NEMZETBIZTONSÁG ÉS GEOPOLITIKA A 21. SZÁZADBAN

Átírás

1 NEMZETBIZTONSÁG ÉS GEOPOLITIKA A 21. SZÁZADBAN Dr. Botz László PhD f iskolai magántanár, tudományos tanácsadó Zsigmond Király F iskola botzl@t-online.hu A geopolitikai gondolkodásnak a 20. század elejét l kezd d fejl désében az állam és a környezet egymásra hatásának kutatása volt a jellemz annak érdekében, hogy a katonai er vel történ területszerzést politikailag alapozza meg. A 20. század végén kezd dött, illetve a 21. század elején folytatódó világméret társadalmi átalakulás viszont arra ösztönöz, hogy a nemzetközi biztonságpolitikai helyzet változását geopolitikai összefüggéseiben vizsgáljuk, azaz felmérjük milyen biztonságpolitikai, nemzetbiztonsági következményekkel járt, illetve a jöv t illet en járhat a geopolitikai környezet változása, milyen kihívásokat, kockázatokat és veszélyeket jelenthet ez a világban, különös tekintettel Kelet-Közép-Európában. Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja a globális geopolitikai környezet hatását a nemzetközi biztonságpolitikai helyzet alakulására, különös tekintettel a kelet-közép-európai térségre. A geopolitika fejl dése, a geopolitikai gondolkodás értelmezése A geopolitika legels m vel je, a svéd Rudolf Kjellén ( ) volt, aki az er t, befolyást megszemélyesít politikát képvisel államot (illetve annak területi, környezeti összefüggéseit) vizsgálva jutott el ahhoz a következtetéséig, miszerint az állam nem más, mint egy földrajzilag meghatározható szervezet, vagy egy térben elhelyezked jelenség. A hatalmak egymáshoz való viszonyát vizsgáló m vében a geopolitika célját abban a tanításban látta, hogy a területszerzések szükségesek az állam fejl déséhez, illetve arra is utalt, hogy a jelzett területszerzés eszköze a fegyveres er alkalmazása lehet (Kjellén, 1916). Már az elmúlt század elejét l vizsgálták a geopolitikai gondolkodás képvisel i, milyen hatással lehet a földrajzi elhelyezkedés az államok társadalmi-gazdasági fejl désére, nemzetközi kapcsolataira, a világpolitikában betölthet szerepükre. A fasizmus kialakulásával az akkori élettér elmélet az er szakos terjeszkedés magyarázatává vált, majd a II. világháborút követ en a katonai-stratégia földrajzi összetev ire koncentrált. A világháborúkat követ átrendez dés a világban lendületet adott a geopolitika kutatóinak. Az amerikai Saul Bernard Cohen az ötvenes évekt l kezd d en vizsgálta a hidegháborús korszak geopolitikai átrendez dési folyamatait, az egyes földrajzi térségek és a bennük kialakuló politikai formációk viszonyait, összefüggéseit (Cohen, 1963). A 20. század végén bekövetkezett változások óta a geopolitikai kutatások a környezet gazdasági szempontú vizsgálatára irányulnak. 1

2 A 20. század elején kialakult tudományterülettel foglalkozó kutatók kezdeti teóriáit miszerint az adott ország földrajzi elhelyezkedése hatást gyakorol(hat) annak társadalmigazdasági berendezkedésére, fejl désére tovább b vítve, jelen korunk tudósai a geopolitikai kutatások gazdasági irányultságán túl már annak biztonságpolitikai, nemzetbiztonsági hatásokat is vizsgálják. A biztonságpolitikai, nemzetbiztonsági jelleg általában az adott állam érdekeivel, azok megjelenítésével, illetve érvényesítésük rendszerével, módjaival függ össze, ezért a bel- és külpolitikai érdekek, a szuverenitás, területi sérthetetlenség biztosítása a küls behatások ellen, a politikai és gazdasági stabilitás fenntartása földrajzi dimenzióval is bír. Az érdekérvényesítés többnyire olyan er feszítésekkel jár(t), hogy az adott állam az intézményeket és a rendszert saját érdekei el térbe helyezése érdekében befolyásolja, ez sok esetben más állam érdekei ellen irányul. Az érdekek képviselete együtt jár a befolyási övezetek kiterjesztésével (Gadzsijev, 1977). Az államoknak legf bb célja mindig is a területszerzés, a terjeszkedés volt, az er sebb, nagyobb országok gyakorlatában ez a törekvés a gyarmatosítás, az esetleg értékes területtel bíró - gyengébbek leigázása formájában valósult meg. Jelen korunkban ez a törekvés azon területek, térségek feletti ellen rzés megszerzésére irányul, aminek birtoklásával uralkodó helyzet biztosítható nemzetközi vonatkozásokban. Ha elfogadjuk azt a magyarázatot, hogy a geopolitika a térnek az állam politikai céljaira és érdekeire gyakorolt hatásait, illetve a politika és a földrajzi környezetet alkotó, nem politikai tényez k közötti kölcsönhatást vizsgálja, akkor a nemzetbiztonság összetev inek, a nemzet biztonságának garantálása érdekében alapvet tényez k értékelése során fokozott figyelmet kell fordítani a földrajzi, környezeti tényez k (a természeti er források, az éghajlati viszonyok, a demográfia, társadalmi rétegz dések, a gazdasági és területi viszonyok) alakulásának, változásának számbavételére. A világ biztonsági helyzete A biztonsági helyzet alakulása a 20. század végén A 20. század utolsó éveiben globális kihatású társadalmi-politikai változások zajlottak le a világban (mindenekel tt Európában), amelyek átrajzolták a világ stratégiai térképét. Megsz nt a Varsói Szerz dés, felbomlott a Szovjetunió; véget ért a hidegháború, minimálisra csökkent a nagyhatalmak és az általuk vezetett koalíciók közötti világméret nukleáris fegyveres konfliktus veszélye. Kelet-Közép-Európában többnyire békés módon 2

