A Kormány../2008. (..) Korm. r e n d e l e t e. egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

Átírás

1 Melléklet a /2008. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány./2008. (..) Korm. r e n d e l e t e egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) a (1) bekezdésének a), b), d), m), n) és q) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében a Kormány a következőket rendeli el: I. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása 1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) a következő 9/A. -sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki: Kizárás 9/A. A Ket a szerinti kizárás hatálya az ugyanazon gyermek ugyanazon típusú gyámügyi és gyermekvédelmi ügyében később indult eljárásra is kiterjed. 2. A Gyer ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) A gyermek érdekét veszélyeztető felróható magatartás vagy körülmény hiányában a kapcsolattartásra jogosulttól az elvitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás csak kivételesen indokolt esetben vonható meg.

2 2 3. A Gyer a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: (10) Annak a kapcsolattartásra jogosultnak, akivel szemben a bíróság a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt büntetőeljárási kényszerintézkedésként távoltartást rendelt el, a kényszerintézkedés időtartamáig szünetel a kapcsolattartási joga. 4. A Gyer ának (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: [Nem kell a kötelező gondozásba történő kihelyezésről határozatban rendelkezni, ha:] e) a gyámság alatt álló gyermeket gyámja fogadja örökbe, és a gyermek megfelelő neveléséről, gondozásáról legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik. 5. (1) A Gyer. 66/A. -a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani. (2) A Gyer. 66/A. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Lakcímváltozás esetén a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak a kérésére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyző megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül meg kell küldeni a jogosult új lakcíme szerint illetékes jegyzőnek. A rendszeres kedvezményhez kapcsolódó, a Gyvt. 20/A. -a szerinti pénzbeli támogatást az új lakcím szerint illetékes jegyző folyósítja. 6. A Gyer. 68/C. -ának helyébe a következő rendelkezés lép:

3 3 68/C. (1) Ha a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra jogosult személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változás hónapjára járó támogatást a korábban folyósító jegyző teljes összegben folyósítja. (2) Lakcímváltozás esetén a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra jogosult személy kérésére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyző megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül meg kell küldeni a jogosult új lakcíme szerint illetékes jegyzőnek. (3) Az új lakcím szerint illetékes jegyző a kiegészítő gyermekvédelmi támogatást a lakcímváltozást követő hónap 1. napjától folyósítja. 7. A Gyer. a következő 68/F. 68/J. -sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki: Óvodáztatási támogatás 68/F. (1) A települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 20/C. -ában meghatározott feltételek fennállása esetén a Gyvt. 20/A. -a szerinti pénzbeli támogatás és a Gyvt. 20/B. (4) (5) bekezdése szerinti pótlék mellett óvodáztatási támogatást folyósít. (2) Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti. (3) Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell előterjeszteni. (4) A kérelemhez csatolni kell a) az óvoda igazolását a gyermek óvodai beíratásának tényéről, időpontjáról és b) a szülőnek a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. számú melléklete szerinti nyilatkozatát arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, feltéve, hogy korábban ilyen nyilatkozatot nem tett.

4 4 (5) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításához a jegyző beszerzi az óvoda igazolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. -ának (5) bekezdése alapján arról, hogy a gyermek rendszeresen jár-e óvodába. Az óvodának a rendszeres óvodába járást a tárgyév június hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál az óvodai beíratás napjától a tárgyév május 15-éig, a tárgyév december hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál az óvodai beíratás napjától a tárgyév november 15-éig terjedő időszakra kell igazolnia. (6) A gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságának a tárgyév június hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév május 15-én, a tárgyév december hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév november 15-én kell fennállnia. (7) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot akkor lehet megállapítani, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek a negyedik életévét betöltötte. (8) A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatában egyidejűleg rendelkezik a Gyvt. 20/C. -a (1) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás folyósításáról. A határozatban tájékoztatni kell a szülőt a Gyvt. 20/C. -a (1) bekezdésének b) pontja szerinti további óvodáztatási támogatás folyósításának időpontjairól és feltételeiről, különösen a gyermek rendszeres óvodába járatására vonatkozó feltételről. (9) A települési önkormányzat jegyzője a (8) bekezdés szerinti határozata egy példányát megküldi az óvodának, egyidejűleg felhívja az óvodát, hogy a) a gyermek óvodai nevelésben való részvételének időtartama alatt minden év június 1-jéig, valamint december 1-jéig küldje meg számára a gyermek rendszeres óvodába járásáról szóló (5) bekezdés szerinti igazolást, azzal, hogy az igazolásnak az előző igazolás kiállításának napjától a tárgyév május 15., illetve november 15. napjáig terjedő időszakra kell vonatkoznia, és b) küldjön értesítést, ha a gyermek óvodát vált vagy óvodai nevelésben való részvétele megszűnt. (10) A Gyvt. 20/C. -a (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogatás igénylése iránt nem kell külön kérelmet előterjeszteni és folyósításáról nem kell külön határozatot hozni, illetve végzést kibocsátani. (11) A települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 20/C. -a (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogatás folyósítását megelőzően

