Megalapozó tanulmány pályaorientációs tanácsadást végző szakemberek etikai kódexének megalkotásához

Átírás

1 Megalapozó tanulmány pályaorientációs tanácsadást végző szakemberek etikai kódexének megalkotásához 2013.november ADEQUO Korlátolt Felelősségű Társaság 1

2 Tartalom 1. Bevezető Fogalmi keretek meghatározása Nemzetközi kitekintés Életpálya-tanácsadási tevékenységek az egyes szektorokban Közoktatás Felsőoktatás Felnőttképzés Foglalkoztatás Szociális befogadás Pályaorientációs szakemberek elvárt kompetenciái Alapelvek az etikai kódex megalkotásához A pályaorientációs tanácsadást végző szakemberek etikai kódexének tervezett felépítése Az etikai kódex bevezetésére vonatkozó javaslat - összefoglaló Stratégiai dokumentumok Irodalomjegyzék

3 1. Bevezető A tanulmány célja a pályatanácsadással foglalkozó szakemberek etikai kódexe megalkotásának előkészítése. Az előkészítés során bemutatjuk a pályaorientációs tanácsadás fogalomrendszerét, a tanácsadás működő szintjeit. Dokumentumok elemzésével bemutatjuk az egyes szektorokban közoktatás, szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatás, foglalkoztatás, szociális befogadás - működő pályaorientációs szolgáltatásokat, megkeresve azokat a pontokat, ahol a jogszabályok vagy a működő gyakorlat alapján felismerhetők az elvárt pályatanácsadói kompetenciák. A nemzetközi és hazai helyzetkép felvázolásával célunk azoknak a kapcsolódási pontoknak a feltárása, melyek a rokon területen már meglévő etikai szabályozókkal kapcsolatba hozhatók, ezzel is elősegítve a pályatanácsadók etikai kódexének megalkotását. Így a szabályozók és a témával kapcsolatba hozható nemzetközi és hazai modellek elemzése után megfogalmazásra kerülhetnek azok az alapelvek, irányelvek, melyek alapján egy következő lépésben szakmailag kellően megalapozottan és a meglévő szabályozórendszerekhez koherensen illeszkedően megalkotható a pályaorientációs szakemberek etikai kódexe. Jelen tanulmánynak nem célja a tanácsadás nemzetközi és hazai történetének áttekintése, így szükséges meghatározni azt az időszakot, ameddig a jelenség, a tevékenység és az azt leíró fogalmak meghatározásához, értelmezéséhez visszanyúlunk. Azt az időpontot nehéz pontosan megjelölni, amikor a hagyományos értelemben vett pályaválasztási, pályatanácsadási tevékenység helyébe fokozatosan egy komplex, az egyes szektorokon átívelő, azok tartalmi elemeit integráló fogalom és szakpolitikai megközelítés került, vagyis amikor a pályaválasztás fogalmát, mint az egyéni életútban az egyes szakaszokban eltérő tartalommal bíró fogalom, az életpálya-tanácsadás veszi át. Annál is 3

4 inkább, mivel ez nem köthető egy meghatározott eseményhez vagy dátumhoz, inkább ahhoz a folyamathoz, melynek során a tudásalapú társadalom, mint az egyént körülvevő valóság jelenik meg, és előtérbe kerül a Lifelong Learning (LLL), életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő Life Wild Learning (LWL) tanulás szükségessége. Ehhez kapcsolható a karrierépítést támogató folyamatos tanulás Carreer Related Continuous Learning (CRCL) fogalma és tartalma is. E tágan értelmezett tanulás-felfogásokhoz kapcsolódik az azokat támogató, kiegészítő tevékenység, az életen át tartó tanácsadás, vagyis életpályatanácsadás. LLL LLG CRCL 1. sz. ábra: Az életpálya-tanácsadás és az élethosszig tartó tanulás kapcsolódása A fogalom nemzetközileg használt elnevezéséből: Lifelong Guidance (LLG) származik, a hazánkban még nem teljes körűen elterjedt meghatározás: életpálya-tanácsadás, életút támogató pályaorientáció (ÉT). Az 1990-es évektől sűrűsödnek a LLL-gel és LLG-vel foglalkozó kutatások, születnek a folyamatot koordináló, támogató szakpolitikai döntések, irányelvek. A valamikori pályaválasztási, iskolaválasztási és szakmaválasztási pszichológiai elméletek, amelyek szintén az ipari társadalmak hajnalán jöttek létre, mára felváltódtak a folyamatos karrier-építést és karrierrel, útelágazással kapcsolatos döntéseket hangsúlyozó vélekedésekkel. Ezek támogatását jelenti az LLG koncepciója. 1 1 Borbély Pecze Életút támogató pályaorientáció. 11. old 4

5 Tanulmányunk célja a nemzetközi és hazai szabályozók vizsgálatán alapuló szempontrendszer kialakítása, mely tartalmazza a tanácsadók etikai kódexének kialakítására vonatkozó ajánlásokat, a kódex felépítésére, egységeire, fejezeteire vonatkozó javaslatokat, továbbá összefoglalja a tárgyban releváns nemzetközi és hazai stratégiai dokumentumokat. A szabályozók vizsgálata kitér a közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés, foglalkoztatás és szociális befogadás területeire. 2. Fogalmi keretek meghatározása Az egyén életútja során az oktatási és a foglakoztatási rendszerben számos alkalommal választás elé kerül további sorsát alapvetően vagy rövidebb távon meghatározó kérdésekben. E választásokhoz az oktatási illetve a foglalkoztatási rendszer hosszú idő óta tanácsadási, támogató rendszereket, pályaorientációs tanácsadási alkalmakat rendel hozzá. E tevékenység megnevezésére a történeti áttekintéstől most eltekintve ma is számos fogalom együtt, egymás mellett éléséről beszélhetünk. Ezek esetenként más más tartalommal, olykor szinonimaként vannak jelen. - pályaválasztási tanácsadás - pályaorientáció - pályatanácsadás - pályainformációs tanácsadás - életvezetési tanácsadás - krízistanácsadás - pályakorrekciós tanácsadás - munkavállalási tanácsadás - diáktanácsadás - életpálya- tanácsadás Letöltés:

6 A nemzetközi szakpolitikai dokumentumokban is differenciált megközelítéssel találkozhatunk. A 90-es évek közepétől azonban mind nemzetközi, mind hazai vonatkozásban egyre inkább a pályaorientáció jelenik meg. Ez a kifejezés, szemben a pályaválasztási tanácsadással a folyamatosságot fejezi ki. Azt a szemléletet, melynek értelmében a továbbhaladási utakat, a szakma - és munkaválasztást és váltást segítő pályaorientációs tanácsadás az egyént egész életútján keresztül támogatja, nem pedig egyszeri, csupán a választási pontokhoz köthető tevékenység. Az ELGPN által közreadott legutóbbi szakmai összefoglaló az élethosszig tartó pályaorientáció tartalmát olyan tevékenységek sorozatában határozza meg, melyek bármely életkorban és az élet bármely pontján lehetővé teszik az állampolgárok számára, hogy segítséget kapjanak képességeik, készségeik, érdeklődésük felméréséhez, megfelelő döntéseket hozzanak tanulásukat, munkaerőpiaci helyzetüket illetően, illetve segítséget kapjanak kompetenciáik továbbfejlesztéséhez akár tanulási, akár munkakörnyezetben vagy szabadidős tevékenységük során. 2 Tanulmányunkban pályaorientáción a továbbiakban ezt a megközelítést értjük. A pályaorientációs tanácsadással, LLG-vel foglalkozó szakmai publikációkban, szakpolitikai elemzésekben többféle megközelítéssel is találkozunk a tanácsadás differenciált megközelítésére vonatkozóan, illetve számos modell is született. Szinte valamennyi visszanyúlik a Super féle Szivárvány modellhez, mely az életpálya alakulása szempontjából öt szakaszt és kilenc szerepet definiál. A modellben szereplő egyes szakaszokhoz és szerepekhez más más CMS (Career Management Skills, Életpálya-vezetési készségek) szükségeltetnek és 2 Lifelong Guidance Policy Development A European Resource Kit ELPGN

7 más-más tanácsadási szintek rendelhetők hozzá, noha sokszor a párhuzamos megjelenések is jelen vannak. 2. sz.ábra:super Szivárvány-modellje. Forrás: Wiegersma 1976-ban öt szintben rendezte el a tanácsadási folyamatok modelljét, mely a mai napig meghatározó módon a tanácsadási folyamatok klasszifikációjához nyújthat megfelelő keretet. Az öt szint: 1. Információnyújtás 2. Konzultáció 3. Konzultáció klasszikus tanácsadás 7

