Főbb adónemek és az adózási eljárási rend 2018-as változásai, valamint az Áfa különleges eseteinek gyakorlati alkalmazása.

Átírás

1 Főbb adónemek és az adózási eljárási rend 2018-as változásai, valamint az Áfa különleges eseteinek gyakorlati alkalmazása Varga Hajnalka 1

2 2 Az új adóeljárás 2018.

3 Az új adóeljárás Általános változások az eljárási törvényekben január 1-jétől: a) Bírósági (polgári, közigazgatási) eljárás: évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (új Pp.) évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról (Kp.) b) Közigazgatás eljárás (peres szakasz előtti eljárást tartalmazza felváltja a Ket-et): az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (Ákr.) c) Adóigazgatási eljárás: önálló szabályozás, új szabályozási keret (584 db lett, valamint a rendeleti szabályok) - Adóigazgatási rendtartásról szóló évi CLI. tv. (Air.), - Adózás rendjéről szóló évi CL. tv. (Art.), - Adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló évi CLIII. tv. (Avt.), 3

4 Szabályozási modell Fontos, hogy más főleg anyagi jogi tv-ekbe is kerültek át rendelkezések. Például: Szja: bevallási kötelezettség önadózással, ill. adóbevallási tervezet. Áfa hatálya alá történő bejelentkezésre vonatkozó szabályok, összesítő nyilatkozat, összesítő nyilatkozat eljárási rendje Tbj: eü. szolgáltatási járulékkal kapcsolatos eljárási rend Tao: bevallást helyettesítő nyilatkozat nonprofit szektorban. Stb. Differenciált személy kör ( személy hatály ): csak az adott személyre vonatkozó szabályok Adózóra (Air. és Art.) Adósra (Avt.) 4

5 Kapcsolódó kormányrendeletek E jogszabály alapján több Korm. rendelet felhatalmazások, tárgykörök 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet! Adózás rendjéről szóló évicl. Tv. Felhatalmazás alapján 268. Bizonylatok, igazolások kiállítása Változás bejelentés Adóbevallás kijavítása Adószámla kivonat Adószám törlése Adóteljesítmény megállapítása KOMA Adófizetési biztosíték 5

6 Kapcsolódó kormányrendeletek E jogszabály alapján több Korm. rendelet felhatalmazások, tárgykörök 475/2017. (XII.28.) Korm. rendelettel módosított 485/2015. (XII.29.) Korm. rendelet (marad!) 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet NAV hatásköre és illetékessége 6 Adóigazgatási rendtartásról szóló CLI. Tv. felhatalmazása alapján 136. Ügyek elektronikus intézése Ellenőrzés részletszabályai Hatósági zár részletszabályai

7 Kapcsolódó miniszteri rendeletek Adózás rendjéről szóló évi CL. Tv. felhatalmazása alapján 269. Régiek és újak EKAER 5/2015. (II.27.) NGM rendelet Kockázatos termékek (EKAER) 51/2014. (XII.31.) NGM rendelet Online pénztárgépek éves felülvizsgálata Automataberendezés (üzemeltetők; AFE; felügyeleti szolgáltató, stb.) 7

8 Kapcsolódó miniszteri rendeletek Régiek és újak Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló évi CLIII. Tv. felhatalmazása alapján 126. Az adóvégrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapítása és megfizetése - 49/2012. (XII.28.) NGM rendelet A meghatározott cselekmények végrehajtása kapcsán közreműködő szervezetek, valamint a romlandó dolgok értékesítése kapcsán közreműködő kereskedők névjegyzékére, az ajánlatok tartalmára és a kiválasztásra vonatkozó részletszabályok 8

9 A szabályozási modell AVT. Mögöttesként VHT. ART. AIR. Mögöttesként AIR. Mögöttesként ART. 9

10 Az új adóeljárás A közigazgatási eljárás szabályrendszerében önálló speciális, ágazati szabályozás: 10 az általános közigazgatási szabályozás háttér jogszabályi jellegének megszűnése: nem kell mögöttes szabályként más jogszabályt alkalmazni teljes körű leválás az általános közigazgatási szabályozásról: az Ákr. rendelkezéseit semmilyen formában nem kell figyelembe venni végrehajtás: maradt háttérjogszabály a Vht. (a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény)

11 Az új adóeljárás Rendeleti szintű szabályozás: nagyszámú Kormány- és miniszteri rendelet (részlet szabályokat rendelet tartalmazza, törvényi szinten csak felhatalmazás) A hatályos szabályozás szerinti miniszteri felhatalmazások fenntartása, Új felhatalmazási szint meghatározása (miniszter helyett Kormány), alábbi témák: az önkormányzati adóhatóság hatáskörének szabályai (Air.), 11 az ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályok (Air.), a hatósági zár alkalmazásának részletes szabályai (Air.), a bejelentkezés (adószám igénylés) módjának részletes szabályai, a változásbejelentési kötelezettség teljesítésének részletszabályai, az adóbevallás kijavításának szabályai, az évente küldendő adószámla kivonat készítésének, előállításának, adószámla vezetésének részletes szabályai, a bizonylatok, igazolások kiállításának, nyilvántartásának rendje, az adóigazolás, jövedelemigazolás és illetőségigazolás tartalma, az adóhatósági igazolás és az adóigazolvány részletes szabályai, a hatósági bizonyítvány kiállításának határideje, a köztartozásmentes adózói adatbázis működtetésének és közzétételének részletszabályai, az adófizetési biztosíték megállapítására, teljesítésére és visszafizetésére, illetve felszabadítására vonatkozó részletes szabályok

12 Az új adóeljárás Az adóigazgatási rendtartás (Air.) viszonylag rövid jogszabály, törvény tartalma: általános adóigazgatási szabályok: ténylegesen az általános köz- és az általános adóigazgatási szabályok összesítése általános közigazgatási szabályok: az Ákr.-ból átvett és az adóigazgatási eljáráshoz igazított szabályok (pl.: nyelvhasználat, kizárás, a kérelem visszautasítása, az eljárás megszüntetése, ügyintézési határidő, igazolási kérelem, idézés, tényállás tisztázása, tanú, szemle, szakértő, tolmács, tárgyalás, semmisség, közigazgatási per stb.), általános adóigazgatási szabályok: a évi Art.-ból átvett, illetve megváltoztatott tartalommal átvett szabályok + új szabályok (pl.: egyes alapelvek, képviselet, kézbesítés, biztosítási intézkedés, ellenőrzés, jogorvoslat, eljárási költség), törvényszerkezet: 9 fejezet: Alapelvek, Az adózó és az adóhatóságok, az adózó képviselete, Eljárási kötelezettség, illetékesség és hatáskör vizsgálata, Az adóigazgatási eljárás általános szabályai, Hatósági bizonyítvány, adóigazolvány és nyilvántartás, Ellenőrzés, Jogorvoslat, Eljárási költség, Záró rendelkezések, 12

13 Az új adóeljárás Az Art. és az Air. viszonya nem tisztázott (melyiknek van elsőbbsége a másikhoz képest?): nincsen közös halmaza a két törvénynek, nem tudja elvileg ütni egymást a két törvény gyakorlatban derül ki. Alapelvek: átvétel régi Art-ból, új alapelv a közérthetőség elve: az adóigazgatási eljárásban az adózókkal való kapcsolattartásnak egyszerűnek és közérthetőnek kell lenni probléma mégis pl. bevallás javításának hibaüzenete és annak érthetősége. Nem változott: törvény hatálya, adózó fogalma. Megjelenik az ügyfél fogalma átvették az Ákr-ből bár az Art. Nem használja, mert adózót vagy adóalanyt használ. Képviselet: szabályrendszere teljesen megújult! Természetes személyek állandó vagy eseti meghatalmazás alapján történő képviselete egyszerűsödik bárki képviselhet (nincs kötelező szakmai jellegű képviselet) megszűnt a felsorolás. Közokiratba vagy teljes bizonyító erejű okiratba kell foglalni a meghatalmazást nem változott a korábbi szabályozáshoz képest. adóhatóságnak joga van arra, hogy a képviseletet visszautasítsa, ha a képviselő nem alkalmas a képviselet ellátására. Kötelező szakmai képviselet csak bizonyos eljárásokban - pl. szokásos piaci ár megállapítása, feltételes adómegállapítás stb. Jogi személyt, egyéb szervezetet csak eseti meghatalmazással képviselhet bárki. Állandó meghatalmazás vonatkozásában jogi személynél kizárólag szakmai képviselettel lehetséges. 13 Külföldiek képviselete nem változott.

14 Az új adóeljárás Kapcsolattartás lehet írásbeli (papír alapú és elektronikus) vagy szóbeli. Főszabály az elektronikus kapcsolattartás bizonyos adózóknál a tv. értelmében: a havi bevallók, összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózók, összesítő jelentés benyújtására kötelezett adózók és az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles adózók esetében. Egyebekben az adózó megválaszthatja a kapcsolattartás módját. Szóbeli kapcsolattartás elektronikus úton új elem, ha az adózó ezt választja. Cégkapu: 2018-ban adózásban nem lesz kötelező. Adózó megválaszthatja annak lehetőségét, hogy ügyfélkapunk keresztül vagy az új cégkapunk keresztül fogja beküldeni a bevallását. Ha valaki áttér a cégkapura, akkor viszont nincs visszaút január 1-től lesz kötelező a bevallások 14 vonatkozásában.

15 Az új adóeljárás Ügyintézési határidő: fő szabály 30 nap (+30 nappal meghosszabbítható) korábbi szabályozáshoz képest nem változott. Igazolási kérelem objektív határideje: 45 nap (6 hónap helyett) a tényleges eredeti határidőtől legkésőbb már csak eddig tudom pótolni. Az igazolási kérelemmel együtt kell a pótlást teljesíteni. A jogorvoslati határidő elmulasztása esetén változás van lehetőség igazolási kérelemre: mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 15 napon belül szubjektív határidő maradt, a bevallás pótlásával egyidejűleg lehet előterjeszteni az igazolási kérelmet, a jogorvoslatra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet az elsőfokú döntést hozó hatóság bírálja el (nem a másodfok). 15

16 Az új adóeljárás Döntés véglegessé válása (Ákr. alapján) döntés jogerőre emelkedése helyett. Kifizetés engedélyezése: az ideiglenes biztosítási intézkedéshez kapcsolódó új, az adózók számára kedvező jogintézmény. Korábban is volt ideiglenes biztosítási intézkedés, csak nem mindig alkalmazták. Egy végrehajtási cselekmény, még az eljárás befejezése előtt. lényege: az adózó kérelmet nyújthat be a NAV-hoz, a NAV által zárolt fizetési számláról történő kifizetéseket engedélyezze meghatározott személyeknek/adózóknak. Az adóhatóság ezt megvizsgálja, ha ténylegesen jogos és érdek fűződik a kifizetéshez, akkor engedélyezi a kifizetést részben vagy egészben. Ez hatósági döntés, jogorvoslattal lehet ellene élni. 16

17 Az új adóeljárás Idézés: Újdonság, hogy az idézést egységesen az értesítésre vonatkozó szabályokkal úgy kell közölni, hogy azt 5 nappal korábban kapja meg az érintett. Bizonyítási eszközök (nem változtak Art-ból és a Ket-ből átvételre került): Nyilatkozattétel, Irat, Tanú, Szemle, Szakértő mindegyikről részletes eljárási szabály. Eljárási bírság új elem: Az eljárási szabályszegésre vonatkozó korábbi mulasztási bírságok hatályon kívül helyeződtek. Az adóhatóság az adózói mulasztásokon alapuló magatartásokat kívánja szankcionálni. 17 Eljárási szabályszegés pl. megjelenés, tanúvallomás, nyilatkozattétel elmulasztása stzb. Legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint. A megbízható adózók, a kockázatos adózók, az általános adózók mind azonos elbírálás alá esnek eljárási bírságnál pl. a megbízható adózó nem kap 50%-os enyhítést, ez a bírság nem került bele a kedvezményezetti körbe.

18 Az új adóeljárás Ellenőrzés rendszere Egyszerűsödik az ellenőrzési struktúra, a korábbi 7 ellenőrzéstípussal szemben a törvény csak 2 ellenőrzésfajtát nevesít. ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező, az adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének vizsgálatára irányuló adóellenőrzés (ez a volt bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés), egyéb adókötelezettségek teljesítésére irányuló, ellenőrzéssel lezárt időszakot nem keletkeztető jogkövetési vizsgálat (a volt egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló; az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés) 18

19 Az új adóeljárás És a többi? az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó ellenőrzés az illetékekről szóló jogszabály felhatalmazása alapján miniszteri rendeletben kap helyet (Itv. 83. (3) bekezdés + 44/2004. (XII.20.) PM rendelet módosult); az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés eljárás lett (ART ); a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására vonatkozó ellenőrzés megszűnt. 19

20 Az új adóeljárás A jogkövetési vizsgálat keretében az adóhatóság ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adminisztratív adókötelezettségeinek, adatokat gyűjthet, vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát. Az adóellenőrzés során az adóhatóság az adózó adómegállapítási, bevallási kötelezettségének teljesítését adónként, támogatásként és időszakonként vizsgálja. Határidők: Új!!! Objektív ellenőrzési határidő (minden adózó esetében): az adóellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 365 napot. A cégbejegyzésre nem kötelezett adózók tekintetében marad a 180 napos maximális ellenőrzési határidő, csak akkor léphető túl, ha az adózó az ellenőrzést akadályozza; ahogyan ui. szabályokat tartalmaz a törvény a megbízható adózók esetében is. 20

21 Az új adóeljárás Az alapellenőrzési határidők (adóellenőrzés 90/120 nap, jogkövetési vizsgálat 30 nap) változatlanok, de a speciális határidők (kiutalás előtti, felszámolás, végelszámolás) megszűnnek. Megszűnt minden ellenőrzési határidő-nyugvási ok, így a törvény szerint nem fog szünetelni az ellenőrzési határidő például a kapcsolódó vizsgálat és a külföldi megkeresés időtartama alatt. Az ellenőrzési határidőt meghosszabbítja (csak meghosszabbítani lehet az ellenőrzést!) indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője 90 (jogkövetési vizsgálat esetén 30) nappal, a felettes szerv 90 nappal, valamint a NAV vezetője, illetve önkormányzati adóhatóság esetén a nemzetgazdasági miniszter 90 nappal. 21

22 Az új adóeljárás Az AIR. visszaállítja a január 1. előtti szabályozást: az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésével, ennek mellőzése esetén a megbízólevél kézbesítésével, átadásával, bemutatásával kezdődik. Az önellenőrzési tilalom tehát az előzetes értesítéssel (ha van ilyen; ha nincs akkor a megbízólevél kézbesítésével, stb.) beáll (Art. 49. (6) bekezdés; illetve korábban is csak a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés esetében volt értelmezhető, ezért is használja az Art. az adóellenőrzés kifejezést jelenleg) ellenőrzési határidő viszont abban az esetben is, ha az ellenőrzés előzetes értesítéssel indult csak a megbízólevél kézbesítésekor, átadásakor, bemutatásakor kezdődik. Változás még, hogy az ellenőrzés határidejét új eljárás lefolytatása esetén az új eljárás megkezdéséről szóló értesítés postára adásától, tárhelyen történő elhelyezésétől, illetve átadásától kell számítani. 22

23 Az új adóeljárás Kiegészítő ellenőrzés Az ellenőrzést az adózó észrevétele alapján az észrevétel beérkezésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe foglalásától számított legfeljebb 30 napig, jogkövetési vizsgálat esetében legfeljebb 15 napig lehet folytatni (nem lehet hosszabbítani). Az ellenőrzést az ellenőrzés befejezésétől számított 30 napon belül, az ok felmerülésétől számított 15 napig akkor is lehet folytatni, ha a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. Az adóhatóság az adózót a kiegészítő ellenőrzésről a kiegészítő ellenőrzés kezdő napjának megjelölésével haladéktalanul értesíti. A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni. (+ megszűnt a hatósági eljárásban az ellenőrzés lehetősége) 23

24 Az új adóeljárás Észrevételezés Az adózónak joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba az eljáró adóhatósággal történő előzetes egyeztetést követően betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül, adóellenőrzés esetén 30 napon belül (!) észrevételt tenni.! Az észrevétel megtételére nyitva álló határidők jogvesztők! A vállalkozás ellenőrzési stratégiáját át kell gondolni, mert az elsődleges jogorvoslati lehetőség az az észrevételezés maradt! Az ellenőrzés alatt érdemes már bizonyítási indítványokat tenni akár szakmai képviselettel! 24

25 Az új adóeljárás Teljességi nyilatkozat A természetes személy adózó Szja bevallásának vizsgálatára irányuló adóellenőrzés esetén, ha becslés (részletszabályok a Korm. rendeletben) alkalmazására kerül sor, a NAV a becslés alkalmazásáról tájékoztatja az adózót, amellyel egyidejűleg felhívja, hogy az adóalap megállapítása szempontjából lényeges vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeire vonatkozó teljességi nyilatkozatot 15 napon belül küldje meg az adóhatóság részére. A határidő kérelemre egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. 25

26 Az új adóeljárás Rendes jogorvoslat (fellebbezés): észrevételt követően hatósági eljárás (Art alapján), első fokú döntést követően pedig élhetünk a rendes jogorvoslattal (Air). a jogorvoslati jog gyakorlását, valamint a rendes és rendkívüli jogorvoslati kérelmek elhatárolását elősegítő az adózók számára kedvezőbb szabályozás: igazolási kérelem benyújtására felhívás elkésett fellebbezés benyújtása esetén (korábban automatikus érdemi vizsgálat nélküli elutasítás), az elkésett fellebbezés is fellebbezés! új tény, új bizonyíték előterjesztésének korlátozása a fellebbezésben nem lehet olyan tényt állítani, amire az első fokú eljárásban az adózónak tudomása volt. Tehát csak új tényről lehet nyilatkozni! Szűkültek a jogorvoslati lehetőségek. jogkörbővítés: felettes szerv eljárási jogosultságainak kiterjesztése, a fellebbezési eljárás keretében az első fokon eljárt adóhatóság meghatározott eljárási cselekmények végzésére történő utasítása másodfok kötelezi, nem semmisül meg az első fokú döntés, nincs új eljárásra kötelezés, max. 90 nap, határidő hosszabbításnak nincs helye. 26

27 Az új adóeljárás Megmaradnak a rendkívüli jogorvoslatok (felügyeleti intézkedés iránti kérelem jogszabálysértésre hivatkozással lehet): benyújtási lehetőségek szűkítése csak egy alkalommal, jogvesztő határidő: a döntés véglegessé válásától számított egy éven belül, kizárt: feltételes adóbírság kedvezmény igényvétele esetén, Bírósági felülvizsgálat (közigazgatási per) lehetőségének kiterjesztése: határozatok mellett meghatározott önálló fellebbezéssel támadható végzések ellen is lehetséges, (véglegessé vált döntések!) 27

28 Adózás rendje - Art A törvény tartalma: különös adóigazgatási szabályok: a évi Art.-ból átvett szabályok + új szabályok, Törvényszerkezet: 8 rész (Alapvető rendelkezések, Az adókötelezettségek részletszabályai, Adatnyilvántartás, adótitok, adóhatósági adatszolgáltatás, Egyes adóigazgatási eljárások szabályai, Jogkövetkezmények, Adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység bejelentése, nyilvántartásba vétel és szakmai továbbképzés, Az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások, Záró rendelkezések), ezen belül 34 fejezet, tagoltabb szerkezet (áttekinthetőség), minden egyes előtt ott található, hogy miről szól. Témakörben, hogy mi található az adott rendelkezésekben. 28

29 Adózás rendje - Art Alapelvek: általános- és különös alapelvek Rendeltetésszerű joggyakorlás Szerződés tartalom szerinti minősítésének elve Ügylet gazdasági eredmény szerinti minősítése Lehet állampolgárság szerinti megkülönböztetés (nemzetközi szerződés alapján, ha az engedi) eddig is tartalmazta a tv. más megfogalmazásban: tilos az állampolgárság szerinti megkülönböztetés, kivéve ha ezt nemzetközi egyezmény ezt megengedi. Tartalmában ugyan az maradt, mint a régi. Törvény hatálya: gyakorlatilag változatlan Értelmező rendelkezések a törvény elején a 7. -ban és nem hátul. 29

30 Adózás rendje - Art Adókötelezettségekben nincs változás, néhány új elemmel bővült! Külföldi bankszámlák bejelentési kötelezettsége feketegazdaság elleni küzdelem január 1-jétől pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózóknál 15 napon belül kell az ekkor már meglévő külföldi bankszámlákat január 31-ig kell bejelenteni elmulasztása esetén mulasztási bírság általános tétel lesz: 500 ezer ft-ig. Adószám felfüggesztés, fokozott adóhatósági felügyelet (KOCKERD) megszűnik. Felszólítás után csak adószám törlés marad. 30

31 Adózás rendje - Art Adófizetési biztosíték új elem: újonnan alakuló cég, kockázatos az új tulajdonos (kockázatos előítéletű magánszemélynek minősül), de adóregisztrációs eljárás nem alkalmazható, mert nem éri el a törvényi értékhatárokat a kockázat, volt vezető tisztségviselő, cégvezető, tag, részvényes cége 5 éven belül 1 millió forint (nagy adóteljesítményű adózóknál 2 millió forint) tartozással szűnt meg még nem adóregisztrációs értékhatár, de kockázatosnak minősülhet, adótartozás nem térült meg és emiatt szűnt meg a korábbi cége, Adófizetési biztosítékot kér az új cégre a NAV. Az adófizetési biztosíték összege a fent említett tartozás. Ha több okból is, a legmagasabb. Határozattal kötelezés: 8 napon belül fellebbezés 31

