ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK

Átírás

1 EURÓPAI SZEMESZTER TEMATIKUS TÁJÉKOZTATÓ ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK 1. BEVEZETÉS Az álláskeresési járadékok minden európai szociális rendszer alapvető elemei. A munkavállalók munkahely elvesztésének kockázatával szembeni biztosítása alapvető biztonsági hálót nyújt az egyének és a háztartások számára, hozzájárulva ezzel azok szegénységgel szembeni védelméhez. Emellett a munkájukat elvesztő és új munkahelyet kereső személyek bevételének támogatása automatikus stabilizátorként hat az üzleti ciklusban. Ezen túl az álláskeresési járadékok megkönnyítik a munkaerő gazdaságon belüli elosztására irányuló eljárást, mivel az álláskeresők a képességeiknek és elvárásaiknak megfelelő munka keresésével vagy átképzéssel tölthetik az idejüket. Ilyen értelemben az álláskeresési járadék a növekedést támogatja. Ugyanakkor a nagy mértékű, hosszú időn keresztül nyújtott, korlátozott álláskeresési feltételekhez kötött álláskeresési járadék csökkentheti a munkába állásra irányuló hajlandóságot. Ez negatív hatással van a munkanélküliség időtartamára és a teljes foglalkoztatottságra és rontja a növekedést, valamint a szociális védelmi rendszerek fenntarthatóságát. szintje és idő múlásával való növekedése, valamint azok kiszámításának módja. Az álláskeresési járadék juttatásának időtartama például 9 naptól határozatlan ideig tarthat, azok összege pedig lehet előre meghatározott vagy a személy utolsó bérének bizonyos százaléka mint átalányérték, illetve annak kiszámítása történhet e két elem összesítésével, az értékre pedig minimum és maximum határértékek határozhatók meg. Eltérőek az álláskeresésre és a munkára való rendelkezésre állásra vonatkozó feltételek, amelyek szintén az álláskeresésijáradék-rendszerek meghatározó elemei annak biztosításához, hogy a jogosultak továbbra is aktív résztvevők maradnak és nem válnak passzívvá. A munkára való hajlandóságot nem csak az ilyen álláskeresési rendszerek jellemzői befolyásolják, hanem az alkalmazott adó- és szociális ellátórendszerek is, ideértve (általában) a rászorultság alapon nyújtott ellátásokat, például a szociális támogatást, a lakhatási támogatást, a családi ellátásokat és a munkához kapcsolódó ellátásokat. Ehhez hasonlóan az egyéni álláskeresési tevékenységet az aktív Az álláskeresésijáradék-rendszerek jelentősen eltérnek a tagállamokban és a tágabb gazdasági és intézményi keret kontextusában érvényesülnek. Eltérő a jogosultságot biztosító időtartam, az álláskeresési járadék nyújtásának időtartama, azok pénzügyi 1 oldal

2 munkaerő-piaci politikák 1, valamint az általános gazdasági és munkaerő-piaci feltételek befolyásolják. Az álláskeresési járadék kétféle lehet: munkanélküliségi biztosítás és munkanélküli segély. A munkanélküliségi biztosítás minden tagállamban létezik és az járulékokon alapul. Ennek megfelelően csak az a személy részesülhet azokból, akit meghatározott időtartamon (ún. jogosítási időn) keresztül foglalkoztattak és megfizette a járulékokat. Ezek mértékét gyakran az utolsó munkahelyen kapott bér arányában számítják ki és időtartamuk gyakran a járulékfizetés hosszától függ. A munkanélküli segély fő célja a munkanélküliséghez kapcsolódó szegénység megakadályozása: általában rászorultsági alapú és azoknak a munkanélküli személyek vehetik igénybe, akik nem jogosultak a munkanélküliségi biztosításra vagy a jogosultságuk lejárt. A munkanélküli segély mértéke általában alacsonyabb a munkanélküliségi biztosításénál. A legtöbb tagállamban nincs külön munkanélküliségi biztosítási program, az államok az általános rászorultsági alapú szociális támogatásra bízzák az alacsony jövedelmű háztartások védelmét 2. A tájékoztató felépítése a következő: A 2. rész az uniós országok jelenlegi nehézségeit írja le, különös tekintettel a szakpolitikai