5 5 a) beszerzi az óvoda (9) bekezdés a) pontja szerinti igazolását, ha az óvoda a (9) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, b) megvizsgálja, hogy az óvodáztatási támogatásra való jogosultság feltételei változatlanul fennállnak-e. (12) Ha a gyermek óvodát vált, a települési önkormányzat jegyzője minden érintett óvodától beszerzi a (9) bekezdés a) pontja szerinti igazolást. (13) Ha a (11) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat során a települési önkormányzat jegyzője azt állapítja meg, hogy az óvodáztatási támogatás jogosultsági feltételei nem állnak fenn, határozattal dönt az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megszüntetéséről. (14) A települési önkormányzat jegyzőjének (8) és (13) bekezdés szerinti határozata elleni fellebbezésben támadható meg az óvoda igazolása a gyermek rendszeres óvodába járatásáról. 68/G. (1) A települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 20/C. -a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott támogatás esetén a 11. számú melléklet szerinti adatlapon a) a tárgyév június hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév június 10-éig, b) a tárgyév december hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév december 10-éig értesíti az Igazgatóságot a támogatás összegéről. (2) Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és az összesített adatokat a) a tárgyév június hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév június 15-éig, b) a tárgyév december hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév december 15-éig megyénként, önkormányzatonkénti bontásban számítógépes hálózaton megküldi az Önkormányzati Minisztérium részére. Az Önkormányzati Minisztérium az összesített adatokat soron kívül megküldi a Minisztériumnak, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak. (3) Az Önkormányzati Minisztérium a) a tárgyév június hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév június 18-áig,

6 6 b) a tárgyév december hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév december 18-áig rendelkezik a Magyar Államkincstár felé a 11. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról. 68/H. Ha a Gyvt. 20/C. -ának (4) bekezdése alapján a Gyvt. 20/C. -a (1) bekezdésének a) pontja szerinti óvodáztatási támogatást természetben kell nyújtani, a települési önkormányzat jegyzője a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével biztosítja a támogatást. 68/I. (1) A települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 20/C. -a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott támogatás esetén a 12. számú melléklet szerinti adatlapon a) a tárgyév június hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév június 10-éig, b) a tárgyév december hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév december 10-éig értesíti az Igazgatóságot a támogatás összegéről. (2) Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és az összesített adatokat a) a tárgyév június hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév június 15-éig, b) a tárgyév december hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév december 15-éig megyénként, önkormányzatonkénti bontásban számítógépes hálózaton megküldi az Önkormányzati Minisztérium részére. Az Önkormányzati Minisztérium az összesített adatokat soron kívül megküldi a Minisztériumnak, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak. (3) Az Önkormányzati Minisztérium a) a tárgyév június hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév június 18-áig, b) a tárgyév december hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév december 18-áig rendelkezik a Magyar Államkincstár felé a 12. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról. 68/J. Lakcímváltozás esetén az óvodáztatási támogatásra jogosult személy kérésére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyző megkeresésére az óvodáztatási támogatás folyósítása érdekében az ügyben keletkezett iratokat

