száma A gyermekjogi képviselő fő feladatkörei az évi XXXI. évi törvény (Gyvt) alapján:

Átírás

1 ELJÁRÁSREND száma Gyermekjogi képviselő eljárása - általános 1075 Budapest, Madách tér 3-4. IV. emelet Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta és a kiadást elrendelte: 1. Eljárásrend célja A gyermekjogvédelmi protokoll célja, hogy a jogszabályokkal, szakmai irányelvekkel összhangban, meghatározza azokat az alapvető szakmai szabályokat, melyek biztosítják a szolgáltatás országosan egységes és egyenletes színvonalát a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek jogainak teljes körű érvényesülése érdekében. 2. Tevékenység leírása A gyermekjogi képviselő feladatát az évi. XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról határozza meg: ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek jogainak védelmét és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében valamint kötelességei megismerésében és teljesítésében. Feladatellátása során kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermekek védelmére. A gyermekjogi képviselő az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központtal (OBDK) a képviselői feladatok ellátására munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Hatáskör az évi XXXI. tv alapján: - a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek jogainak védelme - gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység figyelemmel kísérése a köznevelési intézményekben Illetékesség: Az OBDK által - munkaköri leírásában kijelölt területen látja el feladatát (továbbiakban: illetékességi terület ). Az illetékességet meghatározza: a gyermek gondozási helye (ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek esetén). Az illetékességi területen belül, a gyermekvédelmi gondoskodással érintett gyermek azon lakó-, vagy tartózkodási helye, ahol a gyermekjogi képviselő tevékenységére az igény megjelenik. A gyermekjogi képviselő fő feladatkörei az évi XXXI. évi törvény (Gyvt) alapján: 1. Jogvédelem 2. Jogérvényesítés Oldal: 1 / 7

2 1. A gyermekjogi képviselő jogvédelemmel kapcsolatos tevékenysége Ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek jogainak védelmét, segíti a gyermekeket jogaik megismerésében: 1.1. Gyermekjogi képviselő tájékoztatással kapcsolatos tevékenysége Tájékoztatási tevékenység a gyermekek részére: a gyermek életkorának, állapotának és érettségének figyelembe vételével érthető tájékoztatást nyújt a gyermek részére az őt megillető jogokról. A tájékoztatás jellege szerint lehet: általános, preventív jellegű meghatározott problémához kapcsolódó Az általános, preventív jellegű tájékoztatás célja a gyermekek részére: Információnyújtás az őket megillető jogokról, azok sajátosságairól annak érdekében, hogy megfelelő ismerettel rendelkezzenek a jogsérelmek felismerése és jogtudatosságuk erősödjön. A tájékoztatás tipikus módjai lehet: fogadóóra: személyes beszélgetés kiscsoportos foglalkozás tájékoztató kiadványok rendezvények telefonon, elektronikus úton vagy postai küldemény útján Tájékoztatás meghatározott problémához kapcsolódóan: Teljes körű információnyújtás az adott problémához kapcsolódó jogokról, lehetséges jogsérelmekről, jogérvényesítési lehetőségekről és annak várható következményeiről. Tájékoztatási tevékenység szakemberek részére: A tájékoztatási tevékenység célja hogy a gyermekekkel foglalkozó szakemberek feladatuk ellátása során tiszteletben tartsák a gyermekeket megillető jogokat és elősegítsék azok érvényesülését. A tájékoztatás tipikus módjai: szakmai rendezvényeken való részvétel tájékoztató kiadványok képzés, továbbképzés telefonon, elektronikus úton vagy postai küldemény útján A gyermekjogi képviselő tájékoztatást nyújt a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek jogairól és azok érvényesítésével kapcsolatos tudnivalókról az őt megkeresők részére. Tájékoztatási tevékenysége során mindig a gyermek mindenekfelett álló jogait és érdekét tartja szem előtt. Oldal: 2 / 7