3 gazdasági-társadalmi forradalmak mentek végbe, uralkodóvá váltak a piacgazdasági viszonyok és a többpárti demokrácia. Elindult és lendületbe jött az euro-atlanti integráció folyamata: a NATO 1999-ben, a b vítés els körében felvette tagjai sorába Lengyelországot, Magyarországot és Csehországot, majd tovább vitte a b vítési folyamatot, s mára a NATO már 28 tagországgal rendelkezik (az Európai Unió ugyancsak tucatnyi állammal folytatott differenciált csatlakozás-el készít tárgyalásokat, illetve b vült a jelenlegi 27 tagországot magába tömörít szervezetté). A katonai tömbök szembenállásának megsz nése, a gyors ütem gazdasági-társadalmi átalakulás ugyanakkor régóta elfojtott problémákat hozott a felszínre, kiélezve mindenekel tt a szomszédos államok közötti rendezetlen viszonyokat és az államokon belüli nemzetiségietnikai, nyelvi, vallási, kulturális ellentéteket, tág teret adva a széls séges nacionalizmus el retörésének. Beindultak az integrációval ellentétes, dezintegrációs folyamatok is. Egyes államszövetségek az etnikai választóvonalak mentén békésen vagy er szakos módon több kisebb országra hullottak szét. A II. világháború óta el ször Európát is fegyveres konfliktusok, polgárháborúk rázták meg. A délszláv térség elhúzódó válsága, a harcok hevessége és az eddig szilárdnak hitt, toleráns európai kultúrától idegen kíméletlensége, a polgári lakosság ellen elkövetett atrocitások, a háborús b nök, a népirtás, a határokon átcsapó menekültáradat és más tovaterjed hatások a délkelet-európai régió, közvetve az egész kontinens stabilitásának megingatásával fenyegettek. Mindezen változások hátterében, velük párhuzamosan és kölcsönhatásban globális lépték átrendez dés ment végbe a világban, egyetlen szuperhatalom maradt, amely érdekeit világméretekben volt képes érvényesíteni: az Amerikai Egyesült Államok. Ez az abszolút fölény azonban egyre nagyobb gazdasági, politikai, valamint katonai terheket rótt az amerikai adminisztrációra. Washington azt kívánja elérni, hogy európai szövetségesei nagyobb részt vállaljanak a közös nyugati értékek védelméb l, Nyugat-Európa pedig önállóan is képessé kíván válni, legalább a kontinens válságainak kezelésére. De ellenpólust kíván képezni a nagyhatalmi státusa meg rzéséért utóvédharcokat folytató Oroszország is, csakúgy, mint a rohamosan feltörekv Kína, vagy az újonnan atomhatalommá vált India is. Korunk jellemz tendenciája tehát az egypólusú világból a többpólusú világrendre történ átmenet. Ez a folyamat buktatókkal, veszélyekkel terhes, és rányomja bélyegét a helyi, regionális fejleményekre is. Az érték- és érdekellentétek, illetve azonosságok bonyolult problémáival átsz tt szövetségesi, verseng, partneri vagy ellenséges viszonyok új államközi struktúrákat hoztak 3

4 létre. A kelet-nyugati szembenállást részben felváltotta az észak-dél antagonizmus. A korábbi NATO-szövetségesek azonos álláspontot képviselhettek a Szövetség további b vítésének szükségességét illet en, de némelyikük Oroszországgal került azonos platformra, amikor az amerikai hadszíntéri vagy nemzeti rakétavédelmi tervek megítélésér l volt szó. Moszkva továbbra is ellenzi a NATO terjeszkedését és intervencióját, s t az új nemzetbiztonsági koncepció, valamint a katonai doktrína tanúsága szerint bizonyos értelemben potenciális ellenségének tekinti a Szövetséget, ugyanakkor a múlt század elején megjelent és hatásukat tekintve globális fenyegetésekkel szemben (pl. nemzetközi terrorizmus, szervezett b nözés, kábítószer-kereskedelem, széls séges vallási fanatizmus) szüksége van a Nyugat (a NATO) együttm ködésére, támogatására. A világ tehát a pozitív fejlemények ellenére sem lett egyértelm en biztonságosabb, a jöv egyre inkább bizonytalanná, instabillá, megjósolhatatlanná vált. Az európai biztonsági környezetet nem csak a regionális, hanem a globális veszélyforrások, kockázatok és kihívások, valamint az egyes országok és ország-csoportok bels ellentmondásai is alakítják. A globális, regionális és bels kihívások, illetve kockázatok között hierarchikus kapcsolat (kölcsönhatás) van, de befolyásuk id ben és térben változó mértékben érvényesül. Napjainkban a világméret, transznacionális kihívások korábban soha nem tapasztalt intenzitással jelentkeznek. Az 1980-as évek végén lezajlott európai változások (vagyis a rendszerváltások, a Varsói Szerz dés felbomlása, a hidegháború befejez dése, a VSZ és a NATO szembenállásának megsz nése stb.) Európában tehát regionális szinten zajlottak le, de súlyuknál és hatásuknál fogva, globális jelent ség eknek bizonyultak. Ez leginkább abban mutatkozik meg, hogy elt nt (de legalábbis minimálisra csökkent) a globális katonai konfliktus, az egész emberi civilizáció létét fenyeget nukleáris világháború veszélye. Az Európában végbement változások azonban új kihívásokat szültek és régi ellentmondásokat keltettek életre, felforgatva a szilárdnak hitt európai rendet és stabilitást. A hidegháború megbízható, szilárd egyensúlyát dezintegrációs és integrációs mozgások, valamint a gyökeres átalakulást kísér társadalmi-gazdasági válságok ingatták meg. Miközben Európa északi, délnyugati és középs része egyre inkább stabilizálódott, délkeleti része még továbbra is konfliktusforrásoktól volt terhes, s t még napjainkban sem zárható ki egy akár fegyveres válság kialakulása. Európában tehát a stabilitás és az instabilitás elemei egyaránt jelen vannak. Ha azonban Európát, mint biztonságpolitikai egységet vizsgáljuk, akkor abból az alapvet helsinki axiómából, hogy a biztonság átfogó jelleg és oszthatatlan, egyenesen 4

5 következik, hogy az a jóhiszem feltevés, amely szerint Európa nyugati felében (a NATO- és az EU-tagországokban) akkor is stabilitás, azaz teljes biztonság uralkodhat, amikor a kontinens más régióiban konfliktusok és válságok dúlnak, önáltatás, hiszen a túlzott der látást beárnyékolják a pl. az észak-ír vagy a korzikai problémák. Amíg a délszláv válság, a posztszovjet konfliktusok, a nemzetiségi és etnikai ellentétek végérvényesen nem rendez dnek és ezen térségek biztonságpolitikai helyzete még továbbra sem tekinthet stabilnak -, addig nem jelenthetjük ki, hogy Nyugat-Európa, vagy általában Európa teljes biztonságban van. A biztonságérzet fokozódását az válthatta ki, hogy a hidegháború súlyos kockázatait, a nukleáris világháború veszélyét (amely elrettent erejénél fogva nagy látszatstabilitást eredményezett), sokkal kisebb kockázatok (és a nekik megfelel félelemérzet) váltották fel. A számos kisebb kockázat összhatása viszont a stabilitás jelent s gyengüléséhez vezetett. A világégés veszélyének elmúlásával a kisebb konfliktusok, potenciális veszélyforrások száma megn tt, azok komplexebbek, sokszín bbek és nehezen azonosíthatókká váltak. Kelet-Közép-Európa geopolitikai helyzete, jellemz i Az elmúlt húsz évben szinte állandóan változó nemzetközi környezet folyamatos hatást gyakorol(t) Európa biztonsági struktúráira, ennek megfelel en az aktuális érdekek mentén változtak az er viszonyok, a hatalmak egymáshoz viszonyított kapcsolatai. Érdekes ellentmondásként a nemzetközi szint biztonságra való törekvés, hivatkozás helyett el térbe került, az ENSZ által már 2000 óta hangsúlyozott emberi (humán) biztonság, amely szoros összefüggésben van a szorosan vett emberi környezet alakulásával. Az emberi környezet ugyanakkor nem korlátozódik egy városra, megyére, országra, az újonnan megjelent kihívások, fenyegetések, veszélyek határokat nem ismer jellege miatt kiterjedhetnek szélesebb földrajzi régiókra is. A világban megjelen globális kihívások és kockázatok közül kiemelve Kelet-Közép- Európát, le kell szögezni, hogy a térség földrajzi helyzetéb l adódóan a világ szinte minden problémája el bb vagy utóbb itt is érezteti hatását. A térség központi elhelyezkedése miatt, a nyugat-kelet, vagy az észak-déli mozgások keresztez désében a terület minden küls hatásra érzékeny, amihez hozzájárul még a bels indíttatású problémák sokasága is. A II. világháború után bekövetkezett fél évszázados megosztottság, elszakítottság a nyugati fejl dést l er sen bevés dött a térség országaiba, adminisztrációjába, állami létébe. A 5

