7. szám II. kötet A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ja nu ár 26., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: , Ft

Átírás

1 A MAGYAR KÖZÁRSASÁG HIVAALOS LAPJA Budapest, ja nu ár 26., csütörtök ARALOMJEGYZÉK 3/2006. (I. 26.) EüM r. Az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékérõl 7. szám II. kötet Ára: , Ft

2 2 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/7/II. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter 3/2006. (I. 26.) EüM rendelete Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékérõl A ké mi ai biz ton ság ról szóló évi XXV. tör vény 34. -ának (5) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. Az Eu ró pai Uni ó ban osz tá lyo zott ve szé lyes anya gok jegy zé ké hez (a továb biak ban: kö zös sé gi jegy zék) ké szült ál ta lá nos tá jé koz ta tót e ren de let 1. szá mú mel lék le te, a kö - zös sé gi jegy zé ket e ren de let 2. szá mú mel lék le te tar tal m - za. 2. Ez a ren de let a ve szé lyes anya gok osz tá lyo zá sá ra, cso - ma go lá sá ra és cím ké zé sé re vo nat ko zó tör vényi, ren de le ti és köz ig ga tá si ren del ke zé sek kö ze lí té sé rõl szóló, jú ni us 27-i 67/548/EGK ta ná csi irány elv a 93/72/EGK bi zott sá gi irány elv vel meg ál la pí tott és a 93/101/EK, 94/69/EK, 97/69/EK, 98/73/EK, 98/98/EK, 2000/32/EK, 2001/59/EK, 2004/73/EK bi zott sá gi irány el vek kel, va la - mint a Cseh Köz tár sa ság, Észt Köz tár sa ság, a Cip ru si Köz tár sa ság, a Lett Köztársaság, a Lit ván Köz tár sa ság, a Ma gyar Köz tár sa ság, a Mál tai Köz tár sa ság, a Len gyel Köz tár sa ság, a Szlo vén Köz tár sa ság és a Szlo vák Köz tár - sa ság csat la ko zá sá nak fel té te le i rõl, va la mint Eu ró pai Unió alap ját ké pe zõ szer zõ dé sek ki iga zí tá sá ról szóló ok - mánnyal mó do sí tott I. mel lék le té nek való meg fe le lést szol gál ja. 3. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha - tály ba, ez zel egy ide jû leg a) a fog lal ko zá si ere de tû rák kel tõ anya gok el le ni vé de - ke zés rõl és ál ta luk oko zott egész ség ká ro so dá sok meg - elõ zé sé rõl szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM ren de let (a továb - biak ban: R.) aa) 22. -a (5) be kez dé sé nek f) pont ja, ab) 1. szá mú mel lék le té ben Az osz lo pok fej lé ce i nek ma gya rá za ta fe je zet ben a C S meg jegy zé sek magyará - zata, b) R. mó do sí tá sá ról szóló ba) 12/2002. (XI. 16.) ESZCSM ren de let 8. -a, bb) 29/2004. (IV. 24.) ESZCSM ren de let 2. -a, bc) 57/2005. (XI. 29.) EüM ren de let a ha tá lyát vesz ti. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a) R. 1. szá mú mel lék le té ben Az osz lo pok fej lé ce i - nek ma gya rá za ta fe je zet ben a Meg jegy zé sek al cí mû be kez dés he lyé be a kö vet ke zõ szö veg lép: Meg jegy zé sek A meg jegy zé sek tel jes szö ve gét Eu ró pai Uni ó ban osz tá lyo zott ve szé lyes anya gok jegy zé ké rõl szóló kü lön jog sza bály ban 1 ta lál ha tó ál ta lá nos tá jé koz ta tó tartal - mza. ; b) a ve szé lyes anya gok kal és a ve szé lyes ké szít mé - nyek kel kap cso la tos egyes el já rá sok, il let ve te vé keny sé - gek rész le tes sza bá lya i ról szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM ren de let ba) 2. -ának (4) be kez dé sé ben a ve szé lyes anya gok - nak egész ség ügyi mi nisz ter tá jé koz ta tó já val köz zé tett jegy zé ke szö veg rész he lyé be a ve szé lyes anya gok kü lön jog sza bály ban köz zé tett jegy zé ke szö veg rész, bb) 11. szá mú mel lék let ében a 3. ÚMUAÁS A BIZONSÁGI ADALAPOK ÖSSZEÁLLÍÁSÁHOZ fe je zet 2. AZ ALKOÓRÉSZEKRE VONAKOZÓ ÖSSZEÉEL/INFORMÁCIÓ al fe je ze té nek 2.2. (i) pont já ban a 8004/2000. (EüK. 22.) EüM tá jé koz ta tó - ban szö veg rész he lyé be, Eu ró pai Uni ó ban osz tá - lyo zott ve szé lyes anya gok kü lön jog sza bály ban köz zé tett jegy zé ké ben szö veg rész, bc) 11. szá mú mel lék le té ben a 3. ÚMUAÁS A BIZONSÁGI ADALAPOK ÖSSZEÁLLÍÁSÁHOZ fe - je zet 2. AZ ALKOÓRÉSZEKRE VONAKOZÓ ÖSSZEÉEL/INFORMÁCIÓ alfejezetének 2.4. pontjában [ame lyet a 8004/2000. (EüK. 22.) EüM tá jé koz ta tó sze rint végzünk] szövegrész helyébe [amelynek során Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékérõl szóló külön jogszabály rendelkezéseit is alkalmni kell] szövegrész lép; c) a koz me ti kai ter mé kek biz ton sá gos sá gá ról, gyár tá si, for gal ma zá si fel té te le i rõl és köz egész ség ügyi el len õr zé sé - rõl szóló 40/2001. (XI. 23.) EüM ren de let 2. -ának (5) be - kez dé sé ben a 8004/2000. (EüK. 22.) EüM tá jé koz ta tó szö veg rész he lyé be a kü lön jog sza bály szö veg rész lép. Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter 1 Lásd Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékérõl szóló 3/2006. (I. 26.) EüM ren de let 1. szá mú mel lék le tét.

