A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
|
|
- Fruzsina Pap
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HU HU HU
2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 11. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről HU HU
3 A. MELLÉKLET 11. FEJEZET: NÉPESSÉG ÉS MUNKAERŐ-RÁFORDÍTÁS Országok közötti összehasonlítások vagy adott gazdaság ágazatai, szektorai közötti összehasonlítások egyes célokra jobban használhatók, ha a nemzeti számlák aggregátumait (például a bruttó hazai terméket, a háztartások végső fogyasztását, egy ágazat hozzáadott értékét vagy a munkavállalói jövedelmet) a népességhez és a munkaerő-ráfordítás egyes összetevőihez viszonyítja a felhasználó. Ezért kell a népesség és a munkaerő-ráfordítás olyan tartalmú meghatározásaival rendelkezni, amelyek szorosan kapcsolódnak a nemzeti számlákban használt fogalmakhoz, és tükrözik a termelés nemzeti számlákban alkalmazott fogalmának határait E fejezet célja a népesség- és munkaügyi statisztika kereteinek és mérőszámainak, valamint annak bemutatása, mennyiben felelnek meg ezek a nemzeti számlák rendszerének A munkaerő-ráfordítások osztályozása ugyanazokon a statisztikai egységeken alapul, mint amelyek a termelés elemzésénél használatosak: ezek a szakosodott telephelyek és a szervezeti egységek Azok az aggregátumok, amelyek a népesség létszámával és a munkaerő-ráfordítással kapcsolatosak, gyakran éves adatok. Ezekben az esetekben az adott év átlagos népességszámával és munkaerő-ráfordításával kell dolgozni. Amikor egy évben több felmérésre is sor kerül, akkor a különböző időpontokban kapott eredmények átlagát kell figyelembe venni. Amikor csak egyetlen vizsgálatra kerül sor, akkor fontos megbizonyosodni arról, hogy a vizsgált periódus valóban kellően reprezentatív jellegű-e. Az év folyamán bekövetkező változások kezeléséhez az egész évre vonatkozó adatok becslésénél a rendelkezésre álló legfrissebb információkat kell felhasználni. Amikor például a foglalkoztatás átlagos létszámának megállapítása becsléssel történik, akkor arra a tényre is tekintettel kell lenni, hogy vannak, akik nem dolgoznak egész évben (ilyenek például az alkalmi és idénymunkások). ÖSSZNÉPESSÉG Meghatározás: Egy ország népességének összlétszámát egy adott időpontban azoknak a belföldi és külföldi állampolgároknak az összessége alkotja, akik az ország gazdasági területén tartósan letelepedtek, akkor is, ha átmenetileg máshol tartózkodnak. A létszám alakulásának éves átlaga megfelelő alapot nyújt a nemzeti számlák változóinak becsléséhez, illetve az összehasonlításokban nevezőként történő felhasználáshoz A nemzeti számlák rendszere az össznépességet a lakóhely 2. fejezetben ismertetett fogalmának megfelelően definiálja. A rendszer azt tekinti egy országban tartósan letelepedett személynek, aki egy évig vagy azt meghaladó ideig az ország gazdasági területén tartózkodik, illetve szándékozik tartózkodni. Egy személy akkor tekintendő ideiglenesen távollevőnek, ha letelepedése az országban tartós, de hosszabb ideig ez egy évnél nem hosszabb külföldön tartózkodik, illetve szándékozik tartózkodni. Az egy háztartáshoz tartozó összes egyén ott rezidens, ahol a háztartás gazdasági HU 2 HU
4 érdekeltségének központja megtalálható, ez pedig az a hely, ahol a háztartás lakást vagy lakásokat tart fenn, amelyet/amelyeket a háztartás tagjai állandó lakóhelyükként kezelnek és használnak. Egy rezidens háztartás valamely tagja akkor is rezidens marad, ha gyakran elhagyja az ország gazdasági területét, mivel gazdasági érdekeltségének központja abban a gazdaságban marad, amelyben a háztartás rezidens Egy ország összlakossága az alábbi kategóriákat tartalmazza: a) az országban letelepedett belföldi állampolgárok; b) azok a belföldi állampolgárok, akik egy évnél nem hosszabb ideig tartózkodnak külföldön; ezek lehetnek például határ menti munkavállalók, idénymunkások, turisták stb.; c) külföldi állampolgárok, akik egy évre vagy azt meghaladó időre letelepednek az országban, az Európai Unió intézményeinek és az ország földrajzi területén található nemzetközi civil szervezetek személyi állományát és azok háztartásának kísérő tagjait is beleértve; d) az ország földrajzi területén található nemzetközi katonai szervezeteknél dolgozó külföldi katonai állomány; e) tartós kiküldetésben, legalább egy évig az ország területén dolgozó külföldi technikai kisegítő személyzet, akiket a fogadó kormány alkalmaz annak a kormánynak vagy nemzetközi szervezetnek a nevében, amelyik a munkájukat finanszírozza. Egy ország összlakossága az alábbi személyeket is magába foglalja, függetlenül attól, hogy mennyi időt töltenek az ország területén kívül: a) belföldi állampolgárságú diákok, külföldi tanulmányaik hosszától függetlenül; b) az ország fegyveres erőinek külföldön állomásozó tagjai; c) az ország földrajzi területén kívül létesített nemzeti tudományos bázisok állományához tartozó belföldi állampolgárok; d) diplomáciai kiküldetésben külföldön tartózkodó belföldi állampolgárok; e) az ország gazdasági területén kívül dolgozó halászhajók, egyéb hajók, légi járművek és úszó szerkezetek legénységének belföldi állampolgárságú tagjai; f) külföldön orvosi kezelés alatt álló betegek Ezzel szemben egy ország összlakossága nem foglalja magába: a) azokat a külföldi állampolgárokat, akik egy évnél rövidebb ideig tartózkodnak az ország területén; ezek közé tartoznak például a határ menti munkavállalók, idénymunkások, turisták, orvosi kezelés alatt álló betegek; b) külföldi fegyveres erők az ország földrajzi területén állomásozó tagjait; HU 3 HU
