Innovációs képzés az állattenyésztésben az élelmiszerbiztonság és minőség növelése érdekében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Innovációs képzés az állattenyésztésben az élelmiszerbiztonság és minőség növelése érdekében"

Átírás

1 Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi kar Sertés- és Kisállattenyésztési Tanszék Innovációs képzés az állattenyésztésben az élelmiszerbiztonság és minőség növelése érdekében Kutatásmódszertan az állattenyésztésben Gödöllő 2007

2 1. KUTATÁSMÓDSZERTAN AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN A világ megismerése, az új keresése, a kísérletezés csaknem egyidős az emberiséggel. Természetesen a kezdeti lépésektől napjainkig jelentősen változtak a megismerés módszerei, annak céljai és az eredmények alkalmazásai. A tudományt, illetve annak egyes területeit mint például az állattenyésztést is a valóság megismerésének egy módjaként foghatjuk fel. Így az állattenyésztés, mint tudományterület művelőitől más tudományterületek művelőihez hasonlóan elvárjuk, hogy kutatási eredményeire az általánosíthatóság, megismételhetőség, bizonyíthatóság, ellentmondásmentesség (koherencia) és analitikusság legyen jellemző. Az eredmények további értéke még az, ha novum, továbbá a kompaktság és a hasznosság (alkalmazhatóság). A gazdasági állatokkal végzett kísérletek nem kis anyagi ráfordítást igényelnek. Így a fent megfogalmazott értékeken felül, jelentős érdek fűződik ahhoz, hogy az eredményeket a legkisebb anyagi ráfordítással érjük el. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a kutatást előre megtervezzük A kutatás fogalma, céljai, típusai, módszerei és szintjei A kutatás fogalmán többnyire nagyszámú, előre gondosan megtervezett megfigyelést, vagy az esetenkénti megfigyelések helyett szabályos kísérletezést értünk. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy nincs egységes, általánosan elfogadott meghatározása. Ez érthető is, ha belegondolunk annak eltérő céljaiból és az alkalmazott módszerek sokféleségéből adódó különbözőségeire, valamint a tudomány művelőinek eltérő szemléleteire. Néhány szerzőtől vett idézettel időrendben szeretném bemutatni a kutatás fogalmának eltérő értelmezéseit. TRUE (1907) szerint a kutatás megjelölés csak az olyan tudományos munkát illeti meg, amely meghatározott probléma megoldására irányul megfelelő tudományos módszerek alkalmazásával. BERKNER (1958) definíciója szerint a kutatás az ismereteink bővítésére irányuló alapvető tudományos tevékenység. FOLSOM (1958) az ismeretlen vizsgálatát tekinti kutatásnak és BERKNERhez, illetve TRULLINGERhez (1951) hasonlóan az alkalmazott kutatást nem vonja be ebbe a fogalomba. Györffy (1968) szerint a tanulmányozott tárgy teljesebb megismerésére irányuló szisztematikus intenzív vizsgálódás. KECSŐ (1980) szavaival: a tudományos általánosítás módszereit alkalmazó tudatos ismeretgyarapítási tevékenység illetve az ismeretlen megismerésére irányuló tudatos törekvés. MAJOROS (1997) szerint a tudományos kutatás valójában nem más, mint tudatos, módszeres megismerési gyakorlat, amely képessé tesz a világ újdonságainak megismerésére, és feltérképezésére, és ezáltal olyan eszközöket ad az ember kezébe, amelyek segítenek megbirkózni a szokatlan problémákkal és helyzetekkel." Végül álljon itt két szótári meghatározás. Akadémiai Kisszótár szerint a kutatás: valamely probléma megoldása hipotézisalkotással és annak induktív vagy deduktív bizonyításával. A Magyar Larousse enciklopédikus szótár szerint pedig: Tudományos kérdések megoldása, összefüggések feltárása érdekében folytatott tevékenység. A fentiekből egyértelműen következik tehát, hogy egyesek kutatásnak csak az alapkutatást tekintik. Vagyis az analitikus ismeretfejlesztést. Mások értelmezése ennél tágabb. Kutatás alatt értik az ún. diszciplináris kutatást, ami szintetizáló ismertfejlesztés, valamint a kettő egységét jelentő ún. alkalmazott kutatást is (analitikus és szintetizáló problémamegoldás). A kutatás célját tekintve a hazai kutatásoknál kettősséget tapasztalhatunk. Egyrészt vannak olyan témák, amelyeket csak magunknak és csak mi kutathatunk (a hazai-nemzeti 2

3 sajátságainkból adódó "hungaricumokat"), következésképpen az eredmények nem lesznek világraszólóak és azok közlésének lehetősége is korlátozott. Másrészt vannak olyanok, amiben része vagyunk a világkutatásnak. Ez utóbbi esetben a közérdek szempontjából egyenlő fontosságú de nagyobb lehetőségű, a behozó-adaptáló kutatás, mint a ritkább "kiajánlható", nemzetközi rangú eredmények. A tudomány a tudás, az ismeret bővítése, munkája a kutatás, aminek eredménye az ismeretalkotás 1. Az ismeretalkotás, vagyis a kutatás célja lehet: 1.) valamely gyakorlati vagy elméleti probléma megoldása, 2.) egy tudományág, diszciplína fejlesztése, 3.) a tudományos munkára való alkalmasság bizonyítása értekezéssel ("vizsga-" vagy versenydolgozattal, disszertációval stb.). Az ismeretbővítő (információhasznosító) kutatás összetevőit az 1-1. táblázat segítségével tekinthetjük át TOMCSÁNYI nyomán 1 : A kutatás típusa lehet új információt létrehozó primerkutatás 2, vagy meglévő információkat hasznosító szekunderkutatás 3. Az ismeretalkotás pedig: "belső", kreatív, ismeretképző vagy "külső", megismerő, ismeretfeltáró. A tényfeltáró, külső ismeretalkotás módszertana a szaktudományok szerint eltérő. Ezzel szemben általánosabb érvényű a külső és belső szekunderkutatás, valamint a primer belső ismeretalkotás. A természettudományban a saját méréseken alapuló primer kísérleti (vizsgálati) adatok uralkodnak, de ezek megalapozására és értelmezésére is nélkülözhetetlen a 1 Tomcsányi Pál (2002): Általános kutatásmódszertan. 2 primerkutatás másként alapkutatás 3 szekunderkutatás másként alkalmazott kutatás szekunderkutatás: az olyan szakirodalomkutatás, ami a szerzett irodalmi információkat kiegészíti egyéb megszerezhető saját és idegen megfigyelési, kísérleti, laboratóriumi, statisztikai stb. adatokkal, hogy valamennyit céljának megfelelően együtt, valamely konkrét probléma megoldására felhasználja. 3

4 szekunderkutatáson alapuló szakirodalmi tájékozottság. Az alkalmazott biológiában (elsősorban az orvosi és agrártudományban) is alapvető, de már problematikusabb a kísérletek végzése, eredményeik is szórnak, nehezebben ismételhetők, ezért a szekunderkutatással és heurisztikával 4 való alátámasztásuk még szükségesebb. A primer kutatás tényfeltáró eredménye lehet verbális leírás vagy számszerű adat, ami empirikus mérés, megfigyelés vagy megkérdezés eredménye. A primer megállapítást vizsgálatának ismételhetősége teszi bizonyíthatóvá. Így a nehezen ismételhető, vagy kísérletileg nem is vizsgálható jelenségek és az inkább vélemény, mint tény értékű megállapítások primer igazolásának lehetősége korlátozott. Az eredményes tudományos kutatáshoz szükséges szellemi feltételek: 1. Magas szintű szakmai ismeretek és a témakörben való gyakorlati jártasság, abban az ismeretbővítési igények (ismereti hiányok) felismerésének készsége. 2. A tényfeltáró vizsgálatok, megfigyelések, kísérletek in vivo és in vitro eljárásainak és a nyert adatok felvételi és statisztikai értékelési (bizonyítási) módszereinek ismerete. 3. A módszeres ismeretalkotásnak és közlésnek, a szekunderkutatás (nagyrészt szakirodalom-feltárás), a heurisztika és más kreativitást alátámasztó eljárások alkalmazásának képessége, a kutatás hatékonyságát befolyásoló tényezők és eredményeit értékelő módszerek ismerete. Az 1. feltételt a szaktárgyak mélyebb ismerete adja. A 2. feltétel a biometria és kísérleti (vizsgálati) technikák elsajátításával teljesíthető, ami ugyancsak szakmák szerint eltérő. Ezt nevezzük "Kísérleti-módszertan -nak, ami a szaktudományok speciális kutatási (kérdésfelvetési és értékelési) eljárásaival együtt a "speciális kutatásmódszertant" képezi. A 3. feltételre felkészítő ismeretanyag a szakmai sajátságoktól függetlenül az általános kutatásmódszertan" elsajátításával szerezhető meg, ami részletesen foglalkozik az "írottból írás" fortélyaival (lásd. 6. Fejezet). A tudományos munka információval-kommunikációval kapcsolatos feladatait és módszereit az 1-2. táblázattal szemléltetjük. Ezek a munkamódszerek csak "logikailag" választhatók el, mivel a kutatómunka tervezése (az információszerzés) és az eredményeként megjelenő írásmű (pl. disszertáció) felépítése, logikai szerkezete összefügg és analóg. (Az írásmű, illetve a prezentáció létrehozásának technikáit a 6. Fejezet ismerteti.) A kutatás különböző szintjei 4 Heurisztika: Magyar Larousse szerint a heurisztika új problémák megoldásának ismert eljárásokra alapított módszertana: a kutatás és a felfedezés szabályait igyekszik feltárni. Heurisztikus: 1/ logikai módszereken alapuló ötletekre épített (megoldás), 2/ pedagógiában a rávezető, kitaláló módszer. 4