3 2006/7/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3 1. számú melléklet a 3/2006. (I. 26.) EüM rendelethez Általános tájékoztató Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékének alkalmásához (67/548/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének elõszava alapján) Az Eu ró pai Uni ó ban osz tá lyo zott ve szé lyes anya gok jegy zé ke (a továb biak ban: kö zös sé gi jegy zék) a har mo ni - zált osz tá lyo zást és cím ké zést se gí ti elõ Eu ró pai Unió or szá ga i ban. 1. A té te lek szá mo zá sa A közösségi jegyzék adatai A kö zös sé gi jegy zék ben ve gyi anya gok, ve gyi anya gok ke ve ré kei, anyag cso por tok és ál lan dó szennye zõ dé se ket tar tal ma zó ve gyi anya gok (a továb biak ban: té te lek) sze re - pel nek. A kö zös sé gi jegy zék té te lei adott anyag tu laj - don sá ga i ra leg jel lem zõbb elem atom szá má nak meg fele - lõen van nak fel so rol va. A ké mi ai ele mek atom szá mok sze - rint ren de zett jegy zé két A. áb lá zat tar tal m za. A szer ves anya gok, sok fé le sé gük miatt, a B. áb lá zat sze rin - ti szo ká sos osz tá lyok ba ren de zet tek In dex-szám Az egyes anya gok in dex-szá ma egy ABC-RS-VW-Y tí pu sú szám so ro zat, ahol: ABC vagy a leg jel lem zõbb ké mi ai elem atom szá - ma (a tel jes szám sor ki ala kí tá sa ér de ké ben atom szá mot szük ség ese tén egy vagy két nul la elõ zi ki), vagy a szer ves anya gok osz tá lyá nak a szá ma, RS anyag sor szá ma ABC so ro za ton be lül, a VW t a meg je le né si for mát adja meg, amely ben anya got elõ ál lít ják, il let ve for ga lom ba hoz zák, Y ISBN (In ter na ti o nal Stan dard Book Num ber Nem zet kö zi Szab vá nyos Könyv szám) mód szer rel meg - ha tá ro zott el len õr zõ szám. Pél dá ul: nát ri um-klo rát in dex-szá ma: EK-szám EI NECS-szám A Lé te zõ Ke res ke del mi Anya gok Eu ró pai Jegy zé ké ben (EINECS Eu ro pe an In ven to ry of Exis ting Com mer ci al Che mi cal Subs tan ces) sze rep lõ ve szé lyes anya gok ra EI NECS-szá mot ad ják meg. Ez egy XXX-XXX-X tí pu sú hét je gyû szám, amely tól kez dõ dik ELINCS-szám A örzs köny ve zett Ve gyi Anya gok Eu ró pai Jegy zé ké - ben (ELINCS Eu ro pe an List of No ti fi ed Che mi cal Subs - tan ces) sze rep lõ új anya gok ra ELINCS-szá mot ad ják meg. Ez egy XXX-XXX-X tí pu sú hét je gyû szám, amely tõl kez dõ dik A Po li mer nek nem mi nõ sü lõ anya gok (No-lon - ger poly mers) jegy zé ké ben sze rep lõ ve szé lyes anya gok ra a Po li mer nek nem mi nõ sü lõ anyag szá mot ad ják meg. Ez egy XXX-XXX-X tí pu sú hét je gyû szám, amely tól kez dõ dik CAS-szám Az anya gok o no sí tá sá nak elõ se gí té se ér de ké ben a CAS-szá mot (Che mi cal Abst racts Ser vi ce szám) szin tén fel kell tün tet ni. Meg jegy zen dõ, hogy EI NECS-szám anyag víz men tes és hid ra tált for má já ra egy aránt vo nat ko - zik, míg gyak ran el té rõ CAS-szám vo nat ko zik a víz men - tes, il let ve a hid ra tált alak ra. A meg adott CAS-szám csak a víz men tes (de hid ra tált) for má ra vo nat ko zik, ezért a meg - adott CAS-szám nem min dig írja le adott té telt olyan pon to san, mint EI NECS-szám. Az EI NECS-szám, ELINCS-szám, a Po li mer nek nem mi nõ sü lõ anyag szám vagy a CAS-szám rend sze rint nem sze re pel ok nál a té te lek nél, ame lyek négy nél több ön ál ló anyag ból áll nak. 2. A té te lek meg ne ve zé se A ve szé lyes anya go kat ami kor csak le het sé ges ok EINECS-, ELINCS-, il let ve Po li mer nek nem mi nõ sü lõ anyag meg ne ve zé sük kel kell je löl ni. Az egyéb EINECS-, il let ve ELINCS-jegy zé kben nem sze rep lõ anya go kat nem zet kö zi leg el is mert ké mi ai ne vük kel (pl. ISO, IUPAC) kell je löl ni. Egyes ese tek ben eh hez ki egé szí - tõ tri vi á lis név (köz na pi név, fan tá zia név) is tár sul. A szennye zõ anya go kat, ada lék anya go kat és a kis mennyi ség ben elõ for du ló al ko tó ré sze ket ál ta lá ban nem kell fel tün tet ni, ki vé ve, ha je len tõs sze re pet ját sza nak anyag osz tály ba so ro lá sá nál. Egyes anya gok A és B ke ve ré ke ként van nak meg ad va. Ezek a té te lek egy adott ke ve ré ket je löl nek. Azon ese tek - ben, ami kor a for ga lom ba ke rü lõ anyag jel lem zé sé hez ez szük sé ges, meg kell adni a fon to sabb anya gok ará nyát a ke ve rék ben. Bi zo nyos anya go kat egy adott szá za lé kos tisz ta ság gal kell fel tün tet ni. Az en nél ma ga sabb ak tív-anyag (pl. szer - ves per oxid) tar tal mú anya gok nem sze re pel nek a kö zös sé - gi jegy zék té te lei kö zött, és ok más ve szé lyes tu laj don - ság gal ren del kez het nek (pl. rob ba nás ve szé lyes). Amennyi ben adott kon cent rá ció-ha tá ro kat tün tet nek fel, ok a té tel ben lévõ anyag ra vagy anya gok ra vo nat koz - nak. Kü lö nö sen olyan té te lek ese té ben, ame lyek anya gok vagy adott szá za lé kos tisz ta ság gal le írt anya gok ke ve ré - kei, a kon cent rá ció-ha tá rok a kö zös sé gi jegy zék ben meg - adott anyag ra és nem a tisz ta anyag ra vo nat koz nak. A kö zös sé gi jegy zék ben fel so rolt anya gok ese té ben a cím kén fel tün te tett név nek meg kell egyez nie a kö zös sé gi jegy zék ben meg adott meg ne ve zé sek va la me lyi ké vel. Egyes anya gok ese té ben zá ró jel ben ki egé szí tõ informá - ciók ta lál ha tók anyag o no sí tá sá nak meg könnyí té sé re. A ki egé szí tõ in for má ci ót nem szük sé ges a cím kén fel tün - tet ni.

