A PULMONOLÓGIAI INTÉZMÉNYEK ÉVI EPIDEMIOLÓGIAI ÉS MŰKÖDÉSI ADATAI

Átírás

1 A PULMONOLÓGIAI INTÉZMÉNYEK ÉVI EPIDEMIOLÓGIAI ÉS MŰKÖDÉSI ADATAI Összeállították: DR. JÓNÁS JÓZSEF KISS PÉTER BARSINÉ FODOR KATALIN PÉTERFINÉ TÜRGYEI MÁRIA NYÁRI LÁSZLÓ Szakértők: Dr. Kovács Gábor és Dr. Vadász Imre Dr. Böszörményi Nagy György Dr. Herjavecz Irén Dr. Ostoros Gyula tuberculosis nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek asthma bronchiale, rhinitis primer hörgőrák Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 2007

2

3 Tartalomjegyzék Bevezető... 4 Epidemiológiai adatok... 7 Tuberculosis... 7 Európai adatok... 7 TBC incidencia... 8 Pulmonalis incidencia Extrapulmonalis tbc incidencia Ismételten nyilvántartásba vett betegek Tuberculosis prevalencia Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Krónikus obstruktív tüdőbetegség, COPD Asthma bronchiale Rhinitis allergica Primer hörgőrák Összefoglaló táblázatok Szűrővizsgálatok Lakossági szűrővizsgálatok Tüdőszűrővizsgálatok hatásossága Tüdőbeteg-gondozók forgalmi adatai Tüdőgondozók forgalmának alakulása Nyilvántartottak, ellenőrzendők és kivizsgálandók Felnőtt tüdőbelosztályok forgalmi és morbiditási adatai Felnőtt tüdőbelosztályok adatai Részletes ágystruktúra Forgalmi adatok (az osztályok saját adatai alapján) Mellkassebészetek műtéti adatai TBC Tenyésztő Állomások adatai

4 Bevezető Az átalakításoktól zajos, nyugtalan, bizonytalan, kiszámíthatatlan időszakot tudunk magunk mögött. Az egészségügy szinte valamennyi szereplője egyetértett abban, hogy a fekvőbeteg ellátás szerkezetét át kell alakítani, az aktív/krónikus ágystruktúrát meg kell változtatni. Jelenleg kialakult a pulmonológiai aktív ágystruktúra, a krónikus és rehabilitációs ágykapacitás. A változásokat összegezve aktív ágyszámunk országosan 27%-kal (országos átlag 24%) csökkent. A rehabilitációs osztályok személyi és tárgyi feltételrendszerének létrehozása még számos kérdést nyitva hagy. Járó beteg szakrendelésünk szerkezete e bevezető megírásának időpontjában nem változott, a finanszírozás (bázis, szűrés stb.) számos kérdése még nyitott. Megváltozott a hagyományosan jól működő megyei szakfőorvosi rendszerünk is; a régi megyei vezetőket regionális szakfőorvosok váltották fel, akiket az országos szakfőorvos koordinál. Feladataik nyilvánvalóan megnövekedtek, melyhez nagyon sok diplomáciai felelősség is társul. Adatszolgáltatási rendszerünk is átalakulóban van. Kötelező és változatlan a tuberculosissal kapcsolatos adatszolgáltatás, szintén kötelező a daganatos betegek jelentése a Nemzeti Rákregiszter felé. Az, hogy évről-évre a pulmonológiai hálózat működéséről országos adataink vannak - azt a hagyományosan jól működő regisztrációs rendszerünknek köszönhetjük, melyről továbbra sem szabad lemondanunk. Ehhez a fekvő-, és járóbeteg egységeink áldozatos munkája szükséges, és csak ezeknek az adatoknak a birtokában tudunk reális képet adni éves tevékenységünkről. A megváltozott pulmonológiai struktúránkhoz jelentős feladatok társulnak. A tuberculosisban szenvedő betegeink száma az előző évekhez hasonlóan és a becsült trendeknek megfelelően tovább csökkent. Az eredmények a tüdőgyógyász hálózat szakmai munkáját dicséri, azonban az alacsony bakteriológiai verifikálási arány, a saját szakmai ajánlásainktól való jelentős számú eltérés, valamint a surveillance rendszerünk hiányosságai az EuroTB figyelmét is felkeltette. A mikrobiológiai diagnosztika fejlesztése megindult, az adekvát vizsgálatok finanszírozási feltételeinek javításán pedig folyamatosan dolgozunk. A tüdődaganatos betegeink száma gyakorlatilag változatlan; a férfibetegek számának csökkenése, a nők számának emelkedése évek óta megfigyelt jelenség. A szűrővizsgálattal kiemelt betegek száma csökkent. A kivizsgálásban a tüdőgyógyászok szerepe vitathatatlan. A betegek kezelését minden esetben Onko-Team-eknek kell eldöntenie. A műtétre kerülő daganatos betegek aránya lényegesen nem változott. Különösen a Központi Régióban érezzük a sugárkezelés kapacitásának szűkösségét, a kemoterápiás kezelések feltételrendszerét több éve a klinikai onkológus szakmával egyetértve közreadtuk. Miután a fekvőbetegeink közel fele onkológiai betegségben szenved, az elfogadott feltételrendszer kialakítása a fekvőbeteg egységeinknél létkérdés. Pénzügyi szempontok, várólisták kialakítása etikai kérdéseket vet fel. A COPD-s betegek száma továbbra is növekszik, még mindig messze elmaradva a becsült adatoktól. Asthma bronchiale-ban szenvedő betegek incidenciájának valóságtartalma megkérdőjelezhető, az adatokat nem szolgáltató rendelők számának növekedése miatt. A pulmonológiai hálózatnak csökkentett (fekvő) kapacitással kell ellátnia feladatait úgy, hogy a finanszírozási feltételek (TVK) sem változtak előnyösen. Az ágystruktúra kialakítása során számos megkeresés érkezett a szakma vezetéséhez, melyeket kéréseknek megfelelően a szakma érdekeit előtérbe helyezve véleményeztünk. A támogatások további sorsa helyi, vagy más szinten megkötött alkuk és megegyezések következménye lett, a

5 szakmai testületeknek ezekben operatív szerepe sohasem volt. Tekintettel arra, hogy a Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET-ek) sem tudtak sehol megegyezni, ezért akkor is és most is illuzórikus a helyi problémák megoldásának várása a szakmai fórumoktól. Csökkentett kapacitással és változatlan, esetenként megnövekedett feladatokkal és terhekkel kell ellátni betegeinket. Az egészségügyben dolgozóknak és betegeinknek is megváltoz(tat)ott szemlélettel kell dolgoznia. Amiből azonban biztosan nem szabad engedni az a szakmai igényesség. A tavalyi évben elvégzett munkát és annak eredményeit bemutatva a pulmonológiai szakma változatlanul büszke lehet teljesítményére. Dr. Strausz János

6

7 Európai adatok Epidemiológiai adatok Tuberculosis Európai adatok Tbc incidencia Európában az elmúlt években ,0 140,0 120,0 100,0 %000 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Svédország Dánia Olaszország Finnország Hollandia Németország Franciaország Csehország Belgium Ausztria Szlovákia Nagy-Britannia Szlovénia Spanyolország Magyarország Lengyelország Szerbia Portugália Oroszország Románia Az Eurotb adatai alapján A tuberkulózis járvány helyzete szempontjából az európai országok három csoportba oszthatók. A nyugat-európai országok többségében az incidencia 20%ooo alatt van és évrőlévre alacsonyabb itt a tuberkulózis járvány az elimináció szakaszába jutott. Kelet- Európában súlyos a tbc helyzet. Oroszországban 109%ooo az incidencia és emelkedik. Magas az incidencia a balti államokban és Ukrajnában (93%ooo) is. A legsúlyosabb a helyzet Romániában (135%ooo). A két terület között, Közép-Európa intermedier helyzetben van: folyamatosan csökkenő mutatók mellett Szlovénia, a Cseh Köztársaság és Szlovákia incidenciája valamivel 20%ooo alatt van, a többi országban 20 és 50%ooo közötti éves incidenciát regisztrálnak. A romániai és ukrajnai súlyos tbc helyzet az ezekről a területekről hazánkba irányuló legális és illegális migráció miatt számunkra közvetlen veszélyt is hordoz. Magyarországon az elmúlt tíz évben folyamatos és dinamikus volt a tbc incidencia csökkenése, s ez a tendencia 2006-ban is megmaradt (19%ooo). 7

8 Tuberculosis TBC incidencia TBC incidencia és prevalencia idősora Magyarországon Év Incidencia Prevalencia Incidencia Prevalencia Év szám % ooo szám % ooo szám % ooo szám % ooo , , , , , , , , , , , A hazai tuberkulózis járványnak az 1950-es évek óta tartó kedvező alakulásában 1990-ben törés következett be, az addig folyamatosan csökkenő incidencia 1990 és 1995 között 24%-al emelkedett (1990:34/100000; 1995:42/100000). A kedvezőtlen tendencia visszafordítása, a betegség visszaszorítására irányuló erőfeszítések optimalizálása céljából 1994-ben a Tüdőgyógyászati Szakmai Kollégium Nemzeti Tuberkulózis Programot fogadott el. Ennek keretében központi, egyéni számítógépes nyilvántartási és betegkövetési rendszer került bevezetésre ( tuberkulózis surveillance ), ami nem csak az epidemiológiai helyzet követését 8

9 TBC incidencia és többirányú elemzését teszi lehetővé, hanem a diagnosztikus és terápiás tevékenység monitorozását, minőségbiztosítását is. A magyarországi tuberkulózis járvány az említett átmeneti visszaesés után az elmúlt évtizedben ismét kedvezően alakult. A tuberkulózis incidencia 1996 óta folyamatosan csökken. Jelentős lépésekkel indultunk el tehát az alacsony incidenciájú országok tábora felé ban tovább csökkent az incidencia (18,8%ooo). Ez az előző évhez képest 7%-os csökkenést jelent, s ez már megfelel a 20%ooo alatti, alacsony átfertőzöttségű fejlett országok incidencia értékének. Az új tbc-s megbetegedések száma Magyarországon Esetszám

