A FIZIKA MÓDSZEREI. Fáról leesı alma zuhanás. Kísérletes természettudomány: a megfigyelt jelenségek leírása és értelmezése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A FIZIKA MÓDSZEREI. Fáról leesı alma zuhanás. Kísérletes természettudomány: a megfigyelt jelenségek leírása és értelmezése"

Átírás

1 A FIZIKA MÓDSZEREI Kísérletes természettudomány: a megfigyelt jelenségek leírása és értelmezése A módszer lépései: Megfigyelés Kísérlet Mérés-kiértékelés Modellalkotás A modell mőködése a gyakorlatban Példa: szabadesés 1. Megfigyelés: az elejtett testek a Föld felé mozognak Fáról leesı alma zuhanás 1

2 2. Kísérlet laboratóriumban: szabadesés megvalósítása laboratóriumi körülmények között Tervezés: mit szeretnénk tudni a jelenségrıl? A gravitációs erı hatásának vizsgálata Idıben hogy játszódik le a mozgás? Milyen paraméterektıl függ? Megválasztott kísérleti körülmények: Pontszerő test Közeg hatását elhanyagoljuk (vákuum) 3. Mérés: milyen kapcsolat van a választott paraméterek között? Út-idı összefüggés meghatározása Összehasonlítás az un. etalonnal, alapegységgel összetartozó út-idı adatok összefüggés a mérési adatok között : táblázat Grafikus ábrázolás

3 4. Kiértékelés: függvénykapcsolat meghatározása A út-idı függvény képe parabola: Matematika: görbeillesztés, k meghatározása s = kt 2 g m k = g = 9, s 5. Modell alkotás: négyzetes úttörvény Pontszerő test vákuumban a négyzetes úttörvény szerint mozog: a szabadon esı testre csak a nehézségi erı hat: mozgása egyenletesen változó mozgás: a gyorsulás (g) állandó. Galilei: Ha a zavaró körülményeket ( pl. közeg jelenléte)kiküszöböljük, akkor a testek egyformán esnek. Vákuumban a tollpihe, vasgolyó, fagolyó azonos gyorsulással mozog. 6.A modell mőködése a gyakorlatban, érvényességi határa: pl: a közeg hatásának figyelembe vétele, közegellenállás szerepe 3

4 Közegben való eséskor a különbözı testek nem esnek egyformán A gravitációs erı mellett közegellenállási erı is hat rájuk, ez alakjuktól és sőrőségüktıl is függ. A közegben esı testek egy idı után a gravitációs és a közegellenállási erı hatására egyenletesen, állandó sebességgel mozognak. Tollpihe és vasgolyó esése a.) levegıben b.) vákuumban süllyedés szabadesés Út-idı összefüggés a két különbözı esetben 4

5 MÉRTÉKEGYSÉGEK A fizikai mennyiség értéke: mérıszám*mértékegység Mértékegység: megállapodással meghatározott és elfogadott mennyiség Nemzetközi egyezmény rögzíti. SI mértékrendszer Mértékek Nemzetközi Rendszere: Systeme International d Unites Milyen fizikai mennyiségeket veszünk alapul Hogyan kell rögzíteni ıket: mérési utasítás Alapmennyiségek: kiválasztásuk hosszú történelmi folyamat eredménye. Az egység meghatározása pontos mérési leírás alapján történik. Elvárás: a mérés könnyen megvalósítható és reprodukálható legyen, a körülmények ne nagyon befolyásolják. Pl: hosszúság: (m), idı: (s) Származtatott mennyiségek: ismert fizikai törvények segítségével az alapmennyiségekbıl származtathatóak. Pl: sebesség: = Mértékegysége: [ v] út(hosszúság) v = idő s t m = s 5

6 7 db alapmennyiség van: név mértékegysége jele Def. idıpontja hosszúság Méter (m) l 1983 tömeg Kilogramm (kg) m 1901 idı Másodperc (s) t 1968 hımérséklet Kelvin (K) T 1968 áramerısség Amper (A) I 1948 anyagmennyiség Mol (m) n 1971 fényerısség Kandela (cd) lv

7 Egy kis fizika történet: mértékegységek meghatározása Hosszúság- méter 1. Régen: A Föld átmérıjén alapuló definíció Francia forradalom alatt 1m = A Föld Párizson átmenı délkörének ( km) a 40 milliomod része İsméter: Nemzetközi Mérésügyi Hivatal (Sevres): X keresztmetszető rúd Platina-Irridium ötvözetbıl Amin két karcolás jelzi az 1m hosszúságot X keresztmetszet nagyobb a szilárdsága, kevésbé hajlik meg Probléma: egy kicsit mégis deformálódik, és a hıtágulást is kompenzálni kell 7