5 SALAMON ÉS HANSON (1970) könyvükben a mezőgazdasági kutatások öt szintjét fogalmazták meg. Az egyes szintek a várható eredményesség és nehézségek tekintetében különböznek egymástól. Több mint harminc év távlatában márcsak négy szint elkülönítése indokolt. Így 1. szint: fajtaösszehasonlító, takarmányozási és állattartási vizsgálatok, valamint más hasonló, elsősorban a tudományos felismerések hasznosítási lehetőségeire, az állattenyésztésben dolgozók közvetlen problémáinak megoldására irányuló kísérletek. 2. szint: olyan megfigyelések vagy kísérletek, amelyek annak megállapítására is irányulnak, hogy például miért jobb az egyik eljárás, vagy fajta (genotípus) a másiknál. Az ilyen kutatómunkának jelentős része alapkutatás, amit rendszerint olyan kísérletekkel összekapcsolva, illetve azok részeként lehet leghatékonyabban folytatni, amely kísérletek gyakorlati problémák megoldására irányulnak. 3. szint: különböző jelenségek, mint például betegségrezisztencia fiziológiai vagy kémiai alapjainak feltárása; állatok különböző kvantitatív tulajdonságainak öröklésmenete; antibiotikumok, hormonok, aminosavak és mikroelemek kölcsönhatása az állatok takarmányozásában stb. 4. szint: ide sorolhatók a genetika különböző ágainak alkalmazott kutatásai, mint például egyes öröklődő betegségek genetikai hátterének meghatározása molekuláris genetikai kísérletekkel; géntérképezés; QTL-ek vizsgálata a MAS 5 hatékonyságának növelése érdekében; továbbá a különböző állatbiotechnológiai vizsgálatok (klónozás, transzgénikus állatok előállítása stb.) A kutatás tervezése és szervezése A feladatok végiggondolása jelenti a kutatás tervezését, melynek eredményét kutatási tervben, vagy munkatervben foglaljuk össze. Ahhoz, hogy a tervezett kutatást a rendelkezésre álló idő alatt eredményesen el is végezhessük a munkát meg kell szerveznünk, a tevékenységeket ütemeznünk kell. Az ami tudományterülettől függetlenül, minden kutatásra érvényes három tevékenységi körben foglalható össze: 1. a szakirodalom kutatás és dokumentáció, mivel az újdonság csak a meglévőtől való megkülönböztetéssel bizonyítható; 2. hipotézisek, vizsgálatuk, eredmények értékelésének módszerei; hiszen ezzel valósul meg az alkotó ismeretbővítés; 3. a kutatási eredmények publikálásának módszertana. A kutatás speciális módszertana, ami tudományterületenként eltérő: 1. a megoldandó problémák felismerése; 2. a megoldás alternatíváinak kidolgozása; 3. a kísérleti módszer megtervezése. Az 1-1. ábra az állattenyésztési kutatási feladatok végrehajtásának folyamatát, illetve a főbb mozzanataik szemlélteti (CZAKÓ, 1982 ábrája nyomán). 5 MAS = Marker Assisted Selection, markerek segítségével végzett szelekció 5

6 1-1. ábra 6

7 Az 1-1. ábrát követve röviden tekintsük át az egyes lépéseket. A kutatások célkitűzésének megfogalmazása annyira speciális, hogy mindenki számára alkalmazható példát nem lehet rá adni. Ugyanakkor a mai pályázati rendszerben a nyerési esélyek szempontjából meghatározó, hogy sikerül-e olyan megfogalmazást adnunk, ami egyrészt megfelel a kiírásnak, másrészt meggyőzi a bírálót a tervezett kutatás támogatásának szükségességéről Információgyűjtés és feldolgozás Az információgyűjtés és feldolgozás meghatározó eleme a szakirodalom kutatás és dokumentáció. A szakirodalom kutatás elnevezés helyett, mivel az nemcsak a szakirodalom felhasználása és létrehozása lehet, hanem például átvett vagy korábbi saját kísérleti adatok és gondolatok, szóbeli értesülések, jelentések stb. felhasználása is, inkább a szekunder-kutatás 6 fogalmát használjuk. A szakirodalom-kutatást magában foglaló szekunderkutatás feladatainak határát is megvonhatjuk tágabban, szűkebben, vagy beleszámíthatjuk a belőle kialakult módszereket is: 1. Tág értelemben szekunderkutatás a szakirodalom-feltárás; ami egy tárgykörben folyamatosan vagy esetenként gyűjt közzétett információkat, rendezve és analitikusan jellemezve azokat. 2. Szűkebb értelemben már valóságos szekunderkutatás az olyan konkrét probléma megoldására végzett szakirodalom-kutatás, ami a megállapításokat kommentálja, összehasonlítja és kiegészíti egyéb megszerezhető kísérleti, statisztikai adatokkal, valamennyit céljának megfelelően szintetizálva. Mivel a kutatás feladatát meghatározó igények és az alkalmazható primer kutatási módszerek előzetes tájékozódással való tisztázása is szekunderkutatásnak tekinthető, ugyanúgy, mint a szakirodalom feltárása; idézhetjük azt a paradoxonnak hangzó régi szabályt, hogy a szekunderkutatásnak időben mindig meg kell előznie a primert. A társadalomtudományokban a szekunder információk az összehasonlításhoz is szükségesek, sőt sokszor a megállapítások bizonyítására is alkalmazhatók, illetve alkalmazandók. A gyakorlatban az egyetemi hallgatók általában a tanszékek által kiadott témák közül választanak. Így első lépésként a témához kapcsolódó szakirodalom kutatása a feladatuk, ezzel szerezve meg a kellő tájékozottságot. Ritkábban fordul elő a saját kutatási ötlet megvalósítása. Ebben az esetben a szakirodalom gyűjtése, feltárása pont annak tisztázását célozza, hogy eldönthesse mennyire eredeti a kutatni kívánt téma. A szakirodalom megismerése, a források gyűjtése napjainkban többnyire az interneten kezdődik. Ugyanakkor minden kutató előbb utóbb eljut a könyvtárba, ahol mind a nyomtatott, mind az elektronikus formában tárolt információk elérhetőek. Az állattenyésztési kutatással foglalkozók szakkönyvtárának a Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ 7, továbbá a szakegyetemek könyvtárai. 6 A szekunderkutatás valamely tudományos problémát már meglévő, és hozzáférhető (mások által közzétett vagy saját korábbi) információkkal old meg. Lényege az ilyen adatok, megállapítások stb. gyűjtése, rendezése, ütköztetése és önálló véleményezése. Mint azt fentebb láthattuk alkalmazható önmagában vagy primer vizsgálatokkal együtt, azokat megalapozva, illetve kiegészítve. 7 Budapest, Attila út 7

