A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások évi irányított területi kiegyenlítési rendszeréről

Átírás

1 SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: /2007-SZMM A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások évi irányított területi kiegyenlítési rendszeréről Budapest, szeptember

2 2 I. Tartalmi összefoglaló Vezetői összefoglaló Jelen előterjesztés a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXVII. törvény felhatalmazás alapján a évi irányított területi kiegyenlítési rendszert szabályozza. A rászorulók esélyegyenlőségének megteremtése, a hozzáférés lehetőségeinek javítása, a kiegyenlítettebb szolgáltatásszervezés és az állami források racionálisabb felhasználása érdekében a szociális szolgáltatások működtetését segítő normatív állami hozzájárulásra való jogosultság megállapításában szigorú szakmai kritériumrendszer, valamint a szolgáltatások területi elhelyezkedését kiegyenlítő szempontrendszer érvényesítésére kerül sor. Célja az azonos szolgáltatások minőségének versenyeztetése, vagyis adott ellátási területről a szakmai kritériumoknak leginkább megfelelő szolgáltatás kiválasztása és működésének állami forrásokkal történő támogatása. A döntés során az alábbi szempontok vizsgálatára kerül sor: a tevékenység szakmai, minőségi jellemzői, gazdasági hatékonyság, a túlzott fajlagos költséggel működtetni kívánt szolgáltatások és a hosszútávon instabil finanszírozási hátterű szolgáltatás kiszűrése, területi lefedettség (a kiépítés alatt álló országos intézményi nyilvántartás és országos jelentési rendszer segítségével). A rendelettervezet továbbá rögzíti a befogadási eljárás legfontosabb szabályait, így az eljárás során beszerzendő adatokat, dokumentumokat, a határozat kötelező tartalmi elemeit, amelyek a tavalyi évhez képest egyszerűsödtek: így például a tárca a továbbiakban nem vizsgálja azokat a feltételeket, amelyeket a kincstár mindenképpen ellenőriz. Az irányított területi kiegyenlítési rendszer működtetésének elsősorban azon szociális szolgáltatásokra vonatkozóan van kiemelt jelentősége, amelyeknél igen jelentős kapacitásbővülés következett be az elmúlt 1-2 év alatt. Ilyen a támogató szolgáltatás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, az utcai szociális munka, a közösségi ellátások, valamint az emelt szintű elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmények. Ezeknek a szolgáltatásoknak a bővülése többnyire nem kapcsolódik szorosan a valós szükségletekhez, ezért földrajzi elhelyezkedésük is nagy aránytalanságokat esetenként felesleges halmozódást mutat. Szükséges a központi beavatkozás annak érdekében, hogy a területi

3 3 kiegyenlítés megtörténjen és az előirányzott költségvetési keretek indokolatlan túllépése megakadályozható legyen. Más szolgáltatások esetében az ellátórendszer jelentős hiányosságokat mutat. A kötelező önkormányzati alapszolgáltatások étkeztetés, házi segítségnyújtás a települések közel 40%-ánál a törvényi előírások ellenére is hiányzik. Hasonló a helyzet falu- és tanyagondnoki szolgáltatás, a családi napközi és a lakóotthoni ellátás vonatkozásában is (a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás évben befogadásra köteles volt, de mindössze 4 kérelem érkezett, a minisztérium valamennyinek helyt adott). Ezeknél a szolgáltatásoknál jelentős fejlesztés, kapacitás-bővítés szükséges, ezért az irányított területi kiegyenlítés rendszerét nem indokolt kiterjeszteni erre a szolgáltatási körre. Az otthont nyújtó ellátásba gyámhatósági határozattal lehet bekerülni, esetükben nem lehet szó felesleges igénybevételről, viszont minden gyermeket, akinek ilyen ellátásra szüksége van, el kell helyezni. Így ezen ellátások és a hozzájuk szorosan kapcsolódó utógondozói ellátások esetén nem indokolt befogadást előírni. Kapacitásbővítés esetén a befogadási kötelezettség alól kivételt képeznek továbbá a 15 férőhelyet meg nem haladó, már 2007-ben is működő intézmények (jellemzően gyermekek vagy családok átmeneti otthona), melyek bővülése ellátási és szakmai szempontból is indokolt, és amely esetén legfeljebb egy vagy két férőhely befogadásáról lenne szó. Az előterjesztés javaslatot tesz a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet módosítására is. A jelenleg hatályos rendelkezés szerint a már működő egyházi, nem állami intézményeknek a normatívát előző év december 1-jéig lehet igényelni. Mivel a jogcímek évről évre változnak, és a költségvetés kihirdetését követően a kincstárnak a normatívaigénylési adatlapokat újra be kell nyújtatnia a fenntartókkal, ezért ez az előírás jelentős többletmunkát okoz mind a kincstár, mind a fenntartók számára. A december eleji időpont ráadásul nem illeszthető a befogadás rendjéhez sem. A rendelettervezet szerint a normatívát a már működő intézmények esetén tárgyév március 10-éig kell igényelni, figyelembe véve azt, hogy a fenntartók az előző évről az elszámolást január 31- éig kell, hogy benyújtsák. Ennek megfelelően megváltoznak a normatívaelőlegre vonatkozó rendelkezések és a normatíváról szóló döntés időpontja is. II. A Kormányprogramhoz való viszony A szociális ellátórendszer megújításakor a szociálpolitikáról történő gondolkodásnak a gazdasági és költségvetési realitásokhoz kell igazodnia. A megújítás ugyanakkor önmagában nem lehetséges, feltétele az egész

