Mérés és adatgyűjtés
|
|
- Diána Szabó
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Mérés és adatgyűjtés 1. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem február 6. MA - 1. óra Verzió: 2.3 Utolsó frissítés: március 12. 1/43
2 Tartalom I 1 Tájékoztató 2 Ajánlott irodalom 3 A méréselmélet Az SI egységrendszer Angol egységek 4 Gépek felépítése 5 A mérőberendezés felépítése 6 A műszerek legfontosabb jellemzői MA - 1. óra 2/43
3 Információk Honlap címe: A részvétel nem kötelező, de ajánlott Értékelés: pontozás alapján. Tájékoztató ponthatárok: 50 59: : : 4 90 : 5 Írásbeli vizsga 90 pont. Teszt ( 20 pont) Kifejtendő kérdések ( 30 pont) Feladatmegoldás ( 30 pont) Programozási feladat ( 10 pont) Házi feladatok: 10 pont. MA - 1. óra Tájékoztató 3/43
4 Információk Pluszpontok Órai munka piros pontok (1 pp 4 pont) (max 30) Hibák jelzése (1 10 pont) (max 30) (csak az első beküldő, az óra előtti hibajelzés több pontot ér) ( Egyéni pluszfeladatok (max 30 pont) ) Pontlevonások Nem megengedett eszköz használata (pl. dolgozat írásakor) 100 pont Házi feladat másolása 2 x a megszerezhető pontszám MA - 1. óra Tájékoztató 4/43
5 Tantágy célja Méréselmélet alapjainak megismerése Mérések tervezése Mérések eredményeinek értelmezése Műszerek megismerése Kapcsolat a fizikai világ és a virtuális világ között Laboratóriumi gyakorlat LabVIEW fejlesztőkörnyezet megismerése Műszerek használata Mérések MA - 1. óra Tájékoztató 5/43
6 Tematika A méréselmélet, metrológiai alapfogalmak. SI-mértékegységrendszer. A mérőeszközök általános felépítése. A műszerek legfontosabb jellemzői. A mérési hibák, a mérési hibák kezelése. Mintavételezéses mérés, mintavételi tétel. Mintavevő és tartó áramkörök, D/A és A/D átalakítók. Az elektromos mennyiségek mérésének módszerei. Mérőműszerek (multiméterek, jelanalizátorok, oszcilloszkópok...) A mérőműszerek és a mérőeszközök kalibrálása. Szenzorok és aktuátorok. Adatgyűjtő rendszerek szabványos interfészei. A LabVIEW lehetőségei. MA - 1. óra Tájékoztató 6/43
7 Ajánlott irodalom Kocsondi András: Tudományelmélet, Szeged, 1990, JATE Kiadó Gerzson Miklós: Méréselmélet, 2011, Typotex Kiadó, Tankönyvtár Kemény Sándor,Deák András: Mérések tervezése és eredményeik értékelése, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990 Schnell szerk.: Jelek és rendszerek méréstechnikája, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Zoltán István: Méréstechnika, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1997 Hofmann D.: Az ipari méréstechnika, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982 Prékopa András: Valószínűségelmélet műszaki alkalmazásokkal, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Rényi Alfréd: Valószínűségszámítás, Tankönyvkiadó, Budapest, Pletl Szilveszter, Magyar Attila: Jelek és rendszerek példatár, 2011, Typotex Kiadó, Tankönyvtár MA - 1. óra Ajánlott irodalom 7/43
8 Ajánlott irodalom Minőségügyi Kihelyezett Intézeti Tanszék: Méréstechnika előadások, Műszeroldal: Metrológia, Váradiné dr. Szarka Angéla: Méréstechnika, Merestechnika_jegyzet.pdf Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Metrológiai Főosztály Analog Devices: The Data Conversion Handbook /data_conversion_handbook.html Wikipedia MA - 1. óra Ajánlott irodalom 8/43
9 A mérés szerepe a világban Mindennapi élet (a környezetből érkező jelek) Háztartások (víz, gáz, áram, hőmérséklet...) Közlekedés (sebesség...) Kereskedelem (tömeg, térfogat, hosszúság...) Biztonságtechnika (hőmérséklet, fény...) Egészségügy (laboratóriumok, diagnosztika...) Gyártás Tudomány (kutatás, fejlesztés) Széleskörű alkalmazás különféle követelmények, módszerek, szokások MA - 1. óra A méréselmélet 9/43
10 A mérés szerepe a tudományban A tudományos megismerés célja a valóságra vonatkozó új ismeretek szerzése összefüggések keresése ismeretek alkalmazása Kutatás: tudományos problémák megoldásának a folyamata Probléma hipotézis elmélet probléma új tudás iránti szükséglet (új empirikus tények) hipotézis korábbi ismeretek / empirikus tudás Hipotézisek + elméletek: elméleti rendszerek egymással versenyeznek döntés: elméleti ismeretek (ellentmondások, egyszerűség...) empirikus ismeretek ( mérések) divat MA - 1. óra A méréselmélet 10/43
11 Empirikus megismerés Empirikus megismerés: Részei: Mérés: megfigyelés (nem avatkozik be) kísérlet (mesterséges, beavatkozik) Mérés Leírás (rögzítés, rendszerezés) Modellkísérletek fenomenologikus elméletek, empirikus törvények konkrét paraméterek megállapítása elméletek ellenőrzése, elméletek közötti döntés A mérés befolyásolja a mért értéket. A mérés pontossága korlátozott. MA - 1. óra A méréselmélet 11/43
