NEMZETI ÚTDÍJFIZETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZRT. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET DECEMBER 31.

Átírás

1 (minden adat ezer forintban értendő, kivéve ha másképpen van feltüntetve) NEMZETI ÚTDÍJFIZETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZRT. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET DECEMBER 31.

2 (minden adat ezer forintban értendő, kivéve ha másképpen van feltüntetve) 2 Tartalomjegyzék 1. Általános információk Összefoglaló a Társaság pénzügyi, jövedelmi helyzetéről és likviditásáról A számviteli politika meghatározó elemei, azok változásai és a változások eredményre gyakorolt hatása Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Tartósan adott kölcsönök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások Saját tőke Céltartalékok Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevétel Igénybevett és egyéb szolgáltatások Közvetített szolgáltatások részletei Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások A kapcsolt vállalkozások eredmény-kimutatás tételeket érintő adatai Pénzügyi műveletek eredménye évi társasági - és minimumadó megállapítása Üzleti kitekintés Veszélyes hulladékok, környezetvédelmi tevékenységek Cégjegyzés... 48

3 (minden adat ezer forintban értendő, kivéve ha másképpen van feltüntetve) 3 1. Általános információk 1.1. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. bemutatása A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (továbbiakban: Társaság vagy NÚSZ Zrt.) Magyarország törvényei szerint bejegyzett, zártkörűen működő részvénytársaság (cégjegyzékszám: Cg , székhely: 1134 Budapest, Váci út 45/B). Jegyzett tőkéjének összege napján Ft, amelyet db, a Magyar Állam tulajdonában lévő, egyenként egymillió Ft névértékű, névre szóló törzsrészvény testesít meg. A Társaság működése határozatlan időtartamra szól. Magyarország Kormányának 2036/2004 (II.19.) számú kormányhatározatában foglaltak alapján február 19-én a Kormány a Társaságban meglévő, az államkincstári vagyonába tartozó 100%-os társasági részesedést visszapótlás nélkül átcsoportosította az állam vállalkozói vagyonába. A Társaság felett június 17. napjától kezdődően a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló évi XX. törvény alapján az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: MFB Zrt.) gyakorolja a tulajdonosi jogokat A Társaság szervezeti felépítése A tulajdonosi joggyakorló MFB Zrt október 20-án 13/2014. (X.20.) számú Alapítói Határozatával a Társaságnál Igazgatóság létrehozásáról döntött. Ennek megfelelően és egyben a Társaság Alapszabálya alapján a Társaság ügyvezetését az Igazgatóság látja el, az üzleti tevékenység, munkaszervezet, operatív munka irányítása a cégvezető (vezérigazgató) feladata. A Társaság Igazgatóságának elnöke október 20. napjától Dr. Bartal Tamás, a Társaság vezérigazgatója augusztus 01. napjától, ezt követően cégvezetője (vezérigazgatója) október 20. napjától Börzsei Tibor Vince. A Társaság ügyvezetését a Felügyelőbizottság (továbbiakban: FB) az Alapszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi az MFB Zrt. részére, a szintén az Alapszabályban megnevezett tagokból álló testületi formában. A Felügyelőbizottság elnöke február 20. napjától január 5. napjáig Dr. Nyikos Péter, január 6. napjától dr. Juhász Edit. A Társaság könyvvizsgálatra kötelezett, az éves beszámoló ellenőrzését a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (székhely: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/C.) végzi. A könyvvizsgálatért személyesen felel Horváth Tamás bejegyzett könyvvizsgáló (MKVK tagsági szám:003449) A évi könyvvizsgálat díja nettó Ft A Társaság tevékenysége A Társaság által végzett fő tevékenységek az alábbiakban kerülnek bemutatásra Úthasználati jogosultságok (e-matrica) értékesítése (HD) A Társaság feladata az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III.26.) GKM rendelet alapján a használati idővel arányos útdíj-szedési rendszer (továbbiakban: e-matrica vagy HD) működtetése, azaz az úthasználati jogosultságok (e-matrica) értékesítése, pótdíj beszedése, pótdíj-adminisztráció, disztribúciós, ügyfélszolgálati és ügyfélkapcsolati tevékenység ellátása, és az

4 (minden adat ezer forintban értendő, kivéve ha másképpen van feltüntetve) 4 ellenőrzési feladatok ellátása a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal (továbbiakban: KKK) történt megállapodás, valamint a 2013-ban az ellenőrzésre jogosult Nemzeti Közlekedési Hatósággal (továbbiakban: NKH) kötött megállapodás alapján. (A KKK december 31-ével megszűnt, feladatai egy részét a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (továbbiakban: MK NZrt.), másik részét pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (továbbiakban: NFM) látja el. A Társaság kijelölt bizományosként jogosult az úthasználati díj és a pótdíj beszedésére. Az ügyletek lebonyolításáért a Társaságnak átalánydíj jár. Az átalánydíj a tevékenységhez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek fedezetéül szolgált Megtett úttal arányos díjszedés (e-útdíj, UD) A megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer (UD) bevezetéséről szóló 1138/2012. (V. 3.) Korm. határozatban rögzítésre került azon cél, hogy Magyarországon kiépüljön a megtett úttal arányos, korszerű, elektronikus díjszedési rendszer, amelynek részletes feltételei a megtett úttal arányos tarifarendszerű, korszerű elektronikus díjszedés díjpolitikájáról és a rendszerbeszerzés feltételeiről, finanszírozásáról szóló 1361/2012. (IX. 14.) Korm. határozatban kerültek meghatározásra. A megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer július 1-i bevezetése érdekében került sor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (mint Támogató, továbbiakban: MNV Zrt.) és az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (mint Támogatott, november 1-től a Társaság új elnevezése Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.) között Támogatási Szerződés megkötésére. A május 17. napi hatálybalépéssel a NÚSZ Zrt. és az MNV Zrt. között létrejött Támogatási szerződés által biztosított E Ft összegű, célzott állami támogatás összege, majd a Támogatási szerződés augusztus 12-én kelt 1. sz. módosítása során biztosított további E Ft keretösszeg 2016-ban kimerült. A NÚSZ, mint állami vagyon tulajdonosi joggyakorlója, az UD rendszer fejlesztésére és a beszerzett eszközök értékének szinten tartására a keretösszegek kimerülését követően nem rendelkezett forrással. Az 1787/2016. (XII. 17.) Kormányhatározat 1. számú mellékletében a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím, 11. Útdíj-szedési és ellenőrzési rendszerek fejlesztése jogcím csoport, K8 Egyéb felhalmozási célú kiadások kiemelt előirányzaton állt rendelkezésre E Ft összeg, amely a Társaság Támogatási szerződés szerinti támogatására fordítandó. A szerződésmódosítás hatályba lépésével az MNV Zrt E Ft összegű többlet támogatás nyújtását biztosította a Társaság részére, így a bruttó E Ft bruttó támogatási összeg bruttó E Ft forintra módosult (emelkedett). A Társaság a vonatkozó hatályos jogszabályoknak 1 megfelelően a tulajdonosi joggyakorlásában lévő vagyonról, valamint az ennek hasznosításával összefüggő bevételekről, költségekről és ráfordításokról 1 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló évi LXVII. törvény végrehajtásáról 20. (1) bekezdés, A Bizottság Határozata (2009. október 6.) az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás és műszaki elemei meghatározásáról (2009/750/EK), 8. cikk

