Szenzorok bevezető és szükséges fogalmak áttekintése
|
|
- Mariska Mészáros
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szenzorok bevezető és szükséges fogalmak áttekintése 1
2 SI alapegységek 2
3 SI alapegységek Definició: Az alapegység az alapmennyiség mérésének az egysége a mennyiségek adott rendszerében. Minden egyes alapegység meghatározása és megvalósítása a metrológiai kutatások felfedezéseivel változik, mert ezek teszik lehetővé az egység pontosabb meghatározását és megvalósítását. 3
4 SI alapegység meghatározások A méter annak az útnak a hosszúsága, amelyet a fény vákuumban 1/ másodperc időtartam alatt megtesz. A kilogramm egyenlő a kilogramm nemzetközi prototípus tömegével. A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás periódusának időtartama. 4
5 SI alapegység meghatározások Az amper olyan állandó villamos áram erőssége, amely két egyenes, párhuzamos, végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny körkeresztmetszetű és egymástól 1 méter távolságban, vákuumban elhelyezkedő vezetőben fenntartva, e két vezető között méterenként newton erőt hozna létre. A kelvin a víz hármaspontja termodinamikai hőmérsékletének 1/273,16-szorosa. 5
6 SI alapegység meghatározások A mól annak a rendszernek az anyagmennyisége, amely annyi elemi egységet tartalmaz, mint ahány atom van 0,012 kilogramm szén-12-ben. A mól alkalmazásakor meg kell határozni az elemi egység fajtáját; ez atom, molekula, ion, elektron, más részecske vagy ilyen részecskék meghatározott csoportja lehet. A kandela az olyan fényforrás fényerőssége adott irányban, amely hertz frekvenciájú monokromatikus fényt bocsát ki és sugárerőssége ebben az irányban 1/683 watt per szteradián. 6
7 Az SI rendszer két kiegészítő mértékegysége Síkszög, mértékegysége a radián, jele: rad. A radián a kör két sugara által bezárt szög, amelyek a kör kerületéből a kör sugarával egyenlő ívet metszenek ki. Térszög, mértékegysége a szteradián, jele: sr. Egy gömb felszínére rajzolt, a gömb sugarának négyzetével azonos méretű területet a gömb középpontjából indított egy szteradiánnyi térszöget zár be. 7
8 SI származtatott egységek Az SI-származtatott egységeinek leszármaztatása SIalapegységekkel történik, a mennyiségek közötti fizikai kapcsolat alapján. Példa: A hosszúság mennyiségének mérése Az idő mennyiségének mérése tehát a sebesség mennyisége m s m/s A származtatott egységeket a matematikai szorzás és osztás jelöléseinek felhasználásával, alapegységekkel fejezik ki. 8
9 9
10 10
11 11
12 12
13 SI-prefixumok A prefixumok helyes használatának szabályai: 1. A prefixumok szigorúan csak 10 hatványai lehetnek. (és például nem lehetnek 2 hatványai). Példa: Egy kilobit 1000 bitet és nem 1024 bitet jelent. 2. A prefixumot szóköz nélkül kell az egység jelölése elé írni. Példa: a centimétert cm-el és nem c m-el kell írni. 3. Kombinált prefixumok nem használhatók. Példa: 10-6 kg helyesen: 1 mg és nem 1 µkg. 4. A prefixumot nem szabad egyedül írni. Példa: 10 9 /m 3 nem írható G/m 3 -ként. 13
14 SI - prefixumok 14
15 SI egységek nevének és jelöléseinek írása 1. A jelöléseket nem írják nagybetűvel, a jelölés első betűje csak akkor nagybetű, ha: 1) az egység neve személynévből származik, 2) a jelölés mondat kezdőbetűje Példa: A kelvin egységet K -val jelölik. 2. A jelölést többes számban sem szabad változtatni, a többes szám jelét nem szabad hozzáadni. 3. A jelölést soha nem követi pont, hacsak az nem mondat végén áll. 4. Szorzással összekapcsolt egységeknél néhányat egyszerű szóközzel is lehet kombinálni. Példa: N m vagy N m. 15
16 5. Osztással összekapcsolt egységeket törtvonallal vagy negatív kitevőjű hatvánnyal kell kombinálni. Példa: m/s vagy m s Az összetett egységek csak egy törtvonalat tartalmazhatnak. A zárójelek vagy a negatív kitevőjű hatványok összetett kombinációja megengedett. Példa: m/s 2 vagy m s -2, de nem m/s/s. Példa: m kg/(s 3 A) vagy m kg s -3 A -1, se nem m kg/s 3 /A, se nem m kg/s 3 A. 7. A jelölésnek szóközzel kell követnie a számjegyes értéket. Példa: 5 kg nem 5kg. 8. Az egységjelölés és az egységnév nem keverhető. 16