4 4 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/7/II. szám Egyes té te lek szennye zõ anya gok ra tör té nõ uta lást tar - tal m nak. Pél dá ul: X in dex-szám: metil-akrilamidometoxi - acetát ( 0,1% ak ril ami dot tar tal m). Ilyen ese tek ben a zá ró je les uta lás a név ré szét ké pe zi és a cím kén is fel kell tün tet ni. Egyes té te lek anyag cso por tok ra vo nat koz nak. Pél dá ul: in dex-szám: Hid ro gén-ci a nid sók (a komp lex ci a ni dok ki vé te lé vel, mint vas(ii)-ci a ni dok, vas(iii)-ci a ni dok és hi gany-oxi ci a nid. Az e té te lek hez tar to zó egyes anya gok ra EINECS-megnevezést vagy más nem zet kö zi leg el is mert ne vet kell hasz nál ni. 3. A té te lek hez tar to zó in for má ci ók A kö zös sé gi jegy zék ben min den egyes anyag ról a kö - vet ke zõ in for má ci ók je len nek meg: a) osz tá lyo zás (i) Az osz tá lyo zás fo lya ma ta ab ból áll, hogy egy anya - got a kü lön jog sza bály sze rint be so rol nak egy vagy több ve szé lyes sé gi ka te gó ri á ba, és anyag hoz hoz zá ren del - nek egy vagy több R-mon da tot [lásd b) pont (ii) al pont]. Az osz tá lyo zás nem csak a cím ké zés szem pont já ból jár kö - vet kez mé nyek kel, ha nem a ve szé lyes anya gok ra vo nat ko - zó más sza bá lyo zá si, il let ve köz ig ga tá si in téz ke dé se ket is maga után von hat. (ii) Az osz tá lyo zás min den egyes ve szé lyes sé gi ka te - gó ri á ra vo nat ko zó an egy, a ve szé lyes sé gi ka te gó ri át je lö lõ rö vi dí tés for má já ban je le nik meg, a meg fe le lõ R-mon dat - tal vagy R-mon da tok kal együtt. Bi zo nyos ese tek ben on - ban (pl. a kis mér ték ben tûz ve szé lyes, a túl ér zé keny sé get oko zó és egyes kör nye zet re ve szé lyes be so ro lá sú anya gok ese té ben) R-mon da tot ön ma gá ban hasz nál ják. (iii) A ve szé lyes sé gi ka te gó ri ák rö vi dí té se a kö vet ke zõ: rob ba nás ve szé lyes: E égést táp lá ló, oxi dá ló: O fo ko zot tan tûz ve szé lyes: F+ tûz ve szé lyes: F ke vés bé tûz ve szé lyes: R 10 na gyon mér ge zõ: + mér ge zõ: ár tal mas: maró: C ir ri ta tív: Xi túl ér zé keny sé get oko zó (al ler gi zá ló, szen zi bi li zá ló): R42 és/vagy rák kel tõ (karc ino gén): Karc. Kat. mu ta gén: Muta. Kat. rep ro duk ció-ká ro sí tó (sza po ro dást ká ro sí tó): Repr. Kat. kör nye zet re ve szé lyes: N és/vagy R52, R53 és R59 (iv) Az egyéb tu laj don sá gok [lásd a kü lön jog sza bály - ban a ve szé lyes anya gok és ké szít mé nyek osz tá lyo zá sá ra és fel ira to zá sá ra (cím ké zé sé re) vo nat ko zó ál ta lá nos kö ve - tel mé nyek kö zött egyéb fi zi kai-ké mi ai tu laj don sá gok ra és egyéb to xi ko ló gi ai tu laj don sá gok ra vo nat ko zó kö ve - tel mé nye ket] le írá sá ra to váb bi R-mon da tok szol gál nak, de ezek hi va ta lo san nem ké pe zik osz tá lyo zás ré szét. b) a cím ke, ide ért ve: (i) anyag hoz a kü lön jog sza bály sze rint ren delt be tû - je let, amely a ve szély szim bó lu má nak és jel zé sé nek rö vid meg je lö lé se; (ii) R-mon da to kat, ame lyek a ve szé lyes anya gok és ké - szít mé nyek ve szé lye i nek, koc ká za ta i nak jel le gé re utal nak, és ame lyek R be tû bõl és t kö ve tõ szám sor ból áll nak a kü lön jog sza bály sze rint. A szá mo kat egy más tól kö tõ jel vagy tört vo nal vá laszt ja el: kö tõ jel ( ): a kü lön ál ló R-mon da to kat vá laszt ja el egy más tól, tört vo nal (/): a kü lön bö zõ R-mon da tok egyet len mon - dat ban való meg fo gal ma zá sá nak le he tõ sé gét je len ti a kü - lön jog sza bály ban fog lal tak nak meg fele lõen; (iii) S-mon da to kat, ame lyek a ve szé lyes anya gok és ké - szít mé nyek biz ton sá gos hasz ná la tá ra utal nak, és ame lyek S be tû bõl és t kö ve tõ szám sor ból áll nak a kü lön jog - sza bály sze rint. A szá mo kat szin tén kö tõ jel vagy tört vo nal vá laszt ja el egy más tól; S-mon da tok je len té sét a kü lön jog sza bály ha tá roz za meg. A fel tün te tett S-mon da tok csak anya gok ra vo nat koz nak, a ké szít mé nyek re vo nat ko zó mon da to kat a kü lön jog sza bály ban fog lalt, a ké szít mé - nyek re vo nat ko zó ál ta lá nos sza bá lyok sze rint kell ki vá - lasz ta ni. A la kos sá gi for ga lom ba ke rü lõ egyes ve szé lyes anya - gok és ké szít mé nyek ese té ben bi zo nyos S-mon da tok fel - tün te té se kö te le zõ. Az S1, S2 és S45 fel tün te té se kö te le zõ min den la kos sá gi for ga lom ba ke rü lõ na gyon mér ge zõ, mér ge zõ és maró anyag és ké szít mény ese té ben. Az S2 és S46 fel tün te té se kö te le zõ a la kos sá gi for ga - lom ba ke rü lõ összes töb bi ve szé lyes anyag és ké szít mény ese té ben, ok ki vé te lé vel, ame lyek csak a kör nye zet re ve - szé lyes be so ro lást kap ják. A kö zös sé gi jegy zék ben S1 és S2 mon da tok zá ró jel - ben sze re pel nek, ezek csak ak kor hagy ha tók el a cím ké rõl, ha anyag, il let ve ké szít mény ki zá ró lag ipa ri fel hasz ná - lás ra ke rül for ga lom ba. c) a kon cent rá ció-ha tá rok és ok hoz tar to zó osz tá - lyo zá sok, ame lyek adott ve szé lyes anya got tar tal ma zó ve szé lyes ké szít mé nyek osz tá lyo zá sá hoz szük sé ge sek. A kon cent rá ció-ha tá rok anyag nak a ké szít mény tel - jes tö me gé re vo nat koz ta tott tö meg szá za lé ká ban van nak fel tün tet ve, ki vé ve, ha más kép pen ke rül meg adás ra. Ahol kon cent rá ció-ha tá rok nem sze re pel nek, ott egész sé gi és a kör nye ze ti ve szé lyek becs lé sé re al kal mas, a kü lön jog sza bály sze rin ti kon ven ci o ná lis mód sze rek fel - hasz ná lá sá val meg ál la pí tott kon cent rá ció-ha tá ro kat kell al kal m ni.

5 2006/7/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5 4. Ál ta lá nos ma gya rá zó meg jegy zé sek Anyag cso por tok A kö zös sé gi jegy zék ben szá mos anyag cso port té tel sze - re pel. Ilyen ese tek ben osz tá lyo zá si és cím ké zé si elõ - írások anyag cso port té tel ben sze rep lõ anya gok mind - egyi ké re vo nat koz nak, ha o kat már for ga lom ba hoz ták, és amennyi ben anya gok sze re pel nek EINECS-, il let - ve ELINCS-jegy zék ben. Ha egy anyag cso port té tel ben sze rep lõ anyag egy má sik anyag szennye zõ anya ga ként for dul elõ, ak kor anyag cso port té tel re vo nat ko zó osz tá - lyo zá si és cím ké zé si elõ írásokat en nek anyag nak a cím - ké zé sé nél figye lembe kell ven ni. Egyes ese tek ben osz tá lyo zá si és cím ké zé si kö ve tel mé - nyek vo nat koz nak olyan spe ci fi kus anya gok ra, ame lyek - nek anyag cso port té tel hez kel le ne tar toz ni uk. Ilyen ese tek - ben anyag egye di té tel ként je le nik meg a kö zös sé gi jegy zék ben, anyag cso port té tel nél pe dig a kö vet ke zõ be jegy zés sze re pel: a jegy zék ben kü lön sze rep lõ ket ki vé - ve. Egyes anya gok több anyag cso port té tel hez is tar toz hat - nak. Az ólom-oxa lát (EI NECS-szám: ) pél - dául sze re pel ólom-ve gyü le tek nél (in dex-szám: ), va la mint oxál sa vas sók kö zött is ( ). Ezek ben ese tek ben anyag cím ké zé - se meg fe lel mind két anyag cso port té tel cím ké zé sé re vo - nat ko zó kö ve tel mé nyek nek. Ha osz tá lyo zás ugyan on ve szély te kin te té ben el té rõ, ott anyag cím ké zé se kor a szi go rúbb osz tá lyo zást kell al kal m ni (lásd A. meg - jegyzés). A kö zös sé gi jegy zék ben a sók ra vo nat ko zó té te lek be (bár mi lyen meg ne ve zés alatt) mind a víz men tes, mind a hid ra tált ala kok be le tar toz nak, ki vé ve, ha más kép pen ke - rül nek meg adás ra. ELINCS-szám mal el lá tott anya gok A kö zös sé gi jegy zék ben sze rep lõ, ELINCS-szám mal el lá tott anya gok be je len té se kü lön jog sza bály sze rint tör té - nik. Ha egy gyár tó, vagy im por tõr ko ráb ban nem je len tet te be eze ket anya go kat, a kü lön jog sza bály ren del ke zé se it figye lembe kell ven nie, ha ilyen anya go kat kí ván for ga - lom ba hoz ni. Az anyagok onosításával, osztályozásával és címkézésével kapcsolatos megjegyzések magyarázata A. meg jegy zés: Az anyag ne vét a kö zös sé gi jegy zék ben meg adott meg - ne ve zé sek egyi ké nek for má já ban kell sze re pel tet ni a cím - kén. A kö zös sé gi jegy zék ben elõ for dul a...ve gyü le tek, il - let ve...sók ál ta lá nos meg ne ve zés. Ilyen eset ben a gyár - tó nak, il let ve a for gal ma zó nak a cím kén a he lyes ké mi ai el ne ve zést kell fel tün tet nie, figye lembe véve a 2. A té te - lek meg ne ve zé se címû fe je zet ben fog lal ta kat. Pél dá ul: a BeCl 2 (EI NECS-szám: ) ese té ben: be ril li um-klo rid. A kü lön jog sza bály sze rint al kal ma zott ve szély szim bó - lu mok nak, ve szély je lek nek, R- és S-mon da tok nak min den anyag ese té ben meg kell fe lel ni ük a kö zös sé gi jegy zék ben fel tün te tet tek nek. Azon anya gok ese té ben, ame lyek a kö zös sé gi jegy zék - ben sze rep lõ anyag cso por tok va la me lyi ké hez tar toz nak, egyes anya gok ra al kal ma zott ve szély szim bó lu mok nak, ve szély je lek nek, R- és S-mon da tok nak meg kell fe lel ni ük a kö zös sé gi jegy zék meg fe le lõ té te lé nél fel tün te tet tek nek. Azon anya gok ese té ben, ame lyek a kö zös sé gi jegy zék - ben sze rep lõ anyag cso por tok kö zül egy nél több höz is tar - toz nak, egyes anya gok ra al kal ma zott ve szély szim bó lu - mok nak, ve szély je lek nek, R- és S-mon da tok nak meg kell fe lel ni ük mind két meg fe le lõ té tel nél fel tün te tet tek nek. Ahol ugyan on ve szély te kin te té ben két kü lön bö zõ osz - tá lyo zás van meg ad va, a szi go rúbb osz tá lyo zást kell al kal - m ni. Pél dá ul egy AB anyag (,,A és B cso port hoz is tar - to zó anyag) ese tén: A anyag cso port osz tá lyo zá sa: Repr.Kat.1;R61, Repr.Kat.3;R62, ;R20/22, R33, N;R50-53 B anyag cso port osz tá lyo zá sa: Karc.Kat.1;R45, Repr.kat.1;R61, ;R23/25, N;R51-53 AB anyag osz tá lyo zá sa: Karc.Kat.1;R45, Repr.Kat.1;R61, Repr.Kat.3;R62, ;R23/25, R33, N;R50-53 B. meg jegy zés: Egyes anya gok (sa vak, lú gok stb.) kü lön bö zõ kon cent - rá ci ó jú vi zes ol da tok for má já ban ke rül nek for ga lom ba; ezért ezek nél ol da tok nál kü lön bö zõ cím ké zést kell al - kal m ni, mi vel a ve szély mér té ke a kon cent rá ció függ vé - nyé ben vál to zik. A kö zös sé gi jegy zék ben a B. meg jegy zés sel el lá tott té - te lek ál ta lá nos meg ne ve zé se a kö vet ke zõ tí pu sú:...%-os sa lét rom sav. Eb ben eset ben a gyár tó nak, il let ve for gal ma zó nak fel kell tün tet nie a cím kén ol dat kon cent rá ci ó ját. Pél dá ul: 45%-os sa lét rom sav. A szá za lé kos kon cent rá ci ót tö meg szá za lék ban ad ják meg, ki vé ve, ha el té rõ en ha tá roz zák meg. Ki egé szí tõ ada tok (pl. faj súly, Ba u mé-fok) vagy le író ki fe je zé sek (füs töl gõ vagy jég-) fel tün te té se meg en ge dett. C. meg jegy zés: Egyes szer ves anya gok for ga lom ba hoz ha tók spe ci fi kus izo mer alak já ban vagy több fé le izo mer ke ve ré ke ként. A kö zös sé gi jegy zék ben elõ for dul, hogy a kö vet ke zõ tí - pu sú ál ta lá nos meg ne ve zést hasz nál ják: xi le nol. Eb ben eset ben a gyár tó nak, il let ve for gal ma zó nak fel kell tün tet nie a cím kén, hogy anyag egy spe ci fi kus izo - mer (a) vagy izo me rek ke ve ré ke (b).

