NEMZETBIZTONSÁG ÉS GEOPOLITIKA A 21. SZÁZADBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NEMZETBIZTONSÁG ÉS GEOPOLITIKA A 21. SZÁZADBAN"

Átírás

1 NEMZETBIZTONSÁG ÉS GEOPOLITIKA A 21. SZÁZADBAN Dr. Botz László PhD f iskolai magántanár, tudományos tanácsadó Zsigmond Király F iskola A geopolitikai gondolkodásnak a 20. század elejét l kezd d fejl désében az állam és a környezet egymásra hatásának kutatása volt a jellemz annak érdekében, hogy a katonai er vel történ területszerzést politikailag alapozza meg. A 20. század végén kezd dött, illetve a 21. század elején folytatódó világméret társadalmi átalakulás viszont arra ösztönöz, hogy a nemzetközi biztonságpolitikai helyzet változását geopolitikai összefüggéseiben vizsgáljuk, azaz felmérjük milyen biztonságpolitikai, nemzetbiztonsági következményekkel járt, illetve a jöv t illet en járhat a geopolitikai környezet változása, milyen kihívásokat, kockázatokat és veszélyeket jelenthet ez a világban, különös tekintettel Kelet-Közép-Európában. Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja a globális geopolitikai környezet hatását a nemzetközi biztonságpolitikai helyzet alakulására, különös tekintettel a kelet-közép-európai térségre. A geopolitika fejl dése, a geopolitikai gondolkodás értelmezése A geopolitika legels m vel je, a svéd Rudolf Kjellén ( ) volt, aki az er t, befolyást megszemélyesít politikát képvisel államot (illetve annak területi, környezeti összefüggéseit) vizsgálva jutott el ahhoz a következtetéséig, miszerint az állam nem más, mint egy földrajzilag meghatározható szervezet, vagy egy térben elhelyezked jelenség. A hatalmak egymáshoz való viszonyát vizsgáló m vében a geopolitika célját abban a tanításban látta, hogy a területszerzések szükségesek az állam fejl déséhez, illetve arra is utalt, hogy a jelzett területszerzés eszköze a fegyveres er alkalmazása lehet (Kjellén, 1916). Már az elmúlt század elejét l vizsgálták a geopolitikai gondolkodás képvisel i, milyen hatással lehet a földrajzi elhelyezkedés az államok társadalmi-gazdasági fejl désére, nemzetközi kapcsolataira, a világpolitikában betölthet szerepükre. A fasizmus kialakulásával az akkori élettér elmélet az er szakos terjeszkedés magyarázatává vált, majd a II. világháborút követ en a katonai-stratégia földrajzi összetev ire koncentrált. A világháborúkat követ átrendez dés a világban lendületet adott a geopolitika kutatóinak. Az amerikai Saul Bernard Cohen az ötvenes évekt l kezd d en vizsgálta a hidegháborús korszak geopolitikai átrendez dési folyamatait, az egyes földrajzi térségek és a bennük kialakuló politikai formációk viszonyait, összefüggéseit (Cohen, 1963). A 20. század végén bekövetkezett változások óta a geopolitikai kutatások a környezet gazdasági szempontú vizsgálatára irányulnak. 1

2 A 20. század elején kialakult tudományterülettel foglalkozó kutatók kezdeti teóriáit miszerint az adott ország földrajzi elhelyezkedése hatást gyakorol(hat) annak társadalmigazdasági berendezkedésére, fejl désére tovább b vítve, jelen korunk tudósai a geopolitikai kutatások gazdasági irányultságán túl már annak biztonságpolitikai, nemzetbiztonsági hatásokat is vizsgálják. A biztonságpolitikai, nemzetbiztonsági jelleg általában az adott állam érdekeivel, azok megjelenítésével, illetve érvényesítésük rendszerével, módjaival függ össze, ezért a bel- és külpolitikai érdekek, a szuverenitás, területi sérthetetlenség biztosítása a küls behatások ellen, a politikai és gazdasági stabilitás fenntartása földrajzi dimenzióval is bír. Az érdekérvényesítés többnyire olyan er feszítésekkel jár(t), hogy az adott állam az intézményeket és a rendszert saját érdekei el térbe helyezése érdekében befolyásolja, ez sok esetben más állam érdekei ellen irányul. Az érdekek képviselete együtt jár a befolyási övezetek kiterjesztésével (Gadzsijev, 1977). Az államoknak legf bb célja mindig is a területszerzés, a terjeszkedés volt, az er sebb, nagyobb országok gyakorlatában ez a törekvés a gyarmatosítás, az esetleg értékes területtel bíró - gyengébbek leigázása formájában valósult meg. Jelen korunkban ez a törekvés azon területek, térségek feletti ellen rzés megszerzésére irányul, aminek birtoklásával uralkodó helyzet biztosítható nemzetközi vonatkozásokban. Ha elfogadjuk azt a magyarázatot, hogy a geopolitika a térnek az állam politikai céljaira és érdekeire gyakorolt hatásait, illetve a politika és a földrajzi környezetet alkotó, nem politikai tényez k közötti kölcsönhatást vizsgálja, akkor a nemzetbiztonság összetev inek, a nemzet biztonságának garantálása érdekében alapvet tényez k értékelése során fokozott figyelmet kell fordítani a földrajzi, környezeti tényez k (a természeti er források, az éghajlati viszonyok, a demográfia, társadalmi rétegz dések, a gazdasági és területi viszonyok) alakulásának, változásának számbavételére. A világ biztonsági helyzete A biztonsági helyzet alakulása a 20. század végén A 20. század utolsó éveiben globális kihatású társadalmi-politikai változások zajlottak le a világban (mindenekel tt Európában), amelyek átrajzolták a világ stratégiai térképét. Megsz nt a Varsói Szerz dés, felbomlott a Szovjetunió; véget ért a hidegháború, minimálisra csökkent a nagyhatalmak és az általuk vezetett koalíciók közötti világméret nukleáris fegyveres konfliktus veszélye. Kelet-Közép-Európában többnyire békés módon 2

3 gazdasági-társadalmi forradalmak mentek végbe, uralkodóvá váltak a piacgazdasági viszonyok és a többpárti demokrácia. Elindult és lendületbe jött az euro-atlanti integráció folyamata: a NATO 1999-ben, a b vítés els körében felvette tagjai sorába Lengyelországot, Magyarországot és Csehországot, majd tovább vitte a b vítési folyamatot, s mára a NATO már 28 tagországgal rendelkezik (az Európai Unió ugyancsak tucatnyi állammal folytatott differenciált csatlakozás-el készít tárgyalásokat, illetve b vült a jelenlegi 27 tagországot magába tömörít szervezetté). A katonai tömbök szembenállásának megsz nése, a gyors ütem gazdasági-társadalmi átalakulás ugyanakkor régóta elfojtott problémákat hozott a felszínre, kiélezve mindenekel tt a szomszédos államok közötti rendezetlen viszonyokat és az államokon belüli nemzetiségietnikai, nyelvi, vallási, kulturális ellentéteket, tág teret adva a széls séges nacionalizmus el retörésének. Beindultak az integrációval ellentétes, dezintegrációs folyamatok is. Egyes államszövetségek az etnikai választóvonalak mentén békésen vagy er szakos módon több kisebb országra hullottak szét. A II. világháború óta el ször Európát is fegyveres konfliktusok, polgárháborúk rázták meg. A délszláv térség elhúzódó válsága, a harcok hevessége és az eddig szilárdnak hitt, toleráns európai kultúrától idegen kíméletlensége, a polgári lakosság ellen elkövetett atrocitások, a háborús b nök, a népirtás, a határokon átcsapó menekültáradat és más tovaterjed hatások a délkelet-európai régió, közvetve az egész kontinens stabilitásának megingatásával fenyegettek. Mindezen változások hátterében, velük párhuzamosan és kölcsönhatásban globális lépték átrendez dés ment végbe a világban, egyetlen szuperhatalom maradt, amely érdekeit világméretekben volt képes érvényesíteni: az Amerikai Egyesült Államok. Ez az abszolút fölény azonban egyre nagyobb gazdasági, politikai, valamint katonai terheket rótt az amerikai adminisztrációra. Washington azt kívánja elérni, hogy európai szövetségesei nagyobb részt vállaljanak a közös nyugati értékek védelméb l, Nyugat-Európa pedig önállóan is képessé kíván válni, legalább a kontinens válságainak kezelésére. De ellenpólust kíván képezni a nagyhatalmi státusa meg rzéséért utóvédharcokat folytató Oroszország is, csakúgy, mint a rohamosan feltörekv Kína, vagy az újonnan atomhatalommá vált India is. Korunk jellemz tendenciája tehát az egypólusú világból a többpólusú világrendre történ átmenet. Ez a folyamat buktatókkal, veszélyekkel terhes, és rányomja bélyegét a helyi, regionális fejleményekre is. Az érték- és érdekellentétek, illetve azonosságok bonyolult problémáival átsz tt szövetségesi, verseng, partneri vagy ellenséges viszonyok új államközi struktúrákat hoztak 3