12 A mérés A mérés definíciója: A mért jellemzők leképezése egy szimbólumhalmazra Pl. alma színe piros Egy (fizikai / kémiai) mennyiség nagyságának jellemzése a választott mértékegységben kifejezett számmértékkel mennyiség = számmérték mértékegység Egy ismeretlen mennyiséget egy ismert, állandónak gondolt mennyiséggel hasonlítjuk össze. Ez az állandó (etalon) rendelkezésre kell álljon. Lehet közvetlen, vagy közvetett összehasonlítás. MA - 1. óra A méréselmélet 12/43
13 A mérés jel- és rendszerelméleti modellje MA - 1. óra A méréselmélet 13/43
14 A mérés szerepe az iparban Gyártásirányítás Folyamatelemzés (zavarok, eltérések) Folyamatirányítás (termék/gyártóeszköz állapota, folyamat követése) Minőségszabályozás Idegenárú ellenőrzés (nyersanyag) Mérőeszközök állapota Termék ellenőrzése (késztermék) Gyártási biztonság Emberek (sugárzás, zaj, mérgező anyagok) Létesítmény (tűz, öregedés) Környezet (szennyezőanyagok) Gyártásszervezés Darabszámok Minőség MA - 1. óra A méréselmélet 14/43
15 Méréselmélet (metrológia) Mikor és hogy végezhető el egy mérés Mikor lesz megbízható egy mérés A mérés pontosságának becslése A mérési adatok feldolgozása, kiértékelése Mérési módszerek megadása, fejlesztése Technikai problémák kezelése Zajok kezelése Optimalizálás (pl. pontosság / költség) Helyes-e a modell / alkalmazott törvény (Pl. Newton törvények) Van-e pontos érték (vagy csak valószínűségi változó, pl. kockadobás) Ok-okozati kérdések MA - 1. óra A méréselmélet 15/43
16 Méréselmélet (metrológia) Metrológia fő tevékenységei Nemzetközileg elfogadott mértékegységek meghatározása (pl. méter) A mértékegység (etalon) megvalósítása (pl. méter megvalósítása lézer használatával) Visszavezetési lánc létrehozása (pl. a mérőszalag és a méter etalon között) A metrológia kategóriái Tudományos metrológia (etalonok rendszerezése, fejlesztése) Ipari metrológia (ipari gyártás mérőeszközei) Mérésügy (gazdasági tranzakciók, egészségvédelem, biztonság) MA - 1. óra A méréselmélet 16/43
17 Metrológiai alapfogalmak Mérhető mennyiség Mennyiségrendszer Alapmennyiség Származtatott mennyiség Mennyiség dimenziója Egység dimenzióju mennyiség Mértékegység Mértékegységrendszer Alapegység Származtatott egység Koherens mértékegység Koherens mértékegységrendszer Mennyiség értéke Mérőszám Egyezményes skála / referencia-skála MA - 1. óra A méréselmélet 17/43
18 Törvényi háttér Mérések hitelének biztosítása használati körülmények, időtartam, hibahatár egységek, etalonok Európai Uniós szabályozás Mérőeszköz Irányelv (MID) október 30. Jogi szabályozás Magyarországon évi XLV. Törvény a mérésügyről 127/1991. (X.9.) Kormányrendelet Mérésügyi szervezet Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) Metrológiai Főosztály MA - 1. óra A méréselmélet 18/43
19 Egységrendszerek i. e. 4 évezred: Egyiptom, Mezopotámia: hossz, tömeg, idő Görögök: tudományos alapok Tradicionális egységek: emberi test a mérték (pl. hossz) MA - 1. óra A méréselmélet Az SI egységrendszer 19/43
20 A metrikus rendszer A francia forradalom idején alakult (1791.) Méter: a Föld Párizson áthaladó délkörének negyvenmilliomod része térfogat (liter) Gramm: 1 cm 3 víz tömege az olvadó jég hőmérsékletén Világkiállításokon népszerűsítették Méteregyezmény: 1875 CGS mértékegységrendszer (centiméter, gramm, másodperc) MKS rendszer (1889): új etalonok, csillagászati másodperc méter, kilogramm, másodperc MKSA rendszer (1946) amper 1954: kelvin, kandela 1960: SI Nemzetközi Egységrendszer MA - 1. óra A méréselmélet Az SI egységrendszer 20/43
21 SI Nemzetközi Egységrendszer A legtöbb államban az SI egységrendszer a hivatalos Kivéve: Burma, Libéria, USA MA - 1. óra A méréselmélet Az SI egységrendszer 21/43
22 Idő Másodperc, jele: s Korábban: az trópusi év 1/ ,9747 része Atomfizika: az atomi energiaszintek jól meghatározottak és állandók hν = E A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás periódusának időtartama. Mérés: atomóra MA - 1. óra A méréselmélet Az SI egységrendszer 22/43
23 Távolság Méter, jele: m Korábban: etalon hossza, megfelelő fény hullámhosszának sokszorosa Relativitáselmélet: a fény sebessége vákuumban állandó A méter annak az útnak a hosszúsága, amelyet a fény vákuumban 1/ másodperc időtartam alatt megtesz. Mérés: hullámhosszra visszavezetve, interferrometria segítségével MA - 1. óra A méréselmélet Az SI egységrendszer 23/43
24 Tömeg Kilogramm, jele: kg A kilogramm a Franciaországban őrzött 90% platina, 10% irídium ötvözet tömegével definiált egység. Az etalon másolata több országban is megtalálható. Ha az etalon tömege bármilyen okból megváltozik, akkor a világon minden test tömege számszerűen megváltozik. MA - 1. óra A méréselmélet Az SI egységrendszer 24/43