5 (minden adat ezer forintban értendő, kivéve ha másképpen van feltüntetve) 5 (kiadásokról) elkülönített nyilvántartási rendszert alakított ki, amelyre vonatkozóan könyvvizsgálói jelentéssel ellátott, elkülönített éves beszámolót készít. A Társaság a fentiekben részletezett tevékenységeit (úthasználati jogosultságok (e-matrica) értékesítése ( pont) és megtett úttal arányos díjszedés ( pont) a KKK-val megkötött Szolgáltatási szerződés a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. között a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer és használati díjas díjszedési rendszer működtetésével összefüggő feladatok ellátására szerződés alapján végezte Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) A Kormány 1629/2014. (XI.6.) számú Kormányhatározatban döntött az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer bevezetésével összefüggő jogalkotási és egyes fejlesztési feladatokról (a továbbiakban: EKÁER Kormányhatározat). Az EKÁER Kormányhatározat többek között az alábbiakat tartalmazza: a) A Kormány egyetért az EKÁER az egyes, közteher megfizetésével összefüggő visszaélések visszaszorítása, valamint az élelmiszer-biztonság növelése céljából történő létrehozásával, és január 1-ei határidővel történő bevezetésével. b) Az EKÁER működését biztosító hardver infrastruktúra állami tulajdonban lévő szerverteremben kerül kialakításra a szükséges adatkapcsolati rendszerekkel, melyek kiépítését a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ) hajtja végre. c) Az UD Rendszer céljára létrehozott informatikai rendszer műszaki-technikai továbbfejlesztésével kerül az EKÁER informatikai rendszere kialakításra. Az EKÁER kialakításához és működtetéséhez szükséges EKÁER Kormányhatározat szerinti beszerzéseket NÚSZ Zrt. folytatja le a Magyar Állam nevében, valamint a beszerzést követő projektvezetési feladatokat, így különösen a rendszer átadás-átvételét a NÚSZ Zrt. végzi el. d) A nemzetgazdasági miniszter köteles gondoskodni az EKÁER Kormányhatározatban meghatározott feladatok végrehajtásához szükséges E Ft forrás biztosításáról. e) Az EKÁER Kormányhatározatban meghatározott feladatok végrehajtásának koordinálásáról a belügyminiszter köteles gondoskodni. f) Az EKÁER Kormányhatározat szerinti beszerzési eljárás nyertese az eszközök szolgáltatásán felül köteles az általa szolgáltatandó programok, szoftverek, műszakitechnológiai megoldások, adatok korlátlan felhasználását, módosítását lehetővé tévő forráskódokat, szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat és egyéb jogosultságokat a Magyar Állam részére teljes körűen átadni. g) Az EKÁER Kormányhatározat szerinti minősített beszerzési eljárás keretében beszerzendő eszközök a Magyar Állam tulajdonába kerülnek, azok felett a Magyar Állam tulajdonosi jogait az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény 3. (2) bekezdésében foglaltak alapján az árumozgás bejelentési modul és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) területén történt fejlesztések, bővítések esetén a NAV, a HU-GO hardver alapinfrastruktúra és jármű adatgyűjtő modul esetén a NÚSZ Zrt., a hálózati