8 A könyvtárban első feladatunk a bibliográfia készítés, majd ezt követi az olvasás, jegyzetelés (másolat készítés) és cédulázás. Az irodalomfeltárás történhet: könyvtári katalógusok alapján (lehet papíralapú és elektronikus); irodalomkövetéssel (alapja egy összefoglaló mű bibliográfiája, illetve hivatkozásai és az ott hivatkozott művek bibliográfiái alapján halad tovább); szerzők szerint; szaksajtóból (a témához közeli szaklapok áttanulmányozása) és másodlagos forrásokból (referáló folyóiratok, tárgymutatók, névmutató, kivonatok). Kutatott témánkhoz információkat úgy szerezhetünk, ha tudjuk mit keresünk, mi után érdeklődjünk. Az eredményes keresés előfeltétele, hogy a kutatásunk célját (tárgyát) először nyelvi kódokkal fogalmakkal, tárgyszavakkal (ún. kulcsszavakkal = keywords) körvonalaznunk. Hogyan kereshetünk? Az információk gyűjtésének kétségtelenül leggyorsabb és leghatékonyabb módszere az internetes keresés. A témakeresés számítógéppel a George BOOLE angol matematikus ( ) által kidolgozott egyszerű logikai műveleteken: az ÉS, VAGY, NEM, illetve a DE NEM választásán alapul. A leglényegesebb elem ebből az az eset, amikor az együtt előforduló fogalmakat (A ÉS B) keressük. A keresőprogramok általában egy ablakot mutatnak, és abba a fenti logikai operátorokkal viszünk olyan kombinációkat, ami a megfelelő műveket ki fogja keresni. Majoros (1997) szerint a számítógépes információkeresésnek két nagy buktatója van: 1/ Ha túl sok a találat, akkor igen nehéz kiválogatni; 2/ gyakran viszont túl kevés a találat. Az adatbázisokhoz tartozó tezauruszok 8 segítségével bonyolultabb módon is kereshetünk. Ezért fontos, hogy ismerjük a témánkhoz kapcsolódó tárgyszavakat és azok szinonimáit, mert így könnyen megtalálhatjuk azokat a tezauruszban. A tezaurusz használata hozzásegít a gyors és releváns információ-szerzéshez. Mielőtt bármely adatbázisban keresni kezdünk, ismerjük meg a kapcsolódó keresési módszereket. A tájékozódásban támaszkodjunk az irodalomkutatásban jártas szakemberekre, könyvtárosokra. Mit kereshetünk? 8 A tezaurusz a tárgyszók (deszkriptorok) betűrendes és fogalmi összefüggéseket is mutató rendszere. 8

9 A kereséshez fontos információ, hogy kétféle kereső létezik az egyik a kulcsszavas, a másik a tematikus. A kulcsszavas kereső programok közül ismertebb a Google, melynek nyitó oldala látható az 1-1. ábrán, internetes elérhetősége: Ezen felül ajánlható még a Yahoo, Lycos, Alta Vista (magyar verziója az Alta Vizsla). A programok segítségével kereshetünk szerzőre, a forrásmunka címére, vagy kulcsszavakkal valamely keresett téma mondanivalójára megállapításaira. A legértékesebb az, ha a dokumentum teljes szövegéhez is hozzájuthatunk. Hogy mit kereshetünk az tehát ugyanaz, akár a hagyományos könyvtári irodalomkutatással, akár számítógéppel végezzük, csak a technika más és a merítés számítógéppel sokkal szélesebb, továbbá, ha már rutinosak vagyunk, akkor gyorsabb és esetenként hatékonyabb is. Hol kereshetünk? Erre a kérdésre kaphatjuk a legtöbb tanácsot, mert a kínálat igen nagy. A kutató szempontjából azonban a hozzáférés módja elenyésző jelentőségű, az információ értékéhez képest. Gondoljuk végig azonban mégis ennek három lehetséges útelágazását : 1. kereshetünk könyvtárban más szakember segítségével vagy saját magunk; 2. kereshetünk meghatározott zárt adatbázisban vagy valamely sokfelé nyitható hálózatban; 3. kereshetünk CD-ROM lemezen, ami befejezett kiadvány vagy az adatbázisban vagy hálózaton közvetlen vonalon (on line searching), ami gyorsabb, frissebb információszerzés. A számítógépes információkereséshez felhívom a figyelmet az AGRICOLA adatbázisra [www.agricola.com], ami az agrártudományokkal kapcsolatos, az EISZ adatbázisra, ahol használathoz regisztráltatnunk kell magunkat, valamint a PubMed (1-2. ábra) [www.ncbi.nlm.nih.gov] használatára, ami minden gépről hozzáférhető ingyenes adatbázis. Kicsit részletesebben ez utóbbit ismertetem. Az U.S. National Library of Medicine rövid nevén PubMed 17 millió citációt tartalmaz a MEDLINEból és más tudományos folyóiratokban megjelent csikkekből 1950-től napjainkig. A keresés sikeressége a megfelelően megválasztott kulcsszavakon múlik. Célszerű az általánostól a szűkített témabehatárolás felé tartani. Belépve a rendszerbe a kulcsszavas keresés eredményeként a képernyőn első információként a találatok számával találkozunk, ami a példaként az 1-2. ábrán bemutatott animal recherche kulcsszavakra

10 találatot jelez. Ami hihetetlenül sok elolvasandó cikk, de semmi a találathoz képest, amit akkor kapunk, ha csak az animal kulcsszót gépeljük be. A keresés eredményeként elsőként időrendi sorrendben a témában megjelent cikkek szerzőinek neve, a cikk címe, a szakfolyóirat neve, a megjelenés ideje, a cikk terjedelme látható. Az 1-3. táblázatban egy kiemelt hivatkozás látható. A baloldali ábra arra utal, hogy a rendszerben a cikk teljes formátumban megtalálható és megfelelő program esetén letölthető táblázat: A PubMed oldalról kiemelt hivatkozás megjelenési képe 4: Boucher P, Li WP, Matz RL, Takayama Y, Auwerx J, Anderson RG, Herz J. Related Articles, Links LRP1 Functions as an Atheroprotective Integrator of TGFbeta and PDFG Signals in the Vascular Wall: Implications for Marfan Syndrome. PLoS ONE May 16;2:e448. Ha a cím alapján a cikk a kutatási témánkhoz tartozó, akkor a kék színnel kiemelt szerzők nevére az egérrel ráklikkelve megjeleníthető az összefoglaló (absztrakt). Amennyiben az összefoglaló áttanulmányozása során megbizonyosodtunk arról, hogy a cikk számunkra fontos információkat tartalmaz, akkor a Relataed Articles links-re ráklikkelve a témához kapcsolódó további cikkeket kereshetünk. Ha az angol szaknyelvismeretünk még fejleszthető, akkor a forrás keresés során először célszerű letölteni minden olyan cikk absztraktját (Word dokumentumba egyszerű kijelöléssel, 10

11 és a másolás utasítással átmenthető), ami a cím alapján kapcsolódik a témánkhoz, így a keresés felgyorsítható. Ezt követően tanulmányozzuk át, fordítsuk le a kigyűjtött absztraktokat, és állítsuk össze azoknak a cikkeknek a jegyzékét, amelyeket ténylegesen fel fogunk használni a kutatás során (illetve később a publikáció elkészítésének alkalmával). Hogyan juthatunk a kívánt dokumentumokhoz? Az előző példát folytatva a cikkek címe melletti baloldalon lévő kis ikon tájékoztat bennünket arról, hogy csak az absztrakt, vagy az egész cikk letölthető. Sajnos ez utóbbi a ritkább. A kigyűjtött címek alapján a külföldi folyóiratok hazai megtalálásában a Nemzeti Periodika Adatbázis nyújt segítséget, amelyből megtudhatjuk a kívánt folyóirat bibliográfiai adatait, valamint azt, hogy a keresett évfolyam megtalálható-e valamely hazai könyvtárban. A könyvek vonatkozásában az Országos Széchényi Könyvtár Külföldi Könyvek Katalógusa, illetve az egyes könyvtárak Interneten lekérdezhető katalógusa ad tájékoztatást. Gyakran csak könyvtárközi kölcsönzés útján juthatunk aztán a dokumentumokhoz. A szakirodalom áttanulmányozásával adhatunk választ arra a kérdésre (1-1. ábra), hogy a célkitűzésben megfogalmazott elképzelések megvalósításával juthatunk-e új információkhoz. Továbbá elkerülhetjük a felesleges ismétléseket, és tapasztalatokat gyűjthetünk. Végeredményben a szakirodalmi következtetések analízisével és szintézisével alapozható meg a kísérlet A kutatás választható módszerei A célkitűzések megfogalmazása után azt is el kell döntenünk, hogy a kutatásunkhoz milyen módszert választunk. A kutatási módszereket két kategóriába lehet sorolni. Az egyikbe az ún. általános, logikai módszerek tartoznak, amelyek minden tudományterületre egyaránt érvényesek. Másikba a tudományáganként eltérő speciális módszerek tartoznak. Az első kategóriába tartozó módszerek fontosabb változatai: a) az indukció-dedukció módszere (általában ezt nevezik tudományos módszernek); b) empirikus módszer; c) kísérletes módszer; d) egyedi eset módszer; e) adat-felvételezési módszer; f) matematikai-statisztikai módszer; g) történelmi módszer; h) szintetikus módszer. a) Az indukció-dedukció módszere (tudományos módszer) Legegyszerűbb formájában négy, elkülöníthető lépésből áll. (1) adatok gyűjtése megfigyelésekből vagy kísérletekből; (2) olyan hipotézis felállítása, amely rendszerint okokozati összefüggésben magyarázza a vizsgált jelenséget; (3) a hipotézis vagy elmélet alapján tesztelhető következtetések levonása, amely következtetések helytállók, ha a felállított hipotézis vagy elmélet annak bizonyul; (4) a következtetések bizonyítása további megfigyelésekkel vagy kísérletekkel. 9 9 E módszer Francis Bacon "Új módszer" (Novum Organon, 1620) c. művére vezethető vissza. A hipotézis felállításának gondolati folyamatát, illetve a következtetés tervezett módját indukciónak nevezi, vagyis nem a szokásos, a dedukció ellentétének értelmében használja e szót. 11