25 SI alapegységek Áram: Az amper az az állandó áram, mely ha két egyenes, vákuumban levő, végtelen hosszú, egymástól párhuzamosan 1 méterre levő elhanyagolható kör keresztmetszetű vezetőn át folyik, akkor a fellépő erő méterenként N. Hőmérséklet: A kelvin úgy definiált, hogy a víz hármaspontjánál a hőmérséklet értéke 273,16K. A hármaspontnál a víz három különböző halmazállapota egyensúlyban jelenik meg. Fényintenzitás: Egy kandela (cd) fényintenzitás esetén az Hz frekvenciájú monokromatikus fény egy adott irányban egységnyi szteradián térszögbe sugárzott teljesítménye 1/683W. Anyagmennyiség:. Egy mól anyag definíció szerint annyi azonos elemi részt tartalmaz, mint ahány atom található 0,012kg szén 12-es izotópban. MA - 1. óra A méréselmélet Az SI egységrendszer 25/43
26 SI kiegészítő egységek Síkszög: A radián a kör két sugara által bezárt szög, melyek a körből éppen egy sugárnyi ívet jelölnek ki. Térszög: A szteradián annak a kúpnak a térszöge, melynek a csúcsát a gömb középpontjába helyezve a gömb felületéből éppen a sugár négyzetével egyenlő területet jelöl ki a gömb felszínén. MA - 1. óra A méréselmélet Az SI egységrendszer 26/43
27 SI prefixumok Jele Szorzó Név Y yotta Z zetta E exa P peta T tera G 10 9 giga M 10 6 mega k 10 3 kilo h 10 2 hekto da/dk 10 1 deka Jele Szorzó Név d 10 1 deci c 10 2 centi m 10 3 milli µ 10 6 mikro n 10 9 nano p piko f femto a atto z zepto y yocto Bináris prefixumok: kibi (Ki), mebi (Mi), gibi, tebi, pebi, exbi, zebi, yobi MA - 1. óra A méréselmélet Az SI egységrendszer 27/43
28 SI származtatott egységek SI BASE UNITS SI coherent derived units without special names SI COHERENT DERIVED UNITS WITH SPECIAL NAMES AND SYMBOLS Solid lines indicate multiplication, broken lines indicate division kilogram meter second kg MASS m LENGTH s TIME mole mol ampere AMOUNT OF SUBSTANCE A ELECTRIC CURRENT kelvin K THERMODYNAMIC TEMPERATURE candela cd LUMINOUS INTENSITY m 3 VOLUME m 2 AREA m/s VELOCITY m/s 2 ACCELERATION newton joule N FORCE J ENERGY,WORK, QUANTITY OF HEAT katal (mol/s) kat coulomb degree Celsius CATALYTIC ACTIVITY C ELECTRIC CHARGE C CELSIUS TEMPERATURE t/ C = T/K lux lx (kg m/s 2 ) (N m) (A s) (K) (lm/m 2 ) ILLUMINANCE pascal (N/m 2 ) gray (J/kg) sievert (J/kg) Pa Gy Sv PRESSURE, STRESS watt W POWER, HEAT FLOW RATE weber (V s) Wb MAGNETIC FLUX farad F (J/s) (C/V) CAPACITANCE lumen (cd sr) lm LUMINOUS FLUX ABSORBED DOSE ACTIVITY (OF A RADIONUCLIDE) H INDUCTANCE V VOLTAGE, ELECTROMOTIVE FORCE RESISTANCE DOSE EQUIVALENT becquerel (1/s) hertz (1/s) Bq Hz henry volt ohm Ω (Wb/A) (W/A) (V/A) FREQUENCY T MAGNETIC FLUX DENSITY S CONDUCTANCE steradian radian (m sr 2 /m 2 = 1) (m/m = 1) rad SOLID ANGLE tesla siemens (1/Ω) PLANE ANGLE (Wb/m 2 ) MA - 1. óra A méréselmélet Az SI egységrendszer 28/43
29 Korlátozás nélkül használható egységek Térfogat: liter (l, L) Síkszög: fok ( ), ívperc, ívmásodperc Tömeg: tonna (t) Idő: perc (min), óra (h), nap (d) Sebesség: km/h Munka: Wh Hőmérséklet: C MA - 1. óra A méréselmélet Az SI egységrendszer 29/43
30 Korlátozásokkal használható egységek Csak meghatározott szakterületeken használhatók Hosszúság: tengeri mérföld, csillagászati egység, parsec, fényév Terület: hektár Síkszög: gon Tömeg: atomi egység Nyomás: bar, mmhg, atm Energia: elektronvolt Teljesítmény: VA, var MA - 1. óra A méréselmélet Az SI egységrendszer 30/43
31 USA hagyományos mértékegység rendszer A technikai életben elterjedt Hosszúság Térfogat Tömeg hüvelyk (inch), 1 " = 1 in = 2,54 cm láb (foot), 1 ft = 12 in yard, 1 yd = 3 ft mérföld (mile), 1 mi = 1760 yd gallon, 1 gal = 3,785 l teáskanál, 1 tsp = 4,928 ml uncia (ounce), 1 oz = 28,34 g font (pund), 1 lb = 16 oz tonna (short ton), 2000 lb = 907,18 kg MA - 1. óra A méréselmélet Angol egységek 31/43
32 USA hagyományos mértékegység rendszer Hőmérséklet Fahrenheit F = 9 5 C + 32 Energia Kalória (Calorie), 1 cal = 4,184 J Teljesítmény Lóerő (Horsepower), 1 HP = 746 W Nyomás Pound per square inch, 1 psi = 6 894,7 Pa Tömeg (tehetetlen) Slug, 1 slug = 1 lbf s 2 /ft MA - 1. óra A méréselmélet Angol egységek 32/43
33 Az ember kapcsolata a külvilággal Érzékelés Külvilág Beavatkozás Feldolgozás létfenntartás, komfort megismerés (tudomány, oktatás) gazdaságosság... MA - 1. óra Gépek felépítése 33/43
34 Műszerek, gépek Külső jelek Beavatkozás Jelátalakítás Jelátalakítás Gépi feldolgozás A bemenő jeleket át kell alakítani, hogy kezelhetők legyenek Vissza kell alakítani őket, hogy hassanak a külvilágra Hatékony feldolgozás hatékony gép MA - 1. óra Gépek felépítése 34/43
35 Elektronikus feldolgozás Külső jelek Szenzorok Beavatkozás Fizikai mennyiségek Aktuátorok Elektromos jelek Elektronikus feldolgozás Feldolgozás: elektromos jelek segítségével A fizikai jeleket könnyű elektromos jelekké alakítani Tetszőleges matematikai művelet megvalósítható MA - 1. óra Gépek felépítése 35/43