eredményekre; a 3. rész a megfelelő szakpolitikákra vonatkozó rendelkezésre álló adatokat mutatja be annak érdekében, hogy a nehézségekre 1 Az aktív munkaerő-piaci politikák (a továbbiakban: AMPP) nem kizárólag az álláskeresési járadék jogosultjaira alkalmazhatóak, azok (az AMPP-k rendszerének jellemzőitől függően) általában rendelkezésre állnak az álláskeresési (vagy más) járadékra nem jogosult álláskeresők számára is. Az AMPP-k lehetnek az állami foglalkoztatási szolgálat által nyújtott álláskeresési támogatások, képzések és az egész életen át tartó tanulás, bértámogatások vagy munkahely teremtő programok. Külön tematikus tájékoztató foglalkozik a szakpolitika e konkrét területével. 2 Tizenegy tagállam (Ausztria, Németország, Észtország, Finnország, Franciaország, Írország, Málta, Portugália, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság) rendelkezik külön rászorultsági alapú munkanélküli segéllyel. megoldást lehessen találni; a 4. rész pedig az uniós országok szakpolitikai teljesítményeire vonatkozó összehasonlító elemzést tartalmaz. Az 5. rész a további adatokra és információkra vonatkozó forrásokat sorolja fel. 2. SZAKPOLITIKAI KIHÍVÁSOK; AZ UNIÓS ORSZÁGOK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÁTTEKINTÉSE Az álláskeresésijáradék-rendszerek kialakításának egyensúlyt kell teremtenie az álláskeresők bérének munkanélküliség ideje alatti fenntartása és a munkára való hajlandóság biztosításának szükséglete között. A juttatások szintje (különösen a korábbi bevételhez képest számított mértékükben) és időtartama is eltér. A juttatások alacsony szintje a munkanélküli személyek életszínvonalának csökkenéséhez vezet. Ugyanez igaz a juttatások időtartamára is, mivel a munkanélküli személyeknek kellő időre van szükségük ahhoz, hogy olyan munkát találjanak, amely megfelel a készségeiknek és képesítéseiknek. Másrészről amennyiben a jövedelem álláskeresési járadék által biztosított szintje és a munkával szerzett jövedelem szintje közti különbség túl alacsony, az leronthatja a személyek munkába állási hajlandóságát 3. Az álláskeresésijáradék-rendszerek egyéb jellemzői szintén hatással vannak a munkanélküli személyek munkaerőpiaci kötődésére és foglalkoztathatóságára. Ez igaz az álláskeresésre és munkára való készenlétre vonatkozó feltételekre és az aktív munkaerőpiaci programokban való kötelező részvételre, amelyet a juttatásokban való részesülés feltételévé lehet tenni. Az ehhez kapcsolódó szankciók kiszabása, különösen az álláskeresésre és munkára való készenlétre vonatkozó feltételeknek való meg nem felelés esetén a juttatásokra való 3 Az ilyen munkavállalás ellen ható pénzügyi tényezőket jól összefoglalja az úgynevezett munkanélküliségi csapda indikátor, amelyet az Európai Bizottság az OECD adókedvezményi modellje alapján állapít meg. Lásd az alábbi 5. részt. 2 oldal

3 jogosultság felfüggesztése szintén hatásként érvényesül. Várhatóan különösen a szigorúbb álláskeresésre és munkára való készenlétre vonatkozó feltételek ösztönzik az álláskeresési járadékban részesülőket arra, hogy aktívan próbáljanak munkát találni és fogadják el a megfelelő állásajánlatokat. Ez ellensúlyozza a bőkezű álláskeresésijáradék-rendszerek által Például a foglalkozási mobilitásra vonatkozó szigorú követelmények (ilyen az álláslehetőség elfogadásának kötelezővé tétele függetlenül a személy képesítésétől) rövid távon nagyobb számú munka elvállalásához vezethet, ez azonban e párosítások minőségének romlásával jár, így valószínűleg nem lesznek hosszú távúak (mivel többen válnak újból munkanélkülivé). Emellett a túlzó, nagy terhekkel járó követelmények elkedvetleníthetik az egyéneket az azoknak való megfelelés megkísérlésétől, arra ösztönözheti őket, hogy továbbra is a juttatásokra támaszkodjanak és inaktívvá teheti őket. Az álláskeresőknek szóló tanácsadás és megfelelő aktív