6 6 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/7/II. szám Pél dá ul: (a) 2,4-di me til fe nol (b) xi le nol (izo me rek ke ve ré ke) D. meg jegy zés: Egyes anya go kat, ame lyek haj la mo sak spon tán po li me - ri zá ló dás ra vagy bom lás ra, ál ta lá ban sta bi li zált ál la pot ban hoz zák for ga lom ba. Ezek anya gok eb ben alak juk ban sze re pel nek a kö zös sé gi jegy zék ben. Egyes ese tek ben on ban ilyen anya go kat nem sta bi - li zált for má ban hoz zák for ga lom ba. Eb ben eset ben a gyár tó nak, il let ve for gal ma zó nak a cím kén anyag neve mel lett fel kell tün tet nie a nem sta bi li zált sza va kat! Pél dá ul: me tak ril sav (nem sta bi li zált). E. meg jegy zés: A kü lön jog sza bály sze rint em be rek egész sé gét ve - szé lyez te tõ spe ci fi kus ha tá sok alap ján osz tá lyo zott on ve szé lyes anya go kat, ame lyek a karc ino gén, mu ta gén és/vagy rep ro duk ció-ká ro sí tó 1., il let ve 2. ka te gó ri á ba van nak be so rol va, E. meg jegy zés sel kell el lát ni, ha na - gyon mér ge zõ (+), mér ge zõ (), il let ve ár tal mas () be - so ro lá sú ak. Az ilyen anya gok ese té ben R20, R21, R22, R23, R24, R25, R26, R27, R28, R39, R40, R68 (ár tal mas), R48 és R65 R-mon da tot, és ezek bár mely kom bi ná ci ó ját is szó val kell be fe jez ni. Pél dá ul: R Rá kot okoz hat. Be lé le gez ve mér ge zõ is. R 46-27/28 Örök lõ dõ ge ne ti kai ká ro so dást okoz hat. Bõr rel érint kez ve vagy le nyel ve na gyon mér ge zõ is. F. meg jegy zés: Ez anyag sta bi li zá tort tar tal m hat. Amennyi ben a sta bi li zá tor meg vál toz tat ja anyag nak a kö zös sé gi jegy - zék sze rin ti ve szé lyes tu laj don sá ga it, a ve szé lyes ké szít - mé nyek cím ké zé sé re vo nat ko zó sza bá lyok nak meg fele - lõen kell cím ké vel el lát ni. G. meg jegy zés: Ez anyag for ga lom ba hoz ha tó rob ba nás ve szé lyes for má ban, amely eset ben meg fe le lõ vizs gá la ti mód szer se - gít sé gé vel ki kell ér té kel ni, és rob ba nás ve szé lyes tu laj don - ság ra uta ló cím ké vel kell el lát ni. H. meg jegy zés: Ezen anyag osz tá lyo zá sa és cím ké zé se R-mon dat(ok) ál tal jel zett ve szé lyes tu laj don ság(ok)ra vo nat ko zik, a fel - tün te tett ve szé lyes sé gi ka te gó ri ák kal kom bi nál va. Az ilyen anyag gyár tói, for gal ma zói, il let ve im por tá lói ré szé - re a kü lön jog sza bály ban elõ írt kö ve tel mé nyek osz tá - lyo zás és a cím ké zés min den más szem pont já ra is vo nat - koz nak. A vég le ges cím ké nek a kü lön jog sza bály sze rin ti fel ira to zá si (cím ké zé si) kö ve tel mé nyek nek meg kell fe lel - nie. Ez a meg jegy zés a kö zös sé gi jegy zék ben fel tün te tett bi - zo nyos szén- és kõ olaj szár ma zé kok ra és egyes anyag cso - port té te lek re vo nat ko zik. J. meg jegy zés: A karc inog én ként való osz tá lyo zást nem kell al kal m - ni, ha ki mu tat ha tó, hogy anyag 0,1 tö meg szá za lék nál ki sebb arány ban tar tal m ben zolt (EI NECS-szám: ). E meg jegy zés csak a kö zös sé gi jegy zék ben sze rep lõ bi zo nyos össze tett szén- és kõ olaj szár ma zé kok ra vo nat ko zik. K. meg jegy zés: A karc inog én ként vagy mu ta gén ként való osz tá lyo zást nem kell al kal m ni, ha ki mu tat ha tó, hogy anyag 0,1 tö - meg szá za lék nál ke ve sebb 1,3-bu ta di ént (EI NECS-szám: ) tar tal m. Ha anyag nincs karc inog én ként vagy mu ta gén ként osz tá lyoz va, úgy leg alább a (2-)9-16 S-mon da to kat kell al kal m ni. E meg jegy zés a kö zös sé gi jegy zék ben sze rep lõ bi zo nyos össze tett kõ olaj szár ma zé - kok ra vo nat ko zik. L. meg jegy zés: A karc inog én ként való osz tá lyo zást nem kell al kal m - ni, ha ki mu tat ha tó, hogy anyag 3%-nál ke ve sebb, IP 346 mód szer sze rint mért DMSO-ext rak tu mot tar tal - m. E meg jegy zés csak a kö zös sé gi jegy zék ben sze rep lõ bi zo nyos össze tett kõ olaj szár ma zé kok ra vo nat ko zik. M. meg jegy zés: A karc inog én ként való osz tá lyo zást nem kell al kal m - ni, ha ki mu tat ha tó, hogy anyag 0,005 tö meg szá za lék nál ke ve sebb ben zo[a]-pi rént (EI NECS-szám: ) tar - tal m. E meg jegy zés csak a kö zös sé gi jegy zék ben sze rep - lõ bi zo nyos össze tett kõ olaj szár ma zé kok ra vo nat ko zik. N. meg jegy zés: A karc inog én ként való osz tá lyo zást nem kell al kal m - ni, ha a tel jes fi no mí tá si fo lya mat is mert, és ki mu tat ha tó, hogy anyag, amely bõl a szó ban for gó anya got gyár tot - ták, nem karc ino gén. E meg jegy zés csak a kö zös sé gi jegy - zék ben sze rep lõ bi zo nyos össze tett kõ olaj szár ma zé kok ra vo nat ko zik. P. meg jegy zés: A karc inog én ként való osz tá lyo zást nem kell al kal m - ni, ha ki mu tat ha tó, hogy anyag 0,1 tö meg szá za lék nál ke ve sebb ben zolt (EI NECS-szám: ) tar tal m. Ha anya got karc inog én ként osz tá lyoz ták, E. meg - jegy zést is al kal m ni kell. Ha anya got karc inog én ként nem osz tá lyoz ták, ak kor leg alább a (2-) S-mon da to kat kell al kal m ni. E meg jegy zés csak a kö zös sé gi jegy zék ben sze rep lõ bi - zo nyos össze tett kõ olaj szár ma zé kok ra vo nat ko zik.