36 Digitális feldolgozás Külső jelek Szenzorok A/D Fizikai mennyiségek Elektromos jelek Digitális jelek Digitális feldolgozás Beavatkozás Aktuátorok D/A Fizikai mennyiségek számok Rugalmas, hatékony feldolgozás Az eszköz működését a szoftver határozza meg (könnyen cserélhető) MA - 1. óra Gépek felépítése 36/43
37 Példa: digitális termosztát Hőmérséklet Termisztor A/D Nyomás Fény Nyomógomb Kijelző Processzor és szoftver Hő Kazán MA - 1. óra Gépek felépítése 37/43
38 A mérőberendezés felépítése Mérendő mennyiség Érzékelő Jelkondicionálás Feldolgozás Kijelzés Érzékelő: fizikai mennyiség másfajta fizikai mennyiség, amelyet a műszer többi része fel tud dolgozni Pl. hőmérséklet elmozdulás; hőmérséklet feszültség. Jelkondicionálás: pl. erősítés, zajszűrés, további átalakítások Feldolgozás: egyszerű számolások, bonyolult számolások, adattárolás... Kijelzés: pl. mutató, digitális kijelző, számítógépek (grafikonok...) MA - 1. óra A mérőberendezés felépítése 38/43
39 A műszerek legfontosabb jellemzői Pontosság (accuracy): az a maximális érték, amivel a kijelzett érték eltérhet a valódi értéktől. Pl. 1 mm, 1% Felbontás (resolution): az a legkisebb változás a mérendő mennyiségben, melyet a műszer még követni képes. (Pl. 1 K) MA - 1. óra A műszerek legfontosabb jellemzői 39/43
40 A műszerek legfontosabb jellemzői Nullponthiba az a hiba, mely a mért értéktől függetlenül mindig ugyanakkora. Azonos azzal az értékkel, amit a műszer mutat 0 valódi értéknél. Skálahiba: a valós és a mért érték hányadosa nem 1. A hiba arányos a mért értékkel. Mért érték Mért érték Valódi érték Valódi érték MA - 1. óra A műszerek legfontosabb jellemzői 40/43
41 A műszerek legfontosabb jellemzői Linearitáshiba: a mért érték nem lineáris függvénye a valós értéknek. Hiszterézis. A hiba függ attól, hogy a mért érték nő vagy csökken. Oka pl. a súrlódás Mért érték Mért érték Valódi érték Valódi érték MA - 1. óra A műszerek legfontosabb jellemzői 41/43
42 A műszerek legfontosabb jellemzői Zaj. Kijelzett érték ingadozása. Reprodukálhatóság (reproducibility). A műszer hibái időben változhatnak. Megbízhatóság (reability) Méréshatárok. A műszer végkitéréséhez tartozó mennyiségek. Reagálási/beállási idő (settling time). Sávszélesség (bandwidth). Váltakozó jelek mérése esetén MA - 1. óra A műszerek legfontosabb jellemzői 42/43
43 A műszerek legfontosabb jellemzői Referenciafeltételek Hitelesítés. Követhető hitelesítésű mérőeszközök. Fogyasztás Védettség (por és vízállóság) Túlterhelhetőség Interfész. Szabványos interfészek, PC kapcsolat, szoftver. Ár Garancia MA - 1. óra A műszerek legfontosabb jellemzői 43/43
Tartalom I. Az SI egységrendszer. 1 Tájékoztató. 2 Ajánlott irodalom. 3 A méréselmélet szerepe. 4 Bevezetés. 5 A mérőberendezés felépítése
Tartalom I 1 Tájékoztató 2 Ajánlott irodalom 3 A méréselmélet szerepe Az SI egységrendszer 4 Bevezetés 5 A mérőberendezés felépítése 6 A műszerek legfontosabb jellemzői 7 Mérési hibák 8 A mérési eredmény
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 1. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2012. február 24. MA lev - 1. óra Verzió: 2.0 Utolsó frissítés: 2012. február 23. 1/68 Tartalom I 1 Tájékoztató 2 Ajánlott
RészletesebbenTartalom I. Az SI egységrendszer. 1 Tájékoztató. 2 Ajánlott irodalom. 3 Bevezetés. 4 A méréselmélet szerepe. 5 A mérőberendezés felépítése
Tartalom I 1 Tájékoztató 2 Ajánlott irodalom 3 Bevezetés 4 A méréselmélet szerepe Az SI egységrendszer 5 A mérőberendezés felépítése 6 A műszerek legfontosabb jellemzői 7 Mérési hibák 8 A mérési eredmény
RészletesebbenA NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (AZ SI)
A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (AZ SI) A Nemzetközi Mértékegység-rendszer bevezetését, az erre épült törvényes mértékegységeket hazánkban a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény szabályozza. Az
RészletesebbenMérés szerepe a mérnöki tudományokban Mértékegységrendszerek. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem
Mérés szerepe a mérnöki tudományokban Mértékegységrendszerek Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem Alapinformációk a tantárgyról a tárgy oktatója: Dr. Berta Miklós Fizika és
RészletesebbenAz SI mértékegységrendszer
PTE Műszaki és Informatikai Kar DR. GYURCSEK ISTVÁN Az SI mértékegységrendszer http://hu.wikipedia.org/wiki/si_mértékegységrendszer 1 2015.09.14.. Az SI mértékegységrendszer Mértékegységekkel szembeni
Részletesebben1991. évi XLV. törvény. a mérésügyrıl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel. I.
