AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM

Átírás

1 ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM RÉSZÉT KÉPEZÕ ORSZÁGOS SZÁMBAVÉTEL ADATBÁZISÁBÓL NYERHETÕ INFORMÁCIÓK A NEHEZEN LEBOMLÓ SZERVES SZENNYEZÕANYAGOKKAL (POP-OKKAL) SZENNYEZETT TERÜLETEK FELTÁ RÁSÁRA KGI-KÁRMENTESÍTÉSI K OORDINÁCIÓS KÖZPONT 2003

2 Az Országos Környezeti Kármentesítési Program és az Országos SZámbavétel JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény alapján létrehozott Nemzeti Környezetvédelmi Program "F" függeléke az állami felelõsségi körbe tartozó, tartós környezetkárosodások, szennyezett területek kármentesítésérõl szóló Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP). Az OKKP általános, országos és egyedi feladatainak végrehajtását a 33/2000. (III. 17.) Kormány rendelet, a 2205/1996. (VII. 24.) és 2304/1997. (X. 8.) számú Kormány-határozatok szabályozzák. ORSZÁGOS SZÁMBAVÉTEL A Kormány 33./2000. (III. 17.) számú, a felszín alatti vizek minõségét érintõ tevékenységekkel összefüggõ egyes feladatokról szóló rendelete alapján az Országos Környezeti Kármentesítési Program célja: - A felszín alatti vizek, földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, - A veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése, - A szennyezett területeken a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elõsegítése. A felszín alatti vizek, földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése történik a szennyezõforrások, szennyezett területek felmérésével, az országos számbavétellel. Az Országos Számbavétel célja az OKKP országos feladatainak keretében a tartós környezetkárosodást okozó szennyezõforrások teljes körû országos számbavétele, a számbavétel eredményeinek nyilvántartásba vétele a Környezetvédelmi Integrált Információs rendszerhez kapcsolódó KARINFO -rendszer kialakításával és erre támaszkodva az Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL) összeállítása. A veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése, a szennyezett területeken a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének eszköze a környezeti kármentesítés. Az állami felelõsségi körbe tartozó, továbbá az állami támogatást igénylõ kármentesítések sor- és idõrendiségét a szennyezõforrás/szennyezett terület Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listába való felvétele és az abban elfoglalt helye határozza meg. Az

3 NKPL elõkészítését a szennyezõforrás, illetve a szennyezett terület felderítése (információgyûjtés) és elõminõsítése (értékelés) alapozza meg. AZ ORSZÁGOS SZÁMBAVÉTEL ADATLAPJAI ÉS A KARINFO PROGRAMRENDSZER FELÉPÍTÉSE Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) keretében kiemelkedõ fontosságú feladat az országban elõforduló felszín alatti vizet és földtani közeget veszélyeztetõ összes szennyezett terület, potenciális és tényleges szennyezõforrás számbavétele és az adatok nyilvántartása. Ezt a feladatot informatikailag a KÁRmentesítési INFOrmációs Rendszer (KÁRINFO) támogatja. A KÁRINFO a környezetvédelmi ágazat központi Oracle adatbázisára épülõ a KvVM-ben, Környezetgazdálkodási Intézetben (KGI) és a környezetvédelmi felügyelõségeken (KvF-ek) on-line hozzáférhetõ országos rendszer. A KÁRINFO rendszer által kezelt kármentesítési adatbázisban a kormányzati munkamegosztás szerint az érintett tárcák kármentesítési Alprogramjai, továbbá a KvVM által indított Országos Számbavétel keretei között végzett adatgyûjtési munka eredményeként jelenleg több mint potenciális és tényleges szennyezõforrás, szennyezett terület adatai szerepelnek. Területenként hozzávetõlegesen 60 környezetvédelmi jellemzõ és adminisztratív adat nyilvántartását, kezelését valósítja meg a rendszer. A hátrahagyott környezetkárosodások, szennyezõforrások, szennyezett területek felmérése folyamatos munka, így a KÁRINFO programrendszer adatbázisa dinamikus, állandóan bõvülõ és a friss információknak megfelelõen folyamatosan módosuló, aktualizálandó adatokkal rendelkezik. A központi szerverhez kapcsolódva dolgoznak a környezetvédelmi felügyelõségek, a KGI és a KvVM. Ez azt jelenti, hogy az általuk végzett módosításokat a KÁRINFO programrendszer valamennyi felhasználója gyakorlatilag azonnal észleli. Az adatgyûjtés logikájában egymásra épülõ, egyre bõvülõ, részletesebb és célirányosabb információkat tartalmazó adatlap rendszer ben folyik, amely során a szennyezett területekrõl/ szennyezõforrásokról gyûjtött, az azonosítást szolgáló információk megadása mellett a terület, szennyezõdés, szennyezõanyag(ok), szennyezett környezeti elemek vizsgálata a cél. Azokról a területekrõl, ahol a környezeti kár ténye valószínûsíthetõ elsõként a bejelentõ adatlap kerül a KÁRINFO programrendszerbe: A bejelentõ (ASZF jelû) adatlap segítségével történik a szennyezett terület/szennyezõforrás azonosítása, a szennyezett környezeti elem, szennyezõanyag és tevékenység, a terület technikai jellegû információinak elõzetes meghatározása. Az ASZF jelû adatlap kérdései elõzetes információk megadására szolgálnak, segítségükkel és elemzésükkel becslés adható a földtani közeg (talaj) és a felszín alatti vizek veszélyeztetettségérõl, terhelésérõl. Az ASZF 3

