A Gyermekjogi Bizottság munkájáról, hatásáról, a gyermeki jogok trendjéről

Átírás

1 Dr. Herczog Mária: A Gyermekjogi Bizottság munkájáról, hatásáról, a gyermeki jogok trendjéről A Bizottság egyike a 8 egyezményekhez kötődő bizottságnak, amelynek 18 tagja van, Az Emberi Jogi Főbiztosság alá tartozik (OHCHR), ennek titkársága látja el, az ECOSOC-on (Gazdasági és Szociális Tanács) keresztül. Székhelye Genfben van, a patinás Palais Wilson-ban. Kétévente jelent az ENSZ Közgyűlésnek, és a közgyűlés hagyja jóvá a tevékenységet. A Bizottság nem jogi személyiség, hanem egy olyan független szakértőkből álló testület, amely monitorozza az Egyezmény végrehajtását a résztvevő államok jelentési kötelezettsége alapján. A tagokat a nemzeti kormányok jelölik, munkásságuk alapján, de megválasztásukat követően csak magukat képviselik, nem a küldő országot. A munka az ENSZ hivatalos nyelvein folyik a munka: angol, francia, spanyol döntően lehet orosz, arab, illetve az érintett ország hozhat tolmácsot ezekre a nyelvekre fordítandó, az ülések alatt. A testület munkarendje: Évente három alkalommal 1-1 hónapig ülésezik a Bizottság. Az első három hétben a tagállamok kormányzataival találkozunk, akikkel a jelentéseket beszéljük meg. Az utolsó héten folynak a következő ülésre előkészítő megbeszélések: civilek, szakértők, ENSZ szervezetek, ombudsmanok, gyerekek stb. részvételével felkészülünk a kormányzati szervekkel való találkozásra A kormányzatokkal folytatott konzultációt követően az ország jelentések és a civilekkel történt dialógus alapján az adott ország jelentéstevői összeállítják a titkárság munkatársainak segítségével a záró észrevételek és ajánlások tervezetét. A Bizottság minden záró észrevételt és dokumentumot konszenzussal fogad el, ami nagyon részletes és alapos vitát és fogalmazást jelent, és meglehetősen időigényes. Annak érdekében, hogy a Gyermekjogi Egyezmény minél teljesebb körűen kerüljön megvalósításra, az egyes cikkekhez úgynevezett átfogó kommentárok készülnek. Az átfogó kommentárok a Bizottság állásfoglalását, értelmezését jelentik az egyes kérdésekben, meglátásom szerint kiválóan alkalmazhatók országos szinten is módszertani, vita- és tananyagként is. A Bizottság részletes álláspontja egyes cikkekkel összefüggésben: 12 ilyen van eddig: 1. Az oktatás célja 2. A független nemzeti emberi jogi intézmények szerepe a gyermekjogok előmozdításában és védelmében 3. HIV/AIDS és a gyermekjogok 4. Serdülőkori egészség és fejlődés a Gyermekjogi egyezménnyel összefüggésben 5. A Gyermekjogi egyezmény megvalósításának érdekében tett átfogó intézkedések 6. A származási országukon kívül, kísérő nélkül lévő és egyedülálló gyerekek esetében alkalmazott bánásmód

2 7. A gyerekjogok megvalósítása, alkalmazása koragyerekkorban 8. A gyerekek testi fenyítéssel, illetve az egyéb kegyetlen vagy megalázó formában történő fenyítéssel szembeni védelemhez való joga 9. A fogyatékkal élő gyerekek jogai 10. Gyermeki jogok a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerében 11. Őslakos gyerekek és jogaik az Egyezmény értelmében (2009) 12. A gyerekek joga a véleménynyilvánításhoz (2009) Az átfogó kommentárokat a résztvevő államoknak figyelembe kell(ene) venni Egymásra épülnek, a Bizottság módosíthatja a változásoknak megfelelően A legújabb készülőben lévő a gyermekbántalmazás, elhanyagolás munkacsoport felállt A családjukon kívül nevelkedő gyerekekről Brazília készített iránymutatásokat, ezt is megvitatta, jóváhagyta a Bizottság, a Közgyűlés elfogadta 2009 nyarán Minden évben vitanapot rendez a Bizottság, amelyre körülbelül 100 résztvevő rézvételével kerül sor, ahová szakértőket, civil szervezetek, és az ENSZ szakosított szerveinek képviselőit hívnak meg a Bizottság tagjain, és a titkárság munkatársain kívül. A vitanapok eredményeképpen összefoglalók készülnek, amelyek többször alapjául szolgáltak további munkaanyagokhoz, illetve a fakultatív jegyzőkönyvek, átfogó kommentárok szövegeihez. Az eddigi vitanapok témái: 1992 Gyerekek fegyveres konfliktusban 1993 Gazdasági kizsákmányolás 1994 A család szerepe 1995 A lány gyerek (továbbgondolást igényel) 1995 Fiatalkorúak igazságszolgáltatása (átfogó kommentár született később) 1996 A gyerek és a média 1997 Fogyatékos gyerek (átfogó kommentár született később) 1998 HIV/AIDS 1999 Az Egyezmény 10. évfordulója: az alkalmazás általános feltételei (továbbgondolást igényel) 2000 A gyerekek elleni állami erőszak 2001 A gyerekeke elleni erőszak a családban és az iskolában (Ennek alapján indult az ENSZ Globális kutatása 2002 A magánszektor mint szolgáltató 2003 Az őslakos gyerekek jogai ( átfogó kommentár született később) 2004 Gyermekjogok alkalmazása a koragyermekkorban ( átfogó kommentár született később) 2005 Családjukon kívül élő gyerekek és az alternative gondozás (ENSZ Közgyűlési határozat készült 2009-ben) 2006 A gyerek joga a meghallgatáshoz (Átfogó kommentár született később) 2007 A gyermekjogok biztosításának forrásai az állam kötelezettségei 2008 Gyerekek oktatása krízishelyzetben 2009 A vitanap helyett került sor a 20. évforduló megünneplését szolgáló konferenciára

