Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Átírás

1 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92) FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzi és egyéb jogok a dokumentum szerzjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felels azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzi jogait. Az archívum üzemelteti fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetségét illeten, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzje a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: Alulírott, a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végzs hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerzi jogszabályok értelmében nem kizárólagos, idtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerzi és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetségek továbbra is fent nevezett szerzt illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre elssorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FISKOLAI KAR A Zalaiparker Rt. leltározási tevékenységének bemutatása a hagyományos és vonalkódos készletnyilvántartás összehasonlításának tükrében Devecser Melinda Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003.

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 5. oldal 2. Történeti áttekintés 7. oldal 2.1. Kezdetek 7. oldal 2.2. Fejldés korszaka 7. oldal 2.3. Privatizáció idszaka 8. oldal 2.4. Privatizáció utáni változások, fejlesztések 12. oldal 2.5. Napjaink eseményei 14. oldal 3. Leltározás általános szabályai 15. oldal 3.1. Leltár, leltározás fogalma 15. oldal 3.2. Leltár alaki és tartalmi követelményei 15. oldal Leltárral szemben támasztott alaki követelmények 15. oldal Leltárral szemben támasztott tartalmi követelmények 16. oldal 3.3. Leltározás fajtái, módszerei 18. oldal Leltározás fajtái 18. oldal Leltározás módszerei 19. oldal Mennyiségi felvétel 19. oldal Egyeztetés 20. oldal 3.4. Leltározás idpontjai 20. oldal Évközi leltározás 21. oldal Folyamatos leltározás 22. oldal Fordulónapi leltározás 22. oldal 3.5. Leltározás elkészítése és végrehajtása 23. oldal 3.6. Leltárak értékelése, hiányok és többletek feltárása 24. oldal 4. Leltározás szabályozása a Zalaiparker Rt.-nél 27. oldal 4.1. Leltározási szabályzat és leltározási ütemterv 27. oldal Leltározási szabályzat 27. oldal Leltározási ütemterv 28. oldal 4.2. Intézkedési jogosultság, ellenrzési kötelezettség elhatárolása 30. oldal Vezérigazgató felelssége 30. oldal Vezérigazgató-helyettes felelssége 30. oldal 2

4 Kereskedelmi vezet felelssége 30. oldal Számviteli vezet felelssége 31. oldal Üzemgazdasági vezet felelssége 31. oldal Leltározást végz személyek felelssége 31. oldal Leltározásra kerül egység vezetjének, helyettesének felelssége 32. oldal 5. Vonalkódos nyilvántartás bevezetése 33. oldal 5.1. Alkalmazott integrált rendszer bevezetése 33. oldal 5.2. Cikktörzs kialakítása, módszertana 35. oldal 6. A hagyományos és vonalkódos készletnyilvántartású boltok 37. oldal leltározási folyamatának összehasonlítása 6.1. Leltárfelvételt közvetlenül megelzend teendk 37. oldal 6.2. A tárgyi eszközök és készletek elkészítése a leltárfelvételhez 38. oldal 6.3. A leltárfelvételhez szükséges technikai feltételek, eszközök biztosítása 39. oldal 6.4. A leltározás végrehajtása 39. oldal A leltározás folyamata 40. oldal A LELTÁR program m>ködésének bemutatása 43. oldal 6.5. Leltározási bizonylatok 46. oldal 6.6. A leltározás ellenrzése 48. oldal A leltározás elkészítésének ellenrzése 48. oldal A leltározás végrehajtásának ellenrzése 49. oldal A leltárfeldolgozás ellenrzése 49. oldal A leltárértékelés ellenrzése 50. oldal 7. Leltárért való felelasség 51. oldal 7.1. Leltárhiányért való felelsség szabályai a Zalaiparker Rt.-nél 51. oldal 7.2. A 11. számú PILLÉR Vasáruház leltárhiánya 52. oldal 8. Összefoglaló értékelés 57. oldal 3