8 4. Fokális tanácsadás 5. Pszichoterápia A modell alulról építkezően mutatja be a pályaorientációs tanácsadás szintjeit, egyúttal hozzárendelve az egyes szintek megvalósításához szükséges szakmai kompetenciákat. A piramis - szerű felépítésben is megjelenő modell kifejezi az egyes tanácsadási típusok arányát is, kiindulva az információnyújtás legszélesebb szolgáltatási köréből, eljutva a pszichoterápiás foglalkozások sokkal szűkebb körű társadalmi csoport számára való biztosításáig. Az egyes szintek funkcióit részletesebben értelmezi az alábbi táblázat: A probléma jellege A szolgáltatást igénybe A konzultáció jellege és vevő jellemzői célja 1.szint Információnyújtás Információra van szükség a választási helyzetek kezeléséhez. Önálló döntésre képes. Általános, többrétű információnyújtás. Tájékoztatás a választási lehetőségekről, azok következményeiről. 2.szint Konzultáció Bonyolultabb döntései helyzet, nagyobb információhiány, több ellentétes szempont, ellentmondásos alternatívák. Bizonytalan, segítségre van szüksége döntéséhez és ahhoz, hogy kitűzze a célokat, megértse a körülményeket, kiválassza a jó megoldást. Személyre információnyújtás. szabott 3.szint Konzultáció klasszikus tanácsadás Komoly belső konfliktusok. Bizonytalan a jövőjében, vágyai gyakran irreálisak, inkonzisztensek. Klasszikus tanácsadás. segítő beszélgetés. Segítségnyújtás a feszültség csökkentésében, reális helyzetértékelés kialakításban, konfliktuskezelésben. 4.szint Fokális tanácsadás A problémák kiterjedtek, az élet több területét érintik. Gyakran mélyen a személyiségben Döntési és neurotikus problémák. Irreális elvárások, éretlen interperszonális kapcsolatok. Szorongás, aggodalom, merevség, visszahúzódás. A problémákat középpontba helyező pszichológiai esetleg pszichiátriai tanácsadás. 5.szint Pszichoterápia Integrációhiány. Organikus vagy pszichés patológia. Erős szorongás.nem tud alkalmazkodni a valóság körülményeihez. Pszichoterápia 8

9 Wiegersma 5 lépcsős modelljének egyszerűsítéséből keletkezett a ma leginkább elterjedt 3 szintű tanácsadási modell, melyet jelen tanulmányunkban is meghatározó fogalmi keretként használunk. Jellemzően a tanácsadás 3 szintjét különböztetjük meg 3 : 1. Pályainformáció nyújtás (information and advice) Ez a leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás. A pályainformációt nyújtó személyzet nem csak szakképzett tanácsadó lehet. Ezt a tevékenységet bármely felsőfokú végzettséggel rendelkező személy végezheti. Itt nem célszerű a tanácsadó kifejezés használata, mert annak a magyar nyelvi és szakmai hagyomány szerint más jelentése van. 2. Pályatanácsadás/konzultáció (advice, guidance, counselling) A szakképzett pályatanácsadó/ diáktanácsadó vagy emberi erőforrás tanácsadó/ pályaorientációs tanácsadó által végzett több egyéni ülésből vagy csoportfolyamatból álló a tanácskérő személyiségével és a szakmák/ pályák megfeleltetésével, a munka világában adódó pályaviteli, pályaváltási konfliktusokkal dolgozó non-direktív segítő beavatkozási folyamat, amely problémadefinícióval kezdődik és megállapodással zárul. 3. Pályapszichológiai tanácsadás A személyiségben rejlő, a döntést nehezítő vagy akadályozó tényezőkkel való foglalkozás. Ez a szint a tanácskérők kis hányada számára szükséges és elérhető. A tanácsadás e szintjének végzéséhez pszichológusi diploma szükséges. 3 Borbély-Pecze Tibor Bors: Életút támogató pályaorientáció PhD értekezés

10 Az európai szakpolitikai dokumentumokban gyakran szereplő kifejezés:-career Guidance a fenti három szint összefoglaló kifejezése. Jelen tanulmány szempontjából azonban a három szint egységesen kezelhető, az etikai szabályozók mindegyik szinten dolgozó szakemberekre vonatkoztathatók. Az egyes szolgáltatásokhoz más és más szakmai kompetenciák rendelhetők hozzá. Az egyes szintek és az azokhoz szükséges szakmai kompetenciák hozzárendelése a humánerőforrás tervezés, illetve a szakemberek képzése tervezése szempontjából is fontos, hiszen a költséghatékony és az eredményes működést egyaránt veszélyezteti, ha az egyes szinteken nem a megfelelő kompetenciával, szakmai képzettséggel rendelkező munkatársak dolgoznak. Az 1990-es évektől egyértelművé válik az a megközelítés, amely a LLG-t a LLL elválaszthatatlan részeként tekinti. A tanácsadási folyamat megközelítésében szem előtt kell tartanunk annak a társadalom szempontjából és az egyén oldaláról történő hasznosulását. A tanácsadást folyamatként tételezve egyfelől jelenti az egyén számára mindazon készségek és képességek fejlesztését, amelyek birtokában képessé válnak saját életútjuk, életpályájuk megtervezésére. ezeket a készségeket a nemzetközi szakirodalomban Career Management Skills (CMS) néven találjuk meg. Másfelől jelenti a döntési, elágazási pontokon a segítő, a döntéshez szükséges információnyújtást, támogató segítségnyújtást. E két megközelítés önmagában is feltételezi e rendkívül bonyolult folyamat differenciált megközelítését és a szektorközi értelmezést egyaránt. Így tehát a tanácsadás kifejezés nem pontosan fedi le azt a tartalmat, amit a pályaorientációs folyamatban nyújtott segítségnyújtás takar. Közelebb áll a manapság egyre inkább terjedő coaching fogalmához. Vagyis ahhoz a folyamathoz, amelynek 10

11 során a segítő szakember és a támogatást igénybe vevő személy közösen járják be azt az utat, melynek során a támogatást igénybe vevő saját maga hozza meg a számára fontos döntéseket. A segítő szakember ebben a folyamatban útitárs, beszélgetőtárs. Az sem véletlen, hogy a segítő szakmák egyre szélesebb körében jelenik meg ez a típusú segítségnyújtás. Így a folyamatban és az etikai irányelvek megalkotásakor is figyelemmel kell lennünk a tanácsadó és a szolgáltatást igénybe vevő együttműködésére, a köztük kialakítandó partneri viszonyra. 3. Nemzetközi kitekintés A későbbiekben bemutatásra kerülő nemzetközi szervezetek és az egyes országok nemzeti szakpolitikai törekvéseit is támogatják, befolyásolják azok a nemzetközi most említésre kerülően az EU által megfogalmazott és közzétett ajánlások, melyek keretet adnak az utóbbi évtizedekben egyre aktuálisabbá váló szakpolitikai terület fejlesztésének. Ezek az ajánlások mind differenciáltabban és egyértelműbben mutatnak a tanácsadási területek specifikált megfogalmazása és a minőségi szolgáltatások biztosítása irányába, mely törekvéseknek elengedhetetlen feltétele a tanácsadói szakma professzionalizálódásának támogatása, a tanácsadóktól elvárt kompetenciák definiálása és a munkavégzéshez elengedhetetlen etikai irányelvek, elvárt viselkedésmódok megfogalmazása. Az utóbbi évtizedek legmeghatározóbb európai szintű dokumentumai: A Világbank majd az OECD elemzéseit követően 2004-ben majd 2008-ban az Európai Unió Tanácsa állásfoglalást jelentetett meg a pályaorientációnak az egész életen át tartó tanulás folyamatába történő fokozottabb integrálásáról. 11

12 A 2008-as állásfoglalás 4 megfogalmazza, hogy a kereskedelem növekvő globalizációja, valamint az aktív életkor meghosszabbodása minden eddiginél jobban megkívánja az egyéni készségek folyamatos alakítását annak érdekében, hogy biztosabbá váljon a pályafutás. Ugyancsak érvként fogalmazza meg a mobilitási lehetőségek szélesebbé válását, az erre való felkészítés szükségességét. A polgárok életére egyre inkább jellemző a többszöri átmenet: nevezetesen a közoktatásból szakképzésbe, a felsőoktatásba vagy a foglalkoztatásba, a foglalkoztatásból a munkanélküliségbe, illetve a továbbképzések vagy a munkaerőpiac elhagyása felé. A pályaorientáció meghatározó szerepet játszik azokban a fontos döntésekben, amelyeket az egyéneknek életük során meg kell hozniuk. Emellett hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyének nagyobb felelősséget vállaljanak saját pályafutásuk biztonságosabb alakításában a jelenlegi munkaerőpiac keretein belül, és hogy könnyebben egyensúlyt tudjanak teremteni magán- és szakmai életük között. A munkaerőpiacot a tartós munkanélküliség és egyes ágazatokban a munkaerő-toborzási nehézségek közötti egyensúlyhiány jellemzi, míg a pályaorientáció olyan eszközt jelent, amellyel jobban ki lehet elégíteni a munkaerőpiac igényeit. A társadalmi befogadás és az esélyegyenlőség továbbra is jelentős kihívás az oktatási, képzési és foglalkoztatás-politika számára. Az állásfoglalás megerősíti, a pályaorientáció olyan tartós folyamatként való meghatározását, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy minden életkorban, életük bármely pontján felmérjék képességeiket, kompetenciáikat és érdeklődési területeiket, oktatással, képzéssel és foglalkoztatással kapcsolatos döntéseket hozzanak, alakítsák egyéni életpályájukat a tanulás és a munka terén, továbbá más olyan területeken, ahol képességeket és kompetenciákat lehet elsajátítani és/vagy használni. A pályaorientációba beletartoznak a tájékoztatással, a tanácsadással, a kompetencia-felméréssel, a támogatással, valamint a 4 A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által kialakított állásfoglalás ( november 21. ) a pályaorientációnak az egész életen át tartó tanulás stratégiáiba való fokozottabb integrálásáról 12