5 c) az ország azon állampolgárait, akik egy évig vagy azt meghaladó ideig külföldön tartózkodnak; d) az ország azon állampolgárait, akik katonai állomány tagjaként külföldi telephellyel rendelkező nemzetközi szervezeteknél szolgálnak; e) a tartós kiküldetésben külföldön dolgozó belföldi állampolgárságú technikai kisegítő személyzetet, akiket a fogadó kormány alkalmaz annak a kormánynak vagy nemzetközi szervezetnek a nevében, amely a munkájukat finanszírozza; f) a külföldi diákokat, belföldön folytatott tanulmányaik hosszától függetlenül; g) az ország földrajzi területén elhelyezkedő külföldi tudományos bázisok külföldi személyzetét; h) az országban állomásozó külföldi diplomáciai testületek tagjait A népesség fent megadott fogalma eltér a lakó (de facto) népesség fogalmától, amely alatt egy adott időpontban ténylegesen az ország földrajzi területén tartózkodó személyek összességét értjük, és ugyancsak eltér a regisztrált népesség fogalmától. GAZDASÁGILAG AKTÍV NÉPESSÉG Meghatározás: A gazdaságilag aktív népesség körébe azok a személyek tartoznak, akik termelő (a nemzeti számlák rendszerében termelésnek minősített) tevékenységek végzésére munkaerő-kínálatot jelentenek, vagy munkaerő-kínálatként rendelkezésre állnak. Azok a személyek tartoznak ide, akik besorolhatók a foglalkoztatottak vagy munkanélküliek alább meghatározott kategóriáiba. A vonatkozó munkaerő-statisztikai standardokat a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) gondozza. Az ILO-standardokat a Munkaügyi Statisztikusok Nemzetközi Konferenciájának (ICLS) ülésein elfogadott határozatok tartalmazzák. A munkaerőstatisztika gyűjtése és összeállítása szempontjából a legfontosabb standard a gazdaságilag aktív népesség, foglalkoztatás, munkanélküliség, és alulfoglalkoztatottság statisztikáiról szóló határozat (Resolution Concerning Statistics of the Economically Active Population, Employment, Unemployment and Underemployment). Ezt a határozatot a Munkaügyi Statisztikusok 13. Nemzetközi Konferenciáján, 1982 októberében fogadták el, és a 2008 decemberében rendezett 18. konferencián elfogadott határozattal módosították. A határozat a munkaerő fogalmát a nemzeti számlák rendszerében termelésnek minősített tevékenységekben részt vevő személyek alapján határozza meg. HU 4 HU
6 FOGLALKOZTATOTTAK Meghatározás: A foglalkoztatottak fogalma a nemzeti számlák rendszerében termelésnek tekintett bármilyen termelő tevékenységben foglalkoztatott valamennyi személyt magába foglalja. A foglalkoztatottak lehetnek az alkalmazottak vagy önállók. A több állással rendelkező személyeket főfoglalkozásuk szerint soroljuk az alkalmazottak vagy az önállók közé. ALKALMAZOTTAK Meghatározás: Minden személy alkalmazott, aki szerződés alapján rezidens szervezeti egységnél dolgozik, és ezért munkavállalói jövedelemként meghatározott díjazásban részesül. Az alkalmazottak meghatározása megfelel a fizetett foglalkoztatás Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által megadott definíciójának. Munkaviszony munkaadó és alkalmazott között egy gazdasági szervezet és egy személy által megkötött hivatalos, illetve nem hivatalos szerződés útján jön létre, amelyet mindkét fél önszántából létesít, és amelynek alapján a személy készpénzben vagy természetben fizetett díjazás ellenében munkát végez a gazdasági szervezetnél. Azok a személyek, akik alkalmazottként és önállóként is dolgoznak, akkor sorolandók az alkalmazottak közé, ha jövedelmük szerinti fő tevékenységük az alkalmazotti tevékenység. Ha a jövedelem nem áll rendelkezésre, helyettesítőként a ledolgozott munkaidőt kell számításba venni Az alábbi kategóriák tartoznak ide: a) munkaadó által alkalmazási szerződés keretében foglalkoztatott személyek; ide tartoznak például a fizikai és nem fizikai dolgozók, vezetői személyi állomány, fizetett háztartási személyzet, foglalkoztatási programok keretében termelő tevékenységet díjazás ellenében végzők; b) köztisztviselők és egyéb kormányzati alkalmazottak, akiknek foglalkoztatási feltételei törvényileg szabályozottak; c) a hosszú és rövid távú szerződéses állományból és a besorozottakból (a polgári szolgálatot teljesítő besorozottakat is beleértve) álló fegyveres erők; d) lelkipásztorok, amennyiben fizetésüket közvetlenül a kormányzattól vagy valamely nonprofit intézménytől kapják; e) vállalatok és kvázi vállalatok tulajdonosai, ha maguk is ezeknél a gazdasági szervezeteknél dolgoznak; f) diákok, akik hivatalosan kötelezettséget vállaltak arra, hogy egy vállalkozás termelési folyamatához bizonyos mennyiségű saját munkával járulnak az HU 5 HU
7 onnan kapott, készpénzben vagy természetben oktatási szolgáltatásként fizetett díjazás fejében; g) bedolgozók, ha kifejezett megállapodás van arra, hogy díjazásban az általuk elvégzett munkamennyiség alapján részesülnek, azaz annak a munkának a mennyisége alapján, amivel ráfordításként a termelési folyamathoz hozzájárulnak; a bedolgozó akkor minősül alkalmazottnak, ha a munkaadóval kötött szerződése alapvetően munkavégzésre irányul; h) munkaközvetítő irodák által ideiglenesen foglalkoztatott személyek, akiket a foglalkoztatásukat biztosító iroda szerinti ágazatba és nem a tényleges munkavégzésüknek megfelelő ágazatba kell besorolni A munkavégzésből ideiglenesen kikerülő személyeket is alkalmazottnak kell tekinteni, amennyiben munkahelyük és közöttük hivatalos a kapcsolat. Ez a hivatalos kapcsolat az alábbi kritériumok valamelyikének teljesülése esetén áll fenn: ÖNÁLLÓK a) a bér, illetve kereset folytatólagos folyósítása; b) az állásba való visszavétel ígérete az ideiglenes helyzet elmúltával vagy az ismételt munkába állás időpontjára vonatkozó megállapodás. Ezek a feltételek azokra a személyekre vonatkoznak, akik az alábbi okok valamelyike miatt kerülnek ki ideiglenesen a munkavégzésből: betegség vagy baleset, üdülés, szabadság, sztrájk vagy lockout (munkáltató által kezdeményezett kizárás a munkából), oktatási vagy képzési szabadság, szülési szabadság vagy a szülő jogán járó szabadság, a gazdasági tevékenység visszafogása, a munkavégzés rendjének időleges megbomlása vagy a munkavégzés felfüggesztése rossz időjárási körülmények, mechanikus vagy elektromos meghibásodások, nyersanyag- vagy üzemanyaghiány miatt, illetve egyéb ideiglenes távollét engedéllyel vagy anélkül Meghatározás: Az önállót olyan személyként határozza meg a rendszer, aki egyedüli vagy társtulajdonosa annak a nem jogi személyiségű vállalkozásnak, amelyikben dolgozik, nem számítva ide a kvázi vállalatként besorolt nem jogi személyiségű vállalkozásokat. Azok a személyek, akik alkalmazottként és önállóként is dolgoznak, akkor sorolandók az önállók közé, ha jövedelmük szerinti fő tevékenységük az önálló tevékenység. Ha a jövedelem nem áll rendelkezésre, helyettesítőként a ledolgozott munkaidőt kell számításba venni. Az önállók az adott időszak alatt ideiglenesen kikerülhetnek a munkavégzésből. Az önálló munkavégzés keretében kapott jövedelem vegyes jövedelemnek minősül Az alábbi kategóriákba tartozókat szintén az önállók közé kell sorolni: a) segítő családtagok azokkal együtt, akik részben vagy teljesen piacra termelő nem jogi személyiségű vállalkozásoknál dolgoznak; HU 6 HU
