AZ EGÉSZSÉGTUDATOSSÁG MÉRÉSE

Átírás

1 Egészségtudományi Közlemények, 2. kötet, 1. szám (2012), pp AZ EGÉSZSÉGTUDATOSSÁG MÉRÉSE DR. SZÁNTÓ ÁKOS 1, DR. BARKAI LÁSZLÓ 1 Összefoglalás: A cikk az egészségtudatosság számszerűsítésének lehetőségeivel foglalkozik. Áttekinti az egészségmodelleket annak érdekében, hogy feltárja az egészség egyes dimenzióit és az azt befolyásoló tényezőket. Ezek alapján egyre több tényező bevonásával tesz kísérletet az egészségtudatosság számszerűsítésére. Így született meg először a kéttényezős (idő-pénz) modell, majd a négytényezős egészségtudatossági mérőszám vagy képlet. Végül a soktényezős rugalmas egészségtudatossági profil (RETP) modell, mely a számszerűsítési lehetőségen túl grafikus ábrázolásra és értékelésre is lehetőséget biztosít. Így számítás nélkül is gyors lehetőséget biztosít az egészségtudatosság megállapítására. Kulcsszavak: egészség, egészségtudatosság, egészségtudatosság mérése Bevezetés Közvetett módon számtalan kutatás foglalkozik az egészségi állapot meghatározásával, de ezek is többnyire egy-egy tényező elemzéséből vonnak le az egész társadalomra érvényes következtetéseket. Ilyen mutatók az elhízottak aránya, a dohányosok száma, az alkoholfogyasztás mértéke és számos halálozási adat. Egészségtudatosság vonatkozásában egyrészt szociológiai jellegű tanulmányok lelhetők fel, melyek elsősorban bizonyos befolyásoló tényezők hatására az egészségtudatosságban bekövetkezett változásokkal foglalkoznak. Az egészségtudomány oldaláról közelítő szerzők pedig azt vizsgálják, hogy az egészségi állapotban bekövetkezett változás, vagyis valamilyen betegség kialakulása hogyan hat az egészségtudatosság alakulására. Az egészség piaca Az általam vizsgált források közül egyetlen olyan volt, amely meghatározta a vizsgált piacot. Ez a forrás is magyar, és egészségszektorról beszél. Ez a piac szerinte a gyógyító, megelőző és állapot-stabilizáló tevékenységeken túlmenően magában foglalja a gyógyszergyártást, a gyógyszer nagykereskedelmet, az orvosi berendezések és műszerek gyártását, a tág értelemben vett gyógyászati segédeszközök gyártását és forgalmazását, valamint a keresőképtelenséggel összefüggő pénzügyi, biztosítói támogatások (pl. táppénz, rokkantsági támogatás, anyasági támogatás) rendszerét is. (Mihályi P., 2003.) Mihályi is csak azokat a piacokat sorolja az egészségszektorba tartozókhoz, ahol az egészség-helyreállítás történhet. Megítélésem szerint azonban még a Mihályi által megfogalmazottnál is szélesebb azon piacok köre, ahol a fogyasztók az egészséggel kapcsolatos 1 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, Miskolc

2 76 Szántó Barkai különféle szükségleteket elégíthetnek ki. Ez alapján megszerkesztettem az egészségpiac multilaterális modelljét. Ezt mutatja a 1. ábra. A szekunder források áttekintése után saját, primer kutatásokat készítettem az egészségtudatosság mérési lehetőségének meghatározásához. Ez két kutatást tartalmazott. Az első 2006-ban készült a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának hallgatói körében. A második 2011-ben, szintén a Miskolci Egyetemen, de az Egészségügyi kar hallgatói körében. Az első kutatás lényegesen nagyobb mintán, majd 300 értékelhető kérdőívvel történt. Míg a második csak a RETP-modell validálását szolgálta, így ennek csak 40 fős volt a mintája. Szabályozók, előírások Egészségpiac Egészségügyi piac Egészségmegóvás / betegségmegelőzés piaca Klasszikus gyógymódok / egészségügyi szolgáltatások Diagnosztikus / megelőző szolgáltatások Védőoltások Gyógyító szolgáltatások Munkaegészségügyi / sportorvosi szolg. Aktív mozgás Alternatív gyógymódok / egészségügyi szolgáltatások Szűrővizsgálatok Wellness, Fitness, Spa Egyéb Élelmiszerek Gyógyszerek OTC Vényköteles Herbáriumok Gyógyászati segédeszközök Egészség-helyreállítás / gyógyítás piaca Egészséget pozitívan befolyásoló piacok Forrás: Saját szerkesztés 1. ábra. Az egészségpiac multilaterális modellje Az egészségtudatosság meghatározásához használt tényezők A kutatások eredményei alapján azt mondhatom, hogy az emberek akkor érzik úgy, hogy egészségesek, ha jelen vannak a következő tényezők: testi és lelki kiegyensúlyozottság panasz-, fájdalom-, egészségügyi probléma-mentesség. az orvos ne állapítson meg betegséget szellemi frissesség Mindez igen jó összhangban van a szakirodalmi meghatározásokkal. A megkérdezettek szerint az egészséges életmód jellemzői: rendszeres testmozgás, táplálkozás (rengeteg zöld-

