A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Országos Környezeti Kármentesítési Program Társasági Alprogram keretében

Átírás

1 A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Országos Környezeti Kármentesítési Program Társasági Alprogram keretében a programozási időszakban megvalósítani tervezett kármentesítési projektek stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ VITAANYAG május

2 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Tartalom 1. A stratégiai dokumentum háttere Kapcsolódó jogszabályi háttér bemutatása A jogszabályok hierarchiája Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Törvény Kormányrendelet Miniszterelnöki, illetve miniszteri rendelet Határozatok Az EU jogszabályok célja, alkalmazásuk előnyei Kapcsolódó stratégiai környezet bemutatása A Hazai kármentesítési feladatok szükségessé válásának folyamata Hazai költségvetési forrásból biztosított kármentesítési feladatok (OKKP) végrehajtása A stratégiai dokumentum, az abban meghatározott célok illeszkedésének bemutatása A stratégiai dokumentum céljai és a várható eredmények A stratégiai dokumentum kapcsolódása az EU-s célkitűzésekhez Kapcsolódás a as időszak EU-s kohéziós politikai koncepciójában megjelölt célrendszerhez Javaslattétel esetleges további, a programozási folyamathoz szükséges részdokumentumok, elemzések kidolgozására Interjúk készítése a stratégiai tervezésért felelős minisztérium szakterületért felelős munkatársaival (amennyiben szükséges): Tervezési, stratégiai dokumentum készítési kontextus meghatározása A dokumentum időtávjának, érvényességének meghatározása A helyzetelemezési és koncepcióalkotási, stratégiai dokumentum készítési folyamat módszertanának, információbázisának bemutatása A stratégia kidolgozásához nélkülözhetetlen adatbázisok bemutatása A stratégiai dokumentum által tárgyalt szakmai területek/ technológiák /felhasználási területek meghatározása, lehatárolása A hazai kármentesítési feladatok műszaki megvalósításának jellemzői A tervezés, stratégiai dokumentum készítés intézményi keretei A meghatározott szakterület stratégiai irányításának, ellenőrzésének, szakmai felügyeletének és támogatási intézmény rendszerének definiálása a jogszabályok alapján Az OKKP

3 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az OKKP integrálódása a Nemzeti Környezetvédelmi Programba Az OKKP korábbi intézményi háttere és működése Az OKKP jelenlegi intézményi szerkezete A Társasági Alprogram stratégiai irányításának, ellenőrzésének, szakmai felügyeletének intézmény rendszere A jövőbeli fejlesztéseket, beavatkozásokat végrehajtó intézményrendszer rendelkezésre állásának, tapasztalatainak, kapacitásának elemzése, az elemzés eredményeinek értékelése Az MNV Zrt. kármentesítéssel összefüggő relevanciájának, tapasztalatainak bemutatása A Nitrokémia Zrt. kármentesítéssel összefüggő relevanciájának bemutatása Az MNV Zrt. és a Nitrokémia Zrt. által elvégzett és folyamatban lévő jelentősebb feladatok Az MNV Zrt. szakmai tapasztalatainak összegzése Nitrokémia Zrt. szakmai tapasztalatainak összegzése A stratégiai dokumentum megvalósítása irányításának, ellenőrzésének, szakmai felügyeletének és támogatási intézmény rendszerének definiálása a jogszabályok és döntéshozói interjúk alapján Stakeholder mátrix készítése minden az érintett szakterületre a tervezésben és a végrehajtásban való részvétel szempontjából, az Indító Jelentésben felsoroltak finomhangolása, pontosítása Érintettek azonosítása Az érintettek céljainak azonosítása Az érintettek viselkedésének elemzése Cselekvési terv kidolgozása A jövőbeli fejlesztéseket, beavatkozásokat végrehajtó intézményrendszer rendelkezésre állásának, kapacitásainak, tapasztalatainak elemzése A szinergiák biztosítására interjúk alapján módszertan kidolgozása a tervezési és a végrehajtási feladatokra külön-külön Helyzetelemzés és helyzetértékelés Nemzetközi trendek és tapasztalatok összefoglaló bemutatása Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának kialakulása különös tekintettel a környezeti károkra és kármentesítési feladatokra Hazai környezetvédelmi jogi szabályozás kialakulása és fejlődése Környezeti károk helyreállításának szabályozása az Európai Unióban A szakterület bemutatása Magyarországon a jelenlegi helyzetben, a középtávú prognózisok elemzése, figyelembe véve más felhasználási területek igényeit és trendjeit A Nemzeti Környezetvédelmi Program és az Országos Környezeti Kármentesítési Program Víz Keretirányelv - Magyarország elfogadott Vízgyűjtő-gazdálkodási terve Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) és Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezés,

4 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Korábbi beruházás támogatási programok tapasztalatinak elemzése Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat (KÖVICE) pályázatok Regionális Fejlesztési Program (ROP) pályázatok Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok megóvása érdekében intézkedés (Kódszám: KIOP F) A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) SWOT elemzés A kármentesítés szakterületre részletes SWOT elemzése, különös tekintettel az NFM-OKKP Társasági Alprogram működésére Problémafa felállítása A helyzetelemzés és a SWOT elemzés alapján problémafa felállítása Jövőkép megfogalmazása Jövőkép megfogalmazása, számszerűsítése, kapcsolódó időtávok rögzítése A Társasági Alprogram jövőképe a hazai fejlesztési források tükrében A Társasági Alprogram jövőképe az uniós fejlesztési források tükrében Irányok, alternatívák, beavatkozási területek A megfogalmazott jövőkép megvalósítási alternatíváinak megfogalmazása A megfogalmazott jövőkép megvalósítási alternatíváinak megfogalmazása A Társasági Alprogram stratégiai tervezéséhez és az azzal összefüggő jövőkép kialakításához kapcsolódó kockázatok bemutatása, azok kezelése Stratégiai céltérkép (célfa) meghatározása A kiválasztott megvalósítási változatokhoz illeszkedő célhierarchia meghatározása, amely a megfogalmazott jövőkép elérését akadályozó problémák megoldását biztosítja Megalapozottabb NFM-MNV Társasági Alprogram végrehajtás Finanszírozás biztonság megteremtése Megnövelt érdekérvényesítő potenciál Szakmai és nemzetgazdasági prioritásokon alapuló projektgenerálás Konkrét projekt lehetőségek feltárása A rendelkezésre álló információk felülvizsgálata FAVI-KÁRINFO archív és jelenlegi rendszerének áttekintése OKKP Kormányjelentések tartalmának áttekintése Tárca Alprogramok nyilvántartásainak áttekintése A KEOP intézkedési tengely projektgenerálási munkájának és egyéb uniós támogatásra korábban relevánsnak vélt projektjavaslat áttekintése

5 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Projektcsoportok kialakítása a környezeti probléma jellege, valamint a beruházás megvalósításának technológiai kivitelezése alapján Szűrés, releváns projektjavaslatok A rendelkezésre álló dokumentációk áttekintése, történeti kutatás végrehajtása, a tervezett projektek uniós megfelelőségének (jogi és szakmai) vizsgálata Részletes célkitűzések Stratégiai mutatószámok, indikátorok Az indikátorok definiálása, kiinduló és célértékeinek meghatározása, az adatgyűjtés módszertanának, rendszerességének, az adatok forrásainak meghatározásával A kármentesítés szakterület indikátor rendszere a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) végrehajtása során A kármentesítés szakterület indikátor rendszere a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) vonatkozásában A prioritási szám, mint potenciális indikátor A részletes célkitűzésekhez felhasználási területenként output, eredmény és hatás indikátorok definiálása, célértékek meghatározása A KEHOP tervezetében definiált célok és indikátorok Az Európai Bizottsághoz jóváhagyásra benyújtott KEHOP dokumentumban definiált célok és indikátorok Indikátorok definiálása Az indikátor értékek elérésének ütemezése, az indikátorok elérésének nyomon követési, adatgyűjtési rendszerének és a kapcsolódó intézményi rendszer meghatározása Tényfeltárás, a tényfeltárási záródokumentáció Beavatkozás, a beavatkozás záródokumentáció tartalma Eszközkészlet A stratégia célrendszere A célok elérését lehetővé tevő beavatkozási eszközök körének meghatározása - a stratégia eszközrendszere Cél-eszköz mátrix Indikatív forrásterv Az adott szakágazati stratégiára vonatkozó a célok elérése érdekében tervezett részletes tényfeltárások forrásigényének meghatározása Ütemterv a megvalósítás intézményrendszere Részletes ütemterv kidolgozása az indikátorok elérésére vonatkozóan. Az ütemterv megvalósításának kockázatainak meghatározása és azok kezelésének módszertana Az ütemterv tartásáért felelős intézményrendszer szereplőinek és azok felelősségének meghatározása a megvalósítás és a kockázati elemek kezelése (elhárítása) során

6 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Monitoring és értékelési rendszer A célok elérése érdekében tervezett beavatkozások méréséhez tervezett indikátorok teljesülését nyomon követő ellenőrzési és értékelési rendszer Az indikátorok teljesülésének nyomon követése a tényfeltárás szakaszban Az indikátorok teljesülésének nyomon követése a beavatkozás szakaszban Az indikátorok teljesülésének nyomon követése a fenntartási időszakban Az egyes monitoring mutatókra vonatkozó adatgyűjtési módszerek meghatározása A feladatok ellátásáért felelős intézményi szereplők kijelölése, az indikátorok teljesülése érdekében alkalmazandó eljárásrend meghatározása Előzetes értékelések Az ex ante módszertani elvárásoknak megfelelően a stratégiai dokumentum átfogó, előzetes értékelése A társadalmi egyeztetés folyamatának támogatása A társadalmi egyezetés szükségességének alátámasztása, előnyeinek bemutatása A társadalmi egyeztetés során a nagyközönséget elérő kommunikációk csatornák meghatározása, a csatornákon keresztül eljuttatandó információ meghatározásának szakmai támogatása Az egyeztetések során beérkező vélemények összegyűjtésének, feldolgozásának, elemzésének módjának meghatározása Tervezett ütemezés A konkrét projekt beruházások, vizsgálati, tervezési, engedélyeztetési folyamatok költség-ütem tervének kidolgozása Feladat megvalósításához szükséges erőforrások meghatározása

7 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A stratégiai dokumentum háttere 1.1 Kapcsolódó jogszabályi háttér bemutatása A jogalkotói tevékenység eredményeként létrejött jogszabály olyan általános magatartási szabály, amely bizonyos cselekvést parancsol, tilt vagy megenged. A jogszabály érvényesítését az állam biztosítja, célja a társadalmi viszonyok szabályozása. A jogszabályi háttér az állam közvetlen irányítási rendszere A jogszabályok hierarchiája A hierarchia a jogforrások alá-fölérendeltségi viszonyát jelenti. A jogszabályok jogforrási hierarchiája kettős egyrészt az ún. anyagi jogforrások hierarchiája a jog létrehozójának, megalkotójának, másrészt az ún. alaki jogforrások hierarchiája a jogszabály megjelenési formájának alá és fölérendeltségi viszonyaitól függ. A jogforrási hierarchiának három alapelve van: a később megalkotott jogszabály a korábban megalkotott jogszabály hatályát lerontja alacsonyabb szintű jogforrás nem lehet ellentétes a magasabb szinten álló jogforrással ugyanazon szinten álló jogforrások közül, ha az egyik általánosan, míg a másik speciálisan szabályozza a társadalmi viszonyt, a speciális jogszabályt kell alkalmazni. Anyagi jogforrások hierarchiája: Országgyűlés Kormány Miniszterelnök Miniszter Önkormányzat Alaki jogforrások hierarchiája: Magyarország Alaptörvénye Törvény Kormányrendelet Miniszterelnöki és miniszteri rendelet Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Magyarország Alaptörvénye a legmagasabb szintű jogszabály, amelynek minden más jogi norma meg kell, hogy feleljen. Az állam az Alaptörvényben szabályozza saját jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat. Mivel az alkotmány az állam legmagasabb szintű törvénye, nem lehet ezzel ellentétes tartalmú jogszabályt alkotni. 7

8 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Magyarország Alaptörvénye három fejezete az alábbiak szerint rendelkezik a hazai környezetvédelem tekintetében: ALAPVETÉS cím alatti fejezete P) cikke az alábbiakat tartalmazza: P) cikk A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége Az Alaptörvény SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG fejezetének XX. és XXI. cikkei az alábbiakat tartalmazzák: XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt törvényben meghatározottak szerint helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni. AZ ÁLLAM fejezete közpénzek cím alatti 38. cikke az alábbiakat tartalmazza: 38. cikk (1) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg Törvény Az Országgyűlés törvényben állapítja meg többek között a társadalmi rendre, valamint a társadalom meghatározó jelentőségű intézményeire, az állam szervezetére, működésére vonatkozó alapvető rendelkezéseket, valamint az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit. Törvényben szükséges szabályozni Magyarország Alaptörvényében felsorolt állami szervek (pl. bíróság, ügyészség), valamint ágazatok (pl. egészségügy, oktatás, környezetvédelem stb.) működését, az országgyűlési képviselők és az önkormányzati képviselők választását, a bűncselekményeket, a büntetéseket és a büntetés-végrehajtást. 8

9 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A stratégiai dokumentum tárgyához kapcsolódó törvények: évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól; évi CVI. törvény az állami vagyonról; évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról; Más környezetvédelmi törvények a környezetvédelem területeiről: évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról; évi LV. törvény a termőföldről; évi XLVIII. törvény a bányászatról; évi LIII. törvény a természet védelméről; évi CLXXXV. törvény a hulladékról; évi CXXV. törvény a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről; Kormányrendelet A Kormány az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetőleg törvényben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. A kormányrendeletek egyrészt a törvények végrehajtását szolgálják (tehát egy törvény szabályait bontják ki bizonyos kérdések tekintetében még jobban), másrészt bizonyos életviszonyokat a Kormány elsődlegesen is szabályoz. A stratégiai dokumentum tárgyához kapcsolódó kormányrendelet: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Más kormányrendeletek a kármentesítéshez közvetve kapcsolódó környezetvédelmi témakörökből: 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről; 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól; 91/2007. (IV.26.) Korm. rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól; 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről; 78/2007. (IV.24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyílvántartásról; 72/2007. (IV. 17.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről; 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról; 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról; 9

10 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ /2005. (XII. 27.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól; 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról; 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól; 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól; 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről; 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről; Miniszterelnöki, illetve miniszteri rendelet A miniszter feladatkörében és törvényben, vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. Tehát a miniszter kizárólag egy magasabb rendű jogszabályból származó felhatalmazás alapján bocsáthat ki rendeletet. A miniszteri rendeletek elején mindig ott van, hogy melyik jogszabály hatalmazta fel a minisztert arra, hogy az adott kérdést szabályozza. Olyan kérdésekben, amelyek több minisztériumot is érintenek, együttes rendeletet is kibocsáthat több miniszter, ez azonban nem lesz magasabb rendű, mintha csak egy miniszter bocsátaná ki. A stratégiai dokumentum tárgyához kapcsolódó miniszteri rendeletek: a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról szóló 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet; 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről; 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről; a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerint; Más miniszteri rendeletek a kármentesítéshez közvetve kapcsolódó környezetvédelmi témakörökből 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásról; 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről; 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról; a 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet módosításáról szóló 33/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól; 10

11 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Határozatok 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozat az állami felelősségi körbe tartozó tartós környezetkárosodások elhárítását szolgáló kármentesítési program középtávú szakaszáról 2205/1996 (VII. 24.). Korm. határozat az állami felelősségi körbe tartozó, hátrahagyott környezetkárosodások kármentesítéséről; 83/1997. (IX. 26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról; 1117/2001. (X. 19.) Korm. határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Program második tervezési időszakára ( ) vonatkozó koncepcióról; 132/2003. (XII. 11.) OGY határozat a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról; 96/2009. (XII. 9.) OGY határozat a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról A 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM elfogadására még nem került sor Az EU jogszabályok célja, alkalmazásuk előnyei Kötelező jogforrások A rendelet, amelyet az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) az Európai Parlamenttel (a továbbiakban: Parlament) közösen vagy az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) egyedül fogad el, általános hatályú és minden elemében kötelező jogi aktus. A rendelet mindenkihez szól. Közvetlenül alkalmazandó, azaz a nemzeti törvényekhez hasonlóan valamennyi tagállamban azonnal alkalmazandó jogot teremt, amihez a nemzeti hatóságok részéről semmilyen lépésre nincs szükség. Az irányelv, amelyet a Tanács a Parlamenttel közösen vagy a Bizottság egyedül fogad el, a tagállamokhoz szól. Elsődleges célja a jogszabályok közelítése. Az irányelv az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat, de a cél megvalósításának formáját és a közösségi célkitűzések belső jogrendjükbe illesztésére szolgáló eszközök megválasztását rájuk bízza. Ha az irányelvet a tagállamok nem ültetik át nemzeti jogszabályaikba, vagy azt hiányosan vagy késedelmesen ültetik át, a jogalanyok a nemzeti bíróságok előtt közvetlenül hivatkozhatnak a szóban forgó irányelvre. A határozat, amelyet a Tanács vagy a Tanács az Európai Parlamenttel közösen vagy a Bizottság fogad el, az a jogi aktus, amellyel a közösségi intézmények konkrét ügyekről határoznak. A határozattal az intézmények cselekvésre vagy a cselekvéstől való elállásra kötelezhetnek egy tagállamot vagy az Unió egy lakosát, jogokkal ruházhatják fel, vagy kötelezettségeket róhatnak rá. 11

12 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az Európai Bizottság közösségi iránymutatásokat fogad el, hogy megismertesse az uniós tagállamokat és a vállalkozásokat azokkal a kritériumokkal, amelyek alkalmazásával eldönti, hogy a tagállamok tervezett intézkedései összeegyeztethetőek-e a közös piaccal vagy sem. A Bizottság megállapításokat tesz, hogy vajon mely feltételek mellett tekinthető az állami támogatás egyáltalán szükségesnek a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés biztosításához anélkül, hogy az aránytalanul befolyásolja a versenyt és a gazdasági növekedést. A február 3-án közzétett közösségi iránymutatást követően jelenleg a 2008/C 82/01 számú Közösségi iránymutatás a környezetvédelem állami támogatásáról szóló ajánlás van hatályban. Az iránymutatás pontja foglalkozik a szennyezett területek szennyeződésmentesítése tekintetében nyújtott támogatásokkal. Ennek értelmében amennyiben a szennyezőt egyértelműen azonosítani tudják, a "szennyező fizet" elvvel összhangban e személynek kell finanszíroznia a szennyeződésmentesítést, és ebben az esetben állami támogatás nem nyújtható. Ezzel összefüggésben a "szennyező" az a személy, akit az egyes tagállamok joga értelmében a felelősség terhel, az e tekintetben alkalmazandó közösségi szabályok elfogadásának sérelme nélkül. Ha a szennyezőt nem lehet azonosítani, vagy nem lehet a költségek viselésére kötelezni, a munka elvégzéséért felelős személy részére támogatás adható. A szennyezett területek szennyeződésmentesítése tekintetében nyújtott támogatás elérheti a támogatható költségek 100 %-át. A támogatható költségeket úgy számolhatjuk ki, hogy a szennyeződésmentesítést célzó munkálatok költségéből levonjuk a földterület értéknövekedésének összegét. (Fenti közösségi iránymutatás április 2-től december 31-ig érvényes.) Az Európai Bizottság az európai gazdasági prioritásokra való összpontosítás megerősítése érdekében október 6.-án elfogadta a kohéziós politikát a közötti időszakra meghatározó jogalkotási csomagot. A csomag feladata, hogy a beruházásokat az Unió növekedést és foglalkoztatást célzó menetrendjében (Európa 2020) szereplő célokra irányítsa, ezáltal EU-szerte serkentse a növekedést és a munkahelyteremtést. Tematikus célkitűzései között szerepel a környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság is. A környezetvédelem területén az unió továbbra is befektetésekkel segíti a klímaváltozással kapcsolatos átállás és kockázatmegelőzés; vízkezelés és hulladékgazdálkodás; a városi környezet védelme területek fejlesztését. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap, közötti közös stratégiai keretének elemei között szerepel, hogy az a víz-keretirányelv végrehajtására, a vízkészletek illetve a vízi környezet védelmére irányul, és arra kötelezi a tagállamokat, hogy hajtsanak végre intézkedéseket a vizek megfelelő állapotának biztosítása érdekében. A talajvédelemről szóló tematikus stratégia és a tervezett Talajvédelmi Keretirányelv célja a talajkészletek védelme és fenntartható használata, melynek megfelelően az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozó legfontosabb intézkedések között szerepel a talajvédelem és más kockázatmegelőző intézkedések végrehajtása. Az ERFA-ra vonatkozó legfontosabb intézkedések egyike a szennyezett területek és a kulturális infrastruktúra rehabilitációjának támogatása. 12

13 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Általános végrehajtási elvként jelenik meg az, hogy a szennyezett telephelyek helyreállítása csak akkor finanszírozható állami támogatásból, ha a szennyezésért felelős személy ismeretlen, vagy ha a költségeket nem lehet ráterhelni, azaz állami felelősségi körbe sorolható a probléma. A helyreállításnak a fokozott kockázatot jelentő, a gazdasági fejlődést gátoló területekre, például a szennyezett talajú területekre kell összpontosítania, tekintve, hogy az ilyen területek helyreállítására vonatkozó esetleges kötelezettség és az azzal járó esetleges egészségügyi kockázatok elfogadhatatlan pénzügyi kockázatokat jelentenek a befektetők számára. Az uniós jogharmonizáció keretében életbe lépő ún. felelősségi irányelv a zöldmezős beruházásokat jelentős mértékben korlátozni fogja. A fentiek alapján elmondható, hogy jogszabályi szempontból a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megfelel azoknak a kritériumoknak, hogy a felelősségi körébe tartozó, vagy felvállalt feladatokat, az általa megbízott szervezettel azaz az MNV Zrt.-vel - a saját maga által kialakított ütemterv szerint, a Társasági Alprogram keretében uniós vagy költségvetési forrásból végrehajtsa. A projekt generálás és a feladatok meghatározása során legyen az költségvetési, vagy uniós forrásból finanszírozva - figyelembe kell venni a jelenleg hatályos közösségi iránymutatásokat valamint fel kell készülni a következő uniós finanszírozási időszakban várható szabályokra. 1.2 Kapcsolódó stratégiai környezet bemutatása A Hazai kármentesítési feladatok szükségessé válásának folyamata Magyarországon az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltozás és az azzal együtt járó gazdasági szerkezetváltás jelentős mértékben átalakította az ország gazdaságát és azzal párhuzamosan a tulajdonviszonyokat. A korábban szinte kizárólag állami tulajdonú termelő üzemek, mezőgazdasági állami gazdaságok, bányák, erőművek, sőt magyar és szovjet laktanyák, honvédségi területek kerültek gazdasági társaságok, önkormányzatok illetve magánszemélyek tulajdonába. A statisztikák alapján megállapítható, hogy számosságát tekintve alapvetően az ipari és mezőgazdasági, valamint katonai üzemanyag tárolás-kiszolgálás, nem megfelelő műszaki védelmű felhagyott hulladéklerakók és ezzel összefüggésben az alifás és aromás szénhidrogén komponensek okozta szennyezettség a legjellemzőbb hazánkban. Fontos kiemelten hangsúlyozni a fémipar, valamint a vegyipar és gyógyszeripar szerves és szervetlen szénhidrogén, valamint technológiai szennyvíz és szennyvíziszap kibocsátásból, elhelyezésből származó szennyezőanyag komponensek okozta problémákat. Ez az objektumkör számosságát tekintve nagyságrendekkel kisebb halmazt képez az üzemanyag tárolásból származó feladatokhoz képest, azonban kiemelt humánökológiai kockázatot jelentenek, megoldásuk a mai napig várat magára. 13

14 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az 1990-es években a gazdasági élet szektoraiban, a vállalatoknál a gazdasági nehézségek megoldását célzó belső átszervezések, a privatizáció általában a piacképes, és a működőképes termelési egységeket érintették, míg a szolgáltató egységek (és ezek között a környezetvédelmiek is) külön szervezeti egységben, vagy az anyavállalatnál maradtak. Kísérlet történt a kivált egységek részére piaci alapokon biztosítani a szolgáltatást. Ez az energiaszolgáltatásban többé-kevésbé könnyedén megvalósult, a környezetvédelmi szolgáltatás azonban megbukott az egzakt mérhetőségi okok miatt. A gazdasági tevékenység expanziós időszaka jelentős részben az állami tulajdonú vállalat működési időszakára esett. Amikor elkerülhetetlenné vált az anyavállalat felszámolása, a termék vagy szerkezetváltás, küszöbön állt az esetleges privatizáció, a figyelem valójában csak akkor fordult a gyáralapítástól függően évek, évtizedek alatt felhalmozott hulladékok kezelésére, műtárgyak kiváltására, a vállalat tevékenységéből származó, kármentesítési feladatot is indukáló környezeti károk megoldásának szükségességére. Az alapvetően a környezetvédelmi törvény megjelenését (1995.) megelőző időszakban keletkező tartós környezeti károk, mint kármentesítési feladatok döntő többsége esetében Magyarország rendszerváltozás előtti időszakának politikai, gazdasági jellemzőinek ismerete alapján az okozók a Magyar Állam tulajdonában álló termelő üzemek, önkormányzatok, valamint a betelepült szovjet és annak ellenőrzése alatt álló magyar hadsereg volt. A környezetvédelem súlytalansága és a környezetvédelemi jogszabályok hiányossága, a szennyezőanyagok tulajdonságaira és a terjedésükre (pl.: klórozott szénhidrogének) vonatkozó alapvető törvényszerűségek ismeretének hiánya, a teljesítmény orientált tervgazdálkodási rendszer, a politikai-katonapolitikai alapú, valamint a megyei és település tanácsi döntéshozatal és az ezzel gyakran együtt járó, sok esetben felelőtlen gondolkodás vezetett ahhoz a helyzethez, amely a mai Magyarország kármentesítési feladatait eredményezték. A rendszerváltás előtt a termelés volumenének mesterséges fenntartása mellett keletkező hulladékok és melléktermékek, az ellenőrizetlen anyagmérlegek, a szállítójegyek hiánya, a karbantartás nélküli ipari csatornahálózat és a műszaki védelem nélküli alapanyag valamint hulladéktároló műtárgyak működtetése, a vegyipari gyógyszeripari cégeknél zajló számtalan fejlesztési munka eredményezte analizálhatatlan kísérleti hulladék elhelyezése kiegészült a vezetők és munkatársak részéről tapasztalható közömbösséggel, amely a környezetvédelem jogi szabályozásáig eltelt évtizedek alatt számos és jelentős humánökológiai kockázatot eredményező feladatot generáltak. A rendszerváltást követően legelőször a profitorientált termelési módszerek honosultak meg, amelyek az állam elsődleges irányítási rendszereként kialakuló, az EU-s jogharmonizáció részeként létrejött környezetvédelmi jogszabályi háttér (1995/LIII. Kt. és kapcsolódó jogszabályok) hatályba lépését megelőzően a kedvezőtlen folyamatokat egy rövid ideig konzerválták. Ebben az időszakban ( ) a technológiaváltás és a műszaki védelem kiépítése nem ment egyik napról a másikra, az új tulajdonosok részéről néhány területen felülszennyezésre került sor, így százalékos arány mutatható fel a Magyar Állam és az új tulajdonos, mint károkozók között. Ha az új tulajdonos már a Kvt évi megjelenését követően folytatott károkozó tevékenységet, akkor kötelezettként egyértelműen az új tulajdonos nevesíthető. 14

15 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A kármentesítési munkák finanszírozása és a hatósági munka kapcsán már az első jogszabályok megalkotása során komoly vita alakult ki az okozó és a felelős-kötelezett definiálásával kapcsolatban. Ezt követően (1995 után) az EU-s gazdasági környezetbe történő beilleszkedést célzó szociális piacgazdaság kiépítése során tulajdonosváltások, privatizációk eredményeként számos esetben kísérlet történt a korábbi tevékenység folytatására a használt vagy felújított illetve lecserélt technológiai elemek, műtárgyak alkalmazásával. Sok esetben azonban felhasználva a korábbi termelési terület kedvező infrastrukturális adottságait merőben új tevékenység vette kezdetét. Tekintettel arra, hogy a hazai kármentesítési feladatok összértéke a kezdeti becslések alapján Mrd Ft közé volt tehető, az első jogi szabályozás az ország aktuális gazdasági helyzetére való tekintettel nem támogatta a kármentesítési feladatok korlátlan állami felelősségi körbe történő átsorolását és ezzel párhuzamosan kerülte azt a gyakorlatot, hogy nagyszámú feladatot legyen szükség az adófizetők pénzéből megoldani. A környezeti károkért a privatizációs vagy adás-vételi szerződések tartalma, jogutódlás, vagy átvállalás következtében számos esetben az új vállalkozások vállaltak kötelezettséget. Az új vállalkozások többsége azonban már a kezdetekkor forráshiánnyal küzdött, évről-évre, hónapról-hónapra él, és bármennyire is szeretett volna jogkövető magatartást alkalmazni, önerőből képtelen volt a jelentős költségvonzattal járó kármentesítési feladatok finanszírozására. Az új vállalkozások számára a kezdeti időszakban a túlélés volt a cél és mindent megtettek és felvállaltak a gördülékeny szerkezetváltás érdekében bízva abban, hogy a vállalkozás pénzügyi helyzetének rendezését követően a környezetvédelmi kötelezettségek rendezésére is lehetőség nyílik majd. A rendszerváltást követő időszakban a kármentesítés szakterülete mint komplex környezetvédelmi feladat-végrehajtás - még az EU-s jogharmonizációt megelőzően nem rendelkezett kellő tapasztalattal. Az új tulajdonosok többségét váratlanul érte a feltárt környezeti terhek volumene, nem számítottak a tényfeltárások több tízmillió forintos majd a beavatkozások akár több milliárd forintos nagyságrendet is meghaladó költségvonzatára. Számos területen a részletes tényfeltárás elvégzésre kerül, azonban az eredmények alapján kalkulált beavatkozási költségek előteremtése még a tőkeerős gazdasági szektor képviselőit is nehéz helyzetbe hozta. A privatizáció és az adás-vételek során a várható környezeti terhek miatt az új tulajdonosok sok esetben kedvezőbb vételi alkupozícióból indulhattak, azonban a több százmilliós, nemritkán milliárdos beavatkozási költségek még a terület újraeladása esetében sem termelték volna ki a környezetvédelmi beruházás költségét, azaz gazdasági szempontból soha meg nem térülő beruházások lettek volna. A gyakorlatban a hatóság munkatársai az adott illetékességi terület gazdasági társaságainak problémáival együtt élve kompromisszumos megoldásokat alakítottak ki ügyelve arra, hogy a hatósági határozattal kikényszerített beruházás ne eredményezze a gazdasági társaság anyagi ellehetetlenülését. Szükség szerint határidő módosítások, vagy a kis lépésekben történő feladat végrehajtások jelentették a megoldást a probléma végleges felszámolása felé. 15

16 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Számos esetben alapvetően a klórozott szénhidrogének által elszennyezett területeken a szennyezőanyag speciális fizikai-kémiai tulajdonságai és az ezzel együtt járó szakmai nehézségek miatt nem történhetett érdemi előrelépés a tényfeltárások elvégzését követően. A problémák megoldásában érdekelt hatóságok elsősorban a szennyezett területek aktuális tulajdonosait kötelezték a kármentesítés végrehajtására, és ha már végképp nem tudtak a határozatoknak érvény szerezni, vagy a vállalat jogutód nélkül megszűnt, akkor került sor az állami felelősségi körbe való besorolás indoklására és felterjesztésére, valamint a feladat Tárca Alprogram keretében történő megvalósítására. Olyan kármentesítési feladatok esetében, amelyben a hatóság más felelőst (gazdasági társaság, magánszemély, tárca) nem tudott megnevezni (pl év előtti szennyezés) akkor a környezetvédelemért felelős miniszter lépett elő kötelezettként. Az OKKP egyedi feladatainak meghatározása során alapvetően ez a vezérelv érvényesült. A rendezetlen tulajdonosi helyzetek, határviták, felszámolások és egyéb jogi viták miatt a rendszerváltás óta eltelt két évtized alatt számos projektterületen a jogi-gazdasági környezet nem tette lehetővé a kármentesítési problémák végleges átfogó megoldását. További nehézséget okoz a tulajdonosok illetve a kezelői jogokat gyakorlók, a helyi érdekeket befolyásolók ellenállása, valamint a tényfeltárások és végül a beavatkozások jelentős, gyakran az ingatlanok piaci értékét is meghaladó költségének előteremtése, kigazdálkodása. Az EU-s kötelezettségek teljesítése, a víz-keretirányelv, a fenntartható fejlődés és a társadalmi elvárások biztosítása érdekében ez a statikus állapot a továbbiakban tarthatatlan. Éppen ezért a megoldás előmozdítását, a hatóságokkal együttműködve a Magyar Államnak javasolt a továbbiakban felvállalnia szakmai, gazdasági-társadalmi megfontolások és prioritások figyelembevételével Hazai költségvetési forrásból biztosított kármentesítési feladatok (OKKP) végrehajtása A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 21. (3) bekezdésben foglaltak szerint, az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatokat, a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően kell végrehajtaniuk a tárcáknak, alprogramjaik keretében. A tárcák által kidolgozott alprogramok, és a hozzájuk kapcsolódó számbavételi munka az Országos Számbavétel adatbázisának bővítését, az egyes tárcák kármentesítési feladatainak tervezését, költség-idő ütemezését segítik elő. Az OKKP által támogatva a kidolgozott alprogramok biztosítják a tárcák kármentesítési feladat-végrehajtásának hátterét. Az alprogramok kidolgozása 1997-óta zajlik. Első meghatározó feladateleme az adott tárca kezelésébe tartozó szennyező források, szennyezett területek felmérése volt. A KvVM a tárcák számbavételi munkáját a KÁRINFO-t megelőző Priolist nevű program átadásával is támogatta, melynek segítségével ASZF bejelentő adatlapokon keresztül alapadatok összegyűjtésére került sor. Az adatlapok informatikai rögzítést követően kerültek átkonvertálásra az OKKP országos számbavételi adatbázisába. 16

17 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A szennyezett területek felmérése során szerzett információk alapján került sor tárcánként a kármentesítési feladatok meghatározására, azok költségbecslésére és a projekt indítás valószínűsíthető idejének, illetve a kármentesítés időigényének becslésére. Az évek során az államigazgatásban zajló szervezeti és strukturális változások, kormányzaton belüli szervezeti átalakulások az alprogramok életét is érintették. Egyes alprogramok megszűntek, összevonásra, vagy szétosztásra kerültek, újak jöttek létre. Az alprogramok indításakor az alábbi alprogram struktúra került kialakításra, amely átalakult és jelenleg is folyamatosan változik. 1. táblázat Minisztérium Alprogram Egészségügyi Minisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Honvédelmi Minisztérium Egészségügyi Intézményi Alprogram Intézményi Alprogram Honvédelmi Alprogram Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetés-végrehajtási Alprogram Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Önkormányzati Minisztérium Pénzügyminisztérium Szilárdásvány-bányászati Alprogram - Uránércbányászat, - Szénbányászat és meddő CH kutak MÁV Vasúti Alprogram Közúti Alprogram Természetvédelmi alprogram Vízügyi Alprogram Oktatási Intézményi Alprogram Kulturális Intézményi Alprogram Önkormányzati Alprogram Volt Szovjet Ingatlan Alprogram Társasági Privatizációs Alprogram Kincstári Vagyon Igazgatóság Alprogramja A jogszabály értelmében az érintett miniszterek költségvetési tervezési kötelezettsége évente, a tárcájuk felelősségi körébe tartozó OKKP-Alprogramok végrehajtásához szükséges pénzeszközök tervezése. 17

18 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A stratégiai dokumentum, az abban meghatározott célok illeszkedésének bemutatása A stratégiai dokumentum céljai és a várható eredmények A as programozási időszakban rendelkezésre álló uniós források sikeres és hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a szennyezett területek kármentesítése szakterületen, az előkészítés és megvalósítás megalapozásához összeállításra kerül a stratégiai tervezési dokumentáció. A stratégiai szakanyag kimunkálása során számos olyan ismeret realizálódik, amelyek alapján új algoritmus kerül kidolgozásra a kármentesítés szakterület konzerválódott helyzetének megváltoztatására. A korábban elvégzendő Stratégiai tervezés és projekt előkészítés a tervezési időszakra KEOP 7.9.0/12 B konstrukció keretében egy olyan szűkített és pontosan definiált objektumkör meghatározására kerül sor, mely mind szakmai, mind jogi szempontból alkalmas a tervezési időszakban várhatóan rendelkezésre álló, kármentesítésre fordítható uniós pénzügyi források felhasználására. Az elvégzendő feladat végeredménye egy olyan projekt lista lesz, melynek beruházásra vonatkozó, a KEOP forrás terhére történő előkészítési költségigénye meghatározott, és amelynek megvalósításával összefüggésben a Magyar Államot képviselő MNV Zrt. a továbbiakban kedvezményezettként léphet fel. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Országos Környezeti Kármentesítési Program Társasági Alprogram keretében programozási időszakban megvalósítani tervezett kármentesítési projektek előkészítése tárgyú projekt keretében, az MNV Zrt. felelősségi körébe tartozó, várhatóan oda sorolódó vagy egyéb stratégiai okból megvalósítandó kármentesítési projektek részletes tényfeltárással történő előkészítése és a beavatkozási tervek, megvalósíthatósági tanulmányok és szükséges pályázati dokumentációk kidolgozása tervezett. A fenti célrendszerre alapozva történne a programozási időszakban Társasági Alprogram keretében a konkrét projektek megvalósítása A stratégiai dokumentum kapcsolódása az EU-s célkitűzésekhez A környezetvédelem területén az állami támogatások felügyeletének legfontosabb célja annak biztosítása, hogy a támogatási intézkedések magasabb környezetvédelmi szintet eredményezzenek, mint amely támogatás nélkül megvalósulna. A támogatás pozitív hatásainak ellensúlyozniuk kell a negatív, versenytorzító hatásokat, figyelembe véve a szennyező fizet elvet (PPP Polluter Pays Principle EK-Szerződés, 174. cikk). A támogatásnak lehetővé kell tennie a környezetre ártalmas piaci hiányosságok kezelését. A környezetvédelem szempontjából a leggyakoribb piaci hiányosság a negatív externáliákhoz kapcsolódik. A vállalkozások fejlődési stratégiájában az egyik cél a termelési költségek csökkentése. 18

19 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Ez arra indíthatja őket, hogy olyan technológiákat vagy termelési módszereket alkalmazzanak, amelyek nem veszik figyelembe a környezetvédelmi szempontokat. Ennek következtében termelési költségeik alacsonyabbak lesznek a társadalom egésze által viselt környezeti költségnél. A piac e hiányosságainak kezelése érdekében az államok szabályozó intézkedéseket, szabványokat és adókat alkalmaznak a szennyezést okozó vállalkozásokkal szemben, hogy a szennyező fizet elv alapján kompenzálják a tevékenységükből fakadó negatív externáliák hatásait. Az államok ezen kívül pozitív ösztönzőként is használhatják az állami támogatásokat a környezetvédelem előmozdítása érdekében. A támogatásnak arra kell indítania a kedvezményezettet, hogy változtasson magatartásán, és a környezetvédelem szintjét javító beruházásokat hajtson végre. Ezek a beruházások azonban gazdasági előnyöket is eredményezhetnek a vállalkozás számára. Ezért fontos megbizonyosodni arról, hogy a támogatásra szükség van, és a vállalkozás nem hajtotta volna végre az adott beruházást a támogatási intézkedés nélkül. A támogatásnak ösztönző hatásúnak és arányosnak kell lennie. Ez az eset csak akkor áll fenn, ha az adott eredményt a támogatás nélkül, vagy alacsonyabb támogatással nem lehetne elérni. A támogatás összegét a kívánt környezetvédelmi szint eléréséhez szükséges minimumra kell korlátozni. A támogatható beruházási költségek kiszámítása során minden olyan gazdasági előnyt le kell vonni, amelyre a vállalkozások szert tehetnek az adott beruházás kapcsán. A közösségi iránymutatás kiterjed a Bizottságnak bejelentett valamennyi környezetvédelmi célú támogatási intézkedésre. A Bizottság szerint az alábbi intézkedések esetében az állami támogatások a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők: a közösségi szabványoknál szigorúbb feltételeket teljesítő, vagy közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjét emelő vállalkozásoknak nyújtott támogatások; a közösségi szabványoknál szigorúbb feltételeket teljesítő, vagy közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjét emelő új szállítójárművek beszerzéséhez nyújtott támogatások; a jövőbeni közösségi szabványokhoz való idő előtti alkalmazkodáshoz nyújtott támogatások; környezetvédelmi tanulmányokhoz nyújtott támogatások; az energiatakarékossághoz nyújtott támogatások; megújuló energiaforrásokra vonatkozó támogatások; a kapcsoltenergia-termeléshez és távfűtéshez nyújtott támogatások; a hulladékgazdálkodáshoz nyújtott támogatások; a szennyezett területek szennyeződésmentesítéséhez nyújtott támogatások; vállalkozások áthelyezéséhez nyújtott támogatások; az értékesíthető engedélyek rendszere keretében nyújtott támogatások; az adócsökkentés vagy adómentesség formájában nyújtott támogatások. 19

20 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A jelenleg hatályos 2008/C 82/01 számú Közösségi iránymutatás a környezetvédelem állami támogatásáról tárgyú ajánlásnak a pontja szól a szennyezett területek szennyeződésmentesítése tekintetében nyújtható támogatásokról, melyet a jogharmonizáció miatt hazánknak is figyelembe kell venni. A szennyezett területek szennyeződésmentesítése révén környezeti károkat megszüntető vállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatást az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti [48], a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, amennyiben környezetvédelem javulását eredményezi. Az érintett környezeti károk a talajminőséget, a felszíni vagy a felszín alatti vizeket érő károkat jelentik. Amennyiben a szennyezőt egyértelműen azonosítani tudják, a szennyező fizet elvvel összhangban e személynek kell finanszíroznia a szennyeződésmentesítést, és állami támogatás nem nyújtható. Ebben az összefüggésben a szennyező az a személy, akit az egyes tagállamok joga értelmében a felelősség terhel, az e tekintetben alkalmazandó közösségi szabályok elfogadásának sérelme nélkül. Ha a szennyezőt nem lehet azonosítani, vagy nem lehet a költségek viselésére kötelezni, a munka elvégzéséért felelős személy részére támogatás adható. A szennyezett területek szennyeződésmentesítése tekintetében nyújtott támogatás elérheti a támogatható költségek 100 %-át. A támogatás teljes összege semmi esetre sem haladhatja meg a vállalkozásnál ténylegesen felmerült költségeket. A támogatható költségeket úgy számolhatjuk ki, ha a szennyeződésmentesítést célzó munkálatok költségéből levonjuk a földterület értéknövekedésének összegét. Szennyezett területek szennyeződésmentesítése esetén a vállalkozásnál az ezzel kapcsolatban felmerült összes költség támogatható költségnek minősül, függetlenül attól, hogy az adott kiadás tárgyi eszközként jelenik-e meg mérlegben. Az iránymutatás alkalmazási körébe tartozó külön intézkedések indoklásának fejezetében a szennyezett területek szennyeződésmentesítéséhez nyújtott támogatás (1.5.9 pont) arra szolgál, hogy egyéni ösztönzést adjon a negatív externáliák hatásainak ellensúlyozásához, amennyiben nem lehetséges azonosítani a szennyezőt, vagy nem lehet vele megfizettetni az általa okozott környezeti kár felszámolását. Ilyen esetekben az állami támogatás akkor indokolható, ha a kármentesítés költsége meghaladja a terület értékének a kármentesítésből származó növekedését. A környezetvédelmi szempontból elsőbbséget élvező jelentős, közös európai érdekű projektek végrehajtásának támogatására nyújtott támogatás az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak tekinthető az alábbi feltételek teljesülése esetén: a) támogatási javaslat olyan projektre vonatkozik, amely konkrét és pontosan meghatározott a végrehajtás feltételeit illetően, ideértve a projekt résztvevőit, céljait, hatásait, valamint a célok megvalósításának eszközeit. A Bizottság projektcsoportot is projektnek tekinthet; 20

21 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ b) a projektnek közös európai érdeket kell szolgálnia: a projektnek konkrét, példaértékű és azonosítható módon kell a környezetvédelemhez kapcsolódó közösségi érdekhez hozzájárulnia, például azáltal, hogy az Európai Unió környezetvédelmi stratégiája szempontjából nagy jelentőséggel bír. A projekt célkitűzésén keresztül elért eredmény nem korlátozódhat az azt végrehajtó tagállamra vagy tagállamokra, hanem a Közösség egészére ki kell terjednie. A projektnek jelentős előrelépést kell tennie a közösségi célkitűzések megvalósítása felé. c) a támogatás szükséges, és ösztönzőleg hat a projekt megvalósítására, amelynek jelentős mértékű kockázatot kell magában rejtenie; d) a projekt nagy jelentőséggel bír volumenét tekintve: méretét tekintve jelentős projektnek kell lennie és komoly környezetvédelmi hatásokat kell előidéznie. Annak érdekében, hogy a Bizottság az ilyen projekteket megfelelően értékelhesse, gyakorlati szempontból bizonyítani kell a közös európai érdeket: például be kell mutatni, hogy a projekt jelentős előrelépést jelent bizonyos környezeti közösségi célok megvalósítása felé. A Bizottság kedvezőbben ítéli meg az olyan bejelentett projekteket, amelyek a kedvezményezett részéről jelentős saját hozzájárulást tartalmaznak. Kedvezőbben ítéli meg továbbá azokat a bejelentett projekteket, amelyekben jelentős számban vesznek részt más tagállamok vállalkozásai. Amennyiben a támogatást az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekintik, a Bizottság az ezen iránymutatásokban megállapítottaknál magasabb mértékű támogatást engedélyezhet Kapcsolódás a as időszak EU-s kohéziós politikai koncepciójában megjelölt célrendszerhez Az Európa 2020 stratégia Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája. Célja nem csupán az, hogy segítségével leküzdjük a válságot, amely számos uniós gazdaságot továbbra is kedvezőtlenül érint. A stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt: 1. Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. 2. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. 3. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. 21

22 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Nemzeti Környezetvédelmi Program A már bekövetkezett, tartós környezetkárosodások felszámolása érdekében szükséges a szennyezőforrások és területek felderítése, a kármentesítési feladatok végrehajtása. Környezeti kármentesítés Célok - A szennyezett területek országos számbavételének folytatása a történeti kutatás módszerének felhasználásával. - Az állami felelősségi körbe tartozó területek tényfeltárásának folytatása. - A nem állami felelősségi körbe tartozó, azonban magas prioritású, jelentős kockázatú feltáratlan területeken a várható beavatkozási feladatok meghatározása. - A szennyezettség mértékének csökkentése, felszámolása és monitorozása. A célok elérése érdekében szükséges intézkedések Kormányzat: - Az OKKP ütemezett végrehajtását szolgáló feladatok ellátása: szabályozás, koordináció, éves gördülő tervezés fejlesztése, ellenőrzés, K+F. - A szennyezett területek kockázat alapú kezelésének továbbfejlesztése. - Szennyezőforrások, szennyezett területek számbavétele, adattartalmának bővítése - (pl. a Talaj Keretirányelv várható feladatainak figyelembevételével); a környezeti kockázat csökkentéséhez szükséges adatbázis biztosítása; a FAVI-KÁRINFO adatbázis adattartalmának, valamint a Prioritási Listák bővítése, aktualizálása. - Az adatszolgáltatási igények kielégítéséhez szükséges intézményi háttér biztosítása. - Az ingatlan-nyilvántartás és a FAVI-KÁRINFO kapcsolatának megalapozása. - Az állami felelősségi körbe tartozó, feltárt területeken a beavatkozások végrehajtása, a kármentesítési alprogramok folytatása - A tényfeltárások és a kármentesítési tevékenységek támogatása. EU Víz Keretirányelv, Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A víz életünk nélkülözhetetlen feltétele, különösen az édesvizek megléte és használata életünk egyik legfontosabb tényezője. A felszíni valamint a felszín alatti víz nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jövedelemszerzési és ráfordítási lehetőségeket kínál. Ez az erőforrás véges, ezért ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és a felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió új vízpolitikájának, a Víz Keretirányelvnek (2000/60/EK irányelve, továbbiakban VKI) kidolgozásához, mely december 22-én lépett hatályba. Magyarország alapvetően érdekelt abban, hogy a Duna nemzetközi vízgyűjtő kerületben (azaz a teljes Duna- medencében) mielőbb teljesüljenek a VKI célkitűzései. 22

23 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A Víz Keretirányelv előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. A Keretirányelv hatálya minden olyan emberi tevékenységre kiterjed, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja a vizek állapotát és így akadályozhatja a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A Víz Keretirányelv általános célkitűzései a következők: - a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, - a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, - a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, - a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, - az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése. Az Új Széchenyi Terv, mely meghatározó szerepet szán az egészségturizmus fejlődésének, a hosszú távú nemzetközi versenyképesség alapfeltételének biztosítása érdekében kiemelten kezeli a vízbázisok védelemét. A Szél Kálmán Tervben, ahol a közfoglalkoztatás növelése az elsődleges, a kármentesítések megvalósulása révén további munkahelyek teremtése válik lehetővé. Mindez többek között hajdani iparterületek barnamezős rehabilitációjának végrehajtásával realizálódhat mely feladatok része a jövőbeni területhasználattal korreláló mértékű kármentesítési beavatkozások végrehajtása is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia öt stratégiai célja közül a Tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése cél gazdasági szempontból is kulcsfontosságúnak tekinti a természeti erőforrások, vagyis a talaj és a vízkészletek, vízbázisok védelmét, mennyiségi és minőségi megőrzését, mindezzel összefüggésben a környezetbiztonság növelését. A Vidékfejlesztési Stratégiának így része lehetet a Szél Kálmán Tervvel hasonlóan barnamezős rehabilitációk végrehajtása. 23

24 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Javaslattétel esetleges további, a programozási folyamathoz szükséges részdokumentumok, elemzések kidolgozására A szennyezett területek kármentesítése szakterületen tekintettel a beruházások jelentős időszükségletére a rendelkezésre álló előkészítési majd beruházásra szánt idő maximális kihasználására kell törekedni. A stratégiai dokumentum a Pályázati felhívásnak megfelelően különös figyelmet szentel a projektgenerálási (1) és jogi relevancia (2) vizsgálati fejezeteknek, konkrét projektjavaslatok megfogalmazásával: 1. A korábbi releváns pályázati rendszer elvárta, hogy az abban megfogalmazott jogiműszaki-gazdasági pályázati peremfeltételnek megfelelő projektek jelentkezzenek a forrásra, azaz a pályázati felhíváshoz kellett minden szempontból megfelelő projekteket felkutatni. Ezen a gyakorlaton kívánunk változtatni azzal, hogy az ország számára fontos, össztársadalmi és nemzetgazdasági szempontból is meghatározó nagy szakmai prioritású projekt javaslatokat definiálunk, majd a konkrét szennyezett területeket jogi-műszakigazdasági szűrésnek vetjük alá, vizsgálva uniós forrás felhasználására vonatkozó relevanciájukat. A kármentesítési beruházások (beavatkozás) jelentős időigénye megköveteli azt, hogy az elkészülő stratégiai dokumentum már konkrét és egyben hatékony támogatást adjon a tovább lépéshez. A tisztázott projekt javaslatok tekintetében ezzel párhuzamosan meg kell kezdeni a projekt előkészítési komponens végrehajtását mely a kármentesítés szakterület vonatkozásában részletes tényfeltárások elvégzését jelenti. Ha a stratégiai dokumentum zárásaként nem tudunk konkrétumokkal szolgálni és egyben nem biztosítjuk az előkészítési komponensek részben párhuzamosan futtatott, ugyanakkor egymásra épülő mechanizmusát akkor a kármentesítés szakterületen nem tudunk időt megtakarítani. Így a pályázati felhívásban megfogalmazott cél azaz a as programozási időszakban rendelkezésre álló uniós források sikeres és hatékony felhasználásának biztosítása nem fog tudni teljesülni! 2. Tekintettel arra, hogy a potenciális projekt lehetőségek döntő többsége kapcsán a jelenlegi kötelezett gazdasági társaság vagy felszámolás alatt álló gazdasági társaság, a tulajdonosi és a felelősségi-kötelezetti jogállást tisztázása, majd a megfelelő kötelezettkedvezményezett kijelölése alapvető feltétele az uniós források felhasználásának. A jogi tématerület kidolgozása során a szennyező fizet elv érvényesíthetőségének vizsgálatát tervezzük elvégezni, mely az uniós finanszírozás biztosításának meghatározó feltétele. 24

25 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Interjúk készítése a stratégiai tervezésért felelős minisztérium szakterületért felelős munkatársaival (amennyiben szükséges): A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (II.12.) Korm. rendelet a stratégiai tervdokumentumok előkészítésére, társadalmi véleményezésére, elfogadására, közzétételére, megvalósítására, nyomon követésére, valamint előzetes, közbenső és utólagos értékelésére, továbbá felülvizsgálatára vonatkozó követelményeket határozza meg. A 3. értelmében a stratégia kidolgozását végző MNV Zrt., - amely állami tulajdonú gazdasági társaság - nem tartozik a rendelet hatálya alá, ugyanakkor az elkészítendő stratégia a jogszabály szerint az egyes nem kötelezően előkészítendő stratégiai tervdokumentumok azon belül a szakpolitikai stratégiák kategóriába kerülne besorolásra. A Korm. rendeletnek megfelelően - egyben a Közreműködő Szervezet állásfoglalása alapján is - az MNV Zrt. által kidolgozandó stratégiai dokumentációhoz nincs szükség felelős vezető nevesítésére. A stratégiai tervezésért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakterületért felelős munkatársával interjú elkészítésére a fenti okok miatt nem került sor. 25

26 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Tervezési, stratégiai dokumentum készítési kontextus meghatározása 2.1 A dokumentum időtávjának, érvényességének meghatározása A KEOP / azonosító számú pályázat keretében elkészítendő stratégiai dokumentáció nem a teljes Országos Környezeti Kármentesítési Programra, hanem annak egy részére, az NFM-MNV Zrt. Társasági Alprogramjára vonatkozóan kerül kidolgozásra. A stratégiai dokumentációval olyan irányultság kerül meghatározásra és egyben szakmai és jogi keretek definiálásra, amely hozzájárul a feladat uniós forrásból történő finanszírozásának biztosításához, egyben meghatározásra kerülnek azok az alapelvek, melyek keretei között a későbbiekben projektek előkészítése, majd megvalósítása történhet. A stratégiai dokumentum eredményei egyben megalapozzák a későbbi konkrét projektek lebonyolításnak intézményi környezetét és társadalmi hasznát. A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (II.12.) Korm. rendelet a stratégiai tervdokumentumok előkészítésére, társadalmi véleményezésére, elfogadására, közzétételére, megvalósítására, nyomon követésére, valamint előzetes, közbenső és utólagos értékelésére, továbbá felülvizsgálatára vonatkozó követelményeket határozza meg. A 3. -a értelmében a rendelet hatálya kiterjed: a) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény 1. (2) bekezdésében meghatározott központi államigazgatási szervek közül aa) a Kormányra, ab) a minisztériumokra, ac) a kormányhivatalokra, ad) a központi hivatalokra és ae) a rendvédelmi szervekre; valamint b) a fővárosi és megyei kormányhivatalokra A stratégia kidolgozását végző MNV Zrt. amely állami tulajdonú gazdasági társaság, nem tartozik a rendelet hatálya alá. Az elkészítendő stratégia tartalma a jogszabály szerint az egyes nem kötelezően előkészítendő stratégiai tervdokumentumok azon belül a szakpolitikai stratégiák közé sorolható. A szakpolitikai stratégia időtávja középtávú, amely legalább négy, legfeljebb tíz éves megvalósítási időszakot ölel fel. 26

27 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A helyzetelemezési és koncepcióalkotási, stratégiai dokumentum készítési folyamat módszertanának, információbázisának bemutatása A stratégia kidolgozásához nélkülözhetetlen adatbázisok bemutatása Felszín alatti vizek és földtani közegek környezetvédelmi nyilvántartási rendszere (FAVI) A felszín alatti vízzel összefüggő feladatok és a kármentesítés szakterületének információs hátterét a Felszín alatti vizek és a földtani közegek környezetvédelmi nyilvántartási rendszere (FAVI) biztosítja. Az alrendszerek adattartalma és az azt kezelő informatikai háttér megfelelő kiindulópontot szolgáltat a döntéshozatal és egyéb stratégiai tervezésekhez. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (Kr.) 34. (3) bekezdése elrendeli: A miniszter a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával és kármentesítésével, továbbá mindezek hatásával összefüggő információk és adatok gyűjtésére, kezelésére és nyilvántartására az irányítása alatt álló központi és területi szervek útján állami feladatként, a Kvt. 49. szerinti rendszer részeként, a Kvt. 66. (2) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartási rendszerrel összehangoltan működteti a Felszín alatti vizek és a földtani közegek környezetvédelmi nyilvántartási rendszerét (FAVI). A FAVI országos rendszer, mely az adminisztratív azonosítási jellegű adatokon túlmenően a felszín alatti víz, a földtani közeg: a) veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával járó tevékenységet folytatókra és tevékenységükre (így például: az elhelyezésre, bevezetésre), b) veszélyeztetésére, terhelésére, szennyezésére, károsítására, továbbá kármentesítésére, c) állapotára, d) állapotával kapcsolatos követelményekre, e) védelméhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedésekre vonatkozó adatokat, információkat gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató rendszer. A FAVI központja a Vidékfejlesztési Minisztérium, regionális központjai a felügyelőségek. A FAVI részére történő adatszolgáltatás körébe tartozik: a) engedélyköteles tevékenységek bejelentése (FAVI-ENG) b) a szennyező források, szennyezett területek, kármentesítések országos számbavétele (FAVI-KÁRINFO) c) környezeti monitoring rendszerek adatszolgáltatása (FAVI-MIR) FAVI-KÁRINFO alrendszer A stratégiai dokumentáció kidolgozása során háttér adatbázisként, a FAVI három alrendszere közül a szennyező források, szennyezett területek, kármentesítések országos számbavétele (FAVI-KÁRINFO) alrendszer adatainak felhasználása biztosítja a szükséges adatokat, információkat. 27

28 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az eredeti KÁRINFO adatbázis egyrészt országos hatáskörű szervezetektől beérkező adatokra, a már meglévő adatbázisok adattartalmának konverziójára épült, másrészt különböző adatgazdák, elsősorban a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint az alprogramokkal érintett tárcák által szolgáltatott adatokra támaszkodott. A KÁRINO adatlapok A FAVI-KÁRINFO adatlapokat az adott terület kármentesítési szakaszának és egyben a területről rendelkezésre álló információk szintjének megfelelően csoportosítjuk az alábbiak szerint: B1 Tényfeltárás előtti adatok adatlapja, B2 Tényfeltárás utáni adatok adatlapja B3 Beavatkozás utáni adatok adatlapja. A B1 adatlap a Korm. rendeletben meghatározott kötelezettségek keretében a tényfeltárási szakasz előtti adatszolgáltatás megtételére szolgál, másrészt célul tűzi ki a feltáratlan pontszerű potenciális, szennyező források és valószínűsíthetően szennyezett, azaz szennyezésre gyanús területek felkutatását és nyilvántartásba vételét. A B1 adatlapon benyújtott adatszolgáltatás alapul szolgál a kármentesítést megelőző intézkedés szükségességének megállapítását célzó értékelésnek és előzetes kockázatbecslésnek. A B1 adatlapon a pontszerű potenciális, szennyezőforrások és valószínűsíthetően szennyezett területek tényfeltárás előtti adatainak bejelentése történik. A B2 adatlap a Korm. rendeletben meghatározott bejelentési kötelezettségeknek megfelelően a tényfeltárási szakaszt követő még a beavatkozás előtti - adatszolgáltatás megtételére szolgál. Az adatlapon a pontszerű szennyezőforrásokhoz kapcsolódó szennyezett területek tényfeltárási adatai kerülnek bejelentésre. Az adatlapon benyújtott adatszolgáltatások a környezeti elemek, elsősorban a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi állapotának felmérésén túlmenően, segítséget nyújtanak döntéshozóknak a minőségi állapot romlásának megakadályozására, javítására vonatkozó kármentesítési intézkedések mérlegelésében, és alapjául szolgálnak a döntéshozás megalapozásához hozzájáruló egyszerűsített kockázatbecslésnek. A B3 adatlap a Korm. rendeletben meghatározott bejelentési kötelezettségeknek megfelelően a beavatkozási szakaszt követő adatszolgáltatás megtételére szolgál. A B3 adatlap kitöltésére akkor kerül sor, ha a beavatkozás befejeződött és a beavatkozást végző benyújtja a beavatkozási záródokumentációt az államigazgatási eljárás lefolytatása érdekében. Az adatlapon benyújtott adatok hivatottak bemutatni a beavatkozás eredményességét, a további tennivalókat. 28

29 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A FAVI-KÁRINFO-ban szereplő összes szennyezett terület/szennyezőforrás megyénkénti megoszlását az 1. diagram mutatja be. 1. diagram Forrás: Nemzeti Környezetügyi Intézet: Magyarország környezeti állapota (KÁRINFO adatbázis) A szennyezett területek tevékenységek szerinti megoszlását a 2. diagram ábrázolja. 2. diagram Forrás: Nemzeti Környezetügyi Intézet: Magyarország környezeti állapota (KÁRINFO adatbázis) 29

30 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A szennyezőanyagok megoszlását a földtani közegben a 3. diagram mutatja be. 3. diagram Forrás: Nemzeti Környezetügyi Intézet: Magyarország környezeti állapota (KÁRINFO adatbázis) A szennyezőanyagok megoszlását a felszín alatti vízben a 4. diagram mutatja be. 4. diagram Forrás: Nemzeti Környezetügyi Intézet: Magyarország környezeti állapota (KÁRINFO adatbázis) 30

31 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Országos Környezeti Kármentesítési Programot bemutató Kormányjelentések, Összefoglaló jelentések Az állami felelősségi körbe tartozó, hátrahagyott környezetkárosodások kármentesítéséről szóló 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozat 5. pontja szerint a környezet védelméért felelős miniszter az érdekelt tárcák bevonásával évente jelentést készített a Kormány részére a kármentesítési feladatok teljesítéséről. Az egyes jelentéstételi, tájékoztatási és beszámolási kötelezettségek módosításáról és megszüntetéséről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányhatározatok hatályon kívül helyezéséről szóló 1042/2008. (VI. 30.) Korm. határozat 1.39 pontja hatályon kívül helyezte a 2205/1996. (VII. 24.) számú Korm. határozatot, amely alapján, megszűnt az OKKP-ra vonatkozó éves Kormányjelentés elkészítésének kötelezettsége. Tekintettel a környezeti kármentesítés vonatkozásában a jövőben végzendő feladatokra és arra, hogy a program végrehajtása már korábban is számos minisztérium és intézmény együttműködésével vált lehetővé, a VM továbbra is szükségesnek tartotta a tárcaközi egyeztetés fenntartását és évente összefoglaló jelentés összeállítását az OKKP keretében elvégzett tárgyévi feladatok teljesítéséről. A Kormányjelentések, Összefoglaló jelentések nyilvánosak, megtalálhatóak az OKKP honlapján. Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége hivatalos honlapja A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége 1992 decemberében alakult 26 cég együttműködéséből. A Szövetség szakmai érdekképviselet, közhasznú szervezet. A szervezet tagságát környezetvédelmi szolgáltató cégek, tervező-szakértő cégek, e területen kutatási-fejlesztési tevékenységet végzők, vízellátás-csatornaszolgáltatásban, hulladékkelezésben, hulladékhasznosításban, levegőtisztaság-védelemben, zaj- és rezgésvédelemben, kármentesítésben stb. tevékenykedő cégek adják, beleértve e tevékenységekhez szükséges eszközök gyártóit és forgalmazóit is. Társult tagok egyetemek, kutatóintézetek. A KSZGYSZ szervezetén belül, a szakmai munka főként munkacsoportokban zajlik, amelyek célja, hogy közös véleményt alakítsanak ki, a magyar jogszabályokról és ezeket a jogalkotó felé bemutassák. A szervezeten belül, külön kármentesítési munkacsoport működik. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége honlapot üzemeltet a címen. Ezen a weboldalon naprakész hírek, információk találhatók kármentesítési témakörben is. Többek között, a neves előadók meghívásával szervezett konferenciák előadás anyagai is letölthetők. 31

32 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ KIOP és KEOP pályázati tapasztalatok vizsgálata A jelenleg készülő stratégia kidolgozását a korábbi Környezet és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) és a Környezetvédelem és Energetika Operatív Program (KEOP) pályázati eredményei, és tapasztalatai is megalapozzák. KIOP pályázati tapasztalatok A KEOP elődjének tekinthető KIOP kódszámmal jelölt Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében című intézkedés keretében az első pályázói körben beérkezett egyetlen pályázat szakmai szempontból nem volt támogatható. A pályázói kedv második felében némileg növekedett, azonban így sem lehetett elfogadható pályázatot támogatásra felterjeszteni. Annak ellenére, hogy végén és elején részben új, részben pedig átdolgozott projektek beadására került sor, az Irányító Hatóság a sikertelenség megvizsgálása után a pályázati egységcsomag felülvizsgálata mellett döntött. A felülvizsgálat során egyértelművé vált, hogy az egységcsomag feltételrendszere változtatásra szorul, a pályázati követelmények több helyen nem egyértelműek, a célokhoz nem alkalmazkodva szűkítik a pályázó szervezetek és a jogosult területek körét, továbbá nem felelnek meg az új, harmonizált 219/2004. Korm. rendelet szellemének. A módosítás az alábbi fő pontokat érintette: - gazdasági társaságok mellett önkormányzatok, állami szervek és társulásaik, valamint közhasznú társaságok is pályázhattak - a kármentesítendő terület érzékenységi besorolásra vonatkozó korlátozása megszűnt, valamennyi szennyezett terület pályázhatott, ha a kármentesítési prioritási száma elérte a 350-et. - a hatósági határozatban előírt végállapot, a (D) kármentesítési célállapot határérték projekt lezárásáig történő elérése már nem volt kizáró feltétel, azonban a projekt befejezésekor teljesülnie kellett a projektben célként megjelölt számszerűsített eredményeknek (pl.: a szennyezettség kiterjedésének csökkenése, a szennyezőanyag(ok) koncentrációjának csökkenése stb.). A kármentesítés műszaki beavatkozás fázisa, ha szakmailag szakaszolható volt, irányulhatott a megfelelően igazolható műszaki szakasz elvégzésére. A február 01-től életbe lépett módosított pályázati felhívás hangsúlyozta azt, hogy: - Az intézkedés keretében megvalósuló tevékenység a kármentesítési beavatkozás lebonyolítását, a szennyezés felszámolását, illetve a szennyezettség csökkentés műszakilag igazolható szakaszának elvégzését jelenti. - Sem tényfeltárás, sem a földtani közeg, felszín alatti víz tisztítása nélkül megvalósuló rekultiváció nem támogatható. Meghatározó feltételként jelentkezett a pályázó részéről annak bizonyítása, hogy a környezeti szennyezettséget okozó szennyezés a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény hatályba lépését (1995. december 31.) megelőzően történt. A bizonyítással szakmai szempontból tisztázhatóvá vált az, hogy a kármentesítés kötelezettje jogi értelemben nem tekinthető a szennyezettség okozójának így a kötelezett jogosult az EU-s pályázati forrás igénybevételére. 32

33 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A pályázati egységcsomag kitért arra is, hogy a terület kármentesítése kapcsán bekövetkező értéknövekedést, milyen módon kell figyelembe venni a 200 millió forintos alsó értékhatárnak való megfelelés során. A fentiek figyelembevételével a KIOP Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok megóvása érdekében megtörtént a felügyelőségek illetékességi területén műszaki beavatkozás előtt álló, a KIOP pályázati feltételeit kielégítő projektek összegyűjtése, azonban a pályázati feltételeket csak viszonylag kevés pályázó tudta kielégíteni. A legjellemzőbb okok: - elfogadott tényfeltárási záródokumentáció, a műszaki beavatkozási terv, illetve a hatósági határozatok és a (D) kármentesítési célállapot határérték hiánya, - a kármentesítendő terület felelősségi körének jogi rendezetlensége (a kötelezett megjelölésének hiánya, felszámolás alatti jogállapot), - a műszaki beavatkozás 200 millió Ft-ot várhatóan meg nem haladó költsége. A pályázati felhívás módosítását követően jelentősen megnövekedett a beadott pályázatok száma. Végeredményben 11 pályázati dokumentáció szakmai elbírálása történt meg. A pályázok leggyakoribb hibái az alábbiak voltak: - nem kielégítő tényfeltárásra alapozva igyekeztek műszaki beavatkozást tervezni, - a meghatározó hatósági határozatok csatolásáról megfeledkeztek, - az ütemterv és az indikátortáblák kitöltésének hibás értelmezése, - a részletes költségkalkuláció elnagyolása, - a pályázati formanyomtatvány és a betétlap kérdéseinek hiányos megválaszolása, - már megkezdett műszaki beavatkozás folytatására pályáztak változatlan műszaki tartalom mellett. A KIOP forrásból összesen 5 területen (4 db gazdasági társaság 1 db önkormányzat) kezdődhettek meg a kármentesítési munkálatok. KEOP pályázati tapasztalatok A KIOP folytatásaként a Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Program (KEOP) Vizeink jó kezelése prioritás, Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása intézkedés, Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése műveletben a időszakban 37 Mrd Ft keretet biztosított a felszín alatti vizet, földtani közeget érintő kármentesítési feladatok műszaki beavatkozás szakaszának végrehajtására 100 %-ban EU társfinanszírozás és hazai finanszírozás által biztosított keretből. A KEOP első éveiben az EU-s előírások figyelembevétele, valamint a jogosultsági feltételrendszer mentén állami és/vagy önkormányzati felelősségi körbe és alapvetően állami és/vagy önkormányzati tulajdonú területen kerülhetett sor nevesített, kármentesítési műszaki beavatkozási projektek végrehajtására. 33

34 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A korábbi évek adatgyűjtésének eredményeként, 13 db kármentesítendő terület kedvezményezettjeinek meghívására került sor a KEOP konstrukció első körében. Az első kétéves akcióterv 2008-ban lezárult, ezzel párhuzamosan, a pályázati rendszer tapasztalatait feldolgozva és értékelve, került sor a 2009/2010-es évekre vonatkozó akcióterv kidolgozására. Figyelembe véve a KEOP műveletben meghatározott feltételrendszert, a rendelkezésre álló pénzügyi keret további felhasználásához szükségessé vált a pályázati követelményrendszer áttekintése, felülvizsgálata, értékelése és a magyarországi kármentesítési feladatok jellegéhez, jogi, közgazdasági környezetéhez való igazítása. A KEOP projektek döntés előkészítéséhez újabb projektgenerálási munka zajlott. Az OKKPra alapozott projektgenerálási munka, alkalmas volt arra, hogy a rendelkezésre álló adatbázisok, korábbi tanulmányok és egyéb információk alapján, valamint a hatósági munkatársak segítségével egy átfogó helyzetjelentés készüljön a hazai kármentesítési feladatok szakmai, jogi és pénzügyi hátteréről. A projektgenerálási munka többek között az alábbi meghatározó eredményeket hozta: - A legjelentősebb, a KEOP kiírás céljaként megfogalmazott, magas prioritású, azaz magas humánökológiai kockázattal járó projektek döntő többsége nem állami és/vagy önkormányzati, hanem gazdasági társaságok felelősségi körébe tartoznak. - A definiált kedvezményezetti körnél jelentkező projektjavaslatok többsége forráshiány miatt előkészítetlen, tényfeltárással nem megalapozott. - Számos, kármentesítendő terület felelősségi köre jogilag rendezetlen, tulajdoni viták, a kötelezett megjelölésének hiánya, egyetemleges kötelezések, vagy felszámolás alatti jogállapot miatt. Fentiek elővetítették azt, hogy a leendő pályázóknak komoly szakmai és anyagi támogatásra van szüksége ahhoz, hogy az alapvetően forráshiányos pályázói kör, képes legyen előkészíteni - tényfeltárások elvégzésével, az alap adatok összegyűjtésével - támogatni a pályázati folyamatot, különösen az EU által nem finanszírozott Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányok (EMT) kidolgozását. A projektgenerálási munkára alapozva a KEOP pályázati kiírás előkészítése során többek között az alábbi meghatározó javaslatok fogalmazódtak meg: - A pályázati kiírásban alapvető célokhoz igazodva javasolt a kedvezményezetti kört bővíteni; - A KEOP pályázati folyamatnak támogatnia kell a tényfeltárás elvégzését is nem csak az aktualizáló tényfeltárást, - Az EMT információigényét minimalizálni kell annak érdekében, hogy a forráshiányos pályázóknak legyen esélyük az EU által nem finanszírozott EMT-k kidolgozására. 34

35 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A rendelkezésre álló pénzügyi keret lekötésének biztosítására a KEOP intézkedés jelentős módosítására került sor, amelynek legfőbb elemei: - tényfeltárás nem követelményként, hanem az első fordulós pályázatok esetében támogatható tevékenységként jelenik meg az új konstrukcióban; - a korábbi meghívásos rendszer átalakítása nyílt pályázati rendszerré; - továbbá bővült a pályázói kör. A KEOP intézkedésre rendelkezésre álló pénzügyi keret teljes mértékben lekötésre került megalapozva ezzel a Program és a témakör létjogosultságát, a közeljövő EU-s pénzügyi forrásának megteremtését. A folyamat során a felmerülő igények figyelembe vételével új KEOP művelet bevezetésére került sor. A felkutatott projektekhez igazítva került kidolgozásra a KEOP 2. prioritás: Vizeink jó kezelése Akcióterv Szennyezés lokalizációja települési szilárd hulladék-lerakó területén tárgyban megfogalmazott akcióterv, majd pályázati felhívás és a szükséges dokumentációk. 2.3 A stratégiai dokumentum által tárgyalt szakmai területek/ technológiák /felhasználási területek meghatározása, lehatárolása A hazai kármentesítési feladatok műszaki megvalósításának jellemzői Tényfeltárástól a beavatkozásig A pontszerű szennyezőforráshoz tartozó valószínűsíthető szennyezettség, illetve károsodás esetén a köz érdekében kármentesítést kell végezni. A kármentesítés szakaszai a tényfeltárás, amely felderítő és részletes vizsgálatból állhat, a beavatkozás, illetve azokat követően folytatott monitoring. A kármentesítés bármely szakasza szükség szerint megismételhető. A kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyeződés (B) szennyezettségi határértéket meghaladóan ne tevődjön át más környezeti elemre, a felszín alatti víz, a földtani közeg nem szennyezett részeire, illetve, hogy az a lehető legkisebb környezeti terheléssel járjon, és ne okozzon környezeti veszélyeztetést, szennyezést, környezetkárosodást. A tényfeltárás során vizsgálni kell minden olyan szennyező anyag térbeli előfordulását, melynek jelenléte a területen végzett addigi tevékenységek vagy alkalmazott technológiák alapján valószínűsíthető. A felügyelőség a tényfeltárási záródokumentáció figyelembevételével dönt a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos további feladatokról, így a tényfeltárás folytatásáról, kármentesítési célállapot határértékek megállapításáról, a beavatkozás elvégzésének szükségességéről, illetve a beavatkozási terv tartalmáról, kármentesítési monitoring elrendeléséről, a kármentesítés befejezéséről. 35

36 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A kármentesítések beavatkozási fázisát, így a technológiák meghatározását a részletes tényfeltárás alapozza meg. Sajnálatos módon a tényfeltárás és annak laborköltség vonzata is jelentős ugyanakkor a költség meghatározó súllyal szerepel egy-egy tényfeltárás tervezése során. A hiányosan vagy felelőtlenül elvégzett tényfeltárás nagy valószínűséggel nem tud teljes körű választ adni a szennyezőanyagok minőségére és mennyiségére az elszennyezett környezeti elemek horizontális vertikális kiterjedésére a lehatárolásra vonatkozóan. Mindezek függvényében a beavatkozás számtalan bizonytalanságot rejt magában és a beruházás során az előre nem látható problémák megjelenése, összefüggésben a költségek emelkedésével még inkább elbizonytalanítja a beruházót. A minimális költségből elvégzett tényfeltárás a lehető legkevesebb fúrásszám és legrövidebb furathossz mellett, a lehető legkevesebb komponensre és mintavétellel történik. A fúrással fel nem tárt területrészekről műszaki becslés, vagy szoftveres iteráció útján mond véleményt. A tényfeltárást végzők gyakran csak a szennyezést megelőző tevékenység alapján próbálnak a szennyezőanyagok minőségére következtetni, holott a régmúlt történeti kutatására is szükség van a meglepetések elkerülése érdekében. A helyszíni bejárás tapasztalatai mellett a terület tulajdonosával, hajdani dolgozókkal és a lakossággal is célszerű riportot készíteni az önkormányzati és a levéltári információk áttekintése, légifotók tanulmányozása mellett, mely ráirányíthatja a figyelmet bizonyos komponensek esetleges jelenlétére. Célszerű az információszerzés során kis lépésekben haladva a fokozatosságra törekedni. A jelenlegi szabályozás a tényfeltárási terv készítését csak akkor javasolja, ha a szennyezettség kiterjedése, illetve a földtani felépítés és a vízföldtani viszonyok bonyolultsága azt szükségessé teszi. A gyakorlati tapasztalatok alapján azonban az lenne célszerű, ha a hatósági eljárás ragaszkodna a történeti kutatás, helyszíni bejárás, felderítő tényfeltárás hármasa által szolgáltatott alapadatokra támaszkodó tényfeltárási terv készítéséhez. Az általában tényfeltárási terv hiányában megkezdett részletes tényfeltárási munkák pénzügyi okokból nem teljesítik azt a jogszabályi előírást, hogy a szennyezettség lehatárolását a (B) szennyezettségi határértékig kell elvégezni. Sok esetben meghatározó komponensek analitikája hiányzik, nem kerül sor a szennyezettség teljes körű lehatárolására, vagy annak vizsgálatára, hogy a szennyezettség érinti e a mélyebben fekvő víztartókat. Számos esetben hiányzik a terjedési modell eredményeinek értékelése és a mennyiségi kockázatbecslés elvégzése. Lehatárolás nélkül ismeretlen marad a beavatkozás volumene, nem lehet kockázatot becsülni, nem lehet megtervezni a megfelelő kútszámot, a kitermelendő és kezelendő földtani közeg mennyiségét és annak logisztikáját, a megcsapoló ill. a szikkasztó drénrendszert, a résfalat, az aktív kaput, nem lehet hidraulikai gátat felállítani, így a beavatkozási technológia és a beavatkozás költségvonzata csak becsülhető marad. 36

37 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A gyakorlati tapasztalatok is alátámasztják azt, hogy a beavatkozások megtervezése, és végrehajtása alapos és körültekintő tényfeltárás nélkül nagy műszaki bizonytalansággal terhelt. Kármentesítési technológiák A nyugati országok iparvállalatainál már a 70-es években, a szennyvízkezelési technológiákkal összefüggésben megkezdődtek azok a fejlesztési munkák, melyek célzottan a szennyezett felszín alatti vizek tisztításának módszereire fókuszáltak adaptálva az iparban megszerzett tapasztalatokat. Mindezzel párhuzamosan folyt a szennyezett földtani közeg lokalizációs és kezelési technológiáinak kidolgozása is. A multifunkcionalitásra való törekvés elvetésével párhuzamosan fontos hangsúlyozni azt, hogy technológiai és költség okokra visszavezethetően a szennyezett területek a műszaki beavatkozást követően néhány kivételtől eltekintve továbbra is szennyezettek maradnak, csak a környezeti kockázat mértéke csökken vagy mérséklődik a beavatkozási folyamat során olyan szintre, mely humánökológiai kockázat szempontjából még elfogadható. A kármentesítési beavatkozás kockázatát a: - szennyezőanyagok minősége és mennyisége, - a humánökológiai receptorok típusa és jelenléte, - valamint a hidrogeológiai adottságok, a transzport jellege és a természetes védelem adja. Ha a fenti hármas tagolódás valamelyik eleme hiányzik, vagy mesterségesen módosítjuk akkor a kockázat mértéke lényegesen csökken. A kármentesítési beavatkozások műszaki tartalma is éppen ezért arra fókuszál, hogy csökkentse a szennyezőanyagok mennyiségét a környezeti elemekben, megváltoztassa annak minőségét, lokálisan módosítsa a hidrogeológiai adottságokat vagy csökkentse, illetve megszüntesse a szennyezőanyag transzportot. Ennek megfelelően műszaki racionalitás és költségvetési okokból megoldásként jöhet szóba az, ha lokalizálják a szennyezett területet, vagy talajcserét alkalmazva, a szennyezett földtani közeget kitermelik és arra alkalmas helyen remediálják és a munkagödröt tiszta talajjal töltik fel, vagy ha a körülmények azt lehetővé teszik, a természetes szennyezés csökkenés megoldását alkalmazzák területhasználati korlátok (mezőgazdasági művelés, talajvízkutakból történő öntözés megtiltása) bevezetésével vagy a területhasználat módosításával. A fizikai, fizikai-kémiai, termikus, és biológiai típusú kármentesítési technológiákat a beavatkozás helyszíne szerint csoportosítjuk: - in situ (= eredeti helyzetben) megoldások közé tartoznak azok a technológiák amikor a szennyezett földtani közeget és/vagy felszín alatti vizet olyan eljárásokkal tisztítják meg a szennyezettséget okozó kockázatos anyagoktól, hogy a tisztítás során nem termelik ki a földtani közeget, és a felszín alatti vizet. 37

38 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ ex situ on site a tisztítás, ha a földtani közeget nem a kifejlődésének természetes helyzetében végzik, hanem kitermelik. A kitermelt szennyezett talajt és/vagy felszín alatti vizet nem szállítják el a munkaterületről, hanem azon belül bioágyakon, termikusan, vagy talajmosással tisztítják, majd a kívánt mértékben megtisztított földtani közeget és/vagy felszín alatti vizet visszahelyezik a munkagödörbe. - az ex situ off site technológiák abban térnek el az ex situ on site megoldásoktól, hogy a szennyezett földtani közeget, és a felszín alatti vizet nem a munkaterületen belül kezelik, hanem egy távolabbi kezelő telepre szállítják, majd a kezelt talajt visszaszállítják az eredeti munkagödörbe. A megtisztított felszín alatti vizet élővízbe vagy közcsatornába vezetik. A beavatkozási technológiák közül a megfelelő kiválasztását számtalan paraméter befolyásolhatja: - hidrogeológiai adottságok, domborzati viszonyok, - a szennyezőanyagok anyagi minősége és tulajdonságai, - szennyezett és tisztítandó környezeti elemek volumene, - receptorok közelsége, aktuális és jövőbeni területhasználat, - biológiai aktivitás a földtani közegben, - a beavatkozási műtárgyak kiépíthetősége, - felvonulás és energiaellátás nehézségei, - manipulációs helyigény, logisztikai problémák, elhelyezés, - időtényezők, - költség. Hazai viszonylatban alkalmazott kármentesítési beavatkozások jellemzése Az ismertetett technológiák közül statisztikai úton áttekintjük azokat a technológiákat, amelyek általában a hazai körülmények között jellemzőek. A hazai kármentesítési feladatok kapcsán jelentkező leggyakoribb szennyező anyagokat a problémák jellegzetességét és a beavatkozások méreteit a FAVI-KÁRINFO adatbázis adattartalma alapján lehet a legszemléletesebben bemutatni. A statisztikák megfelelő következtetések levonására alkalmasak a hazai kármentesítési feladatok volumenére és gyakorlati megoldására vonatkozóan. A korábbi fejezetben bemutatott diagram alapján megállapítható: - hazai viszonylatban a földtani közeg, döntő részben ásványi olaj, alapvetően TPH és BTEX komponensekkel szennyezett. A PAH és a halogénezett alifás és aromás szénhidrogén szennyezőanyagként való előfordulása kevésbé jelentős, karcinogén tulajdonságaik miatt azonban fokozott figyelmet érdemelnek. Megfigyelhető továbbá, hogy a szennyezett területek közel negyede vonatkozásában a földtani közeg nehézfémekkel szennyezett. 38

