Leltár: Leltározás: Leltározás részei:

Átírás

1 Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Előkészítés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: /1 Gazdálkodási számítások, veszteségszámítás, kapacitásszámítás 18. a) Egy szálloda raktárosaként mutassa be leendő anyagi felelős munkatársának a leltározás fajtáit! Információtartalom vázlata - Vagyonmegállapító leltár - Rendkívüli leltár - Áruleltár - Eszközleltár Leltár: a könyvvitel alapján elkészített mérleget alátámasztó bizonylat olyan kimutatás, amely tételesen, ellenőrizhetően tartalmazza, hogy a vállalkozásnak mennyi vagyona van egy adott időpontban kimutatja a vállalkozás eszközeinek/forrásainak vagy egy-egy csoportjuknak a mennyiségét és értékét tételesen, ellenőrizhető módon mennyiségben és értékben mutatja a vállalkozás eszközeit és kötelezettségeit A Számviteli törvény a leltározást kötelezően előírja ezzel kell az éves beszámolót alátámasztani (vagyonmegállapító leltár), de a leltározásnak más céljai is lehetnek (pl. anyagilag felelős dolgozók elszámoltatása, árváltoztatás stb.) Leltározás: a vállalkozás tulajdonát képező eszközök valóságban meglévő állományának megállapítása az eszközök mennyiségének természetes mértékegységben való megállapítása és a leltározott mennyiségek értékelése Leltározás részei: VAGYONFELVÉTEL: vállalkozás vagyonának részeit határozzuk meg számlálással, méréssel VAGYONBECSLÉS: a felvett vagyon értékének megállapítása Leltározás módjai: EGYEZTETÉS: a nyilvántartás adatainak egyeztetése a valóságos állapottal abban az esetben alkalmazható, ha az eszközökről pontos, folyamatos, naprakész nyilvántartást vezetnek (az egyeztetés időpontját a vállalkozó dönti el) MENNYISÉGI FELVÉTEL: tételesen számba kell venni az eszközöket december 31-i fordulónappal abban az esetben, ha az eszközökről nincs folyamatos mennyiségi nyilvántartás (pl. ha a vendéglátó üzletben a készleteket értékben tartják nyilván) A kétféle leltárt egymás mellett is lehet alkalmazni! 1

2 Leltározás résztvevői: Függ: a vállalkozás nagyságától és jellemzőitől, de az anyagilag felelős dolgozókat mindig be kell vonni a leltározásba! o kisebb vállalkozásnál a tulajdonos egyedül is leltározhat o nagyobb vállalkozásnál többen végzik ezt a feladatot o bizottság is kijelölhető, de erre nincsen előírás Leltárak fajtái: VAGYONMEGÁLLAPÍTÓ LELTÁR Az üzleti vagyon teljes körű felmérése, amely kiterjed a tárgyi eszközökre és forgóeszközökre egyaránt. Minden vállalkozás köteles elvégezni évente legalább egyszer a december 31-i állapotnak megfelelően. Egyedi nyilvántartás: a tárgyi eszközök külön nyilvántartása, amelyet egyedi nyilvántartólapon kell végezni. Beszélhetünk még áruleltárról és eszközleltárról is. ÁTADÓ-ÁTVEVŐ LELTÁR Az anyagilag felelős vezető/dolgozó változása esetén a vezető/dolgozó elszámoltatása a rábízott vagyontárgyakkal, az eszközökről és készletekről készített teljes körű felmérés, melynek időpontja ismert. ELSZÁMOLTATÓ LELTÁR Célja, az ellenőrzés, a készletek felmérése és a gazdálkodás során keletkezett hiány vagy többlet kimutatása. Lényege: a nyilvántartás adatai alapján megállapított készlet értékének összehasonlítása a leltározással megállapított valóságos készletértékkel. Eredménye lehet: Egyező: tényleges érték = számított érték Többlet: tényleges érték > számított érték Hiány: tényleges érték < számított érték Leltárhiány: a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel 2