3 Az egészségtudatosság mérése 77 ség és gyümölcs, megfelelő tápanyagbevitel, mértékletesség, mindent enni, de megfelelő arányban), friss levegő, stressz kerülése, kikapcsolódás a mindennapi rutinból, alvás, rendszeresség mindenben, szűrővizsgálatok látogatása (nőgyógyászati-, fogászati-, tüdőszűrés, vérkép ellenőrzése), szájhigiénia. Egészségük megóvása, helyreállítása érdekében az egyetemisták rövid távú egészségfelfogásuk miatt ezek közül jellemzően a testmozgást gyakorolják. Az egyetemisták szerint az egészséget pozitívan befolyásoló tényezők: egészséges életmód, kiegyensúlyozott párkapcsolat és szexuális élet, kellő informáltság. Az egészséget negatívan befolyásoló tényezők: környezeti hatások (sugárzások, zaj stb.), túlzott gyógyszerszedés. Az egészséget negatívan és pozitívan is befolyásolni képes tényezők: környezet (szűkebb társadalmi, gazdasági, család, barátok), lakóhely, lakókörnyezet, média hatalma mint befolyásoló tényező. A válaszadók 35,7%-a akkor is rendszeresen ellenőrizteti egészségi állapotát, ha nincs egészségügyi problémája, és saját megítélésük szerint közepes mértékben élik az életüket egészségtudatosan. Ezek után megpróbálom a fenti tényezők felhasználásával mérhető formában megjeleníteni az egészségtudatosságot. Az egészségtudatosság mérése Elsőként a két legkézenfekvőbb tényező, az egészségmegóvásra és helyreállításra fordított idő vagy az erre költött pénz alapján próbáltam meghatározni és mérni az egészségtudatosságot. Ehhez azonos bázison kellene tudni mérni a két értéket. Erre a standardizálást hívtam segítségül. A standardizálás alapjául mindkét tényező esetében az átlagértéket használtam. Az így kapott standardizált pénz- és időértékeket az alábbi, 2. ábrán látható koordináta-rendszerben ábrázoltam. Az átlagosnál nagyobb pénz- és időráfordítást megtestesítő (1.) szegmensbe tartozó fogyasztók tekinthetők egészségtudatosnak mindkét szempontból. Az átlagosnál nagyobb pénz- és az átlagosnál alacsonyabb időráfordítást megtestesítő (2.) szegmensbe tartozók pénzmotivált egészségtudatosak. Ők inkább pénzt szentelnek az egészségük megóvására, helyreállítására, mint időt.

4 78 Szántó Barkai Pénz (St) Idő (St) Forrás: Saját szerkesztés 2. ábra. Szegmensek az egészségmegóvásra fordított idő és pénz alapján Az átlagosnál nagyobb idő- és az átlagosnál alacsonyabb pénzráfordítást megtestesítő (3.) szegmensbe tartozók időmotivált egészségtudatosak. Ők inkább időt szentelnek az egészségük megóvására, helyreállítására, mint pénzt. Olyan tevékenységeket választanak, melyek nem igényelnek anyagi áldozatot. Ezen túl ez azt is jelenti, hogy ők sporttevékenységgel próbálnak tenni az egészségükért, viszont nem szentelnek (szentelhetnek) pénzt az egészséges táplálkozásra. Az átlagosnál alacsonyabb pénz- és időráfordítást megtestesítő (4.) szegmensbe tartozók nem egészségtudatosak. Ők pénzt és időt is csak az átlagosnál csekélyebb mértékben szentelnek az egészségük megóvására, helyreállítására. Áttekintve a korábbiakban megvizsgált tényezőket további két olyat találtam, mely az egészségtudatosság számszerűsítésében segítségemre lehet. Ezek pedig: Mennyire éli az életét egészségtudatosan? Ha nincs egészségügyi problémája, ellenőrizteti-e rendszeresen az egészségi állapotát? Ezt a két tényezőt kiegészítve a korábban is használt:

5 Az egészségtudatosság mérése 79 Mennyi időt fordít egészsége megóvására, helyreállítására hetente? Mennyi pénzt költ egészsége megóvására, helyreállítására havonta? tényezőkkel alkottam meg az alábbi képletet az egészségtudatosság szemszerű meghatározására. ET [1 EFI ( ó / hét)] [1 EKP( Ezer Ft / hó)] [6 MÉE( skálaérték)] EEÁHNB( skálaérték) A képletben használt rövidítések jelentése a következő: EFI: Egészségmegóvásra, helyreállításra Fordított Idő EKP: Egészségmegóvásra, helyreállításra Költött Pénz MÉE: Mennyire Él Egészségtudatosan EEÁHNB: Ellenőrizteti Egészségi Állapotát Ha Nem Beteg (Ha nincs egészségügyi problémája, ellenőrizteti-e rendszeresen az egészségi állapotát?) Gyakorló szakembereket kértem meg, hogy értékeljék a fenti képletet. Felmerült az a kritika, hogy önkényes a tényezők kiválasztása. Ezért továbbléptem, és megpróbáltam minden olyan tényezőt bevonni a mérésbe, mely alkalmas lehet az egészségtudatosság meghatározására. Így született meg az alábbi Rugalmas Egészségtudatossági Profil modell (RETP). A már említett második primer kutatás ennek a modellnek a pontosítását, jobb használhatósága érdekében történő javítását szolgálta, ennek eredményeként született meg az alább látható Korrigált Rugalmas Egészségtudatossági Profil (RETP) modell. 1. Mennyi időt fordít egészségmegóvásra/helyreállításra? 0 óra 2 óra 3,5 óra 5 óra 7 óra 9 óra > 10 óra 2. Mennyi pénzt költ egészségmegóvásra/helyreállításra? 0 Ft Ft fölött 3. Milyen gyakran látogatja szűrővizsgálatot? soha 5 évente 3 évente évente félévente 3 havonta havonta 4. Életmódjában mennyire egészségtudatos?

6 80 Szántó Barkai 5. Hány káros szenvedélye van? nél több 6. Testtömegindex értéke < , ,49 18,5 24, , , Haskörfogat értéke cm (férfi) < > 8. Mennyire érzi a stresszt a mindennapjaiban? 9. Mennyire jellemzi a rendszeresség a mindennapi életét? 10. Párkapcsolata hogyan hat a lelki állapotára? negatívan nem befolyásolja pozitívan 11. Szexuális élete hogyan hat a lelki állapotára? negatívan nem befolyásolja pozitívan 12. Mennyire figyel a higiéniára és a megfelelő tisztálkodásra a mindennapok során? 13. Mennyire figyel arra, hogyan és mivel táplálkozik?

7 Az egészségtudatosság mérése Mennyit alszik egy nap? 4 órát 5 órát 6 órát 7 órát 8 órát 9 órát > 10 órát 15. Mennyire veszi figyelembe az egészséget befolyásoló tényezőket a lakóhelye kiválasztásakor? 16. Mennyit mozog átlagosan egy héten a szabadidejében egészsége megóvása érdekében? <1 órát 2 órát 3 órát 4 órát 5 órát 6 órát > 7 órát 17. Mennyit időt tölt a friss levegőn egy héten egészsége megóvása érdekében? <1 órát 2 órát 3 órát 4 órát 5 órát 6 órát > 7 órát 18. Mennyi egészséget károsító tényező hat önre a munkahelyén? nél több 19. Mennyire tartja egészségesnek magát?. egyáltalán közepesen teljesen A fenti változtatásokkal, megítélésem szerint megtartom a modell azon pozitív tulajdonságát, hogy grafikus ábrázolásra (az egyes skálákon megjelölt értékek összekötéssel), elemzésre is lehetőséget ad. Viszont a korrigálásokkal könnyebben értelmezhetővé válik a válaszadó páciensek számára, megkönnyítve ezáltal a válaszadásukat és gyorsítva a kitöltést. Összegzés Összefoglalva a bemutatott egészségtudatosság mérési lehetőségeket azt mondhatom, hogy a kéttényezős modell meglehetősen egzakt lehetőséget biztosít a számszerűsítésre, viszont meglehetősen leegyszerűsíti az egészségtudatosságot. Az ET egészségtudatossági képlet több tényezőt von be a vizsgálatba, viszont jogos az a kritika, hogy önkényesnek tekinthető a tényezők kiválasztása.

8 82 Szántó Barkai A rugalmas egészségtudatossági profil modell alkalmas az egészségtudatosság grafikus ábrázolására és összehasonlítására. Ez teszi lehetővé gyors eredmények produkálását. Ezen túl pedig az egészségtudatosság számszerűsítésére is lehetőséget biztosít. Ehhez további számítások is szükségesek már. Köszönetnyilvánítás Jelen munka a TÁMOP B-10/2/KONV jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió résztámogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Irodalomjegyzék [1] Boscarino J., Steiber S. R.: Hospital Shopping and Consumer Choice. Journal of Health Care Marketing, Vol. 2. No , p. [2] Gould S.J.: Health consciousness and health behavior: the application of a new health consciousness scale. American Journal of Prev. Med Jul Aug; 6(4), p. [3] Gutmann J.: A Means-End Chain Model Based on Consumer Categorisation Processes. Journal of Marketing, 46., Spring, [4] Kincses Gy.: Egészség (?) gazdaság (?). Praxis Server Kft., [5] Mihályi P.: Bevezetés az egészségügy közgazdaságtanába. Veszprém, 2003, Veszprémi Egyetemi Kiadó. [6] Nemzeti Egészség Jelentés 2004 Szakértői változat [7] Schmitz C. A.: Charismating Einkauf als Erlebnis. Mi Fachverlag, Heidelberg, [8] Szerencsés D., Nagy T.: Egészségtudatossági felmérés 2010., Millward Brown Healthcare.