39 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ a szennyezett felszín alatti víz szoros összefüggésben van a földtani közeggel, szennyezőanyag komponensként itt is a TPH és BTEX előfordulása a legjellemzőbb. Fizikai-kémiai tulajdonságaikkal is indokolható módon a földtani közeghez képest növekedés tapasztalható a felszín alatti vizet érintő PAH és elsősorban a halogénezett alifás és aromás szénhidrogének vonatkozásában, ugyanakkor a nehézfémek szennyezőanyagként való megjelenésének aránya a felszín alatti vizekben kissé a háttérbe szorul. Az archív FAVI-KÁRINFO adatbázis több mint 400, tényfeltárás után álló területére vonatkozó adatok feldolgozása alapján a hazai kármentesítési feladatok volumenére az alábbi megoszlások jellemzőek (D) kármentesítési célállapot határérték felett szennyezett felszín alatti víz felszíni vetületének nagysága (m 2 ) 2/a. táblázat Az adott intervallum aránya (%) (D) kármentesítési célállapot határérték felett szennyezett felszín alatti víz térfogatának nagysága (m 3 ) 2/b. táblázat Az adott intervallum aránya (%)

40 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ (D) kármentesítési célállapot határérték felett szennyezett földtani közeg térfogata (m 3 ) 2/c. táblázat Az adott intervallum aránya (%) A volumen és az adott területen jelentkező jellemző szennyezőanyagok összevetése alapján elmondható, hogy hazai viszonylatban a leggyakoribb kármentesítési feladat végrehajtása során TPH-val és/vagy BTEX-el szennyezett környezeti elem tisztítását kell megoldani 0,1 ha - 1 ha területen, melynek során átlagosan 1000 m 3 földtani közeget és legfeljebb m 3 felszín alatti vizet kell megtisztítani. Természetesen vannak nagyságrendekkel nagyobb volumenű kármentesítési feladatok is melyek finanszírozásával alapvetően EU- s forrásból a KIOP és KEOP pályázati folyamat képes megbirkózni, de szerencsére nem ez a jellemző projektméret. Fentiekkel összefüggésben a hazai viszonylatban alkalmazott kármentesítési technológiákra vonatkozóan az archív FAVI-KÁRINFO rendszer B3 műszaki beavatkozás utáni adatlapok adattartalma ad választ. Az 3. táblázat a földtani közeg vonatkozásában in situ körülmények között végrehajtott kármentesítési feladatok technológiai megoszlását mutatja: 3. táblázat Technológia aránya Technológia (%) Talajmosatás 35 Természetes szennyezéscsökkenés 35 Talajmosatás majd intenzifikált bioremediáció 15 Forró vízzel vagy gőzzel való átmosatás, átlevegőztetés, intenzifikált bioremediáció 7 Talajmosatás majd ko-metabolikus lebontás 4 Felső lezárás, vízelvezetés és természetes szennyezéscsökkenés 4 40

41 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A 4. táblázat a földtani közeget szennyező anyagok vonatkozásában ex situ körülmények között alkalmazott technológiák megoszlását mutatja: 4. táblázat Szennyezőanyag típusa Terület (db) Technológia nehézfém 8 Kitermelés, elszállítás, deponálás+talajcsere halogénezett CH 2 komposztálás Kitermelés, elszállítás, deponálás+talajcsere Kitermelés, elszállítás, deponálás+talajcsere alifás+aromás CH 71 bioágy ipari iszap és gyógyszeripari hulladék komposztálás 2 Kitermelés, elszállítás, deponálás+talajcsere A fenti táblázatok azt igazolják, hogy a hazai, döntően szénhidrogén típusú szennyezésekkel összefüggésben Magyarországon az ex-situ technológiák aránya közel 60 %-ra tehető a földtani közeg remediációja során. Az ex-situ technológiák alkalmazása során nehézfémek esetében a kitermelés elszállítás és deponálás a leggyakoribb megoldás. Alifás és aromás szénhidrogén komponensek okozta szennyezettségek esetében az ex-situ technológiák között a kitermelés, elszállítás, deponálás és talajcsere típusú technológia az uralkodó, háttérbe szorítva a bioágyas remediációt és komposztálást tartalmazó megoldásokat. Az in situ megoldások között a talajmosatás majd a természetes szennyezéscsökkenés, valamint a talajmosatás és a bioremediáció a leggyakrabban alkalmazott eljárás. A szennyezett felszín alatti víz tisztításának vonatkozásában az alábbi technológiai arányok adódtak (5. táblázat): 5. táblázat Technológia Technológia aránya (%) Talajvíz kitermelés és aktívszenes adszorpció 58 Talajvíz kitermelés, sztrippelés és aktívszenes adszorpció 22 Légbekeverés (air sparging), talajvíz kitermelés majd sztrippelés 6 Intenzifikált bioremediáció 4 Levegőztetés 4 Kúton belüli sztrippelés 4 Kicsapatás, derítés 2 41

42 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az eloszlás megerősíti azt az általános vélekedést, hogy hazánkban a felszín alatti víz tisztítása során az ex situ megoldások lényegesen gyakrabban fordulnak elő a kevésbé biztos eredményt nyújtó, ugyanakkor műszakilag egyszerűbb és kisebb költségvonzatú in situ megoldásokhoz képest. A szénhidrogének vonatkozásában az ex situ megoldások között a sztrippelés és az azzal kombinált aktívszenes adszorpció szinte egyeduralkodó. A döntő részben az EU által finanszírozott KIOP és KEOP pályázati folyamatba bekerülő, jelentős prioritású és jelentős volumenű kármentesítési feladatok megoldásai között a tapasztalatok alapján már megjelennek a befoglalásos technológiai megoldások, passzív résfalak, valamint a résfallal kombinált aktív kapuk, mely kapuk töltőanyaga a szennyezőanyagok minőségéhez igazítható. A résfalakkal és depresszió kialakításával az aktív kapura húzott szennyezőanyag csóva alifás vagy aromás szénhidrogén esetén a kapuba épített aktív szén, klórozott alifás vagy aromás szénhidrogén esetén elemi vas granulátum töltőanyaggal érintkezve remediálódik. A nemzetközi viszonylatban és a hazai körülmények között is, a legnagyobb nehézséget a halogénezett alifás és aromás szénhidrogénnel terhelt területek jelentik. A halogénezett szénhidrogének különleges fizikai-kémiai tulajdonságainak köszönhetően az általános szennyezőanyagoktól jelentős mértékben eltérő viselkedést mutatnak a környezeti elemekbe kerülve. Bár a halogénezett szénhidrogénnel szennyezett területek száma nem jelentős, mindeddig csak néhány területen kerülhetett sor sikeres beavatkozás végrehajtására. Tekintettel arra, hogy e különleges szennyezőanyag rendkívüli körültekintést kíván a tervezőktől mind a feltárás, mind a kivitelezés időszakában, fokozott figyelem övezi minden, a témakör kapcsán elért eredményt és tapasztalatot. Mivel a különleges munkakörülmények és alkalmazott technológiák általában megdrágítják a halogénezett szénhidrogénekkel szennyezett területek kármentesítésének beruházási költségeit egymás után születnek a megoldások a költség-hatékony biológia, fizikai-kémiai és kombinált megoldásokra vonatkozóan. Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia A Kormány az ökoszisztémák terhelése csökkentésének, a természeti erőforrások takarékos használatának, valamint a gazdaság fenntartható fejlesztésének érdekében 1307/2011. (IX.6.) Korm. határozatával elfogadta a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiát. A Stratégia a közötti időszakra szól, de ennél messzebb mutató céljai is vannak. Az ország erőforrásaival hatékonyan és takarékosan gazdálkodó, összességében fenntartható fejlődési pályára való átállását kívánja sajátos eszközeivel elősegíteni. A Stratégia értelmezésében környezettechnológiának azok a megoldások számítanak, amelyek kisebb környezeti terheléssel járnak, mint a hagyományos eljárások. Ezek magukba foglalják a szennyezést kezelő technológiákat, eljárásokat, a kevésbé szennyező, kevésbé erőforrás igényes termékeket, szolgáltatásokat, továbbá azokat a módszereket és szervezeti innovációkat, amelyek az erőforrás felhasználást hatékonyabbá teszik. 42

43 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A környezetvédelmi ipari és környezettechnológiai innováció nehezen határolható le pontosan, sok az átfedés más ágazatokkal. A szennyezés kezelését végző, hagyományosnak tekinthető szakterületek - szennyvíztisztítás, hulladékkezelés - jobban lehatárolhatóak, mint a horizontális jellegű, erőforrás-hatékonyságra, energiatakarékosságra, kulcstechnológiák bevezetésére irányuló technológiai innovációk. Ugyanakkor az utóbbi időszakban bekövetkezett technológiai fejlődés és környezetpolitikai elvárások hatására a hagyományosnak tekinthető technológiák is komplexebbé válnak, az eredeti funkció mellett megjelennek kapcsolódó környezettechnológiák, mint pl. biogáztermelés a szennyvíztelepen a szennyvíziszap hasznosításaként. Az Innovációs Stratégia a következő környezettechnológiákat közvetlenül alkalmazó - környezet-ipari szektorokat különíti el, kiegészítve a horizontális jellegűekkel: - Horizontális jellegű technológiai innovációk (fenntartható anyaggazdálkodás, kulcstechnológiák) - Hulladékgazdálkodás - Vízgazdálkodás (vízellátás, szennyvíztisztítás) - Levegőtisztaság-védelem, zaj és rezgés elleni védelem, szaghatás elleni védelem - Agrárium (környezetkímélő termesztési technológiák, öntözés stb.) - Kármentesítés - Megújuló energia termelése - Ökoépítészet A fenti szektorok között szerepel a kármentesítés, amely témakör tekintetében az Innovációs Stratégia az alábbi fejlesztési irányokat határozza meg: A kármentesítési fejlesztések fő irányvonala a zöld kármentesítések előtérbe helyezése, amelyek során nemcsak az adott terület megtisztítása a szempont, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy maga a kármentesítési folyamat mekkora energiafelhasználással jár, mennyi a szennyezőanyag-kibocsátása és - felhasználása. A fentiek alapján szükséges a hazai szemlélet ennek megfelelő fejlesztése, valamint a beavatkozások olyan irányú kutatása, fejlesztése, amelyben az innovatív technológiák kombinációjával, az in situ beavatkozások előtérbe helyezésével könnyebben megvalósítható lenne a fenntarthatóság alapelve. A beavatkozások technológiai fejlesztésén belül egyik kiemelt irány lehet a bioremediáció, mert biztonságos technológia, tekintettel arra, hogy a természetes mikroflóra törzseit használja fel, veszélyes vegyszerek felhasználása nem jellemző, a kiegészítő tápanyagok sem veszélyesek, a kármentesítésben alkalmazott folyamatok során a veszélyes anyagok semleges (nem mérgező) vegyületté alakulnak. Előnye, hogy természetes folyamatokon alapszik, a szennyezett terület, talajvíz az eredeti helyen (in situ/on site) tisztítható, kevés hulladék keletkezik, más módszerekhez képest nem igényel annyi felszereltséget. 43

44 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A bioremediációs ipar alapvetően az egyes feladattípusokra szakosodó kis- és középvállalkozások számára nyújt tennivalót a technológiák fejlesztése és alkalmazása területén. Mivel gyakorlatilag nincs két egyforma bioremediációs projekt, a fejlesztő vállalkozások a problémára szabott és optimalizált megoldások kidolgozásával és szolgáltatások értékesítésével generálhatnak maguknak piacot hazai és nemzetközi szinten. Az Innovációs Stratégia a kármentesítés terén az in situ bioremediációs technológiák magvalósítását helyezi előtérbe. Ez a megoldás rendkívül költség hatékony, ugyanakkor a természetes jellegénél és a rendszer érzékenységénél fogva időigényes és az időszükséglet nehezebben becsülhető. Az uniós forrásból megvalósuló projektek indikátora a tisztított felszín alatti víz, és földtani közeg mennyisége. A KEOP pályázati folyamat a megvalósítás tekintetében viszonylag rövid időintervallumot támogat, a megvalósítandó projektek esetében rövid idő alatt nagy és számszerűsíthető eredményt biztosító kármentesítési technológiákat szükséges előnyben részesíteni. Az Innovációs Stratégia kármentesítésre vonatkozó fejlesztési iránya uniós pályázati folyamatban, a finanszírozási peremfeltételek és elszámolandó eredmény indikátorok miatt kevésbé alkalmazható. 44

45 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A tervezés, stratégiai dokumentum készítés intézményi keretei 3.1 A meghatározott szakterület stratégiai irányításának, ellenőrzésének, szakmai felügyeletének és támogatási intézmény rendszerének definiálása a jogszabályok alapján Magyarországon a kármentesítés témakörével szervezett körülmények között az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) foglalkozik. Az OKKP keretében történik a földtani közegben (talajban) és a felszín alatti vizekben hátra maradt, akkumulálódott szennyeződések felderítése, a felszín alatti vizek, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése; a veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése; valamint a szennyezett területeken a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése. A Program így a jogszabályalkotás mellett magába foglalja az adatgyűjtést és az arra alapozott releváns adatbázisok fejlesztését, a feladatok prioritásának meghatározását, a hazai és nemzetközi adatszolgáltatások biztosítását a kármentesítési problémák megoldását és az elvégzett munkák bemutatását, publikálását egyaránt. Az OKKP az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatait az érintett tárcák saját alprogramjaik keretében hajtják végre. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Országos Környezeti Kármentesítési Program - Társasági Alprogram keretében elvégzendő feladatok így összességében csak egy szegmensét alkotják az OKKP által felvállalt feladat halmaznak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó állami felelősségi körbe sorolódó kármentesítési feladatok végrehajtására a tárca az MNV Zrt.-t jelölte ki. A korábban Társasági Privatizációs Alprogram, jelenleg Társasági Alprogram keretében zajlik az MNV Zrt. és jogelődei, az ÁPV Zrt. portfoliójába tartozó vállalatok, társaságok, illetve egyéb vagyontárgyak esetén az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok ellátása, az MNV Zrt. jogszabályokban meghatározott feladatkörébe és ellátási kötelezettségébe tartozó, vagy oda sorolódó kármentesítési feladatok irányítása és lebonyolítása. A KEOP / azonosító számon kidolgozásra kerülő stratégiai dokumentáció nem a teljes Országos Környezeti Kármentesítési Programra, hanem annak egy részére, az MNV Zrt. egyik, úgynevezett Társasági Alprogramjára vonatkozóan kerül kidolgozásra. Az intézményi keretek meghatározása során azonban szükségesnek tartjuk a teljes OKKP korábbi és jelenlegi működésének bemutatását majd annak részeként a Társasági Alprogram eddigi működésének ismertetését is Az OKKP A Program alapvetően azt a célt tűzte maga elé, hogy felelősségi körtől függetlenül adatbázisba gyűjtse és rendszerezze azokat a tényleges és potenciális szennyező forrásokra és szennyezett területekre vonatkozó adatokat, melyek az elmúlt évszázadban a földtani közegben és a felszín alatti vizekben hátramaradt, akkumulálódott szennyezettségeket, károsodásokat jelentő területek vonatkozásában kerültek összegyűjtésre. 45

46 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Fontos feladata a szennyeződések mértékének feltárása, majd a szennyezettség kockázatának csökkentése az állami felelősségi körbe tartozó területeken, valamint az egyéb felelősségi körbe való tartozás esetén, a szennyezett területeken elősegíti a szennyezettség mérséklésére vagy megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket. Az OKKP rövid ( ) közép ( ) és hosszú távú ( ) szakaszolásának megfelelően a stratégiai anyag a Társasági Alprogram vonatkozásában a időszakra ad útmutatást, mely determinálja a közötti időszak feladatait is. A stratégiai terv kidolgozása időszerű, tekintettel arra, hogy az 1996 óta működő Program mind szervezeti, mind tartalmi és bonyolítási szempontból jelentős átalakuláson ment át az elmúlt években és ennek során részben elvesztette az indulásakor definiált és még ma is aktuális vezérelveit, célorientációját Az OKKP integrálódása a Nemzeti Környezetvédelmi Programba A magyarországi kármentesítési program kiindulópontjának az 1991-ben kormányhatározattal elfogadott Rövid és Középtávú Környezetvédelmi Intézkedési Terv tekinthető, amelyben már megjelent a felhalmozott környezetszennyezések feltárásának, megszüntetésének igénye. Alapvetően a külföldi kármentesítési gyakorlat összegzéseként az általános probléma megfogalmazás is megjelent a környezetvédelmi törvényben. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény alapján elkészült a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP), amelynek része a tartós környezetkárosodások, szennyezett területek kármentesítéséről szóló Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP). A jelentős szakmai támogatással rendelkező NKP-I ( ) alapvetően a rendszerváltás utáni probléma leltár feladatokat vállalta fel, a végrehajtás tekintetében számottevő eredményeket még nem tudott felmutatni az OKKP vonatkozásában sem. A Programmal összefüggésben ekkor került sor a kármentesítés témakörének jogszabályi megalapozására, a szakmai adatbázis kialakítására, a volt szovjet és magyar laktanyák állapotának felmérésére. Körvonalazódott az állami felelősségi körbe tartozó feladatok feltételrendszere és végrehajtási algoritmusa, szakmai prioritások kerültek definiálásra, tényfeltárások és beavatkozások indultak a tárcák bevonásával. A közötti időszakra szóló NKP-II., már figyelembe vette az első hat év tapasztalatait, hangsúlyozottan foglalkozott az ivóvízellátásunk 97%-át adó felszín alatti vizek védelmével és ennek keretében a felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyezett területek kármentesítési munkálatainak elindításával. Az OKKP vonatkozásában a tapasztalatok figyelembe vételével sor került a releváns jogszabályok kiigazítására új jogszabályok megfogalmazására, a szakrendszeri adatbázis tartalmának jogszabályi háttérrel is támogatott bővítésére, kármentesítési feladatok EU-s forrásból történő finanszírozásának előkészítésére, és folytatódott az állami felelősségi körbe tartozó beruházások végrehajtása. 46

47 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az NKP-III. ( ) egy több mint húsz évet felölelő tervezési folyamat harmadik szakaszát képviselte, figyelembe véve az eltelt időszak politikai, társadalmi, gazdasági környezetét, valamint a természeti környezetben bekövetkezett jelentős változásokat, melyhez igazodva az egyes programok tervezési módszerei, tartalmi elemei, céljai és prioritásai is módosultak. Az NKP-III. a tervezést és a végrehajtást (intézkedések ütemezése, források biztosítása, az előrehaladás figyelemmel kísérése, az esetleges korrekciók elvégzése, beszámolók elkészítése) a társtárcákkal, intézményekkel és az egyéb érintettekkel való szoros együttműködés keretében képzelte el. Mindezt a környezetvédelmi törvény évi módosítása is elősegítette, amely egyrészt az országos, a regionális, a kistérségi és a helyi környezeti tervezés közötti kapcsolat megerősítésére, összehangolására irányult, megújította és kiegészítette a programozás tartalmi elemeit. A már kidolgozott az Országgyűlés által még el nem fogadott NKP-IV. ( ) a közötti időszakra vonatkozik, kitekintéssel 2020-ig, az EU közötti időszakra szóló pénzügyi perspektívájával összhangban. Az NKP-IV. ( ) az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok végrehajtását továbbra is tárca alprogramok keretében javasolja végrehajtani. A nagy volumenű kármentesítési feladatok megoldásához hosszú távú programterv kialakítását, alapos előkészítést, a jogi háttér fejlesztését, illetve a finanszírozás biztosítását javasolja. Az NKP-IV. felhívja a figyelmet arra, hogy a Víz Keretirányelvvel harmonizálva, végéig a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre eső kármentesítési feladatokat el kell végezni a vízbázisaink, valamint azok hidrogeológiai védőterületei védelme érdekében. Célként lett definiálva a szennyezett területek felmérésének folytatása, a prioritások megállapítása, az állami és nem állami felelősségi körbe tartozó területek tényfeltárásának folytatása, a jelentős kockázatú feltáratlan területeken a várható beavatkozási feladatok meghatározása, a szennyezettség mértékének csökkentése, felszámolása és monitorozása. A kormányzat részéről javasolt a szabályozás és a koordinációs munka fejlesztése, az állami felelősségi körbe tartozó, feltárt területeken a beavatkozások végrehajtása, a kármentesítési alprogramok folytatása, a tényfeltárások és a kármentesítési tevékenységek támogatása. A stratégiai dokumentáció tartalma és intézményi keretei a negyedik NKP célkitűzéseit messzemenőkig figyelembe kívánja venni. 47

48 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az OKKP korábbi intézményi háttere és működése Az OKKP irányítását felvállaló FM (korábban KvVM) feladata magában foglalta az OKKP működtetésének részfeladatait, koordináló szervezetek létrehozását és működtetését, az OKKP szakmai ellenőrzését és működésének fejlesztését. A FM (korábban KvVM) kidolgozta és a területi szerveken keresztül érvényesítette a kármentesítés bonyolítását meghatározó jogszabályi hátteret, kiadványokon és elektronikus úton népszerűsítette a Programot, létrehozta és üzemeltette a felelősségi körtől független adatgyűjtést biztosító szakspecifikus adatbázist (FAVI), és annak segítségével megkeresés esetén biztosította a hazai és nemzetközi adatszolgáltatást. Az OKKP szakmai irányításának végrehajtását, állandó munkacsoportok, a Kármentesítési Programcsoport és az Alprogramok Tárcaközi Koordináló Munkacsoportja segítette. A Programcsoport figyelemmel kísérte és összehangolta az OKKP Minisztériumot érintő feladatainak végrehajtását, valamint folyamatosan informálta a résztvevőket. Tagjai az OKKP végrehajtásában érintett minisztériumi egységek és szervezetek, illetve az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, továbbá a 12 felügyelőség programkoordinátorai, valamint az OKKP végrehajtásában résztvevő külső szakértők voltak. A Programcsoport ülések tették lehetővé a Program tárgyévi eredményeinek bemutatását, a jogszabályokból vagy műszaki okokból eredő problémák megvitatását, a közeljövő feladatainak vázolását, a pályázati lehetőségek áttekintését. Az OKKP Alprogramok Tárcaközi Koordináló Munkacsoportja 1997-től folyamatosan segítette az OKKP célkitűzéseinek megvalósítását, melynek tagjai az alprogramokat irányító tárcák, illetve a feladat végrehajtásával megbízott intézmények kijelölt képviselői voltak. A Munkacsoport ülések lehetőséget biztosítottak a tárcák speciális problémáinak bemutatására az egyes tárcák ügykezelési megoldásainak megvitatására, valamint megalapozták a közös fellépés lehetőségét óta a 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozat 5. pontja szerint évente jelentés készült a Kormány részére, az adott évben a KvVM beruházásában, valamint az egyes tárcák által Alprogramjaik keretében elvégzett feladatokról és azok költségeiről. A jelentések évről-évre részletesen bemutatták az OKKP keretében végzett munkákat, tartalmazták a költségvetési források felhasználást, az állami beruházások indításának előkészítetését. Az OKKP működtetése során az állami felelősségi körbe tartozó konkrét kármentesítési feladatok, beruházások végrehajtása, a kormányzati munkamegosztás szerint OKKP tárca Alprogramok keretében történt, ahol az egyes tárcák a felelősségi körükbe tartozó feladatokat az általuk kijelölt szervezet útján oldották meg. Az FM (volt KvVM) a saját felelősségi körébe tartozó feladatait a Természetvédelmi Alprogram és a Vízügyi Alprogram keretében végezte/végzi miniszteri utasítással szabályozott pénzfelhasználás mellett, míg a többi tárca a felelősségi körébe tartozó feladatokat az adott tárca költségvetésében vagy a költségvetési törvényben rögzített pénzügyi keret figyelembevételével a saját ütemezése szerint hajtotta végre. 48

49 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Korábban a 12 környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség kármentesítésben érintett munkatársai a kármentesítésekre vonatkozó elsőfokú hatósági tevékenységük mellett kijelölt kármentesítési programkoordinátoraik közreműködésével vettek részt az OKKP stratégiai fejlesztésében. Segítették a szennyezett területek-, szennyező források számbavételével létrejött adatbázis frissítését, bővítését, valamint ellátták a FAVI-KÁRINFO rendszer területi adatgazdai feladatait, azaz a jogszabályban rögzített adatszolgáltatási rendnek megfelelően beérkező információk elsődleges szakmai ellenőrzését. Az illetékességi területükre vonatkozóan minden évben összeállították és felterjesztették az FM (korábban KvVM) beruházásában indításra javasolt, állami felelősségi körbe sorolódó projekt javaslatokat ig az OKKP egyes általános és országos feladatcsoportba tartozó feladatainak ellátása a Környezetvédelmi Fejlesztési Intézetnél (KÖFI) működő Kármentesítési Programiroda feladata volt ben a KÖFI megszűnését követően a jogutód Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) Környezetvédelmi Igazgatósága keretében működő Kármentesítési Koordinációs Központ (KKK) és a Kármentesítési Területkezelési Egység (KTE) végezte a működtetési feladatokat től a VITUKI Rt, illetve jogutódja a VITUKI Kht., majd a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. feladata volt az OKKP egyes általános és országos feladatcsoportba tartozó feladatainak ellátása. A KvVM felelősségi körébe tarozó tartozó kármentesítések irányításával megbízott szervezet 2001-től a KGI és ezen belül a KTE volt. A KGI megszűnését követően 2004-től a lebonyolítói feladatokat, mint jogutód, az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (OKTVF) Hulladékgazdálkodási és Kármentesítési Főosztálya végezte. Az OKTVF december 31-i megszüntetését követően az OKKP egyedi projektek kötelezettjei a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok lettek, míg a kormányhatározattal kiemelt projektek vonatkozásában (Budafok, barlanglakások és a Metallochemia kármentesítési projektek esetében) a Vízügyi Központ és Közgyűjtemény (VKK) illetve jogutódja a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) szervezetek kerültek kijelölésre. A KvVM felelősségi körébe tartozó egyedi projektek lebonyolítását, ellenőrzését eleinte a VITUKI, majd a VKKI végezte. Az 1996 óta, az adott évben a KvVM beruházásában, valamint az egyes tárcák által Alprogramjaik keretében elvégzett feladatokról és azok költségeiről szóló jelentéstételi kötelezettség, az egyes jelentéstételi, tájékoztatási és beszámolási kötelezettségek módosításáról és megszüntetéséről szóló 1042/2008. (VI. 30.) Korm. határozat 1.39 pontja értelmében megszűnt. Mindez magával vonta azt is, hogy jelentősen gyengült az állami felelősségi körbe való besorolás folyamata ezzel együtt a tárcákhoz tartozó feladatok végrehajtása, valamint a témakör súlya a tárcák költségvetésében. Több tárcánál a konkrét feladatok illetve a pénzügyi források hiányából fakadóan nem generálódott kármentesítési munka. Hosszútávon ez egyben azt is előre vetítette, hogy a tárcák többségénél megszűnik az a szakmai stáb, mely éveken keresztül biztosította az előkészítés a tervezés és a végrehajtás feladatait, valamint a kapcsolattartást és a jelentéstételt az FM irányában. 49

50 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az elmúlt években végbement adatgyűjtés eredményeként az ország legmeghatározóbb, kármentesítést igénylő feladatai döntő többségükben ismertté váltak, mindezek mellett azonban továbbra is szükség van az azonosítatlan problémáknak a történeti kutatás módszertanával való gyűjtésére a beavatkozás szempontjából legmeghatározóbb objektumkör biztosítása érdekében. Tekintettel arra, hogy az államnak nincs elegendő forrása valamennyi állami felelősségi körbe tartozó feladat azonnali végrehajtására, ezért a feladatok megoldását koncentráltan, szakmai alapokra és szakmai prioritásokra helyezve javasolt sorolni. A Program koordinálását ellátó FM továbbra is szükségesnek tartja a tárcaközi egyeztetések fenntartását és évente összefoglaló jelentések összeállítását az OKKP keretében elvégzett tárgyévi feladatok teljesítéséről. A kármentesítésre fordítható hazai és nemzetközi források kiaknázása céljából a problémafeltárás szintjén szükség van a tárcák, a hatóságok és a kötelezettek és/vagy terület tulajdonosok közötti kapcsolat felvételre, a források megszerzése céljából Az OKKP jelenlegi intézményi szerkezete Az egyes tárcák által OKKP Alprogramjaik keretében elvégzett feladatokról és azok költségeiről szóló jelentéstételi kötelezettség az egyes jelentéstételi, tájékoztatási és beszámolási kötelezettségek módosításáról és megszüntetéséről szóló 1042/2008. (VI. 30.) Korm. határozat 1.39 pontja értelmében megszűnt. Fentiekre való tekintettel az OKKP egészét jogszabályi szinten jelenleg a 96/2009. (XII. 9.) számú OGY határozat a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szabályozza. Említést érdemel a 1042/2012. (II. 23.) Korm. határozat Magyarország vízgyűjtőgazdálkodási tervéről, mely intézkedési javaslatokat fogalmaz meg többek között az OKKP vonatkozásában is. A Kormány Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervét a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt tagállami kötelezettség teljesítése érdekében tette közzé. A közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-III.) alapján az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok elvégzése a kormányzati munkamegosztás szerint történik. Az FM (volt KvVM) Vízügyi Alprogramjának keretében a kormányzati munkamegosztás szerint más tárca felelősségi körébe nem tartozó szennyezett területek kármentesítése folyik. A többi, OKKP-ban érintett tárca, kármentesítési beruházásait OKKP tárca-alprogramok keretében valósítja meg. A 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program ( ) elkészült, azonban még nem hatályos. Az NKP-IV. ( ) alapján az OKKP-ban az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatokat az érintett tárcák saját alprogramjaik keretében hajtották/hajtják végre. 50

51 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Ezek az Alprogramok a következők: Természetvédelmi Alprogram, Vízügyi Alprogram, Honvédelmi Alprogram, Vasúti Alprogram, Volt Szovjet Ingatlan Alprogram, Társasági Privatizációs Alprogram, Kincstári Vagyon Igazgatóság Alprogram, Szilárdásvány-bányászati Alprogram, Közúti Alprogram, Büntetés-végrehajtási Alprogram. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szabályozza többek között a kármentesítési feladatok szakmai végrehajtását. A Rendelet alapján az OKKP-val kapcsolatos országos és általános feladatok ellátásáról - az érintett miniszterekkel együttműködve - a miniszter (jelenleg a vidékfejlesztési miniszter) gondoskodik. Az érintett miniszterek ugyanakkor közzéteszik a felelősségi körükbe tartozó kármentesítések irányításával megbízott szervezetek megnevezését, mely szervezet összeállítja és évente aktualizálja az adott tárca felelősségi körébe tartozó kármentesítési feladat-végrehajtás ütemtervét. Ezt a feladatot az OKKP által kialakított módszer szerint, előzetes egyszerűsített relatív kockázatbecslés és előminősítés alapján meghatározott fontossági sorrend figyelembevételével kell elvégezni. Beavatkozási, beruházási feladatok végrehajtása Az NKP-III. és az előkészített NKP-IV. által definiált Alprogramok közül a jelenleg értelmezhető és működő Alprogramok megnevezései és tartalmuk az alábbi: Honvédelmi Alprogram A HM Alprogram sajátossága, hogy a HM vagyonkezelésű területeken a szakminisztérium iránymutatásával kidolgozott metodika szerint kerülnek felvételezésre az adatok és projekt javaslatok, saját hatáskörben, a szigorú nemzetbiztonsági előírások figyelembevételével. Büntetés-végrehajtási Alprogram A Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoksága kezelésében lévő intézmények és gazdálkodó szervezetek kármentesítési feladatainak végrehajtása történik az Alprogram keretében. BM - Vízügyi Alprogram A Vízügyi Alprogram a Vízügyi Igazgatóságok telephelyeinek, bázisainak, felvonulási területeinek és egyéb, a kezelésükbe tartozó objektum kármentesítési feladatait foglalja magába. FM - Természetvédelmi Alprogram A Természetvédelmi Alprogramjának keretében a Nemzeti Park Igazgatóságok kezelésébe tartozó szennyezett területek, szennyező források számbavétele és mentesítése zajlik. Több területen a Nemzeti Parknak átadott, hajdani katonai tevékenység (magyar és szovjet) felszámolása a feladat. MÁV - Vasúti Alprogram A MÁV ZRt. felelősségi körébe tartozó, illetve kezelésében, működési területein lévő szennyezések felmérése és ütemezett felszámolása történik. 51

52 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ NFM MNV Zrt. Alprogramjai Társasági (Privatizációs) Alprogram Az Alprogram keretében zajlik az MNV Zrt. és jogelődei, az ÁPV Zrt. portfoliójába tartozó vállalatok, társaságok, illetve egyéb vagyontárgyak esetén az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok ellátása, és finanszírozása. A Társasági Alprogramba tartozó feladatok: Nitrokémia Zrt. telephelyei, Séd-Nádor csatorna kármentesítése, simontornyai volt bőrgyár kármentesítése Tiszavasvári (volt Alkaloida) hulladéklerakó telep rekultivációja, Gyöngyösoroszi ércbányák, recski bányák megszüntetése. Volt Szovjet Ingatlan Alprogram Az Alprogram keretében zajlik a volt szovjet használatú ingatlanok környezetvédelmi kármentesítésével kapcsolatos feladatok ellátása és finanszírozása. A volt szovjet ingatlanokról 1990-óta több felmérés és környezeti állapot vizsgálat is készült, amelyek alapján a nyilvántartott elhagyott objektumok száma 171 db volt. Az objektumok egy része már a 90-es évek elején magántulajdonba került, 145 objektum került az MNV Zrt. jogelődje, az ÁPV Rt. vagyoni körébe. Ezeknek a területeknek, amennyiben környezeti kárral terheltek voltak, az ÁPV Rt. volt a kötelezett a kármentesítésre. A területek jelentős része értékesítés vagy térítés nélküli átadás formájában elkerült az ÁPV Rt. kezeléséből. Jelentősebb munkák: Kalocsa, Kunmadaras, Tököl, Kiskunlacháza, Mezőkövesd, Debrecen- Apafa, Polgárdi laktanya, Berettyóújfalu Az MNV Zrt. és jogelődei, a Kincstári Vagyon Igazgatóság Alprogramja Az Alprogram keretében történik az állami vagyoni körbe (korábban: kincstár vagyoni körbe) tartozó, vagy oda sorolódó szennyezett területek kármentesítése. A területek csődeljárás, végelszámolási eljárás során, továbbá NAV, VPOP, TB végrehajtási eljárásai során kerülnek állami vagyoni körbe, vagy már korábban is oda tartoztak pl.: állami vagyoni körbe tartozó települési szilárd és folyékony hulladéklerakók, védett természeti területek. Korábbi munkák: Komáromi erőd, Kállósemjén, Tihany, Park Hotel, Ózd-Isten mezeje, Bélapátfalva Bél-kő NFM - Uránércbányászati Alprogram Ide tartozik a magyarországi uránérc-bányászat megszüntetésével összefüggő feladatok (bányabezárás és hosszú távú környezeti kármentesítés) végrehajtása. NFM - Szilárdásvány-bányászati Alprogram A két területet felölelő alprogramból ide tartoznak a bezárt szénbányák és a meddő szénhidrogén kutak kármentesítési feladatai. Finanszírozás tekintetében, elsősorban uniós forrásból a Honvédelmi Alprogram és a Vízügyi Alprogram, költségvetési forrásból az NFM MNV Zrt. Alprogramjai keretében zajlik érdemi munka. A MÁV - Vasúti Alprogram pénzügyi fedezetét a MÁV Zrt. saját forrásból teremti elő. 52

53 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Intézményi feladatok jelenlegi megoszlása az OKKP végrehajtása során Az OKKP-val kapcsolatos országos és általános feladatok ellátásáról - az érintett miniszterekkel együttműködve - a földművelésügyi miniszter gondoskodik. Az OKKP általános és országos feladatcsoportba tartozó feladatainak ellátása az FM Környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárság - környezetügyért felelős helyettes államtitkárság - Környezetmegőrzési Főosztály feladata. Az osztály munkáját - a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. megszűntetését követően - az FM háttérintézménye a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NEKI) támogatja. Környezetvédelmi hatóságként a területileg illetékes felügyelőség jár el A Társasági Alprogram stratégiai irányításának, ellenőrzésének, szakmai felügyeletének intézmény rendszere Az OKKP egészének alapvető szervezeti problémáját az adta, hogy a korábbi szervezeti struktúra folyamatosan degradálódott, az előkészítés, a prioritások meghatározása, a döntéshozatal majd a végrehajtás alapelvei a Program végrehajtása során jelentősen módosultak. Az előkészítő és végrehajtó szervezet a folyamatos bizonytalanság mellett sokszereplőssé vált, melyben az egyéni érdekek felülírták a korábban lefektetett alapelvek fontosságát. A Program szereplői egyéb feladataik elvégzése mellett, egyre kevésbé tudtak elmélyedni a Program részleteibe, munkavégzésük hatékonysága is romlott. Mindezek eredményeként nem tudtak érvényesülni azok az új gondolatok és hasznosulni azok az új információk melyek hatékonyabb döntéshozatalt biztosíthattak volna mind a projektek kiválasztása, mind a rendelkezésre álló pénzügyi források felhasználása tekintetében. Ezen tapasztalatok felhasználását tartjuk szem előtt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Társasági Alprogramjának végrehajtására vonatkozó intézményrendszer meghatározása során is. Olyan intézmény rendszer felépítésére teszünk javaslatot, mely alkalmas a Társasági Alprogram stratégiai koncepciójának irányítására, ellenőrzésére és szakmai felügyeletére egyaránt, biztosítva ezzel a szakterület sikerességét. A Társasági Alprogram intézményi keretének meghatározása során alkalmazott alapelvek A Társasági Alprogram végrehajtásának intézményi kereteit az alábbi alapelvek figyelembe vételével javasolt kialakítani és működtetni: 1. Statikus intézményi keret: Tekintettel a kármentesítési feladatok 4-5, gyakran 8-10 éves megvalósítási idő-szükségletére a lehetőségekhez mérten statikus intézményrendszer definiálása javasolt. A gyakori szervezeti átalakítások, strukturális változtatások, a jelentős fluktuáció nem kedvez a koordinációs feladatok hatékony végrehajtásának. 53

54 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az állami felelősség tekintetében eljáró tárca biztosítása: Az OKKP jogszabályi háttere nem részletezi egyértelműen azt a feladat meghatározási algoritmust melynek eredményeként pontosan definiálva lenne az, hogy az állami felelősségi körbe való tartozás megállapítását követően mely feladat mely tárca végrehajtása alá kerül. A Társasági Alprogram intézményi keretét ennek megfelelően alkalmassá kell tenni arra, hogy az NFM ellátási kötelezettségébe tartozó vagy oda sorolódó feladatok befogadásra kerüljenek, majd végrehajtásuk biztosítható legyen. 3. Jogszabályi megalapozás: Az OKKP jogszabályi hátterének kiegészítéseként javasolt mind a szervezet mind a szervezethez tartozó feladatokat jogszabályi keretbe foglalni, mely szervezeti és végrehajtási szempontból is további stabilitást eredményez, egyben pontosítja az ellenőrzés és a szakmai felügyelet szereplőit. 4. Projekt generálás a legmegfelelőbb projektjavaslatok kiválasztása érdekében: Az intézményi keret szakmai szereplőinek rendelkeznie kell olyan szakmai kompetenciával, mely a beérkező feladatok sorolásán túl alkalmassá teszik további, várhatóan az NFM ellátási kötelezettségébe sorolódó potenciális projektek azonosítására és az azokkal kapcsolatos további feladatok meghatározására. 5. Koordináció: Az állami felelősségi körbe tartozó és azon belül az NFM felelősségi körébe sorolódó kármentesítési feladatok számossága ellenére, a szervezet költséghatékonysága és az egységes koordinációs szemlélet biztosítása érdekében központi ellenőrzés melletti feladat végrehajtás javasolt. 6. Projekt előkészítés, egységes szerkezet és szemlélet: Mind hazai mind uniós forrás felhasználása során a társadalmi és nemzetgazdasági érdekek érvényesítését szem előtt tartva törekedni kell az egységes előkészítési és koordinációs metodika kialakítására és a végrehajtáshoz kapcsolódó további szereplőkkel (felügyelőség, alprogramok koordinálásáért felelős miniszter, uniós projektek Közreműködő Szervezete, Irányító Hatóság) való jó munkakapcsolat kialakítására. Az NFM - Társasági Alprogram végrehajtásának intézményi keretei A 386/2013. (XI. 7.) Korm. rendelet előterjesztésének dokumentumai A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a végrehajtója az Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) Társasági Alprogramjának, ennek keretében kötelezettje többek között a volt Simontornyai Bőrgyár kármentesítésének, melynek lebonyolításával 2009-től kezdődően a kizárólagos tulajdonában álló Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.-t (a továbbiakban: Nitrokémia Zrt.) bízta meg. A Nitrokémia Zrt. kármentesítési, szakmai közreműködése az OKKP Társasági Alprogramjának végrehajtása során az állami vagyonkezelő szervezet számára a jövőben is biztosítandó. Az OKKP célja a felszín alatti víz, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, nyilvántartásba vétele, valamint a szennyezettség kockázatának csökkentése, és a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése, továbbá a felszíni vizekben és a természetben okozott károk kármentesítése. 54

55 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az OKKP a felelősségi körtől független egyedi kármentesítési beruházások mellett magában foglalja az általános és országos feladatokat is. A kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszterek irányítása alá tartozó Alprogramok az állami felelősségi körbe tartozó, kármentesítési építési beruházási feladatok koordinálását jelentik. A vonatkozó jogszabályi előírások szerint érintett miniszterek közzéteszik a felelősségi körükbe tartozó kármentesítések irányításával megbízott szervezetek megnevezését. Az előterjesztés mellékletét képező rendelettel a Kormány az MNV Zrt. feladatkörébe, valamint ellátási kötelezettsége körébe tartozó környezeti kármentesítési feladatok irányítására és lebonyolítására a 100%-os állami tulajdonban álló Nitrokémia Zrt.-t jelöli ki. 3.2 A jövőbeli fejlesztéseket, beavatkozásokat végrehajtó intézményrendszer rendelkezésre állásának, tapasztalatainak, kapacitásának elemzése, az elemzés eredményeinek értékelése Az MNV Zrt. kármentesítéssel összefüggő relevanciájának, tapasztalatainak bemutatása Az NFM a Társasági Alprogramba tartozó kármentesítési feladatokat az MNV Zrt. útján látja el. Minderre jogszabályi keretek között, a saját maga által kialakított ütemterv szerint, uniós vagy költségvetési források bevonásával egyaránt lehetősége van. Az állami vagyon felett a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja. A miniszter feladatát az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény 3. (1) bekezdésében meghatározottak szerint az MNV Zrt. útján látja el. Az MNV Zrt. a Magyar Állam által alapított zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaság, amelyet az Alapító a Vtv ában felsorolt, valamint más jogszabályokban meghatározott állami feladatok ellátására hozott létre. Az MNV Zrt. működésére a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény szabályait kell alkalmazni. Az MNV Zrt. alapító okiratát és annak módosításait, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatát és annak módosításait a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az MNV Szervezeti és Működési Szabályzatának 21 (7) pontja értelmében a Kabinet irányítja, felügyeli és ellenőrzi az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatosan a Magyar Államot terhelő környezetvédelmi és kármentesítési feladatok végrehajtását. A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény értelmében a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei a nemzeti vagyon fogalomkörébe, az állami vagyon vagyontípusba, az állam kizárólagos tulajdonába tartoznak. Az MNV Zrt. 100 %-os állami tulajdonban, speciális helyzetben lévő gazdasági társaság, melynek fő feladata a vagyonkezelés. Az MNV Zrt. az állam felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatokat és ezen belül az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatokat alapfeladatával megegyező kiegészítő tevékenysége körében és nem vagyonszerzés céljából végzi. 55

56 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Ennek megfelelően az MNV Zrt.-nek minden jogalapja megvan ahhoz, hogy kármentesítési beruházások keretében fellépjen a kizárólagos állami vagyon értékének megőrzésére vagy további romlásának megakadályozása érdekében. Az MNV Zrt. környezetvédelmi feladatait a rábízott vagyon finanszírozási kerete terhére valósítja meg, amelyek minden évben a költségvetési törvényben kerül rögzítésre. Tárgyi pályázattal az ez irányú költségvetési terhek csökkentése a cél. Uniós pályázati szempontjából, az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében az MNV Zrt. nem tekinthető vállalkozásnak. A Zrt. nem kivitelezőként, hanem a feladatok kötelezettjeként lép fel. Az MNV Zrt. szerepének nincs piactorzító hatása, a versenysemlegesség nem sérül. A kármentesítési feladatok rendkívül összetett jogi és szakmai környezetére való tekintettel a 386/2013 (XI. 7.) Korm. rendeletben a Nitrokémia Zrt. feladatkörébe helyezett irányítási és lebonyolítási feladatok végrehajtása segíti az MNV Zrt.-t a kármentesítési feladatai végrehajtásában. Ebbe a feladatkörbe minden olyan előkészítést megalapozó tevékenység is beleértendő, melynek célja uniós forrás felhasználására alkalmas projektek generálása és az MNV Zrt. kötelezetti-kedvezményezetti státuszának biztosítása A Nitrokémia Zrt. kármentesítéssel összefüggő relevanciájának bemutatása A Nitrokémia Zrt. előde az 1921-ben alapított Magyar Lőporgyárüzemi Rt. eredetileg hadiipari profillal, lőpor és robbanóanyag gyártás termelésére jött létre. Az 1990-es évekre mintegy 600 hektár területen szerves- és szervetlen intermedierek, növényvédőszerek, ioncserélő műgyanták, nitrocellulózok, olajadalékok, műanyag alapanyagok és műanyagok, építőipari kemikáliák, ipari robbanóanyagok, faipari ragasztók, vegyipari és egyéb gépek, berendezések gyártása folyt. A társaság már ebben az időszakban is üzemeltetett műanyagok gyártásához kapcsolódó technológiákat, melyek közül a legismertebb a poliészter hullámlemez és a nikecell hőszigetelő anyag. A társaság a termelő tevékenységen túl - szűkebb régiójában - számottevő szolgáltatási tevékenységet is végzett. A lakosság és a gazdálkodó szervezetek részére egyaránt nyújtott vízszolgáltatást, szennyvízkezelést, hulladékártalmatlanítást, villamos- és hőenergia ellátást. Az kezdődően a társaság eredménye fokozatosan romlott az elszenvedett piacvesztések, A magyar mezőgazdaság fizetőképtelensége, a növényvédőszer igényének jelentős csökkenése következtében az 1990-es évek elejétől komoly eredményromlás következett be. A gazdasági összeomlás elkerülésének érdekében a Nitrokémia Rt. kettévált. A jogutód a jelenlegi Nitrokémia Zrt - a hatékonyabb gazdálkodás érdekében végrehajtott szervezeti átalakítása során termelő, szolgáltató valamint vagyonhasznosítási feladatokkal foglalkozó szervezetté alakult. A társaság tevékenységi köre leszűkült, ennek következtében 2006-tól neve is megváltozott. A Nitrokémia Zrt. fő profilja a környezetvédelem. A tulajdonosi jogokat a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja. Ez a tevékenységváltozás meghatározza a Zrt. jövőjét is. A társaság a továbbiakban elsősorban környezetvédelmi tevékenységet folytat, a kármentesített területeken barna mezős beruházásokban gondolkodik. 56

57 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az NFM a Társasági Alprogramba tartozó kármentesítési feladatainak ellátását az MNV Zrt. útján látja el. A Kormány 386/2013. (XI. 7.) Korm. rendelete az MNV Zrt. feladatkörébe tartozó kármentesítési alprogramok keretében az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok lebonyolításáért felelő szervezetként a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jelölte ki. A rendelet értelmében az állam felelősségvállalási körén belül az MNV Zrt. feladatkörébe, valamint ellátási kötelezettségébe tartozó kármentesítési alprogramok, így a Társasági Alprogram keretében a környezeti kármentesítési feladatok irányítását és lebonyolítását a Nitrokémia Zrt. végzi. Az MNV Zrt. portfóliójába tartozó társaságok működésének és gazdálkodásának átvilágítását követően annak racionalizálására került sor. Ennek keretében a portfólióba tartozó MECSEK- ÖKO Zrt. bizonyos tevékenységeit és vagyonelemeit a Nitrokémia Zrt. vette át. A MECSEK-ÖKO Zrt., mint állami tulajdonú gazdasági társaság egyszemélyi alapítója, a Magyar Állam, a Társaságban az alapítói jogokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja az MNV Zrt. útján. Az MNV Zrt. igazgatósága a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) 284. (2) bekezdésében foglaltak alapján a 454/2012 (XI.26.) számú Alapítói Határozatával elhatározta a MECSEK- ÖKO Zrt. (székhely: 7633 Pécs, Esztergár Lajos u. 19.) tevékenységének átszervezését, mely alapján a MECSEK-ÖKO Zrt. kiválással egybekötött beolvadása zajlott le oly módon, hogy- a MECSEK-ÖKO Zrt. által piaci alapon végzett tevékenységek, valamint a villamos energia hálózat fenntartásával és a vagyonkezelésével kapcsolatos feladatok átkerülnek a MECSEKÉRC Zrt.-hez (7633 Pécs, Esztergár L. u. 19.), - a MECSEK-ÖKO Zrt. Gyöngyösoroszi, Recski és Lahócai bányákkal kapcsolatos környezetvédelmi és kárelhárítási tevékenységét a hozzá kapcsolódó vagyonelemekkel együtt a NITROKÉMIA Zrt. (székhely: 8184 Balatonfűzfő, Munkás tér 2.) vette át. A két szervezet tudása és korábbi tapasztalatai így a további munkavégzés tekintetében összeadódtak, még szélesebb spektrumon biztosítva a környezeti kármentesítések irányításához és lebonyolításához szükséges szakmai kompetenciát. Számos tevékenységi körén belül a TEÁOR szerinti Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás megjelölésű főtevékenységet folytatja Az MNV Zrt. és a Nitrokémia Zrt. által elvégzett és folyamatban lévő jelentősebb feladatok volt szovjet laktanyák, repülőterek kármentesítése Nitrokémia Zrt. telephelyeit érintő feladatok Séd-Nádor mederszennyezés felszámolása A gyöngyösoroszi és recski ércbánya végleges bezárásának munkálatai Simontornyai Bőrgyár környezeti kármentesítése 57

58 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Uniós forrás felhasználásával történő kármentesítési projekt Az MNV Zrt. szervezetét - mint speciális helyzetben lévő gazdasági társaságot - külön közbenjárás eredményeként az EU, potenciális pályázóként fogadott el. A kedvezményezetti státusz adta lehetőséget megragadva az MNV Zrt. sikeres pályázatot nyújtott be környezeti kármentesítés témakörben. Az MNV Zrt. jelenleg a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében, KEOP /2F/ azonosító számon, Berhida Ipartelep szennyezett területek kármentesítése tárgyban végez kármentesítési feladatot Az MNV Zrt. szakmai tapasztalatainak összegzése Az MNV Zrt. és annak jogelődje az ÁPV Rt. az 1996-ban indított Országos Környezeti Kármentesítési Program egyik legrégebbi szereplője. Első tapasztalatait a volt Szovjet ingatlan Alprogram kapcsán szerezte meg, mely a későbbiekben kiegészült a Szilárdásvány bányászati és a Társasági Alprogramban szerzett tapasztalatokkal. Az Alprogramok indítása óta eltelt közel 20 év, az Alprogramokkal kezelt projektek számossága, a környezeti problémát eredményező tevékenységi kategóriák sokszínűsége a garancia a széleskörű tapasztalatok rendelkezésre állásának. A költségvetési forrásból megvalósult beruházások mellett a jelenleg folyamatban lévő Berhida - Peremartoni Ipari Park szennyezett területeinek kármentesítése tárgyú uniós beruházás, a maga műszaki összetettségével és volumenével megfelelő jártasságot biztosít a közeljövő uniós projektjeinek biztonságos koordinálásához. Az MNV Zrt. az NFM érdekeit képviselve, szakmai és végrehajtói tapasztalatai révén, hosszú távon is alkalmas a Társasági Alprogram keretében a kármentesítési feladatok hazai költségvetési forrásokból, valamint kedvezményezetti státuszt betöltve uniós pályázati forrásból történő megvalósítására, a központi döntéshozói és koordinációs feladatok ellátására Nitrokémia Zrt. szakmai tapasztalatainak összegzése A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Országos Környezeti Kármentesítési Program - Társasági Alprogram keretében programozási időszakban megvalósítani tervezett kármentesítési projektek stratégiai tervezése vonatkozásában a Nitrokémia Zrt. számára olyan személyi állomány áll rendelkezésre, mely az alapot szolgáltató Országos Környezeti Kármentesítési Program vonatkozásában átfogó információs, jogi, szakmai ismeretekkel bír. A munkatársak már a kezdetektől részt vettek az OKKP általános, országos és egyedi feladatainak végrehajtásában, tárca alprogramok koordinációjában, kormányjelentések összeállításban, a szennyezett területek országos számbavételében, történeti kutatások elvégzésében, szakirányú adatbázisok kezelésében, EU-s és hazai adatszolgáltatások elvégzésében, a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listák összeállításában, uniós pályázati kiírások kidolgozásában. Külön hangsúlyozandó, a témakörben végzett projektgenerálási munka, mely korábban a KIOP és KEOP források lekötésének alátámasztását szolgálta. 58

59 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Ez az egyedülálló ismeretanyag alkalmas arra, hogy az OKKP egyik szegmensét alkotó NFM Társasági Alprogram vonatkozásában megfelelő input álljon rendelkezésre a évek vonatkozó stratégiai irányok meghatározására a potenciális objektumkör definiálására. A korábbi uniós finanszírozású időszak (KIOP, KEOP) kármentesítési tapasztalatai mellett a munkatársak rendelkeznek azokkal az alapinformációkkal, melyek alkalmasak a Társasági Alprogramba való bekerülés és azon belül az uniós finanszírozás lehetőségének vizsgálatára. A projektgeneráláson túl a javaslatok analizálása, összehasonlítása és egyben a szakmai prioritások meghatározása is megtörténik. Az uniós projektgenerálási potenciál biztosítása mellett a évi környezetvédelmi profilváltást követően alapvetően a Nitrokémia Zrt. látta el az MNV Zrt. kármentesítési feladatait érintő operatív részfeladatokat. Tapasztalatai így a kármentesítés valamennyi szakaszának (tényfeltárás, beavatkozás, monitoring) terepi és dokumentálási feladatainak szakmai koordinálására, felülvizsgálatára kiterjednek. A kármentesítési tapasztalatokon túl a Mecsek Öko-Zrt.-vel történt összevonás eredményeként rekultivációs, bányabezárási és vízkezelési, valamint tereprendezési, azaz komplex tájrehabilitációs referenciával is rendelkezik. A Kormány 386/2013. (XI. 7.) Korm. rendeletével jogilag stabilizált, a kármentesítési feladatok teljes vertikumát felölelő ismerettel rendelkező állami tulajdonban lévő szakcég a Nitrokémia Zrt. garancia arra, hogy a stratégiai anyagban relevánsnak minősített és az NFM - Társasági Alprogramja által vállalható projektjavaslatok, azonos szemléletben sikeresen előkészítésre kerüljenek. Mindezen túl a Nitrokémia Zrt. rendelkezik azokkal a szakmai kompetenciákkal, mely biztosítja az előkészített és a programozási időszakban kármentesítési beruházás keretében megvalósítandó projektekkel összefüggésben a beruházások szakmai-operatív koordinálási feladatainak végrehajtását és az időben elhúzódó projektek műszaki zárását. 3.3 A stratégiai dokumentum megvalósítása irányításának, ellenőrzésének, szakmai felügyeletének és támogatási intézmény rendszerének definiálása a jogszabályok és döntéshozói interjúk alapján A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 20. (2) értelmében az OKKP magában foglalja a kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszterek irányítása alá tartozó Alprogramok végrehajtását, az állami felelősségi körbe tartozó, kármentesítési építési beruházási feladatok koordinálását. A 20. (4) értelmében az érintett miniszterek közzéteszik a felelősségi körükbe tartozó kármentesítések irányításával megbízott szervezetek megnevezését. Amennyiben az alprogram irányításával megbízott szervezetben változás következik be az érintett miniszter 30 napon belül köteles azt hivatalos értesítőben közzétenni. Az így megnevezett szervezet összeállítja, és évente aktualizálja a felelősségi körébe tartozó kármentesítési feladat-végrehajtás ütemtervét. Ezt a feladatot az OKKP által kialakított módszer szerint, előzetes egyszerűsített relatív kockázatbecslés és előminősítés alapján meghatározott fontossági sorrend figyelembevételével végzi. 59

60 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Állami kötelezett esetén a hatóságnak a kármentesítésre vonatkozó határozatok teljesítési határidejének megállapításakor egyeztetnie szükséges az alprogram irányítására kijelölt szervezettel, figyelembe véve az alprogramok ütemtervét is. Az NFM a kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t nevesítette a feladatkörébe tartozó kármentesítések irányításával megbízott szervezetként. Az NFM - Társasági Alprogram keretében a időszakban megvalósítani tervezett stratégiai dokumentum megvalósításával összefüggésben megjelent hatályos jogszabály már tartalmazza az irányítás, ellenőrzés, szakmai felügyelet és támogatási intézmény rendszer definiálását is. A Kormány 386/2013. (XI. 7.) Korm. rendelete a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság feladatkörébe tartozó kármentesítési alprogramok keretében az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok lebonyolításáért felelős szervezet kijelöléséről szól. A Rendelet 1. (1) értelmében az állam felelősségvállalási körén belül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) feladatkörébe, valamint ellátási kötelezettségébe tartozó kármentesítési alprogramok keretében a környezeti kármentesítési feladatok irányítását és lebonyolítását a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság végzi. A rendelet tervezete közigazgatási egyeztetés keretében megküldésre került a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a VM számára, majd az előterjesztés kormányelőterjesztésként kerül benyújtásra kiegészítve a VM szövegjavaslatával. Az NFM állásfoglalását a jogszabályi háttér mellett az is alátámasztja, hogy Magyarország kármentesítési feladatainak összes költsége több 100 Mrd forintra tehető, azonban hazánk jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé ilyen volumenű feladatok egyidejű finanszírozását. Egyértelművé vált, hogy a jelentős kármentesítési feladatok hazai költségvetési forrásból történő finanszírozására nincs mód, ezért az uniós pályázati lehetőségek felhasználása elkerülhetetlenné vált ezen a szakterületen is. Az OKKP állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatait az érintett tárcák saját alprogramjaik keretében hajtják végre, így az NFM - Társasági Alprogram kapcsán kívánatossá vált a kármentesítési feladatokat a hazai költségvetési megtakarítások szándékával, uniós források igénybe vételével megvalósítani. A KEOP / azonosító számú stratégiai dokumentáció nem a teljes OKKP-ra, hanem annak egy részére, a Társasági Alprogramra vonatkozóan kerül kidolgozásra. Mint minden alprogram, a Társasági Alprogram kapcsán is folyamatos feladatot jelent a projektgenerálás, a potenciális beruházási munkákra vonatkozó feladat és költségigények meghatározása, mely a Társasági Alprogram irányításának, koordinálásának elválaszthatatlan része. Az irányításba beleértendő minden olyan előkészítő tervezési munka és feladatelem, melyek a jövőbeli, konkrét, az MNV Zrt. feladatkörébe, ellátási kötelezettségébe sorolható kármentesítési beruházások jogi, műszaki megalapozását támogatják. 60

61 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A stratégiai dokumentáció kidolgozása olyan széleskörű szakmai ismereteket igényel, ami miatt az MNV Zrt. a Társasági Alprogramba tartozó jövőbeli kármentesítési feladat végrehajtását a témakörben tapasztalatokkal rendelkező környezetvédelmi szakcége, a Nitrokémia Zrt. bevonásával látja el. Az NFM feladatkörébe tartozó az MNV Zrt. irányításával végzendő jövőbeli kármentesítési feladatok tekintetében egyeztetésekre került sor a VM és a programozási időszakban potenciális projektjavaslatokkal rendelkező környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek munkatársaival. Egyeztetés, interjúk készítése Az MNV Zrt. környezetvédelmi vezető menedzsere és környezetvédelmi menedzserei, valamint a VM részéről a Környezetmegőrzési Főosztály osztályvezetőjének részvételével bonyolított megbeszélés során a felek kölcsönösen informálták egymást az előkészítés alatt álló környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokról, szabványokról. A hatóságokkal folytatott konzultációk keretében, megbeszélésre került sor a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség munkatársaival. Üdvözölték az MNV Zrt. kezdeményezését és a Társasági Alprogram keretében felvállalt feladatokat, egyben tájékozódtak arról a folyamatról, melynek eredményeként sor kerülhet az MNV Zrt. kötelezettként való nevesítésére. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséggel 2014 januárjában, míg az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséggel márciusában került sor a potenciális projektlehetőségek azonosítását biztosító egyeztetésekre. A hatóságok részéről egyértelműen pozitív hozzáállás volt tapasztalható, egyben egy új lehetőség arra vonatkozóan, hogy a hosszú évekre konzerválódott problémák tekintetében talán ismét lehetőség nyílik legalább arra, hogy tényfeltárások végrehajtásával a szennyezettség mértéke ismertté válik. 3.4 Stakeholder mátrix készítése minden az érintett szakterületre a tervezésben és a végrehajtásban való részvétel szempontjából, az Indító Jelentésben felsoroltak finomhangolása, pontosítása A stakeholder elemzési technika a stratégiai menedzsment területtel összefüggésben került kifejlesztésre nagy hangsúlyt fektetve azon érintettek igényeire, akik befolyásolják egy adott projekt, terv vagy vállalkozás céljainak megvalósulását vagy érdekeltek a befolyásolásban. Az elemzés az érintett szakterületet a társadalom szélesebb kontextusába helyezi tekintettel arra, hogy esetenként szükséges lehet az érintettek feltérképezése, az elvárások megismerése, esetlegesen a megfelelő kommunikációs csatornák kialakítása. A vizsgálat a kölcsönös igényfelmérés mellett a kölcsönös elvárásokról is szól, mely a témakör sikerességének alapja. 61

62 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A stakeholderek azon szervezetek, személyek összessége, akik közvetve befolyásolhatják a projekt megvalósítását, akik közvetlenül érdekeltek a célok elérésében, akik döntöttek a beavatkozásról és finanszírozzák azt, akik részt vesznek a projektben, illetve a projekt végső kedvezményezettjei, akiknél a projekt eredménye lecsapódik (pl. az érintett lakosság, stb.) A vizsgálat során érintettnek kell tekinteni minden olyan szervezetet, személyt vagy azok csoportját, intézményt, az állami, magán és a civil szektor szereplőit egyaránt, akik valamilyen módon kapcsolatba kerülnek a folyamattal, befolyásolják vagy befolyásolhatják a célkitűzések realizálódását, akik érdekeltek a döntésben vagy a beruházásban, beavatkozásban, döntéshozóként, ügyintézőként vagy célcsoportként. Az érintettek jelentősége a folyamat sikerességét illetően eltérő, direkt vagy indirekt módon képesek a befolyásukat érvényesíteni. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Társasági Alprogram stakeholder analízise az alábbi lépések mentén került elvégzésre: Érintettek azonosítása Az érintettek céljainak azonosítása Az érintettek viselkedésének elemzése Cselekvési terv kidolgozása Érintettek azonosítása A Társasági Alprogramban elvégzendő kármentesítési feladatok vonatkozásában a döntéshozatallal a terepi beavatkozási munkák ellátásával és azok eredményének realizálódásával összefüggésben az alábbi érintettek definiálása lehetséges: 1. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium (közvetlenül érdekeltek a célok elérésében) 2. Hatóságok, elsősorban a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (befolyásolják vagy befolyásolhatják a célkitűzések realizálódását) (2015. április 1. napjától a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. -a és III. melléklete alapján a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségek beolvadással megszűnnek mint önálló, központi költségvetési szerv és jogutódai a Megyei Kormányhivatalok.) 3. Irányító Hatóság és Közreműködő Szervezet (a végső döntést hozzák a beavatkozásról és finanszírozzák azt) 4. Vállalkozók (részt vesznek a projekt végrehajtásában) 5. Érintett lakosság, szennyezett terület tulajdonosai (a projekt végső kedvezményezettjei, akiknél a projekt eredménye lecsapódik ) 6. Zöld szervezetek 62

63 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az érintettek céljainak azonosítása Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium céljai A kormány elképzeléseit a tárcák képviselik, melyek közvetlenül érdekeltek a célok elérésében a kármentesítési témakör és szakterület sikerességében. A NFM Társasági Alprogram az OKKP részeként működik így az OKKP koordinációjáért felelős Földművelésügyi Minisztérium abban érdekelt, hogy az Alprogram stratégiai tervezése és annak ütemezett végrehajtása gördülékenyen megvalósuljon. Ehhez meg kell teremtenie a megfelelő jogi és műszaki szabályozás feltételeit, meg kell erősíteni az állami felelősségvállalás intézményét. Az FM feladata az alkotmányban, a környezetvédelmi törvényben és egyéb releváns jogszabályokban rögzítettek betartatása és az EU tagállamként való működéssel összefüggő vízminőség-védelmi és kármentesítési feladatok ellátása, annak hazai koordinálása. Ebben a folyamatban különös hangsúlyt kap a Víz Keretirányelv és a kapcsolódó egyéb közösségi szabályozás. A Víz Keretirányelv hazai megvalósítását a Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terv képezi le. A Tervben alapintézkedésként szerepel az OKKP végrehajtása, kármentesítési építési beruházási feladatok koordinálása, az OKKP irányításához és összehangolt végzéséhez szükséges egyéb feladatok ellátása. Az OKKP és annak részét képező Társasági Alprogrammal kapcsolatos kormányzati szintű elképzeléseket és terveket a Vidékfejlesztési Stratégia és a Nemzeti Környezetvédelmi Program tartalmazza. A Vidékfejlesztési Stratégia értelmében a jövőben takarékos területhasználat válik szükségessé a zöldmezős beruházásokkal szemben a barnamezős beruházások előtérbe helyezésével. Ennek érdekében a felhagyott területek fejlesztését és újrahasznosítását biztosító barnamezős politika-fejlesztésre van szükség az OKKP tapasztalatainak felhasználásával. Nemzeti Környezetvédelmi Program továbbra is prioritásként tekint a szennyezett területek országos számbavételének folytatására és annak alapján szakmai prioritási sorrend kialakítására, az állami és nem állami felelősségi körbe tartozó területek tényfeltárásának folytatására, a jelentős kockázatú feltáratlan területeken a várható beavatkozási feladatok meghatározására és a szennyezettség mértékének csökkentésére, felszámolására és monitorozására. A célok elérése érdekében az érintett tárcák által elvégzendő feladatok az állami felelősségi körbe tartozó, feltárt területeken a beavatkozások végrehajtása, a kármentesítési alprogramok folytatása, a tényfeltárások és a kármentesítési tevékenységek támogatása. 63

64 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A programozási időszakban a Környezet és Energetikai OP szakmai tartalom meghatározásáért első helyen felelős tárca az FM. A tárca a rendelkezésre álló hazai és uniós források hatékony felhasználásában érdekelt, melyből nagy prioritású, állami felelősségi körbe tartozó, elsősorban a Víz Keretirányelv és a hazai megvalósítását biztosító Vízgyűjtő- Gazdálkodási Tervnek megfelelő, a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal történő szennyezésének megelőzését a szennyezett területek szennyezettségének csökkentését célzó intézkedések megvalósítása tervezett. A kormányzati érdekek szem előtt tartásával az NFM Társasági Alprogram végrehajtása során az MNV Zrt. válik kötelezetté a tényfeltárási és a beavatkozási szakaszban egyaránt. Az NFM érdekeit képviselve az állam felelősségvállalási körén belül a MNV Zrt. feladatkörébe, valamint ellátási kötelezettségébe tartozó környezeti kármentesítési feladatok irányítását és lebonyolítását a Nitrokémia Zrt. végzi. Hatóságok A hatóságok és a szakhatóságok feladataikat a jogszabályi előírások mentén, a jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően, határidőre végzik. A kármentesítéssel összefüggő hatósági feladatokat a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről, valamint a 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről tárgyú jogszabályok tartalmazzák. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet szerint április 01. napjától a Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya jár el környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként és szakhatóságként.) A kármentesítés szakaszairól és az azzal összefüggő feladatokról a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről tárgyú jogszabály rendelkezik. Ennek értelmében a pontszerű szennyező forráshoz tartozó valószínűsíthető szennyezettség, illetve károsodás esetén a köz érdekében kármentesítést kell végezni. Kármentesítésre kötelezett, aki a Kvt /A. -ában meghatározottak szerint felelősséggel tartozik. Ha állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az OKKP és annak alprogramjai keretében kell végezni az érintett miniszter által kijelölt szervezet útján, a rendeletben foglalt követelmények betartásával. A kármentesítés bármely szakasza szükség szerint megismételhető, a kármentesítés bármely szakaszának végrehajtására vonatkozó határozatban megállapított határideje az ügy összetettségére tekintettel, kivételes esetben módosítható. A hatóságok a jogszabályokban feladatként rájuk nevesített feladatelemek végrehajtásában érdekeltek. Ennek során fel kell ismerniük a kármentesítés szükségességét, meg kell tudniuk határozni a felelőst és a kötelezettet. 64

65 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A kötelezett azonosítását követően a hatóság a környezetvédelmi törvény és a releváns kormány határozat alapján érvényesíti hatósági kötelezését és következetesen számon kéri a kötelezetten az abban foglaltak maradéktalan betartását. A hatóság alapvető célja, hogy a köz érdekében a lehető leggyorsabban kezdődjön meg az állapotfelvétel, azaz a tényfeltárás azért, hogy az abból származó információk alapján szakszerű döntést tudjon hozni a továbblépés tekintetében. Az elrendelt monitoring és elvégzett beavatkozás egyben a hatóság felkészültségét és eredményes működését mutatja. Minden olyan eset, körülmény, mely a szennyezett területtel kapcsolatos alapvető információk megszerzését és a beavatkozások mielőbbi elrendelését akadályozza, egyben a hatósági munkavégzés hatékonyságát rontja még akkor is, ha rajtuk kívül álló okból következik be a késedelem. Ezért minden olyan esetben ahol a hatósági munka a kötelezett megjelölése és a kármentesítés elindítását illetően ellehetetlenül, segítség lehet az állam szerepvállalása a szennyező fizet elv maradéktalan betartása mellett. A hatóság abban érdekelt, hogy az időben elhúzódó, jogilag nehezen kezelhető, ugyanakkor beavatkozást sürgető feladatok egységes szerkezetben, jól finanszírozható módon, állami szerepvállalással megoldódjanak. Irányító Hatóság és Közreműködő Szervezet Az egyes operatív programokhoz (OP) nyújtott támogatások szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásáért az OP Irányító Hatósága a felelős. Az IH feladatait részben a megfelelő minősítési eljárás során kiválasztott, szakmai és hatékonysági kritériumoknak megfelelő közreműködő szervezetekre delegálja. Az operatív programok lebonyolításához kapcsolódó feladatok jelentős részét az irányító hatóságok amennyiben egy adott prioritás/intézkedés végrehajtása során alkalmaznak közreműködő szervezetet a KSZ-re delegálják. Az IH a programokkal kapcsolatban ellátja a KSZ-ek szakmai felügyeletét. Az egyértelműség és számon kérhetőség érdekében főszabályként egy-egy prioritás (központi program vagy pályázat) teljes végrehajtási folyamatának lebonyolítása egyetlen közreműködő szervezet feladatkörébe tartozik. A közreműködő szervezetek feladatait az intézményrendszerről szóló jogszabály rögzíti, a feladatok részletezését, ellátásának módját és a finanszírozási feltételeket az IH és a közreműködő szervezet között létrejött feladat-ellátási szerződés rögzíti. A közreműködő szervezet a feladat-ellátási szerződésben meghatározott követelményeknek megfelelően éves munkatervet készít, amely tartalmazza a pályázatok meghirdetésének és beadási határidejének tervezett dátumait, a kötelezettségvállalásra, a támogatási szerződések megkötésére és kifizetésre vonatkozó éves irányszámokat. Ezt megküldi az irányító hatóságnak, a megvalósításról pedig negyedévente beszámol az irányító hatóságnak, valamint a felügyeletet gyakorló, érintett szakminisztereknek. A közreműködő szervezet negyedévente beszámol az akciótervek (az operatív programok vagy a prioritások végrehajtására vonatkozó, többéves, részletes programozási dokumentum) végrehajtásában történt előrehaladásról. A végrehajtás hatékonyságának biztosítása érdekében a közreműködő szervezetek teljesítményét rendszeresen értékelik. Az értékelés eredménye függvényében, a nemzeti jogszabályokkal összhangban lehetőség van a közreműködő szervezetek lecserélésére. 65

66 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az IH és a KSZ feladatainak ellátása során alapvetően arra törekszik, hogy a programozási időszakban rendelkezésre álló uniós forráskeret szabályos módon, az operatív program célkitűzéseivel összhangban maradéktalanul felhasználásra kerüljenek. Teljesítmény orientált szervezetek ezért alapvető érdekük az, hogy a projekt-generálást és relevancia vizsgálatok támogatása mellett előremutató javaslataikkal aktív szerepet vállaljanak az egyes projektek végrehajtását érintő nehézségek megoldásában. Vállalkozók A kármentesítési beruházásokban érintett vállalkozások létrejötte szoros összefüggést mutat a volt orosz laktanyák felmérésével és kármentesítési feladataival. A kármentesítésre fordítható források rendelkezésre állásának csökkenésével a vállalkozások száma az idő folyamán erősen lecsökkent, ma alapvetően a más környezetvédelmi tevékenységet (hulladékgazdálkodás, rekultiváció, víztisztítás, kutatás stb.) is folytató társaságok prosperálnak. A tényfeltárás terepi munkáit számos társaság képes jó minőségben ellátni az analitikai munkák tekintetében már jóval szűkebb a piac, a minták számosságára és a mérendő komponenskörre tekintettel. A beavatkozások kapcsán egy-egy vállalkozás bizonyos szennyezés típusokra specializálódott és ehhez alakítottak és fejlesztettek saját technológiákat vagy adaptáltak nyugati technológiát és igazították azt a hazai viszonyokhoz. A kármentesítési beruházások általában magas költségvonzatúan, megvalósításuk a vállalkozók részéről komoly szakmai és technikai kapacitást igényelnek. A beruházások műszaki szempontból igen jelentős kockázattal terheltek így a pénzügyi kockázat is magas. A kármentesítési feladatok végrehajtására különösen igaz az, hogy eredményes beavatkozási munka csak jó megalapozással, azaz körültekintő és alapos tényfeltárást követően lehetséges. A hiányosan vagy felelőtlenül elvégzett tényfeltárás azonban nagy valószínűséggel nem tud teljes körű választ adni a szennyezőanyagok minőségére és mennyiségére az elszennyezett környezeti elemek horizontális vertikális kiterjedésére a lehatárolásra vonatkozóan. A vállalkozók részéről költségkímélő módon elvégzett feltárás így hosszútávon számtalan bizonytalanságot rejt magában és a beruházás során az előre nem látható problémák megjelenése várható, mely általában az előre prognosztizált beavatkozási költségek emelkedését vonja maga után. Mindez összességében pénzügyi kockázatot jelent a vállalkozók számára is. A hazai kármentesítési beruházásban járatos vállalkozások általában specializálódnak, vagy legfeljebb 3-4 technológiában járatosan és rendelkeznek referenciával. Ebből eredően számos területen előfordult, hogy beavatkozás esetén a vállalkozó a saját technológiáját igyekszik ráerőltetni a projektre még akkor is, ha az a technológia az adott területen várhatóan nem tud hatékonyan működni. A hibásan megválasztott műszaki megoldás nem tud eredményt felmutatni, az új technológia kiépítése és üzemeltetése további költségekkel jár. A körültekintő tényfeltárásra alapozott beavatkozási tervet és annak részeként a technológiát elfogadó hatóság felelőssége ebben a tekintetben is meghatározó. A vállalkozók abban érdekeltek, hogy hazai vagy uniós forrásból továbbra is legyen kármentesítési munka számukra, melyben önállóan vagy konzorciumban saját technológiáik felhasználásával részt tudnak venni. 66

67 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Érintett lakosság, szennyezett terület tulajdonosai Az Alaptörvény XXI. cikke szerint Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, valamint, aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. A XX. cikk (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, továbbá a (2) bekezdés rögzíti, hogy ezt a jogot Magyarország többek között az ivóvízhez való hozzáférés, és a környezet védelmének biztosításával valósítja meg. Az Alkotmánybíróság már korai határozatában, a 64/1991. (XII. 17.) AB határozatban az élethez való joggal összefüggésben kiemelte, hogy az állam objektív, intézményes életvédelmi kötelessége kiterjed a keletkezőben lévő emberi életre is, csakúgy, mint a jövendő generációk életfeltételeinek biztosítására. Az állampolgárok egészséges környezethez való alapjoga mellett a hazai ivóvízbeszerzés jellegéből adódóan a hazai lakosság ivóvízellátása 95%-ban - éppen a kármentesítéssel érintett környezeti elemekkel összefüggő - felszín alatti vízkészletekből történik. A szükséges víz kitermelését biztosító üzemelő vízbázisok, valamint a stratégiai tartalékot jelentő távlati vízbázisok védelmét, a készletek megőrzését biztosítani kell. Ennek megfelelően mind jogilag, mind szakmailag megalapozott a kármentesítési beavatkozások létjogosultsága és a témakörre vonatkozó ismeretek bővülésével egyre elfogadottabb annak társadalmi támogatottsága. Az elvégzetlen tényfeltárás, vagy a műszaki beavatkozás hiánya azért is jelent fokozottabb veszélyhelyzetet, mivel ezek a folyamatok az emberi szem elől rejtve zajlanak le a földfelszín alatt, így a lakosság döntő része nem tapasztalja, és közvetlenül nem szembesül annak káros hatásaival. A problémakör egy erőmű kéményénél vagy egy hulladéklerakó depóniájánál kevésbé látványosan fejti ki káros hatását. Sajnos azonban az elmúlt évek nemzetközi és hazai környezeti katasztrófáit (Fukusima, Kolontár, Abasár) követő káresemények és azok hatásai, a média homlokterébe kerülve egyre jobban felkeltették a lakosság figyelmét a társadalmi felelősség és érdekérvényesítő képesség tekintetében is. Ma már egyre több helyen kerül egyegy kármentesítési projekt a társadalmi érdeklődés középpontjába és a beruházások megvalósulása komoly mértékben képes befolyásolni a lakossági elégedettség mértékét is. A kármentesítési feladatokban a lakosság általában közvetett szereplőként vesz részt. Néhány esetben egy-egy vízkorlátozás, locsolási tilalom bevezetése, talajcsere szükségessége, vagy kiporzás kapcsán a lakosság közvetlenül szembesül a környezeti elemeket érintő problémával. Az ilyen közvetlen hatások jelentős felháborodást váltanak ki a lakosságból, akik azonnali intézkedéseket várnak el az illetékesek részéről. A közvetett problémákról ivóvízbázis veszélyeztetése, barnamezős rehabilitáció részeként végzett beavatkozás az állampolgároknak sokszor nincs információja vagy szűk körben marad az ügy és nem kerül nyilvánosságra. 67

68 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Megfelelő és a kockázatokat racionálisan bemutató tájékoztatás mellett a lakosság kármentesítési beruházásokhoz való hozzáállása alapvetően pozitív. Társadalmi elégedetlenség akkor alakul ki, ha a választott kármentesítési technológia nem veszi figyelembe a beavatkozás épített és élő környezetét és annak eredményeként épület és közút állagromlást, a növénykárt, túlzott kiporzást és/vagy zajterhelést von maga után. A szennyezett területek tulajdonosai vonatkozásában megkülönböztethetünk magánszemélyt költségvetési szervet és gazdasági társaságot, önkormányzati tulajdonost, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló felszámolót, mely szereplők kármentesítési feladatokhoz való hozzáállása eltérést mutat. A gazdasági társaságok és magánszemélyek céljai Magyarországon a rendszerváltással bekövetkezett gazdasági változások, a privatizálás, a csődeljárások, cégfelszámolások során vált hangsúlyosabbá a múlt tevékenységéből származó károk kezelésének kérdése. Az új tulajdonosok voltak azok a szereplők, akiknek az idők folyamán szembesülniük kellett a területükön meglévő környezeti károk problematikájával is. Az 1990-es években a gazdasági élet szektoraiban, a vállalatoknál a gazdasági nehézségek megoldását célzó belső átszervezések, a privatizáció általában a piacképes, és a működőképes termelési egységeket érintették, míg a szolgáltató egységek (és ezek között a környezetvédelmiek is) külön szervezeti egységben, vagy az anyavállalatnál maradtak. Kísérlet történt a kivált egységek részére piaci alapokon biztosítani a szolgáltatást. Ez az energiaszolgáltatásban többé-kevésbé könnyedén megvalósult, a környezetvédelmi szolgáltatás azonban megbukott az egzakt mérhetőségi okok miatt is. A gazdasági tevékenység expanziós időszaka jelentős részben az állami tulajdonú vállalat működési időszakára esett. Amikor elkerülhetetlenné vált az anyavállalat felszámolása, a termék vagy szerkezetváltás, küszöbön állt az esetleges privatizáció, a figyelem valójában csak akkor fordult a gyáralapítástól függően évek, évtizedek alatt felhalmozott hulladékok kezelésére, műtárgyak kiváltására, a vállalat tevékenységéből származó, kármentesítési feladatot is indukáló környezeti károk megoldásának szükségességére. Az emberi gondatlanság, a technológiai anyagmérlegek hanyag kezelése és a szállítójegyek hiánya, az alapanyagok, nyersanyagok és technológiai hulladékok kezdetleges vagy műszaki védelem nélküli tárolása eredményezte környezeti károkért a privatizációs vagy adás-vételi szerződés tartalma, jogutódlás, vagy átvállalás következtében számos esetben az új vállalkozások vállaltak kötelezettséget. Az új vállalkozások többsége azonban már a kezdetekkor forráshiánnyal küzdött, évről-évre, hónapról-hónapra él, és bármennyire is szeretett volna jogkövető magatartást alkalmazni, önerőből képtelen voltak a jelentős költségvonzattal járó kármentesítési feladatok finanszírozására. Az új vállalkozások számára a kezdeti időszakban a túlélés volt a cél és mindent megtettek és felvállaltak a gördülékeny szerkezetváltás érdekében bízva abban, hogy a vállalkozás pénzügyi helyzetének rendezését követően a környezetvédelmi kötelezettségek rendezésére is lehetőség nyílik majd. 68

