A PULMONOLÓGIAI INTÉZMÉNYEK ÉVI EPIDEMIOLÓGIAI ÉS MŰKÖDÉSI ADATAI

Átírás

1 A PULMONOLÓGIAI INTÉZMÉNYEK ÉVI EPIDEMIOLÓGIAI ÉS MŰKÖDÉSI ADATAI Összeállították: DR. JÓNÁS JÓZSEF BARSINÉ FODOR KATALIN KISS PÉTER PÉTERFINÉ TÜRGYEI MÁRIA NYÁRI LÁSZLÓ Szakértők: Dr. Kovács Gábor és Dr. Vadász Imre Dr. Böszörményi Nagy György Dr. Herjavecz Irén Dr. Ostoros Gyula tuberculosis nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek asthma bronchiale, rhinitis primer hörgőrák Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 2006

2

3 Tartalomjegyzék Bevezető... 5 Epidemiológiai adatok... 7 Tuberculosis... 7 Európai adatok... 7 TBC incidencia... 9 Pulmonalis incidencia Extrapulmonalis tbc incidencia Ismételten nyilvántartásba vett betegek Tuberculosis prevalencia Tuberculosis mortalitás Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Krónikus obstruktív tüdőbetegség, COPD Asthma bronchiale Rhinitis allergica Primer hörgőrák Összefoglaló táblázatok Szűrővizsgálatok Lakossági szűrővizsgálatok Tüdőszűrővizsgálatok hatásossága Tüdőbeteg-gondozók forgalmi adatai Tüdőgondozók forgalmának alakulása Nyilvántartottak, ellenőrzendők és kivizsgálandók Felnőtt tüdőbelosztályok forgalmi és morbiditási adatai Felnőtt tüdőbelosztályok adatai Részletes ágystruktúra Forgalmi adatok (az osztályok saját adatai alapján) Mellkassebészetek műtéti adatai TBC Tenyésztő Állomások adatai

4

5 Bevezető Tisztelt Kolleganő, Kollega Úr! Az elmúlt év tüdőgyógyászati tevékenységének adatait mutatjuk be Önöknek. A megjelenítés formája változatlan maradt részben a hagyományok tisztelete, részben pedig technikai-szervezési problémák miatt. A KSH munkatársaival együttműködve elindult véleménycsere arról, hogyan lehetne megújítani adatszolgáltatásunkat, illetve hogyan tudnánk elemzéseinket korszerű epidemiológiai módszerek alkalmazásával átalakítani. A 2005-ös kiadványunkban jóleső érzéssel nyugtáztuk a tuberculosis fokozatos visszaszorulását, melyet a több évtizedes erőfeszítéseink eredményének tudunk be. Nos a tavalyi adatok tovább javultak, méghozzá jelentős mértékben; az országos incidencia 20%000 volt. Ez részben a tényleges esetszám csökkenésének, részben pedig néhány megyében az esetek közös megbeszélésének, átgondolásának az eredménye. Javasolni tudjuk, hogy valamennyi megyében a tuberculosisban szenvedő betegek kórlaprevízióját végezzük el a jelenleg érvényben levő diagnosztikus és terápiás ajánlások figyelembe vételével. A tuberculosis epidemiológiai helyzettel szorosan összefügg a tüdőszűrés kérdése. Kötelező felnőtt lakosságszűrést a fővárosban és két megyében kell elrendelni. A többi helyen a szűrés nem kötelező jelleggel végezhető. Országosan a tüdőszűrések száma folyamatosan csökken, a gépparkunk jelentős része muzeális értéket képvisel és sajnos a Norvég Project helyzete is bizonytalanná vált. A sikeres COPD Év programnak is köszönhető, hogy a COPD szűrés szükségessége általánosan elfogadottá vált, és ha szerényen is, de évről-évre folyamatosan emelkedik a nyilvántartásba vett betegek száma. A szűrési tevékenység kiterjesztése, a korai felismerés és a prevenció korábban is, és a jövőben még inkább tevékenységünk központi eleme marad. A tüdődaganatos betegek száma minimális emelkedést mutat, a férfibetegek száma stagnál, a nőbetegek száma pedig emelkedik. Folyamatos kompetencia-viták jegyében telt el az elmúlt év. A vita leegyszerűsített lényege a citosztatikus készítmények hozzáférhetősége (a külön-keret megszűnése, finanszírozási anomáliák stb.). Több éves ki nem használt felkészülési időszak után szembe kell néznünk azzal, hogy néhány intézetünkben a citosztatikus kezelést az OEP nem fogja finanszírozni. Változatlan tény, hogy a szűréssel kiemelt daganatos betegek műtéti esélyei jelentősen jobbak, mint a panaszokkal felfedezetteké. A mellkassebészeti osztályok egyre emelkedő műtét száma és kimagaslóan alacsony halálozási mutatói elismerésre méltó teljesítmény. Talán ez évben sikerül a Nemzeti Rákregiszter és a pulmonológiai hálózat adatainak egyeztetése. A 2006-os év kiemelt szakmai rendezvényei és az e körül zajló média események a tüdődaganatról szólnak. A szakma kezdeményező szerepe fontos, régóta várt stratégiai lépés.

6 A fekvőbeteg osztályok ágystruktúrája átgondolásra érett. Ki kell használni a kúraszerű ellátás lehetőségeit, élni kell a krónikus-, és a rehabilitációs ágyak nyújtotta lehetőségekkel. Hiányoznak a hospice osztályok os év egészségügyi kilátásai az évkönyv megírásának idején nem prognosztizálható. Nyilvánvalóan struktúraváltás előtt állunk, melynek szakmai irányait nekünk kell kialakítani május Dr. Strausz János

7 Svédország Dánia Olaszország Finnország Hollandia Németország Franciaország Belgium Csehország Ausztria Nagy-Britannia Szlovénia Spanyolország Szlovákia Lengyelország Magyarország Szerbia és Mont. Portugália Oroszország Románia %000 Európai adatok Epidemiológiai adatok Tuberculosis Európai adatok Tbc incidencia Európában az elmúlt években A tuberkulózis járvány helyzete szempontjából az európai országok három csoportba oszthatók. A nyugat-európai országok többségében a lakosra számított incidencia 20 alatt van és évről-évre alacsonyabb itt a tuberkulózis járvány az elimináció szakaszába jutott. Kelet-Európában súlyos a tbc helyzet. Oroszországban 100/ fölött van az incidencia és emelkedik. Magas az incidencia a balti államokban és Ukrajnában is. A legsúlyosabb a helyzet Romániában. A két terület között, Közép-Európa intermedier helyzetben van: folyamatosan csökkenő mutatók mellett Szlovénia, a Cseh Köztársaság és Szlovákia incidenciája valamivel 20 alatt van, a többi országban 20 és 50/ közötti éves incidenciát regisztrálnak. A romániai és ukrajnai súlyos tbc helyzet az ezekről a területekről hazánkba irányuló legális és illegális migráció miatt számunkra közvetlen veszélyt is hordoz. 7

