AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZÖVETSÉGE ÉS A GYERMEKI JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE, INTÉZMÉNYRENDSZERE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZÖVETSÉGE ÉS A GYERMEKI JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE, INTÉZMÉNYRENDSZERE"

Átírás

1 AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZÖVETSÉGE ÉS A GYERMEKI JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE, INTÉZMÉNYRENDSZERE (ELŐADÁS-dr. Tanoss Zsuzsanna) Bevezetés Az ENSZ egyik nagy vívmánya az emberi jogokra vonatkozó törvények átfogó rendszerének kidolgozása. Jelen előadás témája az ENSZ gyermekek jogainak rögzítéséért, védelméért és azok érvényesüléséért felelős szervezetek módszereinek vizsgálata, különös tekintettel az Emberi Jogi Tanács Különleges Eljárásaira és a Gyermekjogi Bizottság tevékenységére. Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy honnan ered az ENSZ emberi jogok védelmére vonatkozó kötelezettsége általában. Ez a kötelesség az ENSZ Alapokmányában ( Alapokmány ) rögzített elvekben, amely szerint az ENSZ népei újból hitet tesznek az alapvető emberi jogok, illetve az emberi jogi személyiség méltósága és értéke mellett, 1 valamint az 1. és 55. rendelkezéseiben gyökerezik. Az Alapokmány 1. -a rögzíti az ENSZ célját arra vonatkozóan, hogy az alapvető emberi jogok és emberi szabadságok mindenki részére való biztosítása és tiszteletben tartásának előmozdítása révén nemzetközi együttműködést létesítsen, 2 az 55. pedig megfogalmazza azt, hogy az állandóság és a jólét megvalósítása céljából - amelyhez békés és barátságos nemzetközi kapcsolat szükséges - az ENSZ aktívan közreműködik az előbbiek megvalósításában. 3 Az előadás elsőként a gyermekek jogaira vonatkozó legfontosabb dokumentumokat röviden tárgyalja, majd ezek kapcsán az államok gyermekek jogainak védelmére vonatkozó kötelezettségeit vizsgálja a Bécsi Egyezmény egyes rendelkezéseire és a Maastrichti Irányelvekre hivatkozva. Ezt követően a különböző ENSZ szervezetek tevékenységéről lesz szó, különös tekintettel az Emberi Jogi Tanácsra, illetve annak Különleges Eljárásaira és a Gyermekjogi Bizottság működésére. Az előadás a Millenniumi Célok és az UNICEF tevékenységének összefoglalásával zárul. Az előadás a lehetséges terjedelemre tekintettel nem tud kitérni az egész intézményrendszer részletes elemzésére. 1 ENSZ Alapokmány elérhető: 2 ibid 3 ibid 1

2 Dokumentumok Már az ENSZ elődje a Nemzetek Szövetsége is rögzítette 1924-ben, a Gyermek Jogairól Szóló Genfi Deklarációban, hogy az emberiség köteles biztosítani a gyermek számára a lehető legjobbat, mindenfajta megkülönböztetés nélkül. Ez a dokumentum, amely a benne rögzített alapelvek megfogalmazásával elsőként sugallta a gyermeki jogok különleges védelmének szükségességét évvel később 1959-ben a fentieket megerősítette az ENSZ, az Emberi Jogi Bizottsága által előkészített, a Gyermek Jogairól Szóló Nyilatkozatában. (Nem kötelező az államokra nézve ugyanúgy, mint az előző dokumentum, az ENSZ Közgyűlés fogadta el november 20. napján kelt határozatában.) Ugyanakkor kiegészítette azzal az alapelvvel, hogy nemcsak jogi, hanem minden más eszközzel is biztosítani kell a gyermek fizikai és szellemi fejletlenségükre figyelemmel - különleges védelmét annak érdekében, hogy fizikai, szellemi, erkölcsi, lelki és társadalmi szempontból egy egészséges és megfelelő környezetben fejlődhessen, szabadságot és méltó körülményeket biztosítva számára. Mindezek megvalósításához, a gyermek legfőbb érdeke tartandó szem előtt mindenek felett a jogszabályok megalkotásakor. 5 Az előbbi dokumentumokon kívül az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 6 fogalmazta meg 25. (2) bekezdésében, hogy a gyermekkor (az anyasággal együtt) különleges védelmet és támogatást igényel. Ezt az elvet hangsúlyozta Polgári és Politikai Jogok-, 7 illetve a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya. 8 Ki a gyermek? 1989-ben az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye ( Gyermekjogi Egyezmény ) definiálta, hogy minden ember gyermeknek tekintendő a 18. életévének betöltéséig, kivéve, ha a nagykorúságot a rá vonatkozó jogszabálynak megfelelően ennél korábban elérte. 9 A Gyermekjogi Egyezmény 1990-ben lépett hatályba. Jelenleg 193 ország mondható részesnek. Magyarország 1991-ben ratifikálta a Gyermekjogi Egyezményt. 10 A 4 Geneva Declaration of the Rights of the Child elérhető: { } 5 Declaration of the Rights of the Child 1. cikk elérhető: 6 { } 7 { } 8 9 Gyermekjogi Egyezmény 1. elérhető: { } 10 UN Treaty Collection elérhető: 11&chapter=4&lang=en {2009/12/02} 2

3 Gyermekjogi Egyezmény 3. -a szintén rögzíti a gyermek mindenek felett álló érdekének tekintetbe vételét az egyes döntések meghozatalakor. A Gyermekjogi Egyezmény Fakultatív Jegyzőkönyvei A gyermekkatonák világszerte hatalmas számban való alkalmazásának problémájára reagálva fogadta el május 25. napján az ENSZ Közgyűlése a Gyermekek Fegyveres Konfliktusba Való Bevonásáról Szóló Fakultatív Jegyzőkönyvet, amely 2002-ben lépett hatályba. Csak azon állam csatlakozhat az egyezményhez, amelyik a Gyermekjogi Egyezménynek részese, de legalábbis aláírta azt. 11 A gyermekek kizsákmányoltságának és a velük való kereskedelem elleni tiltakozás eredményeként született meg a Gyermekek Eladásáról, a Gyermekprostitúcióról és Gyermekpornográfiáról Szóló Fakultatív Jegyzőkönyv, amely szintén 2002-ben lépett hatályba. Az államok kötelezettsége általában a gyermekek jogainak védelmében Az Emberi Jogi Bizottság A gyermekek jogairól szóló 17. számú Megjegyzésében hangsúlyozza azt a gondolatot, hogy az államok már a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányának aláírásával is azon kötelezettségnek vetették alá magukat, - elismerve a gyermek védelemhez való jogát, amelyet a család, a társadalom és az állam kell, hogy biztosítson - hogy az Egyezmény 24. -ának megfelelően védelmet nyújtanak a gyermeknek, csupán e mivoltára tekintettel. E paragrafus nemzeti jogba történő implementálása azt jelenti, hogy speciális intézkedések megtételével védelmezi a gyermekek jogait. 12 A Bécsi Egyezmény 26. -a kimondja, hogy minden hatályos szerződés köti a részes feleket és azokat jóhiszeműen kell az államoknak végrehajtaniuk. 13 Az 1993-as Emberi Jogi Konferencia eredményeként született dokumentum kimondta azt, hogy a nemzetközi közösség minden tagjának kötelessége az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme, azaz az állam feladata - tekintet nélkül a politikai, gazdasági és kulturális helyzetre - 11 Optional Protocol to the Convention on the Rights of the Child on the involvement of children in armed conflicts 9. (1) elérhető: { } 12 Office of the High Commissioner for Human Rights. General Comment No.17..: Rights of the Child. (Art.24).: 07/04/89 CCPR General Comment No.17. (General Comments). 1.pont elérhető: { } 13 Bécsi Egyezmény elérhető: ogarol.htm { } 3