5 A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény elírásai szerint megrizni, amely tételesen, ellenrizhet módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglév eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. Az árukészleteit az üzleti évben csak értékben nyilvántartó vállalkozó az üzleti év mérlegfordulónapját megelz negyedévben vagy az azt követ negyedévben is ellenrizheti tételes leltározással értékbeni nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A leltározással megállapított érték és a könyv szerinti érték különbözetével a mérleggel lezárt üzleti év eredményét kell módosítani. 1 1 Irodalomjegyzék és 3. bekezdés 4

6 1. Bevezetés Dolgozatom témája a Zala Megyei Iparcikk Kereskedelmi Részvénytársaság (ZALAIPARKER RT.) leltározásának bemutatása a hagyományos és vonalkódos nyilvántartás összehasonlításán keresztül. A társaság 1995-ben határozta el a cikkelemes számítástechnikai rendszer bevezetését. Ma már a hálózati egységek többnyire ezt a nyilvántartási módszert alkalmazzák. Az els átálló üzletek a vegyi és papírboltok voltak, majd ezt követen a vasm>szaki szakmában került bevezetésre. Ruházati területen a évi leltárak során történik meg az áttérés. Munkám els részében a társaság fejldését, a privatizációt, annak alapvet hatásait, a vállalat életében végbement folyamatok fbb vonulatait kívánom bemutatni. A történeti áttekintés után a hangsúlyt a leltár és leltározás törvényi elírásaira és az Rt. egyedi szabályozásának vizsgálatára helyezem. A dolgozat központi részében mutatom be a leltározás gyakorlatban történ megvalósításának folyamatát a hagyományos és vonalkódos készletnyilvántartású üzletekben, valamint ezzel szoros összefüggésben részletezem a vonalkódos rendszer kiépítésének elhatározását, bevezetésének állomásait, valamint a leltárkiértékel program m>ködését. Ezt követen a Zalaiparker Rt.-nél érvényesül szabályokat mutatom be a leltárhiányért való anyagi felelsségre vonatkozóan, mindezt egy, a társaság életében megtörtént esettel illusztrálva. Dolgozatom végén az általam megfelelnek tartott következtetések levonásával javaslatokat teszek a társaság további leltározási tevékenységére vonatkozóan. A témaválasztást és a cikkelemes nyilvántartáson alapuló leltározás, leltárkiértékelés részletes taglalását megalapozza az a tény, hogy a Zalaiparker Rt.-nél egyre nagyobb jelentséggel bír a vonalkódos készletnyilvántartás, az elektronikus adatrögzít berendezés segítségével történ leltározás, felváltva a korábbi évekre jellemz hagyományos készletnyilvántartást. Az új számviteli törvénynek köszönheten, mely január 1-jén lépett hatályba, a valódiság elve a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap. E törvény értelmében kibvült a leltározás számbavételének funkciója. Egyrészt el kell segítenie a vagyonvédelmet, 5

7 másrészt a leltározásnak bizonylatszer> alátámasztással kell szolgálnia a mérlegben szerepl eszközadatokhoz. A valódiság elvének érvényesülése elssorban azt jelenti, hogy a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szerepl tételnek a valóságban megtalálhatónak kell lenni. A valódiság elvének érvényesülése szempontjából kiemelked szerepet játszik a leltározás és a leltározási szabályzat. Az árukészlet leltározásának részletes tárgyalását az a körülmény indokolja, hogy a Zalaiparker Rt. eszközeinek jelents hányadát a kereskedelmi tevékenység jellegébl adódóan, amint ezt a társaság cégszer> elnevezése is elárulja az árukészlet képezi. A témaválasztás aktualizálását az is indokolja, hogy napjainkban a mindennapi élet elképzelhetetlen számítógépek nélkül. Az elektronikus adatrögzít gépek segítségével megkönnyíthet a leltározási folyamat lebonyolítása, a leltárak kiértékelése és a valódiság elvének megfelelen pontosabb eredményhez juthatunk. Munkámban kiemelt szerepet tulajdonítottam a vonalkódos készletnyilvántartásnak, a leltárt kiértékel programnak, hiszen a társaság rövidtávú tervei közt szerepel a cikkelemes nyilvántartás valamennyi egységben történ bevezetése. 6