7 2006/7/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7 Q. meg jegy zés: A karc inog én ként való osz tá lyo zást nem kell al kal m - ni, ha ki mu tat ha tó, hogy anyag tel je sí ti a kö vet ke zõ fel - té te lek egyi két: rö vid ide ig tar tó in ha lá ci ós bi o per zisz ten cia teszt ki - mu tat ja, hogy a 20 µm-nél hosszabb ros tok sú lyo zott fe le - zé si ide je 10 nap nál rö vi debb, rö vid ide ig tar tó int rat ra che á lis ins til lá ci ós bi o per - zisz ten cia teszt ki mu tat ja, hogy a 20 µm-nél hosszabb ros - tok sú lyo zott fe le zé si ide je 40 nap nál rö vi debb, meg fe le lõ int ra pe ri to ne á lis teszt ben nem bi zo nyí tot - tak karc ino gén ha tást, meg fele lõen hosszú ide ig tar tó in ha lá ci ós teszt so rán nem mu tat ko zik pa to ge ni tás vagy da ga na tos el vál to zás. R. meg jegy zés A karc inog én ként való osz tá lyo zást nem kell al kal m - ni olyan ros tok ese té ben, ame lyek át la gos ge o met ri ai át - mé rõ vel sú lyo zott hossza mí nusz két stan dard hiba na - gyobb, mint 6 µm. mé nyek osz tá lyo zá sá ra és fel ira to zá sá ra (cím ké zé sé re) vo - nat ko zó ál ta lá nos kö ve tel mé nyek alap ján meg fe lel nek ár tal mas ve szé lyes sé gi ka te gó ria kri té ri u ma i nak. 5. A gáz-hal m ál la po tú ké szít mé nyek kon cent rá ció-ha - tá ra it tér fo gat szá za lék ban fe je zik ki. 6. Ezen anya go kat tar tal ma zó ké szít mé nyek hez R67 mon da tot kell hoz zá ren del ni, ha a kü lön jog sza bály sze rin - ti, a ve szé lyes anya gok és ké szít mé nyek osz tá lyo zá sá ra és fel ira to zá sá ra (cím ké zé sé re) vo nat ko zó ál ta lá nos kö ve tel - mé nyek alap ján meg fe lel nek R67 mon dat al kal ma zá si kri té ri u ma i nak. A. áblázat A kémiai elemek atomszám szerinti jegyzéke S. meg jegy zés Spe ci á lis anya gok ese té ben (gáz pa lac kok, tömb fé mek stb.) a kü lön jog sza bály sze rin ti, a spe ci á lis anya gok ra vo - nat ko zó fel ira to zá si (cím ké zé si) kö ve tel mé nye ket kell al - kal m ni. A készítmények címkézésére vonatkozó megjegyzések magyarázata A kon cent rá ció-ha tá rok mel lett jobb ol da lon fel tün te tett meg jegy zé sek je len té se a kö vet ke zõ: 1. A meg adott kon cent rá ció vagy en nek hi á nyá ban a kü lön jog sza bály ban meg adott ál ta lá nos kon cent rá ció a fém elem tö meg szá za lé ka a ké szít mény tel jes tö me gé re vonatkoz - tatva. 2. Az izo ci a ná tok meg adott kon cent rá ci ó ja a sza bad mo - no me rek tö meg szá za lé ka a ké szít mény tel jes tö me gé re vo - nat koz tat va. 3. A meg adott kon cent rá ció a víz ben ol dott kro mát io nok tö meg szá za lé ka a ké szít mény tel jes tö me gé re vonatkoz - tatva. 4. Ezen anya go kat tar tal ma zó ké szít mé nye ket ár tal mas - ként kell osz tá lyoz ni R65 je lö lés al kal ma zá sá val, ha a kü lön jog sza bály sze rin ti, a ve szé lyes anya gok és ké szít - Szám 001 Hid ro gén 002 Hé li um 003 Lí ti um 004 Be ril li um 005 Bór 006 Szén 007 Nit ro gén 008 Oxi gén 009 Flu or 010 Neon 011 Nát ri um 012 Mag né zi um 013 Alu mí ni um 014 Szi lí ci um 015 Foszfor 016 Kén 017 Klór 018 Ar gon 019 Ká li um 020 Kál ci um 021 Szkan di um 022 i tán 023 Va ná di um 024 Króm 025 Man gán 026 Vas 027 Ko balt 028 Nik kel 029 Réz 030 Cink 031 Gal li um 032 Ger má ni um Név

8 8 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/7/II. szám Szám 033 Ar zén 034 Sze lén 035 Bróm 036 Krip ton 037 Ru bí di um 038 Stron ci um 039 Itt ri um 040 Cir kó ni um 041 Ni ó bi um 042 Mo lib dén 043 ech né ci um 044 Ru té ni um 045 Ró di um 046 Pal lá di um 047 Ezüst 048 Kad mi um 049 In di um 050 Ón 051 An ti mon 052 el lur 053 Jód 054 Xe non 055 Cé zi um 056 Bá ri um 057 Lan tán 058 Cé ri um 059 Pra ze o dí mi um 060 Ne o dí mi um 061 Prométium 062 Sza má ri um 063 Eu ró pi um 064 Ga do lí ni um 065 er bi um 066 Diszp ró zi um 067 Hol mi um 068 Er bi um 069 ú li um 070 Itt er bi um 071 Lu té ci um 072 Haf ni um 073 an tál 074 Volfrám 075 Ré ni um 076 Ozmium 077 Irídium 078 Pla ti na 079 Arany 080 Hi gany 081 al li um 082 Ólom Név Szám 083 Biz mut 084 Po ló ni um 085 Asz tá ci um 086 Ra don 087 Francium 088 Rá di um 089 Ak tí ni um 090 ó ri um 091 Pro tak tí ni um 092 Urá ni um 093 Nep tú ni um 094 Plu tó ni um 095 Ame rí ci um 096 Kû ri um 097 Ber ké li um 098 Ka li for ni um 099 Eins te i ni um 100 Fermium 101 Men de lé vi um 102 No bé li um 103 La u ren ci um Szám Név B. áblázat A szerves vegyületek speciális osztályozása Név 601 Szén hid ro gé nek 602 Ha lo gé ne zett szén hid ro gé nek 603 Al ko ho lok és szár ma zé ka ik 604 Fe no lok és szár ma zé ka ik 605 Al de hi dek és szár ma zé ka ik 606 Ke to nok és szár ma zé ka ik 607 Szer ves sa vak és szár ma zé ka ik 608 Nit ri lek 609 Nit ro-ve gyü le tek 610 Klór nit ro-ve gyü le tek 611 Azo xi és o-ve gyü le tek 612 Amin-ve gyü le tek 613 He te ro cik lu sos bá zi sok és szár ma zé ka ik 614 Gli ko zi dok és al ka lo i dok 615 Ci a ná tok és izo ci a ná tok 616 Ami dok és szár ma zé ka ik 617 Szer ves per oxi dok 647 En zi mek 648 Komp lex kõ szén szár ma zé kok 649 Komp lex olaj szár ma zé kok 650 Kü lön bö zõ anya gok