4 4 közszolgálati és önkormányzati reform, amelynek keretében megoldható a humán, infrastrukturális és a működésre fordított erőforrások hatékonyságot elősegítő átcsoportosítása. Az együttműködési formák, szerepek, felelősségek, kompetenciák és a szabályozás egységes rendszerben történő kezelésével meg lehet szüntetni a szolgáltatásokban jelenlévő felesleges átfedéseket. III. Előzmények A szociális ellátások egészét tekintve a költséghatékonyság és a szakmai munka tekintetében probléma a működtetett szociális szolgáltatások területi eloszlásának egyenlőtlensége, melynek következménye az egyes területeken élők szolgáltatásokhoz való hozzáférésének jelentős eltérése. Ez a területi egyenlőtlenség a társadalmi kirekesztődéshez vezethet. Ennek érdekében a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLIII. törvény és a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások évi irányított területi kiegyenlítési rendszeréről szóló 239/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet alapján sor került a nem állami fenntartású a finanszírozás szempontjából évben újnak minősülő szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, illetve férőhelyek befogadására. Az új, befogadásra kötelezett szolgáltatások, illetve férőhelyek fenntartói mintegy 9,2 milliárd Ft normatívaigényt tüntettek fel évre a szeptemberi előzetes igénybejelentésekben. Végül 287 befogadási kérelem érkezett 2,4 milliárd Ft normatívavonzattal, amelyből a tárca 180 kérelemnek adott legalább részben helyt. Ennek normatíva-igénye évre kb. 1,52 milliárd Ft (ebből az alapszolgáltatások a nappali ellátást kivéve kb. 700 millió forint, nappali szociális ellátások 276 millió Ft, bölcsődei ellátás 16 millió Ft, bentlakásos ellátások 526 millió Ft). Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek maximális összegek, a tényleges normatívaigény az új intézmények, férőhelyek feltöltésének függvényében kevesebb is lehet. IV. Várható szakmai hatások A finanszírozás rendszerének átalakítása arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy a valós szükségleteknek leginkább megfelelő szolgáltatást hozzák létre, és azt a lehető legmagasabb szakmai színvonalon, a legnagyobb gazdasági hatékonysággal működtessék. V. Várható gazdasági hatások A befogadás intézményének bevezetése elősegíti a rendelkezésre álló források racionálisabb felhasználását és hatékonyabb elosztását. A normatív

5 5 hozzájárulás kiáramlásának korlátozása, a központi szabályozás kialakítása lehetőséget ad arra, hogy a költségvetési kereteket a tényleges társadalmi igények határozzák meg. VI. Várható társadalmi hatások A kormányrendelet a területi-társadalmi jellemzőkhöz kapcsolódó finanszírozás megteremtésével a társadalmi szükségletekhez arányosított közfinanszírozás kialakítását vezeti be. Elősegíti a szociális szolgáltatások minőségének, gazdaságosságának javítását, a valós társadalmi szükségletekhez való közelítését. VII. Kapcsolódások A tervezetnek nincs közvetlen kapcsolódása más, folyamatban lévő előterjesztéshez.

