A PULMONOLÓGIAI INTÉZMÉNYEK ÉVI EPIDEMIOLÓGIAI ÉS MŰKÖDÉSI ADATAI

Átírás

1 A PULMONOLÓGIAI INTÉZMÉNYEK ÉVI EPIDEMIOLÓGIAI ÉS MŰKÖDÉSI ADATAI Összeállították: Dr. Jónás József Barsiné Fodor Katalin Péterfiné Türgyei Mária Nyári László Kommentátorok: Dr. Kovács Gábor és Dr. Strausz János tuberculosis Dr. Böszörményi Nagy György nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Dr. Herjavecz Irén asthma bronchiale, rhinitis Dr. Ostoros Gyula primer hörgőrák Dr. Csekeő Attila mellkassebészet Dr. Szabó Nóra és Dr. Pásztor Mónika tbc bakteriológia Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 2008

2

3 Tartalomjegyzék Bevezető... 4 Epidemiológiai adatok... 5 Tuberculosis... 5 Európai adatok... 5 TBC incidencia... 6 Extrapulmonalis tbc incidencia Ismételten nyilvántartásba vett betegek Tuberculosis prevalencia Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Krónikus obstruktív tüdőbetegség, COPD Asthma bronchiale Rhinitis allergica Primer hörgőrák Összefoglaló táblázatok Szűrővizsgálatok Lakossági szűrővizsgálatok Tüdőszűrővizsgálatok hatásossága Tüdőbeteg-gondozók forgalmi adatai Mellkassebészetek műtéti adatai TBC Tenyésztő Állomások adatai... 78

4 Bevezető Az egészségügy tavalyi éve sem jelentette a pontos kiszámíthatóságot. A vizitdíj, ápolási díj, az ágymelletti széfek, az egy, vagy több biztosítós rendszer vitái mellett életbe lépett a fekvőbeteg ellátás struktúra váltása, mely a tüdőgyógyászatban átlagosan 27%-os aktív ágyszám csökkentést és emellett jelentős krónikus ágyszám gyarapodást jelentett. Összeségében elmondható, hogy a szakmánkra háruló feladatokat a jelenlegi kapacitásokkal országos szinten el tudjuk látni. Járóbeteg ellátás vonatkozásában még központi döntések előtt állunk. A kérdőjelek nem a pulmonológiai járóbeteg ellátás létére vonatkoznak, viszont a szűrés-gondozás feladatkörét a szakmánknak és a döntéshozóknak is együttesen kellene átgondolni. A tuberculosis miatti lakosságszűrés bizonyos területek és feladatok kivételével nem tartható fent, a felesleges kapacitások célzott, rizikócsoportos szűrések felé irányítása lenne a megoldás. A prevenciós tevékenység finanszírozása is nyitott. A jelenleg közreadott adatainkat is más formában kell értékelni. Szó nincsen már országos statisztikáról, legfeljebb a pulmonológiai hálózat tevékenységét tudjuk megbeszélni. Nincsenek országos adataink asthma, rhinitis, COPD, tüdőrák vonatkozásában és a tuberculosisra vonatkozó számainkat is kritikusan kell szemlélnünk. Az egyik kötelező adatszolgáltatásunk a tuberculosisra vonatkozik, azonban itt is meg kell erősítenünk a tbc surveillance rendszert és meg kell felelnünk az Euro Tb ECDC adatszolgáltatási protokolljainak. Végig kell gondolni szakember utánpótlás kérdéseit is. Kevés az orvos a fekvőbeteg osztályokon, magas az átlagéletkor a tüdőgondozókban és nagyon kevés olyan fiatal orvos jelentkezik a rezidens programban, aki a tüdőgyógyászatot tekinti hivatásának. Lassan már nem is azon kellene gondolkodnunk, hogy hány gondozóra, vagy ágyra van szükségünk, hanem arra, hogy ki fog ott ténylegesen dolgozni. A tüdőgyógyászat szakmának el kell készíteni egy középtávú elképzelést, mely fekvő és járóbeteg ellátásra egyaránt vonatkozik. Fel kell mérni a tényleges szükségletet, saját erőforrásainkat, meg kell határoznunk konkrét, reális feladatainkat. Az 1969-es ftiziológia/pulmonológia váltáshoz hasonló helyzetben vagyunk. Régi és új feladataink feltérképezése, kompetenciánk meghatározása és megvédése és az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése jelenti az elkövetkező időszak alapvető feladatait. Ezúton is szeretném megköszönni a pulmonológiai hálózat valamennyi dolgozójának áldozatkész munkáját. Mindannyian érezzük és tudjuk, nem könnyű e bizonytalan és kiszámíthatatlan időszakban mindenkinek megfelelni. Szakmánknak ez a tüdőbetegek többsége felé ez biztosan sikerült május 4. Dr. Strausz János

5 Európai adatok Epidemiológiai adatok Tuberculosis Európai adatok Tbc incidencia Európában az elmúlt években ,0 140,0 120,0 100,0 % ,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Svédország Dánia Olaszország Finnország Hollandia Németország Franciaország Csehország Belgium Ausztria Szlovákia Nagy-Britannia Szlovénia Spanyolország Magyarország Lengyelország Szerbia Portugália Oroszország Románia Az Eurotb adatai alapján A tuberkulózis járvány helyzete szempontjából az európai országok három csoportba oszthatók. A nyugat-európai országok többségében az incidencia 20%ooo alatt van és évrőlévre alacsonyabb itt a tuberkulózis járvány az elimináció szakaszába jutott. Kelet- Európában súlyos a tbc helyzet. Oroszországban 109%ooo az incidencia és emelkedik. Magas az incidencia a balti államokban és Ukrajnában (93%ooo) is. A legsúlyosabb a helyzet Romániában (135%ooo). A romániai és ukrajnai súlyos tbc helyzet az ezekről a területekről hazánkba irányuló legális és illegális migráció miatt számunkra közvetlen veszélyt is hordoz. A 2007 évi adatok alapján még nem találkozhatunk Magyarországon jelentősebb számú importált esettel (12). Intermedier helyzetben van Portugália, Szerbia, Lengyelország, ahol 20 és 30 %ooo között volt az incidencia, s csökkenő tendenciát mutat. Alacsony átfertőzöttségű területnek számítanak azok az országok, ahol a tbc incidencia 20 %ooo alá csökkent. Ilyenek a nyugat-európai és többségében a közép-európai országok. Magyarország 2005-ben érte el ezt a határértéket, s azóta is dinamikusan csökken a tbc megbetegedések aránya. 5