9 EK-szám CAS-szám Osztályozás Cimkézés Hidrogén F+; R12 F+ R: 12 S: (2-) Lítium-tetrahidroaluminát F; R15 F R: 15 S: (2-)7/8-24/ X Nátrium-hidrid F; R15 F R: 15 S: (2-)7/8-24/ Kálcium-hidrid F; R15 F R: 15 S: (2-)7/8-24/ Lítium F; R14/15 C; R X n-hexil-lítium F; R14/15-17 C; R Berillium E Karc. Kat. 2; R49 +; R26 ; R25-48/23 Xi; R36/37/ Berilliumvegyületek (A jegyzékben külön szereplõket és alumínium-berilliumszilikátokat kivéve) AE - - Karc. Kat. 2; R49 +; R26 ; R25-48/23 Xi; R36/37/ Berillium-oxid E Karc. Kat. 2; R49 +; R26 ; R25-48/23 Xi; R36/37/ X Bór-trifluorid R 14 +; R26 C; R35 F; C R: 14/15-34 S: (1/2-) F; C R: 14/ S: (1/2-) /37/ R: /37/ /23 +; N R: /37/ /23-51/ R: /37/ /23 +; C R: S: (1/2-) /37/39-45 Koncentrációhatárok Az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzéke 2. számú melléklet a 3/2006. (I. 26.) EüM rendelethez 2006/7/II. szám MAGYAR KÖZLÖNY 9

10 EK-szám CAS-szám Osztályozás Cimkézés Bór-triklorid R14 +; R26/28 C; R Bór-tribromid R14 +; R26/28 C; R rialkil-boránok A - - F; R17 C; R rimetil-borát R10 ; R Dibutil-ón-hidrogén-borát ; R48/25 ; R21/22 Xi; R etrabutilammóniumbutiltrifenilborát N,N-Dimetilanilínium-tetrakisz- (pentafluorfenil)borát X Dietil{4-[1,5,5-trisz (4-dietilaminofenil)penta- 2,4-dienilidén]ciklohexa-2,5- dienilidén}ammóniumbutiltrifenilborát R Karc.Kat.3; R40 Xi; R R Szén-monoxid E F+; R12 Repr. Kat. 1; R61 ; R23-48/ Foszgén Karbonil-klorid ; R26 C; R34 + R: 14-26/28-34 S: (1/2-) /37/ ; C R: 14-26/28-35 S: (1/2-) /37/39-45 F; C R: S: (1/2-) /37/ R: S: (2-)23-25 ; N R: 21/ /25-50/53 S: (1/2-) / Xi; N R: 43-50/53 S: (2-) R: S: (2-) /37/39 Xi; N R: 43-50/53 S: (2-) F+; R: /23 + R: S: (1/2-) /37/39-45 Koncentrációhatárok C 5 %: +; R % C < 5 %: +; R26-36/37/38 0,5 % C < 1 %: ; R23-36/37/38 0,2 % C < 0,5 %: ; R23 0,02 % C < 0,2 %: ; R20 10 MAGYAR KÖZLÖNY 2006/7/II. szám

11 EK-szám CAS-szám Osztályozás Cimkézés Szén-diszulfid F; R11 Repr. Kat. 3; R62-63 ; R48/23 Xi; R36/ Kálcium-karbid F; R15 F R: 15 S: (2-) iram X etrametiltiuram-diszulfid Hidrogén-cianid Ciánhidrogén Hidrogén-cianid Ciánhidrogén sav...% Hidrogén-cianid sók (A komplex cianidok kivételével, mint vas(ii)cianidok, vas(iii)cianidok és higany -oxicianid) ; R20/22-48/22 Xi; R36/ F+; R12 +; R26 B ; R26/27/28 A - - +; R26/27/28 R32 F; R: 11-36/38-48/ S: (1/2-) /37-45 R: 20/22-36/ /22-50/53 S: (2-)26-36/ F+; +; N R: /53 S: (1/2-)7/ / ; N R: 26/27/28-50/53 S: (1/2-)7/ / ; N R: 26/27/ /53 S: (1/2-) Koncentrációhatárok C 20 %: ; R36/38-48/ % C < 20 %: ; R48/ ,2 % C < 1 %: ; R48/20 C 25 %:, N; R20/22-36/ /22-50/53 20 % C < 25 %:, N; R36/ /22-50/53 10 % C < 20 %:, N; -48/22-50/53 2,5 % C < 10 %: Xi, N; -50/53 1 % C < 2,5 %: Xi, N; -51/53 0,25 % C < 1 %: N; R51/53 0,025 % C < 0,25 %: R52/53 C 25 %: +, N; R26/27/ % C < 25 %: +, N; R26/27/ ,5 % C < 7 %:, N; R23/24/ % C < 2,5 %:, N; R23/24/ ,25 % C < 1 %: ; R20/21/ ,1 % C < 0,25 %: ; R20/21/ /7/II. szám MAGYAR KÖZLÖNY 11

12 Antu 1-(1-Naftil)-2-tiokarbamid Izopropil-3-metilpirol-5- ildimetil-karbamát Izolan ,5-Dimetil-3-oxociklohex-1-enildimetil-karbamát Dimetan Karbaril Ziram 1-Naftil-metilkarbamát Metám-nátrium Cink-bisz(dimetilditiokarbamát) Nátrium-metilditiokarbamát EK-szám CAS-szám Osztályozás Cimkézés ; R28 Karc. Kat. 3; R40 + R: S: (1/2-)25-36/ ; R27/28 + R: 27/28 S: (1/2-)28-36/37/ ; R25 R: 25 S: (1/2-)36/ Karc. Kat. 3; R40 N; R ; R26-48/22 Xi; R R31 C; R34 R: S: (2-) / ; N R: /22-50/53 S: (1/2-) /37/ C; N R: /53 S: (1/2-)26-36/37/ Koncentrációhatárok C 25 %: +, N; R / % C < 25 %: +, N; R / % C < 20 %: +, N; R / % C < 10 %: +, N; R % C < 7 %:, N; R % C < 5 %:, N; R ,25 % C < 1 %:, N; R ,1 % C < 0,25 %:, N; R ,025 % C < 0,1 %: 0,0025 % C < 0,025 %: R MAGYAR KÖZLÖNY 2006/7/II. szám

13 Nabam Diuron Propoxur X Dinátrium-etilénbisz(N,N'- ditiokarbamát) 3-(3,4-Diklórfenil)-1,1- dimetilkarbamid 2-Izopropiloxifenil-N-metilkarbamát; 2-Izopropoxifenil-metilkarbamát Aldikarb Aminokarb Diallát Barban Linuron 2-Metil-2-(metiltio)propanal-O-(Nmetilkarbamoil)oxim 4-Dimetilamino-3-tolilmetilkarbamát S-(2,3-Diklórallil)-N,N-diizopropiltiokarbamát 4-Klórbut-2-inil-N-(3- klórfenil)karbamát Dekarbofurán 3-(3,4-Diklórfenil)-1-metoxi-1- metilkarbamid 2,3-Dihidro-2-metilbenzofurán-7-ilmetilkarbamát EK-szám CAS-szám Osztályozás Cimkézés Xi; R Karc. Kat. 3; R40-48/ ; R ; R26/28 ; R ; R24/ Karc. Kat. 3; R E Repr. Kat. 2; R61 Repr. Kat. 3; R62 Karc. Kat. 3; R40-48/22 R: /53 S: (2-)8-24/ R: /22-50/53 S: (2-) ; N R: 25-50/53 S: (1/2-) ; N R: 24-26/28-50/53 S: (1/2-)22-36/ ; N R: 24/25-50/53 S: (1/2-)28-36/ R: /53 S: (2-)25-36/ R: /53 S: (2-)24-36/ ; N R: / / ; R23/24/25 R: 23/24/25 S: (1/2-)13-36/37-45 Koncentrációhatárok 2006/7/II. szám MAGYAR KÖZLÖNY 13

