Az SI mértékegységrendszer

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az SI mértékegységrendszer"

Átírás

1 PTE Műszaki és Informatikai Kar DR. GYURCSEK ISTVÁN Az SI mértékegységrendszer

2 Az SI mértékegységrendszer Mértékegységekkel szembeni elvárások Reprodukálhatóság Mérésnél a mérendő mennyiséggel összehasonlítható legyen SI (Système International d Unités, 1960) mértékegységrendszer elemei: 7 alapegység - Mechanika (3), Villamosságtan (1), Hőtan (1), Fénytan (1), Kémia (1) 2 kiegészítő egység (rad, sr) Származtatott egységek - koherens módon, de kivételekkel, pl. km/h,, kwh,... (LE: SI) [ Prefixumok SI rendszert Magyarországon a 8/1976 MT rendelet vezette be (MKSA helyett)

3 Az SI mértékegységrendszer Az alapegységek megválasztási lehetőségei Szabadságfok (önkényesen választható mértékegységek száma) Egy rendszer szabadságfok a, ha n ismeretlent tartalmaz és m egyenlettel írható le (n>m) A mértékegységrendszerek a választott fizikai mennyiségekben és azok mértékegységében különböznek! A szabadságfokok alakulása a fizika egyes területein

4 Az SI mértékegységrendszer alapegységei 1/2 1. hosszúság (jele: l): [m] (méter) 1m, a fény által, a vákuumban, a másodperc 1/ ad része alatt megtett út hossza ( ősméter hatályon kívül) 2. tömeg (jele: m): [kg] (kilogramm) Etalon platina-irídium henger Egyetlen őrzött etalon! Etalonok etalonja inflálódik (Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal, Sévres/FR, 1889) 3. idő (jele: t): [s] (másodperc) Cz-133 atom két energiaszintje közötti átmeneti sugárzás x periódusideje 4. villamos áramerősség (jele: I): [A] (amper) két párhuzamos, 1m távolságú. végtelen hosszú, elhanyagolható keresztmetszetű, egyenes vezetőben, vákuumban, méterenként N erőt hoz létre

5 Az SI mértékegységrendszer alapegységei 2/2 5. termodinamikai hőmérséklet (jele: T): [K] (kelvin) (0K = -273,16ºC) a víz hármasponti termodinamikai hőmérsékletének 1/273,16-szorosa 6. fényerősség (jele: Iv): [cd] (kandela) 540THz frekvenciájú (monokrom) sugárzás sugárerőssége 1/683 W/sr 7. anyagmennyiség (jele: N): [mol] (mól) annyi elemi egységet (atom, molekula, ion, elektron, ) tartalmaz mint 0,012 kg C12 izotóp

6 Kiegészítő és származtatott egységek 1/2 Az SI rendszer kiegészítő egységei síkszög: [rad] (radián) a kör sugarával egyenlő hosszúságú körívhez tartozó középponti síkszög nagysága térszög: [sr] (szteradián) a gömbsugár négyzetével egyenlő területű gömbfelületrészhez tartozó középponti térszög Az SI rendszer származtatott egységei: alap+kiegészítő egységek, fizikai egyenletekkel alap+kiegészítő egységek hatványainak szorzata néhány esetben külön elnevezés (Farad, Henry, )

7 Kiegészítő és származtatott egységek 2/2 Fontosabb (villamos) származtatott egységek frekvencia: [Hz] (hertz), [1/s] szögsebesség: [rad/s] erő: [N] (newton), [kgm/s2] nyomás [Pa] pascal, [N/m2] energia, munka: [J] (joule), [Nm] teljesítmény: [W] (watt), [J/s] elektromos töltés: [C] (coulomb), [As] elektromos feszültség: [V] (volt), [Nm/As] elektromos ellenállás: [Ω] (ohm), [V/A] elektromos vezetés: [S] siemens, [A/V] elektromos kapacitás: [F] farad, [C/V] induktivitás: [H] (henry), [Vs/A] elektromos térerősség: [V/m] mágneses térerősség: [A/m] mágneses fluxus: [Wb] (weber), [Vs] mágneses indukció: [T] (tesla), [Vs/m2] fényáram: [lm] lumen, [cd sr] megvilágítás: [lx] lux, [lm/m2]