8 Tuberculosis Ország Európai országok tdc incidenciája TBC incidencia (%ooo) Svédország 5,2 4,8 4,6 4,6 Dánia 10,3 9,6 7,8 7,3 Olaszország 8,3 7,8 7,3 7,9 Finnország 10,4 9,5 9,1 8,0 Hollandia 8,8 9 8,7 8,2 Németország 11,0 9,2 9,3 8,7 Franciaország 11,0 10,5 10,3 9,8 Belgium 12,8 12,9 12,6 10,9 Csehország 14 13,2 11,6 11,3 Ausztria 15,1 13,3 13,3 12,1 Nagy-Britannia 11,5 11,9 12,3 12,3 Szlovénia 19,1 18,7 17,6 14,8 Spanyolország 20,6 18,2 18,6 18,2 Szlovákia 20,6 19,9 19,5 18,2 Lengyelország 29,7 27,6 27,1 26,2 Magyarország 35,9 31,6 28,6 27,8 Szerbia és Montenegró 27,7 27,4 28,8 28,0 Portugália 44,9 43,8 44,8 41,1 Oroszország 98,8 95,6 93,6 106,3 Románia 123,1 135,7 150,1 141,6 8

9 TBC incidencia TBC incidencia TBC incidencia és prevalencia idősora Magyarországon Év Incidencia Prevalencia Incidencia Prevalencia Év szám % ooo szám % ooo szám % ooo szám % ooo , , , , , , , , ,4 A hazai tuberkulózis járványnak az 1950-es évek óta tartó kedvező alakulásában 1990-ben törés következett be, az addig folyamatosan csökkenő incidencia 1990 és 1995 között 19%-al emelkedett (1990:34/100000; 1995:42/100000). A kedvezőtlen tendencia visszafordítása, a betegség visszaszorítására irányuló erőfeszítések optimalizálása céljából 1994-ben a Tüdőgyógyászati Szakmai Kollégium Nemzeti Tuberkulózis Programot fogadott el. Ennek keretében központi, egyéni számítógépes nyilvántartási és betegkövetési rendszer került bevezetésre ( tuberkulózis surveillance ), ami nem csak az epidemiológiai helyzet követését 9

10 Tuberculosis és többirányú elemzését teszi lehetővé, hanem a diagnosztikus és terápiás tevékenység monitorozását, minőségbiztosítását is. A magyarországi tuberkulózis járvány az említett átmeneti visszaesés után az elmúlt évtizedben ismét kedvezően alakult. A tuberkulózis incidencia 1996 óta folyamatosan csökken. A tüdőgondozók 2005-ben 2024 beteget 71 esetet post mortem vettek nyilvántartásba aktív tbc miatt, s ez alig haladja meg a határvonalnak tekintett 20 százezreléket. A csökkenés mértéke 2004 és 2005 között kiemelkedő mértékű, 18% volt. Hasonló a tendenciája a prevalencia csökkenésének is. Jelentős lépésekkel indultunk el tehát az alacsony incidenciájú országok tábora felé. 10

11 %000 Esetszám TBC incidencia Az új tbc-s megbetegedések száma Magyarországon Tuberculosis incidencia trendje Magyarországon az utóbbi 30 évben esetszám (%ooo) trend y = -0,8595x + 54,529 R 2 = 0,

12 esetszám % Tuberculosis Év TBC Incidencia (BNO A15-A19) Új betegek Ebből bakteriológiailag igazolt száma %ooo száma % %ooo % % % % 15, , % 18, , % 17, , % 17, , % 14, , % 15, , % 14, , % 13, , % 12, , % 11, , % 11, , % 9,4 *Az összincidenciából levonva a post mortem nyilvántartásba vett eseteket Csökkent a bakteriológiailag igazolt új esetek száma is, de az incidencián belül arányuk még mindig alacsonyabb a kívána-tosnál ez az arány a nyugat-európai országok többségében 60% felett van. A hazai megbetegedési viszonyoknak fél évszázada az egyik jellegzetessége a bakterioló-giailag nem igazolt esetek magas aránya. Ennek többféle oka van. Egyrészt lakosságszűréssel je-lentős számban fedezünk fel eseteket korai stádiumban. Nem kevés a tévesen bejelentett esetek száma: a 2004-ben bakteriológiai igazolás nélkül nyilvántartásba vett 1204 betegből egy éven belül 136-ot (11%) jelentettek ki a tüdő-gondozók téves diagnózis miatt. Végül a tuberkulózis diagnózisának bakteriológiai vizsgálattal történő alátámasztására irányuló törekvés sem optimális: a 2005-ben nyilvántartásba vett betegek közül 318 esetben nem történt tenyésztés, 184 esetben pedig történt ugyan tenyésztés, de annak eredménye nem volt ismert. Bakteriológiailag igazolt új tbc-s esetek összes eset bakt. igazolt bakt. igazolt /összes (%)

13 %000 TBC incidencia TBC incidencia korcsoportok és nemek szerint Korcsoport Férfiak Nők Együtt szám %ooo szám %ooo szám %ooo 0-14 éves 3 0,4 2 0,3 5 0, éves 6 1,9 10 3,2 16 2, éves 56 7,2 55 7, , éves ,0 69 9, , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , ,7 80 és felett 57 55, , ,4 Összesen , , ,0 Tbc incidencia korcsoportok és nemek szerint Férfiak Nők 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0, éves éves éves éves éves éves éves éves 80 és felett 13