3 Átfogó kutatásra került sor az ENSZ főtitkár felkérésre a gyerekek elleni erőszak különböző formáiról, amellyel a brazil Sergio Pinheiro professzort bízták meg, aki 2006-ban adta át a szakértői csapattal elkészített összefoglaló munkát, ajánlásaival együtt, amely azóta meghatározó vonatkoztatási keret. 1 A következő átfogó kommentár témája a gyerekek elleni erőszak és bántalmazás lesz, ami a 10 évvel ezelőtti kommentárhoz képest jelentős változáson fog átmenni, különös tekintettel az időközben elkészült jelentésre. E munkacsoportot én vezetem, ami nagy felelősség és megtiszteltetés is egyben. A Gyermekjogi Egyezmény megfogalmazása és elfogadása óta sokféle új ismeret, tapasztalat áll rendelkezésre, és kiderültek azok a hiányok, vagy egyenetlenségek is, amelyek nehezítik az Egyezmény érvényesülését, illetve mindenekelőtt a gyerekek jogainak mind teljesebb biztosítását. Ennek érdekében készült el a fentieken túl a két fakultatív jegyzőkönyv, egyik a gyerekek fegyveres konfliktusban való részvételéről és ennek következményeiről, másrészt a gyerekek elleni szexuális kizsákmányolásról, gyerekkereskedelemről és pornográfiáról. A két fakultatív jegyzőkönyv ratifikálását követően 2 éve múlva a részes államoknak ugyancsak önálló jelentéseket kell benyújtaniuk a Bizottsághoz. A magyar parlament 2009 decemberében ratifikálta e két jegyzőkönyvet. 2 A Bizottság tagjait gyakran meghívják egyéni konzultációkra, tapasztalatcserére, a helyi közösségekkel, gyerekekkel való találkozásokra, amire nincsen önálló pénzügyi forrás, ezért döntően civil szervezetek, vagy speciális programok esetén az UNICEF, vagy más szakmai szervezet meghívása alapján kerülhet sor. Sok éve kért lehetőség, hogy az országokról szóló jelentéseket elkészítő tagok számára biztosítsák az utánkövetés lehetőségét, de nagy szükség lenne sok ország esetében a helyszíni konzultációra. A gyerekekkel, fiatalokkal való találkozás, konzultáció lehetőségei korlátozottak, noha egyre gyakrabban vesznek részt személyesen is a felkészítő üléseken. Ha személyesen nem is lehetséges a találkozás, a gyerekek gyakran készítenek önálló véleménycsokrokat, felméréseket, rajzokat, videókat, kiadványokat, hogy tájékoztassák a Bizottság tagjait a véleményükről. A gyerekek részvételéről felmérést készített az NGO Csoport, hogy a tanulságok felhasználhatók legyenek a továbbiakban. 3 A Bizottság a civilek és a részes államok kormányaival folytatott dialógust követően záró észrevételeket fogalmaz meg. Ezek elfogadásához teljes körű konszenzus szükséges, tehát mindenkinek a véleménye, megközelítése beépítésre kerül, amennyiben azt a többiek elfogadják. Emiatt a záró észrevételek elfogadása nagyon hosszadalmas egyeztetést követően történik. A titkárságnak nagyon jelentős szerepe van abban, hogy ezeket az anyagokat előkészíti, illetve az egyes országok jelentéstevőivel folyamatosan konzultál. Záró észrevételek: 1. Dialógus és anyagok elemzése évi CLXI. törvény a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv megerősítéséről és kihirdetéséről 3 CSAGYI 2010/1