8 : Atomi sugárzás hullámhosszán alapuló definíció A 86-os tömegszámú kripton izotóp 2p10 és 5d5 energiaszintjei közötti átmenetnek megfelelı, vákuumban terjedı, narancs színő sugárzás hullámhosszának ,73- szorosa. 6 1[ m] λ = ,73 kr 0, m m Probléma: A sugárzás stabilitása nem megfelelı. [ ] 3. Jelenleg: a fénysebességen alapuló definíció az érvényes. Bay Zoltán (ELTE Fizika professzora, Tungsram, George Washington Egyetem) 1 méter az a távolság, amelyet a fény vákuumban 1/ s alatt tesz meg. A fénysebesség vákuumban: c v s = c t s=1m t = s 8 v m s 8 m 1 1m = s 3 10 [ s] Bay Zoltán 8

9 Idımérés - másodperc (szekundum) Állandó, stabil periodikus mozgás: Csillagászat, atomfizika Régen: csillagászati jelenség alapján A Föld Nap körüli keringése, de ez nem stabil, lassul 1 s = 1év tól áttértek a tengely körüli forgásra: két delelés között eltelt idı 8600-ad része Jelenleg, 1968 óta: atomfizikai jelenség alapján: Másodperc: a 133-as tömegszámú, alapállapotú cézium atom két hiperfinom energiaszintje közti átmenetnek megfelelı sugárzás periódusának idıtartama. A cézium atomokat megfelelı frekvenciájú sugárzással gerjesztik: az elnyelt frekvencia mérésébıl a periódusidı (T) meghatározható: (mikrohullám) f= Hz f 1 T = [ f ] 1 = 1 Hertz = 1 s 9

10 Atomórák: cézium szökıkutak Pontosságuk: s Az atomóra a fenti periódusidı rendkívül pontos mérésével egy órát mőködtet Hz szinkronizálás az atomórák segítségével: (órák, GPS) Az órák naponta egy vagy több alkalommal ugyanabban az idıben vételi üzemmódba kapcsolnak, és a beérkezı pontos idıértékhez igazítják önmagukat. A vezérlıjelet rádióhullámok segítségével sugározzák. Computer :az interneten keresztül az adott atomóra megnevezésével szinkronizál

11 Tömeg -kilogramm Etalon: (az egyetlen jelenleg): platina irridium henger (Sevres, 1889) A térfogatra vezették vissza: 1 kg annyi víznek a tömege, amennyi teljesen kitölt egy köbdeciméter őrtartalmú kockát. Dupla védelem ellenére is hízik, szennyezıdések rakódnak rá. Tervek: A tömeg etalont az Avogadro számhoz kötni. Avogadro féle szám: N A = 6, mol Atomtömeg*Avogadro féle szám = mólnyi mennyiség tömege İskilogramm Kísérletek folynak: (Braunschweig, Németország) Szilícium gömbben lévı atomok számának meghatározása után a szilícium atomtömegének ismeretében az Avogadro számot határozták meg. Probléma: nagy tisztaságú anyagot kell elıállítani. 11

12 Régebben: Hımérséklet- Celsius skála 1 C fok- az atmoszférikus nyomáson a tiszta víz fagyáspontja és forráspontja közötti hımérséklet különbség egyszázad része 0 C -A víz olvadáspont-100 C Forráspontja SI rendszerben Hımérséklet- Kelvin skála 1K: a víz termodinamikai hármaspontja hımérsékletének 273,16-od része Probléma: függ a víz tisztaságától, termodinamikai állapotától, pl: nyomás 12

13 SI: A közeljövıben változtatni fognak további fizikai állandók bevezetésével. h- Plank állandó: h = 6, (11) J s e- elektron töltése e = 1, (14) 10 19C k- Boltzmann állandó k = 1, (24) JK 1 Na-Avogadro szám NA = 6, (10) 1023 mol-1 13

14 Anyagmennyiség mértékegysége a mól; jele: mol. A mól annak a rendszernek az anyagmennyisége, amely annyi elemi egységet tartalmaz, mint 12 ahány atom van 0,012 kilogramm C molekulában. Az elemi egység lehet atom, molekula, ion, elektron, más részecske. Ez körülbelül 23 darab részecske. (Avogadro szám) N Áramerısség - amper A párhuzamos vezetıkben folyó áramok között fellépı erın alapul. 1 A erısségő az az állandó áram, amelynek hatására két egymástól 1 m távolságban levı, párhuzamos, végtelen hosszúságú és elhanyagolhatóan kicsi, kör keresztmetszető vezetıre méterenként newton erı hat.