4 mindezek biztosítása minden egyén számára. 14 Az 1997-es Maastrichti Irányelvek 15 hármas kötelezettséget fogalmaztak meg, amelyeknek megfelelően az állam kötelessége tisztelni, védeni a polgári és politikai jogokat és elősegíteni (erősíteni) azok érvényesülését. 16 A jogok tisztelete amely Alston 17 szerint ún. hands off duty azt jelenti, hogy az állam tartózkodik minden olyan lépéstől, amely e jogok gyakorlását akadályozza, nehezíti vagy lehetetlenné teszi; a védelmi kötelezettsége keretében az állam az egyént bármely 3. személy által ellene elkövetett jogsértéstől meg kell, hogy óvja, végül a jogok érvényesülésének elősegítése aktív lépések megtételét követeli meg, az állam kifejezett kötelezettsége az egyénnel szemben. Ez utóbbira figyelemmel az állam tehát olyan törvényhozási, közigazgatási, költségvetési és igazságszolgáltatási lépéseket tesz, amelyek e jogok gyakorlását és érvényesülését mozdítja elő. 18 Ennek keretében segélyeket nyújt (provide) vagy például kampányokat szervez az emberi jogok hangsúlyozásáért (promote). 19 Ezektől a gondolatoktól jutunk el a Gyermekjogi Egyezmény 4. -ában rögzített állami kötelezettséghez, amely szerint a részes államok meg kell hozniuk minden olyan törvényhozói, közigazgatási vagy egyéb intézkedést, amelyek az egyezményben elismert jogok érvényesüléséhez szükségesek. A Gyermekjogi Bizottság arra szólítja fel az államokat, hogy amennyiben gazdasági, szociális és kulturális jogokról van szó, ezeket az intézkedéseket a rendelkezésükre álló erőforrások maximális kiaknázásával hozzák meg. 20 Mindezek megvalósításához azonban a civil társadalom közreműködése is szükséges. Nincs meghatározva az, hogy az erőforrások maximális kiaknázása összegszerűen mit jelent, de az állam jelentéséből ki kell annak tűnnie, hogy bár az erőforrások végessége ismeretes, mégis amilyen összeg el lett különítve, azt az állam elsősorban a gyermekek jogainak érvényesítése érdekében tette. Ha az állam szükségesnek látja, akkor vegye igénybe más szervezetek segítéségét. Tehát a Bizottság nem kíván lehetetlent. 21 A Bizottság hangsúlyozza a kormányok és a civil szervezetek közötti együttműködés fontosságát, hiszen véleménye 14 United Nations General Assembly (12 July 1993). A/CONF.157/23. Vienna Declaration and Programme of Action. 5. elérhető: { } 15 Maastricht Guidelines on Violations of Economic, Social and Cultural Rights, Maastricht, January elérhető: { } 16 Maastricht Guidelines 6.pont 17 Steiner, H.J., Alston, P. & Goodman R., International Human Rights in Context. Law Politics, Morals. 187.oldal Oxford: Oxford University Press 18 Maastricht Guidelines ibid 19 Alston, (Megj.: Philip Alston egyebek mellett különleges referens: Special Rapporteur on extrajudicial, summary or arbitrary execution. Ő négyféle kötelezettséget különböztet meg, ang.: to respect, to protect/prevent, to provide and to promote.) 20 General Comment Committee 21 ibid 7. oldal 4

5 szerint csak így lehet feltérképezni a hiányosságokat és kidolgozni az orvoslásuk érdekében megteendő lépéseket. A Bizottság a kormányoknak azt javasolja, hogy munkáljanak ki egy nemzeti stratégiatervet, amelyben a kitűzött célok elérésére megoldásokat kínálnak. 22 Ezen tervek végrehajtásának folyamatos ellenőrzését is biztosítani kell. 23 Az államok további kötelezettségei közé tartozik, hogy ismertté tegyék a gyermekek minél szélesebb körében a Gyermekjogi Egyezményt, ennek érdekében az állami közintézményeknek és a civil szervezeteknek is meg kell tenniük mindent. 24 ENSZ emberi jogok védelméért felelős szervei, különös tekintettel a gyermekek jogaira ENSZ Alapokmánya alapján létrehozott intézmények: 25 - Emberi Jogi Tanács (2006 óta, régen Bizottság Az Emberi Jogokért - Commission on Human Rights); - Egyetemes Időszaki Felülvizsgálat (UPR, államok által végrehajtott); - Emberi Jogi Tanács Különleges Eljárásai. Az egyezményekkel létrehozott ún. bizottságok (9): =Független szakértőkből álló tanácsok, amelyek ellenőrzik az egyezmények részes államok 26 általi, nemzeti jogba való átültetését. 27 A bizottságok működésének célja, hogy az egyes állami jelentések elemzésével ellenőrzik az emberi jogok érvényesülését. Ezek a bizottságok a következők: Emberi Jogi Bizottság (az Emberi és Polgári Jogok Egyezségokmányában és annak Fakultatív Jegyzőkönyveiben (2) foglaltak érvényesülésének ellenőrzése)-1977 óta működik 22 ibid 8.oldal 23 ibid 9.oldal 24 ibid oldal 25 Office of the High Commissioner for Human Rights. Human Rights Bodies elérhető: { } 26 Részes állam: ha az állam az egyezményt ratifikálja, vagy a részességére irányuló nyilatkozatot (accession) tesz. Utóbbi aktusnak ugyanaz a hatása, mint a ratifikációnak, azaz az egyezmény az államra nézve kötelező lesz. 27 Office of the High Commissioner for Human Rights (2008). Working with the United Nations Human Rights Programme A Handbook for Civil Society 42. oldal elérhető: { } 28 ibid oldal 5

6 2. Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága (a vonatkozó egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének (2008) implementálásáért is felelős lesz, amely azonban csak 2009-től írható alá 29 )-1985 óta működik 3. Faji Diszkrimináció Eltörlésének Bizottsága óta működik 4. Nők Elleni Diszkrimináció Bizottsága (fakultatív jegyzőkönyv is)-1982 óta működik 5. Kínzás Elleni Bizottság és az Egyezmény Fakultatív Jegyzőkönyvének Érvényesüléséért Felelős Bizottsága -1987, Albizottság a Kínzás Megelőzéséért-az egyezmény fakultatív jegyzőkönyve által létrehozott-2006 óta működik 6. Gyermekjogi Bizottság-1991 óta működik 7. Bevándorló Munkavállalók Bizottsága-2004 óta működik 8. Mozgáskorlátozott Személyek Jogaiért Felelős Bizottság (fakultatív jegyzőkönyv implementálásának ellenőrzése is a hatáskörébe tartozik!)-2008 óta működik 9. Az Erőszakkal Fogvatartottak Bizottsága-2008-ban alapítva (még nem működik, hiszen a kapcsolódó Egyezmény sem lépett még hatályba) A fenti bizottságok nemcsak a riportok vizsgálata alapján, hanem más ENSZ szervek jelentéseiből is információkat szerezhetnek az adott államban fennálló emberi jogi helyzetről. Egyes bizottságokhoz egyedi panaszok is benyújthatók olyan személyek által, akik azt állítják, hogy a részes állam megsértette a vonatkozó emberi jogaikat. Ezek: az Emberi Jogi-, a Faji Megkülönböztetés Elleni-, a Kínzás Elleni, a Nők Hátrányos Megkülönböztetése Elleni, a Bevándorló Munkavállalók és a Mozgáskorlátozottak Jogaiért Felelős Bizottság. Előbbiek intézkedések megtételét kezdeményezhetik nemcsak egyéni panasz, hanem az általuk tapasztaltak vagy megismertek alapján. A jelentés lehet kezdeti és időszakos. A jelentések benyújtásának határidejét az adott egyezményben határozzák meg. 30 Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala ( Főbiztosi Hivatal ) 31 - feladata az ENSZ emberi jogok érvényesítéséért folytatott küzdelmének az irányítása; 29 Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights. Committee on Economic, Social and Cultural Rights Monitoring the economic, social and cultural rights. elérhető: { } 30 A Handbook for Civil Society 43.oldal 31 ibid (a Főbiztosi Hivatal tevékenységére vonatkozó összes adat oldal. Ha a forrás valahol különbözik, külön lábjegyzetben jelölve.) A Főbiztosi Hivatalt létrehozta a 48/141 Közgyűlési határozat. 6