14 Tuberculosis Új tbc-s megbetegedések területi eloszlása Megye szám % ooo szám % ooo Index Baranya 57 14, ,5 109 Bács-Kiskun , ,9 91,1 Békés 75 19, ,3 69,3 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,0 84,3 Csongrád 82 19, ,7 65,9 Fejér 61 14, ,7 75,4 Győr-Moson-Sopron 79 17, ,8 65,8 Hajdu-Bihar , ,0 72,4 Heves 57 17, ,3 80,7 Jász-Nagykun-Szolnok , ,0 99,2 Komárom-Esztergom 71 22, ,3 90,1 Nógrád 46 21, ,9 89,1 Pest , ,2 81,1 Somogy 54 16, ,1 92,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,8 68,7 Tolna 51 20,6 23 9,4 45,1 Vas 67 25, ,3 56,7 Veszprém 49 13,3 31 8,5 63,3 Zala 47 15,8 27 9,1 57,4 Budapest , ,8 95,4 Hajléktalan Vidék , ,6 79,7 Ország összesen , ,0 81,7 A megbetegedések gyakoriságában az ország egyes területei között továbbra is jelentős különbségek vannak. Kiemelkedően magas az incidencia a fővárosban ami legalábbis részben a hajléktalanok fővároson belüli magasabb reprezentációjának a következménye.az átlagnál jelentősen magasabb az incidencia Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. Ezeken a területeken az incidencia kétszer-két és félszer magasabb, mint néhány dunántúli megyében. Az incidencia csökkenése szinte az egész országra jellemző, ha nem is egyforma mértékben. Jász-Nagykun-Szolnok megyében változatlan a betegszám és egyedül Baranya megyében emelkedett a megbetegedések száma ebben a két megyében érdemes lenne részletesebben elemezni a helyzetet. 14

15 TBC incidencia Új tbc-s megbetegedések területi eloszlása Szabolcs-Szatmár-Bereg Budapest Jász-Nagykun-Szolnok Hajdu-Bihar Borsod-Abaúj-Zemplén Vas Bács-Kiskun Komárom-Esztergom Pest Nógrád Tolna Csongrád Békés Győr-Moson-Sopron Heves Somogy Zala Fejér Baranya Veszprém %000 : Az incidencia térképre nézve egyértelmű a nyugati valamint a keleti és középső országrész közötti különbség. A 20%ooo alatti értékek jelzik az alacsony incidenciájú területeket, ahol a felkutatást egyre inkább a magasabb kockázatú lakosságcsoportokra érdemes koncentrálni, míg a magasabb incidenciájú megyékben továbbra is fenn kell tartani a lakosságszűrést. A 25%ooo feletti incidenciájú megyékben, ahol az ÁNTSZ kötelezően rendeli el a jelenlegi jogszabályok értelmében az EF szűrést, a lehető legmagasabb részvételi arány elérésére kell az erőket összpontosítani. 15

16 Tuberculosis Tuberculosis incidencia Magyarországon 2005-ben Sopron Győr Szombathely Veszprém Salgótarján Miskolc Eger Vác Tatabánya Budapest Székesfehérvár Szolnok Nyíregyháza Debrecen Zalaegerszeg Kecskemét Békéscsaba Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Szeged Baja Pécs (o/oooo) - 11,9 12,0-17,9 18,0-23,9 24,0 - Megye Bakteriológiailag (szövettanilag) igazolt tbc incidencia megyénként 100 új Férfiak Nők Együtt betegből lakosból Index % % ooo Baranya % 57,9 45,2 8,2 7,0 Bács-Kiskun % 24,2 22,1 5,5 4,6 Békés % 52 42,3 9,9 5,6 Borsod-Abaúj-Zemplén % 55,5 45,3 14,4 10,0 Csongrád % 48,8 40,7 9,4 5,2 Fejér % 39,3 34,8 5,6 3,7 Győr-Moson-Sopron % 38 40,4 6,8 4,8 Hajdu-Bihar % 43,4 52,7 12,0 10,6 Heves % 57,9 47,8 10,2 6,8 Jász-Nagykun-Szolnok % 45 43,7 13,1 12,7 Komárom-Esztergom % 31 28,1 7,0 5,7 Nógrád % 52,2 56,1 11,0 10,6 Pest % 49,5 54,1 12,5 10,9 Somogy % 33,3 34,0 5,4 5,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg % 44,9 46,2 17,5 12,4 Tolna % 58,8 47,8 12,1 4,5 Vas % 50,7 36,8 12,8 5,3 Veszprém % 40,8 41,9 5,4 3,5 Zala % 44,7 59,3 7,1 5,4 Budapest % 55,6 53,1 17,8 16,3 Vidék % 45,8 43,9 10,3 7,7 Összesen % 48,6 46,8 11,9 9,4 A bakteriológiailag/szövettanilag igazolt incidencia mindenütt alacsonyabb volt, mint a megelőző évben Azokon a területeken, ahol a bakteriológiailag igazolt esetek korábbi 16

17 Veszprém Fejér Tolna Bács-Kiskun Győr-M.-Sopron Somogy Csongrád Vas Zala Békés Komárom-Eszt. Heves Baranya Borsod-A.-Z. Hajdu-Bihar Nógrád Pest Szabolcs-Sz.-B. Jász-N.-Szolnok Budapest % %ooo TBC incidencia viszonylag magas aránya most jelentősen alacsonyabb volt, indokolt volna a bakteriológiailag nem igazolt esetek revíziója. Koch pozitív tbc incidencia Magyarországon 2005-ben Sopron Győr Szombathely Veszprém Salgótarján Miskolc Eger Vác Tatabánya Budapest Székesfehérvár Szolnok Nyíregyháza Debrecen Zalaegerszeg Kecskemét Békéscsaba Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Szeged Baja Pécs (o/oooo) - 4,9 5,0-9,9 10,0-11,9 12,0 - Fertőző betegek aránya lakosból és 100 új betegből 100 új betegből (%) lakosból (%ooo) 60,0 50,0 20,0 40,0 30,0 20,0 10,0 15,0 10,0 5,0 0,0 0,0 17

18 %000 % Tuberculosis Pulmonalis incidencia A tuberkulózis megbetegedésekben a pulmonalis lokalizáció dominál, 1990 óta mindvégig 90 % felett volt. Pulmonalis tbc incidencia alakulása Év Pulmonalis esetek száma Összes eset %-ában Összes pulmonalis % ooo Koch poz. esetek száma Koch poz. Pulmonalis arány % Koch pozitív % ooo , , , , , , ,3 15, ,2 39, ,9 17, ,2 33, ,2 13, ,1 30, ,3 12, ,9 29, ,8 11, ,1 25, ,4 10, ,0 23, ,1 11, ,7 18, ,8 8,6 Pulmonais tbc incidencia alakulása összes pulm. eset %ooo Koch pozitív eset %ooo arány %