32 Adózás rendje - Art Adófizetési biztosíték Teljesítés: Letéti számlára befizetés Bankgarancia levél nincs még gyakorlata ilyen alacsony összegről, mert magas a díja. 12 hónapig kell a letétben fenntartani adótartozásra elszámolható a letét az új cég esetében erről adózót értesíteni kell. Ki kell egészítenie, ha nem fedezi a teljes tartozást. Ha nem, adószám törlés 12 hónap után a maradékot visszakapja nem csak újonnan alakult cégeknél, hanem tag, vezető tisztségviselő változáskor is tehát cégvásárlásoknál is alkalmazni kell az adófizetési biztosítékot. 32

33 Adózás rendje - Art Készpénzfizetés bejelentése: CSAK kapcsolt vállalkozások közötti 1m Ft feletti kifizetéseknél (korábban nem kapcsolt felek között is volt) Megszűnik a munkáltatói adómegállapítás. Adóbevallás pótlása: az ellenőrzés megkezdését megelőző napig lehetséges (az önellenőrzés szabályaihoz hasonló módon). 33

34 Adózás rendje - Art Újdonság: önellenőrzés előzetes bejelentése: az önellenőrzés tényét jelentheti be az adózó, ezzel 15 napig ellenőrzés megindítási moratórium. 1x alkalmazható bevallásonként/időszakonként. Ismételt önellenőrzésnél nem alkalmazható. Kiutalásnak minősül, ha az adóhatóság gyakorolja visszatartási jogát. Ezzel mentesülhet a késedelmi kamat alól. Késedelmi kamat: nem jár, ha 30%-ot meghaladóan jogosulatlan a visszaigénylés, vagy a kiutalást az adózó vagy adatszolgáltatásra kötelezett mulasztása akadályozza (korábban 50% volt). Késedelmi kamat: min. 5000Ft lehet! 34

35 Adózás rendje - Art Továbbra is elévül a túlfizetés. Visszaigényléshez való jog elévülése esetén ha nincs tartozás, törlésre kerül az összeg nincs változás. Az elévülésről nem küld értesítést az adóhatóság továbbra sem! Adótitok szabályai az adókedvezményre jogosító támogatások, kedvezményezett célú felajánlások. Változás várható, mert a Kúria kimondta, hogy nem minősül annak Alkotmánybíróság jogköre. Cáfolat közzététele: adótitokkal összefüggő új jogintézmény ha valaki olyat mond az adóhatóságról, amely munkájába vetett bizalom megingatására alkalmas a közigazgatási Cáfolatot tesz közzé a NAV nyilvánosság előtt adótitok alóli felmentést kap ebben az esetben az adóhatóság 35

36 Adózás rendje - Art Nevesítetten új eljárás: kockázatelemzési eljárás az adózó adatai alapján megvizsgálja a NAV, hogy milyen a múltja. Minősítés ez alapján történik. benne: támogató eljárásra van lehetőség szabályai nem változtak. Egyre több adatszolgáltatást kap a NAV külföldről a támogató eljáráshoz (pl. airbnb, amerikai kamatjövedelmek, MLM hálózatok kifizetései). Kiemeltebb a magánszemélyek önálló tevékenységből származó jövedelmeinek vizsgálata támogató eljárásban. felhívás önellenőrzésre a be nem vallott jövedelmekre vonatkozóan. Adózói minősítés: nem terjed ki minden adóalanyra, továbbra is csak cégek és új elem: csoportos adóalanyra is! Kockázatos adózók: minimum bírság 50% helyett 30%. Pl. mulasztási bírságnál a maximum felső határ 30%-áig lejjebb lehet menni. Állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés helyett ugyanilyen nevű eljárás lett. 36

37 Adózás rendje - Art Kedvezőbb automatikus részletfizetési kedvezmény a NAV által nyilvántartott adóra: Ft helyett Ft, 6 hónap helyett 12 hónap. Évente egyszer bárki, mindenféle indoklás nélkül kérheti. Elévülési szabályok változatlanok, egy kivétellel! Kölcsönös egyeztetési eljárás: kettős adóztatást elkerülő egyezmény vonatkozásában a 2 állam adóhatósága nem tud megegyezni, hogy az adott ügylet adója melyik államot illeti meg. Jellemzően elhúzódó az eljárás elévülési időn túlra, így elévült a kötelezettség is. Az egyeztetési eljárás végén az adó megállapításhoz való jog nem évül el! 37

38 Adózás rendje - Art Késedelmi pótlék: nem változik (továbbra is jegybanki alapkamatx2) Adóbírság: mérték nem változik (50/200%) feltételes adóbírság: új jogintézmény ha megfizeti az adóhiányt és fellebbezési jogról lemond az adózó 50% kedvezményt kap. Csak az 50%-os adóbírságra igaz, a 200%-osra nem. kedvezőbb adóbírság mérséklési szabály: ha bizonyítja, hogy a tőle elvárható magatartást megtette az adóhiány elkerülése érdekében, akkor lehet mérsékeltetni az adóbírságot. Gyakorlat fogja eldönteni, hogy ez változik-e majd a korábbi gyakorlathoz képest. 38

39 Adózás rendje - Art Mulasztási bírság: a korábbi egytömbös struktúrától eltérő tagoltabb szerkezet, kötelező hiánypótlásra felhívás a törvényben meghatározott mulasztások esetén bevallás, adatszolgáltatás, bejelentés (EKAER és foglalkoztatotti bejelentést kivéve) elmulasztása/késedelme (mulasztási bírság kiszabása csak ezt követően lehetséges), fő mérték változatlan:magánszemély 200 ezer Ft, gazdálkodó szervezeteknél 500 ezer Ft. Kiemelt mulasztási bírságok is változatlanok: pl. számla/nyugta adási kötelezettség megszegése, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása stb. Új elem: egy éves időbeli korlát, - a cselekmény elkövetését követően egy éven túl nem lehet kiszabni, kivéve önellenőrzés során feltárt jogsértés esetén az önellenőrzéstől kell nézni az időintervallumot, jogkövetkezmények alóli mentesülés, mérlegelési szempontok mérlegel az adóhatóság: az adózó jogkövetési magatartását vizsgálja. 39

40 Adózás rendje - Art Az adózó terhére az adóhiány kivételével jogkövetkezmény nem állapítható meg, ha az adózó az adóhatóság honlapján erre a célra létrehozott felületen január 1-jétől közzétett tájékoztatójában meghatározottak szerint járt el. Szolgáltató adóhatóság : A tv. külön cím alatt szabályozza ezzel garantálja a NAV által nyújtott szolgáltatásokat. Az adóhatóság számos szolgáltatást nyújt az adózók részére jogszabályi előírások alapján, ezek szabályai a korábbi törvényben elszórtan helyezkedtek el, azonban a tv. most egy helyen felsorolja a ténylegesen nyújtott adóhatósági szolgáltatásokat. Emellett új szolgáltatások is bevezetésre kerültek. 40

41 Adózás rendje - Art Kezdő vállalkozások támogatása A kezdő vállalkozások támogatása egy 6 hónapos önkéntes részvételen alapuló mentorálási, szakmai támogatási időszak. A kezdő vállalkozások közé sorolandóak az egyéni vállalkozók is ezen jogintézmény tekintetében. Ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer működtetése A telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert újelérhetősége: ÜCC Egyéni vállalakozók adataira vonatkozó közzétételi szabályok A cégek vonatkozásában már régóta működő beszámoló közzétételi kötelezettséghez hasonlóan az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatainak a közzététele a szerződő partnerekről történő tájékozódási lehetőség biztosítása érdekében. Látható az EV bevétele, jövedelme, mennyi adót fizetett (kata, eva, szja). Változatlan marad Köztartozásmentes adatbázis, nagy összegű adótartozással rendelkezők adatainak közzététele, be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók közzététele, egyéb: pl. azon adózók adatait, akiknek adószáma szankciós jelleggel került törölésre, automata berendezések regisztrációs számát, üzemeltetési helyét stb. 41

42 Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárások (Avt.) Önálló adóvégrehajtási törvény bírósági végrehajtásról szóló tv. a háttérben megmarad NAV:általános végrehajtási szervezet NAV: nem csak adóbevételeket hajt be, hanem Ákr. alapján egyéb végrehajtási cselekményeket is foganatosíthat (pl. kilakoltatásnál akár alvállalkozók igénybevételével) Vht. szabályai háttérszabályként funkcionálnak továbbra is, a végrehajtási cselekmények foganatosításának többsége átkerül a Vámigazgatóság hatáskörébe! 42

43 Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárások (Avt.) Általános végrehajtási szabályok jegyzőkönyv szabályai tartalmi elemeinek felsorolása, végrehajtási költség: továbbra is minimum 5000Ft ingó és ingatlanfoglalásnál külön rendeletben kerül szabályozásra külön nyilvántartás vezetése az adó megfizetésére kötelezett személyek kötelezettségeiről és az egyetemleges kötelezettségekről, behajtott összegek elszámolása: először levont járulék, szja, ezt követően EU-t megillető befizetési kötelezettségek, majd a többi köztartozás. 43

44 Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárások (Avt.) Végrehajtás felfüggesztése Végrehajtási eljárás szünetelése ez a két szabály nem változik Végrehajtáshoz való jog elévülése: 2017-től változatlanul 4 év Egyezségi szabályok: lehetséges továbbra is Végrehajtási kifogás: alap jogorvoslat a végrehajtás vonatkozásában. Alapszabályai változatlanok maradtak. Speciális esetek kényszer alkalmazása önálló bírósági végrehajtó külföldön tartózkodó személy közbeszerzési eljárás nyertese hajthatja végre a véghajtási cselekményt. 44

45 Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárások (Avt.) A biztosítási intézkedés arra szolgál, hogy a törvénytelenséget elkövető adózó ne tudja kimenekíteni a vagyonát a büntetés és az adóhátralék kifizetése előtt. Lényege, hogy a NAV zár alá vehet, lefoglalhat bármilyen vagyontárgyat már akkor is, amikor nincs még meg a jogerős határozat, vagy a határozat még nem végrehajtható. Akkor élnek vele, ha fennáll a gyanú, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélybe kerül. Ha az adózóról például feltételezhető, hogy még a büntetés jogerőssé válása előtt minden mozdítható vagyont kimenekít majd a cégből. A NAV ilyenkor előzetesen lefoglalja azt az összeget, amit a vállalkozónak majd fizetnie kell. Új elem: ideiglenes biztosítási intézkedésből történő kifizetés engedélyezése bizonyos esetekben a korábban részletezettek alapján. Egyéb szabályok változatlanok maradtak! 45

46 Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárások (Avt.) Ingó és ingatlanfoglalás szabályok nem változtak Lefoglalt dolgok értékesítése normál kalapácsos és elektronikus árverésen Adók módjára behajtandó köztartozások speciális végrehajtási szabályai nem változtak. 10 ezer Ft felett lehet a NAV végrehajtását kérni. Helyi adóknál 50 ezer Ft felett. 10 ezer Ft alatti összeg esetén kizárólag inkasszó, ha nem jár sikerrel, akkor behajthatatlanság címén a NAV véglegesen törli az összeget ezer Ft közötti összegnél inkasszó, munkabér letiltás. Sikertelenség esetén ideiglenesen törli behajthatatlanság címén. Újból kísérletnél feléleszti. 100 ezer Ft felett bármely végrehajtási cselekményt foganatosítható kivéve ingatlan: 500 ezer ft felett. NAV a végrehajtási cselekményeit maga választhatja meg, DE a végrehajtás megindítása előtt felszólíthatja az adózót a tartozás megfizetésére új elem. Ákr. végrehajtás újdonság: ebben az eljárásban közreműködők vehetők igénybe. fizetési kötelezettségek meghatározott cselekmény végrehajtása esetén. 46

47 47 Személyi jövedelemadó 2018

48 Egyéb módosítások Iskolarendszerű képzés fogalma Praxisjog átruházásából származó jövedelem Osztalékból származó jövedelem A közös tulajdon hasznosítása Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem - nincs adókiegyenlítés szabálya. Szakszervezetek üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatása - értékhatár felett egyes meghatározott juttatások. Fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemélynek - 3 lakásra. Napidíj adómentessége - saját számlás ügyletekre is. Gépjármű költségelszámolása - a közeli hozzátartozók tulajdonában álló vagy általuk lízingelt gépjárművel. Tulajdonjog igazolására törzskönyv. 48

49 Mobilitási célú lakhatási támogatás január 1-jén már fennálló határozott időtartamú munkaviszony esetén az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás alkalmazható, valamint a jogosító időtartam számítása során a munkaviszony létrejöttének napjaként január 1-jét lehet figyelembe venni. Lazulnak korlátai: az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás - A foglalkoztatás első 2 évében a minimálbér 40%- áról 60%-ára, - a második 2 évben 25%-áról 40%-ára, - az 5. évben értékhatára. pedig 15%-áról 20%-ára nő az adómentesség Ha a munkaviszony megszűnik, majd új munkaviszony jön létre a magánszemély és ugyanazon munkáltató között: munkaviszonyok időtartamát össze kell számítani. az egyes 49

50 Mobilitási célú lakhatási támogatás eljárásjogi feltételek Olyan munkavállaló is kaphat lakhatási támogatást, aki a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás nyújtásának időpontjában rendelkezik ugyan lakás tulajdonjogával a munkavégzés helyén (vagy annak 60 kilométeres körzetén belül vagy olyan településen, amely 3 órát meg nem haladó időtartamú oda- és visszautazással elérhető), de a lakás haszonélvezeti joggal terhelt, vagy a tulajdonjog mértéke nem haladja meg az 50 százalékot. A lakcímnyilvántartásban szereplő lakóhelyet kell vizsgálni (külföldi esetén a külföldi lakóhelyet). A munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönvevő vállalkozás is jogosult a kölcsönzött munkavállaló vonatkozásában a lakhatási támogatás nyújtására. 50

51 Új adómentes jogcímek A szakképző iskolai tanulók részére gyakorlati képzésük ideje alatt biztosított juttatások adómentessége: A szakképző iskolai tanulóknak gyakorlati képzésük ideje alatt kötelezően biztosított, vagy a gyakorlati képzést végző szervezet által a szervezet saját döntése alapján biztosított nem pénzbeli juttatások (pl. étkezési utalvány). A tanuló részére biztosított utazási költségtérítés. A sportakadémiák tanulói részére ellátást nyújtó magánszemélyek részére fizetett díj adómentessége A sportakadémiák tanulói részére a sportakadémiával kötött szerződés alapján szállást, étkezést és felügyeletet biztosító magánszemélynek az ezen tevékenység ellenértékeként a sportakadémia által fizetett díj. A károsult részére tűzkárral, balesettel összefüggésben fizetett segély, kártérítés adómentessége A tűzkár és a baleset bekövetkezése esetén a jogszabály szerint, közadakozásból vagy munkáltatótól segélyként, támogatásként kapott juttatás adómentes. 51

52 Új adómentes jogcímek az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjának jogszabály alapján visszatérített összege, a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet alapján a gyermeket vállaló, illetve nevelő nők elengedett hallgatói hiteltartozásának összege, illetve a munkaviszony fennállásának időtartama alatt a hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez a munkáltató által a munkavállaló számára kifizetett juttatás az előírt kötelező törlesztő részlet erejéig, de havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig terjedő összegig, a külügyi és külgazdasági szakmai ismeretek fejlesztésére, valamint a külügyi és külgazdasági területet érintő ágazati szakmai kutatási és tudományos tevékenység támogatásának elősegítésért a külpolitikáért felelős miniszter által működtetett ösztöndíjprogram keretében biztosított ösztöndíj és juttatás a folyósítás időpontjától függetlenül. 52

53 Nyugdíjas szövetkezet keretében nyújtott juttatás Az Szja törvény 1. számú melléklet pontja értelmében egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként juttatott élelmiszer. Szintén adómentes a nyugdíjas szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel, azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 %-át. 53

54 Nyugdíjas szövetkezet keretében nyújtott juttatás Adómentes a nyugdíjas szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzítettek szerint az öregségi nyugdíjban részesülő tagjának vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel. Az említett esetekben az élelmiszerjuttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni. Az öregségi nyugdíjas tag részére a fent nem említett esetekben pénzben juttatott jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után 15% személyi jövedelemadót kell fizetni. 54

55 Magánszemély szocho kötelezettségének szabálya Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 19,5 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 84 %-át kell jövedelemként figyelembe venni. Az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek a fentiek alapján számított jövedelmet kell tekinteni! EHO kötelezettség és az Szja kapcsolata - a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege (közteher értéke: 40,71%), - a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után. 55

56 Családi adóalap-kedvezmény A jogalkotó négy év alatt a duplájára (10 ezer forintról 20 ezer forintra) növeli a családjukban két eltartottat nevelő magánszemélyeket kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként megillető családi kedvezményt. Az érvényesíthető kedvezmény adóban kifejezve évente 2500 forinttal nő, így január 1-jétől a családjukban két eltartottat nevelő magánszemélyek kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként adóban kifejezve forintot érvényesíthetnek január 1-jétől a jogosultak a következő összegekkel csökkenthetik az összevont adóalapba tartozó jövedelmüket: egy eltartott esetén forint, kettő eltartott esetén forint, három és minden további eltartott esetén forint. 56

57 Biztosításokkal összefüggő módosítás december 31-ét követően (vagyis a korábban kihírdetett 3 éves átmeneti időszak után) megszűnik ezen biztosítási termék kivételezett adójogi helyzete január 1-jén hatályát veszti az Szja tv. 1. számú melléklet 6.9. és 9.6. alpontja december 31-ét követően a a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás (WL) rendszeres díja is mint minden más tőkefelhalmozású vegyes biztosításé adóköteles. A 2018 előtt kötött céges WL-biztosítások adókötelezettsége: kifizető szerződőként történő díjfizetése esetén egyes meghatározott juttatásként, ha a szerződő külföldi, vagy bármely esetben nem szerződőként történő díjfizetés esetén jogviszony szerint adózó összevonandó jövedelemként. 57

58 Az új adóeljárási szabályokkal összefüggő módosítások 2018-tól az Szja tv. érdemi tartalmi változás nélkül tartalmazza: a bevallási tervezettel kapcsolatos eljárási rendelkezéseket (Szja tv. 11. (1), (2), (4) bekezdések, 11/A., 12/B 12/D., 94. ); az adókülönbözet elszámolási szabályait (Szja tv. 15/A 15/B. ); a termőföld bérbeadásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket (Szja tv. 17. (4) bekezdés, 73. ); a külföldi (magán)személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályait (Szja tv. 7. számú melléklet); az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetők adózásának rendjét (Szja tv. 8. számú melléklet). 58

59 1+1%-os felajánlás - Megszűnik a postai úton elküldött felajánló nyilatkozatok esetében az adóazonosító jel borítékon való feltüntetésének kötelezettsége, első ízben a évi rendelkező nyilatkozatok esetében. - A munkáltató akkor is begyűjtheti és továbbíthatja az adóhatóságnak a nyilatkozatokat, ha a munkáltatói adómegállapítás elkészítését nem vállalja, első ízben a évi rendelkező nyilatkozatok esetében. - Egyházi felajánlás visszavonásig érvényes. 59

60 1%-os nonprofit felajánlás Az adóhatóság őrzési kötelezettsége a rendelkező nyilatkozat évét követő évtől számított ötödik év végéig, a nyilatkozat megváltoztatásának, visszavonásának évét követő évtől számított ötödik év végéig - ezt meghaladóan a rendelkező nyilatkozattal összefüggésben ezen időpontig indított peres eljárás esetén annak jogerős befejezéséig - áll fenn. E határidő elteltét követően az adóhatóság a borítékokat és a rendelkező nyilatkozatokat, illetve az elektronikus űrlap adatait, továbbá az adatbázisa rendelkező nyilatkozatokkal kapcsolatos adatait megsemmisíti oly módon, hogy helyreállításuk többé ne legyen lehetséges. 60

61 A magánszemély adóbevallása A magánszemély az adóját ha az adót nem a kifizető állapítja meg önadózással állapítja meg, a megállapított adóról bevallási kötelezettségét adóévenként teljesíti. A magánszemély jogosult az összevont adóalapja adójának külön törvény szerint meghatározott részéről rendelkező nyilatkozatot adni. A magánszemély - az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be a NAV-hoz, vagy - az adóbevallási tervezet adatait javítja, kiegészíti, vagy az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal egyetért (2017. évre vonatkozóan adóbevallási tervezet készül a mezőgazdasági őstermelők és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek számára is). 61

62 A magánszemély adóbevallása Ha a magánszemélynek az Szja bevallás elkészítéséhez, az adóbevallási tervezet adatainak felülvizsgálatához szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül bejelentést tesz az állami adóhatósághoz. A magánszemély a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást és a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelmet együtt nyújtja be. Mulasztási bírság a bevallás naptári éve november 20. napjáig nem szabható ki, kivéve, ha az adózó bevallását november 20-a előtt nyújtja be és késedelmét igazoltan nem menti ki. 62