munkaerőpiaci politikák keretében nyújtott korai támogatások szintén kulcsfontosságú szerepet játszanak. Ezeket nem tárgyalja e tájékoztató, mivel az aktív munkaerőpiaci politikák külön tájékoztató 4 részét képezik. okozott munkavállalás ellen ható pénzügyi tényezőket és csökkenti az ellátásoktól való függőséget. Az aktívabb álláskeresési tevékenység és az álláslehetőség gyors elfogadása csökkenti az álláskereséstől való elbátortalanodást és csökkentheti a munkanélküliség időtartamát. A túlzottan szigorú feltételek azonban nem kívánt vagy negatív hatásokhoz is vezethetnek. Két mutató különösen fontos annak értékelése érdekében, hogy mely álláskeresési járadéki rendszerek érik el a várt munkaerőpiaci párosításokat és társadalmi eredményeket: a munkanélküli személyek szegénységi kockázati rátája valamint a tartós munkanélküliségi ráta (mint a gazdaságilag aktív népesség százaléka). Az álláskeresési járadékkal érintett rövid távon munkanélküli személyek aránya pozitívan arányos a rövid távú munkanélküliségből a munkavállalásba való átmenet magasabb mértékével (1a. ábra) és a tartós munkanélküliség alacsonyabb rátájával (1b. ábra). Az álláskeresési járadékkal érintett rövid távon munkanélküliség különösen a juttatások időtartamán és a jogosultsághoz szükséges konkrét feltételen alapul. 4 Lásd: Az aktív munkaerőpiaci politikákról szóló európai szemeszter tematikus tájékoztató. 3 oldal

4 A tartós munkanélküliség mértéke (216) Átmenetek(216) 1. ábra A rövid távú álláskeresési járadékkal való lefedettség és a rövid távú munkanélküliségből kivezető megoldások, vagy a tartós munkanélküliség mértéke A rövid távú álláskeresési járadékkal való lefedettség(216) STUR Linear (STUR) A rövid távú álláskeresési járadékkal való lefedettség(216) LTUR Linear (LTUR) Forrás: Eurostat és a közös értékelési keret Megjegyzés: a rövid távú munkanélküliségből a munkavállalásba való átmenet; TMNR: tartós munkanélküliségi ráta; az átmeneti rátákra vonatkozóan R² = 25 %, a tartós munkanélküliségi rátákra vonatkozóan R² = 9%. 4 oldal

5 A rövid távon munkanélküli személyek álláskeresési járadékkal való lefedettsége kiemelt figyelmet érdemel, mivel az mind a munkaerőpiacot, mint a társadalmi eredményeket érinti. A szegénység aránya ugyanakkor jelentősen magasabb a tartósan munkanélküli személyek körében, amely azt jelenti, hogy az csak részben kapcsolódik a rövid távon munkanélküli személyek álláskeresési járadékkal való lefedettségéhez. A szegénységnek számos más oka lehet, ilyen például a szociális védelmi juttatások megfelelősége, ideértve a társadalmi juttatásokat is. A tagállamok szakpolitikai teljesítmény értékeléséhez szükséges három kulcsfontosságú elemére vonatkozó helyzetét a következő ábrák foglalják össze (2., 3. és 4. ábra). Ezek a rövid távon munkanélküli személyekre vonatkozó lefedettség szintjét és az abban bekövetkező változásokat, a tartós munkanélküliségi rátát és a munkanélküliek körében érvényesülő szegénységi rátát mutatják be. A függőleges oszlopok a nagyon alacsony és az alacsony és/vagy a nagyon magas és a magas teljesítményt 5 ; a vízszintes oszlopok a változások alacsony és/vagy magas szintjét jelzik. 2. ábra Az álláskeresési járadékkal való lefedettség a rövid távon munkanélküli személyek tekintetében (216-ban, 213-ban és 28-ban) Forrás: Eurostat Megjegyzés: Írország, Hollandia és Ausztria tekintetében nem álltak rendelkezésre adatok. A változást pontok jelzik. 5 A teljesítménymutató módszer alapján megállapításra került adatok, amelyek a szintek és a trendek átlaghoz képest mért távolságán alapulnak. A módszertanra vonatkozó részletekről lásd a közös foglalkoztatási jelentés (216) 4. mellékletét. 5 oldal