6 6 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások évi irányított területi kiegyenlítési rendszeréről szóló kormány-előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelet-tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.

7 7 Melléklet a /2007-SZMM számú kormány-előterjesztéshez A Kormány.../2007. (...) Korm. r e n d e l e t e a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások évi irányított területi kiegyenlítési rendszeréről A Kormány a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 84. -ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. (1) E rendelet hatálya az új szolgáltatásoknak, illetve férőhelyeknek az irányított területi kiegyenlítési rendszerbe történő a nem állami fenntartók évi normatív állami hozzájárulásra való jogosultságának megállapításához szükséges befogadására (a továbbiakban: befogadás) terjed ki. (2) E rendelet alkalmazása során a) nem állami fenntartó: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. -a (1) bekezdésének mc)- me) alpontja, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. -ának sc)-se) alpontja szerinti személy vagy szervezet; b) szolgáltatás: ba) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, bb) a támogató szolgáltatás, bc) a közösségi ellátások, bd) az utcai szociális munka, be) a nappali szociális intézményi ellátás, bf) az átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményi ellátás, bg) a tartós bentlakásos szociális intézményi ellátás,

8 8 bh) a gyermekjóléti központ keretében nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás, bi) a bölcsőde, hetes bölcsőde keretében nyújtott gyermekek napközbeni ellátása, bj) az átmeneti gondozás. (3) Új szolgáltatás, illetve férőhely az a szolgáltatás, illetve jelzőkészülékszám, férőhelyszám, amelyre a fenntartó vagy fenntartóváltozás esetén a jogelőd fenntartó a) december 31-én nem rendelkezett jogerős működési engedéllyel, b) december 31-én rendelkezett jogerős működési engedéllyel, ha a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások évi irányított területi kiegyenlítési rendszeréről szóló 239/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet alapján befogadási kötelezettség hatálya alá tartozott, és a szociális és munkaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a szolgáltatást, férőhelyet nem fogadta be. (4) Nem kell befogadást kérni a) étkeztetés esetén, b) házi segítségnyújtás esetén, c) a falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás esetén, d) lakóotthoni ellátás esetén, e) családi napközi keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátása esetén, f) az otthont nyújtó ellátás esetén, g) az utógondozói ellátás esetén, h) olyan szolgáltatás, illetve férőhely esetén, amelynek kialakítására a fenntartó állami vagy európai uniós támogatásban részesült. (5) Nem minősül új férőhelynek, ha a) az átlagos szintű ápolást, gondozást nyújtó ellátás, a demens betegek bentlakásos intézményi ellátása és az emelt színvonalú bentlakásos ellátás után járó normatív állami hozzájárulások közül ugyanazon férőhelyre az egyik normatív állami hozzájárulás helyett a másikat igénylik, b) az időskorúak nappali ellátása és a demens betegek bentlakásos nappali ellátása után járó normatív állami hozzájárulások közül ugyanazon férőhelyre az egyik normatív állami hozzájárulás helyett a másikat igénylik, c) a gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás, az otthont nyújtó ellátás vagy az utógondozói ellátás után járó normatív állami hozzájárulás helyett ugyanazon férőhelyre a gyermekek átmeneti gondozása után járó normatív állami hozzájárulást igénylik,