8 Prefixumok SI-prefixumok

9 Az SI mértékegységrendszer előnyei 1. koherens jelleg a fizikai mennyiséget és annak mértékegységét meghatározó összefüggések azonos alakúak (nincs átszámítási tényező) 2. egyszerűség a számítási egyenletek könnyen áttekinthetőek, ellenőrizhetőek 3. összehasonlíthatóság hasonló fizikai mennyiségekre ugyanaz a mértékegység, függetlenül az alkalmazási területtől 4. egyetemesség alkalmazható a technika és a tudomány minden eddig ismert területén 5. folytonosság korábbi rendszerek főbb mértékegységeit megtartotta 6. tömeg és erő elkülönítése (egyértelmű szétválasztást biztosít!) 7. ellentmondás mentesség nem tartalmaz ellentmondó megnevezéseket és értelmezésbeli eltéréseket

10 A mértékegységek realizálása Etalonok (a nemzetközi alapmértékek másolatai) Az etalonok feladata mérhető mennyiség mértékegységének megőrzése, reprodukálása a mértékegységek más mérőeszközökre való átszármaztatása Etalonok fajtái egyedi etalon - önmagában megvalósítja és hordozza a mértékegységet (alapmérték) etalon módszer - megadott eszközökkel, a mértékegység reprodukálását teszi lehetővé Etalonok a gyakorlatban (OMH,(Országos Mérésügyi Hivatal támogatásával) az alapmértékek másodlagos etalonok (normáliák) segítségével egyéb mértékegységek átszármaztatása hitelesítő műszerekkel

11 A villamos alapegység létrehozása (példa) Cél a stabil megvalósíthatóság és hordozhatóság! Az áramerősség definícióhoz az összefüggésben csak alapegységek! Gyakorlati megvalósítása árammérleg (Kelvin, 1882) Probléma nem hordozható! átmásolása hordozható U vagy R etalonra pontatlan A hordozható etalonok realizálása Thompson Lampard féle keresztkondenzátorral -> nagy pontosságú ellenállas etalon Josephson-effektus -> nagy pontosságú feszültségetalon

12 Weston-féle normálelem (1910 óta) Weston cella (feszültség etalon) jól reprodukálható elektromotoros ereje 20 C-on 1,01865V, csak kis árammal terhelhető ( 5 20μA) belső ellenállása 20 C-on 100Ω és 1000Ω közötti (nagy) nem hordozható hőmérséklet függő (-40μV/ºC) nagy szórású realizálás (10μV)

13 Kérdések?

A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (AZ SI)

A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (AZ SI) A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (AZ SI) A Nemzetközi Mértékegység-rendszer bevezetését, az erre épült törvényes mértékegységeket hazánkban a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény szabályozza. Az

Részletesebben

Az SI mértékegység rendszer

Az SI mértékegység rendszer Az SI mértékegység rendszer Az egyes fizikai mennyiségek közötti kapcsolatokat méréssel tudjuk meghatározni, de egy mennyiség méréséhez valamilyen rögzített értéket kell alapul választanunk. Ezt az alapul

Részletesebben

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyrıl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel. I.

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyrıl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel. I. 1991. évi XLV. törvény a mérésügyrıl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel [Vastag betővel szedve az 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.), vékony betővel

Részletesebben

Az SI alapegysegei http://web.inc.bme.hu/fpf/kemszam/alapegysegek.html 1 of 2 10/23/2008 10:34 PM Az SI alapegységei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. A hosszúság mértékegysége a méter (m). A méter a kripton-86-atom

Részletesebben

1. SI mértékegységrendszer

1. SI mértékegységrendszer I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség

Részletesebben

MÉRÉSTECHNIKA. Mérés története I. Mérés története III. Mérés története II. A mérésügy jogi szabályozása Magyarországon. A mérés szerepe a mai világban

MÉRÉSTECHNIKA. Mérés története I. Mérés története III. Mérés története II. A mérésügy jogi szabályozása Magyarországon. A mérés szerepe a mai világban Mérés története I. MÉRÉSTECHNIKA - A mérés első jogi szabályozása (i.e. 3000): Halálbüntetésre számíthat aki elmulasztja azon kötelességét, hogy "Ami számítható, azt számítsd ki, ami mérhető, azt mérd

Részletesebben

Mértékrendszerek, az SI, a legfontosabb származtatott mennyiségek és egységeik

Mértékrendszerek, az SI, a legfontosabb származtatott mennyiségek és egységeik Mértékrendszerek, az SI, a legfontosabb származtatott mennyiségek és egységeik A fizikában és a méréstudományban mértékegységeknek hívjuk azokat a méréshez használt egységeket, amivel a fizikai mennyiségeket