7 - élén a főbiztos (4 évre, egyszer megújítható): jelenleg Ms. Navanethem Pillay 32 (2008- tól) és a helyettes főbiztos áll; - felelős azért, hogy az ENSZ mindennemű tevékenysége során érvényesüljön: a biztonság és védelem, fejlődés és emberi jogok (az ENSZ 3 alappillére); - vezető szerepet tölt be az emberi jogok érvényesítésében; - székhely: Genf (és New York); - az ENSZ Titkársági Hivatalának része, - legfőbb feladatai közé tartozik az emberi jogok védelme és az emberi jogok érvényesítése, ajánlások megtétele az ENSZ illetékes szervei számára az emberi jogok érvényesítésére; tárgyalások folytatása a nemzeti kormányokkal; a nemzetközi együttműködés ösztönzése; technikai segítség nyújtása a nemzeti emberi jogi tevékenységhez, előbbiek érdekében együttműködik a tagállamok kormányaival, azok emberi jogi szervezeteivel vagy szerveivel (National Human Rights Institutions), és a regionális és nemzetközi emberi jogi szervezetekkel; - az ENSZ minden emberi jogi szervének, szervezetének, intézményének a működését támogatja, tevékenysége szerves része azoknak; - az Emberi Jogi Tanács működéséhez is jelentős támogatást nyújt, különös tekintettel az ún. Különleges Eljárásokra. - Felépítése: Végrehajtó és Irányító Osztály, ezen belül a Végreható Iroda közvetlen segítség, asszisztencia a főbiztosnak és helyettesének. A Végrehajtó és Irányító Osztály alá tartoznak a következők: New York-i Iroda, amely közvetlen kapcsolatot tart fenn az ENSZ Biztonsági Tanácsával, a Közgyűléssel, a Gazdasági és Szociális Tanáccsal és az egyéb ENSZ kormányközi szervekkel. A Tervezési, Monitoring és Értékelési Osztály, vizsgálja a Hivatal programjainak hatékonyságát és rendszerét, mielőtt azokat alkalmaznák. A Kommunikációs Osztály stratégiákat dolgoz ki az emberi jogok megismertetésére, terjesztésére. A Donor és Külkapcsolati Osztály gondoskodik arról, hogy a tagállamok megismerhessék a Hivatal akcióterveit, programjait. A Biztonsági Osztály az alkalmazottak biztonságáért felel. A Civil Társadalmi Osztály pedig a civil társadalmi szervezetek és a Főbiztosi Hivatal közvetlen kapcsolattartását irányítja. Az Emberi Jogi Tanács és Emberi Jogi Egyezmények Testületeinek Osztálya közvetlenül segíti az Emberi Jogi Tanács 32 Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights. About us. High Commissioner. elérhető: { } 7

8 működését, a Különleges Eljárások Osztályán dolgoznak a szakértők, akik a kutatómunkát végzik; ez az osztály végzi az ehhez szükséges adminisztratív munkát is. A Területi Működési és Technikai Együttműködés Hivatala a Főbiztosi Hivatal más országokban való jelenlétét támogatja. - A Főbiztosi Hivatal a tárgykörökben végzett tevékenysége keretében (thematic work) (gyermekek jogai, anti-diszkrimináció, HIV/AIDS, stb.) azonosítja az adott emberi jogi témakörben fennálló problémákat, ezekre felhívja a figyelmet, szakértői útján kutatásokat végez; a normaalkotó munkáján belül nemzetközi alapelveket rögzít; a monitoring tevékenysége keretében az emberi jogok érvényesülését ellenőrzi; általános tájékoztatási kötelezettsége teljesítése során ismerteti az emberi jogokat az egyének számára, tréningeket biztosít a nemzeti rendőrségeknek és egyéb szerveknek, hogy tisztában legyenek a saját és mások (emberi) jogaival. - Az emberi jogok érvényesítésére vonatkozóan különböző akcióterveket, publikációkat készít a Főbiztosi Hivatal, amelyek szakmailag nagy segítséget jelentenek mind az ENSZ szerveinek, mind az államoknak. - Kiemelendő a Főbiztosi Hivatal békefenntartó akcióknál való jelenlétének (pl. Afganisztán, Szudán, Szomália, Etiópia) fontossága. A Főbiztosi Hivatal szakértőket küld a területre, akik a fennálló helyzetet elemzik. Rengeteg esetben az adott állam kérésére a Főbiztosi Hivatal tényfeltáró kutatómunkát végez az emberi jogok megsértésére (tiszteletben tartását illetően) vonatkozóan, a legutóbbi ilyen tanulmány Palesztináról készült Az ENSZ Közgyűlésének Szociális, Humanitárius és Kulturális Kérdésekkel Foglalkozó Bizottsága ( Harmadik Bizottság ) Az ún. Harmadik Bizottság egyik fontos feladata emberi jogi kérdések vizsgálata, ide tartozik a következőkben tárgyalandó Különleges Eljárások keretében készített riportok áttekintése is. A Harmadik Bizottság különösen nagy hangsúlyt fektet a gyermekvédelemre, a kisebbségi jogokra és a faji diszkrimináció megoldására. A Harmadik Bizottság tevékenységi körébe tartozik a Közgyűlés által kezdeményezett (emberi jogi tárgyú) határozat-tervezetek megvitatása UN General Assembly. Social, Humanitarian & Cultural, Third Committee. elérhető: { } 8

9 Az Emberi Jogi Tanács 34 (továbbiakban Tanács ) 35 Az ENSZ fő kormányközi, emberi jogok védelméért felelős szerve. A Tanácsnak 47 tagállam a tagja, akiket az ENSZ Közgyűlése közvetlenül választ titkos szavazással. Ha egy állam rendszeresen súlyos jogsértést követ el, akkor a tagok 2/3-ának szavazata alapján a tagsága felfüggeszthető. 36 Rendszeresen ellenőrzi mind a 192 ENSZ tagállamban az emberi jogok érvényesülését. 37 Bármelyik állam tag lehet, de az államoknak a jelölés során figyelembe kell venniük, hogy melyik állam tesz hatékony lépéseket az emberi jogok érvényesítéséért, illetve az állam Tanácsban való tagságra vonatkozó önkéntes jelentkezését, mint szempontot. 38 Működésének alapvető célja, hogy általában javítsa az emberi jogi helyzetet az államokban és felhívja a figyelmet az esetleges jogsértésekre. 39 A Tanács a Közgyűlés kiegészítő szerve. A székhelye Genfben van. A Tanács fő feladatai, hogy: 40 - előmozdítsa és elősegítse az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét minden egyén számára; - segítse az ENSZ emberi jogok védelméért folytatott küzdelmét; - felhívja a figyelmet az emberi jogok megsértésére és annak megoldására ajánlásokat tegyen; - technikai segítséget nyújtson az arra rászoruló és igénybe vevő államok részére (vagy amelyek nem igénylik, de elfogadják itt is megmutatkozik az állami szuverenitás magas fokú figyelembevétele); - a különböző jellegű emberi jogi jogsértések fő fóruma legyen (thematic issues); - a Közgyűlés számára ajánlásokat készítsen a nemzetközi jog fejlesztésére az emberi jogok területén ; 34 Alapítása a 60/251 Közgyűlési határozattal. 35 Office of the High Commissioner for Human Rights. Human Rights Bodies The Human Rights Council elérhető: { } 36 A/RES/60/ oldal Human Rights Council elérhető: 37 A Handbook for Civil Society 92.oldal 38 A/RES/60/ oldal ( A tevékenységére vonatkozó összes adat innen; amennyiben más a forrás, külön van jelölve.) 39 Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights. Universal Periodic Review elérhető: { } 40 A/RES/60/ oldal 9

10 - együttműködjön az államok kormányaival, területi szervezetekkel, nemzeti emberi jogi intézményekkel és a civil társadalom egyéb szereplőivel az emberi jogok érvényesítéséért; - a Különleges eljárásokat koordinálja és, hogy - az Egyetemes Időszaki Vizsgálatot (Universal Periodic Review) lefolytassa, amelynek során minden évben 48 államot vizsgál meg minden olyan egyezmény betartásával kapcsolatban, amelynek az állam a részese. 41 A Különleges Eljárások - 30 tárgykör szerinti és 8 területi eljárást jelöl jelenleg. 42 Tárgykör szerinti mandátum: világszerte előforduló jelenségre vonatkozóan, tehát általában előforduló vagy mindenhol jellemző jogsértés vizsgálatára. A területi mandátum létrehozásának oka pedig az adott államban sorozatosan, hosszantartóan súlyos helyzet fennállásának megoldása A Főbiztosi Hivatal 27 tárgykör szerinti eljárást támogat közvetlenül kutatások végzésével, humán erőforrással, logisztikai segítséggel - a Különleges Eljárások Osztályán keresztül. A területi akciókért felelős osztályán keresztül pedig az összes területi különleges eljárást támogatja. - A tárgykör szerinti mandátumokat 3 évente újítják meg, a területieket pedig évente, hacsak a Tanács másképpen nem dönt A Különleges Eljárásokért felelős tisztségviselő lehet egyetlen személy, az ún. különleges referens (elnevezése angolul: Special Rapporteur vagy Special Representative of the Secretary General or Independent Expert ) vagy egy teljes munkacsoport (általában 5 személyből álló) (ibid), akiket prominens szakértők közül választanak Olyan személy jelölhető referensi tisztségre, aki kellő szakértelemmel rendelkezik, az adott területen különösen, illetve aki független és pártatlan. Aki olyan (akár civil szervezetben is) pozíciót tölt be, amely ezzel a tisztséggel összeférhetetlen, nem 41 Office of the High Commissioner for Human Rights. Basic facts about the UPR. elérhető: hr.org/en/hrbodies/upr/pages/basicfacts.aspx { } 42 Office of the High Commissioner for Human Rights. Human Rights Bodies elérhető: { } 43 A Handbook for Civil Society 107.oldal 44 ibid 109.oldal 45 ibid 107.oldal 10