6 Tuberculosis TBC incidencia Év TBC incidencia és prevalencia idősora Magyarországon Incidencia Prevalencia Incidencia Prevalencia Év szám % ooo szám % ooo szám % ooo szám % ooo , , , , , , , , , , , , ,2 A hazai tuberkulózis járványnak az 1950-es évek óta tartó kedvező alakulásában 1990-ben törés következett be, az addig folyamatosan csökkenő incidencia 1990 és 1995 között 24%-al emelkedett (1990:34/100000; 1995:42/100000). A kedvezőtlen tendencia visszafordítása, a betegség visszaszorítására irányuló erőfeszítések optimalizálása céljából 1994-ben a Tüdőgyógyászati Szakmai Kollégium Nemzeti Tuberkulózis Programot fogadott el. Ennek keretében központi, egyéni számítógépes nyilvántartási és betegkövetési rendszer került bevezetésre ( tuberkulózis surveillance ), ami nem csak az epidemiológiai helyzet követését és többirányú elemzését teszi lehetővé, hanem a diagnosztikus és terápiás tevékenység monitorozását, minőségbiztosítását is ben változott a nemzetközi tuberkulózis nyilvántartási rendszer, az adatokat korábban összegző EuroTB megszűnt, helyét a WHO által 6

7 TBC incidencia fenntartott ECDC vette át. Ez több fertőző betegség egyikeként foglalkozik a jövőben az egész Világon a tuberkulózissal is. Ehhez nekünk is alkalmazkodnunk kell. Az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján, az új elvárásoknak megfelelően módosítanunk kell a hazai adatgyűjtést és nyilvántartást is. A magyarországi tuberkulózis járvány az említett átmeneti visszaesés után kedvezően alakult. A tuberkulózis incidencia 1996 óta folyamatosan csökken és 2007-ben már csak 17,4%ooo volt. Az új tbc-s megbetegedések száma Magyarországon Esetszám Év TBC Incidencia (BNO A15-A19) Ebből bakteriológiailag Új betegek igazolt száma %ooo száma % %ooo % % % % 15, , % 18, , % 17, , % 17, , % 14, , % 15, , % 14, , % 13, , % 12, , % 11, , % 11, , % 9, , % 8, , % 8,0 *Az összincidenciából levonva a post mortem nyilvántartásba vett eseteket 7

8 Tuberculosis A bakteriológiailag igazolt új esetek száma is csökkent, de az incidencián belül arányuk még mindig alacsonyabb a kívánatosnál ez az arány a nyugat-európai országok többségében 60% felett van. Ha azonban az EU 27 országát vesszük alapul, akkor az EU átlag alig haladja meg a magyar adatot (50%). A hazai megbetegedési viszonyoknak fél évszázada az egyik jellegzetessége a bakteriológiailag nem igazolt esetek magas aránya. Ennek többféle oka van. Egyrészt lakosságszűréssel jelentős számban fedezünk fel eseteket korai stádiumban. Nem kevés a tévesen bejelentett esetek száma, ráadásul vannak esetek, amikor nem történik tenyésztés, illetve történik, de eredménye nem ismeretes. Tuberculosis incidencia Magyarországon 2007-ben Sopron Győr Szombathely Veszprém Salgótarján Miskolc Ege r Vác Tatabán ya Budapest Székesfehérvár Szolnok Nyíregyháza Debrecen Zalaegerszeg Ke cske mé t Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Baja Pécs Szeged Békéscsaba (o/oooo) - 9,9 10,0-14, ,9 20,0-24,9 25,0 - TBC incidencia korcsoportok és nemek szerint Korcsoport Férfiak Nők Együtt szám %ooo szám %ooo szám %ooo 0-14 éves 4 0,5 4 0,5 8 0, éves 7 2,2 7 2,3 14 2, éves 59 7, , , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , ,1 80 és felett 50 48, , ,6 Összesen , , ,4 Csökkenő tendencia mellett még mindig nyolc gyermek betegedett meg tbc-ben. Ezek az esetek gondos elemzést kívánnak. A szakorvos mellett a területi gyermekgyógyász, a szociális munkás és az ÁNTSZ a helyi önkormányzattal együttműködve lehet képes a gyermekkori tbc felszámolására. 8

9 TBC incidencia Új tbc-s megbetegedések területi eloszlása Megye/régió szám %ooo szám %ooo Index Budapest , ,2 97% Pest , ,2 95% Közép-Magyarország , ,0 96% Fejér 52 12, ,9 123% Komárom-Esztergom 57 18, ,6 75% Veszprém 25 6,8 20 5,5 80% Közép-Dunántúl , ,4 95% Győr-Moson-Sopron 64 14,5 39 8,9 61% Vas 35 13,2 21 7,9 60% Zala 28 9,5 23 7,8 82% Nyugat-Dunántúl ,7 83 8,3 65% Baranya 63 15,7 37 9,2 59% Somogy 44 13,3 30 9,0 68% Tolna ,1 168% Dél-Dunántúl , ,6 81% Borsod-Abaúj-Zemplén , ,7 107% Heves 51 15, ,1 76% Nógrád 31 14, ,2 71% Észak-Magyarország , ,3 95% Hajdú-Bihar ,1 85% Jász-Nagykun-Szolnok , ,4 102% Szabolcs-Szatmár-Bereg ,8 99% Észak-Alföld , ,3 96% Bács-Kiskun 96 17, ,5 76% Békés 36 9, ,3 133% Csongrád 42 9,9 40 9,4 95% Dél-Alföld , ,9 93% Összesen , ,4 93% A megbetegedések gyakoriságában az ország egyes területei között továbbra is jelentős különbségek vannak. Magas az incidencia a fővárosban ami legalábbis részben a hajléktalanok fővároson belüli magasabb reprezentációjának a következménye. Az átlagnál hagyományosan jelentősen magasabb az incidencia Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ezeken a területeken az incidencia háromszor-négyszer magasabb, mint néhány dunántúli megyében. Az incidencia térképre nézve egyértelmű a nyugati és déli, valamint a keleti és középső országrész közötti különbség. Az esetek 2/3-a a Közép-Magyarországi, az Észak- Magyarországi és az Észak-Alföldi régióra koncentrálódik. A Dunántúlon is található két megye, ahol emelkedett a bejelentett betegek száma (Fejér, Tolna). Fejér megye esetében fokozott éberségre ad okot, hogy ez az emelkedés tartós, évek óta tapasztalható. A 20%ooo 9