15 Fényerısség-kandela kandela-gyertya (latin) A fényforrásból egységnyi térszögbe kibocsátott, világításra fordítható látható fényáram SI-alapegysége A kandela az olyan fényforrás fényerıssége adott irányban, amely hertz frekvenciájú monokromatikus fényt bocsát ki és sugárerıssége ebben az irányban 1 / 683-ad watt per szteradián. Ennek a frekvenciának megfelelı hullámhossz: λ=555 nm A viaszgyertya fényerıssége kb. 1 cd Fényáram=energia áram Fényáram: lumen 12 Fényerısség= fényáram térszög lumen 1cd = = szteradián lm sr

16 Az emberi szem nem érzékeli egyforma intenzitással a különbözı színő fényeket. A fényáram teljesítmény jellegő mennyiség,de már tartalmazza a fényességérzet spektrális függıségét. Így wattban nagyon eltérı sugárzott teljesítményő fényforrásokat ugyanolyan fényesnek láthatunk.,

17 MATEMATIKAI ISMERETEK A fizikai mennyiség= mérıszám *mértékegység De az irány is fontos néha: skalár, vagy vektor is lehet Vektormennyiség: irányított mennyiség, van nagysága és iránya is. A r A r A nyíl hossza arányos a vektor nagyságával A vektor nagysága (számértéke)az abszolút érték Mőveletek vektorokkal: 1. Összeadás-kivonás: paralelogramma módszer A r Cr B r r r C = A + r B 17

18 2. Két vektor szorzása A r α B r Vektoriális szorzat r C skalárszorzat Vektoriális szorzat Skalár szorzat: C = (A,B) = A B cosα szám, pl. munka r r A B r = = C [ A,B] r r Nagysága: r C Vektor, pl. forgatónyomaték r = A B sin α Iránya: jobb kéz szabály: merıleges az A és B vektor által kifeszített síkra 18

19 Szükséges matematikai ismeretek: Algebrai mőveletek Trigonometrikus függvények, sinus, cosinus Hatványfüggvények Diferenciálszámítás Integrálszámítás Elemi differenciálegyenletek megoldása Függvények grafikus ábrázolása, értelmezése Mőveletek vektorokkal 19

20 Méter: annak az útnak a hossza, melyet a fény vákuumban másodperc alatt tesz meg. Másodperc: a 133-as tömegszámú, alapállapotú cézium atom két hiperfinom energiaszintje közti átmenetnek megfelelı sugárzás periódusának idıtartama. Kilogramm: a Sévres-ben ırzött platina-iridium henger tömege. Tervbe van véve a kilogramm alábbi meghatározása: a kilogramm tömeg egysége, amellyel a Planck-állandó pontosan 6, joule másodperc. 20

21 ÁTLAGSEBESSÉG 21

Az SI alapegysegei http://web.inc.bme.hu/fpf/kemszam/alapegysegek.html 1 of 2 10/23/2008 10:34 PM Az SI alapegységei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. A hosszúság mértékegysége a méter (m). A méter a kripton-86-atom

Részletesebben

A klasszikus mechanika alapjai

A klasszikus mechanika alapjai A klasszikus mechanika alapjai FIZIKA 9. Mozgások, állapotváltozások 2017. október 27. Tartalomjegyzék 1 Az SI egységek Az SI alapegységei Az SI előtagok Az SI származtatott mennyiségei 2 i alapfogalmak

Részletesebben

Az SI mértékegységrendszer

Az SI mértékegységrendszer PTE Műszaki és Informatikai Kar DR. GYURCSEK ISTVÁN Az SI mértékegységrendszer http://hu.wikipedia.org/wiki/si_mértékegységrendszer 1 2015.09.14.. Az SI mértékegységrendszer Mértékegységekkel szembeni

Részletesebben

A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (AZ SI)

A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (AZ SI) A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (AZ SI) A Nemzetközi Mértékegység-rendszer bevezetését, az erre épült törvényes mértékegységeket hazánkban a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény szabályozza. Az

Részletesebben

Mérés szerepe a mérnöki tudományokban Mértékegységrendszerek. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem

Mérés szerepe a mérnöki tudományokban Mértékegységrendszerek. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem Mérés szerepe a mérnöki tudományokban Mértékegységrendszerek Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem Alapinformációk a tantárgyról a tárgy oktatója: Dr. Berta Miklós Fizika és

Részletesebben

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon Fizikakönyv ifj. Zátonyi Sándor, 2014. Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon Fogalmak Bevezetés A fizikai megismerés módszerei megfigyelés A megfigyelés olyan (tudományos) megismerési módszer, melynek

Részletesebben

MÉRÉSTECHNIKA. Mérés története I. Mérés története III. Mérés története II. A mérésügy jogi szabályozása Magyarországon. A mérés szerepe a mai világban

MÉRÉSTECHNIKA. Mérés története I. Mérés története III. Mérés története II. A mérésügy jogi szabályozása Magyarországon. A mérés szerepe a mai világban Mérés története I. MÉRÉSTECHNIKA - A mérés első jogi szabályozása (i.e. 3000): Halálbüntetésre számíthat aki elmulasztja azon kötelességét, hogy "Ami számítható, azt számítsd ki, ami mérhető, azt mérd

Részletesebben

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok december 2. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr)

Részletesebben

Mértékrendszerek, az SI, a legfontosabb származtatott mennyiségek és egységeik

Mértékrendszerek, az SI, a legfontosabb származtatott mennyiségek és egységeik Mértékrendszerek, az SI, a legfontosabb származtatott mennyiségek és egységeik A fizikában és a méréstudományban mértékegységeknek hívjuk azokat a méréshez használt egységeket, amivel a fizikai mennyiségeket

Részletesebben

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyrıl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel. I.