10 Tuberculosis Év TBC Incidencia (BNO A15-A19) Új betegek Ebből bakteriológiailag igazolt száma %ooo száma % %ooo % % % % 15, , % 18, , % 17, , % 17, , % 14, , % 15, , % 14, , % 13, , % 12, , % 11, , % 11, , % 9, , % 8,9 *Az összincidenciából levonva a post mortem nyilvántartásba vett eseteket Bakteriológilag igazolt esetek Európában Ország Bakt. igazolt esetek (%) Ország Bakt. igazolt esetek (%) Magyarország 47 Dánia 77 Szlovákia 47 Németország 67 Franciaország 40 Ausztria 66 Románia 40 Csehország 64 Olaszország 39 Nagy Brit. 60 Bulgária 38 Lengyelország 58 Görögország 28 Horvátország 56 Törökország 28 Szerbia 52 Oroszország 20 Portugália 50 WHO Európa 30 EU Balkán 34 Kelet 20 A bakteriológiailag igazolt új esetek száma is csökkent, de az incidencián belül arányuk még mindig alacsonyabb a kívánatosnál ez az arány a nyugat-európai országok többségében 60% felett van. Ha azonban az EU 27 országát vesszük alapul, akkor az EU átlag alig haladja meg a magyar adatot (50%). A mellékjelt táblán láthatók az egyes európai országok és régiók adatai a bakterológiailag igazolt esetek arányát illetően.a WHO európai régióban valamennyi, földrajzilag Európához tartozó országot érthetjük. A Balkán alatt Albánia, Montenegró, Szerbia, Bosznia és Hercegovina,Horvátország, Macedónia, és Törökország értendő. A Kelet pedig a balti államok kivételével a volt Szovjetunió utód államait jelenti. A hazai megbetegedési viszonyoknak fél évszázada az egyik jellegzetessége a bakteriológiailag nem igazolt esetek magas aránya. Ennek többféle oka van. Egyrészt lakosságszűréssel jelentős számban fedezünk fel eseteket korai stádiumban. Nem kevés a tévesen bejelentett esetek száma, ráadásul vannak esetek, amikor nem történik tenyésztés, illetve történik, de eredménye nem ismeretes. 10

11 TBC incidencia Tuberculosis incidencia Magyarors zágon 2006-ban Sopron Győr Szombathely Veszprém Salgótarján Miskolc Eger Vác Tatabánya Budapest Székesfehérvár Szolnok Nyíregyháza Debrecen Kecskemét Békéscsaba Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Szeged Baja Pécs (o/oooo) - 9,9 10,0-14, ,9 20,0-24,9 25,0 - TBC incidencia korcsoportok és nemek szerint Korcsoport Férfiak Nők Együtt szám %ooo szám %ooo szám %ooo 0-14 éves 4 0,5 5 0,6 9 0, éves 12 3,7 14 4,5 26 4, éves 67 8,6 59 7, , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , ,8 80 és felett 44 42, , ,0 Összesen , , ,8 11

12 Tuberculosis Új tbc-s megbetegedések területi eloszlása Megye/régió szám %ooo szám %ooo Index Budapest , ,1 87% Pest , ,3 100% Közép-Magyarország , ,8 91% Fejér 46 10, ,1 113% Komárom-Esztergom 64 20, ,1 89% Veszprém 31 8,5 25 6,8 81% Közép-Dunántúl , ,1 95% Győr-Moson-Sopron 52 11, ,5 123% Vas 38 14, ,2 92% Zala 27 9,1 28 9,5 104% Nyugat-Dunántúl , ,7 109% Baranya 62 15, ,7 102% Somogy 50 15, ,3 88% Tolna 23 9, % Dél-Dunántúl , ,3 96% Borsod-Abaúj-Zemplén ,4 93% Heves 46 14, ,8 111% Nógrád 41 18, ,3 76% Észak-Magyarország , ,3 93% Hajdú-Bihar % Jász-Nagykun-Szolnok ,9 103% Szabolcs-Szatmár-Bereg , % Észak-Alföld , ,4 101% Bács-Kiskun , ,8 85% Békés 52 13,3 36 9,2 69% Csongrád 54 12,7 42 9,9 78% Dél-Alfőld , ,9 79% Összesen , ,8 94% A megbetegedések gyakoriságában az ország egyes területei között továbbra is jelentős különbségek vannak. Kiemelkedően magas az incidencia a fővárosban ami legalábbis részben a hajléktalanok fővároson belüli magasabb reprezentációjának a következménye. Az átlagnál hagyományosan jelentősen magasabb az incidencia Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ezeken a területeken az incidencia háromszor-négyszer magasabb, mint néhány dunántúli megyében. Az incidencia csökkenése szinte az egész országra jellemző, ha nem is egyforma mértékben. A legnagyobb ütemben a dél-alföldi régióban csökkent a betegek aránya. Az incidencia térképre nézve egyértelmű a nyugati valamint a keleti és középső országrész közötti különbség. A 20%ooo alatti értékek jelzik az alacsony incidenciájú területeket, ahol a felkutatást egyre inkább a magasabb kockázatú lakosságcsoportokra érdemes koncentrálni, 12

13 TBC incidencia míg a magasabb incidenciájú megyékben továbbra is fenn kell tartani a lakosságszűrést. A 25%ooo feletti incidenciájú megyékben, ahol az ÁNTSZ kötelezően rendeli el a jelenlegi jogszabályok értelmében az EF szűrést, a lehető legmagasabb részvételi arány elérésére kell az erőket összpontosítani. Bakteriológiailag és/vagy szövettanilag igazolt tbc incidencia megyénként Megye/régió Férfiak Nők Együtt index 100 új betegből % lakosból % ooo Budapest % 53,1 56,2 16,3 15,8 Pest % 54,1 43,1 10,9 8,7 Közép-Magyarország % 51,6 51,9 14,1 12,9 Fejér % 34,8 36,5 3,7 4,4 Komárom-Esztergom % 28,1 43,9 5,7 7,9 Veszprém % 41,9 44,0 3,5 3 Közép-Dunántúl % 33,3 41,0 4,2 5,0 Győr-Moson-Sopron % 40,4 26,6 4,8 3,9 Vas % 36,8 54,3 5,3 7,2 Zala % 59,3 60,7 5,4 5,8 Nyugat-Dunántúl % 43,6 41,7 5,1 5,3 Baranya % 45,2 46,0 7 7,2 Somogy % 34 45,5 5,1 6 Tolna % 47,8 54,5 4,5 4,9 Dél-Dunántúl % 41,5 47,3 5,8 6,3 Borsod-Abaúj-Zemplén % 45,3 62, ,7 Heves % 47,8 47,1 6,8 7,4 Nógrád % 56,1 48,4 10,6 6,9 Észak-Magyarország % 56,5 57,1 11,1 10,5 Hajdú-Bihar % 52,7 38,2 10,6 7,6 Jász-Nagykun-Szolnok % 43,7 35,0 12,7 10,5 Szabolcs-Szatmár % 46,2 49,7 12,4 13,4 Bereg Észak-Alföld % 47,3 41,8 11,9 10,6 Bács-Kiskun % 22,1 24,0 4,6 4,3 Békés % 42,3 63,9 5,6 5,9 Csongrád % 40,7 47,6 5,2 4,7 Dél-Alfőld % 31,5 37,9 5,1 4,9 Összesen % 46,8 47,4 9,4 8,9 13

14 Tuberculosis A bakteriológiailag/szövettanilag igazolt incidencia csekély mértékben emelkedett a megelőző évhez képest. Ugyanakkor nehezen indokolható az egyes megyék közötti nagy eltérés. Az adatok alapán feltételezhető, hogy nem azonos szakmai elvek szerint történik az egyes betegek nyilvántartásba vétele. Másképpen nem lehet ugyanis értelmezni azt, hogy Bács-Kiskun, illetve Győr-Moson-Sopron megyében 24, illetve 27% a bakteriológiailag igazolt esetek aránya. Szemben a Békésben, Zalában és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelzett 60% feletti értékekkel. Ezek a szélsőséges eltérések további szakmai egyeztetéseket és konzultációkat kívánnak. Bakteriológiailag igazolt tbc incidencia aránya 2006-ban Sopron Győr Szombathely Veszprém Salgótarján Miskolc Eger Vác Tatabánya Budapest Székesfehérvár Szolnok Nyíregyháza Debrecen Kecskemét Békéscsaba Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Szeged Baja Pécs ( % ) Fertőző betegek aránya lakosból és 100 új betegből 100 új betegből (%) lakosból (%ooo) 70 % Bács-Kiskun Békés Borsod-A.-Z. Csongrád Fejér Győr-M.-Sopron Hajdu-Bihar Heves Jász-N.-Szolnok Komárom-Eszt. Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Sz.-B. Tolna Vas Veszprém Zala Budapest %ooo 14

15 Pulmonalis incidencia Pulmonalis incidencia A tuberkulózis megbetegedésekben a pulmonalis lokalizáció dominál, 1990 óta mindvégig 90 % felett volt. Pulmonalis tbc incidencia alakulása Év Pulmonalis esetek száma Összes eset %-ában Összes pulmonalis % ooo Koch poz. esetek száma Koch poz. Pulmonalis arány % Koch pozitív % ooo , , , , , , ,3 15, ,2 39, ,9 17, ,2 33, ,2 13, ,1 30, ,3 12, ,9 29, ,8 11, ,1 25, ,4 10, ,0 23, ,1 11, ,7 18, ,8 8, ,9 17, ,0 8,4 Pulmonalis tbc incidencia alakulása összes pulm. eset %ooo Koch pozitív eset %ooo arány % % % 15