17 Számértékek megadása 1. Szóközöket kell hagyni minden hármas számcsoport között, a tizedes vessző bal és jobb oldalán egyaránt (15 739,012 53). Négy számjegyes számnál a szóköz elhagyható. A vessző nem használható az ezres helyérték elválasztására. 2. Matematikai jelöléseket csak az egységjelöléseknél (például kg/m 3 ) lehet használni, az egységneveknél ezek nem használhatók (például kg/köbméter használata helytelen). 3. Világosan látható legyen, hogy melyik egységjelöléshez tartozik a számérték, valamint a matematikai művelet melyik mennyiségértékekre vonatkozik. Példa: 35 cm 48 cm és nem cm, vagy: 100 g ± 2 g és nem 100 ± 2 g. 17
18 A szenzorok helye a mérő szabályzó körben 18
19 A szenzor fogalma mint: jeladó és mérőátalakító A nemzetközi metrológiai kifejezések szótárában a következő definiciót találjuk: érzékelő (szenzor) A mérőeszköznek vagy mérő-láncnak az az eleme, amelyre a mérendő mennyiség közvetlenül hat. A szenzor kifejezés alatt egyre inkább összetett mérőátalakítókat is érthetők. 19
20 A szenzor fogalma mint: jeladó és mérőátalakító-jelátalakító A jelátalakító (transducer) ennél több: egyfelől tartalmazza a szenzort is, de ezenkívül akár a feldolgozó áramkört, a szenzor működéséhez szükséges elemeket, a környezet behatásai elleni védelmet, a villamos kivezetéseket is tartalmazza. 20
21 Mérőlánc Tartalmazza mindazokat az elemeket, amelyek a szenzor kimenetét a vezérlőrendszer számára elfogadható alakra hozzák, és kiküszöbölnek némely ismert zavaró tényezőt. Bemenet Pontos érték Szenzor elsödleges feldolgozása A jel feldolgozása Az adatok megjelenitése Kimenet Mért érték 21
22 Szenzor Ezen, a folyamattal érintkező elem a mért nagyságtól függő kimenő értéket ad. A jel elsődleges feldolgozása A szenzor kimenetét további feldolgozásra alkalmas alakra hozza (egyenáram, feszültség vagy frekvencia) A jel feldolgozása Az elsődleges feldolgozás kimenetét megjelenítésre vagy további feldolgozásra alkalmas alakra hozza. Az adatok megjelenítése 22
23 Az érzékelési technikák alapjai Az információgyűjtés eszközei az automata vezérlőrendszereknél A mért vagy detektált fizikai nagyságok mindig egy bizonyos módon hatnak a környezetükre: Változik az anyag szerkezete a térben, az anyag, a tér energetikai állapota, változnak a terek, vagy a jelenlevő objektumok térbeli eloszlása. Ezeket a változásokat különböző szenzoros effektusok segítségével érzékeljük (az anyagállandók változása, piezo effektus, indukció, Hall effektus stb.) 23
24 A mérőműszerek (felhasználási) karakterisztikái Normális feltételek meghatározzák a mért nagyság határait, amelyek között a berendezés alkalmazható. Határfeltételek a mért nagyság azon határértékei amelyeknél a műszer még nem károsodik (degradálódik) Referenciafeltételek pontosan megadott feltételek amelyek mellett kell a méréseket-hitelesítéseket elvégezni 24
25 A mérőműszerek metrológiai tulajdonságai A mérési folyamatba kapcsolt műszer képességeinek és korlátainak kvalitatív és kvantitatív mutatói. A metrológiai jellemzők feloszthatók: STATIKUS KARAKTERISZTIKÁK és állandó, vagy lassan változó nagyságok DINAMIKUS KARAKTERISZTIKÁK. gyorsanváltozó nagyságok esetén 25
26 Mérési tartomány A mérési tartomány azoknak a mérendő mennyiség értékeknek az összesége, amelyeknél a mérőeszköz hibájának az előírt határok között kell lennie. A dinamikus mérési tartomány meghatározható mint a legnagyobb és legkisebb mérhető érték viszonya. Például, ha a minimális érték 1 ma, a maximális pedig 1 A akkor I max /I min = Ez a tartomány kifejezhető db (decibelben), azaz 20 log (I max /I min ). Esetünkben a mérési tartomány 60 db. 26
27 A mérőeszközök statikus karakterisztikái Egy mérőeszköz statikus karkterisztikái statikus kalibrációval határozhatók meg (egy mérési folyamattal) amit periódikusan meg kell ismételni. A kalibráció alatt, ismert és állandó bemenő jel mellett, megfigyeljük az eredményezett válaszfüggvényt. 27
28 A mérőeszközök statikus karakterisztikái A mérőeszköz statikus karakterisztikái: pontosság, precizitás, felbontóképesség, linearitás, érzékenység, érzéktelenségi küszöb, stabilitás, ismételhetőség, hiszterézis, bemenő és kimenő impedancia. 28
29 Pontosság (accuracy) A mérőeszköz pontossága a mérőeszköznek az a tulajdonsága, hogy a mérendő mennyiség valódi értékéhez közeli értékmutatást vagy választ szolgáltat. Általában a pontos értéket nem ismerjük, így konvencionális valódi, vagyis gyakran megegyezés alapján elfogadott értéket használjuk. Az utóbbi időben a pontosság helyett a mérési bizonytalanságot definiáljuk. (measurement uncertainity) 29