9 9 d) nappali melegedőben, éjjeli menedékhelyen, illetve hajléktalanok átmeneti szállásán időszakos férőhelyet létesítenek. (6) Az új szolgáltatások, illetve férőhelyek meghatározása során a feltételeket szolgáltatónként, intézményenként, illetve telephelyenként kell vizsgálni. (7) Nem kell kérni az új férőhely befogadását a (2) bekezdés be)-bg) és bi)- bj) alpontja szerinti szolgáltatások esetén, ha a) a szolgáltató (intézmény, telephely) a július 31-én engedélyezett férőhelyszáma nem haladja meg a tizenöt főt, és b) a fenntartó a szolgáltató (intézmény, telephely) által nyújtott szolgáltatás után 2007 júliusában normatív állami hozzájárulásban részesül. (8) Ha a fenntartó a (7) bekezdésben foglaltak alapján új férőhely befogadását nem kérte, a szolgáltató (intézmény, telephely) által nyújtott szolgáltatásra tekintettel évben legfeljebb tizenöt fő ellátotti létszám, illetve férőhelyszám után jogosult normatív állami hozzájárulásra. 2. (1) A befogadást a nem állami fenntartó október 25-éig, szolgáltatónként (intézményenként, telephelyenként) és szolgáltatásonként külön, az e célra rendszeresített adatlapon kérelmezheti. A határidő elmulasztása jogvesztő. A kérelmet határidőben beadottnak kell tekinteni, ha a határidő lejártáig ajánlott küldeményként postára adták. (2) A kérelemhez csatolni kell a) a működési engedélyt, ha a fenntartó a szolgáltatóra (intézményre, telephelyre) rendelkezik működési engedéllyel, b) a fenntartó bírósági nyilvántartásba vételét igazoló okirat, illetve a szociális vagy gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedély másolatát, c) az ellátási szerződés másolatát, ha a fenntartó az új szolgáltatásra, illetve férőhelyre ellátási szerződést kötött, d) a szolgáltató (intézmény, telephely) hatályos rendelkezéseknek megfelelően elkészített szakmai programját. (3) A fenntartó nyolc napon belül köteles bejelenteni, ha a kérelemben szereplő adatok az eljárás folyamán megváltoznak.

10 10 3. (1) A beérkezett kérelmeket november 30-áig döntés-előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) véleményezi. A szociális szolgáltatásokkal és a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységekkel kapcsolatos döntések előkészítésére külön bizottságot kell létrehozni. (2) A bizottsági véleményben meg kell jelölni, hogy mely kérelmező felel meg a 4. (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Ha ugyanarra az ellátási területre és szolgáltatásra több fenntartó is benyújtott kérelmet, a bizottság javaslatot tesz a befogadásra javasolt szolgáltatások, férőhelyek számára és a kérelmezők 4. (4) bekezdése alapján kialakított sorrendjére. A véleményt a bizottságnak indokolnia kell. (3) A bizottság három tagból áll, a) elnökét a miniszter kéri fel, b) egy tagját a pénzügyminiszter kéri fel, c) egy tagját az Országos Szociálpolitikai Tanács kéri fel. (4) Nem lehet tagja a bizottságnak az a személy, aki a) befogadási kérelmet benyújtó fenntartó, b) a befogadási kérelmet benyújtó fenntartónak vagy a fenntartó ügyintéző és képviseleti szervének, illetve felügyelő szervének tagja, c) befogadási kérelmet benyújtó fenntartóval vagy az általa fenntartott szolgáltatóval, intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója [a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény ának g) pontja]. (5) A bizottság tagjai e tevékenységükért díjazásban nem részesülnek, de jogosultak a tevékenységük során felmerült, számlával igazolt és indokolt útiköltségük megtérítésére. (6) A bizottsági vélemények és a bizottság működését érintő döntések elfogadásához a bizottság legalább két tagjának egybehangzó szavazata szükséges. (7) A bizottsági ülésről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell legalább a bizottság véleményének a (2) bekezdésben meghatározott kötelező tartalmi elemeit, a bizottságnak a működését érintő ügyekben hozott döntéseit, valamint