69 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Ebben az időszakban a kármentesítés, mint komplex környezetvédelmi feladat-végrehajtás még gyerekcipőben járt. Az új tulajdonosok többségét váratlanul érte a feltárt környezeti terhek volumene, nem számítottak a tényfeltárások MFt majd a beavatkozások 50MFt - 5 Mrd forintot is meghaladó költségvonzatára. Számos területen a részletes tényfeltárás elvégzésre kerül, azonban az eredmények alapján kalkulált beavatkozási költségek előteremtése még a tőkeerős gazdasági szektor képviselőit is gondolkodóba ejtette. Bár sok esetben a várható környezeti terhek miatt az új tulajdonosok kedvezőbb vételi alkupozícióból indulhattak, a több százmilliós, nemritkán milliárdos beavatkozási költségek még a terület újraeladása esetében sem termelték volna ki a környezetvédelmi beruházás költségét, azaz gazdasági szempontból soha meg nem térülő beruházások lettek volna. A jelentős beavatkozási költségvonzatot felismerve a vállalatvezetők egy része a tényfeltárások elvégzését követően igyekezett elodázni a beavatkozások megkezdését, illetve megpróbálta annak környezeti kockázatát kisebbíteni, vagy monitoring tevékenységre váltani a beavatkozás munkafázist. Ezzel párhuzamosan a hatóságok az adott illetékességi terület gazdasági társaságainak problémáival együtt élve kompromisszumos megoldásokat alakítottak ki ügyelve arra, hogy a hatósági határozattal kikényszerített beruházás ne eredményezze a gazdasági társaság anyagi ellehetetlenülését. Szükség szerint határidő módosítások, vagy a kis lépésekben történő feladat végrehajtások jelentették a megoldást a probléma végleges felszámolása felé. A gazdasági társaságok vonatkozásában sokáig nem állt rendelkezésre sem hazai, sem nemzetközi pályázati lehetőség kármentesítés vonatkozású feladataik megoldására ben a KIOP Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok megóvása érdekében pályázati forrásra vonatkozóan gazdasági társaságok is pályázhattak. A jelenleg futó KEOP és a KEHOP tervezetében a kedvezményezetti körből azonban hiányoznak a gazdasági társaságok. Annak ellenére, hogy az ország legmeghatározóbb, humánökológiai kockázat szempontjából legnagyobb kockázatot jelentő kármentesítési problémái jelenleg gazdasági társaság tulajdonában álló területen, illetve gazdasági társaság felelősségi körébe tartozik, a versenysemlegesség és a piaci előnyszerzés kizárása miatt sajnálatos módon gazdasági társaság nem lehetett kedvezményezett a pályázati folyamatban. A kármentesítési feladatok még szakmailag racionális célállapot megállapítása mellett is olyan költségeket generálnak a gazdasági társaságok számára, melyeket jelen gazdasági körülmények között a cégvezetés döntő többsége továbbra sem tud kigazdálkodni. Az állami valamint nemzetközi források felhasználása nélkül, ezen környezetvédelmi feladatok megoldása továbbra is váratna magára. A gazdasági társaságok és magánszemélyek célja az, hogy jogkövető magatartás mellett, a kármentesítés finanszírozásából eredően a vállalkozás anyagi ellehetetlenülése ne következzen be. A vállalkozások által okozott károk megszüntetése jogszabályi kötelességük, a történeti károk vonatkozásában azonban minden hazai és uniós segítségnek pozitív a fogadtatása tekintettel arra, hogy a gazdasági társaságok az esetek döntő többségében megörökölték a környezeti terheket és nem közvetlen okozói annak. Számos esetben kell szembesülni azzal, hogy a tulajdonosok ellenzik, esetenként blokkolják még a tényfeltárások végrehajtását is, mert nem érdekük, hogy a szennyezettség pontos mennyiségi és minőségi paraméterei ismertté váljanak. 69

70 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Ennek elsősorban az az oka, hogy az igazoltan szennyezett terület ingatlanpiaci értékében csökkenés realizálódik, másrészt fény derülhet olyan eseményekre mely a tulajdonos mulasztásaira utalhat a korábbi szennyezések felülszennyezésének igazolásával. A felszámolás alatt álló gazdasági társaságok céljai A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a Cstv.-ben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Ennek során a fizetésképtelen adós vagyonát értékesítik, és az így befolyt pénzből kielégítik az adós hitelezőit. A cég szerződéses kapcsolatainak a rendezése, a vagyon értékesítése a bíróság által kijelölt felszámoló feladata. Az eljárás végén a bíróság dönt a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetéséről. Az adós fizetésképtelensége esetén akár az adós maga, akár a hitelező kezdeményezheti a felszámolási eljárás megindítását. A felszámolási eljárás megindításának időpontja az a nap, amikor a kérelem a bírósághoz beérkezik. A felszámolás kezdő időpontja pedig az a nap, amikor a fizetésképtelenséget megállapító végzés jogerőre emelkedik. A felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül a gazdálkodó szervezet vezetője köteles nyilatkozni a környezeti károsodásokról. Az adós cég nevében a felszámolóbiztos jár el, ő gyakorolja a cégjegyzési jogot, de az ezzel kapcsolatos felelősség kizárólagosan azt a felszámolócéget terheli, amely a biztost kijelölte, és amely vagyonával felel a felszámolóbiztos által okozott károkért. A felszámoló eltekinthet a hitelezők összehívásától, ha nyilvánvalóvá válik, hogy egyszerűsített felszámolás bejelentése szükséges. Ha a vagyon a várható felszámolási költségekre sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását és az adós megszüntetését (egyszerűsített felszámolás). A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről tárgyú, 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 11. (1) pont értelmében: Amennyiben az előírt környezeti állapotvizsgálat elvégzésére, vagy a környezeti károsodások, környezeti terhek rendezésére a vagyon nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerűsített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámoló az adós ingó és ingatlan vagyontárgyait (tulajdonjogot, vagyoni értékű jogot) a legmagasabb forgalmi értéken köteles - nyilvánosan - értékesíteni, pályázat, illetve árverés formájában. A felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a csődtörvény által megállapított, a következők szerinti kötelező sorrend figyelembevételével kell kielégíteni. 70

71 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Hitelezői igények kielégítési sorrendje: - A felszámolás költségei - Biztosított követelések - Járadék jellegű kötelezettségek - Magánszemély nem gazdasági tevékenységgel kapcsolatos követelései - Társadalombiztosítási jellegű tartozások - Egyéb követelések - Járulékos költségek - kamat, pótlék, bírság A környezeti károsodások és terhek rendezésének költségei a felszámolás költségei közé tartoznak. A felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni, amely azt jelenti, hogy mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az adós gazdálkodó szervezet felszámolása a legkisebb anyagi veszteséggel járjon. Ennek alapján az értékes (pl.: belterületi, jó infrastruktúrával ellátott), potenciálisan értékesíthető, fejleszthető területek vonatkozásában a felszámolóbiztosoknak nem érdekük az egyszerűsített felszámolási eljárás megindítása mindaddig, amíg minimális esélyt látnak további ingó és ingatlan vagyon értékesítésére. Tekintettel arra, hogy a környezeti károsodások és terhek rendezésének költségei a felszámolás költségei közé tartoznak és az egyszerűsített felszámolás alapja az, ha a vagyon a várható felszámolási költségekre sem elegendő, a felszámolóbiztosok számos esetben mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ennek fennállása ne legyen nyilvánvaló. A kármentesítési feladatok legnagyobb költségvonzatát jelentő beavatkozási munka reális költségkalkulációja csak részletes tényfeltárás esetén bizonyítható. Ennek megfelelően számos esetben csak részterületekre vonatkozóan készül felmérés, mely nem támasztja alá az egyszerűsített felszámolás elindítását. A felszámolóbiztosok a részletes tényfeltárás költségeire hivatkozással évekig képesek halogatni a felszámolás alatt áll gazdasági társaság környezeti terheinek feltárását, így rejtve marad az ingó és ingatlan vagyon, valamint a kármentesítési feladat beruházási költségének viszonya. A hatósági tapasztalatok alapján a bírságolás hasonló indokok miatt nem realizálható és a felszólítás a többi, még kielégítetlen követelés dossziéját gyarapítja. Ugyanakkor már létezik precedens arra vonatkozóan, hogy belterületi értékes, azonban jelentős környezetvédelmi teherrel rendelkező ipari telephely vonatkozásában bírósági végzés mentesíti a felszámolóbiztost a felszámolás egyszerűsített felszámolási eljárássá minősítésének kötelezettsége alól. A felszámolás alatt álló gazdasági társaságok vonatkozásában alapvetően a hitelezői igények kielégítésének kényszere okán a környezetvédelmi feladatok háttérbe szorulnak és a hosszú távú tulajdonjogi rendezetlenség miatt a potenciális projektek nem képesen sem a hazai sem a nemzetközi pályázati feltételeket kielégíteni. A KEOP intézkedés módosítása, annak ellenére, hogy megpróbált nyitni és további potenciális pályázatokat generálni az egyszerűsített felszámolás alatt álló gazdasági társaságok körében, kudarcot vallott. 71

72 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A települési önkormányzatok céljai Magyarországon a települési önkormányzatok felelősségi körébe tartozó szennyezett területek legjelentősebb köre egyrészt a települési szilárd hulladék elhelyezéséből fakad, másrészt a településen folytatott szolgáltató, ipari, mezőgazdasági jellegű, illetve a volt katonai tevékenységből származik. Számosságukat tekintve a települések határában, anyagnyerő helyeken, bányaudvarokban kijelölt kommunális szilárd hulladéklerakók, dögkutak, sittlerakók és folyékony hulladékleürítő helyek, szennyvíztisztító telepek szennyvíziszap depóniái jelentik az önkormányzatok kármentesítési feladatait. A korábbi évtizedek szabályozatlansága és döntési mechanizmusa eredményeként nagy figyelmet érdemelnek a lerakók mellett a feltöltött, betemetett vagy tömedékelt bányavágatok, külszíni fejtések, kavicsbánya tavak, melyek számos esetben az inert hulladékok mellett jelentős mennyiségű ipari és mezőgazdasági hulladékot, nem ritkán veszélyes hulladékot is tartalmazhatnak. Számos ipari és mezőgazdasági terület vonzáskörzetében tapasztalható az, hogy a korábbi évtizedekben szilárd kommunális hulladéklerakóra kerültek kiszállításra ipari, vegyipari mezőgazdasági hulladékok, melyek szennyezőanyag komponensei természetesen megjelennek a lerakók csurgalékvizében is, megváltoztatva ezzel a kommunális lerakók veszélyeztető potenciáljáról kialakult általános véleményt. Környezeti kockázat szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak még a települések életéhez kapcsolódó egyéb ipari és szolgáltató, valamint az önkormányzati területekre betelepült volt katonai tevékenységből származó felszín alatti szennyeződések. Ezek az objektumok a település szövetbe beékelődve, vagy a település határában alapvetően belterületen, lakókörnyezetben helyezkednek el. A rendszerváltozást követő években a nemzeti vagyonnal gazdálkodó szervezetek részéről elsősorban a települések ipari-mezőgazdasági övezeteiből származó ingatlanok, illetve a település alapellátását és az életminőség javítását biztosító szolgáltató objektumok, valamint a volt szovjet katonai és magyar honvédség működéséből származó laktanyák, lőterek és repterek kerültek az önkormányzatok tulajdonába. Számos esetben a vagyon átruházására jelképes összeg mellett, a környezeti terhek átvállalásával került sor. A települési környezet védelmén az embert körülvevő épített és természetes elemek összhangjának megteremtését, állapotuk javítását, környezetterhelésük csökkentését, illetve az erre irányuló műszaki, gazdasági, jogi, igazgatási tevékenységek összességét kell érteni. Magyarországon az önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a települési önkormányzatok feladatává teszi az épített és természeti környezet védelmét. Jelen gazdasági környezetben az önkormányzatok növekvő feladatai, az egyre inkább csökkenő állami szerepvállalás mellett a települési önkormányzatok jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi kötelezettségeinek egyre kevésbé tudnak eleget tenni kármentesítési feladataikat önerőből képtelenek finanszírozni. A problémát felismerve az önkormányzatok az elmúlt években pályázhattak kármentesítési beruházások támogatására a hazai KÖVI és nemzetközi ROP, KIOP és KEOP források felhasználására. 72

73 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az önkormányzatok döntő többsége a lakóközösség elégedettségének biztosítása érdekében, lehetőségeihez mérten mindent megtesz környezetvédelmi feladatai tekintetében. Az önkormányzatok kezelésébe és fenntartásába tartozó intézményrendszer üzemeltetése és egyéb feladatainak ellátása mellett a magas költségvonzatú kármentesítési feladatok azonban háttérbe szorulnak. Éppen ezért az önkormányzatok a múltban és a jövőben is nagyon kedvezően fogadnak minden olyan kezdeményezést mely a lakóközösség érdekeit is figyelembe véve kedvezőbb környezeti feltételeket élhetőbb településeket teremtenek. Zöld szervezetek A lokális és regionális zöld szervezetek általában támogatják a kármentesítési feladatok célkitűzéseit és azok végrehajtását. A lakossághoz hasonlóan elégedetlenség vagy érdekellentét részükről akkor tapasztalható, ha a választott kármentesítési technológia nem veszi figyelembe a beavatkozás épített és élő környezetét és annak eredményeként épület és közút állagromlást, a növénykárt, túlzott kiporzást és/vagy zajterhelést von maga után Az érintettek viselkedésének elemzése Az alábbiakban érintettségi térképen ábrázoljuk azt, hogy a kármentesítési beavatkozások, mint környezetvédelmi beruházásokkal összefüggésben az egyes, fentieknek megfelelő sorszámukkal azonosítható szereplők: - milyen mértékben vannak személyesen érintve (kicsit, közepesen, erősen) - milyen mértékű részükről a támogatás (blokkolók, semlegesek, támogatók) - milyen mértékű a befolyásuk a témára, vagy szituációra (kicsi közepes, nagy) - általunk milyen mértékben befolyásolhatóak Az érintettek viselkedését az alábbi érintettségi mátrix segítségével ábrázolhatjuk: 73

74 1. ábra NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/

75 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Cselekvési terv kidolgozása A stakeholder mátrix alapján a folyamatot blokkoló közepes vagy magas befolyásolási képességűnek minősített, továbbá a semleges viszonyulású, de magas befolyásolási képességűnek minősített stakeholderek kezeléséről gondoskodni szükséges. Ez történhet az azonosított céljainak jobban megfelelő elemek folyamatba való beépítésével melyre vonatkozóan cselekvési terv kidolgozása szükséges. A kármentesítési feladatok végrehajtását tartalmazó Társasági Alprogram stakeholder analízisének lépései illetve az érintettségi mátrix alapján elmondható, hogy nincs olyan nagy befolyással rendelkező szereplője a folyamatnak, mely semleges vagy blokkoló hatásával akadályozná a témakör kibontakozását, egy-egy konkrét kármentesítési projekt Társasági Alprogram keretei között történő végrehajtását. Ennek ellenére az elemzés alapján legalább három stakeholderrel összefüggésben van lehetőség javításra, cselekvési javaslatok megfogalmazására a kölcsönös egyetértés biztosítása érdekében, melyek az alábbiak: 2. Hatóságok 3. Irányító Hatóság és Közreműködő Szervezet 5. Érintett lakosság, szennyezett terület tulajdonosai Cselekvési javaslatok a hatóság számára A hatóságnak, elsősorban a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségnek a korábbiakhoz képes aktívabb szerepet kell vállalnia az állami felelősségi kör megállapítása és annak hazai és/vagy uniós finanszírozásra való jogi előkészítése vonatkozásában. A korábbi gyakorlattal ellentétben, melynek során a terület tulajdonosainak kötelezésére került sor, lehetőség szerint a szennyező fizet elv figyelembe vételével felül kell vizsgálni a korábbi döntéseket azokban az esetekben, mely potenciális projekt javaslatok a Társasági Alprogram keretében, elsősorban uniós vagy hazai források felhasználásával esetlegesen megvalósíthatóak. A hatóságnak továbbra is meghatározó szerepet kell vállalnia a kiépítendő technológia meghatározásában és támogatni a kötelezettet abban, hogy előrelépés történjen kármentesítési feladatának megoldásában. Az uniós források felhasználása tekintetében a Környezet és Energia Operatív Program Vizeink jó kezelése című prioritása keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról a 10/2014. (I. 20.) Korm. rendelet rendelkezik. Ennek értelmében a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánít konkrét projektekhez kapcsolódó, nevesített közigazgatási hatósági ügyeket. A közigazgatási hatósági ügyekben a döntést 21 napon belül meg kell hozni, a szakhatóságok tekintetében a szakhatósági állásfoglalás kibocsátásának határideje 10 nap. 75

76 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A költségvetési időszakban már célszerű az OKKP keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé történő nyilvánítása mely jelentősen képes javítani a hatósági ügyintézés időszükségletét. A cselekvési javaslatok alapján a hatóság semleges támogatása és közepes érintettsége támogató jellegűvé és a személyes motiváltság okán nagy érintettséggé javítható. Cselekvési javaslatok az IH és a KSZ számára A as európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállítása során a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen belül működő Irányító Hatóságok (IH) jétől valamennyi minisztériumban egységes szervezeti keretek között kerültek kialakításra. Az Irányító Hatóságok céljai és munkája összehangolása érdekében Miniszterelnökségen belül központi koordináció kerül kialakításra, amely biztosítja többek között az egységes eljárásrendi keret kialakítása (jogalkotás és szabályozás), az egységes végrehajtási gyakorlat (értelmezési kérdések), szabályosság kialakítása mellett a támogatási konstrukció megjelentetés előtti jóváhagyását, az IH-k döntéseivel szemben biztosított egységes jogorvoslati rendszerműködtetését, az egységes informatikai és monitoring rendszer kialakítását és működtetését, a projekt és program értékelési rendszer központi kialakítását és működtetését, a közbeszerzési eljárások ellenőrzését, a Koordinációs Operatív Program működtetését, az Operatív Programok végrehajtására vonatkozó ellenőrzések, auditok koordinációját. A GOP, KÖZOP, KEOP, TÁMOP, TIOP Közreműködő Szervezeti (KSZ) feladatok és a jövőben várható OP-k is a szakminisztériumokhoz kerülnek átadásra. Az IH-t és a KSZ-et érintő szervezeti változások várhatóan abban az irányban hatnak, hogy a korábbi alacsony személyes érintettség növekedjen. Mivel a szervezetek operatív egységeinek felállítására közvetlenül az adott témakörért felelős tárcánál kerül sor, minden feltétel adott az erőteljesebb érintettség megteremtéséhez. Cselekvési javaslatok a szennyezett terület tulajdonosai számára A évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 102. (1) értelmében: A környezetkárosodásért, illetve a környezetveszélyeztetésért való felelősség - az ellenkező bizonyításáig - annak az ingatlannak a környezetkárosodás, illetve környezetveszélyeztetés bekövetkezésének időpontját követő mindenkori tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a környezetkárosítást, illetve környezetveszélyeztető magatartást folytatták. (2) A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli. A 101. (4) értelmében: Ha a megelőző és a helyreállítási intézkedések elvégzése más tulajdonában, birtokában (használatában) álló területet érint, az érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa (használója) tűrni köteles a megelőző és helyreállítási intézkedések elvégzését. Az érintett ingatlan tulajdonosát, birtokosát (használóját) kártalanítás illeti meg. 76

77 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A környezetvédelmi törvényre hivatkozással célszerű motiválni minden, a kármentesítés végrehatását ellenző vagy blokkoló tulajdonost azzal, hogy a tényfeltárás végrehajtásával bizonyíthatja azt, hogy a szennyezés tekintetében a felelősség nem őt terheli. A felelősség ellenkezőjének bizonyításával adott esetben lehetővé válhat az állam felelősségének megállapítása, így a kármentesítési feladat állami felelősségi körbe, azon belül akár a Társasági Alprogramba sorolódása. Ennek mentén a gazdasági társaság mentesül a beavatkozás költsége alól, azonban az őt megillető kártalanítási opció mellett, tűrni köteles a megelőző és helyreállítási intézkedéseket. A tartós környezeti terhet, történeti kárt megöröklő gazdasági társaságok és magánszemélyek semleges támogatási potenciálja támogatóvá javítható. 3.5 A jövőbeli fejlesztéseket, beavatkozásokat végrehajtó intézményrendszer rendelkezésre állásának, kapacitásainak, tapasztalatainak elemzése (A fejezet az 3.2 A jövőbeli fejlesztéseket, beavatkozásokat végrehajtó intézményrendszer elemzése, az elemzés eredményeinek értékelése fejezettel logikai és egyéb praktikus okokból összevontan kerül tárgyalásra.) 3.6 A szinergiák biztosítására interjúk alapján módszertan kidolgozása a tervezési és a végrehajtási feladatokra külön-külön A Társasági Alprogram irányítását és lebonyolítását is jogszabályi keretbe foglaló 386/2013. (XI. 7.) Korm. rendelet alapján az MNV Zrt. feladatkörébe valamint ellátási kötelezettségébe tartozó kármentesítési feladatok részletes meghatározására az MNV Zrt. éves feladattervet készít, amelyet előzetesen egyeztet az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési alprogramok koordinálásáért felelős miniszterrel. A megelőző évben elvégzett, valamint a tárgyévben tervezett kármentesítési feladatokról a Nitrokémia Zrt. éves jelentést készít. A Nitrokémia Zrt. éves jelentését az MNV Zrt. jóváhagyását követően az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter küldi meg a környezetvédelemért felelős miniszternek a tárgyévet követő év első negyedévének végéig. A kormányzati érdekek szem előtt tartásával az NFM Társasági Alprogram végrehajtása során az MNV Zrt. válik kötelezetté a tényfeltárási és a beavatkozási szakaszban egyaránt. Az NFM érdekeit képviselve az állam felelősségvállalási körén belül a MNV Zrt. feladatkörébe, valamint ellátási kötelezettségébe tartozó környezeti kármentesítési feladatok irányítását és lebonyolítását a Nitrokémia Zrt. végzi. 77

78 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A két tárca (NFM; FM) stakeholder analízis szerint támogató és a legnagyobb ráhatással, befolyással rendelkezik a tervezett változások tekintetében. A tárcák közötti szinergiát fenti jogszabály rendezi. A Kormány 386/2013. (XI. 7.) Korm. rendelettel egy olyan jogszabállyal is megerősített intézményi keretet és kapcsolati hálót sikerült definiálni, mely a kármentesítési szakterület jelenlegi kormányzati szereplőivel folytatott konzultációkon alapszik és alkalmas a Társasági Alprogram stratégiai koncepciójának irányítására, ellenőrzésére és szakmai felügyeletére egyaránt. Az NFM és a FM közötti szinergiát a 386/2013. (XI. 7.) Korm. rendelet mind a tervezési mind a végrehajtási szakaszra vonatkozóan rendezi. A hatóságok feladataikat a releváns jogszabályi keretek között végzik. Ennek alapján a hatóság a kármentesítés teljes folyamatában a kötelezettel van kapcsolatban és a jogszabályi keretek figyelembe vételével feladata a kármentesítés valamennyi szakaszában az általa hozott határozat kikényszerítése akár szankciók alkalmazásával is. A Társasági Alprogram tervezési fázisában a környezetvédelmi felügyelőségek együttműködnek az NFM Társasági Alprogram kapcsán az MNV Zrt.-vel (uniós pályázati folyamat a kedvezményezettel) a projektgenerálás során, a szennyező fizet elv és az állami felelősség megállapításának alátámasztására. A tényfeltárás, majd a végrehajtás, azaz a beavatkozás szakasz alatt, a kötelezetté váló MNV Zrt. folyamatosan egyeztet az elvégzendő feladatok tartalmát és teljesítési határidőket illetően. Az egyeztetés magába foglalja a tényfeltárási terv majd a részletes tényfeltárás műszaki tartalmát és a beavatkozás szükségessége esetén a várható területhasználat függvényében megállapított célértékek és alkalmazandó beavatkozási technológiák kiválasztását. A szakhatóságok és egyéb hatósági szereplők alapvetően a jogszabályokban rögzített feladataikat végzik, személyes érintettségük semleges és együttműködésük alapvetően az engedélyeztetés szakmai elemeinek tisztázására korlátozódik. Az Irányító Hatóság és Közreműködő Szervezet alapvető feladata a rendelkezésre álló uniós pénzügyi keret ellenőrzött körülmények között, szakmailag megfelelően történő felhasználása. Mindez csak úgy érhető el, ha az IH és a KSZ szoros együttműködés mellett mindent megtesz egy-egy projekt gördülékeny lebonyolítása tekintetében. A szervezeteknek a kedvezményezettel való folyamatos kapcsolattartás mellett időben fel kell ismerniük a projekttel összefüggő problémákat és megoldási alternatívák kidolgozásával használható visszajelzést kell adniuk. Ennek alapján rendkívül fontos az a szervezeti átalakítási folyamat, melynek eredményeként az illetékes IH és a KSZ elhelyezésére a Társasági Alprogramért felelős tárcánál kerül sor. A vállalkozók kiválasztása közbeszerzési eljárás keretében történik. A vállalkozók feladataik elvégzése során a megbízó-kötelezettel (uniós forrás felhasználása során a kedvezményezettel) a hatóságokkal és a terület tulajdonosaival vannak kapcsolatban. Feladataikat a hatósági határozat előírásai alapján a megbízó-kötelezett hozzájárulásával végzik, a terepi munka során napi kapcsolatban a terület tulajdonosaival. 78

79 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az érintett lakosság és tulajdonosok kármentesítéssel összefüggő hozzáállását a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 101. (4) pont rendezi. Ennek értelmében, ha a megelőző és a helyreállítási intézkedések elvégzése más tulajdonában, birtokában (használatában) álló területet érint, az érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa (használója) tűrni köteles a megelőző és helyreállítási intézkedések elvégzését. Az érintett ingatlan tulajdonosát, birtokosát (használóját) kártalanítás illeti meg. Az érintett lakosság és tulajdonosok a kármentesítés előkészítése, azaz a tényfeltárás során alapvetően tűrni kötelesek a terepi munkákat, a fúráspontok kijelölése során együttműködnek a hatósággal és a tényfeltárást végző vállalkozóval. A mentesítendő terület, működő telephely esetében a beavatkozással összefüggő földmunkák a vizes műtárgyak elhelyezése kapcsán kialakulhatnak konfliktushelyzetek, a vállalkozó és a terület tulajdonosai vagy a lakosság között. A munkavégzés bizonyos esetekben akadályozhatja a telephely normál működését vagy zavarhatja a lakosság nyugalmát, mely problémák a tervezés során az érintettek igényeinek figyelembe vételével feloldható. Minden egyéb olyan esetben, amikor a munkavégzésből eredően káresemény következik be a kötelezett kártalanítással szankcionálható. A zöld szervezetek érdekeiket alapvetően a kormányzati szereplők irányában vagy a terület tulajdonosainak aktiválásával tudják kifejteni. Figyelem felkeltő akciókkal számos esetben a hatóság tájékoztatásával informálásával érnek el eredményt, előmozdíthatnak korábban konzerválódott vagy ismeretlen problémát egyaránt. A lakossággal karöltve nyomásgyakorlás útján komoly eredményeket érhetnek el. A stakeholder elemzésben azonosított szereplők javasolt szinergia hálózatát az alábbi 2. ábra tartalmazza. 79

80 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ ábra A javasolt együttműködési háló a végrehajtás, azaz a kármentesítés beavatkozás fázisában realizálható, az előkészítés tervezési időszakban azonban nem. A zöld szervezetek és a lakosság-tulajdonos szereplők részvétele és megjelenése az előkészítési szakaszban csak ideális esetben következik be. Különösen igaz ez a kármentesítési feladatok tekintetében, melyet az NFÜ, február 08-án, a stratégiai tervezési dokumentumok kidolgozásával kapcsolatban hozott tájékoztatása is megerősít. Ennek értelmében a Stratégiai tervezés és projekt előkészítés a tervezési időszakra című kiírás esetében a kommunikációt a minimálisra javasolt csökkenteni. Így a társadalmi egyeztetés érdemben a nyertes pályázó honlapjának töltésére redukálódik. A Társasági Alprogramba történő bekerülés kulcseleme a szennyező fizet elv biztosítása és az állami felelősségi kör jogi megalapozása. Nem elegendő tehát a magas szakmai prioritás valamint a társadalmi csoportok, így a zöld szervezetek a lakosság vagy a tulajdonosok elvárásainak javaslatainak figyelembe vétele, mert az uniós irányelvek betartása nélkül a környezetvédelem, így a kármentesítési beruházások állami támogatása sem végezhető hazai, vagy uniós források felhasználásával. Így a projektgenerálás a tárcák és a hatóságok együttműködésében történik, míg a többi szereplő kénytelen elfogadni ezen döntéseket úgy, hogy csak finom módosításokra van lehetőségük. 80

81 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A Társasági Alprogram intézmény rendszerének és a kormány as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről alkotott kormány határozatának korrelációja a tervezési és a végrehajtási szakaszokban A Kormány 1731/2013. (X. 11.) Korm. határozata a as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről elkötelezett abban, hogy a as programozási időszakban az uniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során felszámolja a korábban kiszervezett tevékenységeket. Ezen feladatokat a jövőben az állam, a meglévő belső erőforrásaira építve, azokat kibővítve kívánja megvalósítani annak érdekében, hogy elősegítse a befolyásmentes, szakmai szempontú, gyors döntéshozatalt és végrehajtást. A Kormány ennek érdekében egyetért azzal, hogy a közötti európai uniós fejlesztési források intézményi és végrehajtási kereteit a következő alapelvek szerint kell elkészíteni: 1. Az újonnan kialakításra kerülő fejlesztéspolitikai intézményrendszer a fejlesztéspolitikai ügyek egyszerű, gyors, átlátható, diszkrimináció-mentes, költségtakarékos és hatékony intézésére hivatott. Ennek keretében a pályázók számára egyszerűsített, a már meglévő közigazgatási és egyéb nyilvántartások adatain csak a szükséges mértékben túlmutató információk megadására irányuló eljárásrend kerül kidolgozásra. Meg kell vizsgálni a pályázók számára kisebb költséget jelentő kiválasztási, projektfejlesztési és implementálási eljárások alkalmazhatóságát (normatív támogatások, global grant, egyszerűbb feltételrendszerű visszatérítendő támogatások). Lehetővé kell tenni, hogy százmillió forint fejlesztési értékig a fejlesztéspolitikai jogviszony normatív feltételek teljesülésével jöjjön létre. A normatív feltételek ez esetben azt jelentik, hogy a támogatást igénylők pályázatának értékelése mind a jogosultsági, mind a kiválasztási szempontokat tekintve kizárólag objektív alapon eldönthető, illetve egyértelműen mérhető mutatók alapján történjen. 2. A közszféra szervezet pályázók esetén a pályáztatás jelenlegi gyakorlata megszűnik. Esetükben az európai uniós jogszabályokkal összhangban, az operatív programok szakmai és pénzügyi céljait figyelembe véve az ágazati prioritást élvező projekteket előnyben részesítve a projekt szelekciót egyszerűsített kiválasztási eljárással kell megvalósítani. Az egyszerűsített kiválasztási eljárások előzetes helyzetértékelésen alapulnak majd és a Monitoring Bizottságok szakmai támogatásával összhangban kerülnek kialakításra. 3. Az európai uniós forrásból megvalósuló projekteket a projektötlet megszületésétől a projekt megvalósulásáig, különösen a pályázati dokumentáció összeállítását, valamint a projektek végrehajtásának támogatását felkészült szakértői bázison alapuló állami kapacitások megteremtésével kell biztosítani a következők szerint: megyei jogú város és megyei önkormányzatok esetében önálló, saját erőforrások biztosításával; az ágazati szervezetek, minisztériumok esetében állami (központi) kapacitások biztosításával; helyi- és nemzetiségi önkormányzatok, állami cégek esetében állami (központi) kapacitás biztosításával; az így kiépített humán kapacitások kisvállalkozók és bevett egyházak számára történő igénybevételét is biztosítani kell. 81

82 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A pályázatok értékelését az intézményrendszeren belüli kapacitásokkal kell megoldani, külső erőforrások igénybevétele nélkül. A működéshez szükséges humán kapacitás felkészítését, a transzparencia biztosításának feltételeit elő kell készíteni. A speciális szaktudású értékelők alkalmazására fel kell készülni. Az értékelők számát kontrollálni és tevékenységüket minősíteni kell, az összeférhetetlenségi alapelvek szigorú betartása mellett. 5. Nem lehet projektmenedzsment költséget lehívni a jövőben a projekt fizikai előrehaladását meghaladó mértékben. A mérnöki feladatokat ellátónak valós felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, ezzel is biztosítva a számon kérhetőséget. A közszféra kedvezményezettek esetében állami, belső kapacitás kiépítése szükséges a projektmenedzsment feladatok ellátására. A nagy infrastrukturális projektek, valamint az állami tulajdonhoz kapcsolódó ingatlan beruházások esetében, a tervdokumentáció összeállítása állami szolgáltatásként, állami kapacitással történik meg. 6. Gondoskodni kell arról, hogy a költségvetési szerv kedvezményezett, valamint az önkormányzat, mint kedvezményezett részére ne kerüljön sor hazai fejlesztési célú költségvetési támogatás folyósítására mindaddig, amíg az európai uniós társfinanszírozású projektjének megvalósítása a támogatási szerződésben rögzített ütemezéshez képest késedelemben van. A késedelem tényéről a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságot tájékoztatni kell. 7. A végrehajtási intézményrendszer szereplői számára ki kell alakítani egy gyakorlatorientált, probléma centrikus továbbképzési rendszert a Karrier Programon keresztül. A szakmai tapasztalatot, felkészültséget a jelenlegi személyi juttatások megtartásával a meglévő humán kapacitások folytonosságával egyidejűleg fenn kell tartani. A személyi juttatások fedezetét a nemzeti költségvetés útján szükséges biztosítani. Tudatosítani kell az intézményrendszeri szereplőkben, hogy a közös cél az uniós források hatékony és eredményes felhasználása, amely csak szolgáltatói hozzáállás mellett és a kedvezményezettek szakmai támogatásán keresztül érhető el. 8. Az európai uniós források felhasználása során a közbeszerzési rendszer olyan irányú átalakítása szükséges, amely hatékonyabbá, átláthatóbbá, szabályosabbá és költségtakarékosabbá teszi a közszféra kedvezményezettek számára a közbeszerzési eljárásokat oly módon, hogy a pályázati konstrukciók sajátosságaihoz igazítottan, keret-megállapodásokból egyszerűsített lehívással tudnak termékeket és szolgáltatásokat beszerezni és építési beruházásokat megvalósítani. 9. Erősíteni kell a részletes pénzügyi elszámolásokat elhagyó egyszerűsített elszámolási eszközök alkalmazását, amelyen keresztül a kedvezményezettek adminisztratív terhei minimalizálhatók. Ezzel párhuzamosan a végrehajtásban az eredményorientált megvalósítás felé kell elmozdulni. 10. Ki kell dolgozni a pályázatok gyors és eredményes végrehajtására sarkalló ösztönzőket és a szankciók rendszerét. 11. A támogatásról szóló döntés tekintetében egyfokú jogorvoslatot kell biztosítani az intézményrendszeren belül. A pályázatok tárgyában hozott döntések nyilvánosságát biztosítani kell. Ugyanez vonatkozzon a kedvezményezettnek a támogatási döntés módosítására vagy visszavonására vonatkozó kérelemére is. A fejlesztéspolitikai jogviszonyra vonatkozó minden más hatáskör gyakorlása esetén a közigazgatási eljárás általános szabályain alapuló eljárást kell előírni a jogszabályban, beleértve a jogorvoslati fórumrendszert is. 82

83 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Olyan jogi kapacitásokat kell kiépíteni az intézményrendszeren belül, amelyek külső erőforrások bevonása nélkül képesek ellátni az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos jogi tanácsadást és perbeli képviseletet is. 13. Az európai uniós elvárások mentén, meghatározó állami szerepvállalás mellett, állami tulajdonban lévő szervezeten keresztül kell megvalósítani a pályázati rendszer egységes, nemzeti szintű informatikai nyilvántartását, nyomonkövetését, monitoringozását. A hatékony fejlesztéspolitikai eljárás alapvető feltétele az eljárási cselekmények elektronikus úton történő bonyolításának igénye egy stabilan működő, gyors, átlátható informatikai nyilvántartás kialakításával, összhangban az ún. e-kohéziós elvárásokkal is. 14. Meg kell teremteni az állami adatrendszerekkel való kapcsolatot és a már rendelkezésre álló adatok tágabb felhasználási körét annak érdekében, hogy a kedvezményezettek adatszolgáltatási kötelezettsége csökkenjen. 15. Az európai uniós projektekkel összefüggésben végzett kommunikációs tevékenységek megvalósítása során a fejlesztéspolitikai üzenetek (pl. arculat) központi megfogalmazása mellett kiemelt cél a helyi, térségi szereplők bevonása a helyi vonatkozású fejlesztések eredményeinek közzétételébe. 16. Minden támogatási konstrukciót az egyes eljárási szakaszok lezárását követően (projekt-kiválasztási szakasz, valamint megvalósítási szakasz) elemzés alá kell vonni. Az elemzés eredményét vissza kell csatolni a támogatási konstrukció következő pályázati felhívásának, vagy adott esetben más konstrukciók pályázati felhívásainak szabályrendszerébe. Ugyanazon pályázati felhívás kapcsán benyújtott pályázatok bírálata, értékelése és kifizetése azonos, lehetőleg a pályázatok benyújtási időszakának végét követően változatlan szabályok mentén történjen. 17. Az esetleges változtatási igényeket a következő pályázati felhívás szabályrendszerének kialakítása során kell figyelembe venni. 18. Az uniós projektek végrehajtásához szükséges engedélyezési eljárásokat központosítani, határidejüket rövidíteni kell. Az engedélyezési eljárások lebonyolításához szükséges kapacitásokat uniós forrásból javasolt biztosítani. A jogerős engedélyek megléte szelekciós kritérium kell, hogy legyen. 19. A végrehajtás, jogalkalmazás, ellenőrzés, illetve a hozzájuk kapcsolódó garanciák egységes, jogszabályi szintű szabályozásával, valamint a kapcsolódó jogintézmények megfogalmazása révén kell biztosítani a fenti alapelvek érvényesítését, növelve ezzel a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot, egyértelműsítve az egyes szervek feladat- és hatáskörét, megteremtve a központi koordináció jogi megalapozottságát. A szabályozás világossága és következetessége érdekében a támogatásban részesülőket terhelő főbb kötelezettségeket is jogszabályban kell kimondani, és ezen kötelezettségek nem teljesítéséhez jogkövetkezményt kell kapcsolni. Biztosítani kell továbbá az uniós támogatási alapok ideértve az európai mezőgazdasági- és vidékfejlesztési alapot, valamint az európai halászati alapot is egységes eljárásrendek mentén történő felhasználását, összhangban a hazánk által készített Partnerségi Megállapodás alapelveivel, annak érdekében, hogy a kedvezményezetteket ne érintsék hátrányosan az egyes alapok eltérő európai uniós előírásai. 20. Meg kell határozni az intézményrendszeri szereplőket és azok felelősségi körét. A szervezeti és működési szabályzatok elkészítésekor biztosítani kell, hogy a szereplők által ellátandó azonos feladatkörök esetében a költséghatékonyság elveivel összhangban bizonyos funkciók összevontan kerüljenek elvégzésre. 83

84 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az uniós források felhasználása vonatkozásában a Társasági Alprogram stratégiai irányítására, ellenőrzésére, szakmai felügyeletére és támogatására javasolt és egyben jogszabályba foglalt intézményrendszerének felépítése összhangban van a kormányzati szándékkal. Az intézményrendszer által ellátandó fő projektmenedzsment feladatok a következők: - A projekt szakmai irányítása és a projektmenedzsment szervezet felállítása. - A projekt szakmai átvilágítása. - A Támogató intézménnyel, egyéb szervezetekkel való kapcsolattartás (harmadik féllel való kapcsolattartás). - Közreműködés a beszerzések és a közbeszerzés tárgyát képző tevékenységek végrehajtásában, szerződéskötésekben, szükség esetén szerződések módosítása, jogszerűségük, célszerűségük véleményezése, költségvetési átcsoportosítás ügyintézése. - A Támogatási Szerződésben kötelezően előírt adatszolgáltatási dokumentációk, jelentések elkészítése benyújtásra kész állapotban a projektgazdával történt egyeztetéseknek megfelelően. - A projekt megvalósításában résztvevő cégek tevékenységének összehangolása, számonkérése, a dokumentumok az elvégzett feladatok szerződésszerű teljesítéseik ellenőrzése, szükség esetén véleményezése. - Kivitelezés nyomon követése, műszaki segítségnyújtás. - Folyamatos rendelkezésre állás szaktanácsadással, írásban és személyesen, konzultációs jelleggel. - Igény esetén a Projektgazda képviselete a résztvevőkkel tartott koordinációkon, a támogatást nyújtó képviselőivel való egyeztetéseken. - A projekt pénzügyi hátterének nyomon követése, kifizetések menedzselése, támogatások lehívásában történő aktív közreműködés, teljes pénzügyi adminisztráció, beleértve a kifizetési kérelmek elkészítését, a vállalkozók által benyújtott és számlarészletezők formai és tartalmi ellenőrzését, az elszámolások egyrészt az Irányító Hatóság és a Közreműködő Szervezet szabályai, másrészt a projektgazda előírásai szerinti előkészítése, nyilvántartása. - A kommunikációs és (PR) feladatok végrehajtása során, a kedvezményezett saját honlapján a projekthez kapcsolódó tartalom megjelenésének támogatása, az Új Széchenyi Terv arculati kézikönyv előírásainak figyelembevételével. - A projekt megvalósítási szakaszában keletkező iratok Támogatási Szerződésnek megfelelő dokumentálása összhangban a projektgazda iratkezelési és megőrzési szabályzatával, - Operatív tevékenységek ellátása - Belső kommunikáció biztosítása - Kockázatkezelés - Projektgazda horizontális vállalásainak (esélyegyenlőség, fenntarthatóság), a KEOP előírásoknak való megfeleltetés elősegítése. A bemutatott intézményrendszer alkalmassá tehető a projektmenedzseri feladatok végrehajtására. 84

85 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése 4 Helyzetelemzés és helyzetértékelés KEOP-7.9.0/ Nemzetközi trendek és tapasztalatok összefoglaló bemutatása Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának kialakulása különös tekintettel a környezeti károkra és kármentesítési feladatokra Az EU környezetvédelmi jogalkotásának kialakulására nagy hatással volt az ENSZ által 1972-ben Stockholmban rendezett Ember és Környezet elnevezésű világkonferencia. Az Európai Unió kezdetben nem rendelkezett saját környezetpolitikával, ami azt jelentette, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos jogalkotás a tagállamok hatáskörébe tartozott. Az ENSZ fenti konferenciájának megrendezésére a fokozódó környezetszennyezés és hatásai felismerése miatt került sor, illetve azon alapult, hogy a környezetszennyezés káros hatásai nem állnak meg az országhatárokon, vagyis az államok egymástól független fellépése nem hozhat kellő eredményeket a környezetszennyezés növekedésének megfékezése, illetve csökkentése területén. Az EU környezet politikájának kialakításában szerepet játszott továbbá az is, hogy az egyes tagállamok környezetvédelmi szabályai esetenként az Európai Unió egyik alapvető szabadságának, az áruk szabad mozgása akadályaként jelentek meg. Az EU környezetpolitikája kezdetben elsősorban a környezeti elemek védelmére terjedt ki, valamint a közös piac szempontjából elengedhetetlen termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó környezeti előírásokat tartalmazta. Elsődleges szempont tehát a környezetpolitika szabályozásának területén gazdasági volt és nem a szennyezés megelőzése és csökkentését helyezték a középpontba. A környezetvédelem szempontjából első lépésként az Egységes Európai Okmány évi hatálybalépését tekinthetjük, amely önálló, a környezettel foglalkozó fejezettel bővítette az Európai Közösséget létrehozó szerződést. Ez a módosítás biztosította a környezetvédelem jogalapjának kialakítását. A környezetpolitika fejlődése során a kilencvenes évek elején a környezetkárosítás megelőzése, illetve a természeti erőforrások védelme került a középpontba. Az 1992-es Maastrihti Szerződéstől a környezetpolitika az EU hárompilléres felépítésében az első pillér részévé vált, melyet az egyre bővülő és egyre nagyobb számban megjelenő jogszabályok jellemeztek. Az 1997-es Amszterdami Szerződés környezetpolitika szempontjából legfontosabb eredménye, hogy a preambulumban a fenntartható fejlődés alapelve, illetve a környezetvédelmi követelmények közösségi politikákba és tevékenységekbe történő integrálásának követelménye is megjelent. A Római Szerződések Maastrichti és Amszterdami Szerződések általi felülvizsgálata óta a közösségi környezetpolitika alapvető szabályait és jogalapját az Európai Közösséget létrehozó szerződés cikke tartalmazza. Az Európai Unióról szóló szerződés preambulumában a végrehajtott módosítások révén a fenntartható fejlődés elve az Európai Unió egyik fő célkitűzésévé vált. 85

86 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az Európai Közösséget létrehozó szerződés akként rendelkezik, hogy a környezetvédelmi követelményeket különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel be kell illeszteni a közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés kimondja, hogy a Közösség környezetpolitikája hozzájárul a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához; az emberi egészség védelméhez; a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosításához; a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére irányuló intézkedések ösztönzéséhez nemzetközi szinten. Ezen túlmenően az Európai Közösséget létrehozó szerződés hangsúlyozza, a Közösség környezetpolitikájának célja a magas szintű védelem, figyelembe véve ugyanakkor a Közösség különböző régióinak helyzetében mutatkozó különbségeket. Ez a politika az elővigyázatosság és a megelőzés elvén, a környezeti károk elsődlegesen a forrásuknál történő elhárításának elvén, valamint a szennyező fizet -elven alapul. Ezzel tehát meghatározásra kerültek az EU környezet politikájának legfontosabb alapelvei. Megelőzés elve A környezetvédelmi jog olyan alapelve, amelyre minden emberi tevékenység során figyelemmel kell lenni. A megelőzés elve alapvetően az ismert káros hatások előzetes figyelembevételét jelenti. Elővigyázatosság elve Ez az elv a megelőzés elvénél szigorúbb követelményeket támaszt. Az elővigyázatosság elve magában foglalja a nem ismert és nem várt káros hatások figyelembevételét is. A Riói nyilatkozat 15. elve szerint a környezet védelme érdekében az Államoknak, lehetőségeiknek megfelelően, széles körben törekedniük kell az elővigyázatosságra. Ahol súlyos vagy visszafordíthatatlan kár fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható a környezetromlást megakadályozó, költséghatékonysággal járó intézkedések elhalasztásának indoklására. Forrásnál történő fellépés elve Ennek az elvnek a lényege, hogy a káros hatások ellen elsősorban azok keletkezési helyén kell fellépni. Szennyező fizet elve Ez az alapelv már az Egységes Európai Okmány óta része az EU környezetpolitikájának. Alapvetően a felelősség kérdésével van szoros összefüggésben, a környezet terhelőjének, szennyezőjének a károsításért, szennyezésért való helytállását mondja ki. A környezeti károkért való felelősség Az Európai Parlament és a Tanács a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelvét április 21. napján fogadta el. Az irányelv célja a környezeti felelősségre vonatkozó keretrendszer létrehozása a szennyező fizet elvének alapján, a környezeti károk megelőzése és felszámolása érdekében. Az irányelv célkitűzése a gazdasági szereplők arra történő ösztönzése, hogy olyan intézkedéseket fogadjanak el, és olyan eljárásokat dolgozzanak ki, amelyek minimálisra csökkentik a környezeti károk kockázatát. 86

87 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az irányelv a környezetben okozott károkért való államigazgatási jogi felelősség rendjét tartalmazza, nem szabályozza a büntetőjogi, polgárjogi felelősséget, azaz nem terjed ki a hatálya személyi sérülésekre, magántulajdonban keletkezett károkra, továbbá gazdasági veszteségekre, illetve nem érinti a hagyományos károk tekintetében fennálló polgári jogi felelősséget szabályozó nemzetközi megállapodások értelmében biztosított kártérítési jogokat. Az irányelv legfontosabb alapelve a szennyező fizet elvének megfelelően az, hogy aki környezeti kárt okoz, annak viselnie kell a szükséges megelőző, illetve a helyreállítási intézkedések költségeit, ideértve a kár, illetve a kárveszély felmérésének költségeit is. Az irányelv értelmében környezeti kár a védett fajokban és természetes élőhelyekben okozott károk, a vizekben okozott károk, valamint a talajban okozott károk amennyiben az emberi egészséget veszélyezteti. Az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy védett fajokban és a természetes élőhelyekben okozott károk fogalmát ennél szélesebb körben állapítsa meg. Nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá a fegyveres konfliktusból, hadiállapotból, polgárháborúból vagy felkelésből következő okokból, valamint a rendkívüli, elkerülhetetlen és kivédhetetlen természeti jelenségből bekövetkező környezeti károk vagy azok közvetlen veszélye. Az irányelv bevezeti a mérhető, kedvezőtlen változást, valamint a mérhető romlást, mint mértékadó irányt, azaz kár az, amely a természeti erőforrásban mérhető, kedvezőtlen változás, továbbá valamely természeti erőforrás által nyújtott szolgáltatás mérhető romlása. Az irányelv rendelkezik továbbá a már bekövetkezett károk esetén követendő kárfelszámolási tevékenységről, melynek keretében az illetékes hatóság bármikor kötelezheti a gazdasági szereplőt, hogy szolgáltasson kiegészítő információt a bekövetkezett károkról, megtehet minden célszerű intézkedést, kötelezheti erre a gazdasági szereplőt,vagy utasításokat adhat a gazdasági szereplőnek minden célszerű intézkedésre vonatkozóan,kötelezheti a gazdasági szereplőt, hogy tegye meg a szükséges felszámolási intézkedéseket, utasításokat adhat a gazdasági szereplőnek arra vonatkozóan, hogy milyen szükséges felszámolási intézkedéseket kell megtennie, vagy saját maga megteheti a szükséges felszámolási intézkedéseket. Az irányelv ezen túl rendelkezik a kárfelszámolással, illetve megelőzéssel kapcsolatos költségek viseléséről is. Vízminőség védelem A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK keretirányelv célkitűzése egy EU-keret létrehozása a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a parti tengervizek és a felszín alatti víz védelme érdekében, a megakadályozza a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes területek további romlását, védje és javítsa állapotukat, a fenntartható vízhasználat elősegítése,a vízi környezet fokozott védelme, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése és további szennyezés megakadályozása és az árvizek és aszályok hatásainak enyhítése céljából. Az irányelv végső célja, hogy elérje az elsőbbségi veszélyes anyagok kiküszöbölését, és hozzájáruljon a természetesen előforduló anyagok háttérértékekhez közeli koncentrációjának eléréséhez. Az irányelv részletes fogalom meghatározásokat tartalmaz, illetve részletesen meghatározza a tagállamok által megteendő lépéseket. 87

88 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az irányelvben foglalt célkitűzések annak hatálybalépését követően legkésőbb 15 éven belül teljesítendőek, bizonyos kivételekkel. A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel együtt létrehozta az európai vízinformációs rendszert (Water Information System for Europe), amely számos, uniós szinten gyűjtött adatot és információt tartalmaz. Alapvető célkitűzése az adatokhoz valóhozzáférés és adatcsere lehetővé tétele az nyilvános internetes portálján keresztül. Az EU vízpolitikája tekintetében számos további jelentős jogszabály is született. Ilyen jelentős irányelv az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK64 irányelv, amely meghatározza az emberi fogyasztásra szánt víz alapvető minőségi előírásait. Kiemelkedő jelentősége van az irányelvnek, hiszen az ivóvízkészlet nagy része a felszínalatti vizekből származik, ezért az irányelv előírja a tagállamok részére a felszín alatti vizek minőségének rendszeres ellenőrzését. A felszín alatti vizek szennyezés elleni védelme területén a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK irányelvet kell kiemelni Hazai környezetvédelmi jogi szabályozás kialakulása és fejlődése A környezetvédelem hazai jogi szabályozásának történetének első fontos állomása az emberi környezet védelméről szóló évi II. törvény volt. Ezt megelőzően már léteztek olyan jogszabályok, amelyek a környezet valamely elemének védelmére vonatkoztak, azonban az egységes szabályozás hiányzott. Az évi II. törvény céljaként tűzte ki, hogy az ember egészségének védelme, a jelenlegi és a jövő nemzedékek életfeltételeinek rendszeres javítása érdekében megállapítsa az emberi környezet védelmével, megóvásával és tervszerű alakításával kapcsolatos alapvető szabályokat. A törvény tehát a környezetvédelem átfogó, egységes szabályozása érdekében született meg, azonban célját nem teljesen tudta teljesíteni, a végrehajtására kiadott jogszabályokkal való összhangja nem volt teljes mértékben biztosított. Az évi II. törvény meghozatala után bekövetkezett rendszerváltás, valamint a nemzetközi környezetvédelem területén történt fejlődés és ennek eredményeként egyre nagyobb számban megjelenő környezetvédelmi nemzetközi egyezmények, az ENSZ környezetvédelemmel kapcsolatos konferenciái, a fenntartható fejlődés követelménye egyre inkább sürgette egy új, átfogó és a környezeti elemek védelmét összehangoltan biztosító jogszabály megalkotását. A fentieken túlmenően a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt, és az évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás kiemelten kezelte a környezetvédelem ügyét, a 79. cikkben nevesítette a környezetvédelmi jogharmonizáció követelményét, amely a környezetvédelem jogi szabályozásának újabb lendületet adott. Az Európa Megállapodás 70. cikkének 2. pontja kimondta, hogy Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődését előmozdító politikák kialakításának a fenntartható fejlődés elveiből kell kiindulni. Ezek a politikák egyebek között az iparra, ideértve a bányászatot, az építőiparra, a beruházásokra, a mezőgazdaságra, az energiára, a szállításra, a távközlésre, a regionális fejlesztésre és az idegenforgalomra vonatkoznak. 88

89 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A környezetvédelmi megfontolásoknak már kezdettől fogva szerepet kell játszaniuk ezekben a politikákban. Ezeknek a politikáknak figyelembe kell venniük a harmonikus és fenntartható társadalmi fejlődés követelményeit is. A kilencvenes évek elején történt változások eredményeként született meg a környezetvédelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény. A törvény alapvető célja volt a környezetvédelmi szabályozás akként történő megújítása, hogy a környezetvédelem a teljes jogi szabályozás során érvényesülő szempont legyen, beépüljön a társadalmi-gazdasági folyamatokba. A kilencvenes években egyre több környezetvédelmi jogszabály született, megalkotásra kerültek az egyes szabályozási területeken a törvényi szintű szabályok, így többek között a természet védelméről szóló évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló évi LVIII. törvény, az erdőről és az erdő védelméről szóló évi LIV. törvény, a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény. A végrehajtási jogszabályok megalkotása területén is további előrelépés történt, összességében azonban a rendszerváltást követően a környezetvédelem egyéb szabályozási területekbe történő integrációja nem valósult meg teljes mértékben. Jelentős áttörést az Európai Unióhoz való csatlakozásunka történő felkészülés hozott. Magyarország és a jogharmonizáció Az Unióba való felvétel egyik feltétele volt, hogy a jelentkező ország minden területen hozza jogrendjét összhangba a hatályos közösségi joggal. A jogközelítés folyamata két fő részből áll: egy kifelé mutató, a nemzeti szintről a közösségi szint felé irányuló folyamatból, és egy befelé irányuló, a Közösség szintjéről a nemzeti szabályozás szintjére tartó eljárásból. A jogharmonizáció területén fontos dokumentum az 1995-ben megjelent FehérKönyv, azaz Közép- és Kelet-Európa társult országainak felkészülése az Európai Unióegységes belső piacába történő integrációra. A Fehér Könyv a társult országok jogharmonizációjához nyújtott segítséget. Ennek érdekében jelent meg 1997-ben, majd 1998-ban újból kiadásra került a Guide to the approximation of European Union Environmental Legislation, azaz Jogharmonizációs útmutató az Európai Unió környezetvédelmi joganyagához (Guide). A Guide segített a Közép- és Kelet Európai tíz társult ország számára, mivel megmutatta, hogy hogyan feleljenek meg az EU környezetvédelmi követelményeknek. A Guide minden egyes érintett közösségi jogszabály esetén kitér a végrehajtás kérdéseire is, ami a társult országok hatóságai számára a jogalkalmazás során kívánt segítséget nyújtani. A Guide 1. része a környezetvédelmi jogharmonizáció folyamatának legáltalánosabb kérdéseivel foglalkozik, a 2. rész röviden bemutatja az EU környezetvédelmi irányelveiben és rendeleteiben megfogalmazott követelményeket. A Guide tartalmazta továbbá az ún. Table of Concordance -ot, vagyis az adott ország nemzeti joganyagát és a közösségi jogot összehasonlító táblázatot, amelyen követhető volt, hogy az érintett ország hol tart egy-egy konkrét direktíva harmonizációja terén. A csatlakozási folyamat során a Bizottság éves előrehaladási jelentésben értékelte hazánk és a többi tagjelölt ország előrehaladását a közösségi joganyag átvétele területén. A Bizottság jelentéseiben fogalmazta meg észrevételeit, kritikáit is. 89

90 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A jelentések részletesen foglalkoztak a környezetvédelem területén történt előrehaladással, és azzal kapcsolatban számos kritikát fogalmaztak meg. A Bizottság évben megjelent jelentése hangsúlyozta, hogy Magyarország számos eredményt elért a környezetvédelmi előírások átvétele során, azonban további jogszabályok elfogadását sürgette, így például a levegőminőség védelem (folyékony üzemanyagok kéntartalma, ózon és troposzférikus ózon, zónák és agglomerációk kijelölése), hulladékgazdálkodás (leselejtezett gépjárművek), természetvédelem(madarak és élőhelyek), vegyi anyagok és genetikailag módosított szervezetek (biocid termékek, azbeszt, genetikailag módosított szervezetek szándékos kibocsátása) szabályozásának területén. A csatlakozást megelőzően elkészített Átfogó monitoring jelentésében a Bizottság hangsúlyozta, hogy Magyarország részben teljesíti vállalásait és kötelezettségeit a természetvédelem és az ipari szennyezés területén, illetve be kell fejeznie a jogközelítést a horizontális szabályozás, hulladékgazdálkodás, vízminőség-védelem, ipari szennyezés, genetikailag módosított szervezetek, zajvédelem, nukleáris biztonság és sugárzás elleni védelemterületén is május 1. napjával hazánk az Európai Unió tagjává vált. A csatlakozási tárgyalások eredményeként voltak olyan környezetvédelmi követelmények, amelyek alól hazánk átmeneti mentességet kapott: csomagolás és csomagolási hulladék (2005. december 31-ig), a települési szennyvízkezelés (2015. december 31-ig), a nagy tüzelő berendezések (2005. december 31.) és a veszélyes hulladékok (2005. december 31.) tekintetében. A környezetvédelmi jogharmonizáció során történt meg tehát az EU környezetvédelmi jogának átültetése a hazai jogrendszerbe, amely egyrészről jelentette a már meglévő jogi szabályozás teljes felülvizsgálatát, valamint új jogszabályok megalkotásának követelményét is, hiszen voltak olyan szabályozási területek, amelyek a hazai jogban nem jelentek meg. A vízvédelem területén általánosságban elmondható, hogy szigorúbb lett mind a felszíni, mind pedig a felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos szabályozás, amely magában foglalja a vegyi anyagok felhasználásának korlátozását, valamint kibocsátás csökkentési tervek készítését is. Magyarországon nagymértékű kármentesítési munkálatok kezdődtek el közvetlenül a rendszerváltást követően (ld. régi szovjet laktanyák). A munkálatok során, így a talajszennyezések felszámolásakor praktikus okokból Hollandia mintáját (Holland lista) követve, kezdetben az ottani normákat vettük alapul. A hazai jogharmonizáció keretében az újonnan megalkotott környezetvédelmi jogszabályokba beépültek a közösségi normák, így a kármentesítésre vonatkozó normák is. A kármentesítés szakterület végrehajtását jelenleg a felszín alatti vizek védelméről szóló, 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet, a határértékeket a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szabályozza. 90

91 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Környezeti károk helyreállításának szabályozása az Európai Unióban Egyes országokban, (pl.: Hollandia, Németország, Dánia) már az 1980-as évek közepétől működnek kormányszintű programok Az unió tagállamai a kármentesítési tevékenység finanszírozását külön keretből oldják meg, amelyek bevételi forrásai leggyakrabban a termékés hulladékadók, környezetvédelmi jellegű járulékok és bírságok. A tagállamok kármentesítési tevékenységét, a programok létrehozását, megvalósítását maga az Európai Unió is támogatja speciális alapok, külön keretek létrehozásával. Ennek keretében Spanyolország, Írország, Portugália és Görögország például a Kohéziós Alapból kapnak támogatást a környezetvédelmi és kármentesítési programok megvalósításához. Az Európai Unió mindemellett növelni kívánja a tagállamok felelősségvállalását a környezet megóvásában. A kármentesítés szabályozása körében a közösségi jog részét képezi a tagállamok által ben aláírt, a környezetei felelősségről szóló egyezmény; a Bizottság által készített, a polgári felelősségről szóló ún. Zöld Jelentés, amely szigorú felelősségi rendszer bevezetését javasolja valamennyi tagországban, továbbá a talajvédelem általános elveit megfogalmazó Európai Talaj Charta. Ez a charta fogalmazta meg a talajvédelem multifunkcionális elvét, mely szerint a talajt alkalmassá kell tenni arra, hogy minden funkciója érvényesülhessen mind a jelenlegi, mind a jövőbeli földhasználatok során. A Közösség 1991-ben fogadta el a felszín alatti vizek védelmének stratégiai céljait és cselekvés programtervezetét, mely szerint 2000-re életbe kellett léptetni a felszín alatti vizek védelmét szolgáló cselekvési programokat. Az elmúlt években több uniós irányelv és ajánlás is kibocsátásra került, amelyek közvetlenül, vagy közvetve érintik a víz- és talajvédelmet, valamint segítséget nyújtanak a tagállamok részére nemzeti jogi szabályozásuk összehangolásában. A kármentesítési programok megvalósítása az illetékes környezetvédelmi tárcák felügyelete és irányítása alatt zajlik. A végrehajtás azonban a tagállamok többségében regionális szinten történik. 4.2 A szakterület bemutatása Magyarországon a jelenlegi helyzetben, a középtávú prognózisok elemzése, figyelembe véve más felhasználási területek igényeit és trendjeit. A szakterület jelenlegi helyzetéről és középtávú prognózisáról valamint az elvégzendő feladatokról a Nemzeti Környezetvédelmi Program, az Országos Környezeti Kármentesítési Program és Magyarország elfogadott Vízgyűjtő-gazdálkodási terve alapján lehet átfogó képet adni. Uniós finanszírozás szempontjából a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) és Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezetei szemléltetik a közötti időszak fejlesztési elképzeléseit. 91

92 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A Nemzeti Környezetvédelmi Program és az Országos Környezeti Kármentesítési Program A Magyar Köztársaság Országgyűlése 96/2009. (XII. 9.) OGY határozattal fogadta el a közötti időszakra szóló 3. Nemzeti Környezetvédelmi Programot novemberében, a Vidékfejlesztési Minisztérium gondozásában elkészült a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program szakpolitikai stratégia tervezete. A társadalmi vitát követően a szakpolitikai stratégiát az Országgyűlés mindeddig nem fogadta el, így a korábbi Program a hatályos. Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét a 6 évre szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programok sora jelenti. A Program kidolgozásáról, céljáról, tartalmáról és megvalósításáról a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény rendelkezik. Az közötti időszakra szóló első Program küldetése az volt, hogy a rendszerváltást követően felmérje a környezet állapotát, meghatározza a szükséges cselekvési irányokat és megkezdje a több évtizede felhalmozódott problémák felszámolását és a továbbiak megelőzését. A között megvalósított második Program főként az EU-csatlakozás környezetvédelmi feltételeinek teljesítését segítette elő (jogharmonizáció, intézményfejlesztés, természeti értékek védelme, környezeti infrastruktúra ütemezett kiépítése), de emellett számos területen hatékony intézkedéseket vezetett be és több új, jövőbe mutató koncepció, stratégia és terv született. Az első két Program időszakában csökkent a környezetterhelés és hatékonyabbá vált a természeti értékek védelme, melyben az ágazati, illetve területi (regionális, megyei és helyi) együttműködésnek is növekvő szerepe volt. A jelenleg hatályos harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program a közötti időszakra szól, de ennél hosszabb távra is kitekint. Az ország fenntartható fejlődési pályára való átállását kívánja elősegíteni. A környezeti szempontok és összefüggések megjelenítésével, a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt, szükséges intézkedések meghatározásával rendszerbe foglalja a környezet védelmére irányuló célokat és feladatokat. A tennivalóknak a társadalmi-gazdasági munkamegosztáshoz illeszkedő, a területi sajátosságokat és a különböző társadalmi igényeket, szempontokat is figyelembe vevő megfogalmazásával a korábbinál nagyobb súlyt fektet az együttműködésre, a decentralizáció és a szubszidiaritás elvére. A közötti időszakra szóló harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program A kármentesítés szakterülete a harmadik NKP szerkezetében a Környezetbiztonság fogalomkörébe tartozik. A környezetbiztonság fogalomkörébe azok a biztonságunkat veszélyeztető események és folyamatok sorolhatóak, melyek egyrészt természeti (földrengés, árvíz, szélviharok, erdőtűz stb.), másrészt emberi eredetűek (pl. környezet-károsítással is járó ipari, közlekedési katasztrófák). A környezetbiztonsági szempontból jelentős kockázatot jelentő ár- és belvíz veszélyeztetettség, valamint az aszály kérdéskörrel a Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram foglalkozik. A civilizációs eredetű szennyezések egyaránt származhatnak hazai és külföldi tevékenységekből, melyek a felszíni vizek és a levegő szennyezésén túl több éven keresztül veszélyeztethetik a felszín alatti vizek, a földtani közeg természetes állapotát, illetve jelentős természetkárosítással is együtt járhatnak. 92

93 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A már bekövetkezett, tartós környezetkárosodások felszámolása érdekében szükséges a szennyezőforrások és területek felderítése (számbavétel és tényfeltárás), a kármentesítési feladatok végrehajtása (beavatkozás). Több magyar részvételű pán-európai szintű nemzetközi egyezmény tartalmaz a környezetbiztonságra vonatkozó rendelkezéseket, hiszen az ezzel kapcsolatos folyamatok, hatások átterjednek az országhatárokon is. A természeti és ipari katasztrófák elhárítása, illetve következményeik felszámolása az ország biztonságának egyik kulcseleme. A környezetbiztonság feladatait olyan egységes rendszerbe célszerű beilleszteni, ahol a környezetvédelem, az egészségvédelem és az általános biztonsági intézkedések együtt jelennek meg. Fő célkitűzések - A környezetbiztonság növelése. - A veszélyeztetés megelőzése. - A bekövetkezett katasztrófák következményeinek hatékony enyhítése, elhárítása. - A környezetkárosodás felszámolása. - A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények káros hatásainak kezelése. - A sugárbiztonság megteremtése. Környezeti kármentesítés Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) keretében történik a földtani közegben (talajban) és a felszín alatti vizekben hátramaradt, akkumulálódott szennyeződések felderítése, a felszín alatti vizek, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése; a veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése; valamint a szennyezett területeken a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése. Az OKKP keretében az adatgyűjtés, a szennyezőforrások és a szennyezett területek felelősségi körtől függetlenül történő országos számbavétele folyamatos feladat, melynek során összegyűjtött információkra alapozva kerül sor a kármentesítési feladatokat prioritási számuk alapján szakmailag rangsoroló Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listák összeállítására. Az állami felelősségi körbe tartozó feladatokat előzetes egyszerűsített relatív kockázatbecslés és előminősítés alapján meghatározott sorrend figyelembevételével kell elvégezni. Az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok elvégzése a kormányzati munkamegosztás szerint történik. Az érintett tárcák kármentesítési beruházásaikat OKKP tárcaalprogramok keretében valósítják meg az OKKP indulása óta 2008-ig költségvetési forrásokból több mint 500 területen valósult meg kármentesítés. A KvVM beruházásában között 52 területen valósult meg kármentesítés. A KvVM Természetvédelmi Alprogramja keretében megtörtént a nemzeti park igazgatóságok szennyezett területeinek felmérése, a kármentesítési feladatok meghatározása, pénzügyi- és időütemezése. 93

94 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A meghatározott célok: - A szennyezett területek országos számbavételének folytatása a történeti kutatás módszerének felhasználásával. - Az állami felelősségi körbe tartozó területek tényfeltárásának folytatása. - A nem állami felelősségi körbe tartozó, azonban magas prioritású, jelentős kockázatú feltáratlan területeken a várható beavatkozási feladatok meghatározása. - A szennyezettség mértékének csökkentése, felszámolása és monitorozása. A célok elérése érdekében szükséges intézkedések A Kormányzat részéről: - Az OKKP ütemezett végrehajtását szolgáló feladatok ellátása: szabályozás, koordináció, éves gördülő tervezés fejlesztése, ellenőrzés, K+F. - A szennyezett területek kockázat alapú kezelésének továbbfejlesztése. - Szennyezőforrások, szennyezett területek számbavétele, adattartalmának bővítése (pl. a Talaj Keretirányelv várható feladatainak figyelembevételével); - a környezeti kockázat csökkentéséhez szükséges adatbázis biztosítása; - a FAVI-KÁRINFO adatbázis adattartalmának, valamint a Prioritási Listák bővítése, aktualizálása. - Az adatszolgáltatási igények kielégítéséhez szükséges intézményi háttér biztosítása. - Az ingatlan-nyilvántartás és a FAVI-KÁRINFO kapcsolatának megalapozása. - Az állami felelősségi körbe tartozó, feltárt területeken a beavatkozások végrehajtása, a kármentesítési alprogramok folytatása. - A tényfeltárások és a kármentesítési tevékenységek támogatása. A gazdálkodó szervezetek részéről: - A szükséges kármentesítési feladatok elvégzése, utó-monitoring. Mutatók: - Ismert szennyezett területek száma. - Ismert és felszámolt szennyezőforrások száma. - Az elvégzett kármentesítések száma. - Megtisztított környezeti elemek térfogata. A kármentesítés szakterület vonatkozásában a harmadik NKP alapvetően a szennyezett területek teljes körű megismerését, prioritások megállapítását majd beavatkozások végrehajtását tűzte ki célul tekintettel arra, hogy a szakterület sikeressége és az OKKP létjogosultsága a megoldott problémák számosságának függvénye. 94

95 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A negyedik Nemzeti Környezetvédelmi Program szakpolitikai stratégia tervezete A negyedik NKP a kármentesítési szakterület vonatkozásában rövid összegzést ad az OKKP keretében 1996 és 2010 között elvégzett feladatokról és a hiányosságokat felsorolva határozza meg a célokat majd azok eléréséhez szükséges kormányzati és a gazdálkodó szervezeti feladatokat. A negyedik NKP megállapítja, hogy a múltban keletkezett szennyeződések felszámolása a területek rehabilitációja számos helyszínen megtörtént, azonban még jelentős területek kármentesítése szükséges. Az OKKP keretében 1996 és 2010 között költségvetési forrásokból több mint 500 területen valósult meg kármentesítés, 300 ezer tonnát meghaladó veszélyes hulladékot ártalmatlanítottak, továbbá 850 ezer köbméter szennyezett talajt, valamint 10 millió köbméter szennyezett talajvizet tisztítottak meg. Jelenleg körülbelül 1100 terület rendelkezik olyan műszaki adatlappal, amely a tényfeltárás előtti, utáni vagy a beavatkozás utáni állapotot rögzíti. Számos területen ugyanakkor még nem került sor a részletes tényfeltárásra, ezért a szennyezettségből fakadó kockázat és a kármentesítési beavatkozás szükségessége és annak mértéke csak becsülhető. Az OKKP végrehajtásában továbbra is feladatként jelentkezik a földtani közegben (talajban) és a felszín alatti vizekben hátra maradt, akkumulálódott szennyeződések felderítése, a felszín alatti vizek, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése; a veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése; valamint a szennyezett területeken a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése. Az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok végrehajtása továbbra is tárca alprogramokba szervezve tervezett. Megállapítást nyer, hogy az elért eredmények ellenére számos nagy prioritású és nagy volumenű feladat található az országban, melyek megoldása összetett feladat. A nagy volumenű kármentesítési feladatok megoldásához hosszú távú programterv kialakítása, alapos előkészítés, a jogi háttér fejlesztése, illetve a finanszírozás biztosítása javasolt. A kármentesítési feladatok nagy költségigényűek, ezért a negyedik NKP szükségesnek tartja egy speciális finanszírozási konstrukció kidolgozását a bonyolult kármentesítési feladatok előmozdítása érdekében. Ennek során figyelembe kell venni, hogy a Víz Keretirányelvvel harmonizálva, 2015 végéig a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területre eső kármentesítési feladatokat el kell végezni a vízbázisaink, valamint azok hidrogeológiai védőterületei védelme érdekében. Továbbá fel kell készülni arra, hogy a klórozott szénhidrogénnel szennyezett vízbázisok, üzemelő ivó- vízművek felszín alatti vízi létesítményeinek egy részét ki kell majd váltani. A feladatok sorolásakor figyelembe kell venni azt, hogy az ország legnagyobb prioritású, humánökológiai kockázat szempontjából meghatározó kármentesítési feladatainak döntő többsége gazdasági társaságok, illetve felszámolás alatt álló gazdasági társaságok felelősségi körébe tartozik. A feladatok kisebb számban sorolhatók állami felelősségi körbe, vagy majd csak a jövőben fognak állami felelősségi körbe kerülni. 95

96 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A között elérendő célok - A szennyezett területek országos számbavételének folytatása, prioritási sorrend kialakítása. - Az állami és nem állami felelősségi körbe tartozó területek tényfeltárásának folytatása, a jelentős kockázatú feltáratlan területeken a várható beavatkozási feladatok meghatározása. - A szennyezettség mértékének csökkentése, felszámolása és monitorozása. A célok elérése érdekében szükséges intézkedések Kormányzat részéről: - Az OKKP ütemezett végrehajtását szolgáló feladatok ellátása: szabályozás, koordináció, éves gördülő tervezés fejlesztése, ellenőrzés, K+F. - Az állami felelősségi körbe tartozó, feltárt területeken a beavatkozások végrehajtása, a kármentesítési alprogramok folytatása. - A tényfeltárások és a kármentesítési tevékenységek támogatása. - Szennyezőforrások, szennyezett területek számbavétele. - A társadalom tájékoztatása, új technológiák megismertetése, kármentesítési technológiák hatékonyságának növelése, fenntartható zöld technológiák fejlesztése, előtérbe helyezése. Gazdálkodó szervezetek részéről: - A szükséges kármentesítési feladatok elvégzése, utó-monitoring. A kármentesítés szakterület vonatkozásában a gazdasági társaságok és egyéb szereplők kármentesítési feladataikat a vonatkozó jogszabályok alapján az illetékes hatóságok kötelezéseinek figyelembe vételével végzik. Az országos adatgyűjtés és adatbázisba rendezés, az adatszolgáltatás és a jogszabályi háttér kialakítása valamint az állami felelősségi körbe tartozó vagy oda sorolódó feltárási és beavatkozási feladatok végrehajtása az OKKP keretei között történik. A negyedik NKP, a harmadik NKP-ban megfogalmazott alapvető célkitűzéseket megtartva a kármentesítés szakterület vonatkozásában a finanszírozhatóság javítását, a beavatkozások támogatásának szükségességét hangsúlyozza a közötti időszakban. A Kormányzat tekintetében új elvárásként fogalmazódik meg a lakosság tájékoztatása és innovatív, zöld kármentesítési technológiák (pl.: bioremediáció) alkalmazásának elősegítése. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvénnyel alátámasztott, Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretet adó Nemzeti Környezetvédelmi Program a tervezete alapján továbbra is fontos szerepet szán az OKKPnak. A Program eddigi sikerei megalapozzák a továbblépést, ugyanakkor a működtetés biztosítását szolgáló pénzügyi források megteremtése továbbra is komoly terhet jelent a kormányzat számára. 96

97 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Víz Keretirányelv - Magyarország elfogadott Vízgyűjtő-gazdálkodási terve Az Európai Tanács és az Európai Unió Bizottsága október 23-án jóváhagyta a vízvédelmi politika terén az Unió fellépéseinek kereteit meghatározó 2000/60/EK irányelvet, mely Víz Keretirányelv (VKI) néven vált ismertté és december 22-én lépett hatályba. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával kötelezettséget vállalt ezen vízpolitika végrehajtására. A VKI hazai jogrendbe ültetése folyamán megtörtént. A Víz Keretirányelv fő célkitűzése, hogy az európai vizek 2015-re jó állapotba kerüljenek. Ez nemcsak a víz emberi használatra való alkalmasságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A VKI általános célkitűzései az alábbiak: - a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, - a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, - a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, - a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, - az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése. A célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv (a továbbiakban VGT) foglalja össze. A VGT tartalmazza az összes szükséges információt, amely a víztestekről rendelkezésre áll, a víztestek kijelölésének alapelveit, típusba sorolásukat, állapotértékelésük eredményeit, a tervezési területen jelentkező problémákat és ezek okait, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tűzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen műszaki- és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzőkre van szükség. A VGT elsősorban azoknak a szabályozásoknak és programoknak az összefoglalása, amelyek biztosítják a környezeti célkitűzések elérését (azaz a jó ökológiai, kémiai és mennyiségi állapot elérését). A VGT nem kiviteli terv, hanem a vizek állapotát feltáró és annak jó állapot -ba hozását megalapozó koncepcionális és stratégiai terv. Célja az optimális intézkedések átfogó (műszaki, szabályozási és gazdasági-társadalmi szempontú) ismertetése, amely meghatározza az intézményi feladatokat, és amely alapján folytathatók, illetve elindíthatók a megvalósítást szolgáló programok. VGT intézkedési programjának megvalósítására és a kitűzött környezeti célok elérésére hat év áll rendelkezésre december december 22. között. Az intézkedések elindítására három évet határoz meg a VKI 11. cikkely (7) pontja. A kötelezettségek hatéves ciklusban ismétlődnek. A Víz Keretirányelv végrehajtásának ciklus-ütemezését az 3. ábra szemlélteti. 97

98 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ ábra Forrás: Magyarország elfogadott Vízgyűjtő-gazdálkodási terve Magyarországnak a Duna vízgyűjtőnek megfelelően (Duna vízgyűjtő-kerület) az ország területére esően kellett vízgyűjtő-gazdálkodási tervet készítenie. A nemzetközi, valamint a hazai előírások kielégítése és a hatékony társadalmi véleményezés érdekében a tervezés hazánkban több szinten valósult meg: - országos szinten az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv, - részvízgyűjtő szinten - Duna-közvetlen, Tisza, Dráva, Balaton (4 részvízgyűjtő terv), - tervezési alegységek szintjén (összesen 42 alegységi terv) - víztestek szintjén Magyarország december 22.-én közzétett Vízgyűjtő-gazdálkodási tervét a közigazgatási egyeztetést követően a Magyar Kormány május 5.-én fogadta el. A terv a Magyar Közlöny évi 84. számában a 1127/2010. (V. 21.) Korm. határozat mellékleteként jelent meg. Később ezt a határozatot az Alkotmánybíróság döntése alapján hatályon kívül helyezték, és 2012 februárjában az 1042/2012. (II. 23.) Korm. határozattal hirdették ki. 98

99 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A VGT kidolgozása során annak legfontosabb tartalmi elemei: 1. vízgyűjtők, víztestek jellemzése 2. emberi tevékenységek hatása 3. Védelem alatt álló területek 4. Monitoring 5. víztestek állapotértékelések 6. Környezeti célkitűzések 7. Gazdasági Háttérelemzések 8. Intézkedések programja 9. Kapcsolódó Programok 10. Társadalmi Egyeztetés 11. Éghajlatváltozás A 2015-ig elérendő környezeti célkitűzések a felszíni víztestek esetében a jó ökológiai és kémiai állapot, (erősen módosított és mesterséges víztestek esetében a jó ökológiai potenciál és kémiai állapot), felszín alatti víztestek esetében a jó mennyiségi és minőségi állapot. Amennyiben a természeti, társadalmi, vagy gazdasági lehetőségek nem teszik lehetővé ig a jó állapot megvalósítását, úgy a határidők a VKI által felkínált mentességek megalapozott indoklásával 2021-re, illetve 2027-re kitolhatók. Ezek az időpontok egyben a vízgyűjtőgazdálkodási tervezés második és harmadik ciklusát képzik. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervekben megfogalmazott intézkedések közül gyakorlati jelentősége a 2015-ig végrehajtandó intézkedéseknek van, mivel a további intézkedések ütemezését a következő tervezési ciklusokban a pontosabb állapotértékelés, az előkészítő vizsgálatok, a tapasztalatok és a finanszírozási lehetőségek figyelembe vételével felül kell vizsgálni ig az intézkedések döntően alapintézkedések, mint a Nitrát irányelv, Szennyvíz Irányelv és egyéb hazai jogszabályok, különösen költség-hatékony vagy rövidtávon megvalósítható intézkedések, de ide tartoznak a védett területek megóvását, állapotuk javítását célzó intézkedések is. Elsődlegesen tehát a VKI szerinti alapintézkedéseknek és a VKI céljait szolgáló már hatályos állami szabályozási intézkedések végrehajtása a feladat, de nagyon fontos a vízgyűjtőgazdálkodási terv végrehajtási feltételeit megteremtő átfogó intézkedések (jogalkotási feladatok, hatósági és igazgatási munka fejlesztése, valamint a monitoring és az információs rendszerek fejlesztése, a támogatási rendszerek fejlesztése, képességfejlesztés és szemléletformálás) végrehajtása. A Kormány 1940/2013. (XII. 13.) Korm. határozatával a KEOP-7.9.0/ azonosító számú A Kvassay Jenő Terv elkészítése és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata tárgyú projekt támogatásának jóváhagyásáról döntött. 99

100 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A as programozási időszak tervezéséhez és végrehajtásához szükséges az EU2020 Stratégia célkitűzéseit valamint a hazai gazdaságfejlesztést segítő Kvassay Jenő Terv (KJT) elkészítése. A KJT a klímaváltozás káros hatásait ellensúlyozó aszálykezelést, a gazdaság fejlesztését támogató vízgazdálkodást és a vidékfejlesztést támogató öntözésfejlesztést ötvözi. A KJT készítése szorosan kapcsolódik az Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírása szerinti Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatához (VGT2), amelyet december 22-ig el kell készíteni, és amely a közötti többéves pénzügyi keret felhasználására vonatkozó egyik környezeti ex-ante feltétel a Bizottság javaslata alapján. A VKI 9. cikke által előírt költségmegtérülés elvének megfelelő tagállami alkalmazása szintén ex-ante feltétel, ezért ennek vizsgálata a projekt részét képezi. A KJT és a VGT2 együttesen biztosítja a hazai érdekek minél jobb képviseletét és így az Új Széchenyi Terv célkitűzéseinek megvalósulását a vízgazdálkodás területén úgy, hogy más ágazatok célkitűzéseivel összhangban legyen. Az ország középtávú vízpolitikai stratégiájának alapvető célja a készletek optimális hasznosítását szolgáló vízgazdálkodás megteremtése, vagyis az egyensúly kialakítása a társadalmi igények és a víz, mint környezeti érték megőrzése között. A vízügyi stratégiát megfogalmazó KJT és politika az ország lakosságának a vízgazdálkodási feladatok ellátásával kapcsolatos - konszenzuson alapuló - egyezsége. A "szolgálni és szolgáltatni" felfogás keretében csak a társadalom által ténylegesen igényelt, de a fenntarthatóság követelményeinek megfelelő beavatkozásokat szabad megtenni. A stratégia megvalósítását szolgáló intézkedések a közötti programozási időszakban valósíthatók meg EU-s társfinanszírozásban. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv operatív lépcsőfok a VKI célkitűzéseinek eléréséhez. A projekt közvetlen célja a 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletnek megfelelően a VKI 13. cikke szerinti Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálata. A VKI megvalósítását szolgáló intézkedések - a VGT2 felülvizsgált intézkedési programja által generált projektek - a közötti programozási időszakban valósíthatók meg EU-s társfinanszírozásban. A VGT2-n belül, a vízhasználatok gazdasági elemzése során kerül vizsgálatra a VKI 9. cikkének teljesülése is, mint ex-ante feltétel. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) - Szennyezett területek, kármentesítése Magyarország elfogadott Vízgyűjtő-gazdálkodási terve több fejezetben értekezik a felszín alatti környezeti elemek szennyezéséről a kockázatok mérsékléséről és az azzal összefüggő kármentesítési feladatokról. A felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK leányirányelv értelmében a VKI célkitűzéseinek teljesülése érdekében ellenőrizni szükséges, hogy a pontszerű forrásokból és szennyezett talajból származó szennyeződési csóvák kiterjedése nem növekszik-e, azok a felszín alatti víztest vagy víztest-csoport kémiai állapotát nem rontják-e, és nem jelentenek-e veszélyt az emberi egészségre és a környezetre. Ugyanakkor az Unió 2004/35/EK a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló irányelvét április 30-ig kellett bevezetniük a tagállamoknak. 100