8 b) bedolgozók, akiknek jövedelme a felelősségi körükbe tartozó valamely termelés kibocsátásának értékétől függ; e bedolgozók szerződése termékek vagy szolgáltatások a megbízó fél számára történő előállítására irányul; c) kizárólag saját végső fogyasztási célú vagy saját felhalmozás céljára szolgáló termelésben egyénileg vagy közösségi alapon részt vevő dolgozók. E termelésnek a saját végső felhasználás jelentős részét kell biztosítania. A nem fizetett önkéntes munkát végzőket akkor kell az önállók közé sorolni, ha az önkéntes alapon végzett tevékenységük terméket eredményez; pl. egy lakás, templom vagy egyéb épület megépítését. Ha viszont az önkéntes alapon végzett tevékenységük szolgáltatást eredményez, pl. önkéntes gondozás vagy takarítás, akkor nem szabad őket a foglalkoztatottak körébe sorolni, mivel e tevékenységek nem tartoznak a termelés körébe. Bár a háztartások által lakástulajdonosokként önmaguk számára nyújtott szolgáltatások a nemzeti számlák rendszerében termelésnek minősülnek, e szolgáltatások nem járnak munkaerő ráfordítással; következésképpen a tulajdonos lakó nem tekintendő önállónak. FOGLALKOZTATÁS ÉS LAKÓHELY A termelőegységek tevékenységének eredményét csak akkor lehet összevetni a foglalkoztatottakkal, ha a foglalkoztatottak kategóriája a rezidens termelőegységeknél dolgozó rezidens és nem rezidens személyeket egyaránt tartalmazza. Ezért a foglalkoztatottak körébe az alábbi kategóriák is beletartoznak: a) a nem rezidens határ menti munkavállalók, vagyis azok a személyek, akik az ország gazdasági területén úgy vállalnak munkát, hogy ehhez naponta átlépik az országhatárt; b) a nem rezidens idénymunkások, vagyis azok a személyek, akik egy évnél rövidebb időre az ország gazdasági területére költöznek, hogy ott olyan ágazatokban helyezkedjenek el, amelyek idényjelleggel többletmunkaerőt igényelnek; c) az ország fegyveres erőinek külföldön állomásozó tagjai; d) az ország földrajzi területén kívül létesített nemzeti tudományos bázisok állományához tartozó belföldi állampolgárok; e) diplomáciai kiküldetésben külföldön tartózkodó belföldi állampolgárok; f) rezidens egységek által üzemeltetett halászhajók, egyéb hajók, légi járművek és úszó szerkezetek legénységének tagjai; g) az ország gazdasági területén kívül felállított kormányhivatalok helyi alkalmazottai. HU 7 HU
9 11.18 Másrészről viszont az alábbi személyek kívül esnek egy ország foglalkoztatottainak körén: a) rezidens személyek, akik határ menti munkavállalóként vagy idénymunkásként egy másik ország gazdasági területén dolgoznak; b) nem rezidens egységek által üzemeltetett halászhajók, egyéb hajók, légi járművek és úszó szerkezetek legénységének belföldi állampolgárságú tagjai; c) az ország földrajzi területén felállított külföldi kormányhivatalok helyi alkalmazottai; d) az Európai Unió azon intézményeinek, továbbá azon nemzetközi civil szervezeteknek a személyi állománya (beleértve a közvetlen felvétel útján alkalmazott helyi alkalmazottakat is), amelyek az ország földrajzi területén helyezkednek el; e) fegyveres erők azon tagjai, akik az ország földrajzi területén elhelyezkedő nemzetközi katonai szervezeteknél dolgoznak; f) az ország gazdasági területén létesített külföldi tudományos bázisokon dolgozó belföldi állampolgárok A munkaerő-statisztikákban általánosan használt fogalmak (nemzeti alapon értelmezett foglalkoztatás) közötti kölcsönös átjárhatóság érdekében az ESA kifejezetten ajánlja az alábbi tételek külön tételként történő feltüntetését: a) sorkatonák, akik nem szerepelnek a munkaerő-statisztikákban, viszont szerepelnek az ESA-ban a kormányzat szolgáltatásainál; b) nem rezidens termelőegységeknél dolgozó rezidens személyek (szerepelnek a munkaerő-statisztikákban, de a foglalkoztatottak ESA-ban meghatározott fogalma nem terjed ki rájuk); c) rezidens termelőegységeknél dolgozó nem rezidens személyek (nem szerepelnek a munkaerő-statisztikákban, de a foglalkoztatottak ESA-ban meghatározott fogalma kiterjed rájuk); d) tartósan valamely intézetben lakó rezidens dolgozók; e) a munkaerőfelmérés-statisztikákban megállapított korhatár alatti rezidens dolgozók. MUNKANÉLKÜLISÉG Meghatározás: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által (a Munkaügyi Statisztikusok 13. Nemzetközi Konferenciáján) megállapított és az Európai Unióban az 1897/2000/EK bizottsági rendelet által a munkanélküliség operatív meghatározása vonatkozásában tovább pontosított normáknak megfelelően a munkanélküli fogalma mindazon HU 8 HU
10 személyeket magába foglalja, akik egy meghatározott életkor felett egy adott időszak során: a) munka nélkül voltak, vagyis nem álltak fizetett alkalmazásban, illetve nem voltak önállók; b) folyamatosan munkára készen álltak, vagyis az adott időszak alatt fizetett alkalmazás, illetve önálló munkavégzés céljára rendelkezésre álltak; valamint c) munkát kerestek, vagyis a közelmúlt egy meghatározott időszakán belül megtették a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy fizetett alkalmazásba kerüljenek, illetve önálló munkavégzésbe kezdjenek Ilyen megfelelő lépés lehet a bejelentkezés az állami, vagy magántulajdonú munkaközvetítőknél, munkaadók megkeresése, jelentkezés munkahelyeken, gazdaságokban, gyárkapunál, piacon, vagy egyéb gyülekezőhelyeken, újsághirdetések feladása, illetve megválaszolása, segítségkérés barátoktól vagy rokonoktól, saját vállalkozás elindításához földterület, épület, gépek és berendezések felkutatása, kérelmek benyújtása engedély, licenc, pénzügyi források stb. iránt. ÁLLÁSOK Meghatározás: Az állás egy személy és egy rezidens szervezeti egység között létrejött írásos vagy hallgatólagos szerződésként határozható meg, amelyet a felek díjazás ellenében történő munkavégzés céljából kötnek meghatározott időre vagy további intézkedésig. E meghatározás vonatkozásában: a) Az írásos vagy hallgatólagos szerződés munkaerő-ráfordítás nyújtására, nem pedig termékek vagy szolgáltatások rendelkezésre bocsátására vonatkozik. b) Munkavégzés minden olyan tevékenység, amely a rendszerben termelésnek tekintett tevékenységek körén belül hozzájárul a termékek és szolgáltatások létrehozásához. A munkavégzés törvényessége és a munkát végző személy kora irreleváns. c) A díjazást itt a szó legtágabb jelentésében kell értelmezni, beleértve az önállók vegyes jövedelmét is. A fenti definíció az alkalmazotti és az önálló állásokra is vonatkozik: tehát az olyan állásra is, ahol a munkát végző személy és a munkaadó más-más szervezeti egységhez tartozik és az olyan állásra is, ahol a munkát végző személy ugyanahhoz a szervezeti egységhez tartozik, mint a munkaadó Az állások fogalma eltér a foglalkoztatottak fentiekben meghatározott fogalmától: a) mivel magába foglalja ugyanazon személy második, harmadik stb. állását. Egy személynek a második, harmadik stb. állása következhet egymást követően a megfigyelt időszakban (általában egy héten belül), vagy végezhető párhuzamosan is, például nappali és esti munka formájában; HU 9 HU