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyrıl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel. I. 1991. évi XLV. törvény a mérésügyrıl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel [Vastag betővel szedve az 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.), vékony betővel

Részletesebben

Mérés alapelve, mértékegységek, számolási szabályok. Gyenes Róbert, Tarsoly Péter

Mérés alapelve, mértékegységek, számolási szabályok. Gyenes Róbert, Tarsoly Péter Geodézia I. Mérés alapelve, mértékegységek, számolási szabályok Gyenes Róbert, Tarsoly Péter 1 A mérés alapelve Mérendı mennyiség és az alapegység összehasonlítása Jellemzés kvantitatív úton ( egy adott

Részletesebben

Mennyiségek, mértékegységek nemzetközi rendszere

Mennyiségek, mértékegységek nemzetközi rendszere Ismerd meg Mennyiségek, mértékegységek nemzetközi rendszere 1. Alapmennyiségek. Származtatott mennyiségek A tudományok rohamos fejlődése szükségessé tette a mértékegységek elnevezésének és a jelrendszer

Részletesebben

Az SI mértékegység rendszer

Az SI mértékegység rendszer Az SI mértékegység rendszer Az egyes fizikai mennyiségek közötti kapcsolatokat méréssel tudjuk meghatározni, de egy mennyiség méréséhez valamilyen rögzített értéket kell alapul választanunk. Ezt az alapul

Részletesebben

Az egységes mértékegységrendszer kialakítása és hazai bevezetésének akadémiai vonatkozásai

Az egységes mértékegységrendszer kialakítása és hazai bevezetésének akadémiai vonatkozásai Az egységes mértékegységrendszer kialakítása és hazai bevezetésének akadémiai vonatkozásai Dr Ádám József az MTA rendes tagja BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék A méterrendszer bevezetésének kezdete

Részletesebben

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor

Részletesebben

Nemzetközi Mértékegységrendszer

Nemzetközi Mértékegységrendszer Nemzetközi Mértékegységrendszer 1.óra A fizika tárgya, mérés, mértékegységek. Fűzisz Természet Fizika Mérés, mennyiség A testek, anyagok bizonyos tulajdonságait számszerűen megadó adatokat mennyiségnek

Részletesebben

Amit tudnom kell ahhoz, hogy szakmai számításokat végezzek

Amit tudnom kell ahhoz, hogy szakmai számításokat végezzek Tolnainé Szabó Beáta Amit tudnom kell ahhoz, hogy szakmai számításokat végezzek A követelménymodul megnevezése: Gyártás előkészítése és befejezése A követelménymodul száma: 0510-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

1. SI mértékegységrendszer

1. SI mértékegységrendszer I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség

Részletesebben

Mozgástan (kinematika)

Mozgástan (kinematika) FIZIKA 10. évfolyam Mozgástan (kinematika) A fizika helye a tudományágak között: A természettudományok egyik tagja, amely az élettelen világ jelenségeivel és törvényszerűségeivel foglalkozik. A megismerés

Részletesebben

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István OPTIKA Dr. Seres István Segédmennyiségek: Síkszög: ívhossz/sugár Kör középponti szöge: 2 (radián) Térszög: terület/sugár a négyzeten sr A 2 r (szteradián = sr) i r Gömb középponti térszöge: 4 (szteradián)

Részletesebben

A (nano-)tudomány néhány alapkérdése

A (nano-)tudomány néhány alapkérdése ELFT Anyagtudományi Őszi iskola A (nano-)tudomány néhány alapkérdése Kaptay György BAY-LOGI + Miskolci Egyetem 2011. október 5., Visegrád Az SI-sztori kezdete 1799: az első logikusnak tűnő mértékegységrendszer

Részletesebben

Tartalom. Fizika 1,

Tartalom. Fizika 1, Fizika 1, 2011-09-25 Tartalom Fizikai mennyiségek... 3 Skalármennyiségek... 3 Mérőszám, mértékegység... 3 mértékegység... 3 mérőszám... 4 hiba:... 4 Mértékegység rendszerek... 4 Történelmi mértékegység