101 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Hazánk a felszín alatti vizekben okozott kár felszámolására - a szennyező fizet elv érvényesítése mellett - már az ezredforduló óta rendelkezik átfogó szabályozással. Jelenleg a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet egységes szerkezetbe foglaltan tartalmaz minden felszín alatti vizet érintő tevékenységet, így a kármentesítés szabályait is. A környezeti felelősségről szóló irányelv hatására a felszíni és a természetvédelmi területek kármentesítési szabályai is megszülettek: a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 39/A. 39/E. paragrafusok, és a 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól. A szabályozás kiegészítésével a Víz Keretirányelv tárgyát képező vizek és védett területek károsítása esetében hasonló eljárást kell követnie a hatóságnak és a kár okozójának. A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv kidolgozása során a releváns OKIR és FAVI-KÁRINFO adatbázisból a időszakban gyűjtött adatok kerültek felhasználásra. Az információs rendszer azokat a szennyezett területeket mutatja be, melyek klasszikus kármentesítési műszaki beavatkozási technológiákkal felszámolhatóak - és nem foglalkozik a vonalas és diffúz szennyezésekkel. A FAVI-KÁRINFO több mint 15 ezer pontszerű szennyezőforrás (potenciális és tényleges) adatát tartalmazza. A tényfeltárások alapján 346 db bizonyítottan szennyezett terület 60 felszín alatti víztestet (48 db sekély porózus, 11 db sekély hegyvidéki, 1 db hegyvidéki) és 31 alegységet érint. A feldolgozás keretében meghatározásra került a szennyező anyagok köre, illetve a szennyezett területek nagysága. Az értékelés során a szennyezett terület/víztest arányt és az ivóvízbázis veszélyeztetést vizsgálták. A szennyezett területek több mint felénél szénhidrogén szennyezés történt, viszont a területi kiterjedést tekintve a szervetlen szennyezőanyagok és a klórozott szénhidrogének vezetnek. A leginkább szennyezett víztest (Szekszárd-Bátai- és Kölkedi-öblözet elnevezésű sp ) területének is csak 1,4%-ára terjed ki szennyezett terület, amelynek fő okozója a Szekszárd Lőtéri vízbázis halogénezett szénhidrogén szennyezése. Annak ellenére, hogy a szennyezések kiterjedése viszonylag kicsi, 17 szennyezett terület esik ivóvízbázis védőterületre. A részletesebb állapotértékelés eredményeképpen 7 esetben kellett ivóvízbázis veszélyeztetést megállapítani, ahol a szennyezés a termelő kutakat elérve kifejezetten kihatott a vízmű üzemeltetésére. Ezeket tekintjük jelentős hatású szennyezéseknek: 1. Debrecen II. vízmű, 2. DJRVR Szentendre Regionális Déli Vízbázis, 3. Kállósemjén, 4. Pellérd-Tortyogó vízbázis, 5. Sajószentpéter ÉRV I. Vízműtelep, 6. Szekszárd Lőtéri vízbázis, 7. Veszprém. 101

102 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Összes kapacitásuk közel m 3 /nap. A leggyakrabban előforduló szennyezőanyag a nitrát, de a növényvédő szer (triazin) és a pontszerű forrásokból származó klórozott szénhidrogének is többször szerepelnek az okok között. Egy kivételével valamennyi vízbázis jogosult pályázni a biztonságba helyezési fázis végrehajtására, de kármentesítés csak néhány vízbázis esetében folyik. A vízminőségi problémával rendelkező (Termelőkutak és védőidomon belüli megfigyelőkutak szennyezettsége miatt gyenge állapotú víztestek) vízbázisokat és a szennyező komponenseket az 6. táblázat foglalja össze. 6. táblázat A védőterületekre eső pontszerű talaj és talajvízszennyezések elemzése során a sérülékeny vízbázisok diagnosztikai vizsgálata és az országos FAVI-KÁRINFO adatbázis alapján a már szennyezetteken felül 16 további olyan vízbázis található, ahol a feltárt pontszerű szennyezések veszélyt jelentenek az ivóvízbázis számára. Ezek összes kapacitása megközelítően m 3 /nap. (Két jelentős kapacitású partiszűrésű ivóvízbázis kapacitásnak csak 20%-át tekintve veszélyeztetettnek). A feltárt szennyezések nem olyan mértékűek, hogy jelenlegi kiterjedésükben a vízbázis működését veszélyeztetnék, ezért ezek a vízbázisok nem tekinthetők szennyezettnek. 102

103 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az azonosított szennyezések kezelése érdekében el kell indítani, illetve folytatni kell a 219/2004 Kormányrendelet szerinti kármentesítési eljárásokat. A pontszerű forrásokból származó szennyezőanyagok között sok a toxikus anyag, amelyre nem megoldás az ivóvízkezelési technológiaváltás, a szennyezőanyag kutakba való bejutását kell megakadályozni. A diagnosztikai vizsgálatok során feltárt tényleges szennyezéseket okozó szennyezőforrások között előfordulnak ipartelepek és mezőgazdasági telephelyek, hulladéklerakók, és nagy számban benzinkutak és üzemanyagtárolók. A leggyakrabban ásványi olajszennyezések fordulnak elő (ezek közül kiemelkednek a régi katonai repülőterek kerozin szennyezései), de jelentős az előfordulása a különböző szerves szénhidrogéneknek (pl. Zalaegerszeg Keleti vb., Sajóládi vb.), és a fémeknek (Halásztelki vb. Gödöllői vb.). A legnagyobb mértékű szennyezést a szekszárdi Lőtéri vízbázis diklór-etilén szennyezése jelenti, ez a vízbázis szerepel a szennyezettek között. A FAVI-KÁRINFO rendszerben több száz olyan szennyezőforrásra vonatkozóan található adat, amelyek vízbázisok védőterületére esnek. Az adatok bizonyos esetekben átfednek a diagnosztikai vizsgálatokkal, de vannak kiegészítő, illetve frissebb adatok is. A nyilvántartott szennyezések jelentős része elhanyagolható veszélyt jelent a vízbázisok működésére. A szennyezett terület méretére, a szennyezőanyag mennyiségére, és a szennyezőanyag típusára vonatkozó szűrés alapján 21 szennyezés bizonyult a vízbázisok elszennyeződési veszélye miatt jelentősnek, de ezek részben átfednek a szennyezett vízbázisokkal, illetve a diagnosztikai vizsgálatok eredményeivel. A leggyakrabban előforduló szennyezőanyag az alifás szénhidrogén, 10 vízbázist érint (közöttük:, Kaposvár Fácánvárosi vb.). Négy vízbázison találtak halogénezett és klórozott szénhidrogéneket (közöttük: Debrecen II. vízbázis, Szentendre Déli vb., Szekszárd), Egy vagy két vízbázison előforduló szennyezőanyagok az acenaftén, ásványolajok, benzol, szulfát. Potenciális pontszerű szennyezőforrásokra vonatkozó információk a diagnosztikai vizsgálat adatbázisában állnak rendelkezésre. A diagnosztikai vizsgálattal rendelkező vízbázisok adatai alapján a leggyakrabban előforduló potenciális veszélyt az üzemanyag/fűtőanyag tárolók, a nagy állatlétszámú, iparszerű állattartótelepek (sertés, baromfi, szarvasmarha) hígtrágya- és szennyvízkibocsátása, a növényvédő szer- és műtrágya raktárak, felhagyott TSZ géptelepek és az illegális hulladéklerakás jelentik. A diffúz eredetű szennyezések a diagnosztikai vizsgálatok alapján gyakori szennyezésnek számítanak. A települési eredetű nitrát-szennyezések a vizsgált 577 vízbázis mintegy felén fordulnak elő, főként a csatornázatlan települések, belterületi jellegű kiskertes övezetek, a vezetékes ivóvízzel ellátott üdülőterületek szennyvízszikkasztásából származóan. Mezőgazdasági területekre eső szennyezettséget a vízbázisok 37%-án tártak fel. Az egyes vízbázisok tényleges veszélyeztetettsége nagyon eltérő, sok esetben a hígulási viszonyok és a denitrifikáció miatt a kivett víz minőségét nem veszélyeztetik. A tényleges veszélyesség megállapítása nem történt meg, ezért ehhez a szennyezési formához nem rendelhető veszélyeztetett vízműkapacitás, de az érintett termelési kapacitás meghaladja az 1 millió m 3 /napot. 103

104 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az ivóvízbázisok veszélyeztetettsége a fenti szempontok szerint összevontan is értékelhető. A vizsgált 557 (összes kapacitás 3,7 millió m 3 /nap) vízbázis egyes kategóriák közötti megoszlása: (1) jó állapotú vízbázis: 56 vízbázis, kapacitás: 170 em 3 /nap, feladat: biztonságban tartás: monitoring és a tevékenységek nyilvántartása, ellenőrzése, (2) mérsékelten veszélyeztetett vízbázis: 381 vízbázis, kapacitás: 2,8 millió m 3 /nap, feladat: biztonságba helyezési terv, (3) veszélyeztetett vízbázis: 32 vízbázis, kapacitás: 150 em 3 /nap, feladat: biztonságba helyezési terv, környezetvédelmi felülvizsgálatok, esetleg kármentesítés (4) szennyezett vízbázis: 9 vízbázis, kapacitás: 50 em 3 /nap, feladat: kármentesítés 2015-ig (5) szennyezett termelőkutak: 7 vízbázis, kapacitás: 50 em 3 /nap, feladat: sürgős kármentesítés. A legmagasabb kategóriába kerültek azok a vízbázisok, ahol már a termelőkút is szennyeződött. A következő szint (szennyezett vízbázis), ha a védőterülten belüli megfigyelőkutak szennyezettek. A veszélyeztetett vízbázisok közé tartoznak azok, ahol jelentős pontszerű szennyezés található, de ennek jelenlegi kiterjedése még nem jelent közvetlen veszélyt a vízbázis működésére, valamint ahol a belterület aránya meghaladja a 75%-ot. A mérsékelten veszélyeztetett kategóriába akkor került egy vízbázis, ha van feltárt szennyezés, de nem jelentős, vagy van jelentős potenciális pontszerű szennyezőforrás, vagy a belterületek és a mezőgazdasági területek együttes aránya meghaladja az 50%-ot. Ezek az információk lehetővé teszik a prioritások megállapítását a vízbázisok biztonságba helyezési programjának végrehajtásában. Kármentesítés A közelmúlt legjelentősebb kármentesítési feladatai: Budafok-barlanglakások, Üröm- Csókavár gáztisztítómassza ártalmatlanítása hasznosítással, Budafok-Metallokémia telephely nehézfém szennyezésének felszámolása, Szekszárd Lőtéri vízbázis és Balatonfűzfő, Nitrokémia Rt. külső égető klórozott szénhidrogén szennyezés kárcsökkentése, a szovjet hadsereg által használt ingatlanok (Tököl, Kiskunlacháza, Kalocsa, stb.) mentesítése, valamint a gyöngyösoroszi érc-, a mecseki urán- bányák kármentesítése volt. Az 1996 óta működő Országos Környezeti Kármentesítési Program célja a szennyezések számbavétele, az ezzel kapcsolatos információk gyűjtése és közreadása, valamint az állami felelősségi körbe tartozó, feltárt szennyezések káros hatásainak csökkentése, illetve felszámolása. A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv hangsúlyozza, hogy a múltbeli szennyezések felszámolásához - a szakértők becslése szerint - minimum 30 évre van szükség, ezért készültek el a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listák, amely egy előzetes egyszerűsített relatív kockázatbecslés és előminősítés alapján rangsorolja a szennyezett területeket. A rendelkezésre álló források függvényében az OKKP programban a kármentesítéseket e prioritási listák figyelembe vételével lenne célszerű végrehajtani. 104

105 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A Program folytatásához a KEOP biztosít forrásokat. Ezen kívül számos olyan szennyezés létezik, amely nem tartozik állami felelősségi körbe. Ezek felszámolása a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet alapján a szennyező önkéntes jogkövetésével, vagy hatósági kényszerítő intézkedéssel történik. Az intézkedési program összefoglaló táblázata tartalmazza mind a meglévő, már jelenleg alkalmazott intézkedéseket, mind a tervezett intézkedéseket, bemutatva a felelősöket és határidőket, illetve jelölve az EU terminológia által használatos intézkedés kategóriákat (alap-, további alap-, kiegészítő és pótlólagos intézkedések). A meglévő intézkedések esetében azok jogalkalmazáson keresztüli végrehajtása, míg a tervezett intézkedések esetében ezt megelőző jogalkotás vagy a VKI szempontjainak érvényesítése szükséges. Alapintézkedések (A) a Víz Keretirányelv VI. mellékletben felsorolt irányelvekben foglalt előírások hazai megvalósítását ölelik fel. Az Irányelv ezeken felül további alapintézkedéseket (TA) is megnevez, amelyek gyakorlatilag az irányelvekkel nem szabályozott további szakterületeken alkalmazható szabályozási eszközöket foglalja magában. Az intézkedés kódja melletti betűk a VKI 11.cikk 3. bekezdésben található felsorolásnak megfelelően az intézkedés feladatára utalnak. A tagállamok ezeken felül kiegészítő intézkedéseket (K) is alkalmazhatnak (pl. építési projektek megvalósítása, pénzügyi ösztönzés, képességfejlesztő eszközök), amelyeket az Intézkedési Programban be kell mutatni, illetve be kell mutatni továbbá a pótlólagos intézkedések (P), amelyeket azon víztestek esetében kell meghozni, amelyeknél várhatóan bizonyos okokból nem teljesíthetők a környezeti célkitűzések. A kiegészítő és pótlólagos intézkedések típusai (a táblázatban VKI kód): 11.cikk 4. bekezdés alapján K(1) határértékeken alapuló szabályozás K(2) vizek mennyiségére vonatkozó szabályozások K(3) helyes környezeti gyakorlatok K(4) egyéb jogi eszközök (tiltás, korlátozás, kisajátítás) K(5) igazgatási eszközök K(6) gazdasági ösztönzők alkalmazása K(7) önkéntes megállapodások K(8) építési, rehabilitációs projektek K(9) pénzügyi eszközök K(10) hatósági és igazgatási munka fejlesztése K(11) képességfejlesztés, szemléletformálás K(12) kutatás, fejlesztés, demonstrációs projektek 11.cikk 5. bekezdés alapján P(1) egyedi vizsgálatok, felmérések P(2) engedélyek felülvizsgálata P(3) monitoring és információs rendszerek fejlesztése A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben alap- és kiegészítő intézkedésekhez kapcsolódó kármentesítési feladatokat érintő műszaki intézkedési javaslatokat a 7. táblázat tartalmazza. 105

106 Jogalkotás Érvényesítés Végrehajtás NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ táblázat 8.3. Egyéb szennyezések megelőzése, illetve a szennyezések kárelhárítása Célja: A vizek állapotát veszélyeztető szennyező források felszámolása, a szennyezett területek kármentesítése, a tényleges veszélyességet mutató prioritások szerint Intézkedés VKI kód Intézkedés megnevezése Határidő Felelős Kapcsolódó műszaki intézkedés További alapintézkedés Kiegészítő intézkedés TA(I) K(8) K(9) Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) végrehajtása a) kármentesítési építési beruházási feladatok koordinálása, az OKKP irányításához és összehangolt végzéséhez szükséges feladatok (így például kutatási, szabályozási, informatikai, nyilvántartási) b) Tartós környezetkárosodást szenvedett területek ingatlan nyilvántartásba vétele (károsodás mérteke, kötelezettségek) c) FAVI részét képezi Kármentesítési Információs Rendszer (FAVIKÁRINFO) működtetése Állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési beruházások (tényfeltárás, beavatkozás, monitoring) A környezetbiztonságot szolgáló beruházások pénzügyi ösztönzése: a) EU támogatási időszakban - GOP Komplex vállalati technológia-fejlesztés - KEOP: Környezeti kármentesítés teljesítve (hatályos), folyamatos teljesítve (hatályos), teljesítve (hatályos), folyamatos a) KvVM KÁ1 X KvVM, zöldhatóság KÁ1 KvVM KÁ1 X KvVM, NFGM, HM NFÜ, KvVM KÁ1 KÁ1, KÁ2 X X X X 8.6. Megfeleli ivóvízminőséget biztosító intézkedések Célja: A szolgáltatott ivóvízben a határértéknek megfelelő koncentrációk biztosítása, ezen belül, IV 2-3sz: Ivóvízbázisok védelmének megteremtése, az ellátásbiztonság növelése Célja: ivóvízbázisok minőségének hosszú távú megőrzése. A vízbázis biztonságba helyezéséhez szükséges intézkedések Kiegészítő prioritásként kezelése a kapcsolódó intézkedés K(9) támogatási lehetőségeknél (ÚMVP , Kármentesítési Program stb.) folyamatos NFÜ, KvVM IV2 TA1, TA2, TA3, SZ, CS, KK, KÁ X 106

107 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A VGT a gazdaság és a társadalom széles körét érinti egyrészt a megvalósítói oldalról, költségviselés szempontjából, másrészt az eredmények (hasznok), közvetett, társadalmi hatások élvezőjeként. Az intézkedések jelentős része állami, közösségi finanszírozást igényel. A terv tartalmazza azon intézkedések előzetes költségbecslését három tervezési időszakra 2015-ig, 2021-ig és 2027-ig, amelyek állami/eu forrásokat igényelnek. A terv nem tartalmaz költségbecslést azokra az intézkedésekre (főként szabályozás), amelyekhez az érintettek alkalmazkodnak és ezt saját forrásból finanszírozzák a szennyező fizet elv, vagy a felhasználó fizet elv alapján. A 2015-ig megvalósuló VGT intézkedések főbb finanszírozási lehetőségét 2015-ig a közötti időszakra vonatkozó EU támogatások és a kapcsolódó hazai társfinanszírozási összegek jelentik. E források két részre oszthatók. A források döntő hányada már determinált, így ezen források a VGT céljaira rendelkezésre állónak tekinthetők. A másik, kisebb résznél feltételezhető, hogy a VGT-ben foglalt szempontrendszereket érvényesítik majd az új pályázati kiírásokban, várhatóan ezen források is figyelembe vehetők a jó állapot eléréséhez rendelkezésre álló források tekintetében. A 2015-ig elérhető eredményeket a közötti költségvetési tervezési időszak finanszírozási lehetőségei is befolyásolják, ugyanakkor a 2021-ig elérhető eredmények fő forrását jelentik. Az alap- és további alapintézkedések megvalósításához szükséges becsült finanszírozási igényt és a rendelkezésre álló, valamint a Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben betervezett forrásokat foglalja össze a 8. táblázat. Alapintézkedés táblázat További igény Szennyvíz Program 422, Ivóvízminőség-javító Program 196, Vízbázisvédelem 5, Országos Környezeti Kármentesítési Program Hulladékgazdálkodás 236,4 Nitrát akcióprogram 252,7 Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot Natura 2000 és védett területek Vízhasználatokat érintő beruházások Állóvizet, holtmedrek és mellékágak vízpótlása 38, , Összesen

108 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A program teljes költsége 783,9 Mrd Ft. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program teljes becsült költsége Mrd Ft. Becsült időtartama: 40 év, amennyiben a programra évente 25 Mrd Ft rendelkezésre állhat. Ennek alapján a források függvényében mintegy 350 Mrd Ft lenne a szükséges forrásigény. A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv megállapítja, hogy az alap- és további alapintézkedések megvalósítására között rendelkezésre álló teljes forrás mintegy Mrd Forint (amely tartalmazza a pályázatok kedvezményezetti önrészét is). Az alap- és további alapintézkedések megvalósításához további források lesznek szükségesek a költségvetési időszakban mintegy 272 Mrd forint értékben. Különösen a Szennyvíz Program végrehajtásához, a vízbázis-védelmi feladatok, a kármentesítés és a természetvédelmi feladatok megvalósításához van szükség többletforrásokra Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) és Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezés, Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Az Európai Unió (EU) 2014 és 2020 közötti hétéves költségvetési keretéből jelentős fejlesztési források érkeznek Magyarországra, mely források elősegítik a magyar térségek társadalmi-gazdasági felzárkózását az EU legfejlettebb régióihoz. Az ország számára átadott forrásokat a fejlesztési programokban rögzítettek szerint kell felhasználni. E programokat Magyarország tervezi meg, és az EU Bizottságával való egyeztetést követően indulhat a végrehajtásuk. A as időszak tervezési hierarchiájának csúcsán a Partnerségi Megállapodás című dokumentum áll. A Partnerségi Megállapodáshoz (PM) csatlakoznak a különböző programok. A PM az eddigiekhez képest nagyobb fokú integrációt jelenít meg, ugyanis egyaránt magában foglalja az EU Kohéziós Politikájának pénzügyi alapjai (Strukturális Alapok és Kohéziós Alap SA/KA) által finanszírozott operatív programokat (OP), valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) hazai felhasználásáról szóló programokat. Emellett a PM összhangot teremt a magyar tagállami programok és az EU Európai Területi Együttműködési programjai között is és kitekint egyéb uniós forrásokra és kezdeményezésekre is. A Partnerségi Megállapodás nem hagyományosan felépülő tervdokumentum. Erősen kötött formátumban készül, a dokumentumnak az EU Bizottsága által kiadott sablonoknak kell megfelelnie. A Partnerségi Megállapodás azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait a 2014 és 2020 közötti időszakra. Az előző fejlesztési ciklusok tervezési alapdokumentumainak tükrében szintén újszerű jelenség, hogy a PM elsősorban nem az egyes tagállamok, így nem Magyarország nemzeti céljait hivatott bemutatni. Küldetése az, hogy ismertesse a tagállam hozzájárulását az EU 2020-as céljaihoz. 108

109 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Ezeket az EU szintű célokat az Európa 2020 Stratégia valamint a belőle a fejlesztések fókuszáltsága érdekében levezetett 11 tematikus célkitűzés jelöli ki. A hazai tervezés számára nagyon fontos, hogy ezt a magyar hozzájárulást a létező nemzeti célrendszereinkből vezessük le, ezért a PM dokumentumában helyet kapott a fő nemzeti fejlesztési prioritások bemutatása is. Ezeket a prioritásokat a korábban megkezdődött átfogó nemzeti, területi (megyei, nagyvárosi) és ágazati tervezési folyamatok jelölik ki. E tekintetben különösen fontos tényező a 2014 januárjában elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció. A Partnerségi Megállapodást az EU Bizottsága hagyja jóvá a Magyarország Kormányával folytatott egyeztetések után. A PM az 1600/2012. (XII. 17.) Kormányhatározat alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium irányításával, a szaktárcák közreműködésével készül. A 2013 elején indult PM tervezés először szintetizálta a már elkészült, vagy széles körű társadalmi és szakmai partnerségben még jelenleg is formálódó hazai tervezési folyamatok üzeneteit. Emellett a tervdokumentumot fel kellett készíteni az EU Bizottsága által meghatározott módszertani elvárásokra is júniusában indult az így elkészített PM változat szakmai partnerek közvetlen bevonásával zajló konzultációja, és megkezdődött a partneri észrevételek integrálása júliusában, az EU Bizottsága szakmai-módszertani szempontból részletes bizottsági véleményezésre alkalmasnak találta a PM tervezetét. Magyarország az EU tagállamok közül az elsők között ért a tervezés fázisába, sikerrel szerepelt a Bizottság módszertani-teljességi megfelelőségi tesztjén. A PM tartalma a szakmai partnerektől kapott észrevételek, javaslatok alapján, és az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések függvényében is sokat változott. A PM továbbtervezésének másik fontos tényezője a partneri bevonás kiszélesítése. A PM jelenlegi nyilvános változata is ezért vált elérhetővé nyarán szakmai szervezetek és szakemberek tették meg észrevételeiket, és az elektronikus elérhetőség mellett rendezvényeken is lehetőség nyílt a dokumentum megismerésére és véleményezésére októberében a as időszakra szóló fejlesztési programok (operatív programok és vidékfejlesztési program) társadalmi egyeztetése is megkezdődött. A partneri észrevételek integrálását követően a PM végleges változata a hivatalos benyújtást lehetővé tévő uniós és hazai (pl.: 1122/2014. (III.6.) Korm. határozat a közötti Partnerségi Megállapodás elfogadásáról és Európai Bizottság számára történő benyújtásáról) jogszabályokban foglaltakhoz igazodva március 7-én benyújtásra került az Európai Bizottság részére. A benyújtást követően megkezdődhetnek a hivatalos egyeztetések. A PM benyújtásától kezdve az operatív programok (OP-k) is hivatalosan benyújthatók a Bizottságnak. A PM elfogadására a benyújtást követően négy hónap áll rendelkezésre, míg az OP-k egyeztetésére hat hónap. Az egyeztetések lezárásával megkezdődhetnek a as időszak tervezett fejlesztései. A Kormány 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozata tartalmazza a közötti európai uniós források felhasználását biztosító operatív programok szerkezetének leírását. A Kormányhatározat alapján az Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) mellett a Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) szakmai tartalmának meghatározásáért első helyen felelős tárcaként az NFM került megjelölésre a VM mellett. 109

110 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A KEHOP prioritásainak vonatkozásában a 9. táblázatban bemutatott forrásmegosztási javaslat fogalmazódott meg: 9. táblázat Prioritástengely Finanszírozó Alap Forrásmegosztás (%) 1. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás KA 27,57 (303 Mrd) 2. Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés- és tisztítás, Szennyvízkeze-lés fejlesztése 3. Hulladékgazdálkodással, és kármentesítéssel kapcsolatos tevékenységek KA KA 28,37 (312 Mrd) 6,11 (67 Mrd) 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések ERFA 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása 6. Energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát ösztönző pénzügyi eszközök KA ERFA 7. TA KA 2,79 (30 Mrd) 26,78 (294 Mrd) 5,88 (64 Mrd) 2,50 (24 Mrd) PRIORITÁSI TENGELY 3: HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL ÉS KÁRMENTESÍTÉSSEL KAPCSOLATOS FEJLESZTÉSEK Szennyezett területek kármentesítése októberében a Bizottság május 21-i OP sablon verziója alapján elkészült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kimunkált a EU-s költségvetési időszakra vonatkozó Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) tervezete. A KEHOP tervezete illeszkedik az EU intelligens, fenntartható és befogadó növekedés EU-s Stratégiájához, valamint hozzájárul a gazdasági, társadalmi és területi kohézió eléréséhez. A KEHOP átfogó célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek hosszú távú változásokat is figyelembe vevő védelmével összhangban valósuljon meg. A stratégiai dokumentum tárgyát képező kármentesítés a KEHOP tervezet releváns horizontális célja a Szennyezések és terhelések megelőzése és mérséklése, amelynek keretében a beavatkozási irányként a Múltbeli károsodások, szennyezettségek felszámolása, közvetlen és közvetett specifikus célként a Szennyezett területek kármentesítése került rögzítésre. 110

111 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Specifikus célkitűzés: Szennyezett területek kármentesítése A célkitűzés kármentesítési feladatok végrehajtását helyezi a középpontba, összhangban a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben foglaltakkal: aktualizáló tényfeltárás elvégzését, műszaki beavatkozási terv elkészítését, kármentesítési beavatkozást (talajtisztítás, felszín alatti vizek tisztítása). Az állami felelősségi körbe tartozó területeken a felszín alatti közegben valószínűsített környezetszennyezések feltárása, valamint a már ismert szennyezések felszámolása is kitűzött cél. Az elmúlt évtizedekben nem körültekintően végzett ipari, mezőgazdaság és egyéb (katonai, lakossági) tevékenységek a földtani közegben (talajban) és a felszín alatti vizekben szennyezéseket okoztak, veszélyeztetve az ökoszisztémát és a felszín alatti ivóvízkészletek biztonságos igénybevételét. Cél a szennyező fizet elv érvényesítése mellett az állami felelősségi körbe sorolt szennyezett területeken hatékony és szakszerű technológiák alkalmazásával a szennyezések monitoringja, mérséklése, és megszüntetése, ezáltal a környezeti kockázatok minimalizálása. Program specifikus eredményindikátorok: Azonosító (specifikus cél) S3.3 Indikátor Összes kármentesítendő terület felszíni vetülete ha Mértékegység Régiókategória (ahol releváns) fejlettebb, kevésbé fejlett Bázisérték Bázisév Célérték (2023) tendencia csökken Az adat forrása EIONET jelentés táblázat Jelentési gyakoriság 2 évente A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések Országos Környezeti Kármentesítési Program Az intézkedés célja vizek állapotát veszélyeztető szennyező-források felszámolása olyan műszaki intézkedésekkel, amelyek elviselhető kockázati szintre csökkentik a szennyezettséget. Az intézkedés így támogatja a konkrét beavatkozásokat előkészítő, a szennyezettséget lehatároló tényfeltáró vizsgálatok lefolytatását, továbbá a szennyezés talajból, talajvízből történő eltávolítását szolgáló megoldásokat (kivonás, megkötés, átalakítás). Ha a tevékenység hatása (természetvédelmi és vízbázis-védelmi szempontból egyaránt) védett területre is kiterjed, a tevékenységet úgy kell végezni, hogy a hatások minimalizálhatók legyenek. Főbb célcsoportok: A szennyezett talajú/vízbázisú térségben élő lakosság, gazdasági szervezetek. Specifikus célterületek: nem kerültek lehatárolásra az akciók országos hatóköre miatt, viszont a beavatkozások jelentős része a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területeken, illetve a fokozottan érzékeny és érzékeny területeken valósul meg. Kedvezményezettek típusai: állami vagyonkezelésért felelős szervezetek 111

112 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A műveletek kiválasztásában alkalmazandó vezérelvek A kiválasztási kritériumok vezérelve, hogy olyan projektek kerüljenek kiválasztásra, amelyek egyértelmű, mérhető és elérhető célokkal rendelkeznek, hozzájárulnak az operatív program, illetve az adott prioritás céljaihoz, szakmailag, pénzügyileg és szervezetileg a rendelkezésre álló időtávon belül megvalósíthatóak és fenntarthatóak, költséghatékonyak (költségvetésük reális és takarékos módon került összeállításra). A fenntarthatóságot figyelembe véve csak olyan kármentesítési beavatkozások kaphatnak támogatást, amelyek energiahatékonysági, szennyezőanyag kibocsátási paraméterei és átfogóan az ökológiai lábnyoma elfogadható az uniós és a hazai elvárások szerint, azaz a nagyobb léptékű anyagmozgatással járó megoldások helyett a helyspecifikus, innovatív insitu technológiák kell előnyt élvezzenek. A projektkiválasztás során törekedni kell arra, hogy a legnagyobb környezeti kockázatú szennyezések felszámolása prioritást élvezzen. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítását a területi operatív programok hivatottak biztosítani. Ezek közül is kiemelkedik a jelentős forráskeretekkel rendelkező Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP). Ennek megfelelően a TOP fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Törekvéseinek középpontjában álló két tényező közül az egyik a Területi és települési önkormányzati kompetenciákba eső feladatellátás kapcsán felmerülő fejlesztési szükségletek kielégítéséhez ad keretet. Ezért a TOP fejlesztései között helyet kapnak a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is. A beruházások prioritását az adja, hogy a településeknek hozzá kell járulniuk olyan országos jelentőségű célok megvalósításához, mint a klímavédelmi célkitűzéseink elérése, a hazai társadalom egészségi állapotának javítása. A népesség és a befektetők megtartásának fontos feltétele a települések funkcióinak bővítése, az élhető és egészséges környezet kialakítása. A rehabilitációs és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztések hozzájárulnak a környezet védelméhez, a légszennyezettség csökkentéséhez és a lakosság életminőségének növeléséhez. Mindezt figyelembe véve fogalmazódott meg a 2. Prioritás tengely az alábbi tartalommal: 11. táblázat PRIORITÁSI TENGELY Finanszírozó Alap Tematikus koncentráció - fő terület Beruházási prioritások Beavatkozási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzés 2. Prioritás: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés ERFA (6) Környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása ERFA rendelet 5. cikk 6 (e): a városi környezetfejlesztés, a városok megújítását, a rozsdaövezetek helyreállítását és szennyezés mentesítését célzó intézkedések Vállalkozások és lakosság számára vonzó települési környezet kialakítása 112

113 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A 6-os tematikus cél elérése érdekében tervezett beavatkozások elsősorban a gazdaság számára vonzó, ösztönző, másodsorban a népességet, fiatalokat megtartani képes, vonzó települési környezet kialakítását célozzák. A városi környezet- és szolgáltatásfejlesztés csaknem mindegyik megye fejlesztési elképzelései között megjelenik, és ugyanígy jelentős igény mutatkozik a turizmus fejlesztése iránt. A városi fejlesztések gyakran barnamezős területek rehabilitációs, vagy funkcionális városrehabilitációs igényekkel együtt jelentkeznek. A uniós költségvetési időszak mind a KEHOP, mind a TOP vonatkozásában tartalmaz kármentesítési feladat végrehajtásának finanszírozására szolgáló intézkedéseket. A KEHOP keretében közvetlenül a klasszikus kármentesítési célok megvalósítása, a környezeti elemek szennyezésének megszüntetése vagy mérséklése, ezáltal a környezeti kockázatok minimalizálása a fő feladat, különös tekintettel a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazottakkal. Elsősorban az állami felelősségi körbe tartozó területeken a felszín alatti közegben valószínűsített környezetszennyezések feltárása, valamint a már ismert szennyezések felszámolása és az elviselhető kockázati szint elérése a kitűzött cél. A TOP vonatkozásában a kármentesítési feladatok a rehabilitáció részeként a további alternatív terület-hasznosítás biztosításának elemeként jelentkeznek. Mivel a marginális vagy barnamezős területek sok esetben a korábbi területhasználatból eredően szennyezettek, multifunkcionális hasznosításuk nem lehetséges. Ennek megfelelően a további területhasználat meghatározásához részletes tényfeltárás majd a beruházói szándékokat is figyelembe véve iterációs úton megállapított beavatkozás szükséges. Minderre azért van szükség, mert a beavatkozási célállapot határértékeket egyben a beavatkozási költségeket - a tervezett további területhasználat nagyban meghatározza. Így a TOP keretében végrehajtásra kerülő projektek három, egymásra épülő munkafázisból fognak állni minden olyan esetben, ahol szennyezés detektálható. Az első munkafázisban a szennyező fizet elv alapján - sor kerül a részletes tényfeltárás végrehajtására vagy aktualizálására melynek eredményeként megtörténik a szennyezettség mértékének és a humánökológiai kockázatoknak a meghatározása. A második munkafázisban a regionális vagy helyi, terület és településfejlesztési koncepciók alapján meghatározásra kerülnek azok a funkció(k) (vonzó települési környezet és infrastruktúra, új közfunkcióval való ellátás, településszerkezetbe illesztés, infrastruktúrafejlesztések) melyek betöltése az adott terület vonatkozásában elvárt. Ezeket a potenciális funkciókat kell szembeállítani a funkciók biztosításához szükséges környezeti állapottal és egyben a kármentesítési beavatkozások mértékével. További ipari vagy szolgáltatási funkciók mellett kevésbé szigorú, egyben alacsonyabb költségvonzatú kármentesítési beavatkozás szükséges. Ha a területnek a továbbiakban élelmiszeripari, rekreációs, vagy egyéb közösségi feladatokat szánnak akkor azonban szigorúbb és egyben költségesebb beavatkozásra kell felkészülni. Ilyen esetekben a kármentesítés beavatkozás szakasza meghaladhatja a terület aktuális értékét és/vagy a rehabilitáció összköltségének döntő hányadát adhatja. 113

114 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Éppen ezért minden esetben el kell végezni a fejlesztési elképzelések és a különböző szintű beavatkozások célrendszerének és költségvonzatának összehasonlítását majd változatelemzéseken keresztül meg kell határozni az optimális kármentesítési beavatkozások mértékét. A harmadik fázisban kerülhet sor a kiválasztott fejlesztési elképzelés függvényében a kármentesítési célértékek meghatározására és a beavatkozás végrehajtására. Ennek során történik meg a szükségtelenné vált épületek és műtárgyak bontása, a talajcsere, a szennyezett földtani közeg és felszín alatti vizek tisztítása és azzal párhuzamosan az infrastruktúra kiépítése és a visszamaradt épületek rehabilitációja. A TOP keretében végrehajtott beavatkozásokkal összefüggésben is hangsúlyozni kell azt, hogy a kármentesítések uniós forrásból történő finanszírozása során itt is figyelembe kell venni a hatályos uniós irányelveket, elsősorban a szennyező fizet elv érvényesülését, és kerülni kell az unió által elutasított átvállalás jogintézményét. Az unió a kötelezettség, esetünkben a kármentesítésre vonatkozó kötelezés átvállalását az esetleges visszaélések elkerülésével indokolva nem támogatja, azaz egy pályázói körön kívüli ismert szereplőtől egy potenciális alkalmas pályázó nem vállalhatja át a kötelezést a pályázati folyamatban való részvétel reményében. 4.3 Korábbi beruházás támogatási programok tapasztalatinak elemzése Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat (KÖVICE) pályázatok A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázatot hirdetett a Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat (KÖVICE) felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól szóló 3/2004.(II.24.) KvVM rendeletben foglaltaknak megfelelően, a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program II. (132/2003.(XII.11.) OGY határozat) céljainak, ezen belül kiemelten a fenntartható fejlődés követelményeinek teljesítését, a környezet és természet védelmét, értékeinek megőrzését közvetlenül elősegítő fejlesztések, programok megvalósítására. A KÖVICE-ből támogatást belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, valamint természetes személy kaphatott. A stratégiai célokhoz igazodva, hat cél és négy intézkedés megvalósítását elősegítő fejlesztések, programok, intézkedések kaphattak támogatást. A Tiszta jövő tiszta haszon program, a jövőbarát termelés és fogyasztás programjaként a barnamezős beruházásokat, a környezetet veszélyeztető anyagok, hulladékok káros hatásainak megelőzését, továbbá a keletkező hulladékok újrahasznosítását célzó fejlesztéseket támogatta. A Tiszta jövő tiszta haszon Barnamezős beruházások előkészítése, szennyezett területek kármentesítése felhívás alatt pályázni lehetett a kármentesítési beruházások mindhárom szakaszának végrehajtására. 114

115 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A évi Zöld Forrás pályázati felhívásának 5.1. Barnamezős beruházások előkészítése, szennyezett területek kármentesítése céljára benyújtott pályázatokat és a megítélt támogatást az alábbi 12. táblázat mutatja be. 12. táblázat Sorsz. Pályázó neve Projekt megnevezése Magyar Járműtechnikai Rt. Szegedi Tudományegyetem A Magyar Járműtechnikai Rt. Debrecen Balmazújvárosi út 14. szám alatti telephelyén műszaki beavatkozás végrehajtása, szénhidrogén termékekkel szennyezett talajvíz és talaj kármentesítése A Szegedi Tudományegyetem kezelésében lévő Szeged-Öthalom volt szovjet laktanya környezeti kármentesítése I. ütem Teljes költség (Ft) Humán-Jövő 2000 Kht. Humán-Jövő 2000 Kht. által Tihany Hotel Garda területén kármentesítés elvégzése NOGRÁD VOLÁN autóbusz közlekedési Rt. A Nógrád Volán Rt. központi telephelyén feltárt környezetszennyezés kármentesítése Püspökladány Város Önkormányzata Püspökladány Önkormányzat területén található fűtőolaj tároló környezetében végzendő műszaki beavatkozás ÖSSZESEN: Forrás: NFÜ Regionális Fejlesztési Program (ROP) pályázatok A 2004-ben lehetőség nyílt pályázni a Regionális Fejlesztési Operatív Program 2.2 Városi Területek Rehabilitációja intézkedésében, amelynek célja a helyi önkormányzatok innovatív település-rehabilitációs akcióinak ösztönzése, olyan város rehabilitációs akciók megvalósításán keresztül, amelynek célja: - Új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatása és a meglévő funkciók megerősítése romló állapotú, többségében hátrányos helyzetű csoportok által lakott városi területeken a terület megújítása és a társadalmi kohézió erősítése céljából. - Leromlott városi területek megújítása és olyan vonzó városi környezet kialakítása, mely ösztönzi a további magánberuházásokat. - Barnamezős területek vegyes hasznosítása funkcióváltásuk és a települési struktúrába való integrációjuk előmozdítása, valamint a zöldmezős beruházások területigényének csökkentése érdekében. - Innovatív város-rehabilitációs gyakorlatok elterjesztésének ösztönzése szerte az országban. 115

116 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az intézkedés város- és barnamezős-rehabilitációs akciókat támogatott, melyek egy adott településrészen, előre megtervezett módon, tartalommal és idő alatt kerülnek megvalósításra azzal a céllal, hogy az akció eredményeként a kijelölt településrész fizikai, társadalmigazdasági és környezeti szempontból megújuljon a hatályos településrendezési terveknek megfelelően, és így létrejöjjön vagy regenerálódjon az adott település szerkezetébe illeszkedő megújított városi szövet a leromlott állapotú településrészek helyén. 1. komponens: Város-rehabilitáció Az 1-es komponens esetében a kijelölt akcióterületek a helyi adottságoknak megfelelően olyan hátrányos helyzetű településrészek voltak, melyek súlyos városi problémákkal küszködnek és melyek lakónépessége legalább 5000 fő. Ezeken a területeken jellemzően nagyszámú hátrányos helyzetű ember él (pl. munkanélküliek, nyugdíjasok, szegények), a fizikai környezet leromlott, és e hátrányok sokszor környezeti problémákkal párosulnak. A kijelölt akcióterületek a települések belterületén (beépítésre szánt területen, közterületen) helyezkednek el. 2. komponens: Barnamezős rehabilitáció A komponens olyan barnamezők (alulhasznosított vagy felhagyott ipari területek, volt katonai objektumok, például laktanyák) rehabilitációját és vegyes célú újrahasznosítását segítette elő, melyek összefüggőek, létük település-szerkezeti problémát okoz és területük meghaladja a 40 hektárt, illetve a barnamező komoly akadályt jelent egy legalább 5000 lakosú városi terület strukturális átalakulása és fejlődése szempontjából. A kijelölt városi és barnamezős területeken az intézkedés keretében a támogatható tevékenységek között szerepelt a szennyezett terület kármentesítése (tényfeltárás és műszaki beavatkozás) is. Az intézkedés keretében az alábbi tevékenységek voltak támogathatók: - Tanulmányok, engedélyezési és kiviteli tervek készítése és kapcsolódó tevékenységek megvalósítása a jelenlegi és jövőbeni város-rehabilitációs tevékenységekhez kapcsolódóan. - Komplex terület-előkészítési munkák a későbbi építések és felújítások megalapozására. - A leromlott állapotú terület helyreállítása és a szennyezett terület kármentesítése (tényfeltárás és műszaki beavatkozás) a vegyes hasznosítás érdekében. - Közterületek kialakítása és felújítása. - Épületek (helyiségek) felújítása a gazdasági és társadalmi (szociális, közösségi) tevékenységek kiszolgálására, fenntartható és környezetbarát módon. - A történelmi és kulturális örökség megőrzése és fejlesztése, amennyiben e tevékenység fenntartható munkahelyek létesítéséhez járul hozzá, erősíti a társadalmi kohéziót. - A közbiztonság javítását és bűnmegelőzést szolgáló tevékenységek. - Kis- és középvállalkozások által üzemeltetett üzletek, kereskedelmi egységek, valamint non-profit szervezetek támogatása a településfejlesztési akcióterületen a rehabilitációs tevékenység hatékonyságának növelése érdekében. 116

117 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Kulturális, szabadidő és sport-létesítmények kialakítása kivételes esetekben, amennyiben nyilvánvaló e tevékenységek hozzájárulása a fenntartható munkahelyek létesítéséhez és a társadalmi kohézió erősítéséhez. - A beavatkozások helyi elfogadtatását, megfelelő végrehajtását és sikerét szolgáló tevékenységek. - Akadálymentesítés a településfejlesztési akcióterületen. Az intézkedés nyílt pályázati felhívás keretében valósult meg. A támogatás formája, vissza nem térítendő támogatás volt. A támogatás kedvezményezettei: - Városi, megyei, fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzatok és intézményeik, - Központi költségvetési szervek és intézményeik, - Közhasznú társaságok, önkormányzatokkal alkotott konzorciumban, - Gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, csak a többi kedvezményezettel közösen, - Barnamezős területek tulajdonosainak konzorciuma vagy általuk létrehozott, vagy működtetett jogi személyiséggel rendelkező szervezete, kizárólag a kármentesítési tevékenység elvégzésére, és ha a szennyező tevékenység folytatója nem ismert vagy jogutód nélkül megszűnt a 33/2000 (III.17.) Korm. rend. alapján. - A fenti szervezetek konzorciumai. A Regionális Fejlesztési Operatív Program 2.2 Városi Területek Rehabilitációja intézkedésében benyújtott, kármentesítés feladatelemet is tartalmazó pályázatokat és a megítélt támogatást az alábbi 13. táblázat mutatja be. Sorsz. Pályázó neve Projekt megnevezése 1. Komárom Város Önkormányzata Nagykanizsa 2. Megyei Jogú Város Önkormányzata Forrás: NFÜ Almásfüzítő barnamezős területek rehabilitációja, (bontás) és funkcióváltással újrahasznosítása Nagykanizsa Thury városrész rehabilitációja Támogatási döntés dátuma 13. táblázat Megítélt támogatás

118 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok megóvása érdekében intézkedés (Kódszám: KIOP F) Az intézkedés keretében a támogatás célja volt a felszín alatti vizek és a földtani közeg tényleges és potenciális szennyezettségnek, a környezeti kockázatnak csökkentése a legsúlyosabban szennyezett területek kármentesítésével. Támogatható tevékenységek voltak: A kármentesítési műszaki beavatkozás lebonyolítását, a szennyezés felszámolásához, illetve a szennyezettség csökkentés műszakilag igazolható szakaszának elvégzéséhez szükséges beruházás végrehajtását jelenti. Az intézkedés az alábbi pályázói kört érintette. Pályázhattak kármentesítési kötelezettséggel rendelkező: - költségvetési szervek, - közhasznú társaságok, - helyi önkormányzatok, és társulásaik, - gazdasági társaságok, beleértve az állami és önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokat is. Az igényelhető támogatás pályázatonként 200 millió Ft 3000 millió Ft volt. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) pályázati folyamat tapasztalatai A KEOP elődjének tekinthető KIOP kódszámmal jelölt Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében című intézkedés keretében az első pályázói körben beérkezett egyetlen pályázat szakmai szempontból nem volt támogatható. A pályázói kedv második felében némileg növekedett, azonban a december 17-én tartott második PKB ülésen sem lehetett elfogadható pályázatot támogatásra felterjeszteni. Annak ellenére, hogy végén és elején részben új, részben pedig átdolgozott projektek beadására került sor, az Irányító Hatóság a sikertelenség megvizsgálása után a Programkiegészítő Dokumentum és a pályázati egységcsomag felülvizsgálata mellett döntött. A felülvizsgálat során egyértelművé vált, hogy az egységcsomag feltételrendszere változtatásra szorul, a pályázati követelmények több helyen nem egyértelműek, a célokhoz nem alkalmazkodva szűkítik a pályázó szervezetek és a jogosult területek körét, továbbá nem felelnek meg az új, harmonizált 219/2004. Korm. rendelet szellemének. Az IH által is elfogadott módosított Programkiegészítő Dokumentum az alábbi fő pontokat érintette: - Gazdasági társaságok mellett önkormányzatok, állami szervek és társulásaik, valamint közhasznú társaságok is pályázhattak. - A kármentesítendő terület érzékenységi besorolásra vonatkozó korlátozása megszűnt, valamennyi szennyezett terület pályázhatott, ha a kármentesítési prioritási száma eléri a 350-et. 118

119 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A hatósági határozatban előírt végállapot, a (D) kármentesítési célállapot határérték projekt lezárásáig történő elérése már nem volt kizáró feltétel, azonban a projekt befejezésekor teljesülnie kellett a projektben célként megjelölt számszerűsített eredményeknek (pl.: a szennyezettség kiterjedésének csökkenése, a szennyezőanyag(ok) koncentrációjának csökkenése stb.). A kármentesítés műszaki beavatkozás fázisa, ha szakmailag szakaszolható volt, irányulhatott a megfelelően igazolható műszaki szakasz elvégzésére. A február 01-től életbe lépett módosított pályázati felhívás hangsúlyozta azt, hogy: - Az intézkedés keretében megvalósuló tevékenység a kármentesítési műszaki beavatkozás lebonyolítását, a szennyezés felszámolását, illetve a szennyezettség csökkentés műszakilag igazolható szakaszának elvégzését jelenti. - Sem tényfeltárás, sem a földtani közeg, felszín alatti víz tisztítása nélkül megvalósuló rekultiváció nem támogatható. Meghatározó feltételként jelentkezett a pályázó részéről annak bizonyítása, hogy a környezeti szennyezettséget okozó szennyezés a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény hatályba lépését (1995. december 31.) megelőzően történt. A bizonyítással szakmai szempontból tisztázhatóvá vált az, hogy a kármentesítés kötelezettje jogi értelemben nem tekinthető a szennyezettség okozójának így a kötelezett jogosult az EU-s pályázati forrás igénybevételére. A kármentesítendő terület osztatlan közös tulajdonlása esetén, vagy ha a kármentesítés több tulajdonos ingatlanát is érintette, illetve a felügyelőség ugyanazon összefüggő szennyezettség esetében több kötelezett számára is kiadott kármentesítési kötelezést, akkor lehetővé vált a kötelezettek konzorciumban való pályázatának benyújtása. A pályázati egységcsomag kitért arra is, hogy a terület kármentesítése kapcsán bekövetkező értéknövekedést milyen módon kell figyelembe venni a 200 millió forintos alsó értékhatárnak való megfelelés során. A KIOP Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok megóvása érdekében tárgyú pályázati forrásra vonatkozóan, a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségek OKKP programkoordinátoraival való egyeztetéssel sor került a felügyelőségek illetékességi területén műszaki beavatkozás előtt álló, a KIOP pályázat feltételeit kielégítő projektek összegyűjtésére. Valamennyi potenciális pályázat kapcsán a hatósági munkatársak a kötelezett megkeresése esetén kiemelt jelentőségű ügyként kezelték a pályázat benyújtásához szükséges tényfeltárási záródokumentáció és műszaki beavatkozási terv elfogadását valamint a műszaki beavatkozásra vonatkozó kötelezés kiadásának ügyintézését. Kapcsolat felvételre került sor a potenciális pályázókkal, melynek keretében az önkormányzatok és gazdasági szervezetek vezetői tájékozódhattak a KIOP pályázati forrás felhasználásának és a pályázati dokumentáció Pályázat Előkészítő Alap (PEA) forrásból történő összeállításának lehetőségeiről. 119

120 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A felügyelőségi programkoordinátorok és a potenciális pályázók véleménye az volt, hogy a pályázati feltételeket csak viszonylag kevés pályázó tudja kielégíteni. Ennek legjellemzőbb okai az alábbiak voltak: - elfogadott tényfeltárási záródokumentáció, a műszaki beavatkozási terv, illetve a hatósági határozatok és a (D) kármentesítési célállapot határérték hiánya, - a kármentesítendő terület felelősségi körének jogi rendezetlensége (a kötelezett megjelölésének hiánya, felszámolás alatti jogállapot), - a műszaki beavatkozás 200 millió Ft-ot várhatóan meg nem haladó költsége. A hatóságok és a kötelezettek részéről a pályázati forrást illetően pozitív volt a fogadókészség, azonban a pályázati dokumentáció összeállítása, a hatósági kötelezés felvállalása és a műszaki beavatkozás pályázat keretei között, határidőre történő elvégzése, jelentős mértékben elbizonytalanította a pályázókat. Számos potenciális pályázó a pályázati kiírás ismeretében azt nyilatkozta, hogy a kármentesítési munkát inkább hosszú távon, önerőből kívánja finanszírozni. A pályázati felhívás módosításának, valamint a hatóság és a potenciális pályázói kör figyelem felkeltésének eredményeként, jelentősen megnövekedett a beadott pályázatok száma. A módosítást megelőzően három, a módosítást követően végeredményben tizenegy pályázati dokumentáció szakmai elbírálása történt meg. A KIOP kódszámmal jelölt Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme tárgyú pályázatra benyújtott projekteket (elbírálásra a 11. sorszámig került sor) és azok prioritási számait a 14. táblázat tartalmazza. 120

121 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Sorsz. Pályázó neve Szennyezett terület Szennyezőanyag 14. táblázat 1. Budapesti Vegyiművek Rt. Garé, BV. Rt. veszélyes hulladék tároló (hrsz.: 035) halogénezett szénhidrogének 2. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debreceni Repülőtér, Mikepércsi út 51. (hrsz.: 70493/18) TPH 3. Petrotár Kőolajterméktároló és kereskedelmi Kft. Pétfürdő, Cseri út 21., volt katonai üzemanyag tároló bázistelep (hrsz.: 0336/26) BTEX, TPH 4. NAFTA DEPO Szolgáltató Kft. Hajdúböszörmény-Zelemér-Bodaszőlő, volt szovjet üzemanyag-tároló telephely (hrsz.: 0132/3; 0134/47) BTEX, TPH 5. Dynea Hungária Kft. Zalaegerszeg, Báthory u. 2., vegyianyagtároló telephely (hrsz.: 2653; 2653/2) halogénezett szénhidrogének 6. Dunaferr Dunai Vasmű Rt. Dunaújváros, benzolfinomító tartálypark (hrsz.: 331/1) BTEX 7. Budapesti Vegyiművek Rt. Budapest, Illatos út BTEX, halogénezett alifás és aromás szénhidrogének, fenol, PAH, nehézfém 8. BorsodChem Rt. Kazincbarcika, BC Rt., VCM üzem 1,2 diklór etán 9. Pannon Hőerőmű Energiatermelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. Tüskésréti zagytér arzén, molibdén, szulfát 10. Informatikai és Technológiai Innovációs Park Rt. Budapest, XI. ker. INFOPARK észak (hrsz.: 4082/21) nehézfémek 11. Kalocsavíz Kft. Drágszél, folyékony hulladékleürítő (hrsz.: 0141/4; 0141/11) nitrát 12. E.ON Északdunántúli Áramszolgáltató Rt. Tatabánya, Margaréta út 8., alállomás (hrsz.: 7862) transzformátor olaj 13. E.ON Északdunántúli Áramszolgáltató Rt. Tapolca, Halápi út 14. alállomás (hrsz.: 3164) transzformátor olaj 14. Forrás: NFÜ E.ON Északdunántúli Áramszolgáltató Rt. Körmend, Rákóczi út. 2/b. alállomás (hrsz.: 949) transzformátor olaj 121

122 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A benyújtott pályázatokkal kapcsolatban általános tapasztalat volt az, hogy a pályázati dokumentációk összeállítása során nem elegendő a jó téma, azt megfelelően csomagolni és tálalni is kell. A pályázat írók munkáját a pályázati felhívás mellett útmutatók, segédtáblázatok és folyamatosan igénybe vehető személyes és telekommunikáción keresztül történő konzultációs lehetőség is segítette. Ennek ellenére az értékelt pályázatok rendkívül változatos minőséget és szakmai felkészültséget mutattak. Több esetben a pályázatírók nem kielégítő tényfeltárásra alapozva igyekeztek műszaki beavatkozást tervezni, illetve meghatározó hatósági határozatok csatolásáról feledkeztek meg. Gyakori volt az ütemterv és az indikátortáblák kitöltésének hibás értelmezése, a részletes költségkalkuláció elnagyolása, a pályázati formanyomtatvány és a betétlap kérdéseinek hiányos megválaszolása. Előfordult, hogy földtani közeg, felszín alatti víz tisztítása nélkül, alapvetően rekultiváció tartalmú munkát igyekeztek kármentesítési feladatként beállítani, illetve már megkezdett műszaki beavatkozás folytatására pályáztak változatlan műszaki tartalom mellett. Több esetben irreális célok megfogalmazása, a projekt-szakaszolhatóság adta lehetőségnek, a terület értéknövekedésének figyelmen kívül hagyása miatt kényszerült a Projekt Kiválasztó Bizottság a pályázatok elutasítására. A pályázatok értékelése alapján észrevételek kerültek megfogalmazásra azzal a szándékkal, hogy a továbbiakban segítséget nyújtsanak az egységcsomag értelmezhetőségében, és hozzájáruljanak az értékelés egyértelművé tételéhez: - A támogatás céljának való megfelelés értékelése során ne legyen feltétel a hatósági határozatban előírt (D) kármentesítési célállapot határérték elérése. Ha a pályázó valamennyi pályázati feltételnek megfelelve pályázatában csak a kármentesítési technológia kiépítését és rövid ideig tartó üzemeltetését vállalja, akkor az már kielégíti a pályázat kockázatcsökkentésre irányuló célját. - Ha a projekt szakmailag szakaszolható és a szakasz lezárásakor igazolható (pl.: a szennyezőanyag-csóvaméret csökkenésével, a koncentrációk csökkenésével stb.) a környezeti kockázatok csökkenésének ténye, akkor a pályázatot a pályázati cél tekintetében megfelelőnek kell nyilvánítani. A pályázat értékelése során meg kell követelni a kármentesítési szakasznak a pályázati kiírásban szereplő október 31.-i befejezési határidejét, illetve a szeptember 30-ig lezáruló projektek elhúzódó befejezésének indoklását. - Ha a pályázó a pályázati kiírásban szereplő legutolsó, szeptember 30-i határidőre megfelelő módon tudja igazolni a szakasz lezárását és láttatni azt, hogy a beavatkozás eredményeként a környezeti kockázatok annak ellenére, hogy a szennyezőanyag koncentrációk még nem érték el a (D) kármentesítési célállapot határértéket csökkentek, a pályázat feleljen meg a támogatás céljának. A pályázatnak a lehető legpontosabban definiálnia kell a megcélzott szakasz végállapotát, a szakasz végén elérni szándékozott eredményeket és azt, hogy milyen módon tudja a pályázó majd igazolni és bemutatni a kockázatcsökkentés tényét, eredményeit. - Az összes szennyezés december 31. előtt történő bekövetkezésének igazolásához javasolt volt a technológiai folyamatok, a keletkező melléktermékek és hulladékok életútjának bemutatása, valamint a pályázati kiírásban a támogatható tevékenységek között szereplő a projekt szerepel az NKPL II. listában feltétel törlése, vagy megfogalmazásának módosítása. 122

123 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen való elhelyezkedés meghatározását a pályázati kiírás a Kármentesítési Füzetek 7. pontja, illetve a szakminisztérium honlapján megtalálható listához kötötte. Ha a szennyezett terület akár a településsoros besorolás, akár a lokális, tényfeltáráson alapuló érzékenységi besorolás alapján kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területre esik, a kiírási feltételnek való megfelelés indokoltsága lett javasolva. - A műszaki beavatkozás támogatásához, a beruházáshoz szükséges hatósági engedélyek (vízjogi létesítési engedély, befogadói nyilatkozat) megléte lett javasolva, melyek hiányában a projekt, jelentős kockázattal indul, az engedélyek projekt közben történő beszerzése nem garantálható. Az értékeléseket követően KIOP forrásból összesen 5 területen (4 db gazdasági társaság 1 db önkormányzat) kezdődhettek meg a kármentesítési munkálatok, melynek keretében 5,212 Mrd forint lekötése realizálódott. A KIOP kódszámmal jelölt pályázaton támogatást nyert projekteket a 15. táblázat tartalmazza. 15. táblázat Sorsz. Pályázó neve Projekt megnevezése ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Zrt. BorsodChem Zártkörűen működő Részvénytársaság Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zártkörűen 4. Működő Részvénytársaság Petrotár Kőolajterméktároló 5. Korlátolt Felelősségű Társaság Forrás: NFÜ Illatos úti telephely szennyezett felszín alatti vízének kitermelése és tisztítása Talajvíz diklór-etán kármentesítése a BorsodChem Rt. területén A Debreceni Repülőtér területén a földtani közeg és a felszín alatti víz kármentesítése Környezeti kármentesítés a DUNAFERR kokszolómű területén Petrotár Kft. pétfürdői telepén található környezeti szennyezettség kármentesítése Támogatási döntés dátuma Megítélt támogatás Az Irányító Hatóság által támogatásra ítélt pályázatok Támogatási Szerződésekben rögzített támogatási értékének összege 4,5 milliárd Ft volt. Az intézkedés keretében ig 4,44 milliárd Ft támogatási összeg került kifizetésre. 123

124 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében került kidolgozásra. Az Európai Bizottsághoz december 20-án került benyújtásra, majd augusztus 1-én fogadták el. A támogatások céljait a KvVM (NFM) a derogációk figyelembevétele mellett határozta meg. Az intézkedés keretében a támogatás célja volt a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyezettségnek csökkentése a szennyezett területek kármentesítésével, a beavatkozás elvégzésével. Az intézkedés az alábbi pályázói kört érintette: - önkormányzatok, - HM szervei, - Nemzeti Park Igazgatóságok, - Vízügyi Igazgatóságok, - Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. - egyéb költségvetési szervek. A pályázat kétfordulós konstrukcióban került meghirdetésre. Az első fordulóban a pályázónak egy projektjavaslatot kellett benyújtani. Részletes kidolgozásra csak az első forduló nyertes, továbbfejlesztésre javasolt pályázatai kerültek. Az előkészítés fázisában részletes megvalósíthatósági tanulmányok, kiviteli tervek, második fordulós tenderdokumentáció összeállítására volt lehetőség. A második fordulóban a projektek megvalósítására lehetett pályázni, amelyre az elnyerhető támogatás összege 25 millió Ft és 6500 millió Ft között volt. A megítélt támogatás vissza nem térítendő és a mértéke a projekt elszámolható költségeinek maximum 100%-a lehetett. A Program keretein belül a kármentesítésre közel 45 milliárd forint áll rendelkezésre. A Szennyezett területek kármentesítése KEOP konstrukció keretösszege 39,1 milliárd forint, a Szennyezés lokalizációja települési szilárd hulladék-lerakók területén KEOP-2.4.0/B konstrukció keretösszege 5,8 milliárd forint volt. A Környezet és Energia Operatív Program, Szennyezett területek kármetesítése (KEOP és KEOP ) A KEOP (KEOP 2.4.0/2F/09-11) és KEOP (KEOP /09) pályázati folyamat tapasztalatai A évben az uniós támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása kapcsán megfogalmazódott azon kármentesítési projektek nevesítésének igénye, amelynek célja a KIOP végrehajtása során nyert tapasztalatok és a FAVI-KÁRINFO alrendszer adatbázisában rögzített adatok és információk szakértői szintű feldolgozásával, valamint a feladat végrehajtásában együttműködő felek koordinálásával olyan projektlista összeállítása, amely megfelel a között EU-s forrásból, a KEOP keretében biztosítható támogatás várható peremfeltételeinek. 124

125 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A Fejlesztési Igazgatóság által adott útmutatások alapján projektgenerálás valósult meg a finanszírozási keret folyamatos bővülésére, további beruházási tartalék képzésére az állami és/vagy önkormányzati felelősségi körbe tartozó területekre vonatkozóan. Az adatgyűjtési munka eredményeként nyolc, alapvetően jogi kategóriában került prezentálásra a potenciális projektek köre. A többszöri egyeztetések eredményeként összeállított projektlista a kármentesítési projekt éppen aktuális állása, a felelősségi kör jellege és a kármentesítendő terület tulajdonviszonya alapján az alábbi projektcsoportok szerint került rendszerezésre: 1. A KEOP keretében 2007-ben indítható, állami felelősségi körbe tartozó, beavatkozásra vonatkozó projektjavaslatok 2. A KEOP keretében 2007-ben indítható, önkormányzati felelősségi körbe tartozó, beavatkozásra vonatkozó projektjavaslatok 3. Állami felelősségi körbe tartozó projektjavaslatok, amelyeknél tényfeltárás elvégzése szükséges 4. Önkormányzati felelősségi körbe tartozó projektjavaslatok, amelyeknél tényfeltárás elvégzése szükséges 5. Állami felelősségi körbe sorolható, beavatkozásra vonatkozó projektjavaslatok 6. Állami felelősségi körbe sorolható, tényfeltárás előtt álló területek 7. Területvásárlással állami felelősségi körbe sorolható, beavatkozási terv kidolgozását, hatósági engedélyezését követően indítható projektjavaslatok 8. Területvásárlással állami felelősségi körbe sorolható tényfeltárás előtt álló projektjavaslatok A Fejlesztési Igazgatóság információi alapján a KEOP első időszakában gazdasági társaságok nem pályázhattak. Ide tartoztak a prosperáló vegyipar, az energetika, a gyógyszeripar, a MÁV Zrt.-hez, GE-hez stb. tartozó kármentesítési feladatok, melyek kötelezettjei egyértelműen gazdasági társaságok voltak. A lista az alábbi információforrásokra támaszkodva került kialakításra: - Az Európa terv II., - A közötti Környezetvédelmi Operatív Program keretében megvalósítandó projekt lehetőségek vizsgálata tárgyban készített dokumentáció, - a FAVI-KÁRINFO alrendszer, és a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listák adatai, - az Országos Számbavételi Lekérdező Rendszer adatai, - a KIOP pályázati forrás felhasználására alkalmas potenciális kármentesítési projektek felkutatása során nyert tapasztalatok, - a HM, az ÁPV Zrt. illetve a területileg illetékes környezetvédelmi természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek OKKP programkoordinátorainak és a Nemzeti Parkok kármentesítésben érintett munkatársainak és az önkormányzatok képviselőinek ajánlásai. A KvVM támogatásával a lista kiegészült a folyamatban lévő és tervezett OKKP egyedi beruházásokkal. 125

126 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az új peremfeltételek figyelembe vételével redukált projektlistából a felügyelőségi és egyéb egyeztetések eredményeként került meghatározásra az a projekthalmaz melyek elemei első félévében a KEOP pályáztatási szakaszában indításra alkalmasak voltak. A projekthalmaz szűkítés és leválogatás új elemei az alábbiak voltak: - A kitöltendő keret 73,0 Mrd Ft-ról 38,0 Mrd Ft-ra csökkent. - A projektlistában a rekultivációval megvalósuló, nagyprojekt kategóriába sorolható műszaki beavatkozások külön halmazt alkottak. - A nagy valószínűséggel a jogosultság hiánya miatt a KEOP keretében nem megvalósítható projektek a listából kikerültek (pl.: tisztázatlan, rendkívül bonyolult tulajdonviszonyok). - A kisprojektként nagy valószínűséggel indítható műszaki beavatkozás szennyezettséggel érintett területe állami, vagy önkormányzati tulajdonban van, és a műszaki beavatkozás előkészítettsége szakmailag megfelelő (hatóságilag elfogadott tényfeltárási záródokumentáció és műszaki beavatkozási terv, valamint hatályos kötelezés a kármentesítésre). A projektlista bővítése érdekében a évben megcélzott új projektforrások - A kedvezményezetti kör Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a KvVM Fejlesztési Igazgatóság meghatározását követően a évben indításra tervezett nevesített projektek listájának összeállításához megkezdődtek és lebonyolításra kerültek a személyes egyeztetések, a Honvédelmi Minisztérium (HM), az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő ZRt. (ÁPV Zrt.), a Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek (KÖTEVIFE), a Nemzeti Park Igazgatóságok, valamint az önkormányzatok képviselőivel. Az egyeztetés alapvető célja a partnerek tájékoztatása, a jogosultsági peremfeltételeknek való megfelelés tisztázása és a kötelezett részéről a projekt megvalósulására vonatkozó támogatottság felmérése volt. - A HM felelősségi körébe tartozó kármentesítendő területek vonatkozásában egyeztető megbeszélés lebonyolítására került sor a Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Ügynökségén a HM Ingatlankezelési Hivatal Környezetvédelmi Osztályának bevonásával. A HM képviselőinek javaslatai olyan területeket tartalmaztak, ahol a tényfeltárás már megtörtént, kötelezés állt rendelkezésre a műszaki beavatkozás végrehajtására és várható volt a műszaki beavatkozási terv belátható időn belül történő előkészítése. - Szakmai megbeszélés lebonyolítására kerül sor az ÁPV Zrt. Környezetvédelmi osztályának képviselőivel az ÁPV Zrt. felelősségi körébe tartozó, a közeljövőben várhatóan az ÁPV Zrt-hez sorolódó kármentesítési feladatokra vonatkozóan. Valamennyi potenciális kármentesítési projekt esetében folyamatos telefonos egyeztetésre került sor a területileg illetékes KÖTEVIFE munkatársaival a területen eddig elvégzett, elvégzendő feladatok tekintetében, valamint a hatósági határozatok megfelelőségének, esetleges módosításának vonatkozásában. A közös gondolkodás teremtette meg az alapját annak, hogy olyan hatósági határozatok kiadására kerüljön sor, mely minden szempontból támogatja a projektek KEOP forrásból történő megvalósulását a pályázati feltételrendszer teljeskörű kielégítését. 126

127 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A projektgenerálási munka eredményeként időszakra 13 db területre vonatkozóan került sor a projekt nevesítéséhez szükséges űrlap kidolgozására, a nevesítés jogi, gazdasági és szakmai, peremfeltételeinek vizsgálatára: februárjában a KvVM-FI-vel egyeztetett módon kidolgozásra került az Alapinformációk a évben indításra tervezett nevesített kármentesítési projektekről címet viselő űrlap, mely a KvVM FI által koordinált elő megvalósíthatósági tanulmány végleges tartalmának kidolgozását megelőzően olyan alapinformációk összegyűjtését és bemutatását célozta meg, mely jelentős részben lefedte egy elő megvalósíthatósági tanulmány információigényét decemberében az adatgyűjtés eredményeként nevesítésre javasolt 13 db kármentesítendő terület vonatkozásában kitöltésre került a KvVM FI által átadott, a projekt nevesítéséhez alapadatokat gyűjtő Kiemelt projekt adatlap és az Alapinformációk a évben indításra tervezett nevesített kármentesítési projektekről címet viselő űrlap, majd megküldésre került a KvVM számára. Az OKKP-ra alapozott projektgenerálási munka, alkalmas volt arra, hogy a rendelkezésre álló adatbázisok, korábbi tanulmányok és egyéb információk alapján, valamint a hatósági munkatársak segítségével egy átfogó helyzetjelentés készüljön a hazai kármentesítési feladatok szakmai, jogi és pénzügyi hátteréről. A közel egy éves adatgyűjtési munka eredményeként még ben, 8 db kategóriában került sor a potenciális projektjavaslatok csoportosítására és átadására a NFÜ és annak szakértői háttere számára. A helyzetjelentés összeállítására még a KEOP pályázati felhívás tartalmának elfogadását megelőzően került sor, így az adatgyűjtés alapján leszűrhető tényekre és megállapításokra építve adott volt a lehetőség a Döntéshozó számára a pályázati felhívás célirányos módosítására, a hazai kármentesítési helyzethez való igazításra. A KEOP projektgenerálási munka többek között az alábbi meghatározó eredményeket hozta: - A legjelentősebb, a KEOP kiírás céljaként megfogalmazott magas prioritású, azaz magas humánökológiai kockázattal járó projektek döntő többsége nem állami és/vagy önkormányzati, hanem gazdasági társaságok felelősségi körébe tartoznak. - A NFÜ által definiált kedvezményezetti körnél jelentkező projektjavaslatok többsége forráshiány miatt előkészítetlen, tényfeltárással nem megalapozott. - Számos, kármentesítendő terület felelősségi köre jogilag rendezetlen, tulajdoni viták, a kötelezett megjelölésének hiánya, egyetemleges kötelezés kiadásának hiánya, vagy felszámolás alatti jogállapot miatt. Fentiek elővetítették azt, hogy a leendő pályázóknak komoly szakmai és anyagi támogatásra van szüksége ahhoz, hogy az alapvetően forráshiányos pályázói kör, képes legyen előkészíteni - tényfeltárások elvégzésével és az alapadatok összegyűjtésével - támogatni a pályázati folyamatot, különösen az unió által nem finanszírozott Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányok (EMT) kidolgozását. 127

128 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A projektgenerálási tapasztalatokra alapozva a KEOP pályázati kiírással összefüggésben módosító javaslatok kerültek megfogalmazásra: - A pályázati kiírásban alapvető célként rögzített megfogalmazásokhoz is igazodva javasolt volt a kedvezményezetti kör definiálását inkább szakmai és nem kizárólag jogi-gazdasági alapokra helyezve megtenni, egyben javasolt volt a pályázók körének bővítése a rendelkezésre álló pénzügyi keret felhasználása érdekében - Javaslatként fogalmazódott meg az aktualizáló tényfeltárás mellett a részletes tényfeltárás pályázati forrásból történő támogatása is, - Az EMT információigényét minimalizálni kellene annak érdekében, hogy a forráshiányos pályázóknak legyen esélyük az EU által nem finanszírozott EMT-k kidolgozására, információigényének kielégítésére. A pályázati folyamat első periódusában alapvetően jogi-gazdasági megközelítést alkalmazva került sor a pályázati kiírás peremfeltételeinek és kedvezményezetti körének meghatározására. A novemberében megjelent pályázati felhívás figyelmen kívül hagyta a pályázói kör bővítésének kérdését, valamint a tényfeltárások teljes mértékű támogatásának szükségességét az előkészítés során. Ezen kívül olyan összetett, a kármentesítés specialitásaihoz nem igazodó EMT szerkezet került meghatározásra, mely kidolgozása költséges szakértői hátteret kívánt meg. A pályázati felhívás több mint egy éves előkészítése során adott volt a lehetőség state aid eljárás indítására, olyan lépések kezdeményezésére az EU felé, mely megkönnyítette volna a szennyezést nem okozó (csak öröklő ), kármentesítésre kötelezett gazdasági társaságok pályázati lehetőségét. A KEOP első éveiben állami és/vagy önkormányzati felelősségi körbe és állami és/vagy önkormányzati tulajdonú területen kerülhetett sor kármentesítési projekt meghívására tekintettel arra, követelmény volt, hogy már az EMT szakaszában pontosan tisztázott tulajdonosi és kötelezettségi viszonyok szükségesek, ismertnek kell lennie az elvégzendő munka szakmai hátterének és műszaki tartalmának, közelítő beruházási költségekkel együtt. Ennek eredményeként év végéig kizárólag a 13 db generált projektjavaslat érkezett be elbírálásra, egyéni kezdeményezés nem. Ez a rendkívül összetett, alapvetően jogi és pénzügyi feltételrendszert kielégítő, 13 projektet tartalmazó javaslat azonban nem tudta volna lekötni a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, melyet a KvVM még a pályázati kiírás megjelenését megelőzően jelzett a NFÜ számára. Így fennállt annak a veszélye, hogy a kármentesítési követelményrendszerre eredményesen pályázó projektek hiányában az intézkedés felfüggesztésre kerül. A konstrukció lezárása rendkívül rossz fényt vetett volna az OKKP teljesítményére tekintettel arra, hogy egy saját, országos szakmai programmal rendelkező környezetvédelmi szakterület, a maga Mrd forintra becsült összes országos kármentesítési költségigénye ellenére is képtelen volt felmutatni Mrd forintnyi pénzügyi keret lekötést annak ellenére, hogy az akkor 10 éves OKKP elvileg megfelelő információs és szakmai hátteret biztosított a pályázati felhívás racionális megfogalmazásához, az intézkedés sikeres végrehajtásához szükséges felkészüléshez. 128

129 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Tekintettel a NFÜ többszöri jelzésére, mely szerint a rendelkezésre álló pénzügyi keret lekötésének hiányában pénzügyi átcsoportosítás várható más intézkedés javára, a KvVM és háttérintézménye mindent megtettek annak érdekében, hogy a NFÜ által definiált rendkívül szigorú feltételek ellenére sikerüljön a rendelkezésre álló pénzügyi keret lekötése, és sikeres legyen a KEOP intézkedés. Ennek érdekében a potenciális pályázóknál EMT-k kidolgozására került sor azért, hogy a KEOP intézkedés ne kerüljön felfüggesztésre és a teljes pénzügyi keret felhasználásával legyen indoka és szakmai alapja a következő uniós költségvetési időszakban is a kármentesítési feladatok végrehajtásának. A pályázati felhívás jelentős részének tartalmi megfogalmazása a tagállamra volt bízva, így a hazai specialitások beépítésének - EU-s egyeztetés nélkül - korábban sem volt akadálya. Ennek megfelelően a rendelkezésre álló, még lekötetlen pénzügyi keret lekötésének biztosítására a KEOP intézkedés módosítására került sor decemberében. A 2008 decemberében kezdeményezett módosításokra már a korábbi helyzetfelmérés ismeretében is sor kerülhetett volna, így azonban értékes két év veszett el, mely az időigényes műszaki beavatkozási munkák korrekt előkészítése és lebonyolítása szempontjából létfontosságú lett volna. Tekintettel arra, hogy június 30. utáni feladatelemeket a pályázónak saját forrásból kell finanszíroznia, a késlekedés tovább csökkentette a pályázói kedvet azokon a területeken, ahol a beavatkozás hosszú időt vett volna igénybe és a pályázó nem rendelkezett a június 30. utáni időszakra eső feladatok végleges befejezéséhez szükséges önerővel. A korábban összegyűjtött információk és tapasztalatok alapján alapvetően a tényfeltárások pályázati forrásból történő támogatása jelentett a pályázatok számában kiugrási lehetőséget. A kármentesítésre javasolt területek döntő többségénél az első fordulóra benyújtott EMT fázisában a projektről még csak körvonalazott információk álltak rendelkezésre. Az EMTnek a beavatkozás szükségességét a rendelkezésre álló információk alapján annak indoklását kellett volna tartalmaznia és nem kellett volna célként megfogalmazni a műszaki tartalomban való részletes elmélyülést, melynek kifejtésére a már finanszírozott RMT fázisa szolgált. A 2008-ban benyújtott nyertes pályázatok áttekintése alapján is megállapítást nyert, hogy az EMT követelményrendszere bonyolult, s csak nagyvonalúan becsült adatokkal tölthető fel. A kármentesítési konstrukció éppen azért lett kétfordulós pályázattá alakítva, hogy az első fordulóban nyújtott támogatás biztosítsa a beavatkozást előkészítő tényfeltáráshoz, a 2. forduló dokumentációinak (RMT, CBA, műszaki tervek) kidolgozásához szükséges információkat. A javaslatokkal ellentétben az unió által nem finanszírozott EMT információ igénye a 2008/2009-es módosítást követően sem redukálódott meghatározó mértékben. A tényfeltárással nem rendelkező területekre is lehet pályázatot benyújtani, mely az EMT kidolgozását jelentősen megnehezítette. Ugyanakkor azonos szempontrendszer szerint kerültek elbírálásra a mért és modellezett, viszonylag pontosan megállapított tisztítandó környezeti elem és a beavatkozási költségadatokkal rendelkező feltárt területek, valamint a feltárás hiányában fiktív adatokkal rendelkező területek. 129

130 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Tényfeltárás hiányában legfeljebb mérnöki becslések állnak rendelkezésre a szennyezettség elterjedéséről, a tisztítandó környezeti elemek mennyiségéről, az alkalmazható technológiai alternatívákról, különösen a beavatkozás pénzügyi vonzatáról. Ennek ellenére az EMT értékelésben komoly súllyal szerepeltek azok a tényezők és paraméterek, melyek tényfeltárás hiányában legfeljebb közelítő becslésen alapultak. Mindez abba az irányba hatott, hogy a pályázó még a meglévő tényfeltárás esetén is, annak elavultságára hivatkozva inkább fiktív adatokon alapuló pályázati dokumentációt nyújtott be, mivel ennek mentén műszaki és pénzügyi értelembe megnőtt a mozgástere, melyet elegendő volt csak a 2. fordulóban felülvizsgálnia, korrigálnia. Ezzel az alábbi problémák generálódtak: - Az EMT fázisában fiktív adatokon alapuló túlzó költségbecslésekkel kerültek a pályázatok benyújtásra, mely azzal a veszéllyel járt, hogy egy-egy nagyobb prioritású projektet megelőzve kerülhetett sor a teljes pénzügyi keret lekötésére, - Hátrányba kerültek a tényfeltárással rendelkező pályázók korrekt információikkal, - Megkérdőjelezhetővé vált a pályázatokat bírálók munkája, hiszen tényfeltárás hiányában az EMT által igényelt információk értékelése lehetetlen, - A 6 % előkészítési keret a MFt projekt-intervallumban nem volt elegendő az RMT, CBA stb. kidolgozására, azaz önerő nélkül nem tudott a projekt a 2. fordulóra bekerülni, ill. végső soron elkészülni. - Tényfeltárás hiányában nem volt definiálható a pontos probléma, nem lehetett műszaki alternatívákat meghatározni, költségeket becsülni, összehasonlítani, lebonyolítási tervet készíteni. A rendelkezésre álló pénzügyi keretből áprilisáig összességében 22 Mrd forint lekötése történt meg. Az NFÜ november 19.-i közleménye pedig már a szennyezett területek kármentesítése érdekében kiírt pályázat lezárását tartalmazta az alábbiak szerint: Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent Szennyezett területek kármentesítése című (KEOP-2.4.0/09-11 kódszámú) konstrukció esetében a hatályos Akcióterv alapján a időszakra tervezett 33,64 milliárd forintos pénzügyi forrás lekötése teljes mértékben megtörtént, így a konstrukciót a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség lezárja. A projektgenerálásban megnyilvánuló hatékony háttérmunka, az OKKP-ban szerzett tapasztalatok is hozzájárultak a KEOP és KEOP intézkedés sikeréhez a pályázati feltételrendszer viszonylagos rugalmatlansága ellenére is. A rendelkezésre álló pénzügyi keret teljes lekötése megteremtette az alapját annak, hogy a kármentesítés témaköre szerepelhessen a programozási időszakban is. A KEOP Szennyezett területek kármentesítése tárgyú pályázaton támogatást nyert projekteket a 16. táblázat tartalmazza (Forrás: NFÜ): 130

131 Sorsz. Pályázó neve Projekt megnevezése 1 Berettyóújfalu Város Önkormányzata Honvédelmi Minisztérium Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal Honvédelmi Minisztérium Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal 7 Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 8 Sármellék Község Önkormányzata 9 Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése Berettyóújfalu, 0490/4 hrsz. alatti volt szovjet katonai objektum területén levő föld alatti tartályok által okozott szén-hidrogén-szennyezés kármentesítése Tarnaszentmária, üzemen kívüli üzemanyagbázis környezeti kármentesítése Székesfehérvár, Alba Regia Laktanya, környezeti kármentesítés Felcsút 2.sz. üzemanyagbázis, környezeti kármentesítés Szolnok, Kilián György úti laktanya MH86. SZHB központi üzemanyagtelep szénhidrogén szennyezettségének kármentesítése MH Ócsai üzemanyagraktár területén feltárt szénhidrogén szennyezettség kármentesítése Peremartongyártelep, Északi Bányaterület kármentesítése Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése Eger, Ipari Park 9847 hrsz. kármentesítése KEOP-7.9.0/ Támogatási döntés dátuma Tényfeltárásra Megítélt támogatás Tényfeltárásra Támogatási döntés dátuma Beavatkozásra Megítélt támogatás Beavatkozásra Megítélt támogatás Összesen

132 Sorsz. Pályázó neve Projekt megnevezése 10 Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 11 Hajdúböszörmény Város Önkormányzata 12 Hajdúnánás Városi Önkormányzata 13 Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság 14 Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság Magyar Nemzeti 15 Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 16 Szegedi Tudományegyetem 17 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése Fertő-tó / Neusiedler See Világörökségi Kultúrtáj területén lévő sarródi, László-major kármentesítése Hajdúböszörmény Városi Szennyvíztisztító telepének kármentesítése Hajdúnánás felhagyott városi szennyvíztisztító telepének kármentesítése Békéscsaba - volt Patyolat vállalat területének kármentesítése Körösladány 035/3 és 035/14 hrsz.-ú területek kármentesítése Berhida Ipartelep szennyezett területek kármentesítése A Szegedi Tudományegyetem kezelésében lévő Szeged-Öthalom volt szovjet laktanya hordós tároló kármentesítése Szigetszentmiklós, Bucka-tó kármentesítése KEOP-7.9.0/ Támogatási döntés dátuma Tényfeltárásra Megítélt támogatás Tényfeltárásra Támogatási döntés dátuma Beavatkozásra Megítélt támogatás Beavatkozásra Megítélt támogatás Összesen Taszár Községi Önkormányzat A Taszári Laktanya területének környezeti kármentesítése