6 Változások között 3. ábra A tartós munkanélküliség mint a gazdaságilag aktív népesség százaléka (28- ban, 213-ban és 216-ban) Forrás: Eurostat Megjegyzés: a szinteket és a változást pontok jelzik. 4. ábra Szegénységi ráta a munkanélküliek körében (216) és az e szegénységi rátában bekövetkezett változások ( ) 15 1 LU SI 5 ES DK NL RO HU BE PT CZ IE EL BG IT FR MT EE PL SK CY DE -5 HR AT LV -1 LT A munkanélküli személyek szegénységi kockázati rátája (216) Forrás: A jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztika (EU-SILC), 216 (215. évi bevételek) és 215 (214. évi bevételek). Megjegyzés: A változást pontok jelzik. 6 oldal

7 3. SZAKPOLITIKAI ESZKÖZÖK A POLITIKAI KIHÍVÁSOK KEZELÉSÉRE Az álláskeresésijáradék-rendszer több jellemzője is hatással van az előző bekezdésben azonosított eredményekre. A figyelembevételre érdemes első politikai eszköz az álláskeresési járadék időtartama, amely közvetlen hatással van a munkanélküli személyek szegénységi rátájára. A gyakorlatban az időtartam számos tényezőtől függ, különösen a korábbi munkatapasztalatoktól, mivel a tagállamok egy részében a járadék juttatásának maximális időtartama a munkában töltött idő hosszával növekszik (a járadék juttatásának időtartama hosszabb a hosszabb időn keresztül fizetett járulék esetén). Az adókedvezmény rendszer munkanélküli személyek védelmét célzó intézkedéseinek mértéke azonban szintén függ más politikai eszközöktől is, ilyen például a kedvezményes bérpótlási arány, illetve az álláskeresési járadékra való jogosultság (lásd lent). Ezzel szemben a juttatások munkanélküliség időtartamára gyakorolt hatása a teljes munkanélküli népesség tekintetében általában viszonylag gyenge 6, mivel munkanélküliség esetén az életszínvonal fenntartása vezethet az újrafoglalkoztatás jobb esélyeihez és a 6 Lásd például: L.F. Katz és B.D. Meyer (199) Az álláskeresési járadék lehetséges időtartamának a munkanélküliség időtartamára gyakorolt hatása. Journal of Public Economics. 41. sz. (1) o. S.P. Jenkins, C. Garcia-Serrano (24) Az álláskeresési járadék és az újraalkalmazási lehetőségek kapcsolata: Spanyolországra vonatkozó információk. Oxford Bulletin of Economics and Statistics. 66. sz. (2) o. K. Carling, P-A. Edin, A. Harkman, B. Holmlund (1996), A munkanélküliség időtartama, az álláskeresési járadék és a munkaerőpiaci programok Svédországban. Journal of Public Economics. 59. sz. (3) o. M. Hagedorn, I. Manovskii, K. Mitman (215) Az álláskeresési járadék meghosszabbításának foglalkoztatásra gyakorolt hatása: a 214-es foglalkoztatási csoda? H. Schmitz, V., Steiner (27) A járadékra való jogosultság hatása és a munkanélküliség időtartama: a korábbi német munkaerőpiaci reformok előzetes értékelése sz. IZA vitaanyag. munkába való visszatérés esetén megfelelőbb álláshely párosításhoz 7. Emellett bizonyítást nyert az is, hogy az álláskeresési járadékra nem jogosult, újonnan munkanélkülivé vált személyek gyakrabban szegényebb háttérrel rendelkeznek és kevésbé kötődnek a munkaerőpiachoz 8. Ezen túl a nagyobb mértékű munkanélküliségi biztosítással rendelkező országok, amelyek nagyobb összegeket költenek az aktivizálási politikákra és intézkedésekre, általában fenntarthatóbb eredményeket tudnak felmutatni a korábban munkanélküli személyek reintegrációja területén 9. A második politikai eszköz, a korábbi bevételek nettó bérpótlási aránya szintén negatív kapcsolatban van a munkanélküli személyek szegénységi rátájával. A nettó bérpótlási arány kiszámítása során a nettó jövedelmet a jövedelem adókkal és társadalombiztosítási költségekkel csökkentett összegeként kell meghatározni, amelybe bele kell számítani a szociális ellátást (szociális támogatások, a családi ellátások, a lakhatási támogatás és a munkához kapcsolódó ellátások). Fontos kiemelni, hogy a nettó bérpótlási arány és annak idő múlásával történő módosulása a munkanélküli személy korábbi járulékaitól függően különösen a rövidebb járulékfizetési időszak esetén a munkanélküli személy járulékfizetési előzményeitől függően lényegesen eltérő lehet, különösen a rövidebb járulékfizetési előzmények 7 Lásd például: D. Gallie, S. Paugam, S. Jacobs (23) Munkanélküliség, szegénység és társadalmi elszigetelődés: létezik társadalmi kirekesztettségre vonatkozó ördögi kör? European Societies. 