8 2. Történeti áttekintés 2.1. Kezdetek A Zalaiparker Rt. államigazgatási szempontok szerint jött létre tervutasításos rendszerben. Akkoriban a népboltok lassú fejldéssel indultak, mivel irányításuk a Vas megyei Népbolt Központból történt. Így év végén mindössze 5 népbolt állt a zalaegerszegi lakosság rendelkezésére. Az els jogeld a Zala Megyei Népbolt Nemzeti Vállalt volt, amely a Belkereskedelmi Minisztérium döntése alapján március 6-i hatállyal alakult meg 53 államosított kiskereskedelmi egységbl, néhány ezer négyzetméter üzlet-alapterülettel. A vállalat egyik legfontosabb feladatának a gépállomások anyagszükségletének biztosítása bizonyult. Az 50-es évek második felében átgondolt program keretében megkezddött a kezdetleges régi boltok modernizálása és a hálózati egységek átrendezése végére a bolthálózat területi és profiltisztítási elvek alapján 104 boltra növekedett. A fleg budapesti székhely> vállalatoktól átvett boltok eredményezték a növekedést, ugyanakkor területi alapon leváltak a nagykanizsai egységek. A profiltisztítás keretében a vendéglátó és húsipari vállalatok alapítása növelte és a vidéki vegyesboltok szövetkezeti formába való tömörülése csökkentette a boltok számát, egyszer>sítette a profilját FejlAdés korszaka A vállalat neve január 1-tl Zala Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatra módosult. Ez a változás a megye állami kereskedelmét dönten átalakította, és megvetette az alapjait a 80-as évek végére kialakult kereskedelemnek, a színvonalas hálózatnak. Az új vállalathoz a ruházati és vegyesiparcikk-boltok kerültek, átadták az élelmiszert árusító egységeiket. Nagykanizsán kirendeltség létesült, és megkezddött a hálózat állapotának egységes színvonalú javítása. A jobb helyzet> zalaegerszegi hálózat állapota lehetvé tette a kanizsai hátrányos helyzet felszámolását. Kezdetben a boltok felújítása és modernizálása, majd elre átgondolt átrendezése, alapterületük növelése történt meg. 7

9 Ezzel együtt jó ütemben haladt az új kiszolgálási formák bevezetése is. A 60-as évek közepére már mindenütt megvalósult a kit>zött szociális feltételek biztosítása, az eladóterek saját erbl való növelése. Az els idket az útkeresés jellemezte, de aztán gyors fejldés következett. A vállalatnál már a 60-as évek elejétl jól körvonalazott üzletpolitika érvényesült, és aktív hirdetési tevékenységet folytattak. A szállítópartnerek bevonásával kezdetét vette az úgynevezett közös boltok létesítése. Ez a megoldás a forgalom növelésére dönt hatású volt. Elnye, hogy nem igényelt jelents forgóalapot, mégis megnövelte az árukínálatot január 1-tl Zala Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalatra, röviden ZALAIPARKER-re módosult a társaság neve. Ezt követen 20 éven át használta az új emblémát. A 70-es években a fejldés még dinamikusabbá vált, a közös bolti tevékenység újabb lendületet kapott. A régi boltokat felújították, az adminisztrációt korszer>sítették. A fejlesztésnek köszönheten a vállalat javítani tudta a forgási idt és az ország legmagasabb áruforgalmát elér vidéki vállalata lett. A 80-as években a boltvezetknek már nemcsak kereskedni, beszerezni és értékesíteni kellett, hanem gazdálkodni is. Mindez 1982-ben az úgynevezett költségtérítéses rendszer bevezetésével kezddött, illetve az üzletek bérletbe, szerzdésbe adásával folytatódott, valamint bevezetésre került a jövedelemérdekeltségi rendszer. Az eredményeket tanúsítja, hogy 1987-ig 4 alkalommal a Zalaiparker Rt. kapta a Belkereskedelmi Minisztériumtól a Kiváló Vállalati címet az iparcikk szakmában szétl állami vállalattá minsült át és az átalakulásig ebben a formában is m>ködött Privatizáció idaszaka Magyarországon a rendszerváltást követen a gazdasági életben változások következtek be, melyek hatására egy teljesen új alapokon nyugvó gazdálkodási forma kezdett kialakulni. A változások alapvet irányvonala a magántulajdon növekedése a gazdaságban. E folyamat megvalósításának eszköze a privatizáció, mely sok esetben a körülötte kialakult botrányok miatt felkeltette a közvélemény, az átlagpolgár érdekldbb odafigyelését a gazdaság változásaira ben csupán egyetlen, a gazdasági életet érint törvényt hozott az új, demokratikus úton választott rendszerváltó parlament. Ez a törvény az évi LXXIV. 8