133 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Szennyezés lokalizációja települési szilárd hulladék-lerakók területén (KEOP-2.4.0/B) pályázati folyamat tapasztalatai A KEOP-2.4.0/B (KEOP /B/10) pályázati folyamat tapasztalatai Már a korábbi KIOP pályázati felhívás is kitért arra, hogy a csak rekultivációs feladatelemeket tartalmazó pályázatok, elutasításra fognak kerülni. A KEOP Kármentesítés intézkedésbe a kommunális hulladéklerakók rekultivációs feladatainak bevonása elleni legfontosabb érv az volt, hogy a KEOP projekt lezárásakor indikátorokon keresztül kell bemutatni a projekt sikerességét és biztosítani kell a hosszú távú fenntarthatóságot is. Ugyanakkor egy kommunális hulladéklerakó rekultivációjával az indikátorok megléte, azaz a megtisztított környezeti elemek mennyisége és a fenntarthatóság biztosítása hitelt érdemlően nem igazolható. A kármentesítés műszaki megoldásainak eszköztára ugyan tartalmazza a befoglalást, a környezettől való elszigetelés lehetőségét, azonban a folyamatban nem kerül sor aktív, indikátorként elfogadható földtani közeg és felszín alatti víz megtisztítására. A hatósági munkatársakkal folytatott konzultációk alapján elmondható, hogy néhány kivételtől eltekintve a hatóságok a kommunális hulladéklerakók környezetében elsősorban a monitoring feladatok végrehajtását és rekultiváció elvégzését írják elő. Ennek megfelelően nem kerül sor aktív beavatkozás elrendelésére sem. Magyarország kommunális hulladéklerakóinak döntő többsége mindenféle műszaki védelem nélkül került kialakításra, ugyanakkor a szelektív hulladékgyűjtés hiánya mellett a veszélyes anyagokat tartalmazó komponensek több évtizedes felhalmozása és gyakran ipari és/vagy veszélyes hulladékok nagy mennyiségű elhelyezése is kommunális hulladéklerakók területén lett megoldva. Ennek megfelelően egy-egy ilyen lerakó csurgalékvize komoly mértékben képes szennyezni a lerakó körüli környezeti elemeket. Ennek jelentősége főleg akkor mutatkozik meg, ha a lerakó vízbázis védőterületén van és nagy kockázatot jelentő komponensek jelenléte mellett folyamatos után szennyezést biztosít, szennyezőforrásként működik. Tekintettel arra, hogy a hulladéktest, mint szennyezőforrás tartalma, annak mennyiségénél fogva (költség-hatékonysági okokból) a területről nem távolítható el, egyéb műszaki megoldások kezdeményezése szükséges elsősorban abban az esetben, ha a szennyezőanyagok már elérték a transzportközegként működő felszín alatti vizeket. Az országban több olyan környezetvédelmi probléma van, melyek részben a hulladékgazdálkodásra (hulladékminősítés, elszállítás ártalmatlanítás stb.) részben a kármentesítésre (szennyezett környezeti elemek tisztítása, monitoring) vonatkozó jogszabályok alapján oldható meg. A problémakörre tekintettel igény fogalmazódott meg a KEOP intézkedésen belül egy új, a hulladéklerakók kármentesítési feladatainak megoldására vonatkozó intézkedési tengely kezdeményezésére. A KEOP pályázati forrás kiaknázása és a már folyamatban lévő kármentesítési munkák támogatásának biztosítása mellett új KEOP B művelet kialakítása vált szükségessé a Szennyezés lokalizációja települési szilárd hulladék-lerakók területén tárgyban. Az új Operatív Program létrejöttét a két anyaprogram a KEOP és a KEOP peremfeltételei közötti jogi anomália generálta. 133

134 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Ennek lényege, hogy azokon a területeken ahol a települési szilárd hulladék-lerakók vizsgálata (elsősorban felülvizsgálat) eredményeként a felszín alatti környezeti elemek szennyezettsége bizonyítható a KEOP szerinti rekultiváció nem valósítható meg, mert a hatóság ebben az esetben kármentesítésre ad ki kötelezést, amelynek projektszintű forrását a KEOP biztosítja. A KEOP pályázati ablak, viszont (a KEOP megléte miatt) kizárta a kármentesítési beavatkozás keretében végzett rekultivációs tevékenység támogathatóságát, márpedig települési szilárd hulladék-lerakók kármentesítése a rekultivációs tevékenység nélkül szakmailag nem megalapozott. A fenti projektkör kötelezettjei, illetve tulajdonosai a települési önkormányzatok, amelyek számos kötelező tevékenységük mellet nem rendelkeznek a megoldáshoz szükséges mennyiségű anyagi forrással, viszont probléma megoldása számukra mind jogilag, mind erkölcsileg kötelező jellegű. A KvVM a problémát megismerve a fenti probléma megoldásához szükséges EU-s források biztosítása céljából javaslatot tett az új pályázati lehetőség megnyitására. A javaslatot az NFÜ és a KvVM FI megvizsgálta, majd a Szennyezés lokalizációja települési szilárd hulladék-lerakók területén megnevezés alatt 3,8 milliárd forint keretösszeggel létrehozta a KEOP B pályázati lehetőséget, amely december 14-étől került kiírásra. A KEOP B pályázati konstrukció január 1-jétől vált pályázhatóvá. A KEOP - Vizeink jó kezelése prioritáson belül az új intézkedési tengelyen kialakításának célja az volt, hogy a környezeti elemeket és egyéb receptorokat folyamatosan veszélyeztető, régi, műszakilag nem megfelelő, bezárt, illetve felhagyott, települési szilárd hulladék-lerakók környezeti kockázatának mérséklését biztosító konstrukció álljon rendelkezésre és a konstrukció releváns projektekkel kerüljön feltöltésre. A témakör támogatására az alábbi feladatelemek kidolgozása vált szükségessé: - Az új konstrukció céljainak és szakmai kereteinek megfogalmazása. - Az akcióterv, valamint az új operatív program indításhoz szükséges pályázati csomag (Pályázati Útmutató, EMT Útmutató, EMT és RMT Sablon, EMT és Adatlap) dokumentációk kidolgozása. - A pályázatok szakmai tartalmának és indikátorainak meghatározása, a kizáró okok és elszámolható költségek körének definiálása, igazodva a problémakör sajátosságaihoz. - A konstrukcióhoz igazodó értékelési szempontrendszer kidolgozása. - Potenciális projektlehetőségek felkutatása. - Konzultációk lebonyolítása a potenciális pályázókkal A potenciális feladatok felkutatására irányuló projektgenerálás során az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó releváns területek felkutatása részeként a területileg illetékes elsőfokú zöldhatóságok bevonásával adategyeztetésre került sor, amelynek eredményeként alapvetően a tervezett peremfeltételek alapján csoportosított projektlista készült a KvVM, a KvVM FI és az NFÜ munkatársai számára. Az adatgyűjtés eredményeként az alábbi 17. táblázatban 12 db, kárlokalizációval érintett potenciális projektterület került meghatározásra. 134

135 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ táblázat Sorsz. Település Lerakott hulladékmennyiség (m 3 ) Intézkedés Intézkedés indoklása 1. Szombathely Tényfeltárásra kötelezés várható Talajvíz: ált. vízkém. komp., TPH, nehézfém 2. Zalaegerszeg Tényfeltárás folytatása Talajvíz: klórozott alifás szénhidrogének 3. Celldömölk Csongrád Kármentesítési monitoring Tényfeltárás megtörtént Talajvíz: ált. vízkém. komp., nehézfém Talajvíz: ammónium, nitrát szulfát, nikkel, kobalt, bór, ólom, szelén, TPH 5. Soltvadkert n.a. Talajvíz: ammónium, foszfát, szulfát, TPH 6. Zirc n.a. Talajvíz: B, Se, Co, Cr, Ni 7. Devecser n.a. Talajvíz: Zn, As, B, Cu 8. Bp., Akna u Kárment monitoring TPH, BTEX PAH, klór. alif. szénh., tox. fémek 9. Bp., Gergely u Kárment monitoring TPH, tox. fémek 10. Bp., Naplás K-i bánya Kárment monitoring TPH, PAH, klór. alif. szénh., tox. fémek, tetrahidro-furán, növényvédőszerek 11. Ráckeve n.a. Tényfeltárásra kötelezés várható Toxikus fémek 12. Nyíregyházaborbánya Tényfeltárás megtörtént Bór, TPH, tox. fémek Forrás: NFÜ 135

136 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Az NFÜ március 19. -i közleménye értelmében: Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent Szennyezés lokalizációja települési szilárd hulladék-lerakók területén című (KEOP /B/10-11 kódszámú) konstrukció a rendelkezésre álló keret kimerülése miatt lezárásra kerül. A konstrukció keretében a benyújtott pályázatok közül hat pályázat nyert megvalósítási támogatást, összesen 6,06 milliárd forintos pénzügyi forrás lekötése valósult meg. A projektgenerálási munka összességében hozzájárult az ország KEOP szempontjából releváns kárlokalizációs feladatainak bemutatásához, a döntéshozói kör információigényének támogatásához annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi keret teljes lekötése mellett a következő EU-s költségvetési ciklusban legyen megalapozott, további kármentesítésre és/vagy kárlokalizációra vonatkozó forrásigénye az országnak. A KEOP Szennyezés lokalizációja települési szilárd hulladék-lerakók területén tárgyú pályázaton támogatást nyert projekteket a 18. táblázat tartalmazza. 136

137 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ táblázat Sorsz. Pályázó neve Projekt megnevezése Kiskunhalas Város Önkormányzata Nagybajcs Község Önkormányzata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Rajka Község Önkormányzata Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Zirc Városi Önkormányzat Kiskunhalas Jókai utcai települési szilárd hulladék lerakó, mint szennyező forrás, és a lerakó által okozott szennyezés megszüntetése Nagybajcs 011/13. hrsz-ú területen található települési szilárd hulladéklerakó, mint szennyező forrás, és a lerakó által okozott szennyezés felszámolása Nyíregyháza-Borbánya bezárt hulladéklerakó szennyezés lokalizálása, szennyezés csökkentése Rajka 0229/5 hrsz-ú területen található települési szilárd hulladéklerakó, mint szennyező forrás, és a lerakó által okozott szennyezés felszámolása Zalaegerszeg, Búslakpusztai bezárt szilárd hulladéklerakó okozta szennyezés lokalizációja Zirc város területén lévő települési szilárd hulladék lerakó, mint szennyező forrás, és a lerakó által okozott szennyezés megszüntetése Támogatási döntés dátuma Tényfeltárásra Megítélt támogatás Tényfeltárásra Támogatási döntés dátuma Beavatkozásra Megítélt támogatás Beavatkozásra Megítélt támogatás Összesen Forrás: NFÜ 137

138 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ SWOT elemzés 5.1 A kármentesítés szakterületre részletes SWOT elemzése, különös tekintettel az NFM- OKKP Társasági Alprogram működésére A fejezetben SWOT elemzéssel, az üzleti tervkészítés eszközének felhasználásával kerül bemutatásra a szakterület jelenlegi állapota, életképessége, létjogosultsága és jövőképe. Az elemzés során az OKKP egészéből kiindulva majd az NFM Társasági Alprogramra fókuszálva mutatjuk be a szakterület erős és gyenge pontjait, valamint azt, hogy milyen erőforrások mozgósítása lehetséges, melyek a lehetőségek, és milyen veszélyekre kell számítani. A SWOT elemzésre építve kerül kibontásra a stratégiai kármentesítési feladatok megoldásának problémafa majd a következő fejezetekben célfa elemzése. SWOT értékelés A SWOT-elemzés erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei a helyzetelemzés legfontosabb megállapításai az OKKP és Alprogramjainak működését befolyásoló feltételek, szervezeti és jogszabályi körülmények figyelembe vételével kerültek meghatározásra. - Az erősségek közé elsősorban az Alprogram működtetésének és végrehajtásának keretrendszere tartozik mely pozitív jellemzők további javítására van mód a még jobb működtetés érdekében - A gyengeségek között a Program olyan tényezői szerepelnek, melyek nem működnek jól, erősségeket gyengítő hatásúak, ugyanakkor lehet olyan változtatásokat eszközölni, mely a működést javíthatják - A lehetőségek azokat az igények és tendenciák, amelyek önmagukban még nem tartoznak az erősségek közé és melyeket nem tudunk feltétlenül befolyásolni, de kedvezőek, és a programot rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket - Olyan korlátok és negatív tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, a lehetőségekkel ellentétesen hatva csökkentik az elért eredményeket és a siker esélyeit, valamint előre nem látható kockázatot is jelentenek 138

139 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A kármentesítés szakterületre és az NFM-OKKP Társasági Alprogram SWOT elemzése ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK A kármentesítési szakterület a felszín alatti szennyezett vagy veszélyeztetett környezeti elemek vonatkozásában, az aktív környezetvédelmi megoldások között meghatározó és megkerülhetetlen Létjogosultságával arányosan saját országos Programmal (OKKP), az állami felelősségi kör tekintetében Alprogramokkal rendelkezik melynek része a Társasági Alprogram is A szakterület Programmal történő megerősítése és az aktív feladat végrehajtás közel 20 éves múltra tekint vissza Figyelembe véve hazánk hidrogeológiai sajátosságait az OKKP a felszín alatti környezeti elemek veszélyeztetésének, szennyezettségének megismerésére (FAVI adatgyűjtés) és a kockázatok csökkentésére, valamint az ezzel összefüggő felszíni vizekben és a természetben okozott károk felszámolására is kiterjed Az OKKP és azon belül a Társasági Alprogram végrehajtása jogszabályokkal támogatott, a Kormány és a NKP III. részéről létjogosultságában megerősített, több hazai országos koncepció és fejlesztési stratégia is tartalmazza A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv részeként a Program és a Társasági Alprogram is kapcsolódik az EU releváns kohéziós koncepciójához, az EU Víz Keretirányelvhez A Program működése során a szervezeti struktúra folyamatosan változott, fluktuációs folyamatokon keresztül meggyengült, az operatív munkában résztvevők száma degradálódott Az egységes szemléletű, hatékony végrehajtást a decentralizáció akadályozta A Program végrehajtása túlságosan sok szereplő részvételével történt Az állami felelősségi kör tekintetében a projektek Alprogramba történő besorolásának nincs egyértelmű jogszabályi háttere Az Alprogramok tekintetében a projekt kiválasztást nem feltétlenül a szakmai prioritások determinálják Hiányzik a Programból a klasszikus értelemben vett K+F tevékenység finanszírozása Az OKKP tárcák között megoszló költségvetése szétszabdalja a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, az egyéni érdekek mentén kialakított projekt kiválasztási algoritmus bizonyos esetekben pazarló, a prioritásokra kevésbé koncentráló pénzfelhasználást eredményez A finanszírozott projektek egyéni vagy jogi okok miatt - sokszor nem azonosak a hazai elvárások és/vagy uniós kötelezettségek alapján megoldásra váró projektekkel 139

140 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK A kármentesítés szakterület hatósági ügyintézését, az OKKP irányítását és azon belül az NFM - Társasági Alprogramba sorolódó feladatok végrehajtását jogszabályokban definiált szervezetek végzik A Társasági Alprogramba sorolódó konkrét feladatok végrehajtása az NFM hatáskörében, az MNV Zrt. tulajdonában álló szakcég koordinációjában történik Kármentesítési feladatok végrehajtására hazai és a programozási időszakban várhatóan uniós források is rendelkezésre állnak Az NFM a várhatóan kármentesítésre fordítható uniós források tervezéséért felelős tárca és a Társasági Alprogram gazdája is egyben Az OKKP és azon belül a Társasági Alprogram költségvetése kiegyensúlyozatlan, mely akadályozza a hosszú távú tervezhetőséget. A finanszírozás folyamatos biztosítása alapvető fontosságú, a megszakított munkavégzés további terhet jelent a projekt teljes finanszírozására nézve A szakterületre szánt uniós források felhasználása az előkészítés és a hazai érdekérvényesítés hiánya miatt nem zökkenőmentes, hiányos a szakterület magyarországi viszonyokat (gazdaságtörténeti, gazdasági, szakmai) is figyelembe vevő menedzselése Az uniós források felhasználása, konkrét feladatok sikeres megvalósítása tekintetében hiányzik a hatóság, a kötelezett és a döntéshozók, valamint a Közreműködő Szervezet az Irányító Hatóság és az unió közötti hatékony párbeszéd Nem egyértelmű a szennyező fizet elvnek való megfelelés Nincs kidolgozva az uniós finanszírozhatóság feltételrendszere 140

141 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK A Társasági Alprogram hozzájárulása az EU Víz Keretirányelvhez kapcsolódóan jelenleg felülvizsgálat alatt álló Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv végrehajtásához Az NFM felelősségi körébe tartozó kármentesítési feladatoknak a tárca által felügyelt szervezet feladatkörében (MNV), és a koordináció állami tulajdonú szakcégen keresztül történő megvalósításával az információáramlás és a végrehajtás hatékonyságának javítása A kármentesítésre fordítható hazai források megszerzése tekintetében az NFM-MNV érdekérvényesítő potenciáljának növelése Gördülő költségvetés megalapozása az időben elhúzódó kármentesítési feladatok finanszírozás biztonságának növelése A Társasági Alprogram végrehajtásának uniós forrásból történő támogatása A közötti programidőszakban a KEHOP kármentesítés tárgyú prioritási tengely adta finanszírozási lehetőségek kihasználása Hazai finanszírozás hiányában az OKKP és a Társasági Alprogram végrehajtása bizonytalan A megoldatlan kármentesítési problémák társadalmi elégedetlenséghez vezethetnek (alapvető emberi jogok sérülhetnek), megkérdőjelezve az OKKP és egyben a Társasági Alprogram létjogosultságát és az eddig felhasznált pénzügyi források megalapozottságát Gördülő költségvetés, jogszabállyal támogatott finanszírozás hiányában a már megkezdett beruházások befejezése, az elért eredmények fenntartása bizonytalan A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv által megvalósításra javasolt beruházások végrehajtásának hiányában nem teljesülnek uniós kötelezettségeink Beavatkozások hiányában több helyen vízbázisok feladása válhat szükségessé Beavatkozás hiányában a barnamezős vagy egyéb szennyezett területek újrahasznosítása városszövetbe illesztése nem lehetséges, az állami vagyon tekintetében értékvesztés realizálódik Prioritásokon alapuló, konkrét projektjavaslatok előkészítésének hiányában a rendelkezésre álló uniós források felhasználása bizonytalan 141

142 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK A TOP befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása tárgyú prioritási tengely valamint a VEKOP barnamezős rehabilitációt és az elhanyagolt városrészek fejlesztését szolgáló célokat megfogalmazó, további kármentesítési feladatelemeket generáló lehetőségek kihasználása A KEHOP források tervezéséért felelős NFM kármentesítést érintő hatékony forrásallokációjának biztosítása Az NFM és/vagy MNV kedvezményezetti státuszának biztosítása a releváns operatív programokban (KEHOP, TOP, VEKOP) A Társasági Alprogram nyitása a barnamezős rehabilitációk végrehajtásának irányába Az állam aktívabb szerepvállalása, a tárcák és a hatóságok összefogása és közös fellépése nélkül a nagy volumenű és jelentős költségvonzatú kármentesítési feladatok megoldása ellehetetlenül Intenzív, EU-s források megszerzésére irányuló érdekérvényesítő tevékenység hiányában a szakterületen jelentkező feladatok megoldásához szükséges források megteremtése az ország jelenlegi gazdasági helyzete mellett megkérdőjelezhető A számtalan, megoldásra váró (pl. felszámolás) kármentesítési feladat ellenére folyamatos projektgenerálás nélkül a Társasági Alprogram feladatellátottsága romlik A beruházási biztonság növelése érdekében körültekintő előkészítések, részletes tényfeltárások végrehajtása uniós források tekintetében is A Társasági Alprogramba tartozó vagy várhatóan oda sorolódó konkrét kármentesítési feladatok végrehajtásának és ütemezésének jogszabályi megerősítése Határozottabb állami szerepvállalás a mindeddig megoldatlan kármentesítési projektek előmozdításában 142

143 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ Problémafa felállítása 6.1 A helyzetelemzés és a SWOT elemzés alapján problémafa felállítása A SWOT elemzés során tett megállapítások négy fő témakört érintenek 1 Az első tématerület a kármentesítési feladatok végrehajtásához kapcsolódó állami szerepvállaláshoz, a végrehajtást támogató és koordináló szervezetrendszerhez kapcsolódik Az erősségen belül az OKKP és a Társasági Alprogram végrehajtásával összefüggő jogszabályi megalapozottság kap hangsúlyt, míg a negatívumok között a Programot végrehajtó szervezetrendszert érintő változások és degradációs folyamatok kerültek kiemelésre. A feladatok megoldását illetően lehetőséget jelent a nagyobb állami szerepvállalás biztosítása, a beruházások lebonyolításának állami tulajdonú társaság bevonásával történő végrehajtása. Aktív állami szerepvállalás hiányában veszélyként jelentkezik a megoldatlan problémákkal összefüggő társadalmi elégedetlenség növekedése és a nemzetközi kötelezettségek teljesítésének elmaradásából eredő szankcionálás. A második tématerület a finanszírozás biztonság megteremtése 2 Az erősségek között szerepel az uniós források felhasználásának lehetősége, míg gyengeségként jelentkezik a szakterületre szánt megosztott és kiegyensúlyozatlan hazai költségvetés. Lehetőségként kell említeni az NFM-MNV érdekérvényesítő potenciáljának növelését és gördülő költségvetés kidolgozását valamint az uniós források megszerzése vonatkozásában kedvezményezetti státusz biztosítását a Társasági Alprogram feladatainak finanszírozásához. A veszélyek tekintetében egyértelmű, hogy a finanszírozás biztosításának hiányában a Program és annak részeként a Társasági Alprogram ellehetetlenül. Harmadik tématerület a projektgenerálás, szakmai megalapozás 3 A szakterület erőssége, hogy országos hatáskörű programmal rendelkezik, számos egyéb Terv, Program és Stratégia része kármentesítési feladatok végrehajtása. A Társasági Alprogram közel 20 éves múlttal és tapasztalattal rendelkezik. Gyengeségként meghatározó a prioritásokat nélkülöző projektgenerálás és az uniós források felhasználása terén a tényfeltárással előkészített projektek hiánya. Az állami felelősségi kör tekintetében lehetőséget kell teremteni a várhatóan a Társasági Alprogramba sorolódó feladatok generálására majd a beruházás biztonságot növelő előkészítésre. A szakterület vonatkozásában nyitni kell a barnamezős rehabilitációkkal együtt járó kármentesítési feladatok végrehajtása irányában is. Projektgenerálás és potenciális projektlehetőségek hiányában nem kerülnek felhasználásra a rendelkezésre álló uniós források, nem teljesülnek uniós kötelezettségeink. 143

144 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ A negyedik tématerület a szakterület hazai és uniós érdekérvényesítésének biztosítása 4 Az erősségek között hangsúlyozni kell, hogy hazánk hidrogeológiai adottságaira való tekintettel a szakterület az aktív beavatkozások tekintetében megkerülhetetlen, számos szakterv, különös tekintettel a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervre, tartalmazza kármentesítési beruházások végrehajtásának szükségességét. Ezzel párhuzamosan az unió felé sikerült kármentesítés tárgyú prioritási tengelyt definiálni. Ennek ellenére hiányzik az előkészítés, a beruházás és a koordináció szereplőinek valamint a KSZ-IH munkatársainak aktív párbeszéde, mely egyben a szakterület menedzselését is gyengíti. A pályázati folyamatban érintett szereplőknek az NFM felügyelete alá történő besorolásával javítható az információáramlás és a végrehajtás hatékonysága a tárcán keresztül a szakterületet érintő problémás kérdések rendezése. A szakterületen jelentkező feladatok, így a Társasági Alprogramba sorolódó problémák megoldásához szükséges források megteremtése az ország jelenlegi gazdasági helyzete mellett uniós források felhasználását is igényli, melyek megteremtése nem nélkülözheti a szakterület hatékony érdekképviseletét. A SWOT elemzésre építve az alábbiakban mutatjuk be a kármentesítés szakterület, különös tekintettel az NFM-OKKP Társasági Alprogram működésének problémafa elemzését. (4. ábra) 144

145 NFM OKKP Társasági Alprogram stratégiai tervezése KEOP-7.9.0/ ábra 145

146 7 Jövőkép megfogalmazása 7.1 Jövőkép megfogalmazása, számszerűsítése, kapcsolódó időtávok rögzítése Magyarország kármentesítési feladatainak összes költsége több 100 Mrd forintra tehető melynek egy bizonyos hányada tartozik állami felelősségi körbe. Hazánk jelenlegi gazdasági helyzete ugyanakkor nem teszi lehetővé ilyen volumenű feladatok egyidejű finanszírozását. Egyértelművé vált, hogy a jelentős kármentesítési feladatok hazai költségvetési forrásból történő finanszírozására nincs mód, ezért az uniós pályázati lehetőségek felhasználása elkerülhetetlen ezen a szakterületen is. Alapvetően ez a finanszírozási helyzet vezetett a témakör uniós pályázati folyamatban való megjelenéséhez. A szakmai prioritások figyelembe vétele mellett válogatott, jelentős volumenű kármentesítési feladatok végrehajtásával több országos terv és stratégia által kitűzött cél is teljesülhet: - Új Széchenyi Terv Az Új Széchenyi Terv kijelöli azokat a kitörési pontokat és a hozzájuk kapcsolódó programokat, amelyek biztosítják Magyarország hosszú távú fejlődését. A Programok közül a Gyógyító Magyarország Egészségipari Program céljai között szerepel a természeti adottságok védelme, a minőség garantálása. A magyarországi egészségturizmus természeti adottságainak és humán erőforrásainak jó minőségére alapozható. A hosszú távú nemzetközi versenyképesség alapfeltételének biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani többek között a vízbázis védelemre is. Az egészségturizmus alprogram fejlesztésének eszközei között a vízbázis védelem is nagy hangsúlyt kap. - Szél Kálmán Terv A projektek megvalósulása a Szél Kálmán Tervet elsősorban a közfoglalkoztatottság növelésével tudja támogatni, de a megvalósításának egyéb, további jelentős szinergikus hatásai is lehet pl. további munkahely teremtés a mentesített területeken. - Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia A Nemzeti Vidékstratégia átfogó célkitűzése a vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása. Ezen átfogó célkitűzés jegyében cél egy olyan vidékfejlesztési program megvalósítása, amely az emberek és a közösség értékeire építve, a hagyományokat ápolva, a táji és épített környezet értékeit megőrizve, a természeti erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodik. A stratégia az átfogó célkitűzés elérése érdekében öt stratégiai célt fogalmaz meg, amelyek közül 1. számú Tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése, melyben cél a táji sokféleség, az élővilág sokféleségének, a gazdálkodás szempontjából is kulcsfontosságú természeti erőforrások, vagyis a talaj és a vízkészletek, vízbázisok védelme, mennyiségi és minőségi megőrzésük, mindezzel összefüggésben a környezetbiztonság növelése. 146

147 - Nemzeti Környezetvédelmi Program A projekt hosszú távú célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához. Ennek része a környezeti potenciál megőrzése, a természeti önszabályozó mechanizmusok védelme, a környezet terhelhetőségének, valamint az ökoszisztémák anyag- és energiaforgalmi sajátosságainak figyelembe vétele. Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése, mint átfogó cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítására, a környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség / megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítására irányul. Kiemelt figyelmet kap a természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása. A környezetbiztonság fogalomkörébe azok a biztonságunkat veszélyeztető események és folyamatok tartoznak, melyek egyrészt természeti (földrengés, árvíz, szélviharok, erdőtűz stb.), másrészt emberi eredetűek (pl. környezet-károsítással is járó ipari, közlekedési katasztrófák). A civilizációs eredetű szennyezések egyaránt származhatnak hazai és külföldi tevékenységekből, melyek a felszíni vizek és a levegő szennyezésén túl több éven keresztül veszélyeztethetik a felszín alatti vizek, a földtani közeg természetes állapotát, illetve jelentős természetkárosítással is együtt járhatnak. A már bekövetkezett, tartós környezetkárosodások felszámolása érdekében szükséges a szennyezőforrások és területek felderítése, a kármentesítési feladatok végrehajtása. A környezetbiztonságot elsődlegesen a megelőzés elvének érvényesítése garantálhatja, hiszen a környezeti hatások, problémák utólagos kezelése nagyságrendekkel többe kerül, mint azok megelőzése. Ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy hasonló fontossággal kell kezelni az esetleges károk kezelésére vonatkozó felkészülést. - EU Víz Keretirányelv Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A felszíni valamint a felszín alatti víz nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jövedelemszerzési és ráfordítási lehetőségeket kínál. Ez az erőforrás véges, ezért ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és a felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió új vízpolitikájának, a Víz Keretirányelvnek (2000/60/EK irányelve, továbbiakban VKI) kidolgozásához, mely december 22-én lépett hatályba. Magyarország alapvetően érdekelt abban, hogy a Duna nemzetközi vízgyűjtő kerületben (azaz a teljes Duna- medencében) mielőbb teljesüljenek a VKI célkitűzései. A Víz Keretirányelv előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. A Keretirányelv hatálya minden olyan emberi tevékenységre kiterjed, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja a vizek állapotát és így akadályozhatja a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. 147

148 Alapvetően a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) valamint az EU Víz Keretirányelv és annak hazai megvalósítását biztosító Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) azok a szakmai szempontok alapján összeállított közép és hosszú távú tervek, melyek komolyan számolnak az OKKP és annak részeként a Társasági Alprogram keretében megvalósuló kármentesítési projektek végrehajtásával. A középtávú, időszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi Program az országgyűlés részéről mindeddig még nem került elfogadásra, célkitűzéseiben azonban a korábbi NKP tartalmi elemeit erősíti meg és javasolja 2020-ig. A VGT a gazdaság és a társadalom széles körét érinti egyrészt a megvalósítói oldalról, költségviselés szempontjából, másrészt az eredmények és hasznok, közvetett, társadalmi hatások élvezőjeként. A VGT az intézkedések végrehajtását jelentős állami, valamint közösségi finanszírozás mellet tervezi és az intézkedések előzetes költségbecslését három tervezési időszakra 2015-ig, 2021-ig és 2027-ig adja meg. A 2015-ig megvalósuló VGT intézkedések főbb finanszírozási lehetőségét 2015-ig a közötti időszakra vonatkozó EU támogatások és a kapcsolódó hazai társfinanszírozási összegek jelentik. A 2015-ig elérhető eredményeket a közötti költségvetési tervezési időszak finanszírozási lehetőségei is befolyásolják, ugyanakkor a 2021-ig elérhető eredmények fő forrását jelentik. A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv megállapítja, hogy az alap- és további alapintézkedések megvalósítására között rendelkezésre álló teljes forrás mintegy Mrd Forint Az alap- és további alapintézkedések megvalósításához további források lesznek szükségesek a költségvetési időszakban mintegy 272 Mrd forint értékben. Különösen a Szennyvíz Program végrehajtásához, a vízbázis-védelmi feladatok, a kármentesítés és a természetvédelmi feladatok megvalósításához van szükség többletforrásokra. A VGT hosszú távú, 2027-ig elkészített terve az OKKP és annak részeként a Társasági Alprogram vonatkozásában az alábbi forrásigény megoszlással számol: Alapintézkedés Országos Környezeti Kármentesítési Program 19. táblázat További igény ,1 Mrd Ft 12 Mrd Ft 38 Mrd Ft 50 Mrd Ft 100 Mrd Ft 148

149 Az országos tervek és szakmai stratégiák azt támasztják alá, hogy a szakterület mind humánökológiai, mind társadalmi, mind gazdasági szempontból meghatározó, országos stratégiai szempontokból létjogosultságában hosszú távon is megerősített, éppen ezért az államnak mindent meg kell tenni a lehető legjobb eredmények felmutatása, a témakörbe tartozó feladatok sikeres megvalósítása érdekében A Társasági Alprogram jövőképe a hazai fejlesztési források tükrében A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a végrehajtója az Országos Környezeti Kármentesítési Program Társasági Alprogramjának. A Társasági Alprogram keretében zajlik az MNV Zrt. és jogelődei, az ÁPV Zrt. portfoliójába tartozó vállalatok, társaságok, illetve egyéb vagyontárgyak esetén az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok ellátása, és finanszírozása. Az Alprogramban megvalósított környezetvédelmi munkák nem kizárólag kármentesítések, hanem számos beruházási, bontási, tartály rekonstrukciós, illetve hulladékkezelési részelem, tevékenység is szerepel a támogatott feladatok között. Az MNV Zrt. 100 %-os állami tulajdonban, speciális helyzetben lévő gazdasági társaság, melynek fő feladata a vagyonkezelés. Az állam felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatokat és ezen belül az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatokat alapfeladatával megegyező kiegészítő tevékenysége körében és nem vagyonszerzés céljából végzi. Az MNV Zrt. környezetvédelmi feladatait a rábízott vagyon finanszírozási kerete terhére valósítja meg, amelyek minden évben a költségvetési törvényben kerül rögzítésre. Ennek megfelelően az MNV Zrt.-nek minden jogalapja megvan ahhoz, hogy kármentesítési beruházások keretében fellépjen a kizárólagos állami vagyon értékének megőrzésére vagy további romlásának megakadályozása érdekében. A Kormány 386/2013. (XI. 7.) Korm. rendelete az MNV Zrt. feladatkörébe, valamint ellátási kötelezettsége körébe tartozó környezeti kármentesítési feladatok irányítására és lebonyolítására a 100%-os állami tulajdonban álló Nitrokémia Zrt.-t jelölte ki. A Rendelet segítségével, egy olyan jogszabállyal is megerősített intézményi keretet sikerült definiálni, mely alkalmas a hazai és szükség szerint uniós forrásból megvalósuló kármentesítési feladatok irányítására, ellenőrzésére és szakmai felügyeletére egyaránt. A Nitrokémia Zrt. szakmai közreműködése az OKKP Társasági Alprogramjának végrehajtása során az állami vagyonkezelő szervezet számára a jövőben is nélkülözhetetlen. Az MNV-hez tartozó és folyamatban lévő vagy oda sorolódó, végrehajtásra kerülő beruházások pénzügyi forrását várhatóan a jövőben is biztosítani fogja a költségvetés az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet terhére, melynek előzetes tervezése nélkülözhetetlen a folyamatos végrehajtás érdekében. Az adott évben elvégzendő feladatokat a tárgyévi költségvetési törvény determinálja melynek időtávja az adott év. Az időben elhúzódó, gyakran 5-6 év alatt befejezett kármentesítési feladatok zavartalan végrehajtást érdekében így meghatározó a kiegyensúlyozott és folyamatos költségvetés biztosítása mely jól előkészített gördülő tervezéssel lenne elérhető. 149

150 A jogszabály vagy egyéb külső körülmény azonban nem zárja ki uniós források bevonásának lehetőségét. Az NFM a Társasági Alprogramba tartozó kármentesítési feladatokat a végrehajtásra vonatkozó jogszabályi keretek között, a saját maga által kialakított ütemterv szerint, uniós vagy költségvetési források bevonásával egyaránt végrehajthatja. Az uniós források felhasználására a hazai költségvetési megtakarítás szándékával kerül sor A Társasági Alprogram jövőképe az uniós fejlesztési források tükrében Az elmúlt évtizedekben nem körültekintően végzett ipari és egyéb (katonai, lakossági) tevékenységek a földtani közegben (talajban) és a felszín alatti vizekben szennyezéseket okoztak, veszélyeztetve az ökoszisztémát és a felszín alatti ivóvízkészletek biztonságos igénybevételét. A prioritási tengely célja a szennyező fizet elv érvényesítése mellett az állami felelősségi körbe sorolt szennyezett területeken hatékony és szakszerű technológiák alkalmazásával a szennyezések monitoringja, mérséklése és megszüntetése, ezáltal a környezeti kockázatok minimalizálása. Az infrastrukturális beruházásokkal ellentétben a kármentesítési beruházások kevésbé egzakt műszaki feladatot jelentenek. Végrehajtásuk során számos, előre nem tervezhető problémával kell szembesülni, illetve nehézséget kell áthidalni. Az elvégzett beruházások bizonyítják, hogy nincs két egyforma kármentesítési feladat és nincs két egyforma megoldás. A jelentős volumenű nagy prioritású kármentesítési feladatok jogi, műszaki és pénzügyi szempontból rendkívül összetett problémát jelentenek és megoldásuk komoly nehézségek elé állítják, a kötelezetteket a hatóságokat és a beruházókat egyaránt. Mindezek mellett a beruházások időigénye jelentős és az üzemeltetési feladatok ellátása további fenntartási kötelezettséggel jár együtt. Tekintettel arra, hogy a kármentesítési feladatok részletes tényfeltárással történő megalapozása és maga a beruházás (beavatkozás) is jelentős időigényű. Ezt a helyzetet felismerve döntött úgy az NFM, hogy a felelősségi körébe tartozó vagy várhatóan oda sorolódó nagy volumenű, uniós forrás igénybe vételével tervezett kármentesítési beruházásokat a lehetőségekhez mérten időben előkészíti ezzel biztosítva a beruházások zavartalan végrehajtását. Az előkészítések végrehajtásának eredményeként már minden információ rendelkezésre fog állni ahhoz, hogy az időközben várhatóan megjelenő pályázati felhívásokhoz igazítva, kellő mértékben megalapozzák a időszak kármentesítési beruházási munkáit. A uniós költségvetési időszak mind a KEHOP, mind a TOP és bizonyos szempontból a VEKOP is tartalmaz kármentesítési feladat végrehajtásának finanszírozására szolgáló intézkedéseket. 150

151 A KEHOP keretében közvetlenül a klasszikus kármentesítési célok megvalósítása, a környezeti elemek szennyezésének megszüntetése a cél, míg a TOP és VEKOP vonatkozásában a kármentesítési feladatok a rehabilitáció részeként a további alternatív területhasznosítás biztosításának elemeként jelentkeznek. Törekedni kell arra, hogy a Társasági Alprogramba tartozó vagy oda sorolódó feladatok az adott Operatív Program célkitűzéseihez igazodva a lehetőségekhez mérten képes legyen kiaknázni az uniós források adta lehetőségeket a hazai költségvetési megtakarítás szándékával Az Operatív Programok tervezése és a jövőben megjelenő pályázati kiírások során javasolt figyelembe venni a szakterület specialitásait különös tekintettel a kedvezményezettek típusaira, a finanszírozási intenzitásra és a támogatható tevékenységek körére. 151

152 8 Irányok, alternatívák, beavatkozási területek 8.1 A megfogalmazott jövőkép megvalósítási alternatíváinak megfogalmazása A kármentesítés szakterület jövőképének bemutatása során a megoldandó problémák számossága mellett hangsúlyt kapott a témakör egyéb országos stratégiákban, átfogó tervekben meglévő szerepe a hazai elvárásoknak és nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés szükségessége valamint a szakterületre fordítható források biztosításának alternatívái. A szakterület és azon belül a Társasági Alprogram eredményességének mutatója a számbavételt, az információk összegyűjtését követően a megszüntetett problémák, a végrehajtott beavatkozások száma. A jogi akadályok és az elmúlt évek forráshiánya miatt azonban számos nagy volumenű feladat áll egy helyben már lassan 20 éve és feltárás hiányában gyakran még a szükséges további feladatok sem határozhatóak meg. Figyelembe véve az ország teljesítőképességét kiegyensúlyozott, hosszú távú programköltségvetés szükséges meghatározott feladatokkal, melyen belül a szakmai alapokra helyezett nagy prioritású feladatok végrehajtása mellett teret kell engedni az olyan komplex témáknak is, mint a régi felhagyott ipari területek barnamezős rehabilitációja, ahol kármentesítést igénylő részfeladatok végrehajtására kerülhet sor. A kármentesítési feladatok végrehajtása ezen belül a Társasági Alprogram legnagyobb problémáját a forráshiány jelenti, ezért mindent meg kell tenni a kármentesítésre fordítható hazai és nemzetközi források kiaknázása céljából. A kármentesítésre fordítható hazai források kapcsán az egyéni érdekek érvényesülése, míg az EU-s források felhasználása során a hazai jogi és gazdaságtörténeti viszonyok figyelembevételének hiánya akadályozta a végső, eredményes és költséghatékony megoldások kibontakozását. Az ország teljesítő képességének függvényében hazai forrásból a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges projektek megvalósítása, valamint a jelentős költségvonzatú projektek előkészítése (részletes tényfeltárás és megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása) szükséges, melyhez figyelembe véve a kármentesítési feladatok több éven átívelő megvalósítását, gördülő költségvetési terv kidolgozása javasolt. A legjelentősebb költségvonzattal járó feladatok vonatkozásában a 2014-től esedékes új EU-s költségvetés forrásainak felhasználása célszerű, melyhez az előkészítés elengedhetetlenül szükséges. Mindezzel párhuzamosan a témakör megfelelő szakmai képviselete biztosítaná azt, hogy megértessük és elfogadtassuk a tagállamokkal, Magyarország gazdaságtörténeti hátteréből adódóan, valamint hidrogeológiai adottságainak függvényében elengedhetetlenül fontos a szakterület támogatása, ezen belül a legmeghatározóbb kármentesítési feladatok megoldása. 152

153 Projekt generálás eredményeként konkrét projektjavaslatokat tartalmazó, szakmai prioritásokon alapuló, a tényleges beavatkozás szükségességét és módját meghatározó feladatok megfelelő előkészítése szükséges, mely a jövőkép fő alappilléreit alkotják. A konkrét projektjavaslatokhoz rendelt hazai és uniós források biztosításának eredményeként, a projektek megvalósulása bizonyíthatja a szakterület és a Társasági Alprogram létjogosultságát és össztársadalmi, valamint nemzetgazdasági hasznosságát A megfogalmazott jövőkép megvalósítási alternatíváinak megfogalmazása A jövőkép megvalósítási alternatívái kizárólag a Társasági Alprogram stratégiai megalapozása nélküli, és a szakmai alapú projektgenerálást és a végrehajtáshoz szükséges források biztosítása mellett megvalósuló Társasági Alprogram szcenáriók összevetéseként értelmezhető. További alternatíva akkor definiálható, ha részeredményeket, azaz csökkentett számú beruházást illetve kevesebb forrás realizálása mellett elvégzett kevesebb feladatot is alternatívaként értelmezünk. A Társasági Alprogram működése akkor tekinthető megfelelőnek, ha folyamatos projektgenerálás és gördülő hazai költségvetés, valamint lehetőség szerint uniós források biztosítása mellett, szakmai prioritások alapján tudunk feladatokat végrehajtani. Azonos időpontban végrehajtott feladatok száma nem tekinthető alternatívának, a közép és hosszútávon pontosan definiált problémák ütemezett megoldása a cél. Az első változat abból a feltevésből indul ki, hogy a Társasági Alprogram stratégiai előkészítése nem valósul meg. Ez immateriális és tárgyi eszközökben azt jelenti, hogy a projekt során megvalósítani kívánt elemek nem jönnek létre. A részleges megvalósítás ebben az esetben nem felel meg a jövőkép célkitűzéseinek, mivel a stratégia leírásában, a későbbiekben is jól látható, hogy egy egybefüggő komplex rendszer kiépítése a cél, melyből ha nincs meg egy elem, a rendszer működése felborul és hiányossá válik. A részleges megvalósítás tipikus esete az, ha az előkészített projektek vonatkozásában nem fog rendelkezésre állni elegendő hazai és/vagy uniós forrás, vagy valamilyen jogszabályi akadály gördül a beavatkozások végrehajtása elé. A második változat esetében abból indulunk ki, hogy a Társasági Alprogram stratégiai előkészítése keretében megtörténik a szakmai alapokon nyugvó projektgenerálás, mely közép és hosszútávon is konkrét feladatot szolgáltat az Alprogram számára. A továbbiakban a szükséges hazai és uniós források biztosításával beavatkozások sora valósulhat meg a programozási időszakban. A jövőkép megvalósítási alternatíváinak elemzése során összességében két forgatókönyv valószínűsíthető. A tapasztalatok alapján 0 alternatíván és Normál-projekt alternatíván keresztül kerül sor a változatok bemutatására az alábbiakban: 0 alternatíva: A Társasági Alprogram stratégiai előkészítése nem valósul meg, nem kerül sor a projektgenerálásra és konkrét projektek előkészítésére. A Társasági Alprogram projektjavaslat nélkül marad így nem lesz lehetőség sem hazai sem uniós források racionális felhasználására. 153

154 Műszaki szempontok A Társasági Alprogram szakpolitikai stratégiájának hiányában nem kerül sor a legnagyobb kockázatot jelentő szennyezett területek meghatározására, valamint a konkrét projektjavaslatok uniós pályázatra való előkészítésére. A kármentesítés beavatkozási szakaszának hiánya miatt a szennyezettség horizontális kiterjedése, az elszennyezett felszín alatti környezeti elemek mennyisége az eltelt idő során jelentős mértékben megváltozhat. Az idő múlásával a felszín alatti vizekbe került szennyezőanyagok főleg annak áramlási irányában horizontálisan terülnek még nagyobb területet, nagyobb térfogatú környezeti elemet elszennyezve. A beszivárgási zóna, illetve a szennyeződött felszín alatti vizek vertikális irányban egyaránt potenciális veszélyt jelentenek a sérülékeny felszín alatti vizek és azzal interakcióban lévő földtani közeg minősége szempontjából. A késlekedés eredményeként a szennyezőanyagok a mélyebben fekvő második, vagy akár a harmadik víztartó réteget is elszennyezhetik, alapvetően módosítva és megdrágítva a mentesítési technológiát. A 0 alternatíva esetében a kiemelt kármentesítési feladatok beruházása nem indulhat meg a uniós finanszírozású időszakban, így a beruházások megkezdése további jelentős késedelmet szenved. Gazdasági-pénzügyi szempontok A szakpolitikai stratégia hiányában nem kerül sor az unió felé, a projektek létjogosultságát bizonyító meggyőző szakanyagok kidolgozására. Az uniós források utáni, felhasználása a témakör tekintetében nem lesz biztosítható, így a kármentesítési beruházások valamennyi érintett szereplője elesik a nemzetközi támogatások megszerzésének lehetőségétől. Ennek eredményeként a forráshiánnyal küzdő állami szereplőknek és települési önkormányzatnak saját költségvetéséből kell átcsoportosítást végrehajtani a projekt előkészítés és a beruházások finanszírozására, mely más alaptevékenységi körbe tarozó feladatainak ellátását veszélyeztetheti. Stratégia hiányában az előkészítés késlekedése újabb tényfeltárás finanszírozását generálja, valamint nagy valószínűséggel a transzmissziós folyamatok eredményeként képződő nagyobb humánökológiai kockázatokat hordozó szennyező anyagok eltávolítása költségesebb, hosszabb idejű beavatkozást tesznek szükségessé. Ezzel párhuzamosan tovább nő a humánökológiai kockázat mértéke, növekszik az állam egészségügyi kiadása. Stratégiailag alátámasztott kármentesítések hiányában az elszennyezett területek hasznosítása ellehetetlenül, a kármentesítés végrehajtása nélkül a területek alternatív hasznosításának esélye csökken, a barnamezős beruházások helyett a területi igények súlypontja a zöldmezős beruházások irányába tevődik át. A beruházások elmaradása egyaránt kedvezőtlenül érinti a települési önkormányzat és az állam költségvetését, jövőbeni kiadásának mértékét. 154

155 Szervezeti szempontok A szakpolitikai stratégia hiányában nem tud kialakulni az a szakmailag kiforrott, jól összeszokott egységes szakember háttér, amely a feladatok koordinációjában való aktív részvétellel megalapozhatná a nemzetközi forrásból történő kármentesítési projektek kidolgozásának majd végrehajtásának hosszú távú sikerét. Az ország elesik az ilyen típusú projektek végrehajtásában érintett hazai és nemzetközi szereplőkkel való kapcsolatfelvétel, valamint a szellemi tőke gyarapításának lehetőségétől is. Társadalmi szempontok A szakpolitikai stratégia hiányában az ország azt a kockázatot vállalja magára, hogy számos területen a hátrahagyott, tartós környezeti károk megoldatlanok maradnak, a fenntartható fejlődés alapelemei nem teljesülnek és az egészséges élet feltételei nem lesznek biztosítva a jövő generáció számára. A szakpolitikai stratégia hiányában nem a legnagyobb környezeti kockázatot képviselő projektek generálódnak az EU-s források felhasználására, így nem teremtődik meg az állampolgárok esélyegyenlősége, az egészséges környezethez való joga nem érvényesül kellően. Az elmúlt évek hazai és nemzetközi környezeti katasztrófáit követő káresemények és azok hatásai, a média homlokterébe kerülve egyre jobban felkeltik a lakosság figyelmét a társadalmi felelősség és érdekérvényesítő képesség kérdéskörében. A kárelhárítás, majd az azt követő kármentesítési problémák kezelése állandó társadalmi érdeklődés mellett komolyan befolyásolja a lakossági elégedettség mértékét. Katasztrófa helyzetet ugyanakkor nemcsak működő, hanem műszaki védelem nélkül, ellenőrizetlenül hátrahagyott objektumok, ipari hulladéklerakók, feltáratlan szennyezőforrások és szennyezett területek is okozhatnak. A környezetvédelmi beruházások elmaradása, a megelőzés hiánya havária-helyzetet is előidézhet, jelentősen rontva a kormány és a felelős szervezetek cselekvő képességének társadalmi megítélését. Környezeti szempontok Az ivóvízbázisok és a humán receptorok veszélyeztetése mellett hazánk környezeti terhelését jelentős mértékben befolyásolják a nem megfelelő műszaki védelemmel ellátott veszélyes és ipari hulladék depóniák, halnák, zagyterek és rehabilitálandó barnamezős területek. Ezen objektumok káros hatásai már jelenleg is mérhetőek, illetve potenciálisan havária eseményt idézhetnek elő, ezért jelentős humánökológiai kockázatot hordoznak. A szakpolitikai stratégia hiányában nem kerül sor szakmailag megalapozott projektlista rögzítésére és indokoltságának kidolgozására, így nem lehet megakadályozni azt, hogy műszaki beavatkozások megvalósításával az ország számos területének tartós földtani közeg és felszín alatti vízszennyezését megszüntessük, a környezet állapotát minőségileg javítsuk, illetve megelőzzük a további állapotromlást. 155

156 Kockázatok és feltételezések Az állami költségvetésből a környezetvédelemre fordítható források évről-évre történő folyamatos csökkenésével párhuzamosan megnő annak a kockázata, hogy nemzetközi támogatások nélkül, a jelentős beruházási költséget igénylő kármentesítési projektek megoldására belátható időn belül nem kerül sor. Hosszútávon mindez költségesebb állami beruházást vetít elő. A környezeti elemek állapotának romlása és a társadalomi elégedettség csökkenése mellett, megnő annak a kockázata, hogy az állam nem tudja uniós kötelezettségeit teljesíteni, így várhatóan elmarasztalásban lesz része. Normál-projekt alternatíva: A Társasági Alprogram stratégiai előkészítése megvalósul melynek eredményeként középtávra előkészített és hosszútávra potenciális beruházási tartalékként projektjavaslatok kerülnek definiálásra, melyek alkalmasak, hazai és uniós források racionális felhasználására. Normál-projekt alternatíva elemei Az előkészítő munka során a közötti időszakban: A vízbázisokat közvetlenül érintő és/vagy veszélyeztető kármentesítési feladatok, a magas humánökológiai kockázatot jelentő, környezetvédelmi szempontú feladatok, a hátrahagyott ipari hulladék-depóniák rekultivációja és a barnamezős területek rehabilitációjának részeként végrehajtott, a továbbhasznosítást megalapozó kármentesítési beavatkozások szakmai priorizálásával kerülne sor a konkrét projektek definiálására, a szakmai alapon kijelölt szennyezett területek jogi és szakmai vizsgálatával tisztázható a projektek megfelelősége és műszaki kerete, a kimunkált stratégia eredményei alapján az igazoltan állami felelősségi körbe tartozó területekre vonatkozóan a kármentesítéseket indokoló elemzések és a konkrét projektlista összeállítására kerül sor mely potenciális beruházási tartalékot biztosítana. A potenciális beruházási javaslatokhoz lehetőség szerint uniós vagy hazai források biztosítása szükséges. Műszaki szempontok A stratégiai jelentőségű felszín alatti vízkészletek, természeti értékek és a humán receptorok állapotának megőrzése Magyarország szempontjából meghatározó feladat, ennek megfelelően a vízbázisokat közvetlenül érintő és/vagy veszélyeztető valamint a magas humánökológiai kockázatot jelentő, környezetvédelmi szempontú feladatok kapnak nagyobb prioritást. A barnamezős területek rehabilitációjának részeként végrehajtott, a továbbhasznosítást megalapozó kármentesítési beavatkozások elvégzése a hasonló gazdaságtörténeti adottságok miatt nemcsak hazánk, hanem a V4-ek valamennyi tagországát is érinti. 156

157 Gazdasági-pénzügyi szempontok A Társasági Alprogram stratégiájának elkészítése keretében felülvizsgált és kiválasztott projektkörbe sorolható szennyezett területek beavatkozási munkáinak pontosítása, nemzetközi támogatási források felhasználására alkalmas pályázatok kimunkálását eredményezi és olyan feladatot jelent, amely finanszírozásához jelentős forrásra van szükség. A barnamezős rehabilitációk elvégzése és ez által a területhasználat módosításának lehetősége közvetve további szociális és/vagy termelő beruházások megjelenését vonhatja maga után új munkahelyeket létrehozva. Szervezeti szempontok A Társasági Alprogram előkészítése majd a feladatok koordinálása jól összeszokott szakértői gárdát követel meg, a kapcsolódó dokumentációk kidolgozása valamennyi esetben specialisták tudásának hasznosítását teszik szükségessé. A stratégia kidolgozása egy sikeres csapat felállítását teszi lehetővé, megalapozva a kármentesítési projekt pályázatok kidolgozásának sikerét. Társadalmi szempontok A stratégiai kármentesítési feladatok összeállításával majd végrehajtásával eleget teszünk a hazai és uniós elvárásoknak, és egyben igazoljuk az OKKP létjogosultságát. A projektek végrehajtása beilleszthető a Nemzeti Környezetvédelmi Program, az EU Víz Keretirányelv, Magyarország elfogadott Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve valamint az EU Duna Régió Stratégia célkitűzéseinek teljesítésébe, ugyanakkor a fenntartható fejlődés által kitűzött célokat is szolgálja, a nemzetgazdasági eredmények mellett. Az elmúlt évek környezetvédelmi eseményeinek eredményeként a környezetének minőségére egyre inkább érzékeny lakosság minden körülmény között elvárja a környezeti kockázatok csökkentését, mely a vízbázisok védelmével, a lakott és a barnamezős területek kármentesítési problémáinak rendezésével és a potenciális problémák vonatkozásában a megelőzéssel, részben biztosítható. A szakpolitikai stratégia összeállításával megalapozásra kerül a konkrét beavatkozások előkészítése, megtervezése majd végrehajtása, így azokon a területeken végzünk a környezetminőség állapotán javító tevékenységet, amely területek az antropogén hatásokkal szemben a legkevésbé ellenállók, a földtani közegbe, felszín alatti vízbe kerülő szennyezőanyagok tovaterjedésének megakadályozására a legkevésbé képesek. A természetes lebontási, hígulási és akkumulációs folyamatok ezeken a területeken nem tudnak megfelelően érvényesülni, a környezetbe kikerült veszélyes anyagok az ökoszisztémát és az ember egészségét egyaránt veszélyeztethetik. 157

158 A szakpolitikai stratégia megvalósulásának hatásai A kármentesítési feladatok a környezetvédelem egy speciális szegmensét jelentik, végrehajtásuk számos kockázattal terhelt. A szaktárca és a hatóságok részben az OKKP tevékenységének eredményeként ma már rendelkeznek azokkal az alapinformációkkal, melyek a humánökológiai kockázat mértéke és a kármentesítés szempontjából legfontosabb területek beazonosítását szolgálják. A szakmai alapon kiválasztott objektumkör, a tisztázott műszaki, közgazdasági és jogi háttér az uniós célnak megfelelő projekteket és biztonságosabb beruházási környezetet teremt a jelentős időigényű beavatkozások végrehajtásához A Társasági Alprogram stratégiai tervezéséhez és az azzal összefüggő jövőkép kialakításához kapcsolódó kockázatok bemutatása, azok kezelése A kockázatok azonosítása és kezelése az alábbi bontásban kerül részletezésre: Műszaki kockázatok A pályázati szempontból releváns projekt javaslatok kialakításával összefüggésben a potenciális projekt-területekre való bejutás és a részletes tényfeltárások végrehajtásának akadályoztatása: Hatás mértéke: közepes Bekövetkezés valószínűsége: kicsi Kockázat kezelési stratégia: Előzetes konzultáció mellett hatósági támogatással megoldható a szennyezett területre való bejutás és a terepi munka A KEHOP által preferált in-situ beavatkozási megoldások hazai viszonyok között nem minden esetben vezetnek eredményre vagy az eredményesség időben elhúzódó folyamat. Hatás mértéke: nagy Bekövetkezés valószínűsége: közepes Kockázat kezelési stratégia: Megoldásként szóba jöhet a vegyes finanszírozás, azaz a műtárgyak telepítésének uniós, míg működtetésének hazai költségvetési forrásból történő végrehajtása mellyel 7-8 éves kifutási idejű beruházások is nagy biztonsággal végrehajthatóak. Társadalmi kockázatok A társadalmi illetve tárca egyeztetés során ellenérdekeltség alakul ki az országos szintű stratégiai dokumentumban rögzítettek és egyéb, lokális, regionális érdekcsoportok között: Hatás mértéke: közepes Bekövetkezés valószínűsége: közepes Kockázat kezelési stratégia: Jól kidolgozott tájékoztatás és egyeztetés végrehajtásával, magas szakmai felkészültséggel végrehajtott fórum rendezésével megelőzhető. 158

159 Pénzügyi gazdasági kockázatok Az előkészített projektek vonatkozásában nem áll rendelkezésre elegendő hazai és/vagy uniós forrás a beruházásokra: Hatás mértéke: jelentős Bekövetkezés valószínűsége: jelentős Kockázat kezelési stratégia: Hazai források tekintetében gördülő költségvetés kialakításával, míg uniós források tekintetében szakmailag megalapozott operatív program és pályázati felhívás kidolgozásával megelőzhető. A be nem fejezett uniós beruházások vonatkozásában visszafizetési kötelezettség terheli az országot Hatás mértéke: jelentős Bekövetkezés valószínűsége: közepes Kockázat kezelési stratégia: Minden olyan esetben, ahol a választott beavatkozási technológia és az indikátorok biztosítása időben elhúzódik, megoldásként szóba jöhet a vegyes finanszírozás, azaz a műtárgyak telepítése uniós, míg működtetése hazai költségvetési forrásból történik. Jogi kockázatok A projektek előkészítése során nem lesznek biztosítva a történeti kutatáshoz szükséges dokumentumok, mert az információ birtokosa vagy a hatóság nem működik együtt a kedvezményezettel: Hatás mértéke: jelentős Bekövetkezés valószínűsége: közepes Kockázat kezelési stratégia: Nemzetgazdasági érdekekre hivatkozva felhatalmazás fogja biztosítani a forrásanyagokhoz és az adatbázisokhoz történő hozzáférést a kedvezményezett számára. A szennyezett terület tulajdonosa(i) /vagy a kötelezettek nem együttműködőek a stratégiai dokumentáció megalapozásában: Hatás mértéke: jelentős Bekövetkezés valószínűsége: közepes Kockázat kezelési stratégia: A Ktv. értelmében az érintett területek tulajdonosai köteles tűrni a környezeti kármentesítést. A szennyezőforrás(ok) tulajdonosa(i) pedig megfelelő szintű tájékoztatással és felvilágosító munkával meggyőzhető(ek) a projekt megvalósulásával számukra realizálódó hasznokról, és a beavatkozással megtakarított kármentesítési kiadások előnyeiről. A potenciális szennyezett terület tulajdonosa(i) működő gazdasági és felszámolás alatt álló gazdasági társaságok nem együttműködőek a szennyező fizet elv felülvizsgálatában: Hatás mértéke: jelentős Bekövetkezés valószínűsége: nagy Kockázat kezelési stratégia: Konzultáció keretében próbáljuk a fogadókészséget javítani a folyamatban való részvétel pozitív hozadékának hangsúlyozásával 159

160 A részletes tényfeltárás eredményeként nagyon kevés uniós finanszírozásra is alkalmas projektjavaslat definiálható. Hatás mértéke: jelentős Bekövetkezés valószínűsége: nagy Kockázat kezelési stratégia: Az uniós peremfeltételeknek nem megfelelő projektek megoldására nagy valószínűséggel a hazai költségvetés fog tudni hosszútávon forrást biztosítani. Intézményi kockázatok Nem megfelelő a Társasági Alprogram végrehajtás, hiányos az információ áramlás a felelős tárca, a közreműködő szervezet és az Alprogram végrehajtásának felelőse között. Hatás mértéke: jelentős Bekövetkezés valószínűsége: közepes Kockázat kezelési stratégia: Folyamatos konzultáció és a középtávú tervezésbe történő aktív részvétellel megelőzhető. 160

161 9 Stratégiai céltérkép (célfa) meghatározása 9.1 A kiválasztott megvalósítási változatokhoz illeszkedő célhierarchia meghatározása, amely a megfogalmazott jövőkép elérését akadályozó problémák megoldását biztosítja A témakör előmozdítása kapcsán, az azzal összefüggő problémák elemzése során végig kell gondolni az ok-okozati összefüggéseket, s mindezt hierarchikus rendszerbe kell elhelyezni. Amennyiben a felmerült problémák nincsenek egymással ok-okozati kapcsolatban, egymás mellett ábrázolhatók és a fa felállítása során egy adott ponton várhatóan összeérnek. Az okokozati elemzés, a problémafa felépítése után meg kell alkotni annak tükörképét, a célfát, mely a negatívumokat eredményekké fordítva ábrázolja a problémák megoldását. A célkitűzések egymásra épülése eszköz-eredmény összefüggést eredményez. A célok megfogalmazása ebben az esetben egy kívánatos, jövőbeli állapot meghatározását jelenti, még az elvégzendő konkrét tevékenységek meghatározása nélkül. A célfa felállítására fenti algoritmust követve került sor. A kármentesítés szakterület SWOT elemzése alapján, a témakört átfogóan elemezve négy tématerületre alapozva történt meg a problémafa kidolgozása: 1. Az első tématerület a kármentesítési feladatok végrehajtásához kapcsolódó állami szerepvállaláshoz, a végrehajtást támogató és koordináló szervezetrendszerhez kapcsolódik: Ezzel összefüggésben hangsúlyozva lett az OKKP szervezet rendszerének igen komoly degradációja a meghatározó és kezdeményező állami szerepvállalás hiánya, a beruházások lebonyolításának állami tulajdonú társaság bevonásával történő végrehajtásának igénye. 2. A második tématerület a finanszírozás biztonság megteremtése Finanszírozási szempontból nehézséget okoz a szakterületre szánt megosztott és kiegyensúlyozatlan hazai költségvetés és egyben a több éven átívelő gördülő költségvetés hiánya. Gyengeségként értékelhető az NFM-MNV érdekérvényesítő potenciálja az uniós források megszerzése vonatkozásában, a kedvezményezetti státusz biztosításának hiánya. 3. Harmadik tématerület a projektgenerálás, szakmai megalapozás Gyengeségként meghatározó a prioritásokat sokszor nélkülöző (jogi okokból szennyező fizet elv ) projektgenerálás és az uniós források felhasználása terén a tényfeltárással előkészített projektek hiánya. A szakterület vonatkozásában nyitni kell a barnamezős rehabilitációkkal együtt járó kármentesítési feladatok végrehajtása irányában is. 4. A negyedik tématerület a szakterület hazai és uniós érdekérvényesítésének biztosítása Hazai vonatkozásban a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervre alapozva erősíteni kell a kármentesítési beruházások végrehajtásának szükségességét, ezzel párhuzamosan az unió felé kármentesítés tárgyú prioritási tengely definiálása szükséges a Társasági Alprogramba sorolódó problémák megoldásának lehetőségével. A problémafa négy tématerületének ismeretében az alábbiakban mutatjuk be a kármentesítés szakterület, különös tekintettel az NFM-OKKP Társasági Alprogram működésének célfa elemzését. (5. ábra) 161

162 5. ábra 162

163 A Társasági Alprogramba sorolódó kármentesítési feladatok hatékonyabb végrehajtása érdekében szükség van az alábbi területek fejlesztésére: Megalapozottabb NFM-MNV Társasági Alprogram végrehajtás Finanszírozás biztonság megteremtése Megnövelt érdekérvényesítő potenciál Szakmai és nemzetgazdasági prioritásokon alapuló projektgenerálás Megalapozottabb NFM-MNV Társasági Alprogram végrehajtás Kezdeményezőbb állami szerepvállalás Az OKKP működésének elmúlt húsz éve alatt bebizonyosodott, hogy számos nagy volumenű jelentős prioritású kármentesítési feladat, alapvetően jogi és/vagy gazdasági okokból konzerválódott. Ezen projektek végrehajtása az állam szerepvállalása nélkül nem valószínűsíthető. Az állami szerepvállalás egyrészt az állami felelősségi körbe tartozó szennyezett területeken a tényfeltárások végrehajtásával és a beavatkozások alapvetően szakmai prioritások mentén történő végrehajtásával javítható. Mindezek mellett számos szennyezett terület kármentesítése azért húzódik, mert a szennyezés okozója felszámolás alatt áll, vagyona nem elegendő a károk felszámolására. Ezért olyan támogatási lehetőség kialakítása szükséges, amely révén már a felszámolási eljárás lezárulása előtt állami szerepvállalással és irányítással - lehetővé válik a kármentesítés, azon belül is a tényfeltárások megkezdése. Ezzel elkerülhető, hogy a jogi folyamatok elhúzódása miatt a kármentesítés késedelmet szenvedjen, s ezáltal növekedjen a szennyezett terület által okozott környezeti kockázat és egyben a beavatkozás költsége. Fentieknek megfelelően - a témakörben jártas szakértők bevonásával - sor került a felszámolás alatt álló, illetve jogutód nélkül megszűnő vállalkozások tulajdonát képező ingatlanokat érintő környezeti kármentesítések állami felelősségi körébe kerüléséhez kapcsolódó jogi stratégiai kérdések felülvizsgálatára. Az elkészített tanulmány bemutatja a jelenlegi jogszabályi szabályozást, bemutatja a jelenlegi szabályozási környezetben a felszámolási eljárás alatt álló tulajdonosok ingatlanjaival összefüggő, a szereplőket érintő kötelezettségeket, lehetőségeket és korlátokat, az érdekeltségi viszonyokat, a lényeges működési mechanizmusokat, illetőleg a szabályozás következtében kialakult anomáliákat, amelyek együttesen meghatározzák az állami beavatkozás és az EU források bevonásának lehetőségeit és következményeit. A tanulmány bemutatja a környezetvédelmi kármentesítéssel összefüggő állami helytállás legfontosabb eseteit és feltételeit, az EU forrásbevonás feltételrendszerét, a felszámolási eljárás környezetvédelmi szempontú specialitásait, a jelenleg hatályos hazai jogi szabályozás súlyos következményekkel járó hiányosságait és hibáit. A felszámolási eljárás menete és a szabályozási problémák metszetében meghatározásra kerültek a felszámolási eljárásban történő kármentesítéssel összefüggő kategorizálás legfontosabb logikai ismérvei és ezen ismérvek mentén vizsgáltuk a felszámolási eljárás kimeneteit a környezetvédelmi kármentesítés és a kapcsolódó állami szerepvállalás tekintetében, ennek keretében külön foglalkoztunk a KEOP finanszírozásba bevonni kívánt két projektet érintő felszámolási eljárás sajátosságaival. 163

164 Az EU források bevonását akadályozó, és az állami szerepvállalást korlátozó problémák beazonosítását követően a nehézségek elhárítását célzó elvi szintű szabályozási javaslat került megfogalmazásra a felszámolási eljárások kármentesítési feladatainak működőképes, és az EU finanszírozási alapelvekkel is konform finanszírozási rendszerére. Az EU forrásokból nem finanszírozható, de a felszámolás alá került tulajdonosok ingatlanjainak a jövőben a magyar költségvetés forrásainak felhasználásával történő kármentesítéshez kapcsolódóan a tanulmány javaslatot tesz az érdekeltségi anomáliákat megszüntető szabályozási korrekciókra, amely a jövőben a racionális állami szerepvállalás irányába hatnak. Az elkészített tanulmány legfontosabb megállapításait az alábbiakban foglaljuk össze: 1. A jelenleg hatályos csődjogi szabályozás lehetővé teszi, hogy a környezeti károk elhárításának várható költségeit meghatározó eljárások (környezetvédelmi kárfelmérés, környezeti kármentesítési terv elkészítése) finanszírozója a finanszírozás által privilegizált kielégítési rangsort kapjon. A korábbi uniós (KEOP) forrásból történő finanszírozás megkövetelte az egyszerűsített felszámolási eljárás elrendelését, amely azonban feltételezi a kármentesítés várható költségeinek legalább nagyságrendileg számszerűsíthető becslését, mely viszont éppen a KEOP forrás felhasználásával finanszírozott tényfeltárás alapján lehetne megvalósítani. Ezáltal amennyiben a kármentesítési költségek várható értéke nem ismert a KEOP forrás olyan előzetes feltételt szab, amely csak a KEOP forrás felhasználásával lesz képes teljesülni. Amennyiben a tényfeltárás és a kármentesítési terv nem készül el más állami finanszírozások felhasználásával, a kármentesítés várható költsége nagy valószínűséggel ismeretlen marad. E tekintetben az állam úgy tud kezdeményező szerepkört betölteni, ha finanszírozza azokat a költségeket mely a beavatkozás számszerűsítéséhez feltétlenül szükséges. 2. Megállapítható, hogy a jelenleg hatályos jogi szabályozásból következő kimenetekben sem az egyszerűsített felszámolás, sem az időben végtelen kimenetelű felszámolási eljárás, sem az anomáliákra épülő értékesítési vagy vagyonfelosztási eljárások eseteiben nincs olyan érdemi lehetőség, amely az EU finanszírozások bevonásával összefüggő akadályokba ne ütközne, és ezek egyike sem jelent olyan megoldást, ahol az államra háruló jövőbeli kármentesítési kötelezettséget finanszírozó közösségi erőforrások ne az anomáliákat kihasználó harmadik felek gazdagodását szolgálnák. A felszámolási eljárások fennmaradó két lehetséges kimenete esetén viszont ahol a kármentesítés finanszírozhatósága, és/vagy az ingatlan forgalmi értéke és a kármentesítési költség közötti reláció szerencsés iránya fennáll nincs szükség az állami és EU források igénybevételére. 3. A tanulmányban kidolgozásra került egy átlátható struktúrán alapuló racionális mechanizmus, amely megfelelő kommunikáció és dokumentáltság esetén megfelel az EU kritériumoknak, és biztosítja a felmerülő anomáliák kiküszöbölését. 164

165 A mechanizmus elemei az alábbiak: NFM-OKKP-Társasági Alprogram stratégiai tervezése I. Az állapotvizsgálat finanszírozása Abban az esetben, amikor a felszámoló szembesül, azzal, hogy nincs elegendő likvid forrása a környezetvédelmi károk mentesítésének költségét megalapozó állapotvizsgálat elvégzésére, amelynek következményeként a kármentesítés várható költsége ismeretlen marad és az időben végtelen felszámolási eljárás esetében illetve a vagyonfelosztási anomáliák esetében az állapotvizsgálat elvégzésének lehetőségét megteremtő finanszírozás biztosítása minden esetben üdvözlendő. A felszámolót abban az esetben, ha az állapotvizsgálat elvégzésére nincs pénzügyi fedezete, kötelezni kell arra, hogy az állam erre a feladatra kijelölt szervéhez jelentést és finanszírozási kérelmet nyújtson be, amelyben tájékoztatást ad: a felszámolási vagyonról (és a felszámolási vagyon kármentesítésre fordítható részéről), a már felmerült és várhatóan felmerülő felszámolási költségekről (mivel ezek a környezetvédelmi kiadásokat finanszírozó forrásokkal azonos ranghelyen kerülnek majd kielégítésre), a környezetvédelmi feladatokhoz igénybe vett állami és EU forrásokról, a szennyezés jellegéről, az érintett területekről, az állapotvizsgálat és kármentesítés elvégzéséhez kapcsolódó költségek durva becslés alapján várható értékéről, a korábbi, vagy folyamatban lévő kármentesítési munkálatokról, a kármentesítés elmaradásának/elhúzódásának társadalmi és gazdasági következményeiről, az állami felelősség felmerüléséről a szennyezés kialakulásában, a szennyező(k) személyéről és korábbi ismert környezetvédelmi kötelezettségátvállalások és átszállások kötelezettjeiről, valamint a vezető tisztségviselők és tagok vélhető felelősségéről és mindezen személyekkel szembeni követelés érvényesítésének lehetőségéről, az állami felelősségi időszakot követően az ingatlanon végzett tevékenységből, vagy a szomszédos ingatlanokon végzett tevékenységből származó mozgó szennyezésből eredő felülszennyezés lehetőségéről. Az állam erre a feladatra kijelölt szerve a jelentés alapján: megállapítja, hogy felmerül-e és milyen valószínűséggel merül fel az állam helytállási kötelezettsége a környezetvédelmi kármentesítéssel összefüggésben, dönt az osztott felelősségek mértékét megállapító perek megindítása kérdésében, és dönt a környezetvédelmi kármentesítés előkészítésének közösségi finanszírozásáról. Új jogszabályi rendelkezés alapján az államilag finanszírozott előkészítési munkákkal a felszámoló az erre kijelölt állami szervezetet köteles megbízni. 165

166 A fenti mechanizmus működése során összességében már nem állhat elő olyan helyzet, hogy az állam helytállási kötelezettségébe tartozó kármentesítési költségek nagyságrendje ismeretlen marad, ezáltal a kiemelt környezeti kármentesítési projektek esetében nem fordulhat elő, hogy az időben végtelen felszámolási eljárásba megy át a környezeti kármentesítés hosszú távú ellehetetlenítését okozva. A környezetvédelmi költségek ilyen módon történő állami finanszírozása a jelenlegi szabályozási struktúrában is biztosítja egyrészt, hogy az ingatlan értékesítése során a finanszírozott összeg visszafizetésre kerülhet (az ingatlannal kapcsolatos felszámolási költségek megtérítése megelőzi az ingatlanon jelzálogjoggal rendelkező hitelező kielégítését is), másrészt egy esetleges vagyonfelosztás során az állam az így nyújtott finanszírozásnak és többi hitelezői igényhez és az ingatlan értékéhez viszonyított arányában az ingatlan tulajdonosává váljon. II. A környezetvédelmi kármentesítés finanszírozásának biztosítása Az előkészítési munkát célszerű addig finanszírozni, amíg a környezetvédelmi felügyelőség által jóváhagyott kármentesítési terv és a hozzá tartozó részletes költségtervvel elő nem áll. Az állami finanszírozásból, vagy egyébként a felszámolás alatt álló társaság egyéb forrásaiból a kármentesítés pontos várható költsége mindenképpen ismertté válik, és ez megalapozza a felszámoló nyilatkozatát abban a kérdésben, hogy a felszámolási vagyon fedezi-e a kármentesítési költségeket (egyszerűsített eljárás esete), meghatározza, hogy az értékesítés során a szennyezett ingatlan vevőjének pontosan milyen kötelezettséget kell átvállalnia, és milyen költségek fedezetére kell pénzügyi biztosítékot nyújtani, meghatározza, hogy a vagyonfelosztás során az ingatlan forgalmi értékének figyelembevételekor milyen környezeti kármentesítési költségekkel kell nettósítani, és ezekre milyen összegű biztosítékot kell (egy ma még nem létező szabály alapján) biztosítani, milyen összegű pénzügyi forrással kell a felszámolónak rendelkeznie ahhoz, hogy a kármentesítést a felszámolási eljárás során tudja megvalósítani (vagy a megvalósítására vállalkozót megbízni). Amennyiben a felszámoló azzal szembesül, hogy nem áll rendelkezésére megfelelő pénzügyi fedezet a kármentesítési költségek megvalósítására, a mechanizmus néhány értelemszerű eltérés figyelembevétel szinte mindenben azonos a I.) pontban leírt eljárással. A két eljárás követheti egymást, azonban a jelen II.) pont szerinti eljárás nem feltételezi előzményként az I.) pontban leírt eljárást. Abban az esetben, ha a felszámoló nem tudja a kármentesítési költségek pénzügyi fedezetét biztosítani, kötelezni kell arra, hogy az állam erre a feladatra kijelölt szervéhez jelentést és finanszírozási kérelmet nyújtson be, amelyben bemutatja az I. pontban ismertetett információkat különös tekintettel a korábbi, vagy folyamatban lévő kármentesítési munkálatokat. 166

167 Az állam erre a feladatra kijelölt szerve a jelentés alapján: megállapítja, hogy felmerül-e és milyen valószínűséggel merül fel az állam helytállási kötelezettsége a környezetvédelmi kármentesítéssel összefüggésben, dönt az osztott felelősségek mértékét megállapító perek megindítása kérdésében, és dönt a környezetvédelmi kármentesítés közösségi finanszírozásáról. Az új jogszabályi rendelkezés alapján az államilag finanszírozott kármentesítési munkák megszervezésével és szakmai irányításával a felszámoló az erre a feladatra kijelölt állami szervezetet köteles megbízni. A fenti mechanizmus során már nem állhat elő olyan helyzet, hogy az állam helytállási kötelezettségébe tartozó kiemelt jelentőségű környezetvédelmi kármentesítési feladatok késedelme vagy elmaradása miatt az állami kötelezettségek jelentősen megnövekedjenek. Amennyiben a folyamatban lévő kármentesítési eljárás leállásából, vagy a kármentesítés késedelméből nem keletkeznek többlet közösségi terhek, a kármentesítés finanszírozásáról szóló állami döntést érdemes attól függővé tenni, hogy a felszámoló tudja-e értékesíteni a környezeti kárral terhelt ingatlant oly módon, hogy a vevő megfelelő (az állami helytállási kötelezettséget bizonyosan megszüntető) biztosítékot nyújt a kármentesítés megvalósítására. Az értékesítés esélyére az állami döntéshozó a jelentésben szereplő ingatlan forgalmi érték és kármentesítési költség relációjából már a kérelem benyújtásakor is jó eséllyel tud következtetni. A kármentesítési költségek finanszírozásáról döntő, a feladatra kijelölt állami szervezetnek a döntés meghozatala során mérlegelnie kell, hogy az értékesítés sikertelensége esetében a finanszírozás biztosításának elmaradása a kármentesítés elmaradásából vagy késedelméből eredő károkon túlmenően az állami finanszírozáshoz kapcsolódó hitelezői jogosultsága megszerzésének elmaradásával azt fogja eredményezni, hogy a vagyonfelosztás jogosultjai az állam terhére gazdagodhatnak az állami helytállási kötelezettség teljesítésekor, ha a vagyonfelosztás nem az ingatlan tehermentes forgalmi értékének idődiszkonttal módosított elszámolási értéken történik (ma minden esetben ettől különböző értéken történik). Utóbbi elszámolási érték alkalmazása esetében a vagyonfelosztás jogosultjai egymáshoz viszonyítva nem tesznek szert előnyökre és nem szenvednek hátrányt, azonban a felszámolás alatt álló szervezet tulajdonosai fognak aránytalanul gazdagodni abban az esetben, ha az eljárás hitelezőinek összes követelése kevesebb, mint az idődiszkonttal korrigált tehermentes forgalmi érték. A hivatkozott elszámolási érték alkalmazása esetén a hitelezők nem a követelésük felszámolási eljárásba bejelentett értékéhez képest jutnak a környezeti károkért helytálló állam terhére indokolatlan többletelőnyhöz, hanem ahhoz az értékhez viszonyítva, amely a felszámolási eljárásban történő állami finanszírozás esetén a vagyonfelosztás során megilletné őket. 167

168 Amennyiben az anomáliától mentes értékesítés nem megvalósítható, a vagyonfelosztási szabályokra tekintettel a helytállási kötelezett államot a környezeti károkért való helytállásának arányában növelt kielégítés kell, hogy megillesse. Erre tekintettel a jelenlegi szabályozási környezetben a kármentesítési finanszírozást a felszámoló által megbízott, a feladatra kijelölt állami szervezet rendelkezésére kell bocsátani oly módon, hogy a rendelkezésre bocsátott költségelőleg felszámolási költségnek minősüljön, vagy olyan szabályozást kell alkotni, amely egy ilyen helyzetben adott megfelelő állami kötelezettségvállalást a környezetvédelemhez kapcsolódó felszámolási költség átvállalásának és a Csődtv. 57. (1) a) szerinti felszámolási költségnek minősít. Az európai uniós források felhasználása esetén a kapcsolódó kritériumokra való kiemelt figyelemmel úgy célszerű a szabályzást kialakítani, hogy a környezeti kármentesítéshez igénybevett uniós forrásoknak az ingatlan értékesítésének bevételéből egy újból felszámolási kármentesítési célra felhasználható támogatási alapba történő visszafizetése minden más felszámolási költséget megelőzzön. Ennek magyarázata az, hogy az ingatlan értékesítése esetén elképzelhető, hogy a forgalmi érték (az elért vételár) a már nyújtott finanszírozásból megvalósult kármentesítésnek köszönhetően pozitív. Ebben az esetben (azaz, ha kármentesítés nélkül a nettó vételár negatív lenne, azaz a kármentesítés hiányában nem lehetett volna értékesíteni) okszerű, hogy a pozitív vételárból először az a finanszírozó legyen kielégítve, akinek köszönhetően van pozitív vételár. Ez a megoldás áll csak összhangban azzal, hogy az uniós forrás olyan esetben (és mértékben) finanszírozzon felszámolás alatti kármentesítést, amilyen mértékben a szennyező a kármentesítésre nem kötelezhető (azaz amilyen mértékben a kármentesítést nem fedezi vagyon). A Társasági Alprogram lebonyolításáért felelős, jogszabállyal megerősített kijelölt szervezet meghatározása A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a végrehajtója az Országos Környezeti Kármentesítési Program Társasági Alprogramjának. A Társasági Alprogram keretében zajlik az MNV Zrt. és jogelődei, az ÁPV Zrt. portfoliójába tartozó vállalatok, társaságok, illetve egyéb vagyontárgyak esetén az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok ellátása, és finanszírozása. Az Alprogramban megvalósított környezetvédelmi munkák nem kizárólag kármentesítések, hanem számos beruházási, bontási, tartály rekonstrukciós, illetve hulladékkezelési részelem, tevékenység is szerepel a támogatott feladatok között. Az MNV Zrt. 100 %-os állami tulajdonban, speciális helyzetben lévő gazdasági társaság, melynek fő feladata a vagyonkezelés. Az állam felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatokat és ezen belül az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatokat alapfeladatával megegyező kiegészítő tevékenysége körében és nem vagyonszerzés céljából végzi. Az MNV Zrt. környezetvédelmi feladatait a rábízott vagyon finanszírozási kerete terhére valósítja meg, amelyek minden évben a költségvetési törvényben kerül rögzítésre. Ennek megfelelően az MNV Zrt.-nek minden jogalapja megvan ahhoz, hogy kármentesítési beruházások keretében fellépjen a kizárólagos állami vagyon értékének megőrzésére vagy további romlásának megakadályozása érdekében. 168