30 Mérési bizonytalanság A mérési eredményhez társított paraméter, amely a mérendő mennyiségnek megalapozottan tulajdonítható értékek szóródását jellemzi. Míg a pontosság az ideális statikus karakterisztikáktól való eltérést definiálja, a mérési bizonytalanság magába foglalja a rendszeres és a véletlen hibákat is 30
31 Precizitás A mérőeszköz precizitása a mérőeszköz azon tulajdonsága, hogy egymáshoz közeli értékeket mutasson. A precizitás legjobb mutatója a szórás. A szórás statisztikai mértékmutatója a mérés megismételhetőségének és a következő a definiciója: 1 n x i x n i
32 Precizitás és pontosság Amint az ábrán is látható, fontos különbséget tenni a pontosság és a precizitás között. 32
33 Felbontóképesség (értékmutató szerkezeté) A felbontóképesség a mérőeszköz azon tulajdonsága, hogy meg tud egymáshoz közeli értékeket különböztetni. Az értékmutató szerkezet által megjelenített és egyértelműen megkülönböztethető értékmutatások legkisebb különbsége. Analóg műszer esetén a legkisebb skálabeosztás a felbontóképesség, Digitális értékmutató szerkezet esetén ez az utolsó értékes jegy egységnyi megváltozásának megfelelő változás az értékmutatásban. 33
34 Linearitás A mérőműszer azon tulajdonsága hogy a válaszfüggvényt mint a bemeneti jel lineáris funkcióját generálja. 34
35 Linearitás A kimenő jel bemenő jeltől való viszonyától függően a következő fajta linearitásokat sorolhatjuk fel: bemenő jeltől független linearitás bemenő jellel arányos linearitás és bemenő jellel részben arányos linearitás. 35
36 A linearitás hibája a mérőeszköz válaszfüggvényének maximális eltérése az optimális egyenestől, melyet a kalibrációs pontokon keresztül húztunk meg. A linearitási hiba definiciója: G i max y i y max ax i b 100 y i a válaszfüggvény i-edik lemért értéke x i bemenet esetén, y max a válaszfüggvény maximális mérhető értéke, a és b az optimális egyenes függvényének álandói. 36
37 Érzékenység A mérőeszköz kimenőjelének megváltozása osztva a bemenőjel megfelelő megváltozásával. 37
38 Érzékenység Az így definiált érzékenységet statikus érzékenységnek nevezzük, és a statikus kalibráció adataiból határozható meg. Az érzékenységet a kalibrációs görbe meredeksége képviseli, ha a koordináták valós értékegységekben adottak. Ha a kalibrációs görbe lineáris, a K érzékenység állandó, viszont amennyiben a bemenő és a kimenő jel viszonya nem lineáris, az érzékenység a bemenő jel függvényében változik. y K x 38
39 Érzéktelenségi küszöb A bemenőjel lehetséges legnagyobb lassú és monoton változása, amely még nem idéz elő érzékelhető változást a mérőeszköz kimenőjelében. Mennyiségileg az érzéktelenségi küszöb definiálható mint a felbontás és a legkisebb mérési tartomány szorzata. Például 4 számjegyes digitális votmérőnél melynél a legkisebb mérőtartomány 100 mv, a felbontás 1/10000, az érzéktelenségi küszöb 100 mv/10000 = 0,01 mv. 39
40 Stabilitás A mérőeszköznek az a képessége, hogy metrológiai jellemzőit időben folyamatosan megőrzi. A berendezés stabilitása definiálható különböző változások függvényében, de mindenek előtt az időbeni változásokra vonatkozik. Léteznek hosszútávú és rövidtávú stabilitási hibák. 40
41 Ismétlőképesség (mérőeszközé) A mérőeszköznek az a képessége, hogy azonos mérendő mennyiséget azonos feltételek között ismételten megmérve egymáshoz közeli értékmutatásokat ad. A megismételhetőségi hibát a válaszfüggvény maximális és minimális értéke közötti különbségként definiáljuk, ugyanannak a bemenőjelnek, legalább ötszöri, egymásutáni alkalmazásakor. Az egész mérési tartományra vonatkoztatva. 41
42 Hiszterézis A mérőeszköz hiszterézise a mérőeszköz olyan tulajdonsága, hogy a bemenőjelre adott válaszfüggvény függ az előző bemenőjelek sorrendjétől. A karakterisztika felfutó és lefutó ága nem ugyanazon a görbén helyezkedik el. G H yg y y max d 100 ahol y g és y d a kimenőjel lemért értékei ugyanarra a bemenőjelre. 42
43 Hiszterézis 43
44 Dinamikus karakterisztikák Ha egy mérőelem a vezérlőrendszer része, általában nem elegendő leírni csak a statikus karakterisztikáival, figyelembe kell venni a dinamikus karakterisztikákat is. A dinamikus mérések esetében a kimenetet nem a bemenet függvényében, hanem az időtartományban vizsgáljuk, hiszen éppen az a kérdés, hogy a szenzor milyen gyorsan reagál a bemenet változásaira. 44
45 A dinamikus hiba és késleltetés A reális szenzor kimenete az ideálishoz viszonyítva általában késik 45