10 Tuberculosis alatti értékek jelzik az alacsony incidenciájú területeket, ahol a felkutatást egyre inkább a magasabb kockázatú lakosságcsoportokra érdemes koncentrálni, míg a magasabb incidenciájú megyékben továbbra is fenn kell tartani a lakosságszűrést. A 25%ooo feletti incidenciájú megyékben, ahol az ÁNTSZ kötelezően rendeli el a jelenlegi jogszabályok értelmében az EF szűrést, a lehető legmagasabb részvételi arány elérésére kell az erőket összpontosítani. Új jelenség, hogy a megyéknél kisebb közigazgatási egységek szerint, un. kistérségi szinten is meg kell jelölnünk a megbetegedettek számát. Vannak területek, ahol az ÁNTSZ már az ilyen kistérségi egységekben rendeli el a kötelező tüdőszűrést, ha ott az incidencia érték megaladja a 25%ooo-et. Bakteriológiailag és/vagy szövettanilag igazolt tbc incidencia megyénként Megye/régió Férfiak Nők Együtt index 100 új betegből % lakosból % ooo Budapest % 53,1 51,7 16,3 14,1 Pest % 54,1 39,1 10,9 7,5 Közép-Magyarország % 51,6 47,7 14,1 11,4 Fejér % 34,8 54,7 3,7 8,2 Komárom-Esztergom % 28,1 53,5 5,7 7,3 Veszprém % 41,9 55,0 3,5 3,0 Közép-Dunántúl % 33,3 54,3 4,2 6,2 Győr-Moson-Sopron % 40,4 43,6 4,8 3,9 Vas % 36,8 28,6 5,3 2,3 Zala % 59,3 39,1 5,4 3,0 Nyugat-Dunántúl % 43,6 38,6 5,1 3,2 Baranya % 45,2 40,5 7 3,7 Somogy % 34 30,0 5,1 2,7 Tolna % 47,8 48,6 4,5 7,3 Dél-Dunántúl % 41,5 40,4 5,8 4,3 Borsod-Abaúj-Zemplén % 45,3 51, ,2 Heves % 47,8 56,4 6,8 6,8 Nógrád % 56,1 31,8 10,6 3,2 Észak-Magyarország % 56,5 50,5 11,1 8,7 Hajdú-Bihar % 52,7 35,1 10,6 6,0 Jász-Nagykun-Szolnok % 43,7 41,6 12,7 12,7 Szabolcs-Szatmár- Bereg % 46,2 49,4 12,4 13,2 Észak-Alföld % 47,3 43,2 11,9 10,5 Bács-Kiskun % 22,1 32,9 4,6 4,4 Békés % 42,3 39,6 5,6 4,9 Csongrád % 40,7 52,5 5,2 4,9 Dél-Alföld % 31,5 39,8 5,1 4,7 Összesen % 46,8 45,9 9,4 8,0 10

11 TBC incidencia Bakteriológiailag igazolt tbc incidencia aránya 2007-ben Sopron Győr Szombathely Veszprém Salgótarján Miskolc Ege r Vác Tatabán ya Budapest Székesfehérvár Szolnok Nyíregyháza Debrecen Zalaegerszeg Ke cskemé t Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Baja Pécs Szeged Békéscsaba ( % ) Fertőző betegek aránya lakosból és 100 új betegből 100 új betegből lakosból 70 % Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Z. Csongrád Fejér Győr-M-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-N-Szolnok Komárom-Eszt. Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Sz-B Tolna Vas Veszprém Zala Budapest %ooo 0 A bakterológiailag igazolt esetek aránya stagnál, az elmúlt éveket tekintetbe véve 46% körüli. Ugyanakkor elfogadhatatlana nagy különbség egyes megyék között ezen a téren (30-56%). Ennek a hátterében csak az húzódhat, hogy nem azonos elvek szerint vizsgálják ki, illetve veszik nyilvántartásba a betegeket. 11

12 Tuberculosis Szűrővizsgálattal felfedezett új pulmonalis tbc-s megbetegedések Megye/régió Pulmonalis esetek száma Szűrések száma Kiemeltek Átszűrtség száma % % Budapest ,2 33,4 Pest ,6 54,6 Közép-Magyarország ,7 41,6 Fejér ,4 38,7 Komárom-Esztergom ,1 45,5 Veszprém ,4 62,6 Közép-Dunántúl ,1 48,5 Győr-Moson-Sopron ,3 26,4 Vas ,6 25,1 Zala ,5 44,5 Nyugat-Dunántúl ,8 31,5 Baranya ,5 50,9 Somogy ,1 27,9 Tolna ,3 29,4 Dél-Dunántúl ,6 37,7 Borsod-Abaúj-Zemplén ,0 41,0 Heves ,1 47,1 Nógrád ,3 20,1 Észak-Magyarország ,0 38,9 Hajdú-Bihar ,0 51,5 Jász-Nagykun-Szolnok ,3 74,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,7 97,5 Észak-Alföld ,4 74,4 Bács-Kiskun ,0 30,0 Békés ,5 86,6 Csongrád ,4 30,0 Dél-Alföld ,3 46,3 Összesen ,7 45,4 Átmeneti állapot van jelenleg a tüdőszűrést illetően. A vonatkozó 18/1998-as EüM. rendelet alapján csak a 25%ooo feletti incidencia esetén kell elrendelni a szűrést egy adott területen. Ezen kívül is jogában áll az ÁNTSZ-nek kötelező lakosság szűrést elrendelni megfelelő indokesetén (pl. ismételten emelkedő megbetegedési arány) ben elrendelték még a tüdőszűrést a fenti okok miatt Budapesten, Jász-Nagykún-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Baranya megyében. A többi területen is történt tüdőszűrés kisebb nagyobb aktivitással, rengeteg jogi és lakossági vitát kiváltva. Az ismételt vitáknak és a bizonytalanságnak a következménye, hogy 2007-ben további fél millió emberrel kevesebben vettek részt tüdőszűrésen, mint a megelőző évben. Azt viszont mindenképpen el kellene érnünk, hogy ott, ahol kötelező a szűrés érje el legalább a 60%-ot a szűrésen megjelentek 12