169 A Kormány 386/2013. (XI. 7.) Korm. rendelete az MNV Zrt. feladatkörébe, valamint ellátási kötelezettsége körébe tartozó környezeti kármentesítési feladatok irányítására és lebonyolítására a 100%-os állami tulajdonban álló Nitrokémia Zrt.-t jelölte ki. A Rendelet segítségével, egy olyan jogszabállyal is megerősített intézményi keretet sikerült definiálni, mely alkalmas a hazai és szükség szerint uniós forrásból megvalósuló kármentesítési feladatok irányítására, ellenőrzésére és szakmai felügyeletére egyaránt Finanszírozás biztonság megteremtése Hazai pénzügyi forrás tekintetében tervezésre alapot adó költségvetés A Nitrokémia Zrt. szakmai közreműködése az OKKP Társasági Alprogramjának végrehajtása során az állami vagyonkezelő szervezet számára a jövőben is nélkülözhetetlen. Az MNV-hez tartozó és folyamatban lévő vagy oda sorolódó, végrehajtásra kerülő beruházások pénzügyi forrását várhatóan a jövőben is biztosítani fogja a költségvetés az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet terhére, melynek előzetes tervezése nélkülözhetetlen a folyamatos végrehajtás érdekében. Az adott évben elvégzendő feladatokat a tárgyévi költségvetési törvény determinálja melynek időtávja az adott év. Az időben elhúzódó, gyakran 5-6 év alatt befejezett kármentesítési feladatok zavartalan végrehajtást érdekében így meghatározó a kiegyensúlyozott és folyamatos költségvetés biztosítása mely jól előkészített gördülő tervezéssel lenne elérhető. Az ország teljesítő képességének függvényében hazai forrásból a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges projektek megvalósítása, valamint a jelentős költségvonzatú projektek előkészítése (részletes tényfeltárás és megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása) szükséges, melyhez figyelembe véve a kármentesítési feladatok több éven átívelő megvalósítását, gördülő költségvetési terv kidolgozása javasolt. Az uniós statisztikai szabványok által definiált kormányzati szektor nagyobb szervezeti kört foglal magába, mint az államháztartás. Azon szervezetek tartoznak ide, amelyek tevékenységük során közjavakat állítanak elő, a nemzeti jövedelem, a nemzeti vagyon elosztásában vesznek részt, irányításukat a kormányzati szervek végzik. A központi kormányzat alszektorába tartozik a Nitrokémia Zrt. is. Így elvi lehetősége van arra, hogy a költségvetés tervezése során a kármentesítés témakör számára megfelelő finanszírozási pozíciót érjen el. A Társasági Alprogramba sorolódó feladatok uniós forrásból történő támogatásának biztosítása A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) tervezetének 3. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos tevékenységek cím alatti prioritási tengely tekintetében specifikus célként jelenik meg a szennyezett területek kármentesítése. Javasolt beavatkozásként, intézkedésként szerepel az Országos Környezeti Kármentesítési Program, így annak részekén a Társasági Alprogram is. 169

170 A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítását a területi operatív programok hivatottak biztosítani. Ezek közül is kiemelkedik az egyik legjelentősebb forráskeretekkel rendelkező Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP). A TOP fő küldetése az, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Törekvéseinek középpontjában a Területi és települési önkormányzati kompetenciákba eső feladatellátás kapcsán felmerülő fejlesztési szükségletek kielégítése áll, ezért a TOP fejlesztései között meghatározó helyet kapnak a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések. A beruházások prioritását az adja, hogy a településeknek hozzá kell járulniuk olyan célok megvalósításához, mint a klímavédelem, a társadalom egészségi állapotának javítása, a települések funkcióinak bővítése, az élhető és egészséges környezet kialakítása. Fenti célokat figyelembe véve fogalmazódott meg a TOP 2. Prioritás tengely a következő tartalommal: Beruházási prioritás: környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések révén, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is. A beruházási prioritásokhoz kapcsolódó specifikus célok: Vonzó, biztonságos és funkciógazdag települési környezet létrehozása, ideértve a barnamezős területek többfunkciós hasznosítását - Települési környezeti állapot javítása. A települések fejlődésének, a népesség megtartásának elengedhetetlen feltétele azok funkcióinak bővítése, az élhető és egészséges családbarát települési környezet kialakítása. Ennek keretében szükséges olyan települési környezet létrehozása, amely vonzó és biztonságos a kisgyermekek és fiatalok számára, valamint közlekedési és környezet egészségügyi szempontok alapján javítja a kisgyermekeket nevelő családok kényelemérzetét. A környezeti szempontokhoz igazodóan különleges hangsúlyt kell fektetni az alulhasznosított, vagy használaton kívüli területek újbóli településszerkezetbe illesztésére és e területek funkcióváltásának elősegítésére, különös tekintettel a barnamezős területek rehabilitációjára. A barnamezős területek rehabilitációja számos esetben tartalmazza kármentesítési feladatelemek végrehajtását is a TOP végrehajtásába való aktív jelenlét opcionális lehetőség a Társasági Alprogram számára. A ra vonatkozó Versenyképes Közép-Magyarország Operatív program (VEKOP) a rendelkezésre álló forrásokat három fő területre koncentrálja, melyek közül az egyik a közösségi infrastruktúra fejlesztése. Ezzel kívánják biztosítani Magyarország egyetlen fejlett régiójának további fejlődését, gazdasági versenyképességének növelését a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkentését. A közösségi infrastruktúra fejlesztése tartalmaz települési környezet társadalmi és fizikai rehabilitációja helyi integrált akciókkal tárgyú feladatelemet. Ebből került kialakításra a Településfejlesztés prioritástengely, mely beruházás prioritás a rászoruló városi és falusi közösségek és térségek fizikai rehabilitációját, valamint a gazdasági és társadalmi fellendülést támogatja. 170

171 A közösségi terek fizikai rehabilitációjának keretében környezet és közterület fejlesztése tervezett különös tekintettel a barnamezős területek, elhanyagolt városközpontok és alulhasznosított területek fejlesztésére. Az intézkedés keretében lehetőség nyílik a gazdasági, a közszféra, kulturális és városi funkciók megerősítésére, zöldfelület fejlesztésre, a rekreációs és a szabadidő hasznos eltöltésére alkalmas terek kialakítására. Budapest infrastrukturális városfejlesztési programja tekintetében az intézkedés kiemelten támogatja a kihasználatlan, részben barna mezős dunai partszakaszok rehabilitációját. A prioritástengely hangsúlyos területi eleme a Duna főváros vérkeringésébe való intenzív bekapcsolása ahol a tervezett fejlesztések végrehajtása a Duna Régió Stratégiájával összhangban történik és hozzájárul a stratégiában kijelölt célok eléréséhez. Tekintettel arra, hogy a barnamezős területek rehabilitációja számos esetben együtt jár kármentesítési feladatelemek végrehajtásának szükségességével a VEKOP végrehajtásába való aktív jelenlét is opcionális lehetőség a Társasági Alprogram számára. A uniós költségvetési időszak mind a KEHOP, mind a TOP és bizonyos szempontból a VEKOP is tartalmaz kármentesítési feladat végrehajtásának finanszírozására szolgáló intézkedéseket. A KEHOP keretében közvetlenül a klasszikus kármentesítési célok megvalósítása, a környezeti elemek szennyezésének megszüntetése a cél, míg a TOP és VEKOP vonatkozásában a kármentesítési feladatok a rehabilitáció részeként a további alternatív területhasznosítás biztosításának elemeként jelentkeznek. Törekedni kell arra, hogy a Társasági Alprogram az Operatív Programok célkitűzéseihez igazodva a lehetőségekhez mérten képes legyen kiaknázni az uniós források adta lehetőségeket a hazai költségvetési megtakarítás szándékával Az Operatív Programok tervezése és a jövőben megjelenő pályázati kiírások során javasolt figyelembe venni a szakterület specialitásait különös tekintettel a kedvezményezettek típusaira, a finanszírozási intenzitásra és a támogatható tevékenységek körére. Az MNV Zrt. számára az uniós források megszerzéséhez biztosítani kell a kedvezményezetti státuszt a KEHOP, a TOP és a VEKOP operatív programokban egyaránt Megnövelt érdekérvényesítő potenciál A szakterület hatékony érdekképviselete hazai és uniós szinten Hazai viszonylatban a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) valamint az EU Víz Keretirányelv és annak hazai megvalósítását biztosító Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) azok a szakmai szempontok alapján összeállított közép és hosszú távú tervek, melyek kiemelt szerepet szánnak és komolyan számolnak az OKKP és annak részeként a Társasági Alprogram keretében megvalósuló kármentesítési projektek végrehajtásával. 171

172 A középtávú, időszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi Program az országgyűlés részéről mindeddig még nem került elfogadásra, célkitűzéseiben azonban a korábbi NKP tartalmi elemeit erősíti meg és javasolja 2020-ig. A VGT a gazdaság és a társadalom széles körét érinti egyrészt a megvalósítói oldalról, költségviselés szempontjából, másrészt az eredmények és hasznok, közvetett, társadalmi hatások élvezőjeként. A VGT az intézkedések végrehajtását jelentős állami, valamint közösségi finanszírozás mellet tervezi és az intézkedések előzetes költségbecslését három tervezési időszakra 2015-ig, 2021-ig és 2027-ig adja meg. A 2015-ig megvalósuló VGT intézkedések főbb finanszírozási lehetőségét 2015-ig a közötti időszakra vonatkozó EU támogatások és a kapcsolódó hazai társfinanszírozási összegek jelentik. A 2015-ig elérhető eredményeket a közötti költségvetési tervezési időszak finanszírozási lehetőségei is befolyásolják, ugyanakkor a 2021-ig elérhető eredmények fő forrását jelentik. A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv megállapítja, hogy az alap- és további alapintézkedések megvalósítására között rendelkezésre álló teljes forrás mintegy Mrd Forint Az alap- és további alapintézkedések megvalósításához további források lesznek szükségesek a költségvetési időszakban mintegy 272 Mrd forint értékben. Különösen a Szennyvíz Program végrehajtásához, a vízbázis-védelmi feladatok, a kármentesítés és a természetvédelmi feladatok megvalósításához van szükség többletforrásokra. A VGT hosszú távú, 2027-ig elkészített terve az OKKP és annak részeként a Társasági Alprogram vonatkozásában közel 140 Mrd várható forrás igénnyel számol. A fentiekben vázolt országos tervek és szakmai stratégiák azt támasztják alá, hogy a kármentesítés szakterület mind humánökológiai, mind társadalmi, mind gazdasági szempontból létjogosultságában hosszú távon is megerősített. A hazai hidrogeológiai viszonyok figyelembe vételével ezért az államnak mindent meg kell tenni az eredmények felmutatása, a témakörbe tartozó feladatok sikeres megvalósítása érdekében. A szakterület uniós érdekképviselete alapvetően abban nyilvánulna meg, ha az unió figyelembe véve hazánk gazdaságtörténeti múltját, vízbeszerzési gyakorlatát és hidrogeológiai adottságait a továbbiakban is biztosítana forrásokat kármentesítési beruházások végrehajtására. Jelenleg a 2008/C 82/01 számú Közösségi iránymutatás a környezetvédelem állami támogatásáról szóló ajánlás van hatályban, melynek pontja foglalkozik a szennyezett területek szennyeződésmentesítése tekintetében nyújtott támogatásokkal. Javasolt elérni azt, hogy az ajánlás a szakmai és/vagy nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű beavatkozások esetén megengedőbb legyen a szennyező fizet elv biztosítása, elsősorban a nem lehet a költségek viselésére kötelezni státusz alátámasztása során. 172

173 Az információáramlás és együttműködés javítása elsősorban az illetékes hatóságok irányában Az elmúlt évek környezetvédelmi eseményeinek eredményeként a környezetének minőségére egyre inkább érzékeny lakosság minden körülmény között elvárja a környezeti kockázatok csökkentését, mely a vízbázisok védelmével, a lakott és a barnamezős területek kármentesítési problémáinak rendezésével és a potenciális problémák vonatkozásában a megelőzéssel, részben biztosítható. A társadalmi elvárásokat azonban a szereplőknek nyújtott, gyakran hiányos információk jelentősen torzíthatják, ezért különösen fontos a folyamatos konzultáció és a középtávú tervezésbe történő aktív részvétel biztosítása, az alapállapot és az elért eredmények összevetése. Gyakran azzal kell szembesülni, hogy az országos szakmai érdekek végrehajtása és a lokális, regionális érdekcsoportok közötti komoly ellentét képes ellehetetleníteni egy minden szempontból támadhatatlan projektjavaslat megvalósulását. Természetesen egy-egy probléma kizárólag akkor oldható meg, ha a szereplők, terület tulajdonosokat, kötelezetteket, hatóságokat, egyéb társadalmi és zöld szervezeteket azonos érdekek vezérlik. A Ktv. értelmében, ha a megelőző és a helyreállítási intézkedések elvégzése más tulajdonában, birtokában (használatában) álló területet érint, egy esetleges kártalanítás mellett az érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa (használója) tűrni köteles a megelőző és helyreállítási intézkedések elvégzését. Így egy-egy kármentesítési feladat végrehajtása alapvetően hatósági kompetencia és a hatóság azt a szereplőt fogja kötelezni, aki rendelkezésre álló forrással vagy a források megszerzése tekintetében jelentős érdekérvényesítő potenciállal rendelkezik. Ennek megfelelően alapvetően szakmai alapokon folyamatos konzultáció, a rövid és középtávú tervek kialakításában aktív részvétel és kompromisszumkész megoldások kialakítása szükséges az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek irányában. A kölcsönös információcsere, a közös gondolkodás és fellépés jelentős mértékben növelheti az alapvetően állami felelősségi körbe tartozó vagy oda sorolódó feladatok megvalósulásának esélyét Szakmai és nemzetgazdasági prioritásokon alapuló projektgenerálás Az elvégezhető feladatok szakmai gazdasági és jogi kereteinek definiálása A február 3-án közzétett közösségi iránymutatást követően jelenleg a 2008/C 82/01 számú Közösségi iránymutatás a környezetvédelem állami támogatásáról szóló ajánlás van hatályban. Az iránymutatás pontja foglalkozik a szennyezett területek szennyeződésmentesítése tekintetében nyújtott támogatásokkal. Ennek értelmében amennyiben a szennyezőt egyértelműen azonosítani tudják, a "szennyező fizet" elvvel összhangban e személynek kell finanszíroznia a szennyeződésmentesítést, és ebben az esetben állami támogatás nem nyújtható. 173

174 Ezzel összefüggésben a "szennyező" az a személy, akit az egyes tagállamok joga értelmében a felelősség terhel, az e tekintetben alkalmazandó közösségi szabályok elfogadásának sérelme nélkül. Ha a szennyezőt nem lehet azonosítani, vagy nem lehet a költségek viselésére kötelezni, a munka elvégzéséért felelős személy részére támogatás adható. A szennyezett területek szennyeződésmentesítése tekintetében nyújtott támogatás elérheti a támogatható költségek 100 %- át. A támogatható költségeket úgy számolhatjuk ki, hogy a szennyeződésmentesítést célzó munkálatok költségéből levonjuk a földterület értéknövekedésének összegét. Ez a közösségi iránymutatás április 2-től december 31-ig érvényes. A korábbi szakirányú pályázati felhívás (KEOP és a KEHOP tervezete is) rendre megkövetelte a 2008/C 82/01 számú Közösségi iránymutatás tartalmát, pályázati peremfeltételként szabta meg a szennyező fizet elv érvényesítését, azaz nem volt támogatható az a pályázó illetve projekt, ahol a szennyező nem jogutód nélkül szűnt meg, vagy a szennyező ismert és felelősségre vonható volt. Hazai vonatkozában a Ktv 102. (1) értelmében: A környezetkárosodásért, illetve a környezetveszélyeztetésért való felelősség - az ellenkező bizonyításáig - annak az ingatlannak a környezetkárosodás, illetve környezetveszélyeztetés bekövetkezésének időpontját követő mindenkori tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a környezetkárosítást, illetve környezetveszélyeztető magatartást folytatták. (2) A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli. (3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a nem helyhez kötött (mozgó) környezetszennyező forrás tulajdonosára és birtokosára (használójára) is. Az irányelv értelmében "szennyező" az a személy, akit az egyes tagállamok joga értelmében a felelősség terhel. Hazai vonatkozásban - törvényi szinten meghatározva - elsősorban a terület tulajdonosát kell kötelezni a hatóságnak a kármentesítés végrehajtására mely tulajdonos az esetek többségében csak részletes tényfeltárást követően tudja kizárólagosan bizonyítani azt, hogy a felelősség nem őt terheli. Ez a helyzet mindaddig konzerválódik, amíg a kötelezett számára nem áll rendelkezésre a tényfeltárás végrehajtásához szükséges pénzügyi forrás. Az uniós ajánlás szándéka az, hogy lehetőség szerint a szennyező biztosítsa a mentesítés költségét. Gazdaságtörténeti múltunkból fakadóan azonban hazánkban elsősorban a hajdani állami tervgazdálkodás és az állami cégek a szennyezők, melyek zöme megszűnt vagy átalakult, így az unióban evidensnek számító szennyező azonosítása majd számonkérése hazai körülmények között sokszor nem lehetséges. Ugyanakkor a magyar állam korlátozott pénzügyi lehetőségeinél fogva nem tudja vállalni valamennyi, a rendszerváltozást megelőzően keletkezett környezeti probléma megoldását, ezért ahol lehet, az adott területen adás-vétel, privatizáció, kárpótlás, kisajátítás útján tulajdonjogot szerzett szereplőknek kell elsősorban helyt állnia. Számtalan szennyezett terület a tulajdonosváltás során a piaci árnál kedvezőbb értéken cserélt gazdát ezért igazságtalan lenne, ha ezek után még az állam biztosítaná a kármentesítés költségét, további indokolatlan bevételhez juttatva annak tulajdonosát. Fenti anomáliák miatt fontos lenne megismerni a 2008/C 82/01 számú közösségi iránymutatás jövőbeli módosításának tartalmi elemeit illetve tisztázni annak hazai viszonyokra történő adaptációját és megfogalmazásait különös tekintettel a szennyezőt nem lehet azonosítani, vagy nem lehet a költségek viselésére kötelezni meghatározásra. 174

175 A szennyezőt a költségek viselésére nem lehet kötelezni megfogalmazást célszerű az unióval egyeztetve pontosítani a további félreértések elkerülése végett. Az egyeztetés során célszerű arra törekedni, hogy a humánökológiai vagy nemzetgazdasági szempontból meghatározó, a kötelezett tekintetében a költségek viselésére nem kötelezhető státusszal rendelkező feladatok megvalósulhassanak. Intenzív előkészítési, a barnamezős rehabilitációk kármentesítési feladat elemeit és a megelőzést is támogató projektgenerálás A harmadik majd a negyedik Nemzeti Környezetvédelmi Program ( ) is a szennyezett területek teljes körű megismerését, prioritások megállapítását és a prioritási listák bővítését tűzte ki célul. Ennek alapvető indoka, hogy a szennyezett és kármentesítendő területek számossága miatt, a végrehajtás során azok szakmai prioritások mentén történő sorolása szükséges. A végrehajtás alkalmával javasolt ezen szakmai prioritási listában elfoglalt helyezés figyelembe vétele mind a hazai mind az uniós források felhasználása során. Kármentesítési beavatkozásra ugyanakkor nem csak humánökológiai és/vagy vízbázisvédelemi okokból kerülhet sor. Gyakran a városszövetbe ékelődő hajdani ipartelepek, pályaudvarok felhagyott hulladék depóniák okoznak városfejlesztési nehézségeket, mutatnak humán kockázatokat. Ebben az értelemben a barnamezős rehabilitációk részeként megjelenő kármentesítési feladatelemek gyakran nemzetgazdasági szempontból kerülnek meghatározásra. Ennek megfelelően a humánökológiai és a nemzetgazdasági szempontú kármentesítések prioritási listáját célszerű külön kezelni alapvetően azért, mert míg a humánökológiai beavatkozások hosszú távon megtérülő beruházások addig a nemzetgazdasági szempontú beavatkozások célja a területek újrahasznosítása és funkcióváltásuk megalapozása mely jövedelemtermelő beruházást is jelenthet. Mindezek mellet a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzést támogató beavatkozásokra különös tekintettel arra, hogy az időben elhúzódó beavatkozások bizonyos esetekben a beavatkozási költségek növekedésével járnak együtt. Ha a beavatkozás finanszírozása állami vagy a jövőben oda sorolódó feladat, nemzetgazdasági szempontból egy időben korábbi beavatkozás kisebb nemzetgazdasági kárral és beruházási költséggel járhat, mint évekkel később. Így egy korábban elvégzett, kisebb volumenű kármentesítés finanszírozása közgazdasági értelemben megtakarítást eredményezhet az állam számára. A hazai jogi szabályozások legnagyobb hibája, hogy legalapvetőbb mértékben sem védi az óriási egyéni és társadalmi költséggel létrehozott integrált erőforrásokban megtestesülő GDP termelő kapacitásokat, és szinte semmilyen formában nem jeleníti meg az ezek megszűnésével összefüggő társadalmi költségeket és károkat. Ennek köszönhetően pl. egy néhány százmillió forintos, ráadásul jelzáloggal túlbiztosított banki forgóeszköz finanszírozás aktuális megújításának elmaradása a hazai csődjogi szabályozás alapján olyan helyzetet tud eredményezni, amely a termelőkapacitások és a munkahelyek tovagyűrűző megszűnésén keresztül egy egész kistérség több évtizedes társadalmi-gazdasági fejlődését roppanthatja meg, milliárdos közvetlen károkat okozva a vállalakozás közvetlen érintettjei, és tízmilliárdos nagyságrendű társadalmi károkat okozva a nemzeti költségvetés számára és a helyi közösség vagyonában. 175

176 10 Konkrét projekt lehetőségek feltárása 10.1 A rendelkezésre álló információk felülvizsgálata A rendelkezésre álló információk felülvizsgálata és egyben konkrét projekt lehetőségek feltárása az előkészítési folyamat alapvető gyorsítását szolgáló, kiegészítő feladatelem, melynek keretében a szakirányú adatbázisok és az OKKP végrehajtása, valamint a korábbi projekt generálási munkák során szerzett tapasztalatok alapján konkrét projekt lehetőségek meghatározására került sor, több lépcsőben. A projektjavaslatok szűrése szakmai, jogi és gazdasági paraméterek vizsgálata alapján történt. 1. A szakmai vizsgálat alapvetően a szennyezettség detektálhatóságát, jellegét és súlyosságát, receptorokra vetített kockázatát és volumenének vizsgálatát tartalmazta. 2. A jogi vizsgálat az uniós és hazai jogszabályi környezetnek és irányelveknek, különös tekintettel a szennyező fizet elv betartásának vizsgálatára terjedt ki. 3. A pénzügyi vizsgálat az esetleges beavatkozás költségvonzatának elemzését és racionalitását tartalmazta a KEHOP-ban elszámolható beruházási prioritásokkal összevetve. A KEHOP tervezete értelmében a KEOP-ban megkezdett kármentesítési munkálatok irányvonalát követi a KEHOP is, azaz a korábbihoz hasonló szakmai és jogi peremfeltételek mellett várható a releváns objektumkör kijelölése. A KEHOP-ban a szennyezett területek kármentesítése célkitűzés a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet által szabályozott kármentesítési feladatok végrehajtását helyezi a középpontba, összhangban a Víz Keretirányelvben lévő célok elérésével A célkitűzés várható eredménye a szennyező fizet elv érvényesítése mellett az állami felelősségi körbe sorolt szennyezett területeken a szennyezettség megismerése, hatékony és szakszerű technológiák alkalmazásával a szennyezettségek monitoringja, mérséklődése, és megszűnése, ezáltal a humán egészségügyi és a környezeti kockázatok csökkentése. Az intézkedés célja a földtani közeg, valamint a felszíni és felszín alatti vizek állapotát veszélyeztető szennyezőforrások ütemezett felszámolása az állami felelősségi körbe tartozó területeken, olyan műszaki intézkedésekkel, amelyek elviselhető kockázati szintre csökkentik a szennyezettséget. Az ERFA-ra vonatkozó legfontosabb intézkedések egyike a szennyezett területek és a kulturális infrastruktúra rehabilitációjának támogatása. Általános végrehajtási elvként jelenik meg az, hogy a szennyezett telephelyek helyreállítása csak akkor finanszírozható állami támogatásból, ha a szennyezésért felelős személy ismeretlen, vagy ha a költségeket nem lehet ráterhelni, azaz állami felelősségi körbe sorolható a probléma. A helyreállításnak a fokozott kockázatot jelentő, a gazdasági fejlődést gátoló területekre, például a szennyezett talajú területekre kell összpontosítania, tekintve, hogy az ilyen területek helyreállítására vonatkozó esetleges kötelezettség és az azzal járó esetleges egészségügyi kockázatok elfogadhatatlan pénzügyi kockázatokat jelentenek a befektetők számára. 176

177 A korábbi KEOP pályázati felhívásban a nem támogatható tevékenységek az alábbiak voltak: azon bontási és építési tevékenységek, melyek nem kapcsolódnak közvetlenül a kármentesítési tevékenységhez; azon hulladékok kezelési és ártalmatlanítási feladatok, melyek nem kapcsolódnak közvetlenül a kármentesítési tevékenységhez; olyan területrendezési tevékenységek, melyek nem kapcsolódnak közvetlenül a kármentesítési tevékenységhez; kommunális hulladéklerakók, erőműi zagytér és bánya rekultivációja vagy kármentesítése; kommunális folyékony hulladék leürítő hely felszámolása. A több körben végrehajtott projektszűrés alapvetően abból indult ki, hogy a lehető legnagyobb objektumkör vizsgálatával első körben szakmai, majd jogi-gazdasági aspektusból vizsgálva definiáljuk azt a végleges projektkört mely alkalmas az MNV Társasági Alprogramban való szerepeltetésre, az előkészítés és egyben a részletes tényfeltárás megkezdésére. A projekthalmaz relevancia szűrése során az alábbi alapvető feltétel rendszernek való megfelelést vizsgáltuk: Szakmai vizsgálat elemei: detektálható, vagy a korábbi területhasználat alapján vélelmezhető a terület szennyezettsége, a korábbi vizsgálatok, hatósági mintavételek egyértelműen a terület szennyezettségére utalnak, hatóságilag is preferált probléma, a vélelmezett szennyezőanyagok elsősorban nagy kockázatot jelentő, nehézipari, gépipari, vegyipari, gyógyszeripari, katonai tevékenységből eredőek, több ha területen a környezeti elemeket elszennyezve, gyakran több receptort érintve vélelmezetten jelentős kockázatot jelentenek, jelentős mennyiségű környezeti elemet elszennyezve jelentős volumenű beavatkozás vélelmezhető Jogi vizsgálat elemei: szennyező fizet elv érvényesülése, állami felelősségi kör megfelelősségének alátámasztása, tulajdoni viszonyok, a jogutódlás vizsgálata, vásárláskor a környezeti terhek átvállalásának vizsgálata, a felszámolás alatt álló gazdasági társaságok vonatkozásában a felszámolási folyamat állása, mérlegeredmények értékelése, a szennyezés előtti bekövetkezésének és a felülszennyezés lehetőségének vizsgálata, Pénzügyi vizsgálat elemei: a projekt beruházási fázisa 5-6 év alatt elvégezhető, így a beavatkozás elsősorban uniós forrás felhasználásával megvalósítható, a beavatkozás jelentős, több milliárd forint költségvonzatú, nem tekinthető relevánsnak a projekt, ha kis (néhány százmillió Ft) költségvonzatú, alapvetően víztisztító mű hosszútávú (10-15 év) fenntartását és üzemeltetését célozza, megkezdett beruházást alapvetően nem támogatható, tekintettel arra, hogy az unió új beruházásra és nem beruházás folytatására és/vagy fenntartására ad forrást. 177

178 A releváns projektkört megalapozó, a legnagyobb használható információforrások az alábbi adatbázisok adták: FAVI-KÁRINFO adatbázis, Tárca Alprogramok, OKKP Kormányjelentések korábbi KEOP intézkedés projektgenerálási tapasztalatai 10.2 FAVI-KÁRINFO archív és jelenlegi rendszerének áttekintése A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (Kr.) 34. (3) bekezdése értelmében A környezetvédelemért felelős miniszter a Kvt a szerinti Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer részeként, a felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával és kármentesítésével, továbbá mindezek hatásával összefüggő információk és adatok gyűjtésére, kezelésére és nyilvántartására az irányítása alá tartozó környezetvédelmi hatóságok útján állami feladatként, a Kvt. 66. (3) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartási rendszerrel összehangoltan működteti a Felszín alatti víz környezetvédelmi nyilvántartási rendszerét (a továbbiakban: FAVI). A FAVI az adminisztratív, azonosítási jellegű adatokon túlmenően a felszín alatti víz, a földtani közeg: a) veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával járó tevékenységet folytatókra és tevékenységükre (így például: az elhelyezésre, bevezetésre), b) veszélyeztetésére, terhelésére, szennyezésére, károsítására, továbbá kármentesítésére, c) állapotára, d) állapotával kapcsolatos követelményekre, e) védelméhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedésekre, f) a szennyező anyagok bevezetésére, elhelyezésére vonatkozó tilalmak és korlátozások alóli mentességekre vonatkozó adatokat, információkat gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató rendszer. A FAVI adatai a) a vízvédelmi hatóság által megküldött monitoring adatokból, b) rendeletekben szabályozott adatszolgáltatásokból, c) a hatósági intézkedésekből, valamint más jogszabályok előírásainak megfelelően a minisztérium és szervei tevékenysége során keletkező adatokból, d) más szervektől átvett adatokból származnak. A FAVI részére történő adatszolgáltatás körébe tartozik: a) az engedélyköteles tevékenységek bejelentése; b) a szennyezőforrások, szennyezett területek, kármentesítések országos számbavétele; c) a környezeti monitoring rendszerek adatszolgáltatása; d) a mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel kapcsolatos adatszolgáltatás. A jogszabály értelmében az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, az adatszolgáltató érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért az adatszolgáltató a felelős. 178

179 Az adatokat a FAVI-KÁRINFO nyilvántartási alrendszer keretében a környezetvédelmi hatóság rögzíti, értékeli és szolgáltatja. A FAVI adatai nyilvánosak és közérdekűek vagy a minősített adat védelméről szóló évi CLV. törvény alapján minősítettek. Az egyedi azonosítókkal nem rendelkező adatai statisztikai célra felhasználhatók a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény 19. (3) bekezdésére is tekintettel OKKP Kormányjelentések tartalmának áttekintése Az állami felelősségi körbe tartozó, hátrahagyott környezetkárosodások kármentesítéséről szóló 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozat 5. pontja szerint a környezet védelméért felelős miniszter az érdekelt tárcák bevonásával évente jelentést készített a Kormány részére a kármentesítési feladatok teljesítéséről. Az egyes jelentéstételi, tájékoztatási és beszámolási kötelezettségek módosításáról és megszüntetéséről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányhatározatok hatályon kívül helyezéséről szóló 1042/2008. (VI. 30.) Korm. határozat 1.39 pontja hatályon kívül helyezte a 2205/1996. (VII. 24.) számú Korm. határozatot, amely alapján, megszűnt az OKKP-ra vonatkozó éves Kormányjelentés elkészítésének kötelezettsége. Tekintettel a környezeti kármentesítés vonatkozásában a jövőben végzendő feladatokra és arra, hogy a program végrehajtása már korábban is számos minisztérium és intézmény együttműködésével vált lehetővé, a VM továbbra is szükségesnek tartotta a tárcaközi egyeztetés fenntartását és évente összefoglaló jelentés összeállítását az OKKP keretében elvégzett tárgyévi feladatok teljesítéséről. A Kormányjelentések, Összefoglaló jelentések nyilvánosak, megtalálhatóak az OKKP honlapján. A Jelentések célja az OKKP általános és országos feladatcsoportjában elvégzett feladatok ismertetése, bemutatja a költségvetési források OKKP keretében történt felhasználását, az állami beruházások indításának előkészítését, továbbá tartalmazza a kormányzati munkamegosztás szerinti OKKP tárca alprogramok keretében végzett munkák részletes ismertetését is évenkénti bontásban. Az OKKP-ról szóló Jelentésekben az alábbi témakörökről találhatóak részletes információk: A OKKP háttere Az adott évi OKKP-ra elkülönített költségvetési források Az OKKP jövőbeni feladatai A KvVM, később a VM adott évi OKKP feladatai részletesen Általános feladatok Irányítás, szakmai koordináció, ellenőrzés OKKP működtetés, hatósági kivizsgálás K+F feladatok PR feladatok Szabályozás Hazai és nemzetközi kapcsolatok építése Hazai és EU támogatások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos információk 179

180 Országos feladatok A FAVI-ENG, FAVI-KÁRINFO és a FAVI-MIR térinformatikai szakrendszerek működtetése, fejlesztése Szakértői támogatás Hazai és nemzetközi adatszolgáltatások Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL I, II, III) készítése Kormányhatározatban előírt feladatok Egyedi projektek Az Alprogramok keretében végzett kármentesítések Bemutatásra kerülnek a különböző minisztériumok irányítása alá tartozó alprogramok keretében adott évben elvégzett kármentesítési feladatok, és azok költségei. Az OKKP Kormányjelentések tartalmának áttekintése elsősorban a jogi, másodsorban a pénzügyi átvilágítást segítette. Az Alprogramokban szereplő feladatok tekintetében kivétel nélkül teljesül a szennyező fizet elv és egyben az állami felelősség ténye. Tisztázhatóvá vált a kármentesítés aktuális szakasza a továbbiakban elvégzendő feladatelemek és a finanszírozottság mértéke Tárca Alprogramok nyilvántartásainak áttekintése Az OKKP a felelősségi körtől független egyedi kármentesítési beruházások mellett magában foglalja azokat az általános és országos feladatokat is, amelyek az OKKP irányításához és összehangolt végzéséhez szükséges feladatok (így például kutatási, szabályozási, informatikai, nyilvántartási) ellátását, továbbá a kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszterek irányítása alá tartozó Alprogramok, az állami felelősségi körbe tartozó, kármentesítési építési beruházási feladatok koordinálását jelentik. Az OKKP-val kapcsolatos országos és általános feladatok ellátásáról - az érintett miniszterekkel együttműködve - a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik. Az érintett miniszterek közzéteszik a felelősségi körükbe tartozó kármentesítések irányításával megbízott szervezetek megnevezését. Amennyiben az alprogram irányításával megbízott szervezetben változás következett be az érintett miniszter 30 napon belül köteles azt hivatalos értesítőben közzétenni. A (4) bekezdés szerinti szervezet összeállítja és évente aktualizálja a felelősségi körébe tartozó kármentesítési feladat-végrehajtás ütemtervét. Ezt a feladatot az OKKP által kialakított módszer szerint, előzetes egyszerűsített relatív kockázatbecslés és előminősítés alapján meghatározott fontossági sorrend figyelembe vételével végzi. Ha állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a környezetvédelmi hatóság a kármentesítésre vonatkozó határozatok teljesítési határidejének megállapításakor, a tárca által kijelölt szervezettel köteles egyeztetni, figyelembe véve az alprogramok ütemtervét is. A pontszerű szennyező forráshoz tartozó valószínűsíthető szennyezettség, illetve károsodás esetén a köz érdekében kármentesítést kell végezni. Kármentesítésre kötelezett, aki a Kvt /A. -ában meghatározottak szerint felelősséggel tartozik. Ha állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az OKKP és annak alprogramjai keretében kell végezni az érintett miniszter által kijelölt szervezet útján. 180

181 A jogszabálynak megfelelően az érintett tárcák kármentesítési beruházásaikat OKKP tárcaalprogramok keretében valósítják meg. Az FM Vízügyi Alprogram keretében a kormányzati munkamegosztás szerint más tárca felelősségi körébe nem tartozó szennyezett területek kármentesítése folyik (egyedi projektek). A PM-MNV Zrt. Alprogramjai a volt szovjet ingatlanok, a társasági privatizációs és az MNV Zrt. és jogelődei, a Kincstári Vagyon Igazgatóság Alprogramját foglalják magukba. A Volt Szovjet Ingatlan Alprogram keretében zajlik a volt szovjet hadsereg által használt ingatlanok (Tököl, Kiskunlacháza, Kalocsa, Kunmadaras stb.) környezeti kármentesítésével kapcsolatos feladatok ellátása és finanszírozása. A Társasági Privatizációs Alprogram keretében az MNV Zrt. és jogelődei, az ÁPV Zrt. portfoliójába tartozó vállalatok, társaságok, illetve egyéb vagyontárgyak esetén az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok ellátása és finanszírozása történik. Feladatot jelent a támogatott munkákat közvetlenül ellátó társaságok által készített feladattervek és támogatási igények elbírálása, a munkák megvalósításának ellenőrzése A KEOP intézkedési tengely projektgenerálási munkájának és egyéb uniós támogatásra korábban relevánsnak vélt projektjavaslat áttekintése A évben az uniós támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása kapcsán fogalmazódott meg az az igény, hogy a KIOP végrehajtása során nyert tapasztalatok és a rendelkezésre álló szakirányú adatbázisok és egyéb információforrások adattartalmának feldolgozásával, összeállításra kerüljön egy olyan projektlista, amely megfelel a között EU-s forrásból, a KEOP keretében biztosítható támogatás várható peremfeltételeinek. Fenti cél figyelembe vételével a Fejlesztési Igazgatóság által adott útmutatások alapján projektgenerálás valósult meg a finanszírozási keret folyamatos bővülésére, valamint beruházási tartalék képzésére az állami és/vagy önkormányzati felelősségi körbe tartozó területekre vonatkozóan. Az adatgyűjtési munkával egybekötött projektgenerálás eredményeként nyolc kategória került kialakításra, mely kategóriák a kármentesítés állása, a felelősség és a továbbiakban szükséges jogi lépések alapján került felállításra bemutatva a potenciális projektek körét. A többszöri egyeztetések eredményeként összeállított projektlista az alábbi projektcsoportok szerint került rendszerezésre: 1. A KEOP keretében 2007-ben indítható, állami felelősségi körbe tartozó, beavatkozásra vonatkozó projektjavaslatok 2. A KEOP keretében 2007-ben indítható, önkormányzati felelősségi körbe tartozó, beavatkozásra vonatkozó projektjavaslatok 3. Állami felelősségi körbe tartozó projektjavaslatok, amelyeknél tényfeltárás elvégzése szükséges 4. Önkormányzati felelősségi körbe tartozó projektjavaslatok, amelyeknél tényfeltárás elvégzése szükséges 5. Állami felelősségi körbe sorolható, beavatkozásra vonatkozó projektjavaslatok 6. Állami felelősségi körbe sorolható, tényfeltárás előtt álló területek 181

182 7. Területvásárlással állami felelősségi körbe sorolható, beavatkozási terv kidolgozását, hatósági engedélyezését követően indítható projektjavaslatok 8. Területvásárlással állami felelősségi körbe sorolható tényfeltárás előtt álló projektjavaslatok 10.6 Projektcsoportok kialakítása a környezeti probléma jellege, valamint a beruházás megvalósításának technológiai kivitelezése alapján A stratégiai kármentesítési feladatok meghatározása során a szakmai prioritásokból kiindulva az alábbi feladat-kategóriák definiálása szükséges, mely kategóriák külön-külön szakmailag jól alátámaszthatóak és jellegzetességeik alapján testreszabott megvalósítási algoritmus alakítható ki rájuk. A kategóriák konkrét projekt javaslatai akár több kategóriába is besorolható, azonban a probléma alapvető okai, valamint a műszaki megvalósítás természete miatt tekintettel egy esetleges pályázati rendszer kialakítására szerencsésebb kategóriákban gondolkodni. I.) II.) III.) A nemzetközi kötelezettségek és a hazai jogszabályi előírások teljesítése, I./a.) vízbázisokat közvetlenül érintő kármentesítési feladatok elvégzése I./b.) vízbázisokat potenciálisan veszélyeztető kármentesítési feladatok elvégzése Humánökológiai kockázatot jelentő problémák megoldásának szükségessége, II./a.) érzékeny humán receptort és védett természeti értéket veszélyeztető kármentesítési feladatok elvégzése II./b.) potenciális kármentesítési feladatot indukáló, rekultivációs feladat végrehajtását igénylő projektek elvégzése A fenntartható fejlődés részét képező további feladatok: össztársadalmi igényt kielégítő kármentesítési munkák, barnamezős rehabilitációk, III./a.) barnamezős rehabilitáció részeként elvégzendő kármentesítési feladatok végrehajtása III./b.) önkormányzatok által átvett volt laktanyák rehabilitációja I.) A nemzetközi kötelezettségek és a hazai jogszabályi előírások teljesítése I./a.) Vízbázisokat érintő kármentesítési feladatok elvégzése A Víz Keretirányelv előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. A Keretirányelv előírásai szerint a fő környezeti célkitűzés: - a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotának elérése legkésőbb 2015-ig és - a vizek állapota romlásának megelőzése. A Keretirányelv hatálya minden olyan emberi tevékenységre kiterjed, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja a vizek állapotát és így akadályozhatja a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését. 182

183 A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve a december 22-én közzétett a Duna-vízgyűjtő magyarországi része vízgyűjtő-gazdálkodási terv az alábbi megállapításokat tartalmazza: A termelőkutakban és a megfigyelő kutakban kimutatott szennyezések alapján 16 vízbázis tekinthető szennyezettnek, ebből 7-ben a szennyezés már a termelőkutakat is elérte. A leggyakrabban előforduló szennyezőanyag a nitrát, de a növényvédő szer (triazin) és a pontszerű forrásokból származó klórozott szénhidrogének is többször szerepelnek az okok között. A diffúz eredetű nitrát és triazin szennyezések felszámolása nem tartozik a kármentesítési feladatok közé. I./b.) Vízbázisokat veszélyeztető kármentesítési feladatok elvégzése A vízgyűjtő-gazdálkodási terv nyilvántartása szerinti 1770 ivóvízbázisból 16 felszíni, 92 partiszűrésű és 1662 felszín alatti vízbázis van, azaz jelentős a felszín alatti vízbázisok súlya, mely adott esetben a kármentesítési feladatok elvégzésének szükségességét vetítik elő. A védőterületekre eső pontszerű talaj és talajvízszennyezések elemzése során a sérülékeny vízbázisok diagnosztikai vizsgálata alapján a már szennyezetteken felül 29 további olyan vízbázis található, ahol a feltárt pontszerű szennyezések veszélyt jelentenek az ivóvízbázis számára. Ezek összes kapacitása megközelítően m 3 /nap. A feltárt szennyezések nem olyan mértékűek, hogy jelenlegi kiterjedésükben a vízbázis működését veszélyeztetnék, ezért ezek a vízbázisok nem tekinthetők szennyezettnek. II.) Humánökológiai kockázatot jelentő problémák megoldásának szükségessége Az Alaptörvény XXI. cikke szerint Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, valamint, aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. A XX. cikk (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, továbbá a (2) bekezdés rögzíti, hogy ezt a jogot Magyarország többek között az ivóvízhez való hozzáférés, és a környezet védelmének biztosításával valósítja meg. A környezet védelmére és a fenntartható fejlődés elvére az Európai Unió is kiemelt figyelmet fordít. A lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló törvény 2. cikke szerint az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul. Az Alaptörvény P) cikke továbbá rögzíti, hogy a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. II./a.) Érzékeny humán receptort, és védett természeti értéket veszélyeztető kármentesítési feladatok elvégzése 183

184 A kármentesítési problémák kockázatát a szennyezőanyagok mennyiségi és minőségi paraméterei az elszennyezett terület és szennyezett környezeti elemek volumene, valamint a hidrogeológiai adottságok mellett az érintett vagy veszélyeztetett receptorok határozzák meg. A vízbázisok és védőterületeik érintettsége mellett további kármentesítési probléma által veszélyeztetett receptorok jelölhetők meg. II./b.) Potenciális kármentesítési feladatot indukáló, rekultivációs feladat végrehajtását igénylő projektek A vegyipar és a nehézipar (kohászat, gépgyártás, alumínium-ipar energetikai ipar) potenciális szennyező forrásaiként működő hulladék depóniák környezeti kockázatának minimalizálása. III.) A fenntartható fejlődés részét képező további feladatok III./a.) barnamezős rehabilitáció részeként elvégzendő kármentesítési feladatok végrehajtása Teljes körű felmérés nélkül ma Magyarországon közel 12 ezer hektár (120 km 2 ) barnamezős területről vannak ismereteink. A használaton kívüli barnamezős területek általában leromlott fizikai állapotúak, jellemezően szennyezéssel terhelt egykori gazdasági és iparterületek, illetve jellemzően felhagyott katonai területek és laktanyák. Az újrahasznosítás hiányából fakadó állapotromlás általában kihat a tágabb környezetre, kedvezőtlen ingatlanhasznosítási és társadalmi hatásokat vonva maga után. A témakör kezelése megoldatlan ma Magyarországon. A területek értékének további csökkenését meg kell akadályozni. Az újrahasznosítás gazdasági és társadalmi jelentősége, a barnamezők fennmaradásának kedvezőtlen gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak elkerülése érdekében meg kell kezdeni a témakörrel való intenzív fogalakozást. A barnamezős rehabilitáció során a cél az, hogy a jelentős méretű, gyakran a városszövetbe ékelődő részben szennyezett területek a rendezési terv alapján, a tulajdonosok vagy beruházók elképzelései szerint új funkciókat kapjanak. Ekkor a kármentesítési feladat paramétereit a jelenlévő, kiemelkedő fontosságú receptorok hiányában elsősorban a további területhasználati elképzelések fogják determinálni. III./b.) Önkormányzatok által átvett volt laktanyák rehabilitációja Magyarországon a települési önkormányzatok felelősségi körébe tartozó szennyezett területek legjelentősebb köre egyrészt a települési szilárd hulladék elhelyezéséből fakad, másrészt a településen folytatott szolgáltató, ipari, mezőgazdasági jellegű, illetve a volt katonai tevékenységből származik. A rendszerváltozást követő években a nemzeti vagyonnal gazdálkodó szervezetek (ÁPV Rt. Magyar Államkincstár; MNV Zrt.) részéről az alapvetően jó infrastruktúrával ellátott, volt szovjet katonai és magyar honvédség működéséből származó laktanyák, lőterek és repterek kerültek az önkormányzatok tulajdonába. Az önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a települési önkormányzatok feladatává teszi az épített és természeti környezet védelmét. Jelen gazdasági környezetben az önkormányzatok növekvő feladatai, az egyre inkább csökkenő állami szerepvállalás mellett a települési önkormányzatok jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi kötelezettségeinek egyre kevésbé tudnak eleget tenni kármentesítési feladataikat önerőből képtelenek finanszírozni. 184

185 11 Szűrés, releváns projektjavaslatok NFM-OKKP-Társasági Alprogram stratégiai tervezése 11.1 A rendelkezésre álló dokumentációk áttekintése, történeti kutatás végrehajtása, a tervezett projektek uniós megfelelőségének (jogi és szakmai) vizsgálata A potenciális projekt javaslatok uniós relevanciájának vizsgálatát az illetékes hatósági munkatársak és az érintett felszámoló biztosok bevonásával végeztük el. Az alábbi összesítő adatlapok az NFM-MNV OKKP Társasági Alprogram keretében uniós finanszírozás szempontjából releváns projekteket mutatják be: 185

186 1. adatlap 186

187 2. adatlap 187

188 3. adatlap 188

189 4. adatlap 189

190 5. adatlap 190

191 6. adatlap 191

192 7. adatlap 192

193 12 Részletes célkitűzések Az elvégzett vizsgálatok, elemzések, felmérések eredményeinek részletes bemutatása, ezek alapján konkrét célkitűzések és célértékek meghatározása A felmérés eredményeinek a relevancia vizsgálat bemutatását az egyes területek rövid szöveges leírásával kívánjuk szemléltetni. Tekintettel arra, hogy a beruházásokat megelőzően még aktualizáló, és részletes feltárásokra van szükség, konkrét célkitűzések és célértékek meghatározása jelen információk alapján nem lehetséges. Erre alapvetően a tényfeltárásokat követően lehet konkrét választ adni. 193

194 I. Balassagyarmat, KŐPORC Elektronikai Alkatrész és Műszaki Kerámiagyártó Vállalat fa telephelye Szennyezett terület azonosítása A szennyezett terület (KŐPORC Elektronikai Alkatrész és Műszaki Kerámiagyártó Vállalat fa egykori telephelye) Balassagyarmat belterületén, a Springa domb É-Ny-i lábánál, a Temető utca, a Pozsonyi utca, a Szent István utca és a Patvarci utca által határolt területen helyezkedik el. Északi határa a sportpálya határán található. A szennyezés elérte a Pozsonyi-Temető-Vizy utcák családi házas lakott területét. Környezeti probléma jellemzése A területen végzett szennyező tevékenység jellemzése áprilisában a területen eddig nem észlelt szennyezőanyag, halogénezett szénhidrogén jelenlétét mutatták ki. Megállapították, hogy a szennyezés nem köthető sem az ÁFOR, sem annak jogutódja a MOL Rt. tevékenységéhez. A KŐPORC Vállalat fa volt balassagyarmati telephelyén és annak környezetében 1998 áprilisában környezetvédelmi tényfeltárás során a talajvízben halogénezett szénhidrogén jelenlétét mutatták ki. Megállapítást nyert, hogy a szennyezés forrása a KŐPORC Vállalat volt zsírtalanító technológiájának felszín alatti tároló tartálya. A KŐPORC Vállalat korábbi tevékenysége következtében nagy mennyiségű halogénezett szénhidrogén került a talajba és a talajvízbe. A fázisban szétvált szennyezés a szabadfázis teljes oldatban való átmenetéig korlátlan szennyezőanyag utánpótlást jelent. A szennyeződés mértékére jellemző, hogy a góc környezetében korábban szivattyúzás után vett mintából µg/l szennyezőanyag koncentrációt lehetett kimutatni. Környezeti elemeket szennyező anyagok bemutatása A kibővített környezeti állapotfelmérés bebizonyította, hogy a szennyezés korábban a KŐPORC Vállalat telephelyén üzemeltetett zsírtalanító berendezésből ered. A évben elvégzett kiegészítő tényfeltárás során rögzítésre került, hogy a halogénezett szénhidrogén szennyezőanyag már kizárólag a felszín alatti vízben, valamint a telített talajrétegben - szabad fázisban - van jelen. Akkor a talajvíz szennyezettség felmérésének aktualizálása, illetve lehatárolása megtörtént. A halogénezett szénhidrogén szennyezés bizonyíthatóan bekerült a térség vízbeszerzés szempontjából számításba vett vízadó rétegébe. A kavicsos rétegben a vízben viszonylag jól oldódó, de annál nehezebb szennyező gyorsan terjedhet függőleges és vízszintes irányban egyaránt. Szennyeződött környezeti elemek állapota A perklór-etilén illetve bomlástermékei szennyezéssel érintett terület Balassagyarmat belterületén, a Temető u. - Pozsonyi u. - Szt. István u. - Patvarci u. által határolt területen belül helyezkedik el. 194

195 A vizsgálati eredmények szerint a perklór-etilén szennyezés bizonyítottan elérte a Pozsonyi - Temető - Vizy Zsigmond utcák családi házas lakott övezeteit, és megjelent a Vizy - Zsigmond u. 5. sz. családi házas ingatlan ásott kútjában. A szennyezés északi határa a sportpálya alatt található. A szennyeződés gócpontjában a szennyezés szabad fázisban is megtalálható. A fázisban szétvált VOCl (illékony halogénezett szénhidrogén) a külön fázis beoldódásának teljes idejére, akár több évtizedre is korlátlan, folyamatos utánpótlódási lehetőséget jelent. Időközben a talajvíz áramlásának É - ÉK irányában nagy kiterjedésű szennyezett csóva alakult ki. A 2005-ben elvégzett vizsgálatok eredménye szerint a talajvíz több ponton jelentős mértékben szennyezett halogénezett szénhidrogénekkel. A legmagasabb szennyezettségi érték a tetraklór-etilén és a triklór-etilén esetében jelentkezett. A szennyezés bekövetkezésétől kezdődően eltelt idő alatt a perklór-etilén szennyezettség a felső homokos vízadó rétegben történő szétterjedését követően az alsó, kavicsos, jó vízvezető réteget is elszennyezte. Szennyezett terület becsült nagysága A szennyezés gócpontja mintegy 9500 m 2 -nyi felületi vetülettel, µg/l feletti VOCl koncentráció értékkel az egykori KŐPORC Vállalat permosó helysége alatt található A évben elvégzett kiegészítő tényfeltárás szerint a halogénezett szénhidrogén szennyezőanyag már kizárólag a felszín alatti vízben, valamint a telített talajrétegben - szabad fázisban - van jelen. A talajvíz áramlásának (É-ÉK) irányában nagy kiterjedésű szennyezett csóva alakult ki. A szennyezés bekövetkezésétől eltelt idő alatt a perklór-etilén szennyezés a felső homokos vízadó rétegből átterjedt és az alsó kavicsos jó vízvezető réteget is elszennyezte. A két vízadó szintben lévő szennyezett talajvíz becsült mennyisége m 2 területen m 3 volt. A területre vonatkozó hatósági tevékenységek A kármentesítéshez kapcsolódó hatósági határozatok A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség (KÖDUVKÖFE) kötelezést adott ki a Kőporc Vállalat fa részére a szennyezés lehatárolására, illetve a kármentesítési kivitelezési terv elkészítésére 2000-ben. A tervet a KÖDUV KÖFE elfogadta és kiadta határozatát a műszaki kiviteli terv elkészítéséről, és beadásáról. A határozat eredményeként az ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Rt március 10-én benyújtotta a kármentesítési kiviteli tervet /2001. sz. határozatban kötelezték a KŐPORC Elektronikai Alkatrész és Műszaki Kerámiagyártó Vállalat fa -t a műszaki beavatkozás elvégzésére. A határozat én emelkedett jogerőre. A hatóság többszöri felszólítása és bírság kiszabása ellenére a területen kármentesítési beavatkozás nem történt. A Felügyelőség KTVF: /2012. számú intézkedésében felszólította a Felszámolót, hogy december 15. napjáig szíveskedjék tájékoztatni a Felügyelőséget a KŐPORC Vállalat "f. a." felszámolási eljárásának jelenlegi állásáról, továbbá nyilatkozzon a KŐPORC Vállalat "f. a." pénzügyi helyzetéről, valamint a kármentesítéssel kapcsolatos szerepvállalásáról. 195

196 A Felszámoló december 14. napján benyújtott válaszlevelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a felszámolási eljárás során a járadékjellegű követelések rendezését követően, a zárómérleg benyújtásával kezdeményezte a felszámolási eljárás befejezését a Fővárosi Törvényszéken. Beadványa mellé csatolta a zárójelentés, illetve a zárómérleg egy példányát, melyekből megállapítható, hogy a felszámolás alatt lévő társaság nem rendelkezik anyagi fedezettel a kármentesítésben való szerepvállaláshoz. A szennyezés megszüntetése érdekében eddig elvégzett kármentesítési beavatkozások A szennyezettséggel érintett. területen perklór-etilén és perklór-etilén származék vonatkozásában beavatkozás nem történt évben környezeti állapotfelmérés, 2000 évben kármentesítési kivitelezési terv összeállítására került sor évben a kötelezett megbízásából kiegészítő tényfeltárási záródokumentáció és műszaki beavatkozási terv, valamint a kapcsolódó vízjogi létesítési engedélyes tervdokumentáció készült. Felelősségi kör meghatározása, a projekt uniós forrásból történő finanszírozásának relevanciája Az évek óta eredménytelenül zajló kármentesítési eljárás előremozdítása érdekében a Felügyelőség 2014 januárjában felterjesztést kezdeményezett a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért felelős államtitkárához az állami felelősségvállalás lehetőségeiről. A KŐPORC Elektronikai Alkatrész és Műszaki Kerámiagyártó Vállalat f.a. 100%-ban az MNV Zrt. tulajdona volt. A cég székhelye (1106 Budapest X., Tárna u. 4.), a cég fióktelepeinek egyike a KŐPORC Balassagyarmati Gyáregysége (Balassagyarmat, Pozsonyi út 30.) A Fővárosi Törvényszékre benyújtott zárómérleg alapján a társaság felosztható vagyonnal nem rendelkezik. A Fővárosi Törvényszék július 28-án jogerőre emelkedett végzésével befejezte a felszámolást, és a társaságot megszüntette. A projekt megvalósítás az MNV Zrt. kötelezettsége lehet. 196

197 II. Esztergom, Esztergom 0418 hrsz. alatti volt szovjet katonai gyakorló terület és üzemanyagraktár A szennyezett terület azonosítása A volt szovjet hadsereg által üzemeltetett üzemanyagraktár és gyakorlótér még sík területen, az Esztergom 0418 hrsz. alatti területen működött. A terület közvetlenül a Duna partján található, az Esztergomot Táttal összekötő útról közelíthető meg. Környezeti problémák jellemzése A területen végzett szennyező tevékenységek jellemzése A területen a szovjet csapatok kivonulásáig üzemanyagraktár és katonai gyakorlótér működött, illetve ún. kubikgödrök voltak találhatók az üzemanyag tárolására szolgáló nyitott színek mellett. A felhagyott üzemanyagtárolók a 0418 hrsz-ú, Önkormányzati tulajdonú területen találhatók. A csapatok kivonulását követően a területen illegális hulladéklerakás is történt, a helyszíni szemlék során veszélyes hulladékok lerakására utaló nyomok nem voltak láthatóak, a lerakott hulladék építési törmelék, inert hulladék volt. Jelenleg a terület egy részén kavicsosztályozó és betonüzem működik a volt üzemanyagtároló színek mellett. A helyenként a talajvíz szintjét is elérő kubikgödrök műszaki védelem nélküli illegális feltöltése időközben megtörtént, a feltöltéshez használt anyagok eredete, minőségi jellemzői nem kerültek megállapításra. A talajvíz vízszintváltozása a fentiek alapján a szennyeződés kioldódását elősegítő folyamat, és ez nagy valószínűséggel folyamatos szennyező hatást jelent a Duna kavicsteraszában. Környezeti elemeket szennyező anyagok bemutatása Az előzetes vizsgálatok alapján a feltételezett szennyező anyagok az üzemanyag-raktározásból eredő ásványolaj-származékok, illetve a katonai használatból eredő egyéb szennyező anyagok lehetnek. Az illegális hulladék elhelyezés során lerakott hulladékok széles skálája a lehetséges szennyező anyagok körét bővíti. Szennyeződött környezeti elemek állapota A katonai jelenlét és az ezzel kapcsolatos szennyező tevékenység megszűnt, a terület vonatkozásában kármentesítés nem történt. A területen folyamatos illegális szemétlerakás történik. A terület az Esztergomi Prímás szigeti vízbázis védőidomán belül található, ezért veszélyezteti az ivóvíz minőségét. Talajszennyezettség Tényfeltárás hiányában nem ismert. Talajvíz szennyezettség A közeli vízbázis diagnosztikai vizsgálata során ólom és tetraklór-etilén szennyezettséget mutattak ki a volt szovjet laktanya területén mélyült egyes figyelőkutakból vett vízmintákban, azonban az észlelt felszín alatti vízszennyezettség nem került lehatárolásra. 197

198 A tényfeltárási kötelezés kiadását megalapozó hatósági mintavételezés során a kérdéses komponensek koncentráció értékei bár a fenti komponensek kimutathatók voltak - a (B) szennyezettségi határértéket nem érték el. A Prímás-szigeti vízbázis diagnosztikai munkálatai során készített infravörös légi felvételek alapján (pontosabb helymeghatározás nélkül) megállapították, hogy a Duna partmenti élőhely sávjának faunájában sok károsodott fa és bokor található, amely nagy valószínűséggel a talaj vagy a talajvíz szennyezettségére utal. Szennyezett terület becsült nagysága Tényfeltárás hiányában a szennyezett felszín alatti környezeti elemek nagysága nem határozható meg. A területre vonatkozó hatósági tevékenységek Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség a Prímás-szigeti vízbázis lehatárolására vonatkozóan szakhatósági állásfoglalást adott. A vízbázis diagnosztikai munkák során kimutatott szennyezettség és az illegális hulladéklerakás miatt tavaszán és nyarán a felügyelőség helyszíni ellenőrzést tartott. A valószínűsíthető szennyezettséggel kapcsolatosan hatósági határozat nem került kiadásra. Felelősségi kör meghatározása A jelenlegi tulajdonosi helyzet bemutatása A terület egy része jelenleg az Esztergom Városi Önkormányzat, a terület más része magánszemélyek tulajdonában van. A területet több alszámra, közötti hrszú területekre osztották fel, az üzemanyagtárolók jelenleg a 0418 hrsz-ú, Önkormányzati tulajdonú területen találhatók. Felelősség megállapítása a projekt uniós forrásból történő finanszírozásának relevanciája A Szentkirályi Duna dűlőben a hrszú. területen teherkomp-kikötő építése tervezett, mely szomszédos a 0418 hrsz.-ú területtel. A 0418 hrszú. terület még jórészt bolygatatlan és régészetileg kiemelten védett a földben rejtőző épületmaradványok, középkori templom, kápolna stb. miatt. Feltáratlan az 1991-ig szovjet katonai bázisként működő területrész is. Mindeddig szennyezésre és kármentesítés kezdeményezésére utaló információ nem merült fel, a korábbi területhasználat alapján azonban vélelmezhető. A területfejlesztéssel összefüggő esetleges kármentesítési feladat a volt szovjet területhasználat okán állami felelősségi kört jelent. A kérdéses terület önkormányzati tulajdonban van. Az államnak, és az önkormányzatnak komoly terület fejlesztési, terület rendezési tervei vannak a 0418 hrszú terület környezetében. A terület fejlesztéssel összefüggő esetleges kármentesítési feladat, a volt szovjet területhasználat okán állami felelősségi kört jelenthet. A projekt megvalósítás az MNV Zrt. kötelezettsége lehet. 198

199 III. Kunszentmárton, a volt szőrmekikészítő üzem, szikkasztó medencéi és elvezető csatornájának környezete A szennyezett terület azonosítása Kunszentmárton külterületén, a Hármas-Körös hullámterében szennyvíztároló medence, illetve a hozzá tartozó szennyvíz elvezető csatorna található. Környezeti probléma jellemzése A területen végzett szennyező tevékenység jellemzése A szennyvíztároló a már megszűnt Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat IV. sz. Gyáregysége gyártási folyamataiból származó nehézfémekkel és vegyszerekkel terhelt szennyvizét gyűjtötte, ahonnan a vizet szennyvízlevezető vezette a folyóba. A szennyező forrás ig folyamatosan üzemelt. A tevékenység befejezése után a szennyvíztisztító tórendszerben magas krómtartalmú iszap maradt. Környezeti elemeket szennyező anyagok bemutatása A szőrmekikészítés technológiájából eredően erősen toxikus alkotókat tartalmazó szennyvíziszapok, nehézfémtartalmú mosóvizek kerültek a medencékben elhelyezésre. A szikkasztot iszap mennyisége meghaladja a m 3 -t. A jellemző szennyező anyagok kockázata Az iszap műszaki védelem nélküli földmedrű medencékben került elhelyezésre. A helyszíni szemrevételezések alapján, mind a csatorna, mind a szennyvíztároló gödör környékén dús vegetáció jellemző, a medencékben időszakosan víz áll. A tárolómedencék és a csatorna a Körös árterén hullámtérben található, közvetlen környezetében, mezőgazdasági művelés alatt álló területek, szántóföldek, legelők helyezkednek el. A kaszálékot állatok takarmányozására használják. Szennyezett terület becsült nagysága A szikkasztó medencék és a csatorna területi kiterjedése 5000 m 2. Felelősségi kör meghatározása A jelenlegi tulajdonosi helyzet bemutatása A szikkasztómedencék magántulajdonban vannak, a környező és vélelmezetten elszennyezett terület valamint a szennyvíz elvezető csatorna a Magyar Állam tulajdonában van. 199

200 A szennyezéskor fennálló tulajdonosi szerkezet ismertetése A szennyezés okozója a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat IV. sz. Gyáregysége, amely több átalakulást követően felszámolásra került. A területen végzett kármentesítési munkák ismertetése A területen monitoring kutak találhatók, azonban rendszeres mintavétel nem történik. A kármentesítésre vonatkozó hatósági határozatok nem ismertek. Felelősség megállapítása a projekt uniós forrásból történő finanszírozásának relevanciája Kunszentmárton, a volt szőrmekikészítő üzem, szikkasztó medencéi és elvezető csatornájának kármentesítési feladatát a felügyelőség állami felelősségi körbe sorolandónak tartja. A szikkasztó medencék (agyag gödrök) tulajdonosa magánszemély, aki a károkozásért nem felelős. A szennyezést okozó Pannónia Szőrmekikészítő Vállalat felszámolása befejeződött. Tekintettel arra, hogy az elszennyezett terület a Magyar Állam tulajdona a projekt megvalósítás az MNV Zrt. kötelezettsége lehet. 200

201 IV. Szentendre, Dózsa György úti laktanya Szennyezett terület azonosítása A vizsgált terület Szentendre DK-i részén, az 5, 6, 7, 2/10, 12/1, 12/5 hrszú, a 11. sz. műút és a Duna közötti, ipari jellegű területen helyezkedik el. ÉNy-DK-i irányban a Dunába torkolló Dera patak határolja, D-i és Ny-i irányban mezőgazdasági művelés folyik. Környezeti probléma jellemzése A területen végzett szennyező tevékenység jellemzése Szentendre város ipari zónája a város D-i részén, jellemzően a 11-es műút (Dózsa György út) és a Duna között, a Dera pataktól É-ra helyezkedik el. A területtől D-re szántóföldi művelés figyelhető meg, illetve itt található a térség regionális vízellátásában jelentős szerepet játszó Szentendre Regionális Déli vízműkutak is. A vízmű az ún. Régi Déli termelőkutak (3 db) kialakításával a 11- es műút mentén 1968-ban létesült a Duna kavicsos teraszanyag talajvízkészletének igénybevételére. Az között, a megnövekedett vízigények kielégítésére épültek ki a Regionális Déli termelőkutak (15 db csőkút és 1 db csáposkút). Az között végzett Szentendre Regionális Déli vízbázis diagnosztikai vizsgálata során a volt szovjet laktanya területén és térségében a talajvíz és kisebb területen a talaj halogénezett alifás szénhidrogén szennyezettségét észlelték. A szennyezés a régi vízműkutakban is megjelent, ami a Régi Déli kútcsoport leállítását vonta maga után. A laktanyát a csapatkivonulásig a szovjet alakulatok harckocsizó egysége használta. A szennyezettség kialakulása részben a laktanya, részben Szentendre ipari zónájának területéről érkező szennyezőanyag transzportra vezethető vissza. Az adatgyűjtés során több potenciális szennyezőforrás is valószínűsíthető volt. Környezeti elemeket szennyező anyagok bemutatása A szennyezőforrás pontos azonosítása a mai napig bizonytalan. A szennyezés lehatárolása során arra lehetett következtetni, hogy a szennyezőforrás a szomszédos ipari zónában volt, ahol a fémfelületek zsírtalanítása során (galvanizáló-felületkezelő üzem) használt anyagok kerültek a környezetbe. Ugyanakkor szennyezőforrásként jelölhető meg a Dózsa György laktanya is, ahol a gépjárművek karbantartása során juthatott oldószer a talajvízbe. A Régi Déli kútcsoport leállításáig a szennyezett talajvízzónák átfedték egymást, hatásukat nem lehetett elkülöníteni. A kútcsoport leállításával az áramlási viszonyok megváltoztak, a szennyezőforrások áramlási mezeje kettévált. A laktanya területén a cisz-1,2-diklór etilén, vinil-klorid mennyisége a talajvízben jelentős. A valószínűsíthetően régi keletű szennyezés eredete és okozója egyértelműen nem ismert, az elsődleges szennyezőanyagnak a tetraklór-etilén tekinthető. Szennyeződött környezeti elemek állapota között több alkalommal, összesen 45 db (korábbi és a tényfeltárás során létesített) megfigyelőkútból végeztek vízminőségi vizsgálatokat. 201

202 A talajvízben észlelt elsődleges szennyezőanyag a valószínűsíthetően oldószer eredetű tetraklóretilén, triklór-etilén és az ezek bomlásával felhalmozódott cisz-1,2-diklór-etilén tekinthető. A szennyeződés észlelésekor a szennyezett talajvízmező legnagyobb része a Régi Déli kutak depressziós terében helyezkedett el, ami hidraulikus gátként akadályozta továbbterjedését a parti kutak felé. Az ipari zóna peremén létesített fúrások a háttér területek felől történő szivárgást jeleztek, a Régi Déli kutak üzemelésükkel a szennyezés egy részét kitermelték. A kutak leállítását követően az áramlás a Regionális Déli kutak felé indult meg, melynek következtében a laktanya D-DK-i peremén a cisz-1,2-diklór-etilén koncentrációk megnőttek. Talajszennyezettség Az elsődleges szennyezőanyag, a tetraklór-etilén és a triklór-etilén koncentrációja a talajban csekély. Felszín alatti vízszennyezettség A lebomlott formák (a cisz-1,2-diklór etilén, vinil-klorid) döntően a talajvízben helyezkednek el. A vizsgált BTEX, PAH, TPH és nehézfémek koncentrációja nem érte el a szennyezettségi határértéket. Szennyezett terület becsült nagysága A szennyezett talajvízmező lehatárolása még nem történt meg valamennyi irányban. Az egyes kockázatos anyagok mennyisége és kiterjedése a szennyezés jellegéből adódóan egymástól nem különíthető el. A szennyezés horizontális kiterjedése kb. 25 ha vertikális elterjedése 7,5 m, a szennyezett talajvíz térfogata több százezer m 3 -re tehető. A területre vonatkozó hatósági tevékenységek között a volt szovjet laktanya területén és térségében a talajvíz halogénezett szénhidrogén szennyezettségét észlelte. A szennyezés a Régi vízműkutakban is megjelent, így a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség (KÖDUKÖFE) azok leállítását rendelte el októberében a felügyelőség a KGI-t részletes tényfeltárásra kötelezte. A tényfeltárási eredmények alapján a hatóság a szomszédos ipari zóna egyik gazdasági társaságát kötelezte a műszaki beavatkozás elvégzésére. A Kft. a határozatot az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnél megfellebbezte. A Főfelügyelőség a Felügyelőséget új eljárás lefolytatására utasította. A Régi Déli Vízbázis elszennyeződése miatt a Felügyelőség KTVF: 24105/2007. számú határozatában a DMRV Zrt. Szentendre Régi Déli Vízbázis védőterületének kijelölésére irányuló kérelmét elutasította. A szennyeződés feltehetően több szennyezőtől származik, amelyek korábban állami tulajdonban voltak. A felelős kétséget kizáróan nem állapítható meg. A Felügyelőség a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 21. -a alapján - a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot részletes tényfeltárás végzésére, valamint kármentesítési monitoring terv készítésére kötelezte május 17-én készített tényfeltárási záródokumentáció és kármentesítési monitoring terv benyújtásra került. 202

203 A Felügyelőség KTVF: /2010. számú határozatában a Vízügyi Igazgatóságot beavatkozási terv készítésére, valamint kármentesítési monitoring végzésére kötelezte. A Vízügyi Igazgatóság nem tett eleget a KTVF: számon módosított KTVF: /2010. számú határozatban foglalt kötelezettségének, ezért a Felügyelőség a KTVF: /2011. számon eljárási bírságot szabott ki, mellyel egyidejűleg a teljesítésre új határidőt állapított meg. A Vízügyi Igazgatóság a határozatban előírt beavatkozási terv benyújtási kötelezettségének a megadott határidőig nem tett eleget, ezért a Felügyelőség KTVF: /2011. számon eljárási bírságot szabott ki, mellyel egyidejűleg a beavatkozási terv benyújtásának teljesítésére új határidőt állapított meg. A Vízügyi Igazgatóság /2012 iktatószámú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, arról, hogy a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 21. (3) bekezdése értelmében, az állami felelősségkörbe vont kármentesítések pénzügyi fedezetét, az Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) előirányzata biztosítja, ezért 2011 májusában az OKKP irányításáért felelős Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai főosztálya felé írásos megkereséssel fordult a Vízügyi Igazgatóság. A szennyezés megszüntetése érdekében eddig elvégzett kármentesítési beavatkozások A területen a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Korm. határozat szerinti kötelezettségeként ban kármentesítést végzett. Mikrobiológiai talajkezelés zajlott a felszínen, valamint kisebb mértékű beavatkozásra került sor a 3-5 mélységű szennyeződések esetében. A talajvíz szennyeződésének mentesítését is részlegesen elvégezték. A kármentesítés anyagi források hiányában 1994-ben nem folytatódott. A területen a év folyamán az archív adatok feldolgozását követően tényfeltárás végrehajtására került sor. A fúrások döntő része a laktanya területén és térségében valamint a potenciális szennyezőforrások területén, azok súlypontjában lett tervezve szeptemberében tényfeltárás és a javasolt műszaki beavatkozás előtervét tartalmazó záródokumentáció került kidolgozásra. A KÖDUV VIZIG, mint akkori kötelezett májusában a Felügyelőségre engedélyezésre benyújtotta a részletes tényfeltárási dokumentációt és monitoring tervet, amelyet az eljáró hatóság KTVF: /2010 sz. határozatával jóváhagyott. Felelősségi kör meghatározása, a projekt uniós forrásból történő finanszírozásának relevanciája A laktanyát a csapatkivonulásig a szovjet alakulatok harckocsizó egysége használta. A szovjet csapatok kivonulása után a terület a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz, majd az államtól a terület (1995-ben) adás-vétel alapján a Nemzeti Egészségmegőrző és Rákellenes Központ Alapítványhoz került. Jelenleg az 5,6,7 hrsz-ú területek tulajdonosa a NEREK alapítvány, mely területekre vonatkozóan Szentendre Város Önkormányzatának elővásárlási joga van. A 12/1 hrszú területrész tulajdonosa magánszemély. Az 5,6,7 hrszú területek tulajdoni lapján teherként perfeljegyzés bejegyzés található. A jogosult neve: Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma. A 2/1 hrsz. terület tól kiigazítás jogcímen Szentendre Város Önkormányzatának tulajdona. 203

204 A korábban elkészített tényfeltárási záródokumentáció két lehetséges szennyezőforrást jelölt meg: 1. a volt szovjet katonai laktanya területe, 2. a laktanyától É-ra lévő ipari terület A rendelkezésre álló információk nem adnak egyértelmű képet, a szennyezések felelőse(i) nem állapíthatóak meg kétséget kizáróan. A hatóság a megoldás érdekében évek óta állami szerepvállalást sürget, ezért is került a projektjavaslat az OKKP keretében felterjesztésre. Tekintettel arra, hogy a NEREK Kft. jogelődje a területhez térítésmentesen jutott, valamint a volt szovjet laktanyák problémakörét az OKKP keretében korábban is az MNV Zrt. specifikus Alprogramja rendezte, a projekt megvalósítás az MNV Zrt. kötelezettsége is lehet különös tekintettel arra, hogy az OVF és a NEKI az elmúlt évek során nem tudott döntésre jutni az állami szerepvállalás során nevesítendő szervezet személyében. 204

205 V. Szigetszentmiklós, a volt Csepel Autógyár területe Szennyezett terület azonosítása A volt Csepel Autógyár Szigetszentmiklós és Szigethalom települések között, a Budapest- Ráckeve HÉV vonaltól D-re helyezkedik el. Területe 241,5 ha. A nagy-dunától hozzávetőleg 5 km távolságban van, a Ráckevei- (Soroksári-) Dunától mért legkisebb távolsága 1 km-re tehető. A környező területeken ipari hasznosítású ingatlanok, lakó és üdülő ingatlanok, óvoda, iskola, orvosi rendelő is található. Környezeti probléma jellemzése A területen végzett szennyező tevékenység jellemzése A gyártelep 1941-től működött Dunai Repülőgépgyár néven. Ekkor repülőgépmotorokat gyártottak, ill. repülőgép összeszerelés folyt az üzemben, ennek következtében a II. világháború alatt többször bombatámadás érte a gyárat. A bombázások során keletkezett repülőgép-, repülőgépalkatrész-roncsok, technológiai alap- és segédanyagok, épületmaradványok kerültek a talajba. A II. világháború után 1949-től közúti gépjárműgyártás folyt a területen. A gyártás során számos, a környezeti elemekre veszélyt jelentő technológiát alkalmaztak. A területen korábban alkalmazott fontosabb technológiák: - fémmegmunkálás (forgácsolás, préselés, hegesztés), hőkezelés, felületkezelés előkészítést, zsírtalanítás, rozsdaeltávolítás, - festés, foszfátozás, ónozás, krómozás, ciánozás, sóolvadékban történő kezelés, akkumulátorsavazás és töltés, galvanizálás, - különböző vegyi anyagok raktározása, a méregraktárban krómtartalmú anyagokat, olajat, hígítószereket és galvántechnikai anyagokat tároltak. A területen jelenleg folytatott tevékenységek: 1992-től a Csepel autógyár és ezzel együtt a gépgyártás jelentős hányada felszámolás alá került, jelenleg az egykori termelésnél jóval kisebb volumenben, a korábbitól sok esetben eltérő tevékenység folyik. - Megmaradt a fémmegmunkálás, melyhez kapcsolódóan a környezetre kockázatot jelentő anyagok alkalmazása továbbra is fennáll (kenőolajok, oldószerek). - A hőkezelés jelenleg is folyik. - Felületkezelés-előkészítést, zsírtalanítást, rozsdaeltávolítást végeznek. Ezeken a területrészeken az illékony halogénezett alifás szénhidrogének, mint potenciális szennyező anyagok továbbra is használatban vannak, és környezeti kockázatot jelentenek. - Festés, műanyag alkatrészek előállítása, veszélyes hulladékok tárolása is folyik. - Alumínium öntödét alakítottak ki. Itt kiporzással környezetbe kerülő toxikus elemek okozhatnak szennyezést. - Fémfeldolgozás és fém alkatrészek gyártása is folyik. Itt toxikus elemek és kenőanyagok, felületkezelő anyagok használata jelenthet környezeti kockázatot. 205

206 Szennyezett területen előforduló kockázatos anyagok bemutatása Szennyeződött környezeti elemek állapota A területen 2002-ben részletes tényfeltárást végeztek, a Záródokumentáció a Felügyelőség részére májusában került benyújtásra. A évi tényfeltárás eredményei alapján a földtani közeg szennyezettségének értékelése az alábbi: Alifás szénhidrogének: A területen 12 pontban mértek magas, 300 mg/kg feletti koncentrációt. A feltárási pontok segítségével három nagy szennyezettségi gócot lehet lehatárolni. Illékony halogénezett alifás szénhidrogének (VOCI): határérték feletti VOCI szennyezést a területen összesen két pontban tártak fel. Toxikus elemek: A talaj toxikus elem szennyezettségéről elmondható, hogy a szennyezettnek bizonyult pontokban általában több nehézfém is magas koncentrációban van jelen. Az esetek többségében az adott furatokban csak egy bizonyos mélységben tapasztaltak szennyező anyag feldúsulást. Ez a feldúsulás a fedőrétegre jellemző, az iszaprétegben az egyik pont mintáitól eltekintve minden vizsgált esetben csak a B szennyezettségi határértéknél alacsonyabb koncentrációkat mértek. Arzén: Két fúrási pontban mértek határérték feletti arzén koncentrációt. Kadmium: 4 furatból vett talajmintában mértek határérték feletti koncentrációt. A szennyezések horizontális és vertikális kiterjedésüket tekintve pontszerűnek mondhatók. Összes króm: A területen 4 fúrási pontból származó talajmintában mértek határérték feletti összes króm koncentrációt. Króm (VI): határérték feletti Cr(VI) szennyezést 5 pontban mértek. Ezek a pontok két részterületre esnek: o A gyártelep ÉNy-i sarkában o Az ún. lábrácségető környezetében Réz, Nikkel, Ólom és Cink került még kimutatásra több ponton, határérték felett. A tényfeltárás eredménye alapján a felszín alatti víz szennyezettségének értékelése A volt Csepel Autógyár talajvíz szennyezettségéről megállapítható, hogy a talajvíz több komponens tekintetében erősen szennyezett. A szennyezett terület együttes nagysága hozzávetőleg 30 ha. A különböző szennyező anyagok együttesen és külön-külön is megjelennek a talajvízben, ami a beavatkozást megnehezíti. Talajvíz tekintetében a volt Csepel Autógyár területén 5 szennyezett részterült került feltárásra: 1. A gyártelep ÉNy-i része (kb 12 ha), 2. a Lábrácségető környezete (kb. 6 ha), 3. az Olajregneráló környéke (kb. 2,8 ha), 4. a Kísérleti üzem környezete ( kb m 2 ), 5. a volt Méregraktár környéke (kb m 2 ). 206

207 Szennyezett terület becsült nagysága NFM-OKKP-Társasági Alprogram stratégiai tervezése A szennyezett terület együttes nagysága kb. 30 ha. A területre vonatkozó hatósági tevékenységek A volt Csepel Autógyár területén 1985-ben a Csepel Autógyár vízhálózatában és a gyár területén üzemeltetett BVIII jelzésű talajvíz-kitermelő kút vizében jelentős krómszennyezést (Cr VI.) észleltek. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (mint 1986-ban az ügyben hatáskörrel rendelkező 1. fokú hatóság) a feltárt Cr VI. szennyezés alapján kötelezte a Csepel Autógyárat, hogy kár lokalizáció céljából meghatározott számban és kapacitással talajvíz kitermelő kutakat üzemeltessen, és a kutakból vett vízminta krómtartalmát vizsgálja. A Környezetgazdálkodási Intézet 1993-ban végzett vizsgálata felderítette, hogy a gyár területén több helyen, több kockázatos anyag tekintetében szennyezés mutatható ki. A Csepel Autógyár f.a." felelősségi területén az állapotvizsgálatok során ismertté vált földtani közeg és felszín alatti víz szennyezés tekintetében a Felügyelőség KF: /2001-III. számú határozatában részletes tényfeltárás elvégzésére kötelezte a Csepel Autógyár "f.a."-t. Ezt követően a határozat alapján november 5-én kiadta a KF: /2001. számú határozatát, melyben, a tényfeltárás végrehajtását elrendelte és egyben feljogosította a Környezetgazdálkodási Intézet Kármentesítési Területkezelési Egységét, hogy a tényfeltárást a kötelezett költségére elvégezze, illetve elvégeztesse. A határozat ellen a Csepel Autógyár f.a. felszámoló biztosa fellebbezett, azonban a Környezetés Természetvédelmi Főfelügyelőség az elsőfokú határozatot H-264/4/2001. számú határozatában helybenhagyta. A részletes tényfeltárás elvégzéséről szóló Záródokumentáció a Felügyelőség részére 2003 májusában került benyújtásra. A Záródokumentáció alapján a Felügyelőség KF: 1886/2004. számú határozatával, január 28.-i dátummal kötelezte a Csepel Autógyár f.a. -t a kármentesítés műszaki beavatkozási tervének elkészítésére, valamint a szennyezés figyelésére irányuló monitoring rendszer kiépítésére, illetve annak üzemeltetésére, egyúttal a területre, földtani közegre és talajvízre vonatkozóan (D) kármentesítési célállapot határértéket állapított meg. A KF:1886/2004. számú határozatban előírtak a megadott határidőig nem teljesültek és mivel a kötelezett felszámolása miatt a kötelező határozat nem végrehajtható, így a területen feltárt szennyezés nyomon követése céljából monitoring vizsgálatok az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretein belül történtek. A as tényfeltárást követően a VITUKI Kht. 2003, 2005, 2006, 2007, és ben végzett átfogó monitoring vizsgálatokat. 207

208 Felelősségi kör meghatározása A jelenlegi tulajdonosi helyzet bemutatása NFM-OKKP-Társasági Alprogram stratégiai tervezése Az ingatlanok adás-vétele jelenleg is folyik, ma már több mint ötven tulajdonos, elsősorban gazdasági társaság található a területen. A Budapest Holding Rt decemberi levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a 12001/10 hrsz-ra több ingatlan került összevonásra, ezek erdő művelésű ágú területek. Amelyek nem kerültek értékesítésre, azokat a felszámolás lezárását követően a Kincstári Vagyoni Igazgatóság fogja átvenni. A Budapest Holding Rt. megküldte a Felügyelőségre a Fővárosi Bíróság által meghozott (9.Fkp /205.) végzés másolatát, mely szerint a bíróság az adós tulajdonában álló erdő művelésű ágú értékesíthetetlen Szigetszentmiklós belterület 12001/10 hrsz-ú ingatlant átadja a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a terület jelenleg a Magyar Állam tulajdona MNV Zrt.) részére, A végzés szerint a felszámolás során a felszámoló a vagyontárgyakat értékesítette, a dolgozók munkaviszonyát rendezte, a környezetvédelmi kötelezettségeknek igyekezett eleget tenni. A szennyezéskor fennálló tulajdonosi helyzet bemutatása A vizsgált terület tulajdonosa 1992-ig a Csepel Autógyár (jogutódja a Csepel Autógyár fa ) volt. A Csepel Autógyár 1992-ben felszámolás alá került ban alakult a Csepel Autógyár Kft., melynek a terület jelentős része a működő iparral együtt tulajdonába került. A Csepel Autógyár Kft ben felszámolásra került mely felszámolási eljárás jogilag jelenleg is folyamatban van. A szennyezés megszüntetése érdekében eddig elvégzett kármentesítési beavatkozások A Csepel Autógyár által okozott krómszennyezés már 1986-ban részben feltárásra került. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kötelezte a Csepel Autógyárat, hogy a kutakból meghatározott mennyiségű vizet termeljen ki folyamatosan annak érdekében, hogy a szennyezés a gyáron kívülre ne terjedjen és a környező vízbázisokat ne szennyezze el. A vízkivétel 1998-ig tartott. Ez a tevékenység a gyár felszámolásával megszűnt. A felszámolási eljárás megkezdése után a Csepel Autógyár f.a." felelősségi területén több állapotvizsgálat is készült, melyek a gyár területén jelentős szennyezést mutattak ki a talajban (földtani közeg) és a talajvízben. A területen ban részletes tényfeltárást végeztek és ennek alapján műszaki beavatkozási terv előkészítő dokumentációt állítottak össze. A as tényfeltárást követően a VITUKI Kht. 2003, 2005, 2006, 2007, és 2009-ben végzett átfogó monitoring vizsgálatokat. 208

