Településföldrajz. 2. Elıadás. Településhierarchia, vonzáskörzetek. Vázlat

Átírás

1 Településföldrajz 2. Elıadás Településhierarchia, vonzáskörzetek Vázlat Településhierarchia, falu és város, a központi funkciók. Vonzáskörzetek lehatárolásának módszerei: Beluszky modellje, agglomerációs övezet, hegemón, domináns, átmeneti vonzásövek. Christaller modellje, Lösch modellje, Vance modellje, Rangsor-nagyság modell. 1

2 Településhierarchia A települések egymással szoros kapcsolatban fejlıdnek, közöttük alá/fölérendeltség alakul ki (településhierarchia) Egy település rangját, a településhálózatban elfoglalt helyzetét központi funkciói határozzák meg Települési funkciók Alapfunkciók a helyi lakosság ellátása Házi orvos Ált. iskola Élelmiszerbolt Jegyzı Központi funkciók a környezı települések lakosságának ellátása is Kórház Gimnázium Hipermarket Gyámhatóság, építésügyi hivatal, tőzoltóság, mentıállomás A központi funkciók vonzást gyakorolnak a környék lakosságára, általuk jönnek létre a vonzáskörzetek A központi funkciók típusai Nagy munkaadók (munkaerı vonzásközpont) Kereskedelem (kereskedelmi vk.) Gazdasági szolgáltatások (pl. bank, biztosítás, szervizek, patyolat, fotó) Közigazgatás Egészségügy Oktatás, kultúra (pl. iskola, múzeum, színház) Szervezés-irányítás (pl. MÁV Igazgatóság, vízügy) 2

3 A városi vonzáskörzetek belsı övei (Beluszky P. nyomán) Agglomerációs övezet: ahol az adott központ vonzása abszolút, más központok átvonzása nem mutatható ki; Hegemón vonzásöv: ahol egy adott központ vonzása az uralkodó, de esetenként (pl. kiskereskedelem) már más központok vonzóhatása is kimutatható; Domináns vonzásöv: ahol egy adott központ mellett más központ(ok) erıteljes vonzóhatása is érvényesül, az egyes központi funkciók esetében más-más mértékben, de a kapcsolatteremtések relatív többsége még az adott központra esik; Átmeneti vonzásöv: ahol egyszerre több egyenrangú központ vonzása érvényesül, a terület "szétvonzódik". A vonzáskörzet nagysága függ A központ méretétıl A közlekedéshálózat fejlettségétıl A környék településhálózatától A jövedelemszinttıl 3

4 UMFT, Pólusprogram A Christaller-modell A vizsgálatok háttere Dél-Németország kontinentális helyzető részei Alulról építkezı, a feudális mezıgazdaság által formált településhálózat Zárt rendszer!! Telefonellátottság mint indikátor A jelölések: z: a központ indexe g. A környék indexe T: a telefonok száma E: a népesség száma Z: a vizsgált település centralitásának mértéke Az egyes városokat Z- érték szerint összekötötte: Hatszöges rendszer! 4

5 A Christallerféle térfelosztás K3 as rendszer: az ellátott települések a hatszög csúcsán (3 központ felé ikapcs.) K4-es: az ellátott települések a hatszög oldalain (2 központ felé kapcs.) K7-es: a települések a hatszögön belül, csak egy központhoz kapcs. Magyarországi példák 5

6 A Lösch-modell : August Lösch ( ) gazdasági ellátókörzetek Indianapolis és Toledo (USA) körzetében 10 különbözı nagyságú hatszöglető piackörzet A körzetek nagysága a fogyasztási cikk értéke és a szállítási költség arányától függ Megfigyelése: Egy központ körül 6 központ-gazdag és 6 központ-szegény folyosó alakul ki. Ok: sugaras közlekedési hálózat A Vance-modell J. E. Vance (1970) amerikai geográfus Észak-Amerika településfejlıdését vizsgálta (nyílt rendszer!!) Tézise: térség településhierarchiája az anyaország és a gyarmatok között zajló kereskedelmi kapcsolatok révén jött létre (merkantil modell) 5 lépcsıfokot különböztet meg 6

7 1. szakasz: a gyarmatosítók bejárják a meghódítandó földrészt, információt győjtenek az ott rendelkezésre álló természeti kincsekrıl, a helyi lakosságról. 2. szakasz: létrehozzák az elsı állandó településeket (kereskedıtelepek, egyben jó kikötıhelyek). Megindul a könnyen elérhetı nyersanyagok (fa, hal, prém stb.) kiaknázása, amit az anyaországba szállítanak, s cserébe ipari késztermékek érkeznek. 3. szakasz: megindul a népesség kirajzása, apróbb falvakat és farmokat hoznak létre (rendszeres mezıgazdasági termeléssel). A kikötıkbıl dinamikusan fejlıdı kereskedelmi központok válnak. Az anyaország és gyarmata közötti kapcsolatok megszilárdulnak, a gyarmatok mezıgazdasági termelése egyre sokszínőbb. 4. szakasz: kialakulnak az elsı jelentısebb centrumok a partoktól távolabb esı területeken is. Megindul a helyi ipar kialakulása, az importált áruk szerepe egyre csökken, s létrejön az anyaországtól független belsı kereskedelmi hálózat. 5. szakasz: megerısödnek a kontinens belsejében fekvı regionális centrumok, közöttük sőrő kisvárosi rendszer alakul ki. A városok ipari és kereskedelmi funkciója a szolgáltatások széles skálájával bıvül, fokozatosan létrejön a napjainkat is jellemzı településhierarchia. A rang-nagyság szabály Auerbach (1913) Egy harmonikus fejlıdésen átment városhálózatban egy tetszılegesen kiválasztott, a városok rangsorában r-dik helyen álló város lakosságszáma megegyezik a legnagyobb város lakosságának r-ed részével. Kapcsolat: Pr = P1 / r (Pr, P1 népesség, r rangsor) Kiegyensúlyozott városhálózat (Pl. Szlovákia, Csehország, Szlovénia) példája: Lakosság száma (log skála) r x Pr = P1 Log r + log Pr = log P1 Log Pr = Log P1 log r Rangsor a városok közt (log skála) 7

8 Példák: Logaritmikus skálán, több ország (C), v. egy ország eltéró idıpontban (D) Empirikus vizsgálatok 8