3 járó veszteség mértékét meghaladó hiány. ELLENŐRZŐ (RENDKÍVÜLI) LELTÁR Célja, általában annak felmérése, hogy az üzletben található-e idegen, számla nélküli áru. Időpontja ismeretlen. Beszélhetünk még önleltárról, amely belső elszámolásra használható és általában csak az árukra és göngyölegekre terjed ki, valamint hatósági leltárról, amikor valamely hatóság ellenőrei ellenőrzik a nyilvántarorr és tényleges készleteket (pl. jövedéki termékek esetében) 1. Vagyonmegállapító leltár általában év végén, az éves beszámoló, illetve az adóbevallás elkészítéséhez kel felvenni tételesen kell tartalmaznia a vállalkozás eszközeit és kötelezettségeit mennyiségben és értékben teljes körű és a december 31-i állapotot mutatja be csak a hivatalos, sorszámozással ellátott, szigorú számadású nyomtatványként kezelt leltárívre vihető fel 2. Rendkívüli leltár rendkívüli események kapcsán felvett leltár (pl. pl. betörés, tűz, természeti katasztrófa) 3. Áruleltár az árukészlet elemeire kiterjedő leltár az elszámoltató leltárak gyakran csak áruleltárak és nem terjednek ki minden eszközcsoportra 4. Eszközleltár minden eszközre kiterjedő leltár jellemzően teljes körű leltár a vagyonmegállapító leltár, de átadó-átvevő leltár esetén is lehet szükség eszközleltárra 3

4 Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Előkészítés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: /1 Gazdálkodási számítások, veszteségszámítás, kapacitásszámítás 18. b) Egészítse ki a táblázat hiányzó adatait és értékelje a készletgazdálkodás mutatóit! Megnevezés Időszak/nap 180 Elébé E Ft Átlagkészlet E Ft Nyitókészlet E Ft 380 Zárókészlet E Ft 430 Beszerzés E Ft 4090 Fsf / fordulat Fsn / nap A készletgazdálkodási mutatók kiszámításához ismernünk kell az átlagkészlet nagyságát, valamint az eladott áruk nettó beszerzési értékét. Az időszak során csak a nyitó és záró készletérték ismert, ezért az átlagkészlet meghatározásához csak egyedi átlagot tudunk számítani: Átlagkészlet = (nyitókészlet + zárókészlet) / 2 Behelyettesítve: Átlagkészlet = ( ) / 2 = 405 E Ft Az eladott áruk beszerzési értékét az áruforgalmi mérlegsor segítségével lehet meghatározni. Áruforgalmi mérlegsor: nyitókészlet + készletnövekedés = zárókészlet + készletcsökkenés Beszerzés elábé Ebből az elábé: Elábé = nyitókészlet + beszerzés zárókészlet Behelyettesítve: Elábé = = 4040 E Ft A forgási sebesség fordulatokban mutató kifejezi, hogy a vizsgált időszak során az átlagos készletértéket hányszor tudtuk értékesíteni (hányszor fordult meg a készlet). Forgási sebesség fordulatokban = elábé / átlagkészlet Behelyettesítve: Forgási sebesség fordulatokban = 4040 / 405 = 10 fordulat A forgási sebesség napokban mutató kifejezi, hogy a vizsgált időszak során az átlagkészlet átlagosan hány napig volt elegendő. 4

5 Forgási sebesség napokban = (átlagkészlet / elábé) x időszak napjainak száma Behelyettesítve: Forgási sebesség napokban = (405 / 4040) x 180 = 18 nap A számítások során felhasználható az az összefüggés is, amely értelmében a forgási sebesség napokban és forgási sebesség fordulatokban mutatók szorzata megegyezik az időszak napjainak számával, vagyis képlettel kifejezve: forgási sebesség fordulatokban x forgási sebesség napokban = időszak napjainak száma Bármelyik mutató kifejezhető a fenti összefüggésből: Forgási sebesség napokban = időszak napjainak száma / forgási sebesség fordulatokban Behelyettesítve: forgási sebesség napokban = 180 / 10 = 18 nap. Vagyis az üzletben a vizsgált félév során az eladott áruk nettó beszerzési értéke Ft, az átlagkészlet Ft volt. Az átlagkészlet átlagosan 18 napi forgalom lebonyolítását tette lehetővé, így az időszak során 10-szer cserélődött a készlet. 5

6 ÉRTÉKELŐLAP: A vizsgázó neve:... Értékelő lap 18. a) Egy szálloda raktárosaként mutassa be leendő anyagi felelős munkatársának a leltározás fajtáit! b) Egészítse ki a táblázat hiányzó adatait és értékelje a készletgazdálkodás mutatóit! Típus Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Hozzárendelt kompetenciák az információtartalom vázlata alapján Maximum Pontszámok A Gazdálkodás 30 A Raktározás és készletgazdálkodás 40 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum 3 Elemi számolási készség 5 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 10 5 Mennyiségérzék 5 Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és Maximum vizsgakövetelmény szerint Személyes Szervezőkészség 3 Társas Határozottság 3 Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Módszer Tervezési képesség 4 Rendszerben való gondolkodás Összesen 10 Mindösszesen 100 Elért Elért Elért. dátum... aláírás 6