10 törvény volt, amit ma is csak elprivatizációs törvényként emlegetnek. A dönten állam által irányított gazdaság helyett korszer> piacgazdasági rendszer alapjainak megteremtése lett a cél. E törvény érzékenyen érintette az akkoriban még az 1985-ben megalakult Vállalati Tanács irányítása alatt álló vállalatot, hiszen a tíz f alatti létszámú üzleteitl és a korábbi bérletes és szerzdéses formában üzemel egységeitl kellett megválnia. A vállalat bejelentette a Vagyonügynökségnek a törvény hatálya alá es üzleteket. Az árverések elkészítése, meghirdetése, lebonyolítása, a nyertesekkel való szerzdéskötés egy, az ÁVÜ-vel kötött különmegállapodás alapján történt. Az árverések kiírása eltt az ÁVÜ megbízta a ZALAINVEST Kft-ét az üzletek értékének becslésével, amit az felülbírált, majd megállapította a végleges kikiáltási árat, amelynél alacsonyabb áron az üzletet értékesíteni nem lehetett. Az évi LIV. törvény lehetvé tette, hogy a szerzdéses üzletek vezeti forgalmi értéken megvásárolják a boltot. 10 bérl közül 9 élt a lehetséggel, így az elprivatizáció idszakában a vállalat összesen 64 boltját veszítette el. Mindössze 7 bolt esetén szerzett a vev tulajdonjogot, a többi boltnál pedig a bérleti jog került értékesítésre. A Zalaiparker boltjainak jó állaga, viszonylag alacsony kikiáltási ára és az, hogy az új tulajdonos profilkötöttség nélkül vehette át, igen népszer>vé tette a boltokat. Az értékesített üzletek egy része frekventált helyeken, általában a városközpontban m>ködött, így a privatizáció során a vállalat kiszorult a legforgalmasabb területekrl. Az újonnan szervezdött vállalkozások többnyire kereskedelemmel foglalkoztak, így a vállalat saját konkurenciáját ersítette meg az üzletek kiárusításával. A kialakult vételárat azonnal be kellett fizetni az államnak, illetve mivel megyei alapítású cégrl volt szó, 50%-t a megyei önkormányzatnak. A privatizációs bevételeket a kormány teljes egészében adósságtörlesztésre fordította. A legnagyobb gondot a vállalat számára a létszámcsökkentés humánus megoldása jelentette, hiszen az érintett boltok dolgozóit az új üzemeltet általában nem vette át, így a felmondás és végkielégítés költségeit a Zalaiparkernek kellett viselnie. Ugyanakkor szintén problémát jelentett a privatizált üzletek készletének elhelyezése is. A Zalaiparker Vállalati Tanácsa november 29-én határozatot hozott, hogy a vállalat vezetése vizsgálja meg az átalakulás lehetséges módozatait és készítse el a Vagyonügynökség számára megküldend jelentést. Az elkészített terveket a Vállalati Tanács megtárgyalás után jóváhagyta, majd 1991 márciusában a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény alapján küls befektetk bevonásával a 9