7 7 haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül meg kell küldeni a jogosult új lakcíme szerint illetékes jegyzőnek. 8. A Gyer ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A Gyvt ának (7) bekezdésében foglalt továbbfolyósítás esetén az erre vonatkozó kérelmet a gyermektartásdíj megelőlegezésének lejártát megelőzően, illetve annak lejártát követő 6 hónapon belül lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a (4) bekezdés c) pontja szerinti igazolást. Ha a kérelmet a jogosult a korábbi megelőlegezés lejártát követően nyújtja be, a gyermektartásdíj megelőlegezésének jogosultsági feltételeit ismételten vizsgálni kell. 9. A Gyer ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A jogosult a már megelőlegezett gyermektartásdíj folyósításának további, legfeljebb 3 évre történő ismételt elrendelése esetén az erre vonatkozó kérelmet a gyermektartásdíj megelőlegezésének lejártát megelőzően, illetve annak lejártát követő 6 hónapon belül nyújthatja be. A kérelemhez csatolni kell a 69. (4) bekezdés d) pontja szerinti iratot. Ha a kérelmet a jogosult a korábbi megelőlegezés lejártát követően nyújtja be, a gyermektartásdíj megelőlegezésének jogosultsági feltételeit ismételten vizsgálni kell. 10. A Gyer ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A gyámhivatal határozatát megküldi a jogosultnak, a kötelezettnek, a kötelezett utolsó ismert munkáltatójának, a végrehajtást foganatosító bíróságnak, illetve az önálló bírósági végrehajtónak, a jogosult és a kötelezett lakcíme szerint illetékes ügyészségnek és jegyzőnek, valamint a gyámhivatal székhelye szerint illetékes jegyzőnek. 11. A Gyer ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

8 8 (2) Az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő végzésről értesíteni kell a gyermekétől különélő szülőt és a gyermekjogi képviselőt. 12. A Gyer. 105/A. -ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) A gondozási hely megváltoztatása során hozott határozat gyámváltozás esetén a (6) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a felmentett vagyonkezelő gyám felhívását, hogy végszámadását a vagyonkezelői joga megszűnését követő 15 napon belül terjessze elő. 13. A Gyer a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyám és a gyermekjóléti szolgálat javaslata, esetleg a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye alapján] b) dönt az egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról [Gyvt. 83. (1) bek.], 14. A Gyer a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A gyámhivatal a gyámrendeléssel egyidejűleg annak tényéről értesíti a családi pótlékot és az árvaellátást folyósító szervet, továbbá a gyermeket ellátó védőnőt. 15. (1) A Gyer a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki: [A gyámhivatal annak a személynek,]

9 9 c) aki a 12. (1) bekezdése szerint ismeretlennek minősül, vagy akit körülményei adott ügy vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de visszatérésében gátolva van, eseti gondnokot vagy ügygondnokot [Ket. 40. (5) bek.], e) akinek az ügyében más eljáró szerv megkeresi, a feltételek fennállása esetén, eseti gondnokot vagy ügygondnokot [rendel.] lép: (2) A Gyer ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés Az eseti gondnok és az ügygondnok kirendelése iránt a jegyző intézkedik, ha erre az előtte folyó eljárásban van szükség. 16. A Gyer a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A gyámhivatal az eseti gondnokot, illetve az ügygondnokot felmenti, ha a 141. (2) bekezdése szerinti jelentést elfogadja, illetve a kirendelés célja megvalósult. 17. lép: (1) A Gyer ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés (1) A gyám a hivatásos gyám és a gyermekotthon vezetője kivételével nem köteles éves számadásra, ha a gyámoltnak nincsen vagyona és bevételeinek havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Nem köteles továbbá éves számadásra a gyámságot viselő nevelőszülő, ha a gyámolt nem rendelkezik vagyonnal és utána kizárólag családi pótlékot folyósítanak. (2) A Gyer ának (3) (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