12 b) Empirikus módszer Jellemzője, hogy a megfigyeléseket, kísérleteket elméleti hipotézis nélkül végzik, illetve az eredményekkel nem kívánnak elméleteket igazolni. Sokan hiányolják a módszer tudományos pontosságát, mégis elterjedten alkalmazzák. c) A kísérletes módszer A módszer bevezetése Roger Bacon ( ), majd Francis Bacon ( ) nevéhez fűződik. Vannak olyanok, akik e módszert tartják az egyetlen célszerű kutatási módszernek. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben ezzel a módszerrel érték el a legjelentősebb tudományos felfedezéseket. Ugyanakkor nem hiszem, hogy bárki is kétségbe vonná Darwin empirikus módszerrel végzett kutatásainak eredményei. d) Egyedi eset módszer Legrégebb kutatási módszerek egyike. Jellemzője, hogy csak egy bizonyos, vagy legfeljebb néhány esetet von be a kritikai vizsgálatba. A módszer akkor nyújt jó lehetőséget, ha például egy szokatlan helyzet információs lehetőségét akarjuk kihasználni, vagy ha kevés esettel számolhatunk, továbbá ha az esetleg túl nagy költségek vagy technikai nehézségek akadályozzák a nagyobb számú eset vizsgálatát. A kapott eredmények értelmezésénél óvatosan kell eljárni, mert előfordulhat, hogy a vizsgált eset nem reprezentálja a vizsgálni kívánt átlagot. e) Adat-felvételezési módszer Összehasonlítva az egyedi eset módszerrel itt nagyon sok esetet vizsgálnak, de kevésbé behatóan. Ennek megfelelően a reprezentativitás nem lehet kétséges, ugyanakkor az egyes esetekről nem nyerünk részletes információt. Az állattudományok területén gyakran végeznek ilyen átfogó felméréseket például a betegségek fellépéséről. f) Matematikai-statisztikai módszer Napjainkban e módszer került leginkább előtérbe. A módszer lényege, hogy a kísérleti tervezéshez és a kapott eredmények interpretálásához matematikai-statisztikai elgondolásból indulnak ki. Az állattenyésztésben valójában ez nem tekinthető önálló kutató módszernek, ugyanakkor alkalmazása elengedhetetlen, hogy a megfigyelések, vagy mérések elkerülhetetlen velejárói, a véletlen hibák kiküszöbölhetőek legyenek. g) Történelmi módszer Ilyen módszert akkor alkalmaznak, ha jelenlegi eljárásokat hasonlítanak össze régebben használtakkal, hogy az előrehaladás mértékét megállapítsák. Ennél a módszernél többnyire irodalmi és statisztikai adatokra támaszkodnak. Elterjedten alkalmazzák e módszert a gazdasági állatok földrajzi és biológiai származásának meghatározására, bár meg kell jegyezni, hogy újabban ezek is kiegészülnek a mtdns vizsgálatok eredményeivel. A módszer kétségtelen előnye, hogy a mai problémák megoldásához is nyújt alapot és távlati szemléletet. h) Szintetikus módszer Ez a módszer érvényesül akkor, ha például külföldi fajták hazai alkalmazását javasoljuk. Az állattenyésztési kutatások gyakorlatában nem ritka a fenti módszerek komplex alkalmazása sem. Egy másik felfogás szerint a 1-4. táblázat szemlélteti a kutatások típusainak áttekintését. 12

13 Nagyobb tématerületeken belül is egyenként, részletenként oldjuk meg a problémákat. Sőt egy komplex gyakorlati probléma részproblémákra bontható: ezek azok az egységek, melyek vizsgálhatók, bizonyíthatók. Az ilyen vizsgálati (kutatási) egység (ismeretelem) megoldását, eldöntését szöveges tételben fejezhetjük ki. A vizsgálatra (bizonyításra) kerülő feltételezett tételt nevezik hipotézisnek. A megoldandó kutatási feladatot állítás vagy kérdés formájában fogalmazhatjuk meg: 1. Az ismeretképző feltevés (hipotézis): egy ismeretelem (összefüggés, okság, tulajdonság, eltérés vagy azonosság stb.) megfogalmazása állításként. 2. A bizonyító feltétel: ugyanennek kérdés formájában való megfogalmazása, valóságának bizonyításához. A bizonyítás operacionalizálása: a kérdés eldöntéséhez szükséges információk meghatározása, felvételük és értékelésük módja. A kísérlet és a "tudományos" igényű tényfeltárás mindig hipotetikus. A különböző kísérlet-típusokban a lényeges különbség a célnak megfelelő hipotézisben, illetve annak vizsgálatához szükséges adatfelvételben van. Empírikus vizsgálat mindaz ami tapasztalati adatok alapján történik, (ha magunk végezzük: primer kutatás); ami azonban nem feltétlenül hipotetikus megközelítésű, lehet egyszerű leírás, megfigyelés stb. is. Tételes megállapítás következhet hipotézis nélküli megfigyelésből is. A kutatás módjai ezért így is csoportosíthatók: Rekonstruktívak az induktív úton valóságfeltáró hipotetikus és empirikus primer kutatási módszerek. Konstruktívak a deduktív úton (vagy "kvázi induktív" szekunderkutatással: ismeretelemzés alapján levonható következtetésekkel) újat alkotó, vagy a nem vizsgálható valóságot feltételező kutatási módszerek. Hasonló jellegűek a hipotéziseket megfogalmazó gondolati elemzések is. Így aztán jóformán minden kutatás egyaránt tartalmaz rekonstruktív és konstruktív elemeket. Mindezek a megkülönböztetések, fogalmak mint a tudományos munka minden eleme vitathatók. Hogy milyen kutatási módszert követünk, azt a téma lehetőségei, és a vizsgálat gazdaságossága szabja meg (az utóbbi nemcsak költséget hanem időráfordítást is jelent). Ha csak lehet a tudományos módszert alkalmazzuk, vagyis olyant, ami magyarázatul is szolgál. Az okok, magyarázatok feltárása teszi lehetővé, hogy eredményeinket mások is felhasználhassák tudományos munkáikban, hiszen e módszerrel nyert eredmények bizonyíthatók a legjobban. 13