1991. évi XLV. törvény a mérésügyrıl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel [Vastag betővel szedve az 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.), vékony betővel
Részletesebben1. Metrológiai alapfogalmak. 2. Egységrendszerek. 2.0 verzió
Mérés és adatgyűjtés - Kérdések 2.0 verzió Megjegyzés: ezek a kérdések a felkészülést szolgálják, nem ezek lesznek a vizsgán. Ha valaki a felkészülése alapján önállóan válaszolni tud ezekre a kérdésekre,
RészletesebbenA klasszikus mechanika alapjai
A klasszikus mechanika alapjai FIZIKA 9. Mozgások, állapotváltozások 2017. október 27. Tartalomjegyzék 1 Az SI egységek Az SI alapegységei Az SI előtagok Az SI származtatott mennyiségei 2 i alapfogalmak
RészletesebbenNemzetközi Mértékegységrendszer
Nemzetközi Mértékegységrendszer 1.óra A fizika tárgya, mérés, mértékegységek. Fűzisz Természet Fizika Mérés, mennyiség A testek, anyagok bizonyos tulajdonságait számszerűen megadó adatokat mennyiségnek
RészletesebbenBAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 2 óra előadás, 1 óra gyakorlat Félévi követelmény: évközi jegy Az évközi jegy megszerzésének módja: A feladatok határidőre történő beadása
RészletesebbenAz SI mértékegység rendszer
Az SI mértékegység rendszer Az egyes fizikai mennyiségek közötti kapcsolatokat méréssel tudjuk meghatározni, de egy mennyiség méréséhez valamilyen rögzített értéket kell alapul választanunk. Ezt az alapul
RészletesebbenAz SI alapegysegei http://web.inc.bme.hu/fpf/kemszam/alapegysegek.html 1 of 2 10/23/2008 10:34 PM Az SI alapegységei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. A hosszúság mértékegysége a méter (m). A méter a kripton-86-atom
RészletesebbenAmit tudnom kell ahhoz, hogy szakmai számításokat végezzek
Tolnainé Szabó Beáta Amit tudnom kell ahhoz, hogy szakmai számításokat végezzek A követelménymodul megnevezése: Gyártás előkészítése és befejezése A követelménymodul száma: 0510-06 A tartalomelem azonosító
RészletesebbenAlapfogalmak Metrológia Metrológia: Általános metrológia Mérés célja Mérési elvek, mérési módszerek Mér eszközök konstrukciós elemei, elvei
Alapfogalmak Metrológia, a mérés tudománya a mérési bizonytalanság meghatározásával együtt. Metrológia: alkalmazott tudomány, mely a kvantitatív ismeretszerzési folyamatok - tervezéséhez, - végrehajtásához
RészletesebbenMÉRÉSTECHNIKA. Mérés története I. Mérés története III. Mérés története II. A mérésügy jogi szabályozása Magyarországon. A mérés szerepe a mai világban
Mérés története I. MÉRÉSTECHNIKA - A mérés első jogi szabályozása (i.e. 3000): Halálbüntetésre számíthat aki elmulasztja azon kötelességét, hogy "Ami számítható, azt számítsd ki, ami mérhető, azt mérd
RészletesebbenElérhetőség MÉRÉSTECHNIKA METROLÓGIA. A félév követelményei. A mérés tudománya. 2009.02.10.
Elérhetőség MÉRÉSTECHNIKA Miskolci Egyetem Energia- és Minőségügyi Intézet Minőségügyi Intézeti Kihelyezett Tanszék Szemán László Telefon: 30/229-2587 E-mail: lszeman@metalcontrol.hu Előadások letölthetőek:
RészletesebbenBevezetés a laboratóriumi gyakorlatba és biológiai számítások GY. Molnár Tamás Solti Ádám
Bevezetés a laboratóriumi gyakorlatba és biológiai számítások GY Molnár Tamás Solti Ádám 2019 A kurzus célja Felkészítés a Biológia BSc és MSc képzés további laboratóriumi gyakorlataira A laborokban leggyakrabban
RészletesebbenElőadások (1.) ÓE BGK Galla Jánosné, 2011.
Előadások (1.) 2011. 1 Metrológiai alapfogalmak Mérési módszerek Mérési folyamat Mértékegységek Etalonok 2 Metrológiai alapfogalmak 3 A mérendő (mérhető) mennyiség előírt hibahatárokon belüli meghatározása
RészletesebbenÁltalános Géptan I. SI mértékegységek és jelölésük
Általános Géptan I. 1. Előadás Dr. Fazekas Lajos SI mértékegységek és jelölésük Alapmennyiségek Jele Mértékegysége Jele hosszúság l méter m tömeg m kilogramm kg idő t másodperc s elektromos áramerősség
RészletesebbenMértékrendszerek, az SI, a legfontosabb származtatott mennyiségek és egységeik
Mértékrendszerek, az SI, a legfontosabb származtatott mennyiségek és egységeik A fizikában és a méréstudományban mértékegységeknek hívjuk azokat a méréshez használt egységeket, amivel a fizikai mennyiségeket
RészletesebbenPROF. DÉSI ILLÉS. SZTE Népegészségtani Intézet, Szeged
TOVÁBBKÉPZÉS PROF. DÉSI ILLÉS SZTE Népegészségtani Intézet, Szeged Összefoglalás: Az SI, az egységek, a súlyok és a mértékek egységes nemzetközi rendszere, amely standardokat dolgozott ki a tudomány és
RészletesebbenSI kiegészítő egységei. Az SI-alapegységek meghatározásai
SI alapmértékegységek: Az alapmennyiség Az alapmértékegység Sorszáma neve jele neve jele I. Hosszúság l méter m II. Tömeg m kilogramm kg III. Idő t másodperc s IV. Áramerősség (elektromos) I amper A V.
RészletesebbenBiológiai jelek mérése
Biológiai jelek mérése Méréstechnikai alapfogalmak A mérések célja Objektí információszerzés, megismerés Minimális beaatkozás mellett Módszere Érzékelés Összehasonlítás alapegységekkel Összehasonlítás
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 5. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2011. március 18. MA lev - 5. óra Verzió: 1.1 Utolsó frissítés: 2011. április 12. 1/20 Tartalom I 1 Demók 2 Digitális multiméterek
RészletesebbenMunkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2012.
Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2012. 1 Félévi követelmény: évközi jegy Az évközi jegy megszerzésének módja: A feladatok határidőre történő beadása és legalább elégséges zárthelyi dolgozatok
RészletesebbenInformatika a valós világban: a számítógépek és környezetünk kapcsolódási lehetőségei
Informatika a valós világban: a számítógépek és környezetünk kapcsolódási lehetőségei Dr. Gingl Zoltán SZTE, Kísérleti Fizikai Tanszék Szeged, 2000 Február e-mail : gingl@physx.u-szeged.hu 1 Az ember kapcsolata
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény
RészletesebbenMÉRÉSTECHNIKA. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Fazekas Miklós (1) márc. 1
MÉRÉSTECHNIKA BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Fazekas Miklós (1) 463 26 14 16 márc. 1 Méréstechnikai alapfogalmak CÉL Mennyiségek mérése Fizikai mennyiség Hosszúság L = 2 m Mennyiségi minőségi
RészletesebbenMéréstechnikai alapfogalmak
Méréstechnikai alapfogalmak 1 Áttekintés Tulajdonság, mennyiség Mérés célja, feladata Metrológia fogalma Mérıeszközök Mérési hibák Mérımőszerek metrológiai jellemzıi Nemzetközi mértékegységrendszer Munka
Részletesebben1. SI mértékegységrendszer
I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség
RészletesebbenMennyiségek, mértékegységek nemzetközi rendszere
Ismerd meg Mennyiségek, mértékegységek nemzetközi rendszere 1. Alapmennyiségek. Származtatott mennyiségek A tudományok rohamos fejlődése szükségessé tette a mértékegységek elnevezésének és a jelrendszer
RészletesebbenMéréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ)
Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba
RészletesebbenMelyik több? Egy szekrény súlya vagy egy papírlap tömege?
Melyik több? Egy szekrény súlya vagy egy papírlap tömege? Régi súly, hosszúság és űrmértékek Süsü: tátsd ki a szád! Három és fél akó. Mai mértékegységben 1 akó 41,97 liter és 85,6 liter közé esett. A bécsi
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY
EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY ALAPMÉRTÉKEGYSÉGEK A fizikában és a méréstudományban mértékegységeknek hívjuk azokat a méréshez használt egységeket,
RészletesebbenOPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István
OPTIKA Dr. Seres István Segédmennyiségek: Síkszög: ívhossz/sugár i r Kör középponti szöge: 2 (radián) Térszög: terület/sugár a négyzeten A sr (szteradián = sr) 2 r Gömb középponti térszöge: 4 (szteradián)
Részletesebben127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) (Tv. 5. -hoz) (Tv. 6. -hoz)
127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról A Kormány a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 15. -ban foglalt felhatalmazás alapján a törvény
RészletesebbenPasszív áramkörök, CAD ismeretek
Passzív áramkörök, CAD ismeretek (C tanterv) Két tárgy összevonása (B tanterv): Passzív áramkörök CAD ismeretek 2 óra előadás, 1 óra táblagyakorlat 3 óra laborgyakorlat Most: 4 óra előadás, 2 óra laborgyakorlat
Részletesebben1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről. I. fejezet. Általános rendelkezések. A törvény hatálya. Mérésügy, mérésügyi szervezet. Hatáskör és illetékesség
1991. évi XLV. törvény a mérésügyről Az Országgyűlés a mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása, a mérési - valamint ennek révén mind a kutatási és fejlesztési, mind a gyártási,
RészletesebbenJavaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE. a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről. (kodifikált szöveg)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.9.27. COM(2010) 507 végleges 2010/0260 (COD) C7-0287/10 Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről
RészletesebbenMFI mérés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK HŐRE LÁGYULÓ MŰANYAGOK FOLYÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA
B2 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK MFI mérés HŐRE LÁGYULÓ MŰANYAGOK FOLYÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A JEGYZET ÉRVÉNYESSÉGÉT A TANSZÉKI WEB OLDALON
RészletesebbenMéréselmélet és mérőrendszerek
Méréselmélet és mérőrendszerek 6. ELŐADÁS KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba eredete o
RészletesebbenMérési hibák 2006.10.04. 1
Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség
RészletesebbenMéréselmélet MI BSc 1
Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok
RészletesebbenMérés alapelve, mértékegységek, számolási szabályok. Gyenes Róbert, Tarsoly Péter
Geodézia I. Mérés alapelve, mértékegységek, számolási szabályok Gyenes Róbert, Tarsoly Péter 1 A mérés alapelve Mérendı mennyiség és az alapegység összehasonlítása Jellemzés kvantitatív úton ( egy adott
RészletesebbenALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok december 2. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr)
RészletesebbenOPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István
OPTIKA Dr. Seres István Segédmennyiségek: Síkszög: ívhossz/sugár Kör középponti szöge: 2 (radián) Térszög: terület/sugár a négyzeten sr A 2 r (szteradián = sr) i r Gömb középponti térszöge: 4 (szteradián)
Részletesebben2013. 09. 02. www.biofizika.aok.pte.hu Biofizika I. Kötelező tantárgy Tantárgyfelelős: Dr. Nyitrai Miklós Heti 2 óra előadás, 2 óra gyakorlat Félévközi számonkérés: Egy írásbeli dolgozat Félév végi vizsga:kollokvium
RészletesebbenCalibrare necesse est
Calibrare necesse est VIRÁG Gábor KGO 40 konferencia Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatórium Kalibrálás: azoknak a műveleteknek az összessége, amelyekkel - meghatározott feltételek
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, 2015. 2015.09.29. 19:14 Elektronika - Alapok
Gingl Zoltán, Szeged, 2015. 1 2 Az előadás diasora (előre elérhető a teljes anyag, fejlesztések mindig történnek) Könyv: Török Miklós jegyzet Tiezte, Schenk, könyv interneten elérhető anyagok Laborjegyzet,
RészletesebbenSzenzorok bevezető és szükséges fogalmak áttekintése
Szenzorok bevezető és szükséges fogalmak áttekintése 1 SI alapegységek 2 SI alapegységek Definició: Az alapegység az alapmennyiség mérésének az egysége a mennyiségek adott rendszerében. Minden egyes alapegység