13 döntéshozatali és életpályamenedzsment-készségek oktatásával kapcsolatos egyéni és csoportos tevékenységek. A dokumentum négy prioritási tengelyt határoz meg a fejlesztések elősegítése érdekében: 1. Az életpályamenedzsment-készségek egész életen át tartó elsajátításának ösztönzése. 2. A pályaorientációs szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítése valamennyi polgár számára. 3. A pályaorientációs szolgáltatások minőségbiztosításának megteremtése. 4. A különböző nemzeti, regionális és helyi szereplők közötti koordináció és együttműködés ösztönzése. A pályatanácsadás illetve LLG kutatásával, fejlesztésével, koordinációval foglalkozó nemzetközi szervezetek bemutatásakor főként azokat a szakpolitikai irányelveket, tevékenységeket emeljük ki, melyek iránymutatást adhatnak az etikai kódex megalkotásához. Így azon szervezeteket, melyek céljaikban megfogalmazzák, kutatási és szakpolitikai tevékenységükben gyakorlattá teszik a pályaorientációval foglalkozó szakemberek tevékenységével, kompetenciáinak meghatározásával való foglalkozást. CEDEFOP European Centre for the Development of Vocational Training A CEDEFOP tevékenységének elsődleges célja az egész életen át tartó tanulás térségének kialakítása és ösztönzése a kibővült EU egészére kiterjedően. Ezt a feladatot a szakmai oktatási és képzési rendszerekkel, a vonatkozó szakpolitikai intézkedésekkel, a kutatással és a gyakorlattal kapcsolatos tájékoztatás és elemzések biztosítása útján látja el közötti időszakra megfogalmazott stratégiai céljai között a szakképzési szakpolitikák alakítása, adatgyűjtés és szakmai anyagok készítése mellett 13

14 szerepel az átmenetek támogatása is. A CEDEFOP együttműködik a ELGPN-nel is. Szakmai publikációi között helyet kapnak az LLG-vel kapcsolatos területek is. 5 A CEDEFOP küldetésnyilatkozatában is kiemeli a pályaorientáció fontosságát, mintegy olyan eszközét, amely hatékonyan támogathatja a foglalkoztathatóság növelését, a képzéshez való mind magasabb szintű hozzáférést és a gazdasági növekedést. OECD Organization for Economy Co-operation and Development. A szervezet a gazdaság és a szociális szféra területére vonatkozóan gyűjt adatokat, készít elemzéseket, fogalmaz meg szakpolitikai irányelveket, ezzel segítve a döntéshozókat a mind eredményesebb fejlődés elősegítésében. Hogy jutunk ehhez a területhez az OECD honlapján? Education Innovation in education Career Guidance Policy Peview Home Page. 6 Az OECD honlapján olvashatjuk erre vonatkozóan, hogy a pályaorientáció fontos tényező abban, hogy az élethosszig tartó tanulás mindenki számára valós lehetőséggé és gyakorlattá váljon. A hatékony pályainformációs és tanácsadási rendszerek segíthetik a humánerőforrások hatékony kiaknázását a munkaerőpiacon és az oktatásban azzal, hogy segítenek megteremteni a kapcsolatot az érdeklődés, a lehetőség és a képességek között. Az OECD a pályaorientációt, mint aktív munkaerőpiaci eszközt definiálja. A 2004-ben a döntéshozók számára kiadott kézikönyv 7 hangsúlyozza a pályaorientáció mindenki számára való hozzáférhetőségének biztosítását. A 14 közös alapelvek, normák megfogalmazása elengedhetetlen feltétele a megfelelő színvonalú és mindenki számára biztosítandó tanácsadási rendszer kiépítésének, annál is inkább, mivel a tevékenység különböző szektorokban valósul meg, és gyakori a civil szféra közreműködése is. Az egységesítés, a hivatalszerű működés előírása helyett az anyag a 5 Access to sucess Career Guidance a handbook for policy makers OECD Letöltés

15 minőségi standardok megfogalmazását szorgalmazza. Ez a felvetés tehát összhangban van jelen kezdeményezésünkkel, vagyis a nemzeti szintű etikai irányelvek kidolgozásával. Bridging the gap 8 (A szakadék áthidalása) kiadvány már címében is kifejezi azt a tartalmat, miszerint a pályaorientációs tevékenység híd szerepet kell, hogy betöltsön egyrészt az egyén életében kialakuló rések, másrészt az egyes szektorok, karrier lépcsők között is. A dokumentum megfogalmazza a kérdést: A pályaorientáció foglalkozás, szerep vagy professzió? A tanulmány számos ponton megkülönbözteti a foglalkozást a professziótól (hivatástól). Ezek között szerepel, a professzió vonatkozásában azoknak az etikai normáknak a betartása, melyek szabályozzák a szakmai viselkedést, ugyanakkor védelmet biztosítanak a szolgáltatást igénybe vevők számára. Többek között kritérium még a szakmai támogató szervezet, képző intézmény, illetve kutató intézmény megléte is. A tanulmány azt is megállapítja, hogy ezek a kritériumok csak korlátozottan illetve az országok szűk rétegében vannak jelen a pályaorientáció gyakorlatában. ILO International Labour Organization Az ENSZ szakosodott szervezete, melynek célja a társadalmi igazságosságért, az általánosan elismert emberi és munkaügyi jogokért való küzdelem. Nemzetközi munkaügyi normákat alkot, ajánlásokat fogalmaz meg. Számos területen technikai segítséget is nyújt, így pl. a szakképzés, a foglalkoztatáspolitika és a szociális biztonság területén is. Az ILO 2006-ban kiadott kötetében 9 öt pontban sorolja fel a pályaorientációs szolgáltatások szerepét a fejlett országokban: 8 Career Guidance and Public Poliy Bridging the gap OECD Letöltés: Ellen Hansen: Career Guidance A Resource Handbook for Low and Midle - Income Countries 15

16 - Karrier/ pályaorientációs információnyújtásra van szükség a foglalkoztatás megőrzéséhez, a munkaviszony elnyeréséhez, vagy a munkahely-változtatáshoz. Az információnyújtás tartalma lehet egyes szakmák bemutatása, az egyes foglalkozásokhoz vezető képzési utak ismertetése, a munkaerő-piaci tendenciák bemutatása, foglalkozásokhoz szükséges kompetenciák ismertetése. A szolgáltatást állami vagy nem állami (NGO) szereplők is elláthatják. Ez a szolgáltatás egy LLG rendszer sarokköve. - Életpálya-építés/ pályaorientációs ismeretek oktatása az oktatási intézményeken keresztül és a közösségi szervezeteken át. Ez tanárok, pályaorientációs tanácsadók és további szakemberek által (pl. művelődési szakemberek) valósulhat meg. A szolgáltatás segít a tanulóknak és felnőtteknek, hogy megértsék saját motivációikat, értékeiket, amelyekkel a társadalom hasznos tagjaivá válhatnak. A szolgáltatás ismereteket nyújt a munkaerőpiacról, a képzésekről, az egyéni életút-, és karrierdöntésekről és a hozzájuk tartozó lehetőségekről. Olyan eszközöket, módszereket ad a tanulók/ felnőttek kezébe, amelyek segítségével saját karrierjüket tervezhetik, fejleszthetik. - Pályaorientációs/karrier tanácsadás segít az embereknek, hogy megértsék és letisztázzák magukban céljaikat, törekvéseiket, hogy megértsék saját személyiségüket, és jól informáltan hozzanak döntéseket. Döntéshozatalt követően képesek legyenek azokat megvalósítani, karrier útjuk során a tervezett és ad hoc változásokat kezelni - Foglalkoztatási tanácsadás során a szolgáltatás a munkavállalási korú felnőttek azonnali elhelyezkedési, munkába állási céljait segít tisztázni azáltal, hogy értékelteti az ügyféllel azonnali karriercéljait és lehetőségeit. Ráébreszti az álláskeresőt a célálláshoz szükséges ismeretekre, képzésre, valamint segíti szakmai önéletrajzot, Letöltés:

17 álláskeresési tervet készíteni, felkészít az állásinterjú típusaira és a munkahelyi beilleszkedésre - Állásba helyezés az álláskeresők munkába helyezése. Állami vagy magán munkaerő-közvetítők is végezhetik a tevékenységet. A felsőoktatási intézmények szintén végeznek hasonló tevékenységet hallgatóik számára. A tanulmány kitér a tanácsadóktól elvárt kompetenciákra, melyeket általános és speciális kompetenciák rendszerében mutat be, s melyek összhangban állnak az IAEVG által elfogadott és közölt kompetenciákkal. A kompetenciák felsorolásánál találunk számos olyan elvárást, melyekre tekintettel lehetünk az etikai kódex megalkotásánál. A kompetenciák felsorolása a pályaorientáció típusai illetve az egyes célcsoportok szerint differenciáltan jelennek meg. UNESCO United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. Amíg az OECD a fejlett, addig az UNESCO a fejlődő országokra fókuszálva jelentette meg pályaorientációs kézikönyvét 2002-ben. A dokumentum a tanácsadást a megváltozott és folyamatosan változó gazdasági körülményekhez történő alkalmazkodás egyik fő eszközének tartja, hasonlóan a többi nemzetközi szervezet álláspontjához. A kézikönyv kiemeli a hozzáférés biztosításának szükségességét mindenki számára. Ugyanakkor a megfelelő szintű szolgáltatás biztosításának feltétele a professzionális közreműködők jelenléte, akiknek a munkáját etikai irányelvek is meg kell, hogy határozzák. A tanulmány nyolc fejezetben tárgyalja az életpályát támogató tanácsadás kérdéseit: - A szakképzés politika felértékelődése - A közösségépítés jelentősége - Az LLL és LLG kapcsolata - A képzés tartalmai elemi és célja az LLG összefüggésében 17

18 - Tanácsadás a marginális helyzetben lévő társadalmi csoportok számára - Vállalati keretek között nyújtott tanácsadás - A munkához való pozitív attitűd és szokások kialakítása - Honnan hová, a tanácsadás kapcsolódása szakmai képzéshez. IAEVG International Association for Educational and Vocational Guidance A pályaorientációval foglalkozó nemzetközi szervezet küldetésének tekinti annak elősegítését, hogy - mindenki számára váljon elérhetővé a professzionális szakemberek által nyújtott pályaorientáció, - a társadalmi igazságosság érvényesítése a tanulás és a munka világában, - együttműködés a döntéshozókkal a megfelelő színvonalú minőségi szolgáltatás biztosításában, - a pályaorientációt nyújtó szakemberek minimális képzettségi elvárásainak megfogalmazása, - módszertani fejlesztések támogatása, - Az IAEVG által megfogalmazott etikai irányelvek alkalmazása és betartása. Az IAEVG az alábbi csoportosításban fogalmazza meg az etikai irányelveket a pályaorientációval, pályatanácsadással foglalkozó szakemberek számára: 10 - Etikai felelősségvállalás a kliens iránt. - A kollégákhoz és a szakmai szervezetekhez való viszony. - A kormányzati és egyéb közösségi szervezetekkel való kapcsolat. - Felelősségvállalás a kutatási, fejlesztési tevékenységekkel kapcsolatosan

19 - Személyes felelősségvállalás. ICCDPP The International Centre for Career Development and Public Policy A 2004-ben több nemzetközi szervezet által alapított szakmai szervezet számos módon és területen járul hozzá a LLG elméleti és gyakorlati kérdéseinek tanulmányozásához és fejlesztéséhez. Témánk szempontjából a szakpolitikai ajánlások és kutatások kitérnek az egyes szektorokra, életkori csoportokra, a szülőkre, a hátrányos helyzetű csoportokra, a képzésre és minőségfejlesztésre, az együttműködés szükségességére. A szervezet jelentős szerepet tölt be az egyes országokban kialakított stratégiák megismertetésében, az eredmények publikálásában. Az ICCDPP elsődleges célcsoportját szakpolitikusok, kutatók, tanácsadással foglalkozó szakemberek jelentik. ELGPN European Lifelon Guidance Policy Network 11 A szakmai szervezet 2007-től működik. Célja az EU tagállamai, illetve a LLL programhoz csatlakozott országok, valamint a Bizottság támogatása az életpálya tanácsadási szakpolitikai fejlesztések együttműködésben történő megvalósításában a tanulás és a foglalkoztatás területén egyaránt. Jelentős szerepet tölt be a LLG szektorközi koordinációjában. A hálózat szakmai munkája szakpolitikai monitorozással foglalkozó munkacsoportok és tematikus munkacsoportok keretében valósul meg. Az ELGPN tevékenységét az Európai Bizottság az Életen át tartó tanulás stratégiája keretében támogatja. A 2012-ben kiadott ELGPN kézikönyv azon területeket öleli fel, melyeket a 2004-es és 2008-as EU határozatok rögzítettek:

20 - Életpálya-vezetési készségek. - Hozzáférhetőség, a korábbi tapasztalati tanulás akkreditációjával együtt (APEL). - Együttműködési és koordinációs mechanizmusok a pályaorientációs szakpolitikában és rendszerfejlesztésben. - Minőségbiztosítás és előzetes felmérésen alapuló tények a szakpolitika és a rendszerfejlesztés számára. A kézikönyv megfogalmazza az élethosszig tartó pályaorientációs szolgáltatás alapelveit, melyek iránymutatást nyújtanak a nemzeti etikai kódexek létrehozásához. A fenti szerezetek részint a nemzeti rendszerek összehasonlító elemzésével, stratégiák kidolgozásával, nemzetközi együttműködésben megvalósuló projektek és kutatások koordinálásával, ajánlások megfogalmazásával, az eredmények publikálásával segítik a nemzeti LLG rendszerek kialakítását, fejlesztését. Nincs és nem is várható egy egységes, minden országra, vagy akár csak Európára kiterjedő tanácsadási rendszer, vagy etikai kódex. Ez természetes, hiszen az egyes országok más-más hagyományokkal, lehetőségekkel bírnak, más és más gazdasági lehetőségekkel és fejlesztési koncepciókkal rendelkeznek. Az egymástól tanulás érdekében azonban elengedhetetlen a közös fejlesztő munka, a jó gyakorlatok megismerése, a közös fejlesztések megvalósítása. Euroguidance Az Euroguidance mintegy 34 európai ország, pályaorientációs kutatási és információs központjai részvételével működő nemzetközi hálózat, melynek célja egyrészt a pályaorientációs tanácsadás európai szintű fejlesztése, másrészt minőségi információkat nyújtani a pályaorientáció terén a tanulási célok megvalósulásához. 20

21 A szervezet honlapján keresztül áttekinthető információkhoz juthatunk az egyes országok pályaorientációs tevékenységéről Életpálya-tanácsadási tevékenységek az egyes szektorokban Közoktatás A közoktatási intézményeiben folyó pályaorientációs tevékenység különösen abból a szempontból kiemelten fontos, hogy ez az intézményrendszer, melyben a lakosság egésze részt vesz, vagy a kötelező oktatás idejében vagy azon túl is. A közoktatás rendszere önmagában is differenciált megközelítést igényel egyrészt azért, mert az egyes iskolafokozatoknak, iskolatípusoknak más és más a szerepe a pályaorientáció folyamatában, másrészt azért, mert nem mindenki minden fokozatba kapcsolódik be. A közoktatási intézmények pályatanácsadásban betöltött szerepének felértékelődését alátámasztja az az egyre inkább tért hódító szemlélet, mely szerint az egyén életútjának sikerességéhez leginkább ő maga járulhat hozzá, de ehhez szüksége van CMS-ek birtoklására és használatának képességére. A CMS-ek szélesen értelmezve nem csak a munka világában való eligazodás, a foglalkoztathatóságot közvetlenül támogató kompetenciák meglétét jelenti, hanem magában foglalja a személy önértékelési, döntéshozatali, tájékozódási, tanulási, együttműködési készségeit is. Ezek kialakítására pedig már az alapfokú iskoláztatás szakaszában törekedni kell. Így mindenképpen szükséges az alapfokú iskoláztatás szakaszának, vagyis az általános iskolának a kiemelése, hiszen ez az az intézmény, melyen keresztül a kötelező iskoláztatás időszakában minden állampolgár részesülhet azokban a fejlesztésekben, melyek hatásaként kialakuló életpálya menedzsment készségek hosszú távon is meghatározhatják az egyén foglalkoztathatóságát, boldogulását a munkapiacon. Ugyanakkor ez az a terület, ahol nem feltétlenül találkoznak a tanulók szakképzett