14 Metiokarb; Proxán-nátrium Alletrin Karbofurán X Nátrium-O-izopropilditiokarbonát 3,5-Dimetil-4-metiltiofenil-Nmetilkarbamát (RS)-3-Allil-2-metil-4-oxociklopent- 2-enil (1RS,3RS;1RS,3SR)-2,2- dimetil-3-(2-metilprop-1- enil)ciklopropán-karboxilát; Bioalletrin; (RS)-3-Allil-2-metil-4-oxociklopent- 2-enil (1R,3R)-2,2-dimetil-3-(2- metilprop-1- enil)ciklopropánkarboxilát; [1] S- Bioalletrin; (S)-3-Allil-2-metil-4-oxociklopent-2- enil (1R,3R)-2,2-dimetil-3-(2- metilprop-1- enil)ciklopropánkarboxilát; ; [2] Esbiotrin; (RS)-3-Allil-2-metil-4-oxociklopent- 2-enil (1R,3R)-2,2-dimetil-3-(2- metilprop-1- enil)ciklopropánkarboxilát; [3] 2,3-Dihidro-2,2-dimetilbenzofurán-7- il-n-metilkarbamát Dinobuton Dioxakarb 2-(1-Metilpropil)-4,6-dinitrofenilizopropil-karbonát 2-(1,3-Dioxolán-2-il)fenil-Nmetilkarbamát C [1] [2] - [3] EK-szám CAS-szám Osztályozás Cimkézés ; R Xi; R [1] [2] [3] ; R20/ ; R26/ ; R ; R25 ; N R: 25-50/53 S: (1/2-) R: /53 S: (2-)13-61 R: 20/22-50/53 S: (2-) ; N R: 26/28-50/53 S: (1/2-)36/ ; N R: 25-50/53 S: (1/2-) ; N R: 25-51/53 S: (1/2-) Koncentrációhatárok 14 MAGYAR KÖZLÖNY 2006/7/II. szám

15 EPC S-Etil-dipropiltiokarbamát EK-szám CAS-szám Osztályozás Cimkézés R: 22 S: (2-) Formetanát ; R26/ Monolinuron Metoxuron Pebulát Primikarb Benztiuron Promekarb Szulfallát 3-(4-Klórfenil)-1-metoxi-1- metilkarbamid 3-(3-Klór-4-metoxifenil)-1,1- dimetilkarbamid N-Butil-N-etil-S-propiltiokarbamát 5,6-Dimetil-2- dimetilaminopirimidin-4-il-n,ndimetilkarbamát 1-Benzotiol-2-il-3-metilkarbamid 3-Izopropil-5-metilfenil -Nmetilkarbamát 2-Klórallil- N,N-dimetilditiokarbamát /22 +; N R: 26/ /53 S: (1/2-) / R: 22-48/22-50/53 S: (2-) N R: 50/53 S: ; R25 R: 22-51/53 S: (2-)23-61 ; N R: 25-50/53 S: (1/2-) R: 22 S: (2-)24/ ; R25 E Karc. Kat. 2; R45 ; N R: 25-50/53 S: (1/2-) ; N / Koncentrációhatárok 2006/7/II. szám MAGYAR KÖZLÖNY 15

16 X riallát S-2,3,3-riklórallil-diizopropiltiokarbamát Metilpirol-5-il-dimetilkarbamát Monometilan EK-szám CAS-szám Osztályozás Cimkézés /22 R: /22-50/53 S: (2-) ; R23/24/25 R: 23/24/25 S: (1/2-) Dimetilkarbamoil-klorid E Karc. Kat. 2; R45 ; R23 Xi; R36/37/ Monuron 3-(4-Kórfenil)-1,1-dimetilkarbamid N'-(4-Klórfenil)-N,Ndimetilkarbamidtriklóracetát Monuron-CA (4-Izopropilfenil)-1,1- dimetilkarbamid Metomil Bendiokarb 1-(Metiltio)etilidénamino-Nmetilkarbamát 2,2-Dimetil-1,3-benzodioxol-4-il-Nmetilkarbamát Karc. Kat. 3; R Xi; R36/38 Karc. Kat. 3; R Karc. Kat. 3; R ; R ; R23/25 ; R /37/38 R: /53 S: (2-)36/ R: 36/ /53 S: (2-)36/ R: 40-50/53 S: (2-)36/ ; N R: 28-50/53 S: (1/2-)22-36/ ; N R: 21-23/25-50/53 S: (1/2-)22-36/ Koncentrációhatárok C 25%: ; R /37/38 20% C < 25%: ; R /37/38 3% C < 20%: ; R % C < 3%: ; R45 C 2,5 %:, N; R % C < 2,5 %:, N; R ,25 % C < 1 %: 0,025 % C < 0,25 %: R MAGYAR KÖZLÖNY 2006/7/II. szám

17 Bufenkarb Etiofenkarb Dixantogén X 3-(1-Metilbutil)fenil- N- metilkarbamát és 3-(1- Etilpropil)fenil- N-metilkarbamát keveréke 2-(Etiltiometil)fenil-N-metilkarbamát O,O-Dietil-ditiobisz(tioformiát) Fenuron-CA Ferbam Vas-trisz(dimetilditiokarbamát) Formetanát-hidroklorid Izoprokarb Mexakarb Xililkarb 1,1-Dimetil-3-fenilkarbamidtriklóracetát 3-(N,N- Dimetilaminometilénamino)fenil-Nmetilkarbamát 2-Izopropilfenil-N-metilkarbamát 3,5-Dimetil-4-dimetilaminofenil N- metilkarbamát 3,4-Dimetilfenil-N-metilkarbamát; 3,4-Xilil- metilkarbamát; MPMC EK-szám CAS-szám Osztályozás Cimkézés ; R24/ ; N R: 24/25-50/53 S: (1/2-)28-36/ R: 22-50/53 S: (2-) R: 22 S: (2-) Xi; R Xi; R36/37/ ; R26/ ;R28 ;R Xi; N R: 38-50/53 S: (2-)60-61 Xi; N R: 36/37/38-50/53 S: (2-) ; N R: 26/ /53 S: (1/2-) / R: 22-50/53 S: (2-) ; N R: /53 S: (1/2-)36/ R: 22-50/53 S: (2-)60-61 Koncentrációhatárok 2006/7/II. szám MAGYAR KÖZLÖNY 17

18 Metolkarb m-olil-metilkarbamát; MMC Nitrapirin Noruron 2-Klór-6-triklórmetilpiridin 1,1-Dimetil-3-(perhidro-4,7- metanoindén-5-il)karbamid N',N'-Dimetil- karbamoil(metiltio)metilén-amin- N-metilkarbamát Oxamil Oxikarboxin X 2,3-Dihidro-6-metil-5-(Nfenilkarbamoil)-1,4-oxotiin 4,4- dioxid S-Etil-N-(dimetilaminopropil)- tiokarbamát-hidroklorid Protiokarb-hidroklorid Metil-3,4-diklórfenil-karbanilát SWEP S-4-Klórbenzil-dietiltiokarbamát iobenkarb ,3-Dimetil-1-(metiltiobutanon)-O- (Nmetilkarbamoil)oxim iofanox EK-szám CAS-szám Osztályozás Cimkézés R: 22-51/53 S: (2-)61 R: 22-51/53 S: (2-) R: 22 S: (2-) ; R26/28 ; R R ; N R: 21-26/28-51/53 S: (1/2-)36/ R: 22-52/53 S: (2-)61 R: 22-51/53 S: (2-) R: 22 S: (2-) ; R27/28 R: 22-50/53 S: (2-) ; N R: 27/28-50/53 S: (1/2-)27-36/ Koncentrációhatárok 18 MAGYAR KÖZLÖNY 2006/7/II. szám