6 (minden adat ezer forintban értendő, kivéve ha másképpen van feltüntetve) 6 kommunikációs elemek esetén a NISZ, a FELIR rendszer bővítésével kapcsolatos hardver elemek és fejlesztések esetén a NÉBIH, a mérőpontok elhelyezése, bővítése során keletkezett új rendszerelemek esetén az NKH gyakorolja. Az EKÁER Kormányhatározatban rögzített E Ft forrás összeg a Társaság erre a célra elkülönített bankszámláján december 23-án jóváírásra került. A forrás összegét, mint tulajdonosi joggyakorló, a Társaság elkülönített számviteli nyilvántartásban mutatja ki. Az MFB Zrt., mint a NÚSZ Zrt. feletti tulajdonosi jogok gyakorlója a 16/2014. (XI.11.) számú Alapítói Határozatában, az EKÁER Kormányhatározatban foglaltak alapján, valamint a Miniszterelnökség Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és a Postaügyekért Felelős Államtitkárának 10/2014. (XI.10.) számú Alapítói határozata alapján felkérte a NÚSZ Zrt-t, hogy az EKÁER Kormányhatározatban és a vonatkozó jogszabályokban foglalt feltételek figyelembevételével haladéktalanul intézkedjen az EKÁER kialakításához és működtetéséhez szükséges valamennyi beszerzési eljárás NÚSZ Zrt., mint ajánlatkérő általi megindításáról és lefolytatásáról, valamint a beszerzést követő projektvezetési feladatok ellátásáról. Az MFB Zrt. 16/2014. (XI.11.) számú Alapítói Határozata alapján a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. Projektiroda szervezeti egysége két beszerzési eljárást bonyolított le november 25-én az EKÁER kialakításhoz tartozó műszaki szakértői beszerzési eljárás nyertesével, a Multicontact Consulting Kft-vel aláírásra került az EKEÁR kialakításához tartozó műszaki szakértői szolgáltatási szerződés. A másik beszerzési eljárás keretén belül az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer kivitelezésével, működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására az i-cell Mobilsoft Zrt. ajánlattevővel (17/2014. XI.28. Alapítói határozattal jóváhagyva) november 28. napján kötött szerződést a NÚSZ Zrt. A Társaság PR és Kommunikációs Irodája által kezelt, már élő szerződés keretében az EKÁER PR megjelenéseinek finanszírozására is sor került. A NÚSZ Zrt. Projektiroda szervezeti egysége emellett közbeszerzési tanácsadás szolgáltatást is igénybe vett az OKFON Zrt-től. Az EKÁER rendszer január 1-jén megkezdte működését. A Kormány a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból, az Ország védelmi Alapból és egyéb előirányzat-átcsoportosításról, valamint egyes kormányhatározatok módosításáról szóló 1924/2015. (XII.11.) Korm. határozatával, annak 2. számú mellékletében, a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím, 12. Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer fejlesztése jogcím csoport, K6. Beruházások kiemelt előirányzatra történő átcsoportosítással, E Ft-tal megnövelte az EKÁER fejlesztésére rendelkezésre álló költségvetési forrást. A nemzeti fejlesztési miniszter, mint az MNV Zrt. Részvényesi Jogok Gyakorlója, a 61/2015. (XII.21.) határozatának 2. pontjában felkérte az MNV Zrt. Igazgatóságát, hogy a NÚSZ Zrt-vel együttműködve tegye meg az EKÁER létesítésére és bevezetésére vonatkozó év december 18-án megkötött SZT számú Támogatási szerződés módosításához szükséges intézkedéseket beleértve a feladatok pontos meghatározását is a Kormányhatározatban rögzített bruttó E Ft, azaz bruttó Egymilliárd-hatszáztizenötmillió forint többletforrás NÚSZ Zrt. részére történő rendelkezésre

7 (minden adat ezer forintban értendő, kivéve ha másképpen van feltüntetve) 7 bocsátása érdekében. A többletforrást az MNV Zrt december 30. napján folyósította a Társaság részére. A Kormány a 1706/2016 (XII.5.) számú, Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer szükséges továbbfejlesztéséhez és külső üzemeltetés támogatásának biztosításához kapcsolódó feladatok meghatározásáról elnevezésű határozatában az alábbiakat rendeli el többek között: 1. a Kormány az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer bevezetésével összefüggő jogalkotási és egyes fejlesztési feladatokról szóló 1629/2014. (XI. 6.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) teljeskörű végrehajtása érdekében felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztossal együttműködve intézkedjen Korm. határozat 1. pont b) alpontja szerint beszerzett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKÁER) kialakításáról szóló szállítói szerződés teljesítéséhez kapcsolódó kiegészítő a Nemzeti Tengelysúly- és Kapcsolódó Ellenőrzéseket Támogató Hálózatból (a továbbiakban: TSM Rendszer) érkező komplex adatok fogadására, feldolgozására és kockázatelemzési eljárásokra alkalmassá tévő fejlesztési szolgáltatásnak, valamint az EKÁER június 30-ig történő szállítói üzemeltetése támogatásának a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NÚSZ), mint korábbi ajánlatkérő általi megrendeléséről, a megkötött szállítói szerződés szükséges módosításával; 1.4. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon az 1.1. és 1.2. alpontban meghatározott feladatok végrehajtásához szükséges forrás bruttó E Ft, valamint az 1.6. alpontban meghatározott beszerzési eljárások előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges forrás bruttó E Ft összegben történő biztosításáról a Kvtv. 1. melléklet XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím, 10. Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer fejlesztése jogcímcsoport javára; 1.5. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztossal együttműködve gondoskodjon az 1.4. alpontban meghatározott forrásnak a NÚSZ Zrt. részére történő biztosítása érdekében a NÚSZ Zrt. és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. között hatályban lévő támogatási szerződés módosításáról; 1.7. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon az 1.6. alpontban meghatározott feladatok végrehajtásához szükséges forrásnak a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi XC. törvény 1. melléklet XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezetében, azt követően pedig a évi központi költségvetés megfelelő fejezetében történő biztosításáról. A 1706/2016 (XII.5.) számú Korm. határozat alapján a Társaság lefolytatta a Támogatási Szerződés újabb módosításához szükséges tárgyalásokat az MNV Zrt.-vel. A Támogatási Szerződés 2. sz. módosítása alapján az MNV Zrt. összesen E Ft többletforrást biztosított a Társaság részére Nemzeti tengelysúly- és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat kialakítása elnevezésű projekt (TSM) A Projekt célja egy olyan komplex, országos közlekedési hatósági ellenőrző rendszer (továbbiakban: TSM rendszer) kialakítása, amely a meglévő állami tulajdonú, a közúthálózat igénybevételével összefüggő jogosultságokat tartalmazó közúti közlekedési rendszerek együttműködési lehetőségeit kihasználva biztosítja a túlterhelt járművek engedély nélküli, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő közlekedésének visszaszorítását, a szabálytalanul közlekedő járművek szankcionálását.