16 Tuberculosis Pulmonalis tbc incidencia területi eloszlása 2006-ban Megye/régió Összes eset Koch pozitív szám %ooo szám % % Budapest , ,4 56% Pest ,7 97 8,5 43% Közép-Magyarország , ,5 52% Fejér 50 11,7 18 4,2 36% Komárom-Esztergom 49 15,5 21 6,7 43% Veszprém 22 6,0 9 2,5 41% Közép-Dunántúl ,9 48 4,3 40% Győr-Moson-Sopron 58 13,2 15 3,4 26% Vas 34 12,8 19 7,2 56% Zala 24 8,1 15 5,1 63% Nyugat-Dunántúl ,6 49 4,9 42% Baranya 58 14,5 27 6,7 47% Somogy 41 12,4 19 5,7 46% Tolna 20 8,2 12 4,9 60% Dél-Dunántúl ,3 58 6,0 49% Borsod-Abaúj-Zemplén , ,0 63% Heves 45 13,9 22 6,8 49% Nógrád 31 14,3 15 6,9 48% Észak-Magyarország , ,9 58% Hajdú-Bihar ,6 35 6,4 34% Jász-Nagykun-Szolnok , ,2 35% Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,2 48% Észak-Alföld , ,7 40% Bács-Kiskun 92 17,0 19 3,5 21% Békés 33 8,5 20 5,1 61% Csongrád 40 9,4 19 4,5 48% Dél-Alfőld ,2 58 4,3 35% Összesen , ,4 47% 16

17 Pulmonalis incidencia Szűrővizsgálattal felfedezett új pulmonalis tbc-s megbetegedések Megye/régió Pulmonalis esetek száma Szűrések száma Kiemeltek Átszűrtség száma % % Budapest ,6 27,5 Pest ,1 37,6 Közép-Magyarország ,5 31,6 Fejér ,0 49,2 Komárom-Esztergom ,6 33,5 Veszprém ,2 34,6 Közép-Dunántúl ,8 39,8 Győr-Moson-Sopron ,9 40,4 Vas ,4 22,9 Zala ,5 34,7 Nyugat-Dunántúl ,3 34,0 Baranya ,9 36,1 Somogy ,5 72,3 Tolna ,0 32,1 Dél-Dunántúl ,3 43,0 Borsod-Abaúj-Zemplén ,1 21,8 Heves ,0 30,4 Nógrád ,7 23,2 Észak-Magyarország ,1 24,2 Hajdú-Bihar ,0 52,9 Jász-Nagykun-Szolnok ,8 94,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,6 54,8 Észak-Alföld ,2 65,9 Bács-Kiskun ,6 36,9 Békés ,3 39,8 Csongrád ,5 24,5 Dél-Alfőld ,6 33,6 Összesen ,6 37,8 A szűrővizsgálatokkal felfedezett esetek aránya területenként széles határok között változik (Jász-Nagykun-Szolnok 94,3%, Borsod-Abaúj-Zemplén: 21,8%). A jövőben már lehetnek olyan megyék, régiók, ahol a tbc 25%ooo-nél alacsonyabb incidencia értéke miat az ÁNTSZ már nem rendeli el a lakosságszűrést. Különbséget kell tenni az szűrt, illetve a nem szűrt megyék között, hiszen egy egy zárt közösségben, vagy településen az ÁNTSZ elrendelhet tüdőszűrést, illetve önkéntesen mindenhol megjelenhet a lakosság tüdőszűrésen. Szűrővizsgálatnak számít a kontakt szűrés is. Az incidencia adatok alapján 2006-ban várhatóan csak a közép-magyarországi és az észak-alföldi régióban lesz általános a tüdőszűrés. Éppen ezért ezeken a területeken mindent meg kell tenni a minél teljesebb átszűrtség érdekében. El kellene érni, hogy 60% körüli arányban vegyen részt a célcsoportot képező lakosság szűrővizsgálaton. 17

18 Tuberculosis EF szűrővizsgálattal kiemelt új tbc-s esetek korcsoportok szerint Korcsoport Összes beteg Szűréssel kiemelt Kiemeltek aránya % 0-14 éves , éves , éves , éves , éves , éves , éves , éves ,2 80 és idősebb ,2 Összesen ,6 Koch pozitív pulmonalis incidencia bakteriológiai statusa Bakteriológiai lelet n % %ooo n % %ooo n % %ooo n % %ooo n % %ooo Kenet pozitív ,8 7, ,4 7, ,6 7, ,1 5, ,3 5,0 Csak tenyésztéssel pozitív ,2 8, ,6 10, ,4 6, ,9 3, ,7 3,3 Együtt: , , , , ,4 A pulmonalis incidencián belül a bakteriológiailag igazolt betegek aránya 45,8% volt, közöttük 10 esetből négyben csak tenyésztéssel sikerült kimutatni a kórokozót. A bakteriológiailag igazolt betegek aránya az össz-incidencián belül ha nem vesszük figyelembe a post mortem felfedezett 71 beteget csaknem azonos, 46% volt. 18

19 Pulmonalis incidencia Az új pulmonalis esetek bakteriologiai statusa negatív 53% kenet pozitív 28% csak tenyésztés pozitív 19% Az új pulmonalis tbc-s esetek EF előzményei Év EF előzménnyel rendelkező eset Ebből az előző felvételen az elváltozás R0+R1 R2 R3 szám % szám % szám % szám % , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,2 85 5, , , ,3 54 4, , , ,3 33 2, ,9 A pulmonológiai hálózat minőségi diagnosztikus munkájának egyik alapja az ernyőfénykép kataszter, a korábbi szűrővizsgálati rtg felvételek. A szűrővizsgálatokon történő megjelenések ritkulásával jól látható, hogy több éve csökkenő arányban van lehetőség az ún. dinamikus értékelésre, azaz a korábban készült felvételekkel történő összehasonlításra. Az előző ernyőfénykép-felvételeken egyre ritkábban látható a spontán gyógyult tbc-t jelző, évek óta változatlan fibrotikus-gócos elváltozás (R2), jelezve, hogy mérséklődik a lakosság átfertőzöttsége. A magas R3-as arány (korábban kezelt és gyógyulás miatt a nyilvántartásból törölt eset) lényegében a recidívát, közvetve a korábbi kezelés elégtelenségét jelzi és felhívja a figyelmet a terápia megfelelő színvonalának biztosítására, az ellenőrzött kezelés fontosságára. 19

20 Tuberculosis Extrapulmonalis tbc incidencia A megbetegedések között jóval alacsonyabb arányú az extrapulmonalis lokalizáció aránya, mint Nyugat-Európában (ott 15% körül van). Az extrapulmonális tbc-s esetek száma tovább csökkent, sőt a fogyás dinamikája meghaladta a pulmonális esetekét. Az esetek lokalizációját tekintve kétharmada pleuritis. A legsúlyosabb meningitis mindössze 4 esetben fordult elő. Elmondhatjuk, hogy a húgy-ivarszervi és a csont-izületi tbc mára diagnosztikus ritkasággá váltak az évi 15, illetve 9 esettel. Extrapulmonalis tbc incidencia nemek, korcsoportok és lokalizáció szerint Kórformák Összesen Ebből 2006-ban szám %ooo szám %ooo Évesek Férfiak Csont-izületi 8 0,17 6 0, Nyirokcsomó 10 0,21 5 0, Meningitis 2 0,04 3 0, Hugy-ivarszervi 9 0,19 8 0, Pleuritis és egyéb 36 0, , Összesen 65 1, , Nők Csont-izületi 14 0,26 3 0, Nyirokcsomó 13 0,25 5 0, Meningitis 1 0,02 1 0, Hugy-ivarszervi 10 0,19 7 0, Pleuritis és egyéb 27 0, , Összesen 65 1, , Együtt Csont-izületi 22 0,22 9 0, Nyirokcsomó 23 0, , Meningitis 3 0,03 4 0, Hugy-ivarszervi 19 0, , Pleuritis és egyéb 63 0, , Mindösszesen 130 1, , Extrapulmonalis tuberculosis lokalizáció szerint Csont-izületi 9% Nyirokcsomó 13% Pleuritis és egyéb 62% Meningitis 4% Hugy-ivarszervi 15% 20

21 Ismételten nyilvántartásba vett betegek Ismételten nyilvántartásba vett betegek A hazai tuberkulózis helyzet egyik legkritikusabb, legtöbb vitát kiváltó kérdése a recidívák, az ismételt nyilvántartásba vettek problematikája. Ez évek óta lényegében változatlanul 17-18% körüli és szorosan összefügg a másik két nagy problémával: nehezen vezethető (hajléktalan, alkoholbeteg) esetekkel és a gyógyszer rezisztencia kérdésével ban a nyilvántartásba vett betegek közül 338 (17,8%) ismételten került nyilvántartásba. Ez bár szerény csökkenést mutat - összevetve a nyugat-európai országok átlagos 7%-os arányával, feltűnően magas és a terápia elégtelenségét jelzi, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a recidívák csaknem fele a kijelentést követő két éven belül következik be. Év Ismételten nyilvántartásba vett betegek Szám 100 új betegből Pulmonalis Extrapulm. Együtt Pulmonalis Extrapulm. Együtt ,1 10,9 11, ,8 12,2 14, ,6 13,1 14, ,5 10,1 12, ,6 7,6 11, ,5 5,1 13, ,5 5,8 14, ,1 8,1 15, ,2 11,4 17, ,5 9,6 16, ,6 13,1 18, ,6 8,6 17, ,0 9,5 17, ,0 10,1 16, ,8 9,4 18, ,20 11,3 17,8 Joggal feltételezhető, hogy a recidiváló betegek jelentős része előző nyilvántartása-kezelése alkalmával az ambuláns kezelési szakaszban nem szedte be gyógyszereit. Ez is indokolja a DOT bevezetését, alkalmazását. 21

22 Tuberculosis Recidívák alakulása (ismételten nyilvántartásba vett betegek) Megye/régió Kórformák 100 új esetből Pulmonalis Extrapulm. Összesen Budapest ,0 21,2 Pest ,5 17,2 Közép-Magyarország ,2 19,9 Fejér ,2 15,4 Komárom-Esztergom ,2 21,1 Veszprém ,1 8,0 Közép-Dunántúl ,3 16,4 Győr-Moson-Sopron ,9 15,6 Vas ,2 22,9 Zala ,1 17,9 Nyugat-Dunántúl ,8 18,1 Baranya ,3 15,9 Somogy ,0 13,6 Tolna ,4 4,5 Dél-Dunántúl ,8 13,2 Borsod-Abaúj-Zemplén ,4 16,1 Heves ,7 19,6 Nógrád ,6 6,5 Észak-Magyarország ,7 15,6 Hajdú-Bihar ,8 14,5 Jász-Nagykun-Szolnok ,4 13,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,2 18,5 Észak-Alföld ,3 15,9 Bács-Kiskun ,7 26,0 Békés ,5 16,7 Csongrád ,8 14,3 Dél-Alfőld ,5 21,3 Összesen ,1 17,8 A hazai és a nemzetközi ajánlások szerint a kezelés eredményességének a biztosítása és a gyógyszer-rezisztencia megelőzése érdekében a betegek kezelését legalább a kezdeti, intenzív szakban, a magas rizikójú csoportokban pedig lehetőleg a kezelés teljes időtartama alatt ellenőrzött módon szükséges végezni azaz a betegnek minden alkalommal egészségügyi dolgozó, vagy megbízható családtag/segítő jelenlétében, annak ellenőrzése mellett kell bevennie a gyógyszerét. A hazai gyakorlatban a kezelés csak kivételesen és csak egyes területeken történik ellenőrzött módon, valójában csak azokban az esetekben valósul meg biztonságos módon, amikor hosszabb ideig fekvőbeteg intézményben obszerválják a beteget. Emiatt bizonytalan, hogy a betegek az előírt gyógyszert beveszik-e vagy sem. 22

23 Ismételten nyilvántartásba vett betegek Korai (ál?) recidivák aránya II.a. gond.csop.-ból Megye/régió Összesen szám % Budapest ,4 Pest ,5 Közép-Magyarország ,8 Fejér ,5 Komárom-Esztergom ,0 Veszprém ,0 Közép-Dunántúl ,7 Győr-Moson-Sopron ,0 Vas ,0 Zala ,0 Nyugat-Dunántúl ,7 Baranya ,0 Somogy ,3 Tolna ,0 Dél-Dunántúl ,1 Borsod-Abaúj-Zemplén ,0 Heves ,0 Nógrád ,0 Észak-Magyarország ,2 Hajdú-Bihar ,8 Jász-Nagykun-Szolnok ,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,3 Észak-Alföld ,2 Bács-Kiskun ,0 Békés 6 0 0,0 Csongrád ,7 Dél-Alfőld ,0 Összesen ,0 Aki két éven belül kerül vissza a nyilvántartásba, arról joggal feltételezhetjük, hogy nem volt gyógyult a kijelentésekor. Ennek egyik feltételezhető oka a gyógyszeres kezelés elégtelensége a szükségesnél kevesebb számú gyógyszert tartalmazó kombináció, vagy a megtörtént rezisztencia vizsgálatok eredményének figyelmen kívül hagyása a kombináció megválasztásakor illetve a rendszertelen, nem ellenőrzött módon történő gyógyszerszedés. Előfordul, hogy a kezelés eredményességének bakteriológiai vizsgálatokkal történő követése sem megfelelő. Budapesten, Pest, Szolnok, Hajdú és Szabolcs megyékben mind az esetszám, mind a korai recidívák aránya intézkedéseket sürget ezen a téren. 23

24 Tuberculosis TBC-s betegeinknél talált rizikótényezők Rizikótényező Betegek Száma Betegek %-a Rizikó %-a Akoholfüggő ,1 15,9 Hajléktalan 187 9,9 8,7 Kontakt 82 4,3 3,8 Immigráns 13 0,7 0,6 Eü. dolgozó 27 1,4 1,3 Magányos 120 6,3 5,6 Diabeteses 63 3,3 2,9 Szteroid kezelt 12 0,6 0,6 Zárt közösség 54 2,9 2,5 Drogfüggő 3 0,2 0,1 HIV fertőzött 2 0,1 0,1 Egyéb rizikó ,6 19,1 Nincs rizikó tényező Incidencia: Összesen ,0 38, % 100% A rizikófaktorok közül több tényező megjelölése is lehetséges, ezért magasabb az összeg a betegszámnál. A betegek 44%-nál nem található magasabb kockázatot jelentő tényező. A leggyakoribb kockázatfokozó körülmény az alkoholbetegség, utána a hajléktalanság következik. Az elmagányosodás szintén jelentős rizikó. A hajléktalanok körében a tuberkulózis előfordulása az átlagosnak 12-szerese. Különösen jelentős ez a probléma a fővárosban, ahol csaknem minden harmadik tbc-s beteg a hajléktalanok közül kerül ki (162/477). A probléma megoldásához szükséges volna a hajléktalan tbc ellátás jogszabályi és infrastrukturális feltételeinek a megteremtése. Arányában ugyan nem sok, de elgondolkodtató, hogy a múlt évben 19 egészségügyi dolgozó betegedett meg, 2006-ban pedig 27. Ezek minden bizonnyal friss fertőzés következményei. Ez is felhívja a figyelmet, hogy a betegellátó intézményekben megfelelő intézkedésekkel kell megelőzni a tuberkulózis fertőzés terjedését. 24

25 Ismételten nyilvántartásba vett betegek Felfedezés módja Eset % Lakossági szűrés ,7 Orvos küldte ,4 Jelentkezett ,7 Kórház ,0 Egyéb 82 4,3 Post mortem diagnózis 60 3,2 Környezetszűrés 51 2,7 Munkaalkalmassági szűrés 47 2,5 Vizsgálat 21 1,1 Nincs adat 6 0,3 Összesen ,0 Ebben a bontásban különválasztottuk a lakosságszűrést és az egyéb szűrővizsgálatokat. Az új betegek felfedezési módja közül a leggyakoribb a lakosságszűrés, de igen jelentős a más orvosok által konzíliumra küldött és a más betegség gyanúja miatt kórházba került betegek között is a tuberkulózis előfordulása. A tüdőgondozókban panasz miatt jelentkezett betegek tették ki az új betegek 14%-át, ezért is félő, hogy a szigorú beutaló kötelezettség miatt ez a új tbc-s beteg csak hónapokkal később, előrehaladottabb állapotban kerül felismerésre. Ebben az évben is volt 60 olyan elhalt, akiknél életükben nem merült fel a tuberkulózis és csak post mortem, sectio alkalmával fedezték fel a betegséget. Kezdő gyógyszer-kombináció 2006 Az alkalmazott gyógyszerek száma < 4 gyógyszer 4 gyógyszer Ismeretlen vagy 0 Mikroszkóposan pozitív Pulmonalis Csak teny. pozitív Bakt. nem igazolt Egyéb (EP) Együtt szám % szám % szám % szám % szám % Összesen A gyógyszerérzékenység és a recidívák alakulásának alapvető okát a betegvezetési gondok mellett a terápiás hibákban azonosíthatjuk. A kezdő gyógyszer-kombináció csupán az esetek kevesebb mint felében tartalmazott az ajánlásoknak megfelelően legalább négy gyógyszert és ez az arány még a mikroszkóposan pozitív betegek esetében is csupán 56% volt. Elgondolkodtató és az adatszolgáltatás kritikáját jelenti az, hogy 14-ről 20%-ra emelkedett az ismeretlen kombinációval kezelt esetek aránya 25

26 Tuberculosis Kezdeti gyógyszer-rezisztencia. A évben bejelentett betegekből a kezelés megkezdése előtt izolált M. tuberculosis törzsek gyógyszer-érzékenységi vizsgálatának eredménye. Korábban nem Korábban Együtt kezelték kezelték szám % szám % szám % Tenyésztéssel pozitív tüdőtbc incidencia Kezdeti rezisztenciavizsgálat történt Rezisztens valamelyik vizsgált szerrel szemben* INH Rezisztens a következő RMP szerrel EMB szemben* SM MDR (rezisztens INH+RMP-re)* *A százalékszámítás az elvégzett rezisztenciavizsgálatok számához viszonyítva Az előző évhez viszonyítva nem változott az elvégzett kezdeti rezisztencia vizsgálatok aránya (67%). Összességében (14 12%) és valamennyi vizsgált gyógyszerrel szemben kisebb a rezisztens esetek aránya mint 2005-ben, valamint csökkent a MDR rezisztens esetek aránya is (5 2%). Mivel a kezdeti gyógyszer-érzékenységi vizsgálatok ellentétben az érvényes ajánlásokkal nem történtek meg teljes körben, a fenti rezisztenciaarányok csak tájékoztató jellegűek, nem reprezentatívak, ezért ezekből az adatokból nem lehet következtetni a rezisztens tuberkulózis súlyára. 26

27 Ismételten nyilvántartásba vett betegek Kohorsz elemzés - 12 hónap A január 1. és december 31. között nyilvántartásba vett betegek helyzete a kezelés megkezdésétől számított 12 hónap elteltével Mikroszkóposan pozitív tüdőtuberkulózis Korábban nem kezelték Korábban kezelték n % n % Nyilvántartásba vett betegek száma Gyógyult Kezelés befejezve Meghalt Eltünt/elköltözött A kezelést önkényesen félbeszakította A kezelést félbeszakította mellékhatás miatt vagy egyéb okból Folyamatos kezelés 12 hónapon túl Kezelés folytatása megszakítás után Nincs adat Csak tenyésztéssel pozitív tüdőtuberkulózis* Korábban nem kezelték Korábban kezelték szám % szám % Nyilvántartásba vett betegek száma Gyógyult Kezelés befejezve Meghalt Eltünt/elköltözött A kezelést önkényesen félbeszakította A kezelést félbeszakította mellékhatás miatt vagy egyéb okból Folyamatos kezelés 12 hónapon túl Kezelés folytatása megszakítás után Nincs adat * A mikroszkópos köpetvizsgálat eredménye negatív volt vagy nem történt ilyen vizsgálat Gyógyult = A gyógyulást legalább két negatív tenyésztés igazolta Kezelést befejezte = A gyógyulás fenti kritériuma hiányzik, de a kezelőorvos úgy ítélte meg, hogy a beteg gyógyult és ezért nem szorul további kezelésre A kezelés folytatása 12 hónapon túl = A beteg utolsó bakteriológiai vizsgálati eredménye pozitív volt vagy ennek hiányában a kezelőorvos úgy ítélte meg, hogy a beteg még nem gyógyult meg, ezért további kezelése szükséges A kohorsz elemzések megerősítik a gyógyszerérzékenységről és a terápiáról elmondottakat. A gyógyulás/kezelést befejezte aránynak a nemzetközi ajánlások szerint el kellene érnie a 80%-ot. Ugyanakkor nem tisztázott, hogy mi indokolja viszonylag gyakran a kezelés folytatását 12 hónapon túl, ugyanis a kezelés 12 hónapon túl történő folytatását vagy a kezelés sikertelensége (azaz a debacillálódás elmaradása) vagy MDR teheti szükségessé. Aggasztó, hogy a kezelést önkényesen félbeszakítók és eltűntek aránya is stagnál (75 71 eset). 27

28 Tuberculosis Tuberculosis prevalencia Nyilvántartott tbc-s betegek Év Összesen % ooo Ebből bakt. igazolt szám % % ooo , , , , ,6 21, , ,2 20, , ,4 18, ,1 14, , ,9 12, , ,6 12, , ,69 12, , ,0 10, , ,7 8, , ,7 8,1 A prevalencia adatok hasonlóan az incidenciához ugyancsak jelentős csökkenést mutatnak dec. 31-én 1676 beteg állt kezelés alatt, közülük 816 (48,7 %) volt Koch pozitív. Tbc prevalencia területi eloszlása %ooo Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdu Heves Jász-Nk. Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Vidék Összesen 28

29 Tuberculosis prevalencia Tuberculosis prevalencia megyék szerint Megye/régió Férfiak Nők Együtt Index 2005 I./a.gondozási csoport % ooo Budapest ,3 27,4 Pest ,9 16,8 Közép- Magyarország ,1 23,1 Fejér ,7 11,7 Komárom-Esztergom ,7 14,0 Veszprém ,5 5,8 Közép-Dunántúl ,2 10,4 Győr-Moson-Sopron ,8 11,5 Vas ,3 12,5 Zala ,4 8,2 Nyugat-Dunántúl ,1 10,8 Baranya ,1 Somogy ,1 12,1 Tolna ,5 7,0 Dél-Dunántúl ,8 11,2 Borsod-Abaúj- Zemplén ,1 Heves ,8 12,2 Nógrád ,6 15,4 Észak- Magyarország ,1 15,5 Hajdú-Bihar ,6 19,0 Jász-Nagykun- Szolnok ,7 27,7 Szabolcs-Szatmár- Bereg ,4 25,2 Észak-Alföld ,9 23,7 Bács-Kiskun ,6 12,1 Békés ,6 6,2 Csongrád ,2 8,5 Dél-Alfőld ,1 9,3 Összesen ,4 16,6 29

30 Tuberculosis Elhúzódó gyógyulás és krónikus folyamat miatt gondozottak Megye/régió negatív kenet poz. I.b/1 gondozási csoport Teny. Poz. Együtt kenet poz. I.b/2 Teny. Poz. Együtt Budapest Pest Közép- Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Észak- Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alfőld Összesen Egyéb Összesen Az elhúzódó gyógyulás (Ib1) és a krónikussá válás (Ib2) miatt nyilvántartottak száma jelentősen csökkent: a 2005-ös 327 betegről 252-re. Figyelmeztető jel, hogy az előző években megbetegedettek közül számos eset gyógyítását nem sikerült befejezni a gyógykezelés egy esztendeje alatt, ez mind a betegre, mind az egészségügyi ellátó rendszerre elkerülhető terhelést jelent ezen kívül az Ib2-es betegek tartós fertőzési veszélyt jelentenek. Felmerül annak a lehetősége is, hogy egyes betegek gyógyulásának megállapítása és nyilvántartásból történő törlésük elmarad. 30

31 Tuberculosis prevalencia Gyógyeredményeink Első évben meggyógyult Második évben meggyógyult Krónikusból meggyógyult Összesen TBC következtében meghalt Nem tbc miatt meghalt nyilvántartott Összesen Elhúzódó a gyógyulás Krónikussá vált Kezelés alól kivonta magát ( eltűnt ) Tuberculosis mortalitás Mortalitás Ebből 0-14 évesek Év Szám Index 1970=100% lakosra Szám gyermekre ,3 2 0, , ,83 1 0, , ,6 6, ,7 5,61 1 0, ,3 5, ,3 4, ,7 4, ,1 3, ,3 3, ,3 3,20 2 0, ,1 2, ,1 2, A fenti táblázat nem a tüdőgondozók adatszolgáltatása, hanem a KSH adatai alapján készült (a KSH mindig egy év elmaradással közli az adatokat). Mivel a haláloki adatszolgáltatás szabályai szerint a fertőző betegségek minden más megbetegedést felülírnak, egy bármely ok miatt meghalt személyt tuberkulózis halálnak nyilvánítanak, ha a halottvizsgálati bizonyítványban bármilyen szinten (pl. kísérő betegség) szerepel tuberkulózis. 31

32 Tuberculosis Tuberculosis mortalitás a Gondozók adatai alapján Év Meghaltak száma tbc miatt nem tbc-ben együtt A tüdőgondozók adatai is inkább stagnálásra, mintsem javulásra utalnak a tbc miatt meghaltak számát tekintve. Mivel az utóbbi évben az új megbetegedések száma jelentősen csökkent, így feltéte-lezhető, hogy a kevesebb friss eset egyben súlyosabb lefolyású is. Ennek is mindenek előtt a beteg-kooperációban, betegvezetésben gyökeredző okai lehetnek. Megye/régió Meghaltak száma tbc miatt nem tbc-ben együtt Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alfőld Összesen

33 Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek A krónikus nem tbc-s tüdőbetegségek gyűjtőnév, a sajátos magyarországi viszonyokat tükrözi, amely az ellátó struktúra és szakmai kompetencia hagyományain alapul. A phtiziológiából kifejlődő tüdő-belgyógyászat (pulmonológia) a tuberkulózis gyógykezelésének tapasztalatán és infrastrukturális adottságain fejlődve ma a mellkasi szervek belgyógyászati jellegű betegségeinek diagnosztikáját és kezelését jelenti (hasonlóan a szív- és nagyerek betegségeit ellátó kardiológia fejlődéséhez ill. tartalmához). A tüdő, a pleura, a mediastinum, a rekesz és a mellkasfal kórállapotai döntően krónikus folyamatként jelentkeznek. A heveny gyulladások (pneumóniák, tüdőtályog, empyema, tüdőembolia) többnyire csak szövődményként jelentkezve vagy súlyos klinikai tünetek esetén igényelnek szakellátást és kerülnek a pulmonológiai ellátó rendszerbe (jellemző például, hogy az otthon szerzett pneumóniák kórházi kezelést igénylő eseteinek csupán felét kezelik tüdő-belosztályokon). A hörgő- és tüdő daganatainak diagnosztikája és kezelése azonban változatlanul pulmonológiai feladat (a tüdőgyógyászati fekvőbeteg-kapacitások egyre nagyobb részét köti le a pulmonológiai onkológia). Tehát, amikor a nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek megjelölést használjuk, akkor mindazon betegségek összességét értjük alatta, amely a tuberculosis mellett a szakma előbb vázolt illetékességi körébe tartozik. Mindebből az is következik, hogy mindazok az adatok, amelyek a következő fejezetekben bemutatásra kerülnek a pulmonológia ellátási keretei között keletkeztek, így nem a teljes népesség morbiditását jelentik. Ugyanakkor a morbiditási trendek feltételezésünk szerint általánosan érvényesek. Az itt következő fejezetben részletes feldolgozásokat közlünk a szakma jelenlegi súlyát meghatározó tüdőrák, asthma bronchiale és COPD morbiditásról, valamint az allergiás rhinitisről is. Év Nem tbc-s tüdőbetegségek morbiditásának alakulása Új betegek Összes regisztrál szám %ooo szám %ooo Index Az utóbbi négy évben évi ezer új beteget regisztrálnak, a regisztráltak összes száma már elérte a 649 ezer főt. Ez a betegszám az ellátás számára már ma komoly kihívás, ugyanakkor további növekedésre kell felkészülni: a nemzetközi epidemiológiai trendek - különösen a 33

34 Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek COPD területén - jelentős előretörést jósolnak. Azt is tudjuk, hogy regisztrációs gyakorlatunkban a szemléletbeli különbségek még jelentősek, ezért az elkészült szakmai protokollok alkalmazását, követését különösen fontosnak tartjuk. Nem tbc-s tüdőbetegségek morbiditásának alakukása Új betegek Összes regisztrált Új betegek % Összes regisztrált % Az elmúlt négy évben bejelentett új esetszám mögött ismerve a morbiditási trend emelkedő jellegét feltételezhető az ellátó-kapacitás telítettsége. Gondozóink komoly orvosi létszámhiánnyal küzdenek, vagy jelentősen túlterheltek, pl. amikor a fekvőbetegek kezelése mellett ellátják az osztályos ambulanciát és a gondozó betegeit is, és még ügyeleti szolgálatot is teljesítenek. A most folyó kapacitásszűkítés a járó- és fekvőbeteg-ellátásban a szakkonzíliumokhoz és fekvő szakellátáshoz való hozzáférést fogja korlátozni, de ennek a fejlődésnek a betegeket érintő hatásai még nem látszanak pontosan. A specialista-vizitek száma jelentősen csökkenni fog. A családorvosi szakma elkészítette saját rhinitiszes, asztmás, COPD-s protokolljait, de egyelőre a gyógyszerfelírási jogok hiánya miatt önálló forgalmat nem csinál. Ez megváltozhat: pl. a rhinitiszes tömeg egy része már nincs a specialista-támogatott gyógyszer-körben (nem is való oda). A kevésbé súlyos, krónikus betegségben szenvedők egyre nagyobb része betegtájékoztató füzetekre és olcsó generikumokra szorul majd, szakorvoshoz egyre ritkábban fordulhat. A pulmonológiai ambulanciák jövőbeni profilját tehát már ma lehet tervezni. 34

35 Krónikus nem tbc-s tüdőbetegség miatt regisztráltak 2006-ban férfiak nők % éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves 70 -és felett összesen Krónikus nem tbc-s tüdőbetegség miatt regisztráltak Korcsoport Új betegek Összes regisztrált férfiak nők együtt férfiak nők együtt szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo 0-14 éves , , , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , , felett , , , Összesen , , , Az életkori megoszlást bemutató diagram jól tükrözi, hogy mindkét nem esetében két-két hullám-csúcs alakult ki: egy fiatalkori, a évesek korcsoportjában és egy időskori, amely a nőknél korábban, már az éves korban jelentkezik, a férfiaknál pedig a 70- és idősebbek csoportjában. A fiatal és az időskori hullám csúcsán a férfiak szerepelnek nagyobb számban, de a közbülső éves korosztályokban női túlsúly a jellemző. Az arányokat azonban más is torzítja: a gyermek- és serdülőkor megbetegedései csak esetlegesen kerülnek be az adatok közé, s ez még akkor is igaz, ha a kb. 40 ezer esetet 35

36 Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek tudomásul vesszük. A gyermek-pulmonológusok már többször elhatározták csatlakozásukat rendszerünkhöz, ez a szándék azonban még nem bizonyult elég eltökéltnek. A krónikus, nem tbc-s légzőszervi betegségek morbiditási adatai Megye/régió Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott állomány szám %ooo szám %ooo szám %ooo Szám %ooo Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alfőld Összesen A kórházi-klinikai ambulanciák sem jelentik kellő fegyelemmel az általuk gondozott betegeket. Jóllehet a klinikai/kórházi ambulanciáknak nem feladata a gondozás, mégis sok helyen rutinná vált ez (nem ritkán a területi tüdőgondozói aktivitás hiánya miatt). Más esetekben azonban a fekvőbeteg intézet kötötte indokolatlanul ambulanciájához kontrollvizsgálatokkal a beteget. Itt a fekvő/járóbeteg-ellátási együttműködés érzékeny területéről van szó: a praxisépítési törekvések és a racionális feladatmegosztás megfelelő 36

37 arányaira azaz a bizalom erősítésére kell ügyelni. Az új betegellátási szabályok, természetesen, az előbbi vizitszámokat és területi arányokat alapvetően meg fogják változtatni. A népességarányos eloszlás szerint Komárom, Veszprém, Tolna és Zala megyében regisztrálják a legtöbb beteget, de Baranya és Heves megyékben is az átlagot jelentősen meghaladó a betegszám. Legalacsonyabb a nyilvántartott állomány Hajdú-Bihar, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. Az előző évhez viszonyítva valamennyi megyében nagyobb a betegszám. A nyilvántartott nem tbc-s tüdőbetegek kórformák szerint Kórformák szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo Mycobacteriosisok , , ,0 Gyulladásos eredetű bet , , ,2 Chr.bronchitis-emphysema , , ,9 Asthma bronchiale , , ,8 Primer hörgörák , , ,2 Jóindulatu daganatok , , ,6 Bronchiectasiak , , ,3 Pneumoconiosisok , , ,2 Gombás,parazitás betegség , , ,2 Sarcoidosis , , ,3 Fibrosisok , , ,1 Keringési eredetű tüdő bet , , ,0 Spontán ptx , , ,5 Pleura malign.daganata , , ,3 Pleuritis és egyéb pl. bet , , ,5 Mediastinum betegségei , , ,6 Rekesz betegségei , , ,4 Egyéb légzőszervi betegség , , ,8 Rhinitis allergica Összesen Az adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy 1999-ben kisebb módosítást hajtottunk végre az adatgyűjtésben. Megszüntettük a gyulladásos kórképeknél a pneumóniákra vonatkozó adatokat, s csak a tüdőtályog és az empyema eseteket gyűjtjük. 37

38 Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Krónikus obstruktív tüdőbetegség, COPD A Tüdőgyógyászati Szakmai Kollégium 2001-ben adta ki a Krónikus obstruktív tüdőbetegség (Chronic Obstructive Pulmonary Diseases - COPD) diagnosztikus és terápiás irányelveit ban megjelent a GOLD (Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease NHLBI/WHO) módosított diagnosztikus és kezelési irányelve, majd ugyanezen év novemberében a Magyar Tüdőgyógyász Társaság szervezésében Budapesten un. COPD konszenzus-konferenciát rendeztek (az ennek alapján készülő kollégiumi irányelvek azóta megjelentek). A farmakoterápiás ajánlások ebben a betegcsoportban gyorsan változnak, ezért a 2004-ben publikált hazai irányelv megújítása esedékes (2006. novemberében publikálták a megújított GOLD szövegét, ennek alapján az új hazai irányelv megjelenés előtt áll). A COPD népegészségügyi jelentőségével, diagnosztikájával és kezelési lehetőségeivel foglalkozó intenzív orvostovábbképzés, valamint COPD terápiájában alkalmazott gyógyszerek ártámogatásának kedvező alakulása, valamint a fokozódó orvosi érdeklődés a nyilvántartásba vett új esetek számát tavaly is jelentősen növelte: 2005-ben 17854, 2006-ban új eset! COPD incidenciája (J41, J42, J43, J44, J96) Év Bronchitis chronica obstructíva Emphysema pulm. COPD szám %ooo szám %ooo szám %ooo , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,36 38

39 Krónikus obstruktív tüdőbetegség, COPD Krónikus obstruktív tüdőbetegség incidenciája Bronchitis chronica obstructíva Emphysema pulm. 200 % Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) miatt nyilvántartásba vett új betegek megyék szerint 2006-ban % Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-A-Z Csongrád Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nk.-Szolnok Komárom-E. Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatm. Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Vidék Összesen A nemzetközi adatok egyértelműen a COPD jelentőségének fokozódására mutatnak (a morbiditás és a mortalitás világszerte emelkedik: a COPD 1990-ben a haláloki sorrendben a 6. volt, 2020-ra a 3. leggyakoribb halálok lehet, miközben pl. a degenerativ kardiovaszkuláris megbetegedésekkel összefüggő morbiditás/mortalitás csökken ill. stagnál). Az obstruktív légúti megbetegedések közül az asztma bronchiale klinikai képe főként az inhalációs kortikoszteroidok alkalmazásának eredményeként az elmúlt 30 évben átalakult, a súlyos klinikai formák ritkák, miközben az obstruktív bronchitis és emphysema kórfejlődését ma még farmakoterápiával befolyásolni alig lehet, jóllehet a tüneti hatások jók.. Mindezért az alap- és klinikai kutatás, valamint a gyógyszerfejlesztés érdeklődése a COPD felé fordult. Magyarországon is sikerült a tüdőgyógyász szakma figyelmét felkelteni, hogy e betegcsoporttal foglalkozzon. Az előbbi eredmények már megmutatkoznak a nyilvántartásba vett új esetek számában is (ugyanakkor a megyék között a nyilvántartásba vételi aktivitás eltérő, amelynek magyarázata nem epidemiológiai, hanem szemléletbeli különbség, ill. a 39

40 Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek változó érdeklődés ). A krónikus obstruktív tüdőbetegek (COPD) száma Magyarországon elérheti a et, ezek többsége enyhe/középsúlyos eset. A súlyos, akut exacerbáció miatt évente akár többször kórházban kezelt esetek többsége szerepel a gondozói nyilvántartásban. A produktív köhögés légúti obstrukció nélkül ( egyszerű bronchitis ) önmagában nem jelent kockázatot: ebben a csoportban nem gyakoribb a COPD kialakulása, mint a panaszmentes kontroll-csoportban. A már enyhe fizikai terhelés mellett fellépő nehézlégzés jelentkezésekor azonban (gyakran a beteg effort dyspnoe miatt fordul először orvoshoz) a FEV1 már csupán 50-60%-a a referencia-értéknek. Kétségtelen az, hogy a korán, a beteg panaszmentes állapotában felfedezett progresszív bronchiális obstrukció lassítása a dohányzó csoportban kizárólag a dohányzás felfüggesztésével lehetséges (feltéve, hogy a krónikus dohányzás nem haladja meg a 15 csomag/évet, amikor már a progrediáló légúti gyulladás intenzitása alig csökkenthető). Azoknak a farmakoterápiás próbálkozásoknak, amelyek a kórfolyamat lassítását célozzák (UPLIFT, TORCH nevű nemzetközi vizsgálatok) eredményei csak részben ismertek. A spirometriás szűrés legnagyobb jelentősége az, hogy a dohányzó obstruktív beteg szembesül a légúti funkciócsökkenéssel és ezért a dohányzásról való leszoktatás eredményesebb (másodlagos jelentőségű egyes tünteti gyógyszerekkel pl. rövid hatású antikolinerg vagy beta-receptor agonista hörgtágitókkal kúra indítása). A spirometriás szűrést és a dohányzásról történő leszoktató programokat a tüdőgondozó hálózat szintjén egységben kell kialakítani (ecélból kollégiumi irányelv készült).. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a COPD-ben szenvedő esetek felfedezése, a középsúlyos-súlyos esetek kezelése, gondozásba vétele csak a háziorvosi-hálózat segítségével lehetséges. A nyilvántartott hazai COPD-betegszám hazai különbségei tehát, mint említettük, az orvosok érdeklődésével, szakértelmével, a háziorvos-tüdőgyógyász együttműködés minőségével függnek össze és nem valóságos prevalencia-adatok. COPD miatt regisztráltak 2006-ban Magyarországon Sopron Győr Szombathely Veszprém Salgótarján Miskolc Eger Vác Tatabánya Budapest Székesfehérvár Szolnok Nyíregyháza Debrecen Kecskemét Békéscsaba Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Szeged Baja Pécs (o/oooo)

41 Krónikus obstruktív tüdőbetegség, COPD Krónikus obstruktív tüdőbetegség prevalenciája Megye/régió Nyilvántartott állomány Bronchitis ch. Bronchitis ch. Emphysema 2.3. COPD szám %ooo szám %ooo szám %ooo Szám %ooo Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alfőld Összesen

42 Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek COPD morbiditás korcsoportok és nemek szerint Korcsoport Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott állomány férfiak nők együtt férfiak nők együtt szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo 14 alatt , , , , , , ,6 11 3,5 26 4, , , , ,7 32 9,5 52 7, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,0 70 fölött , , , , , ,3 Összesen , , , , , ,9 A COPD-s férfi/nő arány nő arány jelenleg az USA-ban 1, Magyarországon a dohányzás később terjedt el a nők körében, mint Amerikában, de a kiegyenlítődési-tendencia itt is azonos. 42

43 Krónikus obstruktív tüdőbetegség, COPD Év száma Emphysema (J43) a) lakosra jutó aránya COPD mortalitás (KSH) Idült hörghurut, tüdőtágulat és idült obstrukciók (J41,J42, J44) a) száma lakosra jutó aránya Összes krónikus obstruktív tüdőbetegség (J41, J42, J43, J44, J45, J46) a) száma lakosra jutó aránya Összes halálozás százaléka , , ,35 1,84% , , ,77 2,09% , , ,12 1,93% , , ,49 2,07% , , ,16 2,18% , , ,78 2,72% , , ,25 3,15% , , ,79 3,69% , , ,07 3,51% , , ,14 3,45% , , ,46 4,82% , , ,13 3,93% , , ,94 3,56% , , ,26 3,69% , , ,92 3,70% , , ,22 3,69% , , ,90 3,53% , , ,98 3,27% , , ,76 3,08% , , ,08 3,30% , , ,21 3,29% , , ,32 3,10% , , ,40 3,22% , , ,41 3,25% , , ,47 3,25% , , ,21 3,18% , , ,82 3,05% , , ,16 2,85% , , ,15 2,67% , , ,10 3,03% , , ,14 2,75% , , ,02 2,39% , , ,83 2,43% , , ,72 2,89% , , ,90 2,74% , , ,75 3,47% a) A BNO 10. revízió szerint A fenti idősoros táblázat adatai ellentmondanak minden hazai és nemzetközi tapasztalatnak, a táblázaton szereplő mortalitás töredéke a nemzetközi irodalomban közölt COPD-mortalitási rátáknak és a változás iránya is ellentétes azokkal, tehát a hazai mortalitási statisztika nem értékelhető. Nyilvánvalóan a halott-vizsgálati bizonyítványokon feltüntetett diagnózisok félrevezetőek. 43

44 Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Asthma bronchiale Az elmúlt évben új bejelentés történt, ami több mint az előző évi, a tavalyi átmeneti visszaesés után az utóbbi 5 év átlagának felel meg végén a tüdőgyógyászati hálózatban regisztrált asztmások száma Asthma bronchiale morbiditás Év Új betegek Ősszes regisztrált szám %ooo Index szám %ooo Index ,7 100% % ,6 124% % ,7 146% % ,9 199% % ,6 258% % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % Asthma bronchiale morbiditás új betegek összes regisztrált % %000 44

45 Asthma bronchiale Az asthma prevalencia és az évi új megbetegedések száma a 80-as évektől folyamatosan nőtt között a felnőtt évi új esetek száma közötti, 1997-től feletti érték ben, évek után először az incidencia csökkent, az újonnan regisztráltak száma. A csökkenő tendencia 2005-ben folytatódott, az új megbetegedések száma Az előfordulási gyakoriság növekedésének elmaradása mögött azonban valószínűleg nem az allergia járvány tetőzése állt, hanem az új COPD s betegek valós diagnózissal történő besorolása január 1.-től a korszerű hörgőtágítók és az inhalációs szteroidok COPD diagnózissal is kiemelt társadalombiztosítási támogatást élveznek, azaz a készítmények elérhetőségéhez nem kell asztmaként regisztrálni a krónikus obstruktív légúti betegeket. Asthma bronchiale morbiditási adatai megyénként Megye/régió Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott állomány szám %ooo szám %ooo szám %ooo Szám %ooo Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alfőld Összesen

46 Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Ezt látszik alátámasztani a COPD és évi szokatlanul magas incidenciája ben az újonnan nyilvántartásba vett betegek száma 11093, 2005-ben Ez utóbbi csaknem háromszorosa a 2003-as incidenciának. A 2006-ban nyilvántartásba vett asztmás betegek száma 17747, ami megfelel a év átlagának, ami most valóban azt mutathatja, hogy érdemi növekedés az asztma incidenciában már nincs ( hangsúlyozandó hogy felnőtt asztma esetekről van szó!). Asthma bronchiale 2006-ban megyénként Megye/régió Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott állomány Allergiás Nem allergiás Allergiás Nem allergiás szám %ooo szám %ooo szám %ooo Szám %ooo Budapest , , ,3 Pest , , ,1 Közép-Magyarország , , , ,9 Fejér , , ,5 Komárom-Esztergom , , ,7 Veszprém , , ,8 Közép-Dunántúl , , , ,3 Győr-Moson-Sopron , ,3 Vas , , ,9 Zala , ,8 Nyugat-Dunántúl , , , ,4 Baranya , ,5 Somogy , , Tolna , ,1 Dél-Dunántúl , , , ,4 Borsod-Abaúj-Zemplén , , , ,5 Heves , ,2 Nógrád , ,6 Észak-Magyarország , , , ,2 Hajdú-Bihar , ,5 Jász-Nagykun-Szolnok , , ,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg , , ,4 Észak-Alföld , , , ,0 Bács-Kiskun , , ,4 Békés , , ,8 Csongrád , ,8 Dél-Alfőld , , , ,0 Összesen , , , ,3 46

47 Asthma bronchiale A hazai asztma epidemiológiai adatokat továbbra is számottevően torzítja az a körülmény, hogy a gyermek asztmásokat nem regisztrálják, ami részben magyarázza, hogy a hazai asztma prevalencia (2 %) alacsonyabb az európai átlagnál ( 3-5%). Az európai adatok általában standardizált epidemiológiai felmérések eredményei alapján születnek, adott esetben élettartam prevalencia adatokat jelentenek, így értelemszerűen magasabbak. A hazai adatok regisztrált és gondozott asztmás betegeket fednek. Az allergiás és nem-allergiás asztma aránya a legtöbb megyében kb. 2/3-1/3, ami megfelel az irodalomban közölt megoszlásnak. Az adatok hitelességét erősítené, ha definiálnánk és standardizálnánk az elkülönítéshez használt allergológiai diagnosztikai módszereket. Asthma bronchiale 2006-ban megyénként Nem all. incidencia Allergiás incidencia Nem all. prevalencia Allergiás prevalencia Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-A-Z Csongrád Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-N.K.-Sz. Komárom Nógrád ezrelék Pest Somogy Szabolcs-Sz. Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Astma bronchiale miatt regisztráltak 2006-ban Sopron Győr Szombathely Veszprém Salgótarján Miskolc Eger Vác Tatabánya Budapest Székesfehérvár Szolnok Nyíregyháza Debrecen Kecskemét Békéscsaba Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Szeged Baja Pécs (o/oooo)

48 Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Asthma bronchialeval nyilvántartottak, korcsoportos idősor Korcsoport szám % szám % szám % szám % szám % szám % 14 alatt ,5% ,7% ,9% ,7% ,3% ,1% éves ,3% ,8% ,5% ,2% ,9% ,7% éves ,4% ,4% ,9% ,1% ,2% ,6% éves ,6% ,2% ,6% ,5% ,5% ,3% éves ,4% ,1% ,6% ,9% ,2% ,7% éves ,6% ,9% ,6% ,0% ,6% ,9% éves ,5% ,7% ,0% ,2% ,4% ,5% 70 fölött ,7% ,2% ,9% ,5% ,9% ,2% Összesen % % % % % % A tüdőgyógyászati hálózatban nyilvántartott gyermek asztmások számából a valós gyermekkori asztma epidemiológiai adatokra nem lehet következtetni. Hazai tudományos célú felmérésekben a gyermekkori asztma prevalencia 1995-ben budapesti körzeti gyermekorvosok által szolgáltatott adatok alapján 1,88%. 4 év múlva hasonló módszerrel végezve a felmérést 2,26% (Endre L., Allergológiai és Klinikai Immunológia, 1999.). Hazai vidéki városban prepubertás korú gyermekek között 4,9%, pubertás korúak körében 2,0% (Józsa L., Papp E., Allergológia és Klinikai Immunológia 2000.) Új asthmás betegek életkori megoszlása nemenként allergiás férfiak nem allergiás férfiak allergiás nők nem allergiás nők % korcsoportok 48

49 Asthma bronchiale Allergiás asthma bronchialéval regisztráltak a súlyosság foka szerint Megye/régió Budapest Pest Közép- Magyarország Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson- Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Észak- Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alfőld Összesen 1. lépcső 2. lépcső 3. lépcső Esetszám / összes eset százaléka 4. lépcső Ismertek összesen Nem jelentkezett Összes %-a Összesen ,1% 29,6% 14,2% 5,0% 26,1% ,7% 36,7% 17,0% 3,6% 19,1% ,7% 31,7% 15,1% 4,6% 23,9% ,1% 27,9% 12,3% 3,8% 7,9% ,6% 29,9% 17,4% 5,4% 30,8% ,4% 38,3% 8,0% 1,7% 13,6% ,5% 31,5% 12,5% 3,6% 15,9% ,4% 46,2% 11,9% 2,0% 10,5% ,8% 30,4% 20,4% 6,6% 1,9% ,8% 25,9% 9,9% 2,1% 23,3% ,7% 36,6% 13,0% 3,0% 12,7% ,4% 42,5% 20,4% 2,7% 3,0% ,4% 19,0% 13,6% 4,4% 45,7% ,3% 38,0% 12,2% 1,3% 22,2% ,0% 32,9% 15,9% 3,0% 23,3% ,2% 22,6% 13,0% 4,5% 34,8% ,8% 20,6% 8,2% 1,0% 56,5% ,0% 27,1% 13,3% 1,9% 45,8% ,5% 23,3% 11,8% 2,8% 43,6% ,0% 43,9% 13,7% 4,0% 14,0% ,4% 24,7% 24,5% 8,4% 24,0% ,6% 25,3% 16,0% 3,3% 35,8% ,5% 28,5% 16,3% 4,6% 25,1% ,3% 30,8% 11,2% 2,0% 15,6% ,2% 32,5% 27,3% 6,5% 22,5% ,8% 32,3% 9,3% 3,1% 7,4% ,5% 31,8% 15,7% 3,8% 45,5% ,1% 31,1% 14,5% 3,8% 22,5% 49

50 Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Nem allergiás asthma bronchialéval regisztráltak a súlyosság foka szerint Megye/régió Budapest Pest Közép- Magyarország Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson- Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Észak- Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alfőld Összesen 1. lépcső 2. lépcső 3. lépcső 4. lépcső Esetszám / ismert esetek százaléka Ismertek összesen Nem jelentkezett Összes %-a Összesen ,7% 25,2% 22,2% 7,5% 19,4% ,1% 21,0% 17,8% 4,2% 49,9% ,1% 22,8% 19,7% 5,6% 36,8% ,8% 36,0% 17,5% 8,8% 8,9% ,5% 22,0% 31,8% 10,9% 22,8% ,6% 25,7% 25,3% 12,9% 4,5% ,2% 26,3% 26,8% 10,7% 15,9% ,1% 25,9% 16,8% 8,2% 10,9% ,5% 30,5% 17,7% 3,6% 22,8% ,2% 41,3% 20,8% 4,5% 12,2% ,0% 32,8% 18,6% 5,9% 13,7% ,4% 28,2% 21,8% 8,8% 25,8% ,4% 29,8% 23,6% 8,0% 17,2% ,7% 36,0% 34,0% 9,3% 62,8% ,0% 26,7% 22,0% 7,7% 27,7% ,0% 30,7% 33,4% 5,5% 19,3% ,3% 40,0% 19,6% 9,8% 12,4% ,1% 27,7% 23,7% 11,9% 26,6% ,9% 32,6% 26,9% 8,4% 19,1% ,2% 41,1% 27,0% 9,1% 5,6% ,0% 23,4% 15,5% 3,4% 51,6% ,7% 24,1% 20,3% 2,4% 40,5% ,9% 28,5% 20,7% 4,5% 34,5% ,5% 43,0% 26,1% 5,9% 3,6% ,0% 30,4% 23,1% 5,1% 25,4% ,5% 25,0% 16,2% 6,6% 31,7% ,4% 30,1% 20,1% 6,0% 60,7% ,5% 28,6% 22,2% 7,2% 24,5% 50

51 Asthma bronchiale A regisztrált asthmások között néhány megyében ( Borsod, Heves, Komárom, Nógrád, Somogy) kiugróan nagy ( 30% feletti) a tárgyévben nem jelentkezett betegek aránya. Az országos átlag e tekintetben 20% körüli, az ennél nagyobb arányú elmaradás okát érdemes vizsgálni. Az asztma GINA (Global Initiative for Asthma) szerinti súlyossági megoszlása megfelel az asztmás betegpopulációban általában közölt arányoknak, a nyilvántartott asztmás betegből az enyhe asztmás (1.és 2. súlyossági lépcső). Az enyhe asztma rendszerint az atopiás formák közül kerül ki, míg a súlyosabb asztmában az arány a nem-atopiás csoport felé tolódik. Nagy a súlyosság szerint nem besorolt betegek száma (48442). Regisztrált asthmások súlyossági besorolása Az asthma típusa Allergiás asthma Nem allergiás asthma Együtt Intermitáló (1. lépcső) Enyhe perzisztáló (2. lépcső) Középsúlyos perzisztáló (3. lépcső) Súlyos perzisztáló (4. lépcső) Besorolás nem történt Összesen Regisztrált asthmások súlyossági besorolása Allergiás asthma Nem allergiás asthma betegek száma Intermitáló Enyhe perzisztáló Középsúlyos perzisztáló Súlyos perzisztáló Besorolás nem történt Asthma bronchiale miatti halálozások száma 51

52 Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Év Nyilvántartott betegek száma Elhalálozottak (TG szám) % Meghaltak (KSH szám) %ooo ,10% 497 4, ,21% 403 3, ,00% 288 2, ,78% 304 3, ,82% 260 2, ,71% 229 2, ,90% 201 2, ,76% 217 2, ,70% 162 1, ,72% 206 2, ,72% 253 2, ,77% 219 2, ,72% 247 2, ,57% 52

53 Rhinitis allergica Rhinitis allergica Rhinitis allergica morbiditási adatainak alakulása Év Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott betegek Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt A tüdőgondozókban nyilvántartott legnagyobb betegcsoportot az allergiás rhinitises betegek adják. Tekintve, hogy a rhinitis ellátásában több szakma is kompetens, a tüdőgyógyászati hálózatban nyilvántartott betegek számából nem következtethetünk a betegség valós prevalenciájára és incidenciájára. Ennek ellenére, az OKTPI évkönyve e tekintetben is sokszor idézett forrás, ezért itt is hangsúlyozni kell, hogy az allergiás rhinitis valódi előfordulási gyakorisága hazai epidemiológiai felmérések szerint átlagosan 10% körüli. Rhinitis allergica morbiditási adatainak alakulása Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott betegek új betegek

54 Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Rhinitis allergica morbiditási adatai területi bontásban Megye/régió Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott állomány szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alfőld Összesen

55 Rhinitis allergica Rhinitis allergica regisztrált morbiditási adatai Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott betegek betegek % Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-A-Z Csongrád Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-N.K.-Sz. Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Sz. Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Vidék Összesen: Rhinitis allergica (korcsoportok szerint) Korcsoportok 0-14 éves éves éves éves éves éves 60 felett Összesen Férfiak Nők Együtt

56 Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Primer hörgőrák A Pulmonológiai Intézmények adatai továbbra is az arányok elemzésére alkalmasak, mivel a betegek egy része a tüdőgyógyászati hálózaton kívül kerül ellátásra. Az újonnan felfedezett tüdőrákos betegek száma 2006-ban az előző évekhez képest lényegében nem változott. Megfigyelhető, hogy a prevalencia az utóbbi 5 évben évente csaknem 1000 beteggel nő, mely a kezelés eredményességének javulását illusztrálja. Hörgőrákos megbetegedések alakulása Év Új betegek Összes regisztrált SZÁM %ooo SZÁM %ooo , , , , , , , , , , , , , , , , Hörgőrák morbiditási adatai új betegek összes regisztrált új betegek % összes regisztrált %000 56

57 Primer hörgőrák Év Primer hörgőrákos megbetegedések alakulása nemek szerint (BNO X.: C33-C34) Szám szerint 100 esetből 100 ezer lakosból Férfi Nő Együtt Férfi Nő Férfi Nő Együtt ,10% 17,90% 41,5 8,5 24, ,20% 15,80% 64,2 11, ,70% 17,30% 73,2 14,3 42, ,30% 18,70% 83,9 17,9 49, ,10% 20,90% 93 22,6 56, ,90% 23,10% 91,1 25,1 56, ,00% 24,00% 95,4 27, ,50% 24,50% 99,3 29,5 62, ,30% 24,70% 98,9 29,6 62, ,40% 26,60% 95,1 31,5 61, ,80% 27,20% 95 32,4 62, ,30% 27,70% 94, , ,70% 28,30% 94 33,7 62, ,77% 29,23% 96,6 36,1 64, ,9% 30,1% 94,8 37,0 64, ,2% 30,8% 94,6 38,1 64, ,4% 31,6% 93,0 38,9 64,6 A férfiak tüdőrák incidenciájának csökkenése, a nők tüdőrák incidenciájának az utóbbi 5 évben töretlen- növekedése a világ fejlett országainak tendenciájával összecseng. Hazánkban a férfiak és a nők arányszáma lassan eléri a 2 az 1-hez arányt. A későbbiekben a nemek közötti előfordulási arány különbségének megszűnése prognosztizálható. 57

58 Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Primer hörgőrákos betegek korcsoportos megoszlása nemenként Korcsoport Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott állomány Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo 0 14 éves 0 0,0 0 0,0 0 0,00 0 0,0 0 0,0 0 0, éves 0 0,0 1 0,3 1 0,16 1 0,3 2 0,6 3 0, éves 0 0,0 1 0,3 1 0,15 6 1,7 2 0,6 8 1, éves 2 0,5 2 0,5 4 0,47 5 1,2 3 0,7 8 0, éves 7 1,8 8 2,2 15 1, ,1 13 3,5 25 3, éves 13 3,8 20 5,9 33 4, , , , éves 79 26, , , , , , éves , , , , , , éves , , , , , , éves , , , , , , éves , , , , , , éves , , , , , ,6 70 fölött , , , , , ,6 Összesen , , , , , ,2 Ismert nemzetközi adat, hogy a tüdőrák az idősek megbetegedése. A hazai adatok is ezt tükrözik. 65 év feletti férfiak esetén 44 %, a 65 év feletti nők esetén 41 % az új megbetegedések aránya. Érdekes, hogy korosztályos bontásban külön vizsgálva a férfiak és nők incidencia adatait, a nemzetközi trendnek megfelelően a fiatalabb korosztályokban a nők előfordulási arányszáma magasabb, mint az azonos korcsoportú férfiaké. Standardizált hörgőrák incidencia területi eloszlása 2006-ban Sopron Győr Szombathely Veszprém Salgótarján Miskolc Eger Vác Tatabánya Budapest Székesfehérvár Szolnok Nyíregyháza Debrecen Kecskemét Békéscsaba Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Szeged Baja Pécs (o/oooo)