5. sz. (1) o. 8 Lásd például: F. Figari, M. Matsaganis, és H. Sutherland, (213) Elég szorosak az európai társadalmi biztonsági hálók? A minimáljövedelmi rendszerekkel való lefedettség és azok megfelelősége 14 uniós országban. International Journal of Social Welfare. 22. sz o. M. Fernandez Salgado, F. Figari, H. Sutherland, A. Tumino (214) A munkanélküliségért juttatott jóléti kompenzáció a válság idején. A jövedelmek és a vagyonok elemzése. 6. sorozat, kiegészítő szám, 214. május. 9 Lásd például: Wulframm M. és Fervers L. (213), A munkanélküliség és a későbbi alkalmazás stabilitása: fontos-e a munkaerőpiaci politika? sz. IZA vitaanyag. 7 oldal

8 esetén és a vizsgált időtartam tekintetében, mivel a juttatások a munkanélküliség időtartamának növekedésével általában csökkennek 1. Bár egyértelmű, hogy a magasabb nettó bérpótlási arány közvetlen hatással van a magasabb háztartási bevételekre, azok nettó hatása számos tényezőtől, különösen a más juttatásokkal és az adórendszerrel való kapcsolatától és a bevételek korábbi szintjétől, illetve a munkatapasztalatoktól függ 11. Emellett a magasabb bérpótlási arány a munkavállalási hajlandóság ellen ható pénzügyi tényezőként is működik, amely így negatív hatással van az aktivitási és a foglalkoztatási rátákra, különösen egyes munkavállalói csoportok (például a dolgozó partnerrel együtt élő munkanélküli személyek) tekintetében 12. A munkanélküliségi csapda 13 gyakran igen magas az alacsony bérekben részesülők és az alacsonyabb újrafoglalkoztatási bérrel járó álláslehetőséget kapó munkavállalók tekintetében. A harmadik, jogosultsági feltételekre és a jogosítási idő hosszára vonatkozó politikai eszköz pozitív kapcsolatban van a munkanélküli személyek 1 Az egyik lehetőség, hogy a tagállamok gyakorlatai alapján a hat hónapos munkanélküliséget követő, az átlagbérek 8%-ában meghatározott nettó bérpótlási arányra összpontosítanak, figyelembe véve azok minimum és maximum összegét is. 11 Lásd például: J. Gruber (1994) A munkanélküliségi biztosítás fogyasztás kiegyensúlyozására irányuló hatása sz. NBER munkadokumentum, vagy M. Dolls, C. Fuest, A. Peich (212) Automatikus stabilizáció és diszkrecionális pénzügyi politika a pénzügyi válság idején. IZA Journal of Labor Policy. 1. sz. (4) 12 Lásd például: OECD (25) A munkába állás pénzügyi ösztönzőinek növelése: a munkához kapcsolódó ellátások szerepe. Foglalkoztatási kilátások, 3. fejezet. 13 Az indikátor a munkaerő tényleges adómértékét méri, különös tekintettel arra, hogy a munkanélküliségből a munkába való átmenet esetén a bruttó bevételek növekedése mennyiben szorítkozik a jövedelemadókra, a társadalombiztosítási költségekre és a juttatások megvonására. szegénységi rátájával. A munkanélküliségi biztosítási ellátásokra való jogosultság a korábbi szolgálati időtől és/vagy a megfizetett járulékok összegétől függ. Pontosabban a munkanélküli személyektől megkívánt, hogy meghatározott minimális munkatapasztalattal rendelkezzenek, amelynek pontos fogalma és hossza jelentősen eltér. Ennek következtében a rövid foglalkoztatott időtartammal és kevesebb folyamatos munkatapasztalattal rendelkező személyek ritkábban részesülnek álláskeresési járadékban 14. Éppen ezért a szigorú jogosultsági feltételek a juttatásokban részesülő munkanélküliek alacsonyabb számához vezetnek, amely alacsony lefedettséggel és alacsony stabilizáló hatással jár. A jogok elvesztésének elkerülése érdekében a különböző járulékfizetési időszakok összevonásának lehetősége jelentős hatást gyakorol e téren. Az önfoglalkoztatókra és az atipikus szerződéssel rendelkező