22 pályatanácsadókkal. Így nem elhanyagolható, hogy a tanárok milyen felkészültséggel képesek és készek-e a NAT-ban megfogalmazott, a pályaorientációt célzó műveltségterületek megvalósításához. A közoktatás tartalmi alapvetéseit legmagasabb szinten meghatározó dokumentum, a Nemzeti alaptanterv, mely kiterjed a nemzeti köznevelésrõl szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: nemzeti köznevelésről szóló törvény) 7. (1) bekezdés b) e) és g) pontjában foglalt iskolákra, a műveltségi területek meghatározása során (3 ) is hangsúlyozza a pályaválasztás, pályaorientáció fontosságát. Szemléletét tekintve a fokozatosságot tartja szem előtt, mely feltételezi a tudatos építkezést, a pályaválasztás, pályatanácsadás tekintetében, az egyes nevelési oktatási szakaszokhoz más és más tartalmat, fejlesztési feladatot rendelve. A 7. és 8. évfolyam tekintetében pedig kifejezetten a pedagógiai munka középpontjába helyezi. A felső tagozat hetedik nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.(nat 3 (4) A fejlesztési területek, nevelési célok között is szerepel a Pályaorientáció önálló egységként, ugyanakkor szoros kapcsolatban áll más kiemelt fejlesztési területekkel is, mint az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, családi életre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség, gazdasági és pénzügyi nevelés. A NAT Melléklete II.1. pontja a kulcskompetenciák meghatározásával foglalkozik, ezek között találjuk a pályaorientációhoz közvetlenül kapcsolódó Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia területét. A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: köznevelési törvény) az egyes iskolatípusok szerint is határoz meg feladatokat a pályaorientáció, pályaválasztást segítő tevékenységgel 22

23 kapcsolatosan. A pályaorientációs tevékenység illetve az abban közreműködő szakemberekkel kapcsolatos etikai szabályozók megfogalmazásához szükséges az egyes iskolatípusok céljának áttekintése. Az általános iskola Az általános iskolában nyolc évfolyamon országosan egységes követelmények szerint alapfokú nevelés-oktatás folyik. Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra. /10. / A gimnázium A gimnázium négy, hat vagy nyolc - nyelvi előkészítő évfolyam esetében öt, hét vagy kilenc - évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény, ahol általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. /11. / A szakközépiskola A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. /12. / 23

24 A szakiskola A szakiskolának bizonyos kivételekkel három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára. /13. / A törvény rendelkezik a Nemzeti Hídprogramokról. A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelésoktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel. A Hídprogramok kerettanterve tartalmaz alapvető munkavállalási és életpálya-építési modulokat is. Az alapvető munkavállalói és életpályaépítési modulok a sikeres munkavállaló számára nélkülözhetetlen szociális kompetenciák fejlesztését, valamint a munkakereséssel és munkavállalással kapcsolatos ismeretek elsajátítását biztosítják. 13 A Klebersberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban KLIK) alapító okirata köznevelési alapfeladatként tartalmazza az Nkt 18 (2) bekezdésében szereplő a pedagógiai szakszolgálati feladatot, így e feladatok között a (8) pont alatt szereplő továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást, valamint a Nkt 19 (2) bekezdése szerinti pedagógiai szakmai szolgáltatást évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (a továbbiakban: szakképzési törvény)

25 Noha a pályaorientáció minden iskolatípusban helyet kell, hogy kapjon, ahogy azt a NAT is előírja, mégis a tevékenységgel kapcsolatos fogalom meghatározásokat a szakképzési törvényben találjuk meg azzal, hogy a törvény hatálya a pályaorientáció tekintetében kiterjed az alapfokú iskolai oktatást nyújtó iskolában, a szakiskolában és a szakközépiskolában folyó pályaorientációra, a pályaorientációs, életpálya tanácsadási szolgáltatásban résztvevőkre és a pályaorientációs tanácsadást nyújtókra, továbbá a pályakövetési rendszert működtető szervekre és azokra, akiknek a pályakövetési rendszer felé adatszolgáltatási kötelezettségük áll fenn. A törvény a pályaorientációval és az életpályával kapcsolatos tanácsadási formák vonatkozásában az értelmező rendelkezésekben az alábbi definíciókat tartalmazza: Életpálya-tanácsadás (pályaorientáció): a tanácskérő támogatása az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében az érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakításában és megvalósításában, amelynek keretében a tanácskérő a pályaválasztáshoz vagy a pályamódosításhoz kap segítséget; Az életpálya-tanácsadás formája: az egyéni tanácsadás, a csoportos tanácsadás, a távtanácsadás és az elérő program az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében; Foglalkoztatási, munkába állási tanácsadás: a munkavállalással, munkahely-megtartással kapcsolatos problémák feltárása, a problémák megoldásának, a sikeres elhelyezkedés megvalósítási tervének kidolgozása az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében; Iskolai pályaválasztási tanácsadás: a pályaválasztási döntés elősegítése az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében, a tanulmányok iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli szakképzésben történő folytatása 25

26 érdekében, olyan tanulási-képzési lehetőség, iskolatípus, szakképesítés kiválasztása, amely a tanácskérő igényeinek és a munkaerő-piaci keresletnek megfelel; Pályainformáció-nyújtás: az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében a foglalkoztatási, munkavállalási, közgazdasági, pénzügyi, jogi, társadalombiztosítási, migrációs - az információkérőt az adott helyzetben a döntéshozatalhoz segítő - információkat magában foglaló olyan pályainformációs tanácsadás, amely felöleli a teljes egyéni életút támogatását a kisiskoláskortól a munkaerőpiac elhagyásáig, ötvözi a képzések teljes világáról szóló információnyújtást és a munkaerőpiac megismertetését, a képzés és munka világának kapcsolódását; Pályakorrekciós tanácsadás: a nem piacképes szakmai végzettséggel rendelkező tanácskérő támogatása új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásában az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében, amelynek alanya minden olyan szakképesítéssel rendelkező személy, akinek a pályaválasztása nem volt megalapozott, vagy szakképesítése nem piacképes; Továbbtanulási tanácsadás: a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek alapján továbbtanulási irány ajánlása az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében; A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok közreműködnek a pályaorientációs és pályakövetési feladatok megoldásában. A szakképzési törvény külön fejezetben foglalkozik a pályaorientáció kérdésével. (85 ) A pályatanácsadást életpálya tanácsadásként értelmezve folyamatként tekinti, mely az alapfokú iskolába történő felvételtől a munkaerőpiac elhagyásáig tart. A pályatanácsadásban részt vevő szervezeteket is felsorolja a jogszabály: - az alapfokú iskolai oktatást nyújtó intézmény 26

27 - a szakképző iskola, - az iskolafenntartó, - a gazdasági kamara, - a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, - a megyei fejlesztési és képzési bizottság - a nemzeti foglalkoztatási szerv. A fenti megközelítés korszerűségét, a nemzetközi kívánalmaknak való megfelelőségét alátámaszthatjuk az A.G. Watts által megfogalmazottakkal is, miszerint a szakképzés eredményességét és minőségét nagyban meghatározza, hogy a pályaorientáció egyrészt a szakképzésbe történő bemenetkor, másrészt a szakképzés folyamatában is jelen kell, hogy legyen. 14 Azonban az egyes szervezetek konkrét feladatairól, illetve az ahhoz szükséges szakmai kompetenciákról nem rendelkezik a jogszabály. A köznevelési törvény 2.sz. melléklete a kollégiumban alkalmazhatók között említi meg a tanulási- és pályaorientációs tanácsadó tanár fogalmát, mint a kollégiumi nevelőtanár, mint pedagógus munkakör betöltéséhez egyik/lehetséges szakképzettséget. Itt tehát inkább a létező szakképzettség betölthető pozícióhoz rendelése, nem pedig a feladat ellátásához szükséges szakképzettség megnevezéseként szerepel a pályaorientációs tanácsadó tanár. A szakképzési törvény több ponton is utal arra, hogy az életpálya-tanácsadás részletes szabályait a pályaorientáció részletes szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg. Mivel e tanulmány megírásának idején e kormányrendelet előkészítés alatt, illetve megjelenés előtt van, így nem tudunk kitérni e kormányrendelet tartalmára. Vélhetően a fentiekben megfogalmazott, a tanácsadási rendszerben, annak feltételrendszerét illető szabályozásában 14 A.G.Watts: The Relationship of Career Guidance to VET OECD Letöltés:

28 illetve a működésben meglévő foghíjak pótlásában jelentős szerepet fog betölteni. Felsőoktatás A évi CCII törvény a nemzeti felsőoktatásról nem tartalmazza sem a pályaorientáció, sem a pályatanácsadás kifejezést. Ebben a kérdéskörben a pályakövetésre vonatkozóan fogalmaz meg kötelezettségeket. Azonban a felsőoktatási intézményekben működnek úgynevezett karrier irodák és sok intézményben megvalósul a pályatanácsadás valamilyen formában tantervbe építetten is kötelező vagy választható stúdiumként. A karrier irodák jellemzően a hallgatói önkormányzat irányítása alá tartoznak. A felsőoktatási intézményekben a karrier szolgáltatással foglalkozó szervezetek, Karrier Irodák, Szolgáltató Központok azzal a céllal jöttek létre, hogy egyrészt megkönnyítsék hallgatóik sikeres elhelyezkedését a munkaerőpiacon, másrészt pedig azon munkáltatóknak nyújtsanak segítséget, akik hallgatókat, pályakezdő diplomásokat, esetleg néhány éves tapasztalattal rendelkező diplomásokat keresnek. olvashatjuk a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája honlapján. 15 A karrierirodák jellemzően az alábbi szolgáltatásokat nyújtják: - Állásajánlatok és szakmai gyakorlatok közvetítése. - Állásbörzék megszervezése, népszerűsítése. - Karriermenedzsment és készségfejlesztő kurzusok indítása. - Egyéni és csoportos karriertanácsadás. - Kiadványok publikálása. - Tréningek szervezése (önéletrajzírás, álláskeresési és tárgyalástechnikák). - Adatbázis működtetése. - Vállalati programok szervezése