63 Az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás - Máricus 15-ig a NAV elkészíti és az ügyfélkapuval rendelkezőket értesíti (akinek nincs regisztrációja, postai úton igényelheti). - Május 20-ig van lehetőség javítani. Postai úton kézbesített esetén vagy elektronikusan regisztrál, vagy adóbevallást készít és javít. - Külföldi április 30-ig nyilatkozik, hogy Magyarországon nincs adókötelezettsége illetőségére tekintettel. - Több bevallás benyújtása esetén az elsőnek beértekezett bevallás a bevallás. - Kiutalás esetén a NAV 30 napon belül utal. 63

64 Az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás Az adóbevallási tervezet tartalmazza a NAV nyilvántartásában szereplő, a magánszemély által az adóévben megszerzett, - Az Szja tv. hatálya alá tartozó jövedelmet és annak adóját, - az EKHO tv. hatálya alá tartozó jövedelmet és annak adóját, - az EFO tv. szerinti jogviszonyból származó, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet, - a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójára vonatkozó szabályokat tartalmazó törvény hatálya alá tartozó különadóalapot képező bevételt és annak adóját, - az EHO tv. szerinti százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját képező jövedelmet és az utána fizetendő egészségügyi hozzájárulást. 64

65 A kifizető, a munkáltató által megállapított adó, adóelőleg módosítása Ha a munkáltató az összesített igazolás kiállítását követően, a kifizető a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemély adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a NAV-hoz és a magánszemélyt értesíti, kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri. 65

66 A kifizető, a munkáltató által megállapított adó, adóelőleg módosítása Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott adó, adóelőleg után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg. A munkáltató (kifizető) a bejelentési, az önellenőrzési pótlék megállapítási és bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. 66

67 A kifizető, a munkáltató által megállapított adó, adóelőleg módosítása Ha a magánszemély a munkáltató (kifizető) jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató (kifizető) az adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, erről a tényről az adóazonosító szám kamattal összefüggő különbözet esetén (ha a magánszemély adóazonosító számmal nem rendelkezik) a természetes azonosító adatainak és lakcímének feltüntetésével bejelentést tehet a NAV-hoz. 67

68 Termőföld bérbeadásából származó jövedelem A magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének ha az nem adómentes egésze külön adózó jövedelem, amelynek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére kötelezett! A termőföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot is) adóztatása a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata. Az ebből származó valamennyi bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg, és az az önkormányzattól nem vonható el. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóját a magánszemély állapítja meg, a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál vallja be és fizeti meg (önadózás). A jövedelem bevallását a magánszemély az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-áig teljesíti. 68

69 Termőföld bérbeadásából származó jövedelem Amennyiben a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez bevételt, az adóbevallást és adófizetést önkormányzati adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A főváros esetében a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság alatt a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét kell érteni. Ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be, és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt haszonbérbe adás esetén az adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést. Nem kell adóbevallást tenni annak a magánszemélynek, akinek a termőföld bérbeadásból származó jövedelme kizárólag kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, vagy a termőföld bérbeadásából származó jövedelme mentes az adó alól. 69

70 Termőföld bérbeadásából származó jövedelem Ha a magánszemélynek termőföld bérbeadásból olyan bevétele, jövedelme keletkezik, amely nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta, vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után az adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-éig fizeti meg. A kifizető a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adót a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a kifizetést követő hó 12. napjáig. A levont adóról a kifizető adóbevallását a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követő év február 25-éig nyújtja be. 70

71 A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályai A külföldi illetőségű magánszemély a törvény szerint adó-, adóelőleg levonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó, belföldön végzett tevékenységből, illetve a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó jövedelmére, így különösen a kamatra, előadói, művészeti és sporttevékenységekért, bemutatókért, kiállításokért járó díjra, jogdíjra és osztalékra (adóköteles bevételre) az új mellékletben foglaltakat kell alkalmazni. 71

72 A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályai A nemzetközi egyezmény szerinti adót vonja le a kifizető, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi illetőségű magánszemély, a képviseletében eljáró személy az igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja, illetve az illetőséget megállapította. Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja, vagy a kifizető az illetőségét megállapította. Ha a külföldi illetőségű magánszemélytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, akkor a külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával a NAV-nál adóvisszatérítési igényt terjeszthet elő. Az adókülönbözetet a NAV a külföldi illetőségű magánszemély által megjelölt fizetési számlára utalja át. 72

73 A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályai Az illetőséget adóévenként akkor is igazolni kell, ha az illetőség a korábban benyújtott illetőségigazolás óta nem változott. A külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóévben történt első kifizetés időpontját, illetősége változása esetén a változást követő első kifizetés időpontját megelőzően adja át. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás alapján a kifizető az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbíthet. A kifizető a nyilatkozatot és az illetőségigazolást megőrzi. Amennyiben hazai befektetési szolgáltató szolgáltatását határon átnyúló szolgáltatásként nyújtja, a külföldi illetőség igazolásaként elfogadhatja a szolgáltatást igénybe vevő személyazonosítására alkalmas okiratát, melyből a szolgáltatást igénybe vevő állampolgársága megállapítható és az adott személy illetőségére vonatkozó teljes bizonyító erejű nyilatkozatát. 73

74 A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályai Ha a külföldi illetőségű magánszemélyt megillető osztalékjövedelmet a kifizető részvényesi meghatalmazottnak (nominee) fizeti ki, a részvényesi meghatalmazott legkésőbb a kifizetés naptári évének utolsó napjáig magyar vagy magyar és angol nyelven kiállított, cégszerűen aláírt okiratban nyilatkozik a külföldi illetőségű magánszemély nevéről (elnevezéséről), lakóhelyéről, születési helyéről, idejéről, illetőségéről, a részére kifizetendő, vagy kifizetett, forintban meghatározott osztalék összegéről, amely alapján a kifizető az igazolást kiállítja és az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti. Amennyiben a részvényesi meghatalmazott az osztalékfizetés időpontját követően teszi meg nyilatkozatát, a kifizető az igazolást a nyilatkozat kézhezvételét követő 30 napon belül állítja ki és kézbesíti. A kifizető az igazolást a kifizetéssel egyidejűleg állítja ki, ha a részvényesi meghatalmazott a kifizetői igazolás alapjául szolgáló adatokról a kifizetés időpontjáig nyilatkozik és az illetőségigazolást, haszonhúzói nyilatkozatot csatolja. 74

75 A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályai Amennyiben az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemélyről a kifizető a nyilatkozat alapján nem tud adatot szolgáltatni, a részvényesi meghatalmazott nevéről (elnevezéséről), székhelyéről, belföldi illetősége esetén adóazonosító számáról és a részére kifizetett osztalék összegéről teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét. Az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemély esetén a kifizető a kifizetést és az adatszolgáltatást adóazonosító jel hiányában is teljesítheti. 75

76 A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályai A kifizető a téves mértékkel levont, a levonni elmulasztott vagy be nem vallott adóért korlátlanul felel. A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet székhelyére, telephelyére nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély az adóévet követő év május 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét, feltéve, ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi illetőségű magánszemély belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte. A nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély adóját a NAV határozattal állapítja meg, ha a magánszemély az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér. 76

77 A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályai Az ország területe elhagyásának időpontja előtt 30 nappal be kell jelenteni ennek tényét, valamint a bejelentéshez csatolni kell az adó megállapításához szükséges iratokat. Amennyiben a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges, ezen kötelezettséget attól az időponttól számított 15 napon belül kell együttesen teljesíteni, amelytől teljesítésük lehetővé válik. Az ingatlannal rendelkező társasági tagot adóelőleg bevallási és fizetési kötelezettség nem terheli. Az ingatlannal rendelkező társaság tagja az adót a naptári évet követő év november 20- áig megállapítja, befizeti és az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallja. 77

78 Az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetők adózásának rendje Az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági kistermelői és a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az előző évre vonatkozó éves adóbevallásához fűzött a határidő letelte előtt benyújtott nyilatkozatban jelentheti be az átalány választását a tárgyévre. A mezőgazdasági kistermelő az átalány választását akkor is az előző évre vonatkozó éves bevallás időpontjáig jelentheti be, ha adóbevallásra nem kötelezett. A tevékenységét kezdő, illetve egyesített tevékenység esetén az özvegy vagy örökös egyéni vállalkozó a bejelentkezésekor, vagy a tevékenység folytatásának bejelentésére nyitva álló határidőben jelenti be az átalányadózás választását. Az átalányadózónak, ha választását a következő évre is fenntartja, erről külön nyilatkoznia nem kell. 78

79 Az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetők adózásának rendje A nyilatkozat a bejelentési határidő letelte után nem pótolható, illetve nem vonható vissza, kivéve, ha az átalány választásának a nyilatkozattétel időpontjában is hiányoztak a törvényes feltételei. A bejelentésnek tartalmaznia kell az átalány-besoroláshoz szükséges valamennyi ismert adatot. A magánszemély a bejelentés megtételéig nyilvántartásait a megelőző évre vonatkozó rend szerint vezeti. A NAV a bejelentés alapján a magánszemélyt az átalányozottak nyilvántartásába felveszi. Az átalányadó-besorolást érintő tevékenység módosítását, kiegészítését a változásra okot adó első értékesítést megelőzően kell bejelenteni. Az átalányadózást kizáró körülményt az ennek keletkezését követő 15 napon belül kell bejelenteni, a bejelentésben ezt a körülményt is meg kell jelölni. 79

80 Az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetők adózásának rendje Ha az átalányadózás a tárgyévben a törvényi feltételek hiánya miatt megszűnik, vagy az átalányadózás-választás törvényi feltételeinek hiánya az átalányadózás választását követően jut a magánszemély tudomására, a magánszemély a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkeztétől, vagy a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a tárgyévre vonatkozó nyilvántartásait az általános szabályok szerint elkészíteni. Az átalányadózást választó a magánszemély adóját az önadózás szabályai szerint állapítja meg. Az átalányadó-előleget a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni. 80

81 Airbnb és klasszikus ingatlan bérbeadás Az ingatlan bérbeadási tevékenység az alábbi módokon végezhető magánszemélyeknek: egyéni vállalkozóként adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélkül magánszemélyként adószámos magánszemélyként. Kizárólag ingatlan bérbeadási tevékenységre, akár rövid, akár hosszú távú bérbeadásról legyen is szó, nincs értelme kiváltani az egyéni vállalkozói igazolványt és nem is érné meg ebben a formában. 81

82 Airbnb és klasszikus ingatlan bérbeadás Az AIRBNB esetében nem beszélhetünk a klasszikus lakás bérbeadásról, itt a szolgáltató jelleg jobban előtérbe kerül, a bérbeadás mellé további szolgáltatások társulhatnak (pl. takarítás, étkezés biztosítása stb.) A kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény szerint, szálláshely-szolgáltatás alatt üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai otttartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtását kell érteni. 82

83 Airbnb és klasszikus ingatlan bérbeadás Az Szja tv. 57/A. (1) bekezdése szerint, fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki nem egyéni vállalkozóként a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshelyszolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. Egyéb szálláshelynek a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely kivételével a szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része minősül, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat. 83

84 Airbnb és klasszikus ingatlan bérbeadás Tekintettel arra, hogy az egyéb szálláshely-szolgáltatás kötelezően adóköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül az Áfa tv. alapján, így az adóalanyt az Art. szabályai alapján bejelentkezési kötelezettség terheli. A magánszemélyeknek január 1-jétől nem engedélyt kell kérniük, hanem bejelentést kell tenniük a jegyzőhöz. Az önkormányzat jegyzője a kormányrendelet alapján a bejelentés megtételéről, a tevékenység nyilvántartásba vételéről igazolást állít ki, mely igazolás tartalmazza a magánszemély által üzemeltetett szálláshely típusát is. 84

85 Airbnb és klasszikus ingatlan bérbeadás - Választható a tételes átalányadózés. - Ha a választásra nem volt jogosult, a következő negyedév első napjától az önálló tevékenységre vonatkozó előírások szerint kell az adót megállapítania. - Ekkor Szja-n kívül 19,5% EHO kötelezettsége is lesz. - Idegenforgalmi adó hatálya alá tartozik. - Áfa szempontjából nem mentes tevékenység 18% áfa terheli (alanyi áfamentesség kérdése). 85

86 Airbnb és klasszikus ingatlan bérbeadás Kizárólag hosszú távú (klasszikus) lakás bérbeadás esetén a magánszemély adózó mentesülhet az adószám megszerzéséhez előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek: nem egyéni vállalkozó tevékenysége kizárólag az Áfa tv a szerinti adómentes ingatlan (ingatlanrész) bérbeadás (haszonbérbeadás) ez lakóingatlan esetében teljesül az ingatlan bérbeadásra vonatkozóan az adóalany az általános forgalmi adót érintően nem él az adókötelessé tétel választásának jogával, nem létesít kereskedelmi kapcsolatot az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal. 86

87 Airbnb és klasszikus ingatlan bérbeadás - Ha egyéni vállalkozó lehetőség van magánszemélyként bejelentkezni az ingatlan bérbeadásra - XT101E nyomtatványon kell bejelenteni - Szja-ban önálló tevékenységből származó jövedelem (diktált hányad, tételes költségelszámolás) - alanyi áfa mentesség értékhatárába az ingatlan bérbeadás beletartozik (Áfa tv sa nem sorolja fel a mentességek között). - EHO kötelezettség már nem terheli! - Áfában a tevékenység saját jellegénél fogva mentes! 87

88 A pénzmosás megelőzésével kapcsolatos könyvelői teendők 88

89 Pénzmosással kapcsolatos szabályozás Hatályba lépett június 26-tól az új évi LIII. törvény a Pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (továbbiakban Pmt.) szóló törvény, mely felváltotta a korábbi évi CXXXVI számú törvényt. Továbbá szintén hatályba lépett a évi LII. törvény az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról (továbbiakban Kit.) szóló törvény, melynek törvényi hatálya tágabb, mint a korábbi évi CLXXX. törvény, ami ezzel egy időben hatályát vesztette. 89

90 Pénzmosással kapcsolatos szabályozás - A VPOP_KSZ17 nyomtatványon kell bejelenteni a szolgáltatónál kijelölt személyek adatait, legkésőbb július 26-ig. - Új és régi ügyfeleket is azonosítani kell, az összes képviselőt (régieket újból). - Okmányokat le kell fénymásolni. - Az adatok egy nyilvánosan elérhető, kereshető, központi adatbázisba kerülnek, amelyből 8 év után törlődnek ki. - Változás esetén 5 napon belül kell a módosítást lejelenteni a kijelölt személynek. - Meglévő szabályzatokat kötelező átdolgozni. - Az átdolgozás megtörténtére vonatkozó tájékoztató adatlap, valamint az átdolgozáshoz segítséget nyújtó típusszabályzatok elérhetősége a következő: 90

91 Pénzmosással kapcsolatos szabályozás A tájékoztató adatlap az alábbi linken keresztül küldhető be: E-papír szolgáltatás keretében elektronikus kapcsolattartásra kötelezett szolgáltató esetében a rányítás/tájékoztatás Nem E-papír szolgáltatás keretében útján: fiu_felugyelet@nav.gov.hu Az e-papír szolgáltatásról az alábbi linken találnak további tájékoztatót: pdf 91

92 Mikor kell elvégezni az ügyfél-átvilágítást? A szolgáltató a következő esetekben ügyfél-átvilágítási feladatokat köteles végrehajtani: az üzleti kapcsolat létesítésekor, a 3,6 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor árukereskedő esetében a 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor, 300 ezer forintot meghaladó összegű pénzátutalás teljesítésekor, a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező tekintetében a távszerencsejátéknak nem minősülő, nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a 600 ezer forintot elérő vagy meghaladó összegű nyeremény kifizetés, a távszerencsejátéknak nem minősülő, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű játékosi egyenlegről történő kifizetés teljesítésekor, 92

93 Mikor kell elvégezni az ügyfél-átvilágítást? pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, feltéve, hogy ügyfélátvilágításra még nem került sor, ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. A kijelölt személy haladéktalanul köteles a hozzá érkezett bejelentést (amelyet a szolgáltató teljesített) az erre a célra rendszeresített, titkosítással ellátott nyomtatványon továbbítani a NAV felé. 93

94 Mikor kell elvégezni az ügyfél-átvilágítást? Amennyiben a szolgáltató tudomására jut, hogy az ügyfél Magyarország területén olyan pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik, amely pénzügyi és vagyoni korlátozás alatt áll, haladéktalanul köteles ezt a kijelölt személynek bejelenteni. A kijelölt személy az ügyfél adatait, a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény részletes ismertetését és dokumentumait késedelem nélkül továbbítja a NAV felé. E törvény alapján tett bejelentések esetében, a védelemmel ellátott elektronikus üzenet megküldése a VPOP_PMT17 elnevezésű nyomtatvánnyal, illetve a szűkített adattartalmú VPOP_PMT17XML nyomtatvánnyal és a megfelelő XML állomány csatolásával teljesíthető. 94

95 95 Társasági adó 2018.

96 2017. Nyári módosítások Bejelentett részesedés értékhatára - Megszűnik a bejelentett részesedés legalább 10 százalékos mértékű feltétele. Korai fázisú vállalkozás fogalma - Nem feltétel a stat.létszámnál a kutató, fejlesztő. Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma és adóalapkorrekciói - Szigorúbb szabályozást kapott. 96

97 A munkavállalói bérlakás kedvezménye január 1-jétől a Tao tv. 7. (1) bekezdés k) pontja egy új kc) alponttal egészül ki. Az adózó, az általa a munkavállalói számára bérlakás céljából épített és e tevékenységet közvetlenül szolgáló hosszú élettartamú szerkezetű épület bekerülési értékeként, bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeggel az adózás előtti eredményét csökkentse. Az adóalap-csökkentés a munkavállalói bérlakás célú beruházás, felújítás befejezésének adóévében vehető igénybe. A Tao tv. 7. (1) bekezdés k) pontja az AEE pozitív összegében korlátozza, külön-külön a háromféle munkavállalói mobilitási célú kedvezményt, így a bérlakás-kedvezményt is, azonban azt nem zárja ki, hogy egy adózó több jogcímen is igénybe vegyen mobilitási célú csökkentést, vagy ugyanazon ingatlanra beruházás és felújítás címen is alkalmazza a Tao tv. 7. (1) bekezdés kc) alpontja szerinti csökkentést. 97

98 A munkavállalói bérlakás kedvezménye A Tao tv. 7. (30) bekezdése külön korlátot állít fel a bérlakáskedvezményhez. Az adóalap csak akkor csökkenthető, ha a kérdéses épület olyan, legalább heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló és ennek vele együtt lakó közeli hozzátartozója elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van, továbbá, akinek lakóhelye és a munkahelye legalább 60 kilométerre van egymástól, vagy akinek a munkahelye és lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja. Az adóalap-kedvezmény nem alkalmazható, ha az épület a Tao tv pontja szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő munkavállaló, illetve ennek hozzátartozója elszállásolására szolgál. 98

99 A közérdekű nyugdíjas szövetkezet társaságiadó-kötelezettsége A közérdekű nyugdíjas szövetkezet, amely mint szövetkezet a társasági adó alanya a Tao tv. 2. (2) bekezdés b) pontja értelmében. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet az adóalapját nem az általános szabályok szerint állapítja meg, hanem az iskolaszövetkezetekre vonatkozó sajátos rendelkezések szerint. A társasági adó alapja a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által az adóévre jóváhagyott osztalék, részesedés, amelyet egyes meghatározott korrekciós tételekkel kell módosítani. Ha az eredmény nem kerül felosztásra a tagok között, akkor az eredménytartalék majd csak akkor lesz adóköteles, amikor ténylegesen kiosztásra kerül. Nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimumot, továbbá az adóelőleg- és az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség sem áll fenn. 99

100 Elektromos töltőállomás adóalapkedvezménye Az elektromos töltőállomások bekerülési értékének összege a meg nem térülő eredmény erejéig levonhatóvá válik a társasági adóalapból. A levonás nem haladhatja meg a töltőállomás bekerülési értéke és a töltőállomásnak a befejezés adóévét követő 3 éves időszakban elért pozitív működési eredménye különbözetét. Ez azt jelenti, hogy az uniós szabályokkal összhangban legfeljebb a megtérülő érték lehet kedvezményezett. A Tao tv c. pontja szerint elektromos töltőállomás az olyan eszköz, amely alkalmas egy elektromos gépjármű energiatárolójának töltésére vagy cseréjére. 100

101 Elektromos töltőállomás adóalapkedvezménye A kedvezmény érvényesítésére a beruházás befejezésének évében, adóalap-csökkentő tételként van lehetőség. Az érvényesítés adózói választáshoz kötött, amely választás utólag önellenőrzéssel nem módosítható. A beruházás befejezésének évében a következő éves időszakban elért pozitív működési eredményre tényadat még nem áll rendelkezésre, ezért ezt az adóalap-csökkentő összeg kalkulálása során az adózónak kell megbecsülnie. Ha a tényadatok alapján az adózó kisebb kedvezményre lett volna jogosult, mint amit igénybe vett, akkor az adóalap-növekmény összegét önellenőriznie kell, de az önellenőrzési pótlék alól mentesül. Az adóalap-csökkentés nem haladhatja meg a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, amelyet elektromos töltőállomásonként kell figyelni. 101