10 10 (3) Bizonylat nélkül fogadhatók el az élelmezéssel és háztartással kapcsolatos költségek, feltéve, hogy azok havonkénti összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. (4) Az (1) (3) bekezdés alkalmazása során az öregségi nyugdíjnak a számadási kötelezettség teljesítése évében irányadó legkisebb összegét kell figyelembe venni. 18. A Gyer. e rendelet 1. és 2. számú mellékletével megállapított 11. és 12. számú mellékletekkel egészül ki. II. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása 19. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.) 6. -a a következő d) ponttal egészül ki: [A városi gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében] d) a Csjt a alapján megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők vagy a képzelt apa adatait. 20. (1) A Gyár ának (11) bekezdése a következő mondattal egészül ki: A titkolt terhesség ténye az anya nyilatkozata alapján állapítandó meg. (2) A Gyár ának (12) bekezdése a következő mondattal egészül ki: A gyámhivatal illetékessége az örökbefogadási eljárás befejezéséig nem változik.

11 11 (3) A Gyár a a következő (13) bekezdéssel egészül ki: (13) Az ismeretlen szülőktől származó gyermekkel kapcsolatos gyámhatósági eljárásra a gyermek megtalálásának helye szerinti gyámhivatal az illetékes. 21. A Gyár a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: (10) A nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának engedélyezése esetén a volt gyám végszámadásának elfogadására az örökbefogadást engedélyező gyámhivatal az illetékes. Az elfogadott végszámadás alapján a vagyonnal rendelkező gyermekről és vagyonáról a városi gyámhivatal értesíti az örökbefogadó szülő lakóhelye szerinti gyámhivatalt. 22. A Gyár. melléklete e rendelet 3. számú melléklete szerint módosul. 23. (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. (2) A Gyvt. 160/A. -a alapján a gyermeküket január 1-je előtt az óvodába beírató és tízezer forint óvodáztatási támogatásra jogosult szülő kérelmének benyújtására, elbírálására és a támogatás folyósítására a Gyer. 68/F. 68/G. -ait kell megfelelően alkalmazni. (3) A Gyer. e rendelettel megállapított ának (1), (3) és (4) bekezdését első alkalommal a évben benyújtott számadásokra kell alkalmazni. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Gyer. a) 9. -ának (2) bekezdésében körzeti védőnői szolgálatot szövegrész, b) ának (1) bekezdésében az indokolt esetben szövegrész, c) a (2) bekezdésének d) pontja.

12 12 (5) A rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti a (4) és a (6) bekezdés, valamint az E rendelkezés a rendelet hatálybalépését követő második napon hatályát veszti. (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Gyer. a) 16. -ának (4) bekezdésében a települési önkormányzat jegyzője gondoskodik szövegrész helyébe a települési önkormányzat jegyzője adóügyi hatáskörében gondoskodik szövegrész, b) 28. -a (5) bekezdésének első mondatában a kapcsolattartását szövegrész helyébe a kapcsolatának fenntartását szövegrész, c) 33. -a (8) bekezdésének első mondatában az A költségviselésről szövegrész helyébe a Az eljárási költség viseléséről szövegrész, d) 68/A. -a (1) bekezdésében, 78. -ának (3) bekezdésében a lakóhelye szövegrész helyébe a lakcíme szövegrész, e) 73. -ának (6) bekezdésében a lakóhelye lakóhely hiányában a tartózkodási helye szövegrész helyébe a lakcíme szövegrész lép.

13 13 1. számú melléklet a /2008. (.) Korm. rendelethez 11. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez Adatlap a Gyvt. 20/C. -a (1) bekezdésének a) pontja szerinti óvodáztatási támogatás igényléséhez... év... tárgyhónap 1. Megye megnevezése: Önkormányzat neve: KSH azonosító kódja:... (2 számjegyű megyekód + 5 számjegyű településazonosító) 4. A tárgyhónapban a Gyvt. 20/C. -a (1) bekezdésének a) pontja szerinti óvodáztatási támogatásban részesülő gyermekek száma:... fő 5. A tárgyhónapban kifizetendő összes, a Gyvt. 20/C. -a (1) bekezdésének a) pontja szerinti óvodáztatási támogatás összege:... Ft 6. A tárgyhónapban történő visszafizetés:... Ft (A Gyvt a alapján visszafizetett összeg) 7. A kifizetés igényelt összege (100%)... Ft (az 5. pont összegét csökkenteni kell a 6. pont összegével) Dátum:... év... hó... nap P. H.