29 - Kutatások koordinálása. Életvezetési- és tanulási tanácsadás. - Mentálhigiénés tanácsadás. - Tanulmányi jogsegély szolgálat. A karrier irodák jellemzően nem csak a hallgatói jogviszonnyal rendelkezőket fogadják, hanem szolgáltatásaikat ingyenesen biztosítják a frissen végzetteknek is. Arra vonatkozóan nem található összefoglaló leírás, illetve követelményrendszer, hogy kik végzik a karrier irodákban elérhető szolgáltatásokat. Esetleges, hogy a felsőoktatási intézmény honlapján megjelenik e ki végzi az egyes tanácsadás típusokat. A felsőoktatási intézmények honlapjainak áttekintését követően megállapítható, hogy rendkívül vegyes a kép e tekintetben. Van, ahol egyáltalán nem jelenik meg a szolgáltatást nyújtó beosztása, végzettsége, van ahol adminisztrációs (vélhetően információnyújtó), többnyire önkéntes munkát végző hallgató látja el, esetenként pedig szakképzett pályatanácsadó, illetve pszichológus is megjelenik, mint a szolgáltatást nyújtója. Felnőttképzés A évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről nem található meg sem a pályatanácsadás, sem a pályaorientáció kifejezés. Azonban a törvény bevezető gondolata is tartalmaz már utalást a pályatanácsadás szükségességére vonatkozóan, amennyiben elfogadjuk, hogy az életen át tartó tanulás, a munka világába való bekapcsolódás eredményességéhez szükség van a tanácsadásra. Annak érdekében, hogy a hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak be a munka világába, sikeresek lehessenek életük során, és a felnőttkori tanulás és képzés segítségével az életvitel minősége javulhasson, szükség van a szakmai, a nyelvi és a 29

30 támogatott képzések szervezettségének növelésére, tartalmuk minőségének és megvalósításuk ellenőrzésének erősítésére. A törvény a pályaorientációt kiegészítő tevékenységként definiálja, a munkavállalás elősegítésére irányuló tevékenységként (Fktv 2 11.pont). egyebekben a pályakövetési rendszer bevezetéséről rendelkezik (22 (1) bekezdés). A felnőttképzési intézmények gyakran szerepeltetik felnőttképzési szolgáltatásaik között a pályaorientációs tanácsadást. Tulajdonképpen ide sorolható a felnőttképző intézményeknél szintén gyakran megjelenő képzési tanácsadás is. Azonban a jelenlegi jogszabályok nem fogalmaznak meg elvárásokat arra vonatkozóan, hogy az intézmény milyen módon és milyen személyi feltételek mellett végezhetik ezeket a tevékenységeket. Az utóbbi években főként a pályázati források felhasználásával létrejöttek olyan szervezetek, irodák, melyek kifejezetten erre a szolgáltatásra specializálódtak. Ilyen a PALLÓ 16 felnőttképzési információs szolgálat, mely HEFOP és TÁMOP projektek keretében került fejlesztésre. A PALLÓ szolgáltatásai között megtalálhatók ingyenes és térítéses szolgáltatások is. Diák és pályaorientációs tanácsadó várja az érdeklődőket. Az egyéni fejlesztések során tájékozódhatnak a Magyarországon lehetséges tanulási formákról és lehetőségekről, szakmaismeret szerezhetnek, megismerhetik egyéni készségeiket és képességeiket, képző intézményt kereshetnek megismerkedhetnek a tájékoztató honlapokkal és azok használatával

31 Lehetőség van csoportos szolgáltatások igénybe vételére is, úgy mint: - önismeret, - képesség-, készség- és érdeklődés vizsgálat, - üzemlátogatás, - szakmabemutatás, - választható iskolatípusok és tanulási formák megismertetése. A Nemzeti Pályaorientációs Portálon keresztül is számos információ érhető el, melyek hasznosak lehetnek a felnőttképzésben résztvevők számára. 17 Foglalkoztatás Napjainkban az emberek számára életük aktuális részévé vált a munkahely megtartására, a munkahelyi előmenetelre, a sikeresebb életpályához szükséges vagy feltételezett munkahelyváltásra való törekvés. Egyrészt tehát megfigyelhető a kiszámíthatóságra, a biztonságra törekvés, másrészt pedig a változtatásra való készség, vagyis a rugalmasság. Erre a nemzetközi szakirodalomban a flexicurity kifejezést alkalmazzák. A pályaorientáció korszerű értelmezése szerint nem csak a pályaválasztási illetve továbbtanulási döntés előtt álló fiataloknak van szüksége segítségre a továbbhaladási irányok meghatározásához, hanem minden embernek biztosítani kell teljes életútja idején a tanácsadás különböző formáit, melyek segítségével a legmegfelelőbb döntéseket hozhatja munkaerőpiaci helyzete tekintetében is. A szolgáltatást állami és a nonprofit szférához tartozó szolgáltatók, vállalkozások és magánszemélyek egyaránt végezhetik. - Az évi IV.törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról így fogalmaz:

32 Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény a munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását szolgáltatások nyújtásával is elősegíti. A munkaerő-piaci szolgáltatások formái a következők: a) munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása, b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, c) munkaközvetítés. (13/A ) Az NMH a gazdasági kamarával együttműködve kialakítja és működteti a pályaorientációs rendszert. Kidolgozza és működteti az életpályatanácsadási szolgáltatást, valamint továbbfejleszti és működteti a pályakövetési rendszert. Szervezi a pedagógusok, andragógusok és az oktatási intézményvezetők és fenntartók szakmai továbbképzését A 30/2000(IX.15) GM rendelet melléklete az alábbiak szerint tartalmazza az egyes tanácsadási területeken elvárt végzettségeket is. A munkaügyi központ által támogatott szolgáltatást - az e) 3. pontban foglaltak kivételével - egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel, illetve az új, többciklusú képzési rendszernek megfelelően alapfokozattal vagy mesterfokozattal rendelkezők nyújthatnak, ha a következőkben meghatározott szakképzettség valamelyikével rendelkeznek: a) munkaerőpiaci és foglalkozási információk nyújtása, valamint helyi (térségi, EURES) foglalkoztatási tanácsadás esetén bármely felsőfokú végzettség, továbbá munkaerőpiaci információnyújtás esetében ezen a területen szerzett egy év szakmai gyakorlat; b) munka-, pálya-, rehabilitációs tanácsadás nyújtása esetén 1. munkavállalási tanácsadó végzettség, vagy 2. szociálpedagógiai végzettség, vagy 3. szociális munkás végzettség, vagy 32

33 4. munka- és pályatanácsadó végzettség, vagy 5. felsőoktatási diáktanácsadó posztgraduális végzettség, vagy 6. tanulási és pályatanácsadó pedagógus végzettség, vagy 7. felsőfokú mentálhigiénés végzettség, vagy 8. pályaorientációs tanár, vagy 9. pszichológus végzettség, vagy 10. tanácsadó szakpszichológus végzettség, munka- és pályatanácsadó specializációval, vagy 11. munka- és szervezetpszichológiai szakpszichológus végzettség, vagy 12. szociális menedzser, vagy 13. szociológus, vagy 14. szociális szervező, vagy 15. jogász, vagy 16. andragógus, vagy 17. személyügyi szervező, vagy 18. szociálpolitikus, vagy 19. gyógypedagógus, vagy 20. bármilyen szakos tanár, vagy 21. igazgatásszervező; c) pszichológiai tanácsadás esetén 1. pszichológus végzettség, vagy 2. tanácsadó szakpszichológus végzettség, munka- és pályatanácsadó specializációval, vagy 3. munka- és szervezetpszichológiai szakpszichológus végzettség; d) álláskeresési tanácsadás esetén felsőfokú humán végzettség; e) munkaerő-piaci segítő (mentor) tevékenység esetében: 1. egyetemi szintű jogász, orvos, humánszervező, pszichológus, szociálpolitikus vagy szociológus szakképzettség; bölcsészettudományi vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemen vagy főiskolán szerzett tanári végzettség, szociális munkás szakképzettség; igazgatásszervező, 33