4 adatlapon megadott válaszok pontosítása és részletesebb adatok megadása az ezt követõ adatlapok felvételével történik. Az Országos Számbavétel keretében az ASZF adatlapok felvétele a közeljövõben történeti kutatásokra támaszkodóan kiszélesedik, annak érdekében, hogy azok az emberi szem elõl rejtett szennyezettségek is ismertté váljanak, amelyek felett pl.: napjainkban már a környezetet közvetlenül nem veszélyeztetõ területhasználatok vannak, de a földtani közegben, illetve a talajban feltárhatók a korábbi akkumulálódott szennyezettségek. SZENNYEZÕANYAGOK MEGOSZLÁSA A KÁRINFO PROGRAMBAN A KARINFO programrendszer adatbázisának tartalma és a kezelt ASZF adatlapok száma a felhasználók folyamatos karbantartásának köszönhetõen változik. A változás az adatlapok tartalmának minõségi javulását és a területek többszöri bejelentésének megszüntetését jelenti. A KARINFO programrendszer által kezelt országos adatbázis április 1-i tartalma alapján a következõ megállapítások tehetõk: A szennyezõanyagok megoszlása az adatbázisban nem egyenletes. Ennek egyik oka, hogy az Országos Számbavétel számára történõ adatszolgáltatás még nem fejezõdött be, így lehetnek olyan szennyezõforrások/ szennyezett területek, melyekre vonatkozóan nem történt meg a teljes körû felmérés. A szennyezõanyag eltérõ megoszlása a Magyarországon az elmúlt években végzett különbözõ tevékenységeket is reprezentálja, hiszen a szénhidrogének és azok származékai (24%); a növényi és állati zsiradékok, fehérjék és ezek hulladékai (21%); a háztartási szilárd hulladéklerakók (16%) és a növényvédõszerek, rovarírtószerek, mûtrágyák (7%) túlsúlya jellemzõ és ismert. Az 1. melléklet táblázata és grafikonja szemlélteti a szennyezõanyagok megoszlását a KARINFO programrendszer adatbázisában. A POP-okkal szennyezett területek felméréséhez segítséget nyújthatnak a szennyezõ tevékenységek leírásai az ASZF adatlapon. A szennyezõ tevékenységek gyûjtõ csoportjai szerinti megoszlást a 2. melléklet tartalmazza. Ebben látható, hogy az adatbázisban a hulladéklerakásból, -tárolásból, -kezelésbõl származó szennyezések (44%) túlsúlya jellemzõ, az ipari és ipari jellegû tevékenységek a szennyezések kisebb hányadát (30%) okozták, míg a mezõgazdasági tevékenységek az adatlapok 6%-án szerepelnek szennyezõ tevékenységként. A POP-okkal szennyezett területek felmérésében és a felmérés tervezésében segítséget nyújthat annak meghatározása, hogy az ország területén milyen arányban oszlanak el a bejelentések. A KARINFO programrendszer segítségével ez is meghatározható megye, régió és környezetvédelmi felügyelõség szintjén. A április 1-i állapot megyék szerinti megoszlását mutatja be a 3. melléklet. A fenti csoportosítás mellett lehetõség van az EOV koordináták alapján áttekintõ térkép készítésére is, a feladat további lépéseinek tervezéséhez. 4