Részletesebben

Amit tudnom kell ahhoz, hogy szakmai számításokat végezzek

Amit tudnom kell ahhoz, hogy szakmai számításokat végezzek Tolnainé Szabó Beáta Amit tudnom kell ahhoz, hogy szakmai számításokat végezzek A követelménymodul megnevezése: Gyártás előkészítése és befejezése A követelménymodul száma: 0510-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István OPTIKA Dr. Seres István Segédmennyiségek: Síkszög: ívhossz/sugár i r Kör középponti szöge: 2 (radián) Térszög: terület/sugár a négyzeten A sr (szteradián = sr) 2 r Gömb középponti térszöge: 4 (szteradián)

Részletesebben

TANÁCS III. (Előkészítő jogi aktusok)

TANÁCS III. (Előkészítő jogi aktusok) 2008.12.30. C 330 E/1 III (Előkészítő jogi aktusok) TANÁCS 28/2008/EK KÖZÖS ÁLLÁSPONT a Tanács által 2008. november 18-án elfogadva a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló

Részletesebben

Alapfogalmak Metrológia Metrológia: Általános metrológia Mérés célja Mérési elvek, mérési módszerek Mér eszközök konstrukciós elemei, elvei

Alapfogalmak Metrológia Metrológia: Általános metrológia Mérés célja Mérési elvek, mérési módszerek Mér eszközök konstrukciós elemei, elvei Alapfogalmak Metrológia, a mérés tudománya a mérési bizonytalanság meghatározásával együtt. Metrológia: alkalmazott tudomány, mely a kvantitatív ismeretszerzési folyamatok - tervezéséhez, - végrehajtásához

Részletesebben

Mennyiségek, mértékegységek nemzetközi rendszere

Mennyiségek, mértékegységek nemzetközi rendszere Ismerd meg Mennyiségek, mértékegységek nemzetközi rendszere 1. Alapmennyiségek. Származtatott mennyiségek A tudományok rohamos fejlődése szükségessé tette a mértékegységek elnevezésének és a jelrendszer

Részletesebben

Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2012.

Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2012. Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2012. 1 Félévi követelmény: évközi jegy Az évközi jegy megszerzésének módja: A feladatok határidőre történő beadása és legalább elégséges zárthelyi dolgozatok

Részletesebben

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István OPTIKA Dr. Seres István Segédmennyiségek: Síkszög: ívhossz/sugár Kör középponti szöge: 2 (radián) Térszög: terület/sugár a négyzeten sr A 2 r (szteradián = sr) i r Gömb középponti térszöge: 4 (szteradián)

Részletesebben

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon Fizikakönyv ifj. Zátonyi Sándor, 2014. Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon Fogalmak Bevezetés A fizikai megismerés módszerei megfigyelés A megfigyelés olyan (tudományos) megismerési módszer, melynek

Részletesebben

Tipikus megvilágítás szintek a szabadban (délben egy napfényes napon) FISHER LED

Tipikus megvilágítás szintek a szabadban (délben egy napfényes napon) FISHER LED Egy fényforrás által minden inrányba kisugárzott fény mennyisége Jele: Ф Egysége: lm A Φ sugárzott teljesítményből, a sugárzásnak a CIE szabványos fénymérő észlelőre gyakorolt hatása alapján származtatott

Részletesebben

Villamosságtan. Dr. Radács László főiskolai docens A3 épület, II. emelet, 7. ajtó Telefon: 12-13 elkrad@uni-miskolc.hu www.uni-miskolc.

Villamosságtan. Dr. Radács László főiskolai docens A3 épület, II. emelet, 7. ajtó Telefon: 12-13 elkrad@uni-miskolc.hu www.uni-miskolc. Vllamosságtan Dr. adács László főskola docens A3 épület,. emelet, 7. ajtó Telefon: -3 e-mal: Honlap: elkrad@un-mskolc.hu www.un-mskolc.hu/~elkrad Ajánlott rodalom Demeter Károlyné - Dén Gábor Szekér Károly

Részletesebben

SI kiegészítő egységei. Az SI-alapegységek meghatározásai

SI kiegészítő egységei. Az SI-alapegységek meghatározásai SI alapmértékegységek: Az alapmennyiség Az alapmértékegység Sorszáma neve jele neve jele I. Hosszúság l méter m II. Tömeg m kilogramm kg III. Idő t másodperc s IV. Áramerősség (elektromos) I amper A V.