19 Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-A.-Z. Csongrád Fejér Győr-M.-S. Hajdu-Bihar Heves Jász-Nk.-Szolnok Komárom-E. Nógrád Pest Somogy Szabolcs -Sz.-B. Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Vidék Mindösszesen: %000 % Pulmonalis incidencia Pulmonalis tbc incidencia területi eloszlása 2005-ben Megye Összes eset Koch pozitív szám % ooo szám % ooo % Baranya 54 13, ,75 42,6 Bács-Kiskun , ,07 20,0 Békés 47 12, ,36 36,2 Borsod-A.-Z , ,33 41,8 Csongrád 50 11, ,71 40,0 Fejér 43 10, ,73 37,2 Győr-M.-S , ,64 36,4 Hajdu-Bihar , ,83 51,9 Heves 43 13, ,51 48,8 Jász-Nk.-Szolnok , ,93 42,2 Komárom-E , ,39 27,4 Nógrád 40 18, ,16 55,0 Pest , ,23 53,9 Somogy 45 13, ,52 33,3 Szabolcs -Sz.-B , ,83 44,1 Tolna 22 8, ,48 50,0 Vas 37 13, ,90 35,1 Veszprém 28 7, ,55 46,4 Zala 24 8, ,40 54,2 Budapest , ,49 53,1 Vidék , ,94 42,4 Összesen , ,60 45,8 Pulmonalis tbc incidencia területi eloszlása 2005-ben összes eset Koch pozitív %

20 Tuberculosis Szűrővizsgálattal felfedezett új pulmonalis tbc-s megbetegedések Pulmonalis esetek Szűréssel kiemelt Megye száma szám % Baranya ,3 Bács-Kiskun ,3 Békés ,7 Borsod-A.-Z ,5 Csongrád ,0 Fejér ,6 Győr-M.-S ,5 Hajdu-Bihar ,4 Heves ,0 Jász-Nk.-Szolnok ,1 Komárom-E ,0 Nógrád ,5 Pest ,2 Somogy ,2 Szabolcs -Sz.-B ,2 Tolna ,7 Vas ,6 Veszprém ,7 Zala ,5 Budapest ,6 Vidék ,9 Összesen ,9 A szűrővizsgálatokkal felfedezett esetek aránya területenként széles határok között változik (Baranya m. 46,3%, Nógrád m. 12,5%). A jövőben érdemes lenne ezt a mutatót finomítani és különbséget tenni a különböző célból végzett szűrővizsgálatok lakosságszűrés, célzott (pl. közösségi) szűrés, kontaktszűrés, stb. között különbséget tenni, pl. az 5 szűréssel kiemelt gyermekbeteget biztosan nem lakosságszűréssel fedezték fel (lásd lejjebb). 20

21 Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-A.-Z. Csongrád Fejér Győr-M.-S. Hajdu-Bihar Heves Jász-Nk.-Szolnok Komárom-E. Nógrád Pest Somogy Szabolcs -Sz.-B. Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Vidék Mindösszesen: % Pulmonalis incidencia Szűrővizsgálattal kiemelt pulmonalis tbc-s esetek 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 EF szűrővizsgálattal kiemelt új tbc-s esetek korcsoportok szerint Korcsoport Összes beteg Szűréssel kiemelt Kiemeltek aránya % 0-14 éves éves , éves , éves , éves , éves , éves , éves ,8 80 és idősebb ,2 Összesen ,9 21

22 0-14 éves éves éves éves éves éves éves éves 80 és idősebb betegek száma kiemelési % Tuberculosis Szűrővizsgálattal kiemelt esetek korcsoportok szerint összes beteg szűréssel kiemelt kiemeltek %-a , , , , , ,0 0 0,0 Koch pozitív pulmonalis incidencia bakteriológiai statusa Bakteriológiai lelet n % %ooo n % %ooo n % %ooo n % %ooo n % %ooo Kenet pozitív ,4 7, ,6 7, ,6 4, ,2 6, ,1 5,0 Csak tenyésztéssel pozitív ,6 10, ,4 6, ,4 3, ,8 4, ,9 3,6 Együtt: , , , , ,6 A pulmonalis incidencián belül a bakteriológiailag igazolt betegek aránya 45,8% volt, közöttük 10 esetből négyben csak tenyésztéssel sikerült kimutatni a kórokozót. A bakteriológiailag igazolt betegek aránya az össz-incidencián belül ha nem vesszük figyelembe a post mortem felfedezett 71 beteget csaknem azonos, 46% volt. 22

23 Pulmonalis incidencia Az új pulmonalis esetek bakteriologiai statusa negatív 54% kenet pozitív 27% csak tenyésztés pozitív 19% Az új pulmonalis tbc-s esetek EF előzményei Év EF előzménnyel rendelkező eset Ebből az előző felvételen az elváltozás R0+R1 R2 R3 szám % szám % szám % szám % , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,2 85 5, , , ,3 54 4, ,5 A pulmonológiai hálózat minőségi diagnosztikus munkájának egyik alapja az ernyőfénykép kataszter, a korábbi szűrővizsgálati rtg felvételek. A szűrővizsgálatokon történő megjelenések ritkulásával jól látható, hogy több éve csökkenő arányban van lehetőség az ún. dinamikus értékelésre, azaz a korábban készült felvételekkel történő összehasonlításra. Az előző ernyőfénykép-felvételeken egyre ritkábban látható a spontán gyógyult tbc-t jelző, évek óta változatlan fibrotikus-gócos elváltozás (R2), jelezve, hogy mérséklődik a lakosság átfertőzöttsége. A magas R3-as arány (korábban kezelt és gyógyulás miatt a nyilvántartásból törölt eset) lényegében a recidívát, közvetve a korábbi kezelés elégtelenségét jelzi és felhívja a figyelmet a terápia megfelelő színvonalának biztosítására, az ellenőrzött kezelés fontosságára. 23