13 TBC incidencia aránya. Látszik, hogy ahol magasabb a szűrési aktivitás, ott magasabb a kiszűrt tbc-s betegek aránya is (Jász-Nagykún-Szolnok: 65%, Szabolcs-Szatmár-Bereg: 47%, Baranya 49%). Ahol megyei szintennem haladja meg a határértéket a tbc incidencia, ott kistérségi szinten is elemezni kell az adatokat. S ha szükséges akkor ezen a szinten kell a kötelező szűrést elrendelni. Ahol nem indokolt a tüdőszűrés, ott a tbc rizikó csoportokra (zárt közösségek, hajléktalanok, kontaktok) kell koncentrálni. EF szűrővizsgálattal kiemelt új tbc-s esetek korcsoportok szerint Korcsoport Összes beteg Szűréssel kiemelt Kiemeltek aránya % 0-14 éves 8 7 (kontakt) 87, éves 14 2 (kontakt) 14, éves (kontakt) 42, éves , éves , éves , éves , éves ,3 80 és idősebb ,3 Összesen ,7 Az új pulmonalis esetek bakteriologiai statusa csak tenyésztéssel pozitív 18% kenet pozitív 27% negatív 55% 13

14 Tuberculosis Extrapulmonalis tbc incidencia A megbetegedések között jóval alacsonyabb arányú az extrapulmonalis lokalizáció aránya (6%), mint Nyugat-Európában (15% körül). Az esetek lokalizációját tekintve 48%-a pleuritis. A legsúlyosabb meningitis mindössze 3 esetben fordult elő. Elmondhatjuk, hogy a húgyivarszervi és a csont-izületi tbc mára diagnosztikus ritkasággá váltak az évi 16, illetve 13 esettel. Extrapulmonalis tbc incidencia nemek, korcsoportok és lokalizáció szerint Kórformák Összesen Ebből 2007-ben szám %ooo szám %ooo Évesek Férfiak Csont-izületi 6 0,13 6 0, Nyirokcsomó 5 0,1 8 0, Meningitis 3 0,06 0 0, Hugy-ivarszervi 8 0,17 4 0, Pleuritis és egyéb 35 0, , Összesen 57 1, , Nők Csont-izületi 3 0,06 7 0, Nyirokcsomó 5 0, , Meningitis 1 0,02 3 0, Hugy-ivarszervi 7 0, , Pleuritis és egyéb 24 0, , Összesen 40 0, , Együtt Csont-izületi 9 0, , Nyirokcsomó 10 0,1 19 0, Meningitis 4 0,04 3 0, Hugy-ivarszervi 15 0, , Pleuritis és egyéb 59 0, , Mindösszesen 97 0, , Extrapulmonalis tuberculosis lokalizáció szerint Pleuritis és egyéb 48% Csont-izületi 13% Nyirokcsomó 13% Meningitis 3% Hugy-ivarszervi 16% 14

15 Ismételten nyilvántartásba vett betegek Ismételten nyilvántartásba vett betegek A hazai tuberkulózis helyzet egyik legkritikusabb, legtöbb vitát kiváltó kérdése a recidívák, az ismételt nyilvántartásba vettek problematikája. Ez az elmúlt években lényegében változatlanul 17-18% körüli volt és szorosan összefüggött a másik két nagy problémával: nehezen vezethető (hajléktalan, alkoholbeteg) esetekkel és a gyógyszer rezisztencia kérdésével ben a nyilvántartásba vett betegek közül 337 (19,2%) lett ismételten bejelentve. Ez a korábbi évekhez képest (2006: 17,8%) emelkedést jelez. A nyugat-európai országokban ez az arány 7% körüli. További gond, s egyben a terápia elégtelenségére utal az, hogy a recidívák csaknem a fele két éven belül következik be. Joggal feltételezhető, hogy a recidiváló betegek jelentős része előző nyilvántartása-kezelése alkalmával az ambuláns kezelési szakaszban nem szedte be gyógyszereit. Ez is indokolja a DOT bevezetését, alkalmazását. Elképzelhető, hogy a későbbi recidívák között több olyan eset is szerepel, amikor reziduumot aktív folyamatnak tartva jelentették be az esetet. Ez, mivel nyilván bakteriológiailag is negatív, emelte a bakteriológiailag nem igazolt esetek arányát is. Ismételten nyilvántartásba vett betegek Év Szám 100 új betegből Pulmonalis Extrapulm. Együtt Pulmonalis Extrapulm. Együtt ,1 10,9 11, ,8 12,2 14, ,6 13,1 14, ,5 10,1 12, ,6 7,6 11, ,5 5,1 13, ,5 5,8 14, ,1 8,1 15, ,2 11,4 17, ,5 9,6 16, ,6 13,1 18, ,6 8,6 17, ,0 9,5 17, ,0 10,1 16, ,8 9,4 18, ,20 11,3 17, ,6 12,4 19,2 15

16 Tuberculosis Recidívák alakulása (ismételten nyilvántartásba vett betegek) Megye/régió Kórformák 100 új esetből Pulmonalis Extrapulm. Összesen Budapest ,2 19,0 Pest ,2 18,6 Közép-Magyarország ,9 18,9 Fejér ,4 10,9 Komárom-Esztergom ,1 25,6 Veszprém ,0 Közép-Dunántúl ,4 18,1 Győr-Moson-Sopron ,6 15,4 Vas ,9 4,8 Zala ,9 26,1 Nyugat-Dunántúl ,1 15,7 Baranya ,9 21,6 Somogy ,6 20,0 Tolna ,5 24,3 Dél-Dunántúl ,2 22,1 Borsod-Abaúj-Zemplén ,1 19,5 Heves ,6 17,9 Nógrád ,5 22,7 Észak-Magyarország ,6 19,5 Hajdú-Bihar ,5 19,1 Jász-Nagykun-Szolnok ,8 13,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,5 21,8 Észak-Alföld ,9 18,4 Bács-Kiskun ,8 Békés ,7 33,3 Csongrád ,3 20,0 Dél-Alföld ,3 23,0 Összesen ,8 19,2 A hazai és a nemzetközi ajánlások szerint a kezelés eredményességének a biztosítása és a gyógyszer-rezisztencia megelőzése érdekében a betegek kezelését legalább a kezdeti, intenzív szakban, a magas rizikójú csoportokban pedig lehetőleg a kezelés teljes időtartama alatt ellenőrzött módon (DOTS) szükséges végezni azaz a betegnek minden alkalommal egészségügyi dolgozó, vagy megbízható családtag/segítő jelenlétében, annak ellenőrzése mellett kell bevennie a gyógyszerét. A hazai gyakorlatban a kezelés csak kivételesen és csak egyes területeken történik ellenőrzött módon, valójában csak azokban az esetekben valósul meg biztonságos módon, amikor hosszabb ideig fekvőbeteg intézményben obszerválják a beteget. Emiatt egyes esetekben bizonytalan, hogy a betegek az előírt gyógyszert beveszik-e vagy sem. Különösen a rezisztens esetekben szükséges elérni az ellenőrzött kezelést. 16