14 John Stuart Mill ( ) a XIX. század közepén, (az okozati összefüggések igazolására) az alábbi bizonyítási eljárásokat ajánlotta: Az egyezés (együtt bekövetkezés): azért tekintjük az első eseményt a második elõidézőjének, mert követik egymást. A különbözés (együtt elmaradás): ha az első elmaradása esetén a második is elmarad, az következménye volt. Az egyezés és különbözés kombináltan alkalmazható, és következetes beválásuk esetén fogadhatók el. A konkommitancia (követés): az ok növekedésével mennyiségileg arányosan (?) nő az okozat is. (Ebbe belejátszhat azonban több más ok is.) A kizárás(os módszer) : ha minden kézenfekvő és ismert magyarázat tévesnek bizonyul, (és azok kizárása után megmaradt) új feltevés bizonyítható, az meggyőző lehet. Ez a megértést is szolgáló módszer nemcsak regisztrálja a jelenséget, hanem annak miértjét és mikéntjét is keresi Kísérletek tervezése A kísérletek tervezésének bemutatásakor csak azokra az általános problémákra térünk ki, amelyek az állattartás és állattenyésztés alkalmazott kutatásaiban leggyakrabban felmerülnek. Régen köztudott és általános tételként kell elfogadnunk, hogy a környezeti hatások miatt a kutatásokat azon a tájon, vagy abban a közegben kell elvégezni, ahol a vizsgált fajta, vagy eljárás alkalmazásra kerül. Ugyancsak elvárás az előzetes helyzetelemzés, annak elbírálása, hogy csak látszólagos, átmeneti vagy tartós problémával állunk e szemben, milyen vizsgálatoktól várható a legjobb eredmény, milyen kísérletek, adatfelvételezések vagy más eljárások ígérik a legjobb hatékonyságot. Ha megszületett a döntés valamely általános probléma vizsgálatának szükségességéről, meg kell határozni a kutatási téma fokozatos szűkítéséhez szükséges lépéseket. Ugyanis a túlságosan széles spektrumú vizsgálat esetén előadódhat, hogy egyetlen kérdésre sem tudunk kellő figyelmet fordítani, így a kutatás kevés, sőt semmilyen eredményre sem vezet. Túl nagyra méretezett, időben elhúzódó kutatás veszíthet az aktualitásából is. Gyakorta szembesülhetünk azzal is, hogy a kutatás a munka során egyre összetettebbé válik, változhatnak az elképzelések és a megközelítés módja is. A kísérlet tervezésének szükségessége továbbá annak természetéből fakad. A kísérlet ugyanis abban különbözik a természeti jelenségek egyszerű megfigyelésétől, hogy az eredményt befolyásoló tényezők jelentős részét mesterségesen szabályozzuk, vagy számításba vesszük (ez utóbbi persze akkor valósítható meg, ha mérhetők). 10 A kísérletező azonban az esetek nagy részében nem tehet mást, minthogy úgy állítja be a kísérletét, hogy az össszehasonlítandó kezeléseknek, változatoknak azonos feltételeket biztosít és a lehetőségekhez mérten megfigyeli mindazoknak a szabályozhatatlan tényezőknek a hatását, amelyek a kísérleti eredményt befolyásolhatják. Célszerű a beállított kísérleteknél a valós (üzemi) helyzet modellezése, különben a kapott eredmények nem lesznek adaptálhatóak a gyakorlatban. TAMÁSSY (in CZAKÓ, 1982) megfogalmazása szerint minden kísérlet az alábbi három lépésből áll: 10 Ha új ismereteket adatgyűjtésből vezetjük le, akkor nem kísérletet, hanem ún. vizsgálatot végzünk. 14

15 1. a tervezett kezelések (a vizsgálni kívánt ható tényezők) alkalmazása; 2. a kezelések hatásának mérése; 3. a mérési eredmények alapján a kezelések hatásának, illetve hatástalanságának igazolása. Ahhoz, hogy a kezelések hatásának mértékét kellő pontossággal meg tudjuk állapítani, és bizonyítani tudjuk, hogy ez valóban a kezelés hatására jött létre, a kísérletet úgy kell tervezni, hogy 1. ne érvényesüljenek benne, vagy lemérhetőek legyenek az alkalmazott kezeléstől eltérő szisztematikus hatások; 2. a kezelések hatásának becslése (vagyis a kísérleti eredmények alapján számított értéke) jól közelítse meg a hatás valódi értékét. Ez függ a kísérleti anyag reagálóképességének változékonyságától, a kísérleti munka pontosságától és a helyes kísérleti technikától, a kísérleti egyedek számától, a kísérleti elrendezéstől, 4. a következtetések általános érvényűek legyenek, vagy ismeretesek legyenek az esetleges megszorítások; 5. a kísérleti technika egyszerű, és 6. a kísérleti elrendezés olyan legyen, hogy meg tudjuk becsülni a véletlen hibát. A kísérleteket sajnos nem lehet mindig pontosan a terv szerint végrehajtani. Valamelyik kísérleti állat megbetegedhet, megsérülhet, vagy elhullhat. Ilyen esetekben arra kell törekedni, hogy a megmaradt eredményeket minél pontosabban értelmezzük. Előfordulhat az is, hogy ún. kiugró értékeket kapunk, amire nem találunk ésszerű magyarázatot. Ennek okát a vizsgálat megismétlésével, vagy az adatfelvételezés felülvizsgálatával gyakran fel lehet deríteni. Vannak azonban olyan esetek, amikor erre nincs lehetőség. Az adatok elemzésére alkalmazott statisztikai programok többsége az ilyen kiugró értékeket kiszűrik, és nem veszik figyelembe A kísérlet típusának megválasztása Az állattenyésztési kísérletek modell szintűek, félüzemi 11 vagy üzemi jellegűek, és in vitro és/vagy in vivo kísérletek lehetnek. Az in vitro kísérletek laboratóriumi körülmények között kémiai (fizikai) módszerekkel folynak. Az in vivo kísérletek szintén folyhatnak laboratóriumban, speciális vagy általános célú istállókban. A kísérlet továbbá lehet szakaszos vagy folyamatos. A szakaszos kísérlet a modell kísérletek alapvető formája. A szakaszra bontás lényege a viszonyítás lehetősége. Az előzőszakaszban az állatok olyan kezelésben részesülnek, amelyhez mint ellenőrző szakaszhoz viszonyítjuk a következő vizsgálati szakaszt. Előnye, hogy a kísérleteket nagy pontossággal végezhetjük, továbbá a speciális berendezést igénylő kísérletek könnyebben lefolytathatók. Hátránya, hogy kevés állattal végezhetők, továbbá, hogy a környezeti hatások, egyes termelési folyamatok módosító hatást gyakorolhatnak. A folyamatos kísérletek alkalmával egyszerre csak egy kezelés alkalmazható, a kezelések rendszerint tartósak. Az üzemi kísérletek alapvető formája. Szakaszok ennél a kísérleti formánál is vannak, de a szakaszok elhatárolói nem a kezelések, hanem az állatok testsúlya, életkora stb. Előnye, hogy a kezelés hosszabb időn keresztül érvényesül, így a rövid 11 félüzemi kísérlet = üzemi körülmények között, de kisebb létszámmal folyó kísérlet 15

16 idejű hatások kiegyenlítődnek. Hátránya az előnyéből fakad, vagyis a kiegyenlítődés mértéke esetenként a kezelés hatását is kompenzálhatja. Mindként típusnál végezhetünk egyedi és csoportos kísérletet. Az egyedi kísérlet előnye, hogy minden kezelés egyedenként elemezhető. Hátránya a nagy költség igénye. A csoportos kísérleteknél az egyes csoportokkal egy időben különböző kezelések végezhetők. Mindenesetben az egyik csoportnak a kontroll csoportnak kell lennie. Előnye, hogy nagyobb létszámmal, egy időben több kérdést vizsgálhatunk, és az eredményekből közvetlen gyakorlati következtetéseket vonhatunk le. Hátránya, hogy a kísérlettervezés statisztikai szabályainak megfelelően olyan nagy létszámú állományra van szükségünk, amelynek a vizsgált tulajdonságokra a variációs koefficiense megfelelő. Végül kialakíthatunk még ún. ciklikus elrendezésű kísérletet is, ahol minden csoport váltakozva valamennyi kezelést megkapja. Előnye, hogy az egyedi különbségekből eredő hatások kiküszöbölhetők A kísérlet lebonyolítása A kísérleti állatok kiválasztása Az állattenyésztési kísérletekben nagyon fontos a kísérleti állatok helyes kiválasztása, amely először biológiai szempontok szerint, majd statisztikai elvek alapján történik. Általánosan elfogadott elv, hogy azonos fajtájú, lehetőség szerint ugyanabból a tenyészetből származó, ivar, életkor, testsúly tekintetében megegyező, a vizsgálatot megelőzően azonos körülmények között tartott állatokat állítsunk kísérletbe. Kifejlett állatok esetében fontos még az azonos szaporodásbiológiai státus. Eltérő fajták, ivarok összehasonlítása esetén fontos az azonos egyedszám. Az eredményeket azonban célszerű ivaronként külön értékelni. Egyező előfeltételek esetén is számolni kell az egyedi varianciával. Ennek jelentősége a kísérleti állatfajtól és a kísérlet céljától függően eltérő lehet. Az egyedi varianciából származó hiba kiküszöbölése a megfelelő egyedszámmal érhető el. Az állattenyésztési kísérletekben csak a véletlen elrendezéssel 12 érhetjük el azt, hogy csak olyan hibák jelentkezzenek, amelyek az ismétlésekkel az átlagban megszűnnek. A kezelésenként szükséges állatlétszámot alapvetően az határozza meg, hogy milyen fokú pontosságra kell törekedni adott kísérletben. Erről a biometriai, illetve statisztikai könyvekben részletes információkat, illetve számítás módszert találhatunk 13. A variációs koefficiens figyelembe vételével a megadott szignifikancia szintekre kiszámítható, illetve tervezhető a szükséges egyedszám Az adatfelvétel megszervezése A kísérletekről naplót, illetve jegyzőkönyvet kell vezetni. Azonban minden eshetőségre számítva ne elégedjünk meg csak az elektronikus formával. Kétségtelenül időt takarítunk meg azzal, ha a mérési eredményeinket, vagy a gyűjtött adatokat egyből Excel táblázatokba rendezzük, hiszen később az értékelés során alkalmazott statisztikai, adatbázis kezelő programhoz úgyis erre lesz szükségünk. Célszerű az eredményeket lemezen is és nyomtatott formában is megőrizni. A naplóba rögzíteni kell minden alapadatot és olyan eseményeket is, amelyek a kísérlet során felléptek és később az értékelés során magyarázatul szolgálhatnak bizonyos 12 randomizáció 13 BARÁTH CS-NÉ, ITTZÉS A., UGRÓSDY GY. (1996). Biometria; CZAKÓ J. (1982): Állattenyésztési kísérletek tervezése és értékelése 16