Részletesebben

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről. I. fejezet. Általános rendelkezések. A törvény hatálya. Mérésügy, mérésügyi szervezet. Hatáskör és illetékesség

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről. I. fejezet. Általános rendelkezések. A törvény hatálya. Mérésügy, mérésügyi szervezet. Hatáskör és illetékesség 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről Az Országgyűlés a mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása, a mérési - valamint ennek révén mind a kutatási és fejlesztési, mind a gyártási,

Részletesebben

Mértékhitelesítés. Hitelesített mérıeszközök használata. Alapmérıeszközök, hiteles anyagminták

Mértékhitelesítés. Hitelesített mérıeszközök használata. Alapmérıeszközök, hiteles anyagminták 8/1976. (IV. 27.) MT rendelet a mérésügyrıl A Minisztertanács a mérések pontossága és egységessége érdekében az alábbiakat rendeli: Mértékegységek 1. (1) Minden olyan mennyiség mérésére és értékének kifejezésére,

Részletesebben

A FIZIKA MÓDSZEREI. Fáról leesı alma zuhanás. Kísérletes természettudomány: a megfigyelt jelenségek leírása és értelmezése

A FIZIKA MÓDSZEREI. Fáról leesı alma zuhanás. Kísérletes természettudomány: a megfigyelt jelenségek leírása és értelmezése A FIZIKA MÓDSZEREI Kísérletes természettudomány: a megfigyelt jelenségek leírása és értelmezése A módszer lépései: Megfigyelés Kísérlet Mérés-kiértékelés Modellalkotás A modell mőködése a gyakorlatban

Részletesebben

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok december 2. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr)

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

Fényerő mérés. Készítette: Lenkei Zoltán

Fényerő mérés. Készítette: Lenkei Zoltán Fényerő mérés Készítette: Lenkei Zoltán Mértékegységek Kandela SI alapegység, a gyertya szóból származik. Egy pontszerű fényforrás által kibocsátott fény egy kitüntetett irányba. A kandela az olyan fényforrás

Részletesebben

Passzív áramkörök, CAD ismeretek

Passzív áramkörök, CAD ismeretek Passzív áramkörök, CAD ismeretek (C tanterv) Két tárgy összevonása (B tanterv): Passzív áramkörök CAD ismeretek 2 óra előadás, 1 óra táblagyakorlat 3 óra laborgyakorlat Most: 4 óra előadás, 2 óra laborgyakorlat

Részletesebben

1991. évi XLV. törvény a mérésügyről 1

1991. évi XLV. törvény a mérésügyről 1 OptiJUS Opten Kft. 1 1991. évi XLV. törvény 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről 1 2012.01.01. és 2012.08.31. között hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel egységes

Részletesebben

Melyik több? Egy szekrény súlya vagy egy papírlap tömege?

Melyik több? Egy szekrény súlya vagy egy papírlap tömege? Melyik több? Egy szekrény súlya vagy egy papírlap tömege? Régi súly, hosszúság és űrmértékek Süsü: tátsd ki a szád! Három és fél akó. Mai mértékegységben 1 akó 41,97 liter és 85,6 liter közé esett. A bécsi

Részletesebben

1991. évi XLV. törvény a mérésügyről 1

1991. évi XLV. törvény a mérésügyről 1 OptiJUS Opten Kft. 1 1991. évi XLV. törvény 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről 1 2016.01.14. és 2016.07.22. között hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel egységes

Részletesebben

MÉRŐÉRZÉKELŐK FIZIKÁJA. Hang, fény jellemzők mérése. Dr. Seres István

MÉRŐÉRZÉKELŐK FIZIKÁJA. Hang, fény jellemzők mérése. Dr. Seres István MÉRŐÉRZÉKELŐK FIZIKÁJA Hang, fény jellemzők mérése Dr. Seres István Hangintenzitás: E I A W 2 Hangerősség: Kétféle szokásos mértékegysége van: Decibel skála Phon skála Dr. Seres István 2 http://fft.szie.hu

Részletesebben

Jelek és rendszerek. méréstechnikája III.