17 Ismételten nyilvántartásba vett betegek Korai (ál?) recidivák aránya Megye/régió Összesen II.a. gond.csop.-ból szám % Budapest ,6 Pest ,7 Közép-Magyarország ,5 Fejér ,6 Komárom-Esztergom ,3 Veszprém ,0 Közép-Dunántúl ,1 Győr-Moson-Sopron ,3 Vas 1 0 0,0 Zala ,7 Nyugat-Dunántúl ,1 Baranya ,5 Somogy ,7 Tolna ,1 Dél-Dunántúl ,1 Borsod-Abaúj-Zemplén ,4 Heves ,1 Nógrád ,0 Észak-Magyarország ,9 Hajdú-Bihar ,4 Jász-Nagykun-Szolnok ,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,3 Észak-Alföld ,5 Bács-Kiskun ,0 Békés ,5 Csongrád ,0 Dél-Alföld ,6 Összesen ,8 Aki két éven belül kerül vissza a nyilvántartásba, arról joggal feltételezhetjük, hogy nem volt gyógyult a kijelentésekor. Ennek egyik feltételezhető oka a gyógyszeres kezelés elégtelensége a szükségesnél kevesebb számú gyógyszert tartalmazó kombináció, vagy a megtörtént rezisztencia vizsgálatok eredményének figyelmen kívül hagyása a kombináció megválasztásakor illetve a rendszertelen, nem ellenőrzött módon történő gyógyszerszedés. Előfordul, hogy a kezelés eredményességének bakteriológiai vizsgálatokkal történő követése sem megfelelő. Budapesten, Somogy, Szolnok, Hajdú és Szabolcs megyékben mind az esetszám, mind a korai recidívák aránya intézkedéseket sürget ezen a téren. 17

18 Tuberculosis TBC-s betegeinknél talált rizikótényezők Rizikótényező Betegek Száma Betegek %-a Rizikó %-a Akoholfüggő ,3 14,3 Hajléktalan 154 8,8 7,7 Kontakt 65 3,7 3,3 Immigráns 12 0,7 0,6 Eü. dolgozó 16 0,9 0,8 Magányos 107 6,1 5,4 Diabeteses 68 3,9 3,4 Szteroid kezelt 17 1,0 0,9 Zárt közösség 48 2,7 2,4 Drogfüggő 1 0,1 0,1 HIV fertőzött 4 0,2 0,2 Börtön 11 0,6 0,6 Nincs* ,9 60,5 Incidencia % Összesen % * Nincs, vagy a gondozói jelentésben nem szerepel rizikótényező A rizikófaktorok közül több tényező megjelölése is lehetséges, ezért magasabb az összeg a betegszámnál. A betegek 44%-nál nem található magasabb kockázatot jelentő tényező. A leggyakoribb kockázatfokozó körülmény az alkoholbetegség, utána a hajléktalanság következik. Az elmagányosodás szintén jelentős rizikó. A hajléktalanok körében a tuberkulózis előfordulása az átlagosnak többszáz-szorosa. Különösen jelentős ez a probléma a fővárosban, ahol csaknem minden harmadik tbc-s beteg a hajléktalanok közül kerül ki (162/477). A probléma megoldásához szükséges volna a hajléktalan tbc ellátás jogszabályi és infrastrukturális feltételeinek a megteremtése. Arányában ugyan nem sok, a múlt évben 27 egészségügyi dolgozó betegedett meg. Ezek minden bizonnyal friss fertőzés következményei. Ez is felhívja a figyelmet, hogy a betegellátó intézményekben megfelelő intézkedésekkel kell megelőzni a tuberkulózis fertőzés terjedését. 18

19 Ismételten nyilvántartásba vett betegek Felfedezés módja Eset % Lakossági szűrés ,7 Környezet (kontakt) szűrés 65 3,7 Munka alkalmassági szűrés 23 1,3 Egyéb, kórházi észlelés ,0 Orvos küldte panasszal ,5 Önként jelentkezett, panasszal ,7 Post mortem 61 3,5 Összesen % Ebben a bontásban különválasztottuk a lakosságszűrést és az egyéb szűrővizsgálatokat. Az új betegek felfedezési módja közül a leggyakoribb a lakosságszűrés, de igen jelentős a más orvosok által konzíliumra küldött és a más betegség gyanúja miatt kórházba került betegek között is a tuberkulózis előfordulása. A tüdőgondozókban panasz miatt jelentkezett betegek tették ki az új betegek 12,7%-át, ezért is félő, hogy a szigorú beutaló kötelezettség miatt ez a mintegy kétszáz új tbc-s beteg csak hónapokkal később, előrehaladottabb állapotban kerül felismerésre. Ebben az évben is volt 61 olyan elhalt, akiknél életükben nem merült fel a tuberkulózis és csak post mortem, sectio alkalmával fedezték fel a betegséget. Feltételezhetjük azt is, hogy idős, otthon, vagy éppen ápolási osztályokon elhalt, általában Art. scler. univ. kórismével kiírt és szekcióra nem került esetekben is hasonló számban találhatnának aktív specifikus folyamatot. Erre utalnak az EuroTB 2006 évi adatai is, amelyek más európai országokban a mi adatainkkal összevetve nagyobb arányban észleltek aktív tbc-t a 70 évesnél idősebb korosztályban. Kezdő gyógyszer-kombináció 2007 Az alkalmazott gyógyszerek száma < 4 gyógyszer 4 gyógyszer Ismeretlen vagy 0 Mikroszkóposan pozitív Pulmonalis Csak teny. pozitív Bakt. nem igazolt Egyéb (EP) Együtt szám % szám % szám % szám % szám % 88 18, , , , , , , , , , , ,3 37 4, , ,6 Összesen % A kezdő gyógyszer kombináció négy szernél kevesebb gyógyszerből áll az esetek egyharmadában. Ez túl azon, hogy szakmai hiányosságokra utalhat elsősorban a jelentések adminisztratív hibáját tükrözi. A bakteriológiailag igazolt esetekben ugyanis döntően kórházban történik a terápia beállítása és az első négy nyolc hetet ott is tölti a beteg. 19