24 Tuberculosis Extrapulmonalis tbc incidencia Az extrapulmonalis tbc incidencia idősora Év EP esetek száma 100 új tbc-s esetből % lakosból Bakt. pozitív Hisztológiával igazolt Bizonyított % ,9 15, ,1 8, ,2 2, , ,8 2, , ,8 2, , ,9 2, , ,1 2, , ,9 1, , ,0 1, , ,3 1, ,7 A megbetegedések között jóval alacsonyabb arányú az extrapulmonalis lokalizáció aránya, mint Nyugat-Európában (ott 15% körül van). Az extrapulmonális tbc-s esetek száma tovább csökkent, sőt a fogyás dinamikája meghaladta a pulmonális esetekét. Az esetek lokalizációját tekintve több mint fele pleuritis. A legsúlyosabb meningitis mindössze 1 esetben fordult elő. Extrapulmonalis tbc incidencia nemek, korcsoportok és lokalizáció szerint Kórformák Összesen Ebből 2005-ben szám %ooo szám %ooo Évesek Férfiak Csont-izületi 5 0,10 8 0, Nyirokcsomó 7 0, , Meningitis 1 0,02 2 0, Hugy-ivarszervi 16 0,33 9 0, Pleuritis és egyéb 49 1, , Összesen 78 1, , Nők Csont-izületi 8 0, , Nyirokcsomó 13 0, , Meningitis 0 0,00 1 0, Hugy-ivarszervi 14 0, , Pleuritis és egyéb 36 0, , Összesen 71 1, , Együtt Csont-izületi 13 0, , Nyirokcsomó 20 0, , Meningitis 1 0,01 3 0, Hugy-ivarszervi 30 0, , Pleuritis és egyéb 85 0, , Mindösszesen 149 1, ,

25 Extrapulmonalis tbc incidencia Megye Új extrapulmonalis tbc-s megbetegedések száma 2005-ben Összes eset Csont-izületi Nyirokcsomó Meningitis Hugyivarszervi Egyéb Baranya Bács Békés Borsod -A.-Z Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Jász-Nk.- Sz Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Sz.-B Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Összesen Extrapulmonalis tuberculosis lokalizáció szerint Pleuritis és egyéb 48% Csont-izületi 17% Nyirokcsomó 13% Meningitis 2% Hugy-ivarszervi 15% 25

26 100 új betegből % Tuberculosis Ismételten nyilvántartásba vett betegek A hazai tuberkulózis helyzet egyik legkritikusabb, legtöbb vitát kiváltó kérdése a recidívák, az ismételt nyilvántartásba vettek problematikája. Ez szorosan összefügg a másik két nagy problémával: nehezen vezethető (hajléktalan, alkoholbeteg) esetekkel és a gyógyszer rezisztencia kérdésével ben a nyilvántartásba vett betegek közül 369 (18,2%) ismételten került nyilvántartásba. Ez, összevetve a nyugat-európai országok átlagos 7%-os arányával, feltűnően magas és a terápia elégtelenségét jelzi, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a recidívák csaknem fele a kijelentést követő két éven belül következik be. Év Ismételten nyilvántartásba vett betegek Szám 100 új betegből Pulmonalis Extrapulm. Együtt Pulmonalis Extrapulm. Együtt ,1 10,9 11, ,8 12,2 14, ,6 13,1 14, ,5 10,1 12, ,6 7,6 11, ,5 5, ,5 5,8 14, ,1 8,1 15, ,2 11,4 17, ,5 9, ,6 13,1 18, ,6 8,58 17, ,47 17, ,02 10,1 16, ,83 9,4 18,2 A recidívák arányának változása Pulmonalis Extrapulmonalis

27 Ismételten nyilvántartásba vett betegek Recidívák alakulása (ismételten nyilvántartásba vett betegek) Megye Kórformák 100 új esetből Pulmonalis Extrapulm. Összesen Baranya ,0 11,3 Bács-Kiskun ,7 17,7 Békés ,5 11,5 Borsod-A-Z ,9 17,4 Csongrád ,3 14,8 Fejér ,0 15,2 Győr-M-S ,1 26,9 Hajdu-Bihar ,6 11,8 Heves ,9 21,7 Jász-Nk.-Sz ,0 29,4 Komárom-E ,7 17,2 Nógrád ,2 14,6 Pest ,2 16,5 Somogy ,8 20,0 Szabolcs-Sz-B ,1 19,2 Tolna ,6 30,4 Vas ,5 13,2 Veszprém ,3 16,1 Zala ,3 11,1 Budapest ,2 19,9 Vidék ,2 17,8 Összesen ,4 18,2 27

28 Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-A-Z. Csongrád Fejér Győr-M-S. Hajdu-Bihar Heves Jász-Nk.-Sz. Komárom-E. Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Sz-B. Tolna Vas Veszprém Zala Budapest betegek száma százalék Tuberculosis Ismételten nyilvántartásba vett betegek összes recidíva két éven belüli százalék 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Az ismételten nyilvántartásba vett betegek megoszlása előző kezelés két évnél régebben zárult 55% előző kezelés két éven belül zárult 45 % Joggal feltételezhető, hogy a recidiváló betegek jelentős része előző nyilvántartása-kezelése alkalmával az ambuláns kezelési szakaszban nem szedte be gyógyszereit. Ez is indokolja a DOT bevezetését, alkalmazását. A hazai és a nemzetközi ajánlások szerint a kezelés eredményességének a biztosítása és a gyógyszer-rezisztencia megelőzése érdekében a betegek kezelését legalább a kezdeti, intenzív szakban, a magas rizikójú csoportokban pedig lehetőleg a kezelés teljes időtartama alatt ellenőrzött módon szükséges végezni azaz a betegnek minden alkalommal egészségügyi dolgozó, vagy megbízható családtag/segítő jelenlétében, annak ellenőrzése mellett kell bevennie a gyógyszerét. Ennek ellenére a hazai gyakorlatban a kezelés csak kivételesen és csak egyes területeken történik ellenőrzött módon, az esetek többségében kísérlet sem történik az ellenőrzött kezelés megvalósítására. Emiatt bizonytalan, hogy a betegek az előírt gyógyszert beveszik-e vagy sem. 28

29 Ismételten nyilvántartásba vett betegek Korai (ál?) recidivák aránya Megye Összesen II.a. gond.csop.-ból szám % Baranya ,6 Bács-Kiskun ,0 Békés ,3 Borsod-A-Z ,1 Csongrád ,0 Fejér ,6 Győr-M-S ,0 Hajdú-Bihar ,5 Heves ,0 Jász-Nk.-Sz ,7 Komárom-E ,4 Nógrád ,0 Pest ,5 Somogy ,0 Szabolcs-Sz-B ,7 Tolna 7 0 0,0 Vas 5 0 0,0 Veszprém ,0 Zala ,3 Budapest ,1 Hajléktalan Összesen ,8 Aki két éven belül kerül vissza a nyilvántartásba, arról joggal feltételezhetjük, hogy nem volt gyógyult a kijelentésekor. Ennek egyik feltételezhető oka a gyógyszeres kezelés elégtelensége a szükségesnél kevesebb számú gyógyszert tartalmazó kombináció, a rezisztencia-vizsgálatok elmaradása vagy a megtörtént vizsgálatok eredményének figyelmen kívül hagyása a kombináció megválasztásakor illetve a rendszertelen, nem ellenőrzött módon történő gyógyszerszedés. Gyakran a kezelés eredményességének bakteriológiai vizsgálatokkal történő követése sem megfelelő. 29