Részletesebben

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István OPTIKA Dr. Seres István Segédmennyiségek: Síkszög: ívhossz/sugár i r Kör középponti szöge: 2 (radián) Térszög: terület/sugár a négyzeten A sr (szteradián = sr) 2 r Gömb középponti térszöge: 4 (szteradián)

Részletesebben

A hőmérsékleti sugárzás

A hőmérsékleti sugárzás A hőmérsékleti sugárzás Alapfogalmak 1. A hőmérsékleti sugárzás Értelmezés (hőmérsékleti sugárzás): A testek hőmérsékletével kapcsolatos, a teljes elektromágneses spektrumra kiterjedő sugárzást hőmérsékleti

Részletesebben

Speciális mozgásfajták

Speciális mozgásfajták DINAMIKA Klasszikus mechanika: a mozgások leírása I. Kinematika: hogyan mozog egy test út-idő függvény sebesség-idő függvény s f (t) v f (t) s Példa: a 2 2 t v a t gyorsulások a f (t) a állandó Speciális

Részletesebben

Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői

Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői Hőmérséklet Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki: Celsius-skála: 0 ºC pontja

Részletesebben

Szilárd testek sugárzása

Szilárd testek sugárzása A fény keletkezése Szilárd testek sugárzása A szilárd test melegítés hatására fényt bocsát ki A sugárzás forrása a közelítőleg termikus egyensúlyban lévő kibocsátó test atomi részecskéinek véletlenszerű

Részletesebben

Tipikus megvilágítás szintek a szabadban (délben egy napfényes napon) FISHER LED

Tipikus megvilágítás szintek a szabadban (délben egy napfényes napon) FISHER LED Egy fényforrás által minden inrányba kisugárzott fény mennyisége Jele: Ф Egysége: lm A Φ sugárzott teljesítményből, a sugárzásnak a CIE szabványos fénymérő észlelőre gyakorolt hatása alapján származtatott

Részletesebben

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség MÉRTÉKEGYSÉGEK Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség alapegységhez viszonyított nagyságát,

Részletesebben

Mechanika. Kinematika

Mechanika. Kinematika Mechanika Kinematika Alapfogalmak Anyagi pont Vonatkoztatási és koordináta rendszer Pálya, út, elmozdulás, Vektormennyiségek: elmozdulásvektor Helyvektor fogalma Sebesség Mozgások csoportosítása A mozgásokat

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

Méréstechnikai alapfogalmak

Méréstechnikai alapfogalmak Méréstechnikai alapfogalmak 1 Áttekintés Tulajdonság, mennyiség Mérés célja, feladata Metrológia fogalma Mérıeszközök Mérési hibák Mérımőszerek metrológiai jellemzıi Nemzetközi mértékegységrendszer Munka

Részletesebben

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

A Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a

A Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a a Matematika mérnököknek I. című tárgyhoz Függvények. Függvények A Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a szabadon eső test sebessége az idő függvénye. Konstans hőmérsékleten

Részletesebben

A fizikai mennyiség fogalma; idő és hosszúság. Szerző: Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár (SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék)

A fizikai mennyiség fogalma; idő és hosszúság. Szerző: Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár (SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék) A fizikai mennyiség fogalma; idő és hosszúság Szerző: Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár (SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék) A fizika alapvető feladata mennyiségi összefüggések megfogalmazása. Ehhez

Részletesebben

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni

Részletesebben

SI kiegészítő egységei. Az SI-alapegységek meghatározásai

SI kiegészítő egységei. Az SI-alapegységek meghatározásai SI alapmértékegységek: Az alapmennyiség Az alapmértékegység Sorszáma neve jele neve jele I. Hosszúság l méter m II. Tömeg m kilogramm kg III. Idő t másodperc s IV. Áramerősség (elektromos) I amper A V.

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó Mechanika Kinematika A mechanika a fizika része mely a testek mozgásával és egyensúlyával foglalkozik. A klasszikus mechanika, mely a fénysebességnél sokkal kisebb sebességű testekre vonatkozik, feloszlik:

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

DINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő

DINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő DINAMIKA ALAPJAI Tömeg és az erő NEWTON ÉS A TEHETETLENSÉG Tehetetlenség: A testek maguktól nem képesek megváltoztatni a mozgásállapotukat Newton I. törvénye (tehetetlenség törvénye): Minden test nyugalomban

Részletesebben

Hogyan mérünk tömeget, hőmérsékletet és nyomást manapság? Alkímia Ma, ELTE, március 10. Miért pont ezek a mennyiségek a fontosak?