46 Dinamikus karakterisztikák A műszer modellje, azaz a matematikai kifejezés, amely összeköti a bemenetet a kimenettel, közelíthető a bemenőjel differenciálhányadosainak lineáris kombinációjával. n i 1 a i i d y i dt n azt határozza meg hanyadrendű az átviteli funkció b 0 x 46
47 n = 0 nulladik rendű rendszer A szenzor modelje nulladik rendű rendszernek felel meg. A nulladik rendű rendszer nem visz be semilyen hibát a mérésbe függetlenül a bemeneti jel változásának gyorsaságától. Más szavakkal, a kimenőjelnek nincs semilyen késése, sem pedig torzulása összehasonlítva a bemenő jellel. y b a 0 a b 0 /a 0 koeficienst statikus érzékenységnek nevezzük. 0 x 47
48 n = 1 elsőrendű rendszer a1 dy y a dx 0 Ha n = 1, elsőrendű átviteli függvényt kapunk b a 0 0 x 48
49 n = 2 másodrendű rendszer 2 d y dy a2 a1 y b0 x 2 dt dt 49
Mérés szerepe a mérnöki tudományokban Mértékegységrendszerek. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem
Mérés szerepe a mérnöki tudományokban Mértékegységrendszerek Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem Alapinformációk a tantárgyról a tárgy oktatója: Dr. Berta Miklós Fizika és
RészletesebbenA mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv
Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési
RészletesebbenA NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (AZ SI)
A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (AZ SI) A Nemzetközi Mértékegység-rendszer bevezetését, az erre épült törvényes mértékegységeket hazánkban a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény szabályozza. Az
RészletesebbenAz SI mértékegységrendszer
PTE Műszaki és Informatikai Kar DR. GYURCSEK ISTVÁN Az SI mértékegységrendszer http://hu.wikipedia.org/wiki/si_mértékegységrendszer 1 2015.09.14.. Az SI mértékegységrendszer Mértékegységekkel szembeni
RészletesebbenMÉRÉSTECHNIKA. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Fazekas Miklós (1) márc. 1
MÉRÉSTECHNIKA BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Fazekas Miklós (1) 463 26 14 16 márc. 1 Méréstechnikai alapfogalmak CÉL Mennyiségek mérése Fizikai mennyiség Hosszúság L = 2 m Mennyiségi minőségi
RészletesebbenAz SI mértékegység rendszer
Az SI mértékegység rendszer Az egyes fizikai mennyiségek közötti kapcsolatokat méréssel tudjuk meghatározni, de egy mennyiség méréséhez valamilyen rögzített értéket kell alapul választanunk. Ezt az alapul
RészletesebbenA klasszikus mechanika alapjai
A klasszikus mechanika alapjai FIZIKA 9. Mozgások, állapotváltozások 2017. október 27. Tartalomjegyzék 1 Az SI egységek Az SI alapegységei Az SI előtagok Az SI származtatott mennyiségei 2 i alapfogalmak
RészletesebbenMéréselmélet és mérőrendszerek
Méréselmélet és mérőrendszerek 6. ELŐADÁS KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba eredete o
RészletesebbenMértékrendszerek, az SI, a legfontosabb származtatott mennyiségek és egységeik
Mértékrendszerek, az SI, a legfontosabb származtatott mennyiségek és egységeik A fizikában és a méréstudományban mértékegységeknek hívjuk azokat a méréshez használt egységeket, amivel a fizikai mennyiségeket
RészletesebbenMérési hibák 2006.10.04. 1
Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség
RészletesebbenMÉRÉSTECHNIKA. Mérés története I. Mérés története III. Mérés története II. A mérésügy jogi szabályozása Magyarországon. A mérés szerepe a mai világban
Mérés története I. MÉRÉSTECHNIKA - A mérés első jogi szabályozása (i.e. 3000): Halálbüntetésre számíthat aki elmulasztja azon kötelességét, hogy "Ami számítható, azt számítsd ki, ami mérhető, azt mérd
RészletesebbenMéréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ)
Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba
RészletesebbenTartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon
Fizikakönyv ifj. Zátonyi Sándor, 2014. Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon Fogalmak Bevezetés A fizikai megismerés módszerei megfigyelés A megfigyelés olyan (tudományos) megismerési módszer, melynek
RészletesebbenAz SI alapegysegei http://web.inc.bme.hu/fpf/kemszam/alapegysegek.html 1 of 2 10/23/2008 10:34 PM Az SI alapegységei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. A hosszúság mértékegysége a méter (m). A méter a kripton-86-atom
RészletesebbenElőadások (1.) ÓE BGK Galla Jánosné, 2011.