30 Tuberculosis TBC-s betegeinknél talált rizikótényezők Rizikótényező Betegek Száma Betegek %-a Rizikó %-a Akoholfüggő ,5 16,4 Hajléktalan 162 8,0 7,1 Kontakt 57 2,8 2,5 Immigráns 14 0,7 0,6 Eü. dolgozó 19 0,9 0,8 Magányos 129 6,4 5,6 Diabeteses 69 3,4 3,0 szteroid kezelt 14 0,7 0,6 Zárt közösség 78 3,9 3,4 Drogfüggő 1 0,05 0,05 HIV fertőzött 7 0,3 0,3 egyéb rizikó ,0 16,8 Nincs rizikó tényező Incidencia: Összesen ,6 42, % 100% A rizikófaktorok közül több tényező megjelölése is lehetséges, ezért magasabb az összeg a betegszámnál. A betegek 43%-ánál nem található magasabb kockázatot jelentő tényező. A leggyakoribb kockázatfokozó körülmény az alkoholbetegség, utána a hajléktalanság következik. Az elmagányosodás szintén jelentős rizikó. A hajléktalanok körében a tuberkulózis előfordulása az átlagosnak 12-szerese. Különösen jelentős ez a probléma a fővárosban, ahol csaknem minden harmadik tbc-s beteg a hajléktalanok közül kerül ki (162/522). A probléma megoldásához szükséges volna a hajléktalan tbc ellátás jogszabályi és infrastrukturális feltételeinek a megteremtése. Arányában ugyan nem sok, de elgondolkodtató, hogy a múlt évben 19 egészségügyi dolgozó betegedett meg, 2004-ban pedig 27. Ezek minden bizonnyal friss fertőzés következményei. Ez is felhívja a figyelmet, hogy a betegellátó intézményekben megfelelő intézkedésekkel kell megelőzni a tuberkulózis fertőzés terjedését. 30

31 Ismételten nyilvántartásba vett betegek Felfedezés módja Eset % Környezetszűrés 42 2,1 Egyéb 66 3,3 Jelentkezett ,0 Kórház ,8 Lakossági szűrés ,6 Orvos küldte ,2 Vizsgálat 33 1,6 Munkaalkalmassági szűrés 50 2,5 Post mortem diagnózis 71 3,5 Nincs adat 8 0,4 Összesen % Felfedezés módja Orvos küldte Lakossági szűrés Jelentkezett Kórház Post mortem diagnozis Egyéb Munkaalk. szűrés Környezetszűrés Vizsgálat Nincs adat % Ebben a bontásban különválasztottuk a lakosságszűrést és az egyéb szűrővizsgálatokat. Az új betegek felfedezési módja közül a leggyakoribb a lakosságszűrés, de igen jelentős a más orvosok által konzíliumra küldött és a más betegség gyanúja miatt kórházba került betegek között is a tuberkulózis előfordulása. A tüdőgondozókban panasz miatt jelentkezett betegek tették ki az új betegek 14%-át, ezért is nagyon fontos a nyitott gondozó, a beutaló nélkül történő felkereshetőség fenntartása. Ebben az évben is volt 71 olyan elhalt, akiknél életükben nem merült fel a tuberkulózis és csak post mortem, sectio alkalmával fedezték fel a betegséget. 31

32 Tuberculosis Kezdeti gyógyszer-rezisztencia A évben bejelentett betegekből a kezelés megkezdése előtt izolált M. tuberculosis törzsek gyógyszer-érzékenységi vizsgálatának eredménye. Tenyésztéssel pozitív tüdőtbc incidencia Kezdeti rezisztencia-vizsgálat történt Rezisztens valamelyik vizsgált szerrel szemben* Rezisztens a következő szerrel szemben* Korábban nem kezelték Korábban kezelték Együtt szám % szám % szám % INH RMP EMB SM MDR (rezisztens INH+RMP-re)* *A százalékszámítás az elvégzett rezisztenciavizsgálatok számához viszonyítva Kedvező, hogy az előző évhez viszonyítva 59%-ról 67%-ra emelkedett az elvégzett kezdeti rezisztenciavizsgálatok aránya. Valamennyi vizsgált gyógyszerrel szemben magasabb rezisztens esetek aránya mint 2004-ben és emelkedett a MDR rezisztens esetek aránya is. Mivel a kezdeti gyógyszer-érzékenységi vizsgálatok ellentétben az érvényes ajánlásokkal nem történtek meg teljes körben, a fenti rezisztenciaarányok csak tájékoztató jellegűek, nem reprezentatívak, ezért ezekből az adatokból nem lehet következtetni a rezisztens tuberkulózis súlyára. 32

33 Ismételten nyilvántartásba vett betegek Kezdő gyógyszer-kombináció 2005 Az alkalmazott gyógyszerek száma < 4 gyógyszer 4 gyógyszer Ismeretlen vagy 0 Mikroszkóposan pozitív Pulmonalis Csak teny. pozitív Bakt. nem igazolt Egyéb (EP) Együtt szám % szám % szám % szám % szám % Összesen A gyógyszerérzékenység és a recidívák alakulásának alapvető okát a betegvezetési gondok mellett a terápiás hibákban azonosíthatjuk. A kezdő gyógyszer-kombináció csupán az esetek kevesebb mint felében tartalmazott az ajánlásoknak megfelelően legalább négy gyógyszert és ez az arány még a mikroszkóposan pozitív betegek esetében is csupán 60% volt. 33