Jelek és rendszerek. méréstechnikája III. n U Llr'U"'" n.:>.u. lvj.u.::7l..tru.\.i EGYET~M VILLAMOSMÉRNÖKI KAR Jelek és rendszerek. méréstechnikája III. Villamos jelek mérése ésanalízise Főszerkesztő: Dr.SchnelI László egyetemi tanár KÉZIRAT TANKÖNYVKIADÓ,

Részletesebben

Általános Géptan I. SI mértékegységek és jelölésük

Általános Géptan I. SI mértékegységek és jelölésük Általános Géptan I. 1. Előadás Dr. Fazekas Lajos SI mértékegységek és jelölésük Alapmennyiségek Jele Mértékegysége Jele hosszúság l méter m tömeg m kilogramm kg idő t másodperc s elektromos áramerősség

Részletesebben

Mágneses mező jellemzése

Mágneses mező jellemzése pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező vonalak Tartalom, erőhatások pólusok dipólus mező, szemléltetése meghatározása forgatónyomaték méréssel Elektromotor nagysága különböző

Részletesebben

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) (Tv. 5. -hoz) (Tv. 6. -hoz)

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) (Tv. 5. -hoz) (Tv. 6. -hoz) 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról A Kormány a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 15. -ban foglalt felhatalmazás alapján a törvény

Részletesebben

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz)

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról A Kormány a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 15. -ban foglalt felhatalmazás alapján a törvény

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

Alapfogalmak folytatás

Alapfogalmak folytatás Alapfogalmak folytatás Színek Szem Számítási eljárások Fényforrások 2014.10.14. OMKTI 1 Ismétlés Alapok: Mi a fény? A gyakorlati világítás technika alap mennyisége? Φ K m 0 Φ e ( ) V ( ) d; lm Fényáram,

Részletesebben

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Információk

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Információk Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Előadók: Dr. Geretovszky Zsolt és Dr. Laczkó Gábor Mechanika + Elektromosságtan 2010. szeptember 8. A követelmények ismertetése. Információk A kurzus segédanyagai

Részletesebben

Mértékegység rendszerek és mértékegységek, különös tekintettel a klasszikus mechanikára

Mértékegység rendszerek és mértékegységek, különös tekintettel a klasszikus mechanikára 1. MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZEREK Mértékegység rendszerek és mértékegységek, különös tekintettel a klasszikus mechanikára Mértékegység rendszerek cgs m-kp-s SI és mértékegység rendszer mértékegység rendszer mértékegység

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! 1. sz. példány T 0900-06/2/20 1. feladat 16 pont Az alábbi táblázat különböző mennyiségek nevét és jelét, valamint mértékegységének nevét és jelét tartalmazza.

Részletesebben

1. Metrológiai alapfogalmak. 2. Egységrendszerek. 2.0 verzió

1. Metrológiai alapfogalmak. 2. Egységrendszerek. 2.0 verzió Mérés és adatgyűjtés - Kérdések 2.0 verzió Megjegyzés: ezek a kérdések a felkészülést szolgálják, nem ezek lesznek a vizsgán. Ha valaki a felkészülése alapján önállóan válaszolni tud ezekre a kérdésekre,

Részletesebben

Mágneses mező jellemzése

Mágneses mező jellemzése pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező kölcsönhatás A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonalak vonzó és taszító erő pólusok dipólus mező pólusok északi

Részletesebben

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Elektromos áram. Vezetési jelenségek Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai

Részletesebben

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési

Részletesebben

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak

Részletesebben

Mérés alapelve, mértékegységek, számolási szabályok. Gyenes Róbert, Tarsoly Péter

Mérés alapelve, mértékegységek, számolási szabályok. Gyenes Róbert, Tarsoly Péter Geodézia I. Mérés alapelve, mértékegységek, számolási szabályok Gyenes Róbert, Tarsoly Péter 1 A mérés alapelve Mérendı mennyiség és az alapegység összehasonlítása Jellemzés kvantitatív úton ( egy adott

Részletesebben

10/10/2014 tema01_biolf_

10/10/2014 tema01_biolf_ 1. Fizikai mennyiségek és mérésük Mérések és mértékegységek. Az SI-mértékrendszer, prefixumok. Alapvető mennyiségek mérése. a természet vizsgálata, számszerűsítés igénye modellek létrehozása: egyszerűsített

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY

EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY ALAPMÉRTÉKEGYSÉGEK A fizikában és a méréstudományban mértékegységeknek hívjuk azokat a méréshez használt egységeket,

Részletesebben

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája. 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség

Részletesebben

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere : Villamosságtan A Coulomb-tövény : F QQ 4 ahol, Q = coulomb = C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 4 9 k 9 elektomos téeősség : E F Q ponttöltés tee : E Q 4 Az elektosztatika I. alaptövénye

Részletesebben

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben

Részletesebben

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ Egy vezetéket 2 cm átmérőjű szigetelő testre 500 menettel tekercselünk fel, 25 cm hosszúságban. Mekkora térerősség lép fel a tekercs belsejében, ha a vezetékben 5 amperes áram folyik? Mekkora a mágneses

Részletesebben

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos

Részletesebben

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés: Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör, ellenállás

Elektromos áram, áramkör, ellenállás Elektromos áram, áramkör, ellenállás Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban

Részletesebben

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség MÉRTÉKEGYSÉGEK Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség alapegységhez viszonyított nagyságát,

Részletesebben

Méréstechnika Babák, György

Méréstechnika Babák, György Méréstechnika Babák, György Méréstechnika Babák, György Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog fenntartva, Tartalom Bevezetés (cél,

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel? Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.

Részletesebben

Biológiai jelek mérése

Biológiai jelek mérése Biológiai jelek mérése Méréstechnikai alapfogalmak A mérések célja Objektí információszerzés, megismerés Minimális beaatkozás mellett Módszere Érzékelés Összehasonlítás alapegységekkel Összehasonlítás

Részletesebben

Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/

Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/ Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/. Coulomb törvény: a pontszerű töltések között ható erő (F) egyenesen arányos a töltések (Q,Q ) szorzatával és fordítottan arányos a

Részletesebben

Betűtípusok. Betűstílusok:

Betűtípusok. Betűstílusok: Betűtípusok ez a mondat times new roman ce betűtípussal 12 pontos betűmérettel van írva. ez a mondat times new roman betűtípussal 14 pontos betűmérettel van írva. ez a mondat courier new ce betűtípussal

Részletesebben

MÉRÉSTECHNIKA. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Fazekas Miklós (1) márc. 1

MÉRÉSTECHNIKA. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Fazekas Miklós (1) márc. 1 MÉRÉSTECHNIKA BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Fazekas Miklós (1) 463 26 14 16 márc. 1 Méréstechnikai alapfogalmak CÉL Mennyiségek mérése Fizikai mennyiség Hosszúság L = 2 m Mennyiségi minőségi

Részletesebben

Radiometria, fotometria, színmérés. Az anyagokat Prof. Schanda János jegyzeteiből összeállította: Várady Géza

Radiometria, fotometria, színmérés. Az anyagokat Prof. Schanda János jegyzeteiből összeállította: Várady Géza Radiometria, fotometria, színmérés Az anyagokat Prof. Schanda János jegyzeteiből összeállította: Várady Géza Radiometria, fotometria, színmérés A radiometria az optikai sugárzást fizikai mennyiségek formájában

Részletesebben

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) (Tv. 5. -hoz) (Tv. 6. -hoz)

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) (Tv. 5. -hoz) (Tv. 6. -hoz) 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról A Kormány a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 15. -ban foglalt felhatalmazás alapján a törvény

Részletesebben

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Részletesebben

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) (Tv. 5. -hoz) (Tv. 6. -hoz)

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) (Tv. 5. -hoz) (Tv. 6. -hoz) 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról A Kormány a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 15. -ban foglalt felhatalmazás alapján a törvény

Részletesebben

FIZIKA FELADATSOR 2013

FIZIKA FELADATSOR 2013 FIZIKA FELADATSOR 2013 KINEMATIKA 1. Mekkora sebességgel mozog az a kerékpáros, amelyik 20 másodperc alatt 150 méter utat tesz meg? (t = 20s, s = 150m, v =?) 2. Mekkora sebességgel halad az a személyautó,

Részletesebben

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyrıl szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) (Tv. 5. -hoz) (Tv. 6. -hoz)

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyrıl szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) (Tv. 5. -hoz) (Tv. 6. -hoz) A jogszabály mai napon hatályos állapota 2009-11-03 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyrıl szóló törvény végrehajtásáról A Kormány a mérésügyrıl szóló 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.)

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

1.feladat. Megoldás: r r az O és P pontok közötti helyvektor, r pedig a helyvektor hosszának harmadik hatványa. 0,03 0,04.