102 Adófelajánlás A Tao felajánlása keretében az elkésett befizetések nem teszik automatikusan semmissé a felajánlást. A Tao tv. 24/A. (13a) bekezdése szerint lehetőség van az (adó)előleg megfizetésének kisebb, legfeljebb 15 napos késedelme esetén is arra, hogy átutalásra kerüljön sport-, kultúra támogatására felajánlott összeg. Az átutalás az adózó külön kérelmére teljesíthető, feltéve, hogy a késedelmes megfizetés maradéktalan. A kérelem benyújtására a Tao tv. 29/A. (61) bekezdése alapján a szabály hatálybalépését követően felajánlott adóval, adóelőleggel kapcsolatos eljárásokban van lehetőség. Fontos ugyanakkor, hogy a Tao tv. 24/A. (13a) bekezdése értelmében a 15 napos kérelmezési határidő jogvesztő, a kérelem előterjesztésére előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. 102

103 Látvány-csapatsportok támogatása Új sportág március 23-án az SA számú határozatával az Európai Bizottság jóváhagyta a magyar sporttámogatási program meghosszabbítását június 30-áig június 17-étől új sportágként a röplabda támogatása esetén is igénybe vehető a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye. A nemzetgazdasági miniszter közleménye az Európai Bizottság SA számú állami támogatási ügyben A magyar sporttámogatási program kiterjesztése a röplabda sportra címmel hozott jóváhagyó határozata meghozatala napjának megállapításáról augusztus 7- én jelent meg a Magyar Közlöny hivatalos értesítőjében. A bizottsági jóváhagyás dátuma július

104 Az IFRS-ek szerinti adózók Az IFRS-ek társasági adózási célú alkalmazásának a SZIT törvény hatálya alá eső adózók számára történő lehetővé tételéről gondoskodik. A SZIT szabályait választó és ezzel egyidejűleg az IFRS-ek alkalmazására áttérő adózó az adóelőleg minimum, a minimumadó és az adatszolgáltatás szabályait nem alkalmazza az adómentes jövedelmei tekintetében. Ezeket a garanciális rendelkezéseket csak akkor kell alkalmaznia az IFRS-ekre áttérő SZIT-nek, ha az áttérést követően adóköteles jövedelme keletkezik és akkor is csak az adóköteles jövedelemrészre. 104

105 Az IFRS-ek szerinti adózók Amennyiben az IFRS-ek szerinti adózó immateriális jószágának, tárgyi eszközének az adóalapnál érvényesíthető értékcsökkenése a Tao tv. 1. és 2. számú melléklete szerint nem határozható meg, akkor az IFRS-ek szerint elszámolt értékcsökkenéssel megegyező összeget kell leírni az adóalapban. Az IFRS-ek szerinti adózónál a számviteli törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenésnek kell tekinteni az IFRS-ek szerint megállapított értékcsökkenést, tehát az érintett esetekben az IFRS-ek szerint megállapított értékcsökkenést kell leírni az adóalapban. 105

106 Növekedési adóhitelre fizetendő kamat A Tao tv. szerint a növekedési adóhitellel halasztottan fizető adózók július 19-étől kötelesek kamatot fizetni. A kamat a normál esedékesség és a halasztott esedékesség közötti időtartamra vonatkozik, alapja az adott részlet, mértéke az érintett naponként a jegybanki alapkamat 365-öd része. A kamatfizetéshez nem tartozik bevallási kötelezettség, a megfizetés határideje az érintett részlet befizetési határidejével egyezik meg. Átmeneti rendelkezés kimondja, hogy a kamat kötelezően csak a hatálybalépést követően megtett adóhitel-alkalmazási nyilatkozatra áll fenn. Az adózók saját döntésük alapján jogosultak azonban a korábbi nyilatkozatokra is kamatot fizetni, amelyet ez esetben a növekedési adóhitel utolsó részletével egyidejűleg kell teljesíteni július 20-ától a Tao tv. 30/G. -a alapján, ha az adózó a növekedési adóhitel beruházási kedvezmény részét igénybe veszi, akkor ez a rész az uniós általános csoportmentességi rendelet szerinti állami támogatásnak minősül. 106

107 Fogalmi elemek 33a. termék-diverzifikációt eredményező induló beruházás: olyan induló beruházás, amely létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményezi, de nem minősül új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak; 35a. új eljárási innovációt eredményező induló beruházás: a regionális állami támogatásokról ( ) szóló 2013/C 209/01 számú európai bizottsági iránymutatás 15. pontja szerinti olyan induló beruházás, amelynek célja a meglévő létesítmények új eljárási innovációkkal történő diverzifikációja, de nem minősül új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak; 107

108 Fejlesztési adókedvezmény Az adózó adókedvezményt vehet igénybe - jelenértéken legalább 6 milliárd forint értékű beruházás, - jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházás (üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén.) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás olyan termék-diverzifikációt eredményező induló beruházásnak vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházásnak minősüljön, amelyet a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein nagyvállalkozás valósít meg. 108

109 Fejlesztési adókedvezmény A két új jogcím kizárólag az Európai Bizottság engedélyén alapuló kormányhatározat alapján vehető igénybe. Az egyes fejlesztési adókedvezmény jogcímekre vonatkozó foglalkoztatási feltétel, amelyet a Tao tv. 22/B. (9) bekezdése szabályoz, a két új jogcímre is vonatkozni fog, tehát a vállalatoknak az új jogcím szerinti kedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben teljesíteniük kell a létszámnövelésre vagy a bérköltség növelésére vonatkozó feltételt. A Tao tv. 29/A. (60) bekezdése kimondja, hogy a két új jogcím figyelembevételével adókedvezményt csak június 30-át követően megkezdett beruházásokra lehet igénybe venni. 109

110 Adóigazgatási szabályozás - Adófizetési kötelezettség A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak a társasági adó, az osztalékadó tekintetében az adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie. - a társaságiadó-előlegüket a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig egészítik ki és tesznek erről bevallást. - bevallási kötelezettségüket az általuk meghatározott adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig teljesítik. - feltöltési kötelezettség: adóévük utolsó hónapjának 20. napjáig. - negyedév: háromhavi átlagban számítandó. 110

111 Adóigazgatási szabályozás Külföldi vállalkozás adófizetése A külföldi vállalkozónak a belföldön végzett építkezése esetén (ideértve a fióktelep útján végzett építkezést, szerelést is) az adókötelezettséget első ízben annak az adóévnek az adókötelezettségével egyidejűleg kell teljesítenie, amelyben az építkezés időtartama meghaladja az építkezés telephellyé minősítéséhez nemzetközi egyezményben meghatározott időtartamot, illetve nemzetközi egyezmény hiányában a három hónapot. Ez esetben a külföldi vállalkozó a megelőző adóévre (adóévekre) utólag, a bevallással érintett időszakban hatályos előírások szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót. 111

112 Adóigazgatási szabályozás Külföldi vállalkozás adófizetése A fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti. Az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett immateriális javakat, tárgyi eszközöket választása szerint a belföldi illetőség megszerzése napján érvényes piaci értéken veszi nyilvántartásba, feltéve, hogy az eszközökre a belföldi illetőség megszerzése előtt értékcsökkenési leírást nem állapítottak meg. 112

113 Adóigazgatási szabályozás- Egyéb szervezetek A társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év május 31-éig bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi társulás, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el, továbbá az adóév utolsó napján egyházi jogi személynek minősülő adózó, ha vállalkozási tevékenységet nem folytat. Ha az egyéb szervzetet az adóévre vonatkozóan alkalmazza a 9. (2) bekezdés f) pontját, vagy a 9. (3) bekezdés c) és d) pontját, akkor az előbb részletezettektől eltérően társasági adóbevallást nyújt be (ingatlan hasznosításhoz köthető szabályok). 113

114 114 KIVA 2018

115 Adókulcs mértéke január 1-től a KIVA mértéke 13%. Továbbra is kiváltja: - szociális hozzájárulási adót, - szakképzési hozzájárulást, - társasági adót. Helyi iparűzési adóban továbbra is kedvezményeket biztosít az adóalap egyszerűsített megállapítási lehetőségével. 115

116 2017. Nyári módosítások Áttérőkre vonatkozó szabályok A kisvállalati adóról szóló törvény az adóalanyiság választása, illetve megszűnése esetén nem rendelkezik egyértelműen az üzleti évhez kapcsolódó beszámoló készítési kötelezettségekről. A módosítás a gyakorlati végrehajtás elősegítése érdekében kimondja, hogy a kisvállalati adóalanyiság kezdetét megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, az azt megelőző üzleti évről beszámolót kell készíteni, letétbe helyezni és közzétenni. Az adóalanyiság megszűnésének napjával, mint mérlegfordulónappal, a KIVA adóalanyiság üzleti évéről szintén beszámolót kell készíteni, letétbe helyezni és közzétenni. 116

117 Veszteségelhatárolás Ha korrekciós tételek egyenlege bármely adóévben negatív, ez az összeg a következő adóévekben csökkenti az adott évre megállapított pozitív egyenleget a kisvállalati adó alapja meghatározásakor, feltéve, hogy a megállapított negatív egyenleg a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (a továbbiakban: elhatárolt veszteség). A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe - A törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalapjának azt a részét, amelyet a társasági adóalap vagy a kisvállalati adóalap meghatározásakor csökkentésként még nem vett figyelembe, - a adóévet megelőző adóévekben keletkezett negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménynek azt a részét, amelyet a kisvállalati adóalap meghatározásakor csökkentésként még nem vett figyelembe. 117

118 Veszteségelhatárolás A személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenti az adóév és a következő adóévek adóalapját a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig a korábbi évek elhatárolt veszteségének a tárgyévi negatív egyenleggel növelt összege, függetlenül attól, hogy az érintett eszközt (eszközöket) rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben. Az adózó által az adóévi adóalap csökkentéseként felhasznált adóévi negatív egyenleg nem csökkenti a következő adóévek pozitív adóalapját. 118

119 Veszteségelhatárolás Átmeneti rendelkezés értelmében lehetőség nyílik a veszteségleírásra a adóévet megelőzően megvalósított, de az adóalap csökkentéseként figyelembe nem vett új beruházásokra tekintettel. Ezen új beruházásokkal kapcsolatos kifizetések a adóévben teljesített kifizetéseknek minősülnek, így legfeljebb azok összegéig a korábbi évek elhatárolt vesztesége és a tárgyévi korrekciós tételek negatív egyenlege csökkenti a kisvállalati adóalap részét képező személyi jellegű kifizetések összegét is az adóévben és a következő években. 119

120 Kivából Katába történő áttérés Fontos megjegyezni, hogy a kedvezményes adózások közötti áttérés nem minden esetben valósítható meg! Pl. Evából Kivába történő áttérés lehetőségét év közben az Eva törvény biztosítja. Azonban Kivából Katába történő áttérés lehetősége egyelőre még nem szabályozott a Kiva törvényben. Vagyis pl. egy Kiva hatálya alatt álló ügyvédi iroda rögtön nem tud Kata hatálya alá átjelentkezni még adóév végén sem a következő adóévre. Nincs áttérésre vonatkozó nyomtatvány! XX71-es nyomtatványt csak Tao alany adhat be. 120

121 Kisadózó vállalkozások tételes adója

122 KATA Az ellátások számításának alapja: - 50 ezer ft tételes adó esetén: ft, (nyugdíj számításánál arányos szolgálati időt kell figyelembe venni a minimálbérhez viszonyítva) - 75 ezer ft tételes adó esetén: ft (nyugdíj számításnál nem kell arányosítani). A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya 2018-tól az ügyvédi iroda, ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit a törvény II. Fejezet rendelkezései szerint teljesíti. Az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az adóalany az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságot választott. 122

123 Hallgatói jogviszony melletti kisadózó státusza A nappali tagozatos hallgatói jogviszonyuk mellett a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) választó vállalkozóként tevékenységet végző adózók nem minősülnek főállású kisadózónak (így utánuk az alacsonyabb összegű, havi 25 ezer forintos adófizetési kötelezettség keletkezik). Az említett tanulmányok: Az oktatásról szóló törvények szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az EGT tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok. 123

124 Az adóalanyiság megszűnése Megszűnik a KATA szerinti adóalanyiság, ha a kisadózó vállalkozás nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. Az adóhatóság visszavonja a megszüntető határozatot, ha az adózó a határozat véglegessé válásának napjáig megfizeti a tartozását és ezt igazolja az adóhatóság felé. 124

125 Szankcionálás bevételi nyilatkozat A bevételi nyilatkozat szabályai között azt rögzíti, hogy a kisadózó bevételi nyilatkozata a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. Ez azt jelenti, hogy a nyilatkozat bevallás módjára helyesbíthető, annak elmulasztása, hibás vagy késedelmes teljesítése esetén a kisadózó a bevallásokra vonatkozó szabályok szerint szólítható fel a kötelezettség teljesítésére, illetve ennek eredménytelensége esetén a kisadózó bevallás elmulasztása miatt szankcionálható. 125

126 Társadalombiztosítási változások

127 KATA biztosítotti jogviszony Az ellátások számításának alapja: 50 ezer ft tételes adó esetén: ft, (nyugdíj számításánál arányos szolgálati időt kell figyelembe venni a minimálbérhez viszonyítva) 75 ezer ft tételes adó esetén: ft (nyugdíj számításnál nem kell arányosítani). hallgatói jogviszony melletti katás vállalkozás nem biztosított (25 ezer ft/hó tételes adó) hallgatói jogviszony igazolása ügyvédi iroda választási lehetősége 127

128 KATA biztosítotti jogviszony Az említett tanulmányok hallgatói jogviszony esetén: Az oktatásról szóló törvények szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az EGT tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok. Egyéni vállalkozó Bt Kkt összefüggése Kata hatálya alatt A Katv. 7. (4) bekezdése előírja, hogy a kata hatálya alá bejelentkezett kisadózó vállalkozásnak legalább egy fő kisadózót be kell jelentenie. Kisadózó pedig a Bt/Kkt esetében a társaság kisadózóként bejelentett tagja lehet. Egyéni vállalkozó a betéti társaságban csak kültag lehet, mivel nem lehet korlátlanul felelős, tehát nem lehet betéti társaság beltagja. 128

129 KATA biztosítotti jogviszony A Katv. nem tartalmaz arra vonatkozóan tiltást, hogy a Bt. kültagját ne lehetne kisadózóként bejelenteni, illetve azt sem írja elő kötelező jelleggel, hogy a beltagot mindenféleképpen be kell jelenteni kisadózóként. A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a bt., a kkt. kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. 129

130 KATA biztosítotti jogviszony A Katv. azt sem tiltja meg, hogy egy katás egyéni vállalkozó egy katás bt. kültagjaként ne kerülhetne kisadózóként bejelentésre. A Ptk 3:156. bekezdése úgy rendelkezik, hogy betéti társaság esetében a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője, vagyis nem láthatja el az ügyvezetést. Ebben az esetben a beltagnak kisadózónak kellene lennie, ha megbízási viszonyban látja el a feladatokat. 130

131 KATA biztosítotti jogviszony Az új Ptk. társasági jogi rendelkezései diszpozitívak. A Ptk. 3:4. -a úgy fogalmazza meg, hogy a jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól, ha az eltérést a törvény nem tiltja. Mivel a 3:156. esetében a Ptk. nem tiltja az eltérést, és a szabályozás jellegéből sem fakad az, hogy ettől a szabálytól nem lehet eltérni, így ez a szabály diszpozitív, attól a tagok eltérhetnek. Tehát lehet a betéti társaság kültagja az ügyvezető. 131

132 Egészségügyi szolgáltatási járulék, EKHO, EHO, Szocho január 1-től havi forint (napi 244) Ft. Az új Art. miatt az eü.szolgáltatási járulékra vonatkozó szabályok változatlan tartalommal kerültek át a Tbj. rendelkezései közé január 1-től egységesen 19,5%-os mértékre csökken: Szocho EHO Kifizetői EKHO 132

133 Külföldön tanulmányokat folytató vállalkozó járulékalapja Hallgatói jogviszony biztosítotti jogviszonynak minősül (aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézetben, EGT államban, Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat kellő igazolással rendelkezik). Csak a tényleges járulékalapot (adóalapot) képező jövedelem, ha van. Eva adóalany esetében az eva adóalap 4%-a. Nem érvényesül a közterhek minimális havi kötelező alapja (nyugdíjjárulék a Tb. minimálbér, egészségbiztosítási járulék a Tb. minimálbér 150%-a, adó esetén az adóalap 112,5%-a). 133

134 134 A közérdekű nyugdíjas szövetkezet

135 Alapítás évi LXXXIX. törvény egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról A közérdekű nyugdíjas szövetkezet célja, hogy a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerőpiaci reaktivizálást biztosítson, a tagok gazdasági és szociális helyzetét előmozdítsa. A nyugdíjas szövetkezetnek csak természetes személy tagja lehet. A nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban részesül. A nyugdíjas szövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja. 135

136 Alapítás A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell arról, hogy a nyugdíjas szövetkezet tagjává kíván válni, öregségi nyugdíjban részesül-e, az alapszabályban foglaltakat elfogadja, magára nézve kötelezőnek ismeri el, a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni, vállalja a nyugdíjas szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködést, és vállalja a nyugdíjas szövetkezet alapszabályában meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítését. 136

137 Alapítás A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti. A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony a nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban részesülő tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint az Mt. e törvényben meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni. 137

138 Alapítás A nyugdíjas szövetkezet tagja alapításkor vagy belépéskor vagyoni hozzájárulást köteles vállalni (nincs meghatározva maximális mérték). A vagyoni hozzájárulás teljesítésének módjára, idejére és mértékére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza. A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodás esetén a Ptk. 3:334. -a alapján közösségi alapot képez, amire a Ptk. rendelkezéseit az e - ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A közösségi alapot a nyugdíjas szövetkezet tagjának vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek a kielégítésére kell felhasználni. 138

139 Társadalombiztosítás A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjaként történő munkavégzés társadalombiztosítási szempontból eltér a munkaszerződéssel történő foglalkoztatástól. A nyugdíjas a szövetkezetben történő személyes közreműködése alapján nem válik biztosítottá, ezért a tagoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után járulékfizetési kötelezettségük nincs. - Tehát a járulékfizetésen alapuló szolgáltatások nem kapcsolódnak. - A tag e tevékenysége alapján nyugdíjbiztosítási ellátásra nem szerez jogosultságot, azaz sem szolgálati időt, sem 0,5 százalékos nyugdíjnövelést nem kaphat. 139

140 Személyi jövedelemadó Az Szja törvény 1. számú melléklet pontja alapján adómentes: a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként juttatott élelmiszer. a nyugdíjas szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel, azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát. 140

141 Személyi jövedelemadó a közösségi alapból az alapszabályában rögzítettek szerint az öregségi nyugdíjban részesülő tagjának vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel. az élelmiszer juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni. a pénzben juttatott jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után 15% személyi jövedelemadót kell fizetni. 141

142 Társasági adó A közérdekű nyugdíjas szövetkezet is alanya a társasági adónak, adóalapját azonban az általános előírásoktól eltérően az iskolaszövetkezetekkel azonosan állapítja meg (Tao. tv. 6. (4a) bekezdés). Az adó alapja a megállapított osztalék. Megállapított osztalék az adóévi eredményből az adóévre jóváhagyott osztalék, részesedés, az adómentesen képződött eredménytartalékból osztalék, részesedés címen jóváhagyott összeg, továbbá a jegyzett tőke leszállítása, a tagi jogviszony megszűnése következtében az adóévben keletkezett kötelezettségek együttes összege. A Tao tv-ben megfogalmazott növelő és csökkentő korrekciós tételeket alkalmazni kell. 142

143 Társasági adó A közérdekű nyugdíjas szövetkezetnél képződött eredménytartalék adómentesen képzett eredménytartaléknak minősül. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet mentesül a jövedelem- (nyereség- ) minimummal kapcsolatos szabályok alkalmazása alól. A nyugdíjas szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén az adó alapját az előzőeken túl növeli az adómentesen képződött eredménytartalék összege. Az említett adóalany átalakulása, egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál ha nem minősül nyugdíjas szövetkezetnek növeli az adó alapját a jogelődnél adómentesen képződött eredménytartalék összege. 143

144 Egyéb adók Egészségügyi hozzájárulás Az Eho tv. 3. -a új (6) bekezdéssel egészül ki, amely értelmében mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett. Szocho és szakképzési hozzájárulás A szövetkezetek főszabály szerint alanyai a szocho-nak és a szakképzési hozzájárulásnak, de a közérdekű nyugdíjas szövetkezet mentesül e kötelezettség alól, tehát szocho-t ésszakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie. 144

145 Adózás rendje bejelentési kötelezettség A közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek a Tbj. 5. (1) bekezdés b) pontja alapján biztosítottnak nem minősülő, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti tagsági megállapodás alapján személyesen közreműködő tagja esetében a közérdekű nyugdíjas szövetkezet köteles a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötése napján bejelenteni az alábbi adatokat: a közérdekű nyugdíjas szövetkezet adószámát, a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, illetve nyugdíjfolyósítási törzsszámát. 145

146 Adózás rendje bejelentési kötelezettség Ha a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag jogviszonya megszűnik, akkor azt a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget ügyfélkapun keresztül, vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül lehet teljesíteni. Az ügyfélkapun keresztül a bejelentés a 18T1045NY jelű adatlapon történik, a telefonon történő bejelentésre a 18T1045TEL jelű adatlap szolgál. 146

