Turbógenerátorok hatásos villamos teljesítménylengéseinek csillapítása
|
|
- Fanni Vass
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Égi Tamás okl. villamosmérnök, PA Rt. Dr. Kiss Lajos okl. villamosmérnök, BME Dr. Kisvölcsey Jenô okl. villamosmérnök, BME Zerényi József okl. villamosmérnök, MVM Rt. Turbógenerátorok hatásos villamos teljesítménylengéseinek csillapítása A villamosenergia-rendszer összes termelôi és fogyasztói teljesítményei ideális esetben egyensúlyban vannak. A fogyasztói rendszer teljesítményében véletlenszerûen fellépô rendszertelen változások ezt az egyensúlyt megzavarják. A teljesítményváltozások hatására a rendszer frekvenciája megváltozik. Az UCTE/CENTREL villamosenergiarendszer saját frekvenciáinak körülbelüli értékei az eddigi modellvizsgálatok és mérések szerint 0,25...0,5...1,2 Hz. Ismert, hogy az elektromechanikai rendszerek valamely zavarásra saját frekvenciájú lengésekkel válaszolnak. A zavaró jellegû teljesítményváltozásokra való hatásként a magyar villamosenergia-rendszer frekvencia idôfüggvényében is megjelennek a fenti frekvencia tartományba esô, kb. 5 mhz-es amplitúdójú lengések. Az UCTE/CENTREL együttmûködô villamosenergiarendszer beépített teljesítménye kb MW, amely rendszer frekvencialengéseit egy 200 MW-os blokk gyakorlatilag nem befolyásolja. Az általunk vizsgált 200 MW-os blokkok hatásos villamos teljesítménylengéseit tehát a frekvencialengések okozzák. A jelen publikáció annak a tevékenységnek az elvi és gyakorlati vonatkozásait írja le, amelynek eredményeképpen október 28-án üzembe került a Paksi Atomerômû Rt. 21. számú turbina-generátor egységén egy lengéscsillapító berendezés (PSS). A munkával kapcsolatos kutatási, mérési és kivitelezési, valamint üzembe helyezési tevékenységet a BME Villamosmûvek Tanszéke, az MVM Rt.-OVRAM, valamint a Paksi Atomerômû Rt. Villamos Igazgatóságának munkatársai végezték. A beruházás költségvonzatára jellemzô, hogy a meglévô forgógépes gerjesztésszabályozó esetén a lengéscsillapító funkció pótlólagos megvalósítása közel 2 M Ft-os költségkereten belül megvalósítható volt. A gerjesztô gépek felépítése, mûködési filozófiája Amikor a gerjesztésszabályozó hatását vizsgáljuk, figyelembe kell vennünk, hogy a teljes gerjesztô rendszernek a szinkrongenerátor is része. A szabályozás statikus és dinamikus tulajdonságait a szinkrongép reaktanciái, idôállandói és a tehetetlenségi nyomatéka is befolyásolják. A rendszer szabályozó- és gerjesztôgép alrendszerének általános blokkvázlatát az 1. ábrán adjuk meg. Az ábra jelölései: U REF a kapocsfeszültség parancsolt értéke (v.e.); U K a kapocsfeszültség tényleges értéke (v.e.); I S az állórész áram (sztátoráram) értéke (v.e); k a terhelés kompenzációt figyelembe vevô állandó (1); U PSS a PSS kimenôjele (v.e.); U SZ a gerjesztés szabályozó kimenô feszültsége (v.e.); a gerjesztô feszültség (v.e.); U G P f G(s) s P t a generátor hatásos villamos teljesítményének megváltozása (v.e.); a környezeti frekvencia megváltozása (mhz); a gerjesztô feszültségrôl érkezô visszacsatolás átviteli függvénye (v.e.); a Laplace operátor (s); a turbina teljesítmény (v.e.). 1. ábra A gerjesztô rendszerek általános felépítését szemléltetô ábra Az 1. ábrán leolvasható a gerjesztésszabályozó feladata: a szabályozó addig változtatja az U G értékét, amíg a kapocsfeszültség tényleges értéke (U K ) és a parancsolt érték (U REF ) közötti eltérés a szabályozó paraméterei által determinált értékû lesz. (Magyarországon szokásos az ún. meddôteljesítmény tartó üzemmód. Ebben az esetben a fentiek értelemszerûen a meddôteljesítményre vonatkoznak.) Az 1. ábrán megadott általános blokkvázlat konkrét megjelenési formája különbözô lehet attól függôen, hogy mikor készült és mely országban valósították meg [2]. A gerjesztôgépek három fô típusát különböztetjük meg: a gerjesztôfeszültséget kommutátoros egyenáramú gép állítja elô (típus: DC); egy váltakozó áramú generátor feszültségét álló vagy forgó diódák egyenirányítják (típus: AC); egy háromfázisú transzformátor feszültségét tirisztorok egyenirányítják (típus: ST). A magyar villamosenergia-rendszerben tudomásunk szerint AC típusú gerjesztésszabályozó nem üzemel. A gerjesztô gép átviteli függvénye DC típus esetén az (1) egyenlet szerinti. (1) Az (1) egyenlet szerint, a lineáris tartományban a DC típusú gerjesztô gép integráló szabályozástechnikai elemként modellezhetô. Idôállandója: T E (s). Az energiatárolót a gerjesztô gép induktivitása jelenti. Mivel az ST típusú gerjesz- A Magyar Villamos Mûvek Közleményei, 1999/6. 33
2 tésszabályozóban nincs energiatároló, arányos elemnek tekinthetô. A DC típusú gerjesztésszabályozó alapmodelljét a [2] irodalmi hivatkozásból vettük (Type DC1 - DC Commutator Exciter) és szabályozástechnikai modelljét a 2. ábrán közöljük. Az ábra jelölései: T A,T B,T C,T E,T F idôállandók (s); K A a gerjesztésszabályozó erôsítési tényezôje (v.e./v.e.); K F a visszacsatoló ág erôsítési tényezôje (v.e./v.e.); SE + KE a vastelítést figyelembe vevô tényezô (v.e.), a lineáris szakaszon értéke = 0; T.G.R. Transient Gain Reductor a kapocsfeszültség hirtelen változásainál a gerjesztésszabályozó erôsítését lecsökkenti. 4. ábra A GSD típusú gerjesztésszabályozó szabályozástechnikai modellje Az ST típusú gerjesztésszabályozó alapmodelljét szintén a [2] irodalmi hivatkozásból vettük (Type ST1 Potential Source - Controlled Rectifier Exciter) és szabályozástechnikai modelljét az 5. ábrán közöljük. 2. ábra A DC típusú gerjesztésszabályozó alapmodellje A magyar villamosenergia-rendszerben mûködô gerjesztésszabályozók közül az MS és a GS típusúak azok, amelyek a 2. ábrán adott modell változatai lehetnek. A 3. ábrán az MSC típusú gerjesztésszabályozó modelljét adjuk meg. Az ábra jelölései: T E és T F idôállandók (s); A M és A F a gerjesztésszabályozó erôsítési tényezôje (v.e./v.e.); K F a visszacsatoló ág erôsítési tényezôje (v.e./v.e.); S E + K E a vastelítést figyelembe vevô tényezô (v.e.). 5. ábra Az ST típusú gerjesztésszabályozó alapmodellje A magyar villamosenergia-rendszerben a fentieken túlmenôen mûködnek SG típusú (GANZ ANSALDO Rt.) statikus gerjesztôk, és a hozzájuk tartozó szabályozók (6. ábra). Ezek a következôkben térnek el az 5. ábrán adott alapkapcsolástól: 3. ábra Az MSC típusú gerjesztésszabályozó szabályozástechnikai modellje A 2. és a 3. ábrán adott modellek összevetésébôl látható, hogy a kettô közötti lényeges különbség az, hogy az MSC típusú gerjesztésszabályozó nem tartalmaz T.G.R. elemet. A GSD típusú gerjesztés szabályozó modelljét a 4. ábra tartalmazza. A 2. és a 4. ábrán adott modellek összehasonlítása alapján látható, hogy a kettô közötti lényeges különbség az, hogy a GSD típusú gerjesztésszabályozónak nincs gerjesztô feszültségrôl jövô stabilizáló visszacsatolása, valamint tartalmaz T.G.R. elemet, T 1 / T 2 idôállandóval, azonban ennek hatását kompenzálja a T 2 / T 4 > T 1 / T 2 választással. 6. ábra Az SG típusú gerjesztésszabályozó modellje nem tartalmaznak T.G.R. elemet; a szabályozónak feszültségszabályozó köre és alárendelt áramszabályozó köre van; 34 A Magyar Villamos Mûvek Közleményei, 1999/6.
3 mind a feszültség-, mind az áramszabályozó körben van egy integráló elem (amelynek az a szerepe, hogy az U REF - U K = 0 értékre szabályozzon); a gerjesztôáramról jövô visszacsatolásuk van. A 6. ábra jelölései: T U és T I A U és A I idôállandók (s); a gerjesztésszabályozó erôsítési tényezôje (v.e./v.e.). A 2-6. ábrák alapján látható, hogy a magyar villamosenergia-rendszerben mûködô gerjesztésszabályozók szabályozástechnikai modellje eltér a [2] irodalmi hivatkozás alapkapcsolásaitól. A német, francia, lengyel, cseh, szlovák, spanyol és az ukrán energiarendszerben mûködô gerjesztô rendszerek nem, vagy csak kis mértékben térnek el az alapkapcsolásoktól. Ez nem jelenti azt, hogy a magyar villamosenergiarendszerben üzemelô gerjesztô rendszerek statikus és dinamikus tulajdonságai elvileg rosszabbak, mint a felsorolt más rendszereké; azonban az eddig általunk elvégzett modellvizsgálatok és helyszíni mérési eredmények alapján a lengéscsillapító hatás szempontjából az ajánlott alapmodellekétôl eltérô, attól lényegesen alacsonyabb hatásfokú mûködés állapítható meg. A p bemenetû PSS megvalósítása Általános áttekintés, a hatásos villamos teljesítménylengések csillapító áramkörei A hatásos villamos teljesítménylengések csillapító áramköreit az 1. ábrán a rendszerrôl érkezô visszacsatoló jelként (U PSS ) tüntettük fel. A jelek forrásai a következô paraméterek lehetnek: 1. hatásos villamos teljesítmény (p), 2. környezeti frekvencia (f), 3. kapocsfeszültség (u K ), 4. gerjesztô áram (i G ). A csillapító vagy stabilizáló áramkörök (Power System Stabilizer = PSS) kb. 80 %-a p bemenetû. Az eddig kézhez kapott anyagokban u K és i G megváltozását felhasználó bemenetet a cseh, a szlovák és az ukrán rendszerben üzemelô PSS-ek blokkvázlatain láttunk. Ezekre a csillapító áramkörökre azért van szükség, mert tapasztalati tény, hogy ha egy erômûben az összes szabályozó berendezést kézi üzembe állítják, akkor a lengések nagymértékben lecsökkennek [3]. Ezt támasztják alá a 7. ábrán megadott saját mérési eredményeink is. A 7. ábrán látható spektrumvonalak, valamint az SF értelmezését a Függelékben adtuk meg. Az SF értékek a kérdéses generátornak a vizsgált frekvenciasávba esô teljesítményét adják MW-ban. Középértékük meghatározásánál 12 (egymás után következô) 100 másodperces idôintervallumban mért átlagot képeztünk. Nagysága jellemzô a generátor-gerjesztésszabályozó rendszer dinamikus tulajdonságaira. A 7. ábrán látható spektrumvonalak szemmel történô kiértékelése is mutatja, hogy a gerjesztésszabályozó erôsíti a hatásos villamos teljesítménylengéseket, növeli a lengési amplitúdót. Ezt van hivatva ellensúlyozni a PSS. A PSS célja az, hogy a c) esetben mért SF köz legyen kisebb, mint az a) esetben mért érték. Az erômûvi blokk mûködésére jellemzô legfontosabb villamos jelek idôfüggvényeit a 8. ábrán adtuk meg. A 8. ábrán megadott idôfüggvényeken szemmel is követhetô az [1] irodalmi hivatkozásban közölt saját frekvenciák közül a kb. 0,26 és az 1 Hz-es frekvenciaösszetevô. A kb. 0,26 Hz-es frekvenciájú lengések szemmel is láthatóak az SG típusú gerjesztésszabályozó szekrény ajtaján található táblamûszeren. A lengések amplitúdója számottevôen csökken, ha a szabályozót kézi üzemmódba kapcsoljuk. Kimutatható (lásd a [4] irodalmi hivatkozást), hogy az egyes blokkok hatásos villamos teljesítménylengései összegezôdnek, és az eredô érték jelenik meg a villamosenergiaalrendszer teljesítmény szaldójában. 7. ábra Egy 200 MW-os blokk hatásos villamos teljesítménymegváltozás idôfüggvényének Fourier transzformáltja; a) a statikus gerjesztésszabályozó kézi üzemben, b) a gerjesztésszabályozó automatikus (feszültségtartó) üzemmódban AVR (Automatic Voltage Regulation) PSS: OFF, c) AVR + PSS 8. ábra Egy 200 MW-os blokk frekvencia-, hatásos és meddôteljesítmény megváltozás idôfüggvénye stacioner állapotban. A statikus gerjesztésszabályozó automatikus (feszültségtartó) üzemmódban, PSS: OFF A Magyar Villamos Mûvek Közleményei, 1999/6. 35
4 A p bemenetû PSS hangolása A PSS tervezésénél, gyártásánál és hangolásánál minden, a kérdéssel foglalkozó cég és munkacsoport más-más módszert követ. Mi a PSS hangolásánál az [5] irodalmi hivatkozásban leírtakból indulunk ki. A módszert a 9. és a 10. ábra segítségével szemléltetjük. Adjunk a mixing point-ra egy további, a (2) egyenlet szerinti jelet: ahol A a zavaró jel (U Z ) amplitúdója. Értékét minden mérési pontban a hatásos- és a meddôteljesítmény-lengések amplitúdója determinálja. A mérést ugyanis úgy kell elvégeznünk, hogy azzal a blokk stacioner üzemét ne zavarjuk. Az F frekvenciát 0,1 Hz-es lépésekben változtattuk a 0,1 < F < 2,5 Hz frekvenciatartományban. Mérjük meg a P és az U Z idôfüggvény közötti fáziseltolást (ï P). Ha a PSS-sel (2) (3) 9. ábra Egy gép nagykiterjedésû hálózat eset elvi sémája. G-T- H: generátor-transzformátor-hálózat. f H : a nagykiterjedésû hálózat súlypontjában mért frekvenciának a t = 0 pillanatban mért értéktôl való eltérése (mhz) vagyis a (3) egyenlet szerinti fáziseltolást hozzuk létre és a jel amplitúdóját U Z = K P. P (4) a (4) egyenlet szerintire választjuk és ezt negatív elôjellel adjuk a mixing point-ra, akkor a zavaró jel hatását (elméletileg) kiküszöböljük. A PSS-nek a 0,2 < f < 2,5 Hz frekvenciatartományban kell hatékonyan mûködnie. A 0,2 Hz alatti frekvenciatartományban a turbinaszabályozók aktivizálhatók. A helyszíni mérés eredményeként kiadódott, a hangolás szempontjából lényeges, ϕ PSS értékeket a 12. ábra tartalmazza. 10. ábra A p bemenetû PSS beállítását (hangolását) szemléltetô ábra Azt a Σ pontot, ahol a gerjesztésszabályozóban az U K és az U REF feszültségek találkoznak, mixing point-nak szokták nevezni. Ide csatlakozik a PSS kimenôjele is. Végezzük el a következô gondolatkísérletet (11. ábra). 12. ábra Az 1,2 Hz-re hangolt p bemenetû PSS csatorna Nyquist diagramja. A függôleges irányú nyilak azokhoz a vastag vonalakhoz mutatnak, amelyek a PSS-tôl kívánt fázisforgatást jelölik, az adott frekvenciájú jelek maximális mértékû csillapításához A p bemenetû PSS elemei 11. ábra A p bemenetû PSS beállítását (hangolását) szemléltetô ábra az U Z és az U PSS jel feltüntetésével Azok a szabályozástechnikai elemek, amelyekkel a 12. ábrán adott Nyquist diagram megvalósítható, az elmúlt 30 évben alakultak ki [6]. Az a struktúra, amellyel a 12. ábrán adott Nyquist diagram elôállítható, szintén alapkapcsolásnak tekinthetô [7], elemei az alul- és felüláteresztô szûrôk (jelfor- 36 A Magyar Villamos Mûvek Közleményei, 1999/6.
5 máló elemek), valamint a fázisforgató (lead-lag) egységek. Átviteli függvényeik pedig a következôk. Aluláteresztô szûrô (egytárolós arányos tag) [8]: ( (5) ahol s a Laplace operátor. Az s = jω helyettesítéssel jutunk el a frekvenciatartományban való vizsgálathoz. Az (5) egyenletbôl látható, hogy ω = 0 esetén Y A (jω) = 1, és ω esetén Y A (jω) 0, tehát valóban aluláteresztô szûrôrôl van szó. Felüláteresztô szûrô (egytárolós differenciáló tag) [8]: ( ) (6) Lead-lag elem (fázissiettetô-késleltetô tag) [8]: ( ) Ha T 2 > T 1 akkor a tag fáziskésleltetô, mivel szinuszos bemenôjelre a kimenôjel fázisban késik a bemenôjelhez képest, míg T 1 > T 2 - nél fázissiettetô tagról van szó. Fentiek alapján az 1,2 Hz-re (vagyis az elektromechanikai önfrekvenciára) hangolt PSS szabályozástechnikai sémáját a 13. ábra tartalmazza. (7) 14. ábra A 0,25 Hz-re hangolt f bemenetû PSS csatorna Nyquist diagramja. A függôleges irányú nyilak azokhoz a vastag vonalakhoz mutatnak, amelyek a PSS-tôl kívánt fázisforgatást jelölik, az adott frekvenciájú jelek maximális mértékû csillapításához 13. ábra Az 1,2 Hz-re hangolt p bemenetû PSS csatorna szabályozástechnikai modellje A 12. ábrán látható, hogy a PSS jó közelítéssel az 1,2 Hz környezetében adja a legnagyobb kimenôjelet. A 0,5 Hz-re hangolt csatornánál ezt az állapotot csak közelíteni tudtuk úgy, hogy három lead-lag tagot alkalmaztunk. Ha a megvalósított Nyquist diagram olyan, hogy a PSS kimenôjele a 0,2 Hz alatti tartományban sokkal nagyobb, mint azon a frekvencián, amelyre hangoltuk, akkor a turbinateljesítmény üzemszerû megváltozása meg nem engedhetô meddôteljesítmény-változást okoz. Ez azt jelenti, hogy a turbina- és a gerjesztésszabályozónak mind stacioner, mind pedig tranziens állapotban összehangoltan kell mûködnie. További hangolást igényel a PSS és a meddôteljesítmény szabályozó harmonikus együttmûködésének a biztosítása. Az f bemenetû PSS megvalósítása Általános áttekintés, a hatásos villamos teljesítménylengések csillapító áramkörei Tekintsünk egy erômûvi blokkot. Ha a hatásos villamos teljesítményváltozást ( P) periodikusan változó környezeti frekvenciaváltozás ( f) hozza létre, akkor a f 90 -ot siet P-hez képest. Mivel az f bemenetû PSS ugyanarra a Σ pontra hat, mint a p bemenetû, érvényesnek kell lennie a (8) egyenletnek. (8) 15. ábra Az f bemenetû PSS csatorna szabályozástechnikai modellje A 0,25 Hz-es frekvenciájú hatásos villamos teljesítménylengések csillapítására hangolt PSS Nyquist diagramját a 14. ábrán adjuk meg. A 13. ábrán adott szabályozástechnikai struktúrával a feladat nem oldható meg, mivel a munkaponthoz tartozó jel amplitúdója sokkal kisebb lenne, mint a 0,25 Hz alatti frekvenciákhoz tartozó amplitúdók. Ezért a 15. ábrán adott szabályozástechnikai modellt valósítottuk meg. A 15. ábrán adott modell mindkét egysége kéttárolós differenciáló tag [8]. Az elsô elem egy szûrô, amely azon a frekvencián adja a legnagyobb U 1 kimenôjelet, amelyre hangoltuk. A második elem az U 1 jel fázisforgatását végzi. Az idôállandók meghatározásánál figyelembe vettük, hogy (9) esetén az egyes elemek kimenôjele aperiodikusán változik. A magyar villamosenergia-rendszerben jelenleg az 1-1,5 a 0,5 és a 0,25 Hz-es frekvenciák azok, amelyekre a PSS-eket hangolni kell. Ha további alrendszerek csatlakoznak az UCTE/CENTREL rendszerhez, akkor ezek a frekvenciák elôreláthatóan kismértékben változni fognak. Ez a probléma az irodalom szerint áthidalható olyan gerjesztésszabályozóval és PSS-sel, amely az üzemi körülmények függvényében változtatja a paramétereit [9]. Mi a munkánk során ilyen célt nem tûzhettünk ki magunk elé, mivel a kiindulási feltétel az volt, hogy a meglévô gerjesztésszabályozónak A Magyar Villamos Mûvek Közleményei, 1999/6. 37
6 sem a struktúráját, sem pedig a paramétereit nem változtathatjuk meg. Azt a megoldást választottuk tehát, hogy a teljes frekvenciatartományt fogtuk át a (2.p + 3.f) bemenetû PSSsel, melyet 1,2, 0,5, 0,45, 0,35 és 0,25 Hz-re hangoltunk. Elsô ránézésre logikátlannak tûnik, hogy elôbb közöljük a Nyquist diagramot, mint a hozzá tartozó szabályozástechnikai sémát. Ennek az az oka, hogy a tervezés elsô lépése a j PSS meghatározása. Ezzel tulajdonképpen definiálunk egy Nyquist diagramot, amelyhez keresünk egy megfelelô szabályozástechnikai sémát. A PSS illesztése a paksi TVV-221 GSD típusú gerjesztésszabályozókhoz A paksi turbógenerátorok GSD-A, GSD-K típusú gerjesztésszabályozókkal rendelkeznek. A GSD-A gerjesztésszabályozó a generátor kapocsfeszültségét szabályozza. A szabályozó úgynevezett korlátozó fiókjába helyeztük el a PSS áramköröket. A szabályozástechnikai, valamint a p bemenetû PSS funkciókat a PADS-WORK nevû nyomtatott áramkör tervezô program segítségével terveztük és analóg mûveleti erôsítôkbôl építettük meg. A frekvenciamérést és az f bemenetû PSS-t egy nyomtatott áramköri lapon elhelyezett mikroprocesszor valósítja meg. A PSS áramköri kártyák blokkvázlatát a 16. ábra tartalmazza. Az IN jel esetünkben a generátor hatásos villamos teljesítménye, amely a távadó tábláról érkezik. Az Y3 kártya bemenô jele frekvencia, amelyet a generátor feszültségváltójának feszültségébôl képezünk. Az Y2 kártya összegezi és a K P valamint a K F faktoroknak megfelelôen erôsíti a PSS megfelelô csatornáinak a kimenô jeleit. Az Y20 kártya a PSS-ek összegezett kimenôjelét (OUT) a generátor hatásos villamos teljesítményének 50 MW-os értéke felett a gerjesztésszabályozó fiók Σ pontjához kapcsolja (4. ábra), ha a vezénylôben a PSS élesítve van. A PSS kimenôjele (OUT) ± 0,2 v.e.-re van korlátozva. Ez 50 MVar meddôteljesítmény-változást jelent. A PSS stacioner állapotban történô beavatkozásait is természetesen meddôteljesítmény-változások kísérik. A K P és a K F tényezôk úgy vannak beállítva, hogy ennek a lengésnek az amplitúdója ne haladja meg a 10 MVar értéket. Ez determinálja a PSS hatékonyságát, melynél nagyobb csak a gerjesztés szabályozó átalakításával lenne lehetséges. Az üzembe helyezési mérés eredményeinek ismertetése A mérések elsô lépése az ún. alapjel ugratás, mely a következôt jelenti. Megvizsgáljuk, hogy mekkora az a legnagyobb meddôteljesítmény-változás, amely az erômû üzembiztonságát még nem veszélyezteti. Ez esetünkben 50 MVar-ra adódott. A kapocsfeszültség parancsolt értékét (U REF ) lassan változtatva meghatározzuk az 50 MVar meddôteljesítményváltozáshoz tartozó (U REF ) értékét; mely esetünkben 0,02 v.e.-re adódott. Ezt az értéket egységugrás szerûen a S pontra adva regisztráljuk a DP idôfüggvényét (17. ábra). 17. ábra A generátor hatásos villamos teljesítményének idôfüggvénye a kapocsfeszültség parancsolt értékének egységugrás jellegû megváltoztatása esetére; a) PSS-OFF (kikapcsolt) és b) PSS-ON (bekapcsolt) üzemállapotban 16. ábra A PSS áramköri kártyák blokkvázlata Az egyes kártyák megnevezése, funkciói: Y2 az 1,2 Hz-re hangolt p bemenetû PSS lead-lag és összegezô kártyája; Y3 az f bemenetû PSS kártya (mikroprocesszor); Y4 a 0,5 Hz-re hangolt p bemenetû PSS alul- és felüláteresztô szûrô kártyája; Y5 a 0,5 Hz-re hangolt p bemenetû PSS lead-lag kártyája; Y6 az 1,2 Hz-re hangolt p bemenetû PSS alul- és felüláteresztô szûrô kártyája; Y20 PSS mûködést engedélyezô kártya. A 17. ábrán adott idôfüggvények alapján megállapítható, hogy a PSS hatékonyan csillapítja a lengéseket az elektromechanikai sajátfrekvencia környezetében. A gerjesztésszabályozó rendszernek és a PSS-nek a teljes mûködési sávban való viselkedését a Fourier transzformált függvények mutatják meg. Az ehhez készült 2*20 perces regisztrátum elsô 20 másodpercét a 18. ábrán adtuk meg. 18. ábra A Paksi Atomerômû Rt. 21. sz. 220 MW-os generátora frekvencia-, hatásos és meddôteljesítmény-megváltozás idôfüggvénye stacioner állapotban. A GSD gerjesztésszabályozó automatikus (feszültségtartó) üzemmódban, PSS: OFF(kikapcsolt) 38 A Magyar Villamos Mûvek Közleményei, 1999/6.
7 A 18. ábra frekvencia idôfüggvényén jól látható a rendszerközi lengések 0,25 Hz-es összetevôje, míg a P idôfüggvényben az elektromechanikai sajátfrekvenciájú lengések dominálnak. A hatásos teljesítménymegváltozás idôfüggvényének Fourier transzformáltját a 19. ábra tartalmazza. A 19. ábrán szemmel is látható a PSS hatása. Ennek számszerû megítéléséhez képezzük a következô hányadost: Publikációnk annak a munkának a gyakorlati eredményeit tartalmazza, amely a rendszerközi hatásos villamos teljesítménylengések csillapítását célozza. Megállapítható, hogy a kérdéses erômû jelen esetben a Paksi Atomerômû Rt. szakembereinek közremûködésével eredményes munkát lehet(ett) végezni. (Valószínûnek látszik, hogy a gerjesztésszabályozót helyi szinten jól ismerô szakemberek segítsége nélkül ilyen fejlesztési tevékenység nem oldható meg eredményesen.) A fentiek alapján az elkövetkezendô idôszakra nézve a következô tevékenységek elvégzése lesz célszerû: Elkészítendô egy olyan hordozható mérôberendezés, amellyel az 50 MW-os és annál nagyobb teljesítményû generátorokon a Fourier spektrum felvehetô. (V. ö. a 7. ábrával.) A mért Fourier spektrum-ok alapján megállapítandó, hogy mely generátorok gerjesztô rendszerébe kell beavatkozni a következô UCTE/CENTREL-hez csatlakozó villamosenergia-rendszerek próbaüzeme elôtt, a rendszerközi lengések csillapításának optimalizálása érdekében. Tapasztalati tény, hogy a DP, DQ és Df lengések a villamosenergia-rendszeregyesülések perifériáján, a szélsô rendszerrészekben a legnagyobbak. Ismét csak a gyakorlat dönti el, hogy az együttmûködô UCTE/CENTREL rendszer jövôbeli keleti határán mért lengések mennyire veszélyeztetik a rendszer stabil üzemét, illetve határozzák meg vagy korlátozzák a rendszerrészek közötti energiaszállítások nagyságát. Függelék Ez azt jelenti, hogy az üzemben lévô PSS a hatásos villamos teljesítménylengéseket 40%-kal csökkenti. A Fourier transzformáció módszerének alapelve A PSS hangolásánál a mixing point-ra sinus alakú jelet adunk, és leolvassuk a zavaró jel (U Z ) és a P közötti fáziseltolást. Ha zavaró jelnek a környezeti frekvencia-megváltozás idôfüggvényt tekintjük, akkor a generátor kapcsain a 17. ábrán adott idôfüggvényeket mérhetjük. Rendelkezésünkre áll tehát a P idôfüggvény, melyet 100 másodperces intervallumokra osztunk. Ezt tekintjük a Fourier transzformáció periódusidejének (20. ábra). A 20. ábrán szemmel is látható, hogy az egyes intervallumokban felvett idôfüggvények különbözôek. Ezért a Fourier transzformált függvények is el fognak térni egymástól (21. ábra). 19. ábra A Paksi Atomerômû Rt. 21. sz. 220 MW-os generátora hatásos teljesítménymegváltozás idôfüggvényének Fourier transzformáltja; a) a gerjesztésszabályozó automatikus (feszültség tartó) üzemmódban (AVR = Automatic Voltage Regulation), PSS: OFF (kikapcsolt), b) AVR + PSS Összefoglalás, javaslatok a további munkára 20. ábra Erômûvi blokk hatásos villamos teljesítményének idôfüggvénye 12 egymást követô idôintervallumban. A mintavétel frekvenciája 100 Hz. A mérések idôintervalluma 100 s Definiáljuk a következô mennyiségeket: A Magyar Villamos Mûvek Közleményei, 1999/6. 39
8 ahol P i az i-edik spektrum vonal nagysága (MW), SF a k-adik idôintervallumban mért és a 0,1-2,5 Hz-es frekvenciasávba esô hatásos villamos teljesítmény (MW), N a spektrumvonalak száma = 250, mely a következôképpen adódik: a mérési frekvencia 100 Hz, mivel igen zajos környezetben mérünk. Képezzük 10 minta átlagát és ezt tekintjük egy mérési eredménynek. Így másodpercenként 10 minta áll rendelkezésre. A Fast Fourier Transform of a Complex Valued Sequence digitális számítógépi program lefuttatása után 0,01 Hz-enként kapunk egy teljesítményspektrum vonalat. Mivel a frekvenciahatár 2,5 Hz, így N = 250 adódik. Az S F mennyiség jellemzô arra, hogy az egyes intervallumok idôfüggvényeinek Fourier spektrumai mennyire térnek el egymástól. 1. táblázat Azon paraméterek feltüntetése, amelyek alapján meghatározható az idôintervallumok száma, amely esetén megfelelôen stabil Fourier transzformált függvényt kapunk SF S F SF átl S F átl (MW) j (MW) j (MW) k (MW) k 1 0,197 0,113 0,197 0, ,130 0,089 0,154 0, ,129 0,085 0,139 0, ,142 0,079 0,136 0, ,190 0,116 0,143 0, ,131 0,090 0,138 0, ,138 0,091 0,136 0, ,197 0,139 0,141 0, ,147 0,093 0,140 0, ,133 0,101 0,137 0, ,122 0,077 0,134 0, ,125 0,073 0,132 0,029 Az (F3) egyenletbôl látható, hogy minden eredô spektrumvonalat k számú vonal átlagaként állítunk elô. Az 1. táblázatból látható, hogy hatnál nagyobb intervallumszám esetén a gyakorlat számára megfelelôen stabil Fourier spektrumot kapunk, tehát az általunk választott k = 12 megfelelô. Az alkalmazott módszer a vizsgálandó blokk üzemvitelét nem zavarja. Kézenfekvô tehát, hogy minden 50 MW-os és ennél nagyobb névleges teljesítményû blokkról készüljön el a 7. ábrán adott Fourier spektrum. Tudomásul kell vennünk, hogy az elmúlt idôszakban üzembe helyezett szabályozók csak véletlenül teljesíthetik a rendszerszintû követelményeket, mivel nem erre vannak hangolva. Megállapítható, hogy a paraméterbeállítások rendszerszintû optimalizálást jelentô munkát az elkövetkezô idôszakban nem lehet elkerülni. IRODALOM 21. ábra A 20. ábrán adott idôfüggvények Fourier spektruma (Az egyes idôfüggvényeket és a hozzájuk tartozó Fourier spektrumokat sorszámaik azonosítják.) Az 1. táblázat adatai mutatják, hogy elegendôn nagy számú intervallum P i mennyiségeinek az (F3) egyenlet szerinti figyelembevételével stabil Fourier spektrum állítható elô. (F3) [1] Zerényi, J.: Rendszerközi lengések és csillapításuk az UCPTE - CENTREL rendszerben. Magyar Villamos Mûvek Közleményei, 98/4 pp [2] Excitation System Models for Power System Stability Studies IEEE Committee Report IEEE Transactions on Power Apparatus and Systems. Vol. PAS - 100, No. 2, February 1981 pp [3] IEEE Tutorial Course: Power System Stabilization via Excitation Control Course Text 81 EHO PWR 1980 [4] Dr. Kiss, L., Zerényi, J.: A Simple Measuring Method to Determine the Damping Efficiency of the Excitation Systems and Power System Stabilizers (PSS) IEEE Power Tech 99 Conference, Budapest, Hungary, Aug 29 - Sept 2, 1999 [5] Commissioning Instructions Power System Stabilizer ABB (ASEA BROWN BOVERI) Operating Instruction, June 1992 [6] Hanson, O., W., Goodwin, C., J., Dandeno, P., L.: Influence of Excitation and Speed Control Parameters in Stabilizing Intersystem Oscillations IEEE Transactions on Power Apparatus and Systems. Vol. PAS - 87, No. 5, May 1968 pp [7] De Mello, F., P., Hannett, L., N., Undrill, J., M.: Practical Approaches to Supplementary Stabilizing from Accelerating Power IE- EE Transactions on Power Apparatus and Systems. Vol. PAS - 97, No. 5, Sept/Oct 1978 pp [8] Dr. Csáki, F., Bars R.: Automatika Tankönyvkiadó. Budapest, 1969 [9] Brown, M., D., Swidenbank, E., S., Hogg, B., W.: Transputer Implementation of Adaptive Control for a Turbogenerator System. Electrical Power & Energy Systems, Vol. 17, No. 1. pp A Magyar Villamos Mûvek Közleményei, 1999/6.
Erőművi lengéscsillapítás (PSS) hatékonyságának ellenőrzése üzem alatti mérésekkel. Zerényi József rendszerirányítási főmunkatárs
Erőművi lengéscsillapítás (PSS) hatékonyságának ellenőrzése üzem alatti mérésekkel Zerényi József rendszerirányítási főmunkatárs (zerenyi@mavir.hu) Tartalmi áttekintés Az erőművi lengéscsillapítás (PSS
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk váltakozó-áramú alkalmazásai. Elmélet Az integrált mûveleti erõsítõk váltakozó áramú viselkedését a. fejezetben (jegyzet és prezentáció)
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk egyenáramú jellemzése és alkalmazásai. Elmélet Az erõsítõ fogalmát valamint az integrált mûveleti erõsítõk szerkezetét és viselkedését
RészletesebbenVillamosságtan szigorlati tételek
Villamosságtan szigorlati tételek 1.1. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei 1.2. Lineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.3. Nemlineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.4. Egyenáramú hálózatok
RészletesebbenBevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés RC tag Bartha András, Dobránszky Márk
Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés 2015.05.13. RC tag Bartha András, Dobránszky Márk 1. Tanulmányozza át az ELVIS rendszer rövid leírását! Áttanulmányoztuk. 2. Húzzon a tartóból két
RészletesebbenSzámítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7.
Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7. előadás Szederkényi Gábor Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs
RészletesebbenElektromechanikai rendszerek szimulációja
Kandó Polytechnic of Technology Institute of Informatics Kóré László Elektromechanikai rendszerek szimulációja I Budapest 1997 Tartalom 1.MINTAPÉLDÁK...2 1.1 IDEÁLIS EGYENÁRAMÚ MOTOR FESZÜLTSÉG-SZÖGSEBESSÉG
RészletesebbenVÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK
Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Passzív alkatrészek és passzív áramkörök. Elmélet A passzív elektronikai alkatrészek elméleti ismertetése az. prezentációban található. A 2. prezentáció
RészletesebbenHurokegyenlet alakja, ha az áram irányával megegyező feszültségeséseket tekintjük pozitívnak:
Első gyakorlat A gyakorlat célja, hogy megismerkedjünk Matlab-SIMULINK szoftverrel és annak segítségével sajátítsuk el az Automatika c. tantárgy gyakorlati tananyagát. Ezen a gyakorlaton ismertetésre kerül
RészletesebbenSzimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata.
El. II. 5. mérés. SZIMMETRIKUS ERŐSÍTŐK MÉRÉSE. A mérés célja : Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata. A mérésre való felkészülés során tanulmányozza
RészletesebbenGenerátor gerjesztés kimaradási védelmi funkcióblokk leírása
Generátor gerjesztés kimaradási védelmi funkcióblokk leírása Dokumentum ID: PP-13-20540 Budapest, 2014. július A leírás verzió-információja Verzió Dátum Változás Szerkesztette V1.0 2014.04.16. Első kiadás
RészletesebbenELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK. Váltakozóáramú hálózatok
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Váltakozóáramú hálózatok Háromfázisú hálózatok Miért használunk többfázisú hálózatot? Mutassa meg a háromfázisú rendszer fontosabb jellemzőit és előnyeit az egyfázisú rendszerrel szemben!
RészletesebbenX. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel és módszerekkel történik. A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell.
RészletesebbenMINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen,
MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc Debrecen, 2017. 01. 03. Név: Neptun kód: Megjegyzések: A feladatok megoldásánál használja a géprajz szabályait, valamint a szabványos áramköri elemeket.
RészletesebbenIRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPOK. Erdei István Grundfos South East Europe Kft.
IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPOK Erdei István Grundfos South East Europe Kft. Irányítástechnika felosztása Vezérléstechnika Szabályozástechnika Miért szabályozunk? Távhő rendszerek üzemeltetése Ø A fogyasztói
RészletesebbenGépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1)
Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1) 5. Óra Kőrös Péter Közúti és Vasúti Járművek Tanszék Tanszéki mérnök (IS201 vagy a tanszéken) E-mail: korosp@ga.sze.hu Web: http://www.sze.hu/~korosp http://www.sze.hu/~korosp/gepeszeti_rendszertechnika/
RészletesebbenBevezetés a méréstechinkába, és jelfeldologzásba jegyzőkönyv
Bevezetés a méréstechinkába, és jelfeldologzásba jegyzőkönyv Lódi Péter(D1WBA1) 2015 Március 18. Bevezetés: Mérés helye: PPKE-ITK 3. emeleti 321-es Mérőlabor Mérés ideje: 2015.03.25. 13:15-16:00 Mérés
RészletesebbenNégyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató
ÓBUDAI EGYETEM Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató A mérést végezte: Neptun kód: A mérés időpontja: A méréshez szükséges eszközök:
Részletesebben10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
101 ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel történik A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell Rendszerint az
RészletesebbenIrányítástechnika 2. előadás
Irányítástechnika 2. előadás Dr. Kovács Levente 2013. 03. 19. 2013.03.19. Tartalom Tipikus vizsgálójelek és azok információtartalma Laplace transzformáció, állapotegyenlet, átviteli függvény Alaptagok
RészletesebbenÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA
ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA Az áramkörök szimulációja révén betekintést nyerünk azok működésébe. Meg tudjuk határozni az áramkörök válaszát különböző gerjesztésekre, különböző üzemmódokra. Végezhetők analóg
RészletesebbenEllenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz
Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz 1. Hogyan lehet osztályozni a jeleket időfüggvényük időtartama szerint? 2. Mi a periodikus jelek definiciója? (szöveg, képlet, 3. Milyen
Részletesebben1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások
1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erõsítõ invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt nevezzük földnek. A nem invertáló bemenetre kösse egy potenciométer középsõ
RészletesebbenTörténeti Áttekintés
Történeti Áttekintés Történeti Áttekintés Értesülés, Információ Érzékelő Ítéletalkotó Értesülés, Információ Anyag, Energia BE Jelformáló Módosító Termelőeszköz Folyamat Rendelkezés Beavatkozás Anyag,
RészletesebbenMérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító)
Mérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító) 1. A D/A átalakító erısítési hibája és beállása Mérje meg a D/A átalakító erısítési hibáját! A hibát százalékban adja
RészletesebbenLogaritmikus erősítő tanulmányozása
13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti
Részletesebben(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)
Egyenáramú gépek (Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) 1. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor 500 V kapocsfeszültségű, párhuzamos gerjesztésű
RészletesebbenElektronika 11. évfolyam
Elektronika 11. évfolyam Áramköri elemek csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris,) Áramkörök csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris, kétpólusok-négypólusok) Két-pólusok csoportosítása.
RészletesebbenMechatronika alapjai órai jegyzet
- 1969-ben alakult ki a szó - Rendszerek és folyamatok, rendszertechnika - Automatika, szabályozás - számítástechnika Cd olvasó: Dia Mechatronika alapjai órai jegyzet Minden mechatronikai rendszer alapstruktúrája
RészletesebbenDr. Gyurcsek István. Példafeladatok. Helygörbék Bode-diagramok HELYGÖRBÉK, BODE-DIAGRAMOK DR. GYURCSEK ISTVÁN
Dr. Gyurcsek István Példafeladatok Helygörbék Bode-diagramok 1 2016.11.11.. Helygörbe szerkesztése VIZSGÁLAT: Mi a következménye annak, ha az áramkör valamelyik jellemző paramétere változik? Helygörbe
RészletesebbenSzámítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox
Számítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox Bevezetés A gyakorlatok célja az irányítási rendszerek korszerű számítógépes vizsgálati és tervezési módszereinek bemutatása, az alkalmazáshoz szükséges
RészletesebbenMérési jegyzőkönyv a 5. mérés A/D és D/A átalakító vizsgálata című laboratóriumi gyakorlatról
Mérési jegyzőkönyv a 5. mérés A/D és D/A átalakító vizsgálata című laboratóriumi gyakorlatról A mérés helyszíne: A mérés időpontja: A mérést végezték: A mérést vezető oktató neve: A jegyzőkönyvet tartalmazó
RészletesebbenNagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat
Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat Az elkészítendő kis adatsebességű, rövidhullámú, BPSK adóvevő felépítése a következő: Számítsa ki a vevő földelt bázisú kis zajú hangolt kollektorkörös
RészletesebbenDigitális jelfeldolgozás
Digitális jelfeldolgozás Mintavételezés és jel-rekonstrukció Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék magyar.attila@virt.uni-pannon.hu 2010.
RészletesebbenKompenzációs kör vizsgálata. LabVIEW 7.1 4. előadás
Kompenzációs kör vizsgálata LabVIEW 7.1 4. előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár LabVIEW-7.1 EA-4/1 Mágneses hiszterézis mérése előírt kimeneti jel mellett DAQ Rn Un etalon ellenállás etalon ellenállás
RészletesebbenJelgenerátorok ELEKTRONIKA_2
Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Jelgenerátorok osztályozása. Túlvezérelt erősítők. Feszültségkomparátorok. Visszacsatolt komparátorok. Multivibrátor. Pozitív visszacsatolás. Oszcillátorok. RC oszcillátorok.
RészletesebbenMérési útmutató Periodikus, nem szinusz alakú jelek értékelése, félvezetős egyenirányítók
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁYI EGYETEM VILLAMOSMÉRÖKI ÉS IFORMATIKAI KAR VILLAMOS EERGETIKA TASZÉK Mérési útmutató Periodikus, nem szinusz alakú jelek értékelése, félvezetős egyenirányítók vizsgálata
RészletesebbenVillamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW 7.1
Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása (ellenállás mérés LabVIEW támogatással) LabVIEW 7.1 előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár LabVIEW-7.1 KONF-5_2/1 Ellenállás mérés és adatbeolvasás Rn
RészletesebbenMűveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő
Műveleti erősítők A műveleti erősítők egyenáramú erősítőfokozatokból felépített, sokoldalúan felhasználható áramkörök, amelyek jellemzőit A u ', R be ', stb. külső elemek csatlakoztatásával széles határok
RészletesebbenM ű veleti erő sítő k I.
dátum:... a mérést végezte:... M ű veleti erő sítő k I. mérési jegyző könyv 1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erősítő invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt
RészletesebbenALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM
ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését
Részletesebben5. MÉRÉS LC OSZCILLÁTOROK VIZSGÁLATA
5. MÉRÉS LC OSZCILLÁTOROK VIZSGÁLATA BMF-Kandó 2006 2 A mérést végezte: A mérés időpontja: A mérésvezető tanár tölti ki! Mérés vége:. Az oszcillátorok vizsgálatánál a megadott kapcsolások közül csak egyet
RészletesebbenÉrtékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenHasználható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 34 522 02 Elektromos gép- és készülékszerelő
RészletesebbenVillamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW előadás
Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása (ellenállás mérés LabVIEW támogatással) LabVIEW 7.1 2. előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár LabVIEW-7.1 EA-2/1 Ellenállás mérés és adatbeolvasás Rn ismert
RészletesebbenHangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk
RészletesebbenPasszív és aktív aluláteresztő szűrők
7. Laboratóriumi gyakorlat Passzív és aktív aluláteresztő szűrők. A gyakorlat célja: A Micro-Cap és Filterlab programok segítségével tanulmányozzuk a passzív és aktív aluláteresztő szűrők elépítését, jelátvitelét.
RészletesebbenSzámítógépes gyakorlat Irányítási rendszerek szintézise
Számítógépes gyakorlat Irányítási rendszerek szintézise Bevezetés A gyakorlatok célja az irányítási rendszerek korszerű számítógépes vizsgálati és tervezési módszereinek bemutatása, az alkalmazáshoz szükséges
RészletesebbenIrányítástechnika (BMEGERIA35I) SOROS KOMPENZÁCIÓ. 2010/11/1. félév. Dr. Aradi Petra
Irányítástechnika (BMEGERIA35I) SOROS KOMPENZÁCIÓ 010/11/1. félév Dr. Aradi Petra Soros kompenzáció Hogyan válasszunk szabályozót? xz xa xr YR Y R YZ YSZSZ xs T H s Y R =? 010.11.1. ASZ 1 1 s 1 s e Y SZ
RészletesebbenKANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR. Mikroelektronikai és Technológiai Intézet. Aktív Szűrők. Analóg és Hírközlési Áramkörök
KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR Mikroelektronikai és Technológiai Intézet Analóg és Hírközlési Áramkörök Laboratóriumi Gyakorlatok Készítette: Joó Gábor és Pintér Tamás OE-MTI 2011 1.Szűrők
RészletesebbenAz egységugrás függvény a 0 időpillanatot követően 10 nagyságú jelet ad, valamint K=2. Vizsgáljuk meg a kimenetet:
II Gyakorlat A gyakorlat célja, hogy megismerkedjük az egyszerű szabályozási kör stabilitásának vizsgálati módszerét, valamint a PID szabályzó beállításának egy lehetséges módját. Tekintsük az alábbi háromtárolós
RészletesebbenÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK II. 5. DC MOTOROK SZABÁLYOZÁS FORDULATSZÁM- SZABÁLYOZÁS
ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK II. 5. DC MOTOROK SZABÁLYOZÁS FORDULATSZÁM- SZABÁLYOZÁS Dr. Soumelidis Alexandros 2019.03.13. BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR 32708-2/2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT
RészletesebbenMéréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1
Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása
RészletesebbenOMRON MŰSZAKI INFORMÁCIÓK OMRON
A hőmérséklet A stabil hőmérséklethoz szükséges idő függ a szabályozott rendszertől. A válaszidő megrövidítése rendszerint, túllövést vagy lengő rendszert fog eredményezni. Ha csökkentjük a hőmérséklet
RészletesebbenRC tag Amplitúdó és Fáziskarakterisztikájának felvétele
RC tag Amplitúdó és Fáziskarakterisztikájának felvétele Mérésadatgyűjtés és Jelfeldolgozás 11. ELŐADÁS Schiffer Ádám Egyetemi adjunktus Közérdekű PÓTMÉRÉS: Akinek elmaradása van, egy mérést pótolhat a
RészletesebbenFeszültségérzékelők a méréstechnikában
5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika
RészletesebbenSzinkronizmusból való kiesés elleni védelmi funkció
Budapest, 2011. december Szinkronizmusból való kiesés elleni védelmi funkció Szinkronizmusból való kiesés elleni védelmi funkciót főleg szinkron generátorokhoz alkalmaznak. Ha a generátor kiesik a szinkronizmusból,
RészletesebbenIrányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján
Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján Rendszer és irányításelmélet Rendszerek idő és frekvencia tartományi vizsgálata Irányítástechnika Budapest, 29 2 Az előadás felépítése
RészletesebbenMechanika I-II. Példatár
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Mechanika Tanszék Mechanika I-II. Példatár 2012. május 24. Előszó A példatár célja, hogy támogassa a mechanika I. és mechanika II. tárgy oktatását
RészletesebbenEGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK
dátum:... a mérést végezte:... EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK m é r é s i j e g y z k ö n y v 1/A. Mérje meg az adott hálózati szabályozható (toroid) transzformátor szekunder tekercsének minimálisan és maximálisan
Részletesebbenπ π A vivőhullám jelalakja (2. ábra) A vivőhullám periódusideje T amplitudója A az impulzus szélessége szögfokban 2p. 2p [ ]
Pulzus Amplitúdó Moduláció (PAM) A Pulzus Amplitúdó Modulációról abban az esetben beszélünk, amikor egy impulzus sorozatot használunk vivőhullámnak és ezen a vivőhullámon valósítjuk meg az amplitúdómodulációt
RészletesebbenHázi Feladat. Méréstechnika 1-3.
Házi Feladat Méréstechnika 1-3. Tantárgy: Méréstechnika Tanár neve: Tényi V. Gusztáv Készítette: Fazekas István AKYBRR 45. csoport 2010-09-18 1/1. Ismertesse a villamos jelek felosztását, és az egyes csoportokban
RészletesebbenElektronika Oszcillátorok
8. Az oszcillátorok periodikus jelet előállító jelforrások, generátorok. Olyan áramkörök, amelyeknek csak kimenete van, bemenete nincs. Leggyakoribb jelalakok: - négyszög - szinusz A jelgenerálás alapja
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. április 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK DÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 240 perc 2006
RészletesebbenZh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2
Zh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2 1.a. I1 I2 jelforrás U1 erősítő U2 terhelés 1. ábra Az 1-es ábrán látható erősítő bemeneti jele egy U1= 1V amplitúdójú f=1khz frekvenciájú szinuszos jel. Ennek megfelelően
RészletesebbenElektronika Előadás. Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők
Elektronika 2 10. Előadás Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök, Műszaki
Részletesebben1. ábra a függvénygenerátorok általános blokkvázlata
A függvénygenerátorok nemszinuszos jelekből állítanak elő kváziszinuszos jelet. Nemszinuszos jel lehet pl. a négyszögjel, a háromszögjel és a fűrészjel is. Ilyen típusú jeleket az úgynevezett relaxációs
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
Részletesebben1. ábra 1 (C 2 X C 3 ) C 1 ( R 1 + R 2 ) R 3. 2 π R C
A kettős T-tagos oszcillátorok amplitúdó- és frekvenciastabilitása hasonlóképpen kiváló, mint a Wien hidas oszcillátoroké. Széleskörű alkalmazásának egyetlen tény szabhat csak határt, miszerint a kettős
RészletesebbenNEPTUN-kód: KHTIA21TNC
Kredit: 5 Informatika II. KHTIA21TNC Programozás II. oratórium nappali: 2 ea+ 0 gy+ 0 KMAPR22TNC Dr. Beinschróth József Az aláírás megszerzésnek feltétele: a félév folyamán 2db. ZH mindegyikének legalább
RészletesebbenIrányítástechnika. II. rész. Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu
Irányítástechnika II. rész Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu Lineáris tagok jelátvivő tulajdonságai Lineáris dinamikus rendszerek, folyamatok Lineáris tagok modellje Differenciálegyenlettel
RészletesebbenTápegység tervezése. A felkészüléshez szükséges irodalom Alkalmazandó műszerek
Tápegység tervezése Bevezetés Az elektromos berendezések működéséhez szükséges energiát biztosító források paraméterei gyakran különböznek a berendezés részegységeinek követelményeitől. A megfelelő paraméterű
RészletesebbenMűveleti erősítők. Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez?
Műveleti erősítők Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez? Milyen kimenő jel jelenik meg a műveleti erősítő bemeneteire adott jel hatására? Nem invertáló bemenetre
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
Részletesebben1. Fejezet. Visszacsatolt erősítők. Elektronika 2 (BMEVIMIA027)
Elektronika (MEVIMI07) Fejezet Visszacsatolt erősítők visszacsatolás célja: az erősítő paramétereinek igények szerinti megváltoztatása visszacsatolás elve (a J jel : vagy feszültség, vagy áram): J ki =
RészletesebbenKRL Kontrol Kft Érd, Bajcsy-Zs. út 81. Tel: ; Fax: ; Web: KRL.HU
KRL Kontrol Kft. 2030 Érd, Bajcsy-Zs. út 81. Tel: +36 23 381-818; Fax: +36 23 381-542; E-mail: KRL@KRL.HU; Web: KRL.HU Mérési jegyzőkönyv Dátum: 2015.06.01. Iktatószám: 150601j01 Ügyintéző: KRL Kontrol
RészletesebbenAz erősítés frekvenciafüggése: határfrekvenciák meghatározása ELEKTRONIKA_2
Az erősítés frekvenciafüggése: határfrekvenciák meghatározása ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA A kapacitív ellenállás. Váltakozó áramú helyettesítő kép. Alsó határfrekvencia meghatározása. Felső határfrekvencia
RészletesebbenFOLYAMATIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Írta: MIZSEY PÉTER Lektorálta: BÉKÁSSYNÉ MOLNÁR ERIKA FOLYAMATIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK
Részletesebben2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:
2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 24. Leadás dátuma: 2008. 10. 01. 1 1. Mérések ismertetése Az 1. ábrán látható összeállításban
RészletesebbenRC tag Amplitúdó és Fáziskarakterisztikájának felvétele
RC tag Amplitúdó és Fáziskarakterisztikájának felvétele Mérésadatgyűjtés és Jelfeldolgozás 12. ELŐADÁS Schiffer Ádám Egyetemi adjunktus Közérdekű 2008.05.09. PTE PMMK MIT 2 Közérdekű PÓTMÉRÉS: Akinek elmaradása
RészletesebbenMilyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?
1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenDigitális jelfeldolgozás
Digitális jelfeldolgozás Átviteli függvények Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék magyar.attila@virt.uni-pannon.hu 2011. október 13. Digitális
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenBevezetés az állapottér-elméletbe Dinamikus rendszerek állapottér reprezentációi
Tartalom Bevezetés az állapottér-elméletbe Irányítható alak Megfigyelhetőségi alak Diagonális alak Állapottér transzformáció 2018 1 A szabályozáselmélet klasszikus, BODE, NICHOLS, NYQUIST nevéhez kötődő,
RészletesebbenSzámítási feladatok a 6. fejezethez
Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz
RészletesebbenANALÓG ÉS DIGITÁLIS TECHNIKA I
ANALÓG ÉS DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Lovassy Rita lovassy.rita@kvk.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 2. ELŐADÁS 2010/2011 tanév 2. félév 1 Aktív szűrőkapcsolások A
RészletesebbenÁtmeneti jelenségek egyenergiatárolós áramkörökben
TARTALOM JEGYZÉK 1. Egyenergiatárolós áramkörök átmeneti függvényeinek meghatározása Példák az egyenergiatárolós áramkörök átmeneti függvényeinek meghatározására 1.1 feladat 1.2 feladat 1.3 feladat 1.4
RészletesebbenTételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.
Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI 8 1.1 AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.2 AZ ELEKTROMOS TÉR 9 1.3 COULOMB TÖRVÉNYE 10 1.4 AZ ELEKTROMOS
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 4. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2011. március 18. MA lev - 4. óra Verzió: 1.3 Utolsó frissítés: 2011. május 15. 1/51 Tartalom I 1 A/D konverterek alkalmazása
RészletesebbenZárt mágneskörű induktív átalakítók
árt mágneskörű induktív átalakítók zárt mágneskörű átalakítók felépítésükből következően kis elmozdulások mérésére használhatók megfelelő érzékenységgel. zárt mágneskörű induktív átalakítók mágnesköre
RészletesebbenElső egyéni feladat (Minta)
Első egyéni feladat (Minta) 1. Készítsen olyan programot, amely segítségével a felhasználó 3 különböző jelet tud generálni, amelyeknek bemenő adatait egyedileg lehet változtatni. Legyen mód a jelgenerátorok
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS
Részletesebben2. Elméleti összefoglaló
2. Elméleti összefoglaló 2.1 A D/A konverterek [1] A D/A konverter feladata, hogy a bemenetére érkező egész számmal arányos analóg feszültséget vagy áramot állítson elő a kimenetén. A működéséhez szükséges
RészletesebbenMûveleti erõsítõk I.
Mûveleti erõsítõk I. 0. Bevezetés - a mûveleti erõsítõk mûködése A következõ mérésben az univerzális analóg erõsítõelem, az un. "mûveleti erõsítõ" mûködésének alapvetõ ismereteit sajátíthatjuk el. A nyílthurkú
RészletesebbenJelgenerálás virtuális eszközökkel. LabVIEW 7.1
Jelgenerálás virtuális eszközökkel (mágneses hiszterézis mérése) LabVIEW 7.1 3. előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár LabVIEW-7.1 EA-3/1 Folytonos idejű jelek diszkrét idejű mérése A mintavételezési
RészletesebbenJelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék
Jelek és rendszerek 1 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 1 Ajánlott irodalom: FODOR GYÖRGY : JELEK ÉS RENDSZEREK EGYETEMI TANKÖNYV Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2006
RészletesebbenIrányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján
Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján Irányítástechnika a Alapfogalmak, modellezési elvek. Irányítástechnika Budapest, 2009 2 Az előadás szerkezete a 1. 2. módszerei 3.
RészletesebbenOszcillátor tervezés kétkapu leírófüggvényekkel
Oszcillátor tervezés kétkapu leírófüggvényekkel (Oscillator design using two-port describing functions) Infokom 2016 Mészáros Gergely, Ladvánszky János, Berceli Tibor October 13, 2016 Szélessávú Hírközlés
Részletesebben