17 jelenségekre. Esetenként a napló naprakész, rendszeres és lelkiismeretes vezetése óvhat meg bennünket a sikertelen kísérlettől (pl. nagy arányú állat elhullás) A kutatás eredményeinek 14 értékelése A primer kutatások eredményei többnyire számok formájában jelennek meg. Ennélfogva értelmezésük és értékelésük is matematikai (statisztikai). A kísérletet olyan szempontok alapján kell kiértékelni, amelyek a célkitűzésnek, a feladat megválaszolásának leginkább megfelelnek. A matematikai-statisztika a véletlen okozta változékonyság (variabilitás) mérésével (szóródás) a hibaforrások feltárását teszi lehetővé, így megállapítható, hogy az észlelt különbségek valódi különbségek-e vagy csak a különböző hibákból adódó látszatkülönbségek. Így a matematikai-statisztika (biometria) a kutatói döntések alapjaivá vált, és felhívta a figyelmet a kísérletben az ismétlés fontosságára és a vizsgálat több éven és több helyen, más körülmények közt és más személyekkel való elvégzésének jelentőségére. Ugyanakkor ne feledjük, hogy az, ha a kimutatott különbség meghaladja a véletlen hibáknak betudhatót, még nem jelenti a különbség fennforgását, csak azt, hogy nem a véletlen műve. A speciális kutatásmódszertanok a szaktudományi követelmények ismeretéből és a matematikai-statisztikai (biometriai) módszereiből tevődnek össze. A biometria primer kutatásokban alkalmazott legfontosabb részei a következők: A valószínűségi változók és eloszlásuk A véletlen mintavétel és a minták középértékei Statisztikai becslések, a középérték konfidencia-intervalluma Hipotézisvizsgálat, statisztikai próbák és döntés Az első és másodfajú hiba megkülönböztetése Paraméteres és nem paraméteres próbák A variancia analizis, az F-póba, a szignifikáns differencia Regresszió és korrelációszámítás Napjainkban az adatok statisztikai elemzésékor a kutatók kedvezőbb helyzetben vannak. Hiszen régebb nemcsak a statisztikai számítások képleteit és azok alkalmazását kellett ismerniük, hanem órákat kellett eltölteniük a számítások elvégzésével, sőt 20 éve írt könyvben elismerve a számítógépek kényelmét és gyorsaságát - még arra bíztatnak bennünket, hogy gondoljuk meg mikor vesszük igénybe. Mára mindez egyszerűsödött, bár, hogy a kutatásnak ez a része valóban egyszerűen és eredményesen menjen bizonyos feltételeknek most is teljesülniük kell. A statisztikai módszerek, valamint a számítógépes programok alkalmazási lehetőségeinek ismeretét most sem nélkülözhetjük. Mivel azonban ez nem mindig teljesül, így gyakori hiba, hogy nem a legmegfelelőbb elemző módszert alkalmazzuk. Ennek két formája figyelhető meg. Az egyik hibaforrás, ha például összefüggés vizsgálatokat végzünk ott, ahol nincsenek valódi (biológiai, élettani stb.) összefüggések, bár matematikailag az adatok ezt igazolják. A másik - az elemző módszerek nem kellő ismeretéből fakadóan nem végzünk el olyan számításokat, amiket megtehetnénk, és így egyes meglévő összefüggésekre nem derül fény. 14 Kecső (1980:23) a kutatás termékét kutatmánynak nevezi mert az eredmény lehet eredménytelen is. 17

18 Mindezek alkalmazását egyre több számítógépre adaptált statisztikai programok segítik. Az 1-3. ábra az SPSS program alkalmazásának egy részletét mutatja. A program alkalmazásához először a már fentebb említett Excel táblázatba kell rendezni az adatainkat, így tudjuk azokat a programba importálni. Mai szóhasználattal élve a program rendkívül felhasználóbarát. A rendszerben az oszlopok a változók, vagyis a kezelések, hatások, melyek magunk nevezhetünk el. Ez nagymértékben megkönnyíti az adatok elemzését a korábbi programokkal összehasonlítva. A sorokban pedig az egyes egyedek változók szerinti adatai szerepelnek. Az 1-3. ábrán látható példából kiolvasható, hogy a vizsgálatba vont állatok száma (n) 136, és a kísérlet során 6 tényező (faktor) hatását vizsgáltuk. A menü sorból legörgettük az Analyze programot, melyből példaként kiválasztottuk a középértékek 1-3. ábra: Az SPSS statisztikai program kimásolt oldala összehasonlítására alkalmazható statisztikai próbákat. A program az eredmények grafikus ábrázolásához is segítséget nyújt (lásd a 6. fejezet). 18

19 Felhasznált és Ajánlott irodalom: ÁDÁM GY. (1976): Érzékelés tudat emlékezés...biológusszemmel. Gondolat, Budapest Akadémiai Kislexikon ( ). Akadémiai kiadó, Budapest ANTAL A., BOGDÁN E., PASCHKE H. (1978): Biometriai és populációgenetikai számítások az állattenyésztésben. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 157.p. BAITNER K. (1982): Hogyan írjunk tudományos közleményeket? Agroinform nyomda, Budapest BARÁTH CS-NÉ, ITTZÉS A., UGRÓSDY GY. (1996). Biometria. Mezőgazda Kiadó, Budapest BECK, M. (1999): Tévedés a tudományban. Szkeptikus lapok. 3. sz p. BENESCH, H. (1994): SH atlasz Pszichológia, Springer Hungarica, Budapest BLOCH, A. (1991): Murphy törvénykönyve. Akkord-Ciceró, Budapest BRAUN T., SCHUBERT A. (szerk.) (1993): Szakértői bírálat (peer review) a tudományos kutatásban. MTA Könyvtára CALVIN, W.H. (1997): A gondolkodó agy. Kulturtrade kiadó, Budapest. (Eredeti: 1996) CAMPBELL, W.G. ÉS BALLOU, S.V. (1974): Form and Style. Houghton Mifflin, Boston. CLARK, A. (1996): A megismerés építőkövei. Osiris kiadó, Budapest (Eredeti: Cambridge, USA, 1989) CSERMELY P., GERGELY P. (1995): A megismerés csapdái. Magyar Biológiai Társaság, Budapest CSERMELY P., GERGELY P., KOLTAY T., TÓTH J. (1999): Kutatás és közlés a természettudományokban. (Szerk.: Koltay Tibor) Osiris kiadó, Budapest. 318.p. CZAKÓ J. (1982): Állattenyésztési kísérletek tervezése és értékelése. Akadémiai Kiadó. Budapest. 545.p. DENNETT, D.C. (1996): Micsoda elmék. A tudatosság megértése felé. Kulturtrade kiadó, Budapest (Eredeti is 1996) DEZSŐ ZS-NÉ (1987): A szellemi munka technikája. OMIKK (Orsz. Műszaki Könyvtár és Dokumnetációs Központ) DOBROV, G.M. (1973): A tudomány tudománya. Gondolat és Kossuth Könyvkiadó, Budapest (Eredeti:1970) EBEL, H.F., BLIEFERT, C. (1990): Schreiben und Publizieren in den Naturwissenschaften.VCH Weinheim; New York, Basel, Cambridge ECO, U. (1996): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz kiadó, Budapest (Eredeti: Milano 1977) FARKAS J. (1994): Perlekedő tudáselméletek. Gondolat kiadó, BME Szociológiai tanszék, Budapest FEHÉR M. ÉS HÁRSING L. (1977): A tudományos problémától az elméletig. Kossuth kiadó, Budapest GURGYÁK J. (1996): Szerkesztők és szerzők kézikönyve, Ozirisz Kiadó, Budapest. GYÖRFFY B. (1968): Tudomány kutatás növénytermesztés. Agrártudományi Közlemények, 27, p. HÁMORI J. (1988): A veszélyeztetett értelem. Kozmosz könyvek, Budapest HEGEDŰS J. (1998): Intuitív tervezési technikák. Soproni Egyetem jegyzete. HERNÁDI S. (1987): Szórakoztató szórakésztető. Móra, Budapest HIEBSCH, H. (1959): A produktív gondolkodásra nevelésről. In A tanulók személyisége és gondolkodása (szerk. Lénárd Ferenc és Surányi Gábor) Tankönyvkiadó, Budapest (az eredeti megjelenése 1957), Cit. in Lénárd (1964) HORVÁTH GY.P. (1982): Feltalálók iskolája? Élet és Tudomány. 12. sz IVÁNYI A. SZ. (1980): A gyártmányok versenyképességének fokozása értékelemzéssel. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 19