8 (minden adat ezer forintban értendő, kivéve ha másképpen van feltüntetve) 8 A cél elérése érdekében a Kormány időközben a 1102/2016 (III.3.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) által hatályon kívül helyezett a Nemzeti Tengelysúly- és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat kialakításáról szóló 1208/2015. (IV. 9.) Korm. határozatában döntött a Nemzeti Tengelysúly- és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat kialakítása című projekt (a továbbiakban: TSM Projekt) jóváhagyásáról és annak támogatásáról. A Nemzeti Tengelysúly- és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat kialakításáról szóló Korm. határozat 2. pont c) alpontjában, valamint a Kormány a Nemzeti Tengelysúly- és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat kialakításához szükséges intézkedésekről szóló 2009/2016. Korm. határozat 3. pont c) alpontjában foglaltak végrehajtása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatási szerződést (iktatószám: GVF/495/2016-NFM_SZERZ) kötött az NKH ( től jogutódja az NFM) és a NÚSZ Zrt. által létrehozott konzorciummal. A Kormány a 2009/2016. Korm. határozat 3. pont c) alpontjában jóváhagyta az éven túli kötelezettségvállalást. A Nemzeti Tengelysúlyés kapcsolódó ellenőrzéséket támogató hálózat kialakításához szükséges intézkedésekről szóló 2009/2016. Korm. határozatban a projektre meghatározott támogatási összeget a 2029/2016. Korm. határozat módosította. A 2029/2016-os Kormányhatározat 3. c.) pontja szerint a projektforrás összege összesen legfeljebb bruttó M Ft. A projekt megvalósítási határidejét a 2047/2016. Korm. határozat módosította. A NÚSZ Zrt. a TSM rendszer kiépítésére én E Ft (1.sz. forráslehívás), én E Ft (2.sz. forráslehívás) valamint án E Ft (3.sz. forráslehívás) forrást kapott. 2. Összefoglaló a Társaság pénzügyi, jövedelmi helyzetéről és likviditásáról A Társaság és évi vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, valamint likviditását az alábbi mutatók jellemzik: Megnevezés Befektetett eszközök aránya (befektetett eszköz / összes eszköz) 4,8% 4,6% Saját tőke aránya (saját tőke / összes forrás) 38,2% 37,3% Befektetett eszközök fedezettsége (saját tőke / befektetett eszköz) 798,0% 819,2% Saját tőke növekedési mutató (saját tőke / jegyzett tőke) 127,3% 135,3% Tőkearányos megtérülés (adózott eredmény / saját tőke) 13,1% 4,1% Árbevételarányos megtérülés (adózott eredmény / árbevétel) 1,1% 0,3% Eszközarányos megtérülés (adózott eredm. /(m.főösszeg - röv. lej. köt.) 5,3% 1,7% Likviditási ráta (forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettség) 13,2 10,5 Likviditási gyorsráta (forgóeszközök készletek nélkül / rövid lejáratú köt.) 7,75 7,74 Vevők forgási sebessége napokban (vevők / árbevétel * 365) 12,4 17,5

9 (minden adat ezer forintban értendő, kivéve ha másképpen van feltüntetve) 9 3. A számviteli politika meghatározó elemei, azok változásai és a változások eredményre gyakorolt hatása A következő fejezet a számviteli politika főbb elemeit, valamint a számviteli nyilvántartások és az éves beszámoló elkészítésének fontosabb szabályait foglalja össze A számvitel alapja A Társaság könyveit és nyilvántartásait a számvitelről szóló évi C. törvénynek (továbbiakban: Sztv.) és a Magyarországon általánosan elfogadott számviteli elveknek megfelelően vezeti. A Társaság számviteli politikájának összefoglalását, valamint az értékelés módját és az alkalmazott eljárásokat az alábbiakban ismertetjük A mérlegkészítés napja, beszámoló formája Az üzleti év január 1-től december 31-ig tart. A mérlegkészítés időpontja január 31. A Társaság az éves beszámolót az A változat szerinti mérleg és az A változat szerinti (összköltség eljárás) eredmény-kimutatás elkészítésével állítja össze. A beszámolót készítette Török Tímea, NGM nyilvántartási száma: és Varga Istvánné, NGM nyilvántartási száma: A beszámolót Börzsei Tibor Vince vezérigazgató írja alá. Lakcím: 1131 Budapest, Göncöl utca 6. I emelet 3/a Amortizációs politika A Társaság az értékcsökkenést maradványérték figyelembe vételével, a becsült hasznos élettartam alapján meghatározott leírási kulcsokkal, lineáris módszerrel számítja a számviteli politikában meghatározottak szerint. A Társaság a 100 E Ft egyedi beszerzési érték alatti, kis értékű eszközök értékcsökkenését használatba vételkor egy összegben számolja el. Az értékcsökkenés havi gyakorisággal kerül könyvelésre. Az amortizáció elszámolásánál a Társaság egyedi értékelést alkalmaz, maradványértéket csak a forgalomképes eszközök esetében határoz meg (gépjárművek, értékesíthető munkagépek). Terven felüli értékcsökkenési leírást akkor alkalmaz a Társaság, amikor előre nem tervezhető, váratlan esemény következik be (a tárgyi eszköz értéke tartósan lecsökken, a vállalkozási tevékenység változása során feleslegessé válik, megrongálódás, megsemmisülés, hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható illetve használhatatlan). A terven felüli értékcsökkenést olyan mértékig számolja el a Társaság, hogy az eszköz a mérlegben a használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes piaci értéken szerepeljen. Amennyiben az eszköz nem használható, megsemmisül vagy hiányzik, az a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után kivezetésre kerül. A terven felüli értékcsökkenést minden esetben az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, függetlenül a jogcímtől, az összegtől, illetve attól, hogy a tárgyi eszköz állományban marad-e vagy sem. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának bizonylatai: piaci árak alakulását igazoló dokumentumok, továbbá selejtezési, kárfelvételi, leltárhiány jegyzőkönyvek.