Részletesebben127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz)
127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról A Kormány a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 15. -ban foglalt felhatalmazás alapján a törvény
RészletesebbenA mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv
Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési
RészletesebbenTestek mozgása. Készítette: Kós Réka
Testek mozgása Készítette: Kós Réka Fizikai mennyiségek, átváltások ismétlése az általános iskolából, SI Nemzetközi Mértékegység Rendszer 1. óra Mérés A mérés a fizikus alapvető módszere. Mérőeszközre,
RészletesebbenTipikus megvilágítás szintek a szabadban (délben egy napfényes napon) FISHER LED
Egy fényforrás által minden inrányba kisugárzott fény mennyisége Jele: Ф Egysége: lm A Φ sugárzott teljesítményből, a sugárzásnak a CIE szabványos fénymérő észlelőre gyakorolt hatása alapján származtatott
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
RészletesebbenKÍSÉRLET, MÉRÉS, MŰSZERES MÉRÉS
KÍSÉRLET, MÉRÉS, MŰSZERES MÉRÉS Kísérlet, mérés, modellalkotás Modell: olyan fizikai vagy szellemi (tudati) alkotás, amely egy adott jelenség lefolyását vagy egy rendszer viselkedését részben vagy egészen
RészletesebbenTANÁCS III. (Előkészítő jogi aktusok)
2008.12.30. C 330 E/1 III (Előkészítő jogi aktusok) TANÁCS 28/2008/EK KÖZÖS ÁLLÁSPONT a Tanács által 2008. november 18-án elfogadva a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló
Részletesebben127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) (Tv. 5. -hoz) (Tv. 6. -hoz)
127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról A Kormány a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 15. -ban foglalt felhatalmazás alapján a törvény
RészletesebbenHatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
RészletesebbenA MEGFIGYELÉSEKRŐL ÉS MÉRÉSEKRŐL ÁLTALÁBAN
A MEGFIGYELÉSEKRŐL ÉS MÉRÉSEKRŐL ÁLTALÁBAN balazs.szekely@ttk.elte.hu dr. Székely Balázs egyetemi docens ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék 1 MEGFIGYELÉSEKRŐL ÉS MÉRÉSEKRŐL ÁLTALÁBAN A megfigyelések
RészletesebbenFrissítve: augusztus 1. 15:40 Netjogtár Hatály: 2018.V VIII.17. Magyar joganyagok - 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet - a mérésügyről s
. oldal 7/99. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról A Kormány a mérésügyről szóló 99. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.). -ban foglalt felhatalmazás alapján a törvény végrehajtására
RészletesebbenA FIZIKA MÓDSZEREI. Fáról leesı alma zuhanás. Kísérletes természettudomány: a megfigyelt jelenségek leírása és értelmezése
A FIZIKA MÓDSZEREI Kísérletes természettudomány: a megfigyelt jelenségek leírása és értelmezése A módszer lépései: Megfigyelés Kísérlet Mérés-kiértékelés Modellalkotás A modell mőködése a gyakorlatban
RészletesebbenFrissítve: 0. november 9. :37 Hatály: 07.VII V.. Magyar joganyagok - 7/99. (X. 9.) Korm. rendelet - a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról.
Frissítve: 0. november 9. :37 Hatály: 07.VII.. - 0.V.. Magyar joganyagok - 7/99. (X. 9.) Korm. rendelet - a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. oldal 7/99. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló
Részletesebben127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) (Tv. 5. -hoz) (Tv. 6. -hoz)
127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról A Kormány a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 15. -ban foglalt felhatalmazás alapján a törvény
RészletesebbenKémiai alapismeretek 1. hét
Kémiai alapismeretek 1. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2012. február 7. 1/14 2011/2012 II. félév, Horváth Attila c Előadás látogatás
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Ülésdokumentum
EURÓPAI PARLAMENT 2004 Ülésdokumentum 2009 C6-0425/2008 2007/0187(COD); 20/11/2008 Közös álláspont A Tanács által 2008. november 18-án elfogadott közös álláspont a mértékegységekre vonatkozó tagállami
RészletesebbenFényerő mérés. Készítette: Lenkei Zoltán
Fényerő mérés Készítette: Lenkei Zoltán Mértékegységek Kandela SI alapegység, a gyertya szóból származik. Egy pontszerű fényforrás által kibocsátott fény egy kitüntetett irányba. A kandela az olyan fényforrás
RészletesebbenVillamosságtan. Dr. Radács László főiskolai docens A3 épület, II. emelet, 7. ajtó Telefon: 12-13 elkrad@uni-miskolc.hu www.uni-miskolc.
Vllamosságtan Dr. adács László főskola docens A3 épület,. emelet, 7. ajtó Telefon: -3 e-mal: Honlap: elkrad@un-mskolc.hu www.un-mskolc.hu/~elkrad Ajánlott rodalom Demeter Károlyné - Dén Gábor Szekér Károly
Részletesebben127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról
1. oldal 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról A Kormány a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 15. -ban foglalt felhatalmazás alapján a
Részletesebben1991. évi XLV. törvény. I. fejezet Általános rendelkezések A törvény hatálya. Mérésügy, mérésügyi szervezet
1991. évi XLV. törvény a mérésügyrol, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel [Vastag betuvel szedve az 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.), vékony betuvel
Részletesebben1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel. I.
1991. évi XLV. törvény a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel [Vastag betűvel szedve az 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.), vékony betűvel
Részletesebben10/10/2014 tema01_biolf_
1. Fizikai mennyiségek és mérésük Mérések és mértékegységek. Az SI-mértékrendszer, prefixumok. Alapvető mennyiségek mérése. a természet vizsgálata, számszerűsítés igénye modellek létrehozása: egyszerűsített
RészletesebbenBetekintés a gépek állapot felügyeletére kifejlesztett DAQ rendszerbe
BEMUTATÓ Bevezetés a virtuális műszerezés világába A DAQ rendszer alkotóelemei Hardveres lehetőségek NI jelfolyam technológia Szoftveres lehetőségek Betekintés a gépek állapot felügyeletére kifejlesztett
Részletesebben1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel. I.