147 ÁFA A közérdekű nyugdíjas szövetkezet szolgáltatásnyújtásának áfakötelezettségét az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatáshoz hasonlóan szabályozza az Áfa tv. Eszerint a szolgáltatás igénybevevője fordítottan fizeti az általános forgalmi adót, ezáltal biztosítva a kedvező feltételeket a nyugdíjas szövetkezet működéséhez (Áfa-tv (1) bek. c) pont). 147

148 148 ÁFA 2018

149 Elektronikus adatszolgáltatás a számlák adatairól Kire és mely számlákra vonatkozik? Belföldön nyilvántartásba vett adóalany (ideértendő a külföldön letelepedett belföldön csak regisztrált adóalany is) által egy másik, belföldön regisztrált adóalany részére kibocsátott. A nem belföldön készített számlákról is kell adatot szolgáltatni, ha a számla kibocsátója belföldön nyilvántartásba vett adóalany forint összeget elérő vagy meghaladó áfa tartalmú számlákról kell adatot szolgáltatni. A számla kibocsátásra kötelezett adóalany kötelezettsége (meghatalmazotti ideértve az önszámlázás esetét is számlázás esetén is). A módosító vagy érvénytelenítő számlákról is szükséges az adatszolgáltatás. Értékhatár alatt lehetőség, de csak a belföldi adóalanyok közötti számlák tekintetében. Az Áfa tv szerinti adattartalomról kell adatot szolgáltatni. Internet kapcsolat szükséges. 149

150 Nyomdai úton előállított számlák adatairól adatszolgáltatás Értékhatártól függ a gyakoriság kézi számlázás esetén. Az adóalany ha az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a forintot, de az forintot nem éri el a számla kibocsátását követő 5 naptári napon belül, az forintot eléri vagy meghaladja, a számla kibocsátását követő naptári napon belülköteles adatot szolgáltatni. 150

151 Elektronikus adatszolgáltatás a számlák adatairól Ezen a felületen keresztül tehetnek eleget július 1-jétől az arra kötelezettek a kibocsátott számlák adataira vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségüknek. A NAV június 30-ig lehetőséget biztosít arra, hogy a számlázó programok fejlesztői kipróbálhassák az általuk rendszer-rendszer kapcsolattal, elektronikus szabványüzenetben küldött számlaadatok fogadására szolgáló informatikai rendszert. A tesztelés megkezdéséhez regisztráció elvégzése szükséges. 151

152 Az Online Számla rendszere A kibocsátott számlák és számlával egy tekintet alá eső okiratok adataira vonatkozó adatszolgáltatás július 1-jétől a kiállítás után, rövid időn belül, elektronikusan teljesítendő. Számlázó programmal történő számlázás esetén a számlaadatokat a számlázó programból emberi beavatkozás nélkül, nyilvános interneten keresztül azonnal, a számla elkészülése után rögtön továbbítani kell a NAV-hoz. Nyomtatvány, például számlatömb alkalmazásával történő számlázás tehát kézi számlázás esetén a számla adatait webes felületen kell rögzíteni. 152

153 Az Online Számla rendszere Az Online Számla rendszerében a kiállított számlákról valós idejű adatok érkeznek a NAVhoz, a kiállított számlákat lekérdezhetik a számlabefogadók és a számlakibocsátók is, a nagy mennyiségű számlaadat gyorsan elérhető hatékony kockázatelemzés és ellenőrzés céljára, ami segíti az adócsalások felderítését, az adatszolgáltatás automatizálásával az adminisztratív terhek csökkennek a számlázó programot használóknál, az új rendszer kiváltja a számlakibocsátók összesített adatszolgáltatását. 153

154 Az Online Számla rendszere A megoldás alapját egy olyan összetett informatikai rendszeregyüttes jelenti, amely képes az adózók által rendszer-rendszer kapcsolattal, az elektronikus szabványüzenetben küldött számlaadatok fogadására, ellenőrzésére, és a küldés visszaigazolására, webes felületen a számlaadatok manuális rögzítésének támogatására, az azonnal elérhető számlaadatok révén a gazdasági tevékenységek és folyamatok nyomon követésére. 154

155 Számlázó programok adatexport funkciója A számlázó programnak július 1-je után is rendelkeznie kell adatexport funkcióval. Ezen funkció megszüntetésének előfeltétele, hogy a számlázó programból teljesítendő online adatszolgáltatási kötelezettség az adóalany valamennyi számlájára és azok teljes adattartalmára kiterjed. A számlázó programból teljesítendő adatszolgáltatás XSD-je úgy készült el, hogy alkalmas legyen adatexportra is. Várhatóan az adatexporthoz nem lesz kötelező ezt az XSD-t használni, az adóalany eldöntheti, hogy az adatexporthoz ezt az XSD-t használja, vagy a Rendelet mellékletében meghatározottat. 155

156 Adatszolgáltatás időpontja Főszabály szerint az adatszolgáltatást a kiállításkor azonnal teljesíteni kell. A számla abban az időpontban minősül kiállítottnak, amely időponttal a számlázó program az előállított számla adatait lezárja. Az adatszolgáltatásnak (főszabály szerint) abban az időpontban kell teljesülnie, amely időponttól kezdődően a számlázó program rendeltetésszerű használata esetén az adott sorszámú számla egyetlen adata sem írható felül, adattartalmának módosítására már csak egy új számlasorszámon kibocsátott számlával egy tekintet alá eső okirattal (módosító, sztornó számlával) van lehetőség. 156

157 PTGSZLAH nyomtatvány A PTGSZLAH nyomtatványon a nem adóalany részére nyugta helyett kibocsátott számlák adatai szerepeltetendők. A kétféle adatszolgáltatás egymás mellett való működésének nincs akadálya, a PTGSZLAH megszűnése nem várható. Speciális esetek EU-s vagy harmadik országba teljesített adómentes termékértékesítésről nem kötelező online adatszolgáltatást teljesíteni. Az összesítő nyilatkozattételi kötelezettség (A60-as nyomtatványt) változatlanul megmarad. Áthárított adó hiányában az adatszolgáltatási kötelezettség nem terjed ki az Áfa tv a alapján fordított adózás alá eső ügyletekre. A számla befogadójának ellenőrzési kötelezettsége 157

158 Szankcionálás Főszabály szerint a kötelezettségnek a megszegése miatt a magánszemély 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Megjegyzendő, hogy adatszolgáltatási kötelezettségének nem teljesítése (illetve késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése) miatt az Art július 1-jén hatályba lépő a alapján a magánszemély adózó a mulasztással érintett számlánként 200 ezer forint, más adózó a mulasztással érintett számlánként 500 ezer forintos mulasztási bírsággal sújtható. 158

159 Belföldi összesítő jelentéssel kapcsolatos változások január 1. és július 1. között nincs változás. A kibocsátott számlákról július 1-től az összesítő jelentés korábbi módja megszűnik. A számlakibocsátóként teljesítendő adatszolgáltatás adóértékhatára 1 millió forintról lecsökken forintra. A kötelezően szolgáltatandó adatok köre kibővül, az adatszolgáltatás július 1-jétől a számlának, számlával egy tekintet alá eső okiratnak az Áfa tv. szerinti valamennyi kötelező adatára kiterjed. Az adatszolgáltatás elválik a bevallástól: Online Számla rendszerén keresztül történik. 159

160 Belföldi összesítő jelentéssel kapcsolatos változások Számlabefogadóként a tételes adatszolgáltatás változatlanul az áfa-bevallásban és az adólevonási jog érvényesítéséhez kapcsolódóan teljesítendő: az adóértékhatár július 1-jével ebben a körben is forintra csökken, a szolgáltatandó adatok köre ugyanakkor nem változik. A tételes adatszolgáltatás teljesítéséhez az adóalany a számlázó programból a NAV-hoz továbbított, illetve nyomdai úton előállított számla esetén a webes felületre feltöltött számlaadatok alapján a számára kibocsátott számlák adatait a NAV rendszeréből lekérdezheti. 160

161 Adómérték csökkenések 5%-os adómérték alá tartozik Áfa tv. 3. sz. melléklet I. rész Braille-írógép, Braillenyomtató, Braillekijelző vakoknak Vtsz: ból, 8443-ból, 8543-ból Emberi fogyasztásra alkalmas élő hal, a díszhal kivételével Vtsz: 0301-ből Emberi fogyasztásra alkalmas hal (ideértve a halbőrt, ikrát, haltejet, halmájat és egyéb belsőségeket is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápa kivételével Vtsz: 0302-ből, 0303-ból Emberi fogyasztásra alkalmas halfilé és más halhús (aprított is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápahús kivételével Vtsz: 0304-ből Házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, frissen, hűtve vagy fagyasztva Vtsz: ból, ből, ből. 161

162 Adómérték csökkenések 18%-ról 5%-ra Étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (SZJ ből) Internet-hozzáférési szolgáltatás. Internet-hozzáférési szolgáltatás Áfa tv. 58. szerinti ügyletre, ha - az elszámolási időszak kezdő napja - a fizetési határidő és - a számla kelte is január 1-jére vagy azt követő napra esik. 162

163 Az Áfa-ra vonatkozó egyes eljárási szabályok beépülése az Áfa tv-be - Ingatlan eladás, -bérbeadás esetén adókötelezettség választása - Alanyi áfamentesség, pénzforgalmi elszámolást, mezőgazdasági tevékenységet választók - Viszonteladókra vonatkozó eljárási rend. - Bejelentések, kijavítási kérelmek - MOSS rendszer 163

164 Az Áfa-ra vonatkozó egyes eljárási szabályok beépülése az Áfa tv-be Közösségi adószám szükségessége (Áfa tv. 257/B. ) EVA alanyra vonatkozó szabályok. Összesítő nyilatkozat Art. 8. sz. melléklete helyett az Áfa tv. 4/A. sz. melléklet I. részébe kerül át. Személygépkocsi alvázszámáról nyilatkozattételi kötelezettség az Art. 30/C. helyett Áfa tv. 4/A. sz. melléklet II. részében található. Új közlekedési eszköz közösségi adószámmal nem rendelkező vevő részére történő értékesítéséről az adatszolgáltatási kötelezettség az Art. 3. sz. melléklet 15. pontja helyett az Áfa tv. 4/A. sz. melléklet III. részébe került. Az Art. 31/A. -a helyett az Áfa tv. Nyilatkozat a fordított adózásra vonatkozó ügyletekről című mellékletébe került át. 164

165 Egyéb változások Adószám felfüggesztés jogintézménye megszűnik az Áfa tv a módosul. Kivetéses adózás az új közlekedési eszközök beszerzése esetén Áfa tv (2) bekezdése szabályozza. Az adóhatóság állapítja meg az adót, ha az új közlekedési eszköz a regisztrációs adóról szóló törvény hatálya alá tartozik és az új közlekedési eszköz beszerzője a regisztrációs adó alanya és nem adóalany személy, szervezet vagy kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany vagy alanyi adómentes adóalany, illetve kizárólag közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző adóalany. Az Eva tv január 1-jétől hatályos 16. (4) bekezdéséből következően az utóbbi beszerzői körbe tartozik az eva-alany is. 165

166 Fordított adózást érintő módosítás Az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló évi LXXXIX. törvény 12. (1) bekezdése az Áfa tv (1) bekezdés c) pontját módosította. E szerint január 1-jétől a munkaerő kölcsönzésre, kirendelésre, személyzet rendelkezésre bocsátásra meghatározott fordított adózás a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek szolgáltatására is alkalmazandó. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezés: Akkor kell alkalmazni, ha a teljesítés időpontja január 1-je vagy azt követő időpont, kivéve, ha a szolgáltatás igénybe vevője által fizetendő adó január 1-je előtt kell megállapítani. Előleg fizetése január 1-je előtt. 166

167 Turizmusfejlesztési hozzájárulás Hozzájárulás köteles az Áfa tv. 3. sz. melléklet II. rész 3. pontja szerinti szolgáltatás. Hozzájárulás fizetésére kötelezett személy vagy szervezet, aki/amely ilyen szolgáltatást nyújt. Hozzájárulás alapja a hozzájárulás köteles szolgáltatás áfa nélküli ellenértéke. Mértéke 4%. Bevallási időszak az áfa bevallási időszak. Bevallási határidő áfa bevallási határidő. Ha áfa bevallásra nem kötelezett, akkor az Áfa tv. szerinti teljesítés időpontját követő év február 25-e. Bevallani a számlán (bizonylaton) szereplő teljesítési időpontot, ennek hiányában a bizonylat kiállítása kelte szerinti időpontot tartalmazó időszakról beadott bevallásban kell. Fizetési határidő bevallás benyújtására előírt határidő. 167

168 Az Áfa különös megítélés alá tartozó esetei 168

169 Adóalanyiság vizsgálata közösségi adószám Kötelező: - ha más tagállamban illetőséggel bíró, közösségi adószámmal rendelkező adóalanynak vagy adófizetésre kötelezett jogi személynek Közösségen belüli termékértékesítést teljesít, illetve ha terméket ilyen adózótól szerez be; - ha más tagállambeli adóalanynak szolgáltatást nyújt, illetve ha más tagállambeli adóalanytól szolgáltatást vesz igénybe, valamint - ha jövedéki termék közösségen belülről történő beszerzése miatt belföldön keletkezik áfa fizetési kötelezettsége. 169

170 Adóalanyiság vizsgálata közösségi adószám Kell kérni: - adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató, - mezőgazdasági tevékenységet folytató, - az áfa adóalanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személynek, - az alanyi adómentességet választó, - az EVA alanynak, ha a tárgyévben az általa az EU más tagállamában beszerzett termék adó nélkül számított összesített ellenértéke a eurót meghaladja, azon közösségi beszerzést megelőzően, amellyel ezt az értékhatárt meghaladja. 170

171 Adóalanyiság vizsgálata közösségi adószám A eurós értékhatár számításnál figyelmen kívül kell hagyni: - az új közlekedési eszköz, illetve - a jövedéki termékek adó nélkül számított ellenértékét. Az Áfa tv ának (1) bekezdése értelmében az euróban meghatározott értéket a forintra történő átszámítás során, az MNB által közzétett (EU-hoz történő csatlakozáskor) hivatalos forint/euró devizaárfolyamot kell alkalmazni (252,19 Ft/EUR), figyelemmel az ugyanezen bekezdésben meghatározott kerekítési szabályokra is. Ezen adózóknak kell kérnie továbbá, ha az EU más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak szolgáltatást nyújt, illetőleg tőle szolgáltatást vesz igénybe értékhatártól függetlenül. 171

172 Adóalanyiság vizsgálata közösségi adószám Kell kérnie: - Az EVA alanynak, ha az EU más tagállamában terméket értékesít, szolgáltatást nyújt, vagy tőle szolgáltatást vesz igénybe szolgáltatást megelőzően. (A közösségi adószám képezésével nem veszíti el eva alanyiságát.) - Az alanyi adómentességet választó adóalany ha az EU más tagállamában új közlekedési eszközt értékesít. Az olyan termék értékesítéseire, amelyet alanyi adómentes minőségében teljesít, nem kell közösségi adószámot kérnie, mert azok nem minősülnek Közösségen belüli értékesítésnek. 172

173 Adóalanyiság vizsgálata közösségi adószám Köteles kérni: - A kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, ha az EU-ban terméket értékesít (ha az értékesítés belföldi teljesítése esetén adóköteles lenne), vagy az EU más tagállamában szolgáltatást nyújt, vagy tőle igénybe vesz. - Új közlekedési eszköz értékesítése miatt áfa alannyá váló személy vagy szervezet is köteles közösségi adószámot igényelni, függetlenül attól, hogy a vevő a másik tagállamban adóalany-e vagy magánszemély. 173

174 Közösségen belüli értékesítés Kellékei Közösségi adószám A termék igazoltan elhagyja Mo. területét és végleges rendeltetéssel megérkezik egy másik EU-s tagállamba. Ennek bizonyítása az eladó felelőssége! Ha nem tudja bizonyítani, akkor az értékesítés nem adómentes! Kitől származzon az igazolás? Az igazolás lehet: CMR fuvarokmány, vagy fuvarlevél Az eladó vagy a vevő a terméket saját fuvareszközével viszi ki más tagállamba. Nincs független fél, mint fuvarozó, nincs felektől eltérő személy sem. Akkor mi lehet? 174

175 Közlekedési eszköz EU-s értékesítése Új közlekedési eszköz: az a beépített erőgéppel hajtott szárazföldi közlekedési eszköz, amelynek hengerűrtartalma meghaladja a 48 cm³-t, vagy teljesítménye meghaladja a 7,2 kw-ot ÉS amely az értékesítés teljesítésekor legfeljebb 6000 kilométert futott, vagy amelynek első forgalomba helyezésétől legfeljebb 6 hónap telt el, az a 7,5 métert meghaladó hosszúságú vízi közlekedési eszköz (néhány kivételtől eltekintve), amely az értékesítés teljesítésekor legfeljebb 100 hajózott órát volt használatban, vagy amelynek első forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 3 hónap telt el, 175

176 Közlekedési eszköz EU-s értékesítése Új közlekedési eszköz: továbbá az a légi közlekedési eszköz, amelynek teljes felszállási tömege meghaladja az 1550 kilogrammot, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor legfeljebb 40 órát volt használatban, vagy első forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 3 hónap telt el. Használt gépjármű EU-s értékesítése származási ország elve: - Az adó megfizetése az eladó országában 176

177 Közlekedési eszköz EU-s beszerzése Új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsinak a Közösség más tagállamából történő adóköteles beszerzése akkor valósul meg, ha a személygépkocsi beszerzése ellenérték fejében történik, és a fuvarozás megkezdésének (küldeménykénti feladásának) helye a Közösség valamely Magyarországon kívüli tagállama, míg a fuvarozás befejezésének helye Magyarország. Új közlekedési eszköz esetében fuvarozásnak tekintendő az is, ha a fuvarozás megkezdésének és befejezésének helye közötti távolságot a közlekedésben maga az értékesített közlekedési eszköz teszi meg. 177

178 Közlekedési eszköz EU-s beszerzése Az általános szabályok szerint adózó áfa alanyok, a személygépkocsinak a Közösség más tagállamából történő beszerzéséhez kapcsolódó adókötelezettségüket önadózással teljesítik a bevallási gyakoriságuknak megfelelően. Új közlekedési eszköz beszerzése esetén a NAV határozattal állapítja meg (kivetéses adózás) az Áfát, ha a vevő: áfa alanynak nem minősülő magánszemély, illetve egyéb szervezet (beleértve az eva alanyt is); áfa adóalanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy (beleértve az eva alanyt is); kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató áfaadóalany; alanyi adómentes adóalany; mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, függetlenül attól, hogy közösségi adószámmal rendelkezik-e. 178

179 Közlekedési eszköz EU-s értékesítése Az új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése ha belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott új közlekedési eszközt értékesítenek belföldön kívülre, de a Közösség területére olyan áfa mentes Közösségen belüli termékértékesítés, amelyhez kapcsolódó beszerzés áfa tartalma bizonyos törvényi keretek között levonható. Új közlekedési eszköz akár egyszeri, Közösségen belüli értékesítése is megteremti ezen értékesítés tekintetében az értékesítő áfa alanyiságát. Ezért az egyszeri értékesítőnek is be kell jelentkeznie az adóhatóságnál és közösségi adószámot kell kérnie. 179

180 Közlekedési eszköz EU-s értékesítése Az, aki az új közlekedési eszköz EU-n belüli értékesítését a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró, közösségi adószámmal nem rendelkező vevő felé végzi, bevallási kötelezettségével egyidejűleg adatszolgáltatásra is kötelezett. Az adatszolgáltatási kötelezettség az áfa bevallás XX65A-A88 számú lapjának kitöltésével teljesítendő az új közlekedési eszköz értékesítésének napját magába foglaló adómegállapítási időszakot követő hónap 20. napjáig. Adatot kell szolgáltatni a vevő nevéről, címéről, az új közlekedési eszköz azonosító adatairól, áfa nélküli ellenértékéről, továbbá a számla kiállításának időpontjáról, illetve az első forgalomba helyezés időpontjáról, ha az megelőzi a számlakiállítás időpontját. 180

181 Közlekedési eszköz EU-s értékesítése Az új közlekedési eszköz EU-n belüli értékesítését végző adózó a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró, közösségi adószámmal rendelkező vevő felé történő új közlekedési eszköz értékesítését az áfa bevallás mellett a XXA60 számú (főszabály szerint a bevallási gyakoriságnak megfelelően havonta, illetve negyedévente a tárgyhónapot/tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig benyújtandó) összesítő nyilatkozaton is köteles szerepeltetni. 181

182 A láncügyletek Láncügyletek alatt a termékértékesítések olyan sorozatát értjük, amikor ugyanazt a terméket egymást követően többször értékesítik, azonban ezen termékértékesítések sorozatában a terméket pusztán egyszer fuvarozzák el a láncban lévő első értékesítőtől a láncban lévő utolsó beszerző részére. Nem bír jelentőséggel, hogy a termék fuvarozása saját fuvareszközzel történik, vagy az értékesítő, illetve a beszerző harmadik személyt bíz meg a fuvarozással. Láncügyletekről beszélünk abban az esetben is, ha a termék küldeménykénti feladása, elfuvarozása belföldről külföldre történik. 182

183 A láncügyletek A láncügylet során alapvetően az alábbi három kérdés merül fel: - Hol (melyik államban) kell az értékesítés után megfizetni az áfát (hol van a teljesítési hely)? - Adóköteles vagy adómentes-e az értékesítés? - Ki az adófizetésre kötelezett személy? Teljesítési hely A láncértékesítésben ugyanazon terméket értékesítik többször, következésképpen minden egyes termékértékesítés esetében meg kell határozni a teljesítési helyet annak érdekében, hogy meghatározzuk, hogy hol keletkezik az adott termékértékesítés után az adófizetési kötelezettség. 183