11 jelölhető. Kik jelölhetnek? Kormányok, nemzetközi szervezetek vagy ezok hivatala (pl. Főbiztosi Hivatal), civil szervezetek, illetve egyéb emberi jogi szervek A referensek mandátumának létrehozása és a feladataik megjelölése határozatban történik. Fontos kiemelni azt, hogy a referensi tisztség betöltése semmilyen előnnyel nem jár, ezzel is biztosítva függetlenségüket és pártatlanságukat. 47 Különleges Eljárás akkor is kezdeményezhető, ha az állam nem ratifikálta a vonatkozó egyezményt Tevékenységük lényege részletesebben: - felveszik a kapcsolatot az adott kormánnyal az állítólagos jogsértésre vonatkozóan, ennek két írásos formája: sürgős kérés vagy tényfeltáró levél; 49 - általános jelentéseket készítenek a saját maguk által vizsgált témakörrel kapcsolatban; - látogatást tesznek a jogsértő államban és riportot állítanak össze a fennálló helyzetről az Emberi Jogi Tanács részére; 50 - sajtótájékoztatót adnak nemzetközi (emberi jogi) normákkal, elvekkel kapcsolatban vagy speciálisan egy adott helyzetre vonatkozóan; 51 - rendszeresen (évente) beszámolnak az Emberi Jogi Tanácsnak és amennyiben szükséges a Közgyűlésnek 52 és - tanulmányokat is készítenek. 53 Mandátumuk általában már előfordult, folyamatban lévő vagy olyan emberi jogi jogsértéssel kapcsolatos, amely nagy valószínűséggel bekövetkezhet. 54 Kormányokkal való kapcsolatfelvétel A referensek saját megítélésére van bízva, hogy az adott jogsértéssel kapcsolatban beavatkoznak-e, illetve, hogyan avatkoznak közbe. A kormányok és a referensek közötti kapcsolatfelvétel rendszerint a következőképpen történik: a referens egy levelet küld a kormánynak, amelyben adatokat és a körülmények lírását kéri az állítólagos jogsértéssel 46 ibid 111.oldal 47 Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights. Special Procedures of the Human Rights Council elérhető: { } 48 A Handbook for Civil Society 107.oldal 49 Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights. United Nations Special Procedures Facts and Figures oldal elérhető: { } 50 ibid 51 A Handbook for Civil Society 118.oldal 52 ibid 117.oldal 53 ibid 54 United Nations Special Procedures 6.oldal 11

12 kapcsolatban ( letter of allegation ). Amennyiben szükséges, a referens vizsgálat lefolytatását vagy megelőző intézkedések (ha csak a jogsértés veszélye áll fenn) megtételét kéri a kormánytól. 55 A beavatkozás általában véve a következő tényezőktől függ: a forrás megbízhatósága és az adatok hitelessége; a rendelkezésre álló információk, illetve a referensi megbízatás terjedelme, határai. A kapcsolatfelvételt a Főbiztosi Hivatal Különleges Eljárásokért Felelős Osztálya koordinálja. 56 A sürgős kérést a referens akkor alkalmazza, ha a jogsértés megszüntetése nem tűr halasztást, pl. életveszély, amely sürgős cselekvést igényel. Ha az adott jogsértés több referens mandátumát érinti, közösen is felléphetnek. A tényfeltáró levelet általában abban az esetben küldik, ha a jogsértés már bekövetkezett. Alapvető célja, hogy a referens megbizonyosodjon arról, hogy a jogsértés elkövetésére vonatkozó állítások igazak. 57 Látogatás egy államban A referens a látogatását megelőzően levélben kéri, hogy ellátogathasson az országba. Ennek ideje az adott állam (jelképes) hozzájárulásával meghosszabbítható. A referens a látogatása alkalmával általában (minden területre kiterjedően) méri fel az emberi jogi helyzetet, különös figyelmet fordítva természetesen a saját tevékenységi köréhez kapcsolódó speciális jogszabályokra és az arra vonatkozó intézményrendszerre. Az országban való tartózkodásukkor találkoznak a helyi ENSZ szervezetekkel, a civil szervezetek képviselőivel és az áldozatokkal (ha vannak) is. Mindezek alapján készítik elő a Tanácsnak benyújtandó jelentésüket, amelyek egyben az ajánlásaikat is tartalmazzák. 58 A civil szervezeteknek a Különleges Eljárásokban is kiemelkedő a szerepük, hiszen a referensek figyelmét ők maguk is felhívhatják az adott jogsértésre, segítséget kérhetnek, meghívhatják, hogy a tevékenységüket támogassa. 59 A civil társadalmi szereplők, akik a referens munkáját segíthetik: 60 - emberi jogi szervezetek - egyéb jogvédő szervek 55 A Handbook for Civil Society 115.oldal 56 ibid 116.oldal 57 ibid 58 ibid 125.oldal 59 ibid 60 ibid 119.oldal 12

13 - közösségi szervezetek - vallási szervezetek - az áldozatok rokonai - közintézmények, stb. Egyéni panasz Nagyon fontos, hogy a referensekhez egyénileg is benyújthatók panaszok. Ezek benyújtására adatlapokat alakítottak ki, de a panaszt akkor is elbírálják, ha nem ezeken kérelmezik az ügy kivizsgálását. A panaszokat a Főbiztosi Hivatal Különleges Eljárások Osztályára kell küldeni. A panasznak mindenképpen tartalmaznia kell az áldozat adatait; az elkövető(k) adatait; ha nem az áldozat nyújtja be a panaszt, akkor a kérelmező szerv vagy személy (hozzátartozó neve); a dátumot és hely nevét, ahol a konkrét incidens történt és az ügy körülményeinek részletes jellemzését. A panaszt angolul, franciául vagy spanyolul kell megfogalmazni. Mindig meg kell nevezni melyik referens eljárását kéri az áldozat vagy képviselője. 61 Az információkat a referens bizalmasan kezeli mindaddig, amíg a Tanácsnak benyújtott riportot nyilvánosságra nem hozzák. (Ha a sértett szexuális bűntény áldozata vagy gyermekkorú, akkor a neve nem közölhető.) 62 Jelenleg kettő referens lát el kifejezetten a gyermekekhez kapcsolódóan: a gyermekek eladása, gyermekprostitúció, a gyermekpornográfia és az emberkereskedelemért felelős referens, különös tekintettel a nők és gyermekek kereskedelmére. 63 Az előbbi pozíciót, még a Tanács elődje szorgalmazta 1990-ben tekintettel arra, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a velük való kereskedelem aggasztó méreteket öltött. A referens feladata, hogy az állami látogatásaikor elemezze a jelenség okait, illetve kivizsgálja, hogy annak milyen új és ismeretlen formái vannak, stratégiát dolgozzon ki a helyzet javítására és ajánlásokat tegyen az áldozatok rehabilitációjának módszereire. 64 Az 61 A Handbook for Civil Society 165. oldal 62 ibid 123. oldal 63 ibid oldal 64 Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights. Special Rapporteur on the sale of children, child prostitution and child pornography. Background to the mandate. elérhető: { } 13