4 2. Korábbi ajánlások áttekintése 3. Folyamatos feladat : Sztenderdizálás és ország specifikus elemek, helyzet Valamennyi jogot áttekinteni és stratégiai megközelítés. 4. Kulcs indikátorok kialakítása, a fejlemények és eredmények mérése, az ajánlások megfelelő megfogalmazása 1. Aktuális ügyek: egyéb faktorok üzleti, gazdasági élet hatása, környezeti tényezők, klíma, stb., új családi dinamikák, formák, migrációs stb. A záró észrevételek az országjelentésnek és a dialógusnak is keretet adó, un. klaszterek alapján történnek, ami a témák csoportosítását és sorrendjét jelenti. A záróészrevételek esetében kiemelkedő hangsúlyt kap a közzététel és hozzáférhetőség biztosítása minden országban, mert ez segíti a civileket, szakértőket, érdeklődő laikusokat, hogy lássák, mit tekint eredmények, és mit problémának a Bizottság. A magyar országjelentés, civil jelentés és a záró észrevételek megtalálhaók a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján: Utánkövetés: 1. Nincsen formális követés, a helyi civilek, szakemberek, jogalkotók, alkalmazók támaszkodnak a záró észrevételekre ajánlásokra 2. Együttműködés más bizottságokkal, ENSZ szervezetekkel,hogy ahol szükséges nyújtsanak technikai segítséget 3. Ismeretterjesztés, disszeminálás, média, civilek, szakemberek, hallgatók, közvélemény, gyerekek 4. Képzési anyagok, szemináriumok, konferenciák 2009-ig 530 ország jelentés érkezett a Bizottsághoz a 192 részes államból, ebből 116 a fakultatív jegyzőkönyvekről: - Több mint 400 jelentést tárgyalt meg a Bizottság - A rendkívüli munkamennyiség miatt két kamarában dolgoztak eddig 3 alkalommal, néhány hónapig. Legutóbb 2009 októbertől két évig (9-9 fő, kétszeres terheléssel) A civil szervezeteknek nemzeti és nemzetközi szervezeteknek, ernyőszervezeteknek módjukban áll árnyékjelentést készíteni Segíti őket a Gyerekjogi Egyezményt támogató Civil Bizottság- nemzetközi ernyőszervezet Kérdőív azonos minden ország számára A civileket meghallgatja a Bizottság egy hasonló konzultáción, mielőtt a kormányzati delegációval találkozik Sok ország nemzetközi segítséget igényel UNICEF, Vörös Kereszt,stb. Gyerekek egyre nagyobb számban vesznek részt A gyermekjogi Egyezmény kiemelt szerepet ad a gyerekek aktív állampolgári részvételének, véleményük szabad kinyilvánításának, meghallgatásuknak saját ügyeikben A tájékozottságon alapuló hozzájárulás alapvető kategória A Bizottsági munkában a gyerekek szerepe nő javaslat volt gyerektagra is!

5 Valamennyi más emberi jogi egyezmény esetében mód nyílik egyéni panaszmechanizmus érvényesítésére, vagyis bárki saját ügyében az adott Bizottsághoz fordulhat, hasonlóan az itthon legkinkább ismert Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság hatásköréhez. A Gyermekjogi Bizottságnak mindeddig nem volt ilyen tevékenysége, de a Bizottság tagjainak javaslata alapján az ENSZ mérlegeli ennek lehetőségét, a tagállamokkal folytatott széleskörű egyeztetés keretében. A vitakérdések akörül forognak, hogy kik fogják a panaszokat elbírálni (a Bizottság maga, vagy általa felkért, nekik segítő szakértők), hogy a jelenlegi rendkívüli munkaterhelés és a titkárság jelentős túlterheltsége mellett, miképpen biztosítható erre idő és energia. Emellett nagyon fontos kérdés, hogy a gyerekek maguk, hogyan lesznek képesek panaszt benyújtani, illetve ki képviselheti és hogyan őket? A következő kérdés, hogy a gyerekek számára miképpen válik ismertté és elérhetővé ez a lehetőség, az adott országokban kell-e, lehet-e erre valamiféle közvetítést biztosítani, például az ombudsmanokon keresztül, milyen jogi helyzetben lehetséges a panasztétel (minden hazai jogi lehetőség kihasználását követően, vagy korábban?) Ennek a gyerekek esetében azért van kiemelkedő jelentősége, mert a gyerekek gyorsan nőnek, változnak, megoldatlan problémáik, jogsérelmeik súlyos problémákat okozhatnak fejlődésük során. Ugyancsak érzékeny kérdés azoknak az országoknak a támogatása, ahol nem demokratikus az államrend, ahol a gyerekek a társadalmi hierarchia legalján helyezkednek el, és a kormányzatok a felnőtt állampolgárok jogainak érvényesítését sem támogatják. Mindezek a kérdések a következő időszakban kerülnek megvitatásra régiónként, és remélhetőleg egy új fakultatív jegyzőkönyv keretében kerülhet majd elfogadásra az ENSZ Közgyűlése által a nem túl távoli jövőben.