14 14... jegyző aláírása

15 15 2. számú melléklet a /2008. (.) Korm. rendelethez 12. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez Adatlap a Gyvt. 20/C. -a (1) bekezdésének b) pontja szerinti óvodáztatási támogatás igényléséhez... év... tárgyhónap 1. Megye megnevezése: Önkormányzat neve: KSH azonosító kódja:... (2 számjegyű megyekód + 5 számjegyű településazonosító) 4. A tárgyhónapban a Gyvt. 20/C. -a (1) bekezdésének b) pontja szerinti óvodáztatási támogatásban részesülő gyermekek száma:... fő 5. A tárgyhónapban kifizetendő összes, a Gyvt. 20/C. -a (1) bekezdésének b) pontja szerinti óvodáztatási támogatás összege:... Ft 6. A tárgyhónapban történő visszafizetés:... Ft (A Gyvt a alapján visszafizetett összeg) 7. A kifizetés igényelt összege (100%)... Ft (az 5. pont összegét csökkenteni kell a 6. pont összegével) Dátum:... év... hó... nap P. H.

16 16... jegyző aláírása 3. számú melléklet a /2008. (.) Korm. rendelethez 1. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.) mellékletének 2.8. pontja helyébe a következő pont lép: 2.8. Kecel Gyámhivatal Császártöltés Imrehegy Kecel 2. A Gyár. mellékletének pontja helyébe a következő pont lép: Kiskunhalas Gyámhivatal Balotaszállás Harkakötöny Kelebia Kiskunhalas Kisszállás Kunfehértó Pirtó Tompa Zsana 3. A Gyár. mellékletének pontjai helyébe a következő pontok lépnek: 9.2. Eger Gyámhivatal Andornaktálya Demjén Eger Egerbakta Egerszalók Egerszólát

17 Feldebrő Felsőtárkány Kerecsend Maklár Nagytálya Noszvaj Novaj Ostoros Szarvaskő 9.3. Füzesabony Gyámhivatal Aldebrő Besenyőtelek Dormánd Egerfarmos Füzesabony Kál Kápolna Kompolt Mezőszemere Mezőtárkány Nagyút Poroszló Sarud Szihalom Tarnaszentmária Tófalu Újlőrincfalva Verpelét A Gyár. mellékletének pontjai helyébe a következő pontok lépnek: Csurgó Gyámhivatal Berzence Csurgó Csurgónagymarton Gyékényes Iharos Iharosberény Inke

18 Őrtilos Pogányszentpéter Porrog Porrogszentkirály Porrogszentpál Somogybükkösd Somogycsicsó Somogyudvarhely Szenta Zákány Zákányfalu Fonyód Gyámhivatal Balatonfenyves Fonyód A Gyár. mellékletének pontjai helyébe a következő pontok lépnek: Marcali Gyámhivatal Balatonberény Balatonkeresztúr Balatonmáriafürdő Balatonszentgyörgy Balatonújlak Böhönye Csákány Csömend Főnyed Gadány Hollád Hosszúvíz Kelevíz Kéthely Libickozma Marcali Mesztegnyő Nagyszakácsi Nemesdéd Nemeskisfalud Nemesvid

19 Nikla Pusztakovácsi Sávoly Somogyfajsz Somogysámson Somogysimonyi Somogyszentpál Somogyzsitfa Szegerdő Szenyér Szőkedencs Tapsony Táska Tikos Varászló Vése Vörs Nagyatád Gyámhivatal Bakháza Beleg Bolhás Görgeteg Háromfa Kaszó Kisbajom Kutas Lábod Nagyatád Nagykorpád Ötvöskónyi Rinyabesenyő Rinyaszentkirály Segesd Somogyszob Szabás Tarany 19