11 vállalat gazdasági társasággá történ átalakulását határozta el. A részvénytársasággá történ átalakulásról hosszú távú gazdálkodási számítások alapján döntöttek, így december 1-jén zártkör> átalakulással létrejött a Zala Megyei Iparcikk Kereskedelmi Rt. a Zala Megyei Kereskedelmi Vállalat általános és teljes jogutódjaként. A múltban a vásárlók megszokták a Zalaiparker nevet, amely szemükben minséget, megbízható áruellátást, udvarias, kultúrált kiszolgálást jelent. Emiatt hagyták meg a nevet és bevezették a minségi elrelépést kifejez új emblémát. A vállalat az átalakulással meg kívánta rizni egységes arculatát, a meglév boltok profiljának átrendezésével kívánta biztosítani az üzletláncszer> m>ködést, beleértve az egységes áralkalmazási feltételeket is. A vállalat május 31-ei vagyoni állapotának értékelését a budapesti AUDIT Kft. végezte. A vagyonértékelést az ÁVÜ elfogadta, így a társaság induló vagyonát ezer Ft-ban állapította meg. Az Rt. tkéjének megoszlása átalakuláskor (1991. december 1.) 1.számú táblázat Tulajdonosok Vagyonrész (eft) Részesedés (%) ÁVÜ ,7 Önkormányzatok ,8 Küls befektetk ,2 Dolgozók ,3 Összesen ,0 Az átalakulást követen a Vállalati Tanács feloszlott, helyét, szerepét a közgy>lés, az igazgatóság, a felügyel bizottság és a könyvvizsgáló vette át nyarán az ÁVÜ nyílt, egyfordulós pályázatot írt ki állami tulajdonú részvények értékesítésére. E pályázat alapján meghirdetésre került a Társaság alaptkéjének 60,7%-a, amelynek névértéke ezer Ft. A jegyzett tke 10%-át képvisel részvénycsomagra a pályázók kárpótlási jegyben voltak kötelesek ajánlatot tenni. A kiírás lehetvé tette ezen felül is a kárpótlási jeggyel történ fizetést, valamint E-hitel igénybevételét is a vételár bánatpénzt meghaladó részére. Mivel idközben az Országgy>lés elfogadta az Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvényt is, lehetség nyílt az eredeti koncepció a Zalaiparker Rt. tulajdonosai maguk a dolgozók legyenek végrehajtására. 10

12 Megfelel összeg> saját er hiányában a kivásárlásra egy konzorcium állt össze, melynek tagjai a Zalaiparker Rt. MRP Szervez Bizottsága, mely E-hitel igénybevételével tette meg ajánlatát, valamint Barta András és társai, illetve a Budapest Bank Rt. A magánszemélyekbl álló befekteti csoport és a bank kárpótlási jegy ellenében kívánta megvásárolni a részesedést. A pályázat kedvez elbírálását segítette el, hogy a Budapest Bank Rt. 10%-os alaptke-emelést ígért. Az MRP Szervezet a munkavállalók által önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkez jogi személy, amelynek célja az ket foglalkoztató társaságban tulajdon szerzése. Az így megvásárolt részvények csak fokozatosan jutnak a dolgozók tulajdonába. Abban az esetben, ha az MRP állami tulajdon privatizációja során jött létre, a törvény hozzárendeli az Egzisztencia-hitel konstrukciót, melynek futamideje 15 év, ebbl az els három türelmi id, amikor csak a kamatokat kell fizetni. Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa december 8-i ülésén a pályázatot eredményesnek nyilvánította. Megkötötték az adásvételi elszerzdést, amelynek tartalmával egyezen az MRP Szervezet bejegyzését követen került sor a végleges szerzdés aláírására március 17-i közgy>lésen megválasztották az MRP tisztségviselit. Ezzel a Zalaiparker Rt. privatizációja befejezdött. A társaságban állami tulajdon nem maradt, ezt követen már csak a tulajdonosi szerkezetben következett be változás. Privatizáció utáni tulajdonosi szerkezet (1994. február 2.) 2. számú táblázat Tulajdonosok Vagyonrész (eft) Részesedés (%) ÁVÜ - - Önkormányzatok MRP Dolgozók Küls befektetk Budapest Bank Rt Összesen