Hogyan mérünk tömeget, hőmérsékletet és nyomást manapság? Alkímia Ma, ELTE, március 10. Miért pont ezek a mennyiségek a fontosak? Hogyan mérünk tömeget, hőmérsékletet és nyomást manapság? Alkímia Ma, ELTE, 2016. március 10. Pajkossy Tamás MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Miért pont ezek a mennyiségek

Részletesebben

Szenzorok bevezető és szükséges fogalmak áttekintése

Szenzorok bevezető és szükséges fogalmak áttekintése Szenzorok bevezető és szükséges fogalmak áttekintése 1 SI alapegységek 2 SI alapegységek Definició: Az alapegység az alapmennyiség mérésének az egysége a mennyiségek adott rendszerében. Minden egyes alapegység

Részletesebben

IMPULZUS MOMENTUM. Impulzusnyomaték, perdület, jele: N

IMPULZUS MOMENTUM. Impulzusnyomaték, perdület, jele: N IPULZUS OENTU Impulzusnyomaték, perdület, jele: N Definíció: Az (I) impulzussal rendelkező test impulzusmomentuma egy tetszőleges O pontra vonatkoztatva: O I r m Az impulzus momentum vektormennyiség: két

Részletesebben

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Információk

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Információk Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Előadók: Dr. Geretovszky Zsolt és Dr. Laczkó Gábor Mechanika + Elektromosságtan 2010. szeptember 8. A követelmények ismertetése. Információk A kurzus segédanyagai

Részletesebben

Speciális relativitás

Speciális relativitás Fizika 1 előadás 2016. április 6. Speciális relativitás Relativisztikus kinematika Utolsó módosítás: 2016. április 4.. 1 Egy érdekesség: Fizeau-kísérlet A v sebességgel áramló n törésmutatójú folyadékban

Részletesebben

Dr. Nagy Balázs Vince D428

Dr. Nagy Balázs Vince D428 Műszaki Optika 2. előadás Dr. Nagy Balázs Vince D428 nagyb@mogi.bme.hu Izzólámpa és fénycső 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 350 400 450 500 550 600 650 700 750 2 Fényforrások csoportosítása Fényforrások

Részletesebben

Fényerő mérés. Készítette: Lenkei Zoltán

Fényerő mérés. Készítette: Lenkei Zoltán Fényerő mérés Készítette: Lenkei Zoltán Mértékegységek Kandela SI alapegység, a gyertya szóból származik. Egy pontszerű fényforrás által kibocsátott fény egy kitüntetett irányba. A kandela az olyan fényforrás

Részletesebben

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html

Részletesebben

Modern Fizika Labor. 2. Az elemi töltés meghatározása. Fizika BSc. A mérés dátuma: nov. 29. A mérés száma és címe: Értékelés:

Modern Fizika Labor. 2. Az elemi töltés meghatározása. Fizika BSc. A mérés dátuma: nov. 29. A mérés száma és címe: Értékelés: Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. nov. 29. A mérés száma és címe: 2. Az elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 11. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin

Részletesebben

61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai

61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai 61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési

Részletesebben

Elektrosztatika tesztek

Elektrosztatika tesztek Elektrosztatika tesztek 1. A megdörzsölt ebonitrúd az asztalon külön-külön heverı kis papírdarabkákat messzirıl magához vonzza. A jelenségnek mi az oka? a) A papírdarabok nem voltak semlegesek. b) A semleges

Részletesebben

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 2 óra előadás, 1 óra gyakorlat Félévi követelmény: évközi jegy Az évközi jegy megszerzésének módja: A feladatok határidőre történő beadása

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS 1 EGYENLETES KÖRMOZGÁS Pálya kör Út ív Definíció: Test körpályán azonos irányban haladva azonos időközönként egyenlő íveket tesz meg. Periodikus mozgás 2 PERIODICITÁS

Részletesebben

Betűtípusok. Betűstílusok:

Betűtípusok. Betűstílusok: Betűtípusok ez a mondat times new roman ce betűtípussal 12 pontos betűmérettel van írva. ez a mondat times new roman betűtípussal 14 pontos betűmérettel van írva. ez a mondat courier new ce betűtípussal

Részletesebben

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyrıl szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) (Tv. 5. -hoz) (Tv. 6. -hoz)

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyrıl szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) (Tv. 5. -hoz) (Tv. 6. -hoz) A jogszabály mai napon hatályos állapota 2009-11-03 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyrıl szóló törvény végrehajtásáról A Kormány a mérésügyrıl szóló 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.)