1.feladat. Megoldás: r r az O és P pontok közötti helyvektor, r pedig a helyvektor hosszának harmadik hatványa. 0,03 0,04. .feladat A derékszögű koordinátarendszer origójába elhelyezünk egy q töltést. Mekkora ennek a töltésnek a 4,32 0 nagysága, ha a töltés a koordinátarendszer P(0,03;0,04)[m] pontjában E(r ) = 5,76 0 nagyságú

Részletesebben

Méréstechnikai alapfogalmak

Méréstechnikai alapfogalmak Méréstechnikai alapfogalmak 1 Áttekintés Tulajdonság, mennyiség Mérés célja, feladata Metrológia fogalma Mérıeszközök Mérési hibák Mérımőszerek metrológiai jellemzıi Nemzetközi mértékegységrendszer Munka

Részletesebben

Az SI nemzetközi mértékegységrendszer alkalmazása a geológiai gyakorlatban

Az SI nemzetközi mértékegységrendszer alkalmazása a geológiai gyakorlatban KASSAY ÁRPÁD Az SI nemzetközi mértékegységrendszer alkalmazása a geológiai gyakorlatban Bevezetés A műszaki fejlődés rohamos üteme a mértékegységek vonatkozásában is egységességet, szabatosságot igényel.

Részletesebben

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel. I.

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel. I. 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel [Vastag betűvel szedve az 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.), vékony betűvel

Részletesebben

Hogyan mérünk tömeget, hőmérsékletet és nyomást manapság? Alkímia Ma, ELTE, március 10. Miért pont ezek a mennyiségek a fontosak?

Hogyan mérünk tömeget, hőmérsékletet és nyomást manapság? Alkímia Ma, ELTE, március 10. Miért pont ezek a mennyiségek a fontosak? Hogyan mérünk tömeget, hőmérsékletet és nyomást manapság? Alkímia Ma, ELTE, 2016. március 10. Pajkossy Tamás MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Miért pont ezek a mennyiségek

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 1. hét

Kémiai alapismeretek 1. hét Kémiai alapismeretek 1. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2012. február 7. 1/14 2011/2012 II. félév, Horváth Attila c Előadás látogatás

Részletesebben

1991. évi XLV. törvény. I. fejezet Általános rendelkezések A törvény hatálya. Mérésügy, mérésügyi szervezet

1991. évi XLV. törvény. I. fejezet Általános rendelkezések A törvény hatálya. Mérésügy, mérésügyi szervezet 1991. évi XLV. törvény a mérésügyrol, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel [Vastag betuvel szedve az 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.), vékony betuvel

Részletesebben

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel. I.

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel. I. 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel [Vastag betűvel szedve az 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.), vékony betűvel

Részletesebben

MEGOLDÓKULCS AZ EMELT SZINTŰ FIZIKA HELYSZÍNI PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSORHOZ 11. ÉVFOLYAM

MEGOLDÓKULCS AZ EMELT SZINTŰ FIZIKA HELYSZÍNI PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSORHOZ 11. ÉVFOLYAM AZ OSZÁG VEZETŐ EGYETEMI-FŐISKOLAI ELŐKÉSZÍTŐ SZEVEZETE MEGOLDÓKULCS AZ EMELT SZINTŰ FIZIKA HELYSZÍNI PÓBAÉETTSÉGI FELADATSOHOZ. ÉVFOLYAM I. ÉSZ (ÖSSZESEN 3 PONT) 3 4 5 6 7 8 9 3 4 5 D D C D C D D D B

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK - 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9 TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha

Részletesebben

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n) Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám

Részletesebben

Tartalomjegyzék július november 2. Kiegészítés száma kiadás időpontja alkalmazhatóság időpontja. bevezette. Oldal

Tartalomjegyzék július november 2. Kiegészítés száma kiadás időpontja alkalmazhatóság időpontja. bevezette. Oldal ANNEX 5. Mértékegységek használata a légi és a földi üzemeltetésben 4. kiadás 1979 16. módosítással Nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok 5. Annex Mértékegységek használata a légi és földi üzemeltetésben

Részletesebben

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság 2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság Utolsó módosítás: 2015. március 10. Kezdeti érték nélküli problémák (1) 1 A fél-végtelen közeg a Az x=0 pontban a tartományban helyezkedik el.