20 20 Az előterjesztés szöveges része Az előterjesztés két kormányrendelet, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.), valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.) módosítását tartalmazza. 1. A Gyer. módosítása Az Új Tudás Műveltség Mindenkinek Cselekvési Terv a közoktatás megújításának folyamatában 2008-ban megoldásra váró javaslatokat tartalmaz. A Cselekvési Terv megvalósításának egyes elemei törvényi szintű szabályozást igényeltek. Ennek érdekében módosította az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényt (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény). A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél kiemelkedő fontosságú, hogy minél korábban beírassák őket szüleik az óvodába. Ezért az érintett gyermekek szüleinek anyagi segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy gyermekeik minél hamarabb részt vehessenek az óvodai ellátásban és regisztrálják a halmozottan hátrányos státust. A jelenlegi óvodai létszámot tekintve fő a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma mintegy fő, azaz jóval 10% alatti, amelyből a 3-4 éves gyermekek száma főre tehető. Az óvodáztatási támogatás bevezetésével a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma az óvodai nevelés első két évében várhatóan főre nő. Ez a létszám tartalmazza az újonnan beiratkozók létszámát a háromévesekét és azon négyévesekét, akik koruk ellenére korábban nem vettek részt óvodai nevelésben, továbbá az óvodai ellátásban már részt vevő ötévesnél fiatalabb gyermekek számát. Az óvodáztatási támogatás a gyermekvédelmi törvény értelmében két elemből áll. Annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek a szülője, aki gyermekét az óvodaköteles kor előtt beíratta óvodába és a gyermek legalább három hónapig rendszeresen jár óvodába, első alkalommal egy magasabb összegű (2009. évben

21 Ft) óvodáztatási támogatásban részesül. A gyermek beíratását követően feltéve, hogy a gyermek rendszeresen jár óvodába a szülőt a tárgyév június, illetve december hónapjában egy alacsonyabb összegű támogatás (2009. évben Ft) illeti meg. A Gyer. az óvodáztatási támogatáshoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat állapítja meg. Óvodáztatási támogatás iránti kérelmet január 1-jétől lehet előterjeszteni. Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell benyújtani. A támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot akkor lehet megállapítani, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek a negyedik életévét betöltötte. A kérelemhez csatolni kell az óvoda igazolását a gyermek óvodai beíratásának tényéről, időpontjáról. A halmozottan hátrányos helyzet megállapítása érdekében mellékelni kell továbbá a szülőnek a nyilatkozatát arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, feltéve, hogy korábban ilyen nyilatkozatot nem tett. (A nyilatkozatot a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.) Az óvodáztatási támogatás folyósításának feltétele a gyermek rendszeres óvodába járatása. Az erről szóló igazolást a gyermeket gondozó, nevelő óvoda állítja ki. (A rendszeres óvodába járás kritériumait a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet határozza meg, amelynek módosítása az OKM előterjesztésében folyamatban van.) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg. Az első alkalommal járó óvodáztatási támogatás megállapításával egyidejűleg a jegyző tájékoztatja a szülőt arról, hogy a további támogatás, a június és december hónapokban járó, évben ezer Ft-os támogatás kifizetésének feltétele a gyermek rendszeres óvodába járatása. A jogosultságot megállapító határozatot meg kell küldeni a gyermeket gondozó, nevelő óvodának is. A jegyző határozata elleni fellebbezésben támadható meg az óvoda igazolása a gyermek rendszeres óvodába járatásáról.