Előadások (1.) 2011. 1 Metrológiai alapfogalmak Mérési módszerek Mérési folyamat Mértékegységek Etalonok 2 Metrológiai alapfogalmak 3 A mérendő (mérhető) mennyiség előírt hibahatárokon belüli meghatározása
Részletesebbenmérőeszköz mérték mérőátalakító Mérőeszközök általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói
mérőeszköz Mérőeszközök általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói Önmagában, vagy kiegészítő eszközökkel együtt mérésre használt eszköz. mérték Adott mennyiség egy vagy több ismert értékét
RészletesebbenMinden mérésre vonatkozó minimumkérdések
Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések 1) Definiálja a rendszeres hibát 2) Definiálja a véletlen hibát 3) Definiálja az abszolút hibát 4) Definiálja a relatív hibát 5) Hogyan lehet az abszolút-, és a
RészletesebbenBAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési hibák súlya és szerepe a mérési eredményben A mérési hibák csoportosítása A hiba rendűsége Mérési bizonytalanság Standard és kiterjesztett
RészletesebbenTartalom I. Az SI egységrendszer. 1 Tájékoztató. 2 Ajánlott irodalom. 3 A méréselmélet szerepe. 4 Bevezetés. 5 A mérőberendezés felépítése
Tartalom I 1 Tájékoztató 2 Ajánlott irodalom 3 A méréselmélet szerepe Az SI egységrendszer 4 Bevezetés 5 A mérőberendezés felépítése 6 A műszerek legfontosabb jellemzői 7 Mérési hibák 8 A mérési eredmény
RészletesebbenTartalom I. Az SI egységrendszer. 1 Tájékoztató. 2 Ajánlott irodalom. 3 Bevezetés. 4 A méréselmélet szerepe. 5 A mérőberendezés felépítése
Tartalom I 1 Tájékoztató 2 Ajánlott irodalom 3 Bevezetés 4 A méréselmélet szerepe Az SI egységrendszer 5 A mérőberendezés felépítése 6 A műszerek legfontosabb jellemzői 7 Mérési hibák 8 A mérési eredmény
RészletesebbenOPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István
OPTIKA Dr. Seres István Segédmennyiségek: Síkszög: ívhossz/sugár i r Kör középponti szöge: 2 (radián) Térszög: terület/sugár a négyzeten A sr (szteradián = sr) 2 r Gömb középponti térszöge: 4 (szteradián)
Részletesebben1. Metrológiai alapfogalmak. 2. Egységrendszerek. 2.0 verzió
Mérés és adatgyűjtés - Kérdések 2.0 verzió Megjegyzés: ezek a kérdések a felkészülést szolgálják, nem ezek lesznek a vizsgán. Ha valaki a felkészülése alapján önállóan válaszolni tud ezekre a kérdésekre,
RészletesebbenNemzetközi Mértékegységrendszer
Nemzetközi Mértékegységrendszer 1.óra A fizika tárgya, mérés, mértékegységek. Fűzisz Természet Fizika Mérés, mennyiség A testek, anyagok bizonyos tulajdonságait számszerűen megadó adatokat mennyiségnek
Részletesebben1. SI mértékegységrendszer
I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség
RészletesebbenGyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész. Előadások (2.) 2011.
Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész Előadások (2.) 2011. 1 Méréstechnika előadás 2. 1. Mérési hibák 2. A hiba rendszáma 3. A mérési bizonytalanság 2 Mérési folyamat A mérési folyamat négy fő
RészletesebbenOrvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?
Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.
RészletesebbenMilyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?