4 létre. A kelet-nyugati szembenállást részben felváltotta az észak-dél antagonizmus. A korábbi NATO-szövetségesek azonos álláspontot képviselhettek a Szövetség további b vítésének szükségességét illet en, de némelyikük Oroszországgal került azonos platformra, amikor az amerikai hadszíntéri vagy nemzeti rakétavédelmi tervek megítélésér l volt szó. Moszkva továbbra is ellenzi a NATO terjeszkedését és intervencióját, s t az új nemzetbiztonsági koncepció, valamint a katonai doktrína tanúsága szerint bizonyos értelemben potenciális ellenségének tekinti a Szövetséget, ugyanakkor a múlt század elején megjelent és hatásukat tekintve globális fenyegetésekkel szemben (pl. nemzetközi terrorizmus, szervezett b nözés, kábítószer-kereskedelem, széls séges vallási fanatizmus) szüksége van a Nyugat (a NATO) együttm ködésére, támogatására. A világ tehát a pozitív fejlemények ellenére sem lett egyértelm en biztonságosabb, a jöv egyre inkább bizonytalanná, instabillá, megjósolhatatlanná vált. Az európai biztonsági környezetet nem csak a regionális, hanem a globális veszélyforrások, kockázatok és kihívások, valamint az egyes országok és ország-csoportok bels ellentmondásai is alakítják. A globális, regionális és bels kihívások, illetve kockázatok között hierarchikus kapcsolat (kölcsönhatás) van, de befolyásuk id ben és térben változó mértékben érvényesül. Napjainkban a világméret, transznacionális kihívások korábban soha nem tapasztalt intenzitással jelentkeznek. Az 1980-as évek végén lezajlott európai változások (vagyis a rendszerváltások, a Varsói Szerz dés felbomlása, a hidegháború befejez dése, a VSZ és a NATO szembenállásának megsz nése stb.) Európában tehát regionális szinten zajlottak le, de súlyuknál és hatásuknál fogva, globális jelent ség eknek bizonyultak. Ez leginkább abban mutatkozik meg, hogy elt nt (de legalábbis minimálisra csökkent) a globális katonai konfliktus, az egész emberi civilizáció létét fenyeget nukleáris világháború veszélye. Az Európában végbement változások azonban új kihívásokat szültek és régi ellentmondásokat keltettek életre, felforgatva a szilárdnak hitt európai rendet és stabilitást. A hidegháború megbízható, szilárd egyensúlyát dezintegrációs és integrációs mozgások, valamint a gyökeres átalakulást kísér társadalmi-gazdasági válságok ingatták meg. Miközben Európa északi, délnyugati és középs része egyre inkább stabilizálódott, délkeleti része még továbbra is konfliktusforrásoktól volt terhes, s t még napjainkban sem zárható ki egy akár fegyveres válság kialakulása. Európában tehát a stabilitás és az instabilitás elemei egyaránt jelen vannak. Ha azonban Európát, mint biztonságpolitikai egységet vizsgáljuk, akkor abból az alapvet helsinki axiómából, hogy a biztonság átfogó jelleg és oszthatatlan, egyenesen 4

5 következik, hogy az a jóhiszem feltevés, amely szerint Európa nyugati felében (a NATO- és az EU-tagországokban) akkor is stabilitás, azaz teljes biztonság uralkodhat, amikor a kontinens más régióiban konfliktusok és válságok dúlnak, önáltatás, hiszen a túlzott der látást beárnyékolják a pl. az észak-ír vagy a korzikai problémák. Amíg a délszláv válság, a posztszovjet konfliktusok, a nemzetiségi és etnikai ellentétek végérvényesen nem rendez dnek és ezen térségek biztonságpolitikai helyzete még továbbra sem tekinthet stabilnak -, addig nem jelenthetjük ki, hogy Nyugat-Európa, vagy általában Európa teljes biztonságban van. A biztonságérzet fokozódását az válthatta ki, hogy a hidegháború súlyos kockázatait, a nukleáris világháború veszélyét (amely elrettent erejénél fogva nagy látszatstabilitást eredményezett), sokkal kisebb kockázatok (és a nekik megfelel félelemérzet) váltották fel. A számos kisebb kockázat összhatása viszont a stabilitás jelent s gyengüléséhez vezetett. A világégés veszélyének elmúlásával a kisebb konfliktusok, potenciális veszélyforrások száma megn tt, azok komplexebbek, sokszín bbek és nehezen azonosíthatókká váltak. Kelet-Közép-Európa geopolitikai helyzete, jellemz i Az elmúlt húsz évben szinte állandóan változó nemzetközi környezet folyamatos hatást gyakorol(t) Európa biztonsági struktúráira, ennek megfelel en az aktuális érdekek mentén változtak az er viszonyok, a hatalmak egymáshoz viszonyított kapcsolatai. Érdekes ellentmondásként a nemzetközi szint biztonságra való törekvés, hivatkozás helyett el térbe került, az ENSZ által már 2000 óta hangsúlyozott emberi (humán) biztonság, amely szoros összefüggésben van a szorosan vett emberi környezet alakulásával. Az emberi környezet ugyanakkor nem korlátozódik egy városra, megyére, országra, az újonnan megjelent kihívások, fenyegetések, veszélyek határokat nem ismer jellege miatt kiterjedhetnek szélesebb földrajzi régiókra is. A világban megjelen globális kihívások és kockázatok közül kiemelve Kelet-Közép- Európát, le kell szögezni, hogy a térség földrajzi helyzetéb l adódóan a világ szinte minden problémája el bb vagy utóbb itt is érezteti hatását. A térség központi elhelyezkedése miatt, a nyugat-kelet, vagy az észak-déli mozgások keresztez désében a terület minden küls hatásra érzékeny, amihez hozzájárul még a bels indíttatású problémák sokasága is. A II. világháború után bekövetkezett fél évszázados megosztottság, elszakítottság a nyugati fejl dést l er sen bevés dött a térség országaiba, adminisztrációjába, állami létébe. A 5