209 A felelősségi kör meghatározása, a projekt uniós forrásból történő finanszírozásának relevanciája A Csepel Autógyár októberében a Pest Megyei Bíróság jogerős végzésével felszámolás alá került. A felszámoló a Budapest Holding Rt. lett. A felszámolás 2005-ben úgy fejeződött be, hogy a környezeti károkra vonatkozóan nem hozott határozatot a Bíróság, nem határozta meg a felszámolás után a felelősségi kérdést ban az fa" területének egy részét értékesítette és megalakult a Csepel Autógyár Kft., ami 1999-ben szintén felszámolásra került. Az értékesítés során a környezetszennyezés felszámolása az fa feladata maradt. A Kft. felszámolása még folyamatban van. A tartós környezeti kár bejegyzésére kizárólag az állami tulajdonú 12001/10 hrszú területrészre vonatkozóan került sor. A fenti hrsz.-ú ingatlanok jelenlegi tulajdonosai, bizonyítottan a károsodást követően lettek tulajdonosok, tekintettel arra, hogy a telephelyen lévő szennyezettség már a Csepel Autógyár jogutód nélküli megszűnését megelőzően is ismert volt. A Csepel Autógyár Kft. f.a felszámolási lejárása során a felszámoló (BROSS Válságkezelő Kft.) 2001-ben értékesítette a felszámolás alatt álló társaság teljes vagyonát. Az adás-vételi szerződés kitért arra, hogy az eladó kötelezi magát, hogy a felügyelőség által a terhére megállapított kármentesítési munkálatokat saját költségén elvégzi vagy elvégezteti. Az ingatlanokat a továbbiakban úgy értékesítette a vevő, hogy az új vevők nem vállalták a környezeti károkért a felelősséget különös tekintettel arra, hogy a korábbi ipari és a vevők jelenlegi tevékenységei eltérést mutattak. A felszámolás alatt álló cég vállalta tehát magára a kármentesítési kötelezettséget, mely cég felszámolása hamarosan befejeződik azzal, hogy zárómérlege szerint a felszámolás alatt álló társaság nem rendelkezik anyagi fedezettel a kármentesítésben való szerepvállaláshoz. Fentiek alapján az érintett ingatlanok jelenlegi tulajdonosai mentesülnek a felelősség alól, a kármentesítésre a Csepel Autógyár Kft. f.a. lenne köteles, aki a költségek viselésére nem képes okán nem végez a területen munkálatokat. A kármentesítésre a Csepel Autógyár Kft. f.a. lenne köteles. A Kft. felszámolása jelenleg még folyamatban van, jelenlegi állása szerint a felszámoló cég előterjesztette a bíróság részére a Csepel Autógyár Kft f.a. felszámolási zárómérlegét. A zárómérleg alapján, a társaság a kármentesítési kötelezéttségnek forráshiány okán, nem tud eleget tenni. A környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás alapján, ha a szennyezőt nem lehet a költségek viselésére kötelezni, akkor támogatás adható. Tekintettel az állami tulajdoni hányadra, és a "költségek viselésére nem képes" státuszra, a projekt megvalósítás az MNV Zrt. kötelezettsége lehet. 209

210 VI. Veszprém, a volt Bakony Autóalkatrész Gyártó Zrt. Szennyezett terület azonosítása A volt Bakony Autóalkatrész Gyártó Zrt. veszprémi telephelye Veszprém-Csererdő területén található. Környezeti problémák jellemzése A területen végzett szennyező tevékenységek jellemzése A területen az 1938-as évek óta különböző hadiipari és gépjármű-alkatrészgyártó cégek folytatnak ipari tevékenységet, melynek során többnyire lőszert, gépjármű-villamossági cikkeket és egyéb alkatrészeket gyártottak. A technológia során nagy mennyiségű oldószert, ill. felületkezelő anyagot használtak fel, amelyek talaj-talajvíz-karsztvíz szennyezést okoztak. A különböző gyártási technológiák környezetéhez kapcsolódóan a gyárterület több pontján a földtani közeget és a felszín alatti vizeket terhelő szennyezést tártak fel. A szennyeződés a veszélyes anyagok (olaj, benzin, triklór-etilén, galvanizálási segédanyagok) esetenként helytelen vagy szabálytalan tárolásából, kiömléséből, az aknák és az ipari csatornák sérüléseiből keletkezett. Környezeti elemeket szennyező anyagok bemutatása A vizsgált területen a felszín alatti vizeket és a földtani közeget minőségileg különböző szennyezőanyag-komponensek nehézfémek, alifás és aromás szénhidrogének, és halogénezett szénhidrogének terhelik. Szennyeződött környezeti elemek állapota Talajszennyezettség A évi feltárás során minden fúrásból három szinten történt mintavétel és ezekből készült átlagminta. Az analitikai vizsgálatokat TPH, VOCL és BTEX komponensekre végezték el. A terület több pontján ekkor TPH, BTEX, kadmium és ólom szennyezettséget detektáltak. A mérések alapján az olajtároló területén közel 470 m 3 szennyezett talaj kiemelése vált szükségessé. További talajkitermelés volt szükséges az elbontott felszín alatti üzemanyagtartályok környezetében is. Az akkori becslések alapján m 3 szennyezett talaj kitermelését és ártalmatlanítását prognosztizálták. Felszín alatti vízszennyezettség 2004-ben a gyárterület több talajvízmintavételi pontján mértek minőségileg különböző, a felszín alatti vizeket szennyező komponenseket. A fő szennyezőanyagok halogénezett alifás szénhidrogének, nehézfémek (Cr, Pb, Zn), alifás és monoaromás szénhidrogének, valamint halogénezett alifás szénhidrogének voltak. A szennyeződés az idők során a talajvíz áramlásával K- i irányban elmozdult, de még mindig a gyárterület alatt van. 210

211 A évben a V-Park Kft. által benyújtott Veszprém volt Bakony Művek területe Tényfeltárási záródokumentáció, valamint a kiegészítő vizsgálatokról készített Veszprém, volt Bakony Művek területe Tényfeltárási záródokumentáció kiegészítése című dokumentumokban bemutatásra kerültek a /2005. számú határozat alapján tervezett műszaki beavatkozás pontosítása céljából elvégzett vizsgálatok. A vizsgálatok a kötelezéssel érintett 8709, 8710, 8711 hrszú ingatlanokon túli ingatlanokra is kiterjedtek. A tényfeltárás aktualizálása során vizsgálták a földtani közeg, a talajvíz és a karsztvíz állapotát egyaránt. Talaj szennyezettség: A földtani közegben a fémszennyezettség kis mértékű, nagyságrendi eltérések nem mutathatók ki a B szennyezettségi határértékhez képest. A korábbi határozatokban a nikkel, bárium, króm, arzén és kadmium vonatkozásában nem lett (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítva. A feltárt PAH szennyezettség egy ponton haladta meg a B szennyezettségi határértéket. A tényfeltárási záródokumentációban javasolt (D) kármentesítési célállapot határértékek: arzén, kadmium, bárium, PAH, nikkel, króm komponensek tekintetében lettek megállapítva. Talajvíz szennyezettség: A talajvíz szennyezettség feltárására két ütemben került sor. Az első ütemben a korábban (2004. év) létesített talajvíz furatokat (14 db) mintázták meg, majd ezek eredményeinek ismeretében jelölték ki az új furatpárokat (2x11 db karszt és talajvíz feltáró fúrás). A létesített új furatok közül 8 db nem tárt fel talajvizet illetve a tervezett 11 db karsztkútból 3 db karsztvíz helyett talajvizet tárt fel. Második ütemben 3 db talajvíz és 6 db karsztvíz furatot terveztek lemélyíteni, melyek közül a 3 db talajvízfurat meddőnek bizonyult, a karsztvíz mintavételezésre szánt 6 db furat közül pedig 1 db fúrás talajvizet tárt fel. A 21 db megvett talajvízmintából 3 db mintában nem kerül kimutatásra B szennyezettségi határértéket meghaladó koncentráció egyetlen vizsgált komponens tekintetében sem. A vizsgálatok során 5 olyan komponens került B szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációban kimutatásra, melyek korábban nem, így ezen komponensekre (D) kármentesítési célállapot határérték sem került megállapításra. Ezen új szennyező komponensek: króm, bór, naftalinok, kloroform, vinil-klorid. Helyrajzi számok szintjén meghatározásra kerültek a fémekkel és félfémekkel szennyezett talajvizű területek. A tényfeltárási záródokumentációban a következő komponensekre javasoltak (D) kármentesítési célállapot határértékeket: króm, króm VI, ólom, benzol, toluol, etil-benzol, xilolok, egyéb alkilbenzol, TPH, naftalinok, diklór-etilén, triklór-etilén, kloroform, tetraklór-etilén, vinil-klorid. Karsztvíz szennyezettség: A évi tényfeltárás során a karsztvíz minőségére vonatkozó vizsgálatok nem készültek. A 2010 évi tényfeltárás két ütemében összesen 13 db karsztvíz mintavételére alkalmas furat létesült, majd a tényfeltárás kiegészítéseként a karsztvíz szennyezettség lehatárolása céljából további 8 db. Az első és második ütemben a furatok méter közötti talpmélységgel készültek. A karsztvíz mintákat minden jellemző szennyezőanyagcsoportra megvizsgálták. B szennyezettségi határérték feletti koncentrációban halogénezett alifás szénhidrogének és egyes fémek (króm VI, molibdén) jelenlétét detektálták. A halogénezett alifás szénhidrogének közül jelentős koncentrációban és nagy területen (a vizsgált területen kívüli gócokkal) mutatták ki a triklór-etilént, de jelentős a diklór-etilén és a tetraklór-etilén szennyezettség is. A kloroform koncentrációja egy ponton haladta meg a B szennyezetttségi határértéket. A tényfeltárás során végzett vizsgálatok alapján a karsztvíz szennyezettsége króm VI, molibdén és halogénezett alifás szénhidrogén vonatkozásában helyrajzi szám szinten került meghatározásra. 211

212 A tényfeltárási záródokumentáció a következő komponensekre javasolt (D) kármentesítési célállapot határértéket: diklór-etilén, triklór-etilén, kloroform, tetraklór-etilén, vinil-klorid, króm VI, molibdén. A kiegészítő tényfeltárás során, 8 helyen került sor talaj, talajvíz és karsztvíz minták vételére, illetve már meglévő karsztkutak is megmintázásra kerültek. Valamennyi mintában kimutathatósági határérték alatt volt az illékony alifás szénhidrogének koncentrációja. Három ponton került sor talajvíz mintavételre, amiből meghatározták a minták TPH, BTEX, PAH és halogénezett alifás szénhidrogén tartalmát. A feltételezett vegyszermaradékokkal szennyezett hordólerakás helyszínén vett felszín közeli vízmintában kimutathatósági határérték felett volt a naftalin és a 1,2 diklóretán koncentrációja. A vizsgált területen a karsztvíz kloroform koncentrációja haladta meg a B szennyezettségi határértéket. Magas, a javasolt (D) határérték többszörösét mérték diklór-etilén, tetraklór-etilén, triklór-etilén vonatkozásában. A karsztvíz vinil-klorid tartalma a vizsgált mintákban kimutathatósági határérték alatt maradt. Összességében a karsztvíz szennyezettségét a halogénezett alifás szénhidrogének adják, a triklór-etilén a legnagyobb koncentrációban előforduló szennyező komponens. Szennyezett terület nagysága Teljes körű lehatárolásra mindeddig nem került sor, a legutóbbi tényfeltárás információi alapján a szennyezett terület nagysága helyrajzi számok szintjén elérheti a 130 ha-t. A területre vonatkozó hatósági tevékenységek A kármentesítéssel összefüggő munkálatok már a között is folytak a területen, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség /98. számú határozata alapján. A /98. számú működési engedély alapján végzett monitoring tevékenység eredményei szerint decemberében TPH, BTEX, diklór-etilén, diklór-etán, triklór-etilén, króm, foszfát komponenseket mértek. A környezetvédelmi hatóság /2003. számon elrendelte a részletes tényfeltárás elvégzését. A részletes tényfeltárás dokumentációját az Rt júniusában nyújtotta be. A hatóság a tényfeltárási záródokumentációt /2004. számú határozatával elfogadta egyben elrendelte a műszaki beavatkozási terv benyújtását. A felügyelőség /2004. számú határozatában (D) kármentesítési célállapot határértéket is megállapított. A KDT Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség március 13-án a /05. számú határozatában elfogadta a műszaki beavatkozási tervet, egyben elrendelte a Bakony Művek Zrt. részére a feltárt talaj és karsztvíz szennyezés mentesítését, amelynek határideje július 31. lett megállapítva. Az alaphatározat március 3-án a helyrajzi számok tekintetében módosításra került, azonban a környezeti terhek rendezése nem történt meg. 212

213 A Bakony Művek Zrt. felszámolására kijelölt TM-LINE Kft július 21-én küldött levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a szennyezéssel érintett mindhárom ingatlan továbbiakban a V-Park Kft. tulajdonába került, és a közöttük történt megállapodás alapján felülvizsgálatra került a környezeti károk rendezésének kérdése. A TM-LINE Kft. által becsatolt Megállapodás alapján a felszámolás során a Felügyelőség által benyújtott hitelezői igényt az ingatlanok tulajdonosa (V- Park Kft.) átvállalta, ill. egyben kérték az alaphatározat ez irányú módosítását, amely a 87520/08 iktsz-on megtörtént. A Felügyelőség a tartós környezeti kár bejegyzéséről május 20-án a 39336/08 isz-on, ill. a 39337/08 isz-on intézkedett. Az érintett ingatlan tulajdonosok fellebbezését követően az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség szeptember 22-én hozott döntéseiben (14/4221-3/08 sz., 14/ /08 sz.) a határozatokat helybenhagyta. A Bakony Művek Zrt. f.a. felszámolási eljárása jogi befejezhetőségének előfeltétele volt a környezeti terhek rendezésének kérdése, ezért erre vonatkozóan a Bakony Művek Zrt. f.a., és a vevők között megállapodás jött létre július 7 én, mely szerint a V Park Kft. vállalta a 8709/1 8, 8710, 8711 hrsz ú ingatlanokon fennálló, ismert, az akkori szakértői becslés szerint Ft. értékű környezeti kár elhárítását. A Zrt. felszámolására kijelölt TM-LINE Kft július 21-én küldött levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a szennyezéssel érintett mindhárom ingatlan továbbiakban a V-Park Kft. tulajdonába került, és a közöttük történt megállapodás alapján felülvizsgálatra került a környezeti károk rendezésének kérdése. A TM-LINE Kft. által becsatolt Megállapodás alapján a felszámolás során a Felügyelőség által benyújtott hitelezői igényt az ingatlanok tulajdonosa (V- Park Kft.) átvállalta és egyben kérték az alaphatározat ez irányú módosítását, kötelezett személyére vonatkozó módosítását, amely megtörtént. A kötelezett a V-Park Kft. lett a 8709, 8710, 8711 hrsz.-ú területeken. A V-Park júliusában kérte az alaphatározatban megjelölt július 31.-i teljesítési határidő módosítását mely kérelemnek a felügyelőség helyt adott és a beavatkozás elvégzésének határidejét 2010 március 31-re módosította. Az Alaphatározat kiadása óta sem a Bakony Művek sem a későbbi tulajdonos V-Park Kft. a beavatkozást a területen nem kezdte meg. A felügyelőség új határidőt állapított meg melyben figyelembe vette azt, hogy a V-Park Kft. az aktualizáló tényfeltárási záródokumentációt kíván beadni melynek alapján vélhetően a beavatkozási terv módosítására lesz szükség. A V-Park Kft. a évben elvégzett aktualizáló tényfeltárás eredményeire hivatkozva módosítási kérelmet nyújtott be a felügyelőségre. Ezzel összefüggésben módosult a földtani közeg a talajvíz mentesítése valamint a monitoring rendszer üzemeltetése. A beavatkozás határideje december 31-re módosult. A márciusában készített aktualizáló tényfeltárási záródokumentáció alapján a szennyező gócok elhelyezkedése és a gócokkal érintett területek tulajdonviszonyai jelentősen eltéréseket mutattak a korábban megállapítottakhoz képest. A Felügyelőség a V Park Kft. által benyújtott aktualizáló tényfeltárási záró dokumentációt nem fogadta el, és a Kft. a tényfeltárás folytatására kötelezte, a kiterjesztett hatásterülettel és komponenskörrel. 213

214 A határozat ellen a Kft. törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be. A fellebbezésben a Kft. az újonnan feltárt szennyeződések tekintetében a saját felelősség megállapítását vitatta. A fellebbező kifogásolta, hogy a határozat tényként kezeli, hogy a Kft. az újonnan feltárt szennyezés felelőse. A határozatot (10204/10 üsz, 12845/11 isz) az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/ /2011 számú döntésével megsemmisítette és a Felügyelőséget új eljárás lefolytatására kötelezte. A II. fokú döntésben foglaltak és a lefolytatott kivizsgálási eljárások alapján a V Park Kft. felelőssége csak a terület megvásárlásakor kötött megállapodásig feltárt szennyeződések tekintetében áll fent. (A V Park Kft. a megvásárolt, összesen kb. 10 ha kiterjedésű terület vonatkozásában ismereteink szerint a megállapodásban vállalt Ft os keretösszeget elköltötte a kármentesítésre, a szennyezés felszámolására azonban ez az összeg nem bizonyult elegendőnek). A megállapodás után feltárt új szennyeződések (földtani közegben: arzén, kadmium, bárium, PAH, talajvízben: bór, krómvi, naftalin, kloroform, vinil klorid) tekintetében a Főfelügyelőség megállapította, hogy a Kft. megnevezte a szennyezéssel érintett ingatlanok tényleges használóit és kétséget kizáróan bizonyította, hogy a szennyezettség nem az ő tevékenységéből származik, így ezek mentesítéséért felelősség nem terheli. A lefolytatott kivizsgálási eljárások során a Felügyelőség megállapította, hogy a fent ismertetett szennyezőgócokkal érintett területek Bakony Művek Rt. utáni tulajdonosai nem végeznek és a múltban sem végeztek olyan tevékenységet, melyek a feltárt szennyezéseket okozhatták volna. Felelősségi kör meghatározása A jelenlegi tulajdonosi helyzet bemutatása A terület tulajdonosa a Bakony Autóalkatrész Gyártó Zrt. volt mely tevékenységét 2006-ban befejezte majd a társaság felszámolási eljárás alá került és jogutód nélkül megszűnt. A kármentesítéssel érintett ingatlanokat belterületbe vonták és értékesítették, külön a vélelmezetten szennyezéstől mentes területeket és a döntő részben tartós környezeti kárral érintett területeket. A szennyezés megszüntetése érdekében eddig elvégzett kármentesítési beavatkozások A Bakony Művek Rt. veszprémi telephelyén teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatra került sor 1998-ban ben megtörtént a környezetvédelmi felülvizsgálat alapján a szennyeződések lehatárolása. A területen feltárt olajszennyezés talajcserével történő felszámolására került sor egy részterületen 2001-ben ban jelentés készült az Rt. telephelyén végzett monitoring vizsgálatokról ben műszaki beavatkozási záródokumentáció került leadásra egy részterület nehézfém szennyeződésének felszámolása okán, ben részletes tényfeltárási záródokumentáció került leadásra A évben Veszprém volt Bakony Művek területe Tényfeltárási záródokumentáció, valamint a kiegészítő vizsgálatokról készített Veszprém, volt Bakony Művek területe Tényfeltárási záródokumentáció került benyújtásra. 214

215 Beavatkozást a kármentesítés első fázisa során több szennyezőforrás környezetében is végeztek a gyárterületen, ennek során a szennyezett talajtest egy részét kitermelték, a talajvizet pedig kitermelést követően tisztítóberendezésre vezették. Felelősség megállapítása, a projekt uniós forrásból történő finanszírozásának relevanciája A V-Park Kft. jogelőd nélkül 2007-ben alakult. Fő tevékenysége ingatlanok adás-vétele és bérbeadása, ezen túl más, így ipari tevékenységet sem folytat. Kétséget kizáróan bizonyítható, hogy nem a saját tevékenysége eredményeként kerültek a területre a feltárt szennyezések. A V- Park megnevezte a terület tényleges használóit, akik az újonnan feltárt szennyezést okozhatták, elsősorban a Bakony Művek Zrt.-t és jogelődeit. Ezt erősíti az a 19000/79/2010/bü. számú bűnügyben hozott rendőrségi határozat is, melynek indoklásában megállapítást nyert, miszerint a Bakony Művek és jogelődei tevékenységükkel környezetkárosítást okoztak. A VM RFK határozatában megállapította, hogy a szennyezéshez vezető magatartást 1998-ig, de legkésőbb évekig végezték és a szennyezés az akkor elfogadott technológiák és a jogi szabályozás hiányának következménye volt. A Bakony Művek Zrt f.a. és jogelődei nem vitatták a területen feltárt környezeti kárért való felelősségüket. Ugyanakkor a felszámolási eljárás befejezésének feltétele volt a környezeti károk rendezése és ezért született meg közte és a V-Park Kft. között a július 7.-i Megállapodás. A V-Park hangsúlyozta, hogy a július 7.-én megkötött egyezség nem a Bakony Művek és jogelődei által okozott környezeti károk teljeskörű átvállalására vonatkozott, hanem csak a felügyelőség által /2005. számú alaphatározatban nevesített ingatlanokon feltárt, abban meghatározott mértékű és az egyezségben 150 millió Ft-ban összegszerűsített környezeti károk rendezésére irányult. Igazságügyi szakvélemény alapján a korábbi V-Park Kft. ingatlanjain illetve környezetükben végzett tényfeltárás során szerzett adatokból megállapítható, hogy a karsztvíz illékony halogénezett alifás szénhidrogén szennyezettsége a kötelezés alá vont ingatlanokról származik. A szennyezettségre vonatkozó múltbeli adatok alapján a V-Park Kft. tulajdonában lévő ingatlanokon feltárt szennyezettség térbeli elhelyezkedése, viselkedése és a komponenskör összetétele alapján a szennyezés egyértelműen a jogutód nélkül megszűnt volt Bakony Művek egykori tevékenységéhez köthető. A hatóság munkatársaival 2003-ban folytatott konzultáció során elmondták, hogy kivizsgálást végeztek a másodfokú (V-Park kötelezés) döntés alapján és ennek során megállapítást nyert, hogy a terület jelenlegi használói nem végeznek felülszennyezést eredményező tevékenységet. A jogelőddel azonos tevékenységet végző Kft. azóta jogutód nélkül megszűnt. A V Park Kft. a felszámolás alatt lévő Bakony Művek Zrt. f.a. egykori ingatlanainak tulajdonjogát években adásvétel útján szerezte meg. A felszámolási eljárása jogi befejezhetőségének előfeltétele volt a környezeti terhek rendezésének kérdése, ezért erre vonatkozóan a Bakony Művek Zrt. f.a. és a V Park Kft. között megállapodás jött létre, mely szerint a V Park Kft. vállalta az ingatlanokon fennálló, ismert, az akkori szakértői becslés szerint Ft. értékű környezeti kár felszámolását. Ennek a Kft. eleget tett. A V Park Kft. a megvásárolt, összesen kb. 10 ha kiterjedésű terület vonatkozásában a megállapodásban vállalt Ft os keretösszeget elköltötte a kármentesítésre, a szennyezés felszámolására azonban ez az összeg nem bizonyult elegendőnek. 215

216 A V Park Kft., márciusában aktualizáló tényfeltárási záródokumentációt készített. Az új feltárás alapján nagyságrendekkel nagyobb műszaki tartalmú és költségvonzatú kármentesítési feladat vélelmezhető melynek finanszírozását a V-Park Kft. és a terület tulajdonosai nem kívánnak és nem is tudnak felvállalni. A környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás alapján, ha a szennyezőt nem lehet a költségek viselésére kötelezni, akkor támogatás adható. A költségek viselésére nem kötelezhető okán a projekt megvalósítás az MNV Zrt. kötelezettsége lehet. 216

217 VII. Tiszavasvári, ICN Alkaloida Rt. szennyvíztavak A szennyezett terület azonosítása Az érintett terület Szabolcs - Szatmár Bereg megye dél-nyugati részén, a Nyíri Mezőségen, a Tiszától délre, a Keleti-főcsatornától keletre eső területen, a Hortobágy kistájon terül el. Az érintett terület Tiszavasvári várostól dél-keletre kb. 700 m-re helyezkedik el külterületen, az ICN Alkaloida Rt. gyártelepétől mintegy 500 m távolságra a Tiszavasvári, külterület, Nánási út 2. szám alatt. A terület környezetében rét, legelő, erdő, szántó, halastó, valamint agyagbánya és téglagyár is található. Környezeti probléma jellemzése A területen végzett szennyező tevékenység jellemzése A területen korábban téglagyár működött évtizedeken keresztül. A bányagödrök az idő folyamán talajvízzel teltek meg. A tavak tartósan száraz időszakokban kiszáradtak. A téglagyár bezárása (1968.) után a 70-es évek elején megkezdték a terület törmelékkel való feltöltését földdel (az első feltöltött gödrök helyén ma épületek állnak), majd később ide szállították a település és az Alkaloida gyár szilárd és folyékony hulladékait. Az Alkaloida Gyógyszervegyészeti Gyár az 1930-as évektől kezdve foglalkozott morfin és morfin származékok előállításával (növényi alapanyagból történő oldószeres extrakcióval). A gyártási melléktermékeket és hulladékokat alifás és aromás szénhidrogének (TPH, PAH, BTEX), halogénezett szénhidrogének, fenolok, tetrahidro-furán, egyéb oldószerek, intrermedierek, gyártási maradékok és toxikus fémek és félfémek, valamint gyomirtó szerek az Alkaloida hulladéklerakó területén helyezték el. Az ipari hulladékok lerakását szakaszosan a 80-as években, majd 1991-ben végleg megszüntették. A területen az ipari szennyvíz-depónia egy részén veszélyes hulladéklerakót alakítottak ki a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség engedélyével, ami 2002-től működik. Környezeti elemeket szennyező anyagok bemutatása A területen folytatott tevékenységekből, kommunális és ipari eredetű hulladékok, iszapok, és szennyvizek elhelyezéséből eredően talaj és talajvíz szennyezés következett be. A talaj- és rétegvíz észlelések során különböző szerves és szervetlen, valamint fém szennyeződéseket tapasztaltak. A lerakott hulladékok mennyisége és a szennyezőanyag tartalmának pontos felmérése nem történt meg. A területen 5 db gödör van különböző hulladékokkal megtelve, 3 db gödörben pedig szennyvíz és szennyvíziszap volt, amiből a szennyvíz nagy része elpárolgott, illetve a talajvíz szintjének visszahúzódásával, a medrek kiszáradtak. I. sz. agyaggödör Az I. depónia a rekultiváció előtt az ipari szennyvízkezelésre szolgáló, négy medencéből álló rendszer első eleme volt. Itt került lerakásra között a biológiai szennyvíztisztítóból származó fölösiszap, a település szippantott folyékony hulladéka, évig a gyár biológiailag nehezen tisztítható szennyvize, ill. ennek a mésztejjel semlegesített iszapja és vize. 217

218 Ez a medence kapta a legnagyobb mértékű terhelést, oldószerek, folyékony éghető hulladékok is nagy mennyiségben szennyvízként jutottak a medencébe. Tűzeset is előfordult a folyadék felszínén összegyűlő szabad fázis gyulladása miatt. II.-III.-IV- sz. agyaggödör A III. és IV. sz. gödröket 1982-ben alakították ki. Az I. sz. agyaggödörbe kiszállított szennyvizeket vezették ezekbe a medencékbe. A IV. tóból a szennyvizet a szennyvíztisztítóba emelték át. V. sz. savas gödör Ez a gödör felhagyott téglagyári agyaggödör volt. Itt került lerakásra és között cinkacetát tartalmú katalizátor hulladék, ecetsavas kátrányok, aktív szén hulladékok, csomagolóanyagok stb. Az anyagok egy része hordóval együtt került deponálásra. Ebben a gödörben helyeztek el több száz tonna extrahált kakaó babhéjat, és itt történt a kénsavas kátrány nyílttéri égetése 1988-ig. A gödörben lévő talajvíz savasságát a kénsavas kátrányból belekerülő kénsav tartalom eredményezte. A savasság megszüntetésére a gödörben lévő vízbe és között több mint 200 tonna mészhidrátot, ill. szabad mésztartalmú anyalúgot vezettek be. A lerakott hulladékokat többnyire földtakarással fedték le. K-depónia 1980-ig kommunális és ipari hulladékok együttes lerakására szolgált, de előfordult nagymennyiségű építési törmelék lerakása is tól már csak (gyógyszer) ipari eredetű, jelentős részben veszélyes hulladék került ide. IPSZ-depónia A területen hordókban veszélyes hulladék (több ezer tonna elemi cink és cinksó, oldószerek stb.) felszíni tárolására is sor került, egy kisebb kapacitású veszélyes hulladék égetőben való ártalmatlanítás előtt. Ennek helyszíne az IPSZ-depónia É-i részén volt, a hordók felszíni lerakása az IPSZ-depónia mellett az V. depóniát is érintette. Veszélyes hulladék lerakó A veszélyes hulladék lerakó a terület középső részén, az IPSZ-depóniától délre, a 0305 hrsz. ingatlanon található. A lerakóra vonatkozóan a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség a 1451/01/2004. ikt. számon módosított, 1569/36/2003. ikt. számú határozatában adott ki egységes környezethasználati engedélyt. A lerakóba utoljára augusztus 6-án szállítottak veszélyes hulladékot. Kommunális hulladéklerakó Ez a medence a település kommunális hulladékával és az Alkaloida hulladékával van feltöltve. A felhalmozott szennyező anyag mennyisége ezer m 3- re becsülhető. A kommunális hulladéklerakó bezárása megtörtént, uniós forrásból rekultiválva lett. A fentiek alapján a jellemző szennyező anyagok a TIKÖFE meghatározása szerint: összes alifás szénhidrogén (TPH) benzol és alkil-benzolok (BTEX) fenolok, halogénezett alifás szénhidrogén (VOCI), policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és halogénezett szénhidrogén szennyeződések. 218

219 Szennyeződött környezeti elemek állapota NFM-OKKP-Társasági Alprogram stratégiai tervezése A szennyező anyagokat a talaj- és rétegvíz kutak észlelései és vizsgálatai során mérték, illetve a gyárban folytatott tevékenységek alapján feltételezték. A területen a talajvíz és a sekély mélységű rétegvíz az itt folytatott tevékenység miatt szennyezett. A szennyezett terület földtani közegének és felszín alatti vizeinek különböző szerves szennyező anyagai az összes alifás szénhidrogének (TPH), a monoaromás szénhidrogének (BTEX), az illékony halogénezett alifás szénhidrogének (VOCl), a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH), valamint az egyéb, a vonatkozó rendelet által nem szabályozott ún. egzotikus komponensek (pl.:fenolbarbitál), illetve a toxikus fémek (Ni) okozta szennyezettséget tártak fel a 2009 évben elvégzett aktualizáló tényfeltárások eredményei. Szennyezett terület becsült nagysága A telephely területe 26,7 ha. A területre vonatkozó hatósági tevékenységek A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (TIKÖFE) az évtizedeken keresztül folyamatosan okozott környezetszennyezés felszámolása érdekében 1995-ben az érintett terület kárelhárítására kötelezte az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt-t. A privatizációt követően a TIKÖFE február 12-i határozatában már az Önkormányzatot kötelezte a volt Alkaloida hulladéklerakó terület kármentesítésének végrehajtására. A volt Alkaloida hulladéklerakó telepen Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (TIKÖFE) időközben visszavont Ht: 224/10/1997. sz. határozata alapján 1998 februárja óta folyik a kármentesítési tevékenység. A Tiszavasvári volt Alkaloida hulladéklerakó terület részletes tényfeltárási terve októberében készült el. A Felügyelőség a tényfeltárási tervet elfogadta, a tényfeltárást elrendelte. A évben az elkezdett műszaki beavatkozás részleges hatékonysága miatt, a Felügyelőség újabb, a 219/2004. (VII.21.) Kormány Rendelet előírásainak megfelelő aktualizáló tényfeltárás elvégzésére kötelezte Tiszavasvári Önkormányzatát. Az aktualizáló tényfeltárási záródokumentáció áprilisában került benyújtásra, majd két teljesített hiánypótlást követően a TITU KTVF: 660/03/210. iktatószámú határozatában az elkészített aktualizáló tényfeltárási záródokumentációt elfogadta, egyben műszaki beavatkozás és kármentesítési monitoring végzésére kötelezte Tiszavasvári Város Önkormányzatát. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség /2014. iktatószámú határozatában a Tiszavasvári Város Önkormányzata, mint kármentesítésre kötelezett terhére a Tiszavasvári volt Alkaloida hulladéklerakó terület vonatkozásában a kiadott, beavatkozás és monitoring végzésére kötelező határozatot úgy módosította, hogy kötelezettként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t nevezte meg. Felelősségi kör meghatározása A jelenlegi tulajdonosi helyzet bemutatása A terület jelenlegi tulajdonosa adás-vétel útján évtől az MNV Zrt. útján a Magyar Állam. 219

220 A szennyezés megszüntetése érdekében eddig elvégzett kármentesítési beavatkozások A kármentesítési munkálatok megbízója Tiszavasvári Város Önkormányzata, finanszírozója az ÁPV Rt. volt. A kármentesítés keretében elkészült létesítmények műszaki átadás-átvétele december 7-én történt meg. A kivitelezés során a kármentesítés műszaki létesítményei: a területet 25 cm vízzáró (HDPE+bentonit) résfallal vették körül, ledrénezték, megépültek a drénhálózat gyűjtőaknái, nyomóvezetékek, mentesítő árkok, csapadékvíz elvezető rendszer, monitoring hálózat, szivattyúház, diszpécserközpont, és a szennyező forrásokat (medencéket) vízzáróan (geotextília +föld + füvesítés) lefedték. A tárolt hulladékot és a szennyezett talaj nagy részét a használt medencékbe, depóniákba rendezték, tömörítették. A kitermelt víz tisztításra az ICN Rt. számára került átadásra, mely víztisztítási szerződés decemberében lejárt. Ennek eredményeként január elején ICN Rt. a vízátvételt és víztisztítást megszüntette. A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség április 4-én II. fokozatú vízminőségvédelmi készültséget rendelt el a kármentesítési területre. A helyzet megoldására Tiszavasvári Önkormányzat április 7-én közvetlenül kötött szerződést a kitermelt víz átadására és tisztítására vonatkozóan az ICN Rt-vel. A kitermelt víz átadása április 16-án kezdődött újra. A kármentesítési terület próbaüzemeltetését végző Kft augusztus 30-ra elkészítette, és a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőséghez benyújtotta A tiszavasvári volt Alkaloida hulladéklerakó terület kármentesítésének próbaüzemi zárójelentése című dokumentációt. A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség december 28-án kiadott, 1451/27/2004. számú határozatában a benyújtott próbaüzemi zárójelentést elfogadta, valamint Tiszavasvári Város Önkormányzatát a műszaki beavatkozás folytatására és kármentesítési monitoringra kötelezte. A Határozat értelmében a szennyezés horizontális és vertikális továbbterjedésének megakadályozása szükséges. A résfallal körülvett területen belül a talajvíz kitermelés és a kitermelt víz tisztításának folyamatosságát biztosítani kell, ameddig a talajvíz minősége, nyomásviszonyai lehetővé és szükségessé teszik. A résfalon kívül rekedt szennyezés megszüntetésére a drének szivattyúzását folyamatosan kell végezni. A védelmi koncepció fő pillére az a feltételezés volt, hogy a szennyezett terület vízzáró agyagfeküre települt, vagyis vertikális szennyezőanyag transzportra nem kell számítani. A horizontális szennyezőanyag kiáramlás elleni védelem alapvetően két egymástól független, de egymás hatását erősítő izolációs elemre épült: 1. a területet átlagosan -6 m mélységig körbevevő résfal, valamint 2. a résfallal védett területen belül megvalósítandó aktív talajvízszint süllyesztés. A monitoring adatok alapján megállapítható volt, hogy a jelenlegi üzemeltetés mellett a szennyezett területhez köthető környezeti kockázatok nem csökkennek, sőt bizonyos területeken növekvő tendenciát mutatnak. Az eddigi műszaki beavatkozási koncepció időben kiszámíthatatlan alakulása, valamint a környezeti kockázat esetleges növekedése miatt felmerült a kármentesítés műszaki beavatkozási módjának oly módon történő módosítási igénye, amely a meglévő környezeti problémákat előre tervezhető időhatárokon belül eredményesen és véglegesen megoldja. 220

221 A műszaki beavatkozási koncepció esetleges módosításáról azonban a tényfeltárás megkezdése előtt rendelkezésre álló információk alapján nem lehetett felelősségteljes döntést hozni. A terület állapotának részletes megismerése, valamint a szükséges információk biztosítása érdekében Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Felügyelőség 2273/8/2007. sz. kötelező határozatában részletes tényfeltárás lefolytatására kötelezte Tiszavasvári Város Önkormányzatát a területre vonatkozóan. A év óta eltelt öt év időintervallum miatt a kármentesítés felülvizsgálatát szükséges elvégezni, amelynek keretében az új tulajdonos és kötelezett az MNV Zrt. a fentiekre való különös tekintettel részletes tényfeltárást kíván elvégezni az eredeti résfalon belüli 26 ha és a 73 ha-ra becsült hatásterülettel mintegy 100 hektárnyi összes vizsgált területre kiegészítve. A műszaki beavatkozás koncepciójának kialakítása csak a tényfeltárás eredményeinek ismeretében lehetséges. Felelősség megállapítása, a projekt uniós forrásból történő finanszírozásának relevanciája A szennyezett terület a szennyezéskor az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt. tulajdonában és használatában volt. A TIKÖFE ben a terület kármentesítésére kötelezte az Rt.-t. A kármentesítési munkák megkezdése előtt már napirenden volt az Alkaloida Rt. privatizációja, amely augusztus 30-án, az ÁPV Rt. és az ICN Pharmaceuticals Inc. között létrejött Részvény Adásvételi Szerződéssel valósult meg. A fennálló kármentesítési kötelezettség teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a vevő által kifizetett vételárból egy meghatározott hányadot zárolt Környezetvédelmi célú letétként, mely összeg és kamatai kizárólag a fenti kötelezés teljesítésére került elkülönítésre. Az adásvételi szerződés értelmében az ICN Alkaloida Rt. a kárelhárítás kivitelezőjének kiválasztására zárt meghívásos pályázatot írt ki, melynek elbírálását az adásvételben érdekelt felek képviselői közösen végezték. Tekintettel arra, hogy eladó és vevő nem jutottak egyetértésre a pályázat értékelése során a nyertes pályázó kiválasztásában, a kiíró ICN Alkaloida Rt. azt február 21-én eredménytelennek nyilvánította. A kialakult helyzet súlyosan veszélyeztette a privatizáció eredményes végrehajtását. ÁPV Rt. javaslatára a felek végül úgy állapodtak meg, hogy a kérdéses földterületet a hozzá kapcsolódó környezetvédelmi kötelezettséggel együtt az ICN Alkaloida Rt. eladja Tiszavasvári Város Önkormányzata számára. Az Önkormányzat a vétellel egyidejűleg minden, a terület környezetvédelmi állapotával összefüggő, ICN Alkaloida Rt-vel szembeni kártérítési követeléséről lemond. Ezzel egyidejűleg az ÁPV Rt. garanciát vállalt az Önkormányzat felé arra, hogy a fent írt elkülönített összeg és kamatai erejéig finanszírozza a környezeti kármentesítési munkákat, amennyiben az Önkormányzat szerződést köt az ÁPV Rt., valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium szakértői által legjobbnak ítélt, ÁPV Rt. Igazgatósági határozata alapján kivitelezésre kijelölt kivitelezővel. A TIKÖFE február 12-i határozatában már az Önkormányzatot kötelezte a volt Alkaloida hulladéklerakó terület kármentesítésének végrehajtására. A Tiszavasvári Alkaloida hulladéklerakója és annak környezetében az ÁPV Rt között kárlokalizációs műszaki technológiát épített ki úgy, hogy a technológia üzemeltetésének költségét az Önkormányzat vállalta. 221

222 Az Önkormányzat a kárlokalizációs technológia fenntartásának költségeit képtelen volt hosszú távon finanszírozni, ezért a Kormány 1286/2013. (V. 28.) Korm. határozata értelmében az MNV Zrt. tárgyalásokat kezdeményezett Tiszavasvári Város Önkormányzata tulajdonában lévő hulladéklerakó telep tulajdonjogának megszerzése és egyben a hulladéklerakó telep zavartalan üzemeltetésének biztosítása érdekében, a jelenleg fennálló és a jövőben felmerülő valamennyi környezetvédelmi kötelezettség tekintetében. Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség /2014. iktatószámú határozatában a Tiszavasvári Város Önkormányzata, mint kármentesítésre kötelezett terhére a Tiszavasvári volt Alkaloida hulladéklerakó vonatkozásában a kiadott, beavatkozás és monitoring végzésére kötelező, 660/03/2010. sz. határozatot úgy módosította, hogy kötelezettként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t nevezte meg. 222

223 13 Stratégiai mutatószámok, indikátorok 13.1 Az indikátorok definiálása, kiinduló és célértékeinek meghatározása, az adatgyűjtés módszertanának, rendszerességének, az adatok forrásainak meghatározásával A közpénzfelhasználásában így a hazai és uniós források felhasználása során mérni kell a teljesítményt. A programok megvalósítása és működtetése eredményességének mérését és a szükséges beavatkozások és stratégiai döntések megalapozását indikátorrendszer kialakításával kell elősegíteni. Az indikátorrendszert tudományos, vagy műszaki megközelítéssel javasolt kialakítani és ezzel párhuzamosan a teljesítmény kultúrájának megteremtése is fontos. Az Állami Számvevőszék tapasztalatai is azt mutatják, hogy azért nem lehet egzakt választ adni a pénzfelhasználás eredményességére, mert a közpénz odaítélésekor nem határoznak meg számszerű célokat és indikátorokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha uniós pénzt kerül felhasználásra mérik a teljesítményt ha hazait, akkor nem törődnek ezzel, pedig magát az indikátort már kidolgozták. Nem egyszerűen a teljesítmény indikátor használatát előíró jogszabályra van szükség, hanem a teljesítmény mérés kultúrájának megteremtésére. Az angolok ezt a "value for money" kifejezéssel fogalmazták meg, amit úgy lehetne fordítani, hogy a közpénzek felhasználása teremtsen mérhető értéket. A teljesítményindikátor megléte azonban nem garantálta, hogy az uniós pénzt hatékonyabban használják fel. Példaként említhető a hazai kerékpárutak építésének kilométerenkénti átlagos költsége, ami hazai forrásból finanszírozott út esetén 30,9 millió forint, uniós forrás esetén azonban már 34,8 millió forint volt. A as uniós források felhasználásánál még inkább felértékelődik az indikátorok meglétére vonatkozó követelmény éppen ezért fontos, hogy ez a terület az intézményi napi működés folyamatába épüljön be. Ehhez megfelelően kialakított indikátorrendszerre, a programok eredményességének folyamatos mérésére, támogatással rendelkező monitoring kialakítására van szükség. A gazdasági teljesítmény mérését teljesítmény és megfelelőségi ellenőrzéssel lehet közelíteni. A teljesítményellenőrzés módszerével, szélesebb területet felölelve lehet bemutatni a közpénzek vagy egyéb források tervezésének és felhasználásának gazdasági teljesítményét, társadalmi hatását. A megfelelőségi módszerrel a tervezés során a célok, teljesítménymutatók meghatározását és azok megvalósulását lehet kontrolálni. A teljesítményellenőrzések elvégzésének alapfeltétele, hogy: rendelkezésre álljanak jól definiált teljesítménymutatók az értékelések elvégzéséhez; az eredményesség értékeléséhez legyen meghatározva célérték a megfelelő indikátorokhoz; valamint rendelkezésre álljanak adatok a teljesítménymutatók alakulásának nyomon követéséhez. A teljesítmény ellenőrzéseket olyan teljesítménymutatók mentén célszerű lefolytatni, amelyek elfogadottságát társadalmilag és szakmailag beleértve az ellenőrzött szervezetet is széles körű egyetértés övez. Az eredményesség értékeléséhez pedig javasolt azokat a mutatókat alkalmazni, amit a célokat megfogalmazó szervezet meghatároz. A célkitűzések definiálásánál nem javasolt túl sok mutató alkalmazása, inkább egy-két célszerűen megválasztott indikátorral dolgozunk. 223

224 A kármentesítés témaköre korábban a KIOP-ban és a KEOP-ban is tartalmazott pályázható forrást és mindkét Operatív Program pályázati felhívása tartalmazott indikátorokat melyek várható teljesülését a pályázónak be kellett mutatnia. Gyakran ez a paraméter döntő jelentőséggel bírt a pályázat megítélése szempontjából egyfajta prioritási mutatója volt a forrásért egymással versengő projekteknek A kármentesítés szakterület indikátor rendszere a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) végrehajtása során A KIOP kódszámmal jelölt Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében című intézkedés keretében az első pályázói körben beérkezett egyetlen pályázat szakmai szempontból nem volt támogatható második felében a pályázói kedv növekedett ugyan azonban így sem lehetett elfogadható pályázatot támogatásra felterjeszteni ezért az IH a pályázati egységcsomag felülvizsgálata mellett döntött. A felülvizsgálat során egyértelművé vált, hogy az egységcsomag feltételrendszere változtatásra szorult többek között azért is, mert a pályázati követelmények több helyen nem voltak egyértelműek, többek között az elérendő célok nem voltak megfelelően definiálva. Ennek egyik alapvető oka az volt, hogy a tényfeltárásokat megelőzően gyakran még közelítő becslést sem lehetett adni az egyes projektek várható eredményeit, célértékeit illetően. Így miután a pályázatok tartalma a megvalósításra, azaz a beavatkozás fázisra vonatkozott nem tudtak olyan pályázók pályázatot benyújtani, akik projektjét előkészítéssel, azaz a részletes tényfeltárás elvégzésével kellett kezdeni. Már a KIOP időszakában is nyilvánvalóvá vált, hogy a kármentesítési feladatok jellegénél fogva, a tényfeltárásokat megelőzően közelítő becslés, míg a tényfeltárásokat követően még mindig csak egy pontosított becslés adható a várható eredményeket, mutatószámokat illetően. Kizárólag a beavatkozások zárásaként definiálhatóak a beavatkozás eredményességét alátámasztó mutatószámok, azaz a kármentesítési beruházásokat nem lehet más sokkal egzaktabb infrastrukturális beruházással egy platformon említeni az indikátorok meghatározása során. A kiírás módosítása az alábbi fő, mutatószámokat is befolyásoló feltételeket érintette: - a kármentesítendő terület érzékenységi besorolásra vonatkozó korlátozása megszűnt, valamennyi szennyezett terület pályázhatott, ha a kármentesítési prioritási száma elérte a 350- et. - a hatósági határozatban előírt végállapot, a (D) kármentesítési célállapot határérték projekt lezárásáig történő elérése már nem volt kizáró feltétel, azonban a projekt befejezésekor teljesülnie kellett a projektben célként megjelölt számszerűsített eredményeknek (pl.: a szennyezettség kiterjedésének csökkenése, a szennyezőanyag(ok) koncentrációjának csökkenése stb.). 224

225 A február 01-től életbe lépett módosított pályázati felhívás hangsúlyozta azt, hogy: - Az intézkedés keretében megvalósuló tevékenység a kármentesítési beavatkozás lebonyolítását, a szennyezés felszámolását, illetve a szennyezettség csökkentés műszakilag igazolható szakaszának elvégzését jelenti. - a földtani közeg, felszín alatti víz tisztítása nélkül megvalósuló rekultiváció nem támogatható. A benyújtott pályázatok értékelése során meghatározó volt a projekt tartalmi megfelelősége, mely az alábbi szakmai elemek értékelését foglalta magába: A szennyezettség kockázatának értékelése a.) A kockázat nagysága a prioritási szám alapján: Prioritási szám intervallum táblázat Pontszám b.) Terület jellemzése a települések érzékenységi besorolása szerint: 21. táblázat Érzékenységi kategória Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület A felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület A felszín alatti víz állapota szempontjából kevésbé érzékeny terület Pontszám

226 Egyszerűsített költség - hatékonysági mutató A számítás módja: Az értékelési intervallumok: NFM-OKKP-Társasági Alprogram stratégiai tervezése (prioritási szám alapján kapott pontszám / elszámolható költség) x (Prioritási szám alapján kapott pontszám/elszámolható költség) * felett táblázat Pontszám A pályázat szakmai megalapozottsága a) A pályázati dokumentáció tartalmának összhangja a pályázati kiírás céljaival, a becsatolt dokumentumokkal b) A pályázati dokumentációban bemutatott műszaki beavatkozás megvalósíthatósága, részletezettsége, megalapozottsága c) A műszaki beavatkozás elszámolható költségeinek, indokoltsága, a költségvetés részletezettsége d) A projekt eredményeinek bemutatása A környezeti kárral közvetlenül és közvetetten érintett lakosság száma a.) Közvetlenül érintett lakosság: humán egészségügyi kockázattal veszélyeztetett lakosság létszáma, valamint azok köre, akik a szennyezettség által közvetlenül veszélyeztetett vízbázisból kapják ivóvizüket (max. 2 pont) 23. táblázat Érintettek száma Pontszám 500 felett alatt 0 226

227 b.) Közvetetten érintett lakosság: akik vízellátása, fürdése, gyógyvízhasználata olyan felszín alatti vízből történik, amely vízkészlet veszélyeztetése fennáll a kármentesítés elhúzódása miatt. (max. 2 pont) 24. táblázat Érintettek száma Pontszám felett alatt 0 Az értékelési szempontrendszer elemzése alapján elmondható, hogy a KIOP forrás felhasználásának időszakában a pályázati kiírás a prioritási szám, a terület érzékenységi besorolása, egyszerűsített költség-hatékonysági mutató és a közvetlenül, valamint közvetve érintett lakosság bemutatását súlyozta és helyezte a szakmai értékelés csúcsára. Az így bemutatott indikátorok részben az adott projekt szakmai prioritását részben a pályázótól a beruházás során elvárt mutatószámokat is jelentette. A kármentesítés szakterület vonatkozásában a program és azon belül egy-egy intézkedés és projekt eredményességének mutatóját a KIOP pályázati időszakban ezek a paraméterek testesítették meg. A KIOP Irányító Hatóság 2007 folyamán a KIOP indikátorait érintő értékelésre kért fel szakértőket. Az értékelésben megállapítottak folytatásaként az IH részletes módszertan kidolgozását és a hiányzó aktuális értékek pótlását írta elő. A munka kizárólag azokra az indikátorokra terjedt ki, amelyek esetében értelmezési, módszertani problémák merültek föl. A KIOP intézkedés-szintű indikátorok a kármentesítés szakterület vonatkozásában az alábbiak szerint kerültek pontosításra: Érintett háztartások száma (közvetlenül) Az intézkedés pályázati kiírásában megfogalmazottak szerint a közvetlen érintettség alatt értették a humán egészségügyi kockázattal veszélyeztetett lakosság létszámát, valamint azok körét, akik a szennyezettség által közvetlenül veszélyeztetett vízbázisból kapták ivóvizüket (lakosság száma osztva 3-mal). Amennyiben nem lakóterületet érintett a kármentesítés, hanem munkahelyi területet, az ott rendszeresen dolgozók száma volt a releváns. Mivel az ilyen területeken dolgozók tipikusan más-más háztartáshoz kapcsolódtak, az érintett dolgozók számával megegyező háztartás volt tekintendő érintettnek, mivel mindegyik háztartás egy-egy keresője vált érintetté. Érintett háztartások száma (közvetve) Az intézkedés pályázati kiírásában megfogalmazottak szerint a közvetett érintettség alatt értették azokat akik vízellátása, fürdése, gyógyvízhasználata olyan felszín alatti vízből történt, amely vízkészlet veszélyeztetése fennállt a kármentesítés elhúzódása miatt. Az indikátorérték projektenként, a műszaki beavatkozási terv készítése során vált meghatározhatóvá. 227

228 Az indikátorok értékének összefoglalása során megállapításra került, hogy az érintett háztartások száma (közvetlenül) kategóriában az indikátor szerződésekben vállalt értéke a célérték 84,7%-a volt, ám a teljesülés csak 0,5 % alakult. Ennek oka a kármentesítési intézkedések elhúzódó időbeli hatásában volt azonosítható. Az egyik projekt nem relevánsnak ítélte meg az érintett háztartások száma (közvetve) indikátort, ugyanakkor a vízbázisokat elemezve a becsült érték ( háztartás) beszerezhető információ volt, azaz a célérték 104,6%-a realizálódott. Értelmező útmutatás hiányában a kedvezményezettek által szolgáltatott indikátoradatok megbízhatósága több esetben megkérdőjelezhető volt, ilyen esetekben külön konzultáció lefolytatására került sor a projektmenedzserek bevonásával. Ennek keretében szükség esetén új adatok kerültek bekérésre a kedvezményezett részéről. A KVvM FI részéről a Környezeti kármentesítés intézkedés projektmenedzserével került sor az egyeztetésre. A projektmenedzser tájékoztatása szerint az indikátorok értékelésének magyarázatai, rendelkezésre álltak a pályázati kiírásban, így a kedvezményezettek feltehetően ez alapján számolták a megadott értékeket. Ahol nem lehetett az eredeti módon értelmezni az indikátorokat (lakott területet nem, csak munkahelyi területet érintő kármentesítések), ott a hiányzó adatokat a projektmenedzser kérte meg a kedvezményezettől. A megtisztított terület nagyságára vonatkozó paraméterek csak akkor váltak megválaszolhatóvá, amikor a kármentesítés teljesült. A közvetetten érintett háztartások számában a vízgazdálkodási főosztály volt az illetékes, illetve amelyik projekt nem járult hozzá az indikátorhoz a támogatási szerződés alapján, ott meg kellett becsülni az értéket. A környezeti kármentesítés témakörben meghatározó kérdésként merült fel, hogy mit is kell érteni közvetlenül illetve közvetetten érintett háztartások számán, mi a különbség a két fogalom közöttük. Használható módszernek tűnt, hogy közvetlenül érintett háztartások esetében a kedvezményezettek általi értelmezés érvényesült, a közvetetten érintett háztartások esetében pedig a veszélyeztetett ivóvízbázis által ellátott háztartások száma volt a meghatározó. A számításhoz alkalmanként vízbázis térképekre és népszámlálási adatokra volt szükség. Az érintett lakosság számának meghatározásakor figyelembe vették a tényfeltárás során a területre vonatkozóan meghatározott szennyezettség mértékét, a szennyezés aktuális kiterjedését és annak várható terjedését valamint a szennyezés humánegészségügyi kockázatait. A szennyezőanyagoknak a projekt kezdetekor mért koncentrációját a mérési eredmények átlagával képezték, a befejezés időpontjához rendelt koncentrációnak a D kármentesítési célállapot koncentrációt tekintették. Szennyezőanyag transzport-modell segítségével meghatározható volt az a terület, ahol a talajvízben várható a szennyezőanyagok megjelenése. Ezt a veszélyeztetett területet tekintették a környezeti kockázattal érintett területnek. 228

229 A kármentesítés szakterület indikátor rendszere a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) vonatkozásában A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) az Európai Unió (EU) 2007 és 2013 közötti költségvetési tervezési időszakára vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) EU terminológia szerint Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) átfogó céljának, horizontális politikáinak, valamint hat tematikus és területi prioritásának végrehajtását szolgáló operatív programok egyike. A Környezet és Energia Operatív Program alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése. A KEOP abból a stratégiai megfontolásból indul ki, hogy: a környezetvédelem erősítése az egyes környezet -, természetvédelmi és vízügyi problémák megoldása, valamint a kapcsolódó intézkedések révén mind rövid, mindhosszú távon elősegíti az életminőség javulását. A környezeti infrastruktúra fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő fejlesztése előnyös feltételeket teremt a gazdaság átalakításához és a területi kohézió megteremtéséhez. A természeti erőforrások hatékonyabb és takarékos használata elősegíti a fenntartható fejlődés irányába történő előrelépést, és javítja az ország versenyképességét. A Környezet és Energia Operatív Programban megfogalmazott fejlesztések célja, hogy mérsékelje hazánk környezeti problémáit, ezzel javítva a társadalom életminőségét és a gazdaság környezeti folyamatokhoz történő alkalmazkodását. A KEOP Vizeink jó kezelése prioritás, Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása intézkedés, Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése műveletben a időszakban 37 Mrd Ft keretet biztosított a felszín alatti vizet, földtani közeget érintő kármentesítési feladatok műszaki beavatkozás szakaszának végrehajtására 100 %-ban EU társfinanszírozás és hazai finanszírozás által biztosított keretből. Az első kétéves akcióterv 2008-ban lezárult, ezzel párhuzamosan, a pályázati rendszer tapasztalatait feldolgozva és értékelve, került sor a 2009/2010-es évekre vonatkozó akcióterv kidolgozására. Figyelembe véve a KEOP műveletben meghatározott feltételrendszert, a rendelkezésre álló pénzügyi keret további felhasználásához szükségessé vált a pályázati követelményrendszer áttekintése, felülvizsgálata, értékelése és a magyarországi kármentesítési feladatok jellegéhez, jogi, közgazdasági környezetéhez való igazítása. Az alábbi táblázat összefoglalja a KEOP eredeti célrendszerét és azon belül a kármentesítés tárgyú célkitűzésekhez kapcsolódó indikátorokat. 229

230 Értékvédelem és megőrzés 25.táblázat Programszintű indikátorok: a) a jó állapotot elért víztestek aránya felszíni és felszín alatti víztestek vonatkozásában (%) b) árvízkár ellen kielégítően védett lakosok száma és aránya az érintettek számához viszonyítva (%) c) az élőhelyvédelmi irányelv mellékletein szereplő élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének összesített változása (%) Prioritás szintű eredmény indikátorok értékelés Vizeink jó kezelése prioritási tengely a.) a jó állapotot elért víztestek aránya felszíni és felszín alatti víztestek vonatkozásában (%) b.) árvízkár ellen kielégítően védett lakosok száma és aránya az érintettek számához viszonyítva (%) Természeti értékeink jó kezelése prioritási tengely c.) az élőhelyvédelmi irányelv mellékletein szereplő élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének összesített változása (%) Prioritás szintű eredmény indikátorok nyomon követés Vizeink jó kezelése prioritási tengely A KEOP műveletek eredményeként a) árvízkár ellen kielégítően védett lakosok száma és aránya az érintettek számához viszonyítva (%) b) árvízvédelmi projektek száma c) a kiemelten kezelt víztestekre vonatkozóan az ökológiai állapotban beállt változás (%) d) a rekultivált hulladéklerakók száma (db) e) a kármentesített (felszín alatti vizet is magába foglaló) szennyezett földtani közeg térfogata (ezer m 3 ) A pályázíti felhívásban az egyes indikátorok (monitoring mutatók), a projektjavaslat fizikai tartalmának megvalósulásával létrejövő eredmények az alábbi táblázat tartalma szerint alakultak. (Kötelezően csak a második fordulóban azaz a tényfeltárást követően - a 2. és / vagy a 3. sor volt töltendő, a többi opcionális lehetőség volt!) 26. táblázat Mutató neve 1. A kármentesítés során megtisztított terület nagysága 2. A megtisztított földtani közeg mennyisége, beleértve az eltávolított anyag mennyiségét is mértékegység m 2 m 3 vagy tonna 3. A megtisztított felszín alatti víz mennyisége m 3 kiinduló érték célérték Közvetlenül érintett humán receptorok száma db 5. Közvetve érintett humán receptorok száma db 6. Szennyezőanyagok koncentrációjának csökkenése a felszín alatti vízben és/vagy a földtani közegben % 230

231 A pályázóknak a mutatókat az alábbiak figyelembe vételével kellett meghatározni. 1. A (D) kármentesítési célállapot határértékig megtisztított földtani közeg és/vagy szennyezett felszín alatti víz felszíni vetülete: A műszaki beavatkozást elrendelő határozatban megállapított, a szennyezettség legnagyobb horizontális kiterjedését adó szennyezőanyag komponens által elszennyezett környezeti elemek (D) célállapot határértéknek megfelelő felszíni vetületének és a projekt lezárását követően ugyanezen komponens (D) célállapot határértékhez tartozó felszíni vetületének különbsége adta a kármentesítés során megtisztított terület nagyságát. Ezt a területrészt kellett m 2 dimenzióban meghatározni, mely a szennyezettség legnagyobb horizontális kiterjedését adó szennyezőanyag komponens (D) célállapot határértékben meghatározott izovonala által lefedett terület és a műszaki beavatkozás eredményeként a (D) célállapot határértékben meghatározott, redukálódott izovonala által lefedet terület különbségeként adódott. 2. Megtisztított földtani közeg mennyisége (beleértve az eltávolított anyag mennyiségét): Amennyiben a technológia in situ, akkor m 3 dimenzióban kellett megadni azt a földtani közeg térfogatot, beleértve az eltávolított szennyező anyag mennyiségét, amit a projekt befejeztével (D) kármentesítési célállapot határértékig került megtisztításra. Ha a technológia során a földtani közeg kitermelése vált szükségessé majd kitermelni, deponálni és/vagy szállítani kellett, akkor (t) mértékegységben is megadható volt, de azt minden esetben át kellett számítani m 3 dimenzióba is. 3. A megtisztított felszín alatti víz mennyisége: A tényfeltárás adatai alapján közelítőleg számítható a (D) kármentesítési célállapot határérték felett szennyezett víztest térfogata (m 3 ), majd a műszaki beavatkozás lezárásokat elvégzett monitoring vizsgálat során ellenőrizhető az esetlegesen a területen visszamaradt, továbbra is a (D) kármentesítési célállapot határérték felett szennyezett víztest jelenléte és térfogata. A két meghatározott víztérfogat különbsége adta a megtisztított felszín alatti víz mennyiségét m 3 dimenzióban. A hatósági határozat függvényében az indikátort vízadónként külön kellett számítani. 4. Közvetlenül érintett humán receptorok száma: A közvetlenül a projekt környezetében élő, közvetlen humán egészségügyi kockázatnak kitett humán receptorok (lakó, munkavállaló stb.) számát kellett meghatározni. Humán receptornak volt tekinthető az az ember, akinek kitettsége minimum napi nyolc óra. 5. Közvetve érintett humán receptorok száma Érintett ivóvízbázis esetén az ivóvízbázisból ellátott humán receptorok száma. Ha az ivóvízbázis egy nagyobb ellátó rendszerre dolgozott, akkor a teljes rendszer által ellátott humán receptor halmazt kellett figyelembe venni. 231

232 6. Szennyezőanyagok koncentrációjának csökkenése a felszín alatti vízben és/vagy a földtani közegben: A humánökológiai kockázat szempontjából 5-5 db, legfontosabb vezérszennyező komponens(eke)t kellett kijelölni a földtani közegben és/vagy a felszín alatti vízben. A tényfeltárás során a kármentesítendő területen detektált maximális koncentrációkat kellett összehasonlítani a projekt célértékeként meghatározott ugyanezen komponensek koncentrációival. A két koncentrációérték különbségeként előállított érték 100 %-nak felel meg, azaz a projekt befejezésével arra az adott komponensre nézve a beavatkozás sikeres volt. A KEOP pályázati rendszere a KIOP-nál összetettebb, szerteágazóbb indikátor-rendszert állított fel. A prioritási szám, annak minimum értékkel történő definiálása egyfajta pályázati szűrőként szerepel. A projektjavaslat fizikai tartalmának megvalósulásával létrejövő számszerűsíthető eredmények közül ugyanakkor a közvetlenül illetve közvetve érintett humán receptorok mellett a megtisztított terület, a megtisztított környezeti elemek, és a szennyezőanyagok koncentrációinak csökkentése paraméterek is meghatározhatóak voltak. Fontos azonban hangsúlyozni azt, hogy elsősorban a megtisztított földtani közeg illetve a megtisztított felszín alatti víz, kötelező szerepeltetését várták el a pályázóktól. A pályázat kiírója részéről érzékelhető az a szándék hogy a kármentesítési beavatkozások eredményességének mérésére a KEOP pályázati folyamat nagyobb szabadságfokot biztosított. A pályázó dönthetett arról, hogy a kármentesítési probléma jellege, földrajzi helyzete, az érintett vagy veszélyeztetet receptorok alapján milyen vállalható célkitűzéseket szerepeltet. Egyértelmű, hogy a pályázat kiírója a forrásfelhasználás hatékonyságát, eredményességét alapvetően a tisztított környezeti elemek és az arra fordított forrás arányának értékelésében látta biztosítottnak. Mindez azt jelenti, hogy egységnyi környezeti elem megtisztítására fordított forrás a kármentesítési beavatkozások értékmérője. Az így meghatározott mutató annál jobb, minél kisebb költségen minél több környezeti elem megtisztítása realizálható. Ez a szemlélet azonban a kármentesítési beavatkozások jellegénél fogva kifogásolható A prioritási szám, mint potenciális indikátor A KEOP szennyezett területek kármentesítése c. konstrukció célja a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyezettségének csökkentése a szennyezett területek kármentesítésével, a beavatkozás elvégzésével. A projektjavaslatokat a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listára (NKPL) illetve annak módszertanára támaszkodóan kellett megválasztani, figyelembe véve elsősorban a 2000/60/EK számú Víz Keretirányelv azon elkötelezettségét, hogy december 22-ig a kiemelten érzékeny felszínalatti vízminőség-védelmi területre eső kármentesítési feladatok elvégzésre kerülnek. A pályázat sem az első, sem a második fordulója nem támogatta azon szennyezéssel érintett területek kármentesítését, ahol az NKPL módszertan szerint számított prioritási szám kisebb volt 500-nál. Mindezek mellett a prioritási szám beavatkozással együtt járó változása szerepet játszott a kockázatcsökkenési és a kockázatcsökkenés/költség mutatók meghatározásában, mely pályázat értékelési szempontként szerepelt. 232

233 Az alábbiakban részletes betekintést adunk a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listák szakmai alapjairól és bemutatjuk a KEOP szennyezett területek kármentesítése c. konstrukció prioritási szám generálásának módszertanát: Az NKPL felelősségi körtől függetlenül, az ország egész területére kiterjedő, a földtani közeg, a felszín alatti víz minőségét veszélyeztető pontszerű szennyező források, szennyezett területek szennyezettségének ismertségi állapotától függően, különböző szintű adatokra támaszkodva, a kármentesítés különböző szakaszaira (tényfeltárás, műszaki beavatkozás, kármentesítési monitoring) előzetes, egyszerűsített, relatív kockázatbecslésre támaszkodó prioritási számok alapján összeállított különböző (I. II. és III.) prioritási listákat jelenti. Alapvetően az állami felelősségi körbe tartozó projektek sorba állítását szolgálja a rendelkezésre álló források racionális felhasználásának támogatására. A magánszemélyek, önkormányzatok és gazdasági társaságok felelősségi körébe tartozó feladatokat azok prioritásától függetlenül, a jogszabály által előírt módon, hatósági határozat alapján, ütemezetten kell végrehajtani. Ennek megfelelően az állami felelősségi körön kívül eső kármentesítési feladatokra prioritás megállapítása lehetséges, de az csak azt mutatja meg, hogy a humánökológiai kockázat mértékével arányos szám alapján az országos listában az adott objektum hol helyezkedik el, milyen sürgős a tényfeltárás és/vagy a beavatkozás fontossága a többi projekthez képest. A prioritási listák, generált prioritási számok nagyság szerinti sorba rendezésével épülnek fel. A prioritási szám és annak listában elfoglalt helye kifejezi a szennyezett, károsodott terület környezeti kockázatát, a kármentesítés sürgősségét. Az NKPL-I. a tényfeltárás előtt álló területek prioritási listája. A terület listában elfoglalt helye a tényfeltárás sürgősségének mutatója. A prioritási szám a B1 jelű tényfeltárás előtt álló területek adatlapjának adattartalma alapján generálódik. Az NKPL-II. a kármentesítési folyamat tényfeltárást követő szakaszában állítható fel, a tényfeltárási záródokumentáció adatain alapul. A terület listában elfoglalt helye a műszaki beavatkozás sürgősségének mutatója. A prioritási szám itt a B2 jelű tényfeltárás utáni területek adatlapjának adattartalmán alapul. Az NKPL-III. felállítása a B3 műszaki beavatkozási záródokumentáció adatain alapul. A terület listában elfoglalt helye a műszaki beavatkozást követő kármentesítési monitoring, illetve további műszaki beavatkozási szakasz szükségességének a mutatója. A prioritási szám itt a B3 jelű, műszaki beavatkozás utáni területek adatlapjának adattartalmára épül. Az NKPL bővítése a logikailag hozzájuk kapcsolódó megfelelő B jelű műszaki adatlapok kitöltésével és az adatlapok adattartalma alapján generált prioritási számok megfelelő Prioritási Listába történő sorba rendezésével történik. A benyújtandó adatlapot és annak tartalmát a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról című jogszabály írja elő. Jelenleg csak a B2 jelű tényfeltárás után álló területek adataira alapozott, a KvVM által is elfogadott módszertan létezik. A módszertan továbbra is előzetes egyszerűsített relatív kockázatbecslés, mely az adatokat megfelelően súlyozva a beavatkozás szükségességével egyenesen arányos értékkel, prioritási számmal jellemzi a területet. A B2 jelű tényfeltárás után álló területek adataira alapozva került korábban generálásra a KIOP és a KEOP pályázati kiírás által megkövetelt prioritási szám. 233

234 A pályázati folyamatban a prioritási szám szerepe kettős volt: 1. a KIOP és a KEOP műveletben egyrészt segítette a döntéshozó munkáját a területek egymással való esetleges összehasonlítása alkalmával, 2. támogatta a projektjavaslat Kockázatcsökkenési mutató (VK) és a Kockázatcsökkenés/Költség arány (A) mutatók meghatározását, mely értékek jelentős súllyal bírtak a pályázat értékelése során. A B2 tényfeltárás utáni területek adatlapjának adattartalmán alapuló prioritási számítás módszertana figyelembe veszi a: területen detektált szennyezőanyag komponensek humánökológiai kockázatát, a mért maximális szennyezőanyag koncentrációk értékének és a (D) célállapot határértékeknek az arányát, a (B) szennyezettségi határérték felett szennyezett környezeti elemek felszíni vetületének nagyságát, az elszennyezett környezeti elemek térfogatát, valamint a szennyezettség által érintett és/vagy veszélyeztetett, élő illetve élettelen receptorok jellegét és érzékenységét. A szennyezett területen a földtani közegben és a felszín alatti vízben mért szennyezőanyagok maximális koncentrációja és a hatóságilag környezeti elemenként megállapított (D) kármentesítési célállapot határértékek differenciája mellett a módszertan az alábbi paramétereket veszi figyelembe a prioritási szám generálása során, összetett súlyrendszer alkalmazása mellett: 27. táblázat A szennyezett terület okoz-e levegőszennyezettséget? 1. nem 2. igen A szennyezett terület okoz-e felszíni víz szennyezettséget? A (B) szennyezettségi határérték felett szennyezett földtani közeg mennyisége (m 3 ) A (B) szennyezettségi határérték felett szennyezett felszín alatti víz mennyisége (m 3 ) 1. nem 2. igen 1. 0 m m 3 < <10 m m 3 < <100 m m 3 < <1000 m m 3 < <10000 m m 3 < 1. 0 m m 3 < <1000 m m 3 < <5000 m m 3 < <10000 m m 3 < <50000 m m 3 < A (B) szennyezettségi határérték felett szennyezett felszín alatti víz horizontális kiterjedésének felszíni vetülete (m 2 ) 1. 0 m m 2 < <1000 m m 2 < <5000 m m 2 < <10000 m m 2 < <50000 m m 2 < 234

235 A szennyezett területről eredő szennyezés milyen felszín alatti víztípust érhet el 10 éven belül A szennyezett területről eredő szennyezés 10 éven belül a felszín alatti vízen keresztül milyen felszíni víztípust érhet el A szennyezettség 10 éven belül mekkora népességű és milyen érzékenységű lakott területet veszélyeztet? A szennyezettség 10 éven belül milyen jellegű épített környezetet veszélyeztet? A szennyezettség 10 éven belül milyen mezőgazdasági területhasználatot veszélyeztet? A szennyezettség 10 éven belül milyen természetvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területet veszélyeztet? A szennyezettség 10 éven belül milyen érzékeny felszín alatti vizet veszélyeztet? A szennyezettség 10 éven belül, a felszín alatti vízen keresztül, milyen típusú érzékeny felszíni vizet veszélyeztet? A szennyezettség 10 éven belül milyen típusú védőterületet veszélyeztet? A szennyezettség 5 éven belül veszélyeztet-e vízbázist? Ivóvízbázisból ellátott lakosok száma, ha a szennyezettség 10 éven belül veszélyezteti a vízbázist 1. nem ér el felszín alatti vizet 2. talajvízet 3. partiszűrésű víz 4. rétegvíz 5. nyílt karsztvíz 6. fedett karsztvíz 1. nem ér el felszíni víztípust 2. időszakos vízfolyás 3. folyó 4. állandó kis vízfolyás, 5. állóvíz 50 ha vízfelület fölött 6. állóvíz 50 ha vízfelület alatt 1. nincs érintett népesség 2. kevésbé érzékeny 500 fő alatt 3. kevésbé érzékeny 500 fő fölött 4. érzékeny 500 fő alatt 5. érzékeny 500 fő fölött 1. nincs építmény 2. egyéb építmények 3. kiemelt jelentőségű/értékű építmények 4. műemlék 1. nem ér el mezőgazdasági területet 2. erdő és egyéb mezőgazdasági területhasználat 3. rét, legelő, szántó 4. kertészet, gyümölcsös, halastó/halgazdaság 1. nincs 2. 2.a, 2.b, 3. 3.a, 3.b 4. 4.a, 4.b, 4.c, 4.d 1. kevésbé érzékeny 2. érzékeny 3. fokozottan érzékeny 1. nagy tavak (Balaton, Fertő tó, Velenceitó) /2000. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti nagy tavak vízgyűjtője 3. egyéb terület 1. nem ér el védőterületet 2. C hidrogeológiai védőterületet 3. B hidrogeológiai védőterületet 4. A hidrogeológiai védőterületet 1. nem 2. igen 1. nem ér el vízbázist, fő alatt fő fő fő fölött 235

236 A kérdésekre adott válasz fentről lefelé növekvő súllyal szerepel a prioritási szám generálása során. Az egyszerűsített relatív kockázatbecslésen alapuló prioritási szám a módszertan alapján maximálisan 1024 értéket vehet fel mely dimenzió nélküli szám. A legnagyobb prioritással rendelkező területek a hajdani ipari tengely mentén (Ózd- Borsodnádasd, Kazincbarcika-Sajószentpéter, Sajóbábony, Miskolc, Tiszaújváros, Eger, Budapest-Mogyoród-Vác, Szekszárd, Várpalota, Veszprém, Zalaegerszeg) és mozaikszerűen (Pécs, Debrecen, Tiszavasvári, Balassagyarmat, Balatonfűzfő, Almásfüzitő, Dorogi-medence) a korábbi ipari centrumokban elhelyezkedő vegyipari, gyógyszeripari, kohászati és gépipari üzemekhez és volt honvédségi területekhez (Kunmadaras, Kiskunlacháza, Mezőkövesd, Berettyóújfalu, Sármellék és Taszár) köthetők. Az ipari és vegyipari területek többsége gazdasági társaságok, míg a volt honvédségi területek önkormányzati tulajdonban vannak. A KIOP és KEOP által használt indikátorokhoz képest a prioritási szám lehetőséget ad egy sokkal szélesebb spektrumú szakmai összehasonlításra, mely meghatározó szerepet tölthet be a prioritási szám indikátorként való felhasználása során A részletes célkitűzésekhez felhasználási területenként output, eredmény és hatás indikátorok definiálása, célértékek meghatározása A KEHOP tervezetében definiált célok és indikátorok októberében a Bizottság május 21-i OP sablon verziója alapján elkészült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kimunkált a EU-s költségvetési időszakra vonatkozó Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) tervezete. A KEHOP tervezete illeszkedett az EU intelligens, fenntartható és befogadó növekedés EU-s stratégiájához, valamint hozzájárul a gazdasági, társadalmi és területi kohézió eléréséhez. A KEHOP átfogó célja: hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek hosszú távú változásokat is figyelembe vevő védelmével összhangban valósuljon meg. A stratégiai dokumentum tárgyát képező kármentesítés a KEHOP tervezet releváns horizontális célja a Szennyezések és terhelések megelőzése és mérséklése, amelynek keretében a beavatkozási irányként a Múltbeli károsodások, szennyezettségek felszámolása, közvetlen és közvetett specifikus célként a Szennyezett területek kármentesítése került rögzítésre. A szennyezett területek kármentesítése célkitűzés kármentesítési feladatok végrehajtását helyezi a középpontba, összhangban a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben foglaltakkal: aktualizáló tényfeltárás elvégzését, műszaki beavatkozási terv elkészítését, kármentesítési beavatkozást (talajtisztítás, felszín alatti vizek tisztítása). Az állami felelősségi körbe tartozó területeken a felszín alatti közegben valószínűsített környezetszennyezések feltárása, valamint a már ismert szennyezések felszámolása is kitűzött cél. További cél a szennyező fizet elv érvényesítése mellett az állami felelősségi körbe sorolt szennyezett területeken hatékony és szakszerű technológiák alkalmazásával a szennyezések monitoringja, mérséklése, és megszüntetése, ezáltal a környezeti kockázatok minimalizálása. 236

237 Program specifikus eredményindikátorként az alábbiak kerültek definiálásra: Azonosító (specifikus cél) S2 Indikátor Rehabilitált terület nagysága ha Mértékegység Régiókategória (ahol releváns) fejlettebb, kevésbé fejlett Bázisév Célérték (2022) a tervezés későbbi fázisában kerül feltöltésre Az adat forrása Bázisérték környezetvédelmi felügyelőség 28. táblázat Jelentési gyakoriság évente Output indikátorok (beruházási prioritásonként) Indikátor Rehabilitált földtani közeg mennyisége Rehabilitált felszín alatti víz mennyisége Mértékegység m 3 m 3 Alap KA KA Célérték (2022) a tervezés későbbi fázisában kerül feltöltésre a tervezés későbbi fázisában kerül feltöltésre Adatforrás Régiókategória fejlettebb, kevésbé fejlett fejlettebb, kevésbé fejlett környezetvédelmi felügyelőségek környezetvédelmi felügyelőségek 29. táblázat Jelentési gyakoriság évente évente A KEHOP tervezési fázisában tehát a kármentesített (rehabilitált) terület nagysága és ezzel összefüggésben a kármentesített (rehabilitált) környezeti elemek (földtani közeg, felszín alatti víz) mennyisége lett indikátorként meghatározva. Azaz a programok megvalósítása és eredményessége a tervezet szerint arányos a kármentesítési feladat volumenével. Minél nagyobb területen, minél több környezeti elem tisztításával használunk fel egységnyi forrást, annál jobb teljesítményt érünk el Az Európai Bizottsághoz jóváhagyásra benyújtott KEHOP dokumentumban definiált célok és indikátorok Az Európai Bizottsághoz jóváhagyásra benyújtott KEHOP dokumentumban a KEHOP átfogó céljai a tervezethez képest változatlanok maradtak. Kapcsolódó EU tematikus célként az EU TEMATIKUS CÉL 6: A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása került meghatározásra. A kapcsolódó EU 2020 kiemelt célkitűzés az Erőforrás-hatékony Európa megvalósítását célozza az erőforrás-hatékony gazdaság felé való elmozdulást és a természeti tőke, az ökoszisztéma szolgáltatások védelmét, fejlesztését. A KEHOP kapcsolódás pontjai a fenti célokhoz: 1. prioritástengely: A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás 2. prioritástengely: Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése 3. prioritástengely: Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések 4. prioritástengely: Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések 237

238 Közös és programspecifikus kimeneti mutatóként az alábbiak kerültek definiálásra: 30. táblázat Azonosító (specifikus cél) 10 Mutató Összes kármentesített terület felszíni vetülete Alap KA ha fejlettebb, kevésbé fejlett Mértékegység Régiókategória Bázisérték Bázisév Célérték (2023) Az adat forrás Beszámolási gyakoriság FAIR évente Szennyezett területek kármentesítése beruházási prioritásban a közös és programspecifikus eredménymutatók, amelyekre célértéket határoztak meg ha mely az összes kármentesített terület felszíni vetületét jelenti. A dokumentum tartalma szerint a KEHOP-ban folytatódik az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok elvégzése. Ennek keretében lehetséges a szennyezett felszíni és felszín alatti vizek, továbbá a szennyezett földtani közeg megtisztítása a szennyező fizet elv betartása mellett. A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedés célja: A szennyezett területek kármentesítése intézkedés célja a földtani közeg, valamint a felszíni és felszín alatti vizek állapotát veszélyeztető szennyező források ütemezett felszámolása az állami felelősségi körbe tartozó területeken, olyan műszaki intézkedésekkel, amelyek elviselhető kockázati szintre csökkentik a szennyezettséget. Az intézkedés így támogatja a konkrét beavatkozásokat előkészítő, a szennyezettséget lehatároló, tényfeltáró vizsgálatok lefolytatását, továbbá a szennyezettség földtani közegből, felszín alatti vízből történő eltávolítását szolgáló beavatkozásokat. Ha a beavatkozási tevékenység hatása természetvédelmi és vízbázisvédelmi szempontból egyaránt védett területre is kiterjed, a tevékenységet úgy kell végezni, hogy a káros hatások minimalizálhatók legyenek (pl. biológiai eljárások korlátozása, bolygatás minimalizálása). Főbb célcsoportok: A szennyezett talajjal/felszín alatti vízzel érintkező lakosság, gazdasági szervezetek. Specifikus célterületek: a beavatkozások jelentős része a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területeken, illetve a fokozottan érzékeny és érzékeny területeken valósul meg. A kiválasztási kritériumok vezérelve, hogy olyan projektek kerüljenek kiválasztásra, amelyek egyértelmű, mérhető és elérhető célokkal rendelkeznek, hozzájárulnak az operatív program, illetve az adott prioritás céljaihoz, szakmailag, pénzügyileg és szervezetileg a rendelkezésre álló időtávon belül megvalósíthatóak és fenntarthatóak, költséghatékonyak (költségvetésük reális és takarékos módon került összeállításra). A fenntarthatóságot figyelembe véve csak olyan kármentesítési beavatkozások kaphatnak támogatást, amelyek energiahatékonysági, szennyezőanyag kibocsátási paraméterei és átfogóan az ökológiai lábnyoma elfogadható az uniós és a hazai elvárások szerint, azaz a nagyobb léptékű anyagmozgatással járó megoldások helyett a helyspecifikus, innovatív in-situ technológiák kell, hogy előnyt élvezzenek. A projektkiválasztás során törekedni kell arra, hogy a legnagyobb környezeti kockázatú szennyezések felszámolása prioritást élvezzen. 238