10 Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (minden adat ezer forintban értendő, kivéve ha másképpen van feltüntetve) Értékvesztés elszámolása A következő fejezet mutatja be a Társaság által követett, az értékvesztés elszámolása során alkalmazott fontosabb szabályokat Készletek A vállalkozás az azonnali felhasználásra nem kerülő anyagokat, árukat és alkatrészeket készletre vételezi. A készletről felhasznált anyagok anyagköltségként kerülnek elszámolásra. A beszerzés után azonnal felhasznált anyagok mivel nem kerülnek raktári készletre közvetlenül anyagköltségként kerülnek elszámolásra. A készletek piaci értékének meghatározása azon készletelemeknél szükséges, amelyeknél a raktári készlet felhasználása egy év alatt nem történik meg. Amennyiben e készletek piaci értéke legalább 10 %-kal kisebb a nyilvántartási értéknél, akkor az értékvesztés elszámolásáról a vezérigazgató határoz. A Társaság a készleteket súlyozott átlagáron értékeli. Az értékvesztés elszámolása minden esetben a szakterületek előterjesztése alapján történik Követelések A Társaságnál minden lejárt követelés egyedileg kerül elbírálásra a lejárat és a rendelkezésre álló információk alapján. A vevői értékvesztés elszámolása: 180 napon túli kintlévőségre 50% értékvesztés kerül elszámolásra, 365 napon túli kintlévőségre 100 % értékvesztés kerül elszámolásra. Amennyiben a követelés részben vagy egészben megtérül, abban az esetben az értékvesztés részben vagy egészben visszaírásra kerül Céltartalék képzés A céltartalék az adózás előtti eredmény terhére képzett tartalék, amely az óvatosság és az összemérés elvéből kiindulva fedezetet teremt a múltbeli és a folyamatban lévő, bizonytalan kimenetelű (összegük és felmerülésük időpontja bizonytalan) események jövőre vonatkozó kedvezőtlen hatásaira, várható kockázataira (amennyiben ezek fedezete más módon még nem lett biztosítva). Képzése kötelező Múltbeli és folyamatban lévő kötelezettségekre (garanciális kötelezettségek, függő kötelezettségek, peres ügyek, beszállítókkal kapcsolatos vitás ügyek, korengedményes nyugdíj, végkielégítés, biztos jövőbeni kötelezettségek, környezetvédelmi kötelezettségek), amelyek valószínűsíthetően vagy biztosan felmerülnek, de bekövetkezésük időpontja és pontos összege bizonytalan. Képezhető Jövőben várható, jelentős és időszakonként ismétlődő költségekre, amelyekről a mérleg fordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan, és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.

11 (minden adat ezer forintban értendő, kivéve ha másképpen van feltüntetve) 11 Külön törvény vagy kormányrendelet még további egyéb céltartalék képzési kötelezettséget vagy lehetőséget is előírhat. Céltartalékot számol el a Társaság a folyamatban lévő peres ügyekre. Ezek értékelésénél az óvatosság elvét szem előtt tartva a Jogi Iroda által megadott várható összeget képzi meg a Társaság céltartalékként. Valamint céltartalékot képez a Társaság az olyan bírságokra és hatóságokkal szemben fennálló késedelmi kamatokra, amelyek jogszerűségét a Társaság vitatja. A Sztv (5) bekezdése alapján a 0. számlaosztályban a mérlegen kívüli tételeket, így a függő kötelezettségeket is, ki kell mutatni mindaddig, amíg a kötelezettség, az ügylet teljesítése (lezárása) meg nem történt, szerződés szerint le nem járt. A Társaság a függő kötelezettségeiről, így a peres ügyek perértékének összegéről, analitikus nyilvántartást vezet, és azokat a 0-s számlaosztályban elkülönítetten nyilvántartja (mérlegen kívüli tételek) Konszolidáció A Társaság az Sztv. VI. fejezete összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó előírásait betartva a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. bevonásával összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készít a 2016-os üzleti évre. A Társaság úgy ítéli meg, hogy a Toll Service Zrt. (a leányvállalt elnevezése november 30-ig Kisalföld Autópálya Mérnöki és Szolgáltató Zrt. volt) összevont (konszolidált) éves beszámolóba történő bevonása nem befolyásolná lényegesen a Társaság konszolidált eredményét, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, ezért ennek megfelelően a Társaság a Sztv (2) bekezdésében foglaltak (konszolidált beszámoló készítése alóli mentesség) alapján nem vonja be az összevont (konszolidált) éves beszámolójába Értékeléshez kapcsolódó fogalmak, elvek Az éves beszámoló készítésekor alkalmazott értékelési elveket és szabályokat az alábbi fejezet mutatja be Tartós Az Sztv. általános előírásaiból következően, legalább egy évet meghaladó időtartamot jelent, azaz legalább két mérleg fordulónapi értékeléskor fennálló állapotot, eltérést jelent. Tartósnak 2 minősül a terven felüli értékcsökkenés és az értékvesztés elszámolásakor a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az a múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. Tartósnak minősül a különbözet fennállásának időtartamától függetlenül akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető. A követelés érvényesíthetőségére vonatkozó, továbbá a tevékenységet / eszközt megszüntető kritériumok általában időtartamtól függetlenek, ha bekövetkeznek, (pl.: megrongálódás, megsemmisülés, hiány, eredeti rendeltetésnek nem megfelelés, kétségessé vált felhasználhatóság / értékesítés). Ekkor a terven felüli értékcsökkenést és az értékvesztést legkésőbb a mérleg fordulónapi értékeléskor el kell számolni. 2 Sztv. 46. (4) bekezdése, valamint az Sztv ok alkalmazásában

12 (minden adat ezer forintban értendő, kivéve ha másképpen van feltüntetve) Lényeges Lényegesnek 3 minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása az ésszerűség határain belül befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. Nem tekinthetők lényegesnek a beszámoló és a folyamatos könyvvezetés azon tételei a gazdálkodás szempontjából, amelyek elhagyása vagy téves bemutatása nem befolyásolja érdemben a beszámoló adatait felhasználók döntéseit Jelentős összegű hiba Jelentős összegű a hiba 4, ha annak feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, az adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 %-át (ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot). Nem jelentős összegű hiba 5, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát Függő kötelezettség Az olyan általában harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételként szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. A függő kötelezettségek 6 lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettségek. A pénzeszközre vonatkozó függő kötelezettségek közé tartoznak különösen: a kezességvállalási, a garanciavállalási, a váltókezesi kötelezettség, az opciós ügyletekkel, a nem valódi penziós ügyletekkel, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek. Az egyéb eszközre vonatkozó kötelezettségek közé tartoznak különösen a fedezetként, biztosítékként, óvadékként felajánlott (szolgáló) vagyontárgyak és az opciós ügylet miatti egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek." 3.8. Külföldi pénzértékre szóló eszközök, követelések, kötelezettségek nyilvántartása A devizaszámlákon lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír vagy kötelezettség forintértékének meghatározásakor (nyilvántartásba vétel) a valutát, devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon számítja át a Társaság forintra. Kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyek a ténylegesen fizetett forintösszegben kerülnek nyilvántartásba. 3 Sztv. 16. (4) bekezdés 4 Sztv. 3. (3) bekezdés 3. pont 5 Sztv. 3. (3) bekezdés 4. pont 6 Sztv. 3. (8) bekezdés 14. pont

13 (minden adat ezer forintban értendő, kivéve ha másképpen van feltüntetve) 13 A mérlegben a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt és kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó fent nevezett devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. Az átszámítás során keletkezett összevont árfolyam-különbözet a pénzügyi műveletek bevételei vagy a pénzügyi műveletek ráfordításai között kerül kimutatásra. A mérleg fordulónapi árfolyamra történő átértékelés szempontjából a Társaság összeghatártól függetlenül átértékeli valamennyi devizás tételét. A Társaságnál az árfolyam-különbözet hatása az eredményre nem lehet jelentős, hiszen a Társaság tevékenységéből adódóan igen csekély mértékben fordul elő a külföldi pénzértékre szóló követelés és külföldi pénzértében fennálló kötelezettség, és a Társaság nem rendelkezik deviza számlán lévő devizakészlettel.