19 Klór-6-cianobiciklo(2.2.1)heptán- 2-on-O-(N-metilkarbamoil)oxim riamid S-Propil-dipropil-tiokarbamát Vernolát XMC 3,5-Xilil- metilkarbamát EK-szám CAS-szám Osztályozás Cimkézés ; R28 ; R ; N R: /53 S: (1/2-)28-36/ R: 22-51/53 S: (2-) R: 22 S: (2-) Diometán Karc. Kat. 2; R iofanát-metil 1,2-Di-(3-metoxikarbonil-2- tioureido)benzol N-Ciklohexil-N-metoxi-2,5-dimetil- 3-furamid Furmeciklox Ciklookt-4-én-1-ilmetil-karbonát X S-Benzil-N,N-dipropiltiokarbamát Proszulfokarb Muta. Kat. 3; R68 ; R Karc. Kat. 3; R40 R: /53-68 S: (2-)36/ R: 40-50/53 S: (2-)36/ Xi R: 43 S: (2-) R: /53 S: (2-) (Dimetilamino)propilkarbamid Xi; R41 Xi R: 41 S: (2-) [3-(Prop-1-én-2-il)fenil]prop-2-ilizocianát ; R26 C; R34 ; R48/20 R42/43 +; N R: /43-48/20-50/53 S: (1/2-) /37/ Koncentrációhatárok 2006/7/II. szám MAGYAR KÖZLÖNY 19

20 Mankozeb Xi; R Maneb Zineb Diszulfiram [[1,2- Etándiilbisz[karbamoditioáto]](2-)]- mangán [[1,2- Etándiilbisz[karbamoditioáto]](2- )]-cink etraetiltiurám-diszulfid Xi; R Xi; R / etrametiltiurám-monoszulfid Cink-bisz(dibutilditiokarbamát) Xi; R36/37/ Cink-bisz(dietilditiokarbamát) Xi; R36/37/ X Butokarboxim 3-(Metiltio)-2-butanon-O- [(metilamino)karbonil]oxim ,3-Dihidro-2,2-dimetil-7-benzofuril- [(dibutilamino)tio]-metilkarbamát Karboszulfán R10 ; R23/24/25 Xi; R ; R23/25 Xi R: S: (2-)8-24/25-46 Xi R: S: (2-)8-24/25-46 Xi R: S: (2-)8-24/25-46 R: /22-50/53 S: (2-) R: /53 S: (2-) Xi; N R: 36/37/ /53 S: (2-) R: 22-36/37/ /53 S: (2-) ; N R: 10-23/24/ /53 S: (1/2-)36/ ; N R: 23/ /53 S: (1/2-) MAGYAR KÖZLÖNY 2006/7/II. szám

21 Butilfenil-metilkarbamát Fenobukarb Etil-[2-(4-fenoxifenoxi)etil]karbamát Fenoxikarb (2,3-Dihidro-2,2-dimetil-7- benzofuril)-2,4-dimetil-6-oxa-5-oxo- 3-tia-2,4-diadekanoát Furatiokarb Benfurakarb Etil-N-[2,3-dihidro-2,2- dimetilbenzofurán-7- iloxikarbonil(metil)aminotio]-nizopropil-â-alaninát R: 22-50/53 S: (2-) N R: 50/53 S: ; R26 ; R25 ; R48/22 Xi; R36/ ; R23/ Klór-dioxid O; R8 R6 +; R26 C; R34 N; R X Klór-dioxid % (oldat) B ; R25 C; R34 N; R (3-Jódprop-2-in-1-iloxi)etilfenilkarbamát ; R20 Xi; R41 R ; N R: / /22-50/53 S: (1/2-)28-36/ ; N R: 23/25-50/53 S: (1/2-)36/ O; +; N R: S: (1/2-) /37/ ; N R: S: (1/2-) /37/ R: /53 S: (2-) C 5 %: +; N; R % C < 5 %: +; N; R26-36/37/ ,5 % C < 1 %: ; N; R23-36/37/ ,2 % C < 0,5 %: ; N; R ,02 % C < 0,2 %: ; R20-50 C 25 %: ; N; R % C < 25 %: C, N; R % C < 10 %: ; R22-36/37/ ,3 % C < 3 %: Xi; R /7/II. szám MAGYAR KÖZLÖNY 21

22 Ammónia (vízmentes) R10 ; R23 C; R34 N; R Ammónia % (oldat ) B C; R34 N; R Nitrogén-dioxid ;[ 1] Dinitrogén-tetraoxid [2] Klórmekvát-klorid 2-Klóretiltrimetilammónium-klorid ] [2] [1] [2] +; R26 C; R ; R21/22 R: 21/22 S: (2-)36/ Salétromsav B O; R8 C; R Etil-nitrit E; R2 ; R20/21/22 ; N R: S: (1/2-) /37/ C; N R: S: (1/2-)26-36/37/ R: S: (1/2-) /37/39-45 O; C R: 8-35 S: (1/2-) E; R: 2-20/21/22 S: (2-) Etil-nitrát E; R2 E R: 2 S: (2-)23-24/ Hidrin E R10 Karc. Kat. 2; R45 ; R23/24/25 C; R34 ; N /24/ / C 25 %:, N; R % C < 25 %: ; R ,5 % C < 5 %: ; R20-36/37/38 C 25 %: C; N; R % C < 25 %: C; R34 5 % C < 10 %: Xi; R36/37/38 C 10 %: +; R % C < 10 %: ; R % C < 5 %: ; R23-36/37/38 0,5 % C < 1 %: ; R20-36/37/38 0,1 % C < 0,5 %: ; R20 C 20 %: C; R35 5 % C < 20 %: C; R34 Footnote: : C 70 %: O; R8 C 25 %:, N; R45-23/24/ /53 10 % C < 25 %:, N; R45-20/21/ /53 3 % C < 10 %:, N; R45-20/21/22-36/ /53 2,5 % C < 3 %:, N; R /53 1 % C < 2,5 %: ; R /53 0,25 % C < 1 %: ; R45-52/53 0,1 % C < 0,25 %: ; R MAGYAR KÖZLÖNY 2006/7/II. szám

23 Diciklohexilammónium-nitrit ; R20/22 R: 20/22 S: (2-) Nátrium-nitrit O; R8 ; R25 N; R X Kálium-nitrit O; R8 ; R25 N; R N,N-Dimetilhidrin E F; R11 Karc. Kat. 2; R45 ; R23/25 C; R N,N'-Dimetilhidrin E Karc. Kat. 2; R45 ; R23/24/ Hidrin-sók AE - Karc. Kat. 2; R45 ; R23/24/ O-Etilhidroxilamin F; R11 ; R23/24/25-48/23 Xi; R36 N; R Butil-nitrit F; R11 ; R23/ Izobutil-nitrit E F; R11 ; R20/22 Karc. Kat. 2; R45 Muta. Kat. 3; R68 O; ; N R: S: (1/2-)45-61 O; ; N R: S: (1/2-)45-61 F; ; N / /53-61 ; N -23/24/25-51/53-61 ; N -23/24/ / F; ; N R: 11-23/24/ /23-50 S: (1/2-) /37/ F; R: 11-23/25 S: (1/2-) F; R: 11-20/ C 10 %: ; R20/22 C 25 %:, N; R % C < 25 %: ; R25 1 % C < 5 %: ; R22 C 25 %:, N; R % C < 25 %: ; R25 1 % C < 5 %: ; R22 C 25 %:, N; R45-23/24/25-51/53 3 % C < 25 %: ; R45-20/21/22-52/53 2,5 % C < 3 %: ; R45-52/53 0,01 % C < 2,5 %: ; R /7/II. szám MAGYAR KÖZLÖNY 23