1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen
RészletesebbenMéréselmélet MI BSc 1
Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok
RészletesebbenZaj- és rezgés. Törvényszerűségek
Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,
RészletesebbenA mérés. A mérés célja a mérendő mennyiség valódi értékének meghatározása. Ez a valóságban azt jelenti, hogy erre kell
A mérés A mérés célja a mérendő mennyiség valódi értékének meghatározása. Ez a valóságban azt jelenti, hogy erre kell törekedni, minél közelebb kerülni a mérés során a valós mennyiség megismeréséhez. Mérési
RészletesebbenBAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 2 óra előadás, 1 óra gyakorlat Félévi követelmény: évközi jegy Az évközi jegy megszerzésének módja: A feladatok határidőre történő beadása
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény
RészletesebbenD/A konverter statikus hibáinak mérése
D/A konverter statikus hibáinak mérése Segédlet a Járműfedélzeti rendszerek II. tantárgy laboratóriumi méréshez Dr. Bécsi Tamás, Dr. Aradi Szilárd, Fehér Árpád 2016. szeptember A méréshez szükséges eszközök
RészletesebbenMérési hibák. 2008.03.03. Méréstechnika VM, GM, MM 1
Mérési hibák 2008.03.03. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség általánosított
RészletesebbenOPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István
OPTIKA Dr. Seres István Segédmennyiségek: Síkszög: ívhossz/sugár Kör középponti szöge: 2 (radián) Térszög: terület/sugár a négyzeten sr A 2 r (szteradián = sr) i r Gömb középponti térszöge: 4 (szteradián)
RészletesebbenKÍSÉRLET, MÉRÉS, MŰSZERES MÉRÉS
KÍSÉRLET, MÉRÉS, MŰSZERES MÉRÉS Kísérlet, mérés, modellalkotás Modell: olyan fizikai vagy szellemi (tudati) alkotás, amely egy adott jelenség lefolyását vagy egy rendszer viselkedését részben vagy egészen
RészletesebbenMennyiségek, mértékegységek nemzetközi rendszere
Ismerd meg Mennyiségek, mértékegységek nemzetközi rendszere 1. Alapmennyiségek. Származtatott mennyiségek A tudományok rohamos fejlődése szükségessé tette a mértékegységek elnevezésének és a jelrendszer
RészletesebbenMérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1
Mérés és modellezés 2008.02.04. 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni
RészletesebbenAnalóg-digitál átalakítók (A/D konverterek)
9. Laboratóriumi gyakorlat Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek) 1. A gyakorlat célja: Bemutatjuk egy sorozatos közelítés elvén működő A/D átalakító tömbvázlatát és elvi kapcsolási rajzát. Tanulmányozzuk
RészletesebbenFényerő mérés. Készítette: Lenkei Zoltán
Fényerő mérés Készítette: Lenkei Zoltán Mértékegységek Kandela SI alapegység, a gyertya szóból származik. Egy pontszerű fényforrás által kibocsátott fény egy kitüntetett irányba. A kandela az olyan fényforrás
Részletesebben1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások
1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erõsítõ invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt nevezzük földnek. A nem invertáló bemenetre kösse egy potenciométer középsõ
RészletesebbenIRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPOK. Erdei István Grundfos South East Europe Kft.
IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPOK Erdei István Grundfos South East Europe Kft. Irányítástechnika felosztása Vezérléstechnika Szabályozástechnika Miért szabályozunk? Távhő rendszerek üzemeltetése Ø A fogyasztói
RészletesebbenBAGME11NLF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2012.
BAGME11NLF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2012. 1 1. A mérési folyamatok irányítása 2. A mérés folyamata 2.1. Mérési módszerek 2.2. A mérési folyamat 2.3. A jelátalakítók csoportosítása
RészletesebbenDigitális hangszintmérő
Digitális hangszintmérő Modell DM-1358 A jelen használati útmutató másolása, bemutatása és terjesztése a Transfer Multisort Elektronik írásbeli hozzájárulását igényli. Használati útmutató Óvintézkedések
RészletesebbenBAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési adatok feldolgozása A mérési eredmény megadása A mérés dokumentálása A vállalati mérőeszközök nyilvántartása 2 A mérés célja: egy
Részletesebben9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK
9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti
RészletesebbenMérés: Millikan olajcsepp-kísérlete
Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat
Részletesebben10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
101 ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel történik A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell Rendszerint az
RészletesebbenMéréstechnika GM, VI BSc 1
Mérési hibák 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség általánosított
RészletesebbenMÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI
MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk
RészletesebbenMérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás.
Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás. Nem villamos jelek mérésének folyamatai. Érzékelők, jelátalakítók felosztása. Passzív jelátalakítók. 1.Ellenállás változáson alapuló jelátalakítók -nyúlásmérő ellenállások
RészletesebbenMárkus Zsolt Tulajdonságok, jelleggörbék, stb BMF -
Márkus Zsolt markus.zsolt@qos.hu Tulajdonságok, jelleggörbék, stb. 1 A hatáslánc részegységekből épül fel, melyek megvalósítják a jelátvitelt. A jelátviteli sajátosságok jellemzésére (leírására) létrehozott
RészletesebbenMérési struktúrák
Mérési struktúrák 2007.02.19. 1 Mérési struktúrák A mérés művelete: a mérendő jellemző és a szimbólum halmaz közötti leképezés megvalósítása jel- és rendszerelméleti aspektus mérési folyamat: a leképezést
RészletesebbenA munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.
11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség
RészletesebbenMérés és modellezés 1
Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell
RészletesebbenBiológiai jelek mérése
Biológiai jelek mérése Méréstechnikai alapfogalmak A mérések célja Objektí információszerzés, megismerés Minimális beaatkozás mellett Módszere Érzékelés Összehasonlítás alapegységekkel Összehasonlítás
Részletesebben7. Mágneses szuszceptibilitás mérése
7. Mágneses szuszceptibilitás mérése Klasszikus fizika laboratórium Mérési jegyzőkönyv Mérést végezte: Vitkóczi Fanni Mérés időpontja: 2012. 10. 25. I. A mérés célja: Egy mágneses térerősségmérő műszer
RészletesebbenA mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015
A mérés problémája a pedagógiában Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés fogalma Mérésen olyan tevékenységet értünk, amelynek eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel
RészletesebbenMűszaki analitikai kémia. Alapfogalmak a műszeres analitikai kémiában
Műszaki analitikai kémia Alapfogalmak a műszeres analitikai kémiában Dr. Galbács Gábor A koncepció 1. Valamilyen külső fizikai hatás (elektromágneses sugárzás, hevítés, elektromos feszültség, stb.) alá
RészletesebbenFeszültségérzékelők a méréstechnikában
5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika
RészletesebbenMunkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2012.
Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2012. 1 Félévi követelmény: évközi jegy Az évközi jegy megszerzésének módja: A feladatok határidőre történő beadása és legalább elégséges zárthelyi dolgozatok
Részletesebben6 az 1-ben digitális multiméter AX-190A. Használati útmutató
6 az 1-ben digitális multiméter AX-190A Használati útmutató 1. Biztonsági szabályok SOHA ne használjon a mérőműszernél olyan feszültséget, vagy áramerősséget, amely értéke túllépi a megadott maximális
RészletesebbenLogaritmikus erősítő tanulmányozása
13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti
Részletesebbenetalon etalon (folytatás) Az etalonok és a kalibrálás általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói
Etalonok, kalibrálás, rekalibrálás, visszavezethetőség, referencia eljárások Az etalonok és a kalibrálás általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói etalon Mérték, mérőeszköz, anyagminta vagy
RészletesebbenZárt mágneskörű induktív átalakítók
árt mágneskörű induktív átalakítók zárt mágneskörű átalakítók felépítésükből következően kis elmozdulások mérésére használhatók megfelelő érzékenységgel. zárt mágneskörű induktív átalakítók mágnesköre
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
RészletesebbenOrvosi Fizika és Statisztika
Orvosi Fizika és Statisztika Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Természettudományi és Informatikai Kar Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet www.szote.u-szeged.hu/dmi Orvosi fizika
RészletesebbenVillamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW 7.1
Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása (ellenállás mérés LabVIEW támogatással) LabVIEW 7.1 előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár LabVIEW-7.1 KONF-5_2/1 Ellenállás mérés és adatbeolvasás Rn
RészletesebbenA/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel
11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,
RészletesebbenA mérési eredmény megadása
A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk meg: a determinisztikus és a véletlenszerű
RészletesebbenM ű veleti erő sítő k I.
dátum:... a mérést végezte:... M ű veleti erő sítő k I. mérési jegyző könyv 1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erősítő invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt
RészletesebbenKalibrálás és mérési bizonytalanság. Drégelyi-Kiss Ágota I
Kalibrálás és mérési bizonytalanság Drégelyi-Kiss Ágota I. 120. dregelyi.agota@bgk.uni-obuda.hu Kalibrálás Azoknak a mőveleteknek az összessége, amelyekkel meghatározott feltételek mellett megállapítható
Részletesebben0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles
Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I. 2013. jan. 10. Név: Neptun kód: Idő: 180 perc Elm.: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. Fel. össz.: Össz.: Oszt.: Az elérhető pontszám 40 (elmélet) + 60 (feladatok)
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 4. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2012. február 27. MA - 4. óra Verzió: 2.1 Utolsó frissítés: 2012. március 12. 1/41 Tartalom I 1 Jelek 2 Mintavételezés 3 A/D konverterek
RészletesebbenJegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)
Jegyzőkönyv a mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 8-1-1, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-8 A mérés célja A feladat egy mágneses térerősségmérő eszköz
Részletesebben1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak?
Ellenörző kérdések: 1. előadás 1/5 1. előadás 1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak? 2. Mit jelent a föld csomópont, egy áramkörben hány lehet belőle,
Részletesebben72-74. Képernyő. monitor
72-74 Képernyő monitor Monitorok. A monitorok szöveg és grafika megjelenítésére alkalmas kimeneti (output) eszközök. A képet képpontok (pixel) alkotják. Általános jellemzők (LCD) Képátló Képarány Felbontás
RészletesebbenHogyan kell helyesen írni a Nemzetközi Mértékegység-rendszer egységeit.
Hogyan kell helyesen írni a Nemzetközi Mértékegység-rendszer egységeit. Bevezetés A nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (Bureau Internationale des Poids et Mesures, BIPM) időnként közzéteszi az SI-brosúra
Részletesebben7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL
7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 1. A gyakorlat célja Kis elmozulások (.1mm 1cm) mérésének bemutatása egyszerű felépítésű érzékkőkkel. Kapacitív és inuktív
RészletesebbenModern Fizika Labor. 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 25. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 25. A mérés száma és címe: 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Értékelés: A beadás dátuma: 2011. nov. 16. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenMérési jegyzőkönyv a 5. mérés A/D és D/A átalakító vizsgálata című laboratóriumi gyakorlatról
Mérési jegyzőkönyv a 5. mérés A/D és D/A átalakító vizsgálata című laboratóriumi gyakorlatról A mérés helyszíne: A mérés időpontja: A mérést végezték: A mérést vezető oktató neve: A jegyzőkönyvet tartalmazó
Részletesebben1991. évi XLV. törvény. a mérésügyrıl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel. I.