6 hidegháború befejez désével kezd d átalakulás üteme ugyanakkor nem elegend a hátrány gyors ledolgozására. Kelet-Közép-Európát érint kihívások, kockázatok 1. A globális biztonságpolitikai kihívások nehezen kezelhet k, legyenek azok a gazdasági, pénzügyi világválság drasztikus megszorításokra kényszerít hatásai, vagy a korábbi szocialista gazdasági modellb l a piacgazdaságra való átállás nehézségei, a piacgazdaság követelményrendszeréhez való alkalmazkodás, az integrációkhoz való tartozás jelentette kötelezettségvállalásnak való megfelelés, a társadalmi és gazdasági átalakulás negatív kísér jelenségeinek (pl. szervezett b nözés) leküzdése, vagy legalább kordában tartása. 2. A térség országainak integrációs elkötelezettségéb l adódó negatív, emocionális hatások (pl. a nemzetközi terrorizmustól való félelem) elleni felkészültség megkérd jelezhet foka, a drasztikusan leépített védelmi képességek megfelel ségének kétségbe vonása. 3. A térség földrajzi elhelyezkedése következtében jelent sen megnövekedtek egyes korábban nem, vagy csupán csekély mértékben tapasztalt kihívások, mint az illegális migráció és ennek járulékos hatásai (illegális munkaer, b nözés, járványok, idegengy lölet), vagy az illegális kereskedelem (üzemanyag, élelmiszer, gyógyszer, kábítószer, akár fegyver). 4. Az egyenl tlen fejl dés következtében feler södtek a nemzetiségi viszályok (nyelvhasználati tiltások), a korábbi történelmi döntések megkérd jelezése (irredentizmus), széls séges ideológiák terjedtek el. 5. Továbbra is jelent s s t er söd ben van - a gazdasági függés, alapvet en az energiaszektorban, s ezen is belül kiemelend az Oroszországtól való függés. 6. A globális környezetváltozás következtében súlyosabbá váltak a térségben bekövetkez természeti katasztrófák (árvizek, széls séges id járás mez gazdaságra gyakorolt negatív hatásai). 7. A kialakult társadalmi-gazdasági helyzet következtében jelent s kivándorlás indult nyugat felé (roma kivándorlás, jelent s számú orvos és egészségügyi dolgozó távozása a nem kielégít kereseti, megélhetési lehet ségek miatt), ezzel egy id ben jelent s demográfiai változás is bekövetkezett (születés-elhalálozási arány kedvez tlen alakulása), ami egyértelm lakosságcsökkenést, ezzel együtt a munkaer jelent s visszaesését is jelentette. 6

7 A Szovjetunió és a Varsói Szerz dés felbomlását követ en beindult egy újfajta együttm ködést célzó folyamat, amelynek alapvet célja a közel-szomszédos országok gazdasági kapcsolatainak fejlesztésének kölcsönös támogatása volt. Az 1990-es évek elején több két és többoldalú kapcsolatfelvételre került sor a térség országai között, els dlegesen a határ közeli területekre koncentrálva február 14-én megalakult a Kárpátok-Eurorégió (magyar, lengyel, ukrán, majd kib vülve szlovák és román részvétellel). Mivel a térség egyben az Európai Unió keleti határát is képezi, a földrajzi pozícióból adódóan uniós biztonságpolitikai jelent séggel is bír, mintegy sz r funkciót kell, hogy betöltsön a szövetség területére irányuló nem kívánatos hatások ellen (Dobák, 2009). Ez a tény jelent sen felértékelte a térség geopolitikai fontosságát, egyben növelte felel sségét. A negatív hatások mellett jelent s el nyök is származhatnak a régió földrajzi elhelyezkedéséb l, mivel a terület a kelet-nyugati kereskedelmi kapcsolatok egyik központja lehet (illetve volt is évszázadokon át). Jelent s a terület Európa energiaellátása miatt is, hiszen ezen a területen keresztül húzódik több olaj- és gázvezeték (Barátság k olajvezeték, Transzszibériai gázvezeték). Európa biztonságának geopolitikai vetületei Európa biztonságát befolyásoló tényez k vizsgálata során, a geopolitika alakulása szempontjából a következ területekre célszer koncentrálni (Szternák, 2000): a környezet megváltozásából, megváltoztatásából adódó közvetlen következmények; a környezet megváltozásából adódó társadalmi, gazdasági problémák; a változások tudati leképz dése, következményei. Környezeti (ökológiai) hatások, a globális felmelegedés és a környezetszennyezés következményei Az ENSZ, környezetünkkel foglalkozó programja keretében, a meteorológiai világszervezettel együttm ködésben 2007 elején publikált jelentésében foglalkozott a klímaváltozás káros következményeivel. A jelentés el zményeként már 1985-ben Éghajlati Világkonferencia került megrendezésre a témában, majd három évvel kés bb a résztvev országok kormányai torontói ülésükön elhatározták, hogy csökkenteni kívánják a légkörbe jutó káros gázok mennyiségét. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (United Nations 7