22 22 A támogatás kifizetéséhez szükséges összeget a Magyar Államkincstár utalja át a települési önkormányzatok részére. A gyermekvédelmi törvény lehetővé teszi, hogy az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást amennyiben azt az önkormányzat rendeletben előírja természetben nyújtsák a szülőnek. A települési önkormányzatok e kötelezettségüknek a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével tesznek eleget. Lakcímváltozás esetén az óvodáztatási támogatásra jogosult személy kérésére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyző megkeresésére az óvodáztatási támogatás folyósítása érdekében az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül meg kell küldeni a jogosult új lakcíme szerint illetékes jegyzőnek. A Gyer.-nek az óvodáztatási támogatással összefüggő módosítása az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló évi XXXI. törvény végrehajtását szolgálja. Az óvodáztatási támogatás bevezetéséhez szükséges forrásokról a törvényi szintű szabályok elfogadásával egyidejűleg született döntés. Az óvodáztatási támogatás évi folyósításához szükséges költségvetési támogatás összege 760 millió Ft a évi költségvetési törvény előkészítése során a költségvetési törvény 5. számú mellékletébe, a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közé került betervezésre. A tervezet további pontosító jellegű módosításokat tartalmaz még a Gyer.- hez kapcsolódóan. A kizárás az ügy elfogulatlan intézéséhez fűződő érdek biztosítéka, ezért az eljárásban nem vehet részt ügyintézőként az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. Tekintettel arra, hogy a gyámügyi és gyermekvédelmi ügyek nagy része folyamatos ügy, vagyis az ügyekben való döntés vagy annak végrehajtása a gyermek 18 éves koráig tart különösen a kapcsolattartás, védelembe vétel, nevelésbe vétel, illetve ezek végrehajtása esetén, ezért indokolt, hogy a kizárás az adott gyermek adott gyámügyi ügytípusára az alapeljárástól a végrehajtási eljárásig végig kiterjedjen. Fontos rögzíteni azt is, hogy a kapcsolattartási jog szabályozása során csak indokolt esetben lehet megtagadni a kapcsolattartásra jogosulttól, hogy a gyermeket ne vihesse el a gondozó szülőtől, vagyis a gondozási helyről. Megtagadási ok lehet a gyermek érdekét veszélyeztető magatartás, vagy

23 23 körülmény, illetve a szülő-gyermeki kötődés kialakulatlansága. A gyermek védelmét szolgálja annak a rögzítése is, hogy a távoltartással érintett szülőnek a kapcsolattartási joga szünetel, ha a büntetőeljárásban vele szemben kényszerintézkedésként távoltartást rendeltek el. Főszabály szerint a gyermeket az örökbefogadni szándékozónak legalább egy hónapig kell gondozni, ettől el lehet térni, ha a gyermeket nevelőszülő fogja örökbe fogadni, vagy ha a leendő örökbefogadó a gyermeket a szülő beleegyezésével már egy éve gondozza. Indokolt ebbe a körbe beemelni azt az esetet is, amikor a gyámság alatt álló gyermeket a gyám fogadja örökbe és a gyermeket legalább egy éve saját háztartásában gondozza. A gyermekvédelmi törvény évi CXXI. törvénnyel történő módosítása értelmében a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások esetén az illetékességet a lakcím (és nem a lakóhely) határozza meg. Ezt a változást a végrehajtási rendeleten is át kell vezetni, Ugyancsak pontosítani kell az eljárási szabályokat a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás kapcsán is, ha a jogosult lakcíme megváltozik a támogatás folyósítása alatt, megosztva az új, valamint a régi lakcím szerint illetékes jegyző között a feladat- és hatásköröket. A tervezet pontosítja továbbá, hogy a gyermektartásdíj megelőlegezéséről, az ideiglenes hatályú elhelyezésről, valamint a gyámrendelésről rendelkező határozatot mely szerveknek és személyeknek kell megküldeni. A gyermektartásdíj megelőlegezése során kiemelt szerepet kap a jogosult és a kötelezett lakcíme szerint illetékes ügyész és a jegyző, az ideiglenes elhelyezésnél a gyermekjogi képviselő, aki elsősorban a családból kiemelt gyermek jogait védi. A gyámrendelésről értesítést kap többek között a családi pótlékot és az árvaellátást folyósító szerv, továbbá a gyermeket ellátó védőnő is. A tervezet pontosítja, illetve differenciálja a jogosultsági feltételek vizsgálatát attól függően, hogy a gyermektartásdíj továbbfolyósítása, ismételt megelőlegezése iránti kérelmet az első megelőlegezés után, vagy annak ideje alatt nyújtották be. A jogosultnak ugyanis a megelőlegezés ideje alatt bejelentési kötelezettsége állt fenn a változások tekintetében. Abban az esetben, ha a kérelem benyújtására az első megelőlegezést követően kerül sor, indokolt a jogosultsági feltételek ismételt vizsgálata az alapeljárásra vonatkozó szabályok szerint. A gyámhivatal által kirendelt, vagyonkezelésre jogosult gyámnak a vagyonkezelői joga megszűnését, illetve a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követő 15 napon belül a vagyon állagára vonatkozó számadást (végszámadást)