Részletesebben

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el. 1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus

Részletesebben

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen

Részletesebben

Tartalom I. Az SI egységrendszer. 1 Tájékoztató. 2 Ajánlott irodalom. 3 A méréselmélet szerepe. 4 Bevezetés. 5 A mérőberendezés felépítése

Tartalom I. Az SI egységrendszer. 1 Tájékoztató. 2 Ajánlott irodalom. 3 A méréselmélet szerepe. 4 Bevezetés. 5 A mérőberendezés felépítése Tartalom I 1 Tájékoztató 2 Ajánlott irodalom 3 A méréselmélet szerepe Az SI egységrendszer 4 Bevezetés 5 A mérőberendezés felépítése 6 A műszerek legfontosabb jellemzői 7 Mérési hibák 8 A mérési eredmény

Részletesebben

MEGFIGYELÉSEK. Filozófiai megközelítés. Értelmes tevékenység Eredménye lehet

MEGFIGYELÉSEK. Filozófiai megközelítés. Értelmes tevékenység Eredménye lehet 65 MEGFIGYELÉSEK Filozófiai megközelítés Értelmes tevékenység Eredménye lehet Ahhoz, hogy megfigyelésekről beszélhessünk, fel kell tenni, hogy a világ objektíve létezik; a világ és én különböznek; a világ

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

Időben állandó mágneses mező jellemzése

Időben állandó mágneses mező jellemzése Időben állandó mágneses mező jellemzése Mágneses erőhatás Mágneses alapjelenségek A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonzó és taszító erő Mágneses pólusok északi pólus: a mágnestű

Részletesebben

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Mechanika. előadás Dr. Geretovszky Zsolt 1. szeptember 15. Klasszikus mechanika A fizika azon ága, melynek feladata az anyagi testek mozgására vonatkozó

Részletesebben

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ...

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ... Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár

Részletesebben

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia, Tárgymutató állapottér, 3 10, 107 általánosított impulzusok, 143 147 általánosított koordináták, 143 147 áramlás, 194 197 Arisztotelész mozgástörvényei, 71 77 bázisvektorok, 30 centrifugális erő, 142 ciklikus

Részletesebben

Alapfogalmak Metrológia Metrológia: Általános metrológia Mérés célja Mérési elvek, mérési módszerek Mér eszközök konstrukciós elemei, elvei

Alapfogalmak Metrológia Metrológia: Általános metrológia Mérés célja Mérési elvek, mérési módszerek Mér eszközök konstrukciós elemei, elvei Alapfogalmak Metrológia, a mérés tudománya a mérési bizonytalanság meghatározásával együtt. Metrológia: alkalmazott tudomány, mely a kvantitatív ismeretszerzési folyamatok - tervezéséhez, - végrehajtásához

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens Az R 3 tér geometriája Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. 1 Vektorok Vektor: irányított szakasz Jel.: a, a, a, AB, Jellemzői: irány, hosszúság, (abszolút érték) jel.: a Speciális

Részletesebben

Kelvin, mól, kandela. 1. A termodinamikai hőmérséklet egysége és etalonja

Kelvin, mól, kandela. 1. A termodinamikai hőmérséklet egysége és etalonja Kelvin, mól, kandela Egységek és etalonok gyűjtőcím alatt a hosszúság, a tömeg, az idő és az áramerősség egységét és etalonját honlapunk korábbi számaiban ismertettük. Bemutattuk a négy mennyiség egységének

Részletesebben

Hőmérsékleti sugárzás

Hőmérsékleti sugárzás Ideális fekete test sugárzása Hőmérsékleti sugárzás Elméleti háttér Egy ideális fekete test leírható egy egyenletes hőmérsékletű falú üreggel. A fala nemcsak kibocsát, hanem el is nyel energiát, és spektrális

Részletesebben

A MEGFIGYELÉSEKRŐL ÁLTALÁBAN

A MEGFIGYELÉSEKRŐL ÁLTALÁBAN A MEGFIGYELÉSEKRŐL ÁLTALÁBAN 73 MEGFIGYELÉSEK Filozófiai megközelítés Értelmes tevékenység Eredménye lehet Ahhoz, hogy megfigyelésekről beszélhessünk, fel kell tenni, hogy a világ objektíve létezik; a

Részletesebben

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér

Részletesebben

A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása.

A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása. A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása. Eszközszükséglet: Bunsen állvány lombik fogóval 50 g-os vasból készült súlyok fonál mérőszalag,

Részletesebben

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE. a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről. (kodifikált szöveg)

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE. a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről. (kodifikált szöveg) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.9.27. COM(2010) 507 végleges 2010/0260 (COD) C7-0287/10 Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

Részletesebben

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz. Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése Mi a biofizika tárgya? Biofizika Csik Gabriella Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése Pl. szívműködés, membránok szerkezete és működése, érzékelés stb. csik.gabriella@med.semmelweis-univ.hu

Részletesebben

Alapfogalmak folytatás

Alapfogalmak folytatás Alapfogalmak folytatás Színek Szem Számítási eljárások Fényforrások 2014.10.14. OMKTI 1 Ismétlés Alapok: Mi a fény? A gyakorlati világítás technika alap mennyisége? Φ K m 0 Φ e ( ) V ( ) d; lm Fényáram,

Részletesebben

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?