8 Environment Program - UNEP) és az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climat Change - IPCC) 1990-t l foglalkozik a kérdéssel, jelentéseiben (1990, 1996, 2001, 2007) széleskör kutatásokra alapozva felhívták a figyelmet a klímaváltozás következményeként az emberiséget fenyeget veszélyre. A m holdas felvételek alapján már megállapítható, hogy a m velhet terület csökkent (a Föld lakosságának növekv száma miatt ez fokozottan jelent gondot az élelmiszerellátásban), a sarki jég kiterjedésének csökkenése egyrészt az ivóvíz készlet drasztikus, másrészt a tengerszint emelkedése következtében az élettér figyelemre méltó csökkenését eredményezi, az elsivatagosodási folyamat ugyancsak az életfeltételek besz külését hozza. A Brit Hadley Éghajlatkutató és El rejelz Központ (Center for Climat Prediction and Research) kutatásai szerint 2000-t l jelent s felmelegedés tapasztalható mind a szárazföld éghajlati viszonyaiban, mind a tengervíz átlag h mérsékletében (az évszázad végéig a folyamat az els viszonylatban 5,5 C, másodikban 3 C fok emelkedést jelent) (Global Warning Predictions, Hadley Center, 2007). Ezt a meglehet sen vészjósló megállapítást árnyaltabb formában tartalmazza az IPCC negyedik jelentése, amely szerint a földközeli h mérséklet az elmúlt évszázadban 0,74+- 0,18 C fokkal n tt, s ez a változás a következ évszázad végéig (2100-ig) 1,1-6,4 C fokkal n het (Climat Change 2007: The Phisical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climat Change 690.) Tudományos körök általános megállapítása szerint a globális felmelegedés emberi okokra vezethet vissza. Éghajlat-szimulációs kísérletek alapján megállapították, hogy az emberi tevékenység által okozott gázkibocsátást figyelembe vev modell 0,5 C fokkal magasabb nyári átlagh mérsékletet eredményez, mint az emberi közrem ködés nélküli. Az 1990-es évek konkrét, mért adataival is ez az eredmény volt összhangban, vagyis az adatokban tetten érhet az emberi tevékenység hatása. A Hadley Center munkatársa, Peter Schott és kollégái kutatása ugyancsak az emberi tevékenységet gyanúsítják a globális h mérséklet-emelkedés kiváltó okaként. A kutatócsoport számításai szerint a közeljöv ben bekövetkez h hullámokért 75%-ban az emberi tevékenység, konkrétan a szén-dioxidkibocsátás éghajlatra gyakorolt hatása tehet felel ssé. El rejelzéseik szerint az elkövetkez 40 évben a kontinens nyarainak több mint fele a évihez hasonlatos vagy még melegebb lesz. A globális h mérséklet-növekedés környezeti változásokhoz, a tengerszint emelkedéséhez, a csapadék mennyiségének és térbeli eloszlásának megváltozásához, széls séges id járási viszonyokhoz vezet. Várhatóan változik a mez gazdaság 8

9 termel képessége is. Mindez komolyan hathat a gazdaságra, mérsékelheti a fejlett országok nemzeti össztermékének mennyiségét, kihathat annak min ségére. Számíthatunk egyes természetes vizek kiszáradására, a gleccserek (el)olvadására, s az árvizek, hurrikánok és tájfunok is gyakoribbakká, nagyobbakká, pusztítóbbakká válhatnak. Állat- és növényfajok kipusztulásának sebessége jelent sen n, ugyanakkor bizonyos kártékony fajok elszaporodása felgyorsulhat, jelent sen befolyásolva ezzel az ökológiai egyensúlyt. Bizonyos betegségek könnyebben elterjedhetnek; több, eddig már megfékezettnek hitt betegség újra megjelenhet mutáns változataival együtt. Az IPCC jelentés kitér arra is, hogy a globális felmelegedés nem pusztán környezeti probléma. A februárjában, az Exeter Egyetemen megrendezett "Avoiding Dangerous Climate Change" c. nemzetközi konferencia megállapítása szerint 3 C fokos k mérsékletemelkedés következtében a század végére mintegy 3,3 milliárd embert érint gabonahiány várható. Továbbá számolni kell gazdasági visszaeséssel (20%-os GDP-csökkenés világszinten) és ivóvíz-ellátottsági gondokból adódó migrációs problémákkal is. A környezeti hatások számbavételekor egy másik, igen jelent s negatív hatással bíró terület a környezetszennyezés, amit 1972-ben a brit biológus, Kenneth Mellanby úgy határozott meg, hogy az a mérgez anyagok jelenléte, amelyeket az ember juttatott a környezetébe", azonban ezen felül még jelenti a természetes talaj- és a vízrendszerek tönkretételét azáltal, hogy a természetes anyagok máshová kerülnek az eredeti helyükr l (Markham, 1994)). A környezet megváltozásából adódó társadalmi és gazdasági problémák A környezet jelent s és gyors lefolyású megváltozásának káros hatása az emberre széles spektrumban vizsgálható. Legáltalánosabb negatív hatás a lakható és m velhet földterület csökkenése és a világ lakosságának rohamos növekedése viszonyából adódik. Súlyosbítja a helyzetet az a tény is, hogy a jelzett probléma els sorban a gazdaságilag elmaradottabb (pl. Afrika, Dél-Amerika) területeken alakult ki. Az életfeltételek negatív változása a h mérséklet emelkedése következtében megsokasodott erd tüzek, a leveg állagát javítani képes erd k jelent s és rohamos pusztulása a veszélyeztetett területeken él k nagyarányú migrációját idézi el, amely egyrészt területek elnéptelenedését, másrészt a jobb természeti körülményekkel rendelkez területeken néps r ség növekedést, ezzel együtt feszültségek, konfliktusok kialakulásának esélyét növeli. Az ún. ökológiai menekültek száma mára megközelíti az 50 milliót, s ez a 9

10 szám rohamosan növekszik. A célországokba érkez menekültek beilleszkedése, élet- és munkafeltételeinek alakulása, saját nyelvhez, valláshoz való joguk újabb problémákat okoz(hat)nak. Az Utrecht-i Egyetem Társadalomtudományi Fakultásán m köd, európai migrációval és etnikai kérdésekkel foglalkozó központ (European Research Centre on Migration and Ethnic Relations - ERCOMER) a nemzetközi migráció társadalmi kérdéseit kutatja. Egyik megállapításuk szerint a világméret egyenl tlenségek miatt továbbra is számolni kell a migráció nagyarányú növekedésével, ami gazdasági és társadalmi problémákat, nemzeti vagy térségi gazdaságok összeomlását, munkanélküliség növekedést, de akár társadalmon belüli konfliktusok kialakulását eredményezheti (Unit E1 Social and Demographic Analysis, 2009). Az életfeltételek negatív alakulásához járulhat hozzá a környezet változásából adódó egészségügyi helyzet romlása járványok, fert z betegségek kialakulása -, ezzel együtt az egészségügy fejlesztésére (gyógyszergyártás növelésére) a gazdaságtól való er forrás elvonásának az igénye. A svéd Stockholm Environment Institute elemzése szerint a globális környezetváltozás negatívan befolyásolja az energiaszektort, a vízgazdálkodást, a mez gazdaságot, az egészségügyet, az idegenforgalmat és bizonyos társadalmi magatartásformákat is (Hodes- Johnson, 2001). A klímaváltozás következtében módosulhatnak a ma jellemz európai urbanizációs trendek, átalakulhat a nagyvárosi tér modern társadalmi szerkezete. A belvárosi klímaproblémák miatt felgyorsulhat a szuburbanizáció, növekedhet a középosztálybeliek kiköltözése. A vállalatok és magasabb jövedelm csoportok kiköltözésével párhuzamosan, az átalakuló ingatlanárak következtében a belvárosokban leromolhat a társadalmi szerkezet, növekedhet a vidékr l, illetve a rosszabb státusú, de kedvez bb klímájú el városokból, városkörnyéki falvakból beáramló alacsony jövedelm, iskolázatlan társadalmi csoportok aránya. Mindez kedvez tlenül befolyásolhatja a városi tér gazdasági, társadalmi stabilitását, veszélyeztetheti a nagyváros gazdasági-társadalmi funkciói, stratégiai szerepei érvényesülését, továbbá a nagyvárosban él k társadalmi és gazdasági biztonságát is (Szirmai, 2007). A változások tudati leképz dése, következményei A nemzetközi biztonságpolitika, ezen belül a geopolitikai változások meghatározó befolyással bírhatnak a jelen és a jöv országok, ország-csoportok közötti 10