20 KECSŐ I. (1980): A kutatási folyamat az ismeretlentől a hasznosításig. Tudományszervezési füzetek. Akadémiai kiadó, Budapest KORNIS GY. (1944): Tudomány és társadalom. A tudomány szociológiája. I-III. Franklin társulat, Budapest /Cit.. in Sáringer, 2000 LÉNÁRD F. (1964): Problémamegoldó gondolkodás. Akadémiai kiadó, Budapest LÉNÁRD F. (1984): A gondolkodás hétköznapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest LENKEY M. (1975): Az értékelemzés szemlélete és gyakorlata. Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest MAGYARI BECK I. (1984): Alkotáselméleti (kreatológiai) tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest MAJOROS P. (1997): Kutatásmódszertan avagy: Hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest MAJOROS P. (2004): A kutatásmódszertan alapjai. Tanácsok, tippek, trükkök (nemcsak szakdolgozat-íróknak). Perfekt Gazdasági Tanácsadó kiadásában. 250.p. MANNHEIM K. (1918): Az ismeretelmélet szerkezeti elemzése. Athenaeum, Budapest MÁTRAI L. (1984): Kreativitás és deviáció. In Kreativitás és deviáció. (II. kiadás). Akadémiai kiadó, p. Szimpoziumi előadás Szentendrén április 7.-én. MIKOLA S. (1911): Die heuristische Methode in Unterricht der Mathematik der unteren Stufe. In E. Beke und S. Mikola Hrg., Abhandlungen über die Reform des mathematischen Unterrichts in Ungarn. Teubner, Leipzig-Berlin, pp./cit.. in Frank (1997) MURPHY, J. (1991): Tudatalattid csodálatos hatalma. Maecenas International, Budapest (Az eredeti angol kiadás: 1988) NALIMOV, V. V., MULCSENKO, Z.M. (1980): Tudománymetria. Akadémiai Kiadó, Budapest NYSTRÖM, H. (1983): Kreativitás és innováció. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest O.NAGY, G., RUZSICZKY, É. (1978): Magyar Szinonimaszótár, Akadémiai kiadó, Budapest PALLAS NAGY LEXIKONA. Az összes ismeretek enciklopédiája. (1904) Pallas irodalmi és nyomdai Rt. Budapest PATAKY E. (1958): A mezőgazdasági dokumentáció elméleti kérdései. OMgK Közleményei 1.sz. PERTORINI, R. (1984): A kreativitás kórlélektana. In Kreativitás és deviáció. (II. kiadás). Akadémiai kiadó, p. Szimpoziumi előadás Szentendrén április 7.-én. PLÉH CS. (1996): A gondolat elveszett rendjének nyomában. In Clark (1996) p. PÓLYA GY. (1994): A gondolkodás iskolája. Typotex kiadó, Budapest (Eredeti: Zürich, 1956) SALMON, S.C., HANSON, A.A. (1970): A mezőgazdasági kutatás elméleti és gyakorlati problémái. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest SÁRINGER GY. (1982): A tudományos gondolkodás. Természet Világa (11). évf p. SÁRINGER GY. (2000): Tudomány és erkölcs. Gyakorlati Agrofórum. 11. évf. 4. sz p. SIMON H. A. (1982): Heurisztikus döntések logikája. (Elöször:1967) In Simon, H.A.: Korlátozott racionalitás. Tanulmányok. Közgazdaság és Jogi Könyvkiadó, Budapest, p. SZABÓ K. (1997): Kommunikáció felsőfokon. Budapest. Kossuth könyvkiadó TOMCSÁNYI P. (1966): Kutatói ismeretgazdálkodás és kézi lyukkártya technikája. K.M. Országos mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Közleményei, 8. sz p. TOMCSÁNYI P. (2000): Általános kutatásmódszertan egy új diszciplina körvonalai. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának évi tájékoztatója p. Az MTA Székházában április 8-án elhangzott elõadás, korreferátum és hozzászólások. 20

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 165. (4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtárpedagógiai program alapján

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Tanulás- és kutatásmódszertan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Tanulás- és kutatásmódszertan PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COOLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS Szakdolgozat konzultáció MILYEN LEGYEN A SZAKDOLGOZAT? ELVÁRÁSOK SZEMPONTRENDSZERE SZAKIRODALMI JÁRTASSÁG irodalmi jártasság SZAKMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSI MÓDSZEREK

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor SZAKMAI GYAKORLAT -SZAKDOLGOZAT

Dr. Bozsik Sándor SZAKMAI GYAKORLAT -SZAKDOLGOZAT Dr. Bozsik Sándor SZAKMAI GYAKORLAT -SZAKDOLGOZAT SZAKDOLGOZATKÉSZÍTÉS CÉLJA, TERJEDELME Cél: bebizonyítani, hogy adott munkahelyen képesek közgazdasági végzettséghez kötődő munkát ellátni Tartalom: szakmai

Részletesebben

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak Matematika feladatbank I. Statisztika Elméleti összefoglaló és feladatgyűjtemény középiskolásoknak ÍRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dugasz János 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dugasz János Tartalom Bevezető 7 Adatok

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen

Részletesebben

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 2 27. Tel.: 461 4552, fax.: 461 452 E mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:

Részletesebben

Bemutatkozik az MTA Könyvtára

Bemutatkozik az MTA Könyvtára TARTALOM Bemutatkozik az MTA Könyvtára 1. alapozó program A mintegy 60-90 perces látogatás során levetítjük a könyvtár történetéről és kincseiről készült kisfilmet, bemutatjuk a különféle funkciójú olvasói

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1185-06/1 Gazdasági tervezési, rendszerelemzési, tervezési vagy

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Publikáció (szóbeli és írásbeli) készítés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC A számítógépes szakirodalmi forráskutatás 11. elıadás

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Útmutató szakdolgozatok készítéséhez Ez az útmutató a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karán készülő szakdolgozatokkal

Útmutató szakdolgozatok készítéséhez Ez az útmutató a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karán készülő szakdolgozatokkal Útmutató szakdolgozatok készítéséhez Ez az útmutató a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karán készülő szakdolgozatokkal kapcsolatos formai követelményeket tartalmazza. A dolgozat

Részletesebben

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Tantárgyi program (rövidített)

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Tantárgyi program (rövidített) TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Tantárgyi program (rövidített) Szakkollégiumi műhely megnevezése: Meghirdetés féléve: Tantárgy/kurzus megnevezése: BGF GKZ Szakkollégiuma 2011/2012. tanév II. félév SZAKKOLLÉGIUM

Részletesebben

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2.

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2. Kutatni kell kutatni jó! - avagy a MIR és a marketingkutatás módszerei Dr. Piskóti István Marketing Intézet Marketing 2. Marketing-menedzsment A marketing összes feladatát és aktivitásait összefoglalóan,

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 6. Óravázlat Cím: Információ és adatforrás feltárása, adatgyűjtés az internet segítségével, megadott szempontok alapján Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7. évfolyam (vagy felette) Témakör:

Részletesebben

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI Biológiaérettségi vizsga 2015 A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben

Részletesebben

Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei

Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei készítette: Ferenczi Edéné 2009.október 14. Mi a szakdolgozat? Közgazdasági tartalmú értekezés Bizonyítja a hallgató szakterületi jártasságát Hazai és nemzetközi

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR GYÜJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR GYÜJTŐKÖRI SZABÁLYZATA SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR GYÜJTŐKÖRI SZABÁLYZATA 1. sz. melléklet -2013- Bevezetés A gyűjtés szakterületi-tartalmi körét a Könyvtár feladataiból adódó követelmények, illetve az 1997. évi

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1.

ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1. ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1. Sorozatunkkal az a célunk, hogy segítséget nyújtsunk a civil non-profit szervezetek életében felmerülő szervezési kérdésekben. Lényegre törő leírásokra törekedtünk, ami alkalmassá

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Tudományos írásműfajok

Tudományos írásműfajok Tudományos írásműfajok Kutatási terv A téma meghatározása Összegyűjtött szakirodalom Kritikai forráselemzés Releváns szakirodalmak összegzése Hipotézis felállítása Hosszabb és mélyebb tanulmányok megírásához

Részletesebben

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Helyesírás A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I.