184 A láncügyletek A láncértékesítés sajátja, hogy a terméket bár többször értékesítik, de csak egyszer fuvarozzák el, a láncértékesítés során csak az egyik termékértékesítést lehet olyannak tekinteni, mint amelyik fuvarozással jár, az összes többi termékértékesítést olyannak kell tekinteni, mint amely esetben nem történt fuvarozás a teljesítési hely megállapítása szempontjából (Áfa tv. 27. (1) bekezdés). A fuvarozást ahhoz a termékértékesítéshez kell társítani, amelynek során akár a terméket értékesítő, akár a terméket beszerző a terméket küldeményként feladja vagy elfuvarozza, illetve erre másnak a saját nevében megbízást ad. 184

185 A láncügyletek A fuvarozással járó termékértékesítés megállapítása nem gond, ha az értékesített termék küldeménykénti feladását, elfuvarozását olyan értékesítő végzi, aki (amely) az értékesítési lánc elején áll, vagy olyan beszerző végzi, aki (amely) az értékesítési lánc végén áll, mivel esetükben egyértelműen meghatározható, hogy melyik termékértékesítéshez kell a fuvarozást társítani. A láncügyletben azonban vannak olyan közbenső szereplők, akik (amelyek) egyben beszerzők és értékesítők is, így amennyiben a termék küldeménykénti feladását, fuvarozását ők végzik, végeztetik, nem egyértelmű, hogy melyik termékértékesítéshez kell társítani a fuvarozást: a részükre történő termékértékesítéshez vagy az általuk teljesített termékértékesítéshez. 185

186 A láncügyletek Az Áfa tv. 27. (2) bekezdése törvényi vélelmet állít fel abban a tekintetben, hogy a közbenső szereplő ilyen esetben beszerzői minőségében végezte vagy adott megbízást a termék küldeménykénti feladására, fuvarozására, így a fuvarozást ahhoz a termékértékesítéshez kell társítani, amelyet ezen közbenső beszerző részére teljesítettek. A közbenső szereplő ezt a vélelmet azonban megdöntheti, ha bizonyítja, hogy a termék küldeménykénti feladását, fuvarozását értékesítőként végezte, illetve arra a saját nevében megbízást adott. 186

187 A láncügyletek Meg kell állapítani, hogy a láncügyletben melyik a fuvarozással érintett termékértékesítés, a többi termékértékesítés teljesítési helyére vonatkozóan az Áfa tv. 27. (3) bekezdése az alábbi szabályokat tartalmazza: - azon termékértékesítés/termékértékesítések teljesítési helye, mely(ek) megelőzi(k) a fuvarozással érintett termékértékesítést, az a hely, ahol a termék a beszerző nevére szóló rendeltetéssel küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van; - azon termékértékesítés/termékértékesítések teljesítési helye, mely(ek) követi(k) a fuvarozással érintett termékértékesítést, az a hely, ahol a termék a beszerző nevére szóló rendeltetéssel küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. 187

188 A láncügyletek - példa A terméket: A magyar cég értékesíti B magyar cégnek, B magyar cég C osztrák cégnek, majd C osztrák cég D szlovák cégnek. A terméket A magyar cégtől közvetlenül D szlovák cég részére fuvarozzák el, amelynek következtében a termék Magyarországról közvetlenül Szlovákiába kerül. 188

189 A láncügyletek Annak érdekében, hogy az adóalany által értékesített termék adómentességet élvezhessen Közösségen belüli adómentes termékértékesítés jogcímén, a következő feltételek együttes teljesítése szükséges: - az értékesített termék igazoltan egy másik EU-tagállamba kerüljön, - a beszerző egy másik EU-tagállamban nyilvántartásba vett és ilyen minőségében eljáró adóalany vagy adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy legyen. 189

190 Háromszögügyletek Háromszögügyletről akkor beszélünk, ha három különböző tagállamban nyilvántartott társaság között megy végbe a termékértékesítés, de a terméket a feladótól közvetlenül a vevőhöz szállítják. A háromszögügylet a láncügylet egyik típusa igazából annak egyfajta leegyszerűsítése amelyre a láncügylet szabályai vonatkoznak további könnyítésekkel, amennyiben az előírt feltételek teljesülnek. A háromszögügyletnél csakúgy, mint a láncügyletnél az egyik legfontosabb kérdés, hogy ki rendelte meg a fuvart. 190

191 Háromszögügyletek A külföldi adóalany Közösségen belüli termékbeszerzése adómentes, valamint a külföldi adóalany által a belföldi adóalany részére teljesített belföldi termékértékesítés után az adót a belföldön nyilvántartásba vett címzett fizeti meg fordított adózással. A közbenső külföldi szereplőnek így nem kell ezen ügylet(ek) miatt belföldön nyilvántartásba vetetnie magát, hanem a saját tagállama szerinti áfa bevallásában/összesítő nyilatkozatában kell bevallania, hogy ebben az esetben egy háromszögügylet közbenső szereplőjeként jár el. Ezt az egyszerűsítést akkor is alkalmazhatja a külföldi közbenső szereplő, ha belföldön nem telepedett le, de egyéb oknál fogva belföldön rendelkezik adószámmal. 191

192 Háromszögügyletek A német adóalany németországi feladással értékesíti a terméket B osztrák adóalany részére, aki (amely) C magyar adóalanynak értékesíti azt tovább. A termék Németországból A adóalanytól közvetlenül Magyarországra, C adóalanyhoz kerül. Tegyük fel, hogy a Közösségen belüli termékbeszerzést B osztrák adóalany teljesíti belföldön. 192

193 Háromszögügyletek Ebben az esetben B osztrák adóalany nem telepedett le belföldön, így az általa teljesített Közösségen belüli termékbeszerzés adómentes lesz, míg a B által C részére történő termékértékesítés után az adót C fizeti meg fordított adózással. Mivel a termékértékesítési lánc tetszőleges hosszúságú lehet, a háromszögügyletre vonatkozó egyszerűsítés szempontjából fontos azt meghatározni, hogy melyik szereplő teljesíti a Közösségen belüli termékbeszerzést. 193

194 Háromszögügyletek Azon ügylet belföldi lábának kell a Közösségen belüli termékbeszerzésnek lennie, amelyik ügylet a teljesítési hely szerinti másik tagállamban Közösségen belüli adómentes termékértékesítésként kezelendő. Annak megállapítására, hogy a másik tagállambeli teljesítési helyű ügyletek során melyik volt az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés, az Áfa tv. szabályai nem alkalmazhatóak, hiszen annak területi hatálya csak belföldre terjed ki. 194

195 195 Távolsági értékesítés Távolsági értékesítésről akkor beszélhetünk, ha a termék az EU egyik tagállamából a másikba úgy jut el, hogy az értékesítő az áru rendeltetési helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, a vevő az értékesítő tagállamától eltérő tagállamában illetőséggel bíró nem adóalany (például magánszemély), vagy adóalany, azonban alanyi adómentes, vagy kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végez, vagy mezőgazdasági tevékenységet végző, különös jogállású adóalany, és a termék kiszállítását az értékesítő maga, vagy meg bízásából más végzi. Távolsági értékesítés tárgya nem lehet új közlekedési eszköz, illetve felvagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék. A távolsági értékesítés szabályai nem alkalmazhatóak továbbá a használt ingóságok, műalkotások, régiségek értékesítése esetén, de csak abban az esetben, ha az érékesítő e termékek értékesítése tekintetében az Áfa tv. Különös adózási módját alkalmazza.

196 Távolsági értékesítés Főszabály szerint a távolsági értékesítések teljesítési helye az áru rendeltetési helyén van, azaz az eladó adófizetési kötelezettségét a vevő tagállamában teljesíti akkor, ha a naptári évben és az azt megelőző évben az adott tagállamba irányuló értékesítéseinek adó nélkül számított összértéke meghaladja az ebben a tagállamban a távolsági értékesítésekre meghatározott értékhatárt. A főszabálytól eltérően, ha az adott naptári évben, és az azt megelőző évben teljesített értékesítések adó nélküli összértéke nem haladja meg a célország által erre az esetre megállapított értékhatárt, és az értékesített termék nem jövedéki termék, az adófizetés helye az áru indulásának helyén marad. Az értékhatárok meghatározásakor a tagállamoknak a Héa Irányelvben lefektetett szabályok alapján kell eljárniuk. Az értékhatárt a Héa Irányelv euró-ban határozza meg azzal, hogy a tagállamok azt euróra vagy annak megfelelő nemzeti valutában kifejezett összegre korlátozhatják. 196

197 Távolsági értékesítés Magyarország a távolsági értékesítésekre vonatkozó an a eurós értékhatárt alkalmazza. Amennyiben tehát az értékesítő értékesítéseinek összege az előbb részletezettek szerint átlépi a célországban irányadó értékhatárt, az adófizetés helye a rendeltetési helyen lesz, és a belföldön letelepedett értékesítőnek adóalanyként regisztráltatnia kell magát ebben a tagállamban. 197

198 Közösségen belüli termékbeszerzés Adókötelezettség a célország elve alapján. Fordított adózás Kivéve: - Nemzetköz közlekedéshez kapcsolódó adómentesség - EU-n kívüli ügylethez kapcsolódó beszerzés - Árverésen történő beszerzés - Nem adóalanyként történő beszerzés (AM, MAA, Mg-i tevékenységet végző, EVA alany) 198

199 Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítés helye Ahol a termék a beszerző nevére szólórendeltetéssel a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van! Célország elve! Tehát a beszerző által fizetendő áfa: - 5%, 18%, 27%, vagy MAA Mitől függ, hogy melyiket? - VTSZ, szerződés, egyéb dokumentum alapján - Eladó áfa nélkül számláz 199

200 Teljesítés időpontja EU-s beszerzés esetén Áfa fizetési kötelezettség Az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásának napja, de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napja. Adó alapja, mint a belföldi ügylet esetén Ft-ban történő megállapítás az áfa kötelezettség napja szerinti: - belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet deviza eladási árfolyam, vagy - MNB árfolyama, vagy - Európai Központi Bank árfolyama. 200 (MNB és EKB alkalmazását előzetesen be kell jelenteni)

201 Saját vagyon mozgatása Termékértékesítésnek kell tekinteni az olyan tulajdonosváltozás nélküli ügyleteket is, amikor az adóalany a tulajdonában lévő terméket belföldről egy másik tagállam területére juttatja el (vagyonáthelyezés). adómentes értékesítést kell bevallania A rendeltetés országában közösségi adószámot kell igényelnie, és be kell vallania a saját vagyon mozgatását mint Közösségen belüli termékbeszerzést, amely után a másik tagállamban az ottani (az átmozgatott termékre irányadó) megfelelő adómértékkel áfát kell fizetnie, amelyet egyúttal levonásba is helyezhet, feltéve, hogy az odajuttatott termék adólevonásra jogosító tevékenységet szolgál, és az adólevonás 201 egyéb feltételei is fennállnak.

202 Saját vagyon mozgatása A vagyonáthelyezés értékesítési oldalának belföldi megvalósulása esetén adóalapként valódi értékesítés és így ellenérték hiányában az Áfa tv a értelmében a termék vagyonáthelyezéskori beszerzési árát, ennek hiányában pedig előállítási értékét kell a bevallás kitöltésekor figyelembe venni. 202

203 Előleg szabály EU-s termékügyletek vonatkozásában január 1-jétől nincs előleg-szabály a közösségi adómentes értékesítéseknél. Az ilyen előlegeket január 1-jétől - nem kell külön bevallani, - nem kell külön az összesítő nyilatkozatban szerepeltetni, - csak a teljes ügyletről a teljesítéshez kapcsolódóan kell bevallást és összesítő jelentést beadni- 203

204 Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás teljesítési helye Általános szabály (37. ): Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében (B2B) a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője: - gazdasági céllal letelepedett, - gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van (fordított adózás). Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében (B2C): a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. 204

205 Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás teljesítési helye Speciális teljesítési helyek B2B és B2C esetén (fizikailag ahol teljesül): Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások az ingatlanközvetítői és -szakértői szolgáltatások, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások, az ingatlanhasználatra vonatkozó jogok átengedése, valamint az építési munkák végzésének előkészítésére és összehangolására irányuló szolgáltatások. 205

206 Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás teljesítési helye Éttermi vendéglátás ahol ténylegesen igénybe veszik Az éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek kész vagy félkész ételek és/vagy italok emberi fogyasztásra szánt értékesítéséből állnak, és amelyeket az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérnek. Az ételek és/vagy italok értékesítése csak az egyik összetevője a teljesítésnek, amelyben a szolgáltatások vannak túlsúlyban. Az éttermi szolgáltatás az említett szolgáltatásoknak a szolgáltatásnyújtó létesítményeiben történő nyújtása, a vendéglátó-ipari szolgáltatás pedig az említett szolgáltatásoknak a szolgáltatásnyújtó létesítményein kívül történő nyújtása. 206

207 Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás teljesítési helye Személyszállítás Ténylegesen megtett útvonal - csak a belföldön megtett útszakasz adóztatható Mo-n Kulturális rendezvényre belépés biztosítása (2011-től) kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sportesemények, vagy kiállítások, vásárok és bemutatók belépést biztosítása + az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások. Belépőjegy: alapvető jellemzője, hogy díjfizetés ellenében, beleértve az előfizetés, bérlet vagy rendszeres díj formájában történő díjfizetést is biztosítják az adott eseményre a belépés jogát. 207

208 Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás teljesítési helye Közlekedési eszköz rövid távú bérbeadása Vízi közlekedési eszköz 90 nap Egyéb közlekedési eszköz, 30 napos szabály. Kivétel, amikor a tényleges igénybe vétel, használat, élvezet helye szerint kell meghatározni: Ha a tv. szerint a teljesítés helye a Közösség területén kívüli területre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése belföldön van - Belföldi teljesítés Ha a tv. szerint a teljesítés helye a Közösség területén kívüli területre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése a Közösség területén kívüli területen van - EU-n kívüli teljesítés 208

209 Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás teljesítési helye Közlekedési eszközök hosszú távú bérbeadása Adóalany, vagy nem adóalany részére is (jellemzően magánszemély) Vízi közlekedési eszköznél 90 napot-, egyébnél 30 napot meghaladó bérbeadás A teljesítési helye a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany lakóhelye, szokásos tartózkodási helye! Kedvtelési célú hajók nem adóalany részére történő hosszú távú vagyis 90 napot meghaladó bérbeadása esetén a teljesítési hely a bérbeadás helye. 209

210 Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás teljesítési helye Az ügynöki szolgáltatás (vagyis a más nevében és javára eljáró közvetítő) - ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van. Nem EU-s termékfuvarozás - megtett útvonal EU-s termékfuvarozás - indulás helye 210

211 Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás teljesítési helye nem adóalany részére A távolról is nyújtható szolgáltatások A 1042/2013/EU végrehajtási rendelet alapján a távolról is nyújtható szolgáltatásokra: - távközlési szolgáltatás, - műsorszolgáltatás, - elektronikus szolgáltatás. A változás a B2C esetet érinti (egyszerűsítés) Teljesítési hely megmarad az igénybe vevő lakóhelye, szokásos tartózkodási helye. 211

212 Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás teljesítési helye Választható adóbevallási formák: Általános szabály: ahogy eddig is, regisztrálás és helyi adószám alatt bevallás az érintett államban. Különös szabály: (MOSS Mini Egyablakos Rendszer) - Nincs letelepedés abban az államban, ahol a szolgáltatást a nem adóalany igénybe veszi. - A székhely szerinti államban történik a másik államba a nyilvántartásba vétel. Bejelentkezés, regisztráció és bevallás a MOSS portálon: ügyfélkapus bejelentkezéssel 212

213 Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás - előleg EU-s szolgáltatás igénybevétele esetén: amennyiben előleg fizetésére kerül sor, az előleg megfizetéséhez kapcsolódóan adófizetési kötelezettség keletkezik. Összesítő nyilatkozatot is kell készíteni! Fizetendő adó megállapítása Amikor az adó megfizetésére a szolgáltatást igénybe vevő kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy az ellenérték megtérítésekor, vagy a teljesítést követő hónap 15. napján Amelyik hamarabb! 213

214 Devizás ügyletek kezelése az átszámítás Az Áfa tv a szerint az áthárított adót forintban akkor is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek. Figyelemmel arra, hogy mind az áfa bevallást, mind a közösségi ügyleti kapcsolatokról benyújtandó összesítő nyilatkozatot (A60) forintban kell kitölteni, ezért a devizás megállapodások esetén a számlán kötelezően feltüntetendő, áthárított adóra vonatkozó forintértéken túl meg kell határozni az adóalapösszegeket is. 214

215 Devizás ügyletek kezelése az átszámítás Melyik bank árfolyama alkalmazható? Az Áfa tv. 80. (2) (5) bekezdései és 80/A. -a rendelkeznek arról, hogy devizás megállapodások esetén melyik bank árfolyama alkalmazható. A számlakibocsátó választhatja, hogy a belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet helyett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vagy az Európai Központi Bank (EKB) hivatalosan közzétett árfolyamát alkalmazza. Ezen választását jeleznie kell a NAV felé a XXT201 számú adatbejelentő és változásbejelentő lapon. 215

216 Devizás ügyletek kezelése az átszámítás Melyik nap árfolyamán kell számolni? Főszabályként azon a napon érvényes árfolyamot kell alapul venni az adóalap és a fizetendő adó megállapításához, mely napon az adóalanynak az ügylet után adófizetési kötelezettsége keletkezik. Egyenes adózás alá eső ügylet esetén tehát a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni. Gyakorlati nehézséget okoz ez az intézkedés sok esetben az adózónak, mivel az adott napra vonatkozó árfolyamot jellemzően nem reggel, hanem nap közben teszik közé, ezért kérdésessé válhat az ezt megelőzően kibocsátott számlák szabályszerűsége. A gyakorlatban az adott napon érvényes árfolyamként elfogadható az előző napi árfolyam is, amíg az adott napra vonatkozóan új árfolyamot nem tesznek közzé. 216

217 Devizás ügyletek kezelése az átszámítás Előleg árfolyama Mivel az Áfa tv. szerinti előleg átvétele teljesítési időpontnak minősül, így a devizában fizetett előleget az átvétel (jóváírás) napján kell forintra átszámítani, míg az ellenérték további részét az ügyletre vonatkozóan megállapított teljesítési időpontban kell forintosítani. Határozott időszaki elszámolású ügyletek árfolyama Az Áfa tv. a forintosítást a számla keltének napján érvényes árfolyam alapulvételével rendeli el. 217

218 Devizás ügyletek kezelése az átszámítás Gyűjtőszámlázás árfolyama Gyűjtőszámlázás esetén az árfolyam-megállapítás főszabályát kell alkalmazni, azzal, hogy értelemszerűen a gyűjtőszámlában több, Áfa tv. hatálya alá tartozó termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást tüntetnek fel. A gyűjtőszámlában az adott időszakban teljesített ügyleteket tételesen, (teljesítési időpontonként) egymástól elkülönítetten kell feltüntetni, az egyes ügyletek adóalapjainak szerepeltetésével (Áfa tv ). Ha a felek külföldi fizetőeszközben határozták meg az ellenértékét, és gyűjtőszámla kibocsátásában állapodtak meg, akkor a gyűjtőszámlában az áthárított adót tételesen teljesítési időpontonként elkülönített ügyletekre meghatározva egy-egy teljesítési időpontban érvényes árfolyam alapulvételével kell meghatározni és feltüntetni. 218

219 Devizás ügyletek kezelése az átszámítás Adómentes Közösségen belüli értékesítés esetén azon a napon érvényes árfolyam alkalmazásával kell meghatározni, amelyen az eladónak fizetési kötelezettsége keletkezik. Az Áfa tv. 60. (4) bekezdése alapján: - a számla keltének napja, de - nem későbbi, mint a teljesítést követő hónap 15. napja. Ha az adókötelezettség a számla kibocsátásának napján keletkezik, a forintosítást is az ezen a napon érvényes árfolyam alapján kell elvégezni, ha azonban az adott értékesítés után az adókötelezettség, azaz a bevallásban történő szerepeltetés a teljesítést követő hónap 15-éhez igazodik, a forintosításnál is az ezen a napon érvényes árfolyam az irányadó. 219

220 Devizás ügyletek kezelése az átszámítás A fordított adózás alá tartozó gazdasági események: - a Közösségen belüli termékbeszerzés, - a külfölditől igénybe vett szolgáltatás és az - ún. belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletek, - a külföldi adóalanytól történő fordítottan adózó termékek beszerzése, továbbá - a termékimport esetén a fizetendő adó megállapításakor is az Áfa tv ának árfolyamszabályát kell alkalmazni. Ezen ügyletek devizában meghatározott ellenértékét az adófizetési kötelezettség keletkezési időpontjában érvényes árfolyamon kell forintosítani. 220

221 Devizás ügyletek kezelése az átszámítás Fordított adózás alá tartozó ügyletek esetében a számlának forintértéket és/vagy alkalmazott árfolyamot nem kell tartalmaznia, ugyanis a vevő, szolgáltatást igénybe vevő a fizetendő adó megállapítása során nem az eladó által alkalmazott árfolyamot, hanem azt a saját maga által választott árfolyamot alkalmazza, amelyet egyébként is alkalmaz az értékesítései után fizetendő adó megállapítása során. 221