11 kapcsolatrendszerek alakulására. Az emberi lét alapvet jellemz je az élet feltételeinek biztosításáért folytatott küzdelem, ebb l következ en, ha az egyed szempontjából kedvez tlenül alakulnak a környezeti feltételek, egyre nagyobb esélye lehet a konfliktusok kialakulásának. Az ivóvíz, a megm velhet terület, az élelmiszerhez való hozzájutás, az energia biztosítása, az élettér elegend volta, mint alapvet létfeltétel birtoklása okok lehetnek helyi, de akár regionális konfliktusok kialakulására is. ENSZ adatok szerint 2025-re közel kétmilliárd ember kényszerül majd szinte teljesen ivóvíz hiányos területen élni, de a 8 milliárdra becsült népesség mintegy kétharmadának lesz ivóvíz gondja. Tekintettel a globális felmelegedés okozta, már tapasztalható elsivatagosodás jelenségére az ivóvíz hiánya következtében egyrészt az ivóvíz-készletekért folytatott fegyveres konfliktusokkal, másrészt jelent s mérv elvándorlással kell számolni. Európában a magasabbra tev d hóhatár megváltoztatja a folyók lefolyását, a gleccserek olvadása következtében jelent s édesvíz készletek t nnek el. Gyakoribbá válnak télen és tavasszal az árhullámok, nyáron viszont vízhiány keletkezhet (Lévay, 2007). Ugyancsak gondot jelenthet a mez gazdaságilag megm velhet földterületek csökkenése, részben az öntöz víz hiánya, részben az állattenyésztés céljaira a m velésb l kivont területek növekedése miatt. Ez a mez gazdasági kultúrák (földm vel k és állattenyészt k) közötti konfliktus kialakulását eredményezhetik. A globális felmelegedés következtében Európában mintegy 20 %-kal csökkenhet a mez gazdasági területek hasznosíthatósága, illetve megváltozik Európa különböz földrajzi részeinek termékstruktúrája (délen szárazság, északon a felmelegedés mértékét l függ en terméstöbblet jelentkezhet). A tengerek szintjének növekedése egyes területek elárasztását jelentheti, tehát a lakható terület csökkenése következhet be. A fosszilis energiakészlet csökkenése, illetve hozzáférhet ségének behatárolt volta országok közötti függ ségi ezen keresztül befolyásolhatósági viszonyt eredményez. Az Európai Unió a 21. században Európában a biztonság (egyéni és nemzetbiztonság) kérdése évszázadok óta vitatott kérdés. A kialakult konfliktusok többsége túllépett egy-egy állam közötti ellentmondás er szakos rendezésén, a válságok, konfliktusok szinte azonos módon és mértékben érintették a földrész teljes területét, lakosságát. Jóllehet tapasztalhatók voltak bizonyos törekvések a fegyveres összeütközések, harcok tisztességes lefolytatására, a végeredmény mindig azonos volt, legtöbbet az ártatlan lakosság szenvedett, lett áldozata a politika által létrehozott 11

12 konfliktusoknak. A II. világháborút követ en, az Európai Közösség megalakításának gondolata volt hivatott megcélozni olyan platform létrehozását, ahol a közös érdekek mentén esélyt lehet teremteni a nézeteltérések békés megoldására, egymás értékeinek és érdekeinek tiszteletben tartására, a biztonság fenntartására, megvédésére. A Római Szerz déssel, 1957-ben létrehozott Közösség ezen eszmei alapon fejl dik napjainkig. A hidegháború vége, a vasfüggöny felszámolása, a Varsói Szerz dés, majd a Szovjetunió felbomlása Európa egységesítése folyamatában mérföldk volt. Európa fejlett országait tömörít szervezet, az Európai Unió b vítési folyamata lehet séget nyitott a volt keleti blokk országai részére a felzárkózáshoz, a gazdasági fejl déshez, a kölcsönös érdekek alapján történ együttm ködéshez, ugyanakkor elvárásokat is megfogalmazott az újonnan csatlakozó, vagy csatlakozni kívánó országok részére (Criteria, approved at the Coppenhagen Summit of EU in 1993). F cél olyan Európa kialakítása, ahol az államok képesek és készek jó kapcsolatok kiépítésére és fenntartására valamennyi szomszédjukkal. Bár az Európai Unió csak része Európának, de Európa része az egész világnak, így az Európai Unió célja végül a világ biztonságának er sítése (Halonen, 2004). Az Európai Unió Európa megosztottságának felszámolását követ en a partnerségre, a gyakorlati együttm ködésre helyezi a hangsúlyt, a hagyományos diplomácia eszközeinek további alkalmazásától, a modern, hatékony kereskedelem kialakításán keresztül a szoros, innovációra képes együttm ködés megvalósításáig. Az együttm ködés kiterjesztésének példája, hogy gazdasági súlyának növekedésével párhuzamosan az Európai Unió 1992-ben, Maastricht-ban saját kül- és biztonságpolitikát fogadott el, melynek révén egységesen tud megnyilatkozni és fellépni. A dokumentum megfogalmazását az 1990-es években Európában és a világ más pontjain kibontakozott regionális konfliktusok, valamint a terrorizmus el retörésének váltották ki, amikor az EU vezet i arra a következtetésre jutottak, hogy hivatalos, hatékony tevékenységre képes és egységes elvek szerint m köd diplomáciai és intervenciós eszközöket kell létrehozniuk az Unió számára. Az Európai Unió december 12-én, Brüsszelben elfogadta a Biztonságos Európa egy Jobb Világban elnevezés biztonsági stratégiáját, amely az Egyesült Államok európai integrációban játszott meghatározó szerepét nem vitatva rámutat, hogy az Európai Unió globális szerepet képes és kész játszani a globális biztonság megteremtésében, fenntartásában. Az EU Biztonsági Stratégia hangsúlyai a célok elérésére hatékonyabban és aktívabban kell a stratégiai célok elérésére törekednie a 12