munkavállalókra vonatkozó jogosultsági feltételeket szintén gyakran alkalmazzák a lefedettséget növelő eszközként, például a programokban való önkéntes részvétel lehetőségének lehetővé tételével. A növekvő bérpótlási arányokat és a juttatások időtartamát, valamint a jogosultsági feltételek bővítését célzó reformok további kiadásokkal járnak. A biztosítási-típusú programok esetén a munkavállalók és a vállalkozások közvetlenül hozzájárulnak a juttatások finanszírozásához. Mivel a hozzájárulások általában az adózáshoz hasonlóan érvényesülnek, a nagyobb mértékű hozzájárulásokkal járó szélesebb körű juttatási lefedettség esetlegesen akadályozhatja a munkahelyteremtést. Ennek ellenére e reformok középtávon várhatóan javítják 14 Lásd például: ILO A világ szociális védelméről szóló jelentés (214-15), Esser I., T. Ferrarini, K. Nelson, J. Palme és O. Sjoberg (213), Álláskeresési járadék az uniós tagállamokban vagy Langenbucher, K. (215), Mennyire megterhelőek az álláskeresési járadékok jogosultsági kritériumai, mennyiségi indikátorok az OECD és az uniós országok számára, 166. sz. OECD Szociális, Foglalkoztatási és Migrációs munkadokumentum, OECD Publishing, Párizs. 8 oldal

9 a munkaerőpiac és a gazdaság működését, mivel a munkából származó jövedelemre vonatkozó magasabb adóbevételekkel járnak, bár csökkentik az álláskeresési járadékra és aktiválási intézkedésekre fordított kiadások megtérülését. A korlátozott álláskeresési járadékok rövid távon sem biztosan jelentik a közpénzek megtakarítását: a legtöbb tagállamban a munkanélküliek általában a szociális támogatás olyan más formáját is igénybe veszik, amely hosszabb távra szól és amely lehet például a munkanélküli segély vagy a minimáljövedelem (passzív eszközök). Az államháztartás költségeit rövid és hosszú távon sem egyszerű értékelni, azok az idő múlásával eltérhetnek. Egy lehetséges feltételezés, hogy a szélesebb körű lefedettségre vagy a juttatások magasabb összegére vonatkozó költségek első szakaszát viszonylag gyorsan lehet ellensúlyozni a megnövelt foglalkoztatási teljesítménnyel és a több foglalkoztatott személytől származó magasabb adóbevallással, illetve a humántőke hatékonyabb felhasználása következtében felgyorsult gazdasági növekedéssel. 4. A SZAKPOLITIKAI HELYZET ÁTTEKINTÉSE A munkanélküliségi biztosítás korábbi részben politikai eszközként bemutatott jellemzői tekintetében az egyes országokban érvényesülő helyzeteket az alábbi 5., 6., 7. és 8. ábrák mutatják be. A 5. ábra az ellátások maximális időtartamát mutatja egy év járulékfizetési időszakot követően. Miközben a tagállamok többségében az időtartam rövidebb, mint a járulékfizetés időszaka (ez időszak fele, azaz a leggyakoribb időtartam 26 hét), négy esetben (Görögországban, Franciaországban, Luxemburgban és Hollandiában) megegyezik a járulékfizetési időszakkal, sőt három esetben annál hosszabb (71 hét Finnországban, 14 hét Dániában és határozatlan idejű Belgiumban). A skála másik végén a legfeljebb három hónapig biztosított ellátások állnak Horvátországban, Magyarországon, Máltán és Szlovéniában. 5. ábra: Az ellátások maximális időtartama egyéves szolgálati viszonnyal, 217. január 12 hét HU MT HR SI NL ES BG SK AT PT CZ EE CY DE IT RO LT PL UK IE LV SE FI FR EL LU DK BE Az ellátások maximális időtartama egyéves szolgálati viszonnyal Forrás: A szociális védelmi adatbázisra és a nemzeti szabályozásra vonatkozó kölcsönös információs rendszer (Spanyolország, Olaszország és Franciaország tekintetében). 9 oldal