Részletesebben

Elektromos áram, egyenáram

Elektromos áram, egyenáram Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,

Részletesebben

A fényerősség egységének nemzeti etalonja

A fényerősség egységének nemzeti etalonja Optikai mérések Az Nemzeti Mérésügyi Hivatal egyik fontos feladata, hogy a magyar nemzetgazdaság számára biztosítsa a magyar előállítású termékek elfogadását a külföldi piacokon és a mérések egységességének

Részletesebben

Fizika 2. Feladatsor

Fizika 2. Feladatsor Fizika 2. Felaatsor 1. Egy Q1 és egy Q2 =4Q1 töltésű részecske egymástól 1m-re van rögzítve. Hol vannak azok a pontok amelyekben a két töltéstől származó ereő térerősség nulla? ( Q 1 töltéstől 1/3 méterre

Részletesebben

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált ércek, amelyek vonzzák a vasat. Ezeket mágnesnek nevezték

Részletesebben

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.

Részletesebben

2. A hőmérő kalibrálása. Előkészítő előadás 2015.02.09.

2. A hőmérő kalibrálása. Előkészítő előadás 2015.02.09. 2. A hőmérő kalibrálása Előkészítő előadás 2015.02.09. Nemzetközi mértékegységrendszer SI Alapmennyiség Alap mértékegységek Mennyiség Jele Mértékegység Jele hosszúság l méter m tömeg m kilogramm kg idő

Részletesebben

Az elektromágneses indukció jelensége

Az elektromágneses indukció jelensége Az elektromágneses indukció jelensége Korábban láttuk, hogy az elektromos áram hatására mágneses tér keletkezik (Ampère-féle gerjesztési törvény) Kérdés, hogy vajon ez megfordítható-e, és a mágneses tér

Részletesebben

Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.

Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1. Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI 8 1.1 AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.2 AZ ELEKTROMOS TÉR 9 1.3 COULOMB TÖRVÉNYE 10 1.4 AZ ELEKTROMOS

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

ELEKTROMOSAN TÖLTÖTT RÉSZECSKÉKET TARTALMAZÓ HOMOGÉN ÉS HETEROGÉN RENDSZEREK A TERMODINAMIKÁBAN

ELEKTROMOSAN TÖLTÖTT RÉSZECSKÉKET TARTALMAZÓ HOMOGÉN ÉS HETEROGÉN RENDSZEREK A TERMODINAMIKÁBAN ELEKTOKÉMI ELEKTOMOSN TÖLTÖTT ÉSZECSKÉKET TTLMZÓ HOMOGÉN ÉS HETEOGÉN ENDSZEEK TEMODINMIKÁN Homogén vs. inhomogén rendszer: ha a rendszert jellemz fizikai mennyiségek értéke független vagy függ a helytl.

Részletesebben

Fizika 8. oszt. Fizika 8. oszt.

Fizika 8. oszt. Fizika 8. oszt. 1. Statikus elektromosság Dörzsöléssel a testek elektromos állapotba hozhatók. Ilyenkor egyik testről töltések mennek át a másikra. Az a test, amelyről a negatív töltések (elektronok) átmennek, pozitív

Részletesebben

Mechanika (FBL101E-1) Fizika tanári minor_l + Fizika BSc_L 20+10 óra

Mechanika (FBL101E-1) Fizika tanári minor_l + Fizika BSc_L 20+10 óra Mechanika (FBL11E-1) Fizika tanári minor_l + Fizika BSc_L +1 óra Előadó: Dr. Geretovszky Zsolt gero@physx.u-szeged.hu, 54-4659 Gyakorlatvezető: Dr. Horváth Zoltán z.horvath@physx.u-szeged.hu, 54-458 http://titan.physx.u-szeged.hu/~opthome/optics/indexh.html

Részletesebben

É11. Nyugvó villamos mező (elektrosztatika) Cz. Balázs kidolgozása. Elméleti kérdések: 1.Az elektromos töltések fajtái és kölcsönhatása

É11. Nyugvó villamos mező (elektrosztatika) Cz. Balázs kidolgozása. Elméleti kérdések: 1.Az elektromos töltések fajtái és kölcsönhatása É11. Nyugvó villamos mező (elektrosztatika) Cz. Balázs kidolgozása Elméleti kérdések: 1.Az elektromos töltések fajtái és kölcsönhatása A testek elektromos állapotát valamilyen közvetlenül nem érzékelhető

Részletesebben

Elektrotechnika 9. évfolyam

Elektrotechnika 9. évfolyam Elektrotechnika 9. évfolyam Villamos áramkörök A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés.

Részletesebben