13 válságkezelés és konfliktus megel zés területein, a rendelkezésre álló és tovább b vítend eszköztár felhasználásával; az új fenyegetések elleni fellépéshez megfelel, aktív szakpolitikára van szükség; olyan stratégiai kultúrát kell kialakítani, amely lehet vé teszi a korai, gyors és határozott beavatkozást; képesnek kell lenni több katonai és polgári képességeket egyaránt igénybe vev m velet egyszerre történ lebonyolítására, hatékonyan kell együttm ködni az ENSZ-szel, fokozni kell a rövid távú válságkezelési helyzetekben az ENSZ támogatását; az EU operatív képességeinek fokozása érdekében élni kell az EU és a NATO közötti megállapodások különösen a Berlin Plusz nyújtotta lehet ségekkel (CFSP Maastricht, ). Az elfogadott Biztonsági Stratégia sorba véve az Uniót, de egész Európát és a világot azon belül is els sorban a polgári lakosságot fenyeget érint kihívásokat, veszélyeket, rámutatott a reagáló képességek fejlesztése mellett a multilaterális rendszerek alkalmazásának fontosságára mind globális, mind európai szinten. A stratégia szellemisége a nem katonai módszerek alkalmazását hangsúlyozta, kiindulva az EU civil szervezet jellegéb l, s a stabilitás és biztonság fenntartásának eszközeiként a civil megoldásokat helyezte el térbe. Az Európai Biztonsági Stratégia végrehajtásáról szóló jelentés (Report on the Implementation of the European Security Strategy, 2008.) már a déli és a keleti partnerekkel kialakított er s keretrendszerr l tesz említést, amelynek új dimenziói az Unió a Mediterrán Térségért és a Keleti Partnerség formájával b vültek. Az EU közös biztonsági érdekeit fenyeget veszélyek és kihívások a tömegpusztító fegyverek elterjedése vonatkozásában Líbia felszámolta vonatkozó programját, viszont Irán és Észak-Korea továbbra is ragaszkodik a szerintük polgári hasznosítási célokat szolgáló nukleáris programjaik folytatásához; ezért célszer megkezdeni a nukleáris fegyverek el állításához szükséges hasadóanyagok gyártásának tilalmát el író szerz désre irányuló tárgyalásokat; a terrorizmus és a szervezett b nözés elleni fellépés érdekében az EU terrorizmus elleni stratégiája megkönnyítette a határokon átnyúló nyomozások lefolytatását, a 13

14 büntet eljárások összehangolását (The EU Counter-Terrorism Staregy, 2005.); a számítógépes biztonságot illet en az EU 2006-ban fogadott el, a biztonságos európai információs társadalomra irányuló stratégiát, amely a tagállamok IT rendszerei ellen elkövetett támadásokat már gazdasági, politikai vagy katonai fegyverként értelmezi (Strategy for a Secure Information Society in Europe, 2006); az energiabiztonság kérdésében az EU már egy olyan prognózist vetített el re, amely szerint 2030-ra a tagországok olaj- és gázszükségletének közel 75%-át behozatalból kell fedezni, amely szükséglet az értékelés szerint stabilitásukat fenyeget veszélyekkel szembe néz országokból elégíthet ki. Az Unió energiapolitikája egy egységesebb, jobban összekapcsolható energiapiac, és megfelel válságkezel mechanizmus kialakítását célozza (European Energy Policy, 2005); az éghajlatváltozás biztonsági vonatkozásairól a 2003-ban megfogalmazott stratégia aktualitásait a f képvisel és a Bizottság 2008-ban készített jelentése tartalmazza, amely kiemeli a megel zési és válságkezel képességek javítása mellett az elemzési és el rejelzési képesség fejlesztésének igényét. A Tanács által elfogadott csomag a jelentésben foglalt javaslatok alapján 2020-ig realizálandó f feladatként határozta meg a széndioxid-kibocsátás mértékének 1990-es szinthez viszonyított - 20%-os csökkentését (amely csökkentés a tagállamokkal történ további tárgyalások, egyeztetések alapján akár a 30%-ot elérheti), és a szükséges energiafelhasználás 20%- ának megújuló forrásból történ biztosítását (Europe s Climat and Energy Package, 2008); a konfliktus megel zéssel és a polgári válságkezeléssel kapcsolatos képességek javulásán túl fejleszteni kell az elemzési és korai el rejelz képességeket, amely a veszélyeztetett országokkal, illetve a nemzetközi és a regionális szervezetekkel való szorosabb és hatékonyabb együttm ködést igényli. A jelentés rámutatott arra, hogy a közös biztonsági érdekeket fenyeget veszélyek és kihívások szám szerint nem változtak, de jelent ségük n tt és valamennyi összetettebbé vált, ami az EU reagálási képességének alakításában is további elvárásokat jelent. A jöv biztonságpolitikájának alakulása, lehetséges konfliktusok Európa biztonságpolitikai helyzetének elemzése során célszer figyelembe venni az Észak-atlanti Szerz dés Szervezete által, az ezredfordulót követ évtizedekre vonatkozó 14

15 jelzését, miszerint az egységes európai biztonság elképzelhetetlen abban az esetben, ha megmarad a gazdaságilag fejlett Nyugat-Európa és a kontinens keleti részének fejletlensége közötti ellentmondás. Bár az integrációkhoz való csatlakozással a térség országai lehet séget nyertek a különböz ség felszámolására, a folyamat csak kezdeti stádiumában van, alapvet en a változások okozta negatív jelenségekkel (gazdasági recesszió, munkahelyek megsz nése, ezzel együtt a munkanélküliség rohamos növekedése, a szegények és a gazdagok közötti szakadék szélesedése, etnikai és vallási ellentétek kiélez dése, területi viták, befolyási övezetek besz külése, megsz nése) kell napi szinten megküzdeni. Számolni kell a régión belüli problémák sokasodása mellett az Európán kívüli térségekben jelentkez veszélyek, válságok, konfliktusok hatásaira. Különösen nagy veszélyt jelentenek a nemzetközivé vált terrorizmus hagyományos pusztító cselekedetei mellett informatikai támadásai, amelyek következtében a közigazgatás, az egészségügy, az alapvet létfeltételek biztosítását végz szervezetek, a banki szféra sérülése, esetleges leállása következhet be. Az Európai Unió az európai biztonsági stratégia végrehajtásáról szóló, december 11-i jelentése értékeli Európa biztonsági helyzetét, amely alapot ad a jöv biztonságpolitikájának felvázolásához, a lehetséges kihívások, fenyegetések, veszélyek és konfliktusok számba vételéhez. Az Európai Unió a balkáni helyzet alakításában is vezet szerepet játszik a mai napig. A térségben hét országban finanszíroz segítségnyújtási projekteket azzal a céllal, hogy el mozdítsa az itt él társadalmak stabilizációját, 2008 decemberében pedig 1900 f s rend ri és igazságügyi er t küldött Koszovóba a közrend fenntartásának el segítése érdekében. A jelentés szerint az európai térségben az Európai Unió b vítése következtében megszilárdult a demokrácia. A Balkán-térségben végbement változások Jugoszlávia szétesése következtében kialakult új államok közötti konfliktusok elcsendesedése reményt adnak a háborúval fenyeget ellentétek elsimulásának, az új államok rendezett formájú kapcsolatokban való békés egymás mellett élésének tartósságára. Az európai biztonságot befolyásolható tényez k számbavétele már ismert és újonnan megjelent fenyegetések sorát eredményezi. Az európai biztonságot befolyásolható tényez k a hidegháború évtizedeiben felhalmozott, még rendszerben lév, vagy már kivonásra, de megsemmisítésre még nem került fegyverzet technika létéb l adódó problémák (a kivonás, megsemmisítés költségei, a mérgez, vagy sugárzó anyagok megbízható 15