34 Tuberculosis Kohorsz elemzés - 12 hónap A január 1. és december 31. között nyilvántartásba vett betegek helyzete a kezelés megkezdésétől számított 12 hónap elteltével Mikroszkóposan pozitív tüdőtuberkulózis Korábban nem kezelték Korábban kezelték n % n % Nyilvántartásba vett betegek száma Gyógyult Kezelés befejezve Meghalt Eltünt/elköltözött A kezelést önkényesen félbeszakította A kezelést félbeszakította mellékhatás miatt vagy egyéb okból Folyamatos kezelés 12 hónapon túl Kezelés folytatása megszakítás után Nincs adat Csak tenyésztéssel pozitív tüdőtuberkulózis* Korábban nem kezelték Korábban kezelték szám % szám % Nyilvántartásba vett betegek száma Gyógyult Kezelés befejezve Meghalt Eltünt/elköltözött A kezelést önkényesen félbeszakította A kezelést félbeszakította mellékhatás miatt vagy egyéb okból Folyamatos kezelés 12 hónapon túl Kezelés folytatása megszakítás után Nincs adat * A mikroszkópos köpetvizsgálat eredménye negatív volt vagy nem történt ilyen vizsgálat Gyógyult = A gyógyulást legalább két negatív tenyésztés igazolta Kezelést befejezte = A gyógyulás fenti kritériuma hiányzik, de a kezelőorvos úgy ítélte meg, hogy a beteg gyógyult és ezért nem szorul további kezelésre A kezelés folytatása 12 hónapon túl = A beteg utolsó bakteriológiai vizsgálati eredménye pozitív volt vagy ennek hiányában a kezelőorvos úgy ítélte meg, hogy a beteg még nem gyógyult meg, ezért további kezelése szükséges A kohorsz elemzések megerősítik a gyógyszerérzékenységről és a terápiáról elmondottakat. A gyógyulás/kezelést befejezte aránynak a nemzetközi ajánlások szerint el kellene érnie a 80%-ot. Ugyanakkor nem tisztázott, hogy mi indokolja viszonylag gyakran a kezelés folytatását 12 hónapon túl, ugyanis a kezelés 12 hónapon túl történő folytatását vagy a kezelés sikertelensége (azaz a debacillálódás elmaradása) vagy MDR teheti szükségessé. 34

35 %ooo Tuberculosis prevalencia Tuberculosis prevalencia Nyilvántartott tbc-s betegek Ebből bakt. igazolt Év Összesen % ooo szám % % oo o A prevalencia adatok hasonlóan az incidenciához ugyancsak jelentős csökkenést mutatnak dec. 31-én 1857 beteg állt kezelés alatt, közülük 885 (47,7 %) volt Koch pozitív , , , , ,6 21, , ,2 20, , ,4 18, ,1 14, , ,9 12, , ,6 12, , ,69 12, , ,0 10, , ,7 8,77 Tbc prevalencia összes eset Koch pozitív

36 Tuberculosis Megye Tuberculosis prevalencia megyék szerint I./a.gondozási Férfiak Nők Együtt Index % csoport. ooo férfi nő együtt Baranya , ,7 10,2 Bács , ,3 18,3 Békés , ,0 11,3 Borsod , ,4 17,5 Csongrád , ,1 11,1 Fejér , ,5 8,4 Győr , ,3 6,4 Hajdu , ,0 22,9 Heves , ,3 10,8 Jász-Nk , ,4 22,6 Komárom , ,1 15,2 Nógrád , ,8 19,4 Pest , ,3 19,9 Somogy , ,6 13,3 Szabolcs , ,5 25,3 Tolna , ,6 8,6 Vas , ,5 14,7 Veszprém , ,6 7,9 Zala , ,8 10,2 Budapest , ,0 29,6 Vidék , ,4 15,5 Összesen , ,7 18,4 A megyék szerinti prevalencia adatsorok bontva vannak I/a gondozási csoportra is amiből kiszámítható az I/b-sek száma +53) ez csaknem azonos mint egy évvel korábban és jelzi a hosszúra nyúló nyilvántartást. 36

37 Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdu Heves Jász-Nk. Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala Budapest betegek száma Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdu Heves Jász-Nk. Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Vidék Összesen %ooo Tuberculosis prevalencia Tbc prevalencia területi eloszlása A bakteriológiai státusz szerinti megoszlás az első két terápiás évben (I.a. és I.b1. gcs.) I.a. Koch neg. I.a. Koch poz. I.b1. Koch neg. I.b1. Koch poz

38 Tuberculosis Elhúzódó gyógyulás és krónikus folyamat miatt gondozottak gondozási csoport Megye negatív kenet poz. I.b/1 Teny. Poz. Együtt kenet poz. I.b/2 Teny. Poz. Együtt Egyéb Összesen Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Jász-Nk Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Vidék Összesen Az elhúzódó gyógyulás (Ib1) és a krónikussá válás (Ib2) miatt nyilvántartottak száma jelentősen csökkent: a 2004-es 391 betegről 327-re. Figyelmeztető jel, hogy az előző években megbetegedettek közül számos eset gyógyítását nem sikerült befejezni a gyógykezelés egy esztendeje alatt, ez mind a betegre, mind az egészségügyi ellátó rendszerre elkerülhető terhelést jelent ezen kívül az Ib2-es betegek tartós fertőzési veszélyt jelentenek. Felmerül annak a lehetősége is, hogy egyes betegek gyógyulásának megállapítása és nyilvántartásból történő törlésük elmarad. 38

39 Tuberculosis mortalitás Gyógyeredményeink Első évben meggyógyult Második évben meggyógyult Krónikusból meggyógyult Összesen TBC következtében meghalt Nem tbc miatt meghalt nyilvántartott Összesen Elhúzódó a gyógyulás Krónikussá vált Kezelés alól kivonta magát ( eltűnt ) Tuberculosis mortalitás Mortalitás Ebből 0-14 évesek Év Szám Index 1970=100% lakosra Szám gyermekre ,3 2 0, , ,83 1 0, , ,6 6, ,7 5,61 1 0, ,3 5, ,3 4, ,7 4, ,1 3, ,3 3, ,3 3,20 2 0, ,1 2, ,1 2, A fenti táblázat nem a tüdőgondozók adatszolgáltatása, hanem a KSH adatai alapján készült (a KSH mindig egy év elmaradással közli az adatokat). Mivel a haláloki adatszolgáltatás szabályai szerint a fertőző betegségek minden más megbetegedést felülírnak, egy bármely ok miatt meghalt személyt tuberkulózis halálnak nyilvánítanak, ha a halottvizsgálati bizonyítványban bármilyen szinten (pl. kísérő betegség) szerepel tuberkulózis. 39