11 11 az esetleges kisebbségi véleményt. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a miniszternek megküldött bizottsági vélemény másolatát is. (8) A bizottság a működési rendjét az e rendeletben meghatározott keretek között maga alakítja ki. 4. (1) A befogadási kérelemről a miniszter december 10-éig határozattal dönt. (2) Az új szolgáltatást, illetve férőhelyet a miniszter befogadja, ha a) a fenntartó a kérelmét a 2. -ban foglaltaknak megfelelően nyújtotta be, b) az ellátási terület szolgáltatási jellemzői így a rászorultak száma, az elérhető más szolgáltatások, azok kapacitása, férőhelyeinek száma, illetve a szolgáltatás ellátórendszerre gyakorolt várható hatása alapján az új szolgáltatásra, férőhelyre az ellátási területen élő rászorultak ellátása érdekében szükség van, c) a szakmai programban foglaltak így a szolgáltatáselemek, tevékenységek, valamint a szakmai program megvalósításának várható következményei illeszkednek az ellátási területen élő rászorultak szükségleteihez, továbbá d) a fenntartó által tervezett bevételek teljesíthetőek, a kiadások összhangban állnak a szakmai programban bemutatott személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a szolgáltató, intézmény működésének pénzügyi feltételei biztosítottak. (3) A kérelmet el kell utasítani, ha a benne foglalt adatok nyilvánvalóan nem felelnek meg a valóságnak, illetve a fenntartó valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott. (4) Ha a (2) bekezdés b) pontja alapján nem fogadható be az összes új szolgáltatás, illetve férőhely, azt a szolgáltatást, férőhelyet kell befogadni, amelyik esetében a) a fenntartó az új szolgáltatásra, illetve férőhelyre működési engedéllyel rendelkezik, b) ha az a) pont alapján befogadásról nem lehet dönteni a fenntartó ellátási szerződést kötött, c) ha az a)-b) pont alapján befogadásról nem lehet dönteni a szakmai programban foglalt szolgáltatáselemek, a tárgyi feltételek, valamint a

12 12 szakalkalmazottak száma, képzettsége alapján várhatóan magasabb színvonalú ellátást nyújtanak, d) ha az a)-c) pont alapján befogadásról nem lehet dönteni a működtetés egy ellátottra jutó éves költsége kisebb. 5. (1) Ha a miniszter az új szolgáltatást, férőhelyet befogadja, a határozatban fel kell tüntetni a) a fenntartó nevét, székhelyét és adószámát, b) a szolgáltató (intézmény) nevét, székhelyét, telephelyét és ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik az adószámát, c) az ágazati azonosítót, ha a fenntartó a szolgáltatóra (intézményre, telephelyre) rendelkezik működési engedéllyel, d) a befogadott szolgáltatás megnevezését, e) az 1. (2) bekezdésének ba), be)-bg) és bi)-bj) alpontja szerinti szolgáltatások esetében a befogadott ellátotti létszámot, férőhelyszámot, f) a (3) bekezdésben foglaltakra történő figyelmeztetést. (2) A miniszter a befogadás tárgyában hozott, valamint a 6. (2) bekezdése szerinti határozatát a fenntartóval való közléssel egyidejűleg megküldi a normatív állami hozzájárulás folyósítására illetékes Igazgatóságnak. (3) Befogadás esetén a fenntartót a normatív állami hozzájárulás január 1-jétől, illetve ha a szolgáltatást ezt követően kezdik meg a szolgáltatás megkezdésének a működési engedélyben meghatározott időpontjától kezdődően, a költségvetési törvényben és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Szmr.) foglalt egyéb feltételek teljesítése esetén, legfeljebb a befogadott és a befogadási kötelezettség hatálya alá nem tartozó szolgáltatások, illetve férőhelyek után illeti meg. (4) A normatív állami hozzájárulás igénylésére az Szmr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

13 13 6. (1) Ha az 5. (1) bekezdésének a)-b) pontja szerinti adatok a működési engedély módosítása, illetve ismételt kiadása miatt megváltoznak, a fenntartó köteles kérni a befogadás módosítását. A kérelemben meg kell jelölni a normatív állami hozzájárulás folyósítására illetékes Igazgatóságot, és csatolni kell a működési engedélyt módosító, illetve ismételten kiadó határozat másolatát. (2) A miniszter a befogadást módosítja, ha a fenntartó a kérelmet az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően nyújtotta be. (3) A befogadást a miniszter visszavonja, és a fenntartót kötelezi a évre a befogadás alapján igénybe vett normatív állami hozzájárulás a visszafizetéskor érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegének visszafizetésére, ha a fenntartó a kérelmében vagy a kérelemhez csatolt iratokban szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott, feltéve, hogy a valós adatok, tények, körülmények ismeretében az új szolgáltatás, illetve férőhely nem került volna befogadásra. 7. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti e (3) bekezdése és a E rendelkezés a hatálybalépést követő második napon hatályát veszti. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a) az Szmr ának (7) bekezdésében a március 31. napjáig szövegrész helyébe az április 30-áig szövegrész, a február 28-át szövegrész helyébe a március 10-ét szövegrész, b) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 8. -ának (9) bekezdésében a c) pontja szövegrész helyébe a b) pontja szövegrész lép.