222 Devizás ügyletek kezelése az átszámítás Termék Közösségen belüli beszerzése esetén az adóalap forintra történő átszámítása során a fizetendő adó megállapításakor érvényes árfolyamot kell alapul venni (Áfa tv. 80. (1) bekezdés a) pont). Közösségen belüli termékbeszerzés esetén a fizetendő adót: - az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de - legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napján kell megállapítani. 222

223 Devizás ügyletek kezelése az átszámítás Külfölditől igénybe vett szolgáltatás után, ha a szolgáltatásnyújtónak a szolgáltatással összefüggésben nincs belföldön letelepedési helye, a belföldi igénybe vevő adóalanynak kell az adót megfizetnie. A fizetendő adó megállapításának időpontja eltérő, attól függően, hogy a szolgáltatás teljesítési helyét az általános (ún. főszabály) vagy a kivételes szabályok szerint kell megállapítani. Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében az adót az általános, az Áfa tv ában meghatározott szabályok szerint megállapított teljesítési időpontban kell az adóalanynak megállapítania, azaz, amikor az ügylet ténylegesen tényállásszerűen megvalósul. 223

224 Devizás ügyletek kezelése az átszámítás A főszabálytól eltérő szolgáltatások (Áfa tv. 39., 40., 44. és 45. -ai). Ezen szolgáltatások esetében, ha azok teljesítési helye belföldre esik, és a szolgáltatást nyújtó adóalany a nyújtott szolgáltatással összefüggésben belföldön nincs letelepedve; ha az(oka)t adóalanynak nyújtják, a fizetendő áfát a szolgáltatást igénybe vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti (Áfa tv b) pont). A fizetendő adót azon időpontban kell megállapítani, amely időpont a következőkben felsoroltak közül leghamarabb bekövetkezik (Áfa tv. 60. ): az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvétele; az ellenérték megtérítésének napja; a teljesítést követő hónap 15. napja. 224

225 Devizás ügyletek kezelése az átszámítás Külföldi termékértékesítése belföldön Belföldön nem letelepedett adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés esetén az Áfa tv. alapján négy eset lehetséges, amikor az eladó külföldi adóalanynak nem keletkezik belföldön adóalanykénti bejelentkezési kötelezettsége, és a vevőnek kell fordított adózással megfizetnie az áfát. Ezen esetek a következők: - az Áfa tv ában említett fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítés; - az Áfa tv aiban szabályozott ún. vezetékhálózaton keresztül szállított egyes energiatermékek értékesítése energiakereskedő vagy adóalany felhasználó részére; - az ún. háromszögügylet (Áfa tv. 91. (2) bekezdés); - az Áfa tv. 10. d) pontja szerinti építési munkával létrehozott ingatlan átadása a jogosultnak, ha az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő. 225

226 Devizás ügyletek kezelése az átszámítás Belföldi, fordított adózás alá eső ügyletek Az Áfa tv (1) bekezdésében felsorolt termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetében az adót a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője fizeti, feltéve, hogy az ügyletben érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany, valamint egyiküknek sem olyan a jogállása, amely alapján tőle adó fizetése nem követelhető. A fizetendő adó megállapításának időpontját is az Áfa tv ának szabályát alkalmazva kell meghatározni, azaz - a számla kézhezvételének időpontjában, vagy - az ellenérték megfizetésének időpontjában (amelyik hamarabb következik be), de - legkésőbb a teljesítés időpontját követő hónap 15-én érvényes árfolyamon kell forintosítani az ellenértéket (Áfa tv. 80. (1) bekezdés a) pont). 226

227 Devizás ügyletek kezelése az átszámítás A devizás számla korrekciója Amennyiben a kibocsátott számla a későbbiekben bármilyen ok miatt módosításra szorul, vagy érvénytelenítésének szükségessége merül fel, az adóalany a korrekciót olyan bizonylattal végezheti el, amely megfelel az Áfa tv ában meghatározott minimális adattartalomnak, mely a következőket foglalja magában: - a kibocsátás kelte; - a bizonylat sorszáma, amely ezen okiratot (módosító számlát) azonosítja; - hivatkozás arra a számlára, amelynek adatát az okirat módosítja; - a számla azon adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete és számszerű hatása, ha van ilyen. 227

228 Devizás ügyletek kezelése az átszámítás Az eredeti és a korrekciós számlában alkalmazott árfolyamnak minden esetben meg kell egyeznie. Devizás számla korrekciója esetén az eredeti és a korrekciós számla közötti árfolyamkülönbözetből adódó eltérés csak akkor merülhet fel, ha a számla teljesítési időpontja és/vagy az alkalmazott árfolyam téves volt, és emiatt kell a korrekciót elvégezni. A külföldi fizetőeszközben kifejezett adóalap- és adóösszeget tartalmazó számla utólagos korrekciója esetében is igaz, hogy az Áfa tv. 153/B. (1) bekezdése alapján főszabály szerint az adóalap- vagy/és adócsökkenést eredményező korrekciós számlát a módosító számla vevő részére történő átadása időszakában számolhatja el az adóalany. 228

229 Devizás ügyletek kezelése az átszámítás Nyugta esetén alkalmazott árfolyam Nem adóalany vevő készpénzfizetése esetén, ha a vevő nem kér számlát, az eladó nyugtát köteles kibocsátani, amelyet meghatározott körben pénztárgéppel kell készíteni. Külföldi fizetőeszköz használata ebben a körben is megengedett, ha a felek úgy állapodnak meg. Áfa szempontjából a nyugta kibocsátására és a fizetésre a teljesítés (vagyis a fizetési kötelezettség keletkezése) napján kerül sor, amely időpontban érvényes árfolyam alkalmazásával kell a nyugtán az összeget forintban feltüntetni. 229

230 Devizás ügyletek kezelése az átszámítás A számviteli és az áfatörvény árfolyamszabályainak kapcsolata A számviteli törvény is előírja a forintosítást, azonban az alkalmazandó árfolyam nem szükségszerűen esik egybe az áfatörvény szerinti árfolyammal. A számviteli törvény ugyanis a külföldi pénzértékre szóló követelést, illetve kötelezettséget a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken rendeli a könyvekbe felvenni, a gazdálkodó által választott és a számviteli politikában rögzített árfolyamon. 230

231 Devizás ügyletek kezelése az átszámítás A Sztv sa szerint azon értékesítéseknél, amelyeknél az ellenértéket külföldi pénzértékben határozzák meg, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján alkalmazható az áfatörvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is. A számviteli törvény tehát választást enged, és ha a gazdálkodó a számvitel szempontjából is az áfában kötelezően előírt árfolyamot választja, akkor csak egy árfolyamot kell figyelnie. Ha ezt nem teszi, akkor más árfolyam szerint kell a számvitelben könyvelnie és az áfát bevallania. 231

232 Az ingatlanok áfa rendszerbeli megítélése 232

233 Fogalmi elemek Ingatlan fogalma - Ptk - a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog Ingatlan részei: - földrészlet - az épület - növényzet - egyéb építmény - előbbiek alkotórésze 233

234 Fogalmi elemek Áfa tv. nem nevesíti az ingatlan fogalmát, csak a lakóingatlanra hoz értelmező rendelkezést: lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlannyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület; 234

235 Fogalmi elemek Alkotórész Ptk 5:15. - ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. Tartozék 5:16. - ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, vagy azt elősegíti. 235

236 Fogalmi elemek Ingatlan alkotórésze fűtésrendszer a hozzá tartozó kazánnal beépített nyílászárók villanyvezeték, szerelvények termálkút út melletti fa a malomépülethez tartósan rögzített malomipari berendezések szölőtelepítés 236

237 Ingatlan tartozéka Fogalmi elemek pavilon, betonlaphoz csavarkötéssel rögzített vasvázas szín csillár, klímaberendezés termálkút szivattyú kábeltelevíziós hálózat földbe fektetett kábelei építmény, víz-, gáz- és villanyvezeték, vagy más olyan berendezés, amelyet valaki az ingatlant terhelő jogának (pl. telki szolgalom) gyakorlása során, a jog gyakorlásának érdekében kapcsolt össze a telekkel üzemépületben elhelyezett technológiai berendezések cserépkályha, gázkonvektor Úttest mellé telepített közvilágítási lámpák a közút tartozékai 237

238 Ingatlan külföldi fordított adózás Termékértékesítés - Áfa tv d) Építési-szerelési munkával létrehozott ingatlan átadása, nyilvántartásba vételi kötelezettség 32. Fel- és összeszerelés esetén a fel- és összeszerelés helye szerinti a teljesítés. Szolgáltatásnyújtás - Áfa tv Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás ingatlan fekvés helye szerint 238

239 Ingatlan belföldi fordított adózás Áfa tv 142. (1) bek. Termékértékesítés - építési-szerelési munkával létrehozott ingatlan átadása, nyilvántartásba vételi kötelezettség - vas- és acélipari termékek - alapesetben adómentesen eladható ingatlanra adófizetési kötelezettség választása - dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul - tárgyi eszköz felszámolásnál Szolgáltatásnyújtás - Ingatlanra irányuló építési-szerelési, és egyéb szerelési munka, engedélyköteles Nem fordítottan adózó tevékenységek felújítás ha az nem engedélyköteles, karbantartás, 239 anyageladás.

240 Egyes gazdasági események adózása - építőipari gép kölcsönzése személyzettel: fordított - állvány bérbeadás: egyenes - ideiglenes kerítés építése: fordított - könnyűszerkezet gyártása, helyszíni összeszerelése: fordított - lift, kazán, klíma, riasztó szállítása, szerelése: egyenes (termékértékesítés) Lift beépítés fordított!!! - szellőzőrendszer kiépítése anyaggal: fordított - művezetés, tervezés, szakértés: egyenes - kertészeti munka: egyenes - Betonértékesítés: egyenes (termékértékesítés) 240

241 Egyes gazdasági események adózása - bontás: fordított - tervezés + komplex kivitelezés: fordított - nyílászárók értékesítése és beszerelése: fordított - Burkolás: fordított - földszállítás kitermeléssel: egyenes - feliratozás készítése, felszerelése egyenes (termékértékesítés) - munkaterületen belüli anyagmozgatás: egyenes - takarítás: egyenes 241

242 Az ingatlanok áfa szabályai Az ingatlanok használata, hasznosítása Ingatlanértékesítés Ingatlan-bérbeadás Az ingatlannak az adóalany egyéb tevékenysége során történő használata, hasznosítása 242

243 Fordított áfa és a hozzá kapcsolódó járulékos szolgáltatások Az Áfa tv. 70. (1) bekezdés b) pontja alapján a főügylet adóalapjába beletartozik minden járulékos jellegű egyéb szolgáltatás. Amennyiben az Áfa tv (1) bekezdés alá tartozó termék értékesítéséhez, szolgáltatások nyújtásához kapcsolódóan mellékszolgáltatások (pl. a vasanyag szétvágása, szállítása) is társulnak, akkor ezen mellékszolgáltatások szintén fordított adózás alá fognak esni, annak ellenére, hogy önálló ügyletként egyenes adózás alá esnének. 243

244 Összetett ügyletek ÁFA kérdései az ÁFA szabályok alkalmazásánál kérdéses lehet: a) hogy a csomag termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül, attól függően, hogy melyik elem épül be a másik elem adóalapjába (padlóburkolás esetében szolgáltatásnyújtásról beszélünk akkor is, ha a vállalkozó biztosítja a padlólapot és a ragasztóanyagot), b) a teljesítés helyének meghatározása, különösen akkor, ha a csomag szolgáltatásnyújtásnak minősül (annak ellenére, hogy termékértékesítési elemet is tartalmaz), 244

245 Összetett ügyletek ÁFA kérdései c) a csomagra az Áfa törvény általános vagy különös szabályait kell alkalmazni (pl. egy személyszállítási szolgáltatás az általános szabályok alá tartozik, de ha ez egy turisztikai szolgáltatás részeleme, akkor az utazásszervezésre vonatkozó különös szabályt, vagyis árrés adózást kell alkalmazni), továbbá d) az adó mértéke, mivel a csomag egyes elemeire eltérő adókulcs vagy mentesség, illetve árrés adózás lenne alkalmazandó. 245

246 Az ingatlanok áfa szabályai Adómentes körbe tartozik az ingatlanértékesítés (mind a lakó-, mind pedig az egyéb ingatlanok esetében), kivéve, ha olyan ingatlan értékesítése történik, amelynek első jogerős rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy megtörtént ugyan, de az arra jogosító határozat jogerőre emelkedésétől még nem telt el két év (e két kategória a továbbiakban: új ingatlan), vagy pedig az értékesítés tárgya építési telek. Lehetőség van áfás tevékenységgé tenni! 5 évig nem térhet el! 246

247 Az ingatlanok áfa szabályai Vizsgálandó: hogy az ingatlanértékesítés - amennyiben áfás - egyenes vagy fordított adózás alá esik-e. Fordított adózás alá az alábbi (áfás) ingatlanértékesítések tartoznak: építési szerződés alapján történő ingatlanátadás Áfa törvény 10. d) pontja (ez minden esetben áfás, hiszen új ingatlan értékesítése történik, és egyben fordított adózás alá is esik, feltéve, hogy a fordított adózás egyéb feltételei is fennállnak), újnak nem minősülő ingatlan értékesítése, az építési teleknek nem minősülő földterület értékesítése. 247

248 Az ingatlanok áfa szabályai Egyenesen adózik: az új ingatlan értékesítése, az építési telek értékesítése. A teljesítés időpontja Ingatlanértékesítések esetén áfa szempontjából a tulajdonjogátszállás időpontjának nincsen jelentősége, kizárólag a birtokba adás számít, ez tekintendő teljesítés időpontjának. Építési szerződésen alapuló minden - ingatlannyilvántartásba bejegyzendő - ingatlan átadása esetén teljesítési időpontja az átadás-átvételi jegyzőkönyv napja. 248

249 Az ingatlanok áfa szabályai FAD esetén a fizetendő adót: - az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor vagy - az ellenérték megtérítésekor, vagy - a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. Amelyik a három közül hamarabb következik be. 249

250 Előleg Az ingatlanok áfa szabályai az Áfa törvény előlegszabálya kizárólag az egyenes adózásos ügyleteknél jöhet szóba, a fordított adózás alá eső ügyleteknél azonban nem, ingatlanértékesítés esetén a teljesítést megelőzően átvett pénzösszeghez kizárólag abban az esetben kapcsolódhat bármilyen adókötelezettség az átvétel időpontjában, ha az ingatlanértékesítés egyenes adózás alá esik, az előlegként fizetett összeg az ügyletről kibocsátott végszámla" átvételének, vagy az ügylet ellenértéke maradéktalan megtérítésének, vagy a teljesítés napját magában foglaló hó 15. napján adózik meg a fennmaradt vételárral együtt. 250

251 Az ingatlanok áfa szabályai Foglaló a foglaló Áfa tv. szerinti előlegként viselkedik, hiszen a foglaló összege a vételárba beleszámít, az egyenes adózás alá eső ingatlanértékesítéshez fizetett foglalót az átvevő adóalanynak Áfa tv. szerinti bizonylattal kell kísérnie, és amennyiben az ingatlanértékesítés nem adómentes, akkor azt áfát tartalmazó összegként kell kezelnie, ha az ügylet végül meghiúsulna, akkor a foglalóról - mint Áfa törvény szerinti előlegről - kibocsátott számlát érvényteleníteni kell. 251

252 Az ingatlanok áfa szabályai Ha olyan ingatlanhoz történik meg előleg fizetése, amely az előleg átvétele, jóváírása időpontjában még nem vagy nem abban a minőségében létezik, amelyről az adásvételi szerződés szól (pl. építési telket vesz, de még csak átminősítés alatt van a szántó). az előleg nem önmagában álló adózási pont, hanem az csak a későbbiekben teljesedésbe menő ügylettel együtt értelmezhető, ezért az előlegfizetés építési telekhez történik. 252

253 Az ingatlanok áfa szabályai Az ingatlan-bérbeadás bérbeadásnak kell tekinteni minden olyan jogviszonyt, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles (bérbeadás, nyílt végű pénzügyi-, és operatív lízing is). főszabályként adómentes, de az adóalany választási szerint bejelentkezhet az áfa hatálya alá szétbonthatja a lakó- és nem lakó ingatlan bérbeadását is 5 adóévig nem térhet el tőle. 253

254 Az ingatlanok áfa szabályai Adóköteles körbe tartozik az alábbi ingatlanok bérbeadása: Kereskedelmi szállásszolgáltatás nyújtásának biztosítását szolgáló ingatlan-bérbeadás. Közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadás (csak az olyan ingatlanbérbeadás, ami kifejezetten parkolási célú). Ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadása (pl. közmű vagy benzinkút bérbeadása). Széf bérbeadás. Minden esetben kötelezően adóköteles körbe tartozik, jellemzően az általános adókulcs alá (kivéve a kereskedelmi szállásszolgáltatást 18%). 254

255 Az ingatlanok áfa szabályai áfa levonás Levonási tiltás alá esik: Lakóingatlan, annak építéséhez, felújításához szükséges termék áfája, valamint igénybe vett szolgáltatás, kivéve, ha a termék igazoltan továbbértékesítést célt szolgált, vagy, ha az adóalany a lakóingatlant egészben vagy túlnyomó részben adóköteles bérbeadással hasznosítja. egyéb ingatlanok esetében az Áfa tv. nem tartalmaz tételes levonási tilalmat, a beszerzett ingatlan hasznosítását kell vizsgálni, amely történhet: - effektív tevékenység során (pl. saját irodának), - bérbeadás, - értékesítés. 255

256 Az ingatlanok áfa szabályai áfa levonás Az adóalany a tulajdonában lévő tárgyi eszköz ingatlan áfa levonását követő figyelési határidő: 240 hónap. Ha az adóalany a tárgyi eszközt a figyelési időszakon belül értékesíti, a teljesítés hónapjára és a hátralevő hónapokra együttesen időarányosan jutó előzetesen felszámított adó összegét: véglegesen levonhatja, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra egyébként jogosítaná, véglegesen nem vonhatja le, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra egyébként nem jogosítaná. 256

257 Adómérték változása A lakásépítés áfája 5%-ra csökkent 2016-tól ig. 5% az áfája a következőknek: olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert. olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert. Milyen definíciót tartalmaz a 86. (1) j pont ja és jb? ja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év; 257

258 Vállalkozási szerződés keretében épített és átadott lakóingatlanok Amennyiben a fővállalkozó a megrendelőnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzendő lakóingatlant ad át az építésiszerelési munka eredményeképpen, akkor az az Áfa tv. értelmében lakóingatlan-értékesítésnek minősül, mely az egyéb feltételek teljesítése esetén 5 százalékos adómértékkel adózik. Az Áfa tv. 10. d) pontja hatálya alá tartozik az az eset is, vagyis termékértékesítésnek és nem szolgáltatásnyújtásnak minősül, amikor - az építtető a tulajdonában lévő telken építteti fel a lakóingatlant, és az az eset is, ha - az építtető a fővállalkozónak saját maga biztosítja a lakóingatlan felépítéséhez szükséges építési anyagokat. 258

259 Vállalkozási szerződés keretében épített és átadott lakóingatlanok Abban az esetben, ha a lakóingatlan építését, építtetését nem fővállalkozóval végezteti el a magánszemély nem áfaalany építtető (tehát nem az Áfa tv. 10. d) pontja alá eső ügyletről van szó), hanem saját maga külön-külön adóalanyoktól vásárolja meg az építőanyagokat, illetve veszi igénybe az építési szolgáltatásokat, akkor a beszerzett építőanyagokról és az építéshez igénybevett szolgáltatásokról kiállított számlában megfizetett áfa tekintetében 5 millió forintig adó-visszatérítési támogatásban részesülhet, meghatározott feltételek mellett. 259

260 A telek és a felépítmény együttes vagy különálló értékesítése Amennyiben az ügylet beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet együttes értékesítését takarja, azonban a szerződésben a vételárat megbontották, és külön tüntetik fel a telek (telekhányad) és a felépítmény ellenértékét, ez esetben mind a telekre, mind a felépítményre az 5 %-os adómérték vonatkozik a feltételek fennállása esetén, hiszen ez esetben nem külön-külön értékesítésekről van szó, hanem egy egységes ügyletről, mely lakóingatlan értékesítését takarja. Ettől eltérő a helyzet, ha a vevő az egyik adóalanytól megvásárolja az építési telket, majd megbíz egy másik adóalanyt, hogy azon építse fel a lakóingatlant. Ez esetben az építési telek értékesítését mint különálló értékesítést, 27 %-os áfa terheli, míg a lakóingatlan Áfa tv. 10. d) pontja szerinti értékesítése, amennyiben az megfelel a feltételeknek, 5 százalékos adómértékkel adózik. 260

261 A telek és a felépítmény együttes vagy különálló értékesítése Kevésbé egyértelmű a helyzet abban az esetben, ha a vevő épülő lakóingatlan megvételére szerződik, úgy, hogy mind a telket, mind a felépítményt ugyanazon adóalanytól veszi meg, ugyanis a megítélés függ a szerződés tartalmától. Amennyiben a szerződés lakóingatlan értékesítését célozza, és a vevő azonos időpontban szerez tulajdont a felépítményen és a hozzá tartozó földrészleten, önmagában az a tény, hogy a telek és a felépítmény ellenértéke megbontva jelentik meg, vagy szakaszosan kell fizetni az ellenértéket, még nem jelenti azt, hogy külön ügyletek történtek volna. 261