5 Az OSZ eredményeinek értékelése és felhaszálása a POP-okkal szennyezett területek felmérésére vonatkozóan A munka célja az Országos Környezeti Kármentesítési Program és az Országos Számbavétel alapján rendelkezésre álló adatokból levonható következtetések összegyûjtése a Stockholmi POP Egyezményben (2001) és az Aarhusi POP Jegyzõkönyvben (1998) érintett 16 POP anyagcsoportban felsorolt POP-okkal szennyezett területek feltehetõ elõfordulására az országban. Az ASZF lap tartalma folyamatos fejlesztés eredményeként jött létre 1996-tól kezdõdõen, a két említett nemzetközi szerzõdés létrejötte elõtt. Célja egy áttekintõ adatgyûjtés a szennyezõforrásokról/ szennyezett területekrõl. A feltehetõen a 16 POP vegyület valamelyikével szennyezett területekrõl korlátozott, általános információk állhatnak rendelkezésre, azonban az ASZF tartalma alapján összegyûjtött általános információk mint alapadatok alapján mélyebb célvizsgálatokra, feltárásokra lehetõség van. Az ASZF adatlap mellékletében (A3-as melléklet) a potenciálisan veszélyes anyagok között a 16 POP-ból szerepel néhány (PCB-k, PAH-ok, HCH-k, növényvédõszerek, stb.) és a potenciálisan veszélyes tevékenységek (A4-es melléklete az ASZF adatlapnak) kö zött is található olyan, ami POP szennyezést feltételez valamelyik vagy mindegyik környezeti elemben. Az ASZF adatlap tartalma szerint összegyûjthetõ azoknak a szennyezett vagy feltehetõen szennyezett területeknek a köre, melyek további mûszaki vizsgálatát követõen meghatározható a POP-al való szennyezés mértéke. A POP-ok célirányos feltárásának lépései az OKKP-ban: 1. A munka során elsõ lépésként át kell tekinteni az ASZF adatlap A3-as és A4-es mellékleteit (potenciálisan veszélyes anyagok listája, potenciálisan veszélyes tevékenységek listája), szem elõtt tartva azokat a kritériumokat, melyek jelen feladat szempontjából megfelelnek a POP-al való szennyezés valószínûségének. A potenciálisan veszélyes anyagok és tevékenységek meghatározásánál és a listából történõ kiválasztásánál tekintettel kell lenni az elõzõekben bemutatott, a KARINFO adattartalma alapján készített statisztikára is. A vegyület és elem szinten meghatározható szennyezések (pl.: aldrin, dieldrin, hexaklór-benzol stb.) száma csekély az átfogó, nagyobb csoportot jelentõ szennyezõ -anyagokhoz képest. (pl.: növényvédõszerek) Az ASZF adatlap mellékletének vizsgálatát, a POP szennyezések szempontjából a mellékletekben felsoroltak közül a feltehetõen érintett csoportok kiválasztását a témában jártas, POP -okat ismerõ szakértõknek kell megtenni. A lépés idõigénye feltehetõen 1-2 nap. 5

6 2. Az ASZF adatlap mellékleteibõl az 1. lépésben kiválasztott veszélyes anyagok és veszélyes tevékenységek alapján áll össze az a halmaz, melyet tovább vizsgálunk és szûrünk. Az 1. lépés kritériumai alapján összeállt halmazból át kell tekinteni a már szennyezõdött és feltehetõen szennyezõdött környezeti elemekre vonatkozó információkat (ASZF 4.1, 4.2 és 4.3 kérdései). Azokkal a területekkel szûkíthetõ a vizsgálatba bevonandó adatlapok listája, melyeknél nem történt környezeti elem szennyezése, illetve a szennyezett környezeti elem nem tartozik a feladat tárgyába. A 2. lépés a KARINFO programrendszer adattartalmát figyelembe véve készíthetõ el. 3. A környezeti elemekre vonatkozó adatok értékelését követõen célszerû azoknak az adatlapoknak a különbözõ halmazokba rendezése, melyekrõl már készült valamilyen szennyezést feltáró tanulmány és annak elérhetõsége is szerepel az adatlapon. A 3. lépést követõen legalább két, a z elõzõekben részletezett szakmai szempontok szerint szûkített halmazt kapunk. Az egyikben (a) azok a feltehetõen POP-al szennyezett területek találhatók, melyekre vonatkozóan csak az ASZF adatlap tartalma alapján rendelkezünk információval, a másikban (b) azok a feltehetõen POP-al szennyezett területek szerepelnek, melyekre vonatkozóan az ASZF adattartalma mellett további dokumentációk is elérhetõek az adatlapon megadott szervezetnél. Az (a) halmaz a Magyarország aktuális POP-al való szennyezettségének be cslésénél kitûnõen használható, a (b) halmaz pedig a becslés mellett további kutatásoknak is az alapját képezheti. 4. Az elõzõ lépésekben bemutatott, különbözõ szakmai szempontok szerint összeállított adathalmazok megyénként és régiónként tovább csoportosíthatók, a munka megfelelõ ütemezése érdekében. Segítségképpen a kiválasztott ASZF adatlapok tartalma szerint térképen is ábrázolhatók a szennyezett területek. A térképi ábrázolás az EOV-ban megadott koordináták alapján végezhetõ el. A lépés idõigénye körülbelül 2 hét, melyet a KGI-Kármentesítési Koordinációs Központ a KARINFO programrendszer adattartalmára támaszkodva végez el. 5. A fenti lépések alapján a (b) adatlap halmaz segítségével tervezhetõ a következõ ütem feladatai, melyben a területekrõl fellelhetõ tanulmányok alapján pontosan meghatározható egy-egy konkrét területen a szennyezõanyagok típusa és mennyisége. Ez az alapja lehet a további munkának, annak a kutatási folyamatnak, aminek során a Magyarországon POP-okkal szennyezett területek felkutatása és dokumentáltsága a cél