14 14 8. Az Szmr ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A fenntartó a feladatellátási normatív hozzájárulást és a képzési normatív hozzájárulást (a továbbiakban együtt: normatív állami hozzájárulás) a szociális szolgáltató elsődleges ellátási területe, illetve a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes Igazgatóságnál a működési engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül, illetve a tárgyévet megelőző évben már jogerős működési engedéllyel rendelkező szolgáltató, intézmény esetén a tárgyév március 10-éig igényelheti. 9. Az Szmr ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A tárgyévet megelőző év decemberében normatív állami hozzájárulásban részesülő szolgáltató, illetve intézmény fenntartója a 21. (7) bekezdése szerinti határozat alapján történő folyósításig de legfeljebb április 30-áig a tárgyévet megelőző év decemberében folyósított normatív állami hozzájárulás alapjául szolgáló feladatmutató és a normatív állami hozzájárulásnak a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott összege alapján kiszámított normatívaelőlegre jogosult.

15 15 I. Előzmények Az előterjesztés szöveges része A kormányzati szándékok közül különösen jelentős hangsúlyt kapott a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése mellett a lakosság életkörülményeit pozitívan befolyásoló, illetve a társadalmi újraelosztás jelenlegi ellentmondásait korrigáló jóléti intézkedések szükségessége. Az együttműködési formák, szerepek, felelősségek, kompetenciák és a szabályozás egységes rendszerben történő kezelésével meg kell szüntetni a szolgáltatásokban jelenlévő felesleges átfedéseket. Ezen célok eléréséhez szükséges a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások rendszerének megújítása, a rendszert jellemző problémák feltárása és ezek megoldása érdekében javaslatok, intézkedések kidolgozása. A szociális ellátórendszer megújításakor a szociálpolitikáról történő gondolkodásnak a gazdasági és költségvetési realitásokhoz kell igazodnia, az önkormányzati és közszolgálati reformmal összefüggésben. A meglévő, működő szociális szolgáltatások területi elhelyezkedése országosan is és megyénként is nagy aránytalanságokat mutat. Nincs szakszerű kontrollja annak, hogy a szolgáltatás létesítését valós szükségletekre alapozzáke, vagy inkább a fenntartó érdekei, lehetőségei alakítják. A szociális ellátások egészét tekintve a költséghatékonyság és a szakmai munka tekintetében számos probléma figyelhető meg. Ilyen probléma a működtetett szociális szolgáltatások területi eloszlásának egyenlőtlensége, melynek következménye a különböző területen élők szolgáltatásokhoz való hozzáférésének eltérése. Ez a területi egyenlőtlenség társadalmi kirekesztődéshez vezethet. A valós szükségletekre adekvát módon reagálni tudó szociális szolgáltatási rendszer kiépülését a jelenlegi finanszírozási megoldások nem ösztönzik, a magas minőségű és hatékony, valamint az alacsony minőségű és kevésbé hatékony szolgáltatók is ugyanolyan mértékű állami normatív támogatás igénybevételére jogosultak. A támogatások gyakran nem igazodnak a tényleges költségekhez, így egyes szolgáltatások fenntartása bevételt termel, míg másoké biztos veszteséget. A szociális célú humánszolgáltatások normatív előirányzata jelenleg felül nyitott, a felhasználás minden költségvetési évben lényegesen nagyobb, mint a tervezett előirányzat. A szükségletalapú finanszírozás kialakításának irányába tett első lépés a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások évi irányított