14 emberkereskedelemért, de különösen a nők és a gyermekek kereskedelmének felügyeletéért felelős referensi mandátum létrehozását 2004-ben kezdeményezték. 65 A Gyermeki Jogok Bizottsága A Gyermekjogi Egyezmény ( Egyezmény ) 43. -a hívta életre a Gyermeki Jogok Bizottságát ( Bizottság ), amelynek a feladata, hogy rendszeresen megvizsgálja, hogy a részes államok mennyiben tesznek eleget az egyezményben vállalt kötelezettségeiknek. A Bizottság 18 szakértő tagból áll, akiket a részes államok saját állampolgáraik közül jelölnek. Erről az ENSZ Főtitkár egy névjegyzéket készít, majd azok közül az államok 2/3-os többséggel választanak. A Bizottság tagjait 4 évre, tisztségviselőit 2 évre választják. 66 A Bizottságnak saját ügyrendi szabályzata van. A részes államoknak az Egyezménynek az adott országra vonatkozó hatályba lépésétől számított ötödik évben, majd ezt követően kétévente jelentést kell előterjesztenie arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedéseket tettek az Egyezményben foglaltak teljesítése érdekében. A Bizottságnak a tevékenységéről kétévente jelentésben kell beszámolnia a Közgyűlésnek az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa útján. A jelentésnek tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek befolyásolják az Egyezményben foglaltak megvalósítását. A jelentésbe kell foglalni minden olyan adatot, amely a Bizottságnak abban segít, hogy képet alkothasson a Gyermekjogi Egyezményben foglaltak adott államban történő végrehajtásáról. A Bizottság kiegészítő adatokat kérhet, amennyiben a jelentés nem tartalmaz elegendő információt. Egyezményi kötelezettség továbbá, hogy a részes ország széles körben tegye lehetővé jelentésének a megismerését. 67 Nagyon fontos kiemelni az Egyezmény 45. cikkét, amelyből az is kitűnik, hogy az ENSZ szervek között milyen együttműködés van a gyermeki jogok hatékonyabb megvalósítása és a nemzetközi együttműködés erősítése érdekében: 65 Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights. Special Rapporteur on trafficking in persons, especially in women and children. Introduction. elérhető: { } 66 Gyermekjogi Egyezmény 43. (1)-(9) (angolul) elérhető: { } 67 ibid 44. (1)-(6) 14

15 Az ENSZ szakosított szervei, az UNICEF és más szervek jelen lehetnek az Egyezmény olyan rendelkezései megvalósításának/végrehajtásának vizsgálatakor, amelyek a hatáskörükbe tartozóak; 68 a Bizottság felhívhatja az UNICEF-et és a többi szakosított szervet arra, hogy adjanak szakmai tanácsot az Egyezményi rendelkezések végrehajtására vonatkozóan azon területekkel kapcsolatban, amelyek a hatáskörükbe tartoznak; 69 a Bizottság kérheti, hogy az UNICEF és a többi szakosított szerv készítsen számára jelentéseket a tevékenységükbe tartozó területekre vonatkozó Egyezményi rendelkezések megfelelő implementálására vonatkozóan; 70 a Bizottság az adott ország bármely olyan jelentését megküldheti az UNICEF-nek vagy egyéb más szakosított szervnek, amelyben az állam technikai segítséget vagy tanácsot kér, vagy jelzi, hogy a végrehajtáshoz ilyenre szüksége lesz. Ezekhez a Bizottságnak csatolnia kell esetleges, a kéréssel kapcsolatos kifogásait, véleményét, észrevételeit és tanácsait; 71 A Bizottság ajánlhatja a Közgyűlésnek, hogy kérje fel az ENSZ Főtitkárt a Bizottság számára egyes fontos gyermekjogi kérdésekre vonatkozó tanulmányok elkészítésére 72, végül a Bizottság az Egyezmény 44. és 45. cikkének végrehajtása során beszerzett adatokon alapuló általános javaslatokat és ajánlásokat tehet. Ezekre felhívja a Közgyűlés figyelmét, megküldi a részes államoknak és esetleg az egyes országok ezen ajánlásokhoz fűzött észrevételeit is csatolja. 73 A Bizottság döntései (ajánlás {general recommendations} és megjegyzés/kommentár {General Comments} A., A Bizottság Eljárási Szabályzatának 71. szakasza szerinti ajánlás Committee on the Rights of the Child Provisional Rules of Procedure CRC/C/4/Rev April 2005 Rule pont (angolul) elérhető:http://www.unhchr.ch/tbs/doc.nsf/898586b1dc7b4043c1256a450044f331/76d829e588309e4ec1256ff8004e4e63/$fi LE/G pdf { } 69 CRC Provisional Rules of Procedure Rule 70 2.pont 70 ibid 71 ibid Rule pont 72 Gyermekjogi Egyezmény 45. (c) 73 ibid 45. (d) 74 CRC Provisional Rules of Procedure Rule 70 (1)-(3) 15

16 - Konkrétan az adott államra vonatkozóan alkothatja a Bizottság abban a kérdésben, hogy az állam az Egyezmény rendelkezéseit hogyan implementálja. Ezek az ENSZ Főtitkáron keresztül jutnak el az adott államhoz. A Közgyűléshez benyújtott riportjaiban a Bizottságnak ezen állami ajánlásokat bele kell írnia, az egyes államok ezekhez fűzött észrevételeivel együtt, ha indokoltnak látja. B., Eljárási Szabályzat 72. szakasza szerinti ajánlás - Az Egyezmény 44. és 45. szakaszai alapján összegyűjtött információk és tapasztalatok alapján is összeállíthat a Bizottság bizonyos ajánlásokat. Ezeket a Bizottságnak a jelentéseibe kell foglalnia szintén és ezekhez csatolhatja az egyes államok észrevételeit is, ha vannak ilyenek egyáltalán. 75 Az ajánlások 76 Ezek szerkezete (általában igen rövid): 1. Összefoglalja a Bizottság, hogy az adott témával kapcsolatosan a vélemény megalkotásáig mik történtek (dokumentumok, intézmények létrehozatala, az adott területtel kapcsolatosan összehívott konferenciák, stb.); 2. Kifejezi aggodalmát az adott területtel kapcsolatos Egyezményi rendelkezés államokban való implementálásának negatívumait; 3. Mit kellene a jövőben tenni? felhívja az államokat bizonyos lépések megtételére. A Bizottság több ajánlást alkotott az államok jelentéseinek megfelelő elkészítésére vonatkozóan. Az egyik a jelentések tartalmával és terjedelmével volt kapcsolatos, ezekben a Bizottság többek között arra szólította fel az államokat, hogy próbáljanak meg csak a lényeges információkra hivatkozni; azokat az adatokat, tényeket, amelyeket az előző riportjaikban már közöltek, még egyszer ne adják elő. Törekedjenek az államok az Egyezmény valódi implementálására, vagyis a jelentéseikben hivatkozzanak azokra a jogszabályokra és 75 Provisional Rules of Procedure 72. (1)-(2) 76 Committee on the Rights of the Child Decisions elérhető: { } 16

17 végrehajtó (közigazgatási) intézkedésekre, amelyekből érdemben tűnhet ki az, hogy az adott állam milyen lépéseket tett a gyermekek jogainak érvényesüléséért. 77 Ehhez kapcsolódóan fontos megemlíteni, a Bizottság október 30. napján, az államok első (hatálybalépés után 2 évvel) jelentéseire vonatkozó Általános Irányelveit, 78 amely dokumentum első ízben tartalmazta a Bizottság fontosabb iránymutatásait az államok riportjaihoz kapcsolódóan. Ennél még részletesebb szerzett tapasztalok hasznosítása a Bizottság által november 29. napján megalkotott ún. új Általános Irányelvei az államok ún. időszakos (nem KEZDETI!) jelentéseinek formájára és tartalmára vonatkozóan. Ezeket az államoknak szükséges lenne szem előtt tartani annak érdekében, hogy a Bizottság és az adott állam között egy építő párbeszéd menjen végbe, amikor azt tárgyalják, hogy mi valósult meg a vállalt kötelezettségekből. A Bizottság külön útmutatást ad a jelentések szerkesztésére vonatkozóan, milyen sorrendben kell beszélni az egyes gyermeki jogokról, külön fel van sorolva, hogy mikre kell kitérni, stb. A Bizottság csoportba rendezi az egyes gyermeki jogokat, ezzel is kifejezve azt, hogy a gyermekek jogai egymástól szétválaszthatatlanok és szorosan összefüggenek, s minden egyes jog ugyanolyan jelentős és az összes ugyanolyan mértékű védelmet kell, hogy élvezzen. 79 Bizottsági megjegyzések/kommentárok A Bizottság bizonyos tárgykörökben vagy akár az Egyezmény egyes paragrafusainak megfelelő implementálására vonatkozóan ún. kommentárokat közölhet saját Eljárási Szabályzatának 73. pontjának megfelelően, azaz az Egyezmény egészének vagy egyes szakaszainak lehetséges megvalósításához milyen minimumintézkedések szükségesek. 80 Ezeket a kommentárokat a Közgyűléshez benyújtott riportjaihoz a Bizottságnak csatolnia kell. A Bizottság ezeket a kommentárokat más szakértők bevonásával együtt készíti elő ibid 78 General guidelines regarding the form and content of initial reports to be submitted by State Parties under article 44, paragraph 1(a), of the Convention :. 30/10/91. CRC/C/5. (Basic reference document) 30 October 1991 elérhető: { } 79 General guidelines regarding the form and content of periodic reports:. 29/11/2005. CRC/C/58/Rev.1. (Basic reference document) elérhető: { } 80 Provisional Rules of Procedure Rule Committee on the Rights of the Child Working Methods IX. pont elérhető: { } 17