3 Tájékoztatás formája szerint lehet: szóbeli, írásbeli Kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a évi CXII. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény és a Gyvt. rendelkezéseit az adatkezelésre vonatkozóan maradéktalanul betartsa. Megkereső személye : A Gyvt. alapján a gyermekjogi képviselő feladata a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek jogainak védelme. Eljárása során ez az irányadó. Amennyiben a gyermekjogi képviselő gyermekre vagy a gyermekek egy meghatározott csoportjára vonatkozó jogsérelemről szerez tudomást, annak valóságtartalmát a bejelentő személyétől függetlenül megvizsgálja. A bejelentésről amennyiben az nem írásbeli feljegyzést készít. Tájékoztatja az intézmény érdekképviseleti fórumát az általuk kezdeményezett intézkedés jellegéről, az ügyintézés módjáról, várható kimeneteléről. (Gyvt. 11/A. (2) bek. alapján Gyvt 35. (49 bek.) A Gyvt. 36. (2) bekezdése meghatározott személyek jogérvényesítésével kapcsolatos további ügyintézés lehetséges formáiról, várható kimenetéről. Nem gyermek/utógondozói ellátott megkereső részére a gyermekjogi képviselő CSAK tájékoztatást nyújt a vonatkozó jogszabályról. A tájékoztatás általános jellegű. Azonban a megkeresés tartalma alapján egyéni vagy egy meghatározott csoportra vonatkozó jogsérelemre vonatkozik, annak valóságtartamát köteles vizsgálni. Amennyiben a megkeresés nem gyermekjogi vonatkozású, a jogvédelmi képviselő legjobb tudása szerint tájékoztatja a megkeresőt, hogy adott ügyben mely intézmény, szerv, hatóság rendelkezik eljárási jogosultsággal. Tájékoztatás dokumentálása: OBDK által előírt formában regisztrációs lap statisztikai tábla 1.2. Fogadóóra A gyermekjogi képviselő az OBDK által kijelölt helyen és időben fogadóórát tart. A fogadóóra során tájékoztatást nyújt (általános) a megkeresők részére és segítséget nyújt a gyermekeknek a panaszaik ügyintézésében Intézménylátogatás Intézménylátogatás során figyelemmel kíséri a gyermekek jogainak érvényesülését, kiemelt figyelmet fordítva a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermekek védelmére. Ennek eszközei: beszélgetés a gyermekekkel megismeri a házirendet, vizsgálja annak tartalmát szakmai program megismerése érdekképviseleti fórum működésére vonatkozó szabályzat megismerése Oldal: 3 / 7

4 gyermekönkormányzat működésére vonatkozó szabályzat megismerése (ha működik) egyéni gondozási-nevelési tervek megtekintése figyelemmel kíséri a teljes körű ellátás színvonalát: lakótér állapota gyermekek ruházattal való ellátottsága személyi higiéné eszközei, egészségügyi ellátás biztosított-e indokolt terápiás, gyógyító, rehabilitációs ellátások biztosítottak-e iskolai tanulmányok folytatásához szükséges eszközök biztosítottak-e felzárkóztató, tehetségfejlesztő programok biztosítottak-e kapcsolattartáshoz szükséges feltételek adottak-e szabadidő hasznos, kulturált eltöltésének feltételei biztosítottak-e zsebpénz folyósítása megfelelő-e, dokumentáció ellenőrzés személyes élettér biztosítása, személyes tulajdon megőrzésének biztosítása családgondozás, gyermekek kapcsolattartásának megvalósulását örökbefogadás elősegítése megfelelő-e, amennyiben nem lehetséges a családi környezetbe történő visszahelyezés megfelelően tájékoztatva vannak-e a gyermekek a sorsukat érintő lényeges döntésekről biztosított-e a szabad véleménynyilvánítás lehetősége tisztában vannak-e a gyermekek azzal, hogy milyen módokon gyakorolhatják panaszjogukat 1.4. A gyermekjogi képviselő intézkedés kezdeményezési jogosultságai : A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések körében, a jogszabályban meghatározott esetekben kezdeményezett eljárások. A gyermekjogi képviselő jogosult kezdeményezni a gyermek örökbe adhatóvá nyilvánítását, a gyermek gondozási helyének megváltoztatását. 2. A gyermekjogi képviselő jogérvényesítéssel kapcsolatos tevékenysége: Segíti a gyermeket jogai érvényesítésében: a panasz jellegét és súlyát mérlegelve, segíti a gyermeket panasza megfogalmazásában, tájékoztatja jogérvényesítési lehetőségeiről vagy személyesen keresi meg az intézmény vezetőjét a panasz megválaszolása érdekében, valamint a hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében az érdekképviseleti fórum megkeresésére haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a gyermekkel. Panaszkezelés során a gyermek jogait és érdekeit képviselve, az érintett és a szolgáltató közötti megegyezés létrehozására törekszik, ha a panasz megalapozott. Oldal: 4 / 7