16 16 területi kiegyenlítési rendszere volt évben összesen 287 befogadási kérelem érkezett, ebből 180 került befogadásra. Az új, befogadásra kötelezett szolgáltatások, illetve férőhelyek fenntartói mintegy 9,2 milliárd Ft normatívaigényt tüntettek fel évre a szeptemberi előzetes igénybejelentésekben. Végül 287 befogadási kérelem érkezett 2,4 milliárd Ft normatívavonzattal, amelyből a tárca 180 kérelemnek adott legalább részben helyt. Ennek normatíva-igénye évre kb. 1,52 milliárd Ft (ebből az alapszolgáltatások a nappali ellátást kivéve kb. 700 millió forint, nappali szociális ellátások 276 millió Ft, bölcsődei ellátás 16 millió Ft, bentlakásos ellátások 526 millió Ft). Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek maximális összegek, a tényleges normatívaigény az új intézmények, férőhelyek feltöltésének függvényében kevesebb is lehet. A fentieknek megfelelően a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXVII. törvény a évivel azonos módon szabályozta a nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások évi irányított területi kiegyenlítési rendszerét (ITKR). II. Tartalmi összefoglaló A fenti problémák mind azt igazolják, hogy a szolgáltatás minőségének javítása, a szükségleteknek megfelelő, optimális kapacitással működő ellátási rendszer kialakítása érdekében változásokra van szükség. A kapacitás szabályozásában párhuzamos két módszer alkalmazható: A szolgáltatás finanszírozott kapacitásainak (férőhelyszám, szolgálatok száma) korlátozása és a szolgáltatás ellátási területének befolyásolása ez a módszer a területi kiegyenlítést, a hozzáférés egyenlőségét szabályozza. A szolgáltatást igénybe vevő jogosultságának korlátozása (csak az veheti igénybe az ellátást, aki arra valóban rászorul) ezzel csak az igazoltan rászorulók ellátását támogatja a központi költségvetés. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 59/A. -a szerint vizsgálni kell a rászorultságot jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és támogató szolgáltatás esetén, az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló T/3449. számú törvényjavaslat pedig a házi segítségnyújtás és az idősotthoni ellátás esetében kívánja bevezetni a gondozási szükséglet vizsgálatát. A gyermekvédelmi szakellátások esetében ez a módszer nem alkalmazható, hiszen ott az intézménybe kerülés hatósági döntés következménye.

17 17 Jelen előterjesztés célja az előbbi módszer alkalmazása révén egy szakmai alapokon álló és koherens befogadás-politika megvalósítása, befolyásolva a szociális szolgáltatások területi megoszlását, ezáltal elősegíteni az ellátásban mutatkozó hiányosságok felszámolását, a területi aránytalanságok csökkentését, illetve megszüntetését, a valós szükségletekre épülő szolgáltatásszervezést, a rendelkezésre álló központi támogatásokkal való hatékonyabb gazdálkodás ösztönzését. Az eredményesség érdekében a rendszer elsődleges szándéka a minőségi, gazdálkodási követelményeknek és a területi ellátási igényeknek egyértelműen meg nem felelő szolgáltatások állami támogatásának visszatartása, és nem az általánosságban hiányosan kiépült szociális és gyermekjóléti szolgáltatási hálózat fejlődésének akadályozása. A jelenlegi szabályozás szerint a működési engedéllyel rendelkező fenntartó normatív támogatás igénybevételére jogosult, tekintet nélkül arra, hogy az intézmény szolgáltatásának központi finanszírozása az adott területen szükséges-e. A leglényegesebb változás, hogy a befogadás intézményének bevezetésével a működési engedély megszerzése nem jelent automatikus jogosultságot a normatív állami hozzájárulás igénybevételéhez. Az ITKR szerint szakmai és gazdasági szempontok alapján történő megmérettetés és kiválasztás alapján egy miniszteri döntés alapozza meg a normatív működési hozzájárulásra való jogosultságot. A tervezet szerint amelynek hatálya a törvényi felhatalmazásnak megfelelően a nem állami, nem egyházi fenntartókra terjed ki annak a szolgáltatásnak, illetve férőhelynek a befogadását kell kérni, amelynek december 31-én még nem volt jogerős működési engedélye, vagy amelynek volt ugyan működési engedélye, de a évi ITKR alapján nem nyert befogadást. Egyes szolgáltatások esetében azonban az ellátórendszer jelentős hiányosságokat mutat. A kötelező önkormányzati alapszolgáltatások étkeztetés, házi segítségnyújtás a települések közel 40%-ánál a törvényi előírások ellenére is hiányzik. Hasonló a helyzet falu- és tanyagondnoki szolgáltatás, a családi napközi és a lakóotthoni ellátás vonatkozásában is (a falués tanyagondnoki szolgáltatás évben befogadásra köteles volt, de mindössze 4 kérelem érkezett, a minisztérium valamennyinek helyt adott). Ezeknél a szolgáltatásoknál jelentős fejlesztés, kapacitás-bővítés szükséges, ezért az irányított területi kiegyenlítés rendszerét nem indokolt kiterjeszteni erre a szolgáltatási körre. Az otthont nyújtó ellátásba gyámhatósági határozattal lehet bekerülni, esetükben nem lehet szó felesleges igénybevételről, viszont minden gyermeket, akinek ilyen ellátásra szüksége van, el kell helyezni. Így ezen