11 b) másrészről nem foglalja magában azokat a személyeket, akik ideiglenesen munka nélkül maradnak, de akik hivatalos kapcsolatban maradnak munkahelyükkel, például az állásba való visszavétel ígérete vagy az ismételt munkába állás időpontjára vonatkozó megállapodás formájában. Ha a munkaadó és az ideiglenesen leépített vagy oktatáson való részvétel miatt távol levő személy között jön létre ilyen egyezség, akkor azt a rendszer nem tekinti állásnak. ÁLLÁS ÉS LAKÓHELY Az ország gazdasági területén található állás olyan írásos vagy hallgatólagos szerződés, amely egy személy (aki egy másik gazdasági területen is lehet rezidens), valamint egy, az országban rezidens szervezeti egység között jön létre. A gazdasági tevékenységre fordított munkaerő-felhasználás mérése szempontjából csak a termelő szervezeti egység illetősége számít, mivel egyedül a rezidens termelők járulnak hozzá a bruttó hazai termékhez Ezenkívül: a) a rezidens termelőnél biztosított azon állásokat is figyelembe kell venni a gazdasági terület munkahelyeinek számát illetően, amelyekben az alkalmazottak úgy dolgoznak ideiglenesen egy másik gazdasági területen, hogy a tevékenység jellege és időtartama nem jelenti azt, hogy az egységet annak a másik területnek a képzett rezidens egységeként kezelik; b) az állásokat nem lehet figyelembe venni a gazdasági területen levő munkahelyek számának meghatározásánál, ha a munkát nem rezidens szervezeti egységek számára végzik, tehát az olyan egységek esetében, amelyek érdekeltségi központja egy másik ország területén van, és amelyeknek nem áll szándékában egy évig vagy azt meghaladó ideig belföldön tevékenykedni; c) a nemzetközi szervezetek személyi állománya, valamint a külföldi követségek helyben felvett dolgozói által betöltött állások nem számíthatók bele a munkahelyek számába, ugyanis az alkalmazó egységek nem rezidensek. A NEM MEGFIGYELTGAZDASÁG A közvetlenül nem megfigyelt termelő tevékenységek értéke elvben részét képezi a nemzeti számlák rendszerében termelésnek minősített tevékenységeknek. Következésképpen ide tartozik például a következő három tevékenység: a) olyan illegális tevékenységek, amelyek esetében a felek önként vesznek részt valamely gazdasági műveletben; b) rejtett és láthatatlan tevékenységek, amelyek esetében maguk a tranzakciók nem illegálisak, de azokat a hivatalos ellenőrzést elkerülendő nem jelentik be; c) informálisnak nevezett tevékenységek, amelyeket jellemzően nem dokumentálnak. HU 10 HU
12 Elvben az ilyen tevékenységekben részt vevő alkalmazottak díjazása a munkavállalói jövedelem vagy vegyes jövedelem részét képezi. Ezt a kiigazítást figyelembe kell venni az alkalmazottakra és az önállókra vonatkozó adatokban az arányok számításakor és más statisztikák készítésekor. Azok az illegális tevékenységek, amelyekben a felek egyike nem önként vesz részt (pl. lopás), nem minősülnek gazdasági műveletnek, következésképpen nem képezik részét a rendszerben termelésnek minősített tevékenységeknek. ÖSSZES LEDOLGOZOTT MUNKAÓRA Meghatározás: Az összes ledolgozott munkaóra egy alkalmazott vagy önálló által a számbavételi időszak alatt ténylegesen ledolgozott azon órák összesített számának felel meg, amely alatt termelő tevékenységet végzett. Tekintettel arra, hogy az alkalmazotti kör tágabban értelmezett meghatározása azokra is kiterjed, akik ideiglenesen munkanélküliek, de munkahelyükkel hivatalos kapcsolatban maradnak, továbbá azokra is, akik részmunkaidős állásokat töltenek be, a termelékenységgel kapcsolatos számítások megfelelő mértékegysége nem a foglalkoztatottak létszáma, hanem az összes ledolgozott munkaórák száma. A rendszer vonatkozásában az összes ledolgozott munkaóra a munkaerő-ráfordítás leginkább megfelelő mérőszáma. A ténylegesen ledolgozott munkaórák meghatározása Az összes ténylegesen ledolgozott munkaóra fogalmába azok a munkaórák tartoznak, amelyek hozzájárulnak a termeléshez, és a nemzeti számlák rendszerében termelésnek tekintett tevékenységre vonatkoztatva határozhatók meg. A munkaidő méréséről szóló, a Munkaügyi Statisztikusok 18. Nemzetközi Konferenciája által elfogadott határozatában a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adott időszakban a termékek és szolgáltatások termeléséhez hozzájáruló tevékenységek végzésével eltöltött időként határozza meg a ténylegesen ledolgozott munkaórák fogalmát. A határozat a következőképpen adja meg a ledolgozott munkaórák fogalmát: (1) ténylegesen ledolgozott munkaórák a munkahelyek bármely típusában, változó fizetett vagy fizetetlen munkavégzési és díjazási konstrukciók mellett, bármely helyen végzett munka vonatkozásában előfordulnak. (2) a ténylegesen ledolgozott munkaórák nem kapcsolódnak adminisztratív vagy jogi fogalmakhoz, ezért minden foglalkoztatott vonatkozásában értelmezhetők, és előfordulhatnak rendes vagy szerződéses munkaidőn belül vagy túlóra keretében. (3) a ténylegesen ledolgozott munkaórákra vonatkozó statisztikák az alábbiakat foglalják magukba: a) a rendes munkaidő alatt ténylegesen ledolgozott és a termeléshez közvetlenül hozzájáruló órák száma; HU 11 HU