10 Megjegyzés: Belgium esetében az ellátásoknak nincs időbeli korlátja. A juttatások időtartama számos országban (a Cseh Köztársaságban, Németországban, Litvániában, Portugáliában) az életkortól is függ, ahogyan az az ábrából is kitűnik, az időtartam a legfiatalabb korosztály tekintetében a legrövidebb. Portugáliában az egy éves járulékfizetési időtartam helyett 15 hónapot alkalmaznak. Szlovákiában a bemutatott időtartam a határozott idejű munkaszerződéssel dolgozó munkavállalókra vonatkozik, ellenkező esetben az hat hónap. Lengyelországban az időtartam például a régió munkanélküliségi rátájától is függ. A nettó helyettesítési ráták jelzik a munkanélküliségi biztosítási ellátások jövedelemhelyettesítő funkciójának a megfelelőségét. Azok szintje számos tényezőtől függ, ideértve a korábbi jövedelem szintjét, a szolgálati időt, a munkanélküliség időtartamát, az életkort és a háztartásban élők összetételét (különösen amikor az adórendszerrel és más ellátásokkal való kapcsolatot is figyelembe veszik). A rövid (egy éves) munkatapasztalattal rendelkező alacsony jövedelmű munkavállalók esetén egy hónap foglalkoztatást követően a nettó bérpótlási arány értéke a korábbi (nettó) jövedelem 25%-ától annak 9%-áig terjed (6. ábra). A skála alsó végén azok a tagállamok találhatók, amelyekben az egy év munkatapasztalattal rendelkező munkavállaló nem jogosult a munkanélküliségi biztosításra (Szlovákia, Litvánia) vagy amelyekben a juttatások a munkanélküliség második hónapjában megszűnnek (Magyarország). Ezeket az országokat követik azok a tagállamok, amelyek a korábbi kereseti szinthez nem (vagy csupán lazán) kapcsolódó, átalányösszegű ellátásokat nyújtanak (Bulgária, Görögország, Málta, Románia, az Egyesült Királyság). A munkanélküliség időtartamának 12. hónapját elérve láthatóvá válik a nettó helyettesítési rátákkal való összehasonlítás tekintetében az ellátások lejártának a hatása (az érintett egyének más rendszerekre, például munkanélküli segélyre vagy szociális segélyre kerülnek át) vagy az ellátás összegének csökkenése. 6. ábra Az álláskeresési járadékok nettó bérpótlási aránya az átlagbér 67%-a esetén, 216 januárjában % HU SK LT RO BG EL UK MT AT PL DE EE FR LV NL FI DK IE HR SE IT PT CZ ES SI LU BE 2. hónap 12. hónap Forrás: Európai Bizottság az OECD adókedvezményi indikátorai alapján. Megjegyzés: Az adatok az átlagbér 8%-ával rendelkező munkavállalóra vonatkoznak egy éves járulékfizetési időszakkal (a juttatásokban részesülés második és tizenkettedik 1 oldal

11 Járulékfizetési időszak (hetek) A járulékfizetési időszak mint a referencia-időszak %-a hónapja). Az ábrán a bevételek különböző elemei szerepelnek, ideértve az álláskeresési járadékot és az egyéb juttatásokat (például a szociális támogatást és a lakhatási támogatást). Az összes tagállamra igaz, hogy a munkanélküliségi biztosítási ellátásokra való jogosultság a korábbi szolgálati időtől és/vagy a megfizetett járulékok összegétől függ. A 7. ábra szerint az álláskeresési járadékhoz való hozzájutás feltételeként megszabott hetek száma a Görögországban, Franciaországban, Olaszországban és Máltán érvényesülő 25 vagy annál kevesebb értéktől a Litvániára és Szlovákiára vonatkozó 8- ig terjed, a leggyakoribb az egy év (52 hét) megkövetelése. A járulékfizetési időszak és a hosszabb referencia időszak amely lehetővé teszi a munkanélküliség időtartamának figyelembevételét aránya tekintetében a tagállamokban a leggyakoribb érték,5 (vagyis a kedvezményezettnek legalább a referencia-időszak felében járulékot kellett fizetnie). 7. ábra Az előírt jogosítási idő hosszúsága 215-ben 12 12% 1 1% 8 8% 6 6% 4 4% 2 2% IT FR MT EL CY FI LU NL SE BG HR LV SI IE UK ES HU PT AT BE CZ DE DK EE LT PL RO SK % Forrás: A szociális védelmi adatbázisra és a nemzeti forrásokra vonatkozó kölcsönös információs rendszer (Olaszország tekintetében) 15. Megjegyzés: A piros rombuszok a járulék és a referencia-időszak közötti arányt jelzik. Az ábra azoknak az országoknak a tekintetében, amelyekben a jogosítási időszak kiszámítása összetettebb módokon történik az adatok egyszerűsítését alkalmazta. 15 Olaszország tekintetében az adatok a Munka Törvénykönyvének 215 májusában történt elfogadását követő időszakra vonatkoznak. 11 oldal