6 hidegháború befejez désével kezd d átalakulás üteme ugyanakkor nem elegend a hátrány gyors ledolgozására. Kelet-Közép-Európát érint kihívások, kockázatok 1. A globális biztonságpolitikai kihívások nehezen kezelhet k, legyenek azok a gazdasági, pénzügyi világválság drasztikus megszorításokra kényszerít hatásai, vagy a korábbi szocialista gazdasági modellb l a piacgazdaságra való átállás nehézségei, a piacgazdaság követelményrendszeréhez való alkalmazkodás, az integrációkhoz való tartozás jelentette kötelezettségvállalásnak való megfelelés, a társadalmi és gazdasági átalakulás negatív kísér jelenségeinek (pl. szervezett b nözés) leküzdése, vagy legalább kordában tartása. 2. A térség országainak integrációs elkötelezettségéb l adódó negatív, emocionális hatások (pl. a nemzetközi terrorizmustól való félelem) elleni felkészültség megkérd jelezhet foka, a drasztikusan leépített védelmi képességek megfelel ségének kétségbe vonása. 3. A térség földrajzi elhelyezkedése következtében jelent sen megnövekedtek egyes korábban nem, vagy csupán csekély mértékben tapasztalt kihívások, mint az illegális migráció és ennek járulékos hatásai (illegális munkaer, b nözés, járványok, idegengy lölet), vagy az illegális kereskedelem (üzemanyag, élelmiszer, gyógyszer, kábítószer, akár fegyver). 4. Az egyenl tlen fejl dés következtében feler södtek a nemzetiségi viszályok (nyelvhasználati tiltások), a korábbi történelmi döntések megkérd jelezése (irredentizmus), széls séges ideológiák terjedtek el. 5. Továbbra is jelent s s t er söd ben van - a gazdasági függés, alapvet en az energiaszektorban, s ezen is belül kiemelend az Oroszországtól való függés. 6. A globális környezetváltozás következtében súlyosabbá váltak a térségben bekövetkez természeti katasztrófák (árvizek, széls séges id járás mez gazdaságra gyakorolt negatív hatásai). 7. A kialakult társadalmi-gazdasági helyzet következtében jelent s kivándorlás indult nyugat felé (roma kivándorlás, jelent s számú orvos és egészségügyi dolgozó távozása a nem kielégít kereseti, megélhetési lehet ségek miatt), ezzel egy id ben jelent s demográfiai változás is bekövetkezett (születés-elhalálozási arány kedvez tlen alakulása), ami egyértelm lakosságcsökkenést, ezzel együtt a munkaer jelent s visszaesését is jelentette. 6

7 A Szovjetunió és a Varsói Szerz dés felbomlását követ en beindult egy újfajta együttm ködést célzó folyamat, amelynek alapvet célja a közel-szomszédos országok gazdasági kapcsolatainak fejlesztésének kölcsönös támogatása volt. Az 1990-es évek elején több két és többoldalú kapcsolatfelvételre került sor a térség országai között, els dlegesen a határ közeli területekre koncentrálva február 14-én megalakult a Kárpátok-Eurorégió (magyar, lengyel, ukrán, majd kib vülve szlovák és román részvétellel). Mivel a térség egyben az Európai Unió keleti határát is képezi, a földrajzi pozícióból adódóan uniós biztonságpolitikai jelent séggel is bír, mintegy sz r funkciót kell, hogy betöltsön a szövetség területére irányuló nem kívánatos hatások ellen (Dobák, 2009). Ez a tény jelent sen felértékelte a térség geopolitikai fontosságát, egyben növelte felel sségét. A negatív hatások mellett jelent s el nyök is származhatnak a régió földrajzi elhelyezkedéséb l, mivel a terület a kelet-nyugati kereskedelmi kapcsolatok egyik központja lehet (illetve volt is évszázadokon át). Jelent s a terület Európa energiaellátása miatt is, hiszen ezen a területen keresztül húzódik több olaj- és gázvezeték (Barátság k olajvezeték, Transzszibériai gázvezeték). Európa biztonságának geopolitikai vetületei Európa biztonságát befolyásoló tényez k vizsgálata során, a geopolitika alakulása szempontjából a következ területekre célszer koncentrálni (Szternák, 2000): a környezet megváltozásából, megváltoztatásából adódó közvetlen következmények; a környezet megváltozásából adódó társadalmi, gazdasági problémák; a változások tudati leképz dése, következményei. Környezeti (ökológiai) hatások, a globális felmelegedés és a környezetszennyezés következményei Az ENSZ, környezetünkkel foglalkozó programja keretében, a meteorológiai világszervezettel együttm ködésben 2007 elején publikált jelentésében foglalkozott a klímaváltozás káros következményeivel. A jelentés el zményeként már 1985-ben Éghajlati Világkonferencia került megrendezésre a témában, majd három évvel kés bb a résztvev országok kormányai torontói ülésükön elhatározták, hogy csökkenteni kívánják a légkörbe jutó káros gázok mennyiségét. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (United Nations 7

8 Environment Program - UNEP) és az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climat Change - IPCC) 1990-t l foglalkozik a kérdéssel, jelentéseiben (1990, 1996, 2001, 2007) széleskör kutatásokra alapozva felhívták a figyelmet a klímaváltozás következményeként az emberiséget fenyeget veszélyre. A m holdas felvételek alapján már megállapítható, hogy a m velhet terület csökkent (a Föld lakosságának növekv száma miatt ez fokozottan jelent gondot az élelmiszerellátásban), a sarki jég kiterjedésének csökkenése egyrészt az ivóvíz készlet drasztikus, másrészt a tengerszint emelkedése következtében az élettér figyelemre méltó csökkenését eredményezi, az elsivatagosodási folyamat ugyancsak az életfeltételek besz külését hozza. A Brit Hadley Éghajlatkutató és El rejelz Központ (Center for Climat Prediction and Research) kutatásai szerint 2000-t l jelent s felmelegedés tapasztalható mind a szárazföld éghajlati viszonyaiban, mind a tengervíz átlag h mérsékletében (az évszázad végéig a folyamat az els viszonylatban 5,5 C, másodikban 3 C fok emelkedést jelent) (Global Warning Predictions, Hadley Center, 2007). Ezt a meglehet sen vészjósló megállapítást árnyaltabb formában tartalmazza az IPCC negyedik jelentése, amely szerint a földközeli h mérséklet az elmúlt évszázadban 0,74+- 0,18 C fokkal n tt, s ez a változás a következ évszázad végéig (2100-ig) 1,1-6,4 C fokkal n het (Climat Change 2007: The Phisical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climat Change 690.) Tudományos körök általános megállapítása szerint a globális felmelegedés emberi okokra vezethet vissza. Éghajlat-szimulációs kísérletek alapján megállapították, hogy az emberi tevékenység által okozott gázkibocsátást figyelembe vev modell 0,5 C fokkal magasabb nyári átlagh mérsékletet eredményez, mint az emberi közrem ködés nélküli. Az 1990-es évek konkrét, mért adataival is ez az eredmény volt összhangban, vagyis az adatokban tetten érhet az emberi tevékenység hatása. A Hadley Center munkatársa, Peter Schott és kollégái kutatása ugyancsak az emberi tevékenységet gyanúsítják a globális h mérséklet-emelkedés kiváltó okaként. A kutatócsoport számításai szerint a közeljöv ben bekövetkez h hullámokért 75%-ban az emberi tevékenység, konkrétan a szén-dioxidkibocsátás éghajlatra gyakorolt hatása tehet felel ssé. El rejelzéseik szerint az elkövetkez 40 évben a kontinens nyarainak több mint fele a évihez hasonlatos vagy még melegebb lesz. A globális h mérséklet-növekedés környezeti változásokhoz, a tengerszint emelkedéséhez, a csapadék mennyiségének és térbeli eloszlásának megváltozásához, széls séges id járási viszonyokhoz vezet. Várhatóan változik a mez gazdaság 8

9 termel képessége is. Mindez komolyan hathat a gazdaságra, mérsékelheti a fejlett országok nemzeti össztermékének mennyiségét, kihathat annak min ségére. Számíthatunk egyes természetes vizek kiszáradására, a gleccserek (el)olvadására, s az árvizek, hurrikánok és tájfunok is gyakoribbakká, nagyobbakká, pusztítóbbakká válhatnak. Állat- és növényfajok kipusztulásának sebessége jelent sen n, ugyanakkor bizonyos kártékony fajok elszaporodása felgyorsulhat, jelent sen befolyásolva ezzel az ökológiai egyensúlyt. Bizonyos betegségek könnyebben elterjedhetnek; több, eddig már megfékezettnek hitt betegség újra megjelenhet mutáns változataival együtt. Az IPCC jelentés kitér arra is, hogy a globális felmelegedés nem pusztán környezeti probléma. A februárjában, az Exeter Egyetemen megrendezett "Avoiding Dangerous Climate Change" c. nemzetközi konferencia megállapítása szerint 3 C fokos k mérsékletemelkedés következtében a század végére mintegy 3,3 milliárd embert érint gabonahiány várható. Továbbá számolni kell gazdasági visszaeséssel (20%-os GDP-csökkenés világszinten) és ivóvíz-ellátottsági gondokból adódó migrációs problémákkal is. A környezeti hatások számbavételekor egy másik, igen jelent s negatív hatással bíró terület a környezetszennyezés, amit 1972-ben a brit biológus, Kenneth Mellanby úgy határozott meg, hogy az a mérgez anyagok jelenléte, amelyeket az ember juttatott a környezetébe", azonban ezen felül még jelenti a természetes talaj- és a vízrendszerek tönkretételét azáltal, hogy a természetes anyagok máshová kerülnek az eredeti helyükr l (Markham, 1994)). A környezet megváltozásából adódó társadalmi és gazdasági problémák A környezet jelent s és gyors lefolyású megváltozásának káros hatása az emberre széles spektrumban vizsgálható. Legáltalánosabb negatív hatás a lakható és m velhet földterület csökkenése és a világ lakosságának rohamos növekedése viszonyából adódik. Súlyosbítja a helyzetet az a tény is, hogy a jelzett probléma els sorban a gazdaságilag elmaradottabb (pl. Afrika, Dél-Amerika) területeken alakult ki. Az életfeltételek negatív változása a h mérséklet emelkedése következtében megsokasodott erd tüzek, a leveg állagát javítani képes erd k jelent s és rohamos pusztulása a veszélyeztetett területeken él k nagyarányú migrációját idézi el, amely egyrészt területek elnéptelenedését, másrészt a jobb természeti körülményekkel rendelkez területeken néps r ség növekedést, ezzel együtt feszültségek, konfliktusok kialakulásának esélyét növeli. Az ún. ökológiai menekültek száma mára megközelíti az 50 milliót, s ez a 9

10 szám rohamosan növekszik. A célországokba érkez menekültek beilleszkedése, élet- és munkafeltételeinek alakulása, saját nyelvhez, valláshoz való joguk újabb problémákat okoz(hat)nak. Az Utrecht-i Egyetem Társadalomtudományi Fakultásán m köd, európai migrációval és etnikai kérdésekkel foglalkozó központ (European Research Centre on Migration and Ethnic Relations - ERCOMER) a nemzetközi migráció társadalmi kérdéseit kutatja. Egyik megállapításuk szerint a világméret egyenl tlenségek miatt továbbra is számolni kell a migráció nagyarányú növekedésével, ami gazdasági és társadalmi problémákat, nemzeti vagy térségi gazdaságok összeomlását, munkanélküliség növekedést, de akár társadalmon belüli konfliktusok kialakulását eredményezheti (Unit E1 Social and Demographic Analysis, 2009). Az életfeltételek negatív alakulásához járulhat hozzá a környezet változásából adódó egészségügyi helyzet romlása járványok, fert z betegségek kialakulása -, ezzel együtt az egészségügy fejlesztésére (gyógyszergyártás növelésére) a gazdaságtól való er forrás elvonásának az igénye. A svéd Stockholm Environment Institute elemzése szerint a globális környezetváltozás negatívan befolyásolja az energiaszektort, a vízgazdálkodást, a mez gazdaságot, az egészségügyet, az idegenforgalmat és bizonyos társadalmi magatartásformákat is (Hodes- Johnson, 2001). A klímaváltozás következtében módosulhatnak a ma jellemz európai urbanizációs trendek, átalakulhat a nagyvárosi tér modern társadalmi szerkezete. A belvárosi klímaproblémák miatt felgyorsulhat a szuburbanizáció, növekedhet a középosztálybeliek kiköltözése. A vállalatok és magasabb jövedelm csoportok kiköltözésével párhuzamosan, az átalakuló ingatlanárak következtében a belvárosokban leromolhat a társadalmi szerkezet, növekedhet a vidékr l, illetve a rosszabb státusú, de kedvez bb klímájú el városokból, városkörnyéki falvakból beáramló alacsony jövedelm, iskolázatlan társadalmi csoportok aránya. Mindez kedvez tlenül befolyásolhatja a városi tér gazdasági, társadalmi stabilitását, veszélyeztetheti a nagyváros gazdasági-társadalmi funkciói, stratégiai szerepei érvényesülését, továbbá a nagyvárosban él k társadalmi és gazdasági biztonságát is (Szirmai, 2007). A változások tudati leképz dése, következményei A nemzetközi biztonságpolitika, ezen belül a geopolitikai változások meghatározó befolyással bírhatnak a jelen és a jöv országok, ország-csoportok közötti 10

11 kapcsolatrendszerek alakulására. Az emberi lét alapvet jellemz je az élet feltételeinek biztosításáért folytatott küzdelem, ebb l következ en, ha az egyed szempontjából kedvez tlenül alakulnak a környezeti feltételek, egyre nagyobb esélye lehet a konfliktusok kialakulásának. Az ivóvíz, a megm velhet terület, az élelmiszerhez való hozzájutás, az energia biztosítása, az élettér elegend volta, mint alapvet létfeltétel birtoklása okok lehetnek helyi, de akár regionális konfliktusok kialakulására is. ENSZ adatok szerint 2025-re közel kétmilliárd ember kényszerül majd szinte teljesen ivóvíz hiányos területen élni, de a 8 milliárdra becsült népesség mintegy kétharmadának lesz ivóvíz gondja. Tekintettel a globális felmelegedés okozta, már tapasztalható elsivatagosodás jelenségére az ivóvíz hiánya következtében egyrészt az ivóvíz-készletekért folytatott fegyveres konfliktusokkal, másrészt jelent s mérv elvándorlással kell számolni. Európában a magasabbra tev d hóhatár megváltoztatja a folyók lefolyását, a gleccserek olvadása következtében jelent s édesvíz készletek t nnek el. Gyakoribbá válnak télen és tavasszal az árhullámok, nyáron viszont vízhiány keletkezhet (Lévay, 2007). Ugyancsak gondot jelenthet a mez gazdaságilag megm velhet földterületek csökkenése, részben az öntöz víz hiánya, részben az állattenyésztés céljaira a m velésb l kivont területek növekedése miatt. Ez a mez gazdasági kultúrák (földm vel k és állattenyészt k) közötti konfliktus kialakulását eredményezhetik. A globális felmelegedés következtében Európában mintegy 20 %-kal csökkenhet a mez gazdasági területek hasznosíthatósága, illetve megváltozik Európa különböz földrajzi részeinek termékstruktúrája (délen szárazság, északon a felmelegedés mértékét l függ en terméstöbblet jelentkezhet). A tengerek szintjének növekedése egyes területek elárasztását jelentheti, tehát a lakható terület csökkenése következhet be. A fosszilis energiakészlet csökkenése, illetve hozzáférhet ségének behatárolt volta országok közötti függ ségi ezen keresztül befolyásolhatósági viszonyt eredményez. Az Európai Unió a 21. században Európában a biztonság (egyéni és nemzetbiztonság) kérdése évszázadok óta vitatott kérdés. A kialakult konfliktusok többsége túllépett egy-egy állam közötti ellentmondás er szakos rendezésén, a válságok, konfliktusok szinte azonos módon és mértékben érintették a földrész teljes területét, lakosságát. Jóllehet tapasztalhatók voltak bizonyos törekvések a fegyveres összeütközések, harcok tisztességes lefolytatására, a végeredmény mindig azonos volt, legtöbbet az ártatlan lakosság szenvedett, lett áldozata a politika által létrehozott 11

12 konfliktusoknak. A II. világháborút követ en, az Európai Közösség megalakításának gondolata volt hivatott megcélozni olyan platform létrehozását, ahol a közös érdekek mentén esélyt lehet teremteni a nézeteltérések békés megoldására, egymás értékeinek és érdekeinek tiszteletben tartására, a biztonság fenntartására, megvédésére. A Római Szerz déssel, 1957-ben létrehozott Közösség ezen eszmei alapon fejl dik napjainkig. A hidegháború vége, a vasfüggöny felszámolása, a Varsói Szerz dés, majd a Szovjetunió felbomlása Európa egységesítése folyamatában mérföldk volt. Európa fejlett országait tömörít szervezet, az Európai Unió b vítési folyamata lehet séget nyitott a volt keleti blokk országai részére a felzárkózáshoz, a gazdasági fejl déshez, a kölcsönös érdekek alapján történ együttm ködéshez, ugyanakkor elvárásokat is megfogalmazott az újonnan csatlakozó, vagy csatlakozni kívánó országok részére (Criteria, approved at the Coppenhagen Summit of EU in 1993). F cél olyan Európa kialakítása, ahol az államok képesek és készek jó kapcsolatok kiépítésére és fenntartására valamennyi szomszédjukkal. Bár az Európai Unió csak része Európának, de Európa része az egész világnak, így az Európai Unió célja végül a világ biztonságának er sítése (Halonen, 2004). Az Európai Unió Európa megosztottságának felszámolását követ en a partnerségre, a gyakorlati együttm ködésre helyezi a hangsúlyt, a hagyományos diplomácia eszközeinek további alkalmazásától, a modern, hatékony kereskedelem kialakításán keresztül a szoros, innovációra képes együttm ködés megvalósításáig. Az együttm ködés kiterjesztésének példája, hogy gazdasági súlyának növekedésével párhuzamosan az Európai Unió 1992-ben, Maastricht-ban saját kül- és biztonságpolitikát fogadott el, melynek révén egységesen tud megnyilatkozni és fellépni. A dokumentum megfogalmazását az 1990-es években Európában és a világ más pontjain kibontakozott regionális konfliktusok, valamint a terrorizmus el retörésének váltották ki, amikor az EU vezet i arra a következtetésre jutottak, hogy hivatalos, hatékony tevékenységre képes és egységes elvek szerint m köd diplomáciai és intervenciós eszközöket kell létrehozniuk az Unió számára. Az Európai Unió december 12-én, Brüsszelben elfogadta a Biztonságos Európa egy Jobb Világban elnevezés biztonsági stratégiáját, amely az Egyesült Államok európai integrációban játszott meghatározó szerepét nem vitatva rámutat, hogy az Európai Unió globális szerepet képes és kész játszani a globális biztonság megteremtésében, fenntartásában. Az EU Biztonsági Stratégia hangsúlyai a célok elérésére hatékonyabban és aktívabban kell a stratégiai célok elérésére törekednie a 12

13 válságkezelés és konfliktus megel zés területein, a rendelkezésre álló és tovább b vítend eszköztár felhasználásával; az új fenyegetések elleni fellépéshez megfelel, aktív szakpolitikára van szükség; olyan stratégiai kultúrát kell kialakítani, amely lehet vé teszi a korai, gyors és határozott beavatkozást; képesnek kell lenni több katonai és polgári képességeket egyaránt igénybe vev m velet egyszerre történ lebonyolítására, hatékonyan kell együttm ködni az ENSZ-szel, fokozni kell a rövid távú válságkezelési helyzetekben az ENSZ támogatását; az EU operatív képességeinek fokozása érdekében élni kell az EU és a NATO közötti megállapodások különösen a Berlin Plusz nyújtotta lehet ségekkel (CFSP Maastricht, ). Az elfogadott Biztonsági Stratégia sorba véve az Uniót, de egész Európát és a világot azon belül is els sorban a polgári lakosságot fenyeget érint kihívásokat, veszélyeket, rámutatott a reagáló képességek fejlesztése mellett a multilaterális rendszerek alkalmazásának fontosságára mind globális, mind európai szinten. A stratégia szellemisége a nem katonai módszerek alkalmazását hangsúlyozta, kiindulva az EU civil szervezet jellegéb l, s a stabilitás és biztonság fenntartásának eszközeiként a civil megoldásokat helyezte el térbe. Az Európai Biztonsági Stratégia végrehajtásáról szóló jelentés (Report on the Implementation of the European Security Strategy, 2008.) már a déli és a keleti partnerekkel kialakított er s keretrendszerr l tesz említést, amelynek új dimenziói az Unió a Mediterrán Térségért és a Keleti Partnerség formájával b vültek. Az EU közös biztonsági érdekeit fenyeget veszélyek és kihívások a tömegpusztító fegyverek elterjedése vonatkozásában Líbia felszámolta vonatkozó programját, viszont Irán és Észak-Korea továbbra is ragaszkodik a szerintük polgári hasznosítási célokat szolgáló nukleáris programjaik folytatásához; ezért célszer megkezdeni a nukleáris fegyverek el állításához szükséges hasadóanyagok gyártásának tilalmát el író szerz désre irányuló tárgyalásokat; a terrorizmus és a szervezett b nözés elleni fellépés érdekében az EU terrorizmus elleni stratégiája megkönnyítette a határokon átnyúló nyomozások lefolytatását, a 13

14 büntet eljárások összehangolását (The EU Counter-Terrorism Staregy, 2005.); a számítógépes biztonságot illet en az EU 2006-ban fogadott el, a biztonságos európai információs társadalomra irányuló stratégiát, amely a tagállamok IT rendszerei ellen elkövetett támadásokat már gazdasági, politikai vagy katonai fegyverként értelmezi (Strategy for a Secure Information Society in Europe, 2006); az energiabiztonság kérdésében az EU már egy olyan prognózist vetített el re, amely szerint 2030-ra a tagországok olaj- és gázszükségletének közel 75%-át behozatalból kell fedezni, amely szükséglet az értékelés szerint stabilitásukat fenyeget veszélyekkel szembe néz országokból elégíthet ki. Az Unió energiapolitikája egy egységesebb, jobban összekapcsolható energiapiac, és megfelel válságkezel mechanizmus kialakítását célozza (European Energy Policy, 2005); az éghajlatváltozás biztonsági vonatkozásairól a 2003-ban megfogalmazott stratégia aktualitásait a f képvisel és a Bizottság 2008-ban készített jelentése tartalmazza, amely kiemeli a megel zési és válságkezel képességek javítása mellett az elemzési és el rejelzési képesség fejlesztésének igényét. A Tanács által elfogadott csomag a jelentésben foglalt javaslatok alapján 2020-ig realizálandó f feladatként határozta meg a széndioxid-kibocsátás mértékének 1990-es szinthez viszonyított - 20%-os csökkentését (amely csökkentés a tagállamokkal történ további tárgyalások, egyeztetések alapján akár a 30%-ot elérheti), és a szükséges energiafelhasználás 20%- ának megújuló forrásból történ biztosítását (Europe s Climat and Energy Package, 2008); a konfliktus megel zéssel és a polgári válságkezeléssel kapcsolatos képességek javulásán túl fejleszteni kell az elemzési és korai el rejelz képességeket, amely a veszélyeztetett országokkal, illetve a nemzetközi és a regionális szervezetekkel való szorosabb és hatékonyabb együttm ködést igényli. A jelentés rámutatott arra, hogy a közös biztonsági érdekeket fenyeget veszélyek és kihívások szám szerint nem változtak, de jelent ségük n tt és valamennyi összetettebbé vált, ami az EU reagálási képességének alakításában is további elvárásokat jelent. A jöv biztonságpolitikájának alakulása, lehetséges konfliktusok Európa biztonságpolitikai helyzetének elemzése során célszer figyelembe venni az Észak-atlanti Szerz dés Szervezete által, az ezredfordulót követ évtizedekre vonatkozó 14

15 jelzését, miszerint az egységes európai biztonság elképzelhetetlen abban az esetben, ha megmarad a gazdaságilag fejlett Nyugat-Európa és a kontinens keleti részének fejletlensége közötti ellentmondás. Bár az integrációkhoz való csatlakozással a térség országai lehet séget nyertek a különböz ség felszámolására, a folyamat csak kezdeti stádiumában van, alapvet en a változások okozta negatív jelenségekkel (gazdasági recesszió, munkahelyek megsz nése, ezzel együtt a munkanélküliség rohamos növekedése, a szegények és a gazdagok közötti szakadék szélesedése, etnikai és vallási ellentétek kiélez dése, területi viták, befolyási övezetek besz külése, megsz nése) kell napi szinten megküzdeni. Számolni kell a régión belüli problémák sokasodása mellett az Európán kívüli térségekben jelentkez veszélyek, válságok, konfliktusok hatásaira. Különösen nagy veszélyt jelentenek a nemzetközivé vált terrorizmus hagyományos pusztító cselekedetei mellett informatikai támadásai, amelyek következtében a közigazgatás, az egészségügy, az alapvet létfeltételek biztosítását végz szervezetek, a banki szféra sérülése, esetleges leállása következhet be. Az Európai Unió az európai biztonsági stratégia végrehajtásáról szóló, december 11-i jelentése értékeli Európa biztonsági helyzetét, amely alapot ad a jöv biztonságpolitikájának felvázolásához, a lehetséges kihívások, fenyegetések, veszélyek és konfliktusok számba vételéhez. Az Európai Unió a balkáni helyzet alakításában is vezet szerepet játszik a mai napig. A térségben hét országban finanszíroz segítségnyújtási projekteket azzal a céllal, hogy el mozdítsa az itt él társadalmak stabilizációját, 2008 decemberében pedig 1900 f s rend ri és igazságügyi er t küldött Koszovóba a közrend fenntartásának el segítése érdekében. A jelentés szerint az európai térségben az Európai Unió b vítése következtében megszilárdult a demokrácia. A Balkán-térségben végbement változások Jugoszlávia szétesése következtében kialakult új államok közötti konfliktusok elcsendesedése reményt adnak a háborúval fenyeget ellentétek elsimulásának, az új államok rendezett formájú kapcsolatokban való békés egymás mellett élésének tartósságára. Az európai biztonságot befolyásolható tényez k számbavétele már ismert és újonnan megjelent fenyegetések sorát eredményezi. Az európai biztonságot befolyásolható tényez k a hidegháború évtizedeiben felhalmozott, még rendszerben lév, vagy már kivonásra, de megsemmisítésre még nem került fegyverzet technika létéb l adódó problémák (a kivonás, megsemmisítés költségei, a mérgez, vagy sugárzó anyagok megbízható 15

16 semlegesítése, felszámolása technológiai és költségvetési vetületei), a felújítások elmaradása miatt gyakoribbá váló meghibásodásokból adódó veszélyek; a népesség közép- és kelet-európai térségben tapasztalható elöregedése, amely részben a munkaer csökkenését, részben pedig a szociális biztonság veszélyét jelenti; az afrikai államokban bekövetkezett demográfiai robbanás ugyanakkor a környezetet sújtó problémák (vízhiány, elsivatagosodás, munkalehet ségek hiánya) következtében a délr l északi irányban megnövekv migráció társadalmi, gazdasági hatásai; az egyre nehezebbé válik a nyersanyagokhoz és energiához való hozzáférés; fokozottan kell számolni a környezeti és éghajlati változásokkal, ezekb l ered egészségügyi problémákkal (járványok kialakulása); a közigazgatási, védelmi és pénzügyi rendszerekbe való illetéktelen behatolás már gazdasági, védelmi és biztonsági kihívás is egyben (Balogh, 1998); a fejl d világban ahonnan általában Európa az energiaellátáshoz szükséges nyersanyagokat szerzi be - kialakult/kialakuló fegyveres konfliktusok, helyi háborúk során nem zárható ki tömegpusztító fegyverek valamely fajtájának alkalmazása, amely helyzet akadályozhatja, lehetetlenné teheti az energiaforrásokhoz való hozzájutást, a nyersanyag kitermelését, szállítását; Oroszország nagyhatalmi törekvéseinek feler södése, az ország politikai, gazdasági és katonai helyzetének kedvez tlen alakulása; az európai országok lemaradása a gazdasági versenyben, gazdasági, pénzügyi válságok kialakulása, a termelési és kereskedelmi folyamatok csökkenése; a szervezett, nemzetközi b nözés, a terrorizmus, a kábítószer kereskedelem és fogyasztás feler södése, elterjedése, ennek következtében társadalmi válság kialakulása, elmélyülése (Ghast Solan, 1996). fenyegetést jelent továbbra is a kelet-európai bizonytalanság, amely már az elmúlt század utolsó évtizedében jelent s gazdasági visszaesést eredményezett és a folyamat még máig nem stabilizálódott; a mára azonos integrációhoz tartozó, mégis nagyságrendjükben eltér, különböz adottságokkal rendelkez országoknak közel harmonizáló biztonsági stratégiákat célszer megfogalmazni; a változásokat követ en megjelen, illetve feler söd nacionalista és deviáns nézetek összekapcsolódása a kisebbségi, vagy területei problémákkal; az európai megosztottság (a Balkán és a szovjet utódállamok részleges elkülönülése) 16

17 még hosszú távon éreztetheti hatását, nincsenek az egységes Európának történelmi és gazdasági gyökerei, ezek kialakítása, megteremtése lassú folyamat; a nem katonai jelleg veszélyek, válságok, konfliktusok el fordulásának gyakorisága, hatásuk jelent sen befolyásolhatja az európai biztonságot (Heisbourg, 1994). Európán kívüli, de Európa biztonságára hatást gyakorló térségekben, a világ számos válságövezetében folytatott válság- és konfliktus kezelés területén az Európai Unió jelent s szerepet vállalt Afganisztánban és Grúziában, utóbbiban 2008 augusztusában az EU közvetítésével létrejött t zszüneti megállapodás vetett véget a Grúzia és Oroszország között kirobbant harcoknak, és az EU megfigyel ket is a helyszínre küldött a két ország közötti helyzet alakulásának nyomon követése céljából. Európa (és Magyarország) biztonságát befolyásoló tényez k várható alakulása Azon tényez k közül, amelyek Európa biztonságát közvetlenül befolyásolják, a szakért k általában az integrációt (az EU helyzetének alakulását), továbbá Németország beilleszkedését, valamint Oroszország sorsát és jöv beni törekvéseit emelik ki. Roskin professzor, az amerikai szárazföldi er hadtudományi egyetemének folyóiratában megjelent tanulmányában (Roskin, ) e három tényez lehetséges alakulását elemzi egymáshoz való viszonyukban. Mindegyik változóra két lehetséges széls értéket ad meg (egyesült vagy megosztott Európa, er s vagy gyenge Németország, alkalmazkodó vagy ellenséges Oroszország) és ezek kombinálásával nyolc lehetséges szcenáriót vázol fel: 1. Egyesült Európa, er s Németország, alkalmazkodó Oroszország; 2. Egyesült Európa, er s Németország, ellenséges Oroszország; 3. Megosztott Európa, er s Németország, alkalmazkodó Oroszország; 4. Megosztott Európa, gyenge Németország, alkalmazkodó Oroszország; 5. Egyesült Európa, gyenge Németország, alkalmazkodó Oroszország; 6. Egyesült Európa, gyenge Németország, ellenséges Oroszország; 7. Megosztott Európa, er s Németország, ellenséges Oroszország; 8. Megosztott Európa, gyenge Németország, ellenséges Oroszország. Kontinensünk biztonságára nézve a legveszedelmesebb forgatókönyv egy (katonai képességeiben újra meger södött) ellenséges Oroszország és egy gyenge Európa szembenállása lenne. Ez hasonló helyzetet eredményezne, mint ami az 1940-es évek végén 17

18 állt fenn, és kizárólag az európai biztonság fenntartásában vállalt masszív amerikai részvétel útján lenne egyensúlyban tartható. Roskin professzor háromtényez s elmélete és a reá alapozott forgatókönyvek felállítása leegyszer sítettnek és túlformalizáltnak t nik legalább az Egyesült Államok szerepét be kellett volna venni, mint negyedik befolyásoló tényez t de a kombinációk egy dolgot világosan mutatnak: mégpedig azt, hogy a szcenáriók kulcseleme Oroszország. Amennyiben a tényez k közé az Egyesült Államokat is besoroljuk, akkor a globalizációs nyitottság (európai elkötelezettség), illetve az elzárkózás (izolacionizmus) felülkerekedését l függ en a lehetséges elrendez dések (konstellációk) száma 2 3 =8-ról 2 4 =16-ra növekszik. De ez persze még mindig csak egy leegyszer sített modell lenne. Ezen kívül okvetlenül elemezni kell az orosz-amerikai kapcsolatok alakulását, és többek között hatásukat a multilaterális leszerelési egyezményekre, amelyek a tapasztalatok és a logika szerint csak amerikai-orosz megegyezés után életképesek. A figyelembe vett tényez k számának növekedésével a szakért i értékelések, el rejelzések megbízhatósága egy darabig feltehet en növekedne, de nem korlátlanul. Az elméleti modell egyre bonyolultabbá és nehezen átláthatóvá válna, viselkedését mind nehezebb lenne el re megjósolni, és kapcsolata (együttmozgása) a valóságos világgal a növekv hasonlóság ellenére is egyre jobban lazulna. Magyarország biztonságát, amely elválaszthatatlan az európai biztonságtól, a következ k tényez k mindenképpen lényegesen befolyásolják: az euro-atlanti integráció menete, a NATO, az EU, és az összeurópai biztonsági rendszer helyzetének alakulása; a Magyarországgal szomszédos országok (régiók) stabilitása, kül- és biztonságpolitikai törekvései; a délszláv válság végleges rendezése és a térség jöv beni helyzete; Oroszország fejl désének iránya és üteme; az Egyesült Államok európai politikájának alakulása; az európai államok, mindenekel tt Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország regionális törekvései, képességük a kiegyensúlyozott európai együttm ködésben való részvételre; A rendszerváltás utáni szomszédaink száma ötr l hétre emelkedett és ezek közül öt új államként jelent meg. Más részr l viszont térségünkben az európai integrációs szándékok és a védelmi jelleg doktrínák deklarálása, valamint a hader - és fegyverzetcsökkentést is felölel bizalomer sít intézkedések olyan er viszonyokat alakítottak ki közvetlen környezetünkben, amelyben elhárult a közvetlen katonai fenyegetettség és a strukturális 18

19 támadóképtelenségnek köszönhet en stabilizálódott a katonai egyensúly. Ukrajna, és Románia kivételével minden szomszédunk olyan hader vel és katonai képességgel rendelkezik, amely a hazánkéhoz hasonló, vagy kisebb, de (a szárazföldi m veletekre jellemz védelmi el ny tudatában) egyik szomszédunk sem kezdeményezhet gy zelemmel kecsegtet támadást hazánk ellen. A hader méreteit tekintve Ukrajna jelenthetné a legnagyobb potenciális katonai fenyegetést. Ukrajna azonban függetlenségének kikiáltása óta kiegyensúlyozott külpolitikát folytat, és Magyarországgal fenntartott jószomszédi kapcsolatait tekinti a Nyugat felé való nyitottság zálogának. Kijev kül- és biztonságpolitikáját az orosz függ ség enyhítése, a jószomszédi kapcsolatok ápolása, az Európához való közeledés, a védelmi jelleg doktrína követése, a tömbönkívüliség, a NATO-val való együttm ködés és az ország atomfegyvermentes státusza jellemzi. Kétoldalú kapcsolatainkat az alapszerz dés, a katonai együttm ködési és számos egyéb megállapodás szabályozza. A kárpátaljai magyar kisebbséget Ukrajna viszonylag elfogadhatóan kezeli, de e téren még számíthatunk kihívásokra, éppen úgy, mint az ukrán gazdaság krónikus válságának, az ukrán maffia tevékenységének és a migrációból származó veszélyeknek a következményeképpen. Ukrajna azonban NATO-tagságunkat is figyelembe véve a jöv ben sem szándékozik fenyegetni katonai biztonságunkat. (Jóllehet a katonai képességeket vizsgálva elviekben Ukrajna jelenthetne Magyarországra nézve katonai fenyegetést, de ehhez a képességéhez nem párosul politikai szándék.) Románia f leg bels viszonyai és kisebbségi politikája miatt a rendszerváltás után számunkra még sok biztonsági kockázatot tartogatott. Az l998-ban kötött alapszerz dés, a magyar kisebbség kormánykoalícióba történ beillesztése, a román kormány(ok) határozott (nemegyszer elsietett, megfelel feltételek híján er ltetett) euro-atlanti törekvései, majd az ország NATO csatlakozása azonban lényegesen módosítottak a helyzeten. Tekintettel, arra, hogy a román hader mérete hazánkénál jóval nagyobb, elméletileg számolnunk kellene potenciális katonai kihívásokkal, de a román érdekek és szándékok, valamint ugyanazon védelmi szövetséghez való tartozásunk kizárják a fenyegetettség lehet ségét. A Szerb Köztársaság fel l a bels és küls (regionális) instabilitás kisugárzása jelenthet veszélyt. Belgrád a volt jugoszláv hader teljes átalakítását, csökkentését követ en is - a mienknél nagyobb, harcedzett hader vel rendelkezik, de nem érdekelt abban, hogy Magyarországgal katonai konfliktust alakítson ki. Az infrastruktúra állapota miatt különben is képtelenség lenne egy hazánk elleni támadó csoportosítás észrevétlen, meglepetésszer létrehozása (nem beszélve annak a NATO-garanciák miatti teljes értelmetlenségér l). 19

20 Egyébként Szerbia mai és jöv beni vezet i alighanem tisztában vannak azzal, hogy országuk visszatérése az európai nemzetek közösségébe nem kis részben nemzetközi kapcsolatainak helyreállításán és els sorban Magyarország lehetséges összeköt szerepén múlik. Horvátország Tudjman elnök halála után, az új törvényhozói és végrehajtói hatalom létrejöttével sikeresen szorgalmazta az euro-atlanti integrációt április elsejét l vált a NATO teljes jogú tagjává. Konkrét lépéseket tesz a horvát-magyar kapcsolatok fejlesztése érdekében is. Annak ellenére, hogy Zágráb kül- és biztonságpolitikájában fontos szerepet tulajdonít a katonai er nek, Horvátország fel l nem kell katonai fenyegetést l tartanunk. Szlovénia nyugat-orientáltsága, bels stabilitása, békés bels viszonyai, gazdasági sikerei és euro-atlanti integrálódása révén semmilyen kihívást vagy veszélyt nem jelent számunkra. Ausztria EU-tagország, amely sajátosan értelmezett (és egyes vélemények szerint mindinkább elavuló) semlegességének, hadereje képességeinek és védelmi jelleg katonai doktrínájának köszönhet en katonailag eleve nem fenyegetheti hazánkat. Szlovákia katonai doktrínája védelmi jelleg, fegyveres er ink között példaérték az együttm ködés. Az ország euro-atlanti elkötelezettsége egyértelm, szlovák oldalról tehát semmiképpen sem leselkedik ránk katonai veszély A nemzetiségi ügyek, a nyelvhasználati kérdés, egyes politikusok széls séges megnyilvánulásai azonban továbbra is megterhelheti a kétoldalú kapcsolatokat. Összességében megállapítható, hogy szomszédaink politikai és biztonságpolitikai céljai hasonlóak vagy azonosak Magyarország céljaival és így egyel re kizárhatjuk, hogy katonai támadást intéznek hazánk ellen. A környezetünkb l származó nem katonai jelleg kockázatokkal és veszélyekkel azonban továbbra is számolnunk kell. Amerikai értékelés a jöv kihívásainak alakulásáról Egy átfogó, globális perspektíva megismerése céljából nem érdektelen tanulmányozni az amerikai katonai felderítés (DIA Defence Intelligence Agency) értékelését a globális és regionális kihívásokról, amely éves távlatra el re tekintve vázolja fel a hidegháború utáni korszak bonyolult, instabilitást eredményez folyamatait (Hughes Wilson, 2000). A következ év globális és regionális kihívásai DIA értékelés az egyenl tlen gazdasági és demográfiai fejl désben rejl veszélyek; 20

Katasztrófa elleni védelem

Katasztrófa elleni védelem - 2006 - 2 Készítette: Janik Zoltán 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 6 1. A katasztrófák jogszabályi megközelítése... 7 1.1. A minősített időszakok fogalma, jellemzői... 7 1.2. Az országvédelem komplex rendszere...

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés 1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről Az MSZMP Politikai Bizottsága 1961-ben megtárgyalta a Magyarországon élő

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl 8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;

Részletesebben

GONDOLATOK A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEKRŐL II. RÉSZ A FEGYVERES ERŐ HELYE, FELADATAI A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEKBEN

GONDOLATOK A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEKRŐL II. RÉSZ A FEGYVERES ERŐ HELYE, FELADATAI A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEKBEN HADTUDOMÁNY BENCE BALÁZS DR. DEÁK JÁNOS DR. SZTERNÁK GYÖRGY GONDOLATOK A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEKRŐL II. RÉSZ A FEGYVERES ERŐ HELYE, FELADATAI A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEKBEN Biztonságpolitikai elemzők véleménye

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő

Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 213-220. p. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő JAMES WESLEY SCOTT (ED.): EU ENLARGEMENT, REGION BUILDING AND SHIFTING BORDERS OF INCLUSION AND EXCLUSION

Részletesebben

A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL

A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Zalai Noémi: A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL Doktori

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

A globális környezeti változások és a világgazdasági folyamatok összefüggései. Dr. Bernek Ágnes

A globális környezeti változások és a világgazdasági folyamatok összefüggései. Dr. Bernek Ágnes A globális környezeti változások és a világgazdasági folyamatok összefüggései Dr. Bernek Ágnes 2009. május m 9. 1989-t l 2001-ig A globális világgazdaság kezdete és klasszikus kora 1. K+F - kommunikációs

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.16. COM(2016) 49 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A cseppfolyósított

Részletesebben

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2009/2103(INI) 3.2.2010 JELENTÉSTERVEZET a Fellépés a rák ellen: európai partnerség című bizottsági közleményről

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO,

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, BUDAPEST A vnag VALTOZÖ TARsADALMI-GAZDASAGI KEPE: A GAZDASAGI :tlet SZERKEZETENEK

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879 kutatás közben 879 KUTATÁS KÖZBEN A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában Cikkünk áttekinti az ukrajnai civil szektor szociális területen kifejtett tevékenységét 1990-től napjainkig,

Részletesebben

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, 2006.7.31. L 210/25 A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

Eingereicht am 15.07.2013. Submitted 15 July 2013

Eingereicht am 15.07.2013. Submitted 15 July 2013 Eingereicht am 15.07.2013 Submitted 15 July 2013 MINORITY SAFEPACK Cím Minority SafePack egy millió aláírás a sokszínű Európáért Tárgy Fölkérjük az Európai Uniót: növelje a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében

ZÁRÓ TANULMÁNY a FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében Készítette: Civil Support Nonprofit Kft 1024 Budapest, Széll Kálmán tér 11. II. 19. 96

Részletesebben

Budapest IV. kerület Újpest Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2010.

Budapest IV. kerület Újpest Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2010. Budapest IV. kerület Újpest Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2010. 2 I. FEJEZET Bevezetés I/I. Jogszabályi háttér - A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció A legalább 2000

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava Az 1990-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása. Ezt tükrözte a UN/IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközti Testület) első jelentése 1991-

Részletesebben

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programok A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai 2009. december Országos Igazgatói Értekezlet Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. november 23. az

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 06-6/64-4/2009. TÁRGY: A PÉCSI ROMA INTEGRÁCIÓS TANÁCS HELYZETELEMZÉSE ÉS JAVASLATAI A PÉCSETT ÉLŐ ROMÁK/CIGÁNYOK ÉLETESÉLYEINEK JAVÍTÁSÁRA MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA HUMÁN INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! HIOP 1.3. 2006. március 17. Fájl neve: HIOP 1.3. 060317 Oldalszám összesen: 49 oldal

Részletesebben

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tilinger Attila okleveles közgazdász A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉG PÉLDÁJÁN

Részletesebben

Javaslat a rehabilitáció megújított fővárosi programjára

Javaslat a rehabilitáció megújított fővárosi programjára Javaslat a rehabilitáció megújított fővárosi programjára Bevezetés és előzmények Budapest vezetése elkötelezett a városmegújítás ügye iránt. A főváros kiemelt fejlesztési stratégiája a rehabilitációs program,

Részletesebben

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963)

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) Tér és Társadalom 11. évf. 1997/2. 99-103. p. TÉT 1997 2 Könyvjelz ő 99 BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) (Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1996 - p. 211) BARANYI BÉLA

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Az ipari parkok megjelenése

Az ipari parkok megjelenése Az ipari parkok megjelenése Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 4 2. Logisztika 5 2.1 A logisztika fogalma és rövid története 5 2.2 A logisztika feladata 6 2.3 A logisztika céljai 6 2.4 A logisztika legfıbb

Részletesebben

I. A VÁLASZTÁS SZABADSÁGA új időszámítás Erdélyben!

I. A VÁLASZTÁS SZABADSÁGA új időszámítás Erdélyben! AZ ÚJ LEHETŐSÉG - a Magyar Polgári Párt politikai keretprogramja - I. A VÁLASZTÁS SZABADSÁGA új időszámítás Erdélyben! A MAGYAR POLGÁRI PÁRT közel tíz éve formálódó erdélyi magyar közakarat eredménye,

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről

Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről A magyar mezőgazdaság számára 2004-től a közös agrárpolitika meghatározó szereppel bír. A közösség

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi

Részletesebben

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Hogy ez a könyv létrejöhetett, a szerző kézirata hasznosulhatott, abban a legnagyobb érdeme dr. Faragó Katalinnak, Szergényi

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S NYÍLT ÜLÉS AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 62. MELLÉKLET: - TÁRGY: Beszámoló a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás mőködésének 2009. évi tapasztalatairól E L İ T E R J E S Z

Részletesebben

Lévay Gábor közalkalmazott MH GEOSZ Katonaföldrajzi és szakkiképzési osztály ZMNE doktorandusza. 2008. május 27.

Lévay Gábor közalkalmazott MH GEOSZ Katonaföldrajzi és szakkiképzési osztály ZMNE doktorandusza. 2008. május 27. A közép-afrikai k konfliktusok hatása Európa biztonságára Jelentős biztonsági kockázatot képviselnek a világfejlődésből egyre inkább elmaradó, ugyanakkor egyre jelentősebb népességgel rendelkező régiók,

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Szabó Zoltán MKT Logisztikai Szakosztály elnöke, Ghibli Kft ügyvezet 2014.09.05. Nyíregyháza

Szabó Zoltán MKT Logisztikai Szakosztály elnöke, Ghibli Kft ügyvezet 2014.09.05. Nyíregyháza Szabó Zoltán MKT Logisztikai Szakosztály elnöke, Ghibli Kft ügyvezet 2014.09.05. Nyíregyháza Felkészülés EU csatlakozás 2004. május 1 szombat ( április 30 péntek ) Milyen el nyöket láttunk? ( vám, határ

Részletesebben

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól Budapesti Nyilatkozat az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól a városfejlesztésért felelős főigazgatók részéről Budapest, 2011. május 2. (1) Az Európai Unió tagállamainak városfejlesztésért

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

Az európai növekedés zsákutcái. Dead ends of the European growth

Az európai növekedés zsákutcái. Dead ends of the European growth Tér és Társadalom / Space and Society 26. évf., 3. szám, 2012 Az európai növekedés zsákutcái Dead ends of the European growth CLAUDE ALBAGLI A párizsi székhelyű Cedimes Intézet (Centre d Études du Développement

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Konferencia a NATO új stratégiájáról

Konferencia a NATO új stratégiájáról Konferencia a NATO új stratégiájáról 2010.03.26. A NATO formálódó új stratégiai koncepciója és Magyarország címmel rendeztek konferenciát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen csütörtökön. A rendezvényen

Részletesebben

szakértői anyag készítette: Felvinczi Katalin Budapest, 2015. január 31.

szakértői anyag készítette: Felvinczi Katalin Budapest, 2015. január 31. A CIVIL KÁBÍTÓSZERÜGYI KOORDINÁCIÓ ÉS ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS LEHETŐSÉGEI HELYI SZINTEN szakértői anyag készítette: Felvinczi Katalin Budapest, 2015. január 31. Tartalom Bevezetés... 3 A kábítószerügyi koordináció

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata /2014. (II. 21.) Kgy sz. határozat 2. sz. melléklete Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Készült a DAOP-5.1.1/B-13

Részletesebben