13 b) képzéssel töltött, fizetett órák száma; c) a rendes munkaidőn túl ledolgozott órák száma (túlóra); a ledolgozott túlórák számát akkor is figyelembe kell venni, ha azok nem fizetettek; d) az olyan feladatokkal eltöltött idő, mint a munkahely előkészítése, javítókarbantartó munkák ellátása, szerszámok előkészítése és megtisztítása, továbbá számlák, munkaidő-nyilvántartások és egyéb jelentések megírása; e) a munkanapon belüli rövid, kényszerű állásidő, amely alatt például munka ideiglenes hiányában, gépleállás vagy baleset következtében a foglalkoztatott várakozik, illetve készenlétben áll, továbbá az a munkahelyen eltöltött idő, amelynek során munkavégzés nem történik, de amit garantált munkaszerződés alapján kifizetnek; f) a rövid munkahelyi pihenőidők, beleértve a tea- vagy kávészünetet; g) ügyelet; amennyiben az ügyeletre a munkahelytől távol például a foglalkoztatott otthonában kerül sor, az ügyelet idejét olyan mértékben kell a ténylegesen ledolgozott munkaórák számában figyelembe venni, amilyen mértékben az ügyelet korlátozza az illető személy nem munkavégzés jellegű tevékenységét és mozgását; h) a fegyveres erők állománya által ledolgozott munkaórákat, ideértve a sorkatonák által ledolgozott munkaórákat is, akkor is figyelembe kell venni, ha azok kívül esnek az országos munkaerő-felmérés körén; (4) a ténylegesen ledolgozott munkaórákra vonatkozó statisztikák nem foglalják magukba az alábbiakat: a) a kifizetett, de le nem dolgozott munkaidőt, például fizetett rendes évi szabadság, állami ünnepnapok, betegszabadság, szülő jogán járó szabadság, sztrájk, rövid eltávozás pl. orvosi vizsgálatra, rossz időjárási körülmények miatti üzembezárás; b) étkezési szünetek; c) a lakás és a munkahely között utazással eltöltött időt, viszont a bejárás során végzett munka már beleszámít a munkaidőbe; d) oktatás, a képzés kivételével. A felsorolt kritériumok részletesebb meghatározását a Munkaügyi Statisztikusok Nemzetközi Konferenciájának említett határozata tartalmazza Az összes ledolgozott munkaóra a gazdasági területen belül a számbavételi időszak során az alkalmazotti és az önálló állásokban ténylegesen ledolgozott órák összesített száma, amely: a) magába foglalja a gazdasági területen kívüli rezidens munkaadó szervezeti egység számára végzett munkát, amennyiben a szervezeti egység gazdasági érdekeltségének nem ott (a gazdasági területen kívül) van a központja; HU 12 HU
14 b) nem foglalja magába a külföldi munkaadó szervezeti egység számára végzett munkát, amennyiben az ilyen szervezeti egység gazdasági érdekeltségének központja nem a gazdasági területen belül van Számos, a gazdasági szervezetekről készülő felmérés a fizetett és nem a ledolgozott munkaórák számát tartja nyilván. Ezekben az esetekben a ledolgozott munkaórák számát az állások egyes csoportjaira becsléssel kell megállapítani, felhasználva a fizetett szabadságról stb. rendelkezésre álló minden lehetséges információt A gazdasági konjunktúraelemzésekben előnyös lehet az összes ledolgozott munkaóra számát az év munkanapjainak egységes számával korrigálni. TELJES MUNKAIDŐS EGYENÉRTÉKRE ÁTSZÁMÍTOTT LÉTSZÁM Meghatározás: A teljes munkaidős egyenértékre átszámított létszám, amely a teljes munkaidős egyenértékre átszámított állások számával egyenlő, a rendszer szerint egyenlő az összes ledolgozott munkaórák számának és az ország gazdasági területén teljes munkaidős állásokban ledolgozott átlagos éves munkaórák számának a hányadosával Ez a meghatározás nem írja le, hogy a meghatározásban foglaltakat hogyan kell megbecsülni, hiszen az egész napos állások időtartama az idők során változik, sőt ágazatonként is eltérő, így olyan módszereket kell alkalmazni, amelyek az egyes munkaköri csoportokon belül az egész napos foglalkoztatásnál rövidebb munkaidejű állások vonatkozásában átlagos arányokat és átlagos munkaidőt használnak. Először az egész napos munkahét hosszát kell minden munkaköri csoport esetében megbecsülni. A munkaköri csoportokat egy ágazaton belül nemek és a munka típusa szerint lehet kialakítani. A munkaszerződésekben rögzített munkaórák az alkalmazotti állások tekintetében megfelelő kritériumot jelentenek az adatok meghatározásához. Az egész napos egyenértéket minden munkaköri csoportra külön kell kiszámítani, majd ezután kell az összesítést elvégezni A munkaerő-ráfordítás legjobb mérőszáma az összes ledolgozott munkaóra. Ha azonban ez nem áll rendelkezésre, helyettesítőjeként leginkább a teljes munkaidős egyenértékre átszámított létszám használható: ennek becslése egyszerűbb, és megkönnyíti a nemzetközi összehasonlításokat azokkal az országokkal, amelyek kizárólag a teljes munkaidős egyenértékre átszámított létszámot tudják megbecsülni. VÁLTOZATLAN ÁRAS MUNKAVÁLLALÓI JÖVEDELEMMEL SZÁMÍTOTT MUNKAERŐ-RÁFORDÍTÁS Meghatározás: A változatlan áras munkavállalói jövedelem alapján számított munkaerő-ráfordítás a kiválasztott bázisidőszakra jellemző munkavállalói jövedelemszinten értékelt folyó munkaerő-ráfordításokat méri a bázisidőszakban végzett, hasonló típusú és képzettséget igénylő munkaerő-ráfordítások tekintetében A folyó áras munkavállalói jövedelem és a változatlan áras munkavállalói jövedelem alapján számított munkaerő-ráfordítás hányadosa olyan implicit árindexet eredményez, amely összehasonlítható a végső felhasználás implicit árindexével A változatlan áras munkavállalói jövedelem alapján számított munkaerő-ráfordítás fogalmának rendeltetése a munkaerő összetételében bekövetkező változások HU 13 HU
15 például az alacsonyabb jövedelműek számának csökkenése és a magasabb jövedelműek számának növekedése kifejezésre juttatása. Az elemzést ágazati alapon célszerű elvégezni. TERMELÉKENYSÉG Meghatározás: A termelékenység valamely termelési folyamat ráfordításegységre eső kibocsátásának mérőszáma. A munkaerő termelékenységét például rendszerint az egy munkaórára eső kibocsátással mérik. Lényeges ezért, hogy azon munkaerőmérőszámok fogalmai és határai, amelyeket a nemzeti számlák mérőszámain alapuló kibocsátást alkalmazó statisztikákban használnak, összhangban legyenek a nemzeti számlákkal. HU 14 HU
INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ
INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS
RészletesebbenPW Munkavállalók kiküldetése munkafeltételekkel és -körülményekkel kapcsolatos információkérés
[F1] Az alapfeltételekkel kapcsolatos általános kérdések (3. cikk (1) bekezdés) [F101] Törvényekben vannak-e lefektetve a munkaviszonyra vonatkozó szabályok? [F102] Kizárólag törvényileg van-e szabályozva
RészletesebbenINDIKÁTOR CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÉS MÉRÉSI ÚTMUTATÓ. az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM
INDIKÁTOR CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÉS MÉRÉSI ÚTMUTATÓ az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése c. konstrukciójához Kódszám: ÉMOP-3.3.1-11.