34 munkavállalási tanácsadó, munkaügyi kapcsolatok vagy személyügyi szervező szakképzettség, 2. az 1. pontban fel nem sorolt egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és munkaügyi, társadalombiztosítási, személyügyi, személyzeti szakképesítés vagy szakirányú továbbképzésben szerzett személyügyi szakigazgatás-szervező szakképzettség, 3. középiskolai végzettség és államilag elismert felsőfokú munkaügyi, felsőfokú személyzeti, felsőfokú személyügyi, felsőfokú társadalombiztosítási, középfokú munkaügyi, középfokú személyügyi, középfokú társadalombiztosítási, szociális ügyintéző vagy szociális asszisztens szakképesítés. 18 A fentiek alapján megállapítható, hogy leginkább a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szakmai irányítása alatt működő, főként a munkaügyi központok keretében megvalósuló szolgáltatások személyi hátterére vonatkozó szabályok egyértelműek, a szolgáltatást végzők szakmai kompetenciája, illetve végzettségi elvárását illetően. Szociális befogadás A szakpolitikai irányelvek (UNESCO, OECD) megfogalmazzák, hogy a pályaorientációs tanácsadás nem lehet csak kevesek kiváltsága, azt mindenki számára elérhetővé kell tenni. A pályaorientációs tanácsadás hatékonyságának tehát egyik alapfeltétele a szolgáltatás mind szélesebb körben való elérhetőségének biztosítása. Érvényesüléséhez nem csak az infrastrukturális fejlesztések (tanácsadó irodák, elektronikus elérhetőség, információs anyagok) szükségesek, de elengedhetetlen a célcsoport specifikus differenciált megközelítés alkalmazása is. Erre hívja fel a figyelmet az OECD 2004 ben A szakadék áthidalása címmel megjelentetett szakpolitikai, módszertani tanulmányában, mely a következő fő fejezeteket tartalmazza. Ifjúsági tanácsadás Felnőtteknek szóló tanácsadás 18 Letöltés:

35 Hozzáférés javítása Hatékonyságjavítás Személyzetbiztosítás Finanszírozás A szakpolitika hatásai a gyakorlatra Az LLL kihívás és a tanácsadás válaszai. Következtetésként azt fogalmazza meg a tanulmány, hogy az OECD országoknak ki kell építenie az LLL támogató tanácsadási rendszereket. A 2008-ban kiadott állásfoglalás a többi között felhívja a tagállamok figyelmét a pályaorientációs szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítésére valamennyi polgár számára. A dokumentum kiemeli, hogy külön erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy a leghátrányosabb helyzetű csoportok és különleges szükségletekkel rendelkező személyek könnyebben hozzáférjenek a pályaorientációs szolgáltatásokhoz. 19 Ennek érdekében különös figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára a szolgáltatások elérhetővé tételére, a pályaorientációs szolgáltatásokkal kapcsolatos információk mind szélesebb körben való megjelentetésére. Ebben a folyamatban jelentős szerepet tölthetnek be a civil szervezetek, az alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások alkalmazásával. Jó példával szolgál erre az angliai ifjúsági tanácsadási rendszer, miszerint központilag meghatározott standardok szerint helyi szinten önkormányzatok, civil szervezetek közreműködésével alkalmazkodtak a helyi célcsoportok igényeihez és biztosították közvetlenül a hozzáférést a független szolgáltatásokhoz. A helyi felelősség előtérbe állítása annak a gondolatnak és célnak a manifesztálódása, miszerint a tanácsadás célja, hogy minden fiatalnak biztosítsa a neki szükséges támogatást és tanácsadást ott és akkor ahol, és amikor szükségük van rá, a legmesszebbmenőkig alkalmazkodva a fiatalok körülményeihez, szükségleteihez és lehetőségeihez. A tanácsadó szolgálatok helyi 19 A Tanács állásfoglalása a pályaorientációnak az egész életen át tartó tanulás stratégiáiba való fokozottabb integrálásáról (2008/C 319/02) 35

36 önkormányzatok általi működtetésével megvalósítható a helyi igények figyelembe vétele, szükségletek kielégítése, adekvát megoldásmódok kialakítása. Nagyobb eséllyel valósítható meg a szolgáltatások elérése a helyi közösségek tagjai számára. A szolgáltatás megfelelő színvonalon történő megvalósítása érdekében az oktatási és ifjúsági ügyekért felelős minisztérium (Department for Children Schools and Families) 20 kidolgozta a minden tanácsadási helyre illetve azt megvalósító szervezetre érvényes kritériumokat. A működésre vonatkozó minőségi elvárásokat az alábbiak szerint fogalmazták meg: 1. A fiatalok legyenek tájékozottak a tanácsadó szolgálatok működéséről. 2. A fiatalok kapjanak segítséget személyes sorsuk alakításához. 3. A fiatalokat megfelelően tájékoztatni kell annak érdekében, hogy megfelelő döntéseket tudjanak hozni további tanulásukra illetve pályaválasztásukra vonatkozóan. 4. A fiataloknak szükségleteik szerint tanácsadást kell biztosítani ahhoz, hogy megfelelő információkkal rendelkezzenek továbbtanulásuk és pályaválasztásuk tekintetében. 5. Az információs és tanácsadó szervezetek járuljanak hozzá az egyenlő esélyek biztosításához azzal, hogy változatos megoldásmódokat alkalmaznak. 6. A fiatalok vegyenek részt a helyi szolgáltatási rendszer kialakításában. 7. A szülők és a pályaválasztási tanácsadással foglalkozó szakemberek tájékoztatása a tanácsadó irodák tevékenységéről és elérhetőségeiről

37 8. A tanácsadó szolgálatok működésére és munkatársaira vonatkozó elvárások. 9. A fiatalokat támogató/segítő programok és eszközök közös fejlesztése. 10. Megfelelően képzett tanácsadók, folyamatos szakmai megújulás 11. Folyamatos ellenőrzés, monitoring 12. A független tanácsadó szolgálatok tevékenysége meg kell, hogy feleljen a fiatalok és a szülők igényeinek 21 Az IAEVG Egységesség, együttműködés és minőség a pályaorientációban c. konferenciája összefoglalójában kitér arra, hogy a pályaorientációnak különösen nagy szerepe van a gazdasági válság időszakában, hiszen éppen a munkájukat elveszített, a munkaerőpiaci kirekesztődés veszélyének kitett társadalmi csoportoknak van a legnagyobb szükségük ezen szolgáltatásokra. A pályaorientáció nem képes új munkahelyeket teremteni, alapvetően megváltoztatni a gazdasági és társadalmi viszonyokat, de képes reagálni a kliensek változó és egyre bővülő szükségleteire minden élethelyzetben. 22 A pályaorientáció eszköz lehet a veszélyeztetett csoportok, a korai iskolaelhagyók, az alacsony tanulási és/vagy munkavállalási motivációval rendelkezők számára. Különös figyelmet kell szentelni és az elérést minden eszközzel biztosítani azon fiatalok számára, akik megfelelő iskolai végzettség, szakképzettség nélkül hagyják el az iskolarendszert, illetve az idősebb korosztály, valamint a tartós munkanélküliek számára. Sultana (2008) felhívja a figyelmet a veszélyeztetett csoportok pályatanácsadási szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítása szempontjából az úgynevezett Máté effektus veszélyére, vagyis arra, hogy éppen azok nem férnek hozzá a szolgáltatáshoz, akiknek a legnagyobb szükségük 21 Dr. Tratnyek Magdolna: Állami standardok-helyi megoldások az ifjúsági tanácsadás angliai rendszerében. Új Ifjúsági Szemle 2011/

38 lenne rá. Ennek oka lehet az információk nem megfelelő csatornákon keresztüli megjelenítése, a célcsoport jellemzőinek figyelmen kívül hagyása az üzenetek megfogalmazásakor. Jogszabályi háttér: Az évi III.törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról célként fogalmazza meg a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározni az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. 23 A törvény szövegében nem szerepel a pályaorientáció kifejezés, azonban több ponton is meghatároz olyan szolgáltatásokat, melyek vagy lefedik vagy részét képezik vagy utat biztosítanak hozzá. 37A : a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként felsorolt együttműködési kötelezettségek között. az együttműködési kötelezettség a többi között kiterjedhet: az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre. A természetben nyújtott szolgáltatások között (47 ) szerepel a szaktanácsadás, a szakképzés biztosítása. A családsegítés keretében nyújtott szolgáltatások között (64 ) szerepel a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás. A 65/C -ba rögzített támogató szolgáltatás keretében igénybe vehető szolgáltatások között szerepel az információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. Érdemes megemlíteni néhányat azok közül a működő modellek közül, melyek célzottan a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokkal foglalkoznak, célul tűzték ki a foglalkoztathatóságuk növelését. Ilyen modellnek tekinthető az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 23 Letöltés:

39 Támogatásával megvalósult KIDerül Program, vagy a Termelőiskolai modell. Mindegyikben önálló alprogramként a program integrált része a pályaorientáció. E projektek megvalósulása is alátámasztja, hogy a valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek képzésének, foglalkoztatásának eredményesebbé tételéhez elengedhetetlenül hozzá tartozik a pályaorientációs tanácsadás működtetése, az ehhez szükséges szakmai kompetenciák megléte. E projektek jellemzően gondolkodnak a személyzet képzéséről, az együttműködő szakemberek, szocális munkások, pedagógusok, szakmai mentorok, pályatanácsadási szakemberek egymástól is tanulva közösen dolgozzák ki a pályatanácsadási szolgáltatások módszertani rendszerét a projekteken belül. Különösen fontos szerepe van ezekben és a hasonló, a hátrányos helyzetű, a munkaerőpiaci és társadalmi kirekesztődés veszélyének kitett társadalmi csoportok számára szerveződő esélyadó projektek megvalósításában a mentoroknak. Ezért fontos, hogy a mentorként dolgozó segítő szakemberek is részesüljenek pályaorientációs ismeretek oktatásában, illetve az etikai irányelvek rájuk is vonatkozzanak. 5. Pályaorientációs szakemberek elvárt kompetenciái A kompetencia fogalom tartamát egy adott feladathoz (munkakörhöz, tevékenységhez) szükséges ismeretek, ezek alkalmazásához nélkülözhetetlen "működő" készségek, jártasságok és képességek, valamint viselkedési, magatartási normák alkotják. 24 A kompetencia szó jelentése Halász Gábor megközelítésében: az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást (ismereteket, készségeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. 25 Ebben az értelemben tehát, amikor valamely szakma képviselőinek kompetenciáit kívánjuk

40 meghatározni, komplex megközelítéssel kell élnünk. Gondolnunk kell a különböző szerveződésű tudáselemek együttes, a cselekvés szolgálatában történő megjelenítésére. Nem nélkülözhető az elvárt tulajdonságok számbavétele sem. A pályaorientációval foglalkozó szakemberek kompetenciáinak meghatározására tett kísérletünk során különösen nehéz dolgunk van, hiszen ez a professzió határterületet, számos ponton az egyes szektorokon is átívelő szemléletet igényel. Magában hordoz olyan elemeket, mellyel rendelkeznek: - pedagógusok - metálhigiénés szakemberek - munkaügyi szakemberek - ügyfélszolgálati munkatársak - pszichológusok - szociális munkások - ifjúságsegítők - andragógusok és a felsorolás még valószínűleg bővíthető. A pályaorientáció szakemberek kompetenciáinak tárgyalásakor meg kell említenünk az Európai Unióban elfogadott kulcskompetenciákat is, mint az emberi erőforrás fejlesztés alaprendszerét. A kulcskompetenciák funkciója a tudásalapú társadalomban: - növelni a foglalkoztathatóságot - növelni a társadalmi kohéziót - elősegíteni a személyes karrier kibontakoztatását. 40

41 3.szábra: A kulcskompetenciák rendszere Forrás: Az Európai Unió kulcskompetenciái. TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című projektjéhez kapcsolódó módszertani segédanyag 3. modul A kulcskompetenciák jelen tanulmányba emelésének két oka is van. Egyrészt a pályaorientációs szakemberek eredményes munkavégzésének alapjául szolgálnak, vagyis meglétük elengedhetetlen a szakemberek számára. Másrészt ezen kulcskompetenciák azért is fontosak a szakemberek számára, mert elvárás, hogy fejlesztésükhöz hozzájáruljanak klienseik, ügyfeleik esetében. A pályaorientációs szakemberek meghatározására több tanulmány is született, mind nemzetközi, mind hazai szinten. A következőkben ezek eredményeit mutatjuk be. 41

42 Anthony G. Watts professzor, ELGPN szaktanácsadó a kompetenciák meghatározásakor 1992-ben 19 feladatot hét csoportra osztva szerepeltetett. A hét csoport az alábbi: 1. Információk menedzselése a munkaerőpiac, oktatási rendszer, foglalkozások vonatkozásában. 2. Egyéni tanácsadás. 3. Csoportos tanácsadás. 4. Munkába (képzésbe) helyezés (tartás) támogatása (pl. coaching, mentorálás) 5. Utánkövetés. 6. Kapcsolat- és hálózatépítés: visszajelzés nyújtása a felhasználóknak, karrierinformációs források feltöltése. 7. Menedzsment, a szolgáltatás tervezése, értékelése, fejlesztése. Az IAEVG volt az első, amely még a kompetencia-bumm előtt, 2003-ban elkészítette kompetencia rendszerét (Inernational Counsellor Qualification Standard ICQS), melyet több száz szakember véleményezett. Ezt a rendszert az IAEVG 2003-ban fogadta el, de egységes, követendő standardként nem vált a pályaorientációs szakemberek kompetenciaprofiljává. Azonban több nemzeti rendszer kialakításához is alapul használták a szakemberek. Az ICQS bonyolult, a gyakorlatban nehezen követhető rendszer, melyben megkülönböztetik a tanácsadók alap vagy kulcskompetenciáit, ezen túl pedig tíz speciális területet is leír. 42

43 Az alap illetve kulcskompetenciák: 1. Megfelelően etikus és szakmai hozzáállás tanusítása a gyakorlati munka során. 2. Támogató környezet kialakítása a klienssel folytatott munka során, amely lehetővé teszi a kliens önálló tanulását karrierje és személyes életútja tekintetében egyaránt. 3. Képesség a kliens miliőjének, kulturális környezetének megértésére és a tanácsadási folyamat során a kliensnek leginkább megfelelő módszer kiválasztására. 4. A tanácsadási elméletek és kutatások felhasználásának képessége a gyakorlati munkában. 5. Képesség a tanácsadási programok kialakítására, kivitelezésére és értékelésére. 6. Képesség a tanácsadási énhatárok, személyes stílus és kapacitás felismerésére és azok tiszteletben tartására. 7. Képesség a kliensekkel és munkatársakkal való hatékony kommunikációra, a befogadónak megfelelő nyelvezet, kommunikációs szint megválasztására. 8. Folyamatos önképzésre való képesség a munkaerőpiac, képzési rendszerek, társadalmi kérdések vonatkozásában. 9. Társadalmi és kulturák közötti megértés, érzékenység. 10. Hatékony csapatmunkára való képesség. 11. Az LLG/életpálya tanácsadás (életút szemléletű tanácsadás) folyamatának megértése. Ezen felül a felosztás számos további kompetenciát köt az alábbiakban felsorolásra kerülő tíz területhez: 1. Kiválasztási terület (kompetenciamérések, toborzások, kiválasztási folyamatok támogatása). 2. Oktatási, képzési tanácsadás. 3. Karrierfejlesztés. 4. Tanácsadás (counselling, vagyis második szintű professzionális tanácsadás). 43

44 5. Információk menedzselése, karbantartása az oktatási rendszerekről és a munkapiacról. 6. Konzultáció és koordináció a tanácsadás másodlagos csoportjai felé (szülők, tanárok, közösségek, érintett további intézmények). 7. Kutatás és értékelés. 8. Tanácsadási szolgáltatások menedzselése. 9. Közösségfejlesztés. 10. Munkapiaci elhelyezkedés támogatása. A CEDEFOP-NICEC (2009) uniós kutatási jelentés három nagy kompetenciakörre építi a karrier tanácsadói munkát; 1. Szakmai alapkompetenciák (client-interaction competences) (6) 2. Ügyfél interakciós kompetenciák (supporting competences) (7) 3. Egyéb szükséges (irodai/ fehér galléros) kompetenciák (foundation competences) (6) 44

45 Az alábbi táblázat a három kompetenciakör részletes bemutatását tartalmazza. Gyakorlati ismeretek és 1. Szakmai alapkompetenciák szellemi értékek Etikus magatartás 1.2. Felismeri és reagál az ügyfél különböző igényeire, szükségleteire Az elméleteket és a kutatásokat integrálja gyakorlatába 1.4. Feltárja és fejleszti ügyfele képességeit és feltárja annak korlátait Jó kommunikációs és facilitáló készségekkel rendelkezik IT és számítógépes ismeretek. Az ügyfelekkel folytatott 2. Ügyfél-interakciós kompetenciák munka 2.1 Karrier fejlesztési tevékenységet folytat 2.2 Információhoz való hozzáférést biztosít. 2.3 Elősegíti a folyamatok értékelését 2.4 Életpálya-építési programokat készít és fejleszt 2.5 Pártfogolja és támogatja kliensét 2.6 Munkához és tanulási lehetőségekhez segíti kliensét. Rendszerek és hálózatok 3. Egyéb tevékenység támogató kompetenciák 3.1 Információkészleteket kezel 3.2 Kapcsolatokat épít és tart fenn különböző hálózatokkal. 3.3 Nyilvántartja klienseit és dokumentálja az eseteket. 3.4 Karrierfejlesztési stratégiát tervez. 3.5 Együttműködés a pályaorientációs szolgáltatás szervezésben érdekeltekkel (pl. szülői szervezetek, iskolák, kamarák). 3.6 Utólagos kutatómunkát végez (saját munkájának eredményét nyomon követi). 3.7 Tudását és készségeit folyamatosan frissíti, 45

46 korszerűsíti. A kompetenciák fejlesztéséhez, kialakításához megfelelő képzési rendszer működtetésére is szükség van. Az alábbi táblázat a munkaerőpiaci integráció támogatása szempontjából foglalja össze felsőoktatásban meglévő képzési lehetőségeket. Az ábra Kenderfi Miklós összefoglalója, melyet a 2010-es 6. Mellearn konferencián mutatott be. 26 A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara által késztett kutatási beszámoló, melyben a pályaorientációs