20 Tuberculosis Sajnálatos módon a tüdőgondozó a beteg bejelentésekor nem a kezdeti négyes kombinációt rögzíti, hanem az általa egyébként helyesen alkalmazott kevesebb szerből álló terápiát. Azt is nehéz értelmezni, hogy a tüdőgondozó 220 esetben nem ismerte a gyógyszer kombinációt. Kezdeti gyógyszer-rezisztencia A évben bejelentett betegekből a kezelés megkezdése előtt izolált M. tuberculosis törzsek gyógyszer-érzékenységi vizsgálatának eredménye. Korábban nem Korábban kezelték kezelték Együtt szám % szám % szám % Tenyésztéssel pozitív tüdőtbc incidencia Kezdeti rezisztenciavizsgálat történt , , ,2 Rezisztens valamelyik vizsgált szerrel szemben* 38 10, , ,4 INH 25 6,9 9 13,0 34 7,9 Rezisztens a következő RMP 10 2,8 4 5,8 14 3,2 szerrel EMB 7 1,9 4 5,8 11 2,6 szemben* SM 20 5,5 7 10,1 27 6,3 MDR (rezisztens INH+RMP-re)* 8 2,2 4 5,8 12 2,8 *A százalékszámítás az elvégzett rezisztenciavizsgálatok számához viszonyítva Az előző évhez képest romlott az elvégzett kezdeti rezisztencia vizsgálatok aránya (67 57,2%). Ez semmiképpen nem fogadható el, s ez jelenti a hazai tbc ellátás egyik legveszélyesebb problémáját. A rendelkezésre álló adatok alapján a rezisztencia helyzet jelenleg kedvező, hiszen 11,4%-ban észleltek valamilyen szerrel szembeni rezisztenciát. A különösen veszélyes MDR rezisztencia aránya is elfogadható a maga 2,8%-val. Mivel a kezdeti gyógyszer-érzékenységi vizsgálatok ellentétben az érvényes ajánlásokkal nem történtek meg teljes körben, a fenti rezisztenciaarányok csak tájékoztató jellegűek, nem reprezentatívak, ezért ezekből az adatokból nem lehet következtetni a rezisztens tuberkulózis súlyára. 20

21 Ismételten nyilvántartásba vett betegek Kohorsz elemzés - 12 hónap A január 1. és december 31. között nyilvántartásba vett betegek helyzete a kezelés megkezdésétől számított 12 hónap elteltével Bakteriológiailag igazolt (beleértve a mikroszkóposan pozitív eseteket is) Korábban nem kezelték Korábban kezelték Összesen szám % szám % szám % Nyilvántartásba vettek száma Gyógyult ,9% 30 24% ,6% Kezelés befejezve ,9% 26 20,8% ,5% Meghalt 81 11,3% 17 13,6% 98 11,6% Eltűnt 88 12,8% 10 8% 98 11,6% A kezelést önkényesen 17 2,4% 5 4% 22 2,6% félbeszakította A kezelés mellékhatás miatt 7 1% 3 2,4% 10 1,2% félbeszakadt Folyamatos kezelés 12 hónapon túl ,5% 23 18,4% ,6% Kezelés folytatása megszakítás után 42 5,8% 11 8,8% 53 6,3% Gyógyult = A gyógyulást legalább két negatív tenyésztés igazolta Kezelést befejezte = A gyógyulás fenti kritériuma hiányzik, de a kezelőorvos úgy ítélte meg, hogy a beteg gyógyult és ezért nem szorul további kezelésre A kezelés folytatása 12 hónapon túl = A beteg utolsó bakteriológiai vizsgálati eredménye pozitív volt vagy ennek hiányában a kezelőorvos úgy ítélte meg, hogy a beteg még nem gyógyult meg, ezért további kezelése szükséges A kohorsz elemzések megerősítik a gyógyszerérzékenységről és a terápiáról elmondottakat. A gyógyulás/kezelést befejezte aránynak a nemzetközi ajánlások szerint el kellene érnie a 80%-ot. Ugyanakkor nem tisztázott, hogy mi indokolja viszonylag gyakran a kezelés folytatását 12 hónapon túl, ugyanis a kezelés 12 hónapon túl történő folytatását vagy a kezelés sikertelensége (azaz a debacillálódás elmaradása) vagy MDR teheti szükségessé. Aggasztó, hogy a kezelést önkényesen félbeszakítók és eltűntek aránya emelkedik ( eset). 21

22 Tuberculosis Tuberculosis prevalencia Nyilvántartott tbc-s betegek Év Összesen % ooo Ebből bakt. igazolt szám % % ooo , , , , ,6 21, , ,2 20, , ,4 18, ,1 14, , ,9 12, , ,6 12, , ,69 12, , ,0 10, , ,7 8, , ,7 8, , ,7 7,7 A prevalencia adatok hasonlóan az incidenciához ugyancsak jelentős csökkenést mutatnak. Tbc prevalencia területi eloszlása %ooo Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Z. Csongrád Fdjér Győr-M-Sopron Hajdú-Bihar Hdvds Jász-N-Szolnok Komárom-Eszt. Nógrád Pdst Somogy Szabolcs-Sz-B Tolna Vas Veszprém Zala Budapest 22

23 Tuberculosis prevalencia Figyelemre méltó egyes területeken (Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod- Abaúj-Zemplén, Békés, Pest, Tolna megye) a prevalencia emelkedése. Ugyanakkor a prevalencia értékét az indokolhatónál magasabb arányban észlelt 12 hónapnál hosszabb kezelések is megnövelhetik. Tuberculosis prevalencia megyék szerint Megye/régió Férfiak Nők Együtt % ooo Index 2006 I./a. gondozási csoport (2007) Férfi Nő Együtt Budapest ,4 30,1 110% Pest ,8 18,0 106% Közép-Magyarország ,1 25,2 109% Fejér ,7 10,0 86% Komárom-Esztergom ,4 89% Veszprém ,8 4,4 76% Közép-Dunántúl ,4 8,8 85% Győr-Moson-Sopron ,5 6,6 57% Vas ,5 7,2 58% Zala ,2 6,8 83% Nyugat-Dunántúl ,8 6,8 63% Baranya ,1 7,0 54% Somogy ,1 8,4 70% Tolna ,8 171% Dél-Dunántúl ,2 8,7 78% Borsod-Abaúj-Zemplén ,1 19,5 115% Heves ,2 7,7 64% Nógrád ,4 10,2 67% Észak-Magyarország ,5 14,9 97% Hajdú-Bihar ,5 82% Jász-Nagykun-Szolnok ,7 26,3 96% Szabolcs-Szatmár-Bereg ,2 28,2 112% Észak-Alföld ,7 23,2 98% Bács-Kiskun ,1 9,1 75% Békés ,2 9,2 150% Csongrád ,5 8,0 94% Dél-Alföld ,3 8,8 95% Összesen ,6 16,2 97%

24 Tuberculosis Elhúzódó gyógyulás és krónikus folyamat miatt gondozottak Megye/régió negatív kenet poz. I.b/1 gondozási csoport Teny. Poz. Együtt kenet poz. I.b/2 Teny. Poz. Együtt Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen Egyéb Összesen Az elhúzódó gyógyulás (Ib1) és a krónikussá válás (Ib2) miatt nyilvántartottak száma emelkedett a megelőző évhez képest: 2006: 252 beteg; 2007: 299 beteg. Figyelmeztető jel, hogy az előző években megbetegedettek közül számos eset gyógyítását nem sikerült befejezni a gyógykezelés egy esztendeje alatt, ez mind a betegre, mind az egészségügyi ellátó rendszerre elkerülhető terhelést jelent ezen kívül az Ib2-es betegek tartós fertőzési veszélyt jelentenek. Felmerül annak a lehetősége is, hogy egyes betegek gyógyulásának megállapítása és nyilvántartásból történő törlésük elmarad. 24

25 Tuberculosis prevalencia Tuberculosis mortalitás a Gondozók adatai alapján Év Meghaltak száma tbc miatt nem tbc-ben együtt A tüdőgondozók adatai is inkább stagnálásra, mintsem javulásra utalnak a tbc miatt meghaltak számát tekintve. Mivel az utóbbi évben az új megbetegedések száma jelentősen csökkent, így feltételezhető, hogy a kevesebb friss eset egyben súlyosabb lefolyású is. Ennek is mindenek előtt a beteg-kooperációban, betegvezetésben gyökeredző okai lehetnek. Megye/régió Meghaltak száma tbc miatt nem tbc-ben együtt Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

26 Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek A krónikus nem tbc-s tüdőbetegségek gyűjtőnév, a sajátos magyarországi viszonyokat tükrözi, amely az ellátó struktúra és szakmai kompetencia hagyományain alapul. A phtiziológiából kifejlődő tüdő-belgyógyászat (pulmonológia) a tuberkulózis gyógykezelésének tapasztalatán és infrastrukturális adottságain fejlődve ma a mellkasi szervek belgyógyászati jellegű betegségeinek diagnosztikáját és kezelését jelenti (hasonlóan a szív- és nagyerek betegségeit ellátó kardiológia fejlődéséhez ill. tartalmához). A tüdő, a pleura, a mediastinum, a rekesz és a mellkasfal kórállapotai döntően krónikus folyamatként jelentkeznek. A heveny gyulladások (pneumóniák, tüdőtályog, empyema, tüdőembolia) többnyire csak szövődményként jelentkezve vagy súlyos klinikai tünetek esetén igényelnek szakellátást és kerülnek a pulmonológiai ellátó rendszerbe (jellemző például, hogy az otthon szerzett pneumóniák kórházi kezelést igénylő eseteinek csupán felét kezelik tüdő-belosztályokon). A hörgő- és tüdő daganatainak diagnosztikája és kezelése azonban változatlanul pulmonológiai feladat (a tüdőgyógyászati fekvőbeteg-kapacitások egyre nagyobb részét köti le a pulmonológiai onkológia). Tehát, amikor a nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek megjelölést használjuk, akkor mindazon betegségek összességét értjük alatta, amely a tuberculosis mellett a szakma előbb vázolt illetékességi körébe tartozik. Mindebből az is következik, hogy mindazok az adatok, amelyek a következő fejezetekben bemutatásra kerülnek a pulmonológia ellátási keretei között keletkeztek, így nem a teljes népesség morbiditását jelentik. Ugyanakkor a morbiditási trendek feltételezésünk szerint általánosan érvényesek. Az itt következő fejezetben részletes feldolgozásokat közlünk a szakma jelenlegi súlyát meghatározó tüdőrák, asthma bronchiale és COPD morbiditásról, valamint az allergiás rhinitisről is. Nem tbc-s tüdőbetegségek morbiditásának alakulása Év Új betegek Összes regisztrált szám %ooo szám %ooo

27 Az utóbbi négy évben évi ezer új beteget regisztrálnak, a regisztráltak összes száma már elérte a 669 ezer főt. Ez a betegszám az ellátás számára már ma komoly kihívás, ugyanakkor további növekedésre kell felkészülni: a nemzetközi epidemiológiai trendek - különösen a COPD területén - jelentős előretörést jósolnak (amely főként az aktiv felkutatás, több országban az alapellátásban téritett spirometriás vizsgálatok, következménye). Azt is tudjuk, hogy regisztrációs gyakorlatunkban a szemléletbeli különbségek még jelentősek, ezért az elkészült szakmai protokollok alkalmazását, követését különösen fontosnak tartjuk (a megújitott hazai COPD-irányelv idén megjelenik). Nem tbc-s tüdőbetegségek morbiditásának alakukása Új betegek Össze s re gisztrá lt Új betegek % Összes regisztrált % Az elmúlt négy évben bejelentett új esetszám mögött ismerve a morbiditási trend emelkedő jellegét feltételezhető az ellátó-kapacitás telítettsége. Gondozóink komoly orvosi létszámhiánnyal küzdenek, vagy jelentősen túlterheltek, pl. amikor a fekvőbetegek kezelése mellett ellátják az osztályos ambulanciát és a gondozó betegeit is, és még ügyeleti szolgálatot is teljesítenek. A most folyó kapacitásszűkítés a járó- és fekvőbeteg-ellátásban a szakkonzíliumokhoz és fekvő szakellátáshoz való hozzáférést korlátozza, de ennek a változásnak a betegeket érintő hatásai még nem látszanak pontosan. A specialista-vizitek száma, várhatóan, jelentősen csökkenni fog. A családorvosi szakma elkészítette saját rhinitiszes, asztmás, COPD-s protokolljait, de egyelőre a gyógyszerfelírási jogok hiánya miatt önálló forgalmat nem csinál. Ez megváltozhat: pl. a rhinitiszes tömeg egy része már nincs a specialista-támogatott gyógyszer-körben (nem is való oda). A kevésbé súlyos, krónikus betegségben szenvedők egyre nagyobb része betegtájékoztató füzetekre és olcsó generikumokra szorul majd, szakorvoshoz egyre ritkábban fordulhat. A pulmonológiai ambulanciák jövőbeni profilját tehát már ma lehet tervezni. 27

28 Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Krónikus nem tbc-s tüdőbetegség miatt regisztráltak 2007-ben férfiak nők % éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves 70 felett Krónikus nem tbc-s tüdőbetegség miatt regisztráltak Korcsoport Új betegek Összes regisztrált férfiak nők együtt férfiak nők együtt szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo 0-14 éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves felett Összesen Az életkori megoszlást bemutató diagram jól tükrözi, hogy mindkét nem esetében két-két hullám-csúcs alakult ki: egy fiatalkori, a évesek korcsoportjában és egy időskori, amely a nőknél korábban, már az éves korban jelentkezik, a férfiaknál pedig a 70- és idősebbek csoportjában. A fiatal és az időskori hullám csúcsán a férfiak szerepelnek nagyobb számban, de a közbülső éves korosztályokban női túlsúly a jellemző. 28

29 Az arányokat azonban más is torzítja: a gyermek- és serdülőkor megbetegedései csak esetlegesen kerülnek be az adatok közé, s ez még akkor is igaz, ha a kb. 45 ezer esetet tudomásul vesszük. A gyermek-pulmonológusok már többször elhatározták csatlakozásukat rendszerünkhöz, ez a szándék azonban még nem bizonyult elég eltökéltnek. A krónikus, nem tbc-s légzőszervi betegségek morbiditási adatai Megye/régió Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott állomány szám %ooo szám %ooo szám %ooo Szám %ooo Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen A kórházi-klinikai ambulanciák sem jelentik kellő fegyelemmel az általuk gondozott betegeket. Jóllehet a klinikai/kórházi ambulanciáknak nem feladata a gondozás, mégis sok helyen rutinná vált ez (nem ritkán a területi tüdőgondozói aktivitás hiánya miatt). Más esetekben azonban a fekvőbeteg intézet kötötte indokolatlanul ambulanciájához 29

30 Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek kontrollvizsgálatokkal (ezt a gyakorlatot a vizitdij jelentősen korlátozta). Az új betegellátási szabályok, természetesen, az előbbi vizitszámokat és területi arányokat alapvetően meg fogják változtatni. A népességarányos eloszlás szerint Komárom, Veszprém, Tolna és Zala megyében regisztrálják a legtöbb beteget, de Baranya és Heves megyékben is az átlagot jelentősen meghaladó a betegszám. Legalacsonyabb a nyilvántartott állomány Hajdú-Bihar, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. Az előző évhez viszonyítva valamennyi megyében, Veszprém és Borsod megyét kivéve, nagyobb a betegszám. A nyilvántartott nem tbc-s tüdőbetegek kórformák szerint Kórformák szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo Mycobacteriosisok , , Gyulladásos eredetű bet , , Chr.bronchitis-emphysema , , Asthma bronchiale , , Primer hörgörák , , Jóindulatu daganatok , , Bronchiectasiak , , Pneumoconiosisok , Gombás,parazitás betegség , , Sarcoidosis , , Fibrosisok , , Keringési eredetű tüdő bet , , Spontán ptx , , Pleura malign.daganata , , Pleuritis és egyéb pl. bet , , Mediastinum betegségei , , Rekesz betegségei , , Egyéb légzőszervi betegség , , Rhinitis allergica Összesen Az adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy 1999-ben kisebb módosítást hajtottunk végre az adatgyűjtésben. Megszüntettük a gyulladásos kórképeknél a pneumóniákra vonatkozó adatokat, s csak a tüdőtályog és az empyema eseteket gyűjtjük. 30

31 Krónikus obstruktív tüdőbetegség, COPD Krónikus obstruktív tüdőbetegség, COPD A Tüdőgyógyászati Szakmai Kollégium 2001-ben adta ki a COPD Krónikus obstruktív tüdőbetegség (Chronic Obstructive Év Pulmonary Diseases - COPD) diagnosztikus és terápiás szám %ooo irányelveit ban megjelent a GOLD (Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease NHLBI/WHO) módosított ,2 diagnosztikus és kezelési irányelve, majd ugyanezen év ,1 novemberében a Magyar Tüdőgyógyász Társaság szervezésében ,2 Budapesten un. COPD konszenzus-konferenciát rendeztek (az ,5 ennek alapján készülő kollégiumi irányelvek azóta megjelentek). A farmakoterápiás ajánlások ebben a betegcsoportban gyorsan ,3 változnak, ezért a 2004-ben publikált hazai irányelv megújítása ,9 esedékes (2006. novemberében publikálták a megújított GOLD szövegét, ezen 2007-ben keveset változtattak, ennek alapján az új hazai irányelv megjelenés előtt áll) A COPD népegészségügyi jelentőségével, diagnosztikájával és kezelési lehetőségeivel foglalkozó intenzív orvostovábbképzés, valamint COPD terápiájában alkalmazott gyógyszerek ártámogatásának kedvező alakulása, valamint a fokozódó orvosi érdeklődés a nyilvántartásba vett új esetek számát tavaly is jelentősen növelte: 2005-ben 17854, 2006-ban 21443, tavaly új eset. COPD incidenciája (J41, J42, J43, J44, J96) Krónikus obstruktív tüdőbetegség incidenciája %