagógusok, könyvtárosok, művelődésszervezők tájékoztatják a szülőket az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, aktuális feladatokról, az intézmények rendezvényeiről, programjairól. Az iskola vezetője évente tájékoztatja a Szülők Közössége tagjait az intézményben folyó munkáról, az aktuális feladatokról. Az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein, fogadóórákon, egyéni fogadóórákon tartják a kapcsolatot a szülőkkel. Új hagyomány a Családi nap, amely kötetlen formában ad lehetőséget az együttműködésre. A szülők és pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Szülői értekezlet: Feladata: A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. A szülők tájékoztatása. A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése, továbbítása. Amelynek feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ezen keresztül a tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Nyílt tanítási nap: Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, közvetlenül tájékozódjon gyermeke iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató: Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival, magatartásával, szorgalmával összefüggő eseményekről, a különféle intézményi vagy osztályszintű programokról. Osztálykirándulások: Lehetőség a szülők, a gyermekek és a pedagógusok kötetlenebb találkozójára, közvetlen kapcsolatok kialakítására, egymás jobb megismerésére. 68

70 A szülői értekezletek, a fogadóórák, és egyéb programok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, a szülők a Szülők Közössége tagjai által közölhetik az iskola vezetőségével, illetve nevelőtestülettel. Városrész önkormányzati képviselőivel A kapcsolat a képviselőtestületi tagokkal konstruktív, a körzet képviselői ismerik, segítik és támogatják az iskolát. Az oktatási terület gondjainak, problémáinak megoldásához mindennemű segítséget megadnak. Az együttműködés tovább építésére minél több lehetőséget kell keresni a közel jövőben. Közművelődési egységgel Közel két évtizeden keresztül ÁMK - ként működött az iskola és a közművelődés. Tevékenysége összeforrt, a nevelőtestület és a közművelődési egység dolgozói segítették egymás munkáját. Az ÁMK biztosította a színes programokat, az iskola pedig stabil érdeklődőket és közönséget garantált. Fontos lenne a későbbiekben is a szervezeti egység változása ellenére ezt a jó munkakapcsolatot megtartani, s kölcsönösen kihasználni a helyzetből fakadó előnyöket. Ennek is a kölcsönös bizalom, a hatékony kommunikáció és az innovatív szemlélet a kulcsa. Fenntartóval Győri tankerületi Központ Igazgatójával Tanügy-igazgatási referensével, és munkatársaival törekszünk a minél hatékonyabb együttműködés kiépítésére. Az óvoda, védőnői szolgálat, pedagógiai szakszolgálat munkatársaival az eddigi jó kapcsolat további fenntartására törekszünk Tanulmányok alatti vizsgák szervezése az iskolában A tanév végén osztályozó vizsgát kell tenni ha: a) az iskola vezetője felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól b) az iskola vezetője engedélyezte, hogy egy, vagy több tárgyból tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse 69

71 c) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát, ill. egy adott tantárgyból a tanítási órák 20 %-át, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évismétléssel folytathatja. d) magántanuló volt A tanév végi javító vizsga A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben A továbbhaladás feltételei című fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A tantervi követelményrendszer részletesen a helyi tantervben található meg. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának első félévében. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát, vagy egy tantárgy esetében a tanítási órák 20 %-át, a tanítási év végén nem értékelhető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha az 1-4. évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul, az iskolának mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az adott évfolyam végére a meghatározott követelményeknek eleget tudjon tenni. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásánál a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az 1-4. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tovább haladáshoz. Ha a tanuló 2-8. évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 70

72 Ha a tanuló 4-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. Nevelőtestületi határozat alapján azonban osztályozó vizsgát tehet A felvétel és az átvétel szabályai Az iskola első évfolyamára felvételt nyer minden olyan tanköteles és iskolaérett gyermek, aki: az iskola beiskolázási körzetében állandó vagy ideiglenesen bejelentett lakásban él, illetve a fenntartó által előírt létszámkeretig minden gyermek, akinek szülei az intézményünket választották. Túljelentkezés esetén előnyben részesülnek a hátrányos helyzetű tanulók. Magasabb évfolyamon felvételt nyerhet minden tanuló, aki beiskolázási körzetünkbe költözött, körzeten kívüli tanuló abban az esetben, ha az osztályok létszáma ezt lehetővé teszi. 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből melyet az iskola fenntartója határoz meg minden jelentkező tanköteleskorú tanulót felvesz.2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31.napjáig betöltse és az óvodai szakvélemény alapján iskolaérett. A SNI tanuló szakértői határozat alapján egy évig mégóvodai ellátásban részesülhet, tehát hetedik életévében lesz tanköteles. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát, a gyermek lakcímkártyáját; az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányieredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola intézményvezetője dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az intézményvezető a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett tagintézmények vezetőit, illetve az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 71

73 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.8. Amennyiben iskolánk a rendeletben megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az iskolai elsősegély-nyújtás oktatásának legfőbb célja: A célok és feladatok meghatározásánál kiemelten figyelembe kell venni tanulóink életkori sajátosságait és ennek megfelelő módszerek kiválasztásával kell az alapvető ismereteket elsajátíttatni. Ehhez kiinduló pontként a Konstantin-keresztet használható. A sürgősségi ellátás szimbólumaként régóta elfogadott Konstantin-kereszt hat ága az ellátás egyes részterületeit szemlélteti: A Konstantin-kereszt első három ága a laikusokra (is) vonatkozik, míg utolsó három ága kifejezetten az egészségügyi dolgozókra. Az első három ágból (felismerés, segélyhívás, segélynyújtás) is jól látható, hogy az elsősegélynyújtás nem feltétlenül jelent azonnali beavatkozást. Célok: ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, általános szabályait, a korszerű elsősegély-nyújtás elsajátításának és jelentőségének felismerése, 72