18 A kommentárok szerkezete általában 82 - bevezető rész (az Egyezmény mely paragrafusai szólnak az adott kérdéskörről, mi annak a jognak/kérdéskörnek a jelentősége a gyermekek jogainak szempontjából); - célok; - jogi elemzés (hogyan épül bele az adott gyermeki jog az Egyezmény szerkezetébe, hogyan értelmezendő az adott gyermeki jog, nyelvi elemzése a szövegnek, a főbb kifejezések jogi kontextusban való elemzése, azaz ezek alatt mit kell érteni és ezen értelmezésnek megfelelően kell az adott jogot a nemzeti jogba erősíteni); - milyen lépéseket tegyenek az államok (milyen lépéseket nem tesz meg általában az államok az adott jog érvényesítését illetően); - az államok lényeges/alapvető kötelezettségeinek felsorolása az adott jog érvényesítésével kapcsolatban, mit vállaltak; - ha fontos a kapcsolata az adott rendelkezésnek egy vagy több másik rendelkezéssel, akkor erre rámutat a Bizottság: mi a lényeges kapcsolat, ha az adott szakaszok hasonlóak, akkor a megkülönböztetés min alapul, hogyan ered egyik jog a másikból, vagy alapvető emberi jogokból az hogyan vezethető le; - rövid konklúzió, amelyben a Bizottság összefoglalja azt, hogy ha az államok teljesítik az Egyezményben foglalt, az adott jogra vonatkozó kötelezettségüket, akkor annak milyen, legfőképpen előnyös, hatása lehet a gyermekekre. A fenti dokumentumok mind hatékony segítséget nyújtanak az államok számára. A Bizottság szerint rengeteg az értelmezési probléma vagy fogalomtévesztés, amelyek hozzájárulnak az állami végrehajtás hiányosságaihoz. A Bizottság és az ENSZ Főtitkára ENSZ Főtitkár saját személyi állományával segíti a Bizottság működését az Gyermekjogi Egyezmény 65. -ának megfelelően. Az ENSZ Főtitkár vagy őt helyettesítő személy jelen van a Bizottság ülésein; szóban vagy írásban megállapításokat/megjegyzéseket fűzhet, szólhat a Bizottsághoz, illetve az egyéb 82 Committee on the Rights of the Child General Comments elérhető: { } 18

19 szervekhez. Az ENSZ Főtitkár feladata a Bizottsági vagy az egyéb szervezeti ülések előkészítése. Az ENSZ Főtitkár folyamatosan tájékoztatja a Bizottság tagjait olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyeket szükséges lenne megvitatni vagy egyéb szempontból a Bizottság számára fontos lehet. 83 A Bizottság ülései nyilvánosak, hacsak a Bizottság másképpen nem dönt. Ezeken a nyilvános üléseken az UNICEF és egyéb ENSZ (szakosított) szervek is részt vehetnek. Zárt üléseken az előbbiek azonban csak akkor vehetnek részt, ha a Bizottság arra őket kifejezetten és külön meghívta. Az egyéb szervezetek mind a nyilvános, mind a zárt üléseken pedig csak kizárólag akkor vehetnek részt, ha arra őket meghívták. A Bizottság, amennyiben szükségesnek tartja albizottságokat és egyéb ad hoc segítő/kiegészítő szerveket alakíthat ki. 84 Ha egy állam a jelentését nem adja le időben a Bizottság az ENSZ Főtitkáron keresztül küld egy emlékeztetőt az adott országnak. Ha ennek ellenére sem küldi meg az állam a riportot, akkor a Bizottság a gyermekek helyzetét megvizsgálhatja a riportját le nem adó államban az Eljárási Szabályzatának 72. szakasza szerint, amennyiben ezt szükségesnek tartja. 85 A Bizottság következtetéseit tartalmazó dokumentum ( Concluding observations ) - A Bizottság ezeket zárt ülésen hozza meg az állam jelentéséhez kapcsolódóan. - A szerkezetük általában: a., Bevezetés; b. Pozitívumok- milyen eredményeket ért el az adott állam a jogok érvényesítése terén; c, Tények és nehézségek, amelyek gátolják az Egyezményben foglaltak megvalósítását; d., Sürgős intézkedést igénylő kérdések; e., Tanácsok és ajánlások az adott állam részére Provisional Rules of Procedure Rule Provisional Rules of Procedure Rule ibid Rule Committee on the Rights of the Child Working Methods II./c. 19

20 Az államok jelentéseinek vizsgálata 87 A Bizottság azt megelőzően, hogy az állam által benyújtott riportot érdemben megvizsgálja az adott állam képviselőinek jelenlétében, egyhetes előülést tart és készít egy listát a vitatott kérdéskörökről ( List of Issues ), amelyet megküld az államnak. Ennek a listának különösen abban az esetben van jelentősége, ha hosszabb idő telik el a jelentés benyújtása és annak megvitatása között. A listán szereplő kérdésekre az állam írásban válaszol, amely válaszok felkerülnek a Főbiztosi Hivatal honlapjára. Az előülést követően tartja meg a Bizottság azt az ülést, amelynek keretében az állami jelentést megvitatja, válaszolhat a helyben feltett kérdésekre. A Bizottság nem egy bírói szerv, kizárólag az a feladata, hogy az államban fennálló helyzetet elemezze és tanácsokat adjon annak javítására. Az állammal történő dialógus befejezése után a Bizottság egy válasziratban összefoglalja a következtetéseit ( Concluding observations ), amely irat mind a pozitív, mind a negatív megfigyeléseket és jelenségeket, illetve az Egyezmény megfelelő végrehajtásához szükséges ajánlásokat is tartalmazza. Ez utóbbiakra az államnak a következő riportjában mindenképpen ki kell térnie, azaz, hogy mit tett ezek megvalósításáért. Sok esetben, ha egy probléma pl. sürgős megoldást igényel vagy a jogsértés olyan fokú, akkor a Bizottság szabhat egy rövidebb határidőt arra, hogy az állam a megszabott határidőre beszámoljon a tett intézkedésekről. A civil szervezetek szerepe a Gyermekjogi Egyezményben foglaltak érvényesítésében 88 - Felhívják a figyelmet a fennálló emberi jogi problémákra; - adott esetben gyakorlati segítséget nyújthatnak az államnak a jelentése előkészítéséhez, hiszen sokszor az állam nem fordít kellő figyelmet arra, hogy a riportját időben elkészítse; - (amint azt fentebb kifejtettem, a Gyermekjogi Bizottság figyelembe veszi a civil szervezetek állami jelentéseket kiegészítő megjegyzéseit); - sőt! ha egy állam nem adja le figyelmeztetés után sem a jelentését, akkor a Bizottság ilyen esetekben saját maga vizsgálja meg a helyzetet, amelynél figyelembe veheti a civil szervezet (-ek) önálló jelentését; 87 A Handbook for Civil Society oldal (Az összes információ innen, ha máshonnan került be, akkor az külön van megjelölve.) 88 A Handbook for Civil Society 60.oldal 20

Irodalomjegyzék. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (angolul) elérhető: http://www.un.org/en/documents/udhr/ a letöltés napja: {2009.11.30.

Irodalomjegyzék. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (angolul) elérhető: http://www.un.org/en/documents/udhr/ a letöltés napja: {2009.11.30. Irodalomjegyzék ENSZ (hivatalos) dokumentumok Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (angolul) elérhető: http://www.un.org/en/documents/udhr/ a letöltés napja: {2009.11.30.} Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya

Részletesebben

A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE. 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office)

A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE. 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office) A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE AZ ILO FŐ SZERVEI 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal 2. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa 3. Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 4. Regionális

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: 2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.

Részletesebben

Haász Veronika. el az NKB eljárási szabályát, 6 amelyet ma- XXIII. találkozó, Genf, 2010. március 23 25.