14 (minden adat ezer forintban értendő, kivéve ha másképpen van feltüntetve) Immateriális javak Az alábbi táblázat összegzi az immateriális javakban bekövetkezett változásokat a évben: Immateriális javak Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Összesen Bruttó eszközállomány Aktiválás Beszerzett, még nem aktivált Nem aktivált Immateriális javak visszavezetése a befejezetlen beruházásra Egyéb kivezetés Bruttó eszközállomány Halmozott értékcsökkenés Növekedés Egyéb kivezetés Halmozott értékcsökkenés Nettó eszközállomány Nettó eszközállomány A vagyoni értékű jogok között mutatja ki a Társaság a vásárolt szoftvereket. A tárgyévben üzembe helyezett szoftverek bruttó értéke E Ft. Ebből a jelentősebb tételek: UD infrastruktúra fejlesztés E Ft, Symantec szoftver E Ft, Dyna Trace Agent szoftver E Ft, Andoc licence E Ft, VMware szoftver E Ft valamint Secube szoftver E Ft. Vagyoni értékű jogok között kerültek még kimutatásra a következők: LKSZ fejlesztés E Ft, Veem management szoftver E Ft, SAP fejlesztés E Ft, Zorp licence E Ft, CA szoftverfejlesztés E Ft, valamint egyéb E Ft. A beszerzett, de még nem aktivált szoftverek bruttó értéke E Ft, melyek elsősorban SAP fejlesztések, Nexon bérprogram szoftver, CRM ügyfélkövető rendszer, CA szoftverfejlesztés. Ezek a szoftverek a tárgyévben nem lettek üzembe helyezve, aktiválásuk tervezetten a 2017-es gazdasági évben történik meg ban E Ft összegben, az előző évben kimutatott beszerzett, de még nem aktivált vagyoni értékű jog visszavezetésre került a beruházásokra. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel kötött ED Támogatási szerződés 3. számú módosítása i dátummal került aláírásra, mely alapján E Ft többletforrást utaltak a NÚSZ Zrt részére, melyet az elektronikus útdíjszedési rendszerhez (ED) köthető költségek, ráfordítások és beruházások finanszírozására fordíthat a Társaság. A szerződésmódosítást megelőzően 2016-ban a Társaság saját pénzeszköz állományból finanszírozta a kapcsolódó költségeket és a beruházásokat. A költségek és a beruházások a Társaság könyveiben kerültek kimutatásra, ezért Támogatási összegekből megvalósult eszközök és beruházások kimutatására szolgáló külön nyilvántartásba (ED13 vállalat) át kellett vezetni.

15 (minden adat ezer forintban értendő, kivéve ha másképpen van feltüntetve) 15 Fentiek következtében az egyéb kivezetés címén átkerült a Nemzetgazdasági Minisztérium Államháztartási Szabályozási Főosztályával januárjában egyeztett elveknek megfelelően - a Támogatási összegekből megvalósult eszközök és beruházások kimutatására szolgáló külön nyilvántartásba (ED13 vállalat) E Ft bruttó bekerülési értékkel (nettó könyv szerinti érték: E Ft) UD infrastruktúra fejlesztés. Szellemi termékek között mutatja ki a Társaság azon tanulmányokat, szellemi alkotásokat, amelyek felett a Társaság korlátlanul rendelkezhet. Az év során aktivált szellemi termékek bruttó értéke E Ft. Jelentősebb tétel a JIRA licence bővítés E Ft, egyéb szoftverek 83 E Ft.

16 (minden adat ezer forintban értendő, kivéve ha másképpen van feltüntetve) Tárgyi eszközök Az alábbi táblázat összegzi a tárgyi eszközökben bekövetkezett változásokat a évben: Tárgyi eszközök Ingatlanok Műszaki berendezések Egyéb berendezések Beruházás Összesen Bruttó eszközállomány Beszerzés Aktiválás Leltár többlet Egyéb kivezetés Eladás Leltár hiány Selejtezés Bruttó eszközállomány Halmozott értékcsökkenés Elszámolt értékcsökkenés Eladás Egyéb kivezetés Leltár hiány Selejtezés Halmozott értékcsökkenés Nettó eszközállomány Nettó eszközállomány A fenti táblázatban bemutatott értékek részletei az alábbi alpontokban kerülnek kifejtésre Ingatlanok Az ingatlanok E Ft bruttó értékéből E Ft három bérbe adott épület (újhartyáni irodaház, martonvásári lakások, székesfehérvári irodaház), E Ft a Szolgáltatási Igazgatóság ügyfélszolgálati irodái, illetve E Ft egyéb létesítmény ban üzembe helyezett E Ft jellemzően bérelt és nem bérelt ingatlanon végzett felújítás volt Műszaki berendezések, gépek, járművek A műszaki eszközök E Ft bruttó bekerülési értékű állományából (nettó könyv szerinti érték: E Ft) bruttó E Ft bekerülési értékű (nettó könyv szerinti érték: E Ft) a számítástechnikai és elektronikai rendszer, és bruttó E Ft bekerülési értékű (nettó könyv szerinti érték: E Ft) a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló gép, jármű. Az év során E Ft bruttó bekerülési értékű eszköz aktiválása történt meg, melyek részletezése a következő: elektronikai eszközök bruttó E Ft bekerülési értékben, számítástechnikai eszközök bruttó E Ft bekerülési értékben, gépjárművek bruttó E Ft bekerülési értékben. Eladásra került E Ft bruttó bekerülési értékű (nettó könyv szerinti érték: 496 E Ft), feleslegessé vált vagy már korszerűtlen műszaki berendezés: 1 db jármű bruttó E Ft bekerülési értékben