16 semlegesítése, felszámolása technológiai és költségvetési vetületei), a felújítások elmaradása miatt gyakoribbá váló meghibásodásokból adódó veszélyek; a népesség közép- és kelet-európai térségben tapasztalható elöregedése, amely részben a munkaer csökkenését, részben pedig a szociális biztonság veszélyét jelenti; az afrikai államokban bekövetkezett demográfiai robbanás ugyanakkor a környezetet sújtó problémák (vízhiány, elsivatagosodás, munkalehet ségek hiánya) következtében a délr l északi irányban megnövekv migráció társadalmi, gazdasági hatásai; az egyre nehezebbé válik a nyersanyagokhoz és energiához való hozzáférés; fokozottan kell számolni a környezeti és éghajlati változásokkal, ezekb l ered egészségügyi problémákkal (járványok kialakulása); a közigazgatási, védelmi és pénzügyi rendszerekbe való illetéktelen behatolás már gazdasági, védelmi és biztonsági kihívás is egyben (Balogh, 1998); a fejl d világban ahonnan általában Európa az energiaellátáshoz szükséges nyersanyagokat szerzi be - kialakult/kialakuló fegyveres konfliktusok, helyi háborúk során nem zárható ki tömegpusztító fegyverek valamely fajtájának alkalmazása, amely helyzet akadályozhatja, lehetetlenné teheti az energiaforrásokhoz való hozzájutást, a nyersanyag kitermelését, szállítását; Oroszország nagyhatalmi törekvéseinek feler södése, az ország politikai, gazdasági és katonai helyzetének kedvez tlen alakulása; az európai országok lemaradása a gazdasági versenyben, gazdasági, pénzügyi válságok kialakulása, a termelési és kereskedelmi folyamatok csökkenése; a szervezett, nemzetközi b nözés, a terrorizmus, a kábítószer kereskedelem és fogyasztás feler södése, elterjedése, ennek következtében társadalmi válság kialakulása, elmélyülése (Ghast Solan, 1996). fenyegetést jelent továbbra is a kelet-európai bizonytalanság, amely már az elmúlt század utolsó évtizedében jelent s gazdasági visszaesést eredményezett és a folyamat még máig nem stabilizálódott; a mára azonos integrációhoz tartozó, mégis nagyságrendjükben eltér, különböz adottságokkal rendelkez országoknak közel harmonizáló biztonsági stratégiákat célszer megfogalmazni; a változásokat követ en megjelen, illetve feler söd nacionalista és deviáns nézetek összekapcsolódása a kisebbségi, vagy területei problémákkal; az európai megosztottság (a Balkán és a szovjet utódállamok részleges elkülönülése) 16

17 még hosszú távon éreztetheti hatását, nincsenek az egységes Európának történelmi és gazdasági gyökerei, ezek kialakítása, megteremtése lassú folyamat; a nem katonai jelleg veszélyek, válságok, konfliktusok el fordulásának gyakorisága, hatásuk jelent sen befolyásolhatja az európai biztonságot (Heisbourg, 1994). Európán kívüli, de Európa biztonságára hatást gyakorló térségekben, a világ számos válságövezetében folytatott válság- és konfliktus kezelés területén az Európai Unió jelent s szerepet vállalt Afganisztánban és Grúziában, utóbbiban 2008 augusztusában az EU közvetítésével létrejött t zszüneti megállapodás vetett véget a Grúzia és Oroszország között kirobbant harcoknak, és az EU megfigyel ket is a helyszínre küldött a két ország közötti helyzet alakulásának nyomon követése céljából. Európa (és Magyarország) biztonságát befolyásoló tényez k várható alakulása Azon tényez k közül, amelyek Európa biztonságát közvetlenül befolyásolják, a szakért k általában az integrációt (az EU helyzetének alakulását), továbbá Németország beilleszkedését, valamint Oroszország sorsát és jöv beni törekvéseit emelik ki. Roskin professzor, az amerikai szárazföldi er hadtudományi egyetemének folyóiratában megjelent tanulmányában (Roskin, ) e három tényez lehetséges alakulását elemzi egymáshoz való viszonyukban. Mindegyik változóra két lehetséges széls értéket ad meg (egyesült vagy megosztott Európa, er s vagy gyenge Németország, alkalmazkodó vagy ellenséges Oroszország) és ezek kombinálásával nyolc lehetséges szcenáriót vázol fel: 1. Egyesült Európa, er s Németország, alkalmazkodó Oroszország; 2. Egyesült Európa, er s Németország, ellenséges Oroszország; 3. Megosztott Európa, er s Németország, alkalmazkodó Oroszország; 4. Megosztott Európa, gyenge Németország, alkalmazkodó Oroszország; 5. Egyesült Európa, gyenge Németország, alkalmazkodó Oroszország; 6. Egyesült Európa, gyenge Németország, ellenséges Oroszország; 7. Megosztott Európa, er s Németország, ellenséges Oroszország; 8. Megosztott Európa, gyenge Németország, ellenséges Oroszország. Kontinensünk biztonságára nézve a legveszedelmesebb forgatókönyv egy (katonai képességeiben újra meger södött) ellenséges Oroszország és egy gyenge Európa szembenállása lenne. Ez hasonló helyzetet eredményezne, mint ami az 1940-es évek végén 17

18 állt fenn, és kizárólag az európai biztonság fenntartásában vállalt masszív amerikai részvétel útján lenne egyensúlyban tartható. Roskin professzor háromtényez s elmélete és a reá alapozott forgatókönyvek felállítása leegyszer sítettnek és túlformalizáltnak t nik legalább az Egyesült Államok szerepét be kellett volna venni, mint negyedik befolyásoló tényez t de a kombinációk egy dolgot világosan mutatnak: mégpedig azt, hogy a szcenáriók kulcseleme Oroszország. Amennyiben a tényez k közé az Egyesült Államokat is besoroljuk, akkor a globalizációs nyitottság (európai elkötelezettség), illetve az elzárkózás (izolacionizmus) felülkerekedését l függ en a lehetséges elrendez dések (konstellációk) száma 2 3 =8-ról 2 4 =16-ra növekszik. De ez persze még mindig csak egy leegyszer sített modell lenne. Ezen kívül okvetlenül elemezni kell az orosz-amerikai kapcsolatok alakulását, és többek között hatásukat a multilaterális leszerelési egyezményekre, amelyek a tapasztalatok és a logika szerint csak amerikai-orosz megegyezés után életképesek. A figyelembe vett tényez k számának növekedésével a szakért i értékelések, el rejelzések megbízhatósága egy darabig feltehet en növekedne, de nem korlátlanul. Az elméleti modell egyre bonyolultabbá és nehezen átláthatóvá válna, viselkedését mind nehezebb lenne el re megjósolni, és kapcsolata (együttmozgása) a valóságos világgal a növekv hasonlóság ellenére is egyre jobban lazulna. Magyarország biztonságát, amely elválaszthatatlan az európai biztonságtól, a következ k tényez k mindenképpen lényegesen befolyásolják: az euro-atlanti integráció menete, a NATO, az EU, és az összeurópai biztonsági rendszer helyzetének alakulása; a Magyarországgal szomszédos országok (régiók) stabilitása, kül- és biztonságpolitikai törekvései; a délszláv válság végleges rendezése és a térség jöv beni helyzete; Oroszország fejl désének iránya és üteme; az Egyesült Államok európai politikájának alakulása; az európai államok, mindenekel tt Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország regionális törekvései, képességük a kiegyensúlyozott európai együttm ködésben való részvételre; A rendszerváltás utáni szomszédaink száma ötr l hétre emelkedett és ezek közül öt új államként jelent meg. Más részr l viszont térségünkben az európai integrációs szándékok és a védelmi jelleg doktrínák deklarálása, valamint a hader - és fegyverzetcsökkentést is felölel bizalomer sít intézkedések olyan er viszonyokat alakítottak ki közvetlen környezetünkben, amelyben elhárult a közvetlen katonai fenyegetettség és a strukturális 18