262 Ingatlan sorozat jelleggel történő értékesítése A sorozat jelleg részletes definícióját az Áfa tv pontja tartalmazza, amely szerint sorozat jelleg: ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant értékesítenek azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant értékesítenek, amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy amelynek szerzése az értékesítőnél - az illetékekről szóló törvény alapján - öröklési illeték tárgyát képezte, az az előzőekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek, továbbá azon - lakóterület besorolású - építési telkek (telekrészek), amelyeket telekmegosztással egyazon építési telekből (telekrészből) alakítottak ki - darabszámtól függetlenül - az előzőekben említett darabszámba egy építési telekként (telekrészként) számítanak be; 262

263 Ingatlan sorozat jelleggel történő értékesítése Ezekben az esetekben az egyébként nem áfa alany értékesítő az ügylet kapcsán az áfa alanyává válik és teljesítenie kell az Áfa tv. által előírt kötelezettségeket. Az áfa alanyiságot eredményező ügylet áfa tv. szerinti teljesítési időpontját követő 30 napon belül az adóalanynak be kell jelentkeznie a NAV-hoz, melyet az XXT101 nyomtatványon kell megtennie. Az adó kivetéssel történő megállapításához - szintén az áfa szerinti teljesítési időpontot követő 30 napon belül - a TSI B jelű bejelentőlapot kell benyújtani az adóhatósághoz. Fontos, hogy a bejelentésben az adóalany az ingatlan értékesítésével kapcsolatban az adóalanyiságot megelőzően keletkezett áthárított áfát a 124. szabályainak figyelembe vételével - levonható adóként feltüntetheti, amennyiben rendelkezik az ehhez szükséges nevére szóló dokumentumokkal (jellemzően számlákkal). 263

264 Ingatlan sorozat jelleggel történő értékesítése A levonási jog nem csupán a negyedik ingatlan eladását (adóalannyá válást) követően felmerülő áfa-s ügyletekre terjed ki, hanem az adóalannyá válást megelőzően felmerült és igazolt kiadásokat is felöleli, ami a tulajdonos nevére vagy igazolt jogelődje nevére szólnak. A levonható adó összege nem haladhatja meg a fizetendő adó összegét. Mivel az így megvalósuló termékértékesítés adóköteles értékesítésnek minősül, így az adóalanyiság létrejötte után, számlát is köteles lesz az eladó kiállítani az adásvételről. 264

265 Alanyi adómentességre vonatkozó speciális szabályok Az alanyi adómentesség esetében maga az adóalany mentes az adó alól, ha ezt választja, és a törvényben előírt feltételeknek megfelel. Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 2018-tól is évi forint. Ez azt jelenti, hogy sem a tárgy naptári évet megelőző naptári év tényleges adata, (bázisév) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen elért értékesítés bevétele nem haladja meg a felső értékhatárt. Az értékhatárt időarányosan kell számítani. 265

266 Alanyi adómentességre vonatkozó speciális szabályok Nem minden bevételt kell figyelembe venni az értékhatár számítása során. Ennek legfőbb oka az, hogy az alanyi adómentességet választott adózónak is kell bizonyos esetekben általános forgalmi adót fizetni, és ilyenkor a bevétel nem számít bele az adómentes 8 milliós éves értékhatárba. Az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében például (Áfa tv ): tárgyi eszközként használt termék értékesítése, immateriális jószágként használt, egyéb vagyoni értékű jog végleges átengedése, módon hasznosított új közlekedési eszköz értékesítése, beépített ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, amely újnak minősül, és ehhez tartozó földrészlet építési telek értékesítése stb. 266

267 Alanyi adómentességre vonatkozó speciális szabályok Az éves Ft-os felső értékhatár számításába nem tartoznak bele azok a bevételek, amelyeket az Áfa tv (3)bekezdése tételesen nevesít. Például: tárgyi eszközként használt termék értékesítése, immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése, új közlekedési eszköz 89. (1) és (2) bekezdés szerinti értékesítése, beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy.. építési telek (telekrész) értékesítése, a 85. (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, 86. (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás, a XIV. fejezetben szabályozott jogállású adóalanynak a mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték. 267

268 Alanyi adómentességre vonatkozó speciális szabályok Az alanyi adómentes adóalany értékesítése még ha más tagállamba értékesít is közösségi adószámmal rendelkező adózónak nem minősül Közösségen belüli értékesítésnek, ezért az alanyi adómentesnek ezen értékesítése miatt nem kell közösségi adószámot kérnie. A számlában az alanyi adómentességre hivatkozni kell! Ezeknek az értékesítéseknek az ellenértéke az általános szabályok szerint az alanyi mentességre jogosító értékhatárba beleszámít. Kivételt képez, ha az alanyi adómentes adóalany új közlekedési eszközt értékesít Közösségen belülre, mert az új közlekedési eszközök értékesítése adómentes Közösségen belüli értékesítés, és az alanyi mentesség értékhatárába nem számít bele. 268

269 Alanyi adómentességre vonatkozó speciális szabályok Amennyiben az alanyi adómentes adóalany úgy nyújt szolgáltatást, hogy az általa nyújtott szolgáltatás teljesítési helye külföldre esik, akkor az alanyi adómentes adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében. Az alanyi adómentes adóalany nem alanyi adómentes ügyletről, hanem ún. áfa tv. területi hatályán kívüli ügyletről bocsátja ki a számlát, és az esetleges bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségek során is ekként kezeli az érintett teljesítést. Amennyiben ilyen, külföldön teljesítettnek minősülő szolgáltatást nyújt, és ezért nem járhat el alanyi adómentes minőségében, az ezen ügyletéhez kapcsolódó termékbeszerzéseit, szolgáltatás igénybe vételeit esetlegesen terhelő áfát egyúttal levonásba is helyezheti. 269

270 Alanyi adómentességre vonatkozó speciális szabályok Ha az alanyi adómentes úgy vesz igénybe szolgáltatást külföldi adóalanytól, hogy az igénybe vett szolgáltatás teljesítési helye belföldre esik, akkor szintén nem járhat el alanyi adómentes minőségében. Ez azt jelenti, hogy a másik országban letelepedett szolgáltatásnyújtó adóalany helyett az alanyi adómentes adóalany mint igénybe vevő saját nevében áfa felszámítására és fizetésére lesz kötelezett az igénybe vett szolgáltatás kapcsán. Ezt a saját név alatt felszámított áfát azonban az alanyi adómentes adóalany tekintettel arra, hogy annak igénybe vétele alanyi adómentesként végzett adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységhez történik nem helyezheti levonásba. 270

271 Alanyi adómentességre vonatkozó speciális szabályok Az Áfa tv. főszabálya szerint a Közösségen belüli termékbeszerzés után áfát kell fizetni. Nem kell áfát fizetnie az alanyi adómentes adóalanynak, ha a Közösségen belüli termékbeszerzéseinek összesített áfa nélküli értéke nem haladja meg az évi eurót, mert eddig az értékhatárig nem beszélünk Közösségen belüli beszerzésről. Kivéve: jövedéki adóköteles termék beszerzése, valamint az új közlekedési eszköz vásárlása másik tagállamban, melyek értékhatár nélkül adókötelesek. A es szabályt egyébként nem kell alkalmazni, csak ezt is be kell jelenteni az adóhatóságnak. 271

272 Alanyi adómentességre vonatkozó speciális szabályok Az alanyi adómentes adóalanynak minden kötelezettségéről, amikor nem járhat el alanyi adómentes minőségében az XX65. sz. nyomtatványon kell bevallást tennie. Amennyiben az alanyi adómentes adózó bevallási kötelezettsége közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügylet miatt áll fenn, bevallási kötelezettsége arra a hónapra vonatkozóan áll fenn, amely hónapban a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügylet után az adófizetési kötelezettsége keletkezett. Bevallási és adófizetési kötelezettségét a tárgyhót követő hó 20- áig kell teljesítenie. 272

273 Alanyi adómentességre vonatkozó speciális szabályok Az alanyi adómentes adóalanynak a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyleteiről az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig be kell nyújtania az XXA60. számú Összesítő nyilatkozat az Európai Közösség területén belül történő termékértékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról, valamint az Európai Közösség területéről történő termékbeszerzésekről és szolgáltatás-igénybevételekről megnevezésű nyomtatványt, annak megfelelő részletező lapjain szerepeltetnie kell a partner közösségi adószámát, és az ügylet áfa nélkül számított ellenértékét. 273

274 Egyedi ügyletek és az áfa Számos fogyasztási cikkek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozás él a marketingakciók adta lehetőséggel, különféle promóciókat alkalmazva. Az újszerű, illetve modern vásárlások esetében szükséges ismernünk az Áfa tv. engedményekre vonatkozó rendelkezéseit, amelyeket közösségi szinten az Európai Unió Tanácsa által elfogadott, Héa-irányelv: 2006/112/EK irányelv 79., 87., 185., 226. cikk 8. pontjai tartalmaznak. 274

275 Egyedi ügyletek - Engedmények Az áfa alapot csökkentő engedmény lehet azonnali és utólagos, illetve annak formája lehet természetbeni és pénzbeli. Alapvetően az Áfa tv. úgy épül fel, hogy az engedmény alapesete a teljesítéssel egyidejűleg adott, és így a számlázás során már azonnal figyelembevételre kerülő azonnali (akár természetbeni, akár pénzbeli) engedmény. Létezik az ún. utólagos engedmény is, amelyet már a teljesítést és a bizonylatolást követően adnak, így annak érvényesítése csupán az eredeti bizonylat megfelelő módosításával és az ehhez kapcsolódó áfaváltozás elszámolásával kezelhető. Ennek megfelelően adóalap-csökkentő hatása csak az Áfa tv ában elismert engedménynek lehet. 275

276 Egyedi ügyletek Az Áfa tv. szabályai alapján egy engedmény abban az esetben lehet hatással az eredeti termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás adóalapjára, ha az üzletpolitikai célú. Az engedmény abban az esetben üzletpolitikai célú, ha az árengedmény nyújtójától független féllel kötött és más független fél számára is azonos feltételek mellett ésszerűen elérhető, vagy az árengedmény nyújtójától független féllel is azonos feltételek mellett köthető és számára ésszerűen elérhető megállapodásban előre rögzített, vagy az annak alapján számított árengedmény pénzben kifejezett adó nélkül számított összesített összege kisebb, mint az árengedmény igénybevételére jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett adó nélkül számított összesített ellenértéke. 276

277 Egyedi ügyletek Az engedményeket különböző szempontok alapján lehet csoportosítani, melyek egyike az lehet, hogy mihez, mikor, és miben (pénzben, termékben, szolgáltatásban) nyújtják. Így az alábbi csoportok adódhatnak: értékesítéskor, pénzben adott engedmény, értékesítéskor termékben, szolgáltatásban adott engedmény, az értékesítést követően, termékhez, szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódóan adott engedmény, az értékesítést követően, a termékhez, szolgáltatáshoz, nem közvetlenül kapcsolódóan adott engedmény, az értékesítést követően, az ellenérték megtérítésének esedékességére tekintettel adott engedmény. 277

278 Egyedi ügyletek 1. Értékesítéskor, pénzben adott engedmény az eladó a vásárlásról kiállított számlán, nyugtán jelzi. A számla, nyugta végösszegét az engedménnyel csökkenti, s a vásárló ezt az engedménnyel csökkentett összeget téríti meg. 2. Értékesítéskor termékben, szolgáltatásban adott engedmény a) A kettőt fizet, hármat kap típusú engedmények b) Egy termékhez más termék típusú engedmények c) Későbbi engedményt biztosító kuponok d) Vásárlói pontok 278

279 Egyedi ügyletek Az értékesítést követően, termékhez, szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódóan adott engedmény A vásárlási folyamat első szakasza már biztosan lezárult, a vevő a vásárlást véghezvitte, az eladó az eladást bizonylat kiállításával kísérte. Az engedmény nyújtására ezt követően kerül sor, a korábbi számlázott értékek módosításával. Az utólagos pénzbeli engedmény bizonylatolása az Áfa tv ában foglalt, számlával egy tekintet alá eső okirattal történik. Az Áfa tv. 77. (3) bekezdéséből következően az utólag adott engedmény adóalapra gyakorolt csökkentő hatása lehetőségként biztosított. 279

280 Egyedi ügyletek 3. Az értékesítést követően, a termékhez, szolgáltatáshoz, nem közvetlenül kapcsolódóan adott engedmény Az eladó és a vásárló között létrejött szerződésen alapuló, meghatározott termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz nem közvetlenül kapcsolódó, nem számlázott utólag adott engedmény (rabatt vagy bónusz), vevő részére nyújtott engedmények egyik különleges formája. A szerződésben részletezni kell az engedményre jogosító időszakot, az elszámolási időpontot, amikor megállapítják a tényleges forgalom összegét és a járó (fizetendő) engedményt, az engedmény rendezésének módját. Ha az utólag adott engedményt az értékesítő nem számlázza, az engedmény az adóalap terhére nem érvényesíthető. 280

281 Egyedi ügyletek 4. Az értékesítést követően, az ellenérték megtérítésének esedékességére tekintettel adott engedmény Ha a vevő az eladónak a megállapodásuk szerinti időponton belül fizet, ezért általában engedményt kap a vételárból. Ha a skontó érvényesítésére az Áfa tv. szerinti teljesítést követően kerül sor, az utólag adott engedménynek tekintendő. Az engedményt nyújtó adóalany dönthet arról, hogy azt számlázott vagy nem számlázott engedményként kezeli, tekintettel az Áfa tv. 77. (3) bekezdésére, mely szerint az utólag adott engedmények esetén nem kötelező az adóalap utólagos csökkentése. Ha a teljesítést követően érvényesített skontót az eladó számlázza, a skontó az adóalap terhére nem érvényesíthető. Ha viszont a teljesítést követően érvényesített skontót az engedményt nyújtó adóalany számlázza, az eredeti teljesítésről kiállított számlát a skontó adataival módosítani kell, melyet a már említett, ún. számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával megtehet, és a módosításnak megfelelően csökkenthető az adóalap. 281

282 Egyedi ügyletek Online vásárlás kuponnal Ha egy cég különböző kuponokat forgalmaz, és a vevők a termékért, szolgáltatásért a kuponon feltüntetett, meghatározott összegben fizetnek a forgalmazónak. A vevők a termék, illetve a szolgáltatás ellenértékét is e társaságnak fizetik meg, aki az így beszedett jutalékkal csökkentett összeget utalja át a terméket ténylegesen értékesítő, a szolgáltatást ténylegesen nyújtó társaságnak. A kupont forgalmazó tulajdonképpen csak a kapcsolatot teremti meg a értékesítővel/szolgáltatást nyújtóval és a vevővel. 282

283 Egyedi ügyletek Az Áfatörvény pontja értelmében pénzhelyettesítő eszköznek minősül az utalvány ide nem értve a pénzt és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, ha azzal a kötelezett pénztartozást térít meg, feltéve, hogy annak jogosult általi elfogadásával a jogosult eredeti pénzkövetelése a kötelezettel szemben megszűnik. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a kupon pénzhelyettesítő eszköznek minősül. Ebben az esetben tulajdonképpen három ügylet történik: egyrészt a pénzhelyettesítő eszköz értékesítése, másrészt az értékesítéseként jutalék kifizetése, és végül pedig a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás a kuponok beváltásakor. 283

284 Egyedi ügyletek A kuponforgalmazó a kupon (utalvány) névértékének megfizetése ellenében adja át a kupont a vevő részére. (nem minősül értékesítésnek, csak pénzeszköz csere nincs számlázás) A szolgáltatásnyújtó és a kuponforgalmazó közötti jogviszonyt ketté kell választani, ugyanis egyrészről a vevőtől pénzösszeg átvétele történik, mely az Áfa tv. 71. (1) bekezdés c) pontja szerinti elszámolási kötelezettséggel átvett összegnek minősül, mely az adó alapjába sem tartozik bele, így arról Áfa tv. szerinti bizonylatot nem, de számviteli bizonylatot kell kiállítani. Másrészről jutalék számlázása történik, amely már az Áfa tv. hatálya alá tartózó ügylet, ekkor a kuponforgalmazó cégnek kell számlát kiállítani a termékértékesítő/szolgáltatásnyújtó társaság, illetve adóalany részére. 284

285 Egyedi ügyletek Harmadik ügylet a kuponokat beváltó, elfogadó termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó adóalany és a vevő közötti ügylet, mely során az értékesítőnek/szolgáltatásnyújtónak az Áfa tv , illetve a 173. szerinti bizonylatot kell kiállítania. 285

286 Egyedi ügyletek Az utalvány Az Áfatörvény pontja értelmében pénzhelyettesítő-eszköznek minősül az utalvány. Az áfa rendszerében a fenti ügyletnél termékértékesítés csak akkor valósul meg, ha az adott vállalkozótól a magánszemély megvásárolja a terméket. Számlát a kereskedő a termék beszerzője részére az Áfa tv.159. alapján köteles kiállítani. Amikor az utalványt beváltják, az utalványon szereplő összeget úgy kell tekinteni, mint amely az áfa összegét is magában foglalja. Az utalványok ellenében megvásárolt termék összegével ezután a kereskedő elszámol az utalvány kibocsátóval. Ebben a relációban nincs termékértékesítés, azaz itt nem valósul meg Áfa tv. hatálya alá tartozó ügylet. Tekintve, hogy nincs termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, így számla kibocsátási kötelezettség sem merülhet fel, azaz az elszámolás bizonylataként az Sztv. szerinti számviteli bizonylatot állítják ki. 286

287 Tárgyi eszközre vonatkozó speciális szabályok Az Áfa-tv (1) bekezdése szerint, ha az adóalany a tárgyi eszközt vagy a 135. szerinti vagyoni értékű jogot a 135. (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül értékesíti, a teljesítés hónapjára és a hátralevő hónapokra együttesen időarányosan jutó előzetesen felszámított adó összegét véglegesen levonhatja, ha a tárgyi eszköz vagy a 135. szerinti vagyoni értékű jog értékesítése adólevonásra egyébként jogosítaná; véglegesen nem vonhatja le, ha a tárgyi eszköz vagy a 135. szerinti vagyoni értékű jog értékesítése adólevonásra egyébként nem jogosítaná. 287

288 Tárgyi eszközre vonatkozó speciális szabályok Az Áfa-tv (1) bekezdésében meghatározott figyelési időszak a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének hónapjától kezdődően számítottan ingó tárgyi eszköz esetében 60 hónap, ingatlan tárgyi eszköz esetében pedig 240 hónap. Az előzetesen felszámított adó utólagos korrekcióját, akkor kell, illetve lehet (mivel az utólagos áfalevonás nem kötelezettség, csupán lehetőség) elvégezni, ha az értékesítésre a figyelési időszakon belül kerül sor. Ez azt jelenti, hogy az értékesítés Áfa tv. szerinti teljesítési időpontja a figyelési időszakon belüli. A figyelési időszakon túli értékesítés esetén az Áfa tv a nem értelmezhető. 288

289 Használt ingóságok árrés adózása A használt ingóságok, műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek kereskedelmével foglalkozó adóalanyok viszonteladók - számára főszabály szerint, a nyilvános árverés szervezőjeként kötelezően írja elő alkalmazását az Áfa tv. A különbözeti adózás speciális adózási mód: csak a beszerzési ár és az eladási ár közti különbözetből kell az adót megfizetni (árrés adózás), az adóalany áfa levonására nem jogosult. Nem lehet alkalmazni: mezőgazdasági és élelmiszeripari eredetű termékekre, valamint a jövedéki termék törvény hatálya alá tartozó termékekre. 289

290 Használt ingóságok árrés adózása A különbözeti adózást választó adóalanynak a kiállított számla alapján áfát kell fizetnie, azt a beszerző nem vonhatja le, mivel az így kibocsátott számlában áthárított adót, áfa kulcsot (százalékértéket) nem tüntethet fel. A számlán utalni kell a speciális adózási módra, pl. különbözet szerinti adózás. Ez az adózási mód nem választható, hanem kötelezően alkalmazandó. A viszonteladó az NAV-nak tett előzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy tevékenységének egészére nem alkalmazza a különbözeti adózás rendelkezéseit. 290

291 Használt ingóságok árrés adózása Az adó alapjának megállapítása főszabály szerint: a viszonteladó árrése csökkentve az árrésre jutó adó összegével. Az adót visszafelé számítva kell megállapítani. Árrés: az értékesítési árnak és a beszerzési árnak a különbözete. Akkor is kötelező alkalmazni, ha ezt a terméket nem adóalany személy, alanyi adómentes adóalany - beleértve a Közösség más tagállamában ennek megfelelő jogállású adóalanyokat isértékesítette, feltéve, hogy a termék értékesítésének tárgya tárgyi eszköz, olyan adóalany értékesítette, akinek termékértékesítése 291 mentes az adó alól.

292 Használt ingóságok árrés adózása Főszabály szerint a viszonteladó az adóalapot egyedi nyilvántartáson alapuló módszerrel határozza meg. Az adóhatóságnak tett bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy e módszer helyett a globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazza. E választás sem jogosítja fel az adózót arra, hogy az Ft feletti beszerzési áru termékre ne kelljen alkalmaznia az egyedi nyilvántartást. A hulladék kereskedelemben nem alkalmazható. 292

293 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Varga Hajnalka okleveles adószakértő movaconto@gmail.com facebook.com/movaconto 293