RészletesebbenStatisztikai mutatók leírása
Munkaerő-piaci monitoring EURES-T Pannonia Statisztikai mutatók leírása 1. Népesség Forrás: Központ Statisztikai Hivatal Lakónépesség az adott területen lakóhellyel rendelkező és másutt tartózkodási hellyel
RészletesebbenFoglalkoztatás- és szociálpolitika
Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség
RészletesebbenEGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK
Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett
RészletesebbenINDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ AZ IPARTELEPÍTÉS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS KULCSINDIKÁTORAIHOZ
INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ a AZ IPARTELEPÍTÉS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS KULCSINDIKÁTORAIHOZ A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával
RészletesebbenMunkaerő-piaci alapismeretek (BA)
Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)
RészletesebbenMunkavállalók kiküldetése A kiküldő céggel kapcsolatos kérdések
I. Általános kérdések (1. és 2. cikk) Munkavállalók kiküldetése A kiküldő céggel kapcsolatos kérdések I.2. A munkavállalót kiküldő vállalkozással kapcsolatos kérdések 1. 1. 1 A 96/71/EK irányelv alkalmazása
RészletesebbenEGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK
Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élőmunka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett
RészletesebbenJELENTÉS A BETÖLTÖTT ÉS AZ ÜRES ÁLLÁSHELYEK SZÁMÁRÓL
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 24. és 26. -a alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 2009 JELENTÉS A BETÖLTÖTT ÉS AZ ÜRES ÁLLÁSHELYEK
RészletesebbenJELENTÉS A BETÖLTÖTT ÉS AZ ÜRES ÁLLÁSHELYEK SZÁMÁRÓL
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 24. és 26. -a alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 2009 JELENTÉS A BETÖLTÖTT ÉS AZ ÜRES ÁLLÁSHELYEK
RészletesebbenA. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 21.12.2. COM(21) 774 végleges A. melléklet/24 B. fejezet A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó
RészletesebbenAz Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.
Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben - Nettó BÉRKALKULÁTO Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben, betegszabadság kalkulátor. A betegszabadság
Részletesebbenszámfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás.
Gyakran ismétlődő kérdések a nem állami szociális fenntartók ágazati pótlék támogatásával kapcsolatban 1. Kérdés: A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet
Részletesebben1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám
A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,
RészletesebbenAz Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám
A BIZOTTSÁG 1251/70/EGK RENDELETE a foglalkoztatás megszűnését követően a munkavállalóknak a fogadó tagállam területén maradásának jogáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Gazdasági
RészletesebbenMUNKAERŐKÖLTSÉG-FELVÉTEL
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 24. és 26. -a alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1117 MUNKAERŐKÖLTSÉG-FELVÉTEL 2016 Adatszolgáltatók:
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU. Módosítás. Martina Dlabajová az ALDE képviselőcsoport nevében
25.5.2018 A8-0319/51 Módosítás 51 Martina Dlabajová az ALDE képviselőcsoport nevében Jelentés Elisabeth Morin-Chartier A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetése (COM(2016)0128
RészletesebbenÚtmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz
Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Érvényesség kezdetének időpontja: 2015. 01. 01. A 2013. december 31-ig érvényes Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz
RészletesebbenHavi munkaügyi jelentés
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 24. és 26. -a alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 2238 Havi munkaügyi jelentés 2018. május hónap
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenMunkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban
Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban Előadó: dr. Járai József Krisztián osztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail cím:
RészletesebbenRövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú munkaerőpiaci
RészletesebbenINFORMÁCIÓK A RÖVID TÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZISHOZ 2005 szeptember (Az adatszolgáltatás nem kötelező!)
FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL INFORMÁCIÓK A RÖVID TÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZISHOZ 2005 szeptember (Az adatszolgáltatás nem kötelező!) Az adatszolgáltató megnevezése:....
RészletesebbenKoppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE
10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció
RészletesebbenA 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók
A 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók 1 Az év vége sikeréhez, célkitűzéseink eléréséhez, áruházaink hatékony és jövedelmező működéséhez elengedhetetlen, hogy a 2013. év
RészletesebbenBérügyintéző részszakképesítés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége. Bérügyi szakfeladatok
PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÜK szám: 1/3-8/2018 KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2018. június 06. 8:00 óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és fm. példányban
RészletesebbenHavi integrált gazdaságstatisztikai jelentés
215.1 215.2.13 16:23 1532577219 Központi köztisztviselõ kereset 1 Ft 1 Ft 1 Ft legalább 6 munkaóra) fizikai legalább 6 munkaóra) szellemi Havi átl. 6 munkaóránál rövidebb ak 5 5 Ebbõl 25 év alatti és 55
RészletesebbenStatisztikai definíciók MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ
Statisztikai definíciók MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Közfoglalkoztatott: a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szerint
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13
Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi
Részletesebben175. sz. Egyezmény. a részmunkaidős foglalkoztatásról
175. sz. Egyezmény a részmunkaidős foglalkoztatásról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1994.