A társadalomkutatás módszerei I. A társadalomkutatás módszerei I. 2. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. IX. 22. Outline 1 Bevezetés 2 Társadalomtudományi módszerek Beavatkozásmentes vizsgálatok Kvalitatív terepkutatás

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben

1, A találatok megjelenítése 2, Hol, hogyan találom meg? Milyen adatokra van szükség egy könyv megtalálásához? Avagy a példányinformációk értelmezése

1, A találatok megjelenítése 2, Hol, hogyan találom meg? Milyen adatokra van szükség egy könyv megtalálásához? Avagy a példányinformációk értelmezése Mi mit jelent a katalógusban? 1, A találatok megjelenítése 2, Hol, hogyan találom meg? Milyen adatokra van szükség egy könyv megtalálásához? Avagy a példányinformációk értelmezése 1, A találatok részletes

Részletesebben

Pedagógiai információforrások, adatbázisok. Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum Gál Tibor 2015. március 4.

Pedagógiai információforrások, adatbázisok. Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum Gál Tibor 2015. március 4. Pedagógiai információforrások, adatbázisok Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum Gál Tibor 2015. március 4. HOL? HOGYAN? HA UGYAN! Ma már tudjuk, hogy egy értelmes sor vagy egy pontos hír körül mérföld hosszúságú

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév antárgy megnevezése antárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség

Részletesebben

Kutatástervezés és. Szakdolgozat írási praktikum 2014.03.13.

Kutatástervezés és. Szakdolgozat írási praktikum 2014.03.13. Kutatástervezés és Szakdolgozat írási praktikum 2014.03.13. Hogyan kezdjük? fontos: 1. vizsgálati objektum kiválasztása, 2. kérdések, mit lehetne vele kapcsolatban vizsgálni, 3 ne legyen antropomorf, ne

Részletesebben

Általános mérnöki ismeretek (nappali) 1. előadás

Általános mérnöki ismeretek (nappali) 1. előadás Általános mérnöki ismeretek (nappali) 1. előadás 1 Dr. Horváth Csaba Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézet egyetemi docens, intézetigazgató horvath.csaba@rkk-obuda.hu okl. gépészmérnök (BME) gépészeti

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE

АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE Szirén rendszernek a segítségével a hálózaton keresztül helyi és körzeti/területi könyvtárakkal tudunk

Részletesebben

Országos Rendezési Tervkataszter

Országos Rendezési Tervkataszter TeIR Országos Rendezési Tervkataszter Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. LEKÉRDEZÉSEK... 3 2.1 TERV ELLÁTOTTSÁG LEKÉRDEZÉS... 4 2.1.1. Kördiagram... 5 2.1.2.

Részletesebben

Matematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája

Matematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája Matematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája 2015 Tematika Matematikai statisztika 1. Időkeret: 12 héten keresztül heti 3x50 perc (előadás és szeminárium) 2. Szükséges előismeretek:

Részletesebben

Dr. Kührner Éva 2011.

Dr. Kührner Éva 2011. Dr. Kührner Éva 2011. A hagyományos publikálás jellemzői szerző honoráriumot kaphat minőségi szűrő lektorálás megjelenésnek hosszú átfutása van a lapért az olvasó fizet a haszon a kiadóé Elektronikus publikálás

Részletesebben

A DIPLOMAMUNKA FORMAI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT

A DIPLOMAMUNKA FORMAI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT A DIPLOMAMUNKA FORMAI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT A diplomamunka kötelező részei (bekötési sorrendben) 1. Fedőlap - Bal felső sarokban a kiíró tanszék megnevezése (ha két tanszékkel együttműködve dolgozzuk

Részletesebben

INFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

INFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS MELLÉKLET Tanmenetborító Azonosító: ME-III.1./1 Változatszám: 2 Érvényesség kezdete: 2013. 09. 01. Oldal/összes: 1/6 Fájlnév: ME- III.1.1.Tanmenetborító SZK- DC-2013 INFORMATIKA

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához

MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 469-6798 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZAT MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához Gazdálkodási és menedzsment szak Statisztikus

Részletesebben

A matematikai feladatok és megoldások konvenciói

A matematikai feladatok és megoldások konvenciói A matematikai feladatok és megoldások konvenciói Kozárné Fazekas Anna Kántor Sándor Matematika és Informatika Didaktikai Konferencia - Szatmárnémeti 2011. január 28-30. Konvenciók Mindenki által elfogadott

Részletesebben

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1 A LOGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét használva különböző ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott alakzatok (kör, téglalap, szakasz, pont) meghatározó

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Bevezetés A tudományos életben megfigyeléseket teszünk, kísérleteket végzünk. Ezek többféle különbözı eredményre

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

55 146 01 0000 00 00 Gyakorlati oktató Gyakorlati oktató

55 146 01 0000 00 00 Gyakorlati oktató Gyakorlati oktató A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE KÉPZÉSI PROGRAM 1. A képzési program «B» képzési kör 1.1. Megnevezése Megújuló energetikai asszisztens 1.2. Szakmai, vagy nyelvi programkövetelmény azonosítója 1.3. Engedély megszerzését követően a nyilvántartásba-vételi

Részletesebben

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Tartalom Könyvtárbemutatók, használóképzés Célcsoport Tartalom

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli Szóbeli Írásbeli Szóbeli 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program

4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program 4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program Kurzusvezetö és kurzuscím 4101-K A magatartás modellezése neurokémiája és gyógyszeres befolyásolása. (magyar) (Dr. Bagdy György)

Részletesebben

Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány SZAKDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ

Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány SZAKDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány SZAKDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ 2012 Témaválasztás A téma választható a megadott témajegyzék vagy egyéni ötlet alapján. A témaválasztást legkésőbb március 31-ig jelezni

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Kérem, ismerkedjen meg a DigitAudit program AuditTeszt moduljának Adatok tesztelése menüpontjával.

Kérem, ismerkedjen meg a DigitAudit program AuditTeszt moduljának Adatok tesztelése menüpontjával. Tisztelt Felhasználó! Kérem, ismerkedjen meg a DigitAudit program AuditTeszt moduljának Adatok tesztelése menüpontjával. A program céljai: A programot azért fejlesztettük ki, hogy segítséget adjunk a nagytömegű

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF

Részletesebben

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK 1. A tantárgy megnevezése: OKTATÁSTAN I. 2. Az évfolyam megnevezése: Okl. mérnöktanár, mérnöktanár szak nappali tagozat II. évf. 2. félév, II. évf. 1. félév Műszaki szakoktató szak II. évfolyam 1. félév

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS)

Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS) Networkshop, 2008 Márc. 17 19., Dunaújváros Holl Erdődi: Fejlett kereső... 1 Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS) Holl András Erdődi Péter MTA Konkoly Thege Miklós

Részletesebben

Az értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a

Az értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a Az értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a a tanuló teljesítményére, a tanulási folyamatra, a célokra és követelményekre a szülők teljesítményére, a tanulási folyamatra, a célokra és követelményekre

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt

Részletesebben

PLC és számítógép hálózat, programozás, ellenőrzés végrehajtása és értékelése

PLC és számítógép hálózat, programozás, ellenőrzés végrehajtása és értékelése II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek PL-5107 A továbbképzés célja: A program az alapvető számítógépes fogalmakban való jártasságot és a számítógépek alkalmazási területeinek ismeretét nyújtja

Részletesebben

Szakdolgozat. Lengyelné Molnár Tünde Verók Attila

Szakdolgozat. Lengyelné Molnár Tünde Verók Attila Szakdolgozat Lengyelné Molnár Tünde Verók Attila MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK Szakdolgozat Lengyelné Molnár Tünde Verók Attila Líceum Kiadó Eger, 2015 Hungarian Online University Ágazati informatikai együttműködés

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Miskolci Egyetem Kémiai Intézet. Kockázatbecslés TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Miskolci Egyetem Kémiai Intézet. Kockázatbecslés TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Kémiai Intézet Kockázatbecslés TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ 1. TANTÁRGYLEÍRÁS A tantárgy/kurzus címe: A tantárgy/kurzus száma: Félév: Kockázatbecslés MAKKEM253M II. A kurzus típusa

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 15/K. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 179/1300/22-2/2012. SZOCIÁLETIKAI KUTATÓINTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debrecen

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02 Szolnok 2015 KÉPZÉSI PROGRAM A képzési program Megnevezése Gazdasági informatikus OKJ azonosító 54 481 02 A képzés során megszerezhető kompetenciák

Részletesebben