239 A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program ex ante értékelése ( ) prioritástengelyenkénti összefoglaló értékelés adott többek között a hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztésekkel (3. prioritástengely, források 10,57%-a) összefüggésben is. Ebben hangsúlyozták azt, hogy a kármentesítéssel kapcsolatos indikátorok esetében is szükségszerű néhány meghatározott érték felülvizsgálata. Az Európai Bizottsághoz jóváhagyásra benyújtott KEHOP dokumentumban már csak önmagában a kármentesített (rehabilitált) terület nagysága, az összes kármentesítendő terület felszíni vetülete lett indikátorként meghatározva. Azaz a programok megvalósítása és eredményessége a tervezet szerint arányos a kármentesítési feladat volumenével. Minél nagyobb területen, minél több környezeti elem tisztításával használunk fel egységnyi forrást, annál jobb teljesítményt érünk el Indikátorok definiálása Korábban bemutattuk azokat az indikátorokat, melyek a korábbi operatív programok alkalmaztak a teljesítmény, a program megvalósítás eredményességének mérésére és a szükséges forrásfelhasználás alátámasztására. Bemutattuk a programozási időszak tervezetét, majd az Európai Bizottsághoz jóváhagyásra benyújtott dokumentumban javasolt indikátorokról adtunk tájékoztatást. Az alábbiakban korábbi tapasztalataink alapján - próbálunk javaslatot adni egy olyan indikátor rendszerre, mely rugalmasan alkalmazkodik a kármentesítés szakterület sajátosságaihoz. A kármentesítés szakterület sajátosságai Ismételten hangsúlyozzuk azt, hogy nincs két egyforma kármentesítési feladat és nincs két egyforma beavatkozás. A környezeti probléma súlyát a szennyező komponensek mennyiségi és minőségi mutatói mellett befolyásolja az elszennyezett terület nagysága, az elszennyezett környezeti elemek mennyisége, az élő és élettelen receptorok minősége a terjedés lehetősége egyaránt. Ezt a komplex kockázatot képes érzékelni a súlyokkal operáló prioritási szám, mely arányos a környezeti kockázat mértékével és alkalmas több terület szakmai prioritásának összehasonlítására. A környezeti kockázat csökkentése esetleg megszüntetése is számos paraméter függvénye. A beavatkozás költségét a mennyiségi kockázatfelmérésen alapuló kármentesítési célállapot határérték nagyban befolyásolja, mely elérendő koncentráció értékek az érintett és/vagy veszélyeztetett receptorok mellett a további területhasználat függvénye. A beavatkozás költségét az elérendő tisztasági szint mellett meghatározza a szennyezőanyagok minősége és mennyisége az elszennyezett környezeti elemek volumene, horizontális és vertikális elterjedése, a vízföldtani adottságok, a szennyezőforrás ártalmatlanításának (szállítási költség) szükségessége, a beépítettség mértéke is. Ezek csak a legfontosabb paraméterek, melyek százmilliós nagyságrenddel képesek alakítani a beavatkozás végleges költségét. A tényleges beavatkozás során további, előre nem látható feladatelemek jelentkezhetnek, melyek kihatnak a kiszállítandó vagy tisztítandó volumenre, tovább módosítva a költségeket. 239

240 Ha a szennyezett területek kármentesítése kapcsán egyértelmű, a teljesítmény mérésére alkalmas indikátort kívánunk definiálni, nincs egyszerű dolgunk! Az indikátorok általános definiálási ajánlásai és a kármentesítés szakterület elvárásai melyeket alapelvként célszerű figyelembe venni az alábbiak: Olyan teljesítménymutatókat kell definiálni melyek alkalmasak az értékelések elvégzéséhez. Olyan teljesítménymutatót érdemes alkalmazni, amelyek elfogadottságát társadalmilag és szakmailag széles körű egyetértés övez. Az indikátorrendszert tudományos, vagy műszaki megközelítéssel javasolt kialakítani. A teljesítménynek mérhetőnek, számszerűsíthetőnek kell lennie. Az eredményesség értékeléséhez legyen meghatározva elérhető célérték a megfelelő indikátorokhoz. A célkitűzések definiálásánál nem javasolt túl sok mutató alkalmazása, inkább egy-két célszerűen megválasztott indikátorral dolgozunk. Álljanak rendelkezésre adatok a teljesítménymutatók alakulásának nyomon követéséhez. Az alapelvek figyelembe vételével a kármentesítési beavatkozás vonatkozásában összességében egy-két, a beavatkozás során folyamatosan mérhető és számszerűsíthető, 2023-ig realizálható célértékkel rendelkező mutató kiválasztása szükséges. Ha a teljesítmény megítélése az elért célérték és a költségráfordítás arányán alapul, akkor a kármentesítés sajátosságai miatt valamilyen pályázati peremfeltételt is célszerű definiálni a teljesítménymutató mellett. A KEHOP tervezete a kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések vonatkozásában az összes kármentesített terület felszíni vetületében látja az indikátor definiálás megoldását. Ez önmagában azonban eltérítheti a pályázat kiírójának szándékát attól, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi keret valóban hatékonyan kerüljön felhasználásra. A kármentesítési projekt földrajzi elhelyezkedése és környezete, a környezeti probléma volumene és a beavatkozás műszaki tartalma projektenként változik, így az ideális indikátor megválasztása alapvetően projektfüggő. Sokszínű projekt környezetben van szükség a jó mutató megválasztására, mely egyszerű, mindenki számára érthető és valóban arra a jelenségre vonatkozik, amit mérni szeretnénk. A mutató értelme, jelentése, azonos kell, hogy legyen a döntéshozók, a nyilvánosság és a projektmenedzsment számára egyaránt, pontosan kell tükröznie a mért, vizsgált fogalmat. 240

241 Output eredmény és hatásindikátorok NFM-OKKP-Társasági Alprogram stratégiai tervezése Az indikátorok logikai tagozódása az alábbi értelmezés alapján történik: Output indikátorok A kimenet vagy output mutatók a tevékenységekre vonatkoznak, a projekt keretében végzett tevékenység(ek) közvetlen kimenetét mutatják, mivel számszerűsítik a tevékenységek nyomán létrejövő közvetlen eredményeket. Ezek jellemzően fizikai elemeket mérnek (pl. megépített út hossza, képzések száma). Eredmény indikátorok Az eredménymutatók a projekt azonnali és közvetlen hatásait szemléltetik. A közvetlen résztvevőket, illetve igénybevevőket érintő változásokról nyújtanak információt. Hatás indikátorok A hatás indikátorok hosszabb távon mérhető és értelmezhető hatásokat mérnek. Ezek egyegy projekt tágabb, közvetettebb eredményeit mérik. Fenti logika a kármentesítés szakterületre lefordítva úgy értelmezhető, hogy az ország több pontján, egymástól független földrajzi területeken, különböző kármentesítési projekt környezetben konkrét, egyenként önálló beavatkozásokra kerül sor. Minden önálló beavatkozáshoz saját indikátorok tartoznak, mely indikátorok valamennyi projekt zárásaként összesíthetőek. A kármentesítés során kockázatos komponenssel/komponensekkel szennyezett földtani közeg és/vagy felszín alatti víz tisztítására, mentesítésére kerül sor meghatározott koncentrációérték (kármentesítési célállapot határérték) eléréséig. A gyakran több éven át tartó beavatkozási munka során csökkennek a szennyezőanyag koncentrációk, ezzel párhuzamosan csökken a szennyezett környezeti elemek volumene és egyben a szennyezett terület horizontális és vertikális értelemben, valamint csökken a környezeti kockázat mértéke. Mindez a projekt folyamatában mérhető és számszerűsíthető. A projektek eredményei összesíthetőek, a mért paraméterek számszerűsíthetőek. A kármentesítési beavatkozások sajátosságait és az általános indikátor definiálási ajánlásokat figyelembe véve, a teljesítmény és a programok megvalósítás eredményességének mérését kétlépcsős rendszerben javasoljuk megoldani. 1. lépcső: Szükséges egy olyan pályázati peremfeltétel meghatározása, mely alkalmazkodva a kármentesítési feladatok sokszínűségéhez, szakmai alapon képes biztosítani a legnagyobb környezeti kockázatú szennyezések felszámolását, megakadályozva olyan projektjavaslatok megjelenését, melyek kizárólag az indikátorok teljesítésére törekedve a szakmai szempontokat esetlegesen a háttérbe szoríthatják. Alkalmas a megoldásra a korábbi fejezetben bemutatott, a KEOP projektekben már kipróbált, az OKKP szakmai koordinációját végző tárca (korábban KvVM, jelenleg FM) által is jóváhagyott prioritási szám generálási módszer. Egy prioritási minimum pályázati feltételként való alkalmazása mellett biztosított, hogy olyan projektjavaslat kerül majd támogatásra, mely megfeleltethető az intézkedés céljai között meghatározó jelentőséggel bíró feltételeknek. 241

242 2. lépcső: A prioritási szám alapján támogatandó projektek esetében Kimeneti vagy output indikátorként: kármentesített (tisztított vagy befoglalt) földtani közeg (m 3 ) és/vagy kármentesített (tisztított vagy befoglalt) felszín alatti víz (m 3 ); kármentesített környezeti elemek felszíni vetülete (ha) mint közvetlen eredmények és valamennyi projekt összesített eredményei javasolhatóak. Eredmény indikátorként: A nagy prioritású, jelentős volumenű kármentesített területek száma (db) javasolható Hatás indikátorok: humánökológiai kockázatcsökkentéssel érintett terület felszíni vetülete (ha); sokoldalúbb területhasználattal rendelkező terület (ha) javasolható. Az indikátor javaslatokat az alábbi táblázatban összesítettük: Indikátor 31. táblázat mértékegység Kimeneti vagy output indikátor Eredmény indikátor Hatás indikátor kármentesített (tisztított vagy befoglalt) földtani közeg kármentesített (tisztított vagy befoglalt) felszín alatti víz kármentesített környezeti elemek felszíni vetülete nagy prioritású, jelentős volumenű kármentesített területek száma humánökológiai kockázatcsökkentéssel érintett terület felszíni vetülete sokoldalúbb területhasználattal rendelkező terület (m 3 ) (m 3 ) (ha) (db) (ha) (ha) A kármentesítés szakterület vonatkozásában célértékek előzetes meghatározására nincs vagy csak közelítő becsléssel van mód. Elsődlegesen a jogi környezet megfelelősségét és az uniós finanszírozás alátámasztását követően van lehetőség a konkrét projektkör definiálására. A beavatkozásokat minden esetben részletes tényfeltárással kell megalapozni, mely részletes tényfeltárások fogják tudni a lehető legnagyobb pontossággal meghatározni az indikátorok terén várható célértékeket. Tekintettel arra, hogy a potenciális objektumkör nem rendelkezik részletes tényfeltárással illetve a korábban elvégzett feltárások adatsorai az idők folyamán elavultak és aktualizálásuk szükséges, célértékek meghatározására jelen ismeretek szerint nincs mód Az indikátor értékek elérésének ütemezése, az indikátorok elérésének nyomon követési, adatgyűjtési rendszerének és a kapcsolódó intézményi rendszer meghatározása A kármentesítés szakterületet a 219/2004. (VII. 21.) számú, a felszín alatti vizek védelméről tárgyú Kormányrendelet szabályozza. A projektek végrehajtása során a Kormányrendelet előírásait kell követnünk, ezért a Kormányrendelet nagyban befolyásolja az indikátorok ütemezésének, elérésének rendszerét. 242

243 A tényfeltárás során vizsgálni kell minden olyan szennyező anyag térbeli előfordulását, melynek jelenléte a területen végzett addigi tevékenységek vagy alkalmazott technológiák alapján valószínűsíthető. Külön jogszabály szerinti szűrővizsgálatot és ennek eredményeitől függő részletes kémiai vizsgálatot kell végezni mind a földtani közegre, mind a felszín alatti vízre vonatkozóan annak érdekében, hogy valamennyi, a szennyezettséget okozó szennyező anyag előfordulása megállapítható legyen Tényfeltárás, a tényfeltárási záródokumentáció Tényfeltárási terv készítése válik szükségessé akkor, ha a szennyezettség kiterjedése, illetve a földtani felépítés és a vízföldtani viszonyok bonyolultsága szükségessé teszi azt. A tényfeltárási tervnek tartalmaznia kell a tényfeltárással kapcsolatos mindazon munkát, amely a tényfeltárási záródokumentáció megalapozott összeállításához szükséges, beleértve a tényfeltáráshoz kapcsolódó monitoring rendszer tervét. A tényfeltárási tervet jóváhagyásra be kell nyújtani a környezetvédelmi hatósághoz. A jóváhagyást követően a környezetvédelmi hatóság engedélyezi a tényfeltárást. A tényfeltárási munkák megkezdését a megkezdés előtt nyolc nappal, a tényfeltárás során észlelt bármilyen rendkívüli körülményt pedig haladéktalanul be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak, amely erről a vízügyi igazgatóságot tájékoztatja. A tényfeltárást és annak eredményeit dokumentálni kell. A záródokumentációt a Kormányrendelet 7. számú melléklete szerint kell összeállítani, és be kell nyújtani a környezetvédelmi hatósághoz. A (D) kármentesítési célállapot határérték - szükség esetén részterületenként és mélység szerint eltérő - kockázati alapon történő meghatározásánál figyelembe kell venni a szennyező anyagokra vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket és a szennyező anyagokra vonatkozó küszöbértékeket, a bizonyított háttér-koncentrációk értékeit, A környezetvédelmi hatóság a tényfeltárási záródokumentáció - illetőleg a területhasználat tekintetében szükség esetén az érintett önkormányzat bevonásával, az érvényben lévő, illetve a tervezett településrendezési terv figyelembevételével dönt a záródokumentáció elbírálásáról, valamint a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos további feladatokról, a tényfeltárás folytatásáról, a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapításáról, a beavatkozás elvégzésének szükségességéről, illetve a beavatkozás megvalósítási terve elkészítésének és benyújtásának elrendeléséről. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. számú melléklete alapján a tényfeltárási záródokumentáció tartalmának ki kell terjednie: Alapadatok Előzmények Az érintett terület bemutatása A tényfeltárás módszertana Vizsgálati eredmények Az egyszerűsített kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérés, illetve - amennyiben készült - a részletes kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérés eredményei, Lehetséges beavatkozási változatok bemutatása, jellemzése A költség-haszon és a költség-hatékonyság elemzés eredménye (amennyiben készült) A javasolt változat bemutatása és indoklása A tényfeltárás keretében üzemeltetett kármentesítési monitoring bemutatása Monitoring terv a tényfeltárást követő szakaszra, tartalmakra. 243

244 A dokumentáció Vizsgálati eredmények fejezetében kell szerepeltetni a szennyezettség térbeli lehatárolását (B) szennyezettségi határértékig, mely kiinduló alapadata a későbbi beavatkozásnak melyből a kimeneti vagy output indikátorok származtathatók. A javasolt változat bemutatása és indoklása fejezetben szennyező anyagonként (D) kármentesítési célállapot határértékre kell javaslatot tenni, melynek alapján számítható a kármentesítendő környezeti elemek volumene és a kármentesítendő terület nagysága, azaz a javasolt output indikátorok meghatározhatók. A 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról tartalmazza azt, hogy a tényfeltárási záródokumentáció összeállítása során milyen kötelező adatszolgáltatást kell elvégezni. A tényfeltárási záródokumentáció része a tényfeltárás utáni adatok adatlapjának (B2) kitöltése, melyben a szennyezettség és természetes védelem adatlapján (B2SZ) meg kell adni a: A (D) kármentesítési célállapot határérték felett szennyezett földtani közeg mennyiségét (m 3 ) A (D) kármentesítési célállapot határérték felett szennyezett felszín alatti víz mennyiségét (m 3 ) A (D) kármentesítési célállapot határérték felett szennyezett földtani közeg horizontális kiterjedésének felszíni vetületét (m 2 ) A (D) kármentesítési célállapot határérték felett szennyezett felszín alatti víz horizontális kiterjedésének felszíni vetületét (m 2 ) Az indikátor értékek elérésének ütemezése kapcsán első állomásként a hatóságilag is jóváhagyott tényfeltárási záródokumentáció és annak részeként a B2 jelű, tényfeltárás utáni adatok adatlapja azonosítható. Ezekben a dokumentációkban megjelenő információk alkalmasak a korábban a teljesítmény és eredményesség mérés kapcsán kétlépcsősnek nevezett szerkezet 1. lépcsőben tárgyalt - pályázati peremfeltételként is szerepeltethető - prioritási szám generálására, valamint az output indikátorok várható, becsült értékeinek meghatározására. A tényleges, pontosan számszerűsíthető, a projekt keretében végzett tevékenység(ek) közvetlen kimenetét mutató fizikai elemek kizárólag a beavatkozást követően definiálhatóak! Beavatkozás, a beavatkozás záródokumentáció tartalma A beavatkozás hatósági határozat alapján kezdődik, a beavatkozási terv tartalmi követelményeit a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. számú melléklete tartalmazza. A környezetvédelmi hatóság a beavatkozási terv alapján dönt a beavatkozás elrendeléséről. A beavatkozásról a környezetvédelmi hatóság a vízügyi igazgatóságot tájékoztatja. A beavatkozás során észleltek alapján, a kötelezett kezdeményezésére, indokolt esetben a hatóság engedélyezi a beavatkozási tervtől való eltérést, a terv módosítását. 244

245 A beavatkozási záródokumentációt a Kormányhatározat 9. számú melléklete szerinti tartalomnak megfelelően kell benyújtani. A környezetvédelmi hatóság a vízügyi igazgatóság véleményének kikérésével a beavatkozási záródokumentáció megérkezését követően határozatot hoz a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendeléséről, a záródokumentáció elfogadásával a beavatkozás befejezéséről és a kármentesítési monitoring elrendeléséről, vagy a záródokumentáció elfogadásával a beavatkozás befejezéséről és a kármentesítés befejezéséről. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 9. számú melléklete alapján a beavatkozási záródokumentáció tartalmának ki kell terjednie: Alapadatok Előzmények Az elvégzett beavatkozás, továbbá a beavatkozás során alkalmazott technológia/technológiák rövid bemutatása. Az elvégzett beavatkozás részletes leírása A beavatkozás eredménye A beavatkozás során üzemeltetett kármentesítési monitoring bemutatása Kármentesítési monitoringra vonatkozó tervjavaslat tartalmakra. A dokumentációban az elvégzett beavatkozás részletes leírása mellett a beavatkozás eredménye fejezetben ki kell térni az elért környezeti állapot térben történő lehatárolására, szennyező anyagonként a (D) kármentesítési célállapot határértékhez viszonyítva, a hátrahagyott szennyezettség jellemzésére. A 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról tartalmazza azt, hogy a beavatkozási záródokumentáció összeállítása során milyen kötelező adatszolgáltatást kell elvégezni. A beavatkozási záródokumentáció része a beavatkozás utáni adatok adatlapja (B3) kitöltése, melyben a visszamaradt szennyezettség adatlapján (B3V) meg kell adni a: A (D) kármentesítési célállapot határérték fölött szennyezett földtani közeg mennyisége (m 3 ) A (D) kármentesítési célállapot határérték fölött szennyezett felszín alatti víz mennyisége (m 3 ) A műszaki beavatkozás során kezelt talaj mennyisége (t vagy m 3 ) A műszaki beavatkozás során kezelt felszín alatti víz mennyisége (m 3 ) adatokat. Az indikátor értékek elérésének ütemezése kapcsán második állomásként a hatóságilag is jóváhagyott beavatkozási záródokumentáció és annak részeként a B3 jelű, beavatkozás utáni adatok adatlapja azonosítható. Ezekben a dokumentációkban megjelenő információk alkalmasak a korábban a teljesítmény és eredményesség mérés kapcsán kétlépcsősnek nevezett szerkezet 2. lépcsőben tárgyalt output indikátorok számszerűsíthető értékeinek meghatározására. A hatóságilag is jóváhagyott beavatkozási záródokumentáció információtartalmából ugyanakkor nem csak az output, hanem egyben az eredmény és hatás indikátorok is meghatározhatóak. 245

246 Az alábbi táblázat összefoglalja a javasolt indikátor értékek elérési és adatgyűjtési rendszerét: 32. táblázat 1. állomás 2. állomás Tevékenység, adatforrás Hatóságilag is jóváhagyott tényfeltárási záródokumentáció, B2 jelű, tényfeltárás utáni adatok adatlapja Hatóságilag is jóváhagyott beavatkozási záródokumentáció, annak részeként a B3 jelű, beavatkozás utáni adatok adatlapja Indikátor kategória Prioritási szám és szakmai prioritás, Output indikátorok várható, becsült értékeinek meghatározása Output indikátorok számszerűsíthető értékeinek meghatározása Eredmény indikátor Hatás indikátor Indikátor várhatóan kármentesítendő (tisztított vagy befoglalt) földtani közeg várhatóan kármentesítendő (tisztított vagy befoglalt) felszín alatti víz várhatóan kármentesítendő környezeti elemek felszíni vetülete kármentesített (tisztított vagy befoglalt) földtani közeg kármentesített (tisztított vagy befoglalt) felszín alatti víz kármentesített környezeti elemek felszíni vetülete nagy prioritású, jelentős volumenű kármentesített területek száma humánökológiai kockázatcsökkentéssel érintett terület felszíni vetülete sokoldalúbb területhasználattal rendelkező terület Mérték egység Az indikátor értékek elérésének nyomon követési rendszerét és a kapcsolódó intézményi rendszert a Monitoring és értékelési rendszer fejezet tartalmazza. (m 3 ) (m 3 ) (ha) (m 3 ) (m 3 ) (ha) (db) (ha) (ha) 246

247 14 Eszközkészlet A stratégia kidolgozásának célja a pillérenkénti SWOT elemzés erősségeire építve a gyengeségként azonosított tényezők felszámolása és a lehetőségek kiaknázása a kockázatok elkerülése vagy minimalizálása mellett. Olyan stratégiai közelítést kell alkalmaznia, amely szabályozási, közpolitikai és egyéb támogatási eszközökkel biztosítja a szakterület eredményességének javítását. A helyzetelemzésben és a SWOT analízisben feltárt gyengeségek, hiányosságok illetve a jelenlegi helyzet és a jövőkép fejezetben bemutatott, a közötti időszak során elérni kívánt célállapot (értékalapú jövőkép) közötti eltérések jelölik ki a stratégia célrendszerének kereteit. Az átfogó stratégiai célokat alábontó pillérenkénti célok megvalósításához pillérenként eszközök tartoznak. A stratégia eszközrendszerével szembeni alapvető elvárás, hogy közvetlenül vagy közvetve a helyzetelemzésben és a SWOT analízisben bemutatott jelenlegi helyzet, illetve a vízió és jövőkép fejezetben megfogalmazott kívánatos jövőbeli állapot eltérései alapján kialakított célrendszer minden elemének megvalósulását támogassa, másrészt ne tartalmazzon olyan elemeket, amelyek egyetlen cél megvalósulásához sem járulnak hozzá. E kettős elvárás teljesülésének ellenőrzésére szolgál a cél-és eszközrendszer összefüggéseit bemutató cél/eszköz mátrix. A stratégiai eszközrendszer emellett az eszközöket azok jellege szerint is csoportosítja (szabályozási, közpolitikai és fiskális/támogatási eszközök), amivel megalapozza az indikatív pénzügyi tábla elkészítését. A cél-eszköz mátrix a célok és eszközök megfeleltethetőségét mutatja be, melyet úgy ábrázol, hogy az egyes célok eléréséhez hozzárendeli annak tervezett eszközeit. A mátrix szerkezete olyan, hogy összefoglalóan bemutatja a felhasználni kívánt eszköz-csoportokat. A célok és az eszközök egy része a horizontális tényezőkhöz kapcsolódik, mivel több pillért is érint. Az eszközök közül azonban nem csak a horizontális tényezőkhöz rendelt eszközök támogatják a saját pillérükön kívül további célok megvalósítását is. A stratégiai cél-és eszközrendszer összefüggéseit bemutató táblázattal az is ellenőrizhető, hogy valamennyi kitűzött stratégiai célhoz van-e eszköz hozzárendelve, illetve, hogy minden azonosított eszköz hozzájárul egy vagy több stratégiai cél megvalósításához. Hiányosságok, gyengeségek A stratégiai kármentesítési feladatok SWOT elemzése során az alábbi hiányosságok, gyengeségek kerültek megállapításra: A Program működése során a szervezeti struktúra folyamatosan változott, fluktuációs folyamatokon keresztül meggyengült, az operatív munkában résztvevők száma degradálódott Az egységes szemléletű, hatékony végrehajtást a decentralizáció akadályozta A Program végrehajtása túlságosan sok szereplő részvételével történt Az állami felelősségi kör tekintetében a projektek Alprogramba történő besorolásának nem került kialakításra az egyértelmű jogszabályi háttere 247

248 Az Alprogramok tekintetében a projekt kiválasztást nem feltétlenül a szakmai prioritások determinálják Hiányzik a Programból a klasszikus értelemben vett K+F tevékenység finanszírozása Az OKKP tárcák között megoszló költségvetése szétszabdalja a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, az egyéni érdekek mentén kialakított projekt kiválasztási algoritmus bizonyos esetekben pazarló, a prioritásokra kevésbé koncentráló pénzfelhasználást eredményez A finanszírozott projektek egyéni vagy jogi okok miatt - sokszor nem azonosak a hazai elvárások és/vagy uniós kötelezettségek alapján megoldásra váró nagy prioritású - projektekkel A helyzetelemzés és a SWOT elemzés alapján felállított problémafa alapvetően négy témakört érint, négy meghatározó pilléren áll. 1. A kármentesítési feladatok végrehajtásához kapcsolódó állami szerepvállalás, a végrehajtást támogató és koordináló szervezetrendszer hiánya 2. A finanszírozás biztonság megteremtésének hiányosságai 3. Projektgenerálás, szakmai megalapozás kérdésköre 4. A szakterület hazai és uniós érdekérvényesítése biztosításának igénye A kármentesítés témakör és az NFM-OKKP-Társasági Alprogam érték alapú jövőképe Magyarország kármentesítési feladatainak összes költsége több 100 Mrd forintra tehető melynek csak egy bizonyos hányada tartozik állami felelősségi körbe. Hazánk jelenlegi gazdasági helyzete ugyanakkor nem teszi lehetővé ilyen volumenű feladatok egyidejű finanszírozását. Egyértelművé vált, hogy a jelentős kármentesítési feladatok hazai költségvetési forrásból történő finanszírozására nincs mód, ezért az uniós pályázati lehetőségek felhasználása elkerülhetetlenné vált ezen a szakterületen. Mindezek mellett törekedni kell arra, hogy mind a hazai mind az uniós forrásból megvalósuló projektek kapcsán a nagy volumenű és egyben jelentős prioritású projektjavaslatok részesüljenek előnyben. A szakmai prioritások figyelembe vétele mellett válogatott, jelentős volumenű kármentesítési feladatok végrehajtásával több országos terv és stratégia által kitűzött cél is teljesül ahol a kármentesítési feladatok végrehajtása közvetve vagy közvetlenül fejtik ki hatásukat. Az Új Széchenyi Terv, mely meghatározó szerepet szán az egészségturizmus fejlődésének, a hosszú távú nemzetközi versenyképesség alapfeltételének biztosítása érdekében kiemelten kezeli a vízbázisok védelemét. A Szél Kálmán Tervben, ahol a közfoglalkoztatás növelése az elsődleges, a kármentesítések megvalósulása révén további munkahelyek teremtése válik lehetővé. Mindez többek között hajdani iparterületek barnamezős rehabilitációjának végrehajtásával realizálódhat mely feladatok része a jövőbeni területhasználattal korreláló mértékű kármentesítési beavatkozások végrehajtása is. 248

249 A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia öt stratégiai célja közül a Tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése cél gazdasági szempontból is kulcsfontosságúnak tekinti a természeti erőforrások, vagyis a talaj és a vízkészletek, vízbázisok védelmét, mennyiségi és minőségi megőrzését, mindezzel összefüggésben a környezetbiztonság növelését. A Vidékfejlesztési Stratégiának így része lehetet a Szél Kálmán Tervvel hasonlóan barnamezős rehabilitációk végrehajtása. A Nemzeti Környezetvédelmi Program hosszú távú célkitűzése, hogy olyan feladatokat fogalmazzon meg, melyek hozzájáruljon a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához. Ennek része a környezeti potenciál, természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség és a megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítása. A már bekövetkezett, tartós környezetkárosodások felszámolása érdekében szükséges a szennyezőforrások és területek felderítése, a kármentesítési feladatok végrehajtása, ugyanakkor a környezetbiztonság tekintetében a megelőzés elvének érvényesítése garantálhatja azt, hogy a környezeti hatások, problémák utólagos kezelése ne kerüljön nagyságrendekkel többe, mint azok megelőzése. Az EU Víz Keretirányelv Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv értelmezésében a felszín alatti víz nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jövedelemszerzési és ráfordítási lehetőségeket kínál, ugyanakkor ez az erőforrás véges, ezért a lehetőségekhez mérten mindent meg kell tenni a felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért. Magyarországnak alapvető érdeke, hogy a Duna nemzetközi vízgyűjtő kerületben mielőbb teljesüljenek a VKI célkitűzései, azaz jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. A Keretirányelv hatálya minden olyan emberi tevékenységre kiterjed, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja a vizek állapotát és így akadályozhatja a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését. A kármentesítés szakterület és annak részeként az NFM-OKKP-Társasági Alprogam érték alapú jövőképét az Új Széchenyi Terv, a Szél Kálmán Terv és a Vidékfejlesztési Stratégia elsősorban nemzetgazdasági érdekből és a természeti erőforrásaink megőrzése szempontjából alakítja. A Nemzeti Környezetvédelmi Program és a EU Víz Keretirányelv Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv a fenntartható fejlődés biztosítása, a felszín alatti vizek megóvása, állapotuk javítása - amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges - és fenntarthatóvá tétele szempontjából határoz meg elvégzendő kármentesítési feladatokat. 249

250 Az NKP valamint az EU Víz Keretirányelv és annak hazai megvalósítását biztosító Vízgyűjtőgazdálkodási Terv (VGT) közép és hosszú távon egyaránt számol az OKKP és annak részeként a Társasági Alprogram keretében megvalósuló kármentesítési projektek végrehajtásával. A VGT a gazdaság és a társadalom széles körét érinti egyrészt a megvalósítói oldalról, költségviselés szempontjából, másrészt az eredmények és hasznok, közvetett, társadalmi hatások élvezőjeként. A VGT az intézkedések végrehajtását jelentős állami, valamint közösségi finanszírozás mellet tervezi és az intézkedések előzetes költségbecslését három tervezési időszakra 2015-ig, 2021-ig és 2027-ig adja meg. A VGT megállapítása szerint különösen a Szennyvíz Program végrehajtásához, a vízbázis-védelmi feladatok, a kármentesítés és a természetvédelmi feladatok megvalósításához van szükség többletforrásokra. A kármentesítés szakterület és az NFM-OKKP-Társasági Alprogam érték alapú jövőképét az országos tervek és szakmai stratégiák determinálják. Ahhoz, hogy a szakterület mind humánökológiai, mind társadalmi, mind gazdasági szempontból meghatározó, létjogosultságában hosszú távon is megerősített legyen, az állam karakteresebb szerepvállalása szükséges melynek meghatározó eleme konkrét eredmények felmutatása, a témakörbe tartozó beavatkozási feladatok sikeres megvalósítása A stratégia célrendszere A stratégia célja, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően szakmai és jogi tekintetben tisztázott hátterű konkrét projektjavaslatok segítségével teremtsünk lehetőséget arra, hogy a 2014-től esedékes következő uniós programozási időszakra a stratégiai jelentőségű, magas prioritású, össztársadalmi és nemzetgazdasági szempontból is hasznos, állami felelősségi körbe tartozó projektek beavatkozási munkafázisa megkezdődhessen. Tekintettel arra, hogy a kármentesítési feladatok részletes tényfeltárással történő megalapozása és maga a beruházás (beavatkozás) is jelentős időigényű, már a időszakban célszerű azok előkészítésre ahhoz, hogy kielégítő projekt végrehajtás valósulhasson meg a költségvetési időszakban. Jelen stratégia pillérszerkezete, az adott pillérhez köthető átfogó cél majd az egyes pillérek összetevői szerinti célrendszer az alábbi: A nemzeti vagyon megőrzése (A) o Nemzetgazdasági érdekek érvényesítése (A1) o Természeti erőforrásaink megőrzése (A2) Kármentesítési beavatkozások végrehajtása (B) o Környezeti elemek megóvása, állapotuk javítása az elért eredmények fenntartása (B1) o Nagy prioritású jelentős volumenű beavatkozások végrehajtása (B2) Társadalmi elvárásból, uniós és egyéb jogszabályból eredő kötelezettségek betartása (C) o Hazai és nemzetközi elvárások és kötelezettségek biztosítása (C1) o Fenntartható fejlődés biztosítása (C2) 250

251 A nemzeti vagyon megőrzése (A): A kármentesítési beavatkozások által érintett környezeti elemek, a szennyezett felszín alatti vizek és annak természetes víztartó képződményei kizárólagos állami vagyont képeznek. Az állam feladata a Nemzeti Vagyon és a Természeti Értékek az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más, természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem, mint a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részeinek megőrzése és védelme, minőségének javítása. Ennek megfelelően az államnak a kizárólagos állami tulajdon, a forgalomképtelen Nemzeti Vagyon megóvása és kárának mérséklése és az állam környezetvédelmi tevékenységének ellátása, valamint a köz érdekében törvényi szinten minden lehetősége adott, hogy kármentesítési feladatok végrehajtásával biztosítsa a nemzeti vagyon megőrzését, védelmét. Nemzetgazdasági érdekek érvényesítése (A1) Ahogy a társadalmi élet elképzelhetetlen anyagi termelés nélkül, úgy a nemzet sem létezhet nemzetgazdaság nélkül. A nemzetgazdasági érdek a társadalom tevékenységének indítéka, amelyet szükségleteik kielégítése ösztönöz. Az érdek alapvetően objektív, amennyiben azt a mindenkori társadalmi viszonyok határozzák meg, ugyanakkor az érdek felismerésében és érvényesítésében fontos szerepet játszanak szubjektív tényezők is. Kármentesítési beavatkozások előkészítésével majd végrehajtásával alapvetően érdekellentét nélkül - képesek vagyunk közvetlenül vagy közvetve nemzetgazdasági érdekek érvényesítésére. Természeti erőforrásaink megőrzése (A2) Az Alaptörvény az Alapvetés P. cikkében kimondja, hogy a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény-és állatfajok a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Az Alaptörvény e szabálya tehát elvárásként rögzíti a természeti erőforrások védelmét, amely állami és egyben egyéni felelősségen is nyugszik. Természeti erőforrásaink megőrzése egyben a nemzeti vagyon megőrzéséhez és gyarapításához járul hozzá. Kármentesítési beavatkozások végrehajtása (B) Az OKKP és azon belül a NFM-OKKP-Társasági Alprogam eredményességének mutatója a problémák leltárba vételét majd priorizálását követően a végrehajtott beruházások, beavatkozások száma. Konkrét projektek végrehatása nélkül a Programmal szemben támasztott elvárások, a szakterület eredményességének mutatói romlanak, támogatottsága csökken. Ezzel együtt jár a kármentesítési beavatkozásokkal érintett környezeti elemek állapotának romlása, a történeti károk okozta környezeti állapotok konzerválódása és a problémák megoldásának időbeli kitolódása. Beavatkozások előkészítése majd végrehajtása tud érdemben hozzájárulni a környezeti állapotok javításán túl a program teljesítményének felértékeléséhez. 251

252 Környezeti elemek megóvása, állapotuk javítása az elért eredmények fenntartása (B1) Az Európai Tanács és az Európai Unió Bizottsága október 23-án jóváhagyta a vízvédelmi politika terén az Unió fellépéseinek kereteit meghatározó 2000/60/EK irányelvet, mely Víz Keretirányelv (VKI) néven vált ismertté és december 22-én lépett hatályba. A VKI hazai jogrendbe történő beültetésére folyamán került sor. A VKI általános célkitűzései között szerepel többek között a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, valamint a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása is. Indikátorokkal is kimutatható módon beavatkozások végrehajtásával tudjuk biztosítani a környezeti elemek megóvását, állapotuk javítását és ezzel összefüggésben az elért eredmények fenntartását. Nagy prioritású jelentős volumenű beavatkozások végrehajtása (B2) Magyarország kármentesítési feladatainak összes költsége több száz milliárd forintra tehető melynek azonban csak egy bizonyos hányada tartozik állami felelősségi körbe. Az állami felelősségi körön kívül eső problémákat - jogszabály alapján az egyéb kötelezetteknek, magánszemélyeknek, önkormányzatoknak, gazdasági társaságoknak kell megoldaniuk. Az állami felelősségi körbe tartozó számos feladat végrehajtása a rendelkezésre álló pénzügyi források figyelembe vételével prioritás felállítását teszi szükségessé. Hazánk jelenlegi gazdasági helyzete ugyanakkor nem teszi lehetővé ilyen volumenű feladatok egyidejű finanszírozását ezért is vált szükségessé az uniós források felhasználása ezen a szakterületen. Uniós vonatkozásban is törekedni kell arra, hogy a rendelkezésre álló forrás a legjobban hasznosuljon, azaz egységnyi ráfordítás a lehető legnagyobb hasznot hozzon. Ez a kármentesítés szakterület vonatkozásában azt jelenti, hogy a forrásokat lehetőség szerint a legnagyobb prioritású és/vagy legnagyobb volumenű, hazai forrásból megoldhatatlan feladatokra fordítjuk. A releváns projektjavaslatok felkutatása és az uniós finanszírozási rendszernek való megfeleltetése meghatározó a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése érdekében. Társadalmi elvárásból, uniós és egyéb jogszabályból eredő kötelezettségek betartása (C) Magyarország Alaptörvénye értelmében Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Ezen jog érvényesülését Magyarország többek között az egészséges ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, valamint a környezet védelmének biztosításával is elő kívánja segíteni. Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. Fenti igények nem csak jogszabályi, hanem társadalmi szinten is megjelennek. A lakosság egyre inkább érdeklődik környezetének állapota iránt, mely a releváns információkhoz való hozzáféréssel kiegészülve egyre gyakrabban eredményez lakossági vélemény-nyilvánítást vagy egyéb közösségi fellépést. Az egyre tudatosabban gondolkodó társadalom döntéseit a környezetében tapasztaltak egyre inkább meghatározzák mely folyamatot a döntéshozóknak is figyelembe kell venniük. 252

253 Hazai és nemzetközi elvárások és kötelezettségek biztosítása (C1) Magyarország uniós csatlakozásával uniós kötelezettségeket kell teljesíteni illetve irányelveket, ajánlásokat javasolt figyelembe venni. Az EU Víz Keretirányelv (VKI) előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. A Keretirányelv hatálya minden olyan emberi tevékenységre kiterjed, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja a vizek állapotát és így akadályozhatja a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését. Magyarország elfogadott Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervében (VGT) a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK leányirányelv figyelembevételével a VKI célkitűzéseinek teljesülése érdekében ellenőrizni szükséges, hogy a pontszerű forrásokból és szennyezett talajból származó szennyeződési csóvák kiterjedése nem növekszik-e, azok a felszín alatti víztest vagy víztest-csoport kémiai állapotát nem rontják-e, és nem jelentenek-e veszélyt az emberi egészségre és a környezetre. A VGT a vizek állapotát feltáró és annak jó állapot -ba hozását megalapozó koncepcionális és stratégiai terv, melynek célja optimális intézkedések átfogó ismertetése, amely meghatározza az intézményi feladatokat, és amely alapján folytathatók, illetve elindíthatók a megvalósítást szolgáló programok. A célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv foglalja össze. A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv alap- és kiegészítő intézkedésekhez kapcsolódó kármentesítési beavatkozásokat is érintő műszaki intézkedési javaslatokat tartalmaz, melyek végrehajtása hozzájárul a VGT célkitűzéseihez. Fenntartható fejlődés biztosítása (C2) A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket".a fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fejlődés alapvető célja a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat. A kármentesítési beavatkozások hozzájárulnak a környezeti elemek minőségének javításához, a területhasználat megújulásához így összességében kedvezőbb feltételeket teremt a jövő generáció számára az ivóvízbeszerzés és/vagy a további területhasználat szempontjából. 253

254 14.2 A célok elérését lehetővé tevő beavatkozási eszközök körének meghatározása - a stratégia eszközrendszere A célok elérését szolgáló eszközök tipologizálását a klasszikus: szabályozási, közpolitikai és fiskális eszközök szerinti bontásban készítettük el. Az eszközök kijelölésén túl itt mutatjuk be az eszközök végrehajtás szempontjából lényeges tulajdonságait is. Ilyenek többek közt az eszközök felett rendelkező szervek stb. azonosítása; az eszközök feletti rendelkezés feltételeinek, valamint az ezt befolyásoló tényezők leírása az eszköz bevezetésének, majd az általa előidézett hatás kibontakozásának előre látható időtávjának becslése. A fenti tulajdonságok azt hivatottak indokolni, hogy a választott eszközök a legalkalmasabbak a szándékolt hatások kifejtésére. Eszközök csoportosítása pillérenként és a beavatkozás jellege szerint Szabályozási eszközök - a beavatkozás végrehajtás jogszabályi hátterének biztosítása (D) o Koordináló szervezet kijelölése (D1) o Az uniós irányelvek figyelembe vételével az állami felelősségi kör jogi keretrendszerének tisztázása (D2) o Felszámolási eljárások lezárási folyamatának jogszabályi támogatása (D3) Közpolitikai eszközök (E) o A kármentesítés szakterület szakmai támogatása (E1) o A kármentesítési szakterület érdekérvényesítése uniós szinten (E2) Fiskális és fejlesztéspolitikai eszközök (F) o Közvetlen pénzügyi támogatás, hazai és uniós (GOP, KEHOP, TOP, VEKOP) források biztosítása (F1) o A megelőzés és a K+F+I támogatása (F2) Szabályozási eszközök - a beavatkozás végrehajtás jogszabályi hátterének biztosítása (D) Az OKKP működésének elmúlt húsz éve alatt bebizonyosodott, hogy számos nagy volumenű jelentős prioritású kármentesítési feladat, alapvetően jogi és/vagy gazdasági okokból konzerválódott. Ezen projektek végrehajtása az állam szerepvállalása nélkül nem valószínűsíthető. Mindezek mellett számos szennyezett terület kármentesítése azért húzódik, mert a szennyezés okozója felszámolás alatt áll, vagyona nem elegendő a károk felszámolására. Ezért olyan támogatási lehetőség kialakítása szükséges, amely révén már a felszámolási eljárás lezárulása előtt állami szerepvállalással és irányítással - lehetővé válik a kármentesítés, azon belül is a tényfeltárások megkezdése. Ezzel elkerülhető, hogy a jogi folyamatok elhúzódása miatt a kármentesítés késedelmet szenvedjen, s ezáltal növekedjen a szennyezett terület által okozott környezeti kockázat és egyben a beavatkozás költsége. Szabályozási eszközök bevezetésére a nagy prioritású projektek előmozdítása, gördülékeny projekt végrehajtás és a projekt végrehajtás állandó szereplőinek meghatározása szempontjából van szükség. A jól meghatározott szabályozási eszközrendszer javítja a beavatkozások végrehajtásának biztonságát, lehetőséget teremt korábban irreleváns projekt javaslatok érvényesülésének és azonosítja azt a szereplőt, amely koordinációs tevékenységénél fogva minden tekintetben kompetens az adott projekttel kapcsolatban. 254

255 A szabályozási eszközök bevezetése kormányzati feladat mely alapvetően az OKKP koordinációjáért felelős VM kompetenciájába tartozik. Az NFM-MNV Társasági Alprogram koordinációért felelős szerv kijelölése jogszabály alapján az NFM feladata. Koordináló szervezet kijelölése (D1) A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 20. (4) bekezdés szerint az érintett miniszterek közzéteszik a felelősségi körükbe tartozó kármentesítések irányításával megbízott szervezetek megnevezését. Amennyiben az alprogram irányításával megbízott szervezetben változás következett be az érintett miniszter 30 napon belül köteles azt hivatalos értesítőben közzétenni. A Korm. rendelet 21. (3) pontja értelmében, ha állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az OKKP és annak alprogramjai keretében kell végezni az érintett miniszter a 20. (4) bekezdés szerinti szervezet útján. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a végrehajtója a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Országos Környezeti Kármentesítési Program Társasági Alprogramjának. A Társasági Alprogram keretében zajlik az MNV Zrt. és jogelődei, az ÁPV Zrt. portfoliójába tartozó vállalatok, társaságok, illetve egyéb vagyontárgyak esetén az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok ellátása, és finanszírozása. Az MNV Zrt. 100 %-os állami tulajdonban, speciális helyzetben lévő gazdasági társaság, melynek fő feladata a vagyonkezelés. Az állam felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatokat és ezen belül az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatokat alapfeladatával megegyező kiegészítő tevékenysége körében és nem vagyonszerzés céljából végzi. Az MNV Zrt. környezetvédelmi feladatait a rábízott vagyon finanszírozási kerete terhére valósítja meg, amelyek minden évben a költségvetési törvényben kerül rögzítésre. A jelenleg hatályos, a Kormány 386/2013. (XI. 7.) Korm. rendelete az MNV Zrt. feladatkörébe, valamint ellátási kötelezettsége körébe tartozó környezeti kármentesítési feladatok irányítására és lebonyolítására a 100%-os állami tulajdonban álló Nitrokémia Zrt.-t jelölte ki. A Rendelet segítségével, egy olyan jogszabállyal is megerősített intézményi keretet sikerült definiálni, mely alkalmas a hazai és szükség szerint uniós forrásból megvalósuló kármentesítési feladatok irányítására, ellenőrzésére és szakmai koordinációjára egyaránt. A továbbiakban a Nitrokémia Zrt.-t szervezete a kompetens az MNV Zrt. feladatkörébe tartozó hazai és/vagy uniós forrásból megvalósuló, állami felelősségi körbe sorolódó kármentesítési feladatok vonatkozásában. Az uniós irányelvek figyelembe vételével az állami felelősségi kör jogi keretrendszerének tisztázása (D2) A február 3-án közzétett közösségi iránymutatást követően jelenleg a 2008/C 82/01 számú Közösségi iránymutatás a környezetvédelem állami támogatásáról szóló ajánlás van hatályban. Az iránymutatás pontja foglalkozik a szennyezett területek szennyeződésmentesítése tekintetében nyújtott támogatásokkal. Ennek értelmében amennyiben a szennyezőt egyértelműen azonosítani tudják, a "szennyező fizet" elvvel összhangban e személynek kell finanszíroznia a szennyeződésmentesítést, és ebben az esetben állami támogatás nem nyújtható. Ezzel összefüggésben a "szennyező" az a személy, akit az egyes tagállamok joga értelmében a felelősség terhel, az e tekintetben alkalmazandó közösségi szabályok elfogadásának sérelme nélkül. Ha a szennyezőt nem lehet azonosítani, vagy nem lehet a költségek viselésére kötelezni, a munka elvégzéséért felelős személy részére támogatás adható. 255

256 A szennyezett területek szennyeződésmentesítése tekintetében nyújtott támogatás elérheti a támogatható költségek 100 %-át. A támogatható költségeket úgy számolhatjuk ki, hogy a szennyeződésmentesítést célzó munkálatok költségéből levonjuk a földterület értéknövekedésének összegét. Ez a közösségi iránymutatás április 2-től december 31-ig érvényes. Fenti irányelv december 31-ig érvényes, mellyel összefüggésben felmerül az irányelvben pontosan nem definiált elemek és feltételek értelmezése és az irányelv további figyelembe vételének szükségessége. A finanszírozhatóság és ezzel összefüggésben a nem lehet a költségek viselésére kötelezni fogalmának tisztázásával korábban irreleváns projektjavaslatok valósulhatnának meg. Felszámolási eljárások lezárási folyamatának jogszabályi támogatása (D3) A korábbi szakirányú pályázati felhívás (KEOP és a KEHOP tervezete is) rendre megkövetelte a 2008/C 82/01 számú Közösségi iránymutatás tartalmát, pályázati peremfeltételként szabta meg a szennyező fizet elv érvényesítését, azaz nem volt támogatható az a pályázó illetve projekt, ahol a szennyező nem jogutód nélkül szűnt meg, vagy a szennyező ismert és felelősségre vonható volt. Nem volt támogatható az olyan projektjavaslat sem, ahol az adott terület felszámolás alatt állt. Hazai vonatkozásban a Ktv 102. (1) értelmében: A környezetkárosodásért, illetve a környezetveszélyeztetésért való felelősség - az ellenkező bizonyításáig - annak az ingatlannak a környezetkárosodás, illetve környezetveszélyeztetés bekövetkezésének időpontját követő mindenkori tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a környezetkárosítást, illetve környezetveszélyeztető magatartást folytatták. (2) A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli. Az irányelv értelmében "szennyező" az a személy, akit az egyes tagállamok joga értelmében a felelősség terhel. Hazai vonatkozásban - törvényi szinten meghatározva - elsősorban a terület tulajdonosát kell kötelezni a hatóságnak a kármentesítés végrehajtására mely tulajdonos az esetek többségében csak részletes tényfeltárást követően tudja kizárólagosan bizonyítani azt, hogy a felelősség nem őt terheli. Ez a helyzet mindaddig konzerválódik, amíg a kötelezett számára nem áll rendelkezésre a tényfeltárás végrehajtásához szükséges pénzügyi forrás. Egy-egy felszámolási folyamatban a környezeti terhek rendezésére, de még a környezeti teher mértékének megállapítására részletes tényfeltárásra - sem jut általában forrás. Jogszabály módosításokon keresztül lehetőséget kell teremteni arra, hogy azokban az esetekben, ahol a felszámoló nem tudja a kármentesítési költségek pénzügyi fedezetét biztosítani - és szakmai vagy nemzetgazdasági szempontból a beavatkozás elkerülhetetlen - kötelezni kell arra, hogy az állam erre a feladatra kijelölt szervéhez jelentést és finanszírozási kérelmet nyújtson be, amelyben bemutatja a releváns információkat. Az új jogszabályi rendelkezés alapján az államilag finanszírozott kármentesítési munkák megszervezésével és szakmai irányításával a felszámoló az erre a feladatra kijelölt állami szervezetet köteles a továbbiakban megbízni. 256

257 Közpolitikai eszközök (E) Hazánkban környezetvédelmi vonatkozásban a vízgazdálkodás, az ivóvíz és szennyvíztisztítás, hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság védelem és az ezekkel összegfüggő infrastrukturális beruházások élveznek kiemelt figyelmet és prioritást. Az infrastrukturális beruházásokkal ellentétben a kármentesítési beruházások kevésbé egzakt műszaki feladatot jelentenek, ugyanakkor kevésbé látványos ám annál összetettebb módon fejtik ki hatásukat. A közpolitikai eszközrendszerrel célszerű javítani a kármentesítés szakterület megítélésén és megerősíteni annak létjogosultságát különös tekintettel hazánk hidrogeológiai adottságaira. A témakör átfogó szakpolitikai támogatása nélkül az ahhoz köthető közép és hosszútávú stratégiai elképzelések nem képesek majd érvényesülni, az előzetes felmérések és előkészítési munkák hozadéka el fog veszni. A közpolitikai eszközök érvényre juttatása a szakmai feladatokat ellátó tárcák (BM, VM) és az érintett tárcák (NFM) bevonásával lehetséges. Az uniós tagállami kötelezettségek végrehajtásához és a környezetvédelemmel összefüggő hazai vállalásokhoz tartozó átfogó programok és fejlesztési tervek között éppen ezért javasolt a szakterület nevesítése. A kármentesítés szakterület szakmai támogatása (E1) Az EU Víz Keretirányelv és annak hazai megvalósítását biztosító Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT), valamint hazai viszonylatban a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) v azok a szakmai szempontok alapján összeállított közép és hosszú távú tervek, melyek kiemelt szerepet szánnak és komolyan számolnak az OKKP és annak részeként a Társasági Alprogram keretében megvalósuló kármentesítési projektek végrehajtásával. A középtávú, időszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi Program az országgyűlés részéről mindeddig még nem került elfogadásra, célkitűzéseiben azonban a korábbi NKP tartalmi elemeit erősíti meg és javasolja 2020-ig. A VGT az intézkedések végrehajtását jelentős állami, valamint közösségi finanszírozás mellet tervezi és az intézkedések előzetes költségbecslését három tervezési időszakra ig, 2021-ig és 2027-ig adja meg. A VGT hosszú távú, 2027-ig elkészített terve az OKKP és annak részeként a Társasági Alprogram vonatkozásában közel 140 Mrd várható forrás igénnyel számol. A fentiekben vázolt országos tervek és szakmai stratégiák azt támasztják alá, hogy a kármentesítés szakterület mind humánökológiai, mind társadalmi, mind gazdasági szempontból létjogosultságában hosszú távon is megerősített. A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata jelenleg folyamatban van az alábbi célkitűzések és határidők mellett: A Víz Keretirányelv előírása szerint a vízgyűjtő gazdálkodási terveket 6 évente felül kell vizsgálni. A VGT felülvizsgálatának célja a felszíni vizek és a felszín alatti vizek megóvásának, védelmének és kezelésének legjobb gyakorlatának folytatása és az alábbi közvetlen környezeti célkitűzések teljesítése: 2021-re (illetve 2027-re) el kell érni azon víztestek jó állapotát is, amelyek 2015-ben még nincsenek jó állapotban, 2021-re (illetve 2027-re) el kell érni azon erősen módosított és mesterséges víztesteknél a jó ökológiai potenciált és jó kémiai állapotot, amelyeknél 2015-ben ez még nem teljesül; Meg kell akadályozni a vizek állapotának romlását; Csökkenteni kell a vizek szennyezését; 2021-re (illetve 2027-re) el kell érni a védett területekre vonatkozó speciális célkitűzések teljesítését is, amennyiben ez 2015-ig még nem sikerült volna. 257

258 A második Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet december 22-ig kell elkészíteni I. félév - A VGT tervezetek társadalmi vitája II. félév - A társadalmi vita eredményeinek feldolgozása december A második vízgyűjtő-gazdálkodási terv(ek) nyilvánosságra hozatala tavasz - Az országos VGT2 tárcaegyeztetése és kormányhatározattal történő kihirdetése A kármentesítés szakterület szakmai támogatását ennek megfelelően az adná, ha a kármentesítés témakör a hozzá kapcsolódó, elvégzendő feladatokkal kiegészítve szerepelne a VGT2-ben. A Kvassay Jenő Terv címen készülő, a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata tárgyú dokumentáció összeállítása a BM és azon belül az Országos Vízügyi Főigazgatóság feladata. A kármentesítési szakterület érdekérvényesítése uniós szinten (E2) Magyarországon a közműves ivóvízellátás több mint 90 %-ban felszín alatti vízkészletet megcsapoló vízbázisra települt. Minőségük megóvására ebből fakadóan fokozott figyelmet kell fordítani. Jelenleg 1740 közcélú felszín alatti vízbázis van nyilvántartva, amelyből 903 a felszíni eredetű szennyezés szempontjából sérülékeny területen helyezkedik el, és több mint 70 kedvező vízbeszerzési adottságai révén távlati vízbázisként, stratégiai tartalékként szolgál. (Sérülékenynek számít az összes felszíni vízbázis, illetve a felszín alattiak közül az, amelyikre igaz, hogy a felszíni eredetű szennyeződés 50 éven belül eljuthat a kútba vagy a forráshoz.) A szakterület uniós érdekképviselete alapvetően abban nyilvánulna meg, ha az unió figyelembe véve hazánk gazdaságtörténeti múltját, vízbeszerzési gyakorlatát és hidrogeológiai adottságait a továbbiakban is biztosít forrásokat kármentesítési beruházások végrehajtására. Jelenleg a 2008/C 82/01 számú Közösségi iránymutatás a környezetvédelem állami támogatásáról szóló ajánlás van hatályban, melynek pontja foglalkozik a szennyezett területek szennyeződésmentesítése tekintetében nyújtott támogatásokkal. Az uniós források felhasználásáért felelős kormányzati szerv részéről javasolt elérni azt, hogy az ajánlás a szakmai és/vagy nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű beavatkozások esetén megengedőbb legyen a szennyező fizet elv biztosítása, elsősorban a nem lehet a költségek viselésére kötelezni státusz alátámasztása során. Fiskális és fejlesztéspolitikai eszközök (F) A kármentesítésekhez köthető beruházási munkák általában jelentős költségigényűek gyakran 5-8 év alatt kerülnek elvégzésre és számtalan, előre kiszámíthatatlan eseménnyel terhelt, gyakran további többletmunka elvégzése válik szükségessé. A szennyezőforrások megszüntetését majd a remediációs technológia kiépítését követően a technológiát üzemeltetni kell. Az üzemeltetés időszükséglete túlnyúlhat az uniós finanszírozási időszakon, melynek fedezetét hazai költségvetési forrásból kell előteremteni egyébként az elért eredmények elveszhetnek. Tekintettel arra, hogy az időben elhúzódó beavatkozás gyakran a beruházási költségek növekedésével jár együtt, megelőzéssel, a szennyezettség szétterülésének megakadályozásával költség takarítható meg. Ennek megfelelően célszerű biztosítani olyan beavatkozást is, ahol a környezeti probléma még nem detektálható azonban a közeljövőben annak megjelenése várható. 258

259 Költség takarítható meg olyan esetekben is, ahol az in-situ out site eljárások helyett ahol a szennyezett környezeti elemek kitermelésének és szállításának költsége igen jelentős - innovatív in situ in site technológiák alkalmazására kerül sor. Fentieknek megfelelően a beavatkozások hazai és/vagy uniós pénzügyi hátterének biztosítása, a finanszírozás-biztonság megteremtése különösen fontos annak érdekében, hogy egy-egy beruházás eredményesen záruljon. A fiskális és fejlesztéspolitikai eszközök megfelelő tartalmának kidolgozása a Kormány és az egyes Operatív Programok tartalmának kidolgozásáért felelős szaktárcák kompetenciája. Közvetlen pénzügyi támogatás, hazai és uniós (GOP, KEHOP, TOP, VEKOP) források biztosítása (F1) Az MNV-hez tartozó és folyamatban lévő vagy oda sorolódó, végrehajtásra kerülő beruházások pénzügyi forrását várhatóan a jövőben is biztosítani fogja a költségvetés az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet terhére, melynek előzetes tervezése nélkülözhetetlen a folyamatos végrehajtás érdekében. Az adott évben elvégzendő feladatokat a tárgyévi költségvetési törvény determinálja melynek időtávja az adott év. Az időben elhúzódó, gyakran 5-8 év alatt befejezett kármentesítési feladatok zavartalan végrehajtást érdekében így meghatározó a kiegyensúlyozott és folyamatos költségvetés biztosítása mely jól előkészített gördülő tervezéssel lenne elérhető. Költségvetési kapcsolataik, illetve az állami feladatellátásban való részvétel miatt az állami tulajdonú Nitrokémia Zrt. a költségvetési tervezésbe bevont társaság. Ezen érdekérvényesítő potenciáljának eredményeként, javaslatokon keresztül a társaságnak lehetősége van a hazai költségvetésben szerepeltetni olyan költségelemeket is melyek tényfeltárások elvégzésére, beavatkozások lezárására, üzemeltetésre és monitoring finanszírozásra vonatkoznak. Az ország teljesítő képességének függvényében így hazai forrásból teremthető meg a lehetőség a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges projektek megvalósítására vagy akár uniós forrásból elindított projektek befejezésére egyaránt. Figyelembe véve a kármentesítési feladatok több éven átívelő megvalósítását, gördülő költségvetési terv kidolgozása szükséges mely alapul szolgálhat a költségvetés tervezésekor. A kármentesítés témakör felhasználható forrással rendelkezett mind a KIOP, mind a KEOP operatív programokban. A uniós költségvetési időszak társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezeteiben mind a KEHOP, mind a TOP és bizonyos szempontból a VEKOP is tartalmaz kármentesítési feladat végrehajtásának finanszírozására szolgáló intézkedéseket. A KEHOP keretében közvetlenül a klasszikus kármentesítési célok megvalósítása, a környezeti elemek szennyezésének megszüntetése a cél, míg a TOP és VEKOP vonatkozásában a kármentesítési feladatok a rehabilitáció részeként a további alternatív területhasznosítás biztosításának elemeként jelentkeznek. Törekedni kell arra, hogy a Társasági Alprogram az Operatív Programok célkitűzéseihez igazodva a lehetőségekhez mérten képes legyen kiaknázni az uniós források adta lehetőségeket a hazai költségvetési megtakarítás szándékával. Az MNV Zrt. számára az uniós források megszerzéséhez biztosítani kell a kedvezményezetti státuszt a KEHOP, a TOP és a VEKOP operatív programokban egyaránt. 259

260 A megelőzés és a K+F+I támogatása (F2) A kármentesítési problémák jellegüknél fogva általában egy vagy több szennyezőforráshoz köthetők, melyek környezetében elsősorban a felszín alatti vizek áramlása és a beszivárgó csapadék hatására a szennyezőanyagok szétterülnek. A szétterüléshez idő kell, mellyel egyenesen arányban növekszik az elszennyezett és a beavatkozás során tisztítandó környezeti elemek mennyiségével. Az idő múlásával és a beavatkozás megkezdésének időbeli eltolódásával általában növekszenek a beavatkozás költségei. Finanszírozási értelemben egy megelőző és alapvetően a szennyezőforrás ártalmatlanítását célzó megoldással költség-hatékony eredmény érhető el. Ennek megfelelően a jövőbeli pályázati felhívásokban lehetőséget kell teremteni megelőző beavatkozások végrehajtásának. A KEHOP előzetes tervei a fenntarthatóságot figyelembe véve csak olyan kármentesítési beavatkozások támogatását javasolja, amelyek energiahatékonysági, szennyezőanyag kibocsátási paraméterei és átfogóan az ökológiai lábnyoma elfogadható az uniós és a hazai elvárások szerint, azaz a nagyobb léptékű anyagmozgatással járó megoldások helyett a helyspecifikus, innovatív in-situ technológiákat kell előnyben részesíteni. Ezen célnak megfelelően a pályázati kiírásokban lehetőséget kell teremteni egyegy helyspecifikus technológia pilot tesztjének, félüzemi kísérleteinek végrehajtásához a konkrét beavatkozás megkezdése előtt. 15 Cél-eszköz mátrix A célrendszer megvalósítását biztosító optimális eszköz mix kialakítását súlyozott formában a céleszköz mátrix szemlélteti. 260

261 Fiskális és fejlesztéspolitikai eszközök (F) Közpolitikai eszközök (E) ESZKÖZ Szabályozási eszközök (a beavatkozás végrehajtás jogszabályi hátterének biztosítása) (D) nemzetgazdasági érdekek érvényesítése (A1) természeti erőforrásaink megőrzése (A2) környezeti elemek megóvása, állapotuk javítása az elért eredmények fenntartása (B1) nagy prioritású jelentős volumenű beavatkozások végrehajtása (B2) hazai és nemzetközi elvárások és kötelezettségek biztosítása (C1) fenntartható fejlődés biztosítása (C2) NFM-OKKP-Társasági Alprogram stratégiai tervezése Cél-eszköz mátrix A nemzeti vagyon megőrzése (A) CÉL Kármentesítési beavatkozások végrehajtása (B) 33.táblázat Társadalmi elvárásból, uniós és egyéb jogszabályból eredő kötelezettségek betartása (C) Koordináló szervezet kijelölése (D1) Az uniós irányelvek figyelembe vételével az állami felelősségi kör jogi keretrendszerének tisztázása (D2) Felszámolási eljárások lezárási folyamatának jogszabályi támogatása (D3) xxx xx xxx xx xxx x xxx xx xxx x xxx xx A kármentesítés szakterület szakmai támogatása (E1) A kármentesítési szakterület érdekérvényesítése uniós szinten (E2) Közvetlen pénzügyi támogatás, hazai és uniós (GOP, KEHOP, TOP, VEKOP) források biztosítása (F1) A megelőzés és a K+F+I támogatása (F2) xxx xxx xxx xxx xxx xx xxx xxx xx xxx xxx xx xxx xxx xxx xxx xxx xx xx xxx xxx x xx xxx 261

262 16 Indikatív forrásterv 16.1 Az adott szakágazati stratégiára vonatkozó a célok elérése érdekében tervezett részletes tényfeltárások forrásigényének meghatározása A jogi és szakmai felülvizsgálat keretében (lásd: 11. fejezet adatlapok) meghatározott releváns objektumkör (lásd: 12. fejezet 7 terület szöveges leírása) előkészítési munkájának legnagyobb arányú forrásigénye, a részletes tényfeltárások közelítő költségbecslése keretében került összeállításra. Ez a költségigény adja az előkészítési konstrukció költségvetési fejezetének meghatározó hányadát, ezeket területenként az alábbiakban mutatjuk be. 262

263 Balassagyarmat, volt KŐPORC telephely környezete tényfeltárásának becsült forrásigénye Előkészítő munkák Munka, szerkezet megnevezése Történeti kutatás, archív információk beszerzése, aktualizálás, tényfeltárási terv kimunkálása, tényfeltárási terv engedélyeztetése (díjtétel a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet szerint), Terület előkészítés, felvonulás, térbeton bontás Nettó ár (minimum) 34. táblázat Nettó ár (maximum) Ft Ft Részösszeg Ft Ft Terepi munkák Geofizikai felmérés Mérnök-geofizikai-szondázás MGSZ vagy CPTu; VESZ; In situ szivárogtatási vizsgálat Ft Ft Fúrás, feltárás, mintavétel Földtani-hidrogeológiai fúrás, rétegszelektív mintavételi hely ideiglenes létesítése, eltömedékelés, fúrásból próbakút létesítése, talaj- és favi minta vétel, talajgáz, felszíni víz, iszap és hulladékminta vétele; Kutatóárok létesítése; Geodéziai mérési alappontok kialakítása; A vizsgálat alá vont terület geodéziai felmérése és térképezése; A tereppontok, épületek és műtárgyak x,y,z EOV koordináták bemérése; Fúrások, ideiglenesen Ft Ft kiképzett figyelőkutak x,y,z EOV koordináták bemérése; Kútteszt (próbaszivattyúzás vizszintméréssel, visszatöltődés mérése; Egyidejű vízszintmérés sorozatok a vizsgált területen lévő mintavételi fúrásokból+monitoring kutakból Részösszeg Ft Ft Földtani közeg vizsgálata Részösszeg Ft Ft Felszín alatti vizek vizsgálata Részösszeg Ft Ft Iszap és hulladék vizsgálata Hulladék analitika +iszap analitika; Amennyiben szükséges hulladékminősítési eljárás 0 Ft 0 Ft Felszíni víz vizsgálata Részösszeg 0 Ft 0 Ft A tényfeltárás zárása Tényfeltárási záródokumentációhoz szükséges modellezés és kockázatfelmérés; Tényfeltárási záródokumentáció összeállítása; Ft Ft Tényfeltárási záródokumentáció hatósági engedélyeztetése Részösszeg Ft Ft Összesen (nettó ár) Ft Ft ÁFA (27%) Ft Ft Mindösszesen (bruttó ár) Ft Ft 263

264 Esztergom, volt Szovjet üzemanyagtöltő és környezet tényfeltárásának becsült forrásigénye Előkészítő munkák Munka, szerkezet megnevezése Történeti kutatás, archív információk beszerzése, aktualizálás, tényfeltárási terv kimunkálása, tényfeltárási terv engedélyeztetése (díjtétel a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet szerint), Terület előkészítés, felvonulás, térbeton bontás Nettó ár (minimum) 35. táblázat Nettó ár (maximum) Ft Ft Részösszeg Ft Ft Terepi munkák Geofizikai felmérés Mérnök-geofizikai-szondázás MGSZ vagy CPTu; In situ szivárogtatási vizsgálat Ft Ft Fúrás, feltárás, mintavétel Földtani-hidrogeológiai fúrás, rétegszelektív mintavételi hely ideiglenes létesítése, eltömedékelés, fúrásból próbakút létesítése, talaj- és favi minta vétel, talajgáz, felszíni víz, iszap és hulladékminta vétele; Kutatóárok létesítése; Geodéziai mérési alappontok kialakítása; A vizsgálat alá vont terület geodéziai felmérése és térképezése; A tereppontok, épületek és műtárgyak x,y,z EOV koordináták bemérése; Fúrások, ideiglenesen kiképzett figyelőkutak x,y,z EOV koordináták bemérése; Kútteszt (próbaszivattyúzás vizszintméréssel, visszatöltődés mérése; Egyidejű vízszintmérés sorozatok a vizsgált területen lévő mintavételi fúrásokból+monitoring kutakból Ft Ft Részösszeg Ft Ft Földtani közeg vizsgálata Részösszeg Ft Ft Felszín alatti vizek vizsgálata Részösszeg Ft Ft Iszap és hulladék vizsgálata Hulladék analitika +iszap analitika; Amennyiben szükséges hulladékminősítési eljárás Ft Ft Részösszeg Ft Ft Felszíni víz vizsgálata Részösszeg Ft Ft A tényfeltárás zárása Tényfeltárási záródokumentációhoz szükséges modellezés és kockázatfelmérés; Tényfeltárási záródokumentáció összeállítása; Ft Ft Tényfeltárási záródokumentáció hatósági engedélyeztetése Részösszeg Ft Ft Összesen (nettó ár) Ft Ft ÁFA (27%) Ft Ft Mindösszesen (bruttó ár) Ft Ft 264

265 Előkészítő munkák Kunszentmárton, volt Pannon szőrmegyár tényfeltárásának becsült forrásigénye Munka, szerkezet megnevezése Történeti kutatás, archív információk beszerzése, aktualizálás, tényfeltárási terv kimunkálása, tényfeltárási terv engedélyeztetése (díjtétel a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet szerint), Terület előkészítés, felvonulás, térbeton bontás Terepi munkák Geofizikai felmérés Mérnök-geofizikai-szondázás MGSZ vagy CPTu; VESZ; In situ szivárogtatási vizsgálat Fúrás, feltárás, mintavétel Földtani-hidrogeológiai fúrás, rétegszelektív mintavételi hely ideiglenes létesítése, eltömedékelés, fúrásból próbakút létesítése, talaj- és favi minta vétel, talajgáz, felszíni víz, iszap és hulladékminta vétele; Kutatóárok létesítése; Geodéziai mérési alappontok kialakítása; A vizsgálat alá vont terület geodéziai felmérése és térképezése; A tereppontok, épületek és műtárgyak x,y,z EOV koordináták bemérése; Fúrások, ideiglenesen kiképzett figyelőkutak x,y,z EOV koordináták bemérése; Kútteszt (próbaszivattyúzás vizszintméréssel, visszatöltődés mérése; Egyidejű vízszintmérés sorozatok a vizsgált területen lévő mintavételi fúrásokból+monitoring kutakból Részösszeg Földtani közeg vizsgálata Felszín alatti vizek vizsgálata Iszap és hulladék vizsgálata Hulladék analitika +iszap analitika; Amennyiben szükséges hulladékminősítési eljárás Felszíni víz vizsgálata A tényfeltárás zárása Tényfeltárási záródokumentációhoz szükséges modellezés és kockázatfelmérés; Tényfeltárási záródokumentáció összeállítása; Tényfeltárási záródokumentáció hatósági engedélyeztetése Nettó ár (minimum) 36. táblázat Nettó ár (maximum) Ft Ft Részösszeg Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Részösszeg Ft Ft Részösszeg Ft Ft Ft Ft Részösszeg Ft Ft Ft Ft Részösszeg Ft Ft Összesen (nettó ár) Ft Ft ÁFA (27%) Ft Ft Mindösszesen (bruttó ár) Ft Ft 265

266 Előkészítő munkák Szentendre, volt Szovjet laktanya tényfeltárásának becsült forrásigénye Munka, szerkezet megnevezése Történeti kutatás, archív információk beszerzése, aktualizálás, tényfeltárási terv kimunkálása, tényfeltárási terv engedélyeztetése (díjtétel a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet szerint), Terület előkészítés, felvonulás, térbeton bontás Terepi munkák Geofizikai felmérés Mérnök-geofizikai-szondázás MGSZ vagy CPTu; In situ szivárogtatási vizsgálat Nettó ár (minimum) 37. táblázat Nettó ár (maximum) Ft Ft Részösszeg Ft Ft Ft Ft Fúrás, feltárás, mintavétel Földtani-hidrogeológiai fúrás, rétegszelektív mintavételi hely ideiglenes létesítése, eltömedékelés, fúrásból próbakút létesítése, talaj- és favi minta vétel, talajgáz, felszíni víz, iszapminta vétele; Kutatóárok létesítése; Geodéziai mérési alappontok kialakítása; A vizsgálat alá vont terület geodéziai felmérése és térképezése; A tereppontok, épületek és műtárgyak x,y,z EOV koordináták bemérése; Fúrások, ideiglenesen kiképzett Ft Ft figyelőkutak x,y,z EOV koordináták bemérése; Kútteszt (próbaszivattyúzás vizszintméréssel, visszatöltődés mérése; Egyidejű vízszintmérés sorozatok a vizsgált területen lévő mintavételi fúrásokból+monitoring kutakból Részösszeg Ft Ft Földtani közeg vizsgálata Felszín alatti vizek vizsgálata Iszap vizsgálata Részösszeg Ft Ft Részösszeg Ft Ft Iszap analitika; Amennyiben szükséges hulladékminősítési eljárás Ft Ft Felszíni víz vizsgálata A tényfeltárás zárása Tényfeltárási záródokumentációhoz szükséges modellezés és kockázatfelmérés; Tényfeltárási záródokumentáció összeállítása; Tényfeltárási záródokumentáció hatósági engedélyeztetése Részösszeg Ft Ft Részösszeg Ft Ft Ft Ft Részösszeg Ft Ft Összesen (nettó ár) Ft Ft ÁFA (27%) Ft Ft Mindösszesen (bruttó ár) Ft Ft 266

267 Előkészítő munkák NFM-OKKP-Társasági Alprogram stratégiai tervezése Szigetszentmiklós, volt Csepelautó gyár tényfeltárásának becsült forrásigénye Munka, szerkezet megnevezése Nettó ár (minimum) 38. táblázat Nettó ár (maximum) Történeti kutatás, archív információk beszerzése, aktualizálás, tényfeltárási terv kimunkálása, tényfeltárási terv engedélyeztetése (díjtétel a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet szerint), Terület előkészítés, Ft Ft felvonulás, térbeton bontás Részösszeg Ft Ft Terepi munkák Geofizikai felmérés Mérnök-geofizikai-szondázás MGSZ vagy CPTuIn situ szivárogtatási vizsgálat Ft Ft Fúrás, feltárás, mintavétel Földtani-hidrogeológiai fúrás, rétegszelektív mintavételi hely ideiglenes létesítése, eltömedékelés, fúrásból próbakút létesítése, talaj- és favi minta vétel, iszap és hulladékminta vétele; Kutatóárok létesítése; Csatornafelülvizsgálat; Geodéziai mérési alappontok kialakítása; A vizsgálat alá vont terület geodéziai felmérése és térképezése; A tereppontok, épületek és műtárgyak x,y,z EOV koordináták bemérése; Ft Ft Fúrások, ideiglenesen kiképzett figyelőkutak x,y,z EOV koordináták bemérése; Kútteszt (próbaszivattyúzás vizszintméréssel, visszatöltődés mérése; Egyidejű vízszintmérés sorozatok a vizsgált területen lévő mintavételi fúrásokból+monitoring kutakból Részösszeg Ft Ft Földtani közeg vizsgálata Részösszeg Ft Ft Felszín alatti vizek vizsgálata Részösszeg Ft Ft Iszap és hulladék vizsgálata Hulladék analitika +iszap analitika; Amennyiben szükséges hulladékminősítési eljárás Ft Ft Felszíni víz vizsgálata Részösszeg 0 Ft 0 Ft A tényfeltárás zárása Tényfeltárási záródokumentációhoz szükséges modellezés és kockázatfelmérés; Tényfeltárási záródokumentáció összeállítása; Ft Ft Tényfeltárási záródokumentáció hatósági engedélyeztetése Részösszeg Ft Ft Összesen (nettó ár) Ft Ft ÁFA (27%) Ft Ft Mindösszesen (bruttó ár) Ft Ft 267

268 Veszprém, volt Bakonyművek vállalat és környezete tényfeltárásának becsült forrásigénye Előkészítő munkák Munka, szerkezet megnevezése Nettó ár (minimum) 39. táblázat Nettó ár (maximum) Történeti kutatás, archív információk beszerzése, aktualizálás, tényfeltárási terv kimunkálása, tényfeltárási terv engedélyeztetése, Terület előkészítés, Ft Ft felvonulás, térbeton bontás Részösszeg Ft Ft Terepi munkák Geofizikai felmérés Mérnök-geofizikai-szondázás MGSZ vagy CPTu, VESZ; In situ szivárogtatási vizsgálat Fúrás, feltárás, mintavétel Ft Ft Földtani-hidrogeológiai fúrás, rétegszelektív mintavételi hely ideiglenes létesítése, eltömedékelés, fúrásból próbakút létesítése, talaj- és favi minta vétele; Kutatóárok létesítése; Geodéziai mérési alappontok kialakítása; A vizsgálat alá vont terület geodéziai felmérése és térképezése; A tereppontok, épületek és műtárgyak x,y,z EOV koordináták bemérése; Ft Ft Fúrások, ideiglenesen kiképzett figyelőkutak x,y,z EOV koordináták bemérése; Kútteszt (próbaszivattyúzás vizszintméréssel, visszatöltődés mérése; Egyidejű vízszintmérés sorozatok a vizsgált területen lévő mintavételi fúrásokból+monitoring kutakból Részösszeg Ft Ft Földtani közeg vizsgálata Részösszeg Ft Ft Felszín alatti vizek vizsgálata Részösszeg Ft Ft Iszap és hulladék vizsgálata Hulladék ananlitika +iszap analitika; Amennyiben szükséges hulladékminősítési eljárás 0 Ft 0 Ft Felszíni víz vizsgálata Részösszeg 0 Ft 0 Ft A tényfeltárás zárása Tényfeltárási záródokumentációhoz szükséges modellezés és kockázatfelmérés; Tényfeltárási záródokumentáció összeállítása; Ft Ft Tényfeltárási záródokumentáció hatósági engedélyeztetése Részösszeg Ft Ft Összesen (nettó ár) Ft Ft ÁFA (27%) Ft Ft Mindösszesen (bruttó ár) Ft Ft 268

269 Tiszavasvári, volt Alkaloida telephely és környezete tényfeltárásának becsült forrásigénye Munka, szerkezet megnevezése Nettó ár (minimum) 40. táblázat Nettó ár (maximum) Előkészítő munkák Történeti kutatás, archív információk beszerzése, aktualizálás, tényfeltárási terv kimunkálása, tényfeltárási terv engedélyeztetése (díjtétel a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet szerint), Terület előkészítés, felvonulás, térbeton bontás; Közmű, egyéb műtárgyak (gyűjtőakna, szintszabályzó rendszer) feltárása, állapotának és működőképességének Ft Ft ellenőrzése; A drének és szerelvényeik állapotának felülvizsgálata; A depóniák felső szigetelésének vizsgálata, esetlegesen kipárolgó szennyező anyagok meghatározása depóniánként Részösszeg Ft Ft Terepi munkák Geofizikai felmérés A medencék és a depóniák szigetelés vizsgálata georadaros felméréssel; Geoelektromos felmérés, vertikális elektromos szondázás (VESZ); Résfal Ft Ft állapotának és funkciójának vizsgálata Fúrás, feltárás, mintavétel Földtani-hidrogeológiai fúrás, A medencék és a depóniák szigetelés vizsgálata georadaros felméréssel; Résfal állapotának és funkciójának vizsgálata; Geoelektromos felmérés, vertikális elektromos szondázás (VESZ); Fúrás, feltárás, mintavétel; Sekély-rétegvíz figyelő védett furat kialakítása; Mély-rétegvíz figyelő védett furat kialakítása; Eltömedékelés; Mintavétel földtani közegből; Felszín alatti és felszíni víz mintavétel; Talajlevegő, hulladék és csurgalékvíz mintavétel; Kutatóárok kiképzése; A Ft Ft vizsgálat alá vont terület geodéziai felmérése és térképezése; A tereppontok, épületek és műtárgyak x,y,z EOV koordináták bemérése; Fúrások, ideiglenesen kiképzett figyelőkutak x,y,z EOV koordináták bemérése; Kútteszt (próbaszivattyúzás vizszintméréssel, visszatöltődés mérése; Egyidejű vízszintmérés sorozatok a vizsgált területen lévő mintavételi fúrásokból+monitoring kutakból Részösszeg Ft Ft Földtani közeg vizsgálata Részösszeg Ft Ft Felszín alatti vizek vizsgálata Részösszeg Ft Ft Iszap és hulladék vizsgálata Hulladék analitika; Amennyiben szükséges hulladékminősítési eljárás Ft Ft Felszíni víz vizsgálata Részösszeg Ft Ft Gázvizsgálat Részösszeg Ft Ft A tényfeltárás zárása Tényfeltárási záródokumentációhoz szükséges modellezés és kockázatfelmérés; Tényfeltárási záródokumentáció összeállítása; Ft Ft Tényfeltárási záródokumentáció hatósági engedélyeztetése Részösszeg Ft Ft Összesen (nettó ár) Ft Ft ÁFA (27%) Ft Ft Mindösszesen (bruttó ár) Ft Ft 269

270 17 Ütemterv a megvalósítás intézményrendszere 17.1 Részletes ütemterv kidolgozása az indikátorok elérésére vonatkozóan. Az ütemterv megvalósításának kockázatainak meghatározása és azok kezelésének módszertana Az Európai Bizottsághoz jóváhagyásra benyújtott KEHOP dokumentumban az összes kármentesítendő terület felszíni vetülete lett indikátorként meghatározva. A stratégiai dokumentáció ezzel szemben úgy ítéli meg, hogy a kármentesítési projekt földrajzi elhelyezkedése és környezete, a környezeti probléma volumene és a beavatkozás műszaki tartalma projektenként változik, így az ideális indikátor megválasztása alapvetően projektfüggő. A kármentesítési beavatkozások sajátosságait és az általános indikátor definiálási ajánlásokat figyelembe véve, a teljesítmény és a programok megvalósítás eredményességének mérését kétlépcsős rendszerben javasolja a stratégia megoldani: Első lépcsőben környezeti kockázat alapú prioritás meghatározása szükséges a szakmai szempontokat esetlegesen a háttérbe szorító projektek kiküszöbölésére. Második lépcsőben a megfelelő prioritású projektekre vetítve a kármentesítés szakterület sajátosságaihoz jobban alkalmazkodó, rugalmasabb indikátorrendszer kialakítása javasolt ahol Kimeneti vagy output indikátorként: kármentesített (tisztított vagy befoglalt) földtani közeg (m 3 ) és/vagy kármentesített (tisztított vagy befoglalt) felszín alatti víz (m 3 ); kármentesített környezeti elemek felszíni vetülete (ha) Eredmény indikátorként: A nagy prioritású, jelentős volumenű kármentesített területek száma (db) Hatás indikátorok: humánökológiai kockázatcsökkentéssel érintett terület felszíni vetülete (ha); sokoldalúbb területhasználattal rendelkező terület (ha) Az egyes területek tényfeltárása során az output indikátoroknak csak a várható, becsült értékei meghatározására kerül sor. A tényleges, pontosan számszerűsíthető, a projekt keretében végzett tevékenység(ek) közvetlen kimenetét mutató fizikai elemek kizárólag a beavatkozást követően definiálhatóak! Tekintettel arra, hogy a potenciális projekt lehetőségek tényfeltárással nem rendelkeznek vagy a tényfeltárások eredményeinek aktualizálása szükséges, jelen információk alapján sem az indikátorok várható eredményei, sem azok elérésére vonatkozó ütemterv nem határozható meg. A tényfeltárások eredményei alapján kerülnek megtervezésre a beavatkozások, melyek a választott technológia függvényében egymástól eltérő módon és időben produkálják majd az indikátorokat. Jelen információk alapján arra van lehetőség, hogy az előkészítés, azaz a tényfeltárás, a tervezés és egyéb szükséges dokumentációk kidolgozásának logikai egymásra épülését és idő-ütemtervét szemléltessük Gantt diagram formájában. 270

271 271

272 272

273 273

274 274