RészletesebbenA Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára
A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 Minimálbér kifizetés, kiküldetés, behívásos munkavégzés szabályosan A Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Részletesebben2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7
2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 A BIZOTTSÁG 20/2009/EK RENDELETE (2009. január 13.) az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó
RészletesebbenMunkajogi változások 2013. augusztus 1-jével
HÍRLEVÉL Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével 2013 / 8 Közel egy éve fogadták el az új Munka törvénykönyvét, és idén már számos jogintézmény esetében felmerült a módosítás szükségessége, amelyre
RészletesebbenTÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)
A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai
RészletesebbenAz építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége
Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze
RészletesebbenINDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ
INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ a KOMPLEX PROGRAMMAL SEGÍTENDŐ LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETŰ KISTÉRSÉGEK ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE PÁLYÁZATI FELHÍVÁS KULCSINDIKÁTORAIHOZ A projektek
RészletesebbenRövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú
RészletesebbenKözalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben!
Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Többen jelezték, hogy véleményük szerint nem megfelelő a fizetési osztályba sorolásuk. Az alábbi cikk közérthetően magyarázza
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.6. COM(2017) 114 final ANNEXES 1 to 4 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai vállalkozásstatisztikáról, a 184/2005/EK
RészletesebbenMódszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő:
Módszertani leírás Bevezetés A Központi Statisztikai Hivatal a magánháztartásokban élők gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a magánháztartásokra
RészletesebbenKSH Adatszolgáltatások Novitax Bér programban (OSAP 2238, OSAP 2241, OSAP 1117)
OSAP 2238 Havi munkaügyi Az OSAP 2238 Havi munkaügyi elkészíthető a Novitax Bér program segítségével. A statisztika elérhető a Kimutatások / Havi listák / Statisztikák / Munkaügyi statisztika menüpontból.
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2016. III. negyedév 2016 III. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege)
RészletesebbenStatisztikai Módszertani Füzetek, 51. A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan)
Statisztikai Módszertani Füzetek, 51 A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan) Budapest, 2009 Központi Statisztikai Hivatal ISSN: 0291 0554 ISBN: 978 963 235 0237 4 (on-line) 978 963 235
Részletesebben149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről
149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa
Részletesebben375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról
375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról A Kormány foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. (4) bekezdésében
RészletesebbenA. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 1. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó
RészletesebbenMódszertani leírás a Munkaerő-felmérés, 2011. III. negyedévi Önkéntes munka című kiegészítő felvételhez
Az alapfelvétel jellemzői Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés, 2011. III. negyedévi Önkéntes munka című kiegészítő felvételhez A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának
RészletesebbenMUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve
MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG szabályozás DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 EU- s irányelvek 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve DR SZALAI ERZSÉBET 3 MUNKASZERZŐDÉS Szerződést kötő felek..
RészletesebbenEU-s munkavállalók jogai
EU-s munkavállalók jogai Az uniós polgárokat megillető négy szabadság egyike a munkavállalók szabad mozgása. Ez a munkavállalók mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, a családtagok beutazáshoz és tartózkodáshoz
RészletesebbenKÉRELEM települési gyógyszertámogatás megállapítására
SZENTLŐRINCI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZOCIÁLIS IRODA 7940 Szentlőrinc, Templom tér 8. Tel.: 73/570-009 Fax.: 73/371-125 Ügyfélfogadás: hétfő, szerda 8.00-16.00, péntek 8.00-12.00 KÉRELEM települési
RészletesebbenBérpótlékok: A munkavállalót a Munka Törvénykönyve alapján megillető bérpótlékok:
Mennyi bérpótlék jár? - Bérpótlékok 2011-2012: éjszakai pótlék, műszakpótlék, ügyeleti pótlék, készenléti díj, vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzés pótléka. Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy
RészletesebbenJövőnk a gyermek. Párbeszéd az édesanyákért és a családokért június 20. GAZDASÁGI MEGFONTOLÁSOK
Jövőnk a gyermek Párbeszéd az édesanyákért és a családokért 2018. június 20. GAZDASÁGI MEGFONTOLÁSOK A láthatatlan munka értelmezése a HISZÜK modell bemutatásához a háztartás nem a piaci szabályoknak megfelelően
RészletesebbenRövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú
RészletesebbenFogalomtár. Készítette: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Budapest 2014
Fogalomtár Készítette: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Budapest 2014 Project number: HUSK 1101/1.2.1/0171 Project title: Szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-mad arská pohraničná migrácia
Részletesebben2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR
1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai
RészletesebbenA. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet/3. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó
RészletesebbenMódszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához
Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Munkaügyi Hivatal Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához I. Az új munka törvénykönyvének
RészletesebbenKészült: :37
Tartalomjegyzék Szám Űrlap megnevezés 01 K1-K8. Költségvetési kiadások 02 B1-B7. Költségvetési bevételek 04 B8. Finanszírozási bevételek 08 Adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak,
RészletesebbenFoglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László
Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv
RészletesebbenA MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI
A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI BENKEI-KOVÁCS BALÁZS HEGYI-HALMOS NÓRA: MUNKAERŐPIAC ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Munkanélküliség Munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a munkaerő kínálat meghaladja
RészletesebbenA BIZOTTSÁG 10/2008/EK RENDELETE
2008.1.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 5/3 A BIZOTTSÁG 10/2008/EK RENDELETE (2008. január 8.) az integrált szociális védelmi statisztikák európai rendszeréről (ESSPROS) szóló 458/2007/EK európai parlamenti
RészletesebbenE l ő t e r j e s z t é s
EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: KOZP/4657-1/2013. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. március 27-i ülésére Tárgy: Javaslat közérdekű önkéntes
RészletesebbenMegállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról
Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként
RészletesebbenÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március
ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2007. III. negyedév) Budapest, 2008. március Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)
RészletesebbenTájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:
Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre
RészletesebbenAz egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó részletes szabályok
Az egyszerűsített foglalkoztatás Szerző: Dr. Fuith-Kocsis Barbara Az egyszerűsített foglalkoztatás a munkaviszony egy speciális változata, amelynek legfontosabb szabályait az egyszerűsített foglalkoztatásról
RészletesebbenJárulékok, biztosítási kötelezettség
Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból
RészletesebbenAusztriai munkajogi kisokos
Ausztriai munkajogi kisokos Minden országban más munkajogi szabályok vannak életben. A Munkaügyi Kisokossal abban szeretnénk segíteni téged, hogy a legfontosabb kérdésekre megkapjad válaszaid munkába állás
RészletesebbenA globalizáció hatása a munkaerőpiaci
A MUNKAERŐPIAC FOGALMA ÉS JELLEMZŐI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A globalizáció hatása a munkaerőpiaci folyamatokra Globális felmelegedés Globális gazdaság
RészletesebbenKÉRELEM az ápolási támogatás megállapítására
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata KÉRELEM az ápolási támogatás megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/2000.(V.1.) számú r e n d e l e t e a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 46/1999.(X.1.)számú
RészletesebbenMunkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon
Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire
RészletesebbenErcsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 11/1999. (IV.28.) Kt. számú rendelete
Ercsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1999. (IV.28.) Kt. számú rendelete A köztisztviselők által választható, béren kívüli juttatások rendszeréről A köztisztviselők jogállásáról szóló
RészletesebbenS z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület!