5 Az eljárás során figyelemmel van arra, hogy a gyermeket semmilyen megtorlás ne érje panaszjogának gyakorlása miatt. Panaszkezelés: A gyermek érdekét sértő, csekély súlyú jogsértés esetén: Segíti a gyermeket a jogérvényesítésben. (panasz megírása, egyeztető megbeszélés kezdeményezése) A gyermek kérése alapján eljár, szóbeli egyeztetést kezdeményez a szolgáltatóval. A panasz ügyintézésével kapcsolatos cselekményekről feljegyzést készít. Fentiek eredménytelensége esetén írásban keresi meg a szolgáltatót. A gyermek érdekét súlyosan sértő jogsérelem esetén: 1. A gyermek kérésének megfelelően, őt magát segíti a jogérvényesítésben (panasz megfogalmazása, egyeztető megbeszélés kezdeményezése) A gyermek panaszát kísérő levéllel eljuttatja az érintett szolgáltatóhoz. Egyeztető megbeszélésen jelen van, jegyzőkönyv felvételét kéri. Minden dokumentumról a gyermek részére egy példányt biztosít. Eredménytelen eljárás esetén a panasszal a fenntartóhoz fordul. 2. A gyermek megkeresése és a Gyvt. felhatalmazása alapján eljár. A gyermek szóbeli panaszát rögzíti (hangfelvétel, jegyzőkönyv). Az írásbeli dokumentumot a gyermek aláírja. A panasz érkezésétől, felvételétől számított 3 munkanapon belül írásban megkeresi a szolgáltatót és kéri a panasz kivizsgálását. A beadványban részletesen ismerteti a rendelkezésére álló információk alapján a jogsérelem lényeges körülményeit és a megsértett jogokat. Amennyiben az ügy jellegéből adódóan lehetséges és a gyermek kéri biztosítja adatainak zárt kezelését. A panasz kivizsgálására a Gyvt.-ben foglaltak szerint 15 napja van a szolgáltatónak. A tájékoztatástól és intézkedéstől függően a panaszügy lezárásra kerül vagy a gyermekjogi képviselő - ha a tájékoztatást és az intézkedést nem tartja kielégítőnek a fenntartóhoz fordul. Oldal: 5 / 7

6 Kiemelt súlyú jogsértés esetén: A gyermekjogi képviselő azonnal intézkedik. Személyesen, telefonon, faxon megteszi a szükséges intézkedéseket. rendvédelmi szerv értesítése gyámhivatal értesítése szolgáltató értesítése egyéb indokolt intézkedés Kiemelt súlyú és ismétlődő jogsértés esetén a gyermekjogi képviselő az alábbi intézkedéseket kezdeményezheti az illetékes szervnél: gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabása egyeztető megbeszélés kezdeményezése javaslat továbbképzésre 3. Tevékenység indikátorai Tájékoztatási tevékenységgel töltött időtartam Fogadóórák száma Regisztrációs lapok száma Panaszok száma Panasz eredményes lezárása a szolgáltató közreműködésével Fenntartóhoz fordulás Javaslattétel megfogalmazása kiemelt súlyú és ismétlődő jogsértés esetén Egyeztetéssel, problémafeltárásra fordított időtartam. 4. Felelősségi körök Eljárásra jogosult az OBDK alkalmazásában álló gyermekjogi képviselő a jogszabályban meghatározott hatáskörben, az OBDK által kijelölt illetékességi területen. 5. Meghatározások, fogalmak (lsd. Fogalomtár) tájékoztatás panasz segítségnyújtás 6. Hivatkozások Jogszabályok: évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről évi XXXi. törvény a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi CXII. törvény az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról Oldal: 6 / 7

7 15/ NM. rendelet 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet az OBDK-ról 7. MELLÉKLETEK (lsd. IRATMINTATÁR) FOLYAMATÁBRA: A gyermekjogi képviselő tevékenységének folyamatábrája (pdf.) Oldal: 7 / 7