1991. évi XLV. törvény a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel [Vastag betűvel szedve az 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.), vékony betűvel
RészletesebbenMérés és modellezés 1
Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell
RészletesebbenMÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI
MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk
RészletesebbenMérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1
Mérés és modellezés 2008.02.04. 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni
Részletesebbenrnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Információk
Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Előadók: Dr. Geretovszky Zsolt és Dr. Laczkó Gábor Mechanika + Elektromosságtan 2010. szeptember 8. A követelmények ismertetése. Információk A kurzus segédanyagai
RészletesebbenDr. Nagy Balázs Vince D428
Műszaki Optika 2. előadás Dr. Nagy Balázs Vince D428 nagyb@mogi.bme.hu Izzólámpa és fénycső 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 350 400 450 500 550 600 650 700 750 2 Fényforrások csoportosítása Fényforrások
Részletesebben127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról
127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról Hatályos: 2018.05.06- A Kormány a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. -ban foglalt felhatalmazás alapján a törvény
RészletesebbenValódi mérések virtuális műszerekkel
Valódi mérések virtuális műszerekkel Kopasz Katalin, Dr. Makra Péter, Dr. Gingl Zoltán SZTE TTIK Kísérleti Fizikai Tanszék A legfontosabb célok Kísérletezéses oktatás támogatása Egyetlen eszköz, mégis
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
Részletesebben127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyrıl szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) (Tv. 5. -hoz) (Tv. 6. -hoz)
A jogszabály mai napon hatályos állapota 2009-11-03 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyrıl szóló törvény végrehajtásáról A Kormány a mérésügyrıl szóló 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.)
RészletesebbenTartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon
Fizikakönyv ifj. Zátonyi Sándor, 2014. Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon Fogalmak Bevezetés A fizikai megismerés módszerei megfigyelés A megfigyelés olyan (tudományos) megismerési módszer, melynek
RészletesebbenVillamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW 7.1
Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása (ellenállás mérés LabVIEW támogatással) LabVIEW 7.1 előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár LabVIEW-7.1 KONF-5_2/1 Ellenállás mérés és adatbeolvasás Rn
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 4. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2011. március 18. MA lev - 4. óra Verzió: 1.3 Utolsó frissítés: 2011. május 15. 1/51 Tartalom I 1 A/D konverterek alkalmazása
RészletesebbenMérési struktúrák
Mérési struktúrák 2007.02.19. 1 Mérési struktúrák A mérés művelete: a mérendő jellemző és a szimbólum halmaz közötti leképezés megvalósítása jel- és rendszerelméleti aspektus mérési folyamat: a leképezést
RészletesebbenFizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség
MÉRTÉKEGYSÉGEK Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség alapegységhez viszonyított nagyságát,
RészletesebbenOrvosi biofizika. 1 Az orvostudomány és a biofizika kapcsolata. Sugárzások a medicinában. gyakorlatok. 1. félév előadásai
Orvosi biofizika 1. félév: 1,5 óra előadás + óra gyakorlat. félév: óra előadás + óra gyakorlat Fizika az orvostudományban SE Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet igazgató: Prof. Kellermayer Miklós tanulmányi
Részletesebben1991. évi XLV. törvény a mérésügyről 1
OptiJUS Opten Kft. 1 1991. évi XLV. törvény 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről 1 2012.01.01. és 2012.08.31. között hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel egységes
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 4. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2012. február 27. MA - 4. óra Verzió: 2.1 Utolsó frissítés: 2012. március 12. 1/41 Tartalom I 1 Jelek 2 Mintavételezés 3 A/D konverterek
Részletesebbena mérésügyről [a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben]
1991. évi XLV. törvény a mérésügyről 2016.01.14 2016.07.22 26 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről [a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben] [A vastag betűs szedés
RészletesebbenMUNKAANYAG. Juhász Róbert. Méréstechnika alapjai. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása
Juhász Róbert Méréstechnika alapjai A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása A követelménymodul száma: 0917-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-021-50
RészletesebbenA SZEMÉLYI DOZIMETRIAI SZOLGÁLAT ÚJ TLD-RENDSZERE TÍPUSVIZSGÁLATÁNAK TAPASZTALATAI
A SZEMÉLYI DOZIMETRIAI SZOLGÁLAT ÚJ TLD-RENDSZERE TÍPUSVIZSGÁLATÁNAK TAPASZTALATAI Machula Gábor Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1124 Budapest, Németvölgyi út 37-39. 1 A kérelmező a rendelkező
Részletesebben1991. évi XLV. törvény a mérésügyről 1
OptiJUS Opten Kft. 1 1991. évi XLV. törvény 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről 1 2016.01.14. és 2016.07.22. között hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel egységes
RészletesebbenMéréstechnika. Hőmérséklet mérése
Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű
RészletesebbenFelvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga-
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar Felvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga- Minden tétel kötelező. Hivatalból 10 pont jár. Munkaidő 3 óra. I. Az alábbi kérdésekre adott
RészletesebbenMEGFIGYELÉSEK. Filozófiai megközelítés. Értelmes tevékenység Eredménye lehet
65 MEGFIGYELÉSEK Filozófiai megközelítés Értelmes tevékenység Eredménye lehet Ahhoz, hogy megfigyelésekről beszélhessünk, fel kell tenni, hogy a világ objektíve létezik; a világ és én különböznek; a világ
RészletesebbenA mérés. A mérés célja a mérendő mennyiség valódi értékének meghatározása. Ez a valóságban azt jelenti, hogy erre kell
A mérés A mérés célja a mérendő mennyiség valódi értékének meghatározása. Ez a valóságban azt jelenti, hogy erre kell törekedni, minél közelebb kerülni a mérés során a valós mennyiség megismeréséhez. Mérési
Részletesebben