1991. évi XLV. törvény a mérésügyrıl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel [Vastag betővel szedve az 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.), vékony betővel
RészletesebbenMűszerek kiválasztása, jellemzése 2007.03.20. 1
Műszerek kiválasztása, jellemzése 2007.03.20. 1 Kiválasztási szempontok Műszerek kiválasztásának általános szempontjai mérendő paraméter alkalmazható mérési elv mérendő érték, mérési tartomány környezeti
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY
EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY ALAPMÉRTÉKEGYSÉGEK A fizikában és a méréstudományban mértékegységeknek hívjuk azokat a méréshez használt egységeket,
RészletesebbenElektronika 2. TFBE1302
Elektronika 2. TFBE1302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
RészletesebbenIntelligens Közlekedési Rendszerek 2
Intelligens Közlekedési Rendszerek 2 Máté Miklós 2016 Október 11 1 / 14 Szenzor (érzékelő): mérés, detektálás Mérés elmélet emlékeztető Jó mérőműszer tulajdonságai Érzékeny a mérendő tulajdonságra Érzéketlen
RészletesebbenIdőben állandó mágneses mező jellemzése
Időben állandó mágneses mező jellemzése Mágneses erőhatás Mágneses alapjelenségek A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonzó és taszító erő Mágneses pólusok északi pólus: a mágnestű
RészletesebbenA FIZIKA MÓDSZEREI. Fáról leesı alma zuhanás. Kísérletes természettudomány: a megfigyelt jelenségek leírása és értelmezése
A FIZIKA MÓDSZEREI Kísérletes természettudomány: a megfigyelt jelenségek leírása és értelmezése A módszer lépései: Megfigyelés Kísérlet Mérés-kiértékelés Modellalkotás A modell mőködése a gyakorlatban
Részletesebben8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ
8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ 1. A gyakorlat célja: Az inkrementális adók működésének megismerése. Számítások és szoftverfejlesztés az inkrementális adók katalógusadatainak feldolgozására
RészletesebbenKinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek
Kinematika 2014. szeptember 28. 1. Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek 1.1. Vonatkoztatási rendszerek A test mozgásának leírása kezdetén ki kell választani azt a viszonyítási rendszert, amelyből
RészletesebbenMechatronika alapjai órai jegyzet
- 1969-ben alakult ki a szó - Rendszerek és folyamatok, rendszertechnika - Automatika, szabályozás - számítástechnika Cd olvasó: Dia Mechatronika alapjai órai jegyzet Minden mechatronikai rendszer alapstruktúrája
RészletesebbenA Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a
a Matematika mérnököknek I. című tárgyhoz Függvények. Függvények A Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a szabadon eső test sebessége az idő függvénye. Konstans hőmérsékleten
Részletesebben2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:
2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 17. Leadás dátuma: 2008. 10. 08. 1 1. Mérések ismertetése Az első részben egy téglalap keresztmetszetű
RészletesebbenMûveleti erõsítõk I.
Mûveleti erõsítõk I. 0. Bevezetés - a mûveleti erõsítõk mûködése A következõ mérésben az univerzális analóg erõsítõelem, az un. "mûveleti erõsítõ" mûködésének alapvetõ ismereteit sajátíthatjuk el. A nyílthurkú
RészletesebbenPiri Dávid. Mérőállomás célkövető üzemmódjának pontossági vizsgálata
Piri Dávid Mérőállomás célkövető üzemmódjának pontossági vizsgálata Feladat ismertetése Mozgásvizsgálat robot mérőállomásokkal Automatikus irányzás Célkövetés Pozíció folyamatos rögzítése Célkövető üzemmód
RészletesebbenPótvizsga anyaga 5. osztály (Iskola honlapján is megtalálható!) Pótvizsga: beadandó feladatok 45 perces írásbeli szóbeli a megadott témakörökből
Pótvizsga anyaga 5. osztály (Iskola honlapján is megtalálható!) Természetes számok: 0123 (TK 4-49.oldal) - tízes számrendszer helyi értékei alaki érték valódi érték - becslés kerekítés - alapműveletek:
RészletesebbenInfobionika ROBOTIKA. X. Előadás. Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
Infobionika ROBOTIKA X. Előadás Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0018/1.0 projekt keretében Tartalom Direkt kinematikai probléma Denavit-Hartenberg konvenció
Részletesebben2011. ÓE BGK Galla Jánosné,
2011. 1 A mérési folyamatok irányítása Mérésirányítási rendszer (a mérés szabályozási rendszere) A mérési folyamat megvalósítása, metrológiai megerősítés (konfirmálás) Igazolás (verifikálás) 2 A mérési
Részletesebbenazonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra
4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra
Részletesebben