24 24 kell előterjesztenie, vagyis a módosítás értelmében a gyámi tisztség megszűnése után és nem azzal egyidejűleg kell és lehet a végszámadást benyújtani. A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek helyzetét a három év alatti gyermekek esetében félévente, nagyobb gyermekek esetében évente felül kell vizsgálni, amelynek során a gyámhivatalnak a korábban elkészített egyéni elhelyezési tervet is felül kell vizsgálnia. Ennek során a gyámhivatal a Gyvt. szabályaival összhangban dönt az elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról. A tervezet pontosítja a gyámhivatal, illetve a jegyzői gyámhatóság hatáskörét az eseti gondnoki, illetve gondnoki kirendelés során, amelynek értelmében a jegyzői gyámhatóság csak az előtte folyó eljárásban rendelhet eseti vagy ügygondnokot. A tervezet kiegészíti az eseti gondnok, ügygondnok felmentésének esetköreit is. A tervezet egyértelműen kimondja, hogy nem köteles éves számadásra a gyámságot viselő nevelőszülő, ha a nevelésbe vett gyermek nem rendelkezik vagyonnal, és utána csak családi pótlékot folyósítanak. A családi pótlékot a nevelőszülő a gyermek szükségleteire köteles fordítani. Bizonylat nélkül fogadhatók el az élelmezéssel és háztartással kapcsolatos költségek, feltéve, ha azok havonkénti összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. Azt, hogy milyen formában kell benyújtani a gyámi, gondnoki számadást rendes számadás, egyszerűsített számadás, bizonylat nélküli számadás, attól függ, hogy a gyámság, gondnokság alatt állónak mekkora a jövedelme. A jövedelemhatárt az öregségi nyugdíjnak a számadási kötelezettség teljesítése évében irányadó legkisebb összegének figyelembevételével kell meghatározni. II. A Gyár. módosítása A gyámhatóság illetékessége tekintetében főszabályként elmondható, hogy az eljárásra általánosan az a gyámhatóság az illetékes, amelynek területén a törvényes képviselő szülő, gyám, gondnok lakóhelye van. Az általános illetékességen kívül a Gyár. a többi eljárási jogban hasonló módon rendelkezik a különös illetékességi szabályokról. A tervezet a különös illetékességi okokat kiegészíti az ismeretlen szülőktől származó gyermek ügyével, valamint a nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának engedélyezése esetén a volt gyám végszámadásával kapcsolatos esetekkel.

25 25 Az ismeretlen szülőktől származó gyermekkel kapcsolatos gyámhatósági eljárásra a gyermek megtalálásának helye szerinti gyámhivatal az illetékes. A nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának engedélyezése esetén a volt gyám végszámadásának elfogadására az örökbefogadást engedélyező gyámhivatal az illetékes. Az elfogadott végszámadás alapján a vagyonnal rendelkező gyermekről és vagyonáról a városi gyámhivatal értesíti az örökbefogadó szülő lakóhelye szerinti gyámhivatalt. A gyakorlatban problémát jelent a gyámhivatali eljárásban a titkolt terhesség megállapítása. Szükséges az anya számára biztosítani azt a lehetőséget, hogy ő dönthesse el, titkolni kívánja-e terhességét környezete előtt vagy sem. Ezért a tervezet előírja, hogy a terhesség titkoltsága tekintetében az anya nyilatkozata a döntő, függetlenül attól, hogy az anyán kívül más hozzátartozó ténylegesen tud-e a terhességről vagy sem. A titkoltság védelme érdekében fontos, hogy az eljárás során ne változzon a gyámhivatal illetékessége. A gyámhivatalok körzethatárát a Gyár. melléklete határozza meg. A körzethatárok a kialakításuk óta már többször módosításra kerültek, egyrészt a kistérségi körzethatárokkal való összhang megteremtése miatt, másrészt az új községgé, illetve várossá nyilvánítások miatt. Most a kistérségi körzethatárok változása miatt vált szükségessé a Gyár. mellékletének módosítása. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el. Budapest, október Szűcs Erika