Haász Veronika. el az NKB eljárási szabályát, 6 amelyet ma- XXIII. találkozó, Genf, 2010. március 23 25. Haász Veronika A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Nemzetközi Koordinációs Bizottsága XXIII. találkozó, Genf, 2010. március 23 25. Az emberi jogok előmozdítását és védelmét szolgáló Nemzeti Emberi Jogi Intézmények

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata

A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata A Női Tagozat a Postás Szakszervezet (továbbiakban PSZ) Alapszabályának 9. -a alapján az egyenlő bánásmód, de elsősorban a munkavállaló

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE

A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE 1. STÁTUSZ, CÉL ÉS SZEREP 1.1. A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK EURÓPAI PARLAMENT

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK EURÓPAI PARLAMENT 2011.8.4. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 229/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK EURÓPAI PARLAMENT Az Európai Unió parlamentjei

Részletesebben

1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office)

1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office) A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE Az ILO tripartit felépítése egyedülálló az ENSZ rendszerében, hiszen a munkaadók és munkavállalók szervezetei egyenlő partnerként vesznek részt az

Részletesebben

Dr. Molnár Anna. Előadása. -Pszichiátriai Klinika 2015.nov.24. -

Dr. Molnár Anna. Előadása. -Pszichiátriai Klinika 2015.nov.24. - Dr. Molnár Anna Előadása -Pszichiátriai Klinika 2015.nov.24. - A pszichiátriai osztályon kezelt beteg szabadságától hatósági segédlettel megfosztott személynek minősül, ezért emberi jogainak védelme szempontjából

Részletesebben

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban 101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely

Részletesebben

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság tagja Budapest, 2012. December 11. Sokféle megközelítési

Részletesebben

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Javadalmazási és Jelölő Bizottságának Ügyrendje

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Javadalmazási és Jelölő Bizottságának Ügyrendje A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Javadalmazási és Jelölő Bizottságának Ügyrendje Preambulum A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a továbbiakban:

Részletesebben

Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány. Kuratórium Ügyrendje

Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány. Kuratórium Ügyrendje Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány Kuratórium Ügyrendje TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 2. A KURATÓRIUM ÖSSZETÉTELE... 3 3. A KURATÓRIUM TAGJAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI... 3 4.

Részletesebben

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 I. A Magyar Vámügyi Szövetség (továbbiakban: Szövetség) adatai Elnevezése: Magyar: Angol: Német: Francia: Magyar Vámügyi Szövetség Hungarian

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, november 25. (01.12) (OR. en) 17555/11 ENFOPOL 416 JAIEX 125

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, november 25. (01.12) (OR. en) 17555/11 ENFOPOL 416 JAIEX 125 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. november 25. (01.12) (OR. en) 17555/11 ENFOPOL 416 JAIEX 125 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága /

Részletesebben

Pályázati feltételek. a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az UNICEF Magyar Bizottsága által kiírt,

Pályázati feltételek. a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az UNICEF Magyar Bizottsága által kiírt, Pályázati feltételek a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az által kiírt, az ENSZ Gyermek- és Ifjúsági Delegáltak Magyarországi Programjára Kritériumok való jelentkezéshez Mindkét korcsoport esetén: magyar

Részletesebben

PREAMBULUM. 2. A Fórum feladatai. 3. A Fórum kapcsolatai

PREAMBULUM. 2. A Fórum feladatai. 3. A Fórum kapcsolatai Kisújszállás Város Kábítószerügyi Egyeztető Fórumának Szervezeti és Működési Szabályzata Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadta a 113/2016. (IV. 28.) számú önkormányzati határozatával

Részletesebben

Európai kulturális egyezmény

Európai kulturális egyezmény Európai kulturális egyezmény Európai kulturális egyezmény Official version: European Cultural Convention / Convention culturelle européenne (European Treaty Series, No. 18 / Série des traités européens,

Részletesebben

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra; A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti

Részletesebben

I. Országgyűlés Egyenlő Bánásmód Hatóság

I. Országgyűlés Egyenlő Bánásmód Hatóság I. Országgyűlés Egyenlő Bánásmód Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A diszkrimináció elleni fellépés és az egyenlő bánásmód követelményének tudatosítása, társadalmi szemléletformálás. Az esélyegyenlőség

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.17. COM(2011) 371 végleges 2011/0160 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Libériai Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról,

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2009. 1 1. Általános rendelkezések: A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) rendelkezéseit a tervező-és

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

A javaslatról általában

A javaslatról általában A TASZ VÉLEMÉNYE A 2013. ÉVI... TÖRVÉNY A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ 2013. ÉVI XXXVI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ T/11200. TÖRVÉNYJAVASLAT 2. -ÁRÓL 2013. május 18-án dr. Cser-Palkovics András, Gulyás

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata

A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata Szekszárd 2013. február I. A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum jogállása, feladatai A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

Részletesebben

Ellenőrző mechanizmus. Az Európa Tanács Emberkereskedelem. Elleni Fellépéséről szóló Egyezménye

Ellenőrző mechanizmus. Az Európa Tanács Emberkereskedelem. Elleni Fellépéséről szóló Egyezménye Ellenőrző mechanizmus Az Európa Tanács Emberkereskedelem Elleni Fellépéséről szóló Egyezménye Mik az Egyezmény céljai? Az Európa Tanács Egyezménye az Emberkereskedelem Elleni Fellépésről 2008. február

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Krízis-Megoldás Kft PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Kelt Budapesten, 2013. június 10. napján Porpáczy Tamás ügyvezető 1 Krízis-Megoldás Kft Jelen szabályzat a Krízis-Megoldás Kft működésével kapcsolatos panaszügyek

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI TANÁCS ÜGYRENDJE. I. fejezet. az Országos Statisztikai Tanács jogállása

AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI TANÁCS ÜGYRENDJE. I. fejezet. az Országos Statisztikai Tanács jogállása AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI TANÁCS ÜGYRENDJE I. fejezet az Országos Statisztikai Tanács jogállása Az Országos Statisztikai Tanács (a továbbiakban: OST) jogállását a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény

Részletesebben

Panaszkezelési szabályzat

Panaszkezelési szabályzat Bohemian Financing Zrt. Panaszkezelési szabályzat Verzió Száma: V3 Készítette: Titkos Alexandra Jóváhagyó határozat száma: Igazgatóság 1/2013. (01. 25.) számú határozata Hatályba lépés napja: 2013. 01.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK A Tudományos Diákkör A Tudományos Diákköri munka Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács A kari Tudományos Diák

TARTALOMJEGYZÉK A Tudományos Diákkör A Tudományos Diákköri munka Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács A kari Tudományos Diák 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói követelményrendszer 12. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

13/13. kötet HU. Az Európai Unió Hivatalos Lapja

13/13. kötet HU. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 113 31994D0023 L 17/34 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA 1994.1.20. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (1994. január 17.) az európai műszaki engedélyre vonatkozó közös eljárási szabályokról (94/23/EK) AZ EURÓPAI

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

TAPOLCAI KÓRHÁZ EGÉSZSÉGÜGYI NONPROFIT KFT. 8300 TAPOLCA, ADY E. U.1-3.

TAPOLCAI KÓRHÁZ EGÉSZSÉGÜGYI NONPROFIT KFT. 8300 TAPOLCA, ADY E. U.1-3. TAPOLCAI KÓRHÁZ EGÉSZSÉGÜGYI NONPROFIT KFT. 8300 TAPOLCA, ADY E. U.1-3. PANASZBEJELENTÉS KIVIZSGÁLÁSÁNAK SZABÁLYZATA SZ-22 KÉSZÍTETTE: JÓVÁHAGYTA: HÁRSFA GYULÁNÉ ÁPOLÁSI IGAZGATÓ A DOKUMENTÁCIÓ KÓDJA:

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései

Részletesebben

ORSZÁGOS ETIKAI BIZOTTSÁG UGYRENDJE

ORSZÁGOS ETIKAI BIZOTTSÁG UGYRENDJE MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓI KAMARA 1450 Budapest, Pf.:214. Telefon: 1-323-2070 Fax: 1-323-2079 e-mail: meszk@meszk.hu ORSZÁGOS ETIKAI BIZOTTSÁG UGYRENDJE Az Országos Elnökség 3/2015. (01.22.) sz.

Részletesebben

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje Szám: 04-37-21/2009. Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje 2 Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium ÜGYRENDJE I. Általános rendelkezések 1.. A Kollégium megnevezése,

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE Nyt. szám: /2012 1. számú példány NYUGÁLLOMÁNYÚ LÉGVÉDELMI TÜZÉREK BAJTÁRSI EGYESÜLETE ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE NAGYOROSZI 2012. 1. BEVEZETŐ (1) A Nyugállományú Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesülete

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 22/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI OKMÁNY, IX. MELLÉKLET

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

Az ombudsman költségvetése és az állami alapjogvédelem szintje

Az ombudsman költségvetése és az állami alapjogvédelem szintje Az ombudsman költségvetése és az állami alapjogvédelem szintje Társaság a Szabadságjogokért 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Az alapvető jogokról

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

KÖRÖSLADÁNYI AMK BÖLCSŐDE ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MÜKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015.