19 támadóképtelenségnek köszönhet en stabilizálódott a katonai egyensúly. Ukrajna, és Románia kivételével minden szomszédunk olyan hader vel és katonai képességgel rendelkezik, amely a hazánkéhoz hasonló, vagy kisebb, de (a szárazföldi m veletekre jellemz védelmi el ny tudatában) egyik szomszédunk sem kezdeményezhet gy zelemmel kecsegtet támadást hazánk ellen. A hader méreteit tekintve Ukrajna jelenthetné a legnagyobb potenciális katonai fenyegetést. Ukrajna azonban függetlenségének kikiáltása óta kiegyensúlyozott külpolitikát folytat, és Magyarországgal fenntartott jószomszédi kapcsolatait tekinti a Nyugat felé való nyitottság zálogának. Kijev kül- és biztonságpolitikáját az orosz függ ség enyhítése, a jószomszédi kapcsolatok ápolása, az Európához való közeledés, a védelmi jelleg doktrína követése, a tömbönkívüliség, a NATO-val való együttm ködés és az ország atomfegyvermentes státusza jellemzi. Kétoldalú kapcsolatainkat az alapszerz dés, a katonai együttm ködési és számos egyéb megállapodás szabályozza. A kárpátaljai magyar kisebbséget Ukrajna viszonylag elfogadhatóan kezeli, de e téren még számíthatunk kihívásokra, éppen úgy, mint az ukrán gazdaság krónikus válságának, az ukrán maffia tevékenységének és a migrációból származó veszélyeknek a következményeképpen. Ukrajna azonban NATO-tagságunkat is figyelembe véve a jöv ben sem szándékozik fenyegetni katonai biztonságunkat. (Jóllehet a katonai képességeket vizsgálva elviekben Ukrajna jelenthetne Magyarországra nézve katonai fenyegetést, de ehhez a képességéhez nem párosul politikai szándék.) Románia f leg bels viszonyai és kisebbségi politikája miatt a rendszerváltás után számunkra még sok biztonsági kockázatot tartogatott. Az l998-ban kötött alapszerz dés, a magyar kisebbség kormánykoalícióba történ beillesztése, a román kormány(ok) határozott (nemegyszer elsietett, megfelel feltételek híján er ltetett) euro-atlanti törekvései, majd az ország NATO csatlakozása azonban lényegesen módosítottak a helyzeten. Tekintettel, arra, hogy a román hader mérete hazánkénál jóval nagyobb, elméletileg számolnunk kellene potenciális katonai kihívásokkal, de a román érdekek és szándékok, valamint ugyanazon védelmi szövetséghez való tartozásunk kizárják a fenyegetettség lehet ségét. A Szerb Köztársaság fel l a bels és küls (regionális) instabilitás kisugárzása jelenthet veszélyt. Belgrád a volt jugoszláv hader teljes átalakítását, csökkentését követ en is - a mienknél nagyobb, harcedzett hader vel rendelkezik, de nem érdekelt abban, hogy Magyarországgal katonai konfliktust alakítson ki. Az infrastruktúra állapota miatt különben is képtelenség lenne egy hazánk elleni támadó csoportosítás észrevétlen, meglepetésszer létrehozása (nem beszélve annak a NATO-garanciák miatti teljes értelmetlenségér l). 19

20 Egyébként Szerbia mai és jöv beni vezet i alighanem tisztában vannak azzal, hogy országuk visszatérése az európai nemzetek közösségébe nem kis részben nemzetközi kapcsolatainak helyreállításán és els sorban Magyarország lehetséges összeköt szerepén múlik. Horvátország Tudjman elnök halála után, az új törvényhozói és végrehajtói hatalom létrejöttével sikeresen szorgalmazta az euro-atlanti integrációt április elsejét l vált a NATO teljes jogú tagjává. Konkrét lépéseket tesz a horvát-magyar kapcsolatok fejlesztése érdekében is. Annak ellenére, hogy Zágráb kül- és biztonságpolitikájában fontos szerepet tulajdonít a katonai er nek, Horvátország fel l nem kell katonai fenyegetést l tartanunk. Szlovénia nyugat-orientáltsága, bels stabilitása, békés bels viszonyai, gazdasági sikerei és euro-atlanti integrálódása révén semmilyen kihívást vagy veszélyt nem jelent számunkra. Ausztria EU-tagország, amely sajátosan értelmezett (és egyes vélemények szerint mindinkább elavuló) semlegességének, hadereje képességeinek és védelmi jelleg katonai doktrínájának köszönhet en katonailag eleve nem fenyegetheti hazánkat. Szlovákia katonai doktrínája védelmi jelleg, fegyveres er ink között példaérték az együttm ködés. Az ország euro-atlanti elkötelezettsége egyértelm, szlovák oldalról tehát semmiképpen sem leselkedik ránk katonai veszély A nemzetiségi ügyek, a nyelvhasználati kérdés, egyes politikusok széls séges megnyilvánulásai azonban továbbra is megterhelheti a kétoldalú kapcsolatokat. Összességében megállapítható, hogy szomszédaink politikai és biztonságpolitikai céljai hasonlóak vagy azonosak Magyarország céljaival és így egyel re kizárhatjuk, hogy katonai támadást intéznek hazánk ellen. A környezetünkb l származó nem katonai jelleg kockázatokkal és veszélyekkel azonban továbbra is számolnunk kell. Amerikai értékelés a jöv kihívásainak alakulásáról Egy átfogó, globális perspektíva megismerése céljából nem érdektelen tanulmányozni az amerikai katonai felderítés (DIA Defence Intelligence Agency) értékelését a globális és regionális kihívásokról, amely éves távlatra el re tekintve vázolja fel a hidegháború utáni korszak bonyolult, instabilitást eredményez folyamatait (Hughes Wilson, 2000). A következ év globális és regionális kihívásai DIA értékelés az egyenl tlen gazdasági és demográfiai fejl désben rejl veszélyek; 20