18 18 ellátások és a hozzájuk szorosan kapcsolódó utógondozói ellátások esetén nem indokolt befogadást előírni. Kapacitásbővítés esetén a befogadási kötelezettség alól kivételt képeznek továbbá a 15 férőhelyet meg nem haladó, már 2007-ben is működő intézmények (jellemzően gyermekek vagy családok átmeneti otthona), melyek bővülése ellátási és szakmai szempontból is indokolt, és amely esetén legfeljebb egy vagy két férőhely befogadásáról lenne szó. A kérelmet a szociális és munkaügyi miniszterhez kell benyújtani. A döntést a miniszter határozatban hozza meg A döntés során az alábbi szempontok vizsgálatára kerül sor: a tevékenység szakmai, minőségi jellemzői, gazdasági hatékonyság, a túlzott fajlagos költséggel működtetni kívánt szolgáltatások és a hosszútávon instabil finanszírozási hátterű szolgáltatás kiszűrése, területi lefedettség (a kiépítés alatt álló országos intézményi nyilvántartás és országos jelentési rendszer segítségével). A javaslat elfogadása elősegíti a rászorulók esélyegyenlőségének megteremtését, a hozzáférés lehetőségeinek javítását, a kiegyenlítettebb szolgáltatásszervezést, és az állami források racionálisabb felhasználása érdekében szigorú szakmai kritériumrendszer érvényesítésére kerül sor. A finanszírozás rendszerének átalakítása várhatóan arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy a valós szükségleteknek leginkább megfelelő szolgáltatást hozzák létre, és azt a lehető legmagasabb szakmai színvonalon, a legnagyobb gazdasági hatékonysággal működtessék, valamint elősegíti a szociális szolgáltatások minőségének, gazdaságosságának javítását, a valós társadalmi szükségletekhez való közelítését. A befogadás intézményének bevezetése elősegíti a rendelkezésre álló források racionálisabb felhasználását és hatékonyabb elosztását. A normatív hozzájárulás kiáramlásának korlátozása, a központi szabályozás kialakítása lehetőséget ad arra, hogy a költségvetési kereteket a tényleges társadalmi igények határozzák meg. A kormányrendelet a területi-társadalmi jellemzőkhöz kapcsolódó finanszírozás kialakításával a társadalmi szükségletekhez arányosított közfinanszírozás kialakítását vezeti be. Az előterjesztés javaslatot tesz a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet módosítására is. A jelenleg hatályos rendelkezése szerint a már működő egyházi, nem állami intézményeknek a normatívát előző év december 1-jéig lehet igényelni. Mivel a jogcímek évről évre változnak, és a költségvetés

19 19 kihirdetés követően a kincstárnak a normatívaigénylési adatlapokat újra be kell nyújtatnia a fenntartókkal, ezért ez az előírás jelentős többletmunkát okoz mind a kincstár, mind a fenntartók számára. A december eleji időpont ráadásul nem illeszthető a befogadás rendjéhez sem. A rendelettervezet szerint a normatívát a már működő intézmények esetén tárgyév március 10-éig kell igényelni figyelembe véve azt, hogy a fenntartók az előző évről az elszámolást január 31- éig kell, hogy benyújtsák. Ennek megfelelően megváltoznak a normatívaelőlegre vonatkozó rendelkezések és a normatíváról szóló döntés időpontja is. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el. Budapest, szeptember Dr. Lamperth Mónika