KÖRÖSLADÁNYI AMK BÖLCSŐDE ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MÜKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015. KÖRÖSLADÁNYI AMK BÖLCSŐDE ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MÜKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015. Az Érdekképviseleti Fórum megalakítása és működtetése: A gyermeki jogok érvényesülésének és védelmének érdekében a gyermekjóléti

Részletesebben

1. A Miskolci Egyetem Egészségtudományi Intézete Tudományos Diákköri Tanácsa 2. Az ITDT tisztségviselői 3. Az ITDT ügyrendje

1. A Miskolci Egyetem Egészségtudományi Intézete Tudományos Diákköri Tanácsa 2. Az ITDT tisztségviselői 3. Az ITDT ügyrendje A Tudományos Diákköri Tanács a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Intézetében folyó tudományos diákköri munkát szervező és ellenőrző testület. Munkáját a Miskolci Egyetem 35/2000. számú (2000. október

Részletesebben

A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA SZENÁTUSI TAGJAINAK VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA 2016.

A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA SZENÁTUSI TAGJAINAK VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA 2016. A SZENÁTUSI TAGJAINAK VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA 2016. 1 BEVEZETÉS A Kodolányi János Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítettek szerint, a Szenátusnak hivatalból tagjai a rektor mellett

Részletesebben

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlősvédelmi Szakosztály

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlősvédelmi Szakosztály Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlősvédelmi Szakosztály Budapest, 1121 Költő u. 21. Szervezeti és Működési Szabályzat 1. A szakosztály megnevezése, jelképe: A szakosztály magyar neve: Magyar

Részletesebben

- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-3 MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK

- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-3 MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG Alapvető Jogok és Állampolgárság Program - ARECHIVIC PROJEKT Az emberkereskedelem gyermekáldozatainak megsegítése és reintegrációja: a forrás és célországok leginkább bevált

Részletesebben

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10)

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10) 2008.1.19. C 14/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Pályázati felhívás az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról szóló 2007/675/EK bizottsági határozatra vonatkozóan

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról 99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és

Részletesebben

Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ. Alapító Okirat és Működési Szabályzat

Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ. Alapító Okirat és Működési Szabályzat Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ Alapító Okirat és Működési Szabályzat 1. A Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ adatai 1.1. Az Inkubátorház alapítása A Csomádi

Részletesebben

AZ ERASMUS+ PROGRAM ÉRTÉKELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE

AZ ERASMUS+ PROGRAM ÉRTÉKELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE AZ ERASMUS+ PROGRAM ÉRTÉKELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE Az Európai Bizottság által az Erasmus+ Program keretében a Nemzeti Irodák részére kiadott Kézikönyv (NA Guide) alapján, a pályázati döntés előkészítése

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT TÁMOP-3.1.7.-11/2-2011-0524 PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. Bevezetés A Iskolája a referencia intézményi partnerek panaszainak egységes szabályok szerint történő, átlátható, hatékony kezelése

Részletesebben

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1.... 3 II. A KOLLÉGIUM VEZETÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA... 3 2.... 3 A Kollégiumi Közgyűlés... 3 3....

Részletesebben

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Verzió: Készítette: Hatályba lépés napja: v1 Sajti László szervezeti igazgató 2014. január 02. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. A Szabályzat célja Jelen

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE 1. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 10. függelék 3. melléklet A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

6. számú melléklet. A juttatási ügyekben eljáró bizottságok ügyrendje. A kari Diákjuttatási és Kollégiumi Bizottság feladata és hatásköre

6. számú melléklet. A juttatási ügyekben eljáró bizottságok ügyrendje. A kari Diákjuttatási és Kollégiumi Bizottság feladata és hatásköre 6. számú melléklet A juttatási ügyekben eljáró bizottságok ügyrendje 1. A melléklet hatálya kiterjed a kari Diákjuttatási és Kollégiumi Bizottság, valamint a kari Pályá-zati és Ösztöndíj Bizottság (továbbiakban

Részletesebben

VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE

VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE (VIMÉSZ) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tatabánya, 2012. október 29. VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE (VIMÉSZ)

Részletesebben

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött az ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG valamint a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között. 2007. Budapest A katasztrófák elleni védekezés

Részletesebben

SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. /2014.(...) önkormányzati rendelete

SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. /2014.(...) önkormányzati rendelete SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2014.(...) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2013. (III.27.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

A KBT. 67. SZERINTI FELVILÁGOSÍTÁS KÉRÉS MINTA 1 / 6

A KBT. 67. SZERINTI FELVILÁGOSÍTÁS KÉRÉS MINTA 1 / 6 A KBT. 67. SZERINTI FELVILÁGOSÍTÁS KÉRÉS MINTA 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ A MINTA HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOSAN A jelen minta azzal a céllal készült, hogy segítséget nyújtson az európai uniós forrásból támogatott

Részletesebben

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival Betlen Anna-Pap Enikő Húsz éve dolgozom bíróként, de az igazat megvallva én magam

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezete

Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezete MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET 1075 Budapest, Madách Imre út 5. III. emelet Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Verzió: 1 Készítette: Készítette: Sebestény

Részletesebben

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Magyar-Szlovén Tagozatának. Ügyrendje

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Magyar-Szlovén Tagozatának. Ügyrendje 92-550-515 / Fax: 92-550-525 ZMKIK. 8900. Zalaegerszeg, Petőfi S.u.24. e-mail: zmkik@zmkik.hu A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Szlovén Tagozatának Ügyrendje 2016. 1 A gazdasági kamarákról szóló

Részletesebben

A Gyermekjogi Bizottság munkájáról, hatásáról, a gyermeki jogok trendjéről

A Gyermekjogi Bizottság munkájáról, hatásáról, a gyermeki jogok trendjéről Dr. Herczog Mária: A Gyermekjogi Bizottság munkájáról, hatásáról, a gyermeki jogok trendjéről A Bizottság egyike a 8 egyezményekhez kötődő bizottságnak, amelynek 18 tagja van, Az Emberi Jogi Főbiztosság

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT. Budapest, 2001 június

BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT. Budapest, 2001 június BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT Budapest, 2001 június T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal 1. Tudományos Diákkör.2. 2. A Tudományos Diákköri munka.. 2. 3. A Főiskolai Tudományos

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Európai

Részletesebben

TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Preambulum Az Európa Tanács tagállamai, az emberi jogok

Részletesebben

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság AUDIT BIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE 2015. március 24. A MOL Magyar Olaj- és

Részletesebben

Etikai Bizottság Szervezeti és Működési Rendje

Etikai Bizottság Szervezeti és Működési Rendje S z o l n o k i F ő i s k o l a Etikai Bizottság Szervezeti és Működési Rendje S z o l n o k 2012 Preambulum A Szolnoki Főiskola Szenátusa 2006. április 25-én hozott döntése alapján Etikai Bizottságot

Részletesebben

Etikai Bizottság Szervezeti és Működési Rendje

Etikai Bizottság Szervezeti és Működési Rendje S z o l n o k i Főiskola Etikai Bizottság Szervezeti és Működési Rendje S z o l n o k 2010 Preambulum A Szolnoki Főiskola Szenátusa 2006. április 25-én hozott döntése alapján Etikai Bizottságot működtet.

Részletesebben

A TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉSEK RENDJE 1

A TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉSEK RENDJE 1 A TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉSEK RENDJE 1 A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) 25. (10) bekezdésében foglaltak szerint az előterjesztések rendjének további szabályait és a benyújtásukhoz

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁG ÜGYREND

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁG ÜGYREND SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁG ÜGYREND A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SzMSz) 12. c) pontjában

Részletesebben

A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottságának ügyrendje

A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottságának ügyrendje A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottságának ügyrendje 1. A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottsága a Szenátus által létrehozott, jogi személyiséggel nem rendelkező, döntéshozó testület. 2. Az ügyviteli-ügyintézési

Részletesebben

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Hatályos: 2013. május 29. ArteusCredit Zrt. 1134 Budapest, Róbert K. krt. 59., Telefon: 06/1 814 2179 1 Az ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG. A titkárság működésének szabályzata

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG. A titkárság működésének szabályzata MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG A titkárság működésének szabályzata (Az Ügyrend 3. melléklete) 2012. I. fejezet A titkárság jogállása 1. A Társaság az alapszabályban megfogalmazott céljának megvalósítása érdekében,

Részletesebben

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21.

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21. Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2001. június 21. 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ Szervezeti felépítés 1./ Közgyűlés 2./ Elnökség 3./ Munkaszervezet:

Részletesebben

Papkeszi Községi Önkormányzat KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA

Papkeszi Községi Önkormányzat KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA Papkeszi Községi Önkormányzat KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA Papkeszi, 2009 Papkeszi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben