A beteg-, ellátott- és gyermekjogi képviselő feladatai és lehetőségei Dr. Kiss László Jogvédelmi, Jogi, Módszertani Főosztály

Átírás

1 A beteg-, ellátott- és gyermekjogi képviselő feladatai és lehetőségei Dr. Kiss László Jogvédelmi, Jogi, Módszertani Főosztály Budapest május 23.

2 Jogvédelem története Elsőként betegjog 77/1999. (XII. 29.) EüM rendelet ÁNTSZ berkein belül április 1- Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi Közalapítvány (BEGYKA) megszüntette 1316/2010. (XII. 27.) Kormány határozat Jogutód NRSZH január 1. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ

3 Jogi háttér Az OBDK mint központi hivatal létrehozatalának szükségességéről, működésének kereteiről a 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet rendelkezett. Elsődleges célja segíteni a Kormány által támogatott, az egészségügynek új irányt adó Semmelweis Terv megvalósulását.

4 A hivatal feladata összetett jogvédelmi dokumentáció-kezelési módszertani feladatokból nemzetközi, határon átnyúló feladatokból hatósági nyilvántartás vezetésére szóló hatáskörből áll.

5 Jogvédelmi feladatok Alapelv: ügyintézés, problémakezelés, információátadás egységesítése gondoskodik a betegek, ellátottak és gyermekek törvényben meghatározott jogainak védelméről jogvédelmi referensek alkalmazásával segíti a jogvédelmi munkát Az OBDK feladata a jogvédelmi képviselők foglalkoztatása, munkájuk szervezése és szakmai, szervezeti irányítása egységes megjelenés központi zöld szám, panaszláda

6 Dokumentáció-kezelési feladatok OBDK látja el az adatkezelői feladatokat a jogutód nélkül megszűnt egészségügyi intézményeknél keletkezett egészségügyi dokumentáció tekintetében a megszűnt egészségügyi intézményekről nyilvántartást vezet, biztosítja a beteg számára az iratbetekintés jogát iratot, dokumentációt őriz és archivál, fenntartja a feldolgozott dokumentáció olvashatóságát.

7 Módszertani feladatok mind a jogvédelem, mind az adatvédelmi és dokumentációs feladatkör tekintetében e körben eljárásrendeket dolgoz ki, módszertani leveleket készít a szolgáltatók számára a jó gyakorlatok meghonosítása érdekében, különös hangsúlyt fektet a permegelőző / per elkerülő megoldások kidolgozására

8 Nemzetközi feladatok Az uniós jogharmonizáció keretében a 2011/24/EU irányelv szerint a határon átnyúló egészségügyi ellátás nemzeti kapcsolattartó pontja átültetési határidő: október 25. Ennek keretében tájékoztatást nyújt a betegek, egészségügyi szakemberek számára; kapcsolatot tart az EU országok kapcsolattartó pontjaival, betegszervezetekkel, egészségügyi szolgáltatókkal

9 Hatósági nyilvántartás vezetése Főszabály: A nyilvántartásba vételt a jogvédő kezdeményezi kérelem űrlap kitöltésével jogszabályban meghatározott igazolásokkal Nyilvántartásba vett jogvédő: regisztrált (szakterületi) képviselő Igazolvány kiállítása Továbbképzési kötelezettség Kivétel: NRSZH-tól átvett jogvédők nyilvántartásba vétele hivatalból jogosultsági feltételek vizsgálata mellett.

10 Az OBDK a beteg-, ellátott- és gyermekjogok érvényesítése érdekében a jogvédelmi tevékenység ellátásának felülvizsgálata során alapelvként határozta meg a vonatkozó jogszabályokban foglalt jogvédői feladatok teljes körű megvalósítása a jogvédelmi tevékenység racionális, költségtakarékos megszervezése jogvédők elérhetőségének javítása, tájékoztatás bővítése egységes protokollok, eljárási rendek, szakmai etikai kódex kidolgozása hatékony, konstruktív és eredményes problémamegoldás elősegítése jogvédelmi képzés megújítása, aktualizálása, felülvizsgált szakmai tartalommal.

11 Jogvédelmi képviselet (betegjog) december 31-én 92 fő ebből - betegjogi képviselő 38 fő A betegjogi képviselő ellátja a betegeknek az egészségügyről szóló évi CLIV. törvényben meghatározott jogainak védelmét és segíti őket a jogaik megismerésében és érvényesítésében.

12 Betegjogi képviselő feladatai az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 30. segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében, segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget, rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál.

13 Jogvédelmi képviselet (ellátottjog) december 31-én 92 fő ebből - ellátottjogi képviselő 34 fő Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában.

14 Ellátottjogi képviselő feladatai (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 94/K. ) tájékoztatást nyújthat a legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, segít az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, a panasz megfogalmazásában, intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok felé, a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja.

15 Jogvédelmi képviselet (gyermekjog) december 31-én 92 fő ebből - gyermekjogi képviselő 20 fő A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében, valamint kötelezettségei teljesítésében.

16 Jogvédelmi képviselet (gyermekjog) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 11/A. szabályozza a) segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, b) segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésén, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletén az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában, c) a 36. (2) bekezdése szerinti esetben eljár a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, a gyermek, illetve fiatal felnőtt, valamint a gyermek-önkormányzat felkérése alapján, d) eljár az érdekképviseleti fórum 35. (4) bekezdése szerint tett megkeresése alapján, e) a gyámhatóság kirendelése alapján képviseli a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban, f) a 100/A. (1) bekezdése szerinti jogsértések észlelése esetén javaslatot tehet fa) gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására az arra a 100/A. (1) bekezdése szerint jogosult szervnek,(működést engedélyező szerv) fb) a jogsértés jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében a jogsértéssel érintettek között, szükség szerint szakértők bevonásával, egyeztető megbeszélés tartására a gyámhatóságnak, fc) a jogsértő személy továbbképzésére a fenntartónak, működtetőnek.

17

18 A panaszok jellemzői Leggyakrabban az egészségügyi ellátáshoz való jog sérül (leginkább a nem megfelelő ellátással kapcsolatosan érkeznek bejelentések), gyakori az emberi méltóság sérelme (indokolatlan várakoztatás; hangnem) Alapellátás körében főként a felnőtt (gyermek kevésbé!) és az ügyeleti ellátást, betegszállítást valamint a fogászatokat érte panasz Mind a fekvőbeteg-, mind a járóbeteg ellátásban azokban az orvosi szakmákban volt a legtöbb bejelentés, amelyek igényoldali túlterhelése jelentős (belgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat), illetve ott, ahol az időbeli vagy földrajzi elérés a betegek részéről nehezebb (pl. reumatológia, onkológia, endokrinológia)

19 Jogvédelmi képviselet új rendszere Óraszám alapú feladatellátás helyett területalapú ellátás Részmunkaidős jogvédők helyett teljes foglalkoztatási jogviszony ezáltal a jogvédelemre fordított óraszám nő ezáltal hatékonyabb az érdekérvényesítés, feladatellátás Egységes protokollok, szakmai iránymutatások, eljárásrendek által javul a jogvédelmi tevékenység színvonala Az OBDK a jogszabályi előírások alapján a jogvédők szakmai javaslatainak, illetve az érintettek igényei, szükségletei figyelembevételével lefektette a feladatellátás szakmai minimumfeltételeit Képviselők elérhetőségének javítása, tájékoztatás erősítése önkéntesek bevonásával

20 Köszönöm a figyelmet! Zöld szám: Internet: obdk@obdk.hu