40 Tuberculosis Tuberculosis mortalitás a Gondozók adatai alapján Év Meghaltak száma tbc miatt nem tbc-ben együtt A tüdőgondozók adatai is inkább stagnálásra, mintsem javulásra utalnak a meghaltak számát tekintve. Mivel az utóbbi évben az új megbetegedések száma jelentősen csökkent, így feltételezhető, hogy a kevesebb friss eset egyben súlyosabb lefolyású is. Ennek is mindenek előtt a beteg kooperációban, betegvezetésben gyökeredző okai lehetnek. Megye Meghaltak száma tbc miatt nem tbc-ben együtt Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdu Heves Jász-Nk Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Vidék Összesen

41 Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek A krónikus nem tbc-s tüdőbetegségek gyűjtőnév, a sajátos magyarországi viszonyokat tükrözi, amely az ellátó struktúra és szakmai kompetencia hagyományain alapul. A phtiziológiából kifejlődő tüdő-belgyógyászat (pulmonológia) a tuberkulózis gyógykezelésének tapasztalatán és infrastrukturális adottságain fejlődve ma a mellkasi szervek belgyógyászati jellegű betegségeinek diagnosztikáját és kezelését jelenti (hasonlóan a szív- és nagyerek betegségeit ellátó kardiológia fejlődéséhez ill. tartalmához). A tüdő, a pleura, a mediastinum, a rekesz és a mellkasfal kórállapotai döntően krónikus folyamatként jelentkeznek. A heveny gyulladások (pneumóniák, tüdőtályog, empyema, tüdőembolia) többnyire csak szövődményként jelentkezve vagy súlyos klinikai tünetek esetén igényelnek szakellátást és kerülnek a pulmonológiai ellátó rendszerbe (jellemző például, hogy az otthon szerzett pneumóniák kórházi kezelést igénylő eseteinek csupán felét kezelik tüdő-belosztályokon). A hörgő- és tüdő daganatainak diagnosztikája és kezelése azonban változatlanul pulmonológiai feladat (a tüdőgyógyászati fekvőbeteg-kapacitások egyre nagyobb részét köti le a pulmonológiai onkológia). Tehát, amikor a nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek megjelölést használjuk, akkor mindazon betegségek összességét értjük alatta, amely a tuberculosis mellett a szakma előbb vázolt illetékességi körébe tartozik. Mindebből az is következik, hogy mindazok az adatok, amelyek a következő fejezetekben bemutatásra kerülnek a pulmonológia ellátási keretei között keletkeztek, így nem a teljes népesség morbiditását jelentik. Ugyanakkor a morbiditási trendek feltételezésünk szerint általánosan érvényesek. Az itt következő fejezetben részletes feldolgozásokat közlünk a szakma jelenlegi súlyát meghatározó tüdőrák, asthma bronchiale és COPD morbiditásról, valamint az allergiás rhinitisről is. Év Nem tbc-s tüdőbetegségek morbiditásának alakulása Új betegek Összes regisztrál szám %ooo szám %ooo Index

42 0-14 éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves 70 -és felett összesen %000 Új betegek %000 Összes regisztrált %000 Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Az utóbbi négy évben évi ezer új bejelentés történik, a regisztráltak összes száma pedig kb. évi 40 ezerrel szaporodik, s már elérte a 509 ezer főt. Ez a betegszám az ellátás számára már ma komoly kihívás, ugyanakkor további növekedésre kell felkészülni: a nemzetközi epidemiológiai trendek - különösen a COPD területén - jelentős előretörést jósolnak. Azt is tudjuk, hogy regisztrációs gyakorlatunkban a szemléletbeli különbségek még jelentősek, ezért az elkészült szakmai protokollok alkalmazását, követését különösen fontosnak tartjuk. Nem tbc-s tüdőbetegségek morbiditásának alakukása Új betegek Összes regisztrált Az elmúlt négy évben a 60 ezres bejelentett új esetszám mögött ismerve a morbiditási trend emelkedő jellegét feltételezhető az ellátó-kapacitás telítettsége. Gondozóink komoly orvosi létszámhiánnyal küzdenek, vagy jelentősen túlterheltek, pl. amikor a fekvőbetegek kezelése mellett ellátják az osztályos ambulanciát és a gondozó betegeit is, és még ügyeleti szolgálatot is teljesítenek. A várható kapacitásszűkítés a járó- és fekvőbeteg-ellátásban a szakkonzíliumokhoz és fekvő szakellátáshoz való hozzáférést fogja korlátozni, de ennek a fejlődésnek a betegeket érintő hatásai még nem látszanak pontosan. Krónikus nem tbc-s tüdőbetegség miatt regisztráltak 2005-ben férfiak nők

43 Krónikus nem tbc-s tüdőbetegség miatt regisztráltak 2005-ben Korcsoport Új betegek Összes regisztrált férfiak nők együtt férfiak nők együtt szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo 0-14 éves , , , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , , felett , , , Összesen , , , Az életkori megoszlást bemutató diagram jól tükrözi, hogy mindkét nem esetében két-két hullám-csúcs alakult ki: egy fiatalkori, a évesek korcsoportjában és egy időskori, amely a nőknél korábban, már az éves korban jelentkezik, a férfiaknál pedig a 70- és idősebbek csoportjában. A fiatal és az időskori hullám csúcsán a férfiak szerepelnek nagyobb számban, de a közbülső éves korosztályokban női túlsúly a jellemző. Az arányokat azonban más is torzítja: a gyermek- és serdülőkor megbetegedései csak esetlegesen kerülnek be az adatok közé, s ez még akkor is igaz, ha a kb. 40 ezer esetet tudomásul vesszük. A gyermek-pulmonológusok már többször elhatározták csatlakozásukat rendszerünkhöz, ez a szándék azonban még nem bizonyult elég eltökéltnek. A kórházi-klinikai ambulanciák sem jelentik kellő fegyelemmel az általuk gondozott betegeket. Jóllehet a klinikai/kórházi ambulanciáknak nem feladata a gondozás, mégis sok helyen rutinná vált ez (nem ritkán a területi tüdőgondozói aktivitás hiánya miatt). Más esetekben azonban a fekvőbeteg intézet köti indokolatlanul ambulanciájához kontrollvizsgálatokkal a beteget. Itt a fekvő/járóbeteg-ellátási együttműködés érzékeny területéről van szó: a praxisépítési törekvések és a racionális feladatmegosztás megfelelő arányaira azaz a bizalom erősítésére kell ügyelni. 43