A tudományos munka. Megismerés. Megismerés. Tudományos megismerés jellemzői:

Átírás

1 A tudományos munka Megismerés Tudományos Az egyedi jelenséget mint az általános egy kiragadott példáját vizsgálja Megismételhető Az emberi szubjektum visszaszorítása A megismert új elemeket be kell illeszteni a tudományos gondolkodás eddigi folyamatába Analitikus! Eszközrendszerében és értéktartalmában is embercentrikus Megismerés Köznapi ~ felszínes Művészi ~ egyedi, megismételhetetlen, szubjektív Vallásos ~ misztikus Tudományos (a valóság megismerésének egy módja) Tudományos megismerés jellemzői: Általánosítható Megismételhető Bizonyítható Ellentmondás-mentes Analitikus (logikus) Újdonság Egyszerű (kompakt) Fontos (hasznos)

2 A megismerés folyamata Véletlen észlelés Ismételt észlelés Felismerés Megfigyelés Jártasság Vélemény Elmélet Tudás A kutatói munka helyszínei: Termelőüzemekben Felsőoktatási intézményekben Kutatóintézetekben Egyéb intézményekben (pl.: könyvtár, múzeum) A megismerés folyamatának csapdái: Időcsapda Komfortcsapda Orientációs csapda A pongyolaság csapdája A tetszetőség csapdája A tudományos kutatások csoportosítása: Elméleti és kísérleti tudományok Alap- és alkalmazott kutatások Természettudományok, társadalomtudományok, humán tudományok, formális tudományok Kis tudomány, nagy tudomány

3 A tudományos kutatások csoportosítása: OECD által kidolgozott osztályozás szerint: Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Mezőgazdasági tudományok Társadalomtudományok Humán tudományok A tudósok/ kutatók osztályozása 1. Rajongók Könyvmolyok Tervelgetők Eszközimádók Pályatévesztettek Elméleten nyargalók 2. Tényhalmozó Bütykölő Könyvmoly Osztályozó Boncolgató Összegző A kutatás típusai: Primerkutatás (új információt létrehozó) Szekunderkutatás (meglévő információkat hasznosító) Kiemelkedő intellektus Kreativitás Jó asszociációs képesség Játékosság Gondolati fegyelem Lényeglátás Precizitás Elméletalkotás és/vagy problémamegoldás képessége Objektivitás Szorgalom, kitartás (monotóniatűrés), koncentrálóképesség, jó manuális képesség Jó kommunikációs képesség MOTIVÁCIÓ +

4 minden vagy semmi gondolkodás Túlzott kategorizálás, címkézés Mentális szűrő Elsőbbségi hatás Holdudvarhatás Megértés kényszere Nem megfelelő önértékelés - A jó kutató Képes önálló ismeretszerzésre Az irodalmazásban naprakész Képes önálló ismeretalkotásra ÖNÁLLÓAN GONDOLKODIK Lusta inkább gondolkozik, minthogy feleslegesen dolgozzon. Alkalmas vagyok kutatónak? Ki tud, az tudja igazán, hogy mennyire nem tud. Kutatónak mindenki alkalmas. A kérdés helyesen így hangzik: Milyen kutatónak vagyok alkalmas?

5 A munkahely/ kutatóhely kiválasztása Ahol a tehetség ki tud bontakozni és megmérettetik Legyünk tisztában az értékeinkkel. Megérzések Kutatások színvonalának megismerése Felszereltség megismerése 1. Témaválasztás Ne vegyük el más témáját Szakmailag kompetens legyen Az ismert és az ismeretlen határán mozogjon Módszert keressünk a kérdéshez és ne fordítva! Érdeklődjenek iránta Ne legyen szoros a verseny 1. Témaválasztás 1. Témaválasztás, a feladat kitűzése, megértése 2. Tervkészítés 4. Kiértékelés/ A megoldás vizsgálata 5. Publikálás Kérdésfelvetés kísérletezés kérdésfelvetés kísérletezés kérdésfelvetés kísérletezés Jól körülhatárolt Időben is legyen egyértelmű Legyen hozzá megfelelő forrás Valódi kérdésekkel foglalkozzon Ne ragaszkodjunk hozzá mereven

6 1. Témaválasztás Kutatói hozzáállások: 1. majd valamire jó lesz 2. Meglévő feladatok /problémák megoldása 2. Tervkészítés A megválaszolandó kérdés pontos definiálása Megfelelő vizsgálati módszer kiválasztása A kiértékelés megtervezése Költségterv 2. Tervkészítés Gyakran a kísérletnél is fontosabb Ezen nem szabad időt spórolni Kísérletek: alkalmasak legyenek a feltett kérdés megválaszolására reprodukálhatók és ellenőrizhetők legyenek (az előzetes elképzelések ne váljanak prekoncepcióvá)

7 Nem véletlenszerű, hanem szisztematikus kutatás mely paraméterek változhatnak ~ relevánsak mely paramétereket változtathatunk meg? Mintaszám becslése Egy kísérlet nem kísérlet. 2 vagy 100? Minta kiválasztása A mérőműszer megismerése Kontroll Ötletek szelektálása Az adatok folyamatos rögzítése JEGYZŐKÖNYVEK (Két egymástól eddig nagyon távolálló terület összekapcsolása nagy tudományos felfedezések) Teljesen a megfigyelés tárgyára koncentráljunk érzelmek nélkül Ne legyenek előítéleteink Nincs jelentős és jelentéktelen A kísérletet ne mindig ugyanúgy hajtsuk végre

8 Ne essünk kétségbe, ha valami nem a menetrend szerint történik Precizitás, rend, tisztaság Elővigyázatosság 4. Kiértékelés / A megoldás vizsgálata Kevés adatból nem vonható le messzemenő következtetés kellő számú adatból statisztikai módszerekkel bármit be lehet bizonyítani Egészséges, tudományos paranoia 4. Kiértékelés / A megoldás vizsgálata Nyugalom Idő Objektivitás Önálló gondolkodás más butaságait ne folytassuk, ne vegyük át Kudarctűrő képesség 4. Kiértékelés / A megoldás vizsgálata Nincsen rossz adat, de hibás igen A kilógó adatokat sem szabad figyelmen kívül hagyni

9 4. Kiértékelés / A megoldás vizsgálata Modellek Az új ismereteket a meglévőkhöz illeszthetjük Előrejelzést végezhetünk Adatainkat, gondolatainkat rendbe szedjük A tudós minősítést csak az a személy érdemelheti ki, aki már nem él. Az élőkre a kutató elnevezés illik, esetleg minősítő jelzővel: igazi kutató. Statisztikai próbák Selye János (1980): Az álomtól a felfedezésig 5. Publikálás Egy kutatást akkor fejezünk be, amikor eredményeinket publikáltuk. KÖZÖLHETŐ EREDMÉNYEK (előremenetel, hasznosság) Igaz állítások Formailag és tartalmilag is gondosan elkészített