17 (minden adat ezer forintban értendő, kivéve ha másképpen van feltüntetve) 17 (nettó könyv szerinti érték: 3500 E Ft), számítógépek és tartozékok bruttó E Ft bekerülési értékben (nettó könyv szerinti érték: 146 E Ft). A selejtezés miatt kivezetett eszközök bruttó beszerzési értéke E Ft, nettó könyv szerinti értéke pedig nulla Ft volt. A selejtezett eszközök egyéb elhasználódott számítástechnikai és elektronikai eszközök. Leltár hiányként a könyvekből kivezetésre került 41 E Ft beszerzési értékű bútor, melyeknek nettó könyv szerinti értéke a kivezetéskor már nulla volt. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel kötött ED Támogatási szerződés 3. számú módosítása ei dátummal került aláírásra, mely alapján E Ft többletforrást utaltak a NÚSZ Zrt részére, melyet az elektronikus útdíjszedési rendszerhez (ED) köthető költségek, ráfordítások és beruházások finanszírozására fordíthat a Társaság. A szerződésmódosítást megelőzően 2016-ban a Társaság saját pénzeszköz állományából finanszírozta a kapcsolódó költségeket és a beruházásokat. A költségek és a beruházások a Társaság könyveiben kerültek kimutatásra, ezért Támogatási összegekből megvalósult eszközök és beruházások kimutatására szolgáló külön nyilvántartásba (ED13 vállalat) át kellett vezetni. Fentiek következtében az egyéb kivezetés címén átkerült a Támogatási összegekből megvalósult eszközök és beruházások kimutatására szolgáló külön nyilvántartásba (ED13 vállalat) E Ft bruttó bekerülési értékkel (nettó könyv szerinti érték: E Ft) 24 db díjellenőr gépjármű és az UD rendszer fejlesztés Egyéb berendezések, gépek, járművek A E Ft bruttó értékű egyéb berendezések között irodai bútorok, eszközök, ellenőrző műszerek, szerszámok kerülnek kimutatásra. Az aktivált bútorok és irodai eszközök értéke a tárgyévben E Ft volt. Leltár hiányként a könyvekből kivezetésre került E Ft beszerzési értékű bútor, melyeknek nettó könyv szerinti értéke a kivezetéskor már nulla volt. A leltár során fellelt eszközöket 46 E Ft értéken vettük nyilvántartásba. Az eladott eszközök bruttó értéke 270 E Ft, nettó értéke 19 E Ft, ezek mindegyike távközlési eszköz volt. Selejtezésre került E Ft bruttó értékű, 94 E Ft könyv szerinti értéken szereplő üzemképtelen számítástechnikai eszköz, berendezés Beruházások Tárgyévben E Ft értékű tárgyi eszköz beszerzés történt. Aktiválásra került E Ft értékű tárgyi eszköz. A befejezetlen beruházások nyitó értéke E Ft, a záró értéke E Ft. A záró értékben beszerzett, de még üzembe nem helyezett eszközök értéke szerepel, amely nagyrészt számítástechnikai eszközök, épület felújítások és irodai bútorok. A tárgyi eszközök tárgyévi záró nettó értéke összesen E Ft.

18 (minden adat ezer forintban értendő, kivéve ha másképpen van feltüntetve) 18 A Társaság eszközein semmiféle zálogjog vagy teher nem áll fenn. 6. Befektetett pénzügyi eszközök A Társaság által a befektetett eszközök között kimutatott pénzügyi eszközöket a következő fejezet ismerteti Jelentős tulajdonosi részesedések, befektetések könyv szerinti értéke A Társaság a tárgyév végén két leányvállalattal rendelkezik Toll Service Zrt. A Társaság 100%-os leányvállalata a Toll Service Zrt. Megnevezés Toll Service Zrt. Könyv szerinti érték Székhely 1134 Budapest, Váci út 45. B. Befektetés időpontja Befektetett összeg Tulajdoni hányad 100% Jegyzett tőke Saját tőke Adózott eredmény Kapott osztalék 0 A Toll Service Zrt. a 2016-os gazdasági évben szaktevékenységet nem végzett. Mérleg szerinti eredménye a pénzügyi műveletek eredménye és a működési költségek különbözetéből adódik, üzleti tevékenységből származó bevétele nincs. A költségek jelentős részét az iroda bérleti díj, a könyvelési díj, illetve a személyi jellegű ráfordítások határozták meg a 2016-os évben. A Toll Service Zrt. megmaradt vagyona döntően pénzeszközökben testesül meg, melyek egyenlege a év végén E Ft-ot tett ki. A Toll Service Zrt. részére a Társaság nyújt könyvviteli és iroda bérlet szolgáltatást, amely ügyletek lebonyolításáért a Társaságnak átalánydíj jár. Az átalánydíj a tevékenységhez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek fedezetéül szolgál.

19 (minden adat ezer forintban értendő, kivéve ha másképpen van feltüntetve) Nemzeti Mobilfizetési Zrt. A Társaság az MFB Zrt. 3/2014. (III.31.) számú Alapítói Határozata alapján július 25-én megvásárolta a Regionális Fejlesztési Holding Zrt-től a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (továbbiakban: NMF Zrt.) 100%-os tulajdonrészét. Az eladó Regionális Fejlesztési Holding Zrt. a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában álló gazdasági Társaság, mely tekintetében a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogokat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló évi XX. törvény alapján az MFB Zrt. gyakorolja. Az NMF Zrt. a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló évi CC. törvény végrehajtására a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvény végrehajtásáról szóló 356/2012. (XII. 13.) Korm. rendeletben Magyarország Kormánya által kijelölt nemzeti mobil fizetési szervezet. A 356/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján a nemzeti mobilfizetési szervezet valamennyi ügyfél számára Magyarország egész területén biztosítja a központosított mobil értékesítésű szolgáltatások megvásárlásának lehetőségét a nemzeti mobilfizetési rendszer útján. Ennek megfelelően az NMF Zrt. fő üzleti tevékenysége a nemzeti mobil fizetési rendszer működtetése. A következő táblázat a évi, könyvvizsgáló által jóváhagyott adatokat tartalmazza: Megnevezés Nemzeti Mobilfizetési Zrt. E Ft-ban Könyv szerinti érték Székhely 1027 Budapest, Kapás út Befektetés időpontja Befektetett összeg Tulajdoni hányad 100% Jegyzett tőke Saját tőke Adózott eredmény Kapott osztalék 0 A NÚSZ, mint a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. anyavállalata az Sztv és ában előírtak alapján az NMF Zrt. bevonásával a évtől összevont (konszolidált) beszámolót készít Egyéb, 10% tulajdonosi részesedést nem meghaladó befektetések könyv szerinti értéke A Hungaroring Sport Zrt-ben meglévő tulajdoni részt 200 E Ft értékben követelés fejében szerezte a Társaság, amelyre 100%-os értékvesztést számolt el, így a befektetetés könyv szerinti értéke nulla. A következő táblázat a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló, évi auditált adatokat tartalmazza (a mérlegkészítés időpontjában még nem állnak rendelkezésre a Hungaroring Sport Zrt évi végleges adatai):