12 8. ábra: Az álláskeresési és rendelkezésre állási követelmények szigorúsága mutató, CY HU CZ ES FI AT BG BE EL IT IE LT PL DE FR SK SE RO DK LV UK NL SI LU PT EE HRMT Hozzáférhetőségi követelmények Álláskeresési követelmények Szankciók Forrás: OECD Végül a becsült álláskeresési és munkára való rendelkezésre állási feltételek, valamint a kapcsolódó szankciók a legszigorúbbaknak Észtországban, Horvátországban, Luxemburgban, Máltán, Portugáliában, és Szlovéniában tűnnek, míg a legkisebb szigorúságot Ciprus és Magyarország tanúsítja. Az alárendelt elemek viszonylagos fontossága is jelentősen eltér egymástól az egyes országokban. 5. HASZNOS FORRÁSOK A jogosultsági feltételekre, a juttatások időtartamára és az álláskeresési járadékkal való támogathatósági kritériumokra vonatkozó további információk és adatok a MISSOC adatbázisban 16 találhatók. Az adatbázis hat havonta frissítik és a tagállamok hitelesítik. Az információt elsődleges nemzeti forrásokkal (például jogszabályok) és az adó- és szociális ellátó- 16 A MISSOC, a szociális védelemre vonatkozó kölcsönös információs rendszer az uniós tagállamokban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban hatályban lévő szociális védelemre vonatkozó jogszabályok, juttatások és feltételek információs központja. További információk: rendszerre vonatkozó, például az OECD által összegyűjtött ország specifikus információval is ki lehet egészíteni. Az OECD adókedvezményi modelljének eredményeit a juttatások nettó bérpótlási aránya változásainak és a munkavállalási ösztönzők (különösen az úgynevezett munkanélküliségi csapda, amely a munkanélküliségből a munkába való átmenet esetén a további bruttó jövedelemre alkalmazott tényleges adómérték a közvetlen adózás és a juttatások megvonása szerint) hatásainak nyomon követése során is lehet alkalmazni 17. Ezen adatokat minden évben általában novemberben teszik közzé, körülbelül 1,5 2 éves eltolódással. A modell állandó feltételezéseken alapul, amely biztosítják az országok közti összehasonlíthatóságot és a nemzeti delegációk által biztosított hivatalos információkat alkalmazza. Az adókedvezmény modell számításának alapját képező átlagos bérekre vonatkozó információkat pontosan meghatározott és elfogadott módszertan alapján állapítják meg. 17 További információk: social/main.jsp?catid=1143&intpageid=3197&langid =en. 12 oldal

13 Az álláskeresési járadék esetén az álláskeresésére és a munkára való rendelkezésre állásra vonatkozó feltételek képzeték a tárgyát az OECD vizsgálatának 18. Minden uniós tagállamra vonatkozóan gyűjtöttek adatokat és kompozit indikátort hoztak létre e feltételek szigorúságának mérése érdekében. Az álláskeresésre és a munkára való rendelkezésre állásra vonatkozó feltételekre vonatkozóan tizenegy elemet határoztak meg, amely azok különböző aspektusait jellemzi. Ezeket a következő területekre lehet osztani: munkára való rendelkezésre állás akár az aktív munkaerő-piaci politikákban való részvétel időtartama alatt, valamint a munka megfelelőségi kritériumai (azaz valamely állásajánlat milyen körülmények között utasítható vissza szankciók nélkül); az álláskeresési tevékenységek nyomon követése (álláskeresés gyakorisága, benyújtandó dokumentációval); szankciók (önkéntes munkanélküliség, az állásajánlatok visszautasítása, a tanácsadásokon vagy az aktív munkaerő-piaci politikákban való részvétel elmulasztása esetén). Dátum: Lásd: Venn (212), Langenbucher (215). A tevékenysége keretében az OECD az álláskeresésre és a munkára való rendelkezésre állásra vonatkozó feltételekre támogathatósági kritériumként hivatkozik, különbséget téve a jogosítás feltételei (amelyek a juttatásokhoz való jog megszerzéséhez szükségesek) és a támogathatósági kritériumok (amelyek a juttatásokban való folyamatos részesüléshez szükségesek) között. 13 oldal