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z e n t e s Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 112/2009.(V.29.) Kt. számú határozatával döntött arról, hogy
RészletesebbenFOGALOMMAGYARÁZAT. Családtag:
FOGALOMMAGYARÁZAT Családi életközösség: akkor valósul meg, ha a kérelmező harmadik országbeli állampolgár a bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral életvitelszerűen
RészletesebbenMódszertani leírás a Munkaerő-felméréshez kapcsolódó 2009. II. negyedévi Átmenet az iskolából a munka világába című kiegészítő felvételhez
Módszertani leírás a Munkaerő-felméréshez kapcsolódó 2009. II. negyedévi Átmenet az iskolából a munka világába című kiegészítő felvételhez Az alapfelvétel jellemzői A Központi Statisztikai Hivatal a magánháztartásokban
RészletesebbenÉVES MUNKAÜGYI JELENTÉS 2014
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 2241 ÉVES MUNKAÜGYI JELENTÉS 2014 Adatszolgáltatók:
RészletesebbenAz adatszolgáltatásokban e rendelet eltérő rendelkezése hiányában a következő szektorok szerepelnek:
A. Szektor-meghatározások 1. Változások a szektor-meghatározásokban A szektor-meghatározások módszertanában 2015-ben az előző évihez képest lényeges változás nem történt. A gazdasági szereplők szektorának
RészletesebbenAdatellenőrző kód: a-505c d-6b c-4166d d - 2 -
Tartalomjegyzék Szám Űrlap megnevezés 01 K1-K8. Költségvetési kiadások 02 B1-B7. Költségvetési bevételek 04 B8. Finanszírozási bevételek 08 Adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak,
RészletesebbenA MUNKAIDŐ MEGSZERVEZÉSE
A MUNKAIDŐ MEGSZERVEZÉSE Magyar Állami Operaház Budapest, 2015. szeptember 29. dr. Pál Lajos ügyvéd pal.lajos@paleskozma.hu www.paleskozma.hu 2 Bevezetés előzetes megjegyzések a munkaviszony létesítésének
RészletesebbenÖsszesítő riport. Riportoló intézmény: Központi Statisztikai Hivatal irányító szerv. Szűrési feltételek. PIR (Teljes egyezés)
Összesítő riport Riportoló intézmény: Központi Statisztikai Hivatal irányító szerv Szűrési feltételek Szűrés Érték - 1 - Tartalomjegyzék Szám Űrlap megnevezés 01 K1-K8. Költségvetési kiadások 02 B1-B7.
RészletesebbenA foglalkoztatási program évi szakmai beszámolója
A L A P Í T V Á N Y 1081 Budapest Reviczky Gyula u. 72. Tel/Fax: 233-27-23 A foglalkoztatási program 2009. évi szakmai beszámolója A 2009-es év során az úgynevezett közhasznú foglalkoztatás programja teljesen
RészletesebbenGINOP GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA
GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA A FELHÍVÁS INDOKOLTSÁGA ÉS CÉLJA Az intézkedés kiemelt célja, hogy javuljon a fiatalok gyakornoki képzésben való részvétele, képzettsége, szakmai gyakorlati
RészletesebbenÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október
ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:
RészletesebbenÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus
ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan
RészletesebbenÉVES MUNKAÜGYI JELENTÉS 2015
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 2241 ÉVES MUNKAÜGYI JELENTÉS 2015 Adatszolgáltatók:
RészletesebbenEmberi erőforrás gazdálkodás vizsgálata
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Emberi erőforrás gazdálkodás vizsgálata Dr. Musinszki Zoltán Emberi erőforrás-gazdálkodás
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...
RészletesebbenÖsszesítő riport. Riportoló intézmény: Központi Statisztikai Hivatal irányító szerv. Szűrési feltételek. PIR (Teljes egyezés)
Összesítő riport Riportoló intézmény: Központi Statisztikai Hivatal irányító szerv Szűrési feltételek Szűrés Érték - 1 - Tartalomjegyzék Szám Űrlap megnevezés 01 K1-K8. Költségvetési kiadások 02 B1-B7.
RészletesebbenMunkavállalókkal kapcsolatos feladatok
dr.henczi Lajos, dr. Horváth István, dr. Molnár-Hidassy Dóra, Molnárné dr.balogh Márta Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok TARTALOM Előszó I. A munkaerőpiac szereplői 1. Piac 2. Munkaerőpiac 2.1 Munkaerő-kereslet
RészletesebbenÉVES MUNKAÜGYI JELENTÉS 2014
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 2241 ÉVES MUNKAÜGYI JELENTÉS 2014 Adatszolgáltatók:
RészletesebbenGDP: a folyó ártól a volumenig. MST Gazdaságstatisztikai szakosztály 2015. április 2.
GDP: a folyó ártól a volumenig MST Gazdaságstatisztikai szakosztály 2015. április 2. Tartalom A nemzeti számlák, ezen belül a GDP összeállításának menetrendje Változatlan áras számítások néhány alapelv
RészletesebbenEmberi erõforrás gazdálkodás vizsgálata
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Emberi erõforrás-gazdálkodás Vállalkozások erõforrásai Anyagi eszközök (gépek, berendezések
RészletesebbenRENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.)
2008.7.4. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 177/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0197/26. Módosítás
7.6.2017 A8-0197/26 26 A preambulumbekezdés A. mivel 2014-ben az EU-ban a nemek közötti nyugdíjszakadék, amit a nők által nyugdíj címén kapott adózás előtti átlagjövedelem és a férfiak ugyanilyen átlagjövedelme
RészletesebbenFoglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az az aktív korú személy,
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az az aktív korú személy akinek esetében a munkanélküli-járadék álláskeresési járadék álláskeresési segély vállalkozói
Részletesebben