Részletesebben

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez. Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem

Részletesebben

Foucault ingakísérlete a Szegedi Dómban

Foucault ingakísérlete a Szegedi Dómban Foucault ingakísérlete a Szegedi Dómban 2005. április 13. És mégis mozog a Föld A világról alkotott kép alakulása Ókorban 6 bolygót ismertek (Merkur,..., Szaturnusz) Ptolemaiosz (120-160) A geocentrikus

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény;  Abszorpciós spektroszkópia Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;

Részletesebben

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,

Részletesebben

Mágneses mező jellemzése

Mágneses mező jellemzése pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező kölcsönhatás A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonalak vonzó és taszító erő pólusok dipólus mező pólusok északi

Részletesebben

Mintavétel fogalmai STATISZTIKA, BIOMETRIA. Mintavételi hiba. Statisztikai adatgyűjtés. Nem véletlenen alapuló kiválasztás

Mintavétel fogalmai STATISZTIKA, BIOMETRIA. Mintavételi hiba. Statisztikai adatgyűjtés. Nem véletlenen alapuló kiválasztás STATISZTIKA, BIOMETRIA. Előadás Mintavétel, mintavételi technikák, adatbázis Mintavétel fogalmai A mintavételt meg kell tervezni A sokaság elemei: X, X X N, lehet véges és végtelen Mintaelemek: x, x x

Részletesebben

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó tárgy, test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó tárgy, test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz. Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS 2013. Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet DIFFÚZIÓ 1. KÍSÉRLET Fizika-Biofizika I. - DIFFÚZIÓ 1. kísérlet: cseppentsünk tintát egy üveg vízbe 1. megfigyelés:

Részletesebben

Mágneses mező jellemzése

Mágneses mező jellemzése pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező vonalak Tartalom, erőhatások pólusok dipólus mező, szemléltetése meghatározása forgatónyomaték méréssel Elektromotor nagysága különböző

Részletesebben

Tér, idő, hely, mozgás (sebesség, gyorsulás)

Tér, idő, hely, mozgás (sebesség, gyorsulás) Tér, idő, hely, mozgás (sebesség, gyorsulás) Térben és időben élünk. A tér és idő végtelen, nincs kezdete és vége. Minden tárgy, esemény, vagy jelenség helyét és idejét a térben és időben valamihez képest,

Részletesebben

Előadások (1.) ÓE BGK Galla Jánosné, 2011.

Előadások (1.) ÓE BGK Galla Jánosné, 2011. Előadások (1.) 2011. 1 Metrológiai alapfogalmak Mérési módszerek Mérési folyamat Mértékegységek Etalonok 2 Metrológiai alapfogalmak 3 A mérendő (mérhető) mennyiség előírt hibahatárokon belüli meghatározása

Részletesebben

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Elektromos áram. Vezetési jelenségek Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai

Részletesebben

A mechanikai alaptörvények ismerete

A mechanikai alaptörvények ismerete A mechanikai alaptörvények ismerete Az oldalszám hivatkozások a Hudson-Nelson Útban a modern fizikához c. könyv megfelelő szakaszaira vonatkoznak. A Feladatgyűjtemény a Mérnöki fizika tárgy honlapjára

Részletesebben

Mértékhitelesítés. Hitelesített mérıeszközök használata. Alapmérıeszközök, hiteles anyagminták

Mértékhitelesítés. Hitelesített mérıeszközök használata. Alapmérıeszközök, hiteles anyagminták 8/1976. (IV. 27.) MT rendelet a mérésügyrıl A Minisztertanács a mérések pontossága és egységessége érdekében az alábbiakat rendeli: Mértékegységek 1. (1) Minden olyan mennyiség mérésére és értékének kifejezésére,

Részletesebben

PÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE

PÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE PÉLÁ ERŐTÖRVÉNYERE Szabad erők: erőtörvénnyel megadhatók, általában nem függenek a test mozgásállapotától (sebességtől, gyorsulástól) Példák: nehézségi erő, súrlódási erők, rugalmas erők, felhajtóerők,

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz I.

Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz I. Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz I. 1. C. B 3. B 4. C 5. B 6. A 7. D 8. D 9. A 10. C 11. C 1. A 13. C 14. B 15. B 16. B 17. D 18. B 19. C 0. B I. RÉSZ Összesen 0 pont 1 1. téma

Részletesebben

Reológia Mérési technikák

Reológia Mérési technikák Reológia Mérési technikák Reológia Testek (és folyadékok) külső erőhatásra bekövetkező deformációját, mozgását írja le. A deformációt irreverzibilisnek nevezzük, ha a az erőhatás megszűnése után a test

Részletesebben

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz

Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz 1. C 1 pont 2. B 1 pont 3. D 1 pont 4. B 1 pont 5. C 1 pont 6. A 1 pont 7. B 1 pont 8. D 1 pont 9. A 1 pont 10. B 1 pont 11. B 1 pont 12. B 1 pont

Részletesebben