20 (minden adat ezer forintban értendő, kivéve ha másképpen van feltüntetve) 20 Megnevezés Hungaroring Sport Zrt. Székhely 2146 Mogyoród Pf 10. Befektetés időpontja Befektetett összeg 200 Tulajdoni hányad 0,02% Jegyzett tőke Saját tőke Adózott eredmény Tartósan adott kölcsönök Tartósan adott kölcsönök között a munkavállalók részére nyújtott kölcsönöket tartja nyílván a Társaság. Egyéb tartósan adott kölcsönök Munkavállalói lakáskölcsön - kamatmentes Munkáltatói lakáskölcsön - végtörlesztés Munkavállalók részére nyújtott kölcsön állomány összesen Munkavállalói lakáskölcsön 1 éven belül Munkavállalói lakáskölcsön hosszúlejáratú visszafizetendő része Munkavállalaói lakáskölcsön halmozott értékvesztése és visszaírása Munkavállalói lakáskölcsön csökkentve a halmozott értékvesztés összegével A dolgozói kölcsönökre elszámolt halmozott értékvesztés E Ft, valamint az egy éven belül esedékes 28,069 E Ft összeg átsorolása után a munkavállalók részére nyújtott kölcsön hosszú lejáratú része Társaság könyveiben E Ft. Az egy éven belül esedékes törlesztő részleteket átsorolta a Társaság a rövidlejáratú követelések közé. A kölcsöntartozás összegéből E Ft a 2011-es gazdasági évben nyújtott kölcsön tárgyév végén még vissza nem fizetett hosszú lejáratú része, amelynél a kamat mértéke a jegybanki alapkamattal egyező. A maradék összeg, E Ft a Társaság dolgozói részére a 2011-es évet megelőzően nyújtott lakáscélú, kamatmentes kölcsön tárgyév végén még vissza nem fizetett hosszú lejáratú része. A 2016-os gazdasági évben a dolgozói kölcsönökhöz kapcsolódó kamatbevétel összege 969 E Ft volt.

21 (minden adat ezer forintban értendő, kivéve ha másképpen van feltüntetve) 21 A Társaság a 2016-os üzleti évben a fennálló munkavállalói kölcsönnel szemben 370 E Ft értékvesztést számolt el. A tartozás behajtását a Társaság a vonatkozó belső szabályzatában rögzítettek szerint, 3 hónapnyi részletfizetés elmaradása után átvette a Társaság Jogi Irodája. 8. Készletek december 31-én a Társaságnak E Ft értékű készlete volt, amelynek összetétele a következő: Készletek Beszerzés Felhasználás Térítés nélküli átadás Elektronikai, számítástechnikai készletek Munka és védőruha Egyéb anyag Úton lévő készlet Összesen A tárgyévben a készletekre a Társaság nem számolt el értékvesztést. Úton lévő készletek: a készlet számlán december 31-én meglévő nem számlázott szállítói megrendelések, beszerzés egyenlegének átvezetése az úton lévő készletek közé. Automatikus könyvviteli zárlat, kézi könyvelése nem lehetséges. Visszakönyvelése a tárgyévet követő év első napján történik. 9. Követelések A Társaság követelés állományának változását a következő táblázat szemlélteti: Követelések Vevők Egyéb követelés Összesen

22 (minden adat ezer forintban értendő, kivéve ha másképpen van feltüntetve) Vevőkövetelések részletezése A Társaság vevőköveteléseinek összege lejárat szerinti bontásban a következő: Vevőkövetelések Megoszlás Le nem járt ,9% 30 napon belül lejárt ,1% napon belül lejárt 0 0,0% napon belül lejárt 0 0,0% napon belül lejárt 0 0,0% 365 napon túli ,9% Vevőkövetelés értékvesztés nélkül: ,0% Értékvesztés Összesen A Társaság vevőkkel szembeni kintlévőségeinek összetétele a következő: viszonteladókkal szemben E Ft, e-matrica valamint UD értékesítésből adódóan E Ft, egyéb vevőkövetelés E Ft. A Társaság az MFB Zrt. által alkalmazott számviteli sztenderdeknek megfelelően az NMF Zrt-vel és a Toll Service Zrt-vel szembeni követeléseit a vevőkövetelések között mutatja ki, aminek az összege: E Ft. A Társaság 10 millió Ft-ot meghaladó összegű, lejárt vevőkövetelései lejárat szerint a következők: 10 millió forint feletti lejárt vevőkövetelések 365 nap fölött Összesen Investech Kft Polár Húsz Kft Összesen Az Investech Kft. vezető tisztségviselőjét a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság sikkasztás bűntette miatt a táblázatban szereplő kártérítési összeg megfizetésére kötelezte. Az ítélet jogerős, a végrehajtási eljárás folyamatban van. A Polár Húsz Kft. esetében a felszámolást már korábban más cégek elindították, így ebben az esetben a Társaság bejelentette a hitelezői igényét, amit a felszámoló nyilvántartásba vett. A fenti vevőkkel szembeni követelésekre a Társaság már a tárgyévet megelőző időszakban 100%-os értékvesztést számolt el.