13 2.4. Privatizáció utáni változások, fejlesztések 1995 A vállalat már központilag köti a szállítókkal a szerzdéseket. Csökkent a szállítók száma és a megállapodásokban sikerült a korábbinál jobb fizetési és árrés-kondíciót elérni. Megnyílt a nagykereskedelmi raktár. Induló profiljába a vas-m>szaki, kozmetikaivegyi és papíráruk tartoztak. A pozíciók javítása érdekében év végén a társaság csatlakozott a HONIKER Beszerzési Társulathoz. Elhatározták a cikkelem mélység> azonosításon alapuló komplett számítástechnikai rendszer bevezetését, megtették az elkészületeket és bevezették alkalmazását a nagykereskedelmi részlegben. Elkezdték a társaság jövképének, missziójának megalkotását. Folyamatosan biztosították a dolgozók továbbképzését, valutapénztárosokat képeztek illetve német nyelvtanfolyamot és eladási képességfejleszt tréninget indítottak Tovább bvült a központi árubeszerzés, ezáltal csökkent a beszállítók köre. Intenzív reklám és vev-promóciós akciókat hirdettek: A lakosságot a HRSÉG akció sorozatával, a közületi vevket pedig a direkt marketing segítségével ösztönözték vásárlásra. A beszámolási idszak végéig 17 egység állt át a vonalkódos készletnyilvántartásra. A hálózati egységek átállását megelzen a központi adatfeldolgozás is megváltozott. A számviteli-gazdálkodási részrendszernek mind a 8 alrendszere, továbbá a vezeti információs rendszer is m>ködött az év végére Befejezdött a vonalkódos rendszer kiépítése. A ruházati szakma kivételével valamennyi üzletben ez a nyilvántartás került bevezetésre. A forgalom alakulását jelentsen befolyásolta a horvát bevásárló turizmus mérsékldése. 12

14 1998 Ekkor került sor a tervez, ellenrz tevékenység zárt controlling rendszerbe foglalására. A forgalom alakulására kedvezen hatott a marketing tevékenység fokozása: a vevvel folytatott direkt marketing kommunikáció. E cél jól szolgálta a májusban bevezetett saját reklámújság havi példányban történ terjesztése. Konkrét intézkedések alapján mind a hálózat, mind a központi apparátus létszáma csökkent szükség esetén éltek a részids foglalkoztatás lehetségével Az új intézkedések végrehajtása ellenére a vállalat a harmadik veszteséges évét zárta. A forgalom folyamatosan csökkent. A veszteség több okra vezethet vissza: a növekv konkurencia és a csökken bevásárló-turizmus mellett az MRP Szervezet Egzisztencia-hitel törlesztése, kamatterhe. A hitel törlesztése során a vállalat kénytelen volt a türelmi idszakban ( ) képzett eredménytartalékot felhasználni tl az üzemi, üzleti tevékenység eredménye, illetve a szokásos vállalkozási eredmény is pozitív volt, de ez csak részben fedezte a rendkívüli ráfordítások között megjelen, az MRP Szervezettel kapcsolatos kiadásokat. A hálózati dolgozók, valamint az adminisztrátorok részére számítástechnikai tanfolyamot szervezett a társaság. Ez évben döntöttek a részvények dematerializálttá történ átalakításáról A társaság továbbfejlesztette marketing tevékenységét, ugyanakkor próbálták javítani a beszerzési tevékenység hatékonyságát. A vállalat ekkor már 4 beszerzési társaságnak tagja, és ezáltal jobb kondíciókkal tudott árut beszerezni. A beszállítói körbe kizárólag központi szerzdéssel rendelkez szállítók kerülhettek. Megvásárolták az új irodaházat, bvítették a gépjárm>parkot. 13

15 2.5. Napjaink eseményei 2001 Új bolt nyílt Zalaegerszegen, amely leértékelt áron forgalmazta a bolthálózat elfekv készleteit. Ez a bolt ma már Nagykanizsán m>ködik. A társaság a gazdaságtalanul m>köd saját tulajdonú ingatlanait bérbeadás útján kezdi hasznosítani. Néhány üzlet eladóterét a raktárak rovására megnövelték, majd a nagyobb eladótér egy részét bérbe adták, így téve nyereségessé az üzletet. A mérleg szerinti eredmény veszteséget mutat. 2 A társaság részvényeinek többségét a munkavállalók birtokolják Jelenleg 28 hálózati egység m>ködik. 4 Az egyre növekv bérbeadásból származó bevétel mellett Nagykanizsán három gazdaságtalanul m>köd önkormányzati bérleménybl is kivonult a társaság. Átszervezik a központi irányítást azzal a céllal, hogy a kereskedelmi tevékenységet 2003-tól nyereségessé tegyék. Erteljes létszámcsökkentést hajtottak végre. 2 Lásd 1. számú melléklet 3 Lásd 2. számú melléklet 4 Lásd 3. számú melléklet 14

16 3. Leltározás általános szabályai 3.1. Leltár, leltározás fogalma "Leltár: a vállalkozás eszközeirl és forrásairól egy adott idpontra vonatkozóan a valóságos helyzetnek megfelel mennyiségi és értékbeni részletes kimutatás." 5 A számviteli törvény elírásaiból következik, hogy a leltárnak tételesen kell tartalmaznia az éves beszámoló (egyszer>sített éves beszámoló) mérlegében illetve az egyszer>sített mérlegben szerepl minden eszközt és forrás. " Leltározás: a vállalkozás tulajdonában, birtokában, kezelésében, használatában lev befektetett eszközök, készletek, követelések, pénzügyi eszközök, valamint azok forrásainak számbavétele és a valóságban meglev mennyiségük, állományuk megállapítása." 6 A leltározás egyben alkalmat teremt a csökkent érték>vé vált, vagy selejtezend, adott esetben az elfekv, a nem keresett készletek feltárására, egyúttal a készletek tárolása szabályszer>ségének, a raktározási elírások betartásának ellenrzésére. A leltározás célja és egyben feladata, hogy a vállalati vagyon könyvvitel által kimutatott adatainak valódiságát az eszközök és források valóságban meglev mennyiségének és értékének megállapításával ellenrizze Leltár alaki és tartalmi követelményei Leltárral szemben támasztott alaki követelmények Leltárteljesség azt jelenti, hogy a leltárnak a vállalat valamennyi eszközét és forrását tartalmaznia kell függetlenül attól, hogy a vállalat birtokában van, vagy idegen helyen tároltak. A leltározás idpontjában a vállalat birtokában lev, de nem a vállalat tulajdonát képez eszközöket a leltárban érték nélkül kell kimutatni. Ezen leltárakat az eszközök tulajdonosainak meg kell küldeni. 5 Irodalomjegyzék oldal 6 Irodalomjegyzék oldal 15

17 A leltár valódisága elfeltétele a mérleg valódiságának. Ez azt jelenti, hogy minden leltárnak a valóságot - az eszközöknek a leltározás során fellelt tényleges mennyiségét és helyesen megállapított értékét - kell tükröznie. Ezt a követelményt csak úgy lehet teljesíteni, hogy az eszközök és források mennyiségi felvételére és értékelésére vonatkozó elírásokat maradéktalanul betartják. Ezt követen végrehajtjuk a jogszabályban meghatározott egyeztetéseket és ellenrzéseket. A leltár világossága azt jelenti, hogy a leltárnak áttekintheten leltározási helyenként, és ezen belül fajta, típus, méret és minség szerinti részletezéssel kell tartalmaznia az eszközöket. A számbavételnél ez a követelmény egyben a bruttó elv érvényesítését is jelenti. Az egy helyen tárolt és összecserélhet tételeket összevonni (kompenzálni) csak a vonatkozó jogszabály elírásai szerint szabad. Az adósok és a hitelezk tartozásait, követeléseit a leltárban tételesen kell kimutatni Leltárral szemben támasztott tartalmi követelmények A bizonylatok (leltárfelvételi jegyek és ívek), és egyéb dokumentációk (jegyzkönyvek, kimutatások) elírás szerinti egyértelm> és hiánytalan kitöltése. A szükséges záradékok (pl.: Csoportos leltárfelelsségi nyilatkozat) és aláírások megléte. A leltár az ellenrizhetség elvének akkor tesz eleget, ha tartalmazza az alábbiakat: a társaság megnevezését, a leltár, a leltározási hely megjelölését, a bizonylatok sorszámát, a leltározás megkezdésének és befejezésének idpontját, valamint a leltár fordulónapját, amelyre vonatkoztatva a leltár készül, a leltározott eszközök és források meghatározását, ténylegesen talált mennyiségét, egységárát és összértékét, a leltárkülönbözetek (hiányok és többletek) kimutatását, a leltározás végrehajtásáért és ellenrzéséért felels, valamint a számadásra kötelezett személyek aláírását, az értékelés alapjául szolgáló egységárat beszerzési és fogyasztói áron, 16

18 az egy éven belül elhasználódó, használatba vett egyéb tárgyi eszköznek nem minsül eszközöket, valamint a beérkezett de a mérlegkészítés idpontjáig nem számlázott árukészleteket is. 7 Azokat a vásárolt és saját termelés> készleteket, amelyek megrongálódtak, amelyek felhasználása, értékesítése kétségessé vált, amelyek feleslegessé váltak, csökkentett értékben kell a mérlegben és a leltárban is szerepeltetni. A leltárban elkülönítetten, jogcím szerint részletezve kell kimutatni mindazokat az egyébként azonos eszközöket, amelyeket valamely okból egymástól eltéren értékelnek: a bérmunkára átadott, a javításra átadott, a bizományba átadott, a bérbe adott, az úton lev eszközöket. A készletezési hely feltüntetésével és jogcímének megjelölésével csak mennyiségben kell szerepeltetni: a bérmunkára átvett, a javításra átvett, a bizományba átvett, a tárolásra átvett, a bérbe vett eszközöket. 8 A számviteli törvény szerint a fkönyv év végi zárásához olyan leltárt kell készíteni, amely ellenrizhet módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglév eszközöket és forrásokat mennyiségben és értékben. A leltározás kiterjed a vállalkozás birtokában lev minden eszközre. A leltározási tevékenységhez tartozik a könyv szerinti állomány és a tényleges állomány közötti különbözet, vagyis a hiányok és többletek megállapítása, rendezése (elszámolása) is. A törvény a mérleg készítésére nem szab határidt, csupán a beszámoló letétbe helyezésének határidejét írja el. A vállalkozások mérlegüket egy tág idintervallumon belül készíthetik el. Ebbl következik, hogy a leltár elkészítésének idpontjára sem határozható meg egységesen, kötelezen betartandó határid. Mivel a mérleg 7 